Őszi zsongás 1. o. Tanulmányi élet 2-3. o. Óvodából iskolába 4. o. Reichsuli Zeneiskolai Hírek 5. o. Sportrovat 6-7. o. Nemzeti színű október 8. o. V. Reich Illusztrációs verseny 9-11. o. EU gyerekszemmel 12-13. o. Szószóró kamaszoknak 14-15. o. Így írunk mi! Reichsuli esetek 16-17. o. Érdekesség: Arany vagy ezüst? 18. o. Zöldsarok 19. o. Sulinfo, Rejtvényoldal 20-21. o Deutsche Seite, English File 22-23. o. Nevethecc 24. o.
Az 1997, 2003, és a 2005. év Diákújságja A 2001. és a 2002. év II. helyezettje, 2006. év dicsérete
Fésűs Éva
ŐSZI SZÉL ZÖRÖG Pici pókok, világutazók Ezüsthámba fogták a szelet, Úgy repülnek el az ősz elől, Fényesen a fázós föld felett. Dongó darazsak közt araszolva két szőlősor között, még élvezzük a napfényes őszt, de a ködös reggeleken iskolába menet már a párás- nyirkos őszutó sunyít felénk. Kedvünket azonban nem rontja el, hisz túl vagyunk a tanévkezdés időszakán. Talán már bele is lendültünk a tanulásba, az elsősök birtokukba vették az új tantermet, megismerkedtek a tanítónénikkel, a nagyok pedig szünetekben otthonosan cseverésznek társaikkal az iskola udvarán. S ha október, akkor nemcsak az ősz, hanem régi társunk, a Szemfüles is jelentkezik. Megkomolyodva, immár tizenkettedik évét taposva toppan közénk, hogy újabb híreket súgjon nekünk. S mi érdeklődve lapozzuk, keressük, mi az, ami a régi, s mi az, ami új benne. Segítünk nektek. Régi az arculat, és a főbb rovatok is változatlanok (Tanulmányi élet, Sport, Zeneiskolai hírek, Sulinfo, Nevethecc). Ismét lesz kamaszoldal benneteket érintő témákkal, német és angol nyelvű rovat, s nem utolsó sorban az iskolai élet bemutatása. Ami új, hogy idén az EU rovatban iskolánk tanulói mutatnak be egyegy tagországot saját nyári élményeik alapján. A rejtvényoldalon érdekes rejtvényekkel edzhetitek kőkemény kobakotokat, s minden számban közlünk egy kis érdekes tudományt is, ami a tanórákból kimaradt. Kívánjuk, lapozzátok a Szemfülest érdeklődve. Segítsétek munkánkat azzal, hogy az aulában elhelyezett ötletládába írtok nekünk. Ígérjük, javaslataitok, véleményetek meghallgatásra talál. A tanévhez kitartást, jó osztályzatokat, a Szemfüleshez pedig jó olvasást kívánunk! Szemfülesek
Borongós a medve kedve is, Mert az édes kaptár mind bezárt. Megsértődve barlangot keres, Kialudni barna bánatát.
Ha kinyit még néhol egy virág, A nap ferde szemmel nézi meg, Nyári pitypang elhervadt nyomán Égett avar füstje kesereg.
Őszi szél zörög a kertkapun, A madárijesztő észbe kap, S ijedtében akkorát köszön, Megbillen fején a rossz kalap.
2
LEVELEZŐ VERSENYEK A 2005/2006-os tanévben 36 tanuló vett részt különböző levelező versenyen. Ők nagyon kitartóan, lelkiismeretesen minden feladatsort megoldottak. Természetesen a kisebbek segítséget is igénybe vettek. Volt, akinek a szülő, volt, akinek a tanító néni adott tanácsokat, segítséget. A felsősök már sokkal önállóbban dolgoztak, de a szaktanári ellenőrzést, javítást, ötleteket ők is igényelték. Év végén, az utolsó tanítási napon az aulában kihirdettük az eredményeket. A levelezőversenyek szervezőitől függően, sok szép ajándékot is átvehettek a legjobb eredményt elért tanulók. A jutalmak között volt ceruza, notesz, füzet, könyv, stb. Minden résztvevő kapott emléklapot, vagy oklevelet. Kitartó munkájukhoz még egyszer gratulálunk, és reméljük, hogy ebben a tanévben is találnak érdeklődési körüknek megfelelő kiírást. Szeptemberben megérkeztek iskolánkhoz a 2006/2007-es tanévben induló, országos levelezőversenyen való részvétel lehetőségei. Az osztályfőnökök, szaktanárok kihirdették a választékot, melyek közül kedvükre válogathattak tanulóink. Az első osztályostól a nyolcadikosig mindenki találhatott az érdeklődésének megfelelőt. A lelkesedés ebben az évben is kisebb, mint régebben volt. Persze sejtjük, hogy ennek nem tanulóink lustasága az oka, hanem sajnos az egyre drágább nevezési díjak. Így is öröm számunkra, hogy diákjaink közül többen tudnak és akarnak a kötelező feladatokon túl is vállalni munkát, mellyel fejleszthetik képességeiket, s gyarapíthatják tudásukat. Tanulóink a következő levelezőversenyekre neveztek be: KVALITÁS: 8 tanuló, 8 tantárgy BENDEGÚZ: 5 tanuló, 5 tantárgy ALMA-MATER: 3 tanuló, 5 tantárgy TUDOR: 1 tanuló, 1 tantárgy JONATÁN KÖNYVMOLYKÉPZŐ: 1 tanuló, 1 tantárgy PALETTA: 5 tanuló, 5 tantárgy TITOK nyelvi versenyek: Német, csapatban: 3 tanuló Angol, csapatban: 2 tanuló ÖSSZESEN: 28 tanuló, 27 tantárgy A vállalt feladathoz mindenkinek kitartást, szorgalmat és jó munkát kívánunk! A tanév végén, beszámolunk a legeredményesebb tanulóink egész éves munkájáról. Cseh Tiborné, igazgató helyettes
2006. XII. évfolyam 1. szám
A szemfülesek arra kerestek választ, hogyan barátkoznak diákjaink új tantárgyaikkal. Milyennek látják azt, mi az, ami megragadja őket az új ismeretekben. Feszli Éva (7. osztály): Az idei tanévben többek közt a kémiával ismerkedem. Eddig nagyon érdekesek a kísérletek, és valóban szüksége van mindenkinek arra, hogy megismerje az őt körülvevő világ rejtelmeit. A tankönyvet is áttekinthetőnek találom, így bízom abban, hogy jól fogom venni az akadályokat kémiából. Hajdu Brigitta (7. osztály): Bár nem vagyok reál beállítottságú, és inkább az irodalom és az idegen nyelvek érdekelnek, igyekszem megszeretni a fizikát. Tetszik, hogy a matematikából tanult ismereteimet ilyen nagyszerűen tudom kamatoztatni. Nem is gondoltam, hogy a mindennapi életből már ennyi ismeretem van. Érdekes, hogy sose gondoltam arra, mikor kocsival utaztunk, hogy mihez viszonyítva vagyok mozgásban, és mihez képest nyugalomban. De hát ez is fizika. Mivel már egy ötöst is beszereztem, igyekszem minél többet megtanulni ebből az érdekes tantárgyból. Takács Vivien (8. osztály): Idén, a médiaismeretek nevű tantárggyal barátkozom. Amúgy is szeretem a számítógépeket, s annak alkalmazásait, és tavaly újságíró szakkörre is jártam, most azt várom, hogy eddigi elméleti ismereteim gyakorlati ismeretekkel is bővüljenek ez új tantárgy segítségével. Valkó Dávid (4. osztály): Nekem a német az új tantárgy negyedikben. Nagyon élveztem, amikor a névelőket tanultuk, mert játszva jegyeztem meg, hogy a „der”-nél a fiúk, „die”-nél pedig a lányok kell mondják a hímnemű, illetve nőnemű főneveket.
2006. XII. évfolyam 1. szám Illyés Richárd (5. osztály): Számomra nagy élmény, hogy ötödikesként második idegen nyelvet is tanulhatok. Eddig újságokból, TV-ből tanultam pár angol szót, ismertem meg a számokat. Mivel az angol világnyelv, jó, hogy lehetőségünk van a tanulására. Nagyon élvezem azt, mikor a tanár néni Angliáról mesél, és tetszenek a színes szemléltető kártyák is. Tóth Kornél (7. osztály): Én a földrajzzal ismerkedem mostanában. Mennyi érdekes dolgot hallok órán! A térképekkel még nehezen boldogulok. Azt már látom, nem lesz könnyű jól elsajátítani. Szerintem nehéz a földrajz, de majd csak megbirkózom vele. Látjátok, mindenki lelkesen lendül bele az új tantárgy elsajátításába. Kívánjuk, ti is kitartóan tanuljatok ebben a tanévben.
A napköziben is folyik a munka a Reichsuliban! Az idei tanévben 74 tanuló részesül napközis ellátásban. A magas létszám 3 napközis csoport létrehozását tette szükségessé a minőségi munka megtartása érdekében. A napközis nevelők mindennapi munkájuk során segítséget nyújtanak a tanulóknak az iskolai feladatokra való naponkénti nyugodt és eredményes felkészülésében, elősegítik a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek munkáját, valamint a kiemelkedő képességű tanulók esetén plusz feladatok ellátásával igyekeznek képességeiket maximálisan kibontakoztatni.
Legfontosabb feladatuknak tartják, hogy megtanítsák a tanulókat tanulni, logikusan gondolkozni, igyekeznek rászoktatni őket az önellenőrzésre, a pontos, igényes munkavégzésre. A tanév kezdetén kialakítják a tanulók helyes szokásrendszerét, mindenek előtt a helyes tanulmányi munka menetét, a szabadidő kultúrált, tartalmas eltöltését, az ebédlőben pedig az étkezés helyes szokásait.
3 A szabadidő tartalmas eltöltése céljából társasjátékokat, sporteszközöket biztosítanak a gyerekek részére. Arról pedig, hogy valóban jól érzik-e magukat a napköziben a gyerekek ők maguk nyilatkoznak a következő
sorokban. Muszta Éva 3. o: „Az a jó a napköziben, hogy mindig elkészítjük a házi feladatot, így otthon játszhatok.” Csató Csilla 3. o: „A tanító néni szeret minden gyereket, és szívesen segít, ha valamilyen feladatot nem tudunk egyedül megoldani.” Gaál Zsombor 1. o: „Szeretek a napköziből nyomdát, piros halacskát és mosolygós arcocskát hazavinni.” Szappanos Anna 1. o: „Amikor kész vagyok a leckémmel, színezőt is kaphatok.” Valkó Bence 1. o: „Ha jól viselkedek, akkor piros halacskákat színezhetek, és a házi feladatra zöld mosolygós fejeket ad Éva néni. Az is jó, hogy délután játékos ügyességire is elmehetek. ” Molnár Gergő 3. o: „Egész nap együtt játszhatok a barátaimmal.” Faragó Ákos 1. o: „Szeretem, ha mosolygósat kapok a tanító nénitől.” Seres Kristóf 1.o: „Jó ez a halacskás dolog, várom a matricákat!” Fekete Roberta 3. o: „Ötletes, hogy akváriumba gyűjthetjük a tengeri élőlényes matricákat!” A napközis gyerekek egyetlen, számukra nagyon fontos negatívumot jegyeztek meg:”Az oviban sokkal több udvari játék volt. De jó lenne, ha itt is lenne csúszda, hinta, homokozó…!” Bízunk benne, hogy sóhajunk meghallgatásra talál, és tavasszal vígan hintázhatunk az iskola udvarán. Molnárné Borbély Éva és a Szemfülesek
4
2006. XII. évfolyam 1. szám 4
"Óvodások voltatokKisfiúk, kislányok. Tündérország berkeit Bebarangoltátok. Iskolások lettetek. Mi minden vár rátok! Nagy felfedezések, Szép kirándulások.” „Úgy gondolom, minden tanító néni nagy izgalommal várja kis elsőseit, ez velem is így történt. Az első megilletődött találkozás után terveket szövögettünk, az előző osztály elért eredményeit természetesen túl akarjuk szárnyalni, ami nem lesz könnyű. A szeptember az ismerkedés időszaka, az úgynevezett szoktatás. Nehéz korszak ez, mert nem tudunk az óvodai szokásoktól elszakadni. Pedig lassan itt az ideje búcsút mondani. Mindenki ezt várja tőletek, hogy beilleszkedjetek ebbe az új „világba”. Sok munka és vidámság vár itt rátok, és ha kellő kíváncsisággal néztek az elkövetkezendő időszak elé, biztos sok élményben lesz részetek.” Németh Kornélné Ildi néni
Ildi néni és az elsősök
A szemfülesek kérdezgették a kis elsősöket, arról, hogy, milyen az iskola, és mit szeretnek legjobban az iskolában? Hegyi Mirjám: Sokat játszunk, és ez kicsit az ovira emlékeztet. Jó, hogy már mi is nagyoknak számítunk, bár egyesek kisgyerek módjára viselkednek, kiabálnak. Ezt nem szeretem. Komáromi Rebeka: Szeretek tanulni, jó iskolásnak lenni. Seres Kristóf: Szeretek tanulni, de nem szeretem, ha társaim verekednek. Marton Lizett: Az a jó, hogy a nagyokkal is lehet barátkozni, és játszani. Karikó Csongor: Nekem a technika óra a kedvencem, mert akkor sok érdekeset rajzolunk, csinálunk. Szeretek alkotni.
Szappanos Anna: Nagyon jó dolog, hogy szünetekben találkozok a testvéremmel az iskolaudvaron, és együtt játszhatunk. Azért az órák is érdekesek. Winkler Dominik: Minden érdekes az iskolában, de nekem mégis az olvasásóra a kedvencem. Már alig várom, hogy folyékonyan olvassak. Mórocz Máté: Szeretem a technikát, környezetet és a tesit. Horváth Barnabás: Szeretek tesire járni, és jó, hogy minden nap van testnevelés óránk. Gaál Zsombor: Szeretem is, meg nem is az iskolát. Kicsit jó, hogy már iskolás vagyok, de néha arra gondolok, milyen jó a kistesómnak, hogy még óvodás. Kadlicsek Kolen: Szeretem a focit, így szakkörre is járok. Jó, hogy az iskolában nagy focipálya is van, így nagykapura is rúghatunk, nem úgy, mint az oviban. Schmal Péter: Jók a tanórák, de még jobb a sok tesi. Szóval látjátok, a kis elsősök igazán nagy kedvvel láttak neki az iskolába járásnak. S hogy milyen sok mindent kell nekik megtanulni ebben az új esztendőben? Sorakozni, cipőt cserélni, tesi órára az öltözőben átöltözni, utána pedig egyedül mosakodni (anyukák segítsége nélkül). Tanórára előszedni a felszerelést, utána elpakolni, ebédlőben megteríteni, napköziben házi feladatot írni. Ugye, nem kis dolog? Jó munkát kívánunk nekik, és kérünk titeket, segítsétek őket a mindennapos eligazodásban. Elsőseink Budai Tamás Demeter Martin Erdélyi Kevin Faragó Ákos Farkas Richárd Gaál Zsombor Hegyi Mirjám Horváth Barnabás Inotai Ferenc Kadlicsek Kolen Karikó Csongor Komáromi Rebeka Mamuzsits Milán Marton Lizett Mórocz Máté Péterfay Zsombor Schmal Péter Seres Kristóf Szappanos Anna Valkó Bence Winkler Dominik
„Betűországba vezet A tanító néni. Kezdődik az utazás, A csengő már csenget. Kívánunk hát jó utat S hozzá vidám kedvet!” Szemfülesek
Cipőcsere közben
2006. XII. évfolyam 1. szám
5
4
A 2006/2007-es tanévben ismét lesznek növendék hangversenyek, vizsgák, és versenyek, melyekre készülünk, különböző tanszakokon. Idén is lesz budapesti koncertlátogatás, a Liszt Ferenc Akadémián, melyet Istvánné Nyári Krisztina szervez. Jelentkezzetek minél többen, mert ilyen lehetőség nem nagyon adódik vidéki gyerekeknek! Immár hagyomány Balatonszemesen a Diákmuzsika hangverseny, melyet a Baptista Közösségi Házban rendezünk, 2007 májusában. Remélem, ismét jól szerepelnek kis zenészeink. Talán a legfontosabb említésre méltó verseny a X. Országos klarinétverseny. Tőlünk Péterfay Luca és Hegedűs Petra mérettette meg magát az egész ország előtt. Tervezzük továbbá 2007 márciusában az országos zongoraversenyen való indulást is. A zeneiskola térítési díjait illetően van egy kis változás! Az I. félév befizetése egyben (5 havi) 2006. október 1- 10. között, a II. félévé pedig 2007. február 1- 10 között esedékes, Aranka néninél. Mindenkinek kitartó, jó gyakorlást kívánok, s reméljük nektek is élmény a zeneiskolába járni!
A nevem: Iván Dorottya. Először azzal kezdeném, hogy ez a bemutatkozásom nem lesz mindenkinek ismeretlen. A mostani hetedikeseket és nyolcadikosokat tanítottam még annak idején a Zenesuliban, úgy 5-6 éve. De kezdem az elejéről! 1975. június 11-én születtem Pásztón. 1979-től Édesapám szülőfalujában, Pencen éltünk a szüleimmel és két testvéremmel. Penc Vác mellett, Börzsöny és Cserhát dombjai között bújik meg. Nálunk, a családban mindig fontos volt a zene, az éneklés. Nagymamámtól nagyon sok éneket, mondókát tanultam. 5 évesen már zeneoviba jártam. Nagyon kedves, jó tanáraim voltak, akik mindig kedvet csináltak, még a „szörnyűséges szolfézshoz” is.
Így történt ez a pályaválasztás idején is. Az akkori szolfézs tanárnőm: Brusznyai Margit, akit az egész suli nagyon szeretett, megkérdezte, hogy nem gondoltam-e még arra, hogy zenei pályára menjek tovább. Így kerültem a Váci Zeneművészeti Szakközépiskolába szolfézs szakra. Aztán a főiskolán is ezt az irányt folytattam. 1999-ben kötöttem házasságot Dániellel, így kerültem Balatonszemesre, és akkor kezdtem el tanítani az itteni suliban. 2001-ben megszületett Tamara, 2003ban pedig Szonja lányunk. Őket neveltem az utóbbi években. Vannak kedvenc foglalatosságaim: nagyon szeretek olvasni, zenét hallgatni, énekelni 1 és több szólamra, jó filmeket nézni, azokról beszélgetni. Szeretek utazni, kirándulni és gyerekekkel beszélgetni, foglalkozni. Most, hogy visszatértem Gyes-ről, éneket, és szolfézst tanítok. Természetesen a zeneiskolai hangszeroktatásban is kiveszem a részem. Emellett az énekkar vezetése is az én feladatom. Nagy lendülettel indulok neki az új tanévnek.
Hogy ne csak ily nagyvonalakban ismerhessük őt, pár „komolytalanabb” kérdést is föltettünk- a mindig mosolygó- Dóri néninek. A kapott válaszokat összesítve az alábbiakban olvashatjátok: Kedvenc színe: zöld Kedvenc étele: túrógombóc Kedvenc írója: C. S. Lewis Kedvenc könyve: Jane Austin: Büszkeség és balítélet Kedvenc hangszere: cselló Kedvenc zeneszerzője: J. S. Bach Kedvenc együttese: King Singers Kedvenc dala: Gershwin: Summernight
6
2006. XII. évfolyam 1. szám 4
Kisiskolák Országos Diákolimpiai Döntője
Az elmúlt tanév utolsó sportversenye már az évzáró ünnepség után, a nyári vakáció ideje alatt került megrendezésre Kazincbarcikán. Sportolóink, a hosszú tanév, és a sok verseny után felkészültek az utolsó, és egyben legfontosabb eseményre a 3 napos Kis iskolák Országos Diákolimpiai döntőjére. Kazincbarcika Balatonszemestől kb. 330 km-re, Miskolctól nem messze fekvő város. A sportolók első próbatétele maga az utazás volt, hiszen egyrészt nagyon korán hajnalban indultunk, másrészt 6 és fél órát kellet kibírni a buszban kisebb-nagyobb megszakításokkal. A hosszú út után az első dolgunk volt, hogy elfoglaljuk szállásunkat, ami egy középiskolai kollégiumban volt. Sok idő nem volt a pihenésre, mert délután fél 3-kor kezdődött az első versenyszám, a fiú svédváltó futás.
Zoli bácsi és a fiúcsapat A versenyt a Kazincbarcikai Sport Központban rendezték, ahol érkezésünkkor már sok versenyző nyüzsgött, és készült a versenyre. A futó fiúk (Pálinkás Dávid, Németh Sándor, Tóth Márk, Laklia Ákos) izgatottan melegítettek, a többiek, akik aznap nem álltak rajthoz, pedig bíztatták őket már a verseny előtt is. Két futamban indultak a csapatok, és az első futamot a szemesi fiúk magabiztosan nyerték 2:26,4-os időeredménnyel. Ezután már (csak) izgulni kellet, hogy a második futamban, ennél senki ne érjen el jobb időt. Nagyon izgalmas volt, ugyan is mindössze 3 tizedmásodperc (!) döntött a javunkra. Nagy volt tehát az öröm, megszerezték a fiúk az első országos bajnoki címet! A verseny után a város főterén Kazincbarcika polgármestere köszöntötte a versenyzőket, és kísérőiket.
Ezután egy nagyon érdekes, lufis felvonulás (mindenki egy lufival a kezében vonult fel) következett a város központján keresztül, ahol a járókelők tapssal köszöntöttek bennünket. A verseny ünnepélyes megnyitója a felvonulás után a Sportközpontban kezdődött, ahol felsorakoztak a csapatok és a hozzánk csatlakozó nézők, érdeklődők. Este 8-tól a megnyitó után, pedig egy kis közös disco-zás segített feloldani a versenyek előtti izgalmakat. Reggel már korán az atlétika pályára kellett érni, mert a csapatversenyek fiuknak-lányoknak egyaránt 9-kor kezdődtek. Leány csapatunk, (Reichert Edina, Hideg Tamara, Feszli Éva, Muszta Kitti, Farkas Vivien, Németh Szimonetta) a verseny végére a 8. helyen végzett de a szoros mezőnyben, csak néhány pont választotta el őket a dobogótól. Fiú csapatunk, (Pálinkás Dávid, Weisz Patrik, Béleczki Zsolt, Tóth Márk, Sevter Marcell, Laklia Ákos) megtartotta tegnapi jó szokását és újabb országos bajnoki címet szerezett, ezúttal azonban nem szoros versenyben, hanem fölényes győzelemmel, 2538-pontos új országos bajnoki rekordot beállítva!! Az utolsó napra már csak egy versenyzőnk miatt izgulhattunk, Feszli Éviért, aki egyéniben indult 600m futásban. Évi az előző napi verseny után kicsit fáradtan állt rajthoz, de így is sikerült a 12. helyen célba érnie! Az eredményhirdetésről, sok szép aranyéremmel a nyakunkba távozhattunk, és nekivágtunk a hosszadalmas hazafelé vezető útnak. Az úton mindenki jó kedvel beszélgetett a verseny legemlékezetesebb pillanatiról, és már a következő évi tervek is elhangzottak.
Minden versenyzőnknek szívből gratulálunk, büszkék vagyunk rátok, amiért ilyen ügyesen helytálltatok egy országos versenyen!
7
2006. XII. évfolyam 1. szám
H a t á r f u t á s Iskolánk immár hagyományosan részt vett a Barcs és Virovitica között szeptember 23-án szombaton megrendezett Pul-Maraton futóversenyen. Erre a versenyre mindig a legjobb hosszútávfutóinkat visszük el, akik idén Nyárádi Nikolett, Nyárádi Blanka, Feszli Éva, és Tóth Máté voltak. Az eddigi évekkel ellentétben idén az idő kegyes volt hozzánk, így nem szakadó esőben, hanem kellemes melegben kellett lefutni, az 5,8 km-es távot. A verseny Horvátországból indult, és Barcson volt a cél. Az embertpróbáló távot nagyon sokan kb. 300an teljesítették, több különböző korcsoportban. Tóth Máté, korcsoportjában a 2. helyen végzett 24,45 perces idővel. Három lányunk, pont egymás után ért célba Blanka a 9. helyen 33.38-as, Niki a 10. 33,45-ös, Évi 34,04-es idővel.
Gratulálunk, hogy egy ilyen hosszú, embert próbáló futóversenyen ilyen szép eredményeket értetek el!
Atlétika Ügyességi Csapatbajnokság Kaposvár A kaposvári versenyen, csapataink várakozáson felüli eredményeket értek el! -Leány távolugró csapatunk: Feszli Éva, Muszta Kitti, Takács Vivien, Hajdu Brigitta, Hideg Tamara, a III. helyen végzett a megyei döntőn! -Leány súlylökő csapatunk: Péterfay Luca, Hideg Tamara, Takács Vivien, Feszli Éva, Muszta Kitti, Bálind Krisztina, a II. helyen végzett! -Fiú súlylökő csapatunk: Béleczki Zolt, Csató Zoltán, Rozinka Lajos, Matus István, Sótonyi Tamás, az I. helyen végzett! -Fiú távolugró csapatunk: Béleczki Zsolt, Csató Zoltán, Boór Dániel, Tóth Márk, Benke Attila, a IV. helyen végzett!
A versenyen első sorban 7-8. osztályos tanulók vettek részt, de Balatonszemesről az 5-6. osztályosok is megmérették magukat (a nagyokkal), és nagyon ügyesen helyt álltak a versenyen, olykor megszorongatták, megelőzték őket. Résztvevő versenyzők: Nyárádi Blanka Keserű Borbála Iván Jonatán Laklia Ákos Gál Benjamin Németh Szimonetta Farkas Vivien Nyárádi Nikolett Horváth Krisztina Hegyi Debóra Sevter Marcell Sziksz András Valamennyi versenyzőnknek és felkészítő tanáruknak is köszönjük az eredményes versenyzést, és azt, hogy ismét öregbítették iskolánk hírnevét. Tolnay Zoltán, Szentiványi Gábor
8
2006. XII. évfolyam 1. szám 4
Október 23-án két történelmi eseményről emlékezünk meg. Az egyik ünnep mindössze 17 éves. A köztársaságot 1989. október 23-án, a parlament előtti téren, békés polgárok előtt hirdették ki. A szabadság tehát vér nélkül született. A másik ünnepről, 1956. október 23-áról, ugyanez nem mondható el. 1956-ban, a több éves szovjet elnyomás ellen állandósult a mozgolódás a főiskolákon, egyetemeken. Diákgyűlések voltak országszerte. Ezek közül a legfontosabb volt az Építőipari Műszaki Egyetemen tartott közgyűlés, ahol 16 pontos követelést fogalmaztak meg a diákok, melyet később a forradalom magáénak vallott. Ezen a napon a diákok soraihoz mind többen csatlakoztak: munkások, egyszerű emberek. Követelték a szovjet csapatok hazatérését, Rákosi bíróság elé állítását. Elégették a vörös zászlókat, leverték a vörös csillagokat, előkerültek a nemzeti kokárdák. A népakarat órák alatt söpört el egy egész rendszert, oly könnyedén, mint valami mesebeli óriás. Ekkor sortűz dördült a békés tüntetőkre. Az ÁVH védtelen embereket támadott meg. Másnap, október 24-én hajnalban megjelentek a szovjet tankok, s ekkor megkezdődött az az öt-hat napos küzdelem, melyben a harcok hősei küzdöttek az idegen elnyomás és hazai kiszolgálóik ellen. Hősiességüknek köszönhetően a szovjet csapatok október 30-ára tűzszünetet kértek, s megverten elhagyták Pestet. November 4-én a mintegy 200-szoros szovjet túlerő általános támadást indított Magyarország ellen. A roppant túlerő ellenére még hetekig tartották magukat a magyar katonai egységek, akik szinte az utolsó emberig küzdöttek. A fővárosban még decemberben is fegyverropogás. Küzdöttek a munkástanácsok, de ahogy gyengült az ellenállás, úgy erősödött a leszámolás. Vonatokon, teherkocsikon vitték a Szovjetúnióba, és a magyar börtönökbe az elfogottak ezreit. A bosszúállás lett csaknem 30 évre a rendszer lényege. Az 1956-os forradalom hatása messze túljutott Magyarország határain, érdeklődést és csodálatot keltve az egész világon. Döntő lépés volt az emberiség szabaddá válásának történetében.
Tudjátok-e, hogy veletek egykorú kis gyerekek is kivették részüket a harcból? Kenneth Klára: Anyu, én tüntetni megyek! című versét 1957-ben írta, az októberi szabadságharc első évfordulóján, a legifjabb hőseink emlékére. Ebből idézünk: „Tegnap még féltél az iskolában, Hogy a leckét nem tudod jól… Ma? Orosz túlerővel szemben A géppisztolyod szól. Szemben az orosz tankokkal Mely mint dübörgő halál Pillanatonként százakat Irgalmatlanul lekaszál. Drága kis testeken gázol Páncélsörények hernyótalpa Szovjet tankokra vér tapad És ott feküsztök halva. Halva!” S hogy nem volt hiába való a sok véráldozat, azt mai történelmünk bizonyítja. Szabad országban, szabadon élhetünk. Köszönet érte valamennyi 56-os forradalmárnak! A Szemfülesek Gyarmati Ilona tanárnőt, Ica nénit faggatták forradalmi emlékeiről. „Kislány voltam még abban az időben, sok emlékem nincs. Inkább csak emlékfoszlányok azok, melyek ma is eszembe jutnak olykor. 1956. októberében 1. osztályos voltam, akkor eszmélődő kisgyerek. Barátnőmhöz, aki a szomszédomban lakott, gyakran átmentem játszani, s a mindig kedves nagymamáját egy alkalommal sírni láttam. Figyelve a felnőttek beszélgetéseire kiderült: Pesten élő lányát féltette, mert a rádióban közölték, Pesten folyik a vér, fegyverek ropognak. Másnap délután a felnőttek arról is beszélgettek, hogy nem elég a pesti tragédia, az éjszaka még földrengés is volt a Tisza környékén. A másik szomszéd házán valóban hatalmas repedés húzódott végig. Elsős gyermeklelkem számára csupán riadalomként hatottak ezek a hírek. Jóval később, hónapok múlva édesapám hetekre elutazott, mert Pesten romot kellett takarítani. Nagyapám időnként arról beszélt, hogy a testvére fiát többször bevitték éjszaka a rendőrségre, s ott megverték, rugdosták, mert egyetértett a pesti harcosokkal, és ezt nem is titkolta.” Köszönjük Ica néninek, hogy megosztotta velünk emlékeit. Szemfülesek
2006. XII. évfolyam 1. szám
10
9
4
2006. október 6-án immár ötödik alkalommal rendezte meg iskolánk a Reich Illusztrációs Versenyt. Az ünnepélyes megnyitón részt vettek a versenyen induló diákok, felkészítő tanárok, iskolánk pedagógusai, diákjai és nem utolsó sorban a zsűri tagjai. Zeneiskolánk növendékeinek műsorát Boór Miklós, igazgató úr beszéde követte. „Amikor festesz, nem teszel egyebet, mint megkísérled, hogy egészen egyszerű eszközökkel – vonalakkal, színekkel – hozzál létre egy fát, egy arcot vagy bármi mást. Újra szeretnéd teremteni, amit láttál, amit érzel, amit gondolsz. A papíron aztán ott marad a Te nyomod. Amióta csak élet van a földön, mindig voltak emberek, akik megkísérelték, hogy a kezükkel a szemük segítségével újrateremtsék az élet egy darabkáját, hogy kifejezzék mindazt, ami bennük él, és megértessék, megosszák a többi emberrel. (. . . ) A művészek életet teremtenek. Ilyen módon a rajz, a festészet nem más, mint mágia: néhány vonal, színek, és íme egy papírlapról, egy vászonról a Nap melege, egy arc szomorúsága sugárzik felénk. A képek nekünk szólnak, bennünk kelnek életre. Érzéseket ébresztenek, gondolatokat hoznak a művésztől. Lehet, hogy közületek is kikerülnek majd olyan művészek, akik tudnak a képpel gondolatokat, érzéseket közvetíteni. Nem kell más hozzá: tehetség, szorgalom és lélek. Bármelyik hiányzik, a kép nem az lesz, aminek szánták. De gyakorolni, tanulni is kell. Ellesni technikát, látni, más hogyan csinálja. Erről szól ez a nap, erről szól ez a versengés.” A verseny hagyományos módon zajlott: délelőtt illusztrációt, délután csendéletet kellett készíteni a tanulóknak. A megadott témák az alábbiak voltak: ILLUSZTRÁCIÓ: 4-5. osztály: Tündérszép Ilona és Árgyélus című népmese egy jelenetének ábrázolása 6-8. osztály: Fehérlófia című népmese egy jelenetének ábrázolása CSENDÉLET: 4-5. osztály: Népművészeti alkotások: szakajtó, vászonterítő, kukorica 6-8. osztály: Népművészeti alkotások: szakajtó, vászonterítő, kávédaráló vagy mozsár, kukorica, dió A versenyzők munkáit neves művészekből álló zsűri értékelte: A zsűri elnöke: Reich Gábor, grafikusművész A zsűri tagjai: Pósa Ede, képzőművész, és Fülöp Bornemisza Szilvia, művész, rajztanár Iskolánkat Péterfay Eszter (4. osztály), Neugebauer Viktor (4. osztály), Baranyai Fanni (5. osztály),
Oláh Alexandra (6. osztály), Iván Jonatán (6. osztály), Seres Réka (8. osztály), Péterfay Luca (8. osztály) és Mórocz Fanni (8. osztály) tanulók képviselték. A munka alatt a kísérő rajztanároknak lehetőségük nyílt arra, hogy ellátogassanak Pósa Ede képzőművész balatonszemesi lakásába. Mi, Szemfüles újságírók is követtük a művészurat. Megcsodálhattuk gyönyörű festményeit, és ő magáról is sokat megtudhattunk. Többek között azt, hogy az Építészeti Középiskola befejezése után Zentára költözött, ahol tagja lett az ottani művésztelepnek. Tanulmányait az Újvidéki Tanárképző Főiskolán folytatta. Pósa Ede festőművész Tájait a csendes és belefeledkező szemlélődés jellemzi. Képein nincs cselekmény, személy és történet sem. Csak színek vannak, vízpart, kanyargó kis utcák, föld és gomolygó felhők. Színei érzelmeket, emléket, magányt, örömöt és rácsodálkozást fejeznek ki, mindazt, ami egy festő lelkében megtörténik. Alkotásai líraiak és az emberhez oly közel álló, örök témákhoz kötődnek, mint a táj, a természet, a ház és otthon. Művészete azt bizonyítja, hogy nem tehetünk mást, mint hogy visszatérünk a hagyományhoz, mely egyfajta bölcsességre tanít bennünket. Festészetének alapeleme a szín, mellyel értékek létrehozására törekszik. Célja a humanizmus felmutatása, s megejtően szép színei ehhez szolgálnak eszközül. Magyarországra települése után több mint öt évig élt családjával a Tolna megyei Kistormáson. Jelenleg Balatonszemesen él feleségével, Bubával, aki nagy segítsége kiállításainak megszervezésében. A tehetségesebb gyerekekkel egy általa vezetett rajztáborban foglalkozik. Nagy élményekkel hagytuk el otthonát. Az elvégzett munkák után ebéd és beszélgetés következett. Amíg a zsűri értékelte a rajzokat, addig a diákok és felkészítő tanáraik megtekintették a Latinovits Zoltán Múzeumot. Közben a Szemfüles újságírói diáktársaikat faggatták a versenyre való felkészülésről, eredményekről. Elsőként Fábián Nikolett 8. osztályos tanulót kapták mikrofonvégre, majd Péterfay Luca szintén 8. osztályos balatonszemesi tanulót, végül Tábi Sára 7. osztályos tanulót a siófoki Vak Bottyán Általános Iskolából. Hogyan készültetek fel a mai versenyre? Nikolett: Sokat készültünk a mai versenyre. A rajzszakkörön vázlatokat készítettünk. A színezést és az aprólékos vonalakat ránk bízta a felkészítő tanárunk.
10
2006. XII. évfolyam 1. szám
Luca: Rajzórákon csendélettel foglalkoztunk, otthon pedig az illusztrációt gyakoroltam. Sára: Otthon megrajzoltam a vázlatokat, majd rajzórán elkészítettük a kész rajzokat. Milyen technikával dolgoztatok? Nikolett: Legfőképpen pasztellel dolgoztam. Ezzel a technikával gyorsabban tudom kiszínezni a már majdnem kész munkámat. Luca: Az illusztrációt pasztellel és akvarellel, a csendéletet temperával, pasztellel és akvarellel készítettem. Sára: Az illusztrációt pasztellel készítettem, a csendéletet pedig festettem. Az illusztráció vagy a csendélet a kedvencetek? Nikolett: Hozzám leginkább a csendélet áll a legközelebb, de az illusztrációt sem olyan nehéz számomra megrajzolni. Luca: Mindkettőt szeretem, mert mindkettő lehetőséget ad számomra az „improvizálásra”. Sára: A csendélet, mert jobban szeretem festeni. Értél–e már el komolyabb eredményt rajztehetségeddel? Nikolett: Igen, egy országos versenyen II. helyezést értem el. Luca: Az itteni rajzversenyen II. és III. helyezéseim vannak. Sára: A Szépművészeti Múzeum által kiírt pályázaton csoportban II., egyéniben III. helyezést értem el. Tehetséged a hobbid is egyben? Nikolett: Igen, szívesen rajzolok otthon is. Luca: Igen, imádok rajzolni bármit. Sára: Igen. Milyen eredményre számítatok? Nikolett: Nem szeretek előre jósolni. Remélem, jó helyezést fogok elérni, de ha nem leszek helyezett, akkor sem fogok búsulni. Luca: Én sem jósolnék előre semmit. Sára: A középmezőnybe sorolnám magam, ugyanis úgy érzem, hogy a rajzaim nem a legjobbak lettek. A nap fénypontjaként megkezdődött a zsűri értékelése, melyre már mindannyian izgatottan vártunk. A végső eredmények alakulását az alábbiak befolyásolták: Ki, hogyan alkalmazta a különböző technikákat. Figyelembe vették a naturalista stílustól eltérő elvontabb gondolkodásmódot. - Csendéletnél a technikai tudást. - Illusztrációnál a korhűséget. Seres Réka (8. o.) munka közben
Mindezek alapján az alábbi eredmények születtek:
Társulás iskolái: Illusztráció, 4.- 5. osztály: I. Neugebauer Viktor 4. o. Balatonszemes II. Skellecz Kevin 5. o. Gamás III. Vincze Dalma 5. o. Öreglak Illusztráció 6.-7.-8. osztály: I. Iván Jonatán 6. o. Balatonszemes II. Molnár Gergely 6. o. Balatonfenyves III. Oláh Alexandra 6. o. Balatonszemes Csendélet 4.- 5. osztály: I. Nem ítélték oda II. Skellecz Kevin 5. o. Gamás III. Németh Gábor 5. o. Balatonszárszó Csendélet 6.-7.-8. osztály: I. Seres Réka 8. o. Balatonszemes II. Mórocz Fanni 8. o. Balatonszemes III. Molnár Gergely 6. o. Balatonfenyves Balaton Környéki Iskolák összesített eredménye Illusztráció 4.- 5. osztály: I. Péterfay Eszter 4. o. Balatonszemes II. Baranyai Fanni 5. o. Balatonszemes III. Olasz Barbara 4. o. Siófok Illusztráció 6.-7.-8. osztály: I. Tábi Sára 7. o. Siófok II. Pintér Renáta 8. o. Siófok III. Horváth Anna 7. o. Balatonfenyves Csendélet 4.- 5. osztály: I. Neugebauer Viktor 4. o. Balatonszemes II. Nagy Dorottya 5. o. Siófok III Baranyai Fanni 5. o. Balatonszemes Csendélet 6.-7.-8. osztály: I. Pintér Renáta 8. o. Siófok II. Tábi Sára 7. o. Siófok III. Fábián Nikolett 8. o. Siófok Különdíjat kapott: Fábián Nikolett 8. o. Siófok Pozsonyi Bence 6. o. Siófok
A tanulók értékes rajzeszközöket, művészetről szóló könyveket nyertek. A tanárok oklevelet vehettek át lelkes munkájukért. Kis Reich Kupát nyerte: Neugebauer Viktor (4. osztály), Balatonszemes Nagy Reich Kupát nyerte: Pintér Renáta (8. osztály), Siófok. A verseny után a két legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó tanulót kérdeztük.
Számítottál az eredményre? Renáta: Egyáltalán nem. Viktor: Igen is meg nem is. Számítottam helyezésre, de nem gondoltam, hogy ilyen szép eredményt érek el. Hogyan készültél fel a mai versenyre? Renáta: Készültem, bár nem sok időm volt. Viktor: Izgultam nagyon. Már szeptemberben tudtam, hogy jövök a versenyre. Beléptem a rajzszakkörbe, és ott gyakoroltunk.
2005. XI. évfolyam 1. szám
11
10
4
Az illusztráció vagy a csendélet áll hozzád közelebb? Renáta: Mindkettő, mert szeretek rajzolni. Viktor: A csendélet is és az illusztráció is. Bár itt az illusztráció jobban sikerült. A csendéletet pasztellkrétával készítettem, és egy kicsit elmaszatolódott. Értél–e már el komolyam eredményt rajztehetségeddel? Renáta: Egy országos versenyen II. helyezett lettem. Viktor: Nem, ez a mai a legnagyobb sikerem. Tehetséged hobbid is egyben? Renáta: Igen. Viktor: Igen, otthon is szoktam rajzolni. Vannak –e terveid a rajzzal kapcsolatban? Viktor: Ha továbbra is ilyen szép eredményeket érek el, rajzművész leszek. Köszönjük szépen az interjúkat. -
A versenyt az igazgató úr beszéde zárta: „Verseny volt, játék volt. Játék volt, mert a rajz, a festés nem lehet kényszerű dolog, ezt örömmel lehet csak tenni. Persze, hogy izgultatok, és azt is megértem, aki talán elkeseredve ül most itt, hiszen senkinek nem esik jól, amikor a legjobb tudását mutatja, és mégsem őt értékelik. Szándékosan nem használom az alulmaradt, vagy a vesztes kifejezést. Szándékosan, mert itt nincs vesztes! A zsűri értékel A jobbat, a szebbet, az érdekesebbet, az egyedit, a különlegeset értékelte a zsűri. Ez ma egy megmérettetés volt, diáknak, tanárnak egyaránt. Lehetőség volt arra is a mai nap, hogy mindenki felmérje, hol tart. Lehetőség volt, hogy tapasztalatot, ismeretet szerezzenek a tanáraitok, és ti is. A zsűri szavait, az értékelést úgy gondolom, mindenki elraktározta magának. Nem csak diák, hanem a tanárok is. Mert ezek a szavak, segíthetnek a fejlődésben, a tanításban. És ha ez így van, akkor mi rendezők örülünk a leginkább, mert elértük a célunkat. Segítettünk nektek abban, hogy fejlődjetek. Segítettünk, csak más
környezetben, más módon. Kicsit ünnepibben, érdekesebben, izgalmasabban. Szívesen tettük, és reméljük, hogy ti is örömmel fogtok a mai napra visszagondolni. Megköszönöm mindazoknak a munkáját, akik a mai naphoz így, vagy úgy hozzájárultak. Köszönöm a diákoknak, hogy elvállalták a megmérettetést, hogy külön szorgalommal, lelkesedéssel készültek. Köszönöm a felkészítő tanároknak, hogy felfedezték a tehetségeket, hogy ápolják azt, hogy tanácsaikkal, szép szóval, bíztatással idáig sikerült eljutniuk. Külön köszönöm, hogy elhozták a gyerekeket, megtisztelve ezzel bennünket is. Köszönöm a zsűri munkáját, a segítő, fejlesztő véleményeket, és biztos vagyok benne, hogy mindannyiunknak sokkal többet adtak azáltal, hogy tapasztalatukból, tudásukból eredően, sokkal hitelesebbek a hallottak. Külön köszönöm a rendezőknek, különösen Baranyainé Luki Ildikónak, aki az utóbbi hetekben minden idejében a versennyel foglalkozott. Bízva abban, hogy jövőre ugyanitt találkozunk, búcsúzom mindenkitől. Ezennel a versenyt bezárom!” Vinkó Tünde, magyartanár, Takács Vivien 8. osztály
Péterfay Eszter (4. o.) műve A Reichsuli csapata Ildi nénivel
12
2006. XII. évfolyam 1. szám 4
Ebben a tanévben minden számunkban megismerkedhettek egy-egy EU tagországgal. S hogy nem légből kapott dolgokról írunk, bizonyítsa az, hogy ott jártunkkor szerzett élményeinket mutatjuk be nektek. Bevezetésképpen néhány szó az Európai Unióról. Az összefogás célja, hogy a tagállamok békében együttműködjenek. Alapító tagjai 1957-ben, Rómában írták alá szerződésüket. Az alapítók: Olaszország, Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg. A létszám mára már 25 tagországgá bővült ki. Hazánk 2004. május 1-jén lett tagja. Közös jelképükké vált a kék zászló sárga csillagokkal, melyet 1986 óta használják és az Örömóda, melyet Ludwig Van Beethoven IX. szimfóniájának kórustétele. Európa-nap május 9-e, 1950-ben ekkor tettek javaslatot az Acélközösség létrehozására. Euro: a közös pénz 1999. január. 1-je óta.
Olaszország Elsőként ismerkedjünk meg az alapítók közül Olaszországgal, ahová iskolánk diákjai közül már többen ellátogattatok. Olaszországot, műemlékeit tekintve EU (egyik) legszebb országaként tartjuk számon. Három oldalról is tenger mossa csizma alakú homokos partját. Északon hegyi tavai és az Alpok biztosítanak sportolói lehetőséget a pihenni vágyóknak. Területe: 301.300 km2 Nyelve: a középkorban latin, ma már olasz, de az orvostudományban még ma is használják a latint. Pénze: régebben líra, 1999. 01. 01-je óta Euro Fővárosa: Róma Rómát már háromezer éve alapították, ami a világhódító Római Birodalom központja lett. Innen ered a szólás: „Minden út Rómába vezet.” Történelmi emlékei nagy számban fennmaradtak. Római vízvezetékek, épületek: Colosseum, Panthenon, Trevi kút, Szent Péter Bazilika és számos több csodálatos alkotás. Művészetben itt nem lehetett hiány, hiszen ki ne ismerné Rafaello Verrocchio, Leonardo da Vinci és Michelongelo nevét, akik polihisztorként dolgoztak. Leonardo zenész, író, festő, feltaláló volt, kinek nevéhez fűződik például a híres Mona Lisa és számtalan repülőszerkezet, gép megtervezése is. Michelangelo szobrász, festő, író, építész volt egy személyben. Bizonyára ismeritek a híres Dávid szobrot, vagy a Sixtus kápolna freskóit, melyről tanultatok is.
Itt születtek világhírű zeneszerzők is: Vivaldi, Monteverdi, Rossini, Verdi, Puccini és a hegedűmester Paganini, aki a leghíresebb hegedűmester Stradivari hegedűjén játszott. De világhírűvé vált mesét is ismerünk Carlo Collodi tollából, Pinokkio történetét. Rómán, az „örök város”-on kívül, sok nevezetes, sajátos jellegű része, városa van Olaszországnak. Itt működik kis országként a pápa rezidenciája, a katolikus egyház központja, a Vatikán. Külön országként, miniállamként ékelődik ide San Marino, ami aranyművességéről, és a Forma-1-ről közismert. Érdekes városa az országnak Velence, ami 118 szigetre, facölöpökre épült. Az utcákon hajóval, gondolával és vaporettoval közlekednek. Itt rendezik a Velencei Karnevált csodálatos jelmezeivel.
Baranyai Fanni (5. o.) Velencében eteti a galambokat
2006. XII. évfolyam 1. szám Pisa ferdetornyáról, Firenze a reneszánsz épületeiről híres, ahonnan a humanista gondolkodásmódot Mátyás király Magyarországon is átvette. Az olasz emberekről sokszor mondják, hogy hangulatosak, indulatosak, nem titkolják érzelmeiket. Közkedvelt ételeik a tésztafélék: pizza, makaróni, spagetti „a jó bolognai”. És persze a fagylalt és a tiramisu, amit a magyarok is szívesen fogyasztanak. Baranyainé Luki Ildikó és a szemfülesek
S Z E M F Ü L E S E K K É R D E Z T É K Baranyai Fannit, 5. osztályos tanulót: - Olaszország melyik részén jártál? A tengerparton Cavallinoban, egy üdülőfaluban. - Mit láttatok útközben? - Autópályán utaztunk az Alpok között. Rengeteg alagúton átmentünk. Egy ideig számoltam is, de már nem tudom számát. A leghosszabb 10km hosszúra nyúlt. A hegyekből leérve a tengerpart már sík volt. Az onnan lezúduló patakok lelassultak. Egy széles folyó a Piave partján mentünk sokáig. Itt még dédnagyapám is harcolt az I. világháborúban, akkor a víz piros volt a katonák vérétől, ezt mesélte még apukámnak. - Mit csináltatok amikor odaértetek? - Lepakoltunk szállásunkon és lementünk a tengerpartra. Fürödtünk a sós vízben. Először egy kicsit szokatlan volt, mert ragadós lett a bőröm tőle. - Milyen programokat szerveztetek? - Fürödtünk, napoztunk, kagylót, csigát gyűjtöttünk. Néha egy-egy medúzát is kisodort a víz, azt tanulmányoztuk. Egyik nap behajóztunk Velencébe, ahová, ha nagyobb leszek, szeretnék visszamenni. Korán érkeztünk, még nem voltak turisták, és még a múzeumok sem nyitottak ki. Végigsétáltunk a Szent Márk téren, etettük a galambokat, közben megcsodáltuk ezeket a csodálatos épületeket, amelyek cölöpökre épültek: a Dózse palotát, a Szent Márk székesegyházat, a Tűztornyot és a Rialto hídon is átsétáltunk. Ott nagyon sok árus kínálta portékáját, velencei karneváli maszkokat, ajándéktárgyakat. Kimentünk Velence piacára. Ott már zajlott az élet. Kis fürge motoros hajóval hozták ide az árut, és pakolták a pultokra, ahová kocsikkal tolták és hangosan kiabáltak, ha utat akartak maguknak. (Sok macska volt, jóllakottak a kis halakkal, kagylókkal.) Mire visszaértünk a Szent Márk térre, már rengeteg turista sétált ott. Egy óra várakozás után jutottunk be a Szent Márk Székesegyházba. Az aranyozott mozaikok gyönyörűek voltak, a padló hullámos, és szivárgott be a víz. Megnéztük a Sóhajok hídját, ahol a halálra ítélteket vezették valamikor a börtönbe. Ezután utaztunk vissza. - Tetszett ez a kirándulás? - Nagyon jó volt, sok élményt gyűjtöttünk néhány nap alatt.
13 Sziksz Alexandrát, 4. osztály - Hogyan jutottál el Olaszországba? - Szép bizonyítványom jutalmául augusztusban a szüleim elvittek Olaszországba. Bibioneban nyaraltunk. - Kérünk, mesélj nekünk erről a dallamos nevű városkáról! - A város most lett 50 éves. Megnéztük az összes utcáját, kikötőjét, strandját, és a világítótornyot is. Ellátogattunk a piacra, ahol a mieinktől eltérően homárt, rákot, csigát, kagylót árultak, de persze ruhaféléket, és zöldségeket is. - Milyenek az olasz utcák? - Az utcákon több víziorgonát is láttunk, ami az üzletek, vendéglátóhelyek dekorációja is volt egyben. Közlekedtünk limbó-hintóval, amit én vezettem. - Mesélj, kérünk az olasz konyháról! - Főként pizzát, spagettit és salátaféléket ettünk. Ezt itthon is szeretem, így összehasonlíthattam, mennyivel másabb fűszereket használnak. - Milyeneknek találtad az olasz embereket? - Az olaszok kedvesek, segítőkészek, és nagyhangú emberek. Ami számomra különös volt az, hogy délután sziesztát tartanak. Külsőjükre a sötét haj, sötét tónusú bőr a jellemző, ápoltak, csinosak és mosolygósak. Csodálatos volt ez a nyaralás, azóta is visszavágyom. Kassai Patríciát, 8. osztály - Mikor, és kivel jártál Olaszországban? - Három alkalommal is voltam. Kétszer szüleimmel, egyszer pedig a lellei iskolásokkal. - Milyen élményekben volt részed? - Az utazás csodálatos volt. Az Alpokon keresztül vezetett az út, több alagúton át. A Garda tónál eltöltöttünk egy hetet, ahol a „Gardaland” nevű vidámparkban jártunk. Három napon keresztül élveztük a játékokat. Volt, amit 15-ször is kipróbáltam! - Merre vettétek ezután az irányt? - Pisa volt a következő állomás. A sok, általam készített fénykép közül meg is mutatom kedvencemet. Íme.
A meglepően ferde torony nem dőlt el, és körülölelték a székesegyházak, és a keresztelőkápolna. Valamennyit megcsodáltuk. - Milyennek találtad az olasz konyhát? - A fogamra valónak, különösen a Hawai pizza volt a kedvencem. - Negyedszer is elutaznál? - Három a magyar igazság, de egy ráadás még beleférne. Baranyainé Luki Ildikó és a Szemfülesek
14
2006. XII. évfolyam 1. szám 4
Idei lapszámunk mindegyikében egy-egy oldalt szánunk a kamaszokat érintő témáknak. Ezek tartalmához várjuk ötleteiteket postaládánkba, mely az iskola aulájában került elhelyezésre. E lapszámunk témája a TITOKTARTÁS. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy ki mennyire tud titkot tartani, érdemes-e egyáltalán titkot tartani? A témát körüljárjuk gyermek és felnőtt szemszögből is, így érdemes megfigyelni, másképp gondolkodunk-e az évek multával? A T I T O K Ugye a nagy titkokat nem kell elmondani? Még neked se. És nem fogsz sírni miatta? A titkokat csak az ujjaimnak mondom el este, amikor elém jönnek. Múltkor azért dugtam el a kezem a takaróm alá. Ágai Ágnes
Vannak emberek, akiket környezetük előszeretettel használ arra, hogy titkokat osszon meg velük. „Nem tudom, miért van ez- panaszkodnak olykor -, de mintha mindenki lelki szemétládája volnék…” Kár pedig panaszkodni, hisz ha valaki olyan szerencsés helyzetben van, hogy sokan kiöntik neki a szívüket, akkor, az nem kevesebbet jelent, minthogy megbíznak benne, nem tartanak attól, hogy titkaikat kifecsegi. Valóban, néha terhes lehet, hogy szinte időd és erőd sincs már a saját dolgaiddal foglalkozni, annyi panasz zúdul a nyakadba. S hogy mik azok a titkok, amiket megosztanak veled? Ne gondolj nagy dolgokra! Lehetnek ezek apró-cseprő kis információk, mint például: „Képzeld, a Pisti azt mondta róla, hogy…”, „El ne mond, senkinek, de tegnap hazakísértem a Sárit.”, vagy „ A hétvégén nem volt időm tanulni, így ma nincs matek házim.” Ilyen apró titkai mindenkinek vannak. Gyerek, felnőtt megosztja őket mással. S ahogy az évek telnek, egyre kevesebb embernek áruljuk el őket, hisz megtanuljuk, hogy csak az igazi barát érdemes arra, hogy belénk lásson titkaink által. Hisz, ha kiadod ezeket, nyitott könyv leszel mások számára. De ugye, nem szeretnéd, ha mindenki tudna róla? Ilyenkor gondolkozol el, hogy kivel oszd meg a titkaidat. Jó megbeszélni, ő mit tenne a te helyzetedben? Meghallgatni, ő hogyan reagálna az adott szituációban? Jól döntöttem, vagy épp buta, esetleg elhamarkodott lépésre szántam el magam? Talán megerősít barátod abban, hogy nem tehettél mást. Akárhogy is van, kell egy személy, vagy akár több is, aki meghallgat téged. „Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek.”- szól az idézet. Ezzel csak arra figyelmeztetnénk, hogy amit elmondasz másnak, az már nem titok, hisz továbbadhatja. Jól válogasd meg, tehát kinek mit és mennyit mondasz el. Ha nem jól választod meg a személyt, akkor kellemetlen élményekben lehet részed. Esetleg visszahallod titkodat más szájából, elferdítve, kidíszítve, netán egész más változatban. Ez bizony ciki, sőt kellemetlen, olykor bizony bosszantó is. Ha nem szeretnél így járni, csak azokat tiszteld meg bizalmaddal, akik tényleg érdemesek rá. S ezt hogyan tudod eldönteni? Ha már csalódtál valakiben, mert nem tartotta meg titkodat, ne bízd rá többé, még akkor sem, ha nagyon fogadkozik, hogy ezúttal másképp lesz. Ha mégis adsz neki még egy esélyt, ne nagy horderejű titkot bízz rá, hanem valami apróságot, s azon lemérheted, a hatást. A felnőttek már nem mondanak el minden apróságot, te is ügyelj arra, hogy csak azt mondd el, amit fontosnak tartasz, esetleg nem tudsz vele lelkileg megbirkózni. És ne feledd! Ha komoly gondjaid vannak, fordulj velük szüleidhez. Ha nem mered nekik elmondani, még mindig ott van osztályfőnököd, kedvenc tanáraid. Őket köti a titoktartás, tehát biztos lehetsz abban, hogy nem adják tovább titkodat, és segíteni is megpróbálnak neked a probléma megoldásában. Ne szégyelld magad, és ne félj segítséget kérni! Ennyi fért bele cikkünkbe a titoktartásról. A továbbiakban a témával kapcsolatban körkérdést, és egy érdekes tesztet találsz.
2006. XII. évfolyam 1. szám
15
Mi iskolánk tanulóinak, tanárainak tettük fel a kérdést, mennyire tudnak titkot tartani? Az alábbi válaszokat kaptuk: Takács Vivien (8. o.): A titkokat meg tudom tartani, bár elég bőbeszédű, sőt olykor szószátyár vagyok. A rám bízott titkok, azonban más kategóriát képeznek. Hiszem, ha valaki nekem súg meg egy titkot, akkor nekem kell azt őrizni. Ha kikotyognám, lehet, többé nem osztaná meg velem. Horváth Hanna (8. o.): Be kell vallanom nektek, volt már olyan titok, amit kifecsegtem. Igaz, nem lett következménye, de okultam az esetből. Ha komoly titokról van szó, nem osztom meg mással. Aranka néni: Nagyon sokan rám bízzák titkukat a baráti körömből. Megbeszélik velem a problémáikat, netán örömüket, intim dolgaikat, és tudják, hogy számíthatnak rám. Nem mondom el senkinek. Legalábbis eddig nem tettem. Talán ezért is tisztelnek meg bizalmukkal.
Válaszolj az alábbi kérdésekre, majd a pontozás alapján értékeld a kapott válaszokat! Az eredményből megtudhatod, mennyire tudsz titkot tartani. 1. Barátod tiszteletére meglepetésül kis partit adsz. A vendégek még nem érkeztek meg, mikor beállít az ünnepelt csapzottan, fésületlenül, sárosan. Nyilvánvalóan fociedzésről jött. Mit tennél? A. Gyorsan elmondanék neki mindent, és sürgetném, hozza rendbe magát. B. Semmit sem mondanék, csak mosolyognék a lehetetlen helyzeten, de nincs mit tenni, a titok, az titok. C. Célozgatnék arra, talán jó lenne, ha átöltözne minél előbb. 2. Kisöcséd elmondja neked, mit szeretne szülinapjára. Mit teszel? A. Felvívnád szüleid figyelmét arra, hogy öcsi mennyire oda van azért a játékért, és kérnéd, vegyék meg neki. Ha kellene zsebpénzedből, ki is pótolnád az összeget, annyira szeretnéd látni, amint mosolyog az ajándékának. B. Végighallgatnád öcsédet, de nem tennél semmit. Úgyis kap majd valami ajándékot, örüljön annak is. C. Te is elmondanád neki, hogy te mit szeretnél szülinapodra. 3. Táborozni készülsz. Legalább három órás utazás vár rád. Milyen olvasnivalót vinnél az útra? A. Híreket tartalmazó folyóiratot, amiben aktuális eseményekről írnak. B. Pletykalapot, amiből a sztárok életéről, hétköznapjairól, magánéletéről kaphatok minél „szaftosabb” információkat. C. Sport, vagy hobbiújságot, vagy valamilyen számítógépes szaklapot, hogy ismereteimet útközben is gyarapítsam. 4. Barátod titoktartást kérve bevallja neked, hogy szerelmes valakibe. Mit teszel? A. Szigorúan bizalmas értesülésként azonnal továbbadod a hírt egy közös barátotoknak, hogy megbeszéljétek, miként segíthetnétek neki. B. Naplódba leírnád az esetet. C. Senkinek nem mondanék el semmit, hisz ez a mi közös titkunk.
5. A szomszéd néni bizalmasan közli veled, mi történt családjában a kis unokájával. Te: A. szigorúan bizalmas értesülésként továbbadnád az értesülést az utcában, hogy megbeszéljétek a többi szomszéddal, hogyan segíthetnétek rajta. B. naplódban rögzítenéd a hallottakat. C. senkinek se mondanál el semmit a hallottakból. 6. Amikor a barátaid titkot bíznak rád, akkor te: A. Hízelgőnek érzed, és élvezed a dolgot. B. Azt kívánod, bárcsak kihagytak volna az egészből. C. Kedvtelve hallgatod, és amint teheted, továbbadod a titkot. PONTOZÁS
1
2
3
4
5
6 5
A
0
0
10
0
0
B
10
10
0
4
10
10
C
4
4
7
10
3
0
É R T É K E L É S 0-20 pont között: Az eredmény sajnos azt bizonyítja, hogy mindenfajta titok megtartására alkalmatlan vagy. Sőt, olykor saját képzelőerődet is latba beveted, hogy kidíszítsd a hallottakat. Próbálj erőt venni magadon, és rájöhetsz, hogy milyen értékes tulajdonság lehet a titoktartás. 21-40 pont között: Bizony, kockázatot vállal, aki rád bízza titkait. Néha akarva-akaratlanul eljár a szád. Nem feltétlenül rosszindulatból, inkább csak meggondolatlanságból. Tanácsunk: Először gondolkozz, csak aztán locsogj! 41-60 pont között: Te minden bizonnyal tudsz titkot tartani. Ezt már többször is bizonyítottad. Barátaid, ismerőseid ezért is fogadnak oly gyakran bizalmukba, tudják, nem jár el a szád. Nem lehet, hogy kicsit több elismerést várnál barátaidtól titoktartási képességedért?
16
2006. XII. évfolyam 1. szám 4
Így írunk mi! Kedves gyerekek! Ezennel eszperente versenyre hergellek benneteket. Kezetekbe emeljetek szerkezeteket, melyekkel remekelhettek ehhez szerkesztett mese-remekeket, esetleg verseket! (Szóval írjatok ti is hasonló fogalmazásokat, mint amit egy igazi író, Lajtai Gábor írt!)
Eszperente mese (Endre ebem s egy remete esete eperrel) Egy csendes kedd reggelen – szeptember eleje lehetett – ebemmel felkerekedtem, s elmentem kedvenc helyemre, egy fenyves rengetegbe, mely Edetelek mellett rejtezett. Mentem – mendegettem, tekeregtem egyre, s egyszerre egy kedves remete emelkedett fel velem szemben: - Gyere velem!- tegezett le. - Egye fene - feleltem, s vele mentem. Elvezetett egy csendes helyre. Egy csermely mellett egy szende fekete kecske legelgetett, s kedvesem mekegett. - Ez Elek. Reggelente megfejem; rengeteg tejet termel nekem. Szedret, egrest, epret eszegetek, s nem kellenek nekem egyebek. - Egy eb sem kellene? Neve Endre-feleltem, ebemre terelve e csevelyt. Elmerengett: Kedves eb. Ellenne velem. S neked nem kell? - Nem. Nesze! De nekem eper kellene helyette. Nem leptem meg. Egy rekesz epret szerzett, s kezembe tette: - Ezt neked szedtem. Tedd el! Egy epret helyben megettem, s negyvenet zsebembe tettem. - Mennem kell… - Menj- felelte. - Endre ebed velem rendes helyen lesz. S e helyet ne fecsegd el embereknek. Nem lenne helyes. - Rendben. Elmentem, s Edetelek fele menet epremet eszegetve fergeteges kedvem kerekedett, mert eszemben felelevenedett: Kedvenc fenyvesemben egy remete Endre ebemmel kedvtelen szemtelen verebeket kerget egyre. Nemde?....
Gesztenyét gyűjtöttünk Az osztállyal az Árnyas fasorba indultunk gesztenyét szedni. Óra alatt kilopóztunk az osztályból zacskókkal a kezünkben. Cipőcsere után sorakoztunk. Zsákokat kértünk, majd elindultunk az Árnyas fasor felé, a Bagolyvár utcába. Annyi volt ott a gesztenye, hogy nem győztük szedni! Volt ott kisebb, nagyobb, száradt és friss, szedtük, amennyi csak volt. Amíg a lányok az egyik oldalon, a fiúk a másik oldalon gyűjtötték, s mikor tele lett a zsák, kéz, zacskó, a Kristófé talicskájába öntöttük mindet. Amikor végeztük, megvendégeltek minket itallal és szőlővel. Fáradtan sorakoztunk, és mikor a rakomány a helyére került, elindultunk hazafelé. Ágoston Marianna 4. osztály
Gesztenyét gyűjtöttünk Reggel, mikor felkeltem mentem az iskolába. Ott a harmadiknegyedik órában halkan kiosontunk az udvarra, és elindultunk gesztenyét gyűjteni. Szepi adott nekünk zsákot. Odaértünk a lámpákhoz. Végre zöldre váltott a lámpa és a fiúk úgy megindultak mintha valami kergette volna őket. Egy-két lépés és már ott is voltunk. Gyorsan mindenki előkapta a szatyorját, és már szedtük is. A tanár néni mondta is, hogy maradjunk csöndben! Az a csönd nem tartott sokáig. Mindenki zajongott egyik ezt kiabálta: - Gyertek, itt sok van! A másik: - Itt még több van, ide gyertek! Ez ment hosszú ideig. De egyszer a lányok találtak egy olyan kerítést, aminek az alját fel lehetett emelni. Viktornak-mivel ő volt a legkisebb- kellet bemászni. Be is kúszott és azt mondta, hogy ott nagyon sok gesztenye van a fűben. Egy egész zsákkal szedett belőle. Találtunk még egy ilyen gazdagon termő helyet, csak annak a kerítésnek nem volt alja. Megkérdeztük a tanár nénit, hogy bemehetünk-e, majd engedélyével bementünk az udvarra. Szedtünk is eleget! Gyorsan végeztünk. Kimentünk a kertből, és vidáman ballagtunk tovább. Ahogy telt az idő, mindenhol összeszedtünk öt-hat-hét zsákkal. A kemény munka során teljesen kitikkadtunk. Aztán, mikor már majdnem kiszáradtunk, jött egy piros autó. Kiszállt belőle az Ági néni, akinek mindenki megörült. Gyorsan rohantunk az autóhoz, mindenki kivett egy poharat és ittunk. A nagy iszogatás közepette arra lettünk figyelmesek, hogy jönnek a hatodikosok. Ahogy közelebb értek, láttuk, nehezükre esik lehajolni a gesztenyékért. Egyet sem szettek össze. Na, dőltünk a röhögéstől jobbra-balra, majd elindultunk a Kristófékhoz. Betoltuk a talicskát, és mivel volt ott szőlő vettünk belőle és elindultunk vissza. Mindenkinek fájt a háta meg mindene. Végre visszaértünk, megebédeltünk és mentünk le tanulni. Kellemes fáradtsággal küszködtük végig a többi tanórát. Szomorú Luca 4. osztály
Előre vagy hátra
„Elöl Mátra, hátul Tátra.” Most előre vagy hátra? Az égből is szól az angyalok futára: - Előre, vagy hátra? Megijedjünk, vagy bátrak legyünk. Háborúzzunk, vagy békét kössünk. Az égből szól az angyalok futára: - Bátorság és béke! A kérdés lezárva!
Ágoston Marianna 4. osztály
2006. XII. évfolyam 1. szám
17
4
Nagyon sokféle macska van fehér, fekete, tarka, vörös, kék . . . . bocsánat, kék az nincs. Vannak ezen kívül rövid szőrű díszmacskák, hosszú szőrű díszmacskák, és persze nem díszmacskák is. Egy biztos, valamennyi macska rettentően aranyos! Legalábbis én nagyon szeretem őket. Velem történt meg az alábbi eset, hogy egy koránkelős reggelen, mikor épp iskolába baktattam egy szürkecsíkos, hosszú bajszú, kerek fejű macsek toppant elém. Hohó! Nem is elém jött. Már majdnem lelépett az útra, a kocsik elé, mikor utánanyúltam, és fölkaptam. Ásítva fordult elém, s nagy cipőgomb szeméből érdeklődve pillantott reám. -Vajon mit akar ez a kis copfos tőlem?- véltem hallani kérdését. -Ne félj!- simogattam meg bundáját, s ő kéjesen dorombolt karjaimban. Nagyot nyalt pracliján rózsaszín nyelvével, s már újból ásításon törte a fejét, mikor eszembe jutott, mindjárt elkések a suliból. Sietve kopogó cipősarkaimat hallva kissé megnyugodtam, s továbbra is a cicát simogatva haladtam az iskola felé. A többiek irigykedve fogtak körül, mindenki látni akarta a kis bestia hegyes körmeit, éles fogait. A simogatások özönétől riadt macska ijedten nyávogott egy nagyot, mire a gyerekek szisszenve ugrottak széjjel. Ekkor fedeztük fel a nyakörvet a jószág nyakában. Az ügyeletes tanár néni segítségét kértük, hívja azonnal a szíjon levő számot. A telefont csak többszöri próbálkozás után vették fel, s mi egymás szavába vágva próbáltuk megmagyarázni, mit is szeretnénk. Csoda, hogy nem értették? Ekkor valamennyien elhallgattak, s a tanár néni érthetően vázolta a helyzetet. Nemsokára meg is jött a „csacska macska” megmentője, s mi szomorkodva búcsúztunk a kis cicától. Azért még egy fénykép készítésére jutott idő. Míg Márti néni kattintgatta a fényképezőgépet, egy búcsúöleléssel búcsúztam a megmentett állatkától. Azóta minden reggel keresem a kis barátomat, de még nem akadtunk össze. Törő Zsófi és a cica
A délután csöndjét kopácsolás zaja verte fel az aulában. Hogy nem egy eltévedt fakopáncs hangja, abban biztos voltam. Sietős léptekkel eredtem az egyre sürgetőbb hang nyomába. Hohó! A tettes nem volt más, mint egy gyerekkupac. Vagy mégsem? Odaosontam. A gyerekkupac közepén Szepi bácsi, iskolánk karbantartója kalapált. Nem is akármit. Egy iskolapadot. - De vajon miért akarja széttörni?- töprengtem magamban. Ekkor tudatosult bennem, hogy nem szét-, hanem összeszereli azt a padot. Javít. Reparál. Padot „gyógyít”. Nemes feladat. S a sok kisgyerek mind segíteni akart neki. Marci a fúrót adogatta, Máté a ragasztót nyújtotta oda.
Szepi bácsi és segítői
Igaz, hogy érdekes látvány volt, de kérünk benneteket, jobban vigyázzatok iskolánkra, és annak berendezésére! A pad ugyanis nem magától esett darabokra. Igaz?
Nem hiába szereltük fel iskolánk udvarán a madáretetőket. Ősz lévén már birtokukba is vették a kis jószágok. A dolog érdekessége csupán az, hogy egér költözött a kis „mesterséges odúba”. Komfortos lakásra tett szert, emeleti kilátással ez a kis szürke jószág. Csodálkozva szemlélte az ebédnél sorakozó gyereksereget, talán, mert túl hangosak voltak, és zavarták őt a délutáni sziesztában. Mi pedig fülig érő szájjal csodálkoztunk az új lakón.
18
2006. XII. évfolyam 1. szám 4
Kedves gyerekek! Bizonyára sok érdekes ismerettel gazdagodtok a tanórákon, mi most mégis minden lapszámunkban egy-egy tantárgy mesés világába vezetünk be titeket. Mondhatnánk úgy is, olyat olvashattok ezeken a hasábokon, amik a tanórákból kimaradnak. Minden lapszámban más-más tantárgyról olvashattok. Először Béni Józsefné Marika néni jóvoltából egy kis tudomány következzen.
Arany vagy ezüst? Időutazásra hívunk lazítsunk egy viccel.
benneteket.
De
előtte
Fizika órán a tanár felelteti Julikát. - Melyik nehezebb: 20kg ólom, vagy 20kg toll? - Csak ejtse a lábára tanár úr - feleli Juli-, rögtön kiderül a különbség. Időszámításunk előtt a harmadik évszázadban történt. A ma Szicíliának nevezett szigeten létesített görög gyarmat, Szürakúza fővárosának főutcáján egy idős férfi rohant végig, és hangosan kiáltozta: Heuréka! Heuréka! (magyarul: Megtaláltam! Megtaláltam!) De még a kiáltozásnál is nagyobb feltűnést keltett, hogy ez a férfi a közismert idős tudós, Arkhimédész, anyaszült meztelen volt, testéről csöpögött a víz, ami arról árulkodott, hogy a fürdőben talált meg valamit. Vajon minek örült annyira, hogy még arról is megfeledkezett, hogy magára dobja köpenyét? Ő egy feladat nyitját, megoldását találta meg, ismerte föl a fürdőben, és a hirtelen, villámcsapásszerű felismerés töltötte el olyan örömmel, hogy kiugrott a fürdőmedencéből, mert görög szokás szerint Szürakúzában is létesítettek nyilvános fürdőket, amelyek a beszélgetésnek, eszmecserének a színhelyei voltak. Mi volt a különös eset előzménye? Amikor II. Hieron került uralomra Szürakúzában, meg akarta hálálni ezt az isteneknek, akiknek, - hite szerintkirályságát köszönhette. Ezért drága aranykoronát csináltatott, hogy azt majd elhelyezze az istenek templomában. A korona elkészítéséről meg is állapodott egy mesterrel: megbeszélték a munka árát, az ékszer elkészítéséhez szükséges aranyat pedig az uralkodó pontosan lemérte, mielőtt az ötvösnek átadta volna. A megbeszélt határidőre el is készült a korona. Szép munka volt, a király elégedetten fizette ki a munka árát. Később azonban a király mégis gyanakodott, nem csapta-e be az aranyműves, nem lopta-e el az arany egy részét, nem kevert-e némi ezüstöt az értékesebb arany helyébe? Az ezüst már akkor is sokkal olcsóbb volt, mint az arany, tehát - ha a vád igaz – jókora tisztességtelen nyereséghez jutott a furfangos ötvös. De hogyan állapítsák meg, hogy valóban történt-e hamisítás? Az aranyat és az ezüstöt jól össze lehet ötvözni, szemmel megkülönböztethetetlen, mennyi benne
az arany és mennyi az ezüst. Az uralkodó Arkhimédészhez fordult, állapítsa meg, benne van-e a koronában az az aranymennyiség, amelyet az ötvösnek kiutalt. A szájhagyomány szerint a tudóst még a fürdőben, a barátokkal való társalgás közben sem hagyta nyugton ez a probléma. De egyszer csak, amint belépett a fürdőbe, észrevette, hogy a víz szintje emelkedik, minél jobban belemerül teste a medencébe, annál több víz csordul ki belőle a szélén. A saját testét ugyanakkor könnyebbnek érezte, mint amilyen a vízbe lépés előtt volt. Megértette az összefüggést, és egyben azt, hogy ennek segítségével választ adhat a király kérdésére. Örömében kiugrott a kádból és „Heuréka! Heuréka! „kiáltással pucéran a palotába futott. Ez volt a „felfedezés kezdete”. Ezt követően aztán munkához látott. Színaranyból és színezüstből pontosan lemért egy-egy, a koronával egyező tömegű darabot. Aztán pereméig töltött vízzel egy nagy edényt, és belemerítette az ezüstöt. A színültig töltött edényből természetesen kifolyt valamennyi víz – pontosan akkora térfogatú, amekkora az ezüst tárgy térfogata volt. Megmérte a kiszorított vizet, így megállapította az ezüst térfogatának megfelelő vízmennyiséget. Ugyanezt megcsinálta az arannyal is, majd a koronával is és azt találta, hogy a kisebb sűrűségű ezüst körülbelül kétszer annyi vizet nyom ki, mint az aranytömb, a korona által kiszorított víz mennyisége pedig a kettő közé esik. Így bebizonyította, hogy a korona nem színarany, hanem egy részét ezüsttel helyettesítették. A lopás tehát tagadhatatlan! Hogy az adoma igaz-e, mindegy, a természettörvény anélkül is helytáll, pontos megfogalmazását az iskolában tanítják. Befejezésképpen lazíts egy újabb viccel! Ugye, milyen szórakoztató a fizika? Archimédész törvénye Fizika órán a tanár felszólítja a diákot: - Lacika, most Archimédész törvényéből foglak feleltetni. Mi történik, ha az ember belelép egy vízzel teli kádba? - Azonnal csengeni kezd a telefon. A 21. oldalon ezzel kapcsolatban rejtvényt is találsz!
2006. XII. évfolyam 1. szám
19
4
Ősz lévén alaposan kivettem részem
a családi szüretből. Bár nagy kedvem nem volt hozzá, szüleim ragaszkodtak ahhoz, hogy ott legyek, és segítsek. Sebaj, gondoltam, majd meglátják, kár volt idehívniuk. A nap azonban egész jó lett. Finom, zamatos szőlőt szedtünk, így hát degeszre ettem magam, közben pedig unokatestvéreimmel jókat viccelődtünk. Szüret után az ízletes tyúkpörköltet szopogatván elhatároztam, segítek apának a préselésben is. Láttátok volna azt a hatalmas kádat. Csak úgy folyt a szőlőlé belé. Jópofa feladatom végül csak annyi volt, hogy a muslicákat kergettem el apa fejéről. Jókedvűen ballagtunk hazafele apával, s együtt énekelgettük: „Érik a szőlő, hajlik a vessző, bodor a levele.” Takács Vivien 8. osztály
Ettől gyullad be a szemünk, és azért könnyezik ilyenkor, mert a könny próbálja lemosni a virágport. Van olyan is, akinek még allergiás kiütései is lesznek, sőt van, aki akár be is fulladhat. Ilyenkor gyengének, fáradtnak is érezzük magunkat, mert szervezetünk az energiánk egy részét a védekezésre elhasználja. Nagyon sok másik növénynek is van virágpora, és azokra nem vagyunk ilyen mértékben allergiásak. Ennek, az az oka, hogy a parlagfű csak az elmúlt 2– 3 évtizedben szaporodott el hazánkban. A növény nálunk nem őshonos. Amerikából került be a magja nem is olyan régen Európába, és itt aztán nagyon gyorsan elterjedt. A szervezetünknek nem volt még ideje hozzászokni. A környezetszennyezés miatt más olyan anyagok is vannak a levegőben, amik szervezetünket zavarják. Ezért van az, hogy olyan növények is allergiás tüneteket okoznak már, amik régóta együtt élnek velünk, és régebben semmi bajunk nem volt tőlük. A parlagfű ellen két módon lehet védekezni. Vagy kihúzzuk tövestől, vagy gyomirtó szerekkel pusztítjuk ki. A kihúzás környezetkímélőbb megoldás, ezért ezt javaslom mindenkinek. Minél fiatalabb korban húzzuk ki, annál könnyebb, mert a gyökere ilyenkor még kicsi. fiatal parlagfű növény
Sokunk életét keseríti meg a parlagfű virágpora azzal, hogy náthához hasonló tüneteket okoz. Folyik az orrunk, viszket a szájpadlásunk, a torkunk, a szemünk. Súlyosabb esetben akár a légzés is nehezebbé válhat, sőt amit kevesen tudnak, a tartós allergia akár más légúti betegségeket – pl. asztmát - is okozhat. Egy-egy virágzó növény több millió virágport – idegen szóval POLLENT –termel. Ez a halványsárga por, július közepétől lebeg a levegőben, és mi minden levegővételnél beszívjuk. Az orrunkban lévő szőrszálak, és orrunk belső nedves felülete nagyon sokat kiszűr belőlük. Szervezetünk érzékeli, hogy védekezni kell, és ezért még több folyadékot választ ki az orrban lévő nyálkahártyánk. Ez az első tünet, ezért folyik az orrunk. Szervezetünk védekezése az is, amikor köhögünk, tüsszentünk. Így akarunk megszabadulni az irritáló – kellemetlen, zavaró érzést okozó –pollentől. Ez a virágpor rengeteg kis tüskével rendelkezik. Ezek a tüskék segítik abban, hogy meg tudjon tapadni bármilyen felületen. Ha a szemünkre kerül, szúrja azt.
Kaszálni is lehetne, de ha lekaszáljuk, akkor egy-két hét alatt újra virágot nevel, és máris szórja a virágport. Az iskolában a rendszeres és gyakori kaszálás miatt nincs parlagfű, viszont a kerítésen kívül sok volt. Ezért a 7. osztályosokkal technika órán irtottuk a parlagfüvet. Közben az is kiderült, hogy néhányan az osztályból allergiásak rá. Elkezdett folyni az orruk, tüsszögtek, kivörösödött a szemük. Nekik a legközelebbi ilyen akció alól felmentésük lesz. Ma már törvény kötelez mindenkit, hogy saját területén a parlagfüvet irtsa. Akinek a kertjében, udvarán, vagy a háza előtt az árokparton virágzó parlagfű van, akár meg is büntethető. Ha valaki kéthetente körbejárja az udvarát, 15 -20 perc alatt meg tud szabadulni a magának és másoknak sok-sok kellemetlenséget okozó veszélyes gyomnövénytől. Ez pedig sokkal olcsóbb, és egyszerűbb megoldás, mint orvoshoz járni, gyógyszereket vásárolni. Boór Miklós
20
2006. XII. évfolyam 1. szám 4
Sulinfo
Szeptemberben Összevont szülő-értekezletet tartottunk iskolánk aulájában. Sok szülő tartotta érdemesnek meghallgatni az igazgató bácsi e tanévre vonatkozó ismertetőjét. Szó volt az iskola ez évi tervezett programjairól, az induló szakkörökről, és nem utolsó sorban a gyermeknapi kirándulásról (mely sajnos még nagyon messze van.)
Idén második alkalommal szervezett iskolánk szülői kérésre nyári napközit. Bár a részvétel kis létszámú volt, a pedagógusok sok színes és színvonalas foglalkozással igyekeztek diákjaink kedvében járni. Voltak meseolvasások, kirándulások, vetélkedők és sok-sok szabadtéri játék is. Minden „napközire ítélt” kisgyerek jól érezhette magát a foglalkozásokon. Ismét gesztenyeszedésre benneteket. Az őszi szünet megfelelő alkalom a golyók” gyűjtésére, hisz a bevétel az osztálypénztárt s így a diákok is hozzájárulhatnak az év végi kirándulás költségeihez.
buzdítunk kis „barna gyarapítja, tanulmányi
Október 6-án ünnepélyes keretek között megemlékeztünk az Aradi vértanúkról. A műsort a hatodikosok adták elő Kiss Sándor tanár úr vezetésével.
A szép időnek köszönhetően, rendhagyó módon, az iskola udvarán tartottuk műsorunkat. A tanulók a kopjafán koszorút is elhelyeztek az aradi vértanúk emlékére. Október 23-án nemzeti ünnepünk 50. évfordulójának tiszteletére Valkóné Kovács Márta tanárnő vezetésével a 7. osztály tart községi ünnepélyt a Latinovits Zoltán Művelődési Házban, melyre szeretettel meghívunk valamennyi érdeklődőt.
Hulladékgyűjtésre van lehetőségünk az idei tanévben. A lemerült elemek begyűjtésére két konténert helyeztek el iskolánkban. Megkérnénk minden tanulót, hogy az otthonról elhozott elemeket ezekbe gyűjtsék. Egyes diákok sajnos papírgyűjtésre használták a konténereket. Kérjük, a továbbiakban csak elemeket dobjatok a tárolókba!
Ideje
Esemény
Szeptember 21.
Házi sport-délután
Szeptember 22.
Barcs-Virovitica határfutás
Szeptember 22.
Kaposvár verseny
Szeptember utolsó hete
Házi mezei futóverseny
Október 05.
Megemlékezés vértanúkról
Október 06.
Reich illusztrációs rajzverseny /tanítás nélküli munkanap/
Október 12-13.
Tanítás nélküli munkanapok, nevelőtestületi értekezletek
Október 23.
Köztársaság napja
Október eleje
Gesztenyegyűjtés
Október 27.
Zeneiskolai hangverseny
November 08.
Varga Tamás verseny
November 9-10.
Papírgyűjtés
November 15.
Helyesírási verseny
megyei
atlétikai
az
aradi
matematika
November 18.
Dal és nóta verseny
November 21-22.
Szülői értekezletek
December 01.
Mikulás kupa, Mikulás ünnepély
December 08.
Körzeti verseny
December 22.
Karácsonyi ünnepély
játékos
ügyességi
Az esetlegesen kimaradt, vagy időközben kialakuló programokról időben kaptok tájékoztatást az osztályfőnökötöktől. Őszi szünet: Utolsó tanítási nap: október 27. péntek Első tanítási nap: november 06. hétfő. Iskolaújságunk következő száma a téli szünet előtt jelenik meg.
2006. XII. évfolyam 1. szám
21
Labirintus kicsiknek
Zöldség- gyümölcs turmix
Juttasd el a hangyát a lakhelyére!
Ősszel szervezetünk még tartalékol a nyári vitaminokból. Talán te is feltöltődhetsz, ha 19 zöldség és gyümölcs nevét megkeresed a táblázatban vízszintesen függőlegesen, vagy átlósan. Könnyítésül párat megrajzoltunk. Ő
C
P
D
E
O
A
T
N
Z
F
S
Y
K
I
V
A
Á
A
Ő
E
E
Z
G
L
Ó
N
N
R
L
J
R
R
I
G
A
L
E
A
D
E
E
Z
É
B
E
Á
L
N
P
S
S
I
K
P
A
M
M
C
A
S
Z
Ő
L
Ő
A
R
Z
S
P
A
N
I
V
I
K
E
A
J
R
L
Y
A
M
O
R
T
I
C
I
Á
E
P
E
R
T
E
B
S
K
T
I
E
T
R
Ö
K
U
L
A
A
S
Z
Ó
R
O
Y
G
O
M
Szóbőség: Írd a szavak elé azt az egy szót, ami összeköti őket! . . . . . . . rajz . . . . . . . művelés . . . . . . .számlálás . . . . . . .uralom . . . . . . vándorlás
. . . . .pap . . . . .nemes . . . . .titkár . . . . .vezér . . . . .bíró
Római számok Írd át a római számokat arab számokra! Milyen híres esemény évszámai ezek? MDCXVII= . . . . . . . . . MDCCCXLVIII= . . . . . . . . . . MDCCXI= . . . . . . . . . . Az esemény: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Egy kis matek Írj számokat a négyzetekbe úgy, hogy vízszintesen és függőlegesen is megkapd a keretekben lévő eredményeket! (a / jel osztást jelent!)
Egy kis fizika Segítségül olvasd el az „Érdekességek a tantárgyak világából” című rovatunkat! A táblázatban egy-egy téglatest adatait adtuk meg. Számítsd ki mindegyiknek a térfogát, és írd le azokat nagyság szerint csökkenő sorrendbe. Mindegyik térfogathoz tartozik egy betű. Ha jól számoltál, megtudod, mit kiáltott Archimédesz amikor a fürdőkádban rájött a híres tételére. a
b
c
É
0,3m
4dm
5dm
A
0,02m
0,4dm
6cm
U
5dm
9,8dm
10,1dm
E
1000cm
301cm
2100mm
R
300mm
0,2m
1,2m
K H
V
52l 11m
3,07m
2,173m
Színezd ki az alábbi őszi mandalát! Részesítsd előnyben az ősz színeit!
S Z Í N E Z Ő
22
2006. XII. évfolyam 1. szám 4
WETTERPROPHETEN
DAS OKTOBERFEST Das Oktoberfest findet einmal im Jahr auf der Theresienwiese statt und erinnert an das Hochzeitsfest von König Ludwig I. mit Prinzessin Therese von SachsenHildburghausen im Jahre 1810. Es beginnt in der vorletzten Septemberwoche und endet am ersten Oktobersonntag. Die Bierzelte öffnen täglich gegen elf Uhr und schlieβen um 23 Uhr. Am ersten Samstag ziehen die Festwirte mit den Bierwagen auf dem Festplatz ein. Nach dem Fassanstich um zwölf Uhr, der im Fernsehen übertragen wird, geht der Rummel los. Das Oktoberfest gilt als das gröβte Volksfest der Welt. Jährlich kommen mehr als sechs Millionen Besucher auf die Theresienwiese. Die Münchner Hotels sind in dieser Zeit meist ausgebucht. Auch der Bierkonsum schlägt Jahr um Jahr neue Rekorde. Während des letzten Oktoberfests wurden über fünf Millionen Liter Bier getrunken, 600.000 gebratene Hühner, 79 ganze Ochsen und 64.000 „Schweins-haxen“ verzehrt.
Der Mathe-Lehrer fragt Fritzchen: -„Kannst Du mir ein Beispiel für Schnittmengen sagen, wo die Zahlen 5, 2 und 3 vorkommen?" Fritzchen überlegt lange und sagt: -„Wenn in einem Zimmer 3 Personen sind, davon 5 hinausgehen, dann müssen wieder 2 hineingehen, damit das Zimmer leer ist." ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ -„Papi, wo liegt Albanien?" -„Da mußt du die Oma fragen, die räumt hier doch immer alles auf!"
„Guten Tag, mein lieber Vetter! Wie wird morgen wohl das Wetter? „Hansel, kann es dir nicht sagen, mußt die Base Kathrein fragen!“ „Grüß Euch, Base Kathrein! Sagt, wie wird das Wetter sein?“ Hansel, kann es dir nicht sagen, musst Professor Laubfrosch fragen!“ „Guten Tag, Herr Quak im Rohr! Steht uns Sonnenschein bevor?“ „Hansel, kann es dir nicht sagen, musst den Meister Gockel fragen!“ „Guten Tag, Herr Gockelhahn! Sagt, was kündet Ihr uns an? „Hansel, bist ein dummer Jockel, frag den goldenen Kirchturmgockel: denn der dreht sich mit dem wind, schaut sich um, wo Wolken sind.“ Hansel ruft und winkt und schreit, was der droben prophezeit. Doch der Gockel dreht sich stumm Auf dem Turmknopf um und um. Mutter sagt. „ Die Mücken fliegen, glaube, dass wir Regen kriegen.“ Mücklein weiß es, dieser Wicht, und die Großen wissen’s nicht! (Heinrich Ruppel)
R Ä T S E L Írd be az alábbi igék német megfelelőit (a megadott sorrendben)! Ha összeolvasod a sötét keret betűit, egy ősszel kapcsolatos fogalmat találsz. állni számolni írni szeretni tévézni magával vinni labdázni kezdeni eldugni vigasztalni sírni foglalni
X
X X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X X
X
X
X X
X
X
X
X
X
X
X X
X X
X
X
X
X
X X X
X X
X
X
X
X
X
X
X
2006. XII. évfolyam 1. szám
23
4
John Lennon the famous singer, guitarist, was born on 9th October, 1940, and died on 8th December 1980. He didn't invent rock and roll, but he sang it. As one of the four Beatles, he helped shape the agenda of the Sixties. As a solo artist, he made a mysterious music. As a human being, he served as an exemplar of honesty in his art and life. Lennon was born in 1940 during the second Wold War. At age five, Lennon was sent to live with his aunt after his parents separated. In 1956 his aunt bought him a guitar. That same year, Lennon formed his first group, the Quarrymen, which evolved into the Beatles. He saw the horror of a world at war as a child and then living through the Vietnam era as a young man, Lennon came to embrace and embody pacifism. His was the voice that powered such Beatles classics as "All You Need Is Love" and "Strawberry Fields Forever." Yet Lennon also had a dark side that found expression in song like "Help". In 1969 he released the single "Cold Turkey," under the name Plastic Ono Band. Although Lennon was a complicated man, he chose after the Beatles to simplify his art in order to figure out his life. The relationship between John and Yoko Ono endured challenges, to became one of the most celebrated of 20thcentury romances. They were foolish in happenings declaring "War Is Over!" - that spread their message of peace. In 1976 – Lennon had his first single – somewhat ironically, he was the last Beatle to top the charts as a solo artist – with “Whatever Gets You Thru the Night,” from the album Walls and Bridges. He was joined on vocals by Elton John. Beginning with the birth of his second son, Sean Ono
Lennon, in 1975, John Lennon dropped out of sight for five years. His return in 1980 was one of the most important musical event of the year. The album Double Fantasy, jointly credited to John Lennon and Yoko Ono and named for a flower he’d seen at a botanical garden, was released on November 17, 1980. On December 8, a brilliant life came to an untimely end when Lennon was shot to death outside his New York City apartment. He was returning from a recording session for an album that was posthumously released as Milk and Honey. Three weeks after his death, with the entire rock world still in disbelief and mourning.
Halloween is one of the oldest holidays back thousands of years. Hundreds of years ago in what is now Great Britain lived the Celts, who had many gods, with the sun god as their favourite. It was "he" who commanded their work and their rest times, and who made the earth beautiful. The Celts celebrated their New Year on November 1st. It was celebrated every year with a festival and marked the end of the "season of the sun" and the beginning of "the season of darkness and cold." This festival would become the first Halloween. Over time the custom changed and the town's children became the beggars. As they went from house to house they would be given apples, buns, and money, nowadays candies. The children would shout "Trick or Treat!"
24
Megy a székely az utcán, kutyát lóbálva a fején. Ezt meglátja egy székely apó, és csak rákérdez: - Hé te, miért lóbálod azt a kutyát a fejed fölött? - Örömet szerzek neki! - Mikor lesz ennek a kutyának így öröme? - Majd ha leteszem a földre…
- Székely bácsi nagy kínlódás közepette borotválkozik… A gyerek: - Mi a baj édesapám? - Életlen a beretva nem viszi a szakállamat. - Ne mondja mán’ édesapám, hogy keményebb a szakálla, mint az a konzervdoboz, amit most nyitottam ki vele!
Az állatorvos rosszkedvűen mondja: - A kutya túlsúlyos többet kéne mozognia. - Mozog éppen eleget, evés közben csóválja a farkát.
- A csiga mászni kezd a cseresznyefán. Az ott ülő madarak csodálkozva kérdik tőle: - Mit akarsz te télen a cseresznyefán? - No, vajon? Cseresznyét akarok enni! - De hát még nincs is! - Mire felérek éppen érett lesz!
2006. XII. évfolyam 1. szám
-
Anya, apa miért kopasz? Mert sokat gondolkodik. És neked mért hosszú a hajad? Na, menjél szépen játszani!
- Az egyszeri atyafi és a fia elmennek az erdőbe gombát szedni. Ahogy szedegetik, a fiú hirtelen rászól az apjára: - Apu, vigyázz! Az mérges gomba! Mire az apa: - Jó, jó, de kire haragszik?
- Pistike kérdezi: - Hogyan esik a hó visszafelé? - Sehogy, miért kérdezgetsz ilyen butaságokat? - Az anyu azt mondta, hogy vigyek magammal kabátot, mert lehet, hogy visszafelé esni fog a hó.
- Két óvodás talál egy cicát: - Kiszisza kiszisza! – szól az egyik. - Nem idaz, hogy nem tudod kimondani a matka nevét!
- Pistike! Először fordult elő, hogy hibátlan a házi feladatod! Hogy lehet ez? - Az apukám elutazott Bécsbe.
- Miért van az elefántnak hátul a farka? -? - Hogy ne lógjon a szemébe.
- Két kisiskolás tanakodik: - Mit gondolsz, miért nem tudnak a halak beszélni? - Próbáld meg egyszer, he tele van a szád vízzel!
Egy járókelő megállít az utcán egy másikat: - Ne haragudjon, az állomást keresem. - Nem haragszom. Keresse.
Szerkesztőbizottság:
- A tanító néni megkérdezi Gáborkát: - Gáborka, mi a hajlékony ellentéte? - Hajléktalan.
A balatonszemesi Általános és tantestülete
Reich Károly Zeneiskola
Főszerkesztő:
Valkóné Kovács Márta
Szemfülesek:
- Mit csinál a kaméleon a sütőben? - Beleolvad a környezetébe.
- A medvecsaládnál összejövetel van. Az anyamedve megszólal: - Kisfiam még be sem mutatkoztál a vendégeknek. - Bocs!
- A gyerekek az iskolában az igeragozást tanulják. - Kovács, ha azt mondom, én ajándékozom, te ajándékozol, ő ajándékozik, akkor az milyen időben van? - Úgy karácsony táján!
Baranyai Fanni 5. o. Oláh Alexandra 6. o. Sümegi Krisztina 7. o. Ráski Renáta 7. o. Feszli Éva 7. o. Horváth Hanna 8. o. Papp Dóra 8. o. Takács Vivien 8. o.
Készült:
A balatonszemesi Reich Károly Általános és Zeneiskola sokszorosító stúdiójában