Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft.

2010. június

1


Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ..................................................................4 I. BEVEZETÉS........................................................................................6 1. A MUNKA HÁTTERE .................................................................................................... 6 2. A STRATÉGIA FELÉPÍTÉSE........................................................................................... 6

II. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK ..................................................7 1. FOGLALKOZTATÁSI IRÁNYVONALAK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ............................................. 7 2. MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATÁSI CSELEKVÉSI TERVE............................................... 9

III. HELYZETELEMZÉS ........................................................................ 11 1. A KISTÉRSÉG HELYE ÉS SZEREPE A RÉGIÓBAN ........................................................... 11

1.1. A kistérség általános jellemzői................................................................................11 1.2. Demográfiai jellemzők ............................................................................................13 1.3. Oktatás, képzés......................................................................................................15 1.4. Gazdasági helyzet ..................................................................................................18

2. MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ....................................................................................... 25 2.2. Jövedelmi viszonyok alakulása...............................................................................31 2.3. A munkaerő-piaci kínálat jellemzői .........................................................................33 2.4. A munkaerő kereslet jellemzői ................................................................................36 2.5. Munkaerő-piaci programok .....................................................................................37

IV. A KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA................... 41 1. JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ ............................................................................................... 41 2. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER....................................................................................... 41 3. A CÉLOKHOZ ILLESZKEDŐ INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA .............................................. 45

V. AZ INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA............................................... 46 1. PRIORITÁS: DIVERZIFIKÁLT GAZDASÁGI SZERKEZET KIALAKÍTÁSA .................................. 46

1.1. Kistérségi vállalkozói tanácsadás ...........................................................................46 1.2. A megújuló energia iparágban működő vállalkozások térségbe vonzása................47 1.3. Befektetés-ösztönzési iroda létrehozása ................................................................49

2. PRIORITÁS: VÁLLALKOZÓBARÁT SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA ..................... 51 2.1. Újonnan betelepülő vállalkozások támogatása .......................................................51 2.2. Az adóbevételek visszaforgatása fejlesztési beruházásokba..................................52

3. PRIORITÁS: KISTÉRSÉGI SZINTŰ FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSE ................................. 53 3.1. Szociális szövetkezet létrehozása ..........................................................................53

4. PRIORITÁS: PIACKÉPES TUDÁSSAL RENDELKEZŐ MUNKAERŐ BIZTOSÍTÁSA .................... 54 4.1. A szakiskolák és szakközépiskolák képzési struktúrájának összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel ............................................................................................54 4.2. Az élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése .......................................55

5. PRIORITÁS: A MUNKAERŐ-PIACI REINTEGRÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSE ...................................... 57 5.1. Aktív munkaügyi központ, kapcsolattartás a térség vállalkozásaival.......................57 5.2. Átképzési, továbbképzési struktúra összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel 58

2


VI. AZ INTÉZKEDÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MECHANIZMUSA.. 60 1. FEJLESZTÉSEK TÉRSÉGI SZINTŰ KOORDINÁCIÓJA ....................................................... 60 2. FORRÁSTÉRKÉP ...................................................................................................... 61

VII. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK ..................................................................................... 64 1. GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK ......................................................................................... 64 2. KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK ....................................................................................... 65 3. TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK, REAKCIÓK ....................................................................... 65

3


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Jelen dokumentum az Abaúj-Hegyközi kistérség 2010-2015 közötti foglalkoztatási stratégiája, amely a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával, az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült. A vezetői összefoglaló rövid áttekintést ad az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiájáról. Röviden összegzi a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításait, a helyzetfeltárás alapján meghatározott stratégiát, a jövőképet, valamint a kijelölt célok rendszerét. A helyzetfeltárás során primer és szekunder információk egyaránt elemzésre kerültek. Egyrészt építettünk a munkaügyi központ munkatársával készített mélyinterjúra, másrészt pedig az időszakra vonatkozó adatbázisok elemzésére. A fejezetben az elmúlt évek során kidolgozásra kerülő tanulmányok, stratégiai dokumentumok is elemzésre kerültek, továbbá azok főbb megállapításai beépítésre kerültek a tanulmányba. Az Abaúj-Hegyközi kistérség gazdasági mezőgazdaság markáns jelenléte.

helyzetképének

meghatározó

vonása

a

A kistérségben igen magas munkanélküliek aránya. A munkanélküliségi ráta értéke 2009ben 27,68% volt, amely majdnem háromszorosa az országos átlagnak (10,05%). A kistérségben jelenlévő szabad munkaerőt nem képes felszívni a térség gazdasága. A gazdasági fejlődést visszaveti a rendelkezésre álló humán erőforrás-bázis mennyiségi és minőségi összetétele. A kvalifikált szakemberek hiánya gátat szab a magasabb hozzáadott értéket előállító vállalkozások letelepedésének. A kistérségben nagyon alacsony a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya. A regisztrált álláskeresők mindössze 0,83%-a rendelkezik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel. Mivel a kistérségben nincs felsőoktatási intézmény, ezért azoknak a fiataloknak, akik tovább szeretnének tanulni, a középiskola elvégzése után el kell hagyniuk a kistérséget és ez az elszakadás gyakran véglegessé is válik. A kedvezőtlen munkaerő-piaci tendenciákat tovább rontja a roma kisebbség magas aránya, integrációjuk a települések számára folyamatos kihívást jelent. Az elemzés rámutat arra, hogy minden fejlesztési elképzelést csak a települések összehangolt együttműködésével lehet megvalósítani, az Abaúj-Hegyközi kistérség felzárkóztatása csakis e horizontális elv alapján érhető el. A kistérség jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: az Abaúj-Hegyközi kistérség versenyképes, a helyi természeti adottságokra és hagyományokra épülő gazdasággal rendelkezik, ahol magas a foglalkoztatottak aránya. A lakosság képzettségi szintje magas, az itt lakók piacképes tudással rendelkeznek. A kistérség települései egymással együttműködve egy szociális szövetkezet keretei között munkalehetőséget biztosítanak a kistérség lakosai számára. A kistérség gazdaságában jelen van a tradicionális mezőgazdaság, a turizmus, valamint a magas hozzáadott értéket előállító vállalatok is, amelyek magasan kvalifikált munkaerőre tartanak igényt. A jövőkép a fejlesztés alapcélja, melyhez stratégiai és operatív célok rendelhetők. A kistérség stratégiai célja a magas arányú foglalkoztatottság elérése az Abaúj-Hegyközi kistérségben. A stratégiai cél az alábbi operatív célok elérésén keresztül valósul meg: • Foglalkoztatási lehetőségek bővítése; •

A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztése.

4


A stratégia céljai az alábbi prioritásokon és a prioritások alá tartozó intézkedéseken keresztül érhetők el: 1. prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása 1.1 beavatkozás: Kistérségi vállalkozói tanácsadás 1.2 beavatkozás: A megújuló energia iparágban működő vállalkozások térségbe vonzása 1.3 beavatkozás: Befektetés-ösztönzési iroda létrehozása 2. prioritás: Vállalkozóbarát szabályozási környezet kialakítása

2.1 beavatkozás: Újonnan betelepülő vállalkozások támogatása 2.2 beavatkozás: Az adóbevételek visszaforgatása fejlesztési beruházásokba 3. prioritás: Kistérségi szintű foglalkoztatás elősegítése

3.1 beavatkozás: Szociális szövetkezet létrehozása 4. prioritás: Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása

4.1 beavatkozás: A szakiskolák és szakközépiskolák képzési struktúrájának összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel 4.2 beavatkozás: Az élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése 5. prioritás: A munkaerő-piaci reintegráció elősegítése

5.1 beavatkozás: Aktív munkaügyi központ, kapcsolattartás a térség vállalkozásaival 5.2 beavatkozás: Átképzési, továbbképzési struktúra összehangolása a munkaerőpiaci igényekkel

5


I. BEVEZETÉS 1. A MUNKA HÁTTERE Az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérség Társulás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől pályázati úton támogatást nyert az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiájának elkészítésére. A szakértői munka 2010 áprilisában vette kezdetét, a végleges tervdokumentumok 2010 júniusára a készültek el. A stratégia célja, hogy meghatározza a foglalkoztatást bővítő kitörési pontokat és a kapcsolódó intézkedéseket, valamint megteremtse a partnerek közötti együttműködést. A Megbízó által elvárt eredmény egy olyan dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális irányvonalait.

2. A STRATÉGIA FELÉPÍTÉSE A stratégia megalapozása érdekében a projekt első szakaszában a kistérség foglalkoztatási, gazdasági helyzetét feltáró helyzetelemzést készítettük el az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, az Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ, T-STAR adatbázis, illetve egyéb, az időszakra vonatkozó adatbázisok elemzése révén, valamint mélyinterjút készítettünk a Munkaügyi Központ felelős munkatársaival. Az összegyűjtött primer és szekunder információk alapján kerülnek feltárásra a szükségletek, problémák, és a kitörési lehetőségek. A partnerség jegyében sor került a foglalkoztatási helyzetre befolyással bíró szervezetek, döntéshozók véleményének beépítésére is, két partnerségi rendezvény keretében. A partnerségi rendezvényeken jellemzően a kistérség döntéshozói, a munka-szervezetek képviselői, az érintett vállalkozások, civil szervezetek, az Abaúj-hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás és a Munkaügyi Központ felelős munkatársai vettek részt. A partnerségi rendezvényekkel párhuzamosan került sor a kistérségi, megyei, regionális, országos jelentőségű fejlesztési tervek összegyűjtésére és elemzésére. A kistérség jelenlegi helyzetét bemutató helyzetfeltárás, valamint a kívánatos, jövőbeli állapotát feltüntető jövőkép ismeretében láthatóvá válik a jelenlegi helyzet és a kívánatos állapot közötti különbség, melynek áthidalására szolgál a kidolgozott stratégia. A jövőképre és a misszióra épül a stratégia, a célok, és azt tovább bontva a részcélok meghatározása. Az intézkedések részletes ismertetése a stratégia gerince. Az intézkedések bemutatása a finanszírozási lehetőségek feltüntetésével zárul.

6


II. FEJLESZTÉSPOLITIKAI KERETEK 1. FOGLALKOZTATÁSI IRÁNYVONALAK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Az EU állampolgárait leginkább foglalkoztató társadalmi problémák a foglalkoztatás, a gazdasági növekedés, a környezet állapota és a szociális háló. A fokozódó globális gazdasági verseny és Európa népességének elöregedése viszont azzal fenyeget, hogy fenntarthatatlanná válik az európai szociális és környezetvédelmi modell. A megoldás érdekében az EU állam- és kormányfői 2000 márciusában lisszaboni ülésükön határoztak a gazdasági, társadalmi és környezeti megújulást célzó reformstratégiáról azzal a céllal, hogy az EU 2010-re a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú és fenntartható fejlődésre képes gazdaságává váljon. A lisszaboni stratégia egyik legfőbb célja a foglalkoztatottság növelése. Ehhez az EU vezetői konkrét célkitűzéseket állítottak föl: a teljes foglalkoztatottsági rátát 63-ról 70%-ra kell növelni, a női foglalkoztatottságot 55-ről 60%-ra, az 55 évnél idősebbekét pedig 40-ről 50%ra 2004 és 2010 között. A célok elérésének egyik eszköze a munkavállalói mobilitás növelése, és az Európai Szociális Alap forrásainak képzésre, az aktív munkaerő-piaci politikákra való fordítása. Az Európai Tanács 2005 tavaszán értékelte a stratégia első öt évét, és megállapította, hogy a kitűzött célokból csak kevés valósult meg. Az eredményesség fokozása érdekében tehát úgy döntöttek, hogy az átstrukturált és leegyszerűsített stratégia középpontjába a növekedést és a foglalkoztatást állítják, és a nemzeti akciótervek révén erősítik a tagállamok elkötelezettségét a reformok végrehajtása iránt.1 A Lisszaboni stratégiában meghatározott 2010-ig szóló foglalkoztatási célkitűzések nem teljesíthetők, mivel a válság negatív hatásai minden képzeletet felülmúlnak. Intelligens növekedésre valamint tudás- és innováció alapú gazdaságra van szükség. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, legalább 75 százalékosra kell emelni a foglalkoztatást, az uniós GDP 3 százalékát kutatás-fejlesztésre kell fordítani, és teljesíteni kell a már kitűzött klímavédelmi és energiaügyi célokat. Ezen kívül csökkenteni kell az iskolából kimaradók arányát, és növelni a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkét, valamint a társadalmi befogadás elősegítésére csökkenteni kell a szegények létszámát. 2 Az elmúlt két évben az 1930-as évek óta tapasztalt legsúlyosabb világszintű gazdasági válsággal kellett szembenéznünk. A válság jelentősen visszavetette a 2000 óta elért eredményeket. Jelenleg túlzott eladósodással, lassú strukturális növekedéssel és magas munkanélküliséggel kell szembenéznünk. A gazdasági helyzet javul, ugyanakkor az élénkülés még mindig gyenge. A makrogazdasági stabilitás helyreállítása, valamint az államháztartás fenntarthatóvá tétele a növekedés és foglalkoztatás előfeltétele. Az EU-nak a gazdaságpolitikák jobb összehangolásán alapuló új stratégiára van szüksége, hogy nagyobb növekedést és foglalkoztatást tudjon biztosítani. Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” júniusban kerül elfogadásra az Európai Tanács által. A stratégia egyik fő célkitűzése, hogy a 20–64 éves nők és férfiak foglalkoztatási rátája 75 % legyen, többek között a fiatalok, az idősebb és az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja révén. 1 2

http://ec.europa.eu/magyarorszag/news/current_issues/20070831_lisszaboni_strategia_hu.htm www.euvonal.hu

7

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az új stratégia első évében a tagállamok 2010 őszén benyújtják nemzeti reformprogramjaikat, amelyek részletesen tartalmazzák az új stratégia végrehajtása érdekében általuk meghozandó intézkedéseket. A Bizottság 2010 októberéig benyújtja azokra az uniós szintű intézkedésekre vonatkozó javaslatait, amelyek az új stratégiának a végrehajtásához szükségesek. 3 1. ábra: Foglalkoztatási ráta az Európai Unióban, %, 2009. 3. negyedév

EU 27 átlag: 64,8

H

ol la n Sv D d ia á éd n or ia s N Au zá g ém s et zt r Eg or ia s ye sü C zá g lt ip K ru Fi irál s nn ys o ág Sz r s z á Lu lov g xe én m ia Po bu r C t u rg Fr se h gál a n or ia ci sz a á És ors g zt zá or g s Bu zág lg G Íro ári a ör rs ög zá or g s Be z ág lg Li iu m t R vá n om ia Le Sz án ng lov i a ye ák lo ia Sp Le t rsz a n tor ág y s O o lo zá g la rs M szo zá ag rs g y a zá ro g rs zá M g ál ta

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Forrás: Eurostat adatai alapján saját szerkesztés Az ábrából jól látszik, hogy 2009. harmadik negyedévében Magyarország foglalkoztatási rátája (55,5%) jóval az EU 27 átlag alatt van és az uniós tagországok közül egyedül Málta foglalkoztatási rátája (55,1%) alacsonyabb nála. A vizsgált időszakban hazánkban a férfiak foglalkoztatási rátája 61,2% (uniós átlag: 71%), a nőké pedig 49,9% (uniós átlag: 58,7%). Magyarországon csupán minden második munkavállalói korú nő dolgozik. Az alacsony női foglalkoztatás fő oka, hogy nagyon nehéz a család és a munka összhangjának megtalálása, valamint a magyar társadalom még mindig erős előítéletekkel viselkedik a dolgozó, és különösen a vezető munkakört betöltő nőkkel kapcsolatban. A női foglalkoztatás a legmagasabb (70% feletti) Dániában, Németországban és Svédországban. Az uniós viszonylatban igen kedvezőtlen magyar foglalkoztatási ráta egyik oka az alapfokú iskolai végzettségűek rendkívül alacsony munkaerő- piaci jelenléte. Magyarországon a 15– 64 éves alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 25,7%-a minősült foglalkoztatottnak 2009ben, míg az EU-27 átlaga 46,2% volt.(KSH).

3

Következtetések az Európai Bizottság március 25-26-i üléséről, www.euvonal.hu

8


2. MAGYARORSZÁG FOGLALKOZTATÁSI CSELEKVÉSI TERVE Magyarország 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. E pénz lehívásához szükség van egy megfelelő fejlesztési tervre. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Hazánk további fejlődése, nemzetközi versenyképességének növelése megköveteli, hogy az Európai Unióból érkező forrásokat – összhangban az EU lisszaboni céljaival és e célok megvalósítását szolgáló Nemzeti Akcióprogrammal - két területre összpontosítsuk: •

•

foglalkoztatás bővítése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása és munkaerőpiaci aktivitásának növelése, a munkaerő-kereslet bővítése, vagyis több és jobb munkahely teremtésének ösztönzésével (különösen a hátrányos helyzetű térségekben), a kereslet és a kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztése tartós növekedés elősegítése: a versenyképesség javítása, a gazdaság bázisának szélesítése, üzleti környezet fejlesztése

Az ÚMFT egyik legfontosabb prioritása a Társadalmi megújulás, mely szerint a társadalom megújulásának alapja az emberi erőforrások minőségének fejlesztése. A társadalmi megújulás stratégiája az ország versenyképességének, fenntartható fejlődésének, a foglalkoztatás bővítésének és a tartós növekedésnek is meghatározó tényezője. Fő céljai: •

• • • • •

a foglalkoztathatóság javítása, amelynek tervezett eszközei: a munkaerőpiacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások, a munkavállaláshoz vagy önfoglalkoztatáshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése, a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások, járulékkedvezmények, a foglalkoztatási rehabilitáció és a munkahelyi egészségügy fejlesztése az alkalmazkodóképesség javítása, amelynek tervezett eszközei: a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása; minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek; kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humánerőforrások fejlesztése; az egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás és részvétel; humán infrastruktúra fejlesztése.

Cél, hogy a közszférán kívül foglalkoztatottak száma az ÚMFT beavatkozásainak hatására 4 %-al növekedjen 2015-re. A foglalkoztatás bővítését specifikus célokként •

•

az egyén foglalkoztathatóságának javításával és munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, a regionális sajátosságokhoz igazodó összehangolt beavatkozásokkal, a munkaerő-kereslet bővítésével, vagyis több és jobb munkahely teremtésének ösztönzésével (különösen a hátrányos helyzetű térségekben), valamint

9


•

a kereslet és a kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztésével kívánják elérni.

A gazdasági válság hatására Magyarországon 2009-ben a foglalkoztatottak létszáma sokkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint, míg a 15-64 éves korosztály átlagosan 64,8%-a dolgozik az Európai Unióban, hazánkban csupán 55,4%-uk. A tagországok közül jelenleg csak Málta 54,9%-os foglalkoztatottsági szintje alacsonyabb a miénknél, míg Olaszország 57,9%-os, illetve Románia 59,2%-os értéke áll hozzá a legközelebb. Ez azért is megdöbbentő, mert Magyarországon 2009-ben a 15–64 éves férfiak 61,1%-át, a nőknek a felét foglalkoztatták, azonban így is a férfiak foglalkoztatottsága mutatott nagyobb elmaradást az uniós átlagtól. Az uniós viszonylatban igen kedvezőtlen magyar foglalkoztatási ráta egyik oka az alapfokú iskolai végzettségűek rendkívül alacsony munkaerő-piaci jelenléte. Magyarországon a 15–64 éves alapfokú iskolai végzettségűeknek csak 25,7%-a minősült foglalkoztatottnak 2009-ben, míg az EU-27 átlaga 46,2% volt. A középfokú végzettséggel rendelkező 15–64 évesek 61,6%-a dolgozott, ami közel 8 százalékponttal maradt el az Unió 27 tagországának átlagától. A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája 78,1% volt.4 2009-ben a válság a gazdaság minden területét elérte, nem csak a termelő, hanem a szolgáltató szektor is szembesült a fizetőképes kereslet csökkenésével, amit a létszámleépítések növekvő száma, a gazdasági szféra munkaerő-keresletének jelenős visszaesése, a munkaerő-piaci feszültségek növekedése jelzett. Ezek a negatív tendenciák Észak-Magyarország mindhárom megyéjére jellemzők voltak az elmúlt évben. A régióban a válság okozta munkahely-megszűnések csaknem kétharmada a feldolgozóipart sújtotta. A munkáltatók többsége a megrendeléseik jelentős visszaesése miatt kényszerült létszámcsökkentésre, míg mások költségtakarékossági okok miatt átszervezést hajtottak végre, több vállalkozás pedig fizetésképtelenség következtében felszámolás alá került. Az álláskeresők számának alakulása Észak-Magyarországon - április kivételével - 2009-ben is követte az országos szintű változásokat. 2008. november és 2009. március között folyamatosan növekedett az ügyfelek száma, mivel az őszi-téli hónapokra jellemző szezonális kereslet-csökkenés a gazdasági válság miatt a szokásosnál is intenzívebb volt. A létszámcsökkenés áprilisban vette kezdetét, ami a következő két hónapban egyre intenzívebbé vált az elhelyezkedési és képzési lehetőségek kedvező alakulásának köszönhetően. Júliustól októberig újra minimális létszámbővülés, illetve stagnálás történt az álláskeresők körében a tanulmányaikat befejező fiatalok, illetve a közmunkákról visszatérők beáramlása és a válság elhúzódó hatása miatt. Novembertől felgyorsult az álláskeresők számának növekedése, ami a korábbi évek tendenciáját követte. A pályakezdők összetétele a munkaerő-piaci esélyek szempontjából továbbra is rendkívül kedvezőtlen az Észak-magyarországi régióban. A fiatalok többsége legfeljebb csak az általános iskolát járta ki, ami a sikertelen elhelyezkedés legfőbb oka. Számuk évről évre növekszik, viszont egy hiányszakma megszerzése esetén jelentősen javulnának munkaerőpiaci esélyeik. A középfokú végzettségű pályakezdők létszáma minden iskolatípus esetében az átlagost meghaladó mértékben emelkedett az elmúlt egy évben, mivel a beszűkült munkaerőpiac kevésbé tart igény a tapasztalatlan fiatal munkaerőre, még akkor is, ha szakmával rendelkezik. A gazdasági válság a főiskolát vagy egyetemet végzettek többségénél is meghosszabbította a munkakeresés idejét, ezért sokkal többen szerepelnek a regisztrációban, mint 2008 végén.5

4 5

KSH Munkaerő-piaci helyzetkép, 2009 A munkaerő-pici folyamatok főbb jellemzői Észak-Magyarországon 2009. évben

10


III. HELYZETELEMZÉS 1. A KISTÉRSÉG HELYE ÉS SZEREPE A RÉGIÓBAN 1.1. A kistérség általános jellemzői Az Abaúj-Hegyközi Kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén Megye északi részén, az encsi, sátoraljaújhelyi, sárospataki, tokaji, szerencsi és szikszói kistérségek, valamint a magyarszlovák államhatár által lehatárolt területen helyezkedik el. Területe 440 km2, népessége 15 351 fő, népsűrűsége 34,81 fő/km2, az össznépesség 20%-a 60 éven felüli. Jellegét tekintve tipikusan aprófalvas kistérség: a 24 településből mindössze kettő népessége (Abaújszántó, Gönc) haladja meg a 2 000 főt. Mivel a térségre az ipar jelenléte egyáltalán nem jellemző, a környék lakossága megélhetésének körülményeit a természet kínálta erőforrások és adottságok kihasználásával próbálja elősegíteni. A térségre a mezőgazdasági területhasznosítás (zöldség, gyümölcs, bogyósok, burgonya-termesztés), a bortermelés (Abaújszántó), valamint az állattartás (sertés, mangalica, szarvasmarha, juh, kecske) és az erdőgazdálkodás a jellemző. Az utóbbi 15 évben a turizmus intenzív fejlődése is megfigyelhető. A térség rendkívül értékes természeti és épített örökséggel rendelkezik, valamint jelentősek a történelmi és egyháztörténeti emlékei is (Hernád-folyó, Zemplén, Boldogkői Vár, Regéci Vár, Kékedi Melczer Kastély, Telkibányai Aranybánya, Vizsolyi Biblia és a református templom).

1.1.1. A kistérség elhelyezkedése A 24 településből álló Abaúj-Hegyközi kistérség Magyarország észak-keleti részén, BorsodAbaúj-Zemplén megyében a fővárostól kb. 230 km-re helyezkedik el. Északon Szlovákia, keleten a Zemplén, délen az Aranyos patak, nyugaton pedig a 3-as számú főút illetve a Hernád határolja. A Hernád Borsod-Abaúj-Zemplén megye legjelentősebb ökológiai folyosója, mely eltérő jellegű élőhelyeket köt össze. A megyei viszonylatban közepes területű kistérség földrajzilag is jól elkülöníthető kistájakra osztható. Ezek a Zemplén, Abaúj-Hegyalja, és Szerencs-köz. Ezt a területet a természet viszonylagos érintetlensége jellemzi. A kistérség települései a Hernád-folyó mentén, illetve a Tokaj – Eperjesi hegység nyugati oldalán találhatóak. A kivételes táji-természeti értékek sokfélesége mellett a települések építészeti, történelmi, kultúrtörténeti és néprajzi kincsei számottevőek. A Hernád Borsod-Abaúj-Zemplén megye legjelentősebb ökológiai folyosója, mely eltérő jellegű élőhelyeket köt össze. A Zemplén hegység felől érkező Gönci-patak és Szerencs-patak kelet-nyugati folyásirányaik a kistérség területén dél felé fordulnak el, és úgy torkollanak a Hernádba. Az eltérő tájtípusok találkozása változatos talajadottságot biztosít a térségnek. Találunk kitűnő szőlőművelésre alkalmas vulkanikus talajt, hajdan volt ősrengeteg maradványaként barna-erdei talajt, lösszel borított agyagtalajt, víz által szállított üledéket, szél által szállított erősen homokos talajt, helyenként pedig szikes foltokra bukkanhatunk a magasabb és mélyebb fekvésekben.

11


2. ábra: Az Abaúj-Hegyközi kistérség földrajzi elhelyezkedése

Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés Budapestről az M3-as, M30-as és a 3-as számú főutakon lehet megközelíteni. Vasúton Miskolci átszállással leggyorsabban 3 óra 17 perc alatt lehet eljutni a kistérségbe. Miskolctól kb. 60-km-re távolságra van, közúton 50 perc, vasúton 75 perc alatt lehet elérni.

1.1.2. A kistérség településszerkezete Az Abaúj-Hegyközi kistérség központja Gönc, másik városa Abaújszántó. A kistérségre az apró és törpefalvas településszerkezet jellemző. Szintén jellemző a térségre a zsáktelepülés típus is (Hejce, Baskó, Hernádcéce, Pányok, Regéc, Mogyoróska). A települések népesség szerinti megoszlását, azaz a településstruktúrát vizsgálva megfigyelhetjük, hogy az 500 fő alatti lélekszámú települések aránya a legmagasabb (58%) a kistérségben. A törpefalvak közül Mogyoróska, Pányok és Sima állandó népessége nem éri el a 100 főt sem. A térségben található települések közül csupán a két város népessége haladja meg a 2000 főt.

12


1.2. Demográfiai jellemzők Az Abaúj-Hegyközi kistérségben Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének 2,11%-a lakik, ami az elmúlt éveket figyelembe véve csökkenő részarányt jelent. A kistérség lakossága 2008-ban 15.351 fő volt, mely 1.080 fős és 6,57 százalékpontos csökkenést jelent a 2000. évi adatokhoz képest. 3. ábra: Az állandó népesség alakulása nemek szerint az Abaúj-Hegyközi kistérségben Fő 8600 8400 8200 8000 7800 7600 7400 7200 7000 6800

2000

2001

2002

2003

2004

Nők

2005

2006

2007

2008

Év

Férfiak

Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés A kistérség lakosságának 51%-a nő. Az ábrából jól látszik, hogy a vizsgált időszakban a népesség mindkét nem esetében jelentősen csökkent. A népesség csökkenésének két oka van. Egyrészt a kistérségben a természetes szaporulat az elmúlt években negatív egyenleget mutatott. A fogyás 2000 óta éves szinten 82 és 202 fő között mozgott. A népesség természetes szaporodása a kistérségen belül csupán néhány településre jellemző 2008-ban: Hernádcéce, Vilmány, Korlát, Vizsoly, Hidasnémeti és Boldogkőváralja. Arányaiban a legnagyobb természetes fogyás Pányokra volt jellemző (46,5%). A népesség csökkenésének másik oka a negatív vándorlási egyenleg. 2002 és 2008 között a kistérségből évente átlagosan 463 fő vándorolt el. A vizsgált időszakban a legnagyobb mértékű elvándorlás Abaújszántóra és Vilmányra volt jellemző. A kistérség népsűrűsége 2008-ban 35 fő/km2 volt, ami igen alacsonynak mondható a megyéhez képest, ahol ez az érték 100 fő/km2. A népesség kor szerinti összetételét a korfa mutatja, melynek bal oldalán a férfiak, jobb oldalán pedig a nők arányszáma látható korosztályonként. Az Abaúj-Hegyközi kistérség korfája nagyon hasonló az Észak-magyarországi régió korfájához. Látható, hogy a kistérség korfája ún. urna alakú. Ez a típus a csökkenő népességű térségekre jellemző. A két korfa összevetéséből jól látható, hogy a kistérség korfája valamivel kedvezőbb szerkezetű mint a régió korfája. A 20 év alatti korosztály aránya mind a férfiak, mind a nők esetében nagyobb mint a régiós átlag. 20 év felett megfordul a folyamat, onnantól a régiós arányszámok magasabbak.

13

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 A férfi-nő megoszlást tekintve az általános tendencia a következő: a fiatal generációk körében férfitöbbség van (genetikai okok: több férfi születik, mint nő) ez úgy 50 év környékén kiegyenlítődik, majd az e feletti korosztályt tekintve a nők vannak többségben (a nők hosszabb élettartamának köszönhetően). A kistérségnél – éppúgy, mint régiós szinten – a váltás a 60 év feletti korosztálynál van, efölött vannak a nők többségben. 4. ábra: Az Abaúj-Hegyközi kistérség és az Észak-magyarországi régió korfája, 2008 65-x 60-64 50-59

Férfi (kistérség)

40-49

Nő (kistérség) Férfi (régió)

30-39

Nő (régió)

20-29 15-19 0-14 -0,25

-0,2

-0,15

-0,1

-0,05

0

0,05

0,1

0,15

0,2

0,25

Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés Az öregedési index, amely az idős népesség (65 év felett) arányát mutatja a gyermeknépesség (0-14 év) arányában tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy a csökkenő népességű, öregedő társadalmakban az öregkorúak aránya milyen mértékben haladja meg a fiatalkorúakét. A csökkenő népességű, öregedő társadalmakban az öregkorúak aránya közel azonos a fiatalkorúak arányával, ennek mértékét mutatja az index. 5. ábra: Az öregedési index alakulása az Abaúj-Hegyközi kistérség településein, 2008 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00

Kistérségi átlag: 0,8

0,50

Pá ny o Ba k s R kó eg éc Ar k M H a e o H g jc er yo e ná ró ds sk zu a rd ok S Te im lki a bá ny Zs a uj G Ké t a To önc k e rn rus d yo z sn ka é Ab me H a ti er új n v Ab á d ár a ú céc js e zá nt Ko ó rlá G t Bo ön ld c og Fo k n H ővá y id a s ra l né ja Bo V me l d iz ti og so kő ly új Vi fa lu lm án y

0,00

Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés

14

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Látható, hogy az időskorú népesség a kistérség településeinek a felében meghaladja a fiatalkorúak számát. Nemenként vizsgálva az öregedési index értékeit azt tapasztaljuk, hogy a mutató értéke a nők esetében - Pányok kivételével - a kistérség minden településén messze meghaladja a férfiak körében mért értéket. Ez a nők hosszabb élettartamával magyarázható. A kistérségben a három „legfiatalosabb” település Vilmány, Boldogkőújfalu és Vizsoly.

1.3. Oktatás, képzés 1.3.1. Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben A 3-6 éves korosztályú gyermekek teljes személyiség kibontakoztatására ad lehetőséget a közoktatás első pillére, az óvodai nevelés. Ebben az intézmény típusban is biztosítani kell a szakszerű, magas színvonalú, megújulni tudó nevelését a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon és feltételek között. A közoktatási intézményben a nevelőmunkának a nevelési program szerint kell folynia, mellyel „egészséges, boldog, alkotóképes nemzedék nevelésének megalapozásában meghatározó szerepet” betöltő óvodai nevelőmunkáról kell beszélnünk. A kistérségben 11 településen van óvodai ellátás; ezek közül sehol nem önállóan, mindegyiket más önkormányzattal együttműködve, társulásos formában; így tudják biztosítani a kötelező feladatellátást. Az intézmény fenntartások esetében nem önálló (Abaújszántó és Boldogkőváralja kivételével) intézményként működnek az óvodák, hanem közös igazgatású közoktatási intézmény részeként.

1.3.2. Az általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben Az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás valamennyi önkormányzata az ellátandó kötelezettségei közül kiemelt figyelmet fordít a közoktatási feladatainak megoldására. A települések mindegyike nagyon ragaszkodik az intézményéhez, óvodához, iskolához egyaránt, hiszen ezek a kis közösségek életében a kultúra, a szabadidős programok, a civil szerveződések központját jelentik. Egyik önkormányzat sem szívesen mondana le oktatási intézményéről, mert az intézmény megszűntetése esetén tart annak lélekszámcsökkentő hatásától. Az önkormányzatok úgy vélik, hogy az óvoda, iskola jelenléte erősíti a fiatal, kisgyermekes családok helyben maradását. A kistérségben 15 településen (62,5%) nincs iskola, az önkormányzatok mindegyike intézményfenntartó társulásban gondoskodik az általános iskolai kötelező feladatellátásról. Az abaújvári 1-4 évfolyamos általános iskola 2008. szeptember 1-jétől létszámgondok miatt megszűnik. Összevont osztályokat szerveznek alsó tagozatban a göncruszkai 1-6 évfolyamos tagintézményben, a fonyi 1-3 évfolyamos tagintézményben, és a telkibányai 1-8 évfolyamos tagintézményben. A kistérségben 6 db önálló OM azonosítóval rendelkező intézmény és 3 db tagintézmény működik. A hat önálló OM azonosítóval rendelkező általános iskola közül valamennyi közös igazgatású közoktatási intézmény. Egy intézményben, Abaújszántón működik művészet oktatási intézményegység, öt iskolában pedig óvodai intézményegység. Két intézménynek van tagintézménye, az abaújszántói intézménynek kettő, a hidasnémetinek egy. A boldogkőváraljai iskolához a boldogkőújfalui óvodai tagintézmény tartozik. Így 9 településen van jelenleg általános iskolai feladat-ellátási hely. A fonyi tagintézmény 1-4 évfolyammal, a

15

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 göncruszkai tagintézmény 1-6 évfolyammal, a telkibányai tagintézmény 1-8 évfolyammal működik. Fonyban egy csoport 1-4 összevont osztályban és Telkibányán az alsó tagozatban két csoport kettes összevonásban működik. Összevont osztályokként működnek még a sajátos nevelési igényű szegregált csoportok Göncön, Vizsolyban és Abaújszántón.

1.3.3. Napközi, Tanulószoba, Iskolaotthonos ellátás Az iskola feladatai közé tartozik azoknak a tanulóknak a felkészítése, illetve felkészülésének segítése, akinek a családja nem vagy nem megfelelően tudja biztosítani a felkészítés, felkészülés lehetőségét. A helyi önkormányzatoknak gondoskodniuk kell az ellátatlan gyermekek napközbeni felügyeletének az ellátásáról, melynek egyik lehetséges formája a napközis, illetve tanulószobai foglalkozás. A közoktatási törvény 53.§ (3) bekezdése szerint az iskola, köteles biztosítani a szülők igénye alapján a felügyeletre szoruló tanuló részére a napközis illetve tanulószobai ellátást. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére pedig fontos is ennek megszervezése. Ebben a keretben válik biztosítottá a gyermekek napközbeni ellátása, és a másnapra való felkészülése. Iskolaotthonos nevelés és oktatás formában a tanulók arányos terhelését figyelembe véve valósul meg a kötelező tanórai foglalkozás, a mindennapos testedzés, a szabadidős tevékenység, valamint a másnapra való felkészülés. Napközis foglalkozást valamennyi intézményben biztosítanak a tanulók másnapra történő felkészítéséhez. Tanulószoba mindössze három intézményben szerveződik: Ilosvay Selymes Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Abaújszántó • Rákóczi Ferenc Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Vilmány • Rákóczi Zsigmond Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda Vizsoly Iskolaotthonos nevelés-oktatást egy intézmény szervez: II. Rákóczi F. Körzeti Általános Iskola Vilmány. •

1.3.4. Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei a kistérségben Jelenleg a kistérség területén egy középfokú oktatási intézmény az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium működik, megyei önkormányzati fenntartásban. Az iskolában jelenleg szakközépiskolai és szakiskolai képzés folyik. A 2000/2001-es tanévtől mindkét képzési formában a 9. osztályokban agrár szakterületen a kerettanterv szerint kezdték meg az oktatást. Ezen belül a szakközépiskolai 9. osztályban agrárorientációs ismereteket oktatnak, és agrárorientációs gyakorlatokat tartanak. A szakiskolai 9. osztályban pályaorientáció, agrárágazati előkészítő ismeretek és agrárgazdászati előkészítő gyakorlatok szerepelnek a jóváhagyott óratervükben. A szakközépiskolai 10-11-12. osztályokban követő iskolánként - a világbanki program szerint dolgoznak. A szakképzésük utolsó évtizedét a különböző szintű állattenyésztő képzés jellemezte.

16

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Szakközépiskolai képzés (9-12. osztály) A mezőgazdasági szakmacsoporton belül agrárorientációs ismereteket oktatnak és a mezőgazdaság valamennyi területét érintő alapozó oktatást folytatnak. A képzés érettségi vizsgával zárul. A szakmai ismereteket és az idegen nyelvet a külföldi társiskolába szervezett cseregyakorlatokon mélyíthetik el a tanulók. Szakiskolai képzés (9.-10. osztály) A 9-10. osztályban a közismereti felzárkóztató oktatás mellett az agrár szakterületen folyik a képzés. A mezőgazdasági szakmacsoportban elsősorban az állattenyésztő szakképzésbe való bekapcsolódást készítjük elő. A 8. osztályt eredményesen befejező tanulók felvételt nyernek. A 9. osztály első félévében jól teljesítő tanulók a szakközépiskolai tagozaton folytathatják tanulmányaikat. Mezőgazdasági technikus képzés (2 év) Az érettségi vizsgát követő 2 évben állattenyésztést, kertészetet, növénytermesztést, gazdálkodási ismereteket, gépészetet és szakmai idegen nyelvet tanulnak a résztvevők. A szakmai fakultáció keretében állategészségüggyel, állatbetegségekkel ismerkedhetnek meg. Állattenyésztő képzés (2 év) A 10. osztály elvégzése után az állattenyésztő képzésben résztvevők megismerkedhetnek valamennyi gazdasági állatfaj (ló, szarvasmarha, juh, sertés, baromfi, nyúl, méh) tenyésztésével. Emellett állategészségügyet, gépészetet, gazdálkodási ismereteket, természetismeretet, informatikát és szakmai idegen nyelvet tanulnak. Felkészülhetnek arra, hogy a szakmai vizsgát követően bekapcsolódjanak a szakközépiskolai képzésbe, így érettségi vizsgát tehetnek. Lehetőség van traktorvezetői jogosítvány megszerzésére. Gazda képzés (2 év) A 10. osztály elvégzése után a gazdaképzésben résztvevők megismerkedhetnek a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés és a gépüzemeltetés alapjaival, elméleti és gyakorlati ismereteivel. Emellett természetismeretet, informatikát és szakmai idegen nyelvet tanulnak. Lehetőség van a traktorvezetői jogosítvány megszerzésére is. Felkészülhetnek arra, hogy a szakmai vizsgát követően bekapcsolódjanak a szakközépiskolai képzésbe. Az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium intézményegységeként működik egy kollégium a kistérség területén. A kollégium színes programjai jó alkalmak a közösségek formálására. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy e régióban, Abaújban sajnos nem „sorakoznak” az iskolákban, sőt az otthonokban a számítógépek, internet-vonalak, nyelvi laborok. A tanulók nagy részének itt van lehetősége megismerkedni, elmélyülni az informatika, az internet világában, megismerkedni a nyelvi laborok előnyeivel. Erre a technikai feltételek optimálisak, sőt mi több rendkívül kedvezőek, hiszen 2002 őszétől MultiCenter működik a kollégiumban. A 16 számítógépes, multimédiás oktató-fejlesztő rendszer segíti a tanulókat tanulásban, a felzárkózásban és a szabadidő hasznos eltöltésében. Hasonló feladattal bír az 5 számítógépes internetes számítógép terem is.

17


1.3.5. Felnőttoktatás és –képzés Jelenleg a kistérségen belül egy középfokú oktatási intézmény van, az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, amely ellát felnőttképzést is. A mezőgazdaság tulajdonviszonyaiban és szerkezetében bekövetkezett változások természetesen hatottak a szakképzésre. A gazdálkodók negyede nem rendelkezik szakirányú végzettséggel. A kilencvenes évek végén a várható EU tagság miatt már jogszabályi feltétel lett, hogy mezőgazdasági vállalkozáshoz, családi gazdálkodáshoz legalább középfokú végzettség kell. Ezt felismerve az intézmény 1999-ben ezüstkalászos gazda tanfolyamot, 2000-ben aranykalászos gazda tanfolyamot, 2003-ban pedig mezőgazdasági vállalkozó képzést indított. Egy-egy tanévben több mint száz aktív vagy leendő mezőgazdálkodó vesz részt a tanfolyamokon a megyéből. A középiskola regionális szerepe ebben is meghatározó, mivel a megyében csak az Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium szervez agrárszaktanfolyamokat.

1.4. Gazdasági helyzet Egy térség gazdasági szerkezetének elemzése során az egyes ágazatok szerepét, főbb mutatóit vizsgáljuk. Az ágazati struktúra vizsgálata azért fontos, mert szorosan összefügg a gazdasági-társadalmi fejlettséggel. Egy terület gazdaságának helyzetét jól tükrözi a regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásának alakulása. 6. ábra: A regisztrált vállalkozások megoszlása nemzetáganként, 2008

Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés A kistérségben regisztrált vállalkozások száma 2008 év végén 1759 db volt. Ez a BorsodAbaúj-Zemplén Megyében regisztrált vállalkozásoknak 2,46%-a. Az 1000 főre jutó vállalkozások száma 115, ami meghaladja mind a megyei (99), mind a regionális (110) átlagot, alatta van azonban az országos (153) átlagot. A vállalkozássűrűség e – megyei és regionális összehasonlításban – magas száma azonban csalóka, egyrészt, mivel a térség vállalkozásainak zöme – mint a fenti ábrából is látható – a kevésbé jövedelmező mezőgazdaságban található. A szolgáltatási szektorban a regisztrált vállalkozások mindössze 28,79%-a működik szemben a megyei 61%-os, valamint az országos 64%-os

18

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 átlaggal. Másrészt a gazdasági teljesítmény nem feltétlenül a vállalkozások számával, hanem a piaci és infrastrukturális környezet fejlettségével, a vállalkozások versenyképességével van szorosabb kapcsolatban. 7. ábra: 1000 főre jutó vállalkozások szám a kistérség egyes településein, 2008

Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés A fenti ábra a kistérség egyes településeink mutatja az 1000 főre jutó vállalkozások számát. Látható, hogy két településen (Mogyoróska és Baskó) kimagasló – 200 fölötti – a mutató értéke, és Regéc is csak alig marad el ettől az értéktől. A fenti okfejtésből kifolyólag az értékek mutatják e települések valós gazdasági fejlettségi szintjét. Ezek az értékek jelentősen befolyásolják a kistérség regionális és megyei átlagnál jobb vállalkozássűrűségét. Azonban az is látható, hogy olyan települések is vannak a kistérségben, amelyek nagyon alacsony vállalkozássűrűsége – Hernádcéce (65), Tornyosnémeti (64), Vilmány (41), Vizsoly (74) – egyértelműen e települések gazdasági fejletlenségét mutatja.

Mezőgazdaság A kistérség gazdaságának alapját a mezőgazdaság jelenti. Ez jól látható a fenti 6. ábrából is, hiszen a kistérségben regisztrált összes vállalkozás majd kétharmada (1151) a mezőgazdaságban működik. A legtöbb mezőgazdaságban működő vállalkozás Göncön (234), Abaújszántón (219), valamint Boldogkőváralján (121) található, míg a legkevesebb ilyen vállalkozást Hejcén (8), Regécen (7), Hernádcécén (6), Pányokon (3), valamint Simán (1) regisztrálták. Bár a térség gazdaságának húzó ágazata a mezőgazdaság, a kistérség egyes települései között jelentős különbség van a mezőgazdaság települési gazdaságban betöltött szerepét illetően.

19

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 8. ábra: A mezőgazdságban működő vállalkozások száma (db), 2008

Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés A kistérség gazdaságában – ahogy azt a regisztrált vállalkozások számának nemzetgazdasági ágankénti bontása is jól mutatja – sokkal jelentősebb szerepe van az erdőés mezőgazdálkodásnak, mint a megye vagy a régió többi kistérségében. A térségre jellemző klíma és talajviszonyok különösen a burgonya, a búza, kukorica, a napraforgó és a szőlő, valamint a kajszibarack termelésének teremtenek kedvező feltételeket. A hegységi területek erdő borítja. Alacsonyabb részeken a gyertyán alkot összefüggő területeket, magasabb részeken már megjelenik a bükk is, míg a völgyekben a víznyelős helyeken a nyárfák és a fűzek, valamint az éger váltakoznak. Az állattenyésztésben a sertés, a baromfi, a nyúl, és a méh játszik döntő szerepet.

1.4.1. Ipar A kistérségben az ipar jelentősége marginális. A kistérségben működő vállalkozások mindössze 7,62%-a működik a bányászat, feldolgozóipar, építőipar területén. A termeléssel felhagyott malmok, kőbányák jelzik a megszűnt ipari tevékenységek helyszíneit. Az építőipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar képviseli ezt a nemzetgazdasági ágat. Jelentősebb élelmiszeripari vállalkozások közül a Szerencsi Mezőgazdasági Rt vágóhídja és húsüzeme és az Aba Élelmiszeripari és Kereskedelmi Rt feldolgozó üzeme említhető meg. A kistérségben 2008-ban 134 vállalkozás működött az ipar területén. Ebből a legtöbb a két városban, Abaújszántón (53) és Göncön (15) volt regisztrálva. Jellemző a kistérség gazdasági egylábúságára, hogy három településen (Abaújvár, Arka és Mogyoróska) egyetlen egy ipari vállalkozás sem működött 2008-ban, míg négy településen (Hernádszurdok, Regéc, Sima, Tornyosnémeti) mindössze 1-1, szintén négy településen (Hernádcéce, Korlát, Pányok, Vizsoly) pedig mindössze 2-2 működő ipari vállalkozás volt.

20

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 9. ábra: Az iparban működő vállalkozások száma (db), 2008

Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés

1.4.2. Szolgáltatások A fejlettebb gazdaságok növekedési pályája azt mutatja, hogy a gazdasági gyarapodás és a modernizáció motorja egyre meghatározóbb mértékben a szolgáltató szektor. Ezért is elengedhetetlen a szolgáltató szektor (különösen a kereskedelem, üzleti szolgáltatások és az információs-kommunikációs szolgáltatások) gyors ütemű fejlesztése hazánkban és az Észak-magyarországi régióban, ezen belül pedig az egyes kistérségekben is. A szolgáltató szektor két nagy gazdasági ágazatra a turizmusra és a kereskedelemre osztható.

1.4.2.1 Kereskedelem A kereskedelem területén 2008-ban mindösszesen 133 vállalkozás működött. A legtöbb kereskedelmi szolgáltató a kistérség két városi rangú településén, Abaújszántón (50) és Göncön (18) működött. A kistérség 4 településén (Arka, Regéc, Sima, Zsujta) egyetlen kereskedelmi vállalkozás sem működött, míg 4 településen (Fony, Hernádcéce, Hernádszurdok, Mogyoróska) mindössze 1-1, 7 településen (Abaújvár, Baskó, Hejce, Kéked, Korlát, Pányok, Tornyosnémeti) pedig mindössze 2-2 kereskedelmi vállalkozás volt regisztrálva 2008-ban.

21

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 10. ábra: A kereskedelemben működő vállalkozások száma (db), 2008

Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés

1.4.2.2 Turizmus Kifejezetten idegenforgalmi célokat szolgáló, annak érdekében létrehozott infrastruktúra a térségben elenyésző. 2008-ban 81 db vendéglátóhelyet tartottak nyilván. Az 1000 főre jutó vendéglátóhelyek száma kistérségi átlagban viszonylag jónak mondható (5,28), ami jobb a megyei (5,03) értéktől, némileg azonban elmarad az országos (5,57) értéktől. Viszont az alábbi táblázatból is látható, hogy mekkora szórás van a kistérség egyes települései között a vendéglátóhelyek számában. A legtöbb vendéglátóhely a kistérség legnagyobb településén, Abaújszántón (16 db) és a kistérség turisztikailag legerősebb vonzerejét kínáló Boldogkővárajlán (11 db) található. Hat településen (Arka, Hernádcéce, Pányok, Regéc, Sima, Zsujta) egyáltalán nincs vendéglátóhely.

22

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 1. táblázat: Kereskedelmi vendéglátóhelyek száma (db), 2008 Bárok, borozók Abaújszántó Abaújvár Arka Baskó Boldogkőújfalu Boldogkőváralja Fony Gönc Göncruszka Hejce Hernádcéce Hernádszurdok Hidasnémeti Kéked Korlát Mogyoróska Pányok Regéc Sima Telkibánya Tornyosnémeti Vilmány Vizsoly Zsujta Abaúj-Hegyközi kistérség

4 0 0 1 2 4 2 4 1 1 0 1 1 1 1 0 0 0 0 2 2 4 4 0

Éttermek, cukrászdák 11 0 0 1 0 6 0 3 0 1 0 0 3 4 0 2 0 0 0 4 2 1 1 0

35

39

Munkahelyi étkeztetőhelyek 1 1 0 0 0 1 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0

Közétkeztető helyek 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Vendéglátóhelyek 16 1 0 2 2 11 2 8 1 3 0 1 4 5 1 2 0 0 0 8 4 5 5 0

7

0

81

Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés A 81 regisztrált vendéglátóhelyből 35 egység bár/borozó, 39 egység étterem/cukrászda, míg 7 egység munkahelyi étkeztetőhely. Közétkeztető hely nincs a kistérségben. A kistérségben az elmúlt 2004-2007 között nőtt a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek a száma, majd 2008-ban a gazdasági válság hatására elég jelentős mértékben csökkent, majdnem a 2005-ös szintre esett vissza. (11. ábra) A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számát tanulmányozva (12. ábra), megállapítható, hogy – a szállásférőhelyek számához hasonlatosan – a vendégéjszakák száma is 2004-2007 között dinamikus növekedést mutatott, amit 2008-ban megtört a gazdasági válság hatása, és ekkor majd 15%-os csökkenés következett be.

23

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 11. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek a száma az Abaúj-Hegyközi kistérségben (2004-2008), db

Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés 12. ábra: Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma az Abaúj-Hegyközi kistérségben (2004-2008), vendégéjszaka

Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés Mindazonáltal elmondható, hogy – eltekintve a gazdasági válság idegenforgalmat is sújtó hatásától – a kistérség egyik dinamikusan növekvő ágazata a turizmus, amelyhez a kistérség remek szinte érintetlen természeti adottságokkal rendelkezik, azonban ügyelni kell, hogy a idegenforgalom növekedésével a vendégeket kiszolgáló szolgáltatások köre is megfelelő mértékben bővüljön annak érdekében, hogy helyben lehessen tartani a vendégeket.

24


2. MUNKAERŐ-PIACI HELYZET Egy térség gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza a foglalkoztatottság mértéke, az aktív népesség száma, összetétele. Ezen mutatók nem csak a jelen állapotról adnak tájékoztatást, hanem – mivel bizonyos elemek csak lassan változnak, illetve változtathatóak meg – a térség jövőbeli fejlődési pályájára is hatással vannak. Fenntartható gazdasági növekedés nem lehetséges megfelelő számú és képzettségű munkavállaló nélkül.

2.1.1. A foglalkoztatottság alakulása A népesség gazdasági aktivitását a foglalkoztatottak, valamint a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes arányával lehet mérni. Utóbbi csoport a gazdaságilag aktív népesség, azaz azok, akik munkaerő-kínálatukkal megjelennek a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak, vagy a gazdaságilag aktívak arányát tekintve Magyarország lényegesen elmarad nem csak Nyugat-Európától, hanem az EU-hoz újonnan csatlakozott országok értékeitől is. A magyar aktivitási arány 2009 3. negyedévében 61,9%, azaz a 15-64 éves korosztály alig több mint fele számít foglalkoztatottnak vagy munkanélkülinek. Az EU egyes országaiban (pl. Svédországban és Hollandiában) ez az érték 79% feletti, sőt Dániában a 81%-ot is meghaladja. Hazánk jelentős elmaradásának egyik oka a részmunkaidős foglalkoztatás alacsony elterjedtségében kereshető. Másrészt a rendszerváltást követő kényszer-, illetve rokkantsági nyugdíjazások eredményeképpen sokan inaktívak lettek, kiszorultak a munkaerőpiacról, valamint jelentősen csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma. Nemzetközi tendencia, de az aktivitási ráta csökkenését okozza az a folyamat is, hogy a fiatalok egyre hosszabb ideig tanulnak, így később jelennek meg a munkaerőpiacon. Az Abaúj-Hegyközi kistérség elmaradottságának egyik oka az országos viszonylatban is kedvezőtlen munkaerő-pici helyzet.

25

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 13. ábra: A foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatottsági ráta alakulása az Abaúj-Hegyközi kistérségben 2002-2009 4200

44%

4100

43%

4000

43% 42%

3900

42%

3800

41%

3700

41%

3600

40%

3500

40%

3400

39% 2004

2005

2006

Foglalkoztatottak száma

2007

2008

2009

Foglalkoztatottsági ráta

Forrás: ÁFSZ adatai alapján saját szerkesztés Az ábrából jól látszik, hogy a kistérségben a gazdasági válság hatására jelentősen (2007-ről 2009-re közel 10%-al) csökkent a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatási ráta változásainak vizsgálatakor megfigyelhető, hogy a foglalkoztatási ráta a téli hónapokban a legkedvezőtlenebb, majd tavasszal a beinduló mezőgazdasági idénymunkáknak, valamint a közhasznú foglalkoztatási programoknak köszönhetően emelkedést mutat. Ezt július-augusztusban a pályakezdő munkanélküliek megjelenésének köszönhetően jellemzően kisebb visszaesés, majd ősszel újabb emelkedés követi. A közhasznú munkák és a mezőgazdasági idénymunkák végeztével a jórészt képzetlen munkások zöme újra visszakerül a munkanélküliek közé.

26

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 14. ábra: A kistérség munkanélküliségi, foglalkoztatási és aktivitási rátájának összehasonlítása a többi területi egységgel (%), 2009

70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00%

Munkanélküliségi ráta

Abaúj-Hegyközi kistérség

Foglalkoztatási ráta

B-A-Z Megye

Aktivitási ráta

Észak-Magyarországi régió

Magyarország

Forrás: ÁFSZ adatai alapján saját szerkesztés A magyarországi foglalkoztatottsági ráta már az Európai Unión belül is igen alacsony, ehhez képest a magyarországi elmaradott kistérségekben még rosszabb a helyzet. 2009 decemberében az országos foglalkoztatási ráta 55,4 százalékot tett ki. Az északmagyarországi érték 48,5 százalék, a B-A-Z megyei pedig 46,8 százalék. Ezzel szemben az Abaúj-Hegyközi kistérségben a munkavállaló korúak 40,5 százaléka volt foglalkoztatva, ami igen alacsony értéknek számít. B-A-Z megyében a kistérségek között a legjobb foglalkoztatási mutatóval a Sátoraljaújhelyi (54%) és a megyeszékhelyt magában foglaló Miskolci (50,3%) kistérségben találkozunk. Mindkét kistérség központja a megyén belül meghatározó gazdasági szereppel bír, így ennek tudható be az 50 százalékot meghaladó foglalkoztatási mutató. Érdekesség, hogy a két legjobb mutatóval rendelkező kistérségben sem éri el a magyarországi átlagot a foglalkoztatási ráta értéke.

2.1.2. A munkanélküliség alakulása A gazdasági válság hatására 2009-ben az Abaúj-Hegyközi kistérségben a foglalkoztatottak létszáma jelentősen alacsonyabb, a munkanélkülieké pedig lényegesen magasabb volt, mint egy évvel korábban. A jól képzett – a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő szakértelemmel rendelkező – munkaerő megléte elengedhetetlen feltétele a gazdaság versenyképességének és a növekedésnek. A 2008 őszén kibontakozó gazdasági válságra visszavezethető üzembezárások, létszámleépítések következtében nagymértékben nőtt az állástalanok száma. Magyarország az uniós átlagnál magasabb munkanélküliség jellemezte országok közé tartozik. Hasonló szintű munkanélküliség Svédországot, Portugáliát és Finnországot jellemezte 2009-ben. (KSH)

27

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 15. ábra: A munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta alakulása az Abaúj-Hegyközi kistérségben 2004-2009 1600

30%

1400

25%

1200 20%

1000 800

15%

600

10%

400 5%

200 0

0% 2004

2005

2006

2007

2008

Munkanélküliek száma

2009

Munkanélküliségi ráta

Forrás: ÁFSZ adatai alapján saját szerkesztés Az ábrából jól látható, hogy a vizsgált időszakban a kistérség munkanélküliségi rátája folyamatosan emelkedett. Az értéke 2009-ben 27,68% volt, mely majdnem háromszorosa az országos átlagnak (10,05%). Bár a munka nélkül levő népesség számát nem fedi teljes mértékben a regisztrált munkanélküliek hivatalosan megadott száma (szociológiai kutatásaink általában 2%-kal magasabb értéket mértek), az adatok ismeretében a munkanélküliségi ráta jól kifejezi a kistérség lakosságának hátrányait a munkaerő-piacon, mutatja az eltérő foglalkoztatási, munkavállalási esélyeket. Nemenként vizsgálva a munkanélküliséget azt tapasztaljuk, hogy a férfiak nagyobb arányban vannak jelen, viszont évről évre fokozatosan csökkenő részarányban. Míg 2000-ben a kistérségben az álláskeresők 62,4%-a volt férfi, addig 2008-ban már csak az 56,8%-a. 16. ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma nemek szerint az Abaúj-Hegyközi kistérségben, fő 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2000

2001

2002

2003

2004 Férfi

2005

2006

2007

2008

Nő

Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés

28


Megfigyelhető, hogy a vizsgált időszakban a munkanélküliségi ráta mindkét nem esetében jelentősen nőtt, azonban mivel a válság főként a jellemzően férfi munkaerőt alkalmazó ágazatokat sújtotta, a férfiak munkanélküliségi rátája 2008-ban továbbra is meghaladta a nőkét. A válság hatására elsősorban a feldolgozóiparból munkanélkülivé váltak száma nőtt jelentősen, ezen belül a férfiakat érintették nagyobb mértékben a leépítések. Szintén nőtt azok száma, akik az építőiparban veszítették el állásukat, illetve akik korábban a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban dolgoztak. (KSH) 17. ábra: A nyilvántartott és a tartósan nyilvántartott álláskeresők száma az Abaúj-Hegyközi kistérségben, 2000-2008 (fő) 2500

2000 2121

1951

2118

2095

2280

2173 2164

2291

2280

1500 1388

1225

1385

1348

1342

1000

1270

1331

1477

1491

500

0 2000 2001 2002 2003 2004

Nyilvántartott álláskeresők száma

2005

2006

2007

2008

180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma

Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés A KSH adatai szerint a tartósan nyilvántartott álláskeresők létszáma az eltelt egy évben jelentősen mérséklődött, ezért az álláskeresőn belüli arányuk is számottevően csökkent a régióban. Amint az ábrából is látszik ugyanez nem mondható el az Abaúj-Hegyközi kistérségről. 2000 óta a tartósan munkanélküliek számát vizsgálva folyamatos emelkedést tapasztalunk mindkét nem esetében. A nyilvántartott álláskeresőkön belüli arányuk tekintetében jelentős változást nem tapasztalunk a vizsgált időszakban. 2000-ben és 2008ban is az álláskeresők 65%-a volt tartósan álláskereső. A munkanélküliség tartóssá válásával egyre reménytelenebbé válik a küzdelem a munkavégző képesség megőrzésére, a nyílt munkaerőpiacra való visszailleszkedésre. A szegénységi csapda helyzet viszonylag gyorsan kialakul. A legális munkáját veszített munkavállaló ugyanis túlélési stratégiákat dolgoz ki, amelyben kiemelkedő szerepet kap a passzív ellátásra való berendezkedés, a szükségletek korlátozott kielégítése, az eladósodás, a közüzemi díjhátralékosság és a fekete munka. Ha a túlélési stratégiák állandósulnak, ha a tartós munkanélküliség eléri a 3 évet, a nyílt munkaerőpiacra való visszatérés esélye 7 % alá csökken.6

6 Észak-alföldi regionális Nonprofit foglalkoztatás- fejlesztési stratégia, 2006

29


18. ábra: Fizikai és szellemi foglalkozású álláskeresők megoszlása az Abaúj-Hegyközi kistérségben, 2008

Szellemi foglalkozású 7%

Fizikai foglalkozású 93%

Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés A kistérségben az országosan jellemző 84%-hoz képest 9%-al magasabb a fizikai foglalkozású munkanélküliek aránya. Ez az arány a megyében és a régióban is egyaránt 88%. A fizikai munkát a technika modernizálódásával és a szalagmunkával jellemezhető bedolgozó rendszer kiszorulásával a magasan kvalifikált szakmunka váltotta fel. A foglalkoztatásban kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények, elsősorban a polgármesteri hivatalok, az iskolák és óvodák. A kis falvakban a szellemi foglalkozás betöltésére szinte csak ezekben a közintézményekben van lehetőség. A foglalkoztatási helyzet javítását nagyban nehezíti a régióban élő munkanélküliek országos viszonylatban rendkívül kedvezőtlen iskolázottsági helyzete. A fiatal korszerkezetnek köszönhetően magas a pályakezdő, illetve fiatal, aktív évei kezdetén járó munkanélküliek aránya. A pályakezdő munkanélküliek aránya 2008-ban az AbaújHegyközi kistérségben 10,7% volt, mely jóval magasabb az országos értéktől (8,7%). A pályakezdő álláskeresők 0,8%-a rendelkezik diplomával. Ez az arány szintén jóval alatta van az országos (4,1%), de még a megyei (2,6%) adatnak is. 7 A gazdasági válság meghosszabbította a munkakeresés idejét, ezért sokkal többen szerepelnek a regisztrációban mint egy évvel korábban. A pályakezdők összetétele a munkaerő-piaci esélyek szempontjából továbbra is rendkívül kedvezőtlen. A fiatalok többsége legfeljebb csak az általános iskolát járta ki, ami a sikertelen elhelyezkedés legfőbb oka. A pályakezdők közel fele a segédmunkások közül kerül ki. Számuk évről évre növekszik, viszont egy hiányszakma megszerzése esetén jelentősen javulnának munkaerőpiaci esélyeik.

7

KSH, Területi Statisztikai Évkönyv, 2008

30

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 19. ábra: A nyilvántartott álláskeresők aránya az iskolai végzettségük szerint, 2008 Szakközépiskola, technikum, gimnázium 10,5%

Főiskola 0,6%

Egyetem 0,2%

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb 14,2%

Szakiskola 2,7%

Szakmunkásképző 28,9%

Általános iskola 8 osztály 42,9%

Forrás: KSH T-Star adatai alapján saját szerkesztés 2008-ban az Abaúj-Hegyközi kistérségben a nyilvántartott álláskeresők 57,1%-a legfeljebb alapfokú képzettséggel rendelkezett. A rendkívül alacsony képzettségi szint kiemelten érinti a roma lakosságot. Ezeknek az embereknek a munka mellett nem volt lehetősége a hiányzó alapképzettség vagy a szakképzettség megszerzésére. Mind a szakmunkás végzettségűek, mind a diplomások aránya alig alacsonyabb az országos átlagnál, elhelyezkedési esélyeik mégis rosszabbak az ország más területeihez képest. Ennek hátterében mindkét csoport esetében az egyes „kevésbé piacképes” szakmák túlkínálata áll. A kistérségben nagyon alacsony a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya. A regisztrált álláskeresők mindössze 0,8%-a rendelkezik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel. Mivel a kistérségben nincs felsőoktatási intézmény, ezért azoknak a fiataloknak, akik tovább szeretnének tanulni, a középiskola elvégzése után el kell hagyniuk a kistérséget és ez az elszakadás gyakran véglegessé is válik. A térségben tapasztalt kedvezőtlen képzettségi színvonal összefügg azzal az „elszívó hatással”, melynek következtében az elmaradott keleti régióból elsősorban a fővárosba, illetve a régión belül a megyeszékhelyekbe, nagyobb városokba költözik a kvalifikált népesség.

2.2. Jövedelmi viszonyok alakulása Az életminőség egyik eleme a jövedelem, a kereseti lehetőségek, de ugyanilyen fontos tényezők a települések társadalmi, szociális környezete, az elérhető egészségügyi, oktatási és kulturális szolgáltatások. A jövedelmekre, átlagkeresetre vonatkozó adatok települési szinten nem rendelkezésre, így a megyei kitekintés után kistérségi összehasonlítás következik.

állnak

A havi bruttó átlagkeresetek nagyságát tekintve a megyék rangsorában Borsod-AbaújZemplén megye a kilencedik helyen áll. 2008-ban átlagosan 167.247 Ft8 volt a havi bruttó kereset a megyében. A megyében a legmagasabb átlagkereset a pénzügyi közvetítés, a legalacsonyabb pedig szálláshely szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágra volt jellemző. Noha arányaiban nincsenek olyan nagy különbségek a megyék között, nem szabad elfelejteni, hogy a mutató csak az alkalmazásban állók jövedelmével számol, nem veszi figyelembe a munkanélkülieket vagy a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezőket. Így a 8

KSH Területi Statisztikai Évkönyv, 2008

31

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 mutató csak az egyes térségek gazdasági szerkezetéből, illetve a földrajzi fekvésből adódó, fizetésekben meglévő egyenlőtlenségeket mutatja. Egy térség valós jövedelmi helyzetét jobban jelzi az egy főre jutó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem nagysága. Az Abaúj-Hegyközi kistérség kedvezőtlen jövedelmi helyzetű, az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap az ezredforduló után az országos átlag 50 százaléka között ingadozik, amely a rendszerváltás óta hosszabb távon sem javul. A kistérségen belüli települések között meglehetősen nagy jövedelmi különbségek húzódnak. A statisztikai szerint a legjobb jövedelmi helyzetű település Sima. Ez az alacsony népességnek köszönhető. 2008-ban a KSH adatai szerint az állandó népessége 24 fő volt, melyből a munkaképes korú népesség 9 mindössze 9 fő. A legrosszabb jövedelmi helyzettel Hernádcéce rendelkezik. Itt az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap nem éri el az országos átlag 16%-át sem. 20. ábra: Az ezer lakosra jutó adófizetők számának területi egyenlőtlenségei Borsod-AbaújZemplén megye kistérségben (%), 2008 (országos adat=100%) 102

83

78

77

Sá

Sá

77

76

75

71

öz i

85

gk

86

Bo dr o

91

i En cs i

91

at to ak ra i lja új Ka he ly zin i cb ar ci ka i To ka ji M ez őc sá ti Sz er en cs i Sz ik sz ói Ed Ab el én aú yi j– H eg yk öz i

sd i

94

ro sp

ve

i ko lc

ők ö

M is

M ez

új v za Ti s

94

Ó zd

95

ár os i

110 100 90 80 70 60 50

Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv alapján saját szerkesztés A kistérségben 2008 végén az ezer lakosra jutó adófizetők száma 337 fő volt, amely az országos érték 77%-a. Ezzel az értékkel a megye kistérségei között a rangsor végén szerepel az Abaúj-Hegyközi kistérség. Ettől alacsonyabb érték csupán az Ózdi, az Encsi és a Bodrogközi kistérségre jellemző. Az ábrából jól látszik, hogy a megyében az országos átlagot egyedül a Tiszaújvárosi kistérség haladja meg.

32

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 21. ábra: Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem és az egy főre jutó személyi jövedelemadó B-A-Z megye kistérségeiben, 2008 (Forint) 2 000 000

400 000

1 500 000

300 000

1 000 000

200 000

500 000

100 000 0

M Ka is zin kol cb ci ar cik ai Sá to ra lja ú Sá jhe ly ro sp i at ak i Ó Sz z di er en cs i To k Sz aji ik sz Ed ói el én yi En cs i Ab aú j– He gy Bo kö zi dr og kö zi

0

Egy adófizetőre jutó személyi jövedelem adó-alapot képező jövedelem Egy adófizetőre jutó személyi jövedelem adó

Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv alapján saját szerkesztés A személyi jövedelemadó a költségvetés jelentős bevételi forrása. Az egy főre jutó személyi jövedelem adó-alap tekintetében az Abaúj-Hegyközi kistérség az utolsó előtti helyen szerepel a megyében. Ennek az egyik fő oka, hogy a megyében a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből az Abaúj-Hegyközi kistérségben a legmagasabb (23,7%). 9 A személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem vizsgálatának hátránya az, hogy nem kerül bele minden jövedelem, jelentős mennyiségű személyi és családi jövedelem marad regisztráció nélkül, mind legálisan (pl. az agrártermelés és értékesítés csak meghatározott értéken felül kerül regisztrálásra – főként a vidéki lakosság esetében), mind illegálisan (ld. feketegazdaság), és területi árindexszel sem korrigálható. Problémát jelent még az adózási szabályok gyakori megváltoztatása is (pl. a kamat, osztalék regisztrálása nem mindig kötelező), ami az időbeli összehasonlíthatóságot teszi nehézkessé.10

2.3. A munkaerő-piaci kínálat jellemzői A Gönci és a Szerencsi Kirendeltség illetékességi területébe tartozó települések alkotják az Abaúj-Hegyközi kistérséget, amely a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a komplex programmal segítendő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozik. A térségben kevés a munkahely, valamint az elmaradott gazdasági szerkezet miatt jellemző a fiatal, képzettebb rétegek elvándorlása. Elsősorban az idősek, a képzetlenek, és a munkaképes korú, ugyanakkor inaktívak maradnak helyben. Problémát jelent a munkaerőpiac beszűkülése, illetve a munkaadók számára probléma, hogy ez a réteg tud a legkevésbé alkalmazkodni a munkaerő-piaci változásokhoz. A 15-74 éves korosztályban a gazdasági válság hatására 2009-ben az Abaúj-Hegyközi kistérségben a foglalkoztatottak száma 5%-kal alacsonyabb, a regisztrált munkanélkülieké pedig 8%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 2004-2009 9

KSH Területi Statisztikai Évkönyv, 2008 Lőcsei Hajnalka: A hazai kistérségek belső tagoltsága

10

33

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 között folyamatos emelkedést mutat a fenti korosztályban – 20,92%-ról nőtt 27,66%-ra –, míg a foglalkoztatási ráta hektikus képet mutat, de végig viszonylag alacsony tartományban, 35,2% és 37,1% között ingadozott a fenti időszakban, 2009-ben 35,6% volt. A munkanélküliségi rátánál (a munkanélküliek regisztrálásának szabályozása folytán) jobban mutatja a munkaerőpiac állapotát a foglalkoztatási ráta, amely a foglalkoztatottak arányát mutatja a teljes lakosság viszonylatában. Ez a mutató a 15-74 éves korosztályban az Európai Unióban meghaladja a 63%-ot, míg az országos foglalkoztatási ráta 57,3% volt 2008-ban11. Az Észak-Magyarországi régióban 49,2%, míg Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében 41,3% volt 2009-ben. 22. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása az egyes területi szinteken

Forrás: Eurostat, KSH, ÁSZF (saját szerkesztés) A kistérség gazdasága szempontjából mindkét mutató igen alacsony mind regionális, mind országos összehasonlításban. A legfőbb problémát azonban a nagyon alacsony foglalkoztatási ráta jelenti, amely közvetetten mutatja az eltartottak, segélyből élők nagyon magas arányát is. A munkanélküliség minőségi – így a munkanélküliség tartósságát és a pályakezdők arányát – tekintve is meglehetősen kedvezőtlen a kistérség helyzete. 2009-ban a nyilvántartott álláskeresők 65,39%-a tartósan munkanélküli, 10,6%-a pedig pályakezdő. A KSH adatai szerint a tartósan nyilvántartott álláskeresők létszáma 2007-2008 között nem változott, alapjában véve stagnál, szemben a régiós trenddel, ahol a tartósan nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen mérséklődött, ezért az álláskeresőn belüli arányuk is számottevően csökkent a régióban. 11

2009-es adatok még nem állnak rendelkezésre EU-25 és országos szinten.

34


A kistérségben az országosan jellemző 84,3%-hoz képest 7%-al magasabb a fizikai foglalkozású munkanélküliek aránya. Ez az arány a megyében és a régióban is egyaránt 88,1%.. A fizikai munkát a technika modernizálódásával, a mezőgazdaság gépiesedésével, és a szalagmunkával jellemezhető bedolgozó rendszer kiszorulásával a magasan kvalifikált szakmunka váltotta fel. 23. ábra: A fizikai és szellemi foglalkozású munkanélküliek száma az Abaúj-Hegyközi kistérségben (2008)

Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés A foglalkoztatásban kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az önkormányzati intézmények, elsősorban a polgármesteri hivatalok, az iskolák és óvodák. A kis falvakban a szellemi foglalkozás betöltésére szinte csak ezekben a közintézményekben van lehetőség. A foglalkoztatási helyzet javítását nagyban nehezíti a régióban élő munkanélküliek országos viszonylatban rendkívül kedvezőtlen iskolázottsági helyzete. Magas a pályakezdő, illetve fiatal, aktív évei kezdetén járó munkanélküliek aránya. A pályakezdő munkanélküliek aránya 2008-ban az Abaúj-Hegyközi kistérségben 10,65% volt, mely jóval magasabb az országos értéktől (8,7%). A pályakezdő álláskeresők majd kétharmada, 64,6%-a férfi. A gazdasági válság meghosszabbította a munkakeresés idejét, ezért sokkal többen szerepelnek a regisztrációban, mint egy évvel korábban. A pályakezdők összetétele a munkaerő-piaci esélyek szempontjából továbbra is rendkívül kedvezőtlen. A fiatalok többsége legfeljebb csak az általános iskolát járta ki, ami a sikertelen elhelyezkedés legfőbb oka. A pályakezdők közel fele a segédmunkások közül kerül ki. Számuk évről évre növekszik, viszont egy hiányszakma megszerzése esetén jelentősen javulnának munkaerőpiaci esélyeik.

35

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 22. ábra: A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása az iskolai végzettség szerint (%), 2009

Forrás: TeIR alapján saját szerkesztés Az Abaúj-Hegyközi kistérségben a nyilvántartott álláskeresők 52%-a legfeljebb alapfokú képzettséggel rendelkezett. A rendkívül alacsony képzettségi szint kiemelten érinti a roma lakosságot. Ezeknek az embereknek a munka mellett nem volt lehetősége a hiányzó alapképzettség vagy a szakképzettség megszerzésére. A szakmunkás végzettségűek, mind a diplomások elhelyezkedési esélyei sokkal rosszabbak az ország más területeihez képest. Ennek hátterében mindkét csoport esetében az egyes „kevésbé piacképes” szakmák túlkínálata áll. A kistérségben nagyon alacsony a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya. A regisztrált álláskeresők mindössze 0,83%-a rendelkezik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel. Mivel a kistérségben nincs felsőoktatási intézmény, ezért azoknak a fiataloknak, akik tovább szeretnének tanulni, a középiskola elvégzése után el kell hagyniuk a kistérséget és ez az elszakadás gyakran véglegessé is válik. A térségben tapasztalt kedvezőtlen képzettségi színvonal összefügg azzal az „elszívó hatással”, melynek következtében az elmaradott keleti régióból elsősorban a fővárosba, illetve a régión belül a megyeszékhelyekbe, nagyobb városokba költözik a kvalifikált népesség.

2.4. A munkaerő kereslet jellemzői A fejezet a munkaügyi központ adatai alapján még kidolgozás alatt áll!!!

36

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 2. táblázat: 1000 főre jutó regisztrált vállalkozások száma gazdasági formák szerint Jogi személyiségű vállalkozások

Jogi személyiség nélküli vállalkozások

Egyéni vállalkozások száma

Társas vállalkozások száma

Maqyarország

30,4

123,2

98,4

55,2

Észak-magyarországi régió

15,8

93,8

78,9

30,8

Borsod-AbaújZemplén megye

15,4

83,2

67,5

31,2

Abaúj-Hegyközi kistérség

12,0

102,6

95,0

35,8

Forrás: KSH T-Star (saját szerkesztés) A táblázatból jól látszik, hogy a kistérségben a jogi személyiségű vállalkozások esetében jóval alacsonyabb az ezer főre jutó vállalkozások száma mint az országos, a megyei vagy a régiós átlag. Bár az országos átlag alatt van, viszont jelentősen magasabb a régiós és a megyei átlagnál a jogi személyiség nélküli vállalkozások, valamint az egyéni vállalkozások száma. A vállalkozások szerkezetének vizsgálata arra enged következtetni, hogy nagyon sokan vállalkozóvá válva próbálják megoldani a foglalkoztatottságukat. Viszont az ilyen kisvállalkozások nem tudnak nagyszámú munkaerőt foglalkoztatni, maximum 1-2 főt. A kistérség alacsony munkahelyteremtő képessége a kis vállalkozások magas számával magyarázható.

2.5. Munkaerő-piaci programok Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök munkaerő-piaci programokon keresztül valósulnak meg. Az aktív munkaerő-piaci programok célja az, hogy a tartós munkanélkülieknek vagy a munkaerőpiacon nem jelenlevő más társadalmi csoportoknak közvetlen segítséget nyújtsanak a munka világába való stabil visszajutáshoz. Legfontosabb típusaik a különféle képzési programok, foglalkoztatás támogatási programok, a közcélú foglalkoztatás és az aktív segítség a munkakeresésben. „Út a munkához” program Az „Út a munkához” program komplex intézkedések sorozatával kívánja elérni azt, hogy a munkára képes, tartós munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres jövedelemhez jussanak. A támogatást az a munkáltató kaphatja, amely létszámbővítés keretében vállalja a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy teljes munkaidőben és munkaviszony keretében történő foglalkoztatását.

37

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Közhasznú munka támogatása Közhasznú munka: a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása. Ez a foglalkoztatáspolitikai eszköz elsősorban az átmeneti foglalkoztatottságot képes megoldani. Támogatás nyújtható a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat, vagy az önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében. Bérgarancia támogatás A bérgarancia támogatással a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozásra előlegezhető meg. Bértartozás: a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet - mint munkaadót - terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó végkielégítést. Munkahelymegőrzés támogatása Elsősorban a munkaerő-piaci feszültségek levezetésére alkalmazzák. A támogatás azon munkaadó részére nyújtható, aki működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni. A támogatás a rendes felmondással érintett munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb egy évig, havonta utólag folyósítható. Csoportos személyszállítás támogatása A munkába járás terheinek csökkentése érdekében a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészéből csoportos személyszállítás támogatás nyújtható. Támogatást igényelhet az a munkaadó, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda- visszautazását csoportos személyszállítás útján oldja meg. A támogatás további feltétele, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, hogy a munkavállalóknak a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel oda - vissza történő utazása nem, vagy aránytalan nehézséggel oldható meg Helyközi utazás támogatása A munkába járás terheinek csökkentése érdekében a Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprészéből helyközi utazási támogatás nyújtható. Helyközi utazási támogatást igényelhet a munkaadó és a munkavállaló. A támogatás legfeljebb egyéves időtartamra folyósítható. A helyközi utazási költség egészben vagy részben megtéríthető, ha a munkaadó, olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki legalább hat hónapja – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetében legalább három hónapja – a regionális munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által nyilvántartott álláskereső, és hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül nem szüntette meg.

38

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás nyújtása hátrányos helyzetű álláskereső, továbbá megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén Támogatás állapítható meg azon munkaadó részére, aki vállalja hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatását legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt. Vissza nem térítendő támogatás nyújtható a támogatással érintett munkavállaló foglalkoztatásához: Hátrányos helyzetű álláskereső munkaviszony keretében történő foglalkoztatása esetén a támogatás a munkabér és járulékainak legfeljebb 50%-ának megfelelő összeg (megváltozott munkaképességű személy esetén 60%), legfeljebb egy év időtartamra, legalább 24 hónapja nyilvántartott álláskereső esetén legfeljebb kétévi időtartamra. START kártya program A támogatás a program alanyainak személyéhez kötődő, két éves időtartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a jogosult személyt foglalkoztatja. A munkáltató a bruttó munkabért terhelő közterheket figyelembe véve az alábbi kedvezményekre jogosult: • •

az első évben: a munkáltató a havi bruttó kereset 10%-át fizeti meg járulékfizetési kötelezettség címén, a második évben: a munkáltató a havi bruttó kereset 20%-át fizeti meg járulékként.

Az álláskeresők mikro-, kis- és középvállalkozásoknál, valamint civil szervezeteknél történő foglalkoztatásának járulékkedvezménye Járulékkedvezmény illeti meg a legalább hat hónapja működő, legfeljebb kétszázötven fő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező, mikro-, kis- és középvállalkozást, valamint civil szervezetet. A munkáltató a járulék kedvezményt akkor veheti igénybe, ha olyan, aktív korúak ellátásában nem részesülő személyt foglalkoztat, aki: • • •

•

legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső; vagy aki három hónapnál rövidebb ideje nyilvántartott álláskereső, és a foglalkoztatás megkezdése előtti 365 napban kereső tevékenységet nem folytatott; vagy akinek jogviszonya a foglalkoztatás megkezdését megelőző három hónapon belül csoportos létszámcsökkentésre tekintettel szűnt meg, és a foglalkoztatással az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a foglalkoztatás megkezdésétől számítva legalább két éves időtartamban foglalkoztatja.

Vállalkozást elősegítő támogatás A vállalkozóvá válást elősegítő támogatás annak a személynek nyújtható: • •

akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy aki rehabilitációs járadékban részesül, és aki önmaga foglalkoztatását – munkaviszonyon kívüli tevékenységgel - egyéni vállalkozás keretében, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként vagy mezőgazdasági őstermelőként oldja meg.

39

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 A rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának támogatása Támogatást vehet igénybe az a munkáltató, aki rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyt teljes munkaidőben, munkaviszony keretében foglalkoztat. A foglalkoztatáshoz legfeljebb a támogatás megállapításakor hatályos rendelkezésre állási támogatás összegének megfelelő mértékű támogatás nyújtható. A válság következtében munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatás A támogatás célja, a gazdasági válság következtében álláskeresővé vált, és álláskeresési járadékban részesülő munkavállalók munkához juttatása oly módon, hogy az álláskeresési járadék folyósítási idejéből még hátralévő időtartamra járó álláskeresési járadék összege a foglalkoztatásukat segítse elő. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a munkába lépéskor hatályos minimálbér és járuléka 60 százalékát.

40


IV. A KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 1. JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ A stratégia kiindulópontja a jövőkép, amely a kistérség foglalkoztatási helyzetének jövőbeli kívánatos állapotát mutatja be. A stratégia a jövőképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését, a jövőképben leírt állapot elérését célozza meg. A jövőkép kiemeli, hogy a fejlesztések végrehajtásának eredményeként keletkező előnyökből és lehetőségekből a kistérség valamennyi településének részesednie kell, törekedve a kistérségi különbségek mérséklésére. A kistérség jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: az Abaúj-Hegyközi kistérség versenyképes, a helyi természeti adottságokra és hagyományokra épülő gazdasággal rendelkezik, ahol magas a foglalkoztatottak aránya. A lakosság képzettségi szintje magas, az itt lakók piacképes tudással rendelkeznek. A kistérség települései egymással együttműködve egy szociális szövetkezet keretei között munkalehetőséget biztosítanak a kistérség lakosai számára. A kistérség gazdaságában jelen van a tradicionális mezőgazdaság, a turizmus, valamint a magas hozzáadott értéket előállító vállalatok is, amelyek magasan kvalifikált munkaerőre tartanak igényt.

2. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER A jövőképben foglaltak alapján, a stratégiai irányvonalak figyelembe vételével az alábbi stratégiai célok képezhetők le. Az alábbi ábra a kistérség célrendszerét mutatja be. Központi helyen a stratégiai cél áll, ennek elérése a két operatív célon keresztül történik.

Magas arányú foglalkoztatottság az Abaúj-Hegyközi kistérségben

Foglalkoztatási lehetőségek bővítése

A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztése

A stratégia fő célja a foglalkoztatás lehetőségének mind teljesebb biztosítása. Fontos hangsúlyozni, hogy a kistérség feladata nem maga a foglalkoztatás biztosítása, hanem ahhoz kell hozzájárulnia, hogy egyrészt munkavállalói minél felkészültebben, a piac igényeinek megfelelő képzettséggel jelenhessenek meg a munkaerőpiacon, másrészt pedig ahhoz, hogy a térségben munkaadói oldalról meglegyen a kereslet a kistérségben munkát keresők előtt.

41


I. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése A stratégia helyzetelemzése részletesen elemzi a kistérség gazdasági-társadalmi folyamatait. Ezek alapján a térség egyik legmeghatározóbb, központi problémája a munkalehetőségek hiánya. A térségben jelenlévő szabad munkaerőt nem képes a mai napig felszívni a térség gazdasága. Ez eredményezi a térség magas munkanélküliségi rátáját, a foglalkoztatottak rendkívül alacsony arányát, valamint a szintén alacsony aktivitási rátát. Problémát jelent, hogy a kistérségben a vállalkozások száma alacsony, legtöbbjük költséghatékony szervezeti formában, alacsony létszámot foglalkoztatva működik. Külső befektetők térségbe vonzását akadályozza az üzleti infrastruktúra hiánya, valamint a szakképzetlen munkaerő, továbbá ipari területek hiánya. A térség közepes közúti megközelíthetősége, a Budapesttől való nagy távolság végképp ellehetetleníti a térség tőkevonzó képességét. A befektetők kistérségbe vonzása, megtelepedési feltételeik biztosítása, és a vállalkozások megtartása jelentős részben a kistérségen múlik. A vállalkozások igényeihez igazodó ipari, szolgáltató területek kialakítása, üzleti szolgáltató tevékenységet kiszolgáló szervezeti keretek biztosítása, szakképzett humán erőforrásbázis rendelkezésre állása a befektetők számára kulcsfontosságú tényező. A stratégia ezen alappillére elsősorban az életminőség egyik összetevőjének, a jövedelmi helyzetnek a javítását szolgálja munkahelyteremtés révén. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy hogyan érhető el egyrészt a külső befektetők térségbe vonzása, másrészt pedig a helyi gazdasági szereplők munkahely-teremtő képességének javítása. Ez a stratégiai cél valójában több mint foglalkoztatáspolitika, szorosan kapcsolódik a gazdaságfejlesztéshez. A foglalkoztatás növelését az alábbi prioritások megvalósításán keresztül lehet elérni: •

Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása;

•

Vállalkozóbarát szabályozási környezet kialakítása;

•

Kistérségi szintű foglalkoztatás elősegítése.

Az egyes fejlesztések egymást kiegészítve, egymás hatását erősítve szolgálják a kistérség foglalkoztatási vonatkozású fejlődését, ezért a köztük lévő kapcsolat rendkívül szoros és összetett. 1. Prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása A kistérség gazdasági szerkezetének modernizálásához ez egyik legfontosabb a térség vállalkozási szerkezetére jellemző kettősség oldása. Elő kell segíteni a vállalkozások közötti együttműködést, a beszállítói és partneri kapcsolatok kialakulását a térségben jelen lévő multinacionális vállalatok, a helyi kis- és középvállalatok között. Ennek érdekében szükséges a kkv-k versenyképességének javítása, új vállalkozások indítását célzó fejlesztések megvalósítása, az üzleti szolgáltatások körének bővítése. A kistérség szolgáltató szektorának fejlesztése is szükséges, kiemelt hangsúlyt fektetve az előbb említett üzleti, gazdasági szolgáltatásokra, valamint meg kell erősíteni a térségben működő nehézipari és fémipari cégeket is.

42

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 A szolgáltató szektor és az ipar mellett nem szabad elfelejtkezni a mezőgazdaságról sem, bár ennek az ágazatnak kevésbé jelentős szerepe van a kistérségben. Meg kell határozni a kistérség mezőgazdasági erősségeit, azaz az adottságoknak megfelelően mely termelési ágak életképesek és melyek az alternatív jövedelemszerzés mezőgazdasági forrásai. 2. Prioritás: Vállalkozóbarát szabályozó környezet kialakítása Vállalkozóbarát szabályozó környezet kialakításához, ahogyan az a gazdaságfejlesztési stratégiában is megfogalmazásra került szükség van mind a kistérségi társulás, mind pedig az egyes helyi önkormányzatok szervezeti átalakítására, a közigazgatási folyamatok és azok eljárásrendjeinek átvizsgálására és racionalizálására, a teljes közigazgatás hatékonyabbá tételére. A hatékonyság növelésének egyik alapja a projektszemléletű működés, amely a konkrét feladatok elvégzéséhez rendeli hozzá az erőforrásokat (mind az anyagi, mind pedig a humán erőforrást). A fentieken túlmenően szükséges a helyi rendeletalkotás folyamatának a megújítása is. Ennek keretében szükséges itt is egy eredményszemlélet elterjesztése a rendeletalkotók körében, valamint a gazdasági környezet változásaihoz való gyors és rugalmas igazodás képességének elsajátítása annak érdekében, hogy a kistérség és a kistérség egyes települései ne kerüljenek versenyhátrányba a befektetőkért folyó versenyben. A vállalkozóbarát szabályozási környezet egyik eszköze a vállalkozói adóterhek csökkentése, az egyszerűsített vállalkozói adó. Meghatározó az EU-források igénybevételének támogatása például a beruházásösztönző adókedvezmények, a modernizációt ösztönző pályázati támogatások útján. A fejlődést segítik a kkv-k pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférését segítő eszközök is, amilyenek például a speciális hitelkonstrukciókhoz kapcsolódó kamattámogatások. A kis- és középvállalkozók versenyképességét és a szektoron belüli esélyegyenlőséget egyaránt szolgálja, ha ki van alakítva a működésükhöz szükséges infrastruktúra, ha hozzájutnak a szükséges információkhoz, ha megfelelő a kormányzat és a vállalkozói szervezetek közötti együttműködés. A vállalkozói környezet javításához kiszámítható kormányzati politikára, jogbiztonságra, egyszerűsödő bürokráciára és csökkenő adókra van szükség. 3. Prioritás: Kistérségi szintű foglalkoztatás elősegítése Amint e helyzetfelmérésből is kiderült a kistérségben a legnagyobb foglalkoztatók az Önkormányzatok és a közszféra intézményei. Az önkormányzatok egymás között jó kapcsolatot ápolnak. A közszféra dominanciáját erősítik a kistérségben működő közcélú foglalkoztatást elősegítő programok. Ózd és térsége évek óta élen jár a közmunkaprogramban, az út mellett dolgozó sárgamellényes közmunkások látványa a kistérség jellemző eleme. A közmunka program nem megfelelő. Problémát jelent, hogy a közmunkarendszer foglalkoztatási ideje rövid és önmagában csak kismértékben képes javítani a kistérség munkaerő-piaci helyzetét, hosszú távú megoldást nem jelent. A közcélú foglalkoztatás biztosításához szükséges eszközök beszerzése anyagi szempontból gondot jelenthet a településnek (pl. kasza, fűnyíró, stb.). A munkaerő-piacon a közcélú munkások jelenléte bérfeszültséget okoz, mivel nagyjából azonos pénzért dolgoznak, mint a kistérségben működő cégek alkalmazottai (minimálbéren), ugyanakkor a programban résztvevők feladatköre és a munka mennyisége lényegesen kisebb. Így adott esetben a morált is gyengíti egy cégnél a megvalósuló közmunkaprogram

43

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 („miért dolgozzak egy vállalkozásnál, ahol komoly követelmények vannak, mikor sokkal lazább a közmunka, a fizetés meg közel hasonló”). II. A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztése A kistérségben megfigyelhető magas munkanélküliség nem egyedül a vállalkozások alacsony munkahelyteremtő képességének eredménye. A magas munkanélküliség egyik fő oka annak rossz szerkezete: az országos értéket jelentősen meghaladja mind a tartósan munka nélkül lévők, mind a pályakezdő munkanélküliek aránya. Mindkét esetben fontos szerepet tölt be a munkaerő képzettsége, a piacképes tudás vagy szakma hiánya. A térségben kiemelten kell kezelni az inaktív lakosság munkaerő-piaci visszatérését célzó tevékenységeket. Az inaktív lakosság alacsony motivációja, a szakismeretek és a munkaerőpiaci információ hiánya negatívan befolyásolják az újbóli munkavállalást. Ezek kiemelten jelentkeznek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokban, valamint a roma lakosság körében. Mindezek alapján egyértelműen javasolt a térség képzési és felnőttképzési rendszerének felülvizsgálata. Ma már a megfelelően felkészített humán erőforrás jelentheti a versenyelőnyt más országokhoz, megyékhez képest, ezért Magyarország is a tudásalapú gazdaság megteremtésére törekszik. A versenyképes tudás, képzettség, megfelelő készségek hiánya akár örökre kizárhat valakit a munkaerőpiacról, miközben az életen át tartó tanulás stratégiája a gazdasági szerkezet változása mellett is biztosíthatja az alkalmazkodásra kész munkavállalók megélhetését. A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztését az alábbi prioritások megvalósításán keresztül lehet elérni: • •

Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása; A munkaerő-piaci reintegráció elősegítése.

4. Prioritás: Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása A gazdasági aktivitás növekedését, és ezzel egyidejűleg a munkanélküliség csökkenését is elősegíti a munkaerő képzettségi szintjének és szerkezetének javítása. Piacképes ismeretek birtokában egyrészt elérhetők a fenti célok, de közvetve hozzájárul a vállalkozások versenyképességének növeléséhez is. A magas színvonalú oktatási, szakképzési rendszer, és az ezt kiszolgáló infrastrukturális háttér minőségi munkaerő-kínálatot képes nyújtani a helyi és külföldi vállalkozások számára. Elengedhetetlen a vállalkozások igényeinek felmérése, azaz olyan szakmák és ismeretek oktatása szükséges, amelyek iránt kereslet mutatkozik a piacon. 5. Prioritás: A munkaerő-piaci reintegráció elősegítése. A kistérségben jelentős számban vannak jelen a hátrányos helyzetű rétegek. Elhelyezkedési esélyeik növeléséhez kistérségi összefogás szükséges, melynek célja a munkaerőpiacról kiszorult csoportok, kiemelten a tartósan munka nélkül lévők, nők és romák integrációja, az esélyegyenlőség megteremtése. Ezt képzési, átképzési és felzárkóztatási programok indításával, foglalkoztatási programokkal és tehetséggondozással lehet segíteni. A munkaügyi központ által szervezett képzési, átképzési és felzárkóztatási programok, foglalkoztatási programok eddig is léteztek a kistérség munkanélkülijei számára. Ezt a folyamatot kell tovább erősíteni, különös tekintettel a részmunka, a távmunka lehetőségének elterjesztésére, az élethosszig-tartó tanulás szemléletének meghonosítására, a szülés után

44

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 munkába visszatérni kívánó nőkre, az egyéb – munkavállalás szempontjából – hátrányos helyzetűekre is gondolva.

3. A CÉLOKHOZ ILLESZKEDŐ INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA Foglalkoztatási lehetőségek bővítése 1.1. Kistérségi vállalkozói tanácsadás 1. Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása

1.2. A megújuló energia iparágban működő vállalkozások térségbe vonzása 1.3. Befektetés-ösztönzési iroda létrehozása 2.1. Újonnan betelepülő vállalkozások támogatása

2. Vállalkozóbarát szabályozási környezet kialakítása

2.2. Az adóbevételek visszaforgatása fejlesztési beruházásokba

3. Kistérségi szintű foglalkoztatás elősegítése

3.1. Szociális szövetkezet létrehozása

A munkaerő-piaci kínálat minőségi fejlesztése 4. Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása

5. A munkaerő-piaci reintegráció elősegítése

4.1. A szakiskolák és szakközépiskolák képzési struktúrájának összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel 4.2. Az élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése 5.1. Aktív munkaügyi vállalkozásaival

központ,

5.2. Átképzési, továbbképzési munkaerő-piaci igényekkel

kapcsolattartás

struktúra

a

térség

összehangolása

a

45


V. AZ INTÉZKEDÉSEK BEMUTATÁSA 1. PRIORITÁS: DIVERZIFIKÁLT GAZDASÁGI SZERKEZET KIALAKÍTÁSA 1.1. Kistérségi vállalkozói tanácsadás Operatív cél


Prioritás

1. prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása

Az intézkedés A helyzetfeltárásból kiderült, hogy az Abaúj-Hegyközi bemutatása kistérségben a vállalkozássűrűség, bár magasabb a megyei és a régiós átlagnál, a vállalkozások jelentős része a mezőgazdaságban működik, és elenyésző az ipari termelő és a szolgáltató szektorban működő vállalkozások száma. A kistérség kis- és középvállalkozásai közül csak kevés az igazán versenyképes, nagy árbevétellel rendelkező vállalkozás. Szükséges tehát a már működő KKV-k versenyképességének javítását célzó szolgáltatások nyújtása, valamint az új vállalatok alapításának elősegítése. A meglévő és az új kis- és középvállalkozások támogatását leginkább vállalkozói tanácsadással lehet segíteni. Ehhez szükséges egy olyan vállalkozói tanácsadó hálózat kiépítése, amely különböző üzleti szolgáltatásokat nyújt a vállalkozások számára (menedzsment tanácsadás, marketing, pénzügyi tanácsadás, könyvelés, irodai szolgáltatások stb.). Mindezek összességében a vállalkozások versenyképességének javítását, az induló vállalkozások megerősödését szolgálják – és emellett erősítik a kistérség szolgáltató szektorát is. A kis- és középvállalkozások növekedési esélyeit nagyban befolyásolja a vezetők felkészültsége, a vállalkozások stratégiai gondolkodása, innovációra való nyitottsága, a fejlődési lehetőségek felismerésének készsége. Általános jellemző, hogy gyakran nem megfelelőek a vállalatvezetési ismeretek: a jó műszaki, tudományos, szakmai felkészültség sokszor nem párosul menedzsment-képességekkel, s hiányzik a marketingszemlélet is, továbbá az általában vett alapszintű vállalkozói ismeretek is hiányosak. Az intézkedés a vállalkozások működéséhez, továbbéléséhez és létrehozásához szükséges menedzsment ismeretek hozzáférhetőségét segíti. Az üzleti szolgáltatások mennyisége és minősége jelentősen befolyásolja a vállalkozások versenyképességét, mivel a vállalkozás működésének hatékony megszervezéséhez szükséges tudás szélesebb körűvé tétele már közvetlenül is segíti azok növekedési lehetőségeit. Az intézkedés megvalósítása keretében biztosítani kell, hogy a vállalkozások lehető legszélesebb köre vehesse igénybe a mindennapos működésükhöz kapcsolódó információkat és szolgáltatásokat, valamint a speciális szakismereteket.

46

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Célcsoportok

A finanszírozás lehetséges forrásai

Közvetlen célcsoport: • A kistérségben működő kis- és középvállalkozások; • A szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások. Közvetett célcsoport: • A vállalkozások által foglalkoztatottak, a kistérség lakossága. •

ÉMOP-1.1.2 Vállalkozások fejlesztése tanácsadással

1.2. A megújuló energia iparágban működő vállalkozások térségbe vonzása Operatív cél


Prioritás


Az intézkedés Az Abaúj-Hegyközi kistérség gazdaságának növekedéséhez bemutatása szükséges, hogy a helyi természeti erőforrások jelenlétét tisztelve, ezekre építve növelje a gazdasági potenciálját. Ehhez nagymértékben képes hozzájárulni a megújuló energia iparág meghonosítása a kistérségben. Ennek eléréséhez a megújuló energia iparágban működő vállalkozások térségbe vonzására van szükség. Viszont a kistérségbe érkező befektetések fogadásához elengedhetetlen az üzleti infrastruktúra és minőségi telephelykínálat megteremtése. A megújuló energia iparág meghonosításához a szükséges a mezőgazdaság bizonyos fokú szerkezetváltása is. Szükséges olyan növények termesztése, melyek megfelelő áron és biztosan eladhatók a megújuló energia piacon. Mivel az Európai Unió környezetvédelmi stratégiája a megújuló erőforrások mind nagyobb arányú felhasználását tűzi ki célul, ezért a helyi hagyományos gyümölcstermesztés mellett előnyben kell részesíteni a biomassza alapjául szolgáló növények (búza, kukorica, energiafű, energiaakác) termesztését is. Az energiaerdők telepítése, gondozása, szüretelése jelentős számú munkahelyet adhat a térségben élőknek. A pellet-gyártás, brikettálás, biomassza gyártásának meghonosításával jelentősen csökken a munkanélküliek aránya a kistérségben. Az energianövények termelését olyan területeken érdemes ösztönözni, amelyek más mezőgazdasági tevékenységre korlátozottan alkalmasak, mivel a legtöbb energianövény termesztése az alacsony termőképességű mezőgazdasági területeken is lehetséges, figyelembe kell venni ugyanakkor a talaj termőképességének határait is. Mivel a helyi gazdák nehezen vehetők rá a termelési profilváltásra, hisz hosszú évtizedek óta a ma termelt növényeket termesztik, a szemlélet váltás elősegítése érdekében szükséges számukra olyan felvilágosító kampánysorozat lefolytatására van szükség a kistérségi társulás részéről, mely részletekbe menően bemutatja számukra, hogy mit, miért és hogyan kell változtatni az

47

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 eddigi termelési szokásokon, és hogy a változtatás miért fogja nekik megérni, akár már rövidtávon is. A kampány mellett a munkaügyi központ bevonásával az új növények termelésével járó új termelési technikák elsajátítására képzéseket kell szervezni. A megújuló energia iparágban működő vállalkozások térségbe vonzásának egy másik módja, hogy a kistérségben rendelkezésre álló használaton kívüli ipari tevékenységre alkalmas ingatlanokat az Önkormányzatok kedvezményesen kínálják a befektetők részére. Ezen területek megfelelő infrastruktúrával való ellátása elengedhetetlen. A helyi infrastruktúrafejlesztésen és településfejlesztésen kívül, a helyi önkormányzatok vállalkozások letelepedését segítő eszközei közé tartoznak még a közvetlen beruházásösztönző intézkedések. Ezek az eszközök támogathatják közvetlenül a vállalkozások megtelepedését, de lehetnek a vállalkozás működtetésének első pár évét befolyásoló közvetett pénzügyi támogatások is. Ilyen eszközök lehetnek: • Kedvezményes telekvásárlás lehetősége; • Kedvezményes bérleti díjak; • Vállalkozásra alkalmas ipari, szolgáltatási és kereskedelmi célú területek kialakítása, infrastruktúrával ellátása; • Helyi vállalkozások telephelyi feltételeinek javítása. Célcsoportok


Közvetlen célcsoport: • A megújuló energia iparágban működő vállalkozások; Közvetett célcsoport: • A vállalkozások által foglalkoztatottak, a kistérség lakossága. • • •

•

KEOP-2009-4.2.0/A Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal; KEOP-2009-4.2.0/B Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal; KEOP-2009-4.4.0 Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometántermelés. ÚMVP I. tengely: A mezőgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása

48


1.3. Befektetés-ösztönzési iroda létrehozása Operatív cél


Prioritás


Az intézkedés A kistérség számára fontos a térségben lévő vállalatok, bemutatása vállalkozások megtartása mellett hogy a térségbe olyan vállalkozásokat is csábítson, amelyek igényt tartanak a szakképzett munkaerőre, és termelési folyamatuk során magas hozzáadott-értékű termékeket állítanak elő. Elsősorban nem a legnagyobb nemzetközi vállalatokra és az általuk létesített telephelyekre kell fókuszálni, hanem a térség iránt érdeklődő hazai kis- és közepes méretű vállalatokra is. Ehhez szükség van a megfelelő infrastruktúra kiépítésére. A fenti célok elérését leginkább egy befektetés-ösztönzési iroda létrehozásával lehet elérni. Az irodával a lehetséges együttműködők körét, a működtetéshez szükséges eszközbeszerzést valamint a finanszírozás módját egy megvalósíthatósági tanulmány által lehet feltárni. A tanulmány alapján kerülhet sor a szervezeti és finanszírozási háttér kialakítására. Jó megoldás lehet, ha az iroda a kistérségi társulás keretein belül kerül kialakításra. A befektetés-ösztönzési iroda feladata igen sokrétű. Első lépésként szükséges egy térségi ingatlankataszter készítése, amely tartalmazza a valamennyi, gazdasági tevékenység folytatására alkalmas ingatlan (ipari park, kijelölt ipari területek, barnamezős területek, stb.) legfontosabb adatait (terület nagysága, infrastruktúrával való ellátottság, elérhetőség, tulajdonosok stb.). Ezt követően az ingatlankataszterben szereplő ingatlanokra tanulmányokat (megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatáselemzés) szükséges készíteni, amelyben részletesen felmérésre kerül az egyes területek hasznosítási módja. Majd az egyes területek infrastruktúrájának fejlesztése, a közművek (csatornázás, energiaellátás stb.) kiépítése a következő lépés. A kistérség gazdasági fejlődése érdekében szükség van klasszikus befektetés-ösztönzési tevékenységekre is. Az itt található üzleti, befektetési lehetőségek, ingatlanok, szolgáltatások kommunikálása a potenciális befektetők irányába meghatározó lehet a befektetői döntések meghozatala során. Szintén az Iroda feladatai közé tartozik a kistérség promóciója, befektetés-ösztönzési tevékenységek folytatása. A marketingkommunikációs eszközök elkészítése (többnyelvű kiadványok, tematikus honlap) is feladata, hogy vonzó térségi image megteremtésével tájékoztatást adjon a kistérségben rejlő potenciális üzleti lehetőségekről, s felkeltse elsősorban a térségen kívüli befektetők, valamint a helyi kis- és középvállalkozások érdeklődését. A hatékony befektetés-ösztönzés érdekben szükséges a célcsoportok elkülönítése, mivel így nyílik lehetőség a különböző igények, elvárások figyelembe vételére.

49

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Néhány lehetséges út a különböző célcsoportok felé: • Közvetítő szervezetek felkutatása A célcsoporttal való sikeres kapcsolatfelvételben meghatározó a közvetítő szervezetek beazonosítása, valamint azt követően a kapcsolatfelvétel, partneri viszony kialakítása. Ilyen közvetítő szervezetek lehetnek az egyes országok kamarái, vállalkozói központjai, vállalkozásfejlesztési szervezetei, minisztériumai. • Kiállítások, vásárok, konferenciák felkutatása, és azokon való megjelenés A kistérség által kínált befektetői lehetőségek kommunikációjának egyik fontos eszköze a különböző rendezvényeken (kiállítások, vásárok, üzletember találkozók, konferenciák stb.) való részvétel. Ezen rendezvényeken lehetőség nyílik a célcsoporttal való közvetlen, személyes kapcsolatfelvételre. Ennek érdekében össze kell állítani a megjelenéshez szükséges kellékeket, többnyelvű marketing-eszközöket, prezentációs anyagokat. • Marketingeszközök kialakítása és terjesztése El kell készíteni a célcsoport tájékoztatására, érdeklődésének felkeltésére alkalmas marketingeszközöket. Ezek lehetnek színes kiadványok, prospektusok, szórólapok, interaktív, több-nyelvű CD-k, amelyek számos információt (ingatlanok, vállalkozások, befektetési lehetőségek, üzleti környezet, turizmus stb.) tartalmaznak az övezetre vonatkozóan. A modern befektetés-ösztönzésnek fontos eleme az olyan honlap, amely célzottan a térségbe befektetni kívánók számára készül. A közös befektetés-ösztönzési eszközök kialakításának előnye, hogy nem csak a kistérség két meghatározó települése, a városi ranggal rendelkező Abaújszántó és Gönc kerül reflektorfénybe, hanem a kisebb települések is lehetőséget kapnak adottságaik bemutatásához, és mindezt jóval olcsóbban (és eredményesebben tehetik meg), mintha egyedül hajtanák végre. Célcsoportok


Közvetlen célcsoport: A kistérségbe potenciálisan betelepülni szándékozó vállalkozások, az ingatlanok tulajdonosai, települési önkormányzatok. Közvetett célcsoport: A térség lakossága, a vállalkozások által foglalkoztatottak. •

•

•

ÉMOP-1.1.1/A és C Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása; GOP-2010-2.1.2 Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben; ÉMOP-1.1.2 Vállalkozások fejlesztése tanácsadással.

50


2. PRIORITÁS: VÁLLALKOZÓBARÁT SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA

2.1. Újonnan betelepülő vállalkozások támogatása Operatív cél


Prioritás

2. prioritás: kialakítása

Vállalkozóbarát

szabályozási

környezet

Az intézkedés A foglalkoztatás növelésének legközvetlenebb és bemutatása leglátványosabb eszköze az új munkahelyek létrejöttének támogatása. A kistérségbe érkező befektetések fogadásához elengedhetetlen az üzleti infrastruktúra és minőségi telephelykínálat megteremtése. Ugyanakkor pusztán ezen tényezők biztosítása nem elegendő a vállalkozások kistérségbe vonzásához. További szempontok teljesülésére is szükség van, mint például a humán-erőforrás megléte, a kommunális és közlekedési infrastruktúra kiépítettsége. Az újonnan betelepülő vállalkozások támogatásához szükséges: • Az ipari tevékenységre alkalmas területek infrastruktúrájának fejlesztése; • A telephelyek közművesítése; • Szakképzett humán erőforrás biztosítása; • Egyéb kedvezmények nyújtása. (pl. munkaerő toborzás, gyors és pontos ügyintézés a hatósági eljárások során, stb.) Itt is elmondhatjuk, hogy a helyi infrastruktúrafejlesztésen és településfejlesztésen kívül a helyi önkormányzatok vállalkozások letelepedését segítő eszközei közé tartoznak még a közvetlen beruházásösztönző intézkedések. Ilyenek pl. • Kedvezményes telekvásárlás lehetősége; • Kedvezményes bérleti díjak; • Kamatmentes kölcsön nyújtása. Nagyon fontos, hogy az önkormányzatok a hosszú távú gondolkodás jegyében segítsék a helyi vállalkozókat, ezáltal erősítve egyúttal a helyi társadalom stabilitását, a jövendő nemzedék életfeltételeinek biztosítását. A kisés középvállalkozások jellegére is tekintettel különleges támogatásban, elbírálásban részesülhetnek akár speciális ügyfélszolgálati irodák, alapítványok segítségével. Az újonnan betelepülő vállalkozások számára előnyös lehet, hogy a kistérségben a regionális támogatási térkép alapján, állami támogatás nyújtása esetében a regionális beruházási vagy munkahelyteremtési támogatás határértéke 50%, mely támogatási határérték 20 százalékponttal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10 százalékponttal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

51



Közvetlen célcsoport: • A kistérségbe újonnan betelepülni kívánó vállalkozások Közvetett célcsoport: • A vállalkozások által foglalkoztatottak, a kistérség lakossága. • •

ÁROP-1.2. Hatékonyabb költségvetési tervezés elősegítése; ÉMOP-1.1.2. Vállalkozások fejlesztése tanácsadással.

2.2. Az adóbevételek visszaforgatása fejlesztési beruházásokba Operatív cél


Prioritás

2. prioritás: kialakítása

Vállalkozóbarát

szabályozási

környezet

Az intézkedés A helyi önkormányzatok finanszírozásában fontos szerepe van az bemutatása iparűzési adónak. A helyi vállalkozások által termelt jövedelem közvetlenül az iparűzési adó formájában, közvetett módon pedig a többi helyi adó és a jövedelmek után fizetett SZJA visszatérítés formájában gazdagítja a településeket. Létre kell hozni egy Vállalkozói Alapot az Abaúj-Hegyközi kistérség munkahely teremtő beruházásainak támogatására. Az elgondolás lényege a helyi iparűzési adó egy részének visszaforgatása a befizetőkhöz kamatmentes kölcsön nyújtásával, ezáltal a munkahelyek megőrzésére, új munkahelyek teremtésére való ösztönzés. Szintén a munkahelyek teremtését támogatja, ha ezt az összeget arra fordítja az önkormányzat, hogy a tartósan álláskeresők foglalkoztatása után támogatást nyújtson a vállalkozóknak. Az önkormányzat hozzájárul a foglalkoztatási lehetőségek bővítéséhez, ha adóbevételek egy részét (mint fejlesztési célú bevételt) közmű- és környezetvédelmi beruházások kivitelezésére használja. Az ipari használatra alkalmas területek infrastruktúrájának fejlesztése a bevételből elősegíti az vállalkozások kistérségbe települését. A vállalkozások által befizetett iparűzési adó komoly segítséget jelenthet a különféle pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése során is, ezzel a vállalkozások közvetett módon támogatják a megvalósuló fejlesztéseket. Célcsoportok


Közvetlen célcsoport: • A kistérségben működő vállalkozások Közvetett célcsoport: • A vállalkozások által foglalkoztatottak, lakossága. • •

ÁROP-1.2. Hatékonyabb elősegítése; Az önkormányzatok helyi bevételei.

a

költségvetési iparűzési

adóból

kistérség tervezés befolyó

52


3. PRIORITÁS: KISTÉRSÉGI SZINTŰ FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSE 3.1. Szociális szövetkezet létrehozása Operatív cél


Prioritás

3. prioritás: Kistérségi szintű foglalkoztatás elősegítése

Az intézkedés A beavatkozás célja, hogy a kistérség szociálisan hátrányos bemutatása helyzetű lakosait a szociális gazdaság kiépítésével integráljuk a munka világába. A szociális szövetkezet elsődleges célja nem a profitmaximalizálás, hanem egyfajta szociális biztonság megteremtése egy adott közösség minél több tagja számára. A szociális szövetkezet olyan sajátos gazdasági szektor, ami termelő, kereskedelmi, illetve szolgáltatási tevékenységét nonprofit gazdálkodási formában, piaci körülmények között végzi. A beavatkozás keretében a kistérségben olyan szociális szövetkezetek létrehozására van szükség, a munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberek számára munkafeltételeket teremt és tevékenységük kielégítetlen helyi szükségletekre irányul. A szövetkezetek meghatározott idő után önfinanszírozóvá, fenntarthatóvá válnak. Céljuk a foglalkoztatottság növelése, a munkanélküliség csökkentése munkaerő-piaci integrációval, új munkahely teremtésével, legális jövedelem biztosításával. A szövetkezetek biztosítják a munka és családi kötelezettségek összekapcsolódását, szociális és jogi védettséget biztosít az érintettek számára. A szövetkezetek célcsoportját az alacsony iskolai végzettségű vagy képzettség nélküli lakosok, a tartós munkanélküliek, az elhelyezkedési nehézségekkel küzdő pályakezdő fiatalok, az idős és fogyatékkal élő emberek alkotják. Célcsoportok


Közvetlen célcsoport: • A kistérség településeinek önkormányzatai • A kistérség munkanélküli lakossága Közvetett célcsoport: • A kistérség teljes lakossága • • • •

OFA: KSZM/2010-10221/III Közfoglalkoztatás-szervezők foglalkoztatásának támogatása; OFA Kooperáció kiemelt projekt; OFA Szövetkezz: Szociális szövetkezetek fejlesztése és bővítése TÁMOP-1.1.3 Út a munka világába

53


4. PRIORITÁS: PIACKÉPES TUDÁSSAL RENDELKEZŐ MUNKAERŐ BIZTOSÍTÁSA

4.1. A szakiskolák és szakközépiskolák képzési struktúrájának összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel Operatív cél


Prioritás

4. prioritás: biztosítása

Piacképes

tudással

rendelkező

munkaerő

Az intézkedés Napjainkban nem elég egy adott végzettség megszerzéséig bemutatása tanulni, állandóan szükség van az ismeretek folyamatos megújítására. Az Abaúj-Hegyközi kistérség településein a népesség iskolai végzettsége a kedvezőtlen. Az érettségivel illetve egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők részaránya a kistérség egészében alacsony, ami részben annak következménye, hogy a magasabb képzettségű munkavállalók elhagyják a térséget. A nyilvántartott álláskeresők és a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok körében problémát okoz az alacsony iskolai végzettség, továbbá a konvertálható tudás hiánya következtében elhelyezkedésük ellehetetlenül, a tartós álláskeresési állapot konzerválódik. A kistérségben a szakoktatás keretében oktatott szakmákat mindenképpen szükséges korszerűsíteni, a piaci igényekhez igazítani. Az iskolarendszerű képzési programok mellett a felnőttképzés fokozottabb alkalmazása egyre népszerűbb, további bővítése indokolt. Fontos továbbá, hogy az oktatási intézmények együttműködjenek a helyi vállalkozásokkal, a munkaerő-piac keresleti oldalán megjelenő szereplőkkel. Az oktatási intézmények fejlesztése, a képzés korszerűsítése (összekapcsolódva a foglalkoztatási programokkal) várhatóan javítani fogja a kistérségben élők elhelyezkedési lehetőségeit. A sikeres megvalósítás érdekében azonban kiemelten fontos hangsúlyt fektetni a motivációra a képzésben, foglalkoztatásban való részvételre. Hasonlóan fontos az egyénre szabott tanulási tanácsadások, életpálya-építés meghonosítása, a foglalkoztatás és szociális szolgáltatások eszközeinek integrálása. Elsődlegesen a térségben fejleszteni kívánt ágazatokban kívánatos szakismeretek átadását indokolt előmozdítani. A képzési struktúra ideális esetben rugalmasan alkalmazkodik a térségbe telepedő vagy letelepedni szándékozó befektetők igényeihez. A tevékenység fontosabb elemei a következők: • A képzések tartalmi-módszertani fejlesztése; • Az oktatók továbbképzése; • Az oktatáshoz szükséges ingatlanok felújítása, átalakítása, eszközök beszerzése.

54

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 A képzési programokba indokolt az alapvető vállalkozói ismeretek beépítése is (pl. alapvető menedzsment ismeretek, pénzügyi, nyelvi és kommunikációs készségek). Az ilyen jellegű képzésekkel a kkv-k működésének támogatását és egyes álláskeresők önfoglalkoztatóvá válását egyaránt elő lehet segíteni. Ez utóbbi lépés szervesen kapcsolódik a térségi üzleti infrastruktúrák fejlesztéséhez, illetve egyes esetekben a Munkaügyi Központ által nyújtott képzésekhez. A képzések megvalósítása OKJ-s rendszerben, vagy ahhoz illeszkedve javasolt. Új szakok és tantárgyak beillesztése elképzelhető az iskolarendszerű oktatásba is, például Európai Uniós ismeretek, régiófejlesztés, kommunikáció, stb. Emellett fontos a nyelvi képzés további erősítése. A szakképzési programok lebonyolításához szükség van megfelelően felkészült oktatókra, korszerű oktatási eszközökre, valamint a piaci elvárásoknak megfelelő tananyagra. Ezek biztosítására korszerű tananyagok adaptálása és kifejlesztése szükséges, valamint az oktatók továbbképzése, tanulmányutak szervezése Célcsoportok


Közvetlen célcsoport: • A kistérség középfokú oktatási intézményei Közvetett célcsoport: • A kistérségben működő vállalkozások •

• • • •

TÁMOP 3.2. A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása; TÁMOP-3.3.5 Továbbtanulási utak támogatása általános iskolától az érettségi megszerzéséig; TÁMOP 3.1.8. Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban; TÁMOP-2.2.3 A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása; TÁMOP-2.2.1 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése

4.2. Az élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése Operatív cél


Prioritás

4. prioritás: biztosítása

Piacképes

tudással

rendelkező

munkaerő

Az intézkedés A versenyképes tudás, képzettség, megfelelő készségek hiánya bemutatása akár örökre kizárhat valakit a munkaerőpiacról, miközben az életen át tartó tanulás stratégiája a gazdasági szerkezet változása mellett is biztosíthatja az alkalmazkodásra kész munkavállalók megélhetését.

55

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 „Az egész életen át tartó tanulás az iskolai előkészítéstől a nyugdíj utáni korig terjedően magában foglal minden formális, nem-formális és informális tanulást. Tehát az egész életen át tartó tanulás fogalmába minden olyan tanulási tevékenység beleértendő, amely tudás, készségek és képességek fejlesztése céljából történik - személyes, állampolgári, társadalmi és/vagy foglalkoztatási szempontból.” 12 A térségi aktív munkaerő nagy része betanított munkát végez, képzettségi szintje viszonylag alacsony, korábban szerzett szakmai ismereteit nincs módja szinten tartani és aktualizálni. Ezeknek a munkavállalóknak az ismeretek korszerűsítésével, az élethosszig tartó tanulási modell bevezetésével kell segíteni. A felnőttképzés kiterjesztése nem csak szakmák kitanítását kell, hogy jelentse, hanem az élethosszig tartó tanulás modelljének megfelelően olyan általános ismeretek, kompetenciák átadását is, mely általános segítséget jelentenek az elhelyezkedésben. Ennek a szemléletnek a továbbadása, a képzési lehetőségek koordinálása és a munkavállalói igényeknek való hozzáigazítása is nélkülözhetetlen feladat. Célcsoportok


12

Közvetlen célcsoport: • A kistérség lakossága Közvetett célcsoport: • A kistérségben működő vállalkozások; • A kistérség településeinek önkormányzatai • • • •

Az egész életen át tartó tanulás programja / EAC/41/09; TÁMOP-4.3.1 Oktatásfejlesztés; TÁMOP-3.3.6 Képzésbe ágyazott foglalkoztatás; TÁMOP-2.2.1 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése

Az Európai Tanács határozata az LLL-ről (2002/C 163/01)

56


5. PRIORITÁS: A MUNKAERŐ-PIACI REINTEGRÁCIÓ ELŐSEGÍTÉSE 5.1. Aktív munkaügyi vállalkozásaival

központ,

kapcsolattartás

a

térség

Operatív cél


Prioritás

5. prioritás: A munkaerő-piaci reintegráció elősegítése

Az intézkedés Az előbb bemutatott, képzést és felnőttképzést támogató bemutatása intézkedések csak akkor lehetnek eredményesek, ha azok valóban megfeleltethetők a térségben felmerülő igényeknek. Azaz a munkaerő-piaci kínálat kialakítása kereslet-orientáltan kell, hogy történjen. A képzések beindításához szükséges a térségi munkaerő-kínálat és munkaerő-kereslet feltérképezése, azaz a képzési igények pontos beazonosítása. A tevékenység keretei között szükséges a térségben élő, elhelyezkedési nehézséggel küzdő lakosokról pontos szakmaiképzettségi térkép készítése, ezzel párhuzamosan a munkaerőpiaci kereslet elemzése, tehát a térségben működő önkormányzati, övezeti szervek, civil szervezetek és elsősorban a vállalkozások igényeinek feltérképezése. A felmérés eredményeképpen kijelölhetőek lesznek azok a szakterületek, szakmák, speciális képességek, melyeket a tervezett képzéseknek érintenie kell. A potenciálisan munkahelyeket teremtő szervezetek körébe be kell vonni mind a kistérségen belüli, mind kistérségen kívül eső településeken működő, potenciálisan vagy ténylegesen is térségi személyeket foglalkoztató szervezeteket, az ingázás realitásainak figyelembevételével. Fontos, hogy ez a tevékenységsorozat ne csupán egy egyszeri alkalmat jelentsen, hanem bizonyos időközönként visszavisszatérő igényfelmérést és szoros kapcsolattartást igényel egyfelől a térség nemzetközi nagyvállalataival, másfelől ennél szélesebb vállalkozói körrel. A szorosabb kapcsolattartáshoz hozzátartozik, hogy a Munkaügyi Központ részéről álljon egy olyan adatbázis rendelkezésre a kistérség vállalkozásai számára, mely naprakészen mutatja az álláskeresők fontosabb adatait, képzettségüket. Egy ilyen adatbázisnak a megteremtése együttműködést igényel a környező terület munkaügyi központjaival. Az adatbázisnak a másik irányban, a munkavállalók felé is információt kell szolgáltatnia; ebben az esetben természetesen az álláslehetőségekről. Ez az adatbázis kiegészíthető további elemekkel. Például a potenciális diplomás munkavállalók tájékoztatásával, a leendő álláslehetőségekről, és az övezetbe település során igénybe vehető önkormányzati kedvezményekről. (pl.: bérlakások).

57



Közvetlen célcsoport: • Munkanélküli és inaktív lakosság. • Észak-Magyarországi Regionális Gönci és Szerencsi Kirendeltsége • A kistérség vállalkozásai Közvetett célcsoport: • Települési önkormányzatok • • •

Munkaügyi

Központ

TÁMOP-1.4.3. Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása; TÁMOP-1.3.1 A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése, integrált munkaügyi és szociális rendszer kialakítása; TÁMOP-1.4.1. Alternatív munkaerő-piaci programok támogatása

5.2. Átképzési, továbbképzési munkaerő-piaci igényekkel

struktúra

összehangolása

Operatív cél


Prioritás

5. prioritás: A munkaerő-piaci reintegráció elősegítése

a

Az intézkedés A megfelelő képzettségű, szakképzett munkaerő rendelkezésre állása érdekében szükséges mind a jelenlegi munkavállalók, mind bemutatása a munkanélküliek ismeretinek javítása, azok továbbképzése. Ennek érdekében továbbképzési és átképzési programok szervezése és lebonyolítása javasolt, melyek keretében a térség adottságainak, gazdasági szerkezetének, és a vállalkozások igényeinek megfelelő ismereteket sajátíthatnak el a résztvevők. A képzések beindításához szükséges a térségi munkaerő-kínálat és munkaerő-kereslet feltérképezése, azaz a képzési igények pontos azonosítása, partnerkeresés. A tevékenység keretei között szükséges a térségben élő, elhelyezkedési nehézséggel küzdő lakosokról pontos szakmai-képzettségi térkép készítése, ezzel párhuzamosan a munkaerő-piaci kereslet elemzése, tehát a térségben működő önkormányzati, övezeti szervek, civil szervezetek és elsősorban a vállalkozások igényeinek feltérképezése. A jelenlegi ismeretek azt sugallják, hogy szakmunkások, illetve nyelvismerettel bíró szakemberek képzésére mindenképpen szükség van. A felmérés tehát egy munkaerő-piaci elemzés, amelynek alapján a kereslet és a kínálat alapján ki lehet dolgozni a stratégiai beavatkozás tematikus irányait. A felmérés eredményeképpen kijelölhetőek lesznek azok a szakterületek, szakmák, speciális képességek, melyeket a tervezett képzéseknek érintenie kell. A potenciálisan munkahelyeket teremtő szervezetek körébe be kell vonni mind a kistérségen belüli, mind kistérségen kívül eső településeken működő, potenciálisan vagy ténylegesen is térségi személyeket foglalkoztató szervezeteket, az ingázás realitásainak figyelembevételével.

58

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 A kijelölt témákban szükséges felnőttképzési, átképzési programok indítása oktatási programok, tanfolyamok kísérleti jelegű indítása, melyek siker esetén állandó oktatási programokká nőhetik ki magukat. Szorgalmazni kell a térségben fejleszteni kívánt ágazatokban kívánatos szakismeretek átadását is. A képzési programokba be lehet és be kell építeni alapvető vállalkozói ismeretek átadását is (úgymint alapvető menedzsment ismeretek, pénzügyi, nyelvi és kommunikációs készségek). Ez utóbbival elő lehet segíteni néhány munkanélküli önfoglalkoztatóvá válását is. A képzések megvalósítása OKJ-s rendszerben, vagy ahhoz illeszkedve javasolt. A képzések témájának piaci megalapozottsága érdekében piackutatást kell elvégezni az övezetben működő vállalkozások, potenciális munkaadók igényeinek felmérésére. Az átképzési programok lebonyolításához szükség van megfelelően felkészült oktatókra, korszerű oktatási eszközökre, valamint a piaci elvárásoknak megfelelő tananyagra. Ezek biztosítására korszerű tananyagok adaptálása és kifejlesztése szükséges, valamint az oktatók továbbképzése, felkészítése az ismeretek hatékony átadására. Mindezeken túl javasolható a képzésekhez szükséges eszközállomány korszerűsítése, modern oktatási eszközök, segédeszközök beszerzése. Célcsoportok


Közvetlen célcsoport: • Munkanélküli és inaktív lakosság; • Észak-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Gönci és Szerencsi Kirendeltsége; • A kistérségben felnőttképzéssel foglalkozó szervezetek. Közvetett célcsoport: • Települési önkormányzatok; • A kistérségben működő vállalkozások. • • • •

TÁMOP-1.4.3. Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása; TÁMOP-2.2.1 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése; TÁMOP-4.3.1 Oktatásfejlesztés; TÁMOP-2.2.1 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése.

59


VI. AZ INTÉZKEDÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MECHANIZMUSA 1. FEJLESZTÉSEK TÉRSÉGI SZINTŰ KOORDINÁCIÓJA A megvalósításban érintettek köre a kistérségi többcélú társulásból és a települések önkormányzataiból tevődik össze. Feladatuk, hogy mind a települési, mind a kistérségi szintű igényeket kielégítsék, melyhez biztosítaniuk kell a szükséges szervezeti kereteket, definiálniuk a legfontosabb feladatokat, és informálni a célcsoportok és kedvezményezettek körét. 1. Intézményi és szervezeti háttér A projektek megvalósulásához szükséges támogatások, és célelőirányzatok összegét, a projektek támogatások lehívására való jogosultságát a „nagytérségi” területfejlesztési szervezetek hagyják jóvá. A projekteket ezért továbbítani kell az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség, valamint a szaktárcák és az Irányító Hatóság felé. 2. A végrehajtásért felelős szervezet legfontosabb feladatai A kistérségi projektek koordinálásáért és végrehajtásáért az Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás a felelős, az önkormányzati szintű projektek megvalósításakor azonban a felelősség megosztható az érintett településsel. A Társulás feladatai a következők: • • • • • •

A társadalmi-gazdasági helyzet folyamatos értékelése A települési önkormányzatok és gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolása, az együttműködés elősegítése Finanszírozási források felkutatása Beavatkozási területek, intézkedések évenkénti felülvizsgálata Nyilvánosság tájékoztatása a programok célkitűzéseiről, a megvalósulás részleteiről Kistérség érdekképviselete testületekben, fórumokon

A feladatokat az erre a célra létrehozott menedzsment szervezet végzi. A kistérségi társulás a projektek megvalósítása során együttműködik az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség (NORDA) által a kistérségbe delegált kistérségi koordinátorokkal, akinek feladata: • • • •

Pályázati lehetőségek nyomon követése Kistérségi szintű programok továbbítása Megvalósítást befolyásoló tényezők figyelemmel kísérése, kötelezettség a NORDA felé Kistérségi stratégia képviselete a regionális tervezésben

és

jelentési

3. Tájékoztatás szükségessége A kistérségi és települési fejlesztések lakosság felé történő kommunikációja fontos közösségformáló eszköz. Lehetőséget biztosít a kistérség társadalmasításának felgyorsítására, mert teret ad a véleménynyilvánításnak, a lakosság bevonásának.

60


2. FORRÁSTÉRKÉP A lehetséges finanszírozási források felsorolása részcélok szintjén történik, melyek döntő többsége – a kistérség forráshiányossága okán – az Európai Unió Strukturális Alapjaiból, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból tevődik össze, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) források felkutatása is. A forrástérkép elkészítésénél a program készítése idején ismert, 2007-2013-as operatív programok tartalmából tudunk kiindulni. A finanszírozás lehetséges forrásai 1. Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása 1.1. Vállalkozói tanácsadás

•

• 1.2 A megújuló energia iparágban működő vállalkozások térségbe vonzása

• • •

•

1.3 Befektetés-ösztönzési iroda létrehozása

•

•

•

ÉMOP-1.1.1/A és C Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása ÉMOP-1.1.2 Vállalkozások fejlesztése tanácsadással KEOP-2009-4.2.0/A Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2009-4.2.0/B Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2009-4.4.0 Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-, valamint biometán-termelés ÚMVP I. tengely: A mezőgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása ÉMOP-1.1.1/A és C Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása GOP-2010-2.1.2 Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÉMOP-1.1.2 Vállalkozások fejlesztése tanácsadással

Vállalkozóbarát szabályozási környezet kialakítása Újonnan betelepülő vállalkozások támogatása

• •

Az adóbevételek visszaforgatása fejlesztési beruházásokba

• •

ÁROP-1.2. Hatékonyabb költségvetési tervezés elősegítése ÉMOP-1.1.2. Vállalkozások fejlesztése tanácsadással ÁROP-1.2. Hatékonyabb költségvetési tervezés elősegítése Az önkormányzatok helyi iparűzési adóból befolyó bevételei

Kistérségi szintű foglalkoztatás elősegítése

61

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 A finanszírozás lehetséges forrásai Szociális szövetkezet létrehozása

• • • •

OFA: KSZM/2010-10221/III Közfoglalkoztatásszervezők foglalkoztatásának támogatása OFA Kooperáció kiemelt projekt OFA Szövetkezz: Szociális szövetkezetek fejlesztése és bővítése TÁMOP-1.1.3 Út a munka világába

Piacképes tudással rendelkező munkaerő biztosítása A Miskolci Egyetem kihelyezett tagozatának létesítése Ózdon

• • • • •

A szakiskolák és szakközépiskolák képzési struktúrájának összehangolása a munkaerőpiaci igényekkel

•

• • • •

Az élethosszig tartó tanulás meghonosítása, ösztönzése

• • • •

TIOP-3.5.1-10/1 Innovatív, integrált térségi szolgáltatások létesítése TÁMOP-3.1.2 Új tartalomfejlesztések a közoktatásban TÁMOP-4.1.1 Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-2.2.1 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése TÁMOP 3.4.1 A felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban TÁMOP 3.2. A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása TÁMOP-3.3.5 Továbbtanulási utak támogatása általános iskolától az érettségi megszerzéséig TÁMOP 3.1.8. Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban TÁMOP-2.2.3 A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása TÁMOP-2.2.1 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése Az egész életen át tartó tanulás programja / EAC/41/09 TÁMOP-4.3.1 Oktatásfejlesztés TÁMOP-3.3.6 Képzésbe ágyazott foglalkoztatás TÁMOP-2.2.1 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése

A munkaerő-piaci reintegráció elősegítése Aktív munkaügyi központ, kapcsolattartás a térség vállalataival

• • •

TÁMOP-1.4.3. Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása TÁMOP-1.3.1 A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése, integrált munkaügyi és szociális rendszer kialakítása TÁMOP-1.4.1. Alternatív munkaerő-piaci programok támogatása

62

Az Abaúj-Hegyközi kistérség Foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 A finanszírozás lehetséges forrásai Átképzési, továbbképzési struktúra összehangolása a munkaerő-piaci igényekkel

• • • •

TÁMOP-1.4.3. Innovatív, kísérleti foglalkoztatási programok támogatása TÁMOP-2.2.1 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése TÁMOP-4.3.1 Oktatásfejlesztés TÁMOP-2.2.1 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése

63


VII. VÁRHATÓ KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK 1. GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK Az Abaúj-Hegyközi kistérség számára a stratégia a kistérségi foglalkoztatás növelését, a helyi munkanélküliség csökkentését segíti elő. E mellett fontos hangsúly helyeződik a gazdasági szerkezet modernizálására, a gazdasági diverzifikációra, mind a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások vonatkozásában. A foglalkozatás alapját a vállalkozói szektor megerősítése, új vállalkozások térségbe vonzása, új munkahelyek létrehozása képezi. A gazdasági infrastruktúra fejlesztése intenzív befektetés-ösztönzési tevékenységgel kiegészítve elősegíti külső beruházások kistérségbe vonzását. Ezáltal új munkahelyek jönnek létre, nő a foglalkoztatottak száma, közvetve nőnek a helyi önkormányzatok bevételei és csökkennek szociális kiadásaik. A betelepülő vállalkozások új tevékenységeket, gazdasági ágakat is meghonosíthatnak a kistérségben, ezáltal növelve a gazdaság diverzifikációját. A kistérségben működő vállalkozásokra is pozitív hatást fejt ki a gazdasági infrastruktúra fejlesztése, mivel a magasabb szintű üzleti szolgáltatások és infrastruktúra javítja a vállalkozások versenyképességét, nő az árbevételük, új munkahelyeket tudnak létrehozni. A vállalkozások számának és versenyképességének növekedése lehetőséget biztosít új piacok megszerzésére, a hozzáadott érték növelésére, valamint a partnerkapcsolatok és együttműködések kialakítására, elmélyítésére. Maga a befektetés-ösztönzési tevékenység akkor lehet hatékony, ha az megfelelő szervezeti keretek között zajlik. A jól működő intézményrendszer jelentős gazdaságdinamizáló tényező, a marketingeszközök alkalmazásának sikere csakis hatékony szervezeti struktúrában garantált. A kistérség mezőgazdasági lehetőségei a hagyományos gyümölcstermesztés és gyümölcsfeldolgozás mellett elsősorban az alternatív termelési módokban merülhetnek ki. A hasznosítatlan szántóterületeket erdősítéssel, energiaerdő telepítésével, energiatermelő növények termesztésével lehet ismét használatba venni. Pozitív gazdasági hatása közvetlenül a foglalkoztatás növelésében, a szerkezetátalakítás elősegítésében, közvetett hatása az energiaárak mérséklődésében érzékelhető. Fontos tendencia a tiszta élelmiszerek keresletének növekedése, a biogazdálkodásban rejlő lehetőségek kihasználása szintén szerepet kaphat az ágazat fejlesztésében. A vállalkozások telephely-választási folyamatában a gazdasági környezet csak egy – bár rendkívül fontos – telepítő tényező, a tőkevonzó képesség érdekében fontos a megfelelő képzettségű szabad munkaerő megléte, valamint a kommunális infrastruktúrák kiépítettsége és a kistérség megközelíthetősége. Mindezek alapján a humán-erőforrás fejlesztési alprogramok célja a foglalkoztatás növelése, a munkanélküliség csökkentése mellett a kistérség tőkevonzó képességének javítása. Az oktatási infrastruktúra minőségének javítása, valamint a szakképzési rendszer átalakítása, piaci igényekhez történő illesztése pozitív hatással van a várható a foglalkoztatási struktúra alakulásában. A befektetők szakképzett, idegen nyelvi és informatikai készségekkel rendelkező munkaerőre tartanak igényt, melyet a kistérség az oktatás színvonalának fejlesztésével tud biztosítani. A szakképzett munkaerő kistérségben való elhelyezkedése csökkenti az elvándorlás mértékét, növeli a foglalkoztatási rátát, ennek következtében nő a térségben a vásárlóerő nagysága.

64


2. KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK A stratégiában foglalt alprogramok megvalósítása számos ponton gyakorol hatást a környezetre. Ezek egy része a fejlesztésekből kifolyólag pozitív, más része negatívan is befolyásolhatja a környezetet. Környezet alatt tágabb értelemben vett társadalmi és természet környezetet értjük. A vállalkozások fejlesztését szorgalmazó üzleti infrastruktúraelemek kialakításánál – legyen szó a telephelykínálat megteremtéséről, és annak infrastrukturális ellátottságáról – fontos szem előtt tartani, hogy minden beruházást szigorúan ellenőrizni kell a környezetvédelmi normák betartása szempontjából annak érdekében, hogy ne sérüljenek a kistérség természeti kincsei, és a kistérség hosszútávon élhető maradjon. Ezért a meglévő kis- és középvállalkozásoktól, valamint a potenciális befektetőktől is jogosan várható el, hogy működésük és fejlesztéseik során betartsák a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat. A jelenkori befektetőkre jellemző, hogy általában modern, korszerű, környezetkímélőbb technológiákkal végzik a termelést, a letelepedés ténye mégis környezeti terhelést jelent a kistérségben, ezért negatív reakciót válthat ki: megnő az áruforgalom, a zaj-és rezgésártalom, az utak leterheltsége. Ezen hatások kiküszöbölésére időben fel kell készülni. A mezőgazdaság alternatív formáinak elterjesztésével, hatékony agrár-környezetvédelmi programmal jelentősen megóvható a kistérség környezetének minősége. Az energianövények termesztése, a mezőgazdasági hulladékok megújuló energiaként való felhasználása (pelletgyártás, brikáttálás) csökkenti a kistérség külső energiafüggését.

3. TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK, REAKCIÓK A stratégia a társadalomra is igen jelentős hatásokat fejt ki. A központi helyén szerepel a foglalkoztatás és a lakosság gazdasági aktivitásának növelése. A foglalkoztatás növekedése a munkanélküliség csökkenését vonja maga után, s megakadályozza a szakképzett munkaerő elvándorlását. A munkanélküliség csökkenésével az aktív keresőkre kevesebb eltartott jut, mely mérsékli a szociális terhek mértékét. A jövedelmi viszonyok növekedésével javul a térségben élők átlagos életszínvonala. Az Abaúj-Hegyközi kistérségben tartósan magas munkanélküliség és rendkívül alacsony gazdasági aktivitás tapasztalható. A munkaerőpiacról kiszorult rétegek, valamint a folyamatosan növekvő hátrányos helyzetű csoportok reintegrációját célozzák a képzési és átképzési rendszer átalakítását, a szociális rendszer fejlesztését tartalmazó alprogramok. A képzési rendszer piaci igényekhez történő illesztése, valamint a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala közötti kommunikáció rugalmasabbá tétele hozzájárul ahhoz, hogy csökkenjen a szakképzett fiatalok elvándorlása, és kedvezőbb irányba terelje a munkanélküliségi rátát. A képzési és intézményi feltételek korszerűsítése előmozdítja a hátrányos helyzetű rétegek és a romák integrációját.

65

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája

Recommend Documents