AZ
1862-BEN
ALAPÍTOTT
1982
.OKTÓBER*
ERDÉSZETF
XXXI.
LAPOK
ÉVFOLYAM
117.
10.
ÉVFOLYAMA
S Z AM
T A R T A L Ü M Údspár-Hantos
Géza: A z e r d ő m ű v e l é s és a z ü t e m t e r v e z é s
4LÖ
Dr. CsM'ónyi József: Az e r d ő m ű v e l é s s z o c i á l i s v i s z o n y a i r ó l
435
Dr. Markos László: A k o e s á r i y t a l a n t ö l g y r e és a c s e r r e v o n a t k o z ó ö k o n ó m i a i v i z s g á l a t o k M e g j e g y z é s e k c s e r t ö l g y e s e i n k r ő l , a k á c o s a i n k r ó l és n e m e s n y á r a s a i n k r ó l (dr. Sali Emil)
439 445
Dr. Temesi
449
Géza: A k o r s z e r ű k ö z e l í t ő g é p e k a l k a l m a z á s á n a k l e h e t ő s é g e i a g y é r í t é s e k b e n
Mendlik Gáza: B ü k k m a k k t e r m é s - f o k o z á s i k í s é r l e t első e r e d m é n y e i
4").")
V a d a s J e n ő s z ü l e t é s é n e k 1 2 5 . é v f o r d u l ó j a (Keresztesi Bélanks.) Bogyay János, Bojár Gábor, Luka B. Bálint, Veperdt Irina: M e l i o r á c i ó s célü t á j r e n d e z é s g r a f i k u s a s z t a l i számítógéppel H o z z á s z ó l á s az „ E r d ő k — m i v é g r e ? , , c. c i k k h e z (Agóes József) Aloys A. Tangó: Az e r d ő - és m e z ő g a z d a s á g f e j l e s z t é s é n e k ö s s z e f ü g g é s e E u r ó p a és Afrika v o n a t k o z á s á b a n . Szabó Róbert, Balogh Zoltán: Z ö l d ö v e z e t a pécsi H ő e r ő m ű z a g y v a t a v a i n
459
Címkép:
B ü k k ö s á l l o m á n y f e l v é t e l és t e r m é s z e t e s f e l ú j í t á s t e r v e z é s e ( F o t ó : Hanala
A hátlapon:
4f>l 405 4(17 471
Pál)
T e r m ő h e l y - és c é l á l l o m á n y t é r k é p
C O N T E N T S Gáspár-Hantos Csötönyi./.: Márkus Temesi Mendlik
G.: T h e s i l v i c u l t u r e a n d t h e f o r e s t s u r v e y i n g
429
O n t h e social c o n d i t i o n s of s i l v i c u l t u r e
435
L.: E c o n o m i c i n v e s t i g a t i o n s o n sessile a n d T u r k e y o a k s
439
G.: P o s s i b i l i t i e s for t h e u s e of u p - t o - d a t e s q u i d d i n g m a c h i n e s in t h i n n i n g s G.: F i r s t r e s u l t s of a n e x p e r i m e n t a i m i n g t h e i n c r e a s e of t h e s e e d - c r o p in a b e e c h s t a n d
449 455
Bogyay J. and c o l l a b o r a t g o r s : L a n d s c a p e p l a n n i n g of m e l i o r a t i o n g o a l s w i t h t h e h e l p of a g r a p h i c t a b l e computer 4(il Tangó A. A.: I n t e r r e l a t i o n s b e t w e e n f o r e s t r y a n d a g r i c u l t u r e in E u r o p e a n d A f r i c a 467 Szabó R.—Balogh Z.: G r e e n b e i t a r o u n d t h e s l i m e l a k é of P é c s s t e a m p o w c r s t a t i o n 471
COUEPWAHME; rauinap-Xiuimout fl-p Iemenhu fi.:
F.: JlecoBOACTBO n cocraBiieHHe o p r x o 3 n . n a H 0 B O c o u H a j i b i - i b i x o T í i o u j e H M ^ x necoBOflCiBa
L
fi.: ÉKÓHOMHMecKHe H C c n e A O B a H M H n o nyGy q e p e u j * - i a T 4 M y M Ay6y H e p n n j i b H o . M y
JX-p Mapnynt JJ-p
TeMeam
Med.aiiK BodhHU
r.:
429 435
: BO3MO>KHOCTH n c n o ^ b 3 0 B a H H í i coBpejueHHbix T p c n e n o M H b i x A'auiHH B n p o p o K M B a i n i n x r i e p B b i t t p e 3 y j i b T a T o n b i T O B n o n B b i m e n M i o y p o w a f f n o c T M o p e m K O B Gyi
A. Taneo:
Caöo P., Banoz
AZ
449 455
ld. M C O T p . : YCTpofíCTBO MeCTOHOCTH C U e ^ b l O MeJIMOpaUHH I i a rpatj)HUeCKOÍÍ HaCTOJlbHOH B b l M H C / l M -
TenbHOíí MaujHHe A.
439
461
CBn3b j r e c H o r o n c e j i b C K o r o x o 3 n í í c T B a B OTHOIUÍHMH E B p o n b i M Ac|)pMKn 3.:
3 e n e H b i f i n o n c H a n y / i b n o B O M 0 3 e p e T e n j i o B o f t o j r e K T p o c T a n u H H r . fleM
467 471
ERDŐ
Az Országos Erdészeti Egyesület k i a d v á n y a . Szerkeszti: d r . S ó l y m o s Rezső. A szerkesztőség: c í m e : B u d a p e s t , I I . , F r a n k é i L e ó u . 44. L e v é l c í m : B u d a p e s t , P f . : 17., 1277. K i a d j a : a L a p k i a d ó V á l l a l a t , B u d a p e s t , L e n i n k r t . 9—11. L e v é l c í m : B u d a p e s t , P f . ; 223., 1906. F e l e l ő s k i a d ó : S i k l ó s i N o r b e r t . K a p j á k : az Országos Erdészeti Egyesület tagjai; előfizethető m é g : a Posta Központi Hírlapiroda ( B u d a p e s t , J ó z s e f n á d o r t é r 1., 1900) é s a l a p t e r j e s z t é s s e l f o g l a l k o z ó e g y e s p o s t a h i v a t a l o k útján. E l ő f i z e t é s i d í j e g y é v r e : 120,— F t , f é l é v r e : 60,— F t , e g y e s s z á m á r a : 10,— F t . K ü l f ö l d ö n t e r j e s z t i : a „ K u l t ú r a " K ö n y v é s H í r l a p K ü l k e r e s k e d e l m i V á l l a l a t ( B u d a p e s t , P f . : 149. H—1389). A z é v i előfizetés á r a : 7 dollár. R é v a i N y o m d a E g r i G y á r e g y s é g , E g e r . 82. 9. 1322. F e l e l ő s v e z e t ő : V i l c s e k J á n o s .
Index: 25 208
H U ISSN 0014—0031
634. 0. 624
AZ ERDŐMŰVELÉS ÉS AZ ÜZEMTERVEZÉS GASPAR-HANTOS
CEZA
Az utóbbi évtizedben bekövetkezett gazdasági változások, az erdőgazdálkodás intenzív szakasza az erdőművelés területén is — nehezebb gazdálkodási viszonyok között — megköveteli az erdő területek potenciális hasznosítását, az erdőművelés hatékonyságá nak növelését. Mindez új és felelősségteljes feladatot ró a terve zőkre, gazdálkodókra és a felügyeletre egyaránt. Az egyes üzemtervezői feladatokról e tanulmány keretén belül csak nagyvonalú tájékoztatást lehet adni, a részletesebb tanulmá nyokat folyamatosan közölni fogjuk. Az üzemtervezés fontosabb erdőművelési feladatai közül legfontosabbnak t a r t o m és külön fejezetben t á r g y a l o m : — a termőhelyi tényezők teljes területű, n ö v e k v ő részletességű és pontosságú meghatározását, — az e r d ő á l l o m á n y szerkezetének részletes és korszerű szempontok szerinti b e m u t a t á s á t , értékelését és elemzését, —• a fafajpolitikai célok fokozottabb érvényesítését, — a nevelővágások tervezési színvonalának növelését, —• a felújítóvágások részletesebb tervezését, — a n e m fatermesztési célt szolgáló e r d ő k b e n a rendeltetésre j o b b a n orientált gazdálkodás tervezését. A termőhelyi tényezők meghatározása
A h a t v a n a s évek közepén kialakított t e r m ő h e l y f e l t á r á s az üzemtervezés t e rületén az 1971-es „ÚTMUTATÓ az erdőgazdasági ü z e m t e r v e k készítéséhez" bevezetésével terjedt el általánosan. Ez az ú t m u t a t ó helyezte először egységes elvi a l a p o k r a az erdészeti termőhelyfeltárást. Azóta v a l a m e n n y i üzemtervezésbe vont t e r ü l e t e n termőhelyfeltárás is folyik, az ú t m u t a t ó b a n rögzített elvek fi gyelembevételével. (Megjelent t a n u l m á n y : Az erdészeti termőhelyfeltárás gyakorlati hasznosí tása. Az E r d ő 1980.) Az elmúlt 10 év m u n k á j a s o r á n elértük, hogy elsősorban az erdősítések tervezési feladataihoz, a döntés meghozatalához megbízható ter mőhelyi információkkal láttuk el az üzemterveket, s elkészítettük mintegy 250 ezer ha területről a termőhely térképet. A fatermesztés távlati tervezéséhez, a fafajpolitikánk tervezéséhez a z o n b a n m á r az erdő egészére kell r e n d e l k e z n ü n k megbízható információval t e r m ő h e l y i v o n a t k o z á s b a n is. Lényegesen rövidebb időtartam alatt el kell érni a teljes te rületű, növekvő részletességű és pontosságú termőhely meghatározást. Ennek a kitűzött feladatnak a megvalósításához a jelenlegi termőhelyfeltárási k a p a c i t á s u n k a t többszörösére kellene fejleszteni, beleértve a személyi és t á r g y i fel tételeket e g y a r á n t .
1. Az egyes termőhelytípus-változatok területei a parádi erdészet területén termőréteg
fizikai
B
Genet ikai t á l a i t ipus vastagság Többletvízhatástól
GyT
KTT
Ossz
KLÍMA
talajfeleseg
független
•
34. Rariker
talaj
41. Erősen s a v a n y u barna erdőtalaj
4 3.Agyagbemosódásos b a r n a erdó'talaj i li
sekély középmely mély középmély
.vályog vályog
72 107
72 199
22 43
166 349
vályog agyag
315 28
41
2
358 28
sekély sekély középmély mély középmely mél y
törmelék vályog törmelék törmelék vályog vályog
3 30 56 130 ' 38
2 8
15
170 3
középmely mely
vályog vályog vá1yog agyag
503
214
717
1 24 7 . 224
566 48 i 1
1 813 2 72 11
igen mel y mely
1 24 2
2 26 31 56 324 ^3
Kellő számú adat birtokában, azok i n f o r m á c i ó t a r t a l m á n a k kihasználása, csak korszerű számítástechnikai, m a t e m a t i k a i módszerek alkalmazásával képzelhető el. 1981-ben az erdőállomány a d a t t á r információtartalmát felhasználva olyan számítástechnikai, m a t e m a t i k a i módszer kidolgozását kezdtük meg, amely egy részt lehetővé teszi, a m á r felvett termőhelyi adatok ellenőrzését, másrészt a termőhelytípus termőhelytípus-változattá történő kiegészítését, s mindkét eset ben utasítást is ad a hibás, hiányos adatok javítására vonatkozóan is. E mód szer és a hagyományos terepi módszer együttes alkalmazásával m á r biztosí t o t t n a k látszik, hogy — viszonylag rövid idő alatt — teljeskörű, megbízható, pontos adatok szolgáltatják majd az alapot a távlati erdőkép kialakításához az erdősítések tervezésén keresztül, a termőhelyek potenciális hasznosításához. A parádi erdészet teljesterületű termőhelyfeltárásának és termőhelytérképe zésének eredményére m u t a t példát az 1. táblázat és a lap hátsó borítólapján látható térkép. Az erdőállomány szerkezetének vizsgálata
Az erdő szerkezetét, összetételét ismertető adatok, táblázatok mindig lénye ges és elengedhetetlen részei, tartozékai voltak az üzemterveknek. Lassan több mint 100 éves m ú l t r a tekint vissza az egyik legismertebb táblázat, a fafaj és korosztály (III. A) táblázat, mely az erdők szerkezetét legjobban befolyásoló tényezőit veszi figyelembe. Alkalmas a fafaj- és korviszonyok b e m u t a t á s á r a , elemzésére és a változások értékelésére. Hiányoznak azonban a jelenlegi üzem tervekből pl. az állományokra, fatermesztési munkaszakaszokra vonatkozó is mertetések. Kísérletképpen tavaly előállítottunk egy olyan táblázatot, mely a fafajmeg oszlást főfafajjal jellemzett állományok szerint különítette el és a korosztályok
2. Az ország bükkös állományainak fafajösszetétel és fatermesztési munkaszakaszok szerinti megoszlása
F a f a j Tölgy
Öss z e g terület h 1255 2
Fater m e s z t e s i m u n k a s z a Tk.gyer N!gyér Érd. T i sz t'. r a e k t 5 5 98 2 27 1 510 2S46
Cser Bükk Gyertyán
4 24 2
58
76369 19 552
1214 13 2
• Akác egyéb k.lomb egyéb t. 1 emb Erdei fenyő . egyéb fenyő összese n
437 3 19 7 206 2 1295 1 668 121 3 9 4
— 73 45 7 64 1840
34 3 10160 2440 •> 3
613 372 2 63 838 15552
649
23 85
15 136 5 5 25
32278 9 2 83
64 763 51 6 253 35 7 25909
262 997 767 565 3 52 52507
k a s z Vh. 257 1 807 17581 2 172 98 751 342 2 07 57 24586
helyett fatermesztési munkaszakaszonként bontja, meg az állományokat, fafa jokat. Példaként az összes bükk állomány fafaj összetételét és munkaszakaszonkénti megbontását m u t a t o m be a 2. táblázaton. (Megjegyzés a táblázathoz: az erdősí tési rovat n e m tartalmazza a folyamatban levő erdősítéseknek az a d a t t á r b a n n e m szereplő részét és a pótlási kötelezettségeket; a véghasználati rovat az utolsó növedékfokozó gyérítés utáni nyugalmi szakaszban levő részleteket is tartalmazza, így n e m azonos a vágásérett állományokkal.) A közölt sűrített alaptáblázat tovább bővíthető, p l : —• bükkös állományok további osztályozásával (elegyetlen, 20%-ig elegyes, gyertyános bükkös vagy hársas bükkös stb.), —• a kísérő fafajok részletezésével (KST m—s. KTT m—s. stb.), — a fatermesztési munkaszakaszok további részletezésével (első, 2-dik, 3-dik tisztítás, v h előtti nyugalmi időszak stb.), — az élőfakészletre, növedékre vonatkozó adatokkal. A táblázat felhasználható az erdő szerkezetének részletesebb vizsgálatára (célállomány-összetétel, fafaj a r á n y stb.), egy adott időpont fatermesztési fel adatainak megállapításához, programbővítéssel egy adott időszakasz feladatai nak meghatározásához és további hasonló jellegű elemzéshez, értékeléshez, öszszehasonlításhoz. A fafajpolitikai célok érvényesítése
Az utóbbi 10—15 évben a fafajpolitikánk megvalósítását elsősorban közgaz dasági szabályozással, az erdősítési egységárakkal, premizálással próbáltuk megoldani, de mint azt az utóbbi évtized bizonyítja, nem egyértelmű sikerrel. Fafajpolitikánkat az erdőgazdálkodás alaptervében, az üzemtervekben kell ér vényesíteni. A korábbi üzemtervek, de jelentős m é r t é k b e n a jelenlegiek is elsősorban a tervidőszakon belül erdősítésre előírt egyes erdőrészletek fafajmegválasztására helyezték a fő súlyt. A korábbi utasítások és a jelenlegi ú t m u t a t ó is előírja az erdőrendezés helyi irányelveiben az előtérbe helyezendő, jelenlegi m é r t é k b e n m e g h a g y a n d ó és a visszaszorítandó fafajok felsorolását. Nem k í v á n t á k meg azonban a célállományok szerinti összesítését, egyeztetését az irányelvekben megfogalmazott fafajpolitikai célokkal. A jelenlegi üzemterv sem viszonyítja
Helyszíni
termőhelyfeltárás
•
:
:
9HI a 10 éves előírást a t e r m ő h e l y adta lehetőségekhez, n e m értékeli az elmúlt időszak és a tervezett erdősítéseinek fafaj összetételét. Az erdőállomány a d a t t á r lehetővé teszi, hogy a fafaj megválasztás ismert módszereivel, új tervezési és ellenőrzési eljárás bevezetésével az ü z e m t e r v e k b e n t u d j u k érvényesíteni fafajpolitikánkat. A korszerűsítés alatt álló tervezési eljárás k e r e t é b e n az üzemtervezendő tel jes erdőterületre távlati erdőképet, illetve az erdősítésre előírt t e r ü l e t e k r e (üzemterv) különböző szintű és i d ő t a r t a m ú erdősítési terveket kell készíteni. A tervezés m e n e t e a következő lesz: A termőhelyi tényezők ismeretében az országos, regionális fafajpolitika a l a p j á n ki kell alakítani az üzemtervezendő terület távlati erdőképét és az azt megvalósító helyi fafajpolitikát, amit az irányelvi jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az ü z e m t e r v tételesen tervezett időszakán belül a lehetséges véghaszná lati területeken a termőhelyi tényezők és a távlati fafajpolitika ismeretében meg kell h a t á r o z n i a célállományok a r á n y á t , majd az erdőrészlet szintű t e r vezéskor, — ahol több célállomány lehetséges, ott elsőként — olyan m é r t é k b e n kell a célállományokat előírni, hogy azok tervezett a r á n y a megfeleljen a k i tűzött célnak. A teljesítéseket folyamatosan, de legalább 5 évenként értékelni kell és szükség esetén el kell végezni a célállomány-előírások megfelelő m ó d o sítását. (Megjelent t a n u l m á n y : G á s p á r - H a n t o s Géza A fafajmegválasztás m ó d szerei és a fafajpolitika érvényesítése az erdőgazdasági üzemtervekben. MTA. A g r á r t u d o m á n y i Közlemények 1982.) A nevelővágások tervezési színvonalának növelése
Az erdők életének leghosszabb időszaka a nevelővágások korszakaiba esik és ez idő alatt végrehajtott nevelővágások h a t á s a n a g y m é r t é k b e n befolyásolja az állományok összfatermését, a véghasználati állományok fatérfogatát, m i n ő ségét. Ezért a nevelővágások megalapozott, a legújabb kutatási e r e d m é n y e k e n alapuló tervezése a tervszerű végrehajtás minőségében és mennyiségében is j e lentősen növeli az állományok összhozamát. A 70-es évek elején — a gazdasági kényszerhatások n y o m á s á r a — m i n d j o b b a n h á t t é r b e szorult a „ k o r á n — g y a k r a n — m é r s é k e l t e n " erdőnevelési szem lélet. Az üzemtervezők követték is ezt az igényt, de sajnos n e m egységes szem lélettel emelték meg az előírásokat. Egyes üzemtervi előzetes jegyzőkönyvekben
tájékoztatóként meghatározzák, hogy pl. a növedékfokozó gyérítésekben 50—60 m / h a a tervezendő kitermelés. Ez megalapozatlan tervezésen keresztül veszé lyezteti az állományok jövőjét, értékét. A gyérítések tervezésének alapja csak a végrehajtás után visszamaradó ál lomány lehet, azaz a tervezőnek a m e g h a g y a n d ó állományt kell elsősorban megterveznie és végrehajtás során az állomány fejlődésében m á r nélkülözhető, vagy a fejlődést akadályozó egyedeket kell eltávolítani. Az üzemtervezőnek jelenleg a fatermési — és erdőnevelési modelltáblák állnak rendelkezésre, amelyek alapján adott fatermési osztályban, fatermőképességi csoportban meg tudják határozni a visszahagyandó darabszámot.. A rendelkezésre álló táblák elegyetlen állományokra vonatkoznak, így azok elegyes állományokban nem, vagy csak korrekciókkal alkalmazhatók. Amíg a k u t a t á s a különböző elegyes erdőtípusokra is elkészíti az erdőnevelési modelltáblákat, az erdőállomány a d a t t á r b ó l termőhelytípus-változatokra (változat csoportokra), állománytípusokra és azon belül fatermesztési m u n k a s z a k a s z o k r a matematikai-statisztikai úton kell k i m u n k á l n i a legoptimálisabb állományszer kezetet és azt kell az üzemtervezőknek a tervezés során alkalmazniuk. 3
A felújítóvágások tervezése
A felújító vágások tervezése a tarvágásokénál bonyolultabb feladatot jelent és ebben kíván segítséget n y ú j t a n i az ü z e m t e r v azzal, hogy m i d e n erdőgazda sági tájra kidolgozza a természetes felújítások helyi irányelveit a nyitóvágástól a végvágásig, a felújítóvágás m i n d e n lényeges mozzanatát. A helyi irányelvek ben —• amelyeket a gazdálkodó és az Üzemtervezési Iroda közösen készít el — rögzíteni kell az állomány véghasználati korát, a felújítás v á r h a t ó i d ő t a r t a m á t , a belenyúlások számát, erélyét, időpontját, az alkalmazott technológiát stb. A Zalaegerszegi Üzemtervezési Iroda pl. Zala megyére kidolgozta a b ü k k természetes felújító vágásoknak rendjét és az állományokat két t í p u s b a sorolta: I. a bükk
nyitóvágás vetővágás végvágás II. a bükk nyitóvágás vetővágás bontóvágás végvágás
természetes
úton jól újul a felújító vágás erélye az összes fatömeg % - á b a n 116 év 20% 120 év 45% 124 év 35% felújítóvágások i d ő t a r t a m a 8 év
természetes
úton közepesen újul 112 év 15% 116 év 25% 120 év 35% 124 év 25% felújítóvágások i d ő t a r t a m a 12 év
Az ü z e m t e r v b e n besorolt természetes felújításának területéről az első bele vágást megelőzően 1:2000 m é r e t a r á n y ú rétegvonalas t é r k é p készült. A t é r k é p e n megtervezték a közelítő n y o m o k a t és úthálózatot, a m u n k a p a d o k , r a k o d ó k h e lyét és ábrázolták a meglevő újulat térfoglalását. Ebből a m u n k á b ó l a kitűzési (geodéziai) és térképészeti m u n k á t az iroda, a jelölési m u n k á t a gazdálkodó végezte. Magában az üzemtervben az eddigi gyakorlattól eltérően külön-külön ter veztük meg az egyes belevágások tervezett időpontját és mértékét. A felújító-
vágások tervezésénél legfontosabb az első belevágás (nyitóvágás) időpontjának és m é r t é k é n e k megválasztása. Ezután mind a tervező, mind a gazdálkodó egy a r á n t lépéskényszerben van, m e r t a megkezdett felújítást végig kell vezetni a helyi irányelvekben megszabott elvek szerint. A nyitó-, bontó- és végvágások olyan h a r m o n i k u s a r á n y á t kell a tervidőszakra megtervezni, amely mellett a felújulás és a legnagyobb értéknövedék t a r t a m o s á n biztosítható. Ezt a köve telményt számítógéppel végzett optimum számítással lehet biztosítani. Irányelvek az egyéb rendeltetésű erdőkben a célra orientált gazdálkodás tervezésére
Az utóbbi 15—20 évben az erdő szerepe az egész világon megváltozott. Nőtt az erdők jelentősége az egyre fontosabbá váló környezetvédelemben, a növekvő szabad idő eltöltésében. Azt a törekvést, hogy ezt a t á r s a d a l m i igényt m i n d jobban kielégítsük, tükrözik az erdők elsődleges rendeltetésében bekövetkezett változások, a védelmi és üdülési rendeltetésű erdők jelentős növekedése/ Míg 1965-ben 80 ezer ha (5,7%) volt az egyéb, elsődlegesen n e m gazdasági rendel tetésű erdők területe, m a 299 ezer ha (18,8%) és további — b á r lényegesen lassúbb — növekedése még v á r h a t ó . Az egyéb rendeltetésű erdők kijelölése mellett igen fontos a szokásostól el térő erdőgazdálkodás tervezése. Célunk, hogy az üzemtervezési rendszer és az üzemtervek korszerűsítésének folyamán •— az erdőtörvény végrehajtásáról szóló 73/1981. MT. sz. rendelet szerint m e g határozzuk azokat a feltételeket, melyek előírják, vagy lehetővé teszik az egyes erdőrészletek elsődleges rendeltetésének megállapítását és kijelölését, — felülvizsgáljuk a jelenlegi egyéb rendeltetésű erdőket, hogy azok kijelölése megfelel-e a kijelölés feltételeinek, és a m e n n y i b e n indokolt, javaslatot t e szünk új rendeltetés megállapítására, — az üzemtervek megújítása során szükség esetén ugyancsak a feltételek fi gyelembevételével javaslatot teszünk, a rendeltetések módosítására, — az egyéb rendeltetésű erdőkre, az „Erdőgazdálkodási Irányelvek" alapján elkészítjük az egyéb rendeltetésű erdők általános tervezési irányelveit (itt kívánjuk célonként részletesen kidolgozni a rendeltetést legjobban betöltő célállományok összetételét — szerkezetét, a nevelővágások idejét — m é r t é két, az állományok vágáskorát és a véghasználat módját, vizsgáljuk a szálaló üzemmód bevezetésének lehetőségét stb.); — az üzemtervezési ú t m u t a t ó b a n előírjuk, hogy az üzemtervezést megelőző irányelvi jegyzőkönyvekben rögzíteni kell a helyi adottságokból adódó, az általános elvektől eltérő tervezési-gazdálkodási feladatokat. Az egyéb rendeltetésű erdők állomány-gazdálkodás tervezésének szabályo zása a vágáskorban, vágásmódban, nevelővágások tervezésében a jelenleg meg levő bizonytalanságot megszünteti. A helyi viszonyokat figyelembevevő egysé ges tervezői szemlélet olyan erdőgazdálkodásnak lehet az alapja, mely a le hető legjobban elégíti ki a többcélú, a jóléti erdőgazdálkodást. Az ismertetett fejlesztési feladatok folyamatos megvalósítása lehetővé teszi az erdőművelés területén lehetőségeink és feladataink jobb megismerését. E n nek b i r t o k á b a n az üzemtervek alkalmasabbak lesznek arra, hogy az ágazati irányítás és a gazdálkodók részére az erdősítési, erdőnevelési és az azokhoz kapcsolódó műszaki fejlesztési, m u n k a - és üzemszervezési feladatok kialakításá hoz megfelelő alapadatokat, terveket, cselekvési ajánlásokat szolgáltassanak.
•r
