AZ 1. SZ. BUDAPEST HEGYESHALOM VASÚTVONAL, BIATORBÁGY-TATA KÖZTI VASÚTVONAL SZAKASZ REKONSTRUKCIÓJÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN

HERCEGHALOM

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA AZ 1. SZ. BUDAPEST – HEGYESHALOM VASÚTVONAL, BIATORBÁGY-TATA KÖZTI VASÚTVONAL SZAKASZ REKONSTRUKCIÓJÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN (8101. sz. összekötő út- közigazgatási határ – Kígyós-patak – 075 hrsz-ú út – közigazgatási határ – 073 és 068 hrsz-ú út – 050/17 hrsz-ú ingatlan által határolta terület)

TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ Város-Teampannon Kft. 2013. december

HERCEGHALOM

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Megrendelő:

Herceghalom község Önkormányzata

Megrendelő képviselője:

Erdősi László polgármester

Generál tervező:

VÁROS-TEAMPANNON KFT. 1053 Bp. Veres Pálné utca 7. Tel: 429-7080, Fax: 429-7081

Vezető településrendező tervező:

Koszorú Lajos TT/1É 01-1346

Városrendezés:

Zöldfelület, környezetvédelem:

Közlekedés:

Koszorú Lajos Tóth Helga

Város-Teampannon Kft Város-Teampannon Kft

Tóth Helga

Város-Teampannon Kft.

Tóth Attila Gábor K1d-1 01-10559

Specialterv Kft.

Budapest, 2013. december

Az alaptérkép az Önkormányzat által szolgáltatott digitális földhivatali térkép (2013.06.01.) Ez a terv a Város-Teampannon Kft. szellemi tulajdonát képezi. Védelméről a 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezik.

Heceghalom község településrendezési eszközeinek módosítása

Tárgyalásos eljárás véleményezési dokumentáció

Tartalomjegyzék 1.

BEVEZETÉS ..................................................................................... 2

1.1 1.2

ELŐZMÉNYEK .................................................................................................................................... 2 CÉLOK ÉS HATÁSOK ........................................................................................................................ 3

2.

HELYZETFELTÁRÁS ........................................................................... 3

2.1

VÁROSRENDEZÉSI VIZSGÁLAT ........................................................................................................ 3 2.11 2.12 2.13 2.14

TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TERÜLETFELHASZNÁLÁS, TELEKSZERKEZET ................................ 3 TULAJDONVISZONYOK ................................................................................................................. 5 A TERÜLETRE VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ....................................................................... 6 VÁROSRENDEZÉSI ELŐÍRÁSOK VIZSGÁLATA .................................................................................... 8 HERCEGHALOM TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE .................................................................................. 8 SZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRA A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁS MIATT VAN SZÜKSÉG. .............. 9 HERCEGHALOM HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV ............................................................................. 10

3.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ........................................................ 17

3.1

VÁROSRENDEZÉS – INDOKLÁS ..................................................................................................... 17 3.11 TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK .............................................................................................. 17 3.12 SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ ....................................................................................................... 18

3.2 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL .................................... 18 VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA ............................................................................................ 18 3.3 TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT .............................................................................................................. 20 BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS .......................................................................................... 20 3.4 3.5 3.6 3.7 3.8

KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK .......................................................................................... 20 KÖZLEKEDÉS.................................................................................................................................... 23 KÖZMŰVESÍTÉS................................................................................................................................ 25 HÍRKÖZLÉS ....................................................................................................................................... 26 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ..................................................................................... 27

4.

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK .................................................... 29

4.1 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA............................................................................... 29 4.2 A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ................................................................................ 30 Szabályozási terv módosítása M= 1:5000

1

Herceghalom község településrendezési eszközeinek módosítása

1.


BEVEZETÉS

1.1 ELŐZMÉNYEK Herceghalom község megbízásából a Város-Teampannon Kft. készíti az 1. sz. Budapest – Hegyeshalom vasútvonal, Biatorbágy-Tata közti vasútvonal szakasz rekonstrukciója következtében szükségessé váló, Herceghalom község külterületét érintő Településrendezési eszközök módosítását. 2012. decemberében a Gerecse Konzorcium a NIF megbízásából elkészítette a „Biatorbágy (bez.) – Tata (kiz.) vasútvonal szakasz korszerűsítése engedélyezési tervei és környezeti hatástanulmánya” tárgyú projektet, melynek egyik tervezett eleme hatására szükséges módosítani Herceghalom rendezési tervét. Ebben a tervmódosításban egy hosszabb külterületi szakaszon kell megteremteni az összhangot a településrendezési tervben. A vasútvonal korszerűsítés hatására pályaívkorrekcióra volt szükség a tervezett 160 km/h sebesség miatt, melyet csak a vasút üzemi területén kívül lehet megoldani déli irányban, a szomszédos mezőgazdasági, közlekedési és vízgazdálkodási terület igénybevételével. Így a módosítás hatására a vasúti terület a szükséges mértékben kibővül a mezőgazdasági és vízgazdálkodási terület felé 23 906 m2 nagyságban. Ugyanakkor a régi vasúti pálya barnamezős területe felszabadul és területfelhasználása, funkciója a tulajdonosi szándéknak megfelelően módosul.

1. ábra – A tervezési terület ortogonális légifotója – a google earth adatbázis felhasználásával

A tervezési területen a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (továbbiakban: NIF) kívánja fejleszteni a vasúti pályához tartozó műszaki infrastruktúrát, mely érint magántulajdonú területeket is. Ezen a szakaszon a cél a vasúti pálya átépítése a vasúti sebesség= 160 km/ó sebességű közlekedés biztosításához. Az elvárt közlekedési sebesség biztosítása Herceghalom területén csak a jelenlegi nyomvonal korrekciójával biztosítható. A tervezett fejlesztési elképzeléseknek teret engedve Herceghalom Község Képviselő-Testülete a ../2013. (…..) önkormányzati határozat szerint ezzel a dokumentációval folytatja le a tájékoztatási és véleményezési eljárási szakaszt a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 32. § (6) bekezdés a) pontja és a 42. § szerinti tárgyalásos eljárásban, mivel a vasútvonal rekonstrukció 2013. október 26-tól nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé vált a módosított egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 2.29. sz. pontja szerint („2.29. Az 1. számú vasútvonal, Biatorbágy-Tata szakasz rekonstrukciója”). A Településrendezési eszközök módosításával érintett területre vonatkozó vizsgálat és alátámasztó munkarész – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a 2



településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban Kódex) 16. § (5) és (6) bekezdésnek megfelelően – csak az eltelt időszakra és a terv által megkövetelt részletezettséggel kerül kidolgozásra.

1.2 CÉLOK ÉS HATÁSOK A településrendezési eszközök módosításának a célja: A vasútvonal korszerűsítés projekt részeként Herceghalom állomásának térségében a vasúti pálya nyomvonalának korrekciója szükséges. A vasúti terület határa és nagysága déli irányban változik az ívkorrekciónál. A terület igénybevételére azért kerül sor, mert az érintett, körülbelül 600 méteres szakaszon a MÁV üzemi területén kívülre kerülne az ívkorrigált pályatest. A szakaszon és további 600 méter hosszúságú területen 0-36 méter közötti változó szélességben történik terület – igénybevétel. A vasútvonal rekonstrukciójához kapcsolódóan az övezethatárok olyan mértékű módosítására kerül sor, amely a biztonságos vasúti közlekedés megvalósulását lehetővé teszi. A településrendezési eszközök módosításának a hatása: A vasúti pálya ívkorrekciójából adódó területigény és egyéb műtárgy, töltés terület igénye általában mezőgazdasági területet érint. Az érintett területfelhasználási egység a meglévő vasútvonal déli oldalával határos nagyrészt általános mezőgazdasági terület, kisebb részben vízgazdálkodási és közút terület. A vasút északi oldalán véderdőt kisebb mértékben érint vasút terület bővítés. A vasútvonal fejlesztés megvalósulásával javul a térség közlekedési kapcsolata, biztonságosabb, gyorsabb elérhetőséget tesz lehetővé. A tervezett közlekedési hálózatban várhatóan nem lesz változás. A tervezett dél-nyugati irányú etyeki összekötő út különszintben keresztezheti a vasút területét. Korlátozó tényezőt a viszgálatok nem mutattak ki. A rendelkezésre álló adatok alapján védett természeti terület és táji érték nem található a területen és a környezetében. A nemzeti ökológiai hálózat, azon belül az ökológiai folyosó területén kisebb területű vasúti terület bővítés történik, melynek hatására a folyosó nyugati aátárának folytonossága megmarad, nem érinti negatívan a változás. Régészeti lelőhely található a Kígyós-patak mentén, ahol vasút terület bővítés is történik.

2.

HELYZETFELTÁRÁS

2.1 VÁROSRENDEZÉSI VIZSGÁLAT 2.11 TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK, TERÜLETFELHASZNÁLÁS, TELEKSZERKEZET A tervezési terület a Hegyeshalom – Budapest vasútvonal Biatorbágy(bez) – Tata(kiz) közti szakaszán, a vasúti pálya mentén található. A vizsgált terület a belterülettől délre, gazdasági, mezőgazdasági és erdő területek között található, a vasútállomástól keletre. Herceghalom külterületének ez a része az 8101. sz. Biatrobágy-Tatabánya összekötő út és a közigazgatási határ között található. A tervezési terület úgy került léhatárolásra, hogy közterületekkel határos legyen, ezért érint olyan területeket is, ahol egyáltalán nem lesz módosítás a hatályos tervhez képest. A vasúttól északra lévő területeken, a vasútállomás környékén, a vasút és a 8101. sz. összekötő út között meglévő gazdasági telephelyek találhatók. Ezektől keleti irányba a biatorbágyi közigazgatási határig beépítetlen üzemi területek (további fejlesztési lehetőséggel) illetve beerdősült területek találhatók. A lakóterület felől (belterület felől) a forgalmas főúton keresztül egy jelzőlámpás gyalogátkelőhelyen keresztül érhető el a vasútállomás, mely a helyiek szerint nem nyújt megfelelő biztonságot. A vasúton való átjárást egyedül egy közúti aluljáró biztosítja a 8101 sz. közúton a biatorbágyi határhoz közel. A vasúti pálya területe viszonylag széles üzemi területen fekszik. A vasút területének északi része használaton kívüli terület. Az átmenő vágányokon az engedélyezett sebesség jelenleg 140 km/h. Herceghalom területén vasútállomás található, melynek korszerűsítése és átépítése a vasútfejlesztés része. Ez a fejlesztés telken belül megoldható módosítást nem igényel. 3



A vasútterülettől délre művelt mezőgazdasági területek találhatók. A vasúti terület közelében laképület nem található. A legközelebbi épület 180 méterre található (Petőfi utca, Bem utca, stb.). A hatályos szerkezeti terven kijelölt vasútvonal 50 méteres védőzónájában mezőgazdasági területek és vízgazdálkodási terület találhatók.

2. ábra –

Herceghalom község településszerkezeti terve – a módosítással érintett terület átnézete a vasútfejlesztéssel

A tervezési területen található telekszerkezetre a területhasználattal összhangban a nagyobb telkek jellemzők. A szántó és rét területek a legnagyobb egybefüggő telkek a tervezési területen. A vasút területe több telekből áll, a vasúti pálya telke mellett vasúti üzemi területek, használaton kívüli üzemi területek is találhatók.

3. ábra –

Részlet a Portaterv területfelhasználási vizsgálatából

4



2.12 TULAJDONVISZONYOK A tervezési területen belül az érintett telkekre vonatkozó táblázat az adatszolgáltatásként megkapott tulajdoni lap másolata alapján készült. A tervmódosítás összesen 14 db ingatlant érint az ívkorrekció miatt. Van köztük patak és mocsár is, de a legtöbb szántó és rét terület. 3 ingatlan magántulajdonban van, 10 db ingatlan a vasút miatt állami tulajdon, és 1 db önkormányzati ingatlan. sorszám

Alrészlet

1

2

Ingatlan nyilvánt. helyrajzi száma

061

065

művelési ága

Terület minőségi oszt.

kivett, mocsár

kivett, saját haszn. út

Tulajdonos ha .

m2

1,8840

Herceghalo m Község Önkorm.

0,4034

Magyar Állam Magyar Állam

3

4

066

074/5

szántó

szántó

3

3

5,9150

16,4459

Vagyonkez elő: Magyar Nemzeti Vagyonkez elő Zrt. (MNV) Magyar Állam Vagyonkez elő: MNV

Szolgalmi és egyéb használati jogok

2021 m2 vezetékjog az ELMŰ-t illeti 357 m2 vezetékjog TIGÁZ-DSO Kft-t illeti 344 m2 vezetékjog az ELMŰ-t illeti 1270 m2 vezetékjog TIGÁZDSO Kft-t illeti

4416 m2 vezetékjog az ELMŰ-t illeti

2617 m2 bányaszolgalmi jog FGSZ Zrt-t illeti

1540 m2 vezetékjog az ELMŰ-t illeti 5921 m2 bányaszolgalmi jog FGSZ Zrt-t illeti hasznonélvezeti jog

5

074/3

legelő, községi mintatér

3

1,6209

magán

végrehajtási jog 3544 m2 vezetékjog az ELMŰ-t illeti

Magyar Állam

Kivett, patak

2,9049

Vagyonkez elő: KözépDunaVölgyi Környezetv édelmi és Vízügyi Ig.

6

071

7

067/5

rét

4

1,2912

magán

8

067/4

rét, községi mintatér

4

1,4326

magán

9

060/7

Kivett, üzemi terület

2,2455

10

060/1

Kivett, közforgalmú vasút

0,7073

11

060/2

2,0710

12

050/13

Kivett, közforgalmú vasút Kivett, üzemi terület

0,4632

13

050/5


2,8708

14

050/7


1,2961

419 m2 nagyságú területre vezetékjog az ELMŰ-t illeti

142 m2 nagyságú területre vezetékjog az ELMŰ-t illeti

Magyar Állam Vagyonkez elő: MNV Magyar Állam Vagyonkez elő: MNV

5



2.13 A TERÜLETRE VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK A NIF Zrt. a 2007-HU-22020-S megnevezésű TEN-T forrásból elkészíttette az 1. sz. Budapest – Hegyeshalom vasútvonal Biatorbágy-Tata közti vasútvonal szakasz döntés előkészítő tanulmánytervét. A „Döntés előkészítő tanulmányterv, geodéziai felmérés és geotechnikai szakvélemény készítése a Biatorbágy – Tata vasútvonal szakaszra vonatkozóan” megnevezésű projektet nyílt közbeszerzési eljárás keretében az UTIBER – COWI Konzorcium nyerte meg és készítette el. Szintén a NIF Zrt. kiírásában, a döntés előkészítő tanulmánytervvel párhuzamosan készült az „Elővárosi vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése, a ráhordás feltételeinek javítása, P+R és B+R parkolók, buszfordulók tervezése” megnevezésű projekt, melyben foglalt műszaki tartalommal az elvárt összhang biztosított. A „Biatorbágy (bez.) – Tata (kiz.) vasútvonal szakasz korszerűsítése engedélyezési terveinek és környezeti hatástanulmányának elkészítése” tárgyú 2011/S 166-274772 szám alatt közzétett projektet nyílt közbeszerzési eljárás keretében a Gerecse Konzorcium nyerte meg és készíti el. Az elfogadott nyomvonalváltozatnak megfelelően folyamatban van a létesítmények engedélyezési terveinek elkészítése és a környezeti hatástanulmány, valamint a Natura 2000 hatásvizsgálat kidolgozása. Ennek megfelelően a településrendezési eszközök és az engedélyezési tervek összhangját is szükséges biztosítani. Tárgyi vonalszakasz Magyarország 1. sz. „A” kategóriás, országos törzshálózati pálya, mely a TEN-T vasúti folyosó és egyben a IV. sz. Páneurópai korridor része. Magyarország legforgalmasabb vasútvonala. A tervezési sebesség: 160/140 km/h. A NIF Zrt. elképzelése szerint a vonal fejlesztésének megvalósítása 2014-2015 évre prognosztizálható a rendelkezésre álló EU támogatás mértékében. A projekt keretében Herceghalom külterületén a vasúti pálya ívkorrekciója szükséges, aminek hatására idegen területet kell igénybe venni. Az eddig elkészült kisajátítási terv szerint a Magyar Állami Vasutak (MÁV) fejlesztése céljából szükséges terület 8 db külterületi ingatlan egy részén kerülne kijelölésre. Vasúti célú terület igénybevétel javaslat összesen: 23 906 m2.

Hrsz

Művelési ág

061

Kivett mocsár

065

066

Kivett saját használatú út

Szántó 3

Meglévő területfelhasználás / övezet

Teljes terület

Igénybevett

(m2)

terület (m2)

18840

3371

Vízgazdálkodási terület / KÖf

4034

70

Közúti közlekedési terület / KÖf

13 648

Általános mezőgazdasági terület / Má‐1

663

Védett Általános mezőgazdasági terület / Má‐v

59150

250

Vasúti terület / Közúti közlekedési terület / KÖu Kök

067/4

rét, községi mintatér 4

14 326

186

067/5

Rét 4

12 912

3569


071

Kivett patak

29 049

1417

Vízgazdálkodási ter.

074/3

legelő, községi mintatér 3

16 209

267

074/5

Szántó 3

16 4459

465

Tervezett terület‐ fel‐ használás / övezet


A vasútfejlesztéshez kapcsolódó egyéb utak, útátjárók, műtárgyak fejlesztése Az alábbi listában azok a műtárgyak szerepelnek, melyek felújítása, tervezése az engedélyezési tervben szerepel: (kiemelve az új műtárgyak, dőlt betűvel jelölve a bontandók) Forrás: Előzetes környezeti vizsgálat 6


Sorszám Azonosító

Szelvényszá m (tervezett)


Megnevezés

Tervezett beavatkozások

10

E02‐B007

359+60,20 (8101. j út)

Vasúti híd 8101.j.út és Békás‐ patak felett

‐ A hídfők és támfalak repedéseinek injektálása ‐ Hídfők, támfalak: Betonkorróziós bevpnat ‐ Új kiegyenlítő lemezek ‐ Új lejtéstadó réteg ‐ Védőtáblás szigetelés ‐ Lőttbetonos erősítés ‐ Új ágyazatmegtámasztó szegély ‐ Új kezelőjárda, kábeltálca ‐ Mederburkolás

13

E03‐B001

369+02.78

Áteresz

‐ Új keretáteresz építése

14

E03‐B002

369+24 (meglévő)

Vasúti híd

vasúti híd bontása

16

E03‐B004

378+27,90

Gyalogos aluljáró Herceghalom állomáson

‐ Új peronaluljáró építése

Vasúti híd Kígyós‐patak felett

‐ A hídfők és támfalak repedéseinek injektálása ‐ Hídfők, támfalak: Betonkorróziós bevonat ‐ Lőttbetonos erősítés ‐ Új ágyazatmegtámasztó szegély ‐ Új kezelőjárda, kábeltálca ‐ Mederburkolat ‐ Vizsgálólépcső

Vasúti híd 8108. j. út felett

‐ Felszerkezet csere ‐ Új kiegyenlítő lemez ‐ Hídfők felületi javítása ‐ Burkolt rézsűkúp felújítása ‐ Vizsgálólépcső

17

19

E04‐B001

E04‐B003

391+68,72

397+25.13

A vasúti pálya nyomvonalának vízfolyás irányába történő korrekciójával a Kígyós-patak érintett. Előzetes tervek alapján a patakon szükséges mederkorrekció körülbelül 200 m hosszban szükséges. Ennek hatására a vízgazdálkodási terület határa is változik. Itt élővilág védelmi okokból biztosítani kell a meder vasúti pálya felé eső partéle és a töltésláb közti szakaszon 10 m-es szabad területet. Az önkormányzat részéről fejlesztési igény a tervezési területen belül nem jelentkezett. A vasútfejlesztéshez szorosan nem kapcsolódó településfejlesztési javaslat megfogalmazódott a község részéről: - vasútállomás biztonságos gyalogos megközelítése érdekében gyalogos felüljáró elhelyezése (elbontották a korábbi felüljárót és helyére egy jelzőlámpás gyalogátkalőhelyet létesített a közútkezelő.) az 1. sz. főúton. - a vasúti fejlesztéssel érintett területek és az autópálya közötti, megfelelő közúti kapcsolat kialakítása, ahogy a rendezési tervben is szerepel, kerékpárúttal. A vasúti terület vagyonkezelője, a MÁV, a felhagyni kívánt vasúti vágány területére hasznosítási javaslatnak a gazdasági területet jelölte meg.

7



2.14 HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK VIZSGÁLATA Településszerkezeti terv

Portaterv Városrendezési és Jóváhagyva: 98/2004. (XII.21.) sz. határozattal Építészeti tervező Iroda, Marthi Módosítva: 88/2008. (VIII.05.) sz. határozattal Zsuzsa Módosítva: 154/2010. (XI.16.) sz. határozattal 2004. december módosítva 2008. augusztus és 2010. szeptember (Portaterv Kft.)

Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv

Portaterv Városrendezési és Jóváhagyva: 15/2010. (XI.25.) Ök. sz. rendelettel Építészeti tervező Iroda, Marthi Érvényben maradtak a 13/2003. (XII.30.) Kt. sz. Zsuzsa rendelettel jóváhagyott szabályozási tervek területei: Felülvizsgálat: 2010. szeptember a) MÁV állomás – 8101 sz. út – Paplaposi‐patak – (Előzménye: a 2004. évi terv és a MÁV vasúti pálya által határolt területre (SZT szerinti 2008. évi módosítása hatályon kívül jele: ÉSZT ‐ 1) helyezve, Portaterv Kft.) b) a 076/1/2/3 hrsz ingatlan területekre (SZT szerinti jele: ÉSZT – 2).

HERCEGHALOM TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE Herceghalom Község Képviselő-testülete a 98/2004. (XII.21.) számú határozattal megállapította Herceghalom Településszerkezeti tervét, melyet a Portaterv Kft. készített 2004-ben. A tervezési területre vonatkozó területfelhasználások és korlátozó tényezők a meglévő állapotnak és adottságoknak megfelelően kerültek kijelölésre. A legutóbbi módosítás során a tervezési területet is érintő módosítás történt a vasút melletti 060/4 hrszú területen. A korábbi védelmi célú erdőterület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület besorolásba került, valamint a 8101. sz. összekötő út és az 1. sz. főút csomópontja kiszabályozásra került a fejlesztési terveknek megfelelően. A korábbi nyomvonalvezetés megmaradt, az etyeki összekötő út továbbra is a szerepel a tervben. A Településszerkezeti terv a tervezési területre vonatkozóan az alábbiakat határozza meg:     

      

A hatályos szerkezeti terv a jelenlegi telekhatároknak megfelelően jelölte ki a területfelhasználásokat; a vasúttól északra közvetlenül csatlakozik már beépített és még beépítetlen kereskedelmiszolgáltató gazdasági terület, valamint védelmi célú erdőterület; Ezekkel a gazdasági területekkel határos a 8101 sz. Biatorbágy-Tatabánya összekötő út, mely egyben a tervezési terület északi határa is. Itt nem lesz változás e tervmódosítás során. a vasúttól délre elhelyezkedő területrészen is a használatnak megfelelően általános mezőgazdasági terület van meghatározva, a tervezési terület déli-keleti határán található egy mélyen fekvő terület vízgazdálkodási területként (mocsár) és a vasúti aluljáró, ahol a 8101 sz. biatorbágyi összekötő út halad át a vasúti pálya alatt. Ennek az útnak a tervezett folytatása dél-nyugati irányba tart Etyek felé, felhasználva egy saját használatú dűlőutat, a tervezési terület nyugati határa egy saját használatú dűlőút, valamint a vasútállomás; a keleti közigazgatási határnál vízgazdálkodási terület található a mocsárnál és a patak mentén; A tervezési területen található a Kígyós-patak, melyet érint a vasút terület bővítés is. Ökológiai folyosó érinti a tervezési területet a dél-keleti területrészen a Kígyós-patak és Békés-patak környezetében, ahol általános mezőgazdasági terület és közút található. A szerkezeti terv tartalmazza a jogszabályban meghatározott védőtávolságokat a vasút és főútmellékút vonatkozásában. A Kígyós-patakhoz kapcsolódóan szerepel a tervben „a természetközeli állapotú vízfolyás menti korlátozott hasznosítású védőterület határa”. Két régészeti terület található a tervezési terület dél-keleti részén.

8



4. ábra – Herceghalom község településszerkezeti terve – részlet

A szerkezeti tervben pontosítani szükséges a vízgazdálkodási terület határát a mocsárnál, mert ellentmondás van a szabályozási terv és szerkezeti terv között, mivel a szabályozási tervben már nem szerepel a ’V’ vízgazdálkodási terület-mocsár övezet, csak a Közúti közlekedési övezet, a Köf (mely a jelmagyarázatban nem szerepel). Valamint a vasút terület színezése is megszakad a 8101. sz. összekötő úttól keletre, ezt pótolni szükséges. Szerkezeti terv módosítására a területfelhasználás változások miatt van szükség. Az alábbi átnézeti tervlapon együtt ábrázoltuk a hatályos tervet a vasútfejlesztési tervvel.

9



5. ábra – Herceghalom község településszerkezeti terve és a vasútfejlesztéshez kapcsolódó ívkorrekció és területigény

HERCEGHALOM HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Herceghalom Község Önkormányzat Képviselő-testülete a korábbi 16/2004. (XII.27.) rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzatot 2010-ben felülvizsgálta és egy új 15/2010. (XI.25.) sz. rendelettel hagyta jóvá. A rendelet 4. sz. mellékletét képező SZT jelű Szabályozási tervlap együtt ábrázolja a belés külterület szabályozását 1:4000 méretarányban. Az SZT jelű tervlap a tervezési területen lévő ingatlanokat a telekhatárok mentén a jelenlegi és tervezett területhasználatnak megfelelően a szerkezeti tervvel részben összhangban sorolja be építési övezetekbe és övezetekbe. - a vasútterület: kötöttpályás közlekedési terület: Kök övezet - a szántó és rét területek: Má-1 övezet - az ökológiai folyosóval érintett mezőgazdasági terület: Má-v övezet - a vasúttal határos tervezett telephely Gksz-4 építési övezet (2010-es módosítás) - a patak területe vízgazdálkodási terület: Vp - a vasút menti beerdősült vasúti üzemi terület védelmi célú erdőterület: EV övezetben van besorolva.

10



6. ábra – Atervezési terület hatályos szabályozási terv részlete és a vasútterület bővítés (kisajátítás) együtt ábrázolva

A 2010. évi módosítás során szabályozási vonalak módosultak az 1. sz. főút és a 8101. sz. összekötő út között a tervezett körforgalmi csomópont miatt. A szabályozási tervben feltüntetett KÖf övezet a jelmagyarázatban nem szerepel, valamint az összekötő út is Köf övezeti jelet kapott a tervlapon. Miközben a szerkezeti tervben ugyanitt V jel, azaz vízgazdálkodási terület-mocsár található. A szabályozási tervben már feltüntetésre került az ökológiai folyosó területe zöld sraffozással, ahol az általános mezőgazdasági terület „védett általános mezőgazdasági terület” övezeti besorolású, csakúgy mint a szerkezeti terven, bár a szerkezeti terv jelmagyarázatában az Má-v nem szerepel, csak a tervlapon. A beépítésre szánt területek építési övezeteinek előírásai 17. § Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek általános előírásai (Gksz) (1) Az övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységek elhelyezésére szolgál, melyet az OTÉK 19.§. fogalmaz meg, kivéve a (2) bekezdés 4. pontja szerinti üzemanyagtöltő állomás, amely a Zsámbéki úttól mért legalább 100 m-es távolságon kívül helyezhető el a területen. (2) Az M1 autópálya tengelyétől számított 100-100 m védőterületen belül épület, reklámtábla nem helyezhető el. (3) Az M1 autópálya tengelyétől számított 80-100 m közötti területsávban parkolók és kiszolgáló utak létesíthetők. (4) Az M1 autópálya telekhatárától számított 3 m-en belül, kerítés nem helyezhető el. (5) Az egyes létesítmények bejáratát úgy kell kialakítani, hogy a behajtani szándékozó járművek parkolóhely igénye telken belül legyen biztosított, és a közúthálózat forgalmát ne akadályozzák. (6) A telek határain épített kerítés - a maximum 30 cm magas lábazaton felül - felület minden m2– ének 30 %-ban, illetve saroktelkek esetében a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie. A kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttől mért 2,5 m-t. A meglévő kerítések megtarthatók, felújíthatók. Amennyiben a gazdasági övezet részletes előírása, technológiai okból, az építménymagasságra vonatkozóan eltérést enged, abban az esetben az eltérő magasságú építményt a telekhatártól legalább az építmény magasságával megegyező távolságra kell elhelyezni.

11



(7)

A településközpont vegyes területtel, különleges területtel, vízgazdálkodási területtel illetve közparkkal szomszédosan elhelyezkedő gazdasági terület telkén belül, az eltérő területfelhasználás felé eső telekhatár mentén, kétszintes növénytelepítéssel (lombkorona- és cserjeszint) védőfásítást kötelező létesíteni. (8) Az ingatlan határain a természetes terepfelszínt megváltoztatni nem lehet, kivéve ha az a szomszédos ingatlannal közösen történik. (9) Az övezet telkein kizárólag olyan lámpatestek helyezhetők el, amelyek a fényszórást a telek belseje felé úgy teszik lehetővé, hogy a szomszédos ingatlanokat nem világítják meg. (10) Az övezet telkein kihangosító berendezés nem helyezhető el.

18. § Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek részletes előírásai (1)

GKSZ-4 JELŰ ÖVEZET ELŐÍRÁSAI AZ ALÁBBIAK: a)Az övezetben 8101 j. út tengelyétől számított 30 m–es védőtávolsága által lefedett területrészén háromszintű növénytelepítés alakítandó ki. b) A telekhasználat részletes előírásai a következők: Az építési telek

Gksz-4

Legkiseb b alakíthat ó

legnagyobb

Az építési hely

Építmény

legkisebb

legnagyob b

legkisebb

Keresk. Szolg. Gazd. terület

területe

beépítés mértéke

szintterület i mutató

zöldfelüle t mértéke

oldalkert

hátsóker t

előkert

építménymagasság

SZ

m2

%

m2/m2

%

m

m

m

m

szabadonálló

10 000

40

1,0

30

SZT*

SZT*

SZT*

12,0

* Az elő-, oldal- és hátsókert méretét a HÉSz 4. Mellékletét képező SZT jelű szabályozási terv határozza meg. A beépítésre nem szánt területek övezeteinek előírásai 21.§ Közlekedési területek általános előírásai (3) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. (5) A település közútjai közül az autópálya, az országos utak, a fontosabb települési utak és helyi gyűjtőutak, a vasúti területek, valamint az önálló közterületi parkoló területek önálló övezeteket alkotnak. a) M1 autópálya – Köa b)országos főutak: 1. sz. országos főút – Köf c)országos mellékutak – Köf ca) 1101. jelű országos mellékút cb) 8101. jelű országos mellékút d)települési jelentőségű utak és helyi gyűjtő utak – KÖu e)települési kiszolgáló, ill. lakóutak, mezőgazdasági feltáró utak (külön nem jelölt) f)önálló közterületi parkoló területek (244/25 hrsz, 050/15 hrsz) – KÖp (6) Az országos utak külterületi szakaszai mentén, és a vasútvonal mellett védősáv van. A védősávon belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. A védőterületek értékei: a)Az M1 autópálya nyomvonala mentén a tengelytől mért 100,0-100,0 m. b)Az 1 sz. főút mentén: a tengelytől mért 100,0-100,0 m. c)Az alsóbbrendű országos közutak mentén: 50-50 m. d)A Bp.-Hegyeshalom vasútvonal mellett a szélső vágánytól számított 50,0-50,0m (10) A nem az országos úthálózat részét képező külterületi utak, mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak mentén építmény csak a tengelytől mért 6,0-6,0 méteres sávon kívül helyezhető el. (16) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása az alábbi: 12



a) b) c) d) e)

M1 autópálya: K.I.B. 1 sz. főút: K.III.A., B.III. a-B. 1101 sz. út: K.V.B. 8101 sz. út: K.V.B., B.V. c-C. a távlatban a 1101 sz. és 1103 sz. utakat összekötő tervezett forgalmi út első ütemeként, lejegyezhető helyi kiszolgáló útként kiépülő herceghalmi útszakasz: K.VI.B., de a vonalvezetésben a K.V.B. tervezési osztálynak megfelelő paramétereket kell betartani. f) gyűjtőutak: B.V. c-D g) kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d-D (17) Az új utak építésekor, illetve a meglévők átépítésekor az út menti zöldsáv kialakítására is alkalmas, legalább 14 m szabályozási szélességű utcákban, a közlekedési felületek biztosítása és a közművezetékek védőtávolságainak betartása mellett az utca mindkét oldalán fásított zöldsávot kell kialakítani, illetve fenntartani. 22. § Közművesítés, közműhálózatok és létesítmények (2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben -ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja- a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol új építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. A szolgalmi jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni. (3) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. (13) A patakok, tavak partélétől 6-6 m, az önkormányzati kezelésében lévő egyéb állandó, illetve időszakos vízfolyás partéleitől 3-3 m, a nyílt árkok karbantartására legalább 2-2 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető. (14) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a vízügyi szakhatóság engedélyével szabad. (23) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. A földfeletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban egyelőre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. (24)Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. 24. § Erdőterületek (E) (1) Az erdőterületek övezetei beépítésre nem szánt területek. Jellemzően az erdő folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak. (2) Az erdőterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint - de azzal a kitétellel, hogy az esetleges építési igénybevételkor az Evt. 115. § (1) és a 16. § (1) bekezdésben meghatározottak a mérvadóak - az Eg és Ev jelű övezetbe tartoznak. (3) Erdőterületen kerítés nem létesíthető. (4) Az Ev jelű védelmi célú, meglévő és létesíthető új erdőterületek övezetében csak a máshol és másként nem létesíthető alábbi építmények helyezhetők el: a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, 13



b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak. d) az övezetben tó kialakítása engedélyezhető. (6) Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználatmódosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok és a HÉSz 5. § által meghatározott tartalmú elvi építési engedély alapján az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben történhet, de mindenkor figyelemmel az Evt. 10. §-ához kapcsolódó Vhr. 27, 8, 9, 10 szakaszaira. (9) Az erdőövezetek részletes előírásai az alábbiak: b) Ev jelű védelmi erdőövezet részletes előírásai az alábbiak: Általános határértékek Az övezet

Ev nem beépíthető

A telek

Az épület legnagyobb beépítettség

megengedett legnagyobb építménymagasság

alakítható területe

szintterületi mutató

legkisebb zöldfelület

beültetési kötelezettség

m2

%

%

%

%

%

m

50 000

-

98

95

-

-

-

25. § Mezőgazdasági területek általános előírásai (M) (1) A mezőgazdasági területek a település területének elsősorban növénytermesztésre és állattenyésztésre, valamint e tevékenységek kiszolgálására meghatározott, beépítésre nem szánt része. (2) A beépítésre nem szánt területen általános esetben kerítés a földrészlet közterületi határvonalán, a a földutak tengelyétől mért min. 6-6 m távolságra létesíthető. A kerítés külterületen lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kapuzatú és kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő legyen. A kerítés magassága a mezőgazdasági hasznosítású területen legfeljebb 2,0 m lehet, áttört szerkezete természetes anyagból (fából, kőből, nádból) vagy drótfonatból készülhet. (3) Mezőgazdasági övezetben birtokközpont nem alakítható ki. (4) Mezőgazdasági területek övezeteiben kivételes esetekben a máshol és másként nem létesíthető alábbi építmények helyezhetők el: a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak. 26. § A mezőgazdasági területek részletes előírásai (1) Má-1 jelű övezet az általános mezőgazdasági területek övezete, ahol: a) A területen az építés általános tájvédelmi érdekből sem terepszinten és sem terepszint alatt nem megengedett. b) Az övezetben alakítható legkisebb telek területe 5 000 m2. (2) Má-v jelű övezet az országos ökológiai hálózathoz tartozó védett általános mezőgazdasági területek övezete, ahol: a) A területhasználat, a művelési ág a természeti értékek, élőhelyek védelme érdekében megtartandó, védendő. b) Az építés természetvédelmi érdekből sem terepszinten és sem terepszint alatt nem megengedett. c) Az övezetben alakítható legkisebb telek területe 5 000 m2. 27. § A vízgazdálkodási területek (V) (1) A település vízgazdálkodási területeinek övezetei a Vp JELŰ vízmedrek területei és a V JELŰ a földhivatali nyilvántartás szerint nádas- és mocsár területek. (2) A vízgazdálkodási területek övezetében – a vízvédelmi előírások betartása mellett - az OTÉK 14



vonatkozó előírásai szerinti építmények helyezhetők el. (3) A vízgazdálkodási területek övezetét érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak az építési engedélyhez beszerzett vízjogi engedély alapján lehet. (4) A vízgazdálkodási terület külterületi szakasza mentén, természetközeli állapotú területen a part éltől mért 50-50 m széles sávban, új építményt elhelyezni nem lehet. (5) Belterületen a patakmeder szélétől számított, 6-6 m széles – közterület jelleggel fenntartott fenntartósáv biztosítandó, amely nem keríthető le. (6) Vízgazdálkodási területet keresztező utak nyomvonala, a vízgazdálkodási területen az SZT szerint átvezethető. V. Fejezet Épített értékek védelme, táj-, természet- és környezetvédelem 29. § Régészeti lelőhelyek védelme (1) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), ill. telekalakítás engedélyezési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes irodáját szakhatóságként meg kell keresni. (2) A régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A régészeti lelőhellyel érintett területen való építkezések esetében a földmunkák megkezdéséről, a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal értesíteni kell. (3) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák végzése során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a területen építkezőknek, az ingatlan tulajdonosának, az építtetőnek, a kivitelezőnek, illetve a lelet felfedezőjének a földben rejlő kulturális emlékek védelmében bejelentési kötelezettségük van. (4) A régészeti lelőhelyek területi lehatárolását az SZT tartalmazza. (5) A régészeti lelőhelyek listáját a HÉSZ 1. sz. függeléke tartalmazza. (6) A régészeti örökség elemei, a régészeti a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért a területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. 30. § Táj- és természetvédelem, az élő környezet védelme (5) A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását, területi hiányának pótlását, bekapcsolását az országos hálózatba. A 10 ha területnagyságot meghaladó ökológiai folyosóhoz tartozó területet érintő, mezőgazdasági célú jelentős változtatások a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat kötelesek. Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Tervet meghatározó törvény védi a terület jellegét jelentősen megváltoztató, a természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait károsan befolyásoló, más célú változtatásoktól. (6) A felszíni vizek, vízlevezető árkok mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet. (12) A országos közutak és vasút mentén, a közút és a vasút telkén, az utak és a vasút építése, felújítása esetén – ökológiai és tájképvédelmi érdekek érvényesítése céljából –, valamint zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások esetén, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására fasor, illetve megfelelő szélességű hely rendelkezésre állása esetén többszintes kialakítású (fa- és cserjeszint, gyepszint) zöldsáv, „biofal” telepítendő. 31. § Föld és talajvédelem (4) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt kármentesítést követően szabad. (5) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. 15



(7) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen. (8) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) esetén létesíthető, kivéve ott, ahol azt az esetet, ahol a terepadottságok, vagy védelmi szempontok indokoltan ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé. (9) A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen vízminőség és vízháztartás-változását okozó, a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható. 33. § A felszíni- és felszín alatti vizek védelme (1) A terület a felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység szerinti besorolást tartalmazó jogszabály alapján az érzékeny területek közé tartozik. A felszíni szennyeződésekkel szembeni érzékenység figyelembe vételével, a földtani közeg védelme érdekében a település teljes területén kiemelt figyelemmel kell eljárni a területhasználat és az építés engedélyezése, ellenőrzése során. A település belterületén belül a csatorna-hálózat teljes körű kiépítése és a létesítmények rákötése kötelező. (2) A területen a vízfolyások, a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, a vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, vagy a természet közeli állapotú szakaszain a lefedését eredményező építési munka a területen nem folytatható. (8) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó kertépítészeti tervek alapján kell meghatározni. (10) A felszíni vízfolyások medrének megváltoztatása, vizének hasznosítása magánterületen (elterelés, kikövezés, felduzzasztás, vízhez kötődő állattartás stb.) csak az illetékes hatóságok által engedélyezett esetekben, környezetrendezési tervvel megalapozott vízjogi engedély alapján lehetséges. 34. § Egyéb környezetvédelmi követelmények (1) A zaj- és rezgés elleni védelem: a) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. NEGYEDIK RÉSZ Településrendezési kötelezések VI. FejezetSajátos jogintézmények 35. § Beültetési kötelezettség A közutak telkén, a felszíni vízfolyások és jelentősebb vízelvezető árkok mentén, valamint a szabályozási terven jelölt helyeken, telken belüli kötelező beültetésként fasorokat kell telepíteni, fás védőzöldsávokat kell létesíteni. 36. § Alkalmazási intézkedések (2) A fás növényzet telepítésének előírásai az alábbiak: a) A legkisebb telepítési (ültetési) távolság az ingatlan határától:aa)szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 m. ab)3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 1,0 m, ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetén, valamint gyümölcs-- és egyéb bokor (élősövény) esetében 2,0 m. b) Közút és vasút területén – szőlőtől, gyümölcsöstől – minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, egymástól legalább 1,5 m távolságra; a 3 m-nél magasabbra növő gyümölcsfát egymástól legalább 2,5 m távolságra szabad telepíteni (ültetni).

16


3.


ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

3.1 VÁROSRENDEZÉS – INDOKLÁS Herceghalom Településszerkezeti és Szabályozási terve a külterületen az alábbi részterületen változik: 8101. sz. összekötő út- közigazgatási határ – Kígyós-patak- 075 hrsz-ú út – közigazgatási határ – 073 és 068 hrsz-ú út – 050/17 hrsz-ú ingatlan által határolta terület

3.11 TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK A szerkezeti terv módosítás során a község területének szerkezetét jelentősen meghatározó keletnyugati irányú vasútterület nagysága déli irányban, a szomszédos mezőgazdasági és vízgazdálkodási és közúti terület irányába bővítésre kerül. A területfelhasználás változással járó vasútterület határvonalának módosítása a település nagyságához képest kis mértékű, összesen 30 588 m2, aza kb. 3 hektár. A változás gyakorlatilag nem lesz jelentős hatással a környező területhasználatra. A tervezési területen belül a felszámolásra kerülő vasúti vágány területe kihasználatlanság miatt célszerűen a szomszédos területekhez hasonlóan kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület besorolást kapna, az erdővel határos felhagyni kívánt vasúti terület pedig erdő területbe kerülne. A többi területfelhasználás határvonala marad a hatályos terv szerint. A módosítás által érintett: mezőgazdasági terület nagysága: vízgazdálkodási terület nagysága: közúti közlekedési terület: Vasútterület bővítés nagysága:

2754 m2 310 m2 40 m2 30 588 m2

Új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület nagysága:

11 255 m2

Új erdőterület nagysága:

6495 m2

A javasolt változások A3-as lapon kerültek ábrázolásra a következő oldalakon. Az alaptérkép a földhivatali ingatlan-nyilvántartást ábrázolja.

17



3.12 SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ Jelen tervmódosítás által érintett részterületre vonatkozó hatályos helyi építési szabályzat előírásai megtalálhatók a vizsgálati munkarészben. A szabályozási terv módosítás során a szerkezeti tervvel összhangban a vasúti közlekedési terület, az erdőterület, a mezőgazdasági terület, a vízgazdálkodási terület és a közút terület határa, valamint a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület, a Gksz-4 építési övezet határa bővül a vasúti területen. A Hész-ben egyéb előírás nem kerül megfogalmazásra. A Gksz-4 építési övezet a jelenlegi vasúti területen kerül kijelölésre, figyelembe véve a védőtávolságokat. A gazdasági terület bővítése nem jelenti új telephely létrehozását, hanem arra irányul, hogy a meglévő telephelyek bővíthetők. A módosítás a HÉSz 4. sz. mellékletét, az SZT jelű Szabályozási tervlapot érinti a részterület vonatkozásában.

3.2 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA

Herceghalom község a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény hatálya alá tartozik (továbbiakban: BATrT) . A 2011. évi LXXXVIII. törvénnyel módosított BATrT hatályos térségi szerkezeti terve alapján a módosítással érintett külterületi településrész városias települési térség, mezőgazdasági területfelhasználású térség, erdőgazdálkodási térség és vízgazdálkodási térség, ahol a településrendezési tervben kijelölhető közlekedési terület is. A térségi szerkezeti tervben a közlekedési területek a jelenlegi szerepüknek megfelelő besorolásúak, az 1. sz. Budapest-Hegyeshalom-(Ausztria) vasútvonal a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal, az 1. sz. főút főút besorolású. A tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület is városias települési térségben található. Így a településrendezési eszközök módosításának javaslata a törvénynek megfelel. A törvény tartalmaz olyan távlati fejlesztési javaslatot, amit sem a hatályos szerkezeti terv sem a jelen tervmódosítás nem tartalmaz. Ez az M11 gyorsforgalmi út nyomvonala. A tervmódosítás ezen a nyomvonalon nem tartalmaz új beépítésre szánt területet. Térségi szerkezeti terv részlet együtt ábrázolva a földhivatali térképpel és az új vasúti nyomvonallal

18



Az országos és térségi övezetek közül 5 övezet érinti Herceghalom községet, ezek közül a tárgyi területet az ökológiai folyosó övezete, a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete, az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete, a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete és a felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő terület övezete érinti. Egyik övezet területén sem kerül kijelölésre új beépítésre szánt terület. Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete területén (060/7) kis mértékű vasút terület bővítés mellett marad a hatályos településrendezési terv szerinti erdőterület. Az ökológiai folyosó (061 hrsz) és kiváló termőhelyi adottságú szántó területén (066 és 074/5 hrsz) kis mértékű vasút terület bővítés történik. A térségi övezetek érintettségének vizsgálata a tárgyi területen: 6 övezet érinti a területet Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (BATrT) Ökológiai hálózat övezete- ökológiai folyosó övezete

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Erdőtelepítésre alkalmas terület vezete

Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

Felszíni vízek vízminőségvédelmi vízgyűjtő terület övezete

19



3.3 TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT A tervezési terület külterületen található az 1. sz. vasútvonal és térségében. A területen védett természeti terület és helyi természetvédelmi terület nem található, egyéb védelemre érdemes természetközeli terület sincs. Táj- és természetvédelmi szempontból helyi védendő értéket képviselő növényzet, fasor nem található a területen.

BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS Az Étv. 7. § (3) bekezdés b) pontja értelmében: „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitásértéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet.” Az Étv.-ben meghatározott biológiai aktivitásértéket a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet alapján kell kiszámítani. Az egyes területek, valamint a különböző felületminőségek biológiai aktivitásértékét az adott terület hektárban mért területnagyságának és a rendelet 1. melléklet szerinti értékmutatójának a szorzata adja. A számítást a gazdasági terület bővítésre vonatkozóan kellett elkészíteni, valamint az erdőterület vasúti területbe sorolása miatt.

Területfelhasználás Meglévő erdőterület (060/7) Meglévő vasúti terület

területnagyság ha

biológiai aktivitásérték

Biológiai aktivitásérték változás

9

0,284

2,55

-2,55

0,6

1,776

1,065

-1,065

értékmutató

Összesen veszteség Tervezett erdőterület

-3,62

3

0,65

5,846

+ 5,846

Tervezett Gksz

0,4

1,126

0,45

+0,45

Tervezett vasúti terület

0,6

0,284

0,17

+0,17

Összesen nyereség A számított egyenleg

+6,46 +2,845 (megfelel)

Az Étv. 8. § (2) bekezdése megfogalmazza, hogy település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Az Étv. 8. § (2) b) előírásainak a jelen tervmódosítás – megfelel, ezért kompenzációra nincs szükség. A BAÉ egyensúlyának megőrzését biztosítja a terv.

3.4 KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK Általánosan elmondható, hogy a tervezési terület környezeti állapota jó. Az érintett ingatlanok nagyobb része mezőgazdasági terület, szántó, legelő, rét és vízgazdálkodási terület. A tervezési területen és környezetében, azon belül a vasút menti telephelyeken sincs környezetszennyező tevékenység. A mezőgazdasági terület és vízgazdálkodási terület vasúti területté minősítése és használata nem jelent környezeti terhelést a tervezési területen. A felhagyni kívánt vasúti területen tervezett gazdasági terület a szomszédos telephelyekhez csatlakozik, ahol csak a környezetet nem zavaró, kereskedelmi-szolgáltató funkciójú hasznosítást lehet folytatni. A levegő védelme A levegő védelme szempontjából a szabályozási tervek készítése során figyelembe vettük a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendeletet. A módosítás következtében az üzemi technológiai eredetű levegőszennyezés növekedése nem várható, hiszen a területen és környezetében sem lehet környezetszennyező tevékenységet folytatni. 20



A közlekedési eredetű levegőszennyezés növekedése a vasút korszerűsítése, átépítése esetén nem valószínű, inkább javul az állapot. A föld védelme A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 14. § (1) bekezdése szerint „a föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira, és folyamataira.” A tervezett vasút terület bővítése többféle művelési ágú termőföldet érint. Mivel a 066 és 074/5 hrsz-ú szántó terület a BATrt szerint a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe tartozik, de új beépítésre szánt terület kijelölése a területen nem történik, csak a vasúthoz kapcsolódó egyéb töltés, vízelvezetés és a patakmeder korrekció miatt szükséges a terület igénybevétel, és egyébként 3-as minőségi osztályba tartoznak, a művelésből való kivonása földvédelmi szempontból nem kifogásolható. A területek igénybevétele során a termőtalaj védelme érdekében be kell tartani a környezetvédelmi törvény 16. § szerinti azon előírást, hogy az építés megkezdése előtt gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajként való felhasználásáról. A termőföldön történő beruházások megvalósítása során a humuszos termőréteg mentéséhez, illetve a rekultivációhoz, újrahasznosításhoz a későbbi tervfázisban – talajvédelmi tervet kell készíteni a 90/2008 FVM rendelet szerint. A vizek védelme A módosítással érintett területek vízbázis védőterületet és hidrológiai védőidomot nem érintenek. Egész Herceghalom területe a felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe övezetébe tartozik a BATrT szerint. A tervezési területen belül található a Kígyós-patak, melynek telekhatárától 50-50 m-re ki van jelölve a védőtávolság természetközeli állapotú vízfolyás menti korlátozott hasznosítású védőterületként. A módosítás érinti a patak medrét is, mivel a vasútterület bővítés a déli irányban a patak felé irányul. Az engedélyezési tervhez készített környezetvédelmi vizsgálat is kiterjed erre a patak meder korrekcióra és javaslatot tesz a rendezésére: „A korrekció szakaszok közül a herceghalmi korrekció (364+50 - 374+02) esetén a Kígyós-patak mederkorrekciójának vonalvezetésére tettünk javaslatot az alábbiak szerint: a Kígyós-patak jelentős ökológiai folyosó funkciót tölt be környezetében. Éppen ezért az építkezés során ennek épségére kell elsősorban ügyelni. Ez alatt azt értjük, hogy mindkét oldalán, de főképp a vasút felé esőn szükséges a vízfolyás mentén közlekedő állatok számára folyosó kialakítása a parton, ennek érdekében biztosítani kell a meder vasúti pálya felé eső part éle és a töltésláb közti szakaszon körülbelül 10 m-es szabad területet.” A zaj elleni védelem A vasútvonal ezen szakasza külterületen található, zajtól védendő területfelhasználás nincs a közelben. A zaj elleni védelem helyi szintű szabályozását a hatályos Herceghalomi HÉSZ tartalmazza. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet határértékeit kell figyelembe venni. A vasúti területeken technológiai eredetű zajterhelés nem várható. Új közúti közlekedési terület nem kerül kijelölésre. Forgalomnövekedéssel nem számol a terv. A közúti közlekedésből többlet zajterhelés nem várható. A meglévő vasút üzemi területén belül történnek a fejlesztések (vasútvonal átépítés, ívkorrekció), valamint a jelenlegi vasúti üzemi terület kis mértékű bővítése szükséges a szűk vasúti pálya miatt. Fontos szabály továbbá a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet, amely kimondja, hogy a rendelet zajterhelési határértékeinek új tervezésű vagy megváltozott területfelhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell. A vasúti fővonal szomszédságában zajtól védendő területhasználat nincs. Az engedélyezési tervhez készített környezetvédelmi vizsgálat részeként készített zajvédelmi fejezetben sem számítottak ki olyan mértékű többlet zaj növekedést a vasútfejlesztéssel kapcsolatban, mely indokolná a zajárnyékoló fal építését a vasút mentén. A zajtól védendő lakóterületen a jelenlegi és távlati zajhatás vizsgált értékei nem haladják meg a jogszabályban megengedett határértékeket. 21



Élővilág Az engedélyezési tervhez készített környezetvédelmi vizsgálat része volt az ökológiai értékelés az egyes szakaszokon, ebből idézzük a herceghalmi megállapításokat tájékoztatásul: „ÖKOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS 1. szakasz: A Herceghalom melletti 1. szakasz értékelése több tekintetben is ellentmondásos. Kis kiterjedése, keskeny, elnyújtott fizikai képe és növényzetének degradált, közepesen gyomos állapota gyenge élőhelynek minősítené. Mindezek ellenére védett növényfaj (mocsári csorbóka) is került elő, ami valódi állapotának megítélését némiképp módosítja. Úgyszintén ellentmondásos helyzet, hogy a felmért zootaxonok mindegyike alacsony biológiai diverzitásra enged következtetni, kivéve ez alól a lepkéket, ahol a legnagyobb fajszámot itt tudtuk kimutatni. Nyilvánvaló, hogy az egyes állatcsoportok rendkívül eltérő diverzitást produkálnak a különféle élőhely-típusokban. Ennek megfelelően nehezen vethető össze egy relatív magas lepke-fajszám egy relatív alacsony madár-fajszámmal. Mindazonáltal az általunk feltárt eredmények alapján az 1. szakasz természetvédelmi értékét - szubjektív skálára helyezve-, inkább a közepesnél némiképp gyengébbnek értékeljük, mintsem erősnek. A beruházáshoz kötődő munkálatok szempontjából fontos kapcsolódási pontok (növények átültetése, madarak fészkelési idejének kikerülése, hüllőalagutak beépítése) közül egyik sem olyan súlyú, ami miatt különleges élővilágvédelmi intézkedéseket kellene bevezetni az építés során. A szakaszon ugyanis nincs kétéltű-vándorlás, kevés a madárfészek rakásához megfelelő hely és a gyomosodás foltokban erősen előrehaladott állapotú. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Kígyós-patak mégis jelentős ökológiai folyosó funkciót tölt be környezetében. Éppen ezért az építkezés során ennek épségére kell elsősorban ügyelni. Ez alatt azt is érteni kell, hogy mindkét oldalán, de főképp a vasút felé esőn szükséges egy közlekedési folyosó kialakítása a parton. Ennek ideális szélessége 10 m kellene legyen, de 5 m alá nem csökkenhet. Hatótényezők, hatásterület, hatások A létesítmény hatása Élettér és élőhely megszűnéssel a korrekciós szakaszok esetében kell foglalkozni. A nyomvonalon maradó vasúti pálya esetében élőhely és élettér megszűnésével nem kifejezetten számolhatunk.”

22



3.5 KÖZLEKEDÉS A jelenlegi rendezési terv módosításának célja, hogy a Biatorbágy-Tata vasút vonalszakaszon a vasúti pálya és kapcsolódó műtárgyai, közmű alépítményei és töltése, bevágása számára a szükséges helybiztosítást lehetővé tegye. A meglévő keresztező utak, műtárgyak helyei biztosítva legyenek és az övezethatárok a megváltozott telekhatárokhoz igazodjanak. E fejezet kidolgozásához felhasználtuk az elkészült műszaki terveket.

7. ábra – Közlekedési hálózat átnézeti térkép a tervezési területtel (forrás: utadat.hu)

23



8. ábra – Közlekedési hálózat átnézeti térkép a tervezési területtel (Forrás: Portaterv, rendezési terv 2004.)

Közúti közlekedés A tervezési terület a MÁV Zrt. 1. sz. Budapest – Hegyeshalom vonala „A” kategóriájú, európai jelentőségű nemzetközi törzshálózati villamosított fővonalon található. Nemzetközi vonatkozásban az V. páneurópai korridor főágának része. A vonal tervezési sebessége a tárgyi területen : 160 km/h. A tervezési terület határán található a 8101. j. Biatorbágy-Tatabánya összekötú, mely országos mellékút besorolású a településrendezési tervben. A vasútfejlesztéshez kapcsolódóan a hálózatban nem történik beavatkozás tervmódosításnak sem tárgya a meglévő és tervezett hálózati elemek felülvizsgálata.

és

a

jelen

A szerkezeti és szabályozási tervben szereplő meglévő és távlati nyomvonalak megegyeznek a hatályos tervben szereplő nyomvonalakkal. Kisebb korrekciót javasoltunk azonban a 8101. j. mellékút nyomvonalában, mivel az nem követte a jelenlegi közúti közlekedési területet. Gyalogos forgalom A gyalogosok biztonságos átkelését az állomáson egy új peronaluljáró fogja biztosítani. Vasúti pálya Az átmenő vágányokon az engedélyezett sebesség 140 km/h, a mellékvágányokon pedig 40km/h km/h. Az állomáson az alábbi vágányok találhatóak: - I. Tároló vágány - II. Páros számú vonatok megelőző fővágánya - III. Átmenő fővágány - IV. Átmenő fővágány - V. Páratlan számú vonatok megelőző fővágánya - VI. KITE iparvágány 24



A II. – V. vágányok peronos vágányok. A peronok sk+30 cm magasak, 350 m hosszúak, megközelítésük szintben történik. A felvételi épület az állomás jobb oldalán található. Vasúti pálya átépítése Az állomáson új felvételi épület betervezésére kerül sor. A meglévő peronok helyett sk+55 cm magas tervezett peronok megközelítését aluljárón keresztül biztosítjuk. A jelenlegi 140 km/h kiépítési sebességű vasúti vágányok átépítését ezen a szakaszon 160 km/h sebességre tervezik. A sebességemelés miatt szükséges ív korrekció a tervezési területet érinti.

9. ábra – Vasúti pálya átépítésének műszaki terve (Forrás: Ring Kft.)

A pályatervben szereplő tervezett kisajátítási határ mellett a MÁV üzemi területén belül is meghatároztak tervezett MÁV határt, melynek hatására a felhagyásra tervezett vasúti terület újrahasznosítása átgondolásra került. A határvonal figyelembe vételével a településrendezési terv módosítása során a vasúti üzemi terület területfelhasználása a tulajdonos/üzemeltető beleegyezesével alakult ki és így került bele a módosításba az új gazdasági terület és a véderdő.

3.6 KÖZMŰVESÍTÉS Villamosenergia ellátás A pálya korszerűsítés a tervdokumentációk alapján nem jár vezeték átépítéssel. Gázellátás A gázvezetékek átépítése a tervek szerint nem várható. Vízellátás, szennyvíz-elvezetés A tárgyi tervezési területen viziközmű nem található. Csapadékvíz elvezetés A lefolyó vizek elvezetését a vasúttal párhuzamos részben burkolt árkok biztosítják. A terület vízelvezetését a meglévő átereszek felújításával oldották meg a műszaki tervekben. 25



3.7 HÍRKÖZLÉS Hírközlési létesítmények, vezetékek stb. elhelyezésére vonatkozóan a Helyi Építési Szabályzat módosítása és módosított szabályozási terv semmiféle szigorítást nem tartalmaz. A hírközlési berendezések elhelyezése, fenntartása során az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény és a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X.6.) KHVM rendelet betartandók. A településrészen a vezetékes és vezetéknélküli hírközlési szolgáltatások hálózatai rendelkezésre állnak. A vasútvonal korszerűsítés területen a telefon, informatikai és egyéb hálózatokat földalatti kialakítással kell megépíteni a szolgáltatókkal való megegyezés alapján.

26



3.8 ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A tervezési területen nem található műemlék vagy műemléki környezet. A jelen szabályozási terv módosítás területén és környékén régészeti terület azonban több is található. A beruházások kivitelezése esetén előkerülő régészeti leletek esetén a kulturális örökség védelméről szóló 2001 évi LXIV. sz. törvény szerint kell eljárni. A rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból érintett. Jelen tervmódosítás alapját képező vasútfejlesztés engedélyezési tervéhez készült örökségvédelmi hatástanulmány. A hatástanulmány készítésekor a területileg illetékes Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájától előzetes nyilatkozatot kértek a KHT örökségvédelmi munkarészének megállapításához. A tervezési terület térségében nyilvántartott közhiteles régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyilvántartási irodája adott adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatás alapján a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a településrendezési terv módosításai tervlapjain feltüntettük. Régészeti szempontból a tárgyi szakaszra vonatkozóan az alábbiakat állapították meg: A vasútvonal jelenlegi használata a kulturális örökségi elemeket nem veszélyezteti. Ugyanakkor tervezett fejlesztések kiviteli munkálatai viszont több korrekció területén érinthetnek ismert, régészeti lelőhelyeket: Herceghalom, Üres-Tarisznya (10376), Vértesszőlős, Hosszú-dűlő (70123). A régészeti szempontból negatív területek kedvező adottságai miatt, különös tekintettel nehezen megfigyelhető Galla-patak mentére, illetve a tatai 7. ívkorrekciós szakaszra, továbbiakban is számítani kell újabb régészeti leletek, jelenségek előkerülésére. A fejlesztések kiviteli munkálatainak megkezdése előtt és a munkák során biztosítani kell ezen kulturális örökségi elemek védelmét. A tervezett fejlesztések munkái a területen feltételezett régészeti lelőhelyet, lelőhelyeket veszélyeztetik, veszélyeztethetik. Mivel a nyilvántartott régészeti lelőhelyek nyomvonali érintettsége teljes mértékben nem zárható ki, ezért az alábbi szakaszokon a meglévő infrastrukturális létesítmények bontási munkái, illetve az új létesítmények kialakítása során régészeti megfigyelés mellett kell végezni, és amennyiben régészeti jelenség, objektum kerül elő, el kell végezni azok megelőző régészeti feltárását: –

Herceghalmi korrekció: 361+68,31 – 374+21,09 hm szelvények

Változtatási szándékok Jelen módosítás a vasútterület bővítése céljából készül. Új beépítésre szánt terület a jelenlegi vasúti területen belül kerül kijelölésre, a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület mellett. Az övezethatárok változnak a vasút, a gazdasági terület, a mezőgazdasági terület, valamint a vízgazdálkodási terület között. Az országosan védett épületek és tágabb környezetükre gyakorolt fejlesztések hatásai A jelen módosítás műemléket, műemléki területet nem érint, örökségvédelmi érdekeket nem sért. Régészeti területek A jelen módosítások nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintenek. Az engedélyezési tervhez készült örökségvédelmi hatástanulmány jelen fejezethez felhasználtuk. A régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a 2001 évi LXIV. sz. törvény az alábbiakat mondja ki: „19. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal – beleértve az ásványi vagyon kitermelést is – (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelőhelyeket – az e törvényben meghatározottak kivételével – el kell kerülni. (2) A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson előkerülő régészeti leletek a helyszínen nem őrizhetők meg, azokat elsősorban a feltárást végző illetékes múzeumban vagy országos szakmúzeumban kell elhelyezni.” „22. § (1) Ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás). (2) A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen – a hatóság eltérő rendelkezésének hiányában – próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően – külön

27



jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén – a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő.” „66. § (2) A hatóság - külön jogszabályban meghatározott tartalommal - az engedélyezési eljárásban előírhatja az örökségvédelmi hatásvizsgálat elkészítését, feltéve, hogy az (1) bekezdés szerinti hatástanulmány alapján az eljárással érintett terület örökségvédelmi szempontból érintett.”

A beruházások kivitelezése esetén előkerülő régészeti leletek esetén a kulturális örökség védelméről szóló 2001 évi LXIV. sz. törvény szerint kell eljárni. A herceghalmi helyi építési szabályzat egyik szakasza rendelkezik a régészeti területekről: „V. Fejezet Épített értékek védelme, táj-, természet- és környezetvédelem 29. § Régészeti lelőhelyek védelme (1) A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), ill. telekalakítás engedélyezési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes irodáját szakhatóságként meg kell keresni. (2) A régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A régészeti lelőhellyel érintett területen való építkezések esetében a földmunkák megkezdéséről, a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal értesíteni kell. (3) Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák végzése során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a területen építkezőknek, az ingatlan tulajdonosának, az építtetőnek, a kivitelezőnek, illetve a lelet felfedezőjének a földben rejlő kulturális emlékek védelmében bejelentési kötelezettségük van. (4) A régészeti lelőhelyek területi lehatárolását az SZT tartalmazza. (5) A régészeti lelőhelyek listáját a HÉSZ 1. sz. függeléke tartalmazza. (6) A régészeti örökség elemei, a régészeti a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért a területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető”

Nyilatkozat Alulírott vezető tervező kijelentem, hogy jelen örökségvédelmi hatástanulmány megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá kijelentem, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére – a 4/2003.(II.20.) NKÖM rendelet 6.§(1) bekezdés b) pontja értelmében – jogosultsággal rendelkezem. ……………………………………… Koszorú Lajos vezető településrendező tervező TT/1É 01-1346

28


4.


JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

4.1 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Herceghalom Önkormányzat Képviselő-testületének …/2013. (…...) számú határozatának melléklete Herceghalom Önkormányzat Képviselő-testületének 98/2004. (XII.21.) számú határozattal megállapított Településszerkezeti terve a következőképpen módosul:

önkormányzati

A vasúti terület bővítése céljából a tervlapon jelölt területen belül a mezőgazdasági terület, a vízgazdálkodási terület, az erdőterület, a közúti terület, valamint a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület területfelhasználási határai változnak.

29

:

: 1053. Budapest

1053. Budapest

Tel.: +36-1-429-7080 Fax.: +36-1-429-7081 [email protected]


R R

R

R

R

R R

R

Specialterv Kft.

R

Gksz/1.2 x

x

x

R

x

x

x

R

x

x

R

R

x

x

R

x

x

x

x

x

x

V

x

x

R

V

V

V

x V

xV

V

x

x

x

x

x

V

V

x

x

R

V

R

V

Gksz/1.2 x

V

V

V

x V

x

Vp x V

V

V

x

Ev

x

x

x

x

V

x

x

V

x

V

x

x

V

x

x

V

x

x V

xV

V

V

Ev

x

x

x Ev

xV

V

R V

R

R

V

V

R

x

R

x V

R

R

R

x

x

R

x

x V

R R

x

R R

R

R

R

R R

V

R

V

x

R R

R

R R

R

R

R

R

R

V

R V

V V

P

x

V x x

R

R

R

V

R

V

R R

R R

R R

R

R

R

R R

R

R

V

V

V

R

R

V

V

Vp

x x

R

Ev

x

x

R

V

Gksz/1.2

x x

R

V

Gksz

R

R

x

V

R

V

V

x

R

R

x

V x

R

R

V

R

V

x

R R

R R

V

R R

R R

R

x

R

x

x

R

R

V

R

Ev

R

V

R

V

R

R

x

R

x

V R

V

0. 6

x R

R

V

ks z/

x

R

x

V

V

R

V

G

x

R

x

V R

RR

R

R

R

V V V

RR

R

x

V

R

RR

x

x

V

R

R

V

R

R

R R

x

x

R R

R

R

V

V

V

x

V x V

V

R

R

V

V

x

Vx

V

R

R

V

V

x

x

V

V

V

x

V

V

R

R

V

V

V

V

x

V

V

R

V

V

V

x

V

V

R

R V V

V

x V

V

R

R

V

V

V

V

R

R

V

x

V V

V

V

V

R

V

x

V

V

V

V

V

R

R

x

R

R

x

x

R

x

M 1:5000

2013. december

x

V

R

x

V

V

R

x

R

x

V

R

x

R

x

R

x

R

x

R

x

R

R

x

R

x

R

x

R

x

R

x

R

R

x

R

Px

x

R

x

R

x

R

x

R

R

x

R

x

R

x

Ev

Ev

R

x

R

R

x

BU

DA

PE

ST

R



4.2 A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Herceghalom Község Önkormányzatának ../2013. (…...) önkormányzati rendelete Herceghalom Község Helyi Építési Szabályzatának módosításáról Herceghalom Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv.) 6. § (1) bekezdése, illetve a 6/A. § (3) bekezdése felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdése, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. számú mellékletében meghatározott államigazgatási szervek és az egyeztetésben résztvevő partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § /1/ /2/ /3/

A rendelet hatálya a mellékelt SZT/M jelű Szabályozási tervlapon jelölt módosított szabályozással érintett területre terjed ki. Herceghalom Község 15/2010. (XI.25.) önkormányzati rendeletét – a Helyi Építési szabályzatról – ezen rendelet előírásaival együtt kell alkalmazni. Ezen rendelet 4. sz. mellékletén módosított szabályozással érintett területen a 15/2010. (XI.25.) sz. önkormányzati rendelet mellékletét képező SZT szabályozási tervlap hatályát veszti. 1. sz. Melléklet: - Szabályozási tervlap részlet SZT/M M= 1: 5000

2. § Záró rendelkezések /1/ /2/

E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

Kihirdetés napja:

polgármester

jegyző

30

M 1:5000 :

: 1053. Budapest

1053. Budapest



R R

R

R

R

R R

R

x

R

x

x

x

x

x

x

x

x

x V

xV

V

x

V

V

x

x

x

x

V

x

x

R

x

V

V

V

V

V

V

V

x V

V

66

x x

Ev

x

x

x

x

V

x

V

R

x

x

x

V

x

x

x

V

x V

Ev

xV

V V

R

Evx

V

V

V x V

V

R

V

R

R

R R

x

R

f

x

R

x

R

x

R

R

x

V

R

x

R

R

R

V

R

x

R

x

x

R

V

R

x

R

R

R

R

R

R

R

V

R R

R

R

R R V V V

V

R

V

x

x x x

R

R

R

V

R

R

R

R

R

R R

R

x

V

V

R

x

x

R

R R

V

V

R

x

R

R

V

V

x R

R R

V

Vp

R

R R

V

R

V

x

R

Ev

x

R

R R

V

x

-4 x

x

R

Gksz

ks z

R

R R

x

R

R

R

R

V

12

G x

R

R

V

R R

x

Ev R

V

R

V

R

R

x R

x

V R

V

z. .s

R

R

R

V

x

V

V

1

x

R

x

V

R

R

R R

R

RR

R

x V

R

V

RR

R

x

R

R

RR

V

V

V R

. x

x V

V

R

R

Vp

.j

x V

V R

01

x

V

R

R

V

x

R

R

R

V

81

x

R

R

Vx

V

V

x

xV

R

R

V

Gksz-4 x

V

V V

Ev

x x

x V

30

x

V

R

R

V

V

V

V

V

V

V

V

V

x

V

R

R

R

V

V

V

V

R

R

V V

V

Gksz-4

x

V

R

R

Vp

V V

x V

Vp

x

V

V

6

x V

x V Gksz-4

V

V

V

V

R R

V

x V

V

V

R

x

R

x

V

V

R

R

x

V

R

x

V

R

x

V

V

M 1:5000

2013. december

R

R

R

x

x

R

Ev

R

x

x

R

R

x

R

x

R

x

R

R

x

R

x

R

x

R

x

R

R

x xKT 13/2003.x (XII.30.)

50

x

50

x

30

R

x

50

x

50

x

6

x

30

x

5

x

R

R

x

30

Specialterv Kft.

x

R

x

R

x

R

x

R

R

x

R

x

R

x

Ev

Ev

R

x

R

R

x

R

AZ 1. SZ. BUDAPEST HEGYESHALOM VASÚTVONAL, BIATORBÁGY-TATA KÖZTI VASÚTVONAL SZAKASZ REKONSTRUKCIÓJÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN

Recommend Documents