AZ A LK O H O LIZ M U S EGYES D E M O GRÁFIAI ÉS SZOCIÁLIS JELLEM ZŐ I

A Z A L K O H O L I Z M U S E G Y E S D E M O G R Á F I A I ÉS SZOCIÁLIS JE L L E M Z Ő I AZ

ALKOHOLISTÁKRA VO NATKO ZÓ ÉS

FO G YASZTÁSI

ADATOK

FELVÉTEL

A LA PJÁ N

DR. V U K O V I C H G Y Ö R G Y

Az alkoholizmus világszerte tapasztalható terjedése, a nyom ában járó egészségügyi és társadalm i következm ények egyre sürgetőbbé teszik, hogy e jelenséggel kellő alapossággal foglalkozzunk. Az alkoholizmus a szocialista országokban is gondos tanulm ányozást igényel, a fogyasztási adatok ugyanis arra utalnak, hogy az iszákosság társadalm i m éretekben nem csökken, néhány országban pedig — így hazánkban is — állandóan növekszik. Az alkoholizmus etiológiája és társadalm i, ezen belül demográfiai hatásai még nem kellőképpen tisztázottak. Az irodalom ban a legkülönfélébb véle­ m ények harca folyik, m indam ellett több olyan kérdés is akad, amelyben a szakértők véleménye megegyezik. Á ltalában a m ár kifejlett iszákosság tá r ­ sadalmi, demográfiai hatásainak területén találkozhatunk eléggé kikristá­ lyosodott nézetekkel, ezek főleg a demográfiai kutatások eredményeként alakultak ki. Az alkoholizmus k u tatása ugyanis többek között az a terület, ahol a népességtudomány, az orvostudom ány és a szociológia együttes erő­ feszítésére van szükség. A demográfiai kutatásnak az iszákosság vizsgálatakor több szempontra kell kiterjednie. Az egyik ezek közül az alkoholizmusnak a népesedési jelen­ ségekre gyakorolt hatása. E jelenségek közül a rendelkezésre álló adatok segítségével elsősorban a halálozások és az alkoholizmus kapcsolata vizsgál­ ható a haláloki statisztika feldolgozásai alapján. Az alkoholizmus azonban a többi népmozgalmi jelenségre is hatást gyakorol. A születési mozgalomra például olymódon, hogy az alkoholisták utódai között viszonylag több a halvaszületés, a fejlődési rendellenesség, m int a népesség átlagában. Ugyan­ ennek a jelenségnek továbbgyűrűző hatásaként csecsemőhalandóságuk is nagyobb. Különbségek vannak a házassági mozgalom terén is, ezek főleg a házasulok kormegoszlásában, illetőleg a vőlegények és a menyasszonyok egymáshoz viszonyított korában jelentkeznek. Nagy hatással van az alko­ holizmus a válásokra is. Mindezek alapján eltérőek lehetnek az alkoholisták között a különféle népmozgalmi jelenségek intenzitásai, specifikus m utatói. Az alkoholizmus demográfiai szemléletű megközelítésének má' ik, az előzőhöz szorosan kapcsolódó m ódja a m ár alkoholista egyének demográfiai jellegű leírása, ilyen ismérvek szerinti megoszlásuk elemzése. Ezzel a kérdés14 *

2 12

DR.

V U KO V ICH

GYÖRGY

sel kapcsolatos az egyes demográfiai jelenségeknek, tényezőknek az alkoho­ lizmus kialakulásában játszo tt szerepe, az ivási szokásokat alakító hatása is. I tt különösen a nem, az életkor és a családi állapot jelentőségét kell kiemelni, amelyek az alkoholizmus egyes megnyilvánulási formáihoz szorosan kap­ csolódnak. Az em lített problem atika k u tatása m indam ellett csak speciális felvé­ telek alapján lehetséges, az általánosan rendelkezésre álló népmozgalmi adatok — m int m ondottuk — csak az alkoholizmus és a halandóság kap­ csolatairól ad hatnak némi felvilágosítást. Éppen ez a körülm ény, valam int a speciális felvételek hiánya vezetett olyan kísérletekre, amelyek az alko­ holizmus és a halandóság viszonyából, egyes alkoholos eredetű halálokok elő­ fordulási gyakoriságából az iszákosság méreteire, nemek szerinti megoszlá­ sára, sőt az alkoholisták valószínű szám ára kívánnak következtetni, hiszen e jelenségek együttvéve alkotják demográfiai értelem ben véve az alkoholiz­ m ust, T anulm ányunknak az alkoholfogyasztással foglalkozó részében meg­ kíséreljük bem utatni és m agyar viszonyokra alkalmazni ezeknek az eljárá­ soknak némelyikét. Az alkoholizmus vizsgálata nem lehet teljes anélkül, ha nem foglalkozik a m ár alkoholista személyek1 em lített demográfiai ismérveivel, mégpedig olymódon, hogy speciális felvételek anyagát elemzi. E zért e tanulm ány második részében az első magyarországi alkoholista felvétel anyaga alapján igyekszünk az em lített fontosabb demográfiai kérdések némelyikére rám u­ tatn i. Az alkoholizmus elsősorban és alapjaiban társadalm i probléma, okai és gyökerei minden esetben az ad o tt társadalom ban rejtőznek. K ialakulásá­ nak m indazonáltal két megközelítése lehetséges : az egyik az egyén, a másik a társadalom oldaláról. Az egyén szem pontjából nézve az alkoholistává válás elsősorban az elme- és a jellembeli állapottól függ. Az erre hajlam os labilis idegrendszerű ember a különböző környezeti hatásokra alkoholistává válhat. Több k u tató, így Parker, Bergler, Button stb. szerint (1)—(4), az egyén alkoholizm usának kialakulásában a szekszuális aberrációkra hajlamos lelkialkat is döntő szerepet játszhat. Az iszákosságra hajlamos személy a lelki m egrázkódtatásokkal szem­ ben az italban keres menekvést, az ital h atására kifejlődő kellemes lelki effektusok egyidőre feledtetik, vagy kedvező színben tü n tetik fel a valósá­ got. Az ital rendszeres, tú lzo tt élvezete azonban — am ellett, hogy egyre sú­ lyosabb testi tünetekkel já r — az alkoholista általában am úgy is labilis erkölcsi ak araterejét aláásva, a társadalom m al, szűkebb környezetével szem­ ben elfoglalt m agatartásában is változást okoz, szembeállítja a társadalm i m agatartásnorm ákkal és így a társadalm i életre romboló hatással van. Ha az alkoholizmus társadalm i gyökereit vesszük szemügyre, arra a m egállapításra kell jutnunk, hogy a szeszes italok fogyasztása eredetileg étkezési szokásokon alapult, több kutató, így Pohlisch (5) szerint az a szokás, hogy egyes ételekhez szeszes italt fogyasztanak, nem elsődlegesen az euphoria 1 G y ak ran h aszn álju k az alkoholizm us és az alk o h o lista fogalm akat. A kifejezések értelm ezése a n em zetk ö zi iro d alom ban sem egységes, e ta n u lm á n y b a n az „alk o h o lizm u s” szót dem ográfiai értelem b en h aszn álju k , te h á t a népesség szeszfogyasztását, ennek a népesedési jelenségekre gyakorolt h a tá s á t é rtjü k a la tta .A z „ a lk o h o lista ” tu lajd o n k ép p en a b eteg ek tö b b cso p o rtján ak gyűjtőfogalm a. K özös jellem zőjük az, hogy az ivásról önszán tu k b ó l leszokni m á r nem tu d n a k és környezetükkel kisebb-nagyobb m érték b en szem bekerültek. „A lk o h o lt fo g y asztó ” ezzel szem ben m indenki, aki a k á r rendszeresen, a k á r alkalm ilag szeszes i ta lt fogyaszt.

AZ ALKOHOLIZMUS DEMOGRÁFIAI VONATKOZÁSAI 213 utáni vágyból ered. Az euphorias hatás volt azonban a döntő abban, hogy a társadalom ham ar szokásai közé sorolta a szeszfogyasztást. E szokások azon­ ban jelentős m értékben közrejátszanak abban, hogy labilis lelkialkatú vagy psychopata egyének az alkoholm ám or hatására iszákosakká válnak. E mel­ lett figyelemreméltó a társadalom nak az alkohollal szembeni kettős állás­ foglalása is. Egyrészt dicsőíti a szesz élvezetét, beveszi kötelező szokásai közé, m ásrészt rosszalólag elítéli az alkoholistát, azt, aki e szokásoknak élve, sokszor önhibáján kívül válik az ital rabjává, E kettős állásfoglalás egyéb­ ként a legnagyobb akadálya az alkoholizmus elleni, vagy az alkohol m érték­ letes élvezete érdekében kifejtett harcnak. A m ár idült alkoholista kezelése és gyógyítása orvosi feladat, annak m egakadályozására azonban, hogy az emberek tömegei idült alkoholistává váljanak, a társadalom állásfoglalá­ sának gyökeres megváltozására van szükség. Az alkoholizmus osztály­ gyökerei a mi társadalm unkban m egszűntek, az alkohol fogyasztásával kapcsolatos társadalm i szokások azonban nem változtak és úgy tűnik, hogy egyelőre nem is változnak meg. A társadalom szokásaival részben összefüg­ gésben, a városiasodás folyam ata jelentős m értékben járul hozzá az alkoho­ lizmus terjedéséhez, a faluból a városba vándorlók ugyanis a tradicionális, k ö tö tt falusi életformából új, kevésbé szigorú társadalm i form ák közé kerül­ nek és részben ez, részben pedig az életmód m egváltozásával járó kisebb nagyobb lelki m egrázkódtatások egyeseknél alkoholizmushoz vezethetnek. A k iterjed t alkoholizmus a társadalom életére nagy veszélyekkel jár­ hat. Kérdés azonban, hogy a társadalom tisztában van-e ezekkel a veszé­ lyekkel. Általános tap asztalat szerint nincs tisztában, illetőleg nem minden italfajtát ta rta n a k veszélyesnek. Sajnos erre vonatkozó hazai adatokkal egyelőre nem rendelkezünk, de egy 1953-ban végzett, idevágó franciaországi közvélem énykutatás (6) eredményei szerint az alkoholizmus veszélyeit a társadalom meglehetősen felületesen ítéli meg, alábecsüli, illetőleg csak a nyilvánvalóan súlyos megjelenési formák esetében ismeri el. A részegséget a közvélemény például helytelennek, kivetnivalónak ta rtja , a rendszeres lerészegedéssel nem párosuló borozgatást azonban nem. Különbségek van­ nak e m ellett a társadalom megítélése terén a férfi és a női alkoholizmussal szemben is, a két nem alkoholizmusának méretei és megnyilvánulási formái éppen ezért, m int látni fogjuk, nagy m értékben különböznek egymástól. A S Z E S Z F O G Y A S Z T Á S N A G Y S Á G A ÉS Ö S S Z E T É T E L E , AZ A L K O H O L I Z M U S E L T E R J E D T S É G E

A szeszfogyasztás adatai bizonyos tájékoztatást nyújtanak arról, hogy a népesség állásfoglalása az alkohollal szemben miképpen változik. A szesz­ fogyasztás növekedése vagy csökkenése az alkoholfogyasztás elterjedését jelzi, és következtetni enged az alkoholisták szám ának alakulására is, ez utóbbi ugyanis, a tapasztalatok szerint, a népesség átlagos szeszfogyasztá­ sának négyzetével arányosan növekszik (7). A m agyarországi szeszfogyasztás egy főre jutó mennyiségei a harmincas években általában a bor fogyasztásának alakulásával változtak, az ötvenes évek folyam án azonban a sör és a töm ény italok részaránya erősen megnöve­ kedett. Az 1. táb lán a bornak, a sörnek és a töm ény italoknak, a felnőtt (20 éven felüli) népességre szám ított egy főre jutó fogyasztását tü n tetjü k fel, abszolút alkoholra átszám ítva. A tábla adatai — az egy főre jutó szesz-

214

DR.

VU К ОV I СH

GYÖRGY

fogyasztás növekedése m ellett — a fogyasztás stru k tú ráján ak m egváltozására is utalnak, az utóbbi években jelentős m értékben m egnövekedett a sör, és a harmincas évekhez viszonyítva magas a töm ény italok fogyasztása. 1. A z eg y feln őttre ju tó é v i abszolú t a lk o h o lfo g ya sztá s ala k u lá sa M a g ya ro rszá g o n ita lfa j Ián kén t, (lite r ) 1928/29— 1959 Динамина годового абсолютного алкоголического потребления в Венгрии по сортам напитков (в литрах) на одного взрослого, в 1928129— 1959 гг. A nnual Consumption of Absolute Alcohol in Hungary by Alcoholic D rin ks (Litres) per One A du lt, 1928/29—1959

1928/29 ............ ___ 1929/30 ............ ___ 1930/31 ............ ___ 1931/32 ............ . . . . 1932/33 ............ ___ 1933/34 ............ . . . . 1934/35 ............ ___ 1935/36 ............ ___ 1936/37 ............

Bor (1) 4,10 3,15 5,29 5,22 4,67 3,93 3,25 3,62 5,65

1950/54 ............ . . . . 1955 ..................... ___ 1956 ....................... ___ 1957 ..................... ___ 1 958 ....................... . . . . 1959 ....................... ___

3,75 2,52 2,66 3,43 3,91 4,64

0,48 0,36 0,25 0,14 0,12 0,12 0,13 0,16 0,18

É g etett szesz (3) 1,25 1,44 0,78 0,26 0,26 0,84 0,42 0,41 0,58

Összesen (4) 5,83 4,95 6,32 5,62 5,05 4,89 3,80 4,19 6,41

0,74 1,28 1,33 1,49 1,68 1,80

1,33 2,00 1,40 2,06 1,46 1,66

5,82 5,80 5,39 6,98 7,05 8,10

Sör (2)

A borfogyasztás részarányának erős csökkenése m indenképpen figye­ lemreméltó. A harmincas években a fogyasztás m integy négy-ötöde. volt bor, az ötvenes évek második felében pedig m ár csak a fele, a m ásik fele pedig körülbelül egyenlő arányban oszlik meg a sör és a töm ény italok között, ezen belül a sör aránya egyre növekszik. Meg kell jegyezni azt is, hogy míg a harmincas években a borfogyasztási átlag m inim um ához (1934/35 : 3,25 liter) az országos szeszfogyasztási átlag igen közel esett (3,8 liter), addig az ötvenes években a borfogyasztás m inimuma a rossz term és m iatt 1955-ben volt, 2,5 literrel, az országos átlag ezzel szemben m ár 5,8 liter volt, a bor kiesését a pálinka — és általában a töményszesz — fogyasztásának erőteljes megnövekedése ellensúlyozta. Ez, valam int később még tárgyalandó okok arra engednek következtetni, hogy az alkoholizmus hazánkban terjedőben van, az alkoholisták egyre inkább függetlenítik m agukat az ital fajtájától. A sörivás hazánkban — m int láttu k — nagy m értékben elterjedt, az egy felnőttre jutó fogyasztott sörmennyiség az utóbbi néhány évben több m int tízszerese a harmincas évekének. A m agyarországi sörfogyasztás méretei ma m ár elérik a nemzetközi m éretekben jelentős nyugat-ném etországi sörfogyasztás egyharm adát. Az egyes italfajták fogyasztásának részaránya országonként erősen változik, az eltérő fogyasztási szokások jórészt történeti hagyományokon alapulnak, elsősorban a szőlőművelés elterjedtségén, vagy hiányán, és az ezzel kapcsolatban sok országban m ár a középkorban kialakult sörfőző

AZ A L К OH OL I ZMUS D E MOGR ÁF IA I VONATKOZÁSAI

215

I. S ö rfo g ya sztá s M a g ya ro rszá g o n és a N ém et S zövetségi K ö ztá rsa sá g b a n , 1936— 1959 Пивное потребление в Венгрии и в Германской Федеральной Республике в 1936— 1959 г г • Beer Consumption in Hungary and in the German Federal Republic, 1936—1959

ipar fejlettségén. A 2. táblán néhány ország szeszfogyasztásának italfajták szerinti százalékos megoszlását m utatjuk be. 2.

N é h á n y o rszá g abszolú t alkoholban m ért fejen kén ti szeszfo g ya sztá sá n a k m egoszlása ita lfa jtá k szerin t, 1951-ben ( % ) Алкоголическое потбреление ( исчислено в абослютном алкоголе) на душу населения несколь­ ких стран по сорта напитков в 1951 г. (процент) Alcohol Consumption per Head (Counted in Absulute Alcohol) in Certain Countries by Alcoholic É getett szesz Összesen Drinks,Bor 1951 (percent)Sör .

O la s z o rs z á g .......................................... F r a n c ia o r s z á g .....................................

ói 91,3 79,2

(2) 1,1 4,6

(3) 7,6 16,2

(4) 100,0 100,0

M a g y a ro r sz á g * .......................................

64,4

12, S

22,8

100,0

S v á jc ...................................................... N é m e t Szövetségi K ö z tá rsa sá g . . B e lg i u m ................................................. E g y e s ü lt Á lla m o k .............................. D á n i a ...................................................... E g y e s ü lt K i r á l y s á g ..........................

53,8 21,6 9,8 5,9 3,2 2,4

27,7 48,6 75,4 51,0 83,8 85,4

18,5 29,8 14,8 43,1 13,0 12,2

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

216

DR.

VUKOVICH

GYÖRGY

Az eddig b em utatott adatok alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy Magyarországon a szeszfogyasztás közepesnek m ondható, de az utóbbi években állandóan növekszik. Az átlagos szeszfogyasztási adatok az alkoholizmus kutatásában jól felhasználhatók, de a mélyebb összefüggések felderítésére aligha alkalm asak. Szükség van ezért olyan m utatókra is, amelyek felvilágosítást adnak a szeszfogyasztás nemek szerinti megoszlásáról, az alkoholisták számáról és alkalm asak a nemzetközi összehasonlításra. Ilyen adatok azonban nem állanak rendelkezésre, és az ezirányú adatgyűjtés is nagy nehézségekbe ütközne (bár az erősen szeszfogyasztó állam okban tö rtén tek kísérletek teljeskörű adatgyűjtésre). Az effajta m utatók kiszám ításakor ezért csak következtetésekre vagyunk utalva. Az irodalom ban több olyan kísérlet tö rtén t, amely az alkoholfogyasztás nemek szerinti arányait, az alkoholisták szám át közvetett úton kísérelte meg kiszám ítani, az ilyesfajta számítások m inden esetben azon a statisztikailag nagy valószínűséggel bebizonyított összefüggésen alapultak, amely a rendszeres alkoholfogyasztás és a vizsgált népesség egészségi állapota, végső fokon pedig halandósága között meg­ állapítható. Ezért a továbbiakban részletesebben megvizsgáljuk az alkoholiz­ mus egészségügyi és főleg a halandóságra, valam int egyes halálokokra gya­ korolt hatását, abból a célból, hogy a szeszfogyasztás nagyságára és össze­ tételére, valam int elterjedtségére vonatkozó és az irodalom ban használt becslések értékét kellő megvilágításba helyezzük. Az alkoholizmus egészségügyi következm ényei szám ottevőek. H atással van az iszákosság az egyes elmebetegségek kifejlődésére, az alkoholos eredetű elmebajok szám ának növekedésére. 3. A z alk o h o lizm u sra visszavezeth ető elm ebajok százalékos a rá n y a betegan yagában 1 9 5 7 * Процентное распределение психических заболеваний основывающих больных в больницах Венгрии в 1957 Percentage Distribution of M ental Disorders Due to Alcoholism According in H ungary, 1957

1. 2. 3. 4.

A lkoholos e lm e b e te g s é g ............ A lkoholizm us hev en y fo rm ája A lkoholizm us id ü lt fo rm á ja . . Összes tö b b i elm e- és elm eideg b etegség .....................................

5. Ö sszesen

.............................................................................

a m a g y a r o rsz á g i kórh ázak на алкоголизме в составе г. to the Sick-Lists of H ospitals

Férfi

Nő

E gyü tt

(1 ) 1,2

(2 )

(3) 0,7 1,2 11,9

2,1

22,0

0,2 0,4 2,0

74,7

97,4

86,2

100,0

100,0

100,0

H a külön vizsgáljuk az egyes elme, vagy elmeideg betegségek szám át, úgy kitűnik, hogy a közvetlenül az alkoholizmusnak tulajdonítható elme­ bajok sorrendben a második helyen állanak, és csak a schizophrenia előzi meg őket. Nyilvánvaló azonban, hogy igen sok, nem közvetlenül az alkohol­ izmusra visszavezethető elme- és elmeidegbetegség is közvetve összefüggés-

AZ A L K O H O L I Z M U S

D E M O G R Á F IA I

VONATKOZÁSAI

217

ben áll az iszákossággal, sokszor úgy, hogy az iszákos szülők utódai szen­ vednek bennük. H a a magyarországi adatokat az igen magas (a világon a legmagasabb) franciaországi adatokkal hasonlítjuk össze a vizsgált évben, úgy azt tapasz­ talh atju k , hogy az alkoholos elm ezavarban ápoltak viszonylagos aránya hazánkban csak m integy 6 —8 százaléka a franciaországinak, holott a fejen­ kénti átlagos szeszfogyasztás különbségei korántsem ekkorák. E jelenség m agyarázata feltehetőleg a franciaországi alkoholizmusnak a magyarországi­ tól jórészt eltérő jellegéből adódik, abból, hogy a rendszeresen szeszesitalt fogyasztóknak a népességben elfoglalt aránya o tt kiterjedtebb, m int nálunk. Érdekes ellenben az, hogy a férfiak és a nők aránya — a jelentős nagyság­ rendi különbségek m ellett — viszonylag állandó, az alkoholos elmebetegség m iatt ápoltak között Magyarországon 13,3 %, Franciaországban 13,6 % volt a nők aránya. Az elmebetegség m ellett term észetesen egyéb megbetegedésekre is hatással van az alkoholizmus. Magyarországon végzett kutatások szerint(8) — és ez a nemzetközi adatokkal is megegyezik — az alkoholisták kereső­ képtelenséggel járó megbetegedéseinek aránya többszöröse azokénak, akik nem fogyasztanak rendszeresen alkoholt. Az alkoholisták keresőképtelenségi eseteinek száma több üzemben végzett vizsgálatok alapján másfél-három­ szorosa a nem alkoholistákénak. Érdekes összehasonlítások végezhetők a táppénzes statisztika köréből is akkor, ha a szeszipari vállalatok táppénzes eseteit az összes élelmiszeripari vállalatokéhoz hasonlítjuk. 1955-ben például a szeszipari és a söripari vállalatok táppénzes eseteinek száma mintegy 20 %-kal haladta meg az élelmiszeripar átlagos ad atait. Az idézett adatok arra engednek következtetni, hogy az alkoholizmusnak, az állandó alkohol­ fogyasztásnak kom olyabb egészségügyi hatásai lehetnek, m int gondolnánk. Nézzük meg ezekután az iszákosság és a halálozás kapcsolatát. Előzőleg m ár em lítettük, hogy az iszákosság nemcsak a kifejezetten az alkoholizmusra visszavezethető halálokokban elhaltak szám át növeli, hanem a halandóság általános szintjére is befolyással van. Közvetlenül term észetesen nehéz e körülm ényt bizonyítani, a haláloki statisztika adataiból rendszerint nem derül ki az, hogy egy bizonyos betegségben elhalt egyén alkoholista volt-e vagy sem. Az alkoholistákra vonatkozó speciális felvételek eredményei m indam ellett arra utalnak, hogy halandóságuk jóval m agasabb, m int az abstinenseké. Így W . E. Porrer(9) a M utual Life Insurance Company biztosítottainak anyagában végzett vizsgálatokat és úgy találta, hogy az alkoho­ listák halandósága 2 0 —30 százalékkal haladta meg az abstinensekét. J . W . Fisher hasonló arányokat talá lt egy m ásik am erikai biztosítótársaság anyagában (9). Az iszákosság, egészségügyi, illetve halálozási hatásait — kisebb ankétok és reprezentatív felvételek m ellett — csak a férfihalandó­ ság többletével lehet, közvetett úton, bizonyítani. A férfihalandósági tö b b ­ let egy jelentős része ugyanis feltehetően a férfiaknak a nőkénél jóval nagyobb arányú alkoholizmusban leli m agyarázatát.2 A férfihalandóság többlete és a népesség alkoholfogyasztása közötti kapcsolatot a m agyar irodalom ban először Szél T ivadar m ár idézett m unkája 2 I t t meg kell jegyezni, hogy a férfihalandóság többlete elsősorban konstitucionális okokban gyökerezik és csak másodlagosak — sok esetben azonban igen nagy m értékűek — lehetnek az életmódbeli különbségek és így az alkoholizmuson alapuló okok.

218

DR.

V UKOVICH

GYÖRGY

(10) említi. A datai szerint az 1929 —1939 időszakban a 30—59 éves férfi­ halálozási intenzitást a megfelelő korú nők halálozási intenzitásának százalé­ kában kifejezett férfihalandósági többlet és az évenkénti egy főre jutó szeszfogyasztás mennyisége közötti korrelációs koefficiens + 0,71 volt, te h á t meglehetősen szorosnak tű n t és arra utal, hogy a jelzett időszakban a férfihalandósági többlet m integy felerészben az alkoholizmusra vezethető vissza (r2 = 0,504). Szél nemzetközi összehasonlítást is végzett, a leg­ szorosabb kapcsolatot a férfihalandóság többlete és az egy főre jutó alkohol­ fogyasztás között Dániában, H ollandiában és Belgiumban találta. Nemzetközi adatokon végzett szám ításaink arra az eredményre vezettek, hogy az alkoholizmus és a halandóság között viszonylag szoros kapcsolat áll fenn. Szám ításaink során az 1950—54 közötti évekre szám ított egy fel­ nőttre jutó abszolút alkoholban m ért szeszfogyasztást hasonlítottuk össze az egyes országokban az ötvenes évek elejére szám ított halandósági táblák várható átlagos élettartam értékeivel (e °) olymódon, hogy a férfiak és a nők 20 éves korban várható átlagos élettartam ának különbségét v ettü k alapul. Az alapadatok a 4. táblán láthatók. 4. A z egy felnőttre jutó szeszfogyasztás és a férfihalandóság többlete néhány országban (1950-54) Алкоголическое потребление на одного взрослого и избыток мужской смертности в нескольких странах (в 1950— 54 гг.) Alcohol Consumption per One A dult and Excess M ale M ortality in Certain Countries (1950—54)

Ország

E gy felnőttre jutó szesz­ fogyasztás (absz. alkohol literben)

a)

(2 )

F r a n c ia o r s z á g ..................................... O laszország .......................................... S vájc ..................................................... E g y e s ü lt Á lla m o k .............................. B e lg i u m ................................................. E g y e s ü lt K i r á l y s á g .......................... M a g y a ro rszá g * ..................................... N é m e t Szövetségi K ö z társa sá g . . Svédország .......................................... D á n i a ...................................................... N o rv ég ia .............................................. H o lla n d ia ............................................

30,0 14,2 12,0

8,8

8,8 8,5 5,8 5,1 5,1 4,9 3,0 1,8

A nők és a férfiak 20 éves

korban még

várható átlagos élettartam á­ nak különb­

sége (év) (3) 5,00 3,64 3,70 4,81 4,25 4,42 2,89 2,90 2,26 1,42 2,85 2,30

Az eredm ények arra m utatnak, hogy a 4. táblán a két ismérv össze­ függése lineárisnak tekinthető. A m eghatározott lineáris regresszió egyen­ letének kiszám ított param éterei : a = 2,4745 ; b = 0,0995, és ennek alapján a regressziós egyenes egyenlete : Y =

2 ,4 7 4 5 +

0 ,0 9 9 5 X

AZ A L K O H O L I Z M U S

D E M O G R Á F IA I

VONATKOZÁSAI

219

A két adatsor k özötti korrelációs koefficiens (r) értéke + 0,671, viszony­ lag szorosnak tek inthető, b ár meg kell jegyeznünk, hogy az adatok szórása elég nagy, a regressziós becslés standard hibája (S2) 0,63, amelyből az a' S2 ism ert 1 = — Ц— - összefüggés alapján m egállapítható, hogy a vizsgált < al országok átlagában a férfihalandóság többletét az alkoholizmus 45 % -ban m agyarázza meg. (Az alkoholfogyasztás nagysága a férfihalandósági többle­ te t term észetesen nem ugyanabban az évben befolyásolja, így tulajdonkép­ pen lag-es korreláció szám ítása lett volna jogosult, erre azonban pillanat­ nyilag nem volt mód. Az egyes országok egymáshoz viszonyított alkohol­ fogyasztási arányai m indam ellett viszonylag stabilak, így az egyidejűségen alapuló, általunk alkalm azott számítási módszer is indokoltnak tű n t.)

ł У

Az általános halandóságra gyakorolt hatása m ellett az alkoholizmus term észetesen a sajátos, alkoholista halálokok intenzitását is befolyásolja. E halálokok elsősorban : a krónikus, vagy idült alkoholizmus, az alkoholos elmebaj és a különféle májbetegségek, elsősorban a m ájzsugorodás. E halál­ okokban elhaltak száma hazánkban az utóbbi években állandóan növekszik, különösen a májzsugorodás és az alkoholos elmezavar halálozás növekedése számottevő. M iután a májzsugorodás nem minden esetben alkoholos eredetű, m egkíséreltük az alkoholos és az egyéb okból bekövetkezett májzsugorodás m atem atikai úton történő szétválasztását, a cirrhozis, valam int az idült és a krónikus alkoholizmus idősorainak egybevetésével. Az alkoholos eredetű májzsugorodás aránya ugyanis jelentős szerepet játszik a később tárgya­ landó Jellinek-f éle formula értékének m eghatározásánál. Szám ításaink az alkoholizmus és a cirrhozis idősorai között igen szoros kapcsolatot találtak, a regressziós egyenlet param éterei azonban a további következtetések levő-

2 20

DR.

VUKOVICH

GYÖRGY

nására nem alkalm asak.3 Az egyébként szoros korreláció m indam ellett arra utal, hogy a vizsgált időszakban az alkoholizmus a m ájzsugorodásban elhaltak számára igen nagy hatással volt. Az alkoholizmusra visszavezethető halálokokban elhaltak szám át az 5. táb lán közöljük. 5. A z a lko h o lfo g ya sztá sra visszavezethető h a lá lo ko kb a n m e g h a lta k a rá n y a M a g y a ro r sz á g o n , százezer lakosra Соотношение ум ерш их вследствие причин смерти основывающих на алкоголическое потребле­ ние, в В енгрии, на 100 ООО ж ит елей R atio of Persons Deceased as a Consequence of Causes of Death D ue to Alcohol C onsum ption, in H ungary, per 100 000 P opulation

Г оризонт альная графа : (1) Ц ирроз печени ; (2) алкоголи зм ; (3) алкогольн ое п си х и ­ ческое расстройство ; (4) всего.

H ea d in g : (1) Cirrhosis of th e liv er ; (2) alcoholism ; (3) alcoholic m e n tal disorder ; (4) to ta l.

Az elm ondottakból látható, hogy az alkoholfogyasztás és a halálozás között többé-kevésbé szoros összefüggés tapasztalható. Különösen áll ez az alkoholos eredetű halálokokra, amelyeknek száma, illetőleg aránya a továbbiakban segítségünkre lesz a szeszfogyasztás összetételének és elterjedt­ ségének m eghatározásánál. Az 1. táblából látható, hogy az utóbbi években a fejenkénti szesz­ fogyasztás 7 —8 liter abszolút alkoholra volt tehető. Mivel a szeszfogyasztás nemek szerinti alakulására vonatkozólag semmilyen ad a tta l nem rendel­ kezünk, az alkoholos halálokok alapján kíséreljük meg a nem enkénti fogyasz­ tás adatainak kiszám ítását. Az irodalomból ism ert (7), hogy az alkohol­ fogyasztás és az alkoholisták száma (és a korábban elm ondottak alapján : az alkoholizmus m iatt elhaltak száma) között összefüggés áll fenn, amelynek értelm ében az intenzív alkoholfogyasztók aránya (következésképpen a m eghaltak száma is) az átlagos fogyasztás négyzetével arányosan változik. E tap asztalati törvényszerűség felhasználásával az ismeretlen férfi és női átlagos alkoholfogyasztás a kifejezetten alkoholizmus következtében elhaltak 3 A v izsg álato t először lineáris összefüggés feltételezésével v ég eztü k el, és b á r + 0,82 érté k ű , te h á t igen szoros korrelációt á lla p íto ttu n k m eg, a regressziós eg y en let p a ra m é te re i a r r a u ta lta k , hogy a k é t tényező k ö z ö tt a vizsgált időszakban a szükséges logikai k ap cso lat n incs m eg. M ásod­ fokú összefüggés feltételezése esetén a korrelációs index 0,82 v o lt, te h á t m eg eg y eze tt a lineáris korrelációs koefficienssel, a görbe p ara m é te re i azo n b an ebben az esetb en is a lo g ik ai kap cso lat h iá n y á t m u ta ttá k . L ineáris összefüggésnél az e g y e n le t: Y = —227,95 + 7,7407 X , illetőleg a válto zó k felcseré­ lésével : Y = 61,1 + 0,08705 X . M ásodfokú összefüggés esetén egyenletünk : Y = 86,3 +

a b

+ 0,01521 X + 0,0000493 X 2. L ineáris regresszió feltételezése esetén az — é rté k 702, a vizsgált in tervallu m á tla g a pedig 750. Í gy 750 —702 = 48 olyan m ájzsugorodásos eset volna, am ely nem az alkoholizm usra vezeth ető vissza. E z n y ilvánvalóan leh etetlen , a férfi és a női cirrhozis, v a la m in t az id ü lt alkoholizm us-halálozás a d a ta i ennek ellen tm o n d an ak . E m e lle tt a külföldi a d a to k is 4 0 —80 százalékos alkoholos e re d e tű m ájzsugorodás halálozásáról szám olnak b e, a m i esetü n k b en az ará n y pedig 94 % lenne. A sta n d a rd h ib a érté k e m in d am ellett a r ra u ta l, hogy a m ájzsugorodást átlag o san m integy 65 % -ban az alkoholizm us m agyarázza meg.

AZ A L K O H O L I Z M U S

D E M O G R Á F IA I

VONATKOZÁSAI

221

számából kiszám ítható. A rendelkezésre álló adatok alapján az 1957—58 évi átlagos nem enkénti fogyasztást szám ítottuk ki, abból a célból, hogy azt néhány külföldi ország adatával összehasonlíthassuk. Jelöljük A/-el a férfiakra, A n-e1 a nőkre vonatkozó, egy millió lakosra jutó alkoholizmus m iatt elhaltak szám át és legyen Q az évi egy főre jutó (m indkét nemre szám ított) átlagos alkoholfogyasztás. A férfiak átlagos fogyasztása (Qf) a fenti jelölések felhasználásával:

( 1) A nők átlagos fogyasztása (Qn) pedig : (2)

Ha a

kifejezést (a két nem halálozási arányának négyzetgyökét)

k-val jelöljük, úgy kifejezéseink egyszerűbb alakot nyernek, azaz (3) és (4) A rendelkezésre álló adatok alapján szám ítva A f , A n, Q, Qf, Qn és k értékei m eghatározhatók, és a nemzetközi adatokkal összehasonlíthatók. E zt a 6. táb lán végeztük el, ahol az egyes országokat к csökkenő sorrend­ jében rangsoroltuk, értéke ugyanis némiképpen tükrözi a szóbanforgó ország­ ban tapasztalható ivási szokásokat. A к érték növekedése arra utal, hogy a szeszfogyasztás az ad o tt országban nem annyira az étkezéshez kapcsolódik, hanem inkább étkezésen kívüli. Franciaországban, Angliában, D ániában a szeszfogyasztás az ebédhez (illetve vacsorához) kapcsolódik, és m ind a fér­ fiak, mind pedig a nők rendszeresen fogyasztanak szeszes italt. Norvégiában és M agyarországon ezzel szemben a szeszfogyasztás inkább a férfiak szokása, az étkezéshez fogyasztott szeszesital mennyisége az ezen kívül elfogyasztott italhoz képest nem túlzottan sok. A k ét nem alkoholfogyasztásának becslésére itt b em u tato tt módszer term észetesen korántsem biztos, számos körülm ényt figyelmen kívül hagy. Így például csak az „alkoholizm us” halálokon alapul és nem számol a többi alkoholos eredetű halálokkal, feltételezi, hogy a fogyasztás mennyisége ugyanabban az évben növeli az elhaltak szám át, nem veszi figyelembe a népességen belül azokat, akik alkoholt egyáltalán nem fogyasztanak. Ezek­ től, a tényleges adatok hiányából adódó pontatlanságoktól eltekintve azon­ ban megközelítőleg jellemzi a vizsgálni kívánt jelenségeket.

222

DR.

VU К OV I СH

GYÖRGY

A népesség szeszfogyasztásával kapcsolatos másik probléma annak az eldöntése, hogy miképpen oszlik meg a felnőtt lakosság az évenként fogyasz­ to tt ital mennyisége szerint. A rendelkezésre álló adatok ugyanis csak az átlagos fogyasztásra, illetőleg a szám ított adatok a férfiak és a nők átlagos fogyasztására vonatkoznak. Nem ismeretes ezzel szemben az intenzíven ivók, a tulajdonképpeni alkoholisták száma. E téren a később még tárgya­ landó Jellinek-féle formula némi becslési lehetőséget biztosít ugyan, de csak az alkoholtól m ár m egbetegedett személyek számáról ad megközelítő fel­ világosítást. Így kizárólag elméleti feltételezésekre vagyunk utalva a kérdés megközelítésekor. Az első meggondolás szerint a felnőtt népesség megoszlása a fogyasztott ital mennyisége szerint a Laplace— Gauss-féle szimmetrikus normál eloszlást követi, a normálgörbe ism ert tulajdonságai alapján az ilyen eloszlásnál a modus és az átlag egybeesik, te h á t az átlagos fogyasztással egyenlő mennyiségű italt fogyasztók vannak a legtöbben. Figyelembe véve azonban azt, hogy az egyes egyének m agatartása a fogyasztó személyre ható társadalm i szokások, morális presszió következtében az itallal szemben nem független, az irodalom ban az a vélemény alakult ki, hogy az eloszlás a hasonló társadalm i jelenségek eloszlásai terén ism ert úgy log-normál eloszlás, azaz a független változó nem a fogyasztott alkoholmennyiség (q), hanem annak logaritm usa (log q). E zt a feltételezést több felvétel eredményei is igazolják, így egy 1951—52-ben, az Egyesült Államokban végrehajtott ankét (11), az olasz népesség borfogyasztására vonatkozó, a Doxa intézet által végzett felvétel (12), egy foglalkozási megbetegedésben szenvedő b iztosítottakat m agában foglaló anyagon, 624 személy megfigyelését végző francia felvétel (13), valam int egy finn és egy svéd (14) felvétel. E felvételek részben alkoholistákra, több esetben azonban olyan népességre terjedtek ki, amelyben alkoholt fogyasztók és nem fogyasztók egyaránt voltak. A Központi Statisztikai H ivatal az alkoholizmus társadalm i jellemzői­ nek vizsgálatára végzett felvétel (15) előkészítésekor egy kísérleti felvételt h a jto tt végre, amely 182 alkoholistára terje d t ki. A felvétel során a meg­ iv o tt szesz m ennyiségét is tudakolták és annak ellenére, hogy a m inta igen kis elemszámú, a fogyasztás szerinti eloszlás itt is igen határozottan log-nor­ mál görbére utal (III. ábra). t У

AZ A L K O H O L I Z M U S

Ország (1)

N orvégia .......................... M agyarország2 .............. F in n o r s z á g ....................... H o lla n d ia ....................... S v ájc ................................ O la s z o rs z á g ..................... E g y e sü lt Á llam ok B e lg i u m ............................ F ra n c ia o rsz ág 3 .............. E g y e s ü lt K irá ly ság D á n i a .................................

D E M O G R Á F IA I

VONATKOZÁSAI

A népesség A férfiak (3) A nök(4) átlagos alkoholizmus halálozá­ abszolút sának négyzetgyöke alkohol (egymillió lakosra) fogyasztása (liter) (2) ! (A,) V (An) (0) 2,6 0,6 2,9 7,0 6,2 1,7 4,8 2,2 0,7 1,8 3,0 1,0 9,6 12,0 3,3 5,7 2,0 14,2 5,4 2,2 8,8 8,8 4,9 2,2 16,4 28,8 9,3 8,5 1,0 1,4 2,6 2,0 ... 4,9

A, An (*) 4,2 3,7 3,2 3,0 2,9 2,8 2,4 2,2 1,7 1,4 1,3

223

A férfiak (5) An ö k ( 6 ) átlagos abszolút alko­ hol fogyasztása (liter) (Qn) (
1,1 3,0 2,3 0,9 6,1 7,5 2,6 5,5 21,4 7,1 4,3

Горизонтальная графа : (1) Страны ; (2) среднее абсолютное алкоголическое потребле­ ние населения (в л и т р а х ); квадратный корень алкогольной смертности (3) мужчин, (4) ж ен ­ щин (на 1 ООО ООО жителей) ; среднее абсолютное алкоголическое потребление (5) мужчин, (6) женщин (в литрах).

H eading : (1) Countries ; (2) average absolute alcohol consum ption of the population (litr e s ); square root of the m ortality due to alcoholism of (3) m ales, (4) females (per 1 000 000 p o p u la tio n ); average absolute alcohol consumption of (5) m ales, (6) females (litres).

E m lítettük m ár korábban a testi, vagy lelki károsodást szenvedő alkoholisták szám ának becslésére alkalmas egyetlen form ulát, a Jellinek-féle összefüggést. E formula, amelyet Jellinek tapasztalati úton vezetett le (16), a májzsugorodás és az alkoholfogyasztás közötti összefüggésen alapszik, pontosabban azon, hogy az alkoholizmusnak tulajdonítható m ájzsugorodás­ ban m eghaltak száma és az alkoholtól m ár károsodott személyek száma között olyan kapcsolat van, amely egy állandó számmal jellemezhető. B ár tételét csak az Egyesült Államokra bizonyította be, más országokban is kísérleteztek a formula felhasználásával, a k ap o tt adato k at term észetesen csak megközelítő pontosságúnak ta rtv a . A formula egyszerűsített képlete : N = (M . m ). 144, ahol

N

— a testi, vagy lelki károsodásban szenvedő, vagy ehhez m ár közelálló alkoholisták száma, M .m — az alkoholos eredetű m ájzsugorodások száma.

A Jellinek-formula felhasználásával k ap o tt érték term észetesen attól függ, hogy az alkoholos eredetű m ájzsugorodások arányát m ekkorának határozzuk meg. A rendelkezésre álló haláloki adatokból nehéz ezzel kapcso­ latban következtetéseket levonni. L áttu k viszont, hogy az „alkoholizm us” halálok és a májzsugorodás között szoros kapcsolat található, szám ításaink szerint a májzsugorodás halandóságot mintegy 60—65 %-ban az alkoholiz­ mus határozza meg. E szám ításunk egyébként nagyjából megegyezik a nemzetközi irodalom ban a hasonló szeszfogyasztású országokra közölt aránnyal. Ennek alapján az alkoholos eredetű májzsugorodás esetek arányát

224

DR.

VUKOVICH

GYÖRGY

60 % -ban állapítottuk meg. A Jellinek-formula állandója 144, így az alkoholisták száma 1958-ban országosan 72 200 lenne, B udapesten pedig 21 860. M iután nemzetközi adatokkal csak az 50-es évek elejéről (általában az 1950 —1954 körüli időszakról) rendelkezünk, a Jellinek-form ula értékét az 1950—54 évek átlagára is kiszám ítottuk. Az ezer felnőttre (20 éven felülire) szám ított adatok néhány ország adatával összehasonlítva a 7. táblán láthatók.

A magyarországi ad at ekkor még meglehetősen ala­ csony, az ötvenes évek végére azonban jelentős m értékben megnövekszik, 1958-ra m ár az 1000-et is m eghaladja. Budapesten a százezer 20 éven felüli lakosra jutó alkoholisták száma jóval m a­ gasabb az országos átlagnál. Míg országosan az intenzitás 1098, addig Budapesten 1830, te h á t 67 %-kal több, ami arra utal, hogy az alkoholizmus főleg a fővárosban okoz na­ gyobb m értékű egészségügyi és egyben társadalm i problé­ m át. A négy megyei jogú vá­ ros közül Miskolcon és Pé­ csett, teh át az ipari jellegű városokban találunk nagyobb arányszám ot, Szeged és főleg Debrecen adatai az előző k et­ tőnél alacsonyabb.

AZ

ALK OH O L IZ M U S

D E M O G R Á F IA I

VONATKOZÁSAI

225

A Jellinek-form ulát a megyei jogú városokra és az egyes megyékre is megkíséreltük alkalmazni, olymódon, hogy az alkoholos eredetű cirrhozisok a rá n y á t m inden esetben 60 %-nak tekintettük. A megyék szerint m egállapított adatok részben tükrözik a szeszfo­ gyasztás megyei arányait. Magas az alkoholisták valószínű száma a bort és a gyüm ölcsöt nagyobb mennyiségben termelő megyékben. Mivel megyei fogyasztási adatokkal pillanatnyilag nem rendelkezünk, összehasonlítottuk az alkoholisták valószínű szám át a megfelelő megye kert- és szőlőterületének az összes mezőgazdaságilag m űvelt területhez viszonyított arányával. Ez a meglehetősen nyers összehasonlítás is némileg arra utal, hogy a szőlő és gyümölcstermelés arányainak növekedése a fogyasztott ital mennyiségének és következésképpen az iszákosok valószinű arányának növekedésével jár. Itt term észetesen figyelembe kell venni, hogy az alkoholisták megyei aránya a Jellinek-formula értelmében a m ájcirrhozisban elhaltak szám ától függ, a IV. ábrán felvázolt összefüggés te h á t — más oldalról — a szőlő- és gyümölcs­ terü let arán y át a májcirrhozis halandósággal veti egybe. A IV. ábra ad atai különben a Jellinek-formula alkalm azását is indo­ kolják, a formulát tájékoztató és csak becslésszerű adatok kiszámításához felhasználhatjuk. A formula alapján végzett számítások arra utalnak, hogy az alkoholizmus elterjedtsége hazánkban — nemzetközi m éretekben nézve — nagyjából közepesnek tekinthető, a szeszfogyasztás és az alkoholos eredetű halálozások száma az utóbbi években m indenesetre megnövekedett, az alkoholizmus méretei, az alkoholisták száma emelkedőben van. D E M O G R Á F I A I T É N Y E Z Ő K AZ A L K O H O L I Z M U S K I A L A K U L Á S Á B A N ÉS M E G N Y I L V Á N U L Á S I F O R M Á I B A N

Az alkoholizmus terjedése és ennek társadalm i következményei az alkoholizm us kialakulásával kapcsolatos demográfiai körülmények vizsgála­ tá ra hívják fel a figyelmet. Az effajta kutatások nyilvánvalóan csak külön­ leges felvételek anyaga alapján végezhetők el. Külföldön m ár több ilyen felvételt h a jto tta k végre (17), (18), ezek többé-kevésbé eredményesnek is bizonyultak. H azánkban a Központi Statisztikai H ivatal végzett B udapest Főváros Alkoholista Gondozó Intézetével közösen, az Intézet anyagán egy

Férfiak Nők (2) (3) megoszlása (%) 39,8 6,6 30,0 40,6 20,1 33,0 4,0 16,5 0,1 3,3 100,0 100,0

226

DR.

VU К OV I СH

GYÖRGY

felvételt, amely az elvonókúrára járók társadalm i körülm ényeinek felderí­ tését célozta. E felvételből néhány, demográfiai szempontból fontos körül­ ményre is következtetni lehet, így a továbbiakban ennek alapján vizsgáljuk meg a demográfiai tényezőknek az alkoholizmus kialakulásában és meg­ nyilvánulási formáiban játszo tt szerepét.4 A demográfiai tényezők hatását a nem és a kor szerepével kell kezdenünk. A női alkoholisták kormegoszlása jelentős m értékben különbözik a férfiaké­ tól, a fiatalabb korcsoportokban a férfiak aránya jóval nagyobb.

B ár a nők kormegoszlása a kisebb esetszám m iatt (a férfiak száma 1188, a nőké 91) viszonylag labilisabbnak tekinthető, határozott eltolódást látunk 4 A felvétel 23S7 szem élyre te r je d t ki, felölelte a b u d ap esti alkoh o l-elv o n ó k ú ra rendeléseken 1958 októbere és 1960 áprilisa k ö z ö tt je le n tk e z e tt szem élyek túlnyom ó tö b b sé g ét. Feldolgozásra 1279 k érdőív k e rü lt, 1108 kérdőív esetében ugyanis az anam nézisekből nem sik e rü lt egyértelm űen m egállapítani a szükséges ism érveket (az an am néziseket term észetesen nem s ta tis z tik a i feldolgozás céljából v ezették , erre csak a felvétel terv én ek elhatározása u tá n k e rü lt sor). A h ián y o sn ak te k in te tt 1108 kérdőíven azonban n éhány kérdés k itö lth e tő v o lt és így a részletesen feldolgozott 1279 kérdőív fo rrásértékének, ill. rep re zen tab ilitá sán ak m eg állap ítására fel le h e te tt h asználni. A k o n tro llszám ításo k at a x2 próbával és a hán y ad o k eltérésének m ódszerével vég ezték el, és így m eg­ á lla p íth a tó v o lt, hogy a részletesen feldolgozott kérdőívek an y ag a á lta lá b a n re p re zen tálja az elvonó­ k ú rá ra járó k sok aságát. Más kérdés term észetesen, hogy az elv o n ó k ú rára já ró k ism érvei m ennyiben felelnek m eg az összes alkoholistákéinak. I t t figyelem be kell venni, hogy az elv o n ó k ú rára je le n t­ k ezettek — b á r definíciónk értelm ében m indenképpen alk o h o listák n ak te k in th e tő k — bizonyos szem pontból sz elek tált töm eget képviselnek, m e rt különböző okokból h a jla m u k van a szenvedélytől való m egszabadulásra. A d ataik m in d am ellett sok te k in te tb e n egyeznek az összes alk o h o listák m egfelelő ism érveivel. (A felvétel m ódszertani kérdéseinek részleteiről lásd (15) és (19).)

AZ A L K O H O L I Z M U S

D E M O G R Á F IA I

VONATKOZÁSAI

227

körükben az idősebb korcso­ portok felé. Az 1960. évi nép­ számlálás 1 %-os képviseleti feldolgozásából nyert, B uda­ pest népességére vonatkozó adatokkal az alkoholistákra vonatkozó képviseleti m inta adataiból intenzitási viszony­ számok szám íthatók. Az V. ábrán a megfelelő korú buda­ pesti férfi és női népesség, valam int az elvonókúrások megoszlási viszonyszámait viszonyítottuk egymáshoz, hogy a két nem intenzitásá­ nak nagyságrendi különbsé­ geitől eltekinthessünk. A 8. táblából és főleg az V. ábrából jól látható, hogy a női alkoholizmus inkább az idősebb korban fejlődik ki, jelentős részben a családdal, a nő szekszuális életével kap­ csolatos hirtelen, a nő érzé­ kenyebb lelkialkatának el­ viselhetetlenebbnek tűnő be­ hatásokra, illetőleg a klim ax idejében felfokozódott érzé­ kenység hatására. A keze­ lésre jelentkezett női alkoholistáknak mintegy a fele volt 40—60 éves. Egy Jugoszláviában 1954-ben végrehajtott alkoholista felvétel (18) adatai is a 40—60 éves nők arányát 54 %-ban határozzák meg, a női alkoholisták kormegoszlása o tt is az idősebb korcsoportok felé tolódik el. A 30 éven A z elvonókúrára jelentkezett alkoholisták megosi :lása az ivásret való rászokás oka szerint, nem enként ( %) Алкоголики явившихся на курс по причине npiлвычки к спир.ту, по полу (процент) Alcoholics Having A pplied for Tapering—Off Cure by Sex, According to the Cause of Getting Habit to D rink (per сent) Rászokás oka

,

(1)

1. Á llandó h a tá s ................................. 2. V áltozás az é le tk ö rü lm én y e k ­ b e n .............................................. 3. E g y éb és ism ere tle n ................ Összesen . . . .

Férfiak (2) 65,4 13,5 21,1 100,0

Nők (3) 43,9 31,9 24,2 100,0

Горизонтальная графа : (1) Причина привы чки ; (2) муж чины ; (3) женщины, Вертикальная графа : 1. Постоянное влияние ;; 2. изменени e бытовых условий ; 3. другая и неизвестная. Heading : (1) Cause of getting h a b it; (2) males ; (3) females, Lateral text: 1. Continual influence; 2. chanjge in circumst ances of life ; 3. other and unknown. 15*

228

DR.

VUKOVIC H

GYÖRGY

aluliak aránya például a nők esetében 5 %, a férfiaknál 22 %. Az alko­ holisták ivásra való rászokásának okait nemek szerint a 9. táblán tü n te t­ tü k fel. A felvétel során az életkörülm ényekben bekövetkezett hirtelen vál­ tozást a nők jóval nagyobb arányban jelölték meg az italra rászokás indoka­ ként, m int a férfiak, akiknél a tartós környezeti hatások által terem tett ivási alkalm ak járulnak hozzá nagyobb m értékben az erre fogékony lelkialkatú egyén iszákossá válásához. A nő családi, valam int szekszuális élete számára elsődleges, az ebben bekövetkezett változásokra rendkívül érzékenyen reagál. A családi életben bekövetkezett töréseknek a női alkoholizmus kialakulásában játszott jelentős szerepére utal az elvonókúrások nemenként vizsgált családi állapot szerinti megoszlása is.5 10. A z elvo n ó kú rá ra je le n tk e ze tt a lk o h o listá k m egoszlása csa lá d i á lla p o t és n em ek sz e r in t ( % ) А лкоголики явившихся на курс от нят ия по семейному состоянию и полу (процент ) Alcoholics H aving A p p lied for T apering— O ff Cure by M arital Status and S e x (per cent)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Családi állapot (1) N ő tlen , h a ja d o n ............................ H á za s .............................................. Ö zvegy .............................................. E lv á l t ................................................. K ü lö n é lő .......................................... H á za sság o n k ív ü l eg y ü tté lő . . Ism e retle n ..................................... S. Összesen . . . .

Férfi (2) 7,3 80,3 0,9 3,6 3,3 3,2 1,4 100,0

Nő (3) 7,7 59,3 3,3 15,4 3,3 7,7 3,3 100,0

Г оризонт альная графа : (1) Семейное состояние ; (2) м уж чины ; (3) женщины.

. В ерт икальаня гр а ф а : 1. Н еж енаты е, н е за м у ж н и е; 2. ж енаты е, за м у ж н и е ; 3. вдовы е; 4. разведенны е ; 5. ж и в у т врозь ; 6. ж и вут в сож ительстве ; 7. неизвестные ; 8. всего. H ea d in g : (1) M a rital s t a t u s ; (2) m a le s ; (3) fem ales. Lateral text : 1. Single ; 2. m arried ; 3. widow ed ; 4. divorced ; 5. living separately ; 6. living in co h ab itatio n ; 7. unknow n ; 8. to ta l.

Az elváltak aránya a nőknél több m int négyszer nagyobb, m int a férfiak­ nál, a megfelelő korú budapesti női népességben tapasztalt elvált aránynak pedig kétszerese, míg a férfiaknál az elváltak aránya nem té r el jelentős m értékben az e korcsoportban (20—59 évesek) tap asztalt elvált aránytól. Igen magas a nők között a házasságon kívül együttélők aránya is, a férfiaké­ nak több m int kétszerese. A nők alkoholizmusa te h á t sokkal inkább kapcso­ lódik a szekszuális, vagy a családi életben bekövetkezett törésekhez, rend­ ellenességekhez, m int a férfiaké. (VI. ábra.) A társadalom megítélése a férfi és a női alkoholizmussal szemben eltérő, az alkoholista nőket jobban elítéli. Ennek megfelelően a nők ivási szokásai jelentős m értékben eltérnek a férfiakétól, az iszákosságukat szégyenlő nők jóval nagyobb m értékben isznak egyedül és otthon. Ez a jelenség egyébként részben a korral 5 A családi á lla pis o t összefüggésben szerinti m egoszlás vállhat, izsg álataaa növekvő felvételben korral e lté rt a együtt szokásos növekszik dem ográfiai felvételeknél aszn ált csoivók p o rto sítástó l. K ülön feldolgozásra k erü lt ugyanis, ha a m egfigyelt szem ély ugyanis azhegyedül aránya, a nők korösszetétele pedig, mint láttuk, a h á z astársátó l k ü lön é lt vagy házasságon kívül e g y ü tté lt valakivel. férfiakénál idősebb. Feltűnően alacsony a nők között a férfiakhoz viszonyítva a társasággal ivók aránya is.

AZ A L К O H O L I Z M U S D E M O G R Á F I A I

Megnevezés

(1)

'

VONATKOZÁSAI

Férfiak (2) Nők (3) K ivel isznak (4)

2. T á rsa sá g g a l ..................................... 3. E g y e d ü l is, tá rsa sá g g a l is . . . 4. Ism eretlen .......................................

23,0 45,3 11,2 20,5

47,2 19,8 9,9 23,1

5. Ö sszesen ..........

100,0

100,0

1. E g y e d ü l ............................................

229

H ol isznak (5)

6. O tth o n ............................................... 7. N y ilv á n o s h e ly e n ........................... 8. M u n k a h e ly e n .................................. 9. O tth o n is, n y ilv á n o s h e ly e n is 4. Ism eretlen ....................................... 5. Összesen . . . .

1,9 77,1 0,6 4,0 16,4

26,3 39,9 1,0 16,4 16,4

100,0

100,0

Горизонатлаьная графа : (1) Наименование ; (2) мужчины ; (3) женщины ; (4) с кем они пыот ; (5) где они пьют. •

Вертикальная графа : 1. Сами ; 2. с компанией ; 3. и сами и с компанией ; 4. неизвестно ; 5. всего ; 6. дома ; 7. на публичном месте ; 8. на рабочем месте ; 9. и дома и на публичном месте. H eading : (1) Denom ination ; (2) males ; (3) females ; (4) w ith whom they drink ; (5) where th ey drink. Lateral te x t: 1. Alone ; 2. in com pany ; 3. alone and in company as w e ll; 4. unknown ; 5. t o t a l ; 6. a t home ; 7. at a public place ; 8. at the working place ; 9. at home and at a public place as well.

A társadalom megítélésével áll kapcsolatban — legalábbis részben — az a tényező is, hogy az alkoholisták társadalm i helyzete m ennyiben válto­ zo tt meg, am ióta isznak. Társadalm i helyzetváltozásnak tekinthtejük, ha például szakmunkásból, b etan íto tt munkásból, vagy valam ilyen értelmiségi m unkakörben dolgozóból segédmunkás lett, vagy fordítva, a segédmunkás szakmunkássá vált, vagy az értelmiségi dolgozó m agasabb beosztásba került, Így három kategóriát képeztünk : a társadalm i helyzet em elkedett, válto­ zatlan m aradt, vagy rom lott. Ez a vizsgálat azt m u tatta, hogy a női alko­ holisták között a társadalm i helyzet romlása m integy 46 %-kal volt gyako­ ribb m int a férfiaknál, amiből szintén következtethetünk a társadalom nak a női iszákossággal szemben ta n ú síto tt fokozott érzékenységére. A kor ismérve az egyes életkorokhoz kapcsolódó sajátos fiziológiai és társadalm i jelenségek következtében a szociális viselkedés, és ezzel kapcso­ latban az iszákosság kialakulásának okai között nagy szerepet játszik, bár kétségtelen, hogy nem kizárólagos jelentőségű. Az ivásra való rászokáskor betö ltö tt életkorral kapcsolatos részben az a probléma, hogy az alkoholisták m iért szoknak rá az italra. A felvétel — erre m ár utaltunk — a rászokás m otívum ait két alaptényező, az állandó környezeti hatás és az életkörül­ m ényekben hirtelen bekövetekezett változás szerint csoportosította és dol­ gozta fel. E kétféle hatásnak a rászokás idején betö ltö tt életkorral való kom­ binációi némi tám p o n to t szolgáltatnak arra nézve, hogy az életkornak milyen szerepe lehet az alkoholizmus kialakulásában. E rre és a továbbiakra nézve

230

DR.

VUKOVICH

GYÖRGY

Az ivás kezdetén b etöltött életkor az alkoholisták kb. egyharm adánál a 20. életév előtti időre, másik harm adánál a 20—25 korévek közé esik, míg a 25. koréven tú l rászokók aránya valam ivel kevesebb, m int egyharm ada az összes alkoholistáknak. Egészen más a fentiekkel szemben a rászokás okainak kor szerinti megoszlása. A családi okok (ebben főleg a családi kör­ nyezet, az iszákos szülők, rossz családi körülm ények stb. szerepelnek) közel 74 %-a a 20. éven aluliaknál fordul elő, az összes állandó hatások pedig 37 %-ban. Igen kis arányban vannak a 20 éven aluli korban rászokottak között olyanok, akik az életkörülm ényekben bekövetkezett változásokat, a hirtelen pszichikai m egrázkódtatásokat jelölték meg a rászokás okaként. A 2 0 —25. korévben m ár előtérbe nyom ulnak az életkörülményekben bekövetkezett változások, a tartós hatások között pedig a társaság befolyása. Még jobban látható a folyam at a rászokás okainak az ivás kezdetekor betöltött korévek szerint külön-külön kiszám ított megoszlásaiból. A tábla adatai arra utalnak, hogy b ár az állandó környezeti hatás súlya, jelentősége minden korcsoportnál m egmarad, a 20—25 évesek korcsoportjától kezdve egyre nagyobb m értékben jelentkezik az életkörülm ényekben beállott változás, m int az iszákosság előidézője. ÍZ. A z elvonókúrára jelentkezett férfiak m egoszlása az ivás oka szerint, az ivás kezdetén betöltött életkor alapján ( % ) Мужчины явившихся на курс отнятия по причине выпивки, на основании исполненного воз­ раста в начале привычки к спирту (процент) M ales H aving A pplied for Tapering —Off Cure by Cause of D rinking, According to A ge Groups at Getting Habit to D rink (per cent)

Összesen .............

39,6

35,7

1,8 9,8

—

—

—

1,5 0,5 4,0 12,1 10,2

2,3 2,0 5,7 7,3 9,1

3,8 2,5 11,4 22,6 25,8

vj Vegyes (12

Válás, elhagyás, m egcsalatás (9)

14,8 33,3 22,6

Betegség (8)

55,6 33,3 19,5 21,3 4,0 2,4 3,2

E gyü tt (И )

34,6 38,1 45,4 43,5 39,8

—

•a ř>> SD И

Változás az életkörülményekben (7)

Egyéb (10)

6— 10 éves . . 11— 13 éves . . 14— 16 éves . . 17— 19 éves . . 20— 25 éves . . 26— 30 éves . . 30— 39 éves . . 40 éves és id ő s e b b .. .

ej

Együtt (6)

(1)

Családi viszo­ nyok (4)

Az ivás kezdetén b etö ltö tt életkor

Barátok, társaság (3)

Állandó környezeti hatás (2)

со щ и о S

0,

41 с ш и о N 0, 0, о

5,9 9,7 7,0

29,6 33,4 16,5 13,2 26,2 11,3 13,4

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

10,8

70,4 66,6 76,7 80,2 66,5 56,4 53,8

5,4

42,9

8,9

8,9

10,7

28,5

10,7

17,9

100,0

16,0

65,4

2,4

5 ,2

5 ,8

13,4

6,0

15,2

100,0

20,8

17,1 10,5

— — — 1,7 3,2 6,5

— 3,0

4,1

Az életkornak az ivásra való rászokás szem pontjából való fokozott jelentősége a gyermek- és fiatalkori környezet vizsgálatakor is kiderül. Az ivásra való rászokáskor betö ltö tt életkornak a szülők iszákosságával tör-

AZ A L K O H O L I Z M U S

D E M O G R Á F IA I

VONATKOZÁSAI

231

ténő egybevetése a gyermekkori környezet, a szülők rossz példam utatásá­ nak nagy jelentőségére hívják fel a figyelmet. A 11 —13 éves korukban iszá­ kossá váltaknak 78 %-a olyan, akiknek egyik, vagy m indkét szülője iszákos volt. A növekvő korral hullámzásokkal ugyan, de csökken a szülők alkohol­ izm usának jelentősége, bár még a 40 éves és ennél idősebb korban alkoholis­ tá v á váltak szülei is 43 %-ban iszákosak voltak. A kortól függetlenül, az összes elvonókúrára járó betegek 54 %-a vallott a szülők iszákosságáról. A rászokás indítékaira és így a korral kapcsolatos pszichológiai ténye­ zőkre vezethető vissza az ivás módja, az, hogy az alkoholista egyedül, tá r­ sasággal, illetőleg nyilvános helyen, vagy otthon iszik-e. Már a női alkoholiz­ musról szólva u taltunk arra, hogy a nők idősebb korösszetétele is oka lehet annak, hogy ivási szokásaik a férfiakétól eltérnek. A felvétel anyagá­ ból sajnos nem lehet teljes biztonsággal elkülöníteni a két tényező hatá­ sát, az okozati összefüggést. A férfi alkoholisták vizsgálata arról tanúskodik, hogy általában a kor­ ral együtt növekszik az egyedül ivók és csökken a társasággal ivók aránya, az 50—54 éveseknél e két arány m ár csaknem egyenlő, ebben a korcsoport­ ban körülbelül egyforma arányú a kétféle ivási szokás szerinti megoszlás. A társasággal ivók aránya a 18 —19 évekesek között a legmagasabb. Az egyedül ivók aránya lassan, de meglehetősen egyenletesen emelkedik, növekedése csak az idősebb korban válik határozottabbá. A mind társaság­ gal, mind pedig egyedül ivók aránya kor szerint meglehetősen hullámzóan alakul, csak a 40 éven felülieknél válik erőteljesebbé a csökkenés. A m indkét módon ivók aránya általában 8 —15 % között van, az 50—54 éveseknél m ár csak 4,3 %.

H a az alkoholistáknak az ivás helye szerint megfigyelt átlagos életkorát figyeljük meg, úgy ezek az adatok eltérnek a társasággal, vagy az egyedül történő ivás szerinti megoszlásoktól.

Az otthon ivók átlagos kora jóval magasabb az egyedül ivókénál és az átlagot is m integy 13 %-kal m eghaladja. Ez a csoportja az alkoholistáknak nagyobb arányban (3—7 %) csak a 35 életéven felül fordul elő, legmagasabb a 45—49 évesek korcsoportjában (mintegy 7 %). A m unkahelyen ivók aránya rendkívül 'csekély (0,4 %) a 2 5 —34 évesek között, legmagasabb (2,1 %) az 50—54 évesek körében. Úgy látszik, a korral együtt nő a m unka­ helyen ivók aránya is, am i feltehetőleg a m ár hosszú ideje ta rtó iszákosságnak, a szenvedély egyre nagyobb m értékű eluralkodásának lehet a követ-

232

DR.

VUKOVICH

GYÖRGY

kezménye. A kétféle feldolgozásból egyébként az is m egállapítható, hogy a nyilvános helyen ivó alkoholisták nem csekély része egyedül iszik, különö­ sen az idősebb korban. Fontosnak ta rto ttu k annak a megvizsgálását is, hogy az alkoholisták egyes korcsoportjai mely italfajták at fogyasztják a leginkább. E téren az adatok meglehetősen egyöntetűen arra utalnak, hogy a növekvő korral párhuzam osan az iszákosok egyre inkább egy italfajta mellé kötik le m agu­ kat. Nézzük meg az erre vonatkozó a d a to k a t:

Korcsoport (1)

Bort

Sört

Tö­ ményszeszt

Bort és sört

(2)

(3)

(4)

(5)

Bort és tö­ mény szeszt (6)

Bort, Sört és tö­ sört és Isme­ mény tömény retlen szeszt szeszt ita lt (8) (7) (9)

Össze­ sen

f o g y a s z t ó k a r á n y a (%) 19 évesnél fia ta la b b 20— 24 éves .............. 25— 29 éves .............. 30— 34 éves .............. 35— 39 éves .............. 40— 44 é v e s .............. 45— 49 é v e s .............. 50— 54 éves .............. 55— 59 éves .............. Ism eretlen ................

10,9 20,0 20,8 31,9 25,4 36,1 36,0 36,2

6,5 5,0 8,7 4,5 7,2 3,4 5,6 8,5

2,2 2,9 3,8 2,7 4,3 2,0 2,2 2,1

26,1 22,1 23,3 20,6 26,1 21,8 22,5 21,3

19,6 13,6 9,7 9,3 13,8 15,6 13,5 14,9

4,3 7,8 4,9 5,2 5,8 3,4 3,4 4,2

30,4 28,6 28,5 24,4 16,7 17,7 15,7 12,8

Ö ssz e se n ........................

27,2

6,1

3,0

22,6

12,1

5,0

23,4

— 0,3 1,4 0,7 —

1Д — — 0,6

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

1 00,0

Горизонтальная графа : (1) Возрастные группы. Численность потребителей (2) вина, (3) пива, (4) спирта, (5) вина и пива, (6) вина и спирта, (7) пива и спирта, (8) вина, пива и спир­ та, (9) неизвестного напитка.

Heading : (1) Age groups. R atio of persons consuming (2) wine, (3) beer, (4) spirituous liquor, (5) wine and beer, (6) wine and spirituous liquor, (7) beer and spirituous liquor, (8) wine, beer, and spirituous liquor, (9) unknown liquor.

B ár a vegyesen ivók aránya tulajdonképpen mindegyik korcsoportban magas, bizonyos polarizálódás mégis m egállapítható. Az összes fogyasz­ táson belül a borfogyasztás aránya korcsoportonként növekszik. Nem találhatunk összefüggést ezzel szemben az életkor és a csak sör, valam int a csak töm ény ital fogyasztásának aránya, határozott kapcsolat látszik vi­ szont a m indhárom italfajtát vegyesen fogyasztók aránya és az életkor növe­ kedése között, olymódon, hogy az idősebb korcsoportok felé haladva ez utóbbi csoport aránya erősen csökken. Ennek oka részben abban keresendő, hogy a fiatalabb korcsoportokban még nagyobb a változékonyság iránti igény és nem alakult ki határozott fogyasztási szokás. Az ország jelenlegi szeszfogyasztási stru k tú rájá t ezek az adatok egyébként meglehetősen jól jellemzik, a m ár idősebb, teh át hosszabb ideje ivó alkoholisták főleg bort, illetőleg bort és sört isznak, míg a fiatalabbak m indhárom italfajtát vegyesen kedvelik. Sajnos korábbi adataink nincsenek, időbeli összehasonlításra nincs lehetőségünk és ezért nem tudjuk, hogy mennyiben befolyásolják az itt közölt megoszlásokat az ország korábbi, nagyrészt a borfogyasztáson ala­

AZ A L K O H O L I Z M U S

D E M O G R Á F IA I

VONATKOZÁSAI

233

puló hagyom ányai és ennek alapján a fogyasztók nem zedékváltása, és milyen arányban van hatással az életkorral járó pszichológiai tényező. Az ugyanis valószínű, hogy az ivási szokások korszerinti különbségei m indkét tényezőre visszavezethetők. A leszokás indítékainak kor szerinti vizsgálata szintén szolgál némi tanulságokkal, b ár a válaszok között igen magas az ismeretlenek aránya is és ez az adatokból levonható következtetéseknél különös óvatosságra int. A leszokás, illetőleg az elvonókúrára történő jelentkezés a vizsgált anyagban a felvétel idején minden esetben az alkoholista önkéntes elhatározásán alapult, így az egyes ismérvek ebben az esetben inkább azt jelzik, hogy mi volt az a közvetlen vagy legerősebb indíték, am ely a beteget az elvonó­ kúrára vezette. A családi rábeszélést, m int indítékot megjelölő személyek aránya — nyilvánvalóan a házas családi állapottal és a gyermekek növekvő számával is összefüggésben — a 30—34 évesek korcsoportjában a legma­ gasabb, ezen alul és ezen felül hullámzásokkal ugyan, de egyaránt csökken. Az idősebb korcsoportokban ezt a h atást az egészségi állapot romlása, a beteg­ ségtől való félelem és részben az anyagi helyzet rom lásának — feltehetőleg a család elhanyagoltsága m iatt időnként fellépő felelősségen alapuló — m otí­ vum a látszik részben felváltani. A családnak a leszoktatásra gyakorolt hatása mindenesetre elsődlegesnek tűnik. Feltűnő ezzel szemben az, hogy a m unkahelyen mennyire közömbösek a dolgozók iszákosságával szemben. Az alkohol állandó élvezete, főleg a fiatalabb korévekben, bűnözéssel is párosulhat. Ennek több oka lehet, az egyik az, hogy az alkohol felszabadítja a gátlásokat és így az egyén alkoholm ám orban olyan cselekményeket h ajt végre, am elyeket józan állapotban nem követne el. A másik ok a társaság hatásában keresendő, az alkoholista könnyebben kerül bele az általános tá r ­ sadalmi m agatartásnorm ákat elvető, sajátos „értékrendet” valló szub­ kultúrákba, amelyek — éppen az általánostól való eltérés m iatt — jórészt illegitim m ag atartást tanúsítanak. Másfelől az ilyen eltérő viselkedésű cso­ portba tartozás is forrása lehet az alkoholizmusnak, amely kifejlett formá­ jában az egyénnek az általános társadalm i m agatartásnorm áktól való elté­ rését jelenti. Az eltérő viselkedés és az életkor között szoros kapcsolat van, a fiatalabb kor sajátos pszichológiai tényezői általában ebben az irányban hatnak. Az 1959-ben jogerősen elítélt személyek által elkövetett bűncselek­ mények m integy 17 százalékában lehetett m egállapítani az alkoholfogyasz­ tá st. H a azt nézzük, hogy a bűncselekmény elkövetésekor betö ltö tt életkor m ennyiben befolyásolja az alkoholfogyasztásra visszavezethető cselekmé­ nyek arányát, úgy szembetűnő, hogy a 18—20 és a 21—24 évesek azok, akik­ nél ez az arány a legmagasabb, az általuk elkövetett bűncselekmények több m int negyedrészénél m egállapítható volt az alkoholfogyasztás. Az elkövetett bűncselekmények között a garázdálkodás (76 %), a ható­ sági közeg elleni erőszak (56 %) és a szándékos testi sértés (34 %) esetében állapítható meg a legnagyobb arányban előzetes alkoholfogyasztás. Az elmon­ d o ttak természetesen az összes elítéltekre vonatkoznak. Ha az elvonókúrán résztvett alkoholistákat figyeljük meg abból a szempontból, hogy voltak-e büntetve az alkoholizmussal kapcsolatos bűncselekmények m iatt és adataikat összehasonlítjuk az ezer megfelelő korú lakosra jutó alkoholfogyasztással kapcsolatos bűncselekmények számával, úgy kitűnik, hogy az alkoholisták csoportjában m integy hússzor nagyobb intenzitással fordulnak elő ilyen

234

DR.

VUKOV ICH

GYÖRGY

cselekmények, m int az egész népességben, a legmagasabb intenzitás itt is a fiatal korcsoportban tapasztalható.

(1) 1 2 ........................................ 1 3 ....................................... 14 ....................................... 1 5 ........................................ 1 6 ........................................ 1 7 ........................................ 18— 2 0 ........................................ 21— 2 4 ....................................... 25— 2 9 ....................................... 30— 3 4 ........................................ 35— 3 9 ....................................... 40— 4 4 ....................................... 45— 4 9 ........................................ 50— 5 4 ........................................ 55— 5 9 ........................................ 60— 6 9 ....................................... 70 év és ezen felül .............. Összesen .................

száma (2) 3 8 17 65 136 262 1 582 2 103 2 841 2 180 1 585 771 774 505 286 149 15 13 281

aránya (% ) (3) 1,5 2,2 3,3 7,6 12,9 19,3 26,6 26,0 22,4 18,4 15,8 12,5 11,6 11,1 9,0 6,3 3,0 17,4

Eddigi vizsgálataink a nem és az életkor nagy jelentőségére hívták fel a figyelmet. E két alapvető demográfiai tényező hatását két szempontból igyekeztünk megvilágítani, egyrészt az etiologia oldaláról, te h á t az iszákossá válás folyam atában b etöltött szerepét illetően, m ásrészt a m ár alkoholistává v ált egyén szokásaira gyakorolt befolyását kívántuk megfigyelni. A nemnek, a kornak és a családi állapotnak az alkoholizmusban tap asztalt nagy jelentősé­ gén kívül röviden foglalkoznunk kell még azzal a szociológiai és demográfiai szempontból rendkívül fontos körülménnyel is, hogy mekkora az alkoholisták jövedelme és jövedelmük m ekkora részét költik italra. Végezetül röviden érintjük az iszákosok foglalkozás szerinti megoszlásának néhány kérdését. Az elvonókúrán résztvett alkoholisták havi jövedelem szerinti meg­ oszlása a következő :

AZ

A L K O H O L IZ M U S

D E M O G R Á F IA I

VONATKOZÁSAI

235

A jövedelm et a gondozóintézeti anamnézisek felvételekor az elvonókúrások saját bevallása alapján vezették rá a kartonokra és így kerültek feldolgozásra. A jövedelem modusa (a leggyakoribb érték) az 1501—2000 forintos csoportban v an és az alkoholisták több m int fele 1500—2500 forint közötti jövedelemmel rendelkezik. Nézzük meg m ost az italra költött kereset nagyságát jövedelem-csoportok szerint.

A 15. táblából jól látható, hogy a legkisebb jövedelm űek költik italra jövedelm ük viszonylag legnagyobb hányadát. Az 1000 forinton felüli cso­ portban — és ide tartozik az alkoholisták csaknem egész töm ege — az italra k ö ltö tt összeg a jövedelem mintegy harm adát teszi ki. A tábla alapján vég­ zett szám ítások különben arra utalnak, hogy — legalábbis a vizsgált anyag­ ban — szoros összefüggés van az egyes jövedelemnagyságkategóriák cso­ portközepével kifejezhető jövedelemnagyság és az italra költött összeg között. Az összefüggés a jövedelem és az italra elköltött kereset négyzetgyöke között lineáris, és az alábbi egyenlettel fejezhető k i : Y = 14,95 + 0,005025 X, ahol te h á t X az italra k ö ltö tt kereset négyzetgyöke szerint változik. A kiszá­ m íto tt korrelációs koefficiens a 15. táblából is látható szoros összefüggésre utal, értéke + 0,9657. A felállított egyenletből az is kitűnik, hogy a jöve­ delem növekedésével az italra költött összeg valam ivel gyorsabban növekszik m int maga a jövedelem, az alkoholista viselkedése az itallal szemben teh át nem véletlenszerű, hanem részben az ital által alakított. Az italra k öltött összegeket a fogyasztott italfajták szerint csoportosítva a borivás kevésbé költséges volta állapítható meg, jövedelm ük viszonylag legkisebb részét (26,4 %) a csak borivók költik el, őket követik a bort és töm ényszeszt egyaránt ivók, m ajd a csak sörivók. A fizetésük viszonylag legnagyobb részét (40 %) elivók a sört és a töm ényszeszt egyaránt fogyasztók között találhatók.

236

DR.

VUKOV ICH

GYÖRGY

Am int az várható is volt, a naponta és a nem naponta ivók között jelentős különbség van a tekintetben, hogy jövedelm üknek m ekkora részét költik italra. A naponta ivók jövedelmének átlagosan 40 %-a megy italra, ez az arány a nem naponta ivóknál jóval kevesebb, 25,7 %.

Jövedelem nagyság

VI I . Ö sszefüggés a h a vi jövedelem n a g y sá g a és az ita lra k ö ltö tt összeg ( p ) n égyzetgyöke között Связь м еж ду квадратным корнем месячной зарплаты и расхода на выпивку (р) Correlation Between M onthly Income and the Square Root of Expenditure for D rink (p)

A csaknem egész jövedelm üket elivók háromnegyed része naponta iszik, de nem sokkal kevesebb a keresetük felét elivók között sem a naponta lerészegedők aránya. A szenvedély olyan m értékű elhatalm asodása, amikor a beteg m ár m inden nap inni kénytelen, az esetek túlnyom ó többségében a fizetés, vagy jövedelem nagyobb részének, esetleg egészének elivásával, italra költésével jár. Az alkoholisták foglalkozási megoszlás szerinti vizsgálata csak össze­ vont csoportok alapján volt lehetséges, egyéni foglalkozások megfigyelé­ sére a feldolgozás során nem volt mód. Az egyes foglalkozási viszony csoportba tartozók kormegoszlása sok tekintetben eltérő, a szellemi dolgozó alkoholisták kormegoszlása fiatalabb. Az 1960. évi népszámlálás 1 %-os képviseleti feldolgozásából, a B uda­ pest kereső férfi népességére vonatkozó adatok alapján szám ítva, az ezer fizikai dolgozóra jutó elvonókúrára jelentkezett alkoholisták száma 2,64, az ezer szellemi dolgozóra jutóké pedig 1,05. Az italra költött kereset arányának foglalkozási viszony szerinti alaku­ lásában különbségek tapasztalhatók. A szellemi dolgozók között viszony­ lag jóval nagyobb a fizetésük kisebb hányadait italra költők aránya, a segéd- és b etan íto tt m unkásoknál pedig a jövedelm ük több m int 50 % -át italra költők aránya igen magas, m integy kétszerese a szakmunkásokénak és háromszorosa a szellemi dolgozókénak.

AZ A L K O H O L I Z M U S D E M O G R Á F I A I

Italra kö ltö tt összeg a jövedelem %-ában (1) 0 1 0 ............................................... 11 2 5 ............................................... 26 5 0 ............................................... 51 7 5 ............................................... 76 9 0 ............................................... 91— 1 0 0 ............................................... 1. egyéb és i s m e r e t l e n .............. 2. Ö sszesen ........................................

Szellemi dolgozó (2)

VONATKOZÁSAI

237

Segéd- és Szak- és be­ ta n íto tt (3) egyéb (4) m un kás

.. .. .. .. .. .. ..

20,3 35,3 16,8 3,0 1,8 1,2 21,6

12,2 34,6 19,0 6,9 2,9 4,8 19,6

9,8 25,5 21,9 10,2 5,5 7,7 19,4

..

100,0

100,0

100,0

Горизонтальная графа : (1) Расход на выпивку во процентах к зарплате ; (2) работ­ ники умственного труда ; (3) квалифицированные и обученные работники ; (4) подсобные и прочие рабочие.

Вертикальная графа : 1. Прочие и неизвестные ; 2. всего. H eading : (1) Expenditure for drink per hundred total income ; (2) intellectual workers ; (3) skilled and semi-skilled workers ; (4) unskilled and other workers. Lateral t ext : 1. Others and unknown ; 2. total.

Ezek az eltérő arányok feltehetőleg nem az ivási szokások eltérő voltá­ ban lelik m agyarázatukat, sokkal inkább a jövedelem különbségein alapul­ nak és arra engednek következtetni, hogy az egyes foglalkozási viszony cso­ portok között az italra k ö ltö tt összeg abszolút nagyságában nincsenek jelen­ tősebb különbségek. A jövedelem meglévő eltérései m iatt a segédmunkások csoportjára nézve az iszákosság term észetesen súlyosabb következményekkel jár, m ár am i a kérdés anyagi oldalát illeti. Az ivási szokások terén különösen a töményszesz, valam int a bor és a töményszesz fogyasztásában vannak foglalkozásbeli különbségek. A töm ény­ szeszt ivók között viszonylag magas a szellemi foglalkozásúak aránya és ez a helyzet a b o rt és a töm ényszeszt egyaránt fogyasztóknál is. A segédmun­ kások viszonylag nagy sörfogyasztásukkal tűnnek ki és a m indhárom ital­ fa jtá t egyaránt ivók aránya is viszonylag közöttük a legmagasabb, aminek az oka a csoport kormegoszlásának a fiatalabb korcsoportok felé való elto­ lódása is lehet, a m indhárom italfajtát ivók aránya ugyanis a fiatalabb kor­ ban a legmagasabb. Jelentős különbségek a három foglalkozási viszony­ csoport között m indam ellett nem találhatók. A leszokás indokait foglalkozási viszony szerint vizsgálva feltűnő, hogy az anyagi helyzet romlása, mind indíték, a többi foglalkozási viszony cso­ porthoz képest jóval nagyobb arányban szerepel a segédmunkásoknál, a kisebb jövedelem az e csoportba tartozó alkoholistákat gyorsabban kény­ szeríti az alkoholelvonókúrára. Miután a segédmunkások között sok a vidéki, a munkásszálláson lakó, a család rábeszélésének egyébként igen jelentős hatása náluk valam ivel kisebb m értékben érvényesül, mind a többi csoport­ tokban. A m unkahely rábeszélése a szellemi dolgozók között a leggyakoribb, a segédmunkások alkoholizmusával a m unkahely kevésbé törődik. A szelle­ miek között a leggyakoribb az egészségi okokból leszokni kívánók aránya i s ; ez részben azzal is összefügghet, hogy e csoportban viszonylag nagy számban vannak a hosszabb ideje ivó alkoholisták.

238

DR.

V U К ОV I СH

GYÖRGY

Az alkoholizmus társadalm i és demográfiai jellemzői közül néhányat kiragadtunk és kölcsönös összefüggéseikre igyekeztünk a figyelmet felhívni. Az alábbiakban néhány, az elm ondottakból levonható következtetést pró­ bálunk tenni. Az alkoholizmus, a szeszesital tú lzo tt, vagy állandó élvezete befolyást gyakorol a népesség egészségi állapotára és ebből következőleg halálozására. A közvetlenül az alkoholizmusra visszavezethető halálokokon kívül főleg az emésztőrendszer és a szív betegségeinek kialakulásában van szerepe. Így — különösen a nagy szeszfogyasztású országokban — az alkoholizmus a férfihalandósági többlet jelentős részéért felelős. Az alkoholizmus kialakulásában két tényezőt kell egymástól élesen m egkülönböztetnünk ; a szubjektív és az objektív hatást. Az iszákossá válás folyam atát vizsgálva m indenképpen el kell vetnünk a biológiai deter­ minizmus álláspontját, amely a szubjektív tényező kizárólagos szerepét hir­ deti és am elyet egyes polgári szociálpszichológusok előszeretettel hangoz­ tatn ak . B ár az ism ertetett felvétel során a rászokás okaira ad o tt válaszok nem minden esetben tekinthetők teljesen őszintének, kor szerinti megosz­ lásaik vizsgálata különös nyom atékkai hívja fel a figyelmet a társadalm i környezet szerepére, amely a korral csökkenő m értékben ugyan, de minden alkoholistánál dominál. Az alkoholizmus kialakulásában a tágabb környe­ zet általában nem b ír visszatartó hatással, m ert szokásai az alkohol — egyéb­ ként mérsékelt — élvezetét nem gátolják. Ezért az esetek többségében nem, vagy csak nehezen képes a sokszor aszociális közvetlen környezet h atásá t ellensúlyozni. A szubjektív tényezők, a személyiség, a jellem kóros alkata főleg az idő­ sebb korban válik az iszákosság kialakulásának határozottabb okává. Ezt a férfiak korszerinti megfigyelése m ellett a női alkoholizmus vizsgálata is bizonyítja, a nőknél a szűkebb és a tágabb környezet ugyanis általában az al­ koholizmus ellen hat. A szubjektív és az objektív tényezők kölcsönhatásait fi­ gyelembe véve az alkoholizmus kialakulásának okait különbözőképpen kell megítélnünk a fiatal korban és az idősebb korban. A fiatal korban a miliőhatás elsődleges és domináló, az idősebb korban és a nőknél a szubjektív elemek szerepe viszonylag hangsúlyozottabb —, ekkor az alkoholizmus pszichopathológiai tényezői inkább előtérbe kerülnek. A társadalm i megelőzésnek ezek szerint a családban és a kora gyerm ekkorban kell kezdődnie, az iszá­ kos szülők gyermekei nagy valószínűséggel válnak alkoholistává és a család felbomlása, a helyes nevelés hiánya is elősegíti ezt a folyam atot. A fiatal korban kialakuló alkoholizmus döntő részben a rossz társaság, a mikromiliő hatásán alapszik, a társadalm i szokások tudatos alakítása te h á t éppen e korosztály, a 2 0 —25 évesek szempontjából bir jelentőséggel. Az idősebb kor­ ban kialakuló alkoholizmus kezelése és megakadályozása — a szociális hatások m ellett — inkább orvosi feladat. Az alkoholizmus demográfiai szempontból történő vizsgálatának e néhány kérdése is arról tanúskodik, hogy a problém ának ilyen megközelítése igen hasznos lehet. A tanulm ány term észetesen nem lépett és nem is léphetett fel a teljesség igényével, inkább csak gondolatokat kívánt felvetni, az alkohol­ izmus demográfiai vonatkozásainak fontosságára kívánta a figyelmet felhívni.

AZ A L K O H O L I Z M U S

D E M O G R Á F IA I

VONATKOZÁSAI

239

I RODALOM 1. F . В . P a rker: A Com parison of th e Sex T em peram ent of Alcoholics a n d M oderate D rin k ers. A m erican Sociological Review, 1959. N o 3. 366 —374 pp. 2. E . B e rg le r: T he Psychological In te rre la tio n B etw een Alcoholism a n d G enital S exuality. Jo u rn a i of C rim inal Psychopathology, 1942. N o 4. 1 —13 pp. 3. A . D . Button : T he Genesis a n d D evelopm ent of Alcoholism : A n E m p irically B ased Schem a. Quarterly Journal of Studies on Alcohol, 1956. N o 4. 617 —675 pp. 4. D . L . Gerard : In to x ic atio n a n d A ddiction : P sy ch ia tric O bservations on Alcoholism an d O piate D ru g A ddiction. Quarterly Journal of Studies on Alcohol. 1955. N o 4. 681 —699 pp. 5. K . Pohlisch : Soziale u n d persönliche B edingungen des kronischen A lkoholism us. Leipzig. 1933. 6. H . Bastide : U ne en q u ete su r l ’opinion p ublique á l ’égard de l ’alcoolism e. Population, 1954. N o 1. 1 3 - 4 2 pp. 7. S . Lederm ann : Alcool, Alcoolisme, A lcoolisation, P aris, 1956. 314 pp. 8. Ivá n yi F rigyes : Az alkoholizm us szerepe a népgazdaságban. K lny. a Népegészségügyből, 1957. 1 4 . o l d . 9. I d é z i: B . B . Dolto : S tudies in Alcoholism an d Alcoholics w ith special R eference to Life A ssu­ ran ce a n d T h erap e u tic N otes. P atna Journal of M edicine vol X X X I I I . N o 1. 1 —12 pp. 10. Szél Tivadar dr. : A szeszfogyasztás és az iszákosság. M agyar Statisztikai Szem le, 1943. évi 8. szám 4 2 0 —443. old. 11. L o lli, S erianni, Goldcr, M a riani, Toner : R elationship B etw een In ta k e of C arbohydrate-R ich Foods a n d In ta k e of W ine a n d O th er Alcoholic B everages. — A S tu d y am ong Ita lia n s an d A m ericans of Ita lia n E x tra c tio n . Quarterly Journal of Studies on Alcohol, 1952, 40 1 —420. pp. 12. L u zzato— F egiz : Gli Ita lia n i e il Vino. M ilano. Doxa, 1952. 68 pp. 13. L ásd : S. Lederm ann ; i. m . 313. old. 14. Alcohol a n d R o ad T rafie. A ctes de la Ire Conference In tern atio n ale su r l’alcool e t le tra fie ro u tie r. Stockholm , 1951. 335 pp. 15. A K ö zp o n ti S ta tisz tik a i H iv a ta l k iad v án y a a b u d ap esti alkoholistákról. 1961. (K iad ás a l a tt ) 16. J e llinek, E . M . : T he phases of alcohol addiction. W H O Technical R e p o rt Series N o 48., 1952. 17. B ataw ia, S t. : Społeczne sk u tk i nałogowego alkoholizm u. W arszaw a, 1951. 18. Dojć, Jo szip : T ársadalom egészségügyi a d a to k 2000 alkoholistáról. Z ágráb, 1955.(F o rd ítás.) 19. Vukovich György dr. : Az alkoholizm usra vonatkozó sta tis z tik a i felvétel m ódszereiről. S ta­ tisztikai Szemle, 1960. évi 8 —9. sz. 850-863 pp. 20. M arton Zoltán dr. —Szabó E m iln é : Az elm e- és elm eidegbetegségek M agyarországon. Demográfia, 1959. évi 2 —3. sz. 329 —339, old. 21. G. L étinier : É lé m e n ts d ’u n b ilan n atio n al de l’alcoolism e. Population, 1946.N o 2. 317 —328 pp. 22. S. L ed erm a n n : L a m o rta litě des ad u ltes en F ran ce. Population, 1946.No 4. 663 —680 p p. 23. Alcoolisme e t tu b ercu lo se pulm onaire. Population, 1954. No 1., 139 —140 pp. 24. S . Lederm ann : T oxicitě d u vin e t de Feau-de vie. Population, 1954. N o 2., 339 —342 pp. 25. R . P re ssa t: Vues générales su r la m o rta litě franęaise depuis la guerre. P opulation, 1954. N o 3. 477 —506 pp.

НЕКОТОРЫЕ ДЕМОГРАФИЧЕСКИЕ И СОЦИАЛЬНЫЕ АСПЕКТЫ АЛКОГОЛИЗМА

Резюме В вводной части настоящего исследования рассматриваю тся некото­ рые вопросы этиологии алкоголизма. Автор устанавливает, что помимо факторов, скрытых в отдельных личностях, исключительно значительная и в большей части случаев решаю щая роль в возникновении алкоголизма принадлеж ит общественной среде. Б орьба против алкоголизма затрудн я­ ется тем обстоятельством, что параллельно с преобразованием общества не происходит изменение общественных навыков в области употребления алкоголя, при чем, каж ется, в ближайш ем будущем нельзя расчитывать на какие-либо изменения в этой области. Распространение алкоголизма сопряжено с большими опасностями для общества, как в отношении морали, так и состояния здоровья населе­ ния. Ц итируя ряд зарубеж ны х источников, автор показывает, что посколь­ к у смертность алкоголиков превосходит смертность населения, влияние алкоголизма на здоровье может быть определено преж де всего при по­ мощи избыточной мужской смертности. В графике II изображено потреб­ ление алкоголя в расчете на душ у населения в некоторых странах и ли­ нейная регрессия различия в ожидаемой средней продолжительности ж изни м ужчин и женщин 20-летнего возраста, корреляционный коэффи­ циент которой является относительно узким (+ 0,67), что в известной сте­ пени подтверждает часто выдвигаемую в международной литературе взаи­ мосвязь. В таблице номер 6 автор демонстрирует движение численности лиц, умерших по причинам, типичным образом связанным с алкологиз-

240

DR.

VUKOVICH

GYÖRGY

мом, а затем из полового распределения наступления смерти по причине «алкоголизма», при помощи излож енной на странице 221 формулы С. Ледерманна (1) и (2), вычисляет среднее потребление алкоголя по полам. Расчеты показывают, что среднее потребление чистого спирта (в расчете на лиц более 20-летнего возраста в литрах) у мужчин составляло 11 лит­ ров, а у женщин 3 литра. Сопоставление соответствующих венгерских данных с международными данными, производимое в рам ках таблицы номер 7 показывает, что в Венгрии алкоголизм связан не столько с регул яр­ ным принятием пищи (как это имеет место, например во Франции), а ско­ рее имеет характер наркомании, не связанной с питанием. Выборка, произведенная на основании материалов лиц, проходящ их курс лечения от алкоголизма, подтверждает установленную международ­ ной литературой закономерность, согласно которой распределение насе­ ления по количеству потребленных напитков происходит в соответствии с логарифметическим нормальным распределением. В ходе дальнейшего излож ения автор занимается вопросом возм ож ­ ностей исчисления формулы Е ллинека. Д о л я цирроза печени, возникаю ­ щего в результате алкологизма, в общегосударственных масштабах состав­ ляет 60% , на сто тысяч человек населения в возрасте выше 20 лет в 1958 году в масштабе территории страны приходилось 1098, а в Будапеш те — 1800 алкологиков, страдающ их физическими и психическими недугами. И з этого вытекает, что алкоголизм представляет проблему в области здравоохранения и социальную проблему вообще главным образом в столице. В ходе применения формулы Е ллинека в отношении отдельных комитатов и городов комитатского права вы ясняется, что в потреб­ ляю щ их больше спиртных напитков комитатах, приходящ аяся на 1000 человек населения интенсивность алкоголиков с нарушенным здоровьем в возрасте более 20 лет является более высокой (график номер IV). А нализ данных о потреблении спирта и смертных случаях от алко­ голизма, а такж е и сравнение в международном плане, показывают, что в Венгрии наблюдается распространение алкоголизма, в то время как мас­ штабы последнего, в международной плоскости, являю тся немногим выше средних. Распространение алкоголизма и связанные с этим социальные послед­ ствия и влияние на состояние здоровья населения привлекли внимание к социальным и демографическим факторам этого явления. Поэтому Отдел статистики населения Центрального Статистического У правления совместно с Будапеш тским столичным диспансером по борьбе с алкого­ лизмом осуществили статистическое обследование алкоголиков в 1958— 1960 годах, проходящ их курс лечения в упомянутом диспансере. В ходе обследования, направленного на установление социальных и демографи­ ческих черт проходящ их курс лечения алкоголиков были подвергнуты обработке данные примерно 1300 алкоголиков, благодаря чему удалось выяснить целый ряд обстоятельств, которые до сих пор не были доказаны на основании венгерских материалов. Д алее, автор настоящего исследова­ ния, в значительной мере на основании данных проведенного обследова­ ния, подвергает рассмотрению демографические признаки алкоголизма. П оскольку отношение общества к м ужскому и женскому алкоголизму является различным, алкоголизм двух полов в значительной степени отли­ чается друг от друга. Т ак в возрастном распределении женщ ин-алкоголиков наблюдается значительное отклонение в сторону более старш их воз­ растны х групп. Специфические возрастные интенсивности, исчисленные на основании относящихся к Будапеш ту данных, полученных в ходе одно­ процентной выборочной обработки материалов переписи 1960 года тоже подтверждаю т, что v женщин алкоголизм развивается, к ак правило, в более позднем возрасте, в значительной степени в связи с резкими пере­ менами в семейной и половой жизни, которые более чувствительный душевный склад женщины переносит с большим трудом. Это обстоятель­ ство подтверж дается, повидимому, такж е и анализом привычки алкого­ ликов к употреблению напитков по полу. В ходе проведенного обследо­ вания выяснилось, что резкие неожиданные перемены в условиях ж изни

AZ A L K O H O L I Z M U S D E M O G R Á F I A I

VONATKOZÁSAI

241

в гораздо большей мере послуж или причиной возникновения привычки к употреблению алкоголя у женщин, чем у мужчин. А лкоголизм у мужчин возникает преж де всего под постоянным влиянием окруж аю щ ей среды, друзей и т. д. в основном в молодом возрасте. Значительные различия между двумя полами имеет место такж е и в том отношении, что среди женщ ин-алгоколиков процент разведенных в процентах ко всем разведенным женщинам Будапеш та соответствующего возраста является в два р а за больше, в то время как у мужчин уделный вес разведенных не отклон­ яется в значительной степени от такового в Будапеш те. Более высокой является такж е и доля женщин прож иваю щ их во внебрачных отношениях, превыш ая соответствующую долю мужчин более чем в два раза. Таким образом этиология алкоголизма среди женщин большей частью связана с наруш ениями в сексуальной или семейной жизни. Ввиду позиции осуждения, занимаемой обществом в отношении ж ен­ ского алкоголизм а между двумя полами наблюдаются такж е различия и в навы ках употребления алкоголя. Ж енщины в гораздо большей мере пыот сами у себя дома, чем мужчины, для которых является характерным употребление напитков в обществе в публичных местах. Это различие частично может быть связано такж е и с возрастом : параллельно с увели­ чением возраста происходит рост доли лиц пыощ их в одиночестве, при чем у женщин возрастной состав является более высоким, чем у мужчин. Более подробный анализ данных о м уж чинах-алкоголиках подтвер­ ждает большое значение возраста. Возраст — в результате присущ их отдельным возрастам специфических физических и социальных явлений — явл яется решающим факторок с точки Зрения общественного поведе­ ния. И зучение причин привычки к алкоголю свидетельствует о том, что возраст в начальны й период пристрастия к употреблению спиртных на­ питков примерно у одной трети алкоголиков составлял менее 20 лет, у другой трети — 20— 25 лет, и, наконец, опять-таки примерно еще одна треть алкоголиков начала принимать напитки в возрасте после 25 лет. Д анны е таблиц номер 12 и 13 свидетельствуют о том, что хотя значение постоянного влияни я окруж аю щ ей среды сохраняет свое значение в от­ ношении любой возрастной группы, начиная с 20-летнего возраста в качестве причины приучения к алкоголю во все большей мере фигури­ руют изменения в условиях жизни, то есть, другими словами резкие душев­ ные потрясения. В среднем у 54 процентов лиц, проходящ их курс лечения против алкоголизм а, родители тож е были алкоголиками, при чем этот процент явл яется наивысшим (78% ) у лиц, начавш их пить в возрасте с 11 до 13 лет. Д анны е о потреблении отдельных видов спиртных напитков сви­ детельствуют о том, что у молодых возрастных групп сравнительно высо­ кой я вл яется доля тех лиц, которые потребляют все виды напитков. П а­ раллельно с увеличением возраста алкоголики во все большей мере при­ учаю тся к употреблению какого-нибудь одного спиртного напитка (глав­ ным образом вина). В ходе проведения обследования был подвергнут рассмотрению такж е и вопрос о том, в какой мере были подвергнуты проходящие курс лечения лица наказан и ям за уголовные преступления, связанные с алкоголизмом. Автор устанавливает, что в среде алкоголиков интенсивность соверше­ ни я уголовны х преступлений под воздействием алкоголя примерно в двад­ цать раз выше, чем среди мужского населения страны соответствующего возраста. М еж ду квадратными корнями дохода и расходуемой на напитки суммы денег в совокупности лиц, проходящ их курс лечения, наблю далась линей­ н ая взаимосвязь. И зучение распределения алкоголиков по занятиям было возможно только в делении на три главные группы : работники умственного труда, квалифицированные и обученные рабочие, подсобные рабочие. В пределах 16

Dem ográfia

242

DR.

VUKOVICH

GYÖRGY

трех упомянутых видов занятий имеются значительные различия в отно­ шении причин алкоголизма. Влияние фактора постоянной окружаю щ ей среды у работников умственного труда встречается реж е, чем у работников физического труда. В рам ках группы мотивов, связанных с резкими пе­ ременами, у работников умственного труда чаще всего встречается при­ вычка к алкоголю, наступивш ая под воздействием потрясений, вы зван­ ных болезнью или переж иваниями военных лет. Д о л я лиц, пристраст­ ивш ихся к алкоголю в возрасте до 20 лет у работников умственого труда меньше, чем у квалифицированных рабочих. Аналогичное соотношение имеет место такж е и между квалифицированными и черными рабочими. Удельный вес расходов на напитки у рабочников умственного труда является меньшим, чем у работников физического труда. Результаты произведенных исследований, наряду с прочим, показы ­ вают, что первостепенное влияние на динамику алкоголизм а оказываю т общественные факторы и что слабость характера лиш ь у старш их воз­ растных групп превращ ается в более решающую причину привычки к принятию алкоголя. В области борьбы против алкоголизма молодых лиц решающее значение имеет воздействие на существующие обычаи и навыки, в то время как лечение и предотвращение алкоголизм а у лиц по­ жилого возраста и женщин является •— помимо наличия влияния социаль­ ных факторов — задачей медицины.

SOME

DEM OGRAPHIC AND

SOCIAL

ISSUES

OF

ALCOHOLl'SM

S u m m a ry In its in tro d u c to ry p a r t th e p a p e r deals w ith som e etiological q u e stio n s of a lc o h o l­ ism p o in tin g o u t t h a t besides som e fa cto rs in h e re n t to th e in d iv id u a ls th e social b a c k ­ gro u n d has a m o st im p ro ta n t, a n d in m ost cases a d o m in a tin g p a r t in developing a lc o h o l­ ism . T he fig h t a g a in st alcoholism is re n d ere d m ore difficu lt b y th e fa c t t h a t to g e th e r w ith social tra n s fo rm a tio n th e social h a b its con n ected w ith th e co n su m p tio n of alcohol h a v e n o t changed a n d i t appears t h a t for som e tim e no change in th is field can be ex p ected . W ide-spread alcoholism involves g re a t d angers for society, p a r ty to its m o ral, p a r tly to th e h e a lth . Q uoting several foreign sources th e a u th o r fin d s t h a t since th e m o rta lity of alcoholists surpasses t h a t of th e p o p u latio n th e h e a lth im p a c ts of alcoholism can be d e te rm in e d m ain ly w ith th e aid of th e m ale m o rta lity excess. In figure II a lcohol consu m p tio n p e r h e a d in som e c o u n tries a n d th e lin e a r reg ressio n b etw ee n th e av erage life exp ectan cies of tw e n ty y e a r old m ales a n d fem ales can b e seen, th e coefficient of co rrela­ tio n is c o m p a rativ ely high, i. e. + 0 ,6 7 w hich seem s to p ro v e to som e e x te n t th e in te rc o n ­ n e ctio n several tim e s m en tio n ed in in te rn a tio n a l lite ra tu re . In T ab le 6 th e a u th o r p re se n ts th e n u m b er of d e a th s due to ty p ic a l alco h o list causes c o m p u tin g th e av erag e c onsum p­ tio n of alcohol b y sexes from „ alco h o lism ” as a cause of d e a th , w ith th e help of fo rm ulas (1) a n d (2) suggested b y S. Lederm ann, m en tio n ed on p a g e 221. C o m p u ta tio n s show t h a t th e av erag e p u re alcohol consu m p tio n of m ales (c o u n te d on p ersons above 20 y e a rs, in ab so ­ lu te litres) a m o u n ts to 11 litre s, t h a t of w om en to 3 litre s. T he com parison of th e H u n g a ria n d a ta w ith in te rn a tio n a l ones is p re sen te d in T able 7 a n d p ro v es t h a t in H u n g a ry alcoholism is less co nnected w ith re g u la r m eals (like e.g. in F ran ce) b u t c o n su m p tio n tak e s p lace o utside m eals a n d has therefore a n a rco m an ia c c h a ra c te r. T he d istrib u tio n of th e sam ple ta k e n from p a tie n ts ta k in g a tap e rin g -o ff cure o nly confirm s th e w ell-know n ru le of in te r ­ n a tio n a l lite ra tu re t h a t th e d istrib u tio n of th e p o p u latio n b y th e volum e of alcohol co n su ­ m ed follows a log-norm al p a tte rn . T hen th e a u th o r proceeds to discuss th e possibilities of c o m p u tin g th e Jellinekfo rm u la. T ak in g th e co u n try -w id e ra tio of liver cirrhoses of alcoholic origin 60 p .c., th e n u m b e r of b odily or m en ta lly a ffe c te d alcoholists p e r one h u n d re d th o u sa n d in h a b ita n ts over 20 y e ars w as 1098 over th e w hole c o u n try , a n d m ore th a n 1800 in B u d a p e st w h ich show s th e grave h e a lth and a t th e sam e tim e social p roblem s alcoholism causes in th e c a p ita l. A pp ly in g th e J e llinek fo rm u la to counties a n d to w n s of c o u n ty ra n k i t re su lts

AZ A L K O H O L I Z M U S

D E M O G R Á F IA I

VONATKOZÁSAI

243

t h a t in counties w here alcohol is consum ed a t a r a te h igher th a n a v erag e th e in te n sity o t alcoholists w ith a dam ag ed h e a lth p e r th o u sa n d in h a b ita n ts over 20 is h igher (Fig. IV .) T he analysis a n d in te rn a tio n a l com parison of d a ta on alcohol c o n su m p tio n a n d m o rta lity show s t h a t in H u n g a ry alcoholism is sp read in g a n d on in te rn a tio n a l level its e x te n t is som ew hat above m edium . T he sp re ad in g of alcoholism , to g e th e r w ith th e ensuing social a n d h e a lth consequences h a v e d irec te d a tte n tio n th e to social a n d dem ographic fa c to rs of th is phenom enon. T h erefore th e D em ographic D e p a rtm e n t of th e C e n tra l s ta tis tic a l Office h a s m ad e a su rv e y in c o operation w ith th e A lcoholist D isp en sary of th e C a p ita l of B u d a p e st on alcoholists w ho u n d e rw e n t a ta p e rin g -o ff cure in th e in s titu te betw een 1958— 1960. In th e course of th e d a ta su rv e y aim in g a t th e clearing-up of th e social a n d dem o g rap h ic c h a ra c te ristic s of alcoholists ta k in g a tap e rin g -o ff cure th e d a ta of a b o u t 1300 alcoholists w ere processed offering o p p o rtu n ity to clear up several circ u m ­ sta n ce s h ith e rto n o t pro v ed from H u n g a ria n sources. M ainly based on th e d a ta of th is su rv e y th e p a p e r goes on discussing th e dem ographic c h ara c te ristic s of alcoholism . Since so ciety em ploys a double s ta n d a rd for m ale a n d fem ale alcoholism in case of th e tw o sexes its m an ifestatio n s w idely differ from each o th er. As to age d istrib u tio n am ong fem ales th e re is a considerable sh ift to w a rd s th e older age groups to be w itnessed. A lso th e age specific in te n sitie s c o m p u ted on d a ta for B u d a p e st g ain ed from th e 1 p.c. re p re se n ta tiv e processing of th e 1960 census p rove t h a t fem ale alcoholism develops ra th e r a t a n older age m ain ly as a consequence of sud d en changes in fa m ily or sex life, a p p ea rin g u n e n d u ra b le to a se n sitiv e fem ale soul a n d th is seem s to be confirm ed b y an analysis by sexes of th e causes indu cin g alcoholists to ta k in g to d rin k . In th e course of th e su rv ey th e p ro p o rtio n of fem ales p o in tin g a t su d d en c h an g es in th e ir lives as a cause for ta k in g to d rin k w as h ig h er th a n t h a t of m ales. W ith m ales r a th e r th e c o n sta n t effect of th e su rro u n ­ dings, friends, i. e. th e so-called m icro-m ilieu te n d s to develop alcoholism , m ain ly a t a y o u n g age. T h ere are sig n ifican t differences b etw een th e tw o sexes also in th e re sp ec t t h a t am ong w om en alcoholists th e ra tio of th e divorced is th e double of th e n u m b e r of divorced B u d a p e st w om en of th e corresponding age group w hereas w ith m ales th e p ro p o rtio n of th e d ivorced does n o t sig n ifican tly differ from th e B u d a p e st ra tio . E x tre m e ly h igh is th e ra tio of w om en living to g e th e r w ith m en o u t of m arriag e , being m ore th a n double th e m ale ra tio . I t follows t h a t th e etiology of fem ale alcoholism is m ore closely c o n n ec te d w ith b re ak s in sex or in fa m ily life. D ue to th e fa c t t h a t society ra th e r condem s fem ale alcoholism th e d rin k in g h a b its of th e tw o sexes a re d ifferen t. A m uch g re a te r p ro p o rtio n of w om en w ill d rin k b y them selves, a t hom e th a n m en of w hom d rin k in g in c o m p an y a n d a t p u b lic places is ch ara cte ristic. T his d e v ia tio n can be also co nnected w ith age since w ith grow ing age th e p ro p o rtio n of so lita ry d rin k ers is in creasing a n d th e age d istrib u tio n of fem ales is h ig h er th a n th a t of m ales. A d e ta ile d analysis of th e d a ta concerning m ale alcoholists proves th e g re a t signi­ ficance of age. Age, due to th e p a rtic u la r physiological a n d social p h e n o m e n a con n ected w ith d iffere n t ages, is a decisive fa cto r from th e p o in t of view of social beh av io u r. A n a lis­ ing b y age th e cause of ta k in g to d rin k we fin d t h a t a b o u t one th ird of th e alcoholists w ere u n d e r 20 w hen th e y began d rin k in g , a n o th e r th ird w as betw een 20— 25 a n d again a b o u t one th ir d of all alcoholists ta k e to d rin k a fte r h av in g c om pleted 25 y e ars. T h e d a ta of T ables 12 a n d 13 re v ea l t h a t a lth o u g h th e c o n sta n t im p a c t of th e su rro u n d in g s continues to exercise its influence on all age groups a change in th e liv in g conditions, th u s a su d d en m e n ta l shock, figures to a grow ing e x te n t am ong th e causes of d rinking. Of th e p a tie n ts ta k in g a tap e rin g -o ff cure on a v erag e 54 p.c. h a d d ru n k a rd p a re n ts, th is ra tio being th e h ig h est, i. e. 78 p.c. am ong th o se beginning d rin k in g a t th e age of 11— 13. D a ta collected a b o u t consu m p tio n of d iffere n t alcoholic liquors re v ea l t h a t in th e yo u n g er age groups th e r a tio of th o se d rin k in g a n y g rade is c o m p a rativ ely high, b u t w ith age increasin g th e alcoholists specialize to a grow ing e x te n t on one k in d of d rin k (m ain ly on w ine). S tu d ies w ere m ade in th e course of th e su rv ey to w h a t e x te n t people ta k in g a tap e rin g -o ff cure h a d been condem ned for offences due to alcoholism a n d it w as fo und t h a t in th e p o p u la tio n of alcoholists offences c o m m itte d u n d e r th e influence of alcohol h a v e a tw e n ty fo ld in te n ­ sity th a n show n b y th e n a tio n -w id e d a ta of th e m ale p o p u latio n in th e corresponding age. In th e m u ltitu d e of p a tie n ts ta k in g th e tap e rin g -o ff cure a lin e a r connection could b e fo u n d betw een th e m o n th ly incom es a n d th e sq u a re r o o t of th e a m o u n ts sp e n t on d rin k . (Fig. V II.)

16 *

244

DR.

VUKOVICH

GYÖRGY

It w as possible to exam ine th e d istrib u tio n of alcoholists b y o ccu p atio n s only for th re e m ain g roups, i.e. in te lle c tu a l w orkes, skilled a n d sem i-skilled w orkers a n d u n sk il­ led w orkers. W ith in th e th re e o c cu p a tio n a l groups w ide differences can be seen as to th e causes of ta k in g to d rin k . A m ong in te lle c tu a l w orkers th e fa c to r of c o n sta n t su rro u n d in g s has a c o m p a ra tiv e ly sm aller effect th a n am ong p h y sic al ones. W ith in te lle c tu a l w orkers in th e cause-group of sudden changes, illnesses, w a rtim e experiences, shocks are th e m ost fre q u e n t causes. T h e ra tio of persons ta k in g to d rin k u n d e r 20 is low er w ith in te lle c tu a l w orkers th a n w ith skilled w orkers a n d w ith th e la tte r i t is low er th a n w ith unskilled ones. T he p ro p o rtio n of m oney sp e n t on d rin k is low er w ith in te lle c tu a l w orkers. T he findings of th e p a p e r show , am ong o th ers, t h a t in th e d ev elo p m en t of alcoholism th e social influence is of p rim a ry im p o rta n c e w hereas th e p a th o lo g ic s tru c tu re of th e p e r­ so n a lity of th e c h a ra c te r begins to com e fo rth as a cause of ta k in g to d rin k only a t a m ore a d v a n c e d age. T h e d ev elo p m en t of social h a b its is h ighly im p o rta n t from th e p o in t of view of th e fig h t a g a in st th e alcoholism of th e y o u n g w hereas th e tr e a tm e n t a n d th e p re v e n tio n of alcoholism se ttin g in a t a n a d v an c ed age a n d of fem ale alcoholism is beside social in flu ­ ences r a th e r a m edical ta s k .