A
Berényi Zsuzsa Ágnes (Budapest)
A magyar szabadkõmûvesség a második világháború idején
z 1723-ban James Anderson anglikán lelkész által összeállított és minden szabadkõmûvesre nézve kötelezõ érvényû, úgynevezett "szabadkõmûvesi alkotmány" a tagok szent kötelességévé teszi a haza szolgálatát. Ennek a feladatnak minden korban eleget tettek a szabadkõmûvesek világszerte. Egy példa a sok közül a következõ levéltári kiadatlan irat. Steiner György postafõtanácsos, a soproni "Széchenyi" páholy titkára jelentette Thirring Sámuel fõmester, vagyis a páholy választott vezetõje aláírásával ellátott levélben a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholynak az egyik szabadkõmûves halálát. "A Széchenyi t.·. t.·. szk.·. p.·.-tól (1) 193/1918 A magyarországi Symbolikus nagypáholynak Budapest kel.·..én Nagymester tv.·.(2) Az 1918 dec. 18-i 3584 számhoz szeretettel jelentjük a háborúban elesett tv.·.(3)-ünk adatait: Révész János (369 anyakönyvi szám) tornatanár a soproni állami fõreáliskolában, született Szegeden 1888. nov. 12-én, felvétetett p.·.(4)-unkba 1914. márc. 20-án, 1914. aug. havában vonult be. Mint zászlós került a szerb harctérre a 46-os szegedi bakákkal, majd az orosz harctérre vitték. A legrettenetesebb küzdelmekben vett részt, a többek közt a híres grodeki csatában, hol hõs szegedi bakáival fedezte Lemberg eleste után a visszavonulást. 1917-ben mint fõhadnagy az olasz fronton van és az ottani gyehennából veszi ki a részét, míg 1917. okt. 26-án a Feiti-Hrib hegyen súlyosan megsebesül, okt. 27-én halt meg és 28-án temették el fegyvertársai Lipán Dornberg alatt Görznél. Tv.·.-i üdvözlettel Sopron, 1919. I. 12. Thirring Sámuel fõm.·. Steiner György pftl fõm.·. (5) A soproni "Széchenyi" páholy pecsétje. MOL P1083 Széchenyi páholy Sopron II. 65. cs. 683. Lap
Nagyon sok szabadkõmûves vett részt az elsõ világháborúban katonaként, Révész János csak egy volt közülük. Egyes páholyok kénytelenek voltak "ideiglenesen" szüneteltetni összejöveteleiket, mert a háborús események miatt a tagságból legtöbben távol az otthontól katonai szolgálatot teljesítettek. Az idõs otthon maradottak is kivették részüket a haza szolgálatából. Hadikórházakat üzemeltettek, az orvos szabadkõmûvesek ingyenesen látták el a sebesültek gyógykezelését. Erre a célra sok páholy átalakította a páholyházát nem egyszer azon az áron, hogy emiatt nem tudtak szabályszerû szabadkõmûvesi szertartást végezni. Bekapcsolódtak a nõi családtagok is ebbe a munkába ápolónõként. A Magyar Vöröskereszt több elismerõ kitüntetést adott a szabadkõmûvesek áldozatos munkájának elismeréseképpen. Emberbaráti intézményeiket is mûködtették lehetõségeikhez képest. Legnépszerûbb ezek közül az Ingyen Kenyér és az Ingyen Tej volt. Budapesten, a Podmaniczky utca 45. szám alatt, a Nagypáholy házban osztottak minden rászoruló részére kenyeret és tejet a "Régi Hívek", illetõleg a "Minerva" páholy mozgalmaként. Késõbb hozzá járult az "Eötvös" páholy ELOT, vagyis "Eötvös Levesosztó Társaság" kezdeményezésére. Ez a jótékonysági tevékenység hamarosan a többi budapesti páholyban és más városok szabadkõmûvesei körében is követõkre talált. Egy, az oroszok által lerombolt felvidéki falut: Mezõlaborcot "Kõmûvesfalva" néven saját erejükbõl és terveik szerint újjáépítettek. Ma Mezõlabort 'Medzilaborce' néven Szlovákiához tartozik. Magyarország feldarabolásának terve már ismeretessé vált 1918-ban. Ennek következményeit minden, a tényeket ismerõ ember elõre látta. A magyar szabadkõmûvesek igyekeztek megakadályozni ezért ennek bekövetkezését. Emiatt 1918. november 25-én a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy ünnepi gyûlésén elhatározták, hogy a világ szabadkõmûvesi fõhatóságaihoz táviratot küldenek, amelyben ismertetik, hogy demokratikus kormány áll az ország élén és ezt a demokratikusan gondolkozó államoknak támogatásban kell részesíteni! Akadályozzák meg az ország területi feldarabolását!1 A felhívás összeállítói elõször drámai képet festettek a magyarországi helyzetrõl. Csakhogy ügyeltek arra, hogy az angolok számára a törvénytelenségek, a törvényen kívüli állapot rémségeit ismertették, az amerikaiakat inkább érzelmi oldalról igyekeztek megközelíteni. Mindkét esetben történelmi bizonyítékok segítségével törekedtek az illetõ ország jóindulatát megnyerni. Az Angliának szóló szöveg Magyarország tervezett megcsonkítását a törvénytelen megszállás következtében bekövetkezett nyersanyagforrás-hiány oldaláról helytelenítik. A nemzetiségi összetétel ismertetése azt bizonyítja, hogy az akkor fennálló egységes Magyarország biztosítja a nemzetiségi egyenjogúságot, a megcsonkított országban a magyar irredentizmus soha ki nem oldható módon veszélyezteti majd Európa békéjét. Elõre vetíti a várható balkáni háborúskodás veszélyét. A vallási összetétel szempontjára is felhívták a figyelmet. A katolikus és protestáns magyarok nem fogják elvisel1
Berényi Zsuzsanna Ágnes: Iratok a Magyar Szabadkõmûvesség Történetéhez 1918-1950, Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2001. (A továbbiakban: IR) 33-34. oldal
195
ni az ortodox vallás befolyását. Nagymagyarország: a Kárpát-medence természeti egységet alkot. Emlékeztet az írás a múltra, amelyben a török ellen Magyarország védte meg Európát a törököktõl. Kossuth látogatást tett Angliában és a magyar nép szabadságszeretete mindig nagy rokonszenvet biztosított Anglia és Magyarország között. Ezeréves történelmi, szerzett jogunk van azokra a területekre, amelyeket most el akarnak venni tõlünk. A magyarság sohasem fog belenyugodni ebbe az igazságtalan döntésbe. Az Amerika részére fogalmazott felhívás a helyzet ismertetése után Magyarországnak a demokrácia és a béke iránt érzett elkötelezettségét hangsúlyozza. Magyarország megszállása elképzelhetetlen, középkori helyzetet teremtett. A cseh, magyar, román, szerb történelemre hivatkozva bizonyítja hazánk jogát az õsi területekhez. Földrajzi bizonyítékokat, a területi egységet, majd a vallási indokokat említi. A nyelvi kérdéseket szemléletes hasonlattal magyarázza, a nyelvcsaládok fogalmát világosan kifejti, majd rámutat a cseh-szlovák nyelv különbözõségére. Valóban feltehetõen a béketárgyalások tájékozatlan döntéshozói úgy vélhették, különösen a csehek érvelésének hatására, hogy a cseh és a szlovák nyelv azonos, legfeljebb nyelvjárásban tér el egymástól. A természettel példálódzik: a folyók iránya és a vándormadarak szokásai is azt teszik félreérthetetlenné, hogy a Kárpát-medence egységesen Magyarország kell, hogy maradjon. Kéri a béketárgyalások amerikai küldöttjét, hogy szólaljon fel érdekünkben. Ez a megszállás ugyanis állandósítja a jogfosztottságot, balkáni állapotokat teremt és ezt kiterjeszti késõbb egész Európára. Az egyesült Európa amerikai javaslatát ugyan helyeslik az irat fogalmazói, de amíg az - sok év múlva - megalakul, addig Magyarországnak joga van a Kárpát-medence birtoklásához. Új kérdés merül majd fel a világ gondjai között: "a magyar ügy". Szomorú, hogy mindkét kiáltvány pusztába kiáltott szó maradt csupán és a jelzett veszélyek bekövetkeztek. Az õszirózsás forradalom sok vezetõje, a Károlyi-kormány legtöbb tagja, maga Jászi Oszkár, a "Martinovics" páholy fõmestere, a polgári radikalizmus vezéralakja is szabadkõmûves volt. Erre a demokratikus kormányra hivatkoztak a kiáltványok. Ezzel akarták bizonyítani a nyugati hatalmak elõtt azt, hogy Magyarország nem az az elmaradott ország, amely veszélyeztetné a nyugati demokráciákat. A magyar szabadkõmûvesek tehát megtették, amit csak tehettek Magyarország érdekében, mégis 1919-ben a Magyar Tanácsköztársaság vagyonukat zár alá vette, így tette lehetetlenné mûködésüket, 1920-ben pedig betiltották tevékenységüket hazafiatlanság hazug vádjával. A Nagypáholyházat zár alá vették, a benne lévõ értékes tárgyakat szabályszerûen ellopták. Ezeknek egy részét késõbb a szabadkõmûvesek az ócskapiacon vásárolták vissza. A rendkívüli értéket képviselõ könyvtár sok darabja is erre a sorsra jutott. Azonban nagy része a nemzeti könyvtárba került, ahol ma is megtalálhatók a "Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy könyvtára" feliratú könyvek nagy számban. Az elkobzott épületben a Magyar Véderõ Egylet került. A szabadkõmûvességet Csehszlovákiában ekkor még nem tiltották be, ezért a magyar szabadkõmûvesek vezetõikkel a felvidéki magyar páholyokat látogatták és ott tartották szertartásos találkozóikat. Még a felvételeket is ott intézték Prágába, Pilsenbe, Karlsbadba, Olmützbe, Brünnbe, Gablonzba és Svájcba is el-ellátogattak. Ugyancsak Bécsben is mûködhetett tovább a szabadkõmûvesség, ezért nem egyszer egész szerelvényre való magyar szabadkõmûves utazott el, hogy páholy-összejöveteleken vegyen részt. Bécsben még magyar páholyt is alakítottak 1925ben "Labor" (Munka), illetõleg késõbb "In Labore Virtus" (Munkában a dicsõség) néven. Olyan ismert kiválóságok léptek Bécsben a szabadkõmûvesi láncba, mint Ágoston Péter jogakadémiai tanár, korábban a nagyváradi páholy fõmestere, Karinthy Frigyes, Zsolt Béla. A Nagypáholyház kimenekített értékeibõl Bécsben még magyar szabadkõmûves múzeumot is létesítettek. Erdélyben is tovább élhetett a szabadkõmûvesség, de a románok - más magyar szervezetekhez hasonlóan - el akarták venni a magyar páholynak a mûködési engedélyét, illetõleg be akarták olvasztani õket a sebtiben megalakított román páholyokba, azok fennhatósága alá rendelve a régtõl virágzó, nagy múltú magyarokat. Ennek mindvégig ellenálltak a nyelvüket, magyarságukat végsõkig védelmezõ erdélyi magyar szabadkõmûvesek. A legkiválóbbak között volt Alpáthy István növénytantudós, Fabinyi Rudolf, a kolozsvári egyetem kémia tanszékének megalapítója, Ruzicskay György festõmûvész is. Csakis a betiltott magyarországi szabadkõmûvesektõl várhattak - és kaptak is - segítséget. Ossian Lang, a new yorki nagypáholy fõtörténésze ugyan az erdélyi magyar szabadkõmûvesek hívására ellátogatott Erdélybe, hogy védelmezze az üldözött magyar szabadkõmûvességet, de megtévesztették a tájékozatlan amerikait, aki így eredmény nélkül tért haza.2 A szabadkõmûvesek ettõl kezdve titokban jöttek össze, vendéglõkben, legtöbbször a Hangli-kioszkban vagy a Lánchíd és az Országház kávéházban találkoztak, sokszor magánlakásokban. Leginkább mégis "fedõszervekben" mûködtek tovább.3 A jótékonysági tevékenységüket ugyanis tovább folytatták. Az Országos Gyermekvédõ és Frõbel Egyesület a Bajza utcában, az Ingyen Kenyér - Ingyen Tej mozgalom a Károly körút 15. szám alatt, a Nyomorék Gyermekek Országos Otthona, az alkoholizmus ellen küzdõ Good Templár Rend, a Rotary Klub, a Cobden Szövetség, a Pesti Lloyd Társulat, a Szünidei Gyermektelep és egyéb szervezetek társaságában nagy részt szabadkõmûvesek voltak találhatók. Az emberi jogok védelmére alakult az Emberi Jogokat Védõ Liga már 1898-ban Franciaországban és ez késõbb a fasizmus és a hitlerizmus ellen is határozottan fellépett. Ennek magyar tagozatát a Párizsban élõ Bóta Ernõ alakította meg Franciaországban élõ emigráns magyarokból azzal a céllal, hogy segítse az emigránsokat. Elnöke gróf Károlyi Mihály, majd gróf Andrássy Katinka lett. Legtöbb tagja szabadkõmûves volt. A francia és a svájci nagypáholy engedélyével külföldön tizenhét budapesti és néhány vidéki páholy tovább 2
"…Nyelvünket nem adjuk! A romániai magyar szabadkõmûves páholyok végnapjai" Európa 3 Annales, 127-151. oldal
196
tevékenykedett, évente megválasztotta vezetõségét. Az egyes intézményeiket tovább mûködtették. Az említetteken kívül a "Századunk" c. folyóiratot, a Péntekesti Asztaltársaságot, a Budapesti Önkéntes Mentõegyesületet és más szervezetet. Sok volt a szabadkõmûves hagyományosan a Magyar Vöröskereszt Egylet tagjai között, a Magyar Tudományos Akadémiában, a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Keleti Kereskedelmi Akadémián, a Nemzeti Színházban, a Magyar Állami Operaházban, a Szent István kórházban, a Charité poliklinikán, az Erzsébet Népakadémián, az Ismeretterjesztõ Társulatban, a Társadalomtudományok Szabad Iskolájában, a Magyar Szülõk Szövetségében, a Bartha Miklós Társaságban. Az "Eötvös József Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság" is megmaradt szabadkõmûvesi intézménynek, a Magyar Nyelvõr szerkesztõje és munkatársai legtöbben szabadkõmûvesek voltak, a Literatúra folyóirat és számos lap: a Hét, a Nap, a Múlt és Jövõ, a Független Budapest, az Állam és Polgár, a Jó Egészség, a Pedagógia és Gyógypedagógia, a Tükör, az Élet, a Toll, a Magyar Vaskereskedõ, a Vasárnapi Újság, a Könyvpiac, a Dolgozó Asszonyok Lapja, a Magyar Kereskedelem folyóirat munkatársai többnyire a szabadkõmûvesek közül kerültek ki. Az Est Lapok, a Magyarország, a Politikai Napilap, az Újság, a Népszava, a Magyar Hírlap, a Pesti Hírlap, a Nyolcórai Újság, a Budapesti Napló, a Pester Lloyd, az Esti Kurir, az Új Nemzedék is szabadkõmûves lapként szerepelt. A Vajda János Társaság, a Magyar Írónõk Köre, a Magyar Kémikusok Egyesülete, a Magyar Néptanulmányi Társaság, a Magyar Pszichiátriai Társaság, a Kõrösi Albin Társaság, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az Írók Gazdasági Egyesülete, a Magyar-Cseh Iparbank, az Angol-Magyar Bank, a Nagykereskedõk Országos Szövetsége, a Magyar Bankárok és Értékpapír Kereskedõk Országos Egyesülete, az Országos Iparegyesület, a Pénzintézeti Központ, az Általános Közjótékonysági Egyesület, a Magyar Írók és Hírlapírók Köre, a Magyar Újságírók Egyesülete, az Országos Ügyvédszövetség, a Pénzintézeti Tisztviselõk Országos Egyesülete, a Magyarországi Magántisztviselõk Szövetsége, a Magyar Könyv- és Zenemûkereskedõi Alkalmazottak Országos Egyesülete, a Magyar Magkereskedõk Országos Szövetsége, a Magyar Áruügynökök Központi Egyesülete, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Budapesti Kisipari Hitelintézet, a Foncier Általános Biztosító Intézet, a Szombathelyi Jótékony Asztaltársaságok Szövetsége, a Pénzintézeti Tisztviselõk Országos Egyesülete, a Magyar Kereskedelmi Csarnok Nagykereskedõk Országos Szövetsége és számos más szervezet szabadkõmûves vezetésû volt. A budapesti Lipótvárosi Kaszinó, a Belvárosi Polgári Kör, az Erzsébetvárosi Kör, a Magyar Tudakozó Egylet, a Magyar Békeegyesület, a Népszövetségi Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Demokrata Párt, a schlaraffia szervezet sok tagja volt szabadkõmûves. Az Athenaeum kiadó, a Dante kiadó, a Benedek Marcell által szerkesztett Irodalmi Lexikon, a Halhatatlan Könyvek sorozat és sok más szervezet a szabadkõmûvesek találkozó helye lett. Ugyancsak a Pen Klub, a Páneurópai Unió, a Feministák Egyesülete, a Magyar Fabiánus társaság tagjai között sok volt a szabadkõmûves. A második világháború idején a magyar szabadkõmûvesség itthon nem mûködhetett, elsõsorban a háborús események miatt, de csaknem ugyanennyire fontos szerepe volt ennek a tiltó rendelkezéseknek is. Ismét az amerikai páholyok igyekeztek közbenjárni a magyarországi szabadkõmûvesség engedélyeztetése érdekében, de a Bethlen-kormány olyan feltételeket kívánt szabni, amelyeket a magyar szabadkõmûvesek nem fogadhattak el. Az idõs szabadkõmûveseket még a fiatalabbaknál is jobban megviselték a háborús események, betegek, szegények lettek. A fiatalabbak katonáskodtak. Számos szabadkõmûves került az üldözöttek közé, és áldozatul esett a gyûlöletnek, nem szabadkõmûves társaikhoz hasonlóan. A szabadkõmûvesi kapcsolatok megszakadtak, nem tudtak egymásról. Az 1945 után késõbb újjáéledt magyar szabadkõmûvesség rendszeresen gyûjtötte az egyes páholyoktól a háború alatt elszenvedett üldöztetések listáját. Ezeken nagy számú halálesetrõl, öngyilkosságról, kivégzésrõl, bebörtönzésrõl, jogfosztottságról, állásvesztésrõl, elhurcolásról, vagyonelkobzásról és más szörnyûségrõl esik szó oldalakon keresztül. Amikor a második világháború véget ért, az egyes páholyok még életben lévõ tagjai elkezdték keresni egymást. Ha a páholy vezetõje, fõmestere még élt, akkor rendszerint a felkutatott páholynévsorok alapján, vagy egyszerûen csak emlékezet után igyekezett összegyûjteni az egykori páholytagokat. Ez a munka nagyon sok idõt és energiát vett igénybe, de mégis sikeresnek bizonyult. Az Amerikai Egyesült Államokban, New Yorkban a magyar alapítású, magyar tagokkal mûködõ "Ehlers" páholy meghallotta, hogy lehetõség nyílt a magyar szabadkõmûvesség felélesztésére, ezért azonnal bizottságot hívott létre az ügy támogatására. Ennek a bizottságnak az élén állt annak kezdeményezõje, az "Ehlers" páholy fõmestere: Arthur Keil. Az erkölcsi támogatáson kívül jelentõs anyagi segítséget is nyújtottak a nagy szükséget szenvedõ magyar szabadkõmûveseknek. Gerõ Andor Balassa József betegsége miatt maga intézett felhívást a napilapok útján a megmaradt szabadkõmûvesekhez, hogy jelentkezzenek a páholyházban. Igyekeztek bejutni a Nagypáholyházba. Azt azonban, mint tudjuk, elfoglalta a Magyar Országos Véderõ Egylet. Gerõ Andor, a "Könyves Kálmán, az Elõítéletek Legyõzéséhez" címû páholy titkára, az illegális szabadkõmûvesség fõtitkára néhány lelkes fiatal szabadkõmûvessel elment a Podmaniczky utca 45. szám alatti Nagypáholyházba. Ekkor már az újonnan alakult Parasztpárt is tanyát ütött benne, de hajlandónak mutatkozott megosztani az épületet az újjáéledõ Magyarországi Szimbolikus Nagypáhollyal.4 Kapcsolatot kerestek az idõs nagymesterrel, dr. Balassa Józseffel. Hidak akkor már nem voltak, hiszen a németek fel3 4
IR 163. oldal Dr. Gerõ Imre: A magyar szabadkõmûvesség története a második világháború után, Toronto, 1960. („Unitas“ Magyar Szabadkõmûves Kör kiadása) (A továbbiakban: GERÖ) 5. oldal
197
robbantották az összes dunai hidat. Balassa József Budán lakott az ostrom idején. Nem tudták elvinni a páholyházba, hiszen az Pesten volt. Balassa József 1945 januárjában úgy halt meg, hogy a Nagypáholyházba többet nem tudott eljutni. Az akkor a Városházán székelõ Nemzeti Bizottság megadta az ideiglenes mûködési engedélyt a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy számára. A páholyház romos állapotban volt. Az éledezõ szabadkõmûvesség elsõ teendõjének tartotta azt, hogy az épületet rendbe hozza. Ennek érdekében Fónagy Béla építésszel, az "Eötvös" páholy fõmesterével az élen építõbizottságot hoztak létre. Elõször is a romokat kellett eltakarítani. 1945 tavaszán intézõbizottság alakult.5 Vezetõket kerestek. Azonnal Benedek Marcellre gondoltak, de miután õ Erdélyben tartózkodott és még levelezni sem lehetett akkortájt, ezért Supka Gézára esett a választás. Dr. Supka Géza a Magyar Nemzeti Múzeum elnöke volt, a "Világ" címû lapot megindította és politikával is foglalkozott. Ezért csak hosszas rábeszélésre volt hajlandó ideiglenesen elvállalni a nagymesterséget. 1945. március 6-án Gerõ Andor fõtitkár 76 fõ elõtt tartotta beszámolóját és 1945. március 21-én választották meg az elsõ intézõbizottságot. Ez 16 tagból állt, élén Fónagy Bélával, aki 1945 decemberében lett tagja a szûkebb vezetõségnek. Rajta kívül tag volt még dr. Bárdos György, az illegalitásban is mûködõ "Mozart" egyesület vezetõje, Tarján Ödön és Gerõ Andor. 1945 novemberében az Intézõbizottság életre hívta a Szövetségtanácsot. Ez november 29-én újjáalakult. Felélesztették, kiépítették a külföldi kapcsolatokat is. 1946 elején újjáalakult három régi páholy. 1946. február 10-én az Emberi Jogok Ligája Békebizottsága ismét megindította tevékenységét. 1946 márciusában hívták össze a betiltás után az elsõ Nagygyûlést. Ekkor iktatták be helyettes nagymesteri tisztségébe Supka Gézát. Vele együtt helyettes nagymester lett Tarján Ödön is. A fõszónok Bárdos György és Balló Rudolf. Hivatalosan is fõtitkár lett Gerõ Andor.6 A nagygyûlésen elmondott beszédében Supka Géza többek között így szólt: "bele kell menni a társadalomba és pedig mindenekelõtt az átnevelés kérdésében" … "Hidat kell teremtsünk az értelmiség és a munkásság között." … "A fizikai munkásság értékes elemeit is be kell vonni a szabadkõmûves munkába." (Hát bizony ez nem sikerült.) "Hídként álljon a magyar szabadkõmûvesség Kelet és Nyugat között világkapcsolataival." Ezt a híd-szerepet valósággal üldözte az egyre inkább önkényuralomba torkolt államhatalom.7 Ezért került sor nemsokára a magyar szabadkõmûvesség ismételt betiltására 1950-ben.
Jegyzetek
1. t.·. és t.·. 'törvényes és tökéletes', vagyis a fõhatóság elismerte és legalább hét "mester" fokozatban lévõ szabadkõmûves alapította páholy - belsõ használatú, egyezményes rövidítése 2. Nmstr.·. 'nagymester', vagyis az ország szabadkõmûveseinek választott vezetõje megszólításának - belsõ használatú, egyezményes rövidítése 3. tv.·. 'testvér' - a szabadkõmûvesek szokásos megszólításának - belsõ használatú, egyezményes rövidítése 4. p.·. 'páholy', vagyis a szabadkõmûvesek csoportja - belsõ használatú, egyezményes rövidítése 5. fõm.·. 'fõmester', vagyis a szabadkõmûves páholy választott vezetõje - belsõ használatú, egyezményes rövidítése
5 6 7
ÚMKL Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy XXVIII-M-1 1.d. GERÖ ÚMKL Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy XXVIII-M-1-1.d.
198
A történelmi iskolán elhangzott előadások tartalmi kivonata Balogh Ádám (Bad Ischl)
II. rész
v.n. kisbarnaki Farkas Ferenc - "oly-gazdag" életéből…
A 2. világháború előtt: Életrajz, első világháború, a két háború közti idő. Ludovika parancsnok, XXXIII. Eucharisztikus kongresszus. Országos főcserkész stb. A 2. világháború alatt: Debreceni VI. hdt. pk., a Tatárhágó védelme. Szerepe az 1944. pkt. 15-i eseményekkel kapcsolatban. Okt. 10. - Vezds-i kinevezése. - A Kormányzó Úr "kormányalakítási szándéka" Nyilas hatalomátvétel: - v. F.F. félreállítása, rendelkezési állományba helyezése.. 7 tbk. (stb.) elleni hadbírói eljárásnál mint szakértő kirendelése és szerepe. (1945 február). 1945. március 27. - nyugdíjazása - letartóztatása elől "privát" nyugatra megy. A 2. világháború után: v. F. F. "életfogytiglani fegyháza.." lett ítélve. Ezzel kapcsolatban levele a "Honvédelmi Miniszter Úrnak" (1945. XII. 25). Az emigrációban: Cserkészet - MSZM (Magyar Szabadság Mozgalom). Altöttingi országgyűlés' ABN = Antibolsevista Blokk "of Nations" (A Tatárhágó visszanéz). Szent László Emlékbizottság - később Társaság - Magyar Honvédelmi Tanács 1956: A Vitézi Rend újjáélesztése és elismertetése mint Lovagrend. Személyi tragédiái: 1965 felesége - 1965 lánya halála. Kapcsolata Mindszenty kardinálishoz. 1970 cserkész és vitézi Rend-i jubileum. Emlékezései. 1977 szerencsétlen esése. Öregek otthona. 1980. IV. 14. - Halála. "Rehabilitálása" = Fővárosi Bíróság Bp., 1999 június 16. Berényi Zsuzsa Ágnes (Budapest) A magyar szabadkőművesség a második világháború idején
1. A magyar szabadkőművesség történetének áttekintése 1920-ig. 2. Az illegalitás évei, fedőszervek. 3. A második világháború vége. Újjáalakulás. 4. a. Első szervezkedések. b. Páholyok kezdeményezései. c. A Nagypáholyház kárainak felmérése. d. Páholyházépítő Bizottság és munkássága, eredményei. e. Külföldi szabadkőművesi segítség. 5. A szabadkőművesek tevékenysége: a. Szellemi téren: önművelés, előadások, kiállítások, hangversenyek, könyvtár létesítése, folyóirat, könyvkiadás, szervezetek alakítása. b. Gyakorlati téren: segélyezések, jótékonysági létesítmények segélyezése, a Lánchíd újjáépítésében segítség, a Nagypáholyház rendbe hozatala.
Csámpay Ottó (Pozsony) A 2. világháború társadalmi következményei a csehszlovákiai magyarságra
Politikai paradoxonhelyzetek Csehszlovákia háborús részvételében. A londoni csehszlovák kormány magatartása és a Tiso-féle Szlovák Állam hadviselése. Benes elnök politikai csalásai a nagyhatalmak vezetőinél. A kassai kormányprogram magyarellenes cikkelyei. Csehszlovákia mint a 2. világháború győztes állama. A benesi dekrétumok és a magyarok kollektív megbüntetésének formái. A magyar közalkalmazottak elbocsátása az oktatási rendszerből. Az 1945-1949 közötti szlovákiai magyar iskolanélküliség. Az ún. reszlovakizáció és deportálások. A lakosságcsere és belső telepítések.
Csihák György (Zürich)
Az Altöttingi Országgyűlés
Az 1949. évi XX. Törvény (kihirdetés napja: 1949. augusztus 20.) a Magyar Népköztársaság Alkotmánya - a pusztán hatalom által mindmáig érvényes magyar alkotmány - minden tekintetében kommunista mű. Máig számtalanszor módosították; a leglényegesebb az 1989. évi, amióta az államforma ismét köztársaság. Az utolsó magyar békerendszerű, demokratikus és alkotmányos országgyűlés, az 1938. évi XIX. t.-c. alapján 1939-ben alakult. Ez mindmáig az utolsó Magyar Országgyűlés, amelynek a nemzetközi jogban elismert alkotmány teremtő és alkotmány módosító ereje volt. Az időközben kitört 2. világháború miatt az alkotmányosan meghozott 1944. évi VII. t.-c. az 339
X. Magyar Történelmi Iskola
•
ZMTE XVI. Magyar Őstörténeti Találkozó
U n g a r i s c h H i s t o r i s c h e r Ve r e i n Z ü r i c h
Magyar haditechnika és magyar hadjáratok a kora középkorban * A második világháború és történelmi következményei Magyarország szempontjából (1939-1949) A Tizenhatodik Magyar Őstörténeti Találkozó és Tizedik Magyar Történelmi Iskola előadásai és iratai Szentendre, 2001
A ZÜRICHI MAGYAR TÖRTÉNELMI EGYESÜLET KIADVÁNYA Budapest Zürich 2002
U n g a r i s c h H i s t o r i s c h e r Ve r e i n Z ü r i c h
Magyar haditechnika és magyar hadjáratok a kora középkorban * A második világháború és történelmi következményei Magyarország szempontjából (1939-1949) A Tizenhatodik Magyar Őstörténeti Találkozó és Tizedik Magyar Történelmi Iskola előadásai és iratai Szentendre, 2001
A ZÜRICHI MAGYAR TÖRTÉNELMI EGYESÜLET KIADVÁNYA Budapest « Zürich 2002
Szerkesztette és lektorálta: CSIHÁK GYÖRGY (Zürich) a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke Sorozatszerkesztő: CSIHÁK GYÖRGY (Zürich) a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke
A kiadvány nyomdaköltségei egy részének fedezéséért, köszönet illeti a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát, míg a költségek nagyobb részét a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem fedezte
A könyv szerzői valamennyien ellenszolgáltatás nélkül vettek részt a találkozón, oktattak az iskolában és munkájukat az Egyesület rendelkezésére bocsátották. Fizetségük legyen a Nemzet hálája!
A kötetben lévő belső-ázsiaiakat ábrázoló képek Szederkenny Ferenc (Adelaide) Ázsia-utazó felvételei
Felelős kiadó: dr. Szabó Miklós, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelni Egyetem rektora Tervezőszerkesztő: Szabó Mihály Készült: Zepetnek Nyomda, 8171 Balatonvilágos Felelős vezető: Töttössy Péter
ISBN 963 86100 6 9 4
A rendezvény fővédnöke dr. Szabó János
a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere
védnöke dr. Csapó József
ny. szenátor (Nagyvárad)
dr. Darai Lajos
a Kodolányi János Főiskola tanára (Székesfehérvár)
Csere Sándor
dr. Gyulai Endre
Kuti Csaba
Miakich Gábor dr. Mikó Jenő
Patrubány Miklós
Pokorni Zoltán
kanonok (Tapolca)
szeged-csanádi megyés püspök (Szeged)
a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke
Szentendre város polgármestere
pozsonyi református püspök
a Magyarok Világszövetségének elnöke
oktatási miniszter (Budapest)
dr. Szabó Miklós
a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora
Weiersmüller Rudolf
Svájc magyarországi nagykövete
Tüttő György
dr. Zachar József
pápai prelátus (London)
az MTA doktora, a ZMTE Tudományos Tanácsának elnöke
5
Tartalom
Vörösmarty Mihály Faragó József (Kolozsvár) Csapó József (Nagyvárad) Csihák György (Zürich)
Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 Megnyitó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 Köszöntő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 Gondolatok történelemkutatásunk állagáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13
Darai Lajos Mihály (Kápolnásnyék) Cey-Bert Róbert Gyula (Bangkok) Cser Ferenc (Melbourne) Hadonich István (Melbourne) Faragó József (Kolozsvár)
A magyar és az egyetemes őstörténeti időrend összehasonlító módszertana . . . .19 Nemzeti jelképeink tragikus elvesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .29 Életszimbólumok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .33 A judeo-keresztény “Biblia eredete és az úgynevezett magyar hit” . . . . . . . . . . .40 Kádár Kata balladájának kínai változata időszámításunk második-harmadik századából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .47 A kelta mondavilág (és magyar párhuzamai) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .51 A H(á) Istenről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .64 A sumir nyelvvita és előzményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .66 Ó-Magyarországi (kárpát-medencei) bevándorlások Etrúriába . . . . . . . . . . . . . . .71 El(v)álasztás – avagy – Kitekintés az “ész” börtönéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .79 Az euroázsiai birodalmak autonómiája és együvétartozása . . . . . . . . . . . . . . . . . .83 A világ legősibb törvényeinek fennmaradása a székely falutörvényekben . . . . . .89 Jeltörténeti azonosságok, hasonlóságok és párhuzamok a kínai és a sumér írástörténetben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .95 Népek, nemzetek, írások útja(i) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .100 Körülbelül ötven meggondolás, hogy miért nem vagyunk finn-ugor származásúak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .104 Avar – Nagar – Magar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .106 Őstörténelmi ismertetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .123 Utazásaim Belső-Ázsiában (Útibeszámoló) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .127 Kik a kozákok? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .144 A Magyar Nagyfejedelemség hadművészete a honfoglalás idején . . . . . . . . . . .149 A honfoglalás és a székelyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .156 Bulcsu horka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .161 Rosz (rusz) királyi testőrség és földrajzi név hagyatéka az Árpád-korból . . . . .164 Etelköztől Nándorfehérvárig – avagy – Egy honvisszafoglalás elfelejtett részleteiről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .169 Filmismertetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .173 Egy föld amelyért annyiszor... – avagy – Ármányok és harcok egy területért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .176
I. rész A magyar őstörténeti találkozó előadásainak teljes szövege
Timaru-Kast Sándor (Ingelheim) Takács József (Tiba) Marton Veronika (Győr) Mesterházy Zsolt (Budapest) Takács József (Tiba) Barabási László (Csikszereda) Barabási László (Csikszereda) Szekeres István (Budakalász)
Takács József (Tiba) Dani Pál (London)
Szederkénnyi Ferenc (Adelaide) Szederkénnyi Ferenc (Adelaide) Szederkénnyi Ferenc (Adelaide) Polgár Lajos (Melbourne) Nagy Kálmán (Budakeszi) Barabási László (Csikszereda) Herényi István (Budapest) Horváth Lajos (Veresegyház) Takács József (Tiba)
Csihák György (Zürich) Takács József (Tiba)
II. rész A magyar történelmi iskola előadásainak teljes szövege
Zachar József (Budapest) Berényi Zsuzsa Ágnes (Budapest) Nagy Kálmán (Budakeszi) Juba Ferenc (Bécs) Juba Ferenc (Bécs) Juba Ferenc (Bécs) Sancz Klára Lujza (Budapest) Gottesmann Péter (Budapest) Isépy Dezső (Sátoraljaújhely) Radnóczy Antal (München) 8
Az Új Háború és a magyarság 1937-1947 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .181 A magyar szabadkőművesség a második világháború idején . . . . . . . . . . . . . . .195 A magyar királyi l. honvéd lovasdandár harcai Ukrajnában, 1941-ben . . . . . . . .199 A diadalmas otrantói ütközet 80. évfordulójára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .203 Oroszország földközi-tengeri célkitűzései és haditengerészetünk . . . . . . . . . . . .213 Tengerhajózásunk a második világháború alatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .217 A második világháború épületveszteségei Budapesten. A város lakóinak élete a harcok alatt és a harcok befejezése után, országos összehasonlítással . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .221 Fegyverek között hallgatnak-e a múzsák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .228 Horthy Miklós és 1944. október 15 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .236 Horthy Miklós kormányzó kiugrási kísérletei a második világháborúból. Diplomáciai és fegyverszüneti tárgyalások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .239
Radnóczy Antal (München)
A moszkvai fegyverszüneti tárgyalások (itt dr. Teleki Géza szövegét közöljük) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .241 Somorjai Béla (St. Gallen) A Szent Korona 1944-1945. évi menekítése és a Mattsee-i emlékmű története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .250 Balogh Ádám (Bad Ischl) Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc emlékezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .261 Farkas Ferenc Az Altöttingi Országgyűlés története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .265 Csihák György (Zürich) Az Altöttingi Országgyűlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .286 Krasznay Béla (Budapest) Az 1946-1948. évi kommunista-ellenes ellenállási mozgalom ismertetése . . . . .290 Csámpay Ottó (Pozsony) A második világháború társadalmi következményei a csehszlovákiai magyarságra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .299 Botlik József (Budapest) Rutén/ruszin önkormányzati törekvések az Északkelet-Felvidéken és Kárpátalján (1849-1949) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .303 Doma István (Sárosoroszi) Karcolatok a kárpátaljai zsidóság történetéből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .314 Csapó I. József (Nagyvárad) A belső önrendelkezéstől a kettős állampolgárságig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .320 Faragó József (Kolozsvár) Zárszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .324 Függelék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .325 Levelek Pokorni Zoltán oktatási miniszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .327 Mádl Ferenc köztársasági elnök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .328 Pokorni Zoltán oktatási miniszter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .329 A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület őszinte története XVI . . . . . . . . . . . . .330 A rendezvény jegyzőkönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .332 A magyar őstörténeti találkozón elhangzott előadások tartalmi kivonata . . . . . .333 A magyar történelmi iskolán elhangzott előadások tartalmi kivonata . . . . . . . . .339 Nyilatkozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .344 Házirend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .344 Rendezvényterv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .345 Munkaterv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .346 A XVI. Magyar Őstörténeti Találkozó Műsora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .348 A X. Magyar Történelmi Iskola Műsora . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .350 A rendezvény szereplői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .352 Meghívó a ZMTE XVI. Magyar Őstörténeti Találkozójára . . . . . . . . . . . . . . . . .354 Felhívás a ZMTE X. Magyar Történelmi Iskolájára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .355 Statisztikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .356 Az egyesület magyar történelmi iskolái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .358 Kiadványaink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .359 Előkészületben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .360 A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület XIV. Magyar Őstörténeti Találkozója és a VIII. Magyar Történelmi Iskola (Tapolca – 1999) kötetének tartalomjegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .361 Az Zürichi Magyar Történelmi Egyesület XV. Magyar Őstörténeti Találkozója és a IX. Magyar Történelmi Iskola (Felsőőr/Oberwart – 2000) kötetének tartalomjegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .362 Meghívó 2001 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .363 Info . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .364
A rendezvény költségeit fedezte:
9
