Dr. Bihari Péter
Az 1950-es évektől 2005-ig
Gépészmérnök képzés keretein belül Gépgyártástechnológia szak (nincs ágazat) Mezőgazdasági gépész szak (nincs ágazat) Vegyipari gépész szak (2 ágazat) Textiltechnológia szak (nincs ágazat) Műszaki tanár szak (nincs ágazat) Erőgépész szak ▪ hőerőgépész ágazat (3 tanszék) ▪ áramlástechnikai gépész ágazat ▪ épületgépész ágazat
Gépészmérnök képzés keretein belül Gépipari technológia szak (nincs ágazat) Termelési rendszer (nincs ágazat) Vegyipari és élelmiszeripari gépész szak (2 ágazat) Géptervező szak (4 ágazat) Matematikus mérnök szak (nincs ágazat) Folyamattervező szak ▪ energiatermelés ágazat (HőRI) ▪ hőerőgépek ágazat (Kalorikus Gépek Tsz.) ▪ áramlástechnikai gépész ágazat ▪ épületgépészeti ágazat
1996-tól kezdődően kreditrendszer bevezetése (1993/94) erősebb alapképzés, kevesebb szakmai ismeret (3 év alapképzés, 2 év szakmai modul) széles választék: 23 modul (!) mindenki 2 szakmai modult választ a 2 modul nem lehet rokonterületi (pl. nem választható együtt kalorikus gépészet, áramlástechnikai gépészet, energetika, épületgépészet, vegyipari gépészet; ez később módosul)
1987/1988. tanév: energetikai (üzemmérnöki) szak főiskolai szintű végzettség,
6 féléves képzési idő, paksi telephely a Paksi Atomerőművel szoros
együttműködésben (2001-2004 Budapesten), három ágazat: ▪ hő- és atomenergetika ▪ rendszer- és irányítástechnika ▪ energetikai informatika (csak két évfolyam)
Az első „paksi” tanterv Heti 35 kontaktóra óra!! 1987-2001 között felvett: 567 Ebből oklevelet szerzett 378 2001-2004 között Felvett: 75 Diplomás: 20
2000/2001. – 2004/2005. tanévek: energetikai mérnöki szak egyetemi szintű végzettség,
10 féléves képzési idő, két modul: ▪ gépész energetika ▪ villamos energetika
Felvett: 136, diplomázott: 54
érettségi mérnök
mérnökasszisztens kiegészítő képzés, 1 év
egyetemi képzés 5 év
szakmérnök doktorképzés 3 év
szakirányú továbbképzés 1,5-2,5 év
okleveles mérnök
főiskolai képzés, 3 év
felsőfokú szakképzés, 2 év
doktor (PhD)
2005-től 2017-ig
A bologna-folyamat eredménye: 2005/2006. tanévtől háromszintű képzés 1. alapképzés (bachelor, BSc, BA) 2. mesterképzés (master, MSc, MA) 3. doktori képzés (PhD, DLA) kiegészítő „szint”: felsőoktatási szakképzés szakirányú továbbképzés (szakmérnök)
Doktori (PhD) képzés 6 szemeszter Mesterképzés (MSc) 4 szemeszter 120 kredit Alapképzés (BSc) 7 szemeszter 210 kredit
Felsőoktatási szakképzés
Középiskola – Érettségi vizsga felvételi eljárás
Szakirányú továbbképzés
Jelentkezési adatok 50%
700
45% 600
40% 500
35% 30%
400
25% 300
20% 15%
200
10% 100
5% 0%
0 2005/Á
2006/Á
2007/Á
2008/Á
2009/Á
Összesen
2010/Á
2011/Á
Első helyen
2012/Á első/összes
2013/Á
2014/Á
2015/Á
Diplomát szerzett: 342
Felvételi adatok 120
225%
110
200%
100
175%
90 80
150%
70
125%
60 100%
50
40
75%
30
50%
20 25%
10 0
0% 2005/Á
2006/Á
2007/Á
2008/Á
2009/Á
Felvettek összesen
2010/Á
2011/Á
első/felvett
2012/Á
2013/Á
ponthat%
2014/Á
2015/Á
Mesterképzésre felvettek száma (naptári évben)
Diplomát szerzett: 103
275 250 225 200 175 150 125 100 75
50 31
0
44
27
18
25
45
38
8
0
2008
2009 energ.
2010 mechatr.
2011 termékt.
2012 modelling.
2013
2014
épületg.
gépész
2015
A BME egyik „zászlóshajója” Széleskörű ismeretek nyitottság
Hőenergetika
Hő- és villamosenergiatermelés
Atomenergetika
Épületenergetika
Villamos energetika
Mesterszak
Alapszak
Vegyipari energetika
Atomenergetika
Megújuló energetika
Hő- és villamosenergiatermelés
„Egyenes út” Energetika MSc
Megújuló energiaforrások
Atomenergetika
Energetika BSc Gépész MSc
Hőerőgépek és berendezések Gépészeti eljárástechnika
Épületgépész MSc
Komfort épületgépészet
Tartalmi megújulás és szemléletváltás 2017-től
A Magyar Képzési Keretrendszer (MKKR) bevezetése 5. szint: felsőoktatási szakképzés
6. szint: alapképzés 7. szint: mesterképzés 8. szint: doktori képzés
Kompatibilis a nyolc szintű Európai Képzési Keretrendszerrel
bemenet alapú (tanterv, előkövetelvény, számonkérés) gondolkodásmód helyett kimenet alapú (tanulási eredmény, használható tudás) tartalmi megújulás a tantervekben szemléletváltás oktatói és hallgatói oldalon
MKKR szerinti dimenziók TUDÁS
KÉPESSÉG
a tudás mélysége, szervezettsége, kiterjedtsége, rugalmassága, formálhatósága
terület-általános és terület-specifikus képességek, motoros készségek
ATTITŰD
ÖNÁLLÓSÁG, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS mértéke, területei a társas környezetben való cselekvés dimenziói mentén
érzelmi és értékelő viszonyulások, megítélés; vélekedések, nézetek; szándékok, törekvések
Átalakuló súlyponti területek Múlt (Jelen)
(Jelen) Jövő
(erőművi) energiatermelés
Termelés, szállítás, szolgáltatás és felhasználás együttesen
Elsősorban „nagy” egységek és „nagy gépek”
Szélesebb technológiai profil
Erősen fosszilis és nukleáris bázisú
Nagyobb nyitottság a megújulók felé
Technológia központúság
Technológia, gazdaság és társadalom együttese
Centralizált rendszerek
Elosztott rendszerek
Köszönöm a figyelmet!
Lévai András életútja, munkássága, az energetikai oktatás kezdetei Dr. Gács Iván ny. egyetemi docens BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Gács Iván
1/16
Életútja • Született: 1908. december 22. Oravicán (Erdély) • Középiskola: Temesvári Piarista Gimnázium • Gépészmérnöki oklevél: 1931. Grazi, majd Bécsi Műszaki Főiskola • 1940-ig különböző romániai munkahelyek (vízerőmű, olajkitermelés) • 1940: az Antonescu kormány kiutasította, Budapestre jön • 1940-1946: csepeli Weiss Manfréd Rt. erőműve Gács Iván
2/16
Weiss Manfréd erőmű fejelése
Gács Iván
3/16
Ipari tevékenysége • 1945 június: Iparügyi Minisztérium közben folytatja a munkát a Weiss Manfrédnál
• 1946 december: Nehézipari Központ Energiaosztály megalapítója és vezetője
• 1949 január: Nehézgépipari Központba Erőmű osztály megalapítója és vezetője
• 1950 január: Erőmű Tervező Iroda nv. (ERŐTERV) megalapítója és vezérigazgatója
• 1962-1967: Nehézipari miniszterhelyettes • Hazai energetikai gépgyártás támogatása Gács Iván
4/16
Néhány kiemelkedő eredmény • Egységes magyar villamosenergia-rendszer kialakítása (NIK) • Erőműrendszer tervezési, gazdasági értékelési metodikájának kidolgozása (ERŐTERV TFF, TEF) • Hazai szénerőművek tervezésének, létesítésének irányítása (ERŐTERV, NIM) • Paksi Atomerőmű kezdeményezése, létesítés előkészítés (ERŐTERV, NIM) Gács Iván
5/16
Új gondolkodásmód • Energiahatékonyság hatásfok növelés, blokknagyság (30 215 MW)
• Gazdasági elemzés több változat összehasonlítás, félszabadtéri kivitel
• Rendszerszemlélet minden mindenre hat, együttműködő villamosenergia-rendszer
• Népgazdasági szemlélet hatás más ágazatokra, pl. gépgyártás, bányászat
• Energetikai – gazdasági – környezeti szemlélet Gács Iván
6/16
Oktatási munkája • Meghívott előadó a Verebélÿ és Komondy tanszéken (villamos- ill. gépészkar) • 1953: alapító tanszékvezető a Hőerőművek Tanszéken (félállásban, miniszterhelyettessége után teljes állásban) • 1977: a tanszék megszűnik, professor emeritus • A tanszék főbb oktatási területei: • • • •
Erőművek (kezdetektől) Atomtechnika, Izotóptechnika (1956-tól) Erőművi szabályozás- és irányítástechnika (`60-as évektől) Energetikai környezetvédelem (`70-es évektől) Gács Iván
7/16
Könyvek, jegyzetek
Gács Iván
8/16
Szervezeti átalakulások Gőzgépek és Hűtőgépek Tsz. 1946, Komondy Zoltán
Kalorikus Intézet Hőerőművek Tsz.
Energiagazdálkodás Tsz.
Kalorikus gépek Tsz.
1953, Lévai András
1951, Heller László
1958, Brodszky Dezső 1968, Bassa Gábor 1988, Penninger Antal
Vill. Géptan Tsz.
Hőenergetika Tsz.
Szabó Imre
1966 Heller László
Hő- és Rendszertechnikai Intézet 1977, Szabó Imre Rendszer- és irányítástechnika Tsz. 1992, Szabó Imre 1996 Zsebik Albin
Energetika Tsz. 1992 Büki Gergely 1996 Rádonyi László
Energetikai Gépek és Rendszerek Tsz. Gács Iván
2002, Penninger Antal 2008, Gróf Gyula
9/16
Lévai, az iskolateremtő Iskolateremtő: olyan ismeretanyagot, módszertant állít össze, amely hosszútávon is megállja a helyét, azt továbbadja tanítványainak, akik továbbviszik és továbbfejlesztik
Lévai iskola erőműves, energetikai iskola Büki Gergely Gács Iván Bihari Péter
nukleáris technikai iskola Csom Gyula Aszódi Attila
Gács Iván
közvetlen tanítványok későbbi követők (tanítványok, tanítványai)
10/16
Képek
Gács Iván
11/16
További funkciók • MTA Műszaki Tudományok Osztálya • Áramlás- és hőtechnikai Bizottság, majd Energetikai Bizottság elnöke • Osztály elnökhelyettes, majd elnök
• BME Tudományos rektorhelyettes • ETE különböző funkciók, majd tiszteletbeli elnök • MET különböző funkciók, majd tiszteletbeli elnök • OTKA Tanács tagja Gács Iván
12/16
Címei, kitüntetései • • • • • • • • • • •
1953: műszaki tudomány kandidátusa 1958: műszaki tudomány doktora 1962: MTA levelező tagja 1973: MTA rendes tagja Magyar Köztársaság Érdemérem, 1948 Kossuth-díj, 1949 Szocialista Munkáért Érdemérem, 1957 Munka Érdemrend, 1968 Szocialista Magyarországért Érdemérem, 1978 Magyar Népköztársaság Csillagrendje, 1988 Széchenyi-díj, 1993 Gács Iván
13/16
Gács Iván
14/16
Oktatási formák • Gépészmérnök erőgépész szak, hőerőgépész ágazat (kevés villamos ismeret) + Villamosmérnök erősáramú szak, műves ágazat (kevés kalorikus ismeret) • 1987 – főiskolai szintű energetikai mérnök (Paks) • 1998 – energetikai mérnökasszisztens (2 éves) • 2000 – egyetemi szintű (okl.) energetikai mérnök (Villamos- és Gépészmérnöki Kar, nukleáris ismeret nincs)
• 2005 – alapdiplomás energetikai mérnök (BSc) • 2009 – mesterdiplomás energetikai mérnök (MSc) Gács Iván
15/16
Gács Iván
16/16
