AVASTETŐI ÁLTALÁNOS, MAGYAR - ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

AVASTETŐI ÁLTALÁNOS, MAGYAR - ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

1

BEVEZETÉS Törvényi háttér Közoktatási törvény /40.§ (10)-(11)/ bekezdés: „ A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. Az intézményi irányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.” Minőségirányítási program az intézményben A törvényi előírásnak megfelelően minőségirányítási programját.

az

intézmény

kialakítja

partnerközpontú

E feladatok teljesítéséhez a legfontosabb közvetlen partnereink: - az intézményben dolgozó pedagógusok - az intézmény alkalmazotti köre - az intézményben tanuló diákok szülei - az intézményben tanuló diákok - Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal - a fenntartó - az intézménnyel kapcsolatban álló óvodák, mint a bejövő tanulók kibocsátó intézményei - az intézménnyel kapcsolatban álló középiskolák, mint a kimenő diákok legfontosabb fogadó intézményei - Nevelési Tanácsadó : pszichológus, fejlesztő pedagógusok Az intézmény legfontosabb közvetett partnerei: - Városi Pedagógiai Intézet - Oktatási Minisztérium - Ifjúságvédelem- Családsegítő Szolgálat - Egészségügy (az iskolaorvos és a védőnők) - Területi képviselő - Művelődési Intézmények A MIP stratégiai alapdokumentuma az intézmény működésének. 2

1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1.1 Az intézmény két iskola – a Pattantyús – Ábrahám Géza Általános és Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és a Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola összevonásával került kialakításra Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004. április határozata alapján A Pattantyús Ábrahám Géza Általános és Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola ( alapították 1983-ban )és a Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola ( alapították 1981-ben ), mint tagiskola a város legnagyobb lakótelepe az Avasi lakótelep III. ütemének intézményei. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének V-142/70980/2005sz. határozata alapján 2005. július 2-től vette fel az intézményünk az Avastetői Általános, Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevet . Avastetői - Pattantyús-Ábrahám Géza Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola OM száma : A székhelyintézmény Az iskola fenntartója: Az alapítás éve:

028985 3524 Miskolc, Pattantyús u. 2. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 1983.

Avastetői – Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A tagintézmény címe: Intézmény alapító szerve: Az alapítás éve :

Miskolc, Hajós A. u. 5. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 1981.

Az intézmények földrajzi helyzete nagymértékben befolyásolta az iskolák tevékenység rendszerének kialakítását és pedagógiai gyakorlatát A 80-as évek elején a lakótelepen élők többnyire biztos anyagi háttérrel rendelkeztek , gyermekeik számára az anyagiakat biztosították. Igényszintjük az iskola szolgáltatása iránt is magas színvonalú tevékenység biztosítására irányult. Később a társadalmi és gazdasági változások negatívan sújtották e térség lakóit. Pedagógusaink különböző társadalmi réteghez tartozó, különböző szociális helyzetű, eltérő körülmények között nevelkedő gyerekek nevelését, oktatását végezték itt , ahol közel 4o ezer ember számára semmilyen kulturális, művelődési lehetőség nincs. Ezért az oktató, nevelő munka mellett közművelődési tevékenységet is át kellett vállalni. A családokban a megnövekedett egzisztenciális problémák /nagyarányú munkanélküliség / anyagi gondok miatt a családi ellenőrzés lazult, a gyerekek családon belüli magárahagyatottsága növekedett. Így a pedagógusok feladata és felelőssége is egyre nagyobb lett.

3

A képzés tartalmi jellemzői Az integrált intézmények alapító okiratában meghatározott feladatok széles körű tevékenységformát ölelnek fel : általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés – oktatás alapfokú művészetoktatás keretében : néptánc , modern és kortárstánc, társastánc, képző és iparművészet, színjáték tanszakon oktatás magyar - angol két tanítási nyelvű képzés 1. osztálytól emelt szintű testnevelés oktatás 3. osztálytól emelt szintű angol nyelv oktatás nyelvi és testnevelés orientált osztályok működtetése felzárkóztató, fejlesztő, tehetséggondozó oktatás gyógytestnevelés körzeti feladatokkal iskolapszichológusi feladat területi ellátással sajátos nevelési igényű tanulók ellátása : integrált aliglátó, gyengénlátó,vak részképesség zavarral elő – dyslexiás , dysgraphiás, dyscalculiás – tanulók integrált ellátása napköziotthonos , iskolaotthonos, tanulószobai ellátás biztosítása képesség kibontakoztató felkészítés integrációs felkészítés hátrányos helyzetű tanulók felkészítését segítő foglalkozás fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás magyar nyelven folyó roma kisebbségi nappali rendszerű nevelés – oktatás Az alapító okiratban meghatározott általános műveltséget megalapozó alapfokú oktatás mellett kiemelt szerepet kap az intézményekben a nyelvi képzés - angol - magyar két tanítási nyelvű a Pattantyús , angol nyelvi emelt szintű, a Széchenyi iskolában , és a francia és a német nyelv oktatása . Az 1999/2000. tanévben indított a Pattantyús iskola magyar- angol két tanítási nyelvű képzést. Az 1999/2000. tanévtől kapta meg a Széchenyi iskola az engedélyt alapfokú művészetoktatás keretén belül a néptánc tanszak bevezetésére, a 2004-től egyre nagyobb volt az igény a továbblépésre, meg növekedett az igény a különféle művészeti képzési formák iránt, ekkor dolgoztuk ki a táncművészet : modern és kortárstánc, társastánc , képző és iparművészet grafika, festészet tanszak , színművészet színjátszás tanszak beindításának feltételeit. A 2005/2006. tanévtől 5 helyszínen indul meg a képzés táncművészet (néptánc, moderntánc,társastánc ), képző- és iparművészet (grafika, festészet, textil) színművészet (színjáték) tanszakon. Lehetőségeinkhez képest mindkét intézmény igyekszik tanulói számára az intellektuális képességek javítása érdekében ( a logikus gondolkodás, következtetés, figyelem, emlékezet , stb ) szakköröket magas színvonalon és szisztematikusan működtetni .

4

A művészi és pszichomotorikus képességek felismeréséhez és fejlesztéséhez első osztálytól - kihasználva a gyerekek érdeklődését, természetes kíváncsiságát, a sablonokat még nem ismerő látás és gondolkodásmódját - foglalkoznak a tanulókkal a következő területeken: fafaragás, bőrdíszítés, agyagozás, batikolás, fonás, szövés nemezelés a hagyományőrző körökben és gyöngyfűzés , origami és modellezés szakköri keretekben. Az intézmény nagy sikereket vért el a testi ügyesség fejlesztése terén Diákolimpia versenyein és a mindennapos testnevelés bevezetésével a napi munkában is. Kiemelkedő a testnevelés tagozat munkája .Mindkét iskola sporttevékenységét Diáksport Egyesület segíti. A tehetséggondozás színterei igen változatosak - igyekszünk minden lehetőséget kihasználni a tanórán belül és kívül, hiszen a mindennapi tapasztalat azt mutatja, hogy a legtehetségesebb tanulók ismereteik túlnyomó részét nem a tanórákon sajátítják el. A tanórákon kívül lehetőséget teremtenek utazásokra , kirándulásokra és hétvégi programokra , tantárgyakhoz kapcsolódó nyári táborokra (képzőművészeti, táncos, hagyományőrző, sport) versenyekre , fellépésekre a városban , az országon belül és külföldön egyaránt. A szociális tehetség ,( vezetői, együttműködési ) a hatékony kommunikációs és empátiás készség , szervezői tulajdonságok felismerése és fejlesztése igen fontos célunk , melyre lehetőséget a diákönkormányzaton belül kapnak tanulóinknak . Az érdekképviselet, a közéletiség ,a vitakultúra fejlesztése és az iskolai " médiák " ( iskolaújság, iskolarádió ) üzemeltetése , működtetése nehéz, de fontos feladata .A diákönkormányzati napok, a farsangi bálok, diszkók , klubdélutánok, versenyek, vetélkedők szervezése egész éves elfoglaltságot jelent diákok és felnőtt vezetőik részére. Alapfeladatunk az általános képzés , az alapos, szilárd ismeretek adása tanulóink számára . Ennek érdekében több tárgyból biztosítanak felzárkóztató foglalkozásokat , hogy mindenki elérje a továbbtanuláshoz szükséges követelményeket. Egyre nagyobb azoknak a gyerekeknek a száma , akik valamilyen részképesség zavarral, magatartási zavarral küzdenek, ezért nagyon jó lehetőség volt a kis létszámú osztály indítására. Ellátjuk a városban az integráltan oktatható aliglátó, gyengénlátó , vak tanulók oktatását. Az intézmény szervesen illeszkedik a lakótelep mikroközösségébe. Ez, érdemi együttműködést eredményez, amely túlmutat az iskola falain. Tanulóink szülei körében intézményünknek komoly társadalmi presztízse van. Ennek köszönhetően iskolánk megbecsült intézménye a lakótelepnek. Nyitott iskola vagyunk, s így az alaptevékenységen túl feladatunknak tekintjük a minket körülvevő mikrokörnyezet iskolához kötődő valós szükségleteinek, igényeinek lehetőségeink szerinti kielégítését is. 1996 óta szervezzük a lakótelepen a Mozdul az Avas című sort és kulturális rendezvénysorozatot az önkormányzati és a területi országgyűlési képviselők támogatásával, az Avasi lakótelep összes óvodája, általános és középfokú intézménye segítségével. Twist Olivér kórusunk 1993-ban alakult és az évek során számos zenei kazettát, CD-t, kottát jelentettek meg fellépéseik mellett. 5

Mindezek érdekében folyamatosan jó kapcsolatot tartunk fenn a családokkal. Ez a kapcsolattartás széleskörű és sokirányú, hiszen a családok helyzete, összetétele nem egységes. Az egymást segítő partneri viszony nem csak a szülőkkel, szülői munkaközösséggel, iskolaszékkel, diákönkormányzattal, a Pattantyús Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány,a Széchenyi Iskola Gyermekeiért Alapítvány Kuratóriumával de a környező óvodákkal, külső társintézményekkel is jó. Egyfajta körültekintő szociális támogató, tanácsadó szerepet is felvállalunk évek óta, az önhibájukon kívül nehéz körülmények közé sodródott családok segítésére. Sokszor besegítünk a válságmenedzselésbe, praktikus, hasznos pedagógiai segítséget adunk. Kialakult pedagógiai gyakorlatunk lehetővé teszi a differenciált bánásmódot a tehetséges gyermekekkel éppúgy, mint a hátrányos helyzetű, esetleg magatartászavarokkal küszködő növendékekkel, ezt két ifjúságvédelmi felelősünk és pszichológusunk is segíti. Már évekkel ezelőtt egészségstratégiát dolgoztunk ki, melynek keretén belül az egészségfejlesztés, drog prevenció, az egészséges táplálkozás, a mindennapos testedzés, a mentálhigiénés program beépült az iskola mindenapjaiba a családok, pedagógusok, kortárscsoportok, szakemberek bevonásával. Büszkék vagyunk rá, hogy tanáraink és diákjaink közös munkájának eredményeként számtalan szép eredményt értünk el városi és megyei tanulmányi versenyeken, a sport területén is. Jól kimunkált hagyományaink vannak tanulmányi, művészeti és sport területen, melyeket az elkövetkezendő időszakban is ápolni szeretnénk. Világnézetileg semleges iskola vagyunk, és mindenkor fontosnak tartjuk a toleranciát, a másság tiszteletben tartását, ahogy fontosnak tartjuk a ránk bízott ifjúság haza iránti szeretetre, hűségre nevelését is. Hisszük, valljuk, hogy a szülőfölddel való bensőséges, mély érzelmi kapcsolat semmivel nem pótolható. Mindezek szellemében fogalmaztuk meg programunkban céljainkat, alapelveinket, értékrendszerünket, feladatainkat; figyelembe véve azt is, hogy az iskolának vannak évek során felhalmozódott értékei, amelyek olyan alapot adnak, - kitörölhetetlen elemeivé válva a mindennapos gyakorlatnak-, ami az iskola jelenlegi arculatának megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges.

6

Az utóbbi 3 évben 18 sikeres (iskolai, egyesületi, alapítványi) pályázaton húsz millió forintot nyert intézményünk. Jelenleg is több támogatású pályázatban dolgozunk az iskolai esélyegyenlőség, sport, egészségfejlesztés, pályaorientációs tanácsadási, tanulási nehézségekkel küzdők tanulmányi eredményének segítése, sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének eszközökkel való ellátása témakörű projektekben. Intézményünk sikeresen pályázott a HEFOP / 2004. / 3. 1. 2.számú „Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése érdekében„ című pályázatra.

1.2 Az intézmények minőségfejlesztési múltjának bemutatása 1.2.1. Avastetői - Pattantyús Ábrahám Géza Általános és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Oktató-nevelő munka minőségének folyamatos fejlesztése, saját elvárásainknak és a partneri igényeknek való megfelelés az intézményt már megalakulásától kezdve jellemezte. 1999-től végzünk partneri igény- és elégedettségmérést. 2001-ben kezdtünk hozzá a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. Intézményi Modelljének kiépítéséhez, melyet 2003. tavaszán zártuk. 2004 februárjában pályázatot adtunk be az Oktatási Minisztérium által meghirdetett „ Közoktatás Minőségéért Díj „-ra, amelynek eredményeképpen oklevél elismerésben részesültünk. 1.2.2. Avastetői - Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Innovatív önfejlesztő program 1992-től kezdtünk innovatív önfejlesztő program készítésébe – kapcsolódva a debreceni székhelyű Alkotó Pedagógusok és Nevelőintézmények Egyesületéhez (APNE) ⇒ Pedagógiai Program 2001-től végzünk partneri igény és elégedettségmérést. Iskolánk a 2001. júniusában kiírt csoportos pályázat megnyerését követően kötött együttműködési szerződést az Expanzió Humán Kft – vel a Comenius 2000 minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének kiépítésére. A Comenius 1. intézményi modelljének kiépítése, az eredményének összegzésére és az oklevél átvételére 2004. április 28-án került sor. 2004 májusában az iskola tantestülete önkormányzatától Nívó díjban részesült.

7

kiemelkedő munkájáért Miskolc város

1.2.3 2004. július 1-jétől az iskolák integrált intézményként működnek, ezért legfontosabb feladat a MIP intézményi szintű összehangolása volt. Intézményünkben COMENIUS 2000 I. modell kiépítése befejeződött .A modell segítséget nyújtott a javításhoz, önfejlesztéshez szükséges szervezeti felépítés, és a megfelelő felelősségi-szintek kialakításához, a különböző módszerek és eszközök alkalmazásához. A modell felépítése az PDCA ciklust követi. Segítséget jelentett a partnerközpontú működéshez szükséges szempontok figyelembe vételéhez, ill. segített kialakítani a partnerközpontúsághoz alapvetően szükséges partneri méréseket és az intézményi önértékelés folyamatait. Elsődleges célja a szemléletformálás és nem a minőségirányítási rendszer kiépítése volt. A Comenius 2000 I. intézményi modell egy lépéssort tartalmazott, hogy miként indulhatunk el az intézmény partnerközpontú működésének kiépítése felé, miként indíthatjuk el minőségirányítási rendszerünk kialakítását. Az igények felmérése, a problémák priorizálása után a következő fejlesztendő területekre készültek intézkedési tervek a COM I. során: 1. Beiskolázás 2. Információáramlás 3. Panaszkezelés 4. Ösztönző rendszer 5. Továbbképzési rend 6. Munkatervkészítés 7. Éves munka értékelése 8. Partneri kapcsolatok erősítése A fejlesztendő területekre számos team (problémakezelő, fejlesztő és feladatmegoldó team) szerveződött, a csapatmunkába való bevonódás mértéke megnőtt. A partnerközpontú működés megvalósítása tulajdonképpen ráhangolódást jelentett a minőségirányításra és egyben szemléletváltást eredményezett az intézményen belül Következő célunk a teljeskörű intézményértékelési rendszer kidolgozása, melynek folyamata már megindult. A modell alkalmazásával intézményünk képessé kell, hogy váljon:  folyamataink szabályozására  a szabályozott folyamatok, partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésre a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint folyamatos fejlesztésére az intézményi élet résztvevőinek elvárása alapján A teljeskörű minőségirányítási rendszer kiépítése előkészítése során iskolánk életében, gondolkodásmódjában új követelményeket fogalmazunk meg. Ez több éves komoly belső erőforrásokat igénylő program, melynek sikeréhez - a vezetői elkötelezettségen túl - a nevelőtestület aktív támogatása is elengedhetetlen volt. Mindezek megvalósítása képessé tesz egy tanulóbarát, partnerközpontú, magas színvonalú és folyamatosan megújulni képes intézményi működést. A modell kiépítése során az alábbi intézményi folyamatokra készítettük el illetve módosítottuk a helyi folyamatleírásokat, melyeket 2006. január 1-jétől, illetve 2007. szeptember 1-jétől működtetjük.

8

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Beiskolázás Dokumentum kezelése Információáramlás Panaszkezelés tanulók részére Panaszkezelés alkalmazottak részére Ösztönző rendszer Továbbképzési rend 8. Stratégiai tervezés 9. Éves munkatervkészítés 10. Éves munka értékelése 11. Irányított önértékelés 12. Pedagógusok értékelése 13. Országos kompetenciamérés és értékelés

2. ÖNKORMÁNYZATI MIP INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ELVÁRÁSAI A fenntartói minőségpolitika lényege: a hozzáadott pedagógiai értékek mérése, az iskolahasználók elégedettségének vizsgálata, a rendszer költséghatékony működtetése, a közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezetek rugalmas alkalmazkodásának elősegítése. A fenntartói minőségbiztosítás legfontosabb eleme teljesítményének és neveltségi szintjének mérése.

a

tanulók

iskolai

szakmai

A minőségirányítási program középpontjába kell helyezni a tanulói életpályát. Az iskolai életpálya az általános iskolába való beiratkozással kezdődik. Az első négy évfolyamon a legfontosabb feladat az írás, olvasás, és a számtan ismeretanyagának elsajátítása, valamint a rendszeres testmozgás és a kötelező úszásoktatás biztosítása. A teljes iskolahálózatban biztosítani kell az átjárhatóságot. Az önkormányzatok minőségirányítási program cél- és feladatrendszere Cél, hogy a legkorszerűbb, a gyakorlatban is könnyen alkalmazható ismeretek birtokába jutassuk a tanulókat. Az alapkészségek, képességek fejlesztésén túl kialakítani a tanulókban a közösséghez, a szülőföldhöz való ragaszkodás érzését és az önálló életvezetéshez, érdekérvényesítéshez szükséges kommunikációs, kapcsolatteremtő és egyéb pszichikai és fizikális kvalitásokat. A tehetségek azonosításával, gondozásával, a lemaradók felzárkóztatásával, a szociális, gyámügyi és egészségügyi problémák megoldásában való közreműködéssel, a sport és szabadidős tevékenységek szervezésével olyan emberek nevelését kívánjuk elérni, akik szakmailag, emberileg sokoldalúan felkészültek és erős szálakkal kötődnek szülővárosukhoz. Ennek érdekében az iskolának folyamatosan nyomon kell követnie diákjai pályafutását és sikerességük érdekében meg kell tennie a szükséges beavatkozásokat. Az általános iskolai oktató-nevelő munka feladatai Képességek, részképességek fejlesztése a bevezető és a kezdő évfolyamokon alapkövetelmény a szövegértő olvasás, írás, számtani alapműveletek elsajátítása. 9

az iskolának olyan módszertani választékkal kell rendelkeznie, amely a különböző tanulási nehézségekkel küzdő tanulók számára is lehetővé teszi ennek a tudásnak a megszerzését. nagyon fontos követelmény az anyanyelvi kultúra, az idegen nyelv tudás, a kommunikációs készség fejlesztése, alapvető informatikai ismeretek elsajátítása. olyan pedagógiai módszereket kell alkalmazni, melyek a megszerzett elméleti tudás gyakorlati alkalmazását segítik. kiemelt feladatként kell kezelni az esztétikai készségek, finom motorika fejlesztését (rajz, ének). a mindennapos testmozgás feltételeinek megteremtésével biztosítani kell a fizikai és motorikus képességek fejlesztését, a tartásproblémák megelőzősét. az első osztályokba beiskolázott hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására biztosítani kell az egyéni fejlesztést. az általános iskola 8. osztályát elvégzett tanulóknak olyan képességekkel, készségekkel kell rendelkezniük, hogy alkalmasak legyenek középfokú iskolában folytatni tanulmányaikat. Lokálpatriotizmus erősítése elsősorban az anyanyelvi, történelmi ismereteiken, nemzeti ünnepeinken, évfordulókon keresztül erősíteni kell a magyarságtudatot. a pedagógiai programba be kell építeni olyan helytörténeti ismereteket, amelyek erősítik a lokálpatrióta szellemiséget. Környezeti nevelés, egészséges életmód ki kell alakítani (illetve az óvodában már korábban kialakítottra építeni) a helyes táplálkozási, higiéniai, öltözködésbeli szokásokat, valamint az egészséges életmódot megalapozó más magatartásformákat. meggyőző prevenciós tevékenységet kell folytatni – az életkori sajátosságoknak megfelelően – az egészségkárosító szokások, szenvedélybetegségek kialakulásával szemben. az épített és a természeti környezet érétkeinek megbecsülésére kell nevelni a tanulókat. az egészséges életmódra nevelés kapcsán ki kell emelni e rendszeres sportolás jelentőségét és biztosítani kall a mindennapos testmozgás, valamint a diáksportkörökben a versenyszerű sportolás lehetőségét. a környezeti nevelés és a testmozgás a kirándulásokon kapcsolhatók össze. Ösztönözni kell az iskolákban a kirándulások és az erdei iskolák szervezését. a pedagógiai program részeként megfogalmazott egészségnevelési és környezeti nevelési programban meghatározott feladatokat végre kell hajtani. Nevelési feladatok az általános iskolai évek alatt a tanulók – az életkori sajátosságaik és érdeklődési körüknek megfelelően – ismerkedjenek meg a demokratikus állami berendezkedéssel, sajátítsák el az ehhez tartozó alapvető viselkedésformákat. minden iskolában meg kell szervezni a diákönkormányzatokat és tanácsokkal, pedagógiai módszerekkel támogatni működésüket. fejleszteni kell az iskolai közösségekben a közösségi összetartozás érzését (osztályok), a csapatmunkára való felkészítést, a kooperációs szellemet. ki kell alakítani a közösségi viselkedés alapformáit a kommunikáció szabályait. 10

meg kell ismerni a felnőtt társadalomhoz való kapcsolódás formáit, tartalmi elemeit. elő kell segíteni a megfelelő önismeret kialakítását és önbizalom megszerzését. a másság megismerése és helyes kezelése, az integrált oktatás bevezetése, módszertanának megismerése fontos pedagógiai feladat. Tehetséggondozás legyenek a tehetség azonosításához szükséges ismeret birtokában a pedagógusok. A tehetségek számára tehetséggondozó iskolai vagy városi szakkörökben, tanulmányi versenyeken, pályázatokon való részvétellel kell biztosítani a fejlődésüket. Felzárkóztatás az első évfolyamra való felvételt követően nagyon fontos feladat a hiányosságok feltárása és pótlása, lehetőleg a bevezető évfolyamokon. a felsőbb évfolyamokon is ha szükséges akár egyéni, akár csoportos formában meg kell szervezni e tevékenységet. meg kell oldani, hogy a tanulók előrehaladásának tervezésében segítséget jelentő, az iskolán belüli fejlődésükre vonatkozóan naprakész információk álljanak rendelkezésre. Ez tanárváltásoknál, alsó-felső tagozatos váltásnál nagy segítséget jelenthet. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, szociális hátrányok enyhítése az iskolák gyermekvédelmi tevékenységüket a gyermekvédelmi stratégiájukban határozzák meg. az iskolák az ifjúságvédelmi felelősön keresztül kötelesek rendszeresen kapcsolatot tartani a Családsegítő Szolgálattal és a Gyámügyi Osztállyal. szükséges a veszélyeztetett gyermekek folyamatos nyomon követése, családi helyzetük ismerete. a védőnőkkel, civil szervezetekkel célszerű együttműködni a gyermekek családi és lakókörnyezetük megismerésében. a szociális támogatásban részesülő tanulók esetében figyelembe kell venni, hogy elsőbbséget élvez az étkeztetésük és ruháztatásuk. azon gyermekek számára, akiknek nincsen biztosítva a nyugodt tanulás és a megfelelő étkeztetés feltételei, iskolaotthonos, napközis, tanulószobai csoportokat kell szervezni. a gyermekvédelmi feladatok megoldásába, ahol lehetséges, szükséges az iskolapszichológust is bevonni. az iskoláknak egészségnevelési, bűnmegelőzési előadásokat kell beépíteni programjaikba. az iskolában biztosítani kell a baleset- és munkavédelmi szabályok érvényesülését. Az intézmények és a szülők közötti kapcsolat -

valamennyi szülő számára hozzáférhetővé kell tenni az iskola pedagógiai programját. szükséges, hogy a szülői értekezleteken sor kerüljön a pedagógiai

11

program, a közoktatási törvény szülőkre, tanulókra vonatkozó rendelkezéseinek és a házirend tömör ismertetésére. a szülőknek olyan információk birtokába kell jutniuk, hogy az iskolával, a gyermekük nevelésével, haladásával kapcsolatban építő módon tudjanak kommunikálni, akár egyéni, akár testületi formában. ki kell alakítani a partnerközpontú, nyitott iskolát. az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell kapnia az általános iskolában a tanulók pályaválasztásának. A szülőkkel való építő együttműködés egyik legfontosabb területének kell lennie. Humán erőforrás fejlesztés

-

elsősorban azokat a fejlesztéseket szükséges támogatni, amelyek a pszichológiai, szociálpedagógiai ismeretek bővítésével járnak és a különböző prevenciós területeken alkalmazhatóak. A szervezeti keretek hatékonyságának és a minőségfejlesztés feltételeinek biztosítása minden intézménynek meg kell teremtenie a minőségirányítási program kialakításához szükséges feltételeket. Specialitások érvényesülése a helyi programokban

- A tagozatos képzési formákat működtető iskolákban elvárható az adott területeken a színvonalas, tehetséggondozó tevékenység és az azt tükröző versenyeredmények. - A két tanítási nyelvű képzés kimenetén legalább sikeres alapfokú nyelvvizsga teljesítése a cél. Sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó iskolák feladatai A nevelés-oktatás legfőbb célja a sajátos nevelési igényű tanulók mind teljesebb beillesztése a társadalomba, ennek érdekében hiányosságaik lehetőséghez mért kompenzálása, képességeik, készségeik és ismereteik optimális fejlesztése, miközben biztosítani kell számukra a gyermek lét örömeit és mind teljesebb emberi életre való felkészülés lehetőségét. Az alapkészségek elsajátítása: az olvasás és írás, valamint számolási készség elsajátítása alsó tagozatban, megőrzése, fejlesztése felső tagozatban. A tankötelezettség teljesítése terén eredmények javítása, hiányzások számának csökkentése, a tanulók motiválása. A tanulók neveltségi szintjének javítása. A gyógypedagógus végzettséggel rendelkezők számának növelése. A tanulásban akadályozott ( enyhe fokban sérült) tanulók megfelelő teljesítmény mérések kidolgozása, értékelése.

12

Művészeti oktatást folytató intézményekkel kapcsolatos követelmények A gyermek a néptánc hagyományain keresztül a magyar népi hagyományokba, a népi kultúrába is betekint. Hozzá kell járulnia a szülőföldhöz való erősebb kötődéshez, a lokálpatriotizmushoz. Fontos feladat még a gyermekek mozgáskultúrájának, állóképességének fejlesztése. Vizuális oktatásban a cél : az érzelmi, esztétikai és finom motoros fejlesztés Erősíteni kell a közösségi szellemet, és alkotó közösséget kell kialakítani. Elő kell segíteni az általános iskolában a képzésben kitűnt gyermekek továbbhaladását.

3. MINŐSÉGPOLITIKA 3.1. Küldetésnyilatkozat Iskoláink Miskolc Avasi lakótelepen több mint 20 éve működnek 8 évfolyamos általános iskolaként. 1984-től testnevelés tagozat, 1985-től angol és német tagozat, 1993-tól komplex művészeti képzés majd alapfokú művészeti oktatás, 1999-től magyar-angol két tanítási nyelvű, 2001-től kislétszámú osztályok működnek, valamint körzeti feladatként gyógytestnevelési szakmai szolgáltatást is ellátunk. 2002-től az aliglátó, gyengénlátó tanulók integrált oktatása is folyik. 2004-től a néptánc tanszak mellett moderntánc, képzőművészet, színjáték tanszakok is megkezdték a munkát. Intézményeink pedagógusai felvállalják a különböző társadalmi réteghez tartozó, különböző szociális helyzetű , eltérő körülmények között nevelkedő gyerekek nevelését. A gyerekeknél a családi háttér miatt mások és mások az életpálya és életmódeszmények, a beállítódások, igények , szokások és normák, ezért fontos befolyásoló tényező az iskolánkban kialakult intellektuális és morális légkör, pedagógiai stílus, az egyén fejlődése iránt tanúsított megkülönbözetett figyelem. Iskolakoncepciónk kiinduló gondolata olyan etikai, EU-konform pedagógiai értéknormákon alapul, mint a társadalmi felelősség, a társadalmi igazságosság, az esélyegyenlőség, s teljesítőképesség, a szolidaritás és a tolerancia követelménye. Helyi nevelési rendszerünk lényege a szakmailag autonóm iskola, ahol minden tanítványunk maximálisan kifejlesztheti képességeit, sokféle belső út között választhat érdeklődésének, adottságainak és céljainak megfelelően. A fenntartó által biztosított órakerethez műveltségi területenként lehetőséget biztosítunk a lemaradók felzárkóztatására, a tehetségek fejlesztésére. Lehetőséget biztosítunk diákjainknak, hogy megismerkedjenek a számítástechnika alapjaival. Igény szerint napközi otthonos, tanulószobai ellátást biztosítunk. A Diák Sport Egyesületek számos sokszínű sportolási, versenyzési lehetőséget kínálnak. Az iskola működésének széleskörű támogatását teszi lehetővé a Széchenyi Iskola Gyermekeiért, valamint a Pattantyús Iskola Tanulóiért Alapítvány. Twist Olivér kórusunk megalakulása óta hozzájárul a gyerekek személyiségének szélesebb körű kiteljesedéséhez. 13

További céljaink eléréséhez garanciát jelent az agilis iskolavezetés és a szakmailag jól felkészült, innovatív kollektíva. 3.2. Jövőkép Olyan nyitott, demokratikus szellemű iskolává szeretnénk válni, ahol az egyéni képességek kibontakoztatásával, a tanulók érdeklődésének-, személyiségének-, mozgáskultúrájának fejlesztésével, színvonalas EU- komform oktatással, szilárd alapismeretek átadásával, versenyképes kínálat nyújtásával diákjaink korszerű, használható, alkalmazható tudás birtokába jutnak. Mindezeket jól felkészült , szakmailag igényes, megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész, elégedett munkatársakkal és a velünk együttműködő szülőkkel kívánjuk megvalósítani. „Nem a tanulás szégyen, hanem a tudatlanság” /Vergilius/ 3.3. Minőségcélok A rendszerváltást követő radikális gazdasági, társadalmi, politikai változások, az Európa Unióhoz való csatlakozás terve megkövetelte oktatási rendszerünk korszerűsítését. A tanulók személyiségének kiteljesedésére az új rendszer szinte korlátlan lehetőséget biztosít. Ahhoz, hogy ezekkel a lehetőségekkel élni tudjanak, a következő célokat tűztük ki:  Az integrációból adódó lehetőségek széleskörű kihasználása  Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes alkalmazotti közösség  A fenntartói, jogi normáknak megfelelő intézményi működés.  Működő partnerkapcsolatok kiépítése, folyamatos információcsere az elért eredményekről.  A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése az oktató-nevelő munkába.  Strukturált oktatási rendszer működtetése, kínálatának folyamatos fejlesztése.  Sokirányú érdeklődéssel bíró, toleráns, beilleszkedni és együttműködni képes személyiségek formálása.  A tervezésnek, szabályozásoknak, partneri elvárásoknak megfelelő működés.  Pályázati lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása.  Gyermeklétszám csökkenésének visszaszorítása.  Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása.  Művészeti oktatásban résztvevők

14

Az integrációból adódó lehetőségek széleskörű kihasználása Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes alkalmazotti közösség A fenntartói, jogi normáknak megfelelő intézményi működés Működő partnerkapcsolatok kiépítése, folyamatos információcsere az elért eredményekről A partnerek igényeinek megismerése, elvárásainak beépítése az oktató-nevelő munkába Strukturált oktatási rendszer működtetése, kínálatának folyamatos fejlesztése Sokirányú, érdeklődéssel bíró, toleráns, beilleszkedni és együttműködni képes személyiségek formálása A tervezésnek, szabályozásoknak, partneri elvárásoknak megfelelő működés Pályázati lehetőségek minél hatékonyabb kihasználása Gyermeklétszám csökkenésének visszaszorítása Sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása Művészeti oktatásban résztvevők eredményes szerepeltetése

15

elégedettségmérésPartneri igény-és

Irányított önértékelés

Éves munka értékelése

Vezetői ellenőrzés

Partneri kommunikáció

Minőségcélok

Beiskolázás

Folyamatok

Továbbképzési rend

Éves munkatervkészítés

A minőségfejlesztési rendszer kereszttáblája

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

X X

X

X

X

X

X X X X X X X X X

X X X X X X X X X X X X X X X

X X X X

X X X X X X X

4. Az intézmény minőségfejlesztési rendszere 4.1. A vezetés elkötelezettsége, felelőssége a minőségfejlesztési programban Az intézmény vezetése elkötelezett a MIP kidolgozásában és végrehajtásában. Felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori betartását és betartatását. Személyes példamutatással erősíti a minőségi munkavégzést, segíti ebben a teljes alkalmazotti kör mindennapi tevékenységét. A stratégiai tervezés területén biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Szervezi a lehetséges közvetett és közvetlen partnerekkel az együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi, szellemi és humán erőforrások rendelkezésre álljanak. Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák. 4.2 Jogi követelmények-megfelelőség Az iskola életét szabályozó jogi dokumentumok - törvények, különböző szintű rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belső szabályzói - minden munkatárs számára hozzáférhetőek kell, hogy legyenek, azokat mindenki ismerje meg, munkaköri feladatuk ezek betartása.

16

4.2.1 Intézményi működést szabályozó jogszabályok Jogszabályszám

Kibocsátó

Megnevezés

Kapcsolódó intézményi dokumentum

Többször módosított 1993. évi LXXIX. 992. évi XXXIII.

Törvény

A közoktatásról

Pedagógiai Program SZMSZ

Törvény

A közalkalmazottak jogállásáról

SZMSZ

1992. évi XXII.

Törvény

138/1992

Kormányrendelet

SZMSZ A Munka Törvénykönyve SZMSZ A KJT végrehajtásáról

277/1997

Kormányrendelet

27/1998.(VI.10)

MKM rendelet

3/2002 (II.15.)

OM rendelet

11/1994

MKM rendelet

A pedagógus továbbképzésről, szakvizsgáról Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról A közoktatás minőségbiztosítási rendszereiről, minőségfejlesztéséről A nevelési-oktatási intézmények működéséről

Továbbképzési Program Továbbképzési terv Pedagógiai Program Pedagógiai Program MIP SZMSZ MIP SZMSZ SZMSZ

1993/LXXIX. 40. § Törvény

A MIP kidolgozásáról

MIP

Kt. 99 § (7)

Országos mérés-értékelés minimum szintjének elérésére

MIP

Törvény

17

4.2.2 Az intézmény működését szabályozó alapvető jogi dokumentációk 1. Alapdokumentumok: • • • • •

Alapító Okirat Pedagógiai Program SZMSZ IMIP Házirend

Szabályozó dokumentumok: • • • • • • • • • • •

Munkaköri leírások Ellenőrzési terv Közalkalmazotti szabályzat Belső Ellenőrzési Szabályzat Leltározási és Selejtezési Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Iratkezelési Szabályzat Munkatervek DÖK Szabályzat Könyvtári Gyűjtőköri Szabályzat

4.2.3 Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak: Magyar közlöny - felelős: igazgató Oktatási közlöny - felelős: igazgató A közlönyben megjelent változásokról a felelősök értesítik az érintetteket, melynek módszere a következő: • Az érintettek tájékoztatása 2 héten belül történjen meg. • Sürgős esetekben fénymásolattal az érintetteket aznap vagy a következő munkanapján. • Mindenkit érintő esetben heti tantestületi megbeszélésen szóban közölni, majd egy példányt 2 hétre kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség. • A technikai dolgozókat is érintő tételek esetén előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatás. A közlönyökhöz a felelős személyek betekintést biztosítanak a könyvtári kölcsönzés lehetősége mellett. A különböző jogszabályokat az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni:

18

Könyvtárban • • • • •

Alkotmány Pedagógiai program Házirend Közalkalmazotti szabályzat Szervezeti Működési Szabályzat

Igazgatónál • Közoktatási Törvény • Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendeleteik Gazdasági vezetőnél • Munka Törvénykönyve Kölcsönzési füzetben vezetve maximum 3 napra kikölcsönözhető, azzal a feltétellel, hogy a kölcsönzés ideje alatt szükség esetén bármikor visszakérhető. 4.2.4 Dokumentumok kiadása, kezelése 1. Az iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. 2. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az iskolában hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatóbélyegző alkalmazásával iktatni kell. 3. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik. 4. Az iktatás során az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, az iskola kerek bélyegzőjével és névaláírásával lezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendő hely van, több éven át lehet használni. 5. Bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben külön iktatja és irattározza. 6. Az iskolában az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása. 7. Az iratok elintézése és továbbítása • Postabontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végző személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelőst, határidőt, ügyintézési teendőket. • Az iskolatitkár a beérkezett iratokat iktatja. Elintézésért felelős személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidőre történő elintézését figyelemmel kíséri. Végzi az iratok irattári lerakását. • Az ügyiratokat kézbesítőkönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja.

Számítógépen történő tárolás, kezelés A minőségbiztosítási dokumentum mellékleteivel együtt a központi gépen helyezkedik el. 19

A dokumentumokhoz való hozzáférés : A minőségirányítási vezetőnek van írásjoga, minden más dolgozónak csak olvasási joga. A működés során történő változásokat, szükséges módosításokat a minőségügyi vezető tantestületi és igazgatói jóváhagyás után behelyezi a megfelelő helyre. A dokumentum a módosítás után új verziószámot kap, így ezen új fájlnéven kerül be a helyére. Az előző verzió is gépen marad. Archiválásról a rendszergazdán kívül a minőségügyi vezető is gondoskodik. 4.3. Intézmény működése 4.3.1. Beiskolázás I. A folyamat célja : minél több első osztály indítása II. A folyamat leírása: 1. A népesség-nyilvántartás és a körzeti óvodák tájékoztatása alapján megvizsgáljuk a leendő elsősök létszámát. 2. A fenntartótól kapott engedély alapján az indítható első osztályok számának megállapítása 3. Az igazgató kijelöli az osztályban tanító nevelőket 4. Nyílt nap meghirdetése / plakátok készítése, elhelyezése, meghívók készítése , iskolai honlapon való megjelenés/ Nyílt nap előkészítése / játszóház az óvodások részére / Nyílt nap lebonyolítása / elsős tanítók bemutatása / 5. Óvodai szülőértekezleteken való részvétel / Az iskola igazgatójának, igazgatóhelyetteseinek, az elsős tanítók bemutatkozása. Az iskola bemutatása szóban és szórólapokon. / A leendő elsős tanítók folyamatosan részt vesznek az óvodák programjain 6. Az óvodások irányítása a művészeti képzésbe , testnevelés, magyar-angol két tanítási osztályokba. 7. Beiratkozás / óvodai szakvélemény, anyakönyvi kivonat, elkészül a beíratási lap / 8. A beiratkozás után két héten belül szülői értekezlet az elsős szülők számára 9. A beiskolázás értékelése / megfelelő-e a létszám, egyeztetés más intézményekkel / A szükséges korrekciók végrehajtása - osztálylétszám A fenntartó tájékoztatása a létszámról Értékelés a tanévzáró értekezleten A kapcsolattartás folyamatos az óvodákkal. Az óvodások beszoktatásának megkönnyítésére közös programokat szervezünk. Óvodások az iskolában - Karácsony - Farsang és más ünnepek Kisiskolások az óvodában – Gergelyjárás III. Felelősségi mátrix

20

Lépés

Felelős

Érintett

Informált

1.

Igazgató

-

-

2.

Igazgató

Ig. helyettes

Nevelőtestület

3.

Igazgató

Tanítók

Tantestület

4.

Ig. helyettes

Tantestület

Óvodák, szülők

5.

Ig. helyettes

Óvodák, szülők

6.

Igazgató

7.

Igazgató

Iskolavezetés tanítók Művészeti tanárok Testnevelők Angol nyelvtanárok Tanítók Tanítók

8.

Ig. helyettes

Tanítók

Szülők

9.

Igazgató

Iskolavezetés

Tantestület Fenntartó

-

-

IV. Keletkezett dokumentumok, bizonylatok

Dokumentum neve Népesség-nyilv. adatlap Beíratási lap

Készítő / Megőrzési kitöltő hely Statisztikai hivatal Irattár

Megőrzési idő 1 év

Másolatot kap -

Igazgató

Irattár Igazgatói iroda

1 év

-

Feljegyzés Jegyzőkönyv

Igazgatóhelyettes Jegyzőkönyv vezető

Igazgatói iroda Irattár

1 év 1 év

Leendő elsős tanítók Fenntartó

21

4.3.2 Információ- áramlás I. A folyamat célja: A napi működéshez szükséges információátadás módjának és gyakoriságának meghatározása II. A folyamat formái, témakörei, felelősei, résztvevői: Formái

Témakör

Felelős

1. Pedagógusok Vezetőségi értekezlet

Résztvevők

Gyakoriság

Dokumentum

Programok tervezése, igazgató értékelése, stratégia kialakítása, egyeztetés Kibővített vezetőségi Programok tervezése, igazgató értekezlet értékelése, stratégia kialakítása, véleménykérés, javaslattétel Alakuló értekezlet Tájékoztató a nyári munkákról, igazgató személyi változásokról, tanév tervezésének módjáról, adatszolgáltatás, jelentés, tájékoztatás, egyeztetés Tanévnyitó A tanév céljai, feladatai, munkaterv igazgató értekezlet készítése, tájékoztatás, véleménykérés, javaslattétel Nevelési Szakmai ismeretek bővítése, igazgató értekezlet tapasztalatcsere

Iskolavezetés emlékeztető -intézményenként hetente -közösen Kibővített vezetőség aktualitás szerint emlékeztető -intézményenként

Munkaközösségi értekezlet

Munkaközösségi helyzetelemzés, célok, feladatok, mérések ütemezése

Munkaközösségvezető

Tantestületi értekezlet

Aktuális témák megbeszélése

igazgató

munkaközösség tagjai -intézményenként -közösen Nevelőtestület -intézményenként

22

Alkalmazotti közösség -közösen

augusztus

jegyzőkönyv

Nevelőtestület -intézményenként

augusztus

jegyzőkönyv

Nevelőtestület -intézményenként

munkatervben jegyzőkönyv meghatározottak szerint 2 alkalom jegyzőkönyv munkaterv szerint alkalomszerűen szükség szerint

jegyzőkönyv

Esetmegbeszélés

Az osztályban felmerült nevelési probléma megbeszélése

Tanévzáró értekezlet Az éves munka értékelése 2. Gazdasági dolgozók 2.1 Adminisztrációs dolgozók Témakör Aktuális témák megbeszélése. Munkafolyamatra épített ellenőrzés

osztályfőnök igazgató

Osztályban tanító aktualitás szerint emlékeztető nevelők pszichológus Nevelőtestület június jegyzőkönyv, beszámoló

Felelős IgazgatóGazd.vez. IgazgatóGazd.vez.

Résztvevők Gazdasági csop.

Gyakoriság Szükség szerint

Dokumentum Emlékeztető

Gazdasági csop.

Éves terv alapján Jegyzőkönyv

IgazgatóGazd.vez. Gazd.vez.

Élelmezésvez.

Havonta

Élelmezésvez., kisegítő dolgozók Élelmezésvez., kisegítő dolgozók

Éves terv alapján Jegyzőkönyv FEUVE alapján

Jegyzőkönyv

2.2 Konyha Étlapkészítés Témaellenőrzés

Étlap

Munkafolyamatra épített ellenőrzés

IgazgatóGazd.vez

Éves karbantartási munkaterv megbeszélése Azonnali hibaelhárítás

IgazgatóGazd.vez Gazd.vez.

karbantartók

Évente kétszer

Éves munkaterv

Karbantartók

Szükség szerint

Emlékeztető

Rendezvények előkészítése, közreműködés, lebonyolítás

Gazd.vez.

Karbantartók

Szükség szerint

Emlékeztető

Térítési díj, tandíj beszedése

Gazd.ügyintéző és Gazd.ügyintéző gazd.vez. gazd.vez.

2.3 Karbantartók

2.4. Szülők

23

és Aktualitás szerint Pénzügyi bizonylat

3. Szülők Szülői értekezlet

Aktualitás szerint

Fogadó óra

Aktualitás szerint

SZM ülés

Munkaterv szerint

Családlátogatás

Aktualitás szerint

Ellenőrző, üzenő füzet 4. Tanulók

osztályfőnök

Osztályfőnök Évente háromszor szülők Iskolavezetés Iskolavezetés Havonta Nevelőtestület Nevelőtestület Szülők Igazgató, SZKelnök Iskolavezetés , Sz K Évente kétszer elnökök Osztályfőnök, Osztályfőnök Szükség szerint Ifjúságvédelmi feleős Ifj.védelmi felelős szülők Osztályfőnök

Házirend

A házirend ismertetése

osztályfőnök

Faliújság

Aktuális információk

Iskolagyűlés

Aktuális témák megbeszélése

igazgató

DÖK gyűlés

Aktuális témák megbeszélése

DÖK vezető

Balesetvédelmi oktatás

Munkaterv szerint

osztályfőnök

Oszt.főnök tanulók

szeptember Szükség szerint

24

Iskolavezetés Nevelőtestület Tanulók DÖK vezető Tanulók Osztályfőnök Tanulók

Szükség szerint, de legalább évente kétszer Szükség szerint Szeptember

-

Az információáramlás egyéb formái: Faliújság, tábla Iskolarádió Posta – levél Weboldal Telefon E-mail Adatszolgáltatás Jelentések kérése, adása Igazgatói utasítás Tájékoztatás

25

Iskolánk információs rendszere Információs források Közvetlen források Igazgató Igazgató helyettesek

Gazdasági vezetés

Kibővített iskolavezetőségi ülés M.k. vezetők

K.T. elnök

DÖK vezetők

Konyha

Alapítv. elnök

Technikai

Szaksz. Karbantart

Tantestületi értekezlet

Munkaértekezlet M.k. megbeszélés

M.k. megbeszélés

DÖK

Iskolai közösségi

Egyes tag

Évfolyamok

Osztály Egyes nevelők

Szakszerv. ért.

Szülői

Szülői fórum Szülői

Osztály

Egyes szülő

Egyes gyerek

26

Takarítók

A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálata) I. A folyamat célja: Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása. Folyamatosan ellenőrizni, értékelni a pedagógiai program beválását, az iskola életében valamint a törvényi szabályozásban bekövetkezett változások beépítése a programba. Határidők: 5 évente a dokumentum átfogó felülvizsgálata, Évente aktualizálás. II. A folyamat leírása: 1. 2. 3. 4. 5.

A közoktatási törvény és a kapcsolódó jogszabályok módosulásának megismerése. A pedagógiai program módosítandó, kiegészítendő területeinek számbavétele Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre A területek szétosztása a csoportok között Tantestület tájékoztatása a csoportok megalakulásáról és az első olvasat előterjesztésének időpontjáról 6. A munkacsoportok elemző munkája 7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, módosító javaslatok elfogadása; 8. Tantestületi értekezlet az elemző munka és a módosító javaslatok megvitatása; 9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba 10. A módosított pedagógiai program elfogadása a szülői szervezettel 11. A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal 12. A kiegészített pedagógiai program tantestületi elfogadása 13. A pedagógiai program megismertetése a közvetlen partnerekkel 14. Az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet elhelyez az igazgatói irodában, és a tanáriban. III. Felelősségek és hatáskörök Lépés Felelős

Érintett

Informált

1.

Igazgató

Kibővített vezetőség

Tantestület

2.

Igazgató

Kibővített vezetőség

Tantestület

3. 4. 5.

Igazgató Igazgató Igazgató

Kibővített vezetőség Munkacsoportok Tantestület Munkacsoportok

Tantestület Tantestület -

6.

Munkacsoport vezetők

7.

Minőségügyi csop.vez.

Munkacsoportok

Munkacsoportvezetők 27

Igazgató Igazgató

8.

Igazgató

Tantestület

Tantestület

Minőségügyi csop.vez. Munkacsoportvezetők 9.

Munkacsoportok

Igazgató

Tantestület

Minőségügyi csop.vez. Munkacsoportvezetők 10.

Igazgató

11.

Igazgató

12. 13.

Igazgató

14.

Szülői szervezet

Szülői szervezet Tantestület

Minőségügyi csop.vez. Munkacsoportvezetők Tantestület

partnerek

Iskolatitkár

Fenntartó

Igazgató Igazgató

IV. Dokumentumok és bizonylatok rendje

Dokumentum neve Jegyzőkönyv

Készítő/kitöltő Jegyzőkönyvvezető

Megőrzési hely Megőrzési idő Másolatot kap Dosszié (irattár) 1 tanév -

28

4.4.2 Éves munkatervkészítés I. A folyamat célja: A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskolák oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. II. A folyamat leírása: Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 1. Az alakuló értekezleteken az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 2. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, valamint, hogy a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 3. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelős elkészítik éves munkatervüket. 4. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 5. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 6. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 7. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 8. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 9. Ezzel egy időben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 10. Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 11. Szeptember 15-ig a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 12. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet elhelyez az igazgatói irodában, és a tanáriban.

29

III. Felelősségek és hatáskörök Lépés 1. 2.

Felelős Igazgató

Érintett

Informált

Kibővített vezetőség

Tantestület

Igazgató

Tantestület

-

3. 4.

Igazgató Mk. vezetők

Tantestület Tantestület

-

5.

Mk. vezetők

6.

Mk. vezetők

Tantestület

Igazgató

7.

Igazgató

Kibővített vezetőség

Tantestület

8.

Igazgató

Mk. vezetők

Tantestület

9.

Igazgató

Kibővített vezetőség

10.

Igazgató

11.

Igazgató

Tantestület

12.

Igazgató

Iskolatitkár

-

-

-

Fenntartó, szülők -

IV. Dokumentumok és bizonylatok rendje Dokumentum neve Jegyzőkönyv

Készítő/kitöltő Megőrzési hely Megőrzési Másolatot kap Jegyzőkönyv-vezető Dosszié (irattár) idő 1 tanév -

Órarend

Igazgató-helyettesek Igazgató-h. iroda ½ tanév

DÖK és ifj. védelmi munkaterv Munkaközösségi tervek

DÖK vez., Igazgatói iroda ifj. védelmi felelős Mk. vezetők Igazgatói iroda

1 tanév 1 év

Mk. vezetők

Feladatterv

Igazgató

Igazgatói iroda

1 év

Mk. vezetők

Mérési terv

Igazgató

Igazgatói iroda

1 év

Mk. vezetők

Igazgatóhelyettesi iroda Igazgatói iroda

1 év

Szülők, alkalmazotti közösség Fenntartó

Éves program

Igazgató és ig. helyettesek Az intézmény munkaterve Igazgató 30

1 év

Tanárok -

4.4. 3 Továbbképzési rend I. A folyamat célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztése, a belső képzési rendszer kihasználásával és a pedagógustovábbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembevételével a továbbképzési szabályzat szerint. II. A folyamat leírása: 1. A pedagógusok továbbképzéséről szóló információkat a tanév közben az igazgatóhelyettesek folyamatosan gyűjtik, a tanári szobában hozzáférhetővé teszi a tanárok számára. 2. A továbbképzésre jelentkezők március 1-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek. 3. Márc. 10-ig a 2 intézmény igazgatóhelyettesei előterjesztik a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. 4. Ezután a tantestületek a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. A közalkalmazotti tanács ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket. 5. Március 14-ig az iskola igazgatója a gazdasági vezetővel egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az iskola elsődleges érdekeit. 6. A nevelőtestületek március 15-ig dönt a beiskolázási terv elfogadásáról. 7. A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe. 8. Az igazgatóhelyettesek megszervezik a szükséges állandó vagy aktuális időpont előtti eseti helyettesítéseket. 9. A továbbképzésen résztvevők a keletkezett számlákat 3 munkanapon belül átadják a gazdaságvezetőnek. 10. A továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítványt, oklevelet a pedagógus leadja az igazgatóhelyettesének. 11. A 120 óra teljesítése vagy a szakvizsga megszerzése után az igazgatóhelyettes értesíti a gazdasági vezetőt. A gazdasági vezető a teljesítést igazoló dokumentum másolatát elhelyezi a dolgozó személyi anyagába, és intézkedik az aktuális béremelésről. 12. A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek ill. a tantestületnek. 13. Az esetlegesen tanév közben felmerülő új továbbképzési igényekről a tartalékalapból az aktuális időpontban történik a továbbképzés támogatása. 14. A továbbképzésre kapott normatíva felhasználását a gazdaságvezető folyamatosan, legalább negyedévente ellenőrzi. A gazdaságvezető határidőre elszámol a továbbképzési pénzekkel. 15. A pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos jogszabályok figyeléséért, az esetleges változások figyelembevételéért a feladatra kijelölt igazgatóhelyettes a felelős. 16. A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra.

31

III. Felelősségi mátrix Lépés

Felelős

Érintett

Informált

1.

Ig. helyettes

Nevelőtestület

Nevelőtestület

2.

Ig. helyettes

Jelentkezők

Igazgató

3.

Ig. helyettes

nevelőtestület

Gazdasági vezető

4.

Ig. helyettes

Gazdasági vezető, nevelőtestület

6.

Igazgató Igazgató

nevelőtestület Közalkalmazotti Tanács Továbbtanulásra jelentkezők, gazdasági vezető Továbbtanulók

7.

Igazgató

Továbbtanulók

8.

Ig. helyettes

nevelőtestület

Tantestület, gazdasági vezető nevelőtestület

9.

Gazdasági vezető Ig. helyettes

Továbbtanulásra jelentkezők Továbbtanulók

Igazgató

Gazdasági vezető Munkaközösség vezetők Ig. helyettes

Továbbtanulásra jelentkezők Továbbtanulók

Igazgató

5.

10. 11. 12.. 13. 14.

Nevelőtestület -

nevelőtestület nevelőtestület

Igazgató

Munkaközösségek, tantestület Nevelőtestület

15.

Gazdasági vezető Ig. helyettes

Nevelőtestület

Igazgató

16.

Folyamatgazda

Igazgató

nevelőtestület

32

Igazgató

IV. Keletkezett dokumentumok, bizonylatok Lépés Dokumentum neve

2.

Továbbképzési jegyzék Írásbeli jelentkezés

3.

Jegyzőkönyv

Megőrzési hely Helyettesi iroda Jelentkező Továbbképzési dosszié Igazgató helyettes Irattár

4.

Jegyzőkönyv

Igazgató helyettes Irattár

5.

Igazgató

6.

Továbbtanulók névsora Beiskolázási terv

7.

Írásos visszaigazolás

1.

Készítő / kitöltő -

Megőrzési Másolatot kap idő 1 év 1 év

Igazgató

1 év

Gazdasági vezető

1 év

Gazdasági vezető

Továbbtanulási 1 év terv Igazgató helyettes Irattár 1 év

Gazdasági vezető

Továbbképzést Irattár meghirdető 8. Helyettesítési napló intézmény Igazgató helyettes Helyettesi iroda 9. Visszaigazolás A felvételt hirdető Irattár a befizetésről intézmény 10-11. Tanúsítvány A felvételt hirdető Személyi intézmény anyag 12. Feljegyzés Munkaközösség Irattár vezető 13. Írásbeli jelentkezés Jelentkező Továbbképzési dosszié 14. Normatíva elszámoló Gazdasági vezető Irattár lap 15. Feljegyzés Igazgató helyettes Továbbképzési dosszié 16. Beszámoló Folyamatgazda Továbbképzési dosszié

33

1 év

Gazdasági vezető Jelentkezők

1 év

-

1 év

Gazdasági vezető

Korlátlan ideig 1 év

Igazgató Gazdasági vezető -

1 év

Igazgató

1 év

Igazgató

1 év

Igazgató Munkaközösség vezetők Jegyzőkönyv vezető

1 év

4.5 Vezetői ellenőrzés ,értékelés 4.5.1. Vezetői ellenőrzés I. A folyamat célja: Adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez II. A folyamat leírása: 1. A vezetőség a folyamat elején a belső ellenőrzési szabályzat alapján meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egy időben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. III. A keletkezett dokumentumok és bizonylatok A bizonylat neve Szempontlista A ellenőrzött területek listája Idő- és felelősségmátrix

Kitöltő/ készítő igazgató

Megőrzési hely Megőrzési idő Másolatot kap 5 év 1 év

-

1 év

-

Irattár

Feljegyzés

Igazgató

Ig. iroda

1 év

Terv

igazgató

irattár

1 év

önkormányzat

Jegyzőkönyv

igazgató

irattár

1 év

önkormányzat

Megbízatások

igazgató

irattár

1 év

irattár cd–ig.iroda

1 év 5 év

Időterv (a beszámoláshoz) igazgató Elektronikus adatbázis A feljegyzést (ellenőrző lap) végző

IV. Felelősségek és hatáskörök 34

igazgató

Lépés

Felelős

Érintett

Informált

1

igazgató

iskolavezetés

Alkalmazotti közösség

2.

igazgató

iskolavezetés

Alkalmazotti közösség

3.

Igazgató

iskolavezetés

Alkalmazotti közösség

4.

Igazgató

Alkalmazotti közösség

5.

Igazgató

6.

Igazgató

Az ellenőrzést személy Az ellenőrzést személy ellenőrzött

7-8-9-10. Az ellenőrzést végző személy

végző végző Alkalmazotti közösség

Tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének színterei: • • •

tanórai és tanórán kívüli tevékenységek művészeti vizsgák tanulmány versenyek Tanulók magatartásának, szorgalmának értékelési módjai: a Pedagógiai programban meghatározottak szerint

• • • • •

Pedagógusok, technikai dolgozók munkája ellenőrzésének, értékelésének színterei: önértékelés (évente, munkaközösségenként) vezetői ellenőrzés, értékelés tervezett (munkatervi) eseti külső, szakmai vizsgálat

• • • •

Intézményi szintű ellenőrzés, értékelés fenntartói, és egyéb vizsgálatok szakmai tevékenységre vonatkozó gazdasági, pénzügyi szempontú irányított önértékelés

35

ELLENŐRZÉS mérési módszer gyakoriság dokumentáció pont Tanulmányi munka belső ell. dokumentu havonta napló, szerint m-elemzés ellenőrző esetenként

TANULÓK

TERÜLET

Versenyeredménye tanévvégi elemzés k értékelés

évente

Művészeti vizsgák

évvége

Magatartás

Folyamato óralátogatás Folyamatos s megbeszélés félévente Osztályozó értekezlet Folyamato óralátogatás Folyamatos s megbeszélés félévente Osztályozó értekezlet Esetenként Dokumentu Esetenként m elemzés megbeszélés Munkaterv óralátogatás Rendszeres szerinti dokumentu m elemzés

Szorgalom

Fegyelmi ügyek

Jutalmazások (motiváció)

felelős

mérési pont módszer

ofi ig.h. igazgató

összesítések, igazgató jegyzőkönyve igh. mkv. k jegyzőkönyv igazgató ig.h.

folyamatos szóbeli tanmenet írásbeli szerinti félév, évvége versenyek írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgák szóbeli, gyakorlati

feljegyzés

félév,

igazgató ig.h.

feljegyzés

ÉRTÉKELÉS gyakoriság dokumenfelelős táció eseti ellenőrző, szaktanár tanmenet napló, szerinti, bizonyítvány félévente évente

jegyzőkönyv szaktanár

évente

jegyzőkönyv Néptánctanszakvezető napló Osztályfőnö k

önértékelés félévente megbeszélés

évvége

feljegyzés feljegyzés

igazgató ig.h.

félév, évvége

önértékelés félévente megbeszélés

napló

jegyzőkönyv

igh.

félév, évvége

megbeszélés félévente

jegyzőkönyv igazgató

feljegyzés napló

igazgató ig.h., mkv

félév, évvége

önértékelés félévente dokumentum elemzés

jegyzőkönyv igazgató, ig. h.

36

Osztályfőnö k

PEDAGÓGUSOK

Belső mérések Külső mérések esetenként Tanmenet, program IX. 10. Tankönyv, taneszköz

IX. 15., II. 15.

Ofi,,munkaközössé Munkaterv g szerint vezetői tevékenység Pedagógusok Munkaterv munkája szerint Munkaközösségi szakmai munka IS Házirend K O L A Ügyeleti rendszer

Munkaterv szerint Folyamato s

Folyamato s

Dokumentu Folyamatos m évente elemzés írásbeli Esetenként Dokumentu évente m elemzés Dokumentu félévente m elemzés megbeszélés óralátogatás Munkaterv dok.elemzés szerint megbeszélés óralátogatás Munkaterv dokumentu szerint melemzés óralátogatás Munkaterv iskolai szerint elemzés beszélgetés iskolabejárá Folyamatos s óralátogatás dokumentu melemzés dokumentu Folyamatos m elemzés Beszámoltat ás

napló jegyzőkönyv

ig.h. ig.h.

írásbeli szóbeli

rendszeres évente

esetenként félév évvége

írásbeli beszámoló

eseti félévente

napló szaktanár jegyzőkönyv munkaköz. v. jegyzőkönyv ig. h. jegyzőkönyv igazgató

jegyzőkönyv tanmenet

ig.h. ig.h.

rendelések, leltári jegyzőkönyv

ig.h.

félév évvége

beszámoló

félévente

jegyzőkönyv igazgató

feljegyzés

igazgató ig.h.

félév évvége

beszámoló

félévente

jegyzőkönyv igazgató

feljegyzés napló

igazgató ig.h. mkv.

félév évvége

feljegyzések igazgató

napló feljegyzés

igazgató ig.h.

tanév vége

beszélgetés, félévente dokumentum elemzés önértékelés évente

feljegyzés

igazgató ig.h.

évente

beszámoló

évente

jegyzőkönyv igazgató

feljegyzés

igazgató ig.h.

évente

beszámoló

évente

jegyzőkönyv igazgató

37

jegyzőkönyv igazgató ig.h.

SZMSZ, Pedagógiai Program végrehajtása Comenius 2000 I. modell

ig. utasítás jogszabály szerint és dokumentu m elemzés Folyamat- irányított szabályozá önértékelés s szerint

2 évente

feljegyzés

igazgatói jegyzőkönyv ciklus 3.-5. éve

igazgató

2 évente

Minőség folyamat ügyi vezető szabályozás szerint

38

beszámoló

2 évente

jegyzőkönyv igazgató

igazgatói jegyzőkönyv Minőség ciklus 3.-5. ügyi vezető éve

4.5.2 Éves munka értékelése I. A folyamat célja: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. II. A folyamat leírása: 1. Az igazgató május utolsó hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 2. Júniusban a munkaközösség vezetők, a DÖK és ifjúságvédelmi felelős, az intézkedési tervek felelősei, az Alapítvány elnöke elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettesek összesítik az osztályok statisztikáit. Június végén a munkaközösségek meghallgatják az éves beszámolót, elmondják észrevételeiket, majd elfogadják azt. 3. Ezután az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentum elemzéssel ellenőrzi a feladat tervek, célkitűzések megvalósulását. 4. A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. 5. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 6. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. 7. Az igazgató gondoskodik róla, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön. A tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrizni kell az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tenni a korrekciókra, melyek beépülnek a következő éves tervezésbe. III. Felelősségek és hatáskörök:

Lépés

Felelős

Érintett

Informált

1.

Igazgató

Területek felelősei

nevelőtestület

2.

Területek felelősei

Nevelőtestület

Igazgató

3.

Igazgató

Igazgató helyettes

4.

Területek felelősei

Nevelőtestület

5.

Igazgató

nevelőtestület

-

6.

Igazgató

nevelőtestület

-

7.

Igazgató

-

39

igazgató

Fenntartó

IV. A dokumentumok és bizonylatok rendje: Dokumentum

Kitöltő/készítő

neve

Megőrzési

Megőrzési

Másolatot

hely

idő

kap

irattár

½ év

Igazgató

1. Éves beszámolók

Területek felelősei

2. Jegyzőkönyv

jegyzőkönyvvezető irattár

3. Az iskola éves Igazgató

irattár

beszámolója

40

1év

-

1 év

Fenntartó

4. 6.A minőségfejlesztési rendszer működtetése

41

4.6.1A minőségfejlesztés folyamata 4.6.2 Feladatterv a minőségfejlesztési rendszer működtetésére

42

4.7. Partneri igény-és elégedettségmérés Az intézmény kötelessége a partneri igények megismerése és mérése, ennek érdekében azonosította partnereit és meghatározta az igények és elégedettség, elégedetlenség felmérésének rendjét. Elkészült:

2003.10.28 .

Készítette :

támogatói csoport

A mérés gyakorisága: Évente ( közvetlen partnerek ), az iskolai munkatervben meghatározott időtartam alatt. módosítása csak a támogatói csoport egyetértésével történhet. A mérés módszerei: megbeszélés, csoport munka , kérdőív, fókuszcsoportos interjú, interjú, számítógéppel történő adatfeldolgozás, okelemző módszerek. A mérés lépései: 1. A lebonyolításért felelős csoport kiválasztása, a vezető megbízása, a csoport megalakítása Bevonandók köre: iskolavezetés Módszer: megbeszélés A munkatervben meghatározott időben Támpontot ad az előző mérést végzők névsora Létre jön az új mérést végzők névsora, a megbízás , melyet az igazgató hagy jóvá a tantestületet tájékoztatása 2. Munkaterv készítése, a feladat megismerése, dokumentumok tanulmányozása Bevonandók köre: a mérést végző csoport Módszer: megbeszélés A munkatervben meghatározott időben Létre jön a munkaterv, melynek felelőse a csoport vezetője, aki tájékoztatja az iskolavezetést 3. Az alkalmazható módszerek, eszközök felülvizsgálata, megtervezése Bevonandók köre: a mérést végző csoport , iskolavezetés Módszer: megbeszélés A munkatervben meghatározott időben Támpontot jelent a partneri kommunikációs adatbázis, a már meglévő eszközök, a módszertani segédanyagok Létrejönnek a felülvizsgált mérőeszközök az összehasonlíthatóság kritériumainak megfelelve, melynek felelőse az új mérést végző csoport tagjai, akik tájékoztatják az iskolavezetést. 43

4. A mérés előkészítése Bevonandók köre: a mérést végző csoport Módszer: megbeszélés A munkatervben meghatározott időben Rendelkezésre állnak a felülvizsgált mérőeszközök, az aktualizált partneri lista Létre jön az előkészítés ütemterve, melynek felelőse az új mérést végző csoport vezetője, aki tájékoztatja az iskolavezetést 5. A lebonyolítás rendjének meghatározása Bevonandók köre: a mérést végző csoport Módszer: csoport munka A munkatervben meghatározott időben Az előkészítés ütemtervének megfelelően rendelkezésre állnak az előkészített mérőeszközök, a lebonyolítást tartalmazó forgatókönyv, az adatrögzítő file A lebonyolításról a csoport vezetője az iskolavezetéssel együtt tájékoztatja a mérésben résztvevőket 6. A mérés végrehajtása A lebonyolítás forgatókönyvében meghatározottak szerint a mérést végző csoport lebonyolítja a mérést az előkészített mérőeszközökkel A mérés lebonyolításáért felelős a csoport vezetője Létre jönnek a kitöltött, értékelhető mérőeszközök 7. A mérés feldolgozása, az eredmények számítógépes összesítése Bevonandók köre: a mérést végző csoport és informatikusok Módszer: számítógépes adatfeldolgozás A munkatervben meghatározott időben A kitöltött mérőeszközök adatainak feldolgozását követően létrejön a kezelhető adatlista, melyről a csoport vezetője tájékoztatja az iskolavezetést 8. Az adatok kiértékelése, összehasonlító elemzés végzése Bevonandók köre: a mérést végző csoport Módszer: okelemző módszerek A munkatervben meghatározott időben Az adatlista alapján szöveges összesítést készítünk, melynek eredményéről a csoport vezetője tájékoztatja az iskolavezetést 9. Összegzés készítése Bevonandók köre: a mérést végző csoport Módszer: műhelymunka A munkatervben meghatározott időben A szöveges összesítést összevetjük a korábbi mérés eredményeivel, melynek eredményeként írásos összefoglaló készül, melyről a csoport vezetője tájékoztatja az igazgatót

-

10. Tájékoztatás az eredményekről Bevonandók köre: vezetés Módszer: szóbeli tájékoztatás Az igazgató által meghatározott időpontban 44

Az összegzést tartalmazó írásos dokumentum alapján tájékoztatást adnak a csoport tagjai a bemért partnerek körében, melyről jegyzőkönyv készül 11. Szükséges korrekciók meghatározása, elvégzése A partneri igény – és elégedettségmérés írásos összefoglalóját követően elkészül a problémakatalógus, sor kerül a célkitűzések megfogalmazására és intézkedési terv készítésére. A csoport tagjai ezekről tájékoztatják a tantestületet, sor kerül az intézkedési terv elfogadásra, amelyről jegyzőkönyv készül. Elkészítendő dokumentumok: -

Új mérést végzők névsora Munkaterv Felülvizsgált mérőeszközök Előkészítés ütemterve Forgatókönyv Kitöltött mérőeszközök Adatlista Szöveges összesítés Jegyzőkönyvek Problémakatalógus Intézkedési tervek

Dokumentumok megőrzési ideje: 1. kitöltött kérdőívek, interjú szövegek : elemzés végéig 2. összesített eredmények : következő mérésig 3. problémakatalógus: következő mérésig Dokumentumok megőrzési helye: irattár, igazgató helyettesi irodában floppyn Elvárt eredmények: A számszerűsíthető és arányosítható eredmények a partnerek igényeinek és elvárásainak mutatói lesznek, melyek alapján sor kerül az okok feltárására, a célok és intézkedési tervek megfogalmazására. Ellenőrzési pontok: 1. Mérés előkészítése 2. Mérés lebonyolítása 3. Összegző elemzés Ellenőrző személy: igazgató

45

Feladat

Minta elemszám

Partner Tanuló

Alsó Felső

Pótcím

Teljes létszám 5 25%-a Teljes létszám 25%-a 10

Művészeti Teljes létszám 5 25%-a Szülő

Alsó Felső

Teljes létszám 10 25%-a Teljes létszám 25%-a 10

Akalmazo Pedag.-ok teljeskörű ttAZOTT AK Tech. dolg.

Fenntartó

teljeskörű

Oktatási biz. 1

Minta választás

80%

10%

DÖK OSZT.F.

Egyszerű KVANT Kérdőív véletlenszerű ITATÍV

80%

10%

DÖK OSZT.F.

Egyszerű

100%

KVALIT Interjú Teljes körű A TÍV

100%

KVALIT Interjú A TÍV

100%

KVALIT A Interjú TÍV

100%

KVALIT A Interjú TÍV

100%

KVALIT Teljes körű A Interjú TÍV

100%

KVALIT A Interjú TÍV

100%

Teljes körű

Zrínyi Kovácsné Szegedi I. 1 ig.

Teljes körű

1

80%

FÓKUSZ CSOPORT KVALIT OS 100% Teljes körű A BESZÉL TÍV GETÉS

Avasi Gimnáziu Arday 1 n István ig.

Hitoktató káplán

KVANT Kérdőív ITATÍV

Teljes körű KVANT Kérdőív ITATÍV

Teljes körű

Dr Hajdú Pszicholó Éva 1 gus

ÉrvéPróba Tájékoz nyesség mérés tatás

Egyszerű KVANT Kérdőív véletlenszerű ITATÍV

Hétszínvir ág Leszich 1 úti

Óvodák

Módszer Eszköz

Teljes körű

46

SZM.VEZ.

Értekezlet

Értekezlet

Szóban

Szóban

Szóban

Szóban

Szóban

Szóban

4.7.2 Partnerkapcsolatok irányítása-kommunikáció Az intézmény szabályozza a közvetlen és közvetett partnerekkel történő kommunikációját, az őket érintő információ teljes körű nyilvánossá tételét és hozzáférhetőségét. A partnerközpontú tevékenység az iskola működésének lételeme. Egyik oldalról partnereink biztosítják számunkra a működéshez, a tárgyi, szellemi forrásokat. Partnereinktől kapunk motivációt újabb projektekhez, tevékenységekhez, illetve segítséget az új utak felkutatásához, az eszközök biztosításához. Másik oldalról partnereink igényei, visszajelzései útmutatók számunkra munkánk értékeléséhez, a kudarcok felszámolásához, illetve a sikeres tevékenységek folytatásához. Közvetlen partnereinkkel való kommunikáció szabályozása Pedagógusokkal Az iskola vezetősége minden tanítási hét hétfőjén /keddjén vezetői értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következő hét feladatait. Felelős: igazgató. Fenti értekezletről minden tanítási hét hétfőjén emlékeztető készül , mely a tanáriban a faliújságra kerül. Felelős : igazgatóhelyettes Lásd 5.1.2 Nem pedagógus dolgozókkal Az igazgató, a gazdasági vezető minden hónap első keddjén munkaértekezletet tart. Felelős: igazgató A távollévő dolgozókat az első munkanapon a gazdasági vezető tájékoztatja. Diákokkal A hétfői /keddi vezetői értekezlet során felmerült, a tanulókat érintő ügyeket az osztályfőnökök továbbítják. Felelősök: osztályfőnökök Kiemelten fontos eseményekről tanítási napokon. szünetben iskolarádión keresztül értesítjük a tanulókat. Felelős: igazgatóhelyettes Ellenőrző könyvbe az osztályfőnök írja be: szülői értekezlet, fogadónap időpontját, dicséreteket, büntetéseket. Felelős: igazgatóhelyettes Szülőkkel Fogadónapok Az éves munkatervben meghatározott napon, 17-18 óra időtartamban várjuk a szülőket az iskolába. A szaktanárok a tanteremben fogadják az érdeklődőket. Az 47

igazgatóhelyettes az általa készített terembeosztás rendjét a tanári szobába és az aulában elhelyezett hirdetőre kifüggeszti. A fogadóórán minden pedagógusnak (az óraadóknak és részmunkaidőben dolgozóknak is) részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik előzetes kérelem alapján. Szülői értekezlet Minden évben 3 alkalommal szülői értekezletet kell tartani szeptember és február és május hónapban. A leendő elsősök szülei számára a beiratkozást követően szervezünk szülői értekezletet. Témája a pedagógiai programban meghatározottakon túl Szeptember: téma: mit várunk el , a tanév feladatai stb. Február: téma: tanulmányi eredmény 4.6.8. évfolyam : pályaválasztás, felvételi Május: téma: tanulmányi kirándulás, tanulmányi eredmény 7. évfolyam: ballagtatás 4.6.8. évfolyam felvételi eredmények, ballagás A májusi szülői értekezletet nem kell egyszerre megtartani: az anyák napi megemlékezések miatt időpont-egyeztetés alapján Szülők Közössége A kibővített iskolavezetés a Szülők Közösségével működési szabályzata alapján tartja a kapcsolatot. Felelős: igazgató, igazgatóhelyettes Fenntartóval Az intézmény vezetője és a gazdasági vezető tartja a rendszeres kapcsolatot. 4.7.3 Panaszkezelési rend az iskola tanulói részére Célja:hogy a tanulót érintő felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. A folyamat leírása I. szint 1. A panaszos problémájával az osztályfőnökhöz / csoportvezetőjéhez fordul. 2. Az osztályfőnök / csoportvezető aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén az osztályfőnök / csoportvezető egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint 4. Abban az esetben, ha az osztályfőnök /csoportvezető nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. 5. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 48

6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselője jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselőjével, amit írásban is rögzítenek. IV. szint Eredménytelen egyeztetés estén a panasz továbbra is fennáll. Ez esetben a panaszos az OMhez fordulhat. Az OM képviselője az érintettek bevonásával megvizsgálja a panaszt, és állást foglal. Ezt követi az egyeztetés a panaszossal, melynek alapján írásban rögzített megállapodás készül. Eredményes egyeztetés esetén a probléma megnyugtatóan lezárul, melyről feljegyzés készül. V. szint Ha az egyeztetés eredménytelennek bizonyul a panasz továbbra is fennáll. A panaszos az oktatási ombudsmanhoz fordulhat. Az ombudsman vizsgálata alapján javaslatot tesz, melynek dokumentálásával az ügy lezárul.

A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése 6. Jegyzőkönyv 9. Feljegyzés

Kitöltő / Megőrzési készítő hely Iskolatitkár Iktató Fenntartó Iktató

Megőrzési Másolatot kap idő Végleg Panaszos képviselője Végleg Panaszos képviselője

4.7.4 Panaszkezelési rend az alkalmazottak részére Célja: az iskolában történő munkavégzés során esetlegesen felmerülő problémákat, vitákat a legkorábbi időpontban a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani, megoldani. A folyamat leírása I. szint 1. Az alkalmazott panaszát szóban vagy írásban eljuttatja ahhoz a személyhez, aki a felelőse annak a területnek, ahol a probléma felmerült. Az adott területek felelőseit a felelősségi mátrix tartalmazza. 2. I. szinten a felelős megvizsgálja 3 napon belül a panasz jogosságát. Ha a panasz nem jogos, akkor a felelős tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Ha a panasz jogosnak minősül, akkor a felelős 5 napon belül egyeztet a panaszossal. 49

4. Ezt követően a felelős és a panaszos az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik és elfogadja az abban foglaltakat. Ebben az esetben a probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés feljegyzésben. Amennyiben a panasz megoldásához türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékeli a panaszos és a felelős a beválást. 5. Ha a türelmi idő lejártával a probléma nem oldódott meg se a felelős, se az igazgató közreműködésével, akkor az igazgató a fenntartó felé jelez. II. szint 6. 15 napon belül az iskola igazgatója a fenntartó képviselőjének bevonásával megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesz a probléma kezelésére – írásban is. 7. Ezután, a fenntartó képviselője, az igazgató egyeztetnek a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Amennyiben türelmi idő szükséges, 1 hónap időtartam után közösen értékelik a beválást. Ha ekkor a probléma megnyugtatóan lezárult, a megoldást írásban rögzítik az érintettek. III. szint 8. Ha a panaszos eddig nem fordult problémájával a munkaügyi bírósághoz, akkor most már csak oda fordulhat. Az eljárást törvényi szabályozók határozzák meg. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki tanév végén ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciókat az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

A dokumentumok és bizonylatok rendje

2. 4.

A bizonylat megnevezése Panaszlevél írás Feljegyzés

5. 6.

Feljegyzés Javaslat

Kitöltő/ készítő Panaszos Felelős

Megőrzési hely Megőrzési idő Iktató végleg „panasz 5 év dosszié” Iktató Végleg Iktató Végleg

Igazgató Fenntartó képviselője 7. Feljegyzés Fenntartó Iktató képviselője 10. Bírósági határozat Munkaügyi Bíróság Iktató

50

Másolatot kap Igazgató Érintettek Panaszos

Végleg

Panaszos

Végleg

Panaszos, igazgató

5. MÉRÉS-ELLENŐRZÉS - ÉRTÉKELÉS 5.1 Az értékelés célja: • • • • •

Az önértékelés képességének kialakítása; Motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében; A teljesítményszint és tudásszint jelzése; Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét; Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez.

Az értékelés legyen: • • • • •

Sokszínű, serkentő, ösztönző hatású; Folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő; Tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú; Következetes, szakszerű és felelősségteljes; Céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek.

A mérések célja: • nyomon követő mérések: egy adott osztály ill . tanuló önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása • diagnosztikus és formatív értékelések: az alapkészségek mélységének megismerése, a következő időszak fejlesztési tennivalóinak megtervezése •

szummatív értékelések: szakaszzáró mérések.

51

5.2 A mérési-értékelési eljárásrend kidolgozásának folyamata A mérési-értékelési eljárásrend kidolgozásának folyamata Feladat Felelős Módszer Elvárt eredmény Lépések Résztvevő Eszköz Iskolavez. Adatgyűjtés A szabályozók • A módosított törvény MinőségKommunikáció kontextusa, értelmezése értékelési Jogszabályok, rendszere • Célok, elvárások csoport törvények, Elvárásoknak megfogalmazása dokumentumok megfelelően tanulmányozása, • Munkacsoport felállítása elemzése, értelmezése Mérési eszközök • Szervezeti szabályozók Csapatmunka Ütemezett összegyűjtése Összehasonlítás, értékelés • Az étékelés kiemelt elemzés területeinek meghatározása • Az értékelés folyamata, keretei-lépések • Dokumentálás • Fejlesztési feladatok megfogalmazása • Az értékelési rendszer elfogadtatása • Az értékelési rendszer karbantartása

1. A folyamat elején meg kell határozni a tanulói mérés-értékelés céljait, elvárásait, területeit. Figyelembe kell venni az intézmény helyi szabályozóit és a jogszabályi hátteret. 2. A tantestület javaslata alapján az iskolavezetés megbízza a munkacsoport tagjait. A csoport összeállításánál érdemes arra ügyelni, hogy többféle szervezeti egységből legyenek emberek, jól tudjanak együtt dolgozni, legyenek tájékozottak a témában, stb. Lehetőség szerint a kidolgozó csapat egy vagy akár minden tagját érdemes elküldeni a témával kapcsolatos továbbképzésekre. 3. A munkacsoport meghatározza, rangsorolja a feladatokat, intézkedési ütemtervet készít. Utána a kidolgozó munka következik. Azt is célszerű eldönteni, hogy a kidolgozás során, hogy a témával kapcsolatosan a kidolgozó munka végén vagy többször, egy-egy szakasz lezárulása után lép a tantestület elé. 4. A munkacsoport véleményezésre és vitára bocsátja az általa összeállított tervet. Összegyűjti az ezzel kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, beépíti a munkaanyagba. 5. Javaslatok alapján korrekció végrehajtása. A korrekció után az új mérési-értékelési rendszer elfogadtatása 6. Az értékelési rendszer bevezetése Visszacsatolás: a tapasztalatok alapján a szükséges módosítások elvégzése. 52

5.3 Tanulók mérése, értékelése • A pedagógusok munkájának segítését a hatékonyabb és eredményesebb tanítás érdekében. • A szülők megfelelő és naprakész tájékoztatása a tanulók előmeneteléről. • A tanulók képességeinek és készségeinek mérése, a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét nyomon követő oktatás segítése. A mérés, értékelés területei: •

Év eleji helyzetfelmérés.

•

A félévi és év végi tanulmányi eredmények összehasonlító elemzése.

•

A tanulmányi versenyek eredményeinek összehasonlító elemzése.

•

Diagnosztikai mérés.

•

Kompetenciamérések

•

Központi mérések eredményeinek összehasonlító elemzése.

•

A tanulók magatartási minősítéseinek összehasonlító elemzése.

•

A tanulók mulasztására vonatkozó adatok összehasonlító elemzése.

•

A tanulókkal kapcsolatos fegyelmező és fegyelmi intézkedések összehasonlító

elemzése. •

Az iskola házirendjében megfogalmazott elvárásoktól eltérő magatartásformák okainak

elemzése, értékelése.

53

5.3 A tanulói mérés-értékelés elemei ( tervezet ) Az értékelés szempontjai

Indikátora

Az értékelés eszköze

Mikor végzi?

Értékelése, minősítése

Ki végzi?

Diagnosztizálás Az adott kompetencia-terület Helyzetfeltárás kompetenciái Hiányosságok feltérképezése (kritérium)

Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer

Diagnosztizálás Az adott kompetencia-terület Helyzetfeltárás kompetenciái Hiányosságok feltérképezése (kritérium)

Bemeneti kompetencia-mérő feladatlap

Diagnosztizálás Tantárgyi Helyzetfeltárás követelmény-rendszer, Hiányosságok feltérképezése fejlesztendő kompetenciák (kritérium)

Bemeneti tantárgyi szintmérő feladatlap

Formatív értékelés Fejlesztés, formálás

Tantárgyi követelményrendszer Tantárgyi kompetenciák (kritérium)

Szummatív értékelés (évközi és év végi)

Tantárgyi követelményrendszer fejlesztendő kompetenciák (kritérium)

Tanulói teljesítmény-mérésKompetenciák

tanítók

1. évfolyam december 15- Százalékos és szöveges ig kompetenciák szerint 5. évfolyam október

Százalékos és szöveges kompetenciák szerint

szaktanár

5. évfolyam szeptember 1. hete

Százalékos és szöveges tantárgyi követelményrendszer alapján

Megfigyelés Feleltetés (írásban vagy szóban) időközi számonkérés

szaktanár

Minden évfolyamon szorgalmi időszakban (szeptembertől júniusig)

Pontszámok, érdemjegyek Szöveges értékelés (szóbeli vagy írásbeli) Dicséret, elmarasztalás Kritika

Szintmérő feladatlap

szaktanár

Külső mérés (OKÉV)

54

szaktanár értékelők

Év eleje (szeptember) Negyedév (november) Félév (január) Háromnegyedév (március, április) Év vége (június) OKÉV Mérési Meghatározott biztos, időpontban értékelők (május)

Pontszámok, érdemjegyek

Pontszámok, intézményi átlag

Az értékelés szempontjai Szummatív értékelés (év végi)

Indikátora

Az értékelés eszköze

Tantárgyi követelményrendszer Tantárgyi kompetenciák (kritérium)

Kimeneti szintmérő feladatlap

Diagnosztizálás Helyzetfeltárás Összehasonlítás

Az adott kompetencia-terület Kimeneti kompetenciakompetenciái mérő feladatlap (kritérium)

55

Ki végzi? szaktanár

Mikor végzi?

Értékelése, minősítése

4 és 8. évfolyam június

Százalékos és szöveges tantárgyi követelményrendszer alapján

szaktanár 8. évfolyam június Mérési biztos, értékelők

Százalékos és szöveges kompetenciák szerint

5.4 A célok elérése érdekében végzett munka lépései: 1. A munkacsoport feladattervet készít a PDCA logika szerint. Ennek elfogadtatása az iskolavezetéssel és a tantestülettel. A továbbiakban a tervben meghatározottak szerint folyik majd a munka. 2. Egy olyan új értékelési rendszer kidolgozása, amely egységes, áttekinthető, egyénre szabott, könnyen kiszámítható és reális információt nyújt a tanuló, a szülő és a pedagógus felé egyaránt. Ennek elérése érdekében fontos a szakirodalom tanulmányozása, konferenciák, továbbképzések látogatása. 3. Kompetenciamérések bevezetése iskolánkban. Kulcskompetencia-területek körülhatárolása. Ezek mai formájukban a következők: szociális, életvezetési és életpálya-építési kompetencia és érzelmi intelligencia (felelős: gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnöki és nevelési munkaközösségvezető); matematikai kompetencia (felelős: matematika munkaközösség); szövegértési és szövegalkotási kompetencia , kommunikáció (felelős: magyar munkaközösség ) informatikai és információkezelési kompetencia (felelős: informatikai munkaközösség vezető) idegen nyelvi kompetencia (felelős: nyelvtanárok) A mérések ideje: Ezeken a területeken bemeneti (5. évfolyam szeptember) és kimeneti (8. évfolyam június) méréseket végzünk. 4. Az iskolai mérések rendje Iskolánkban minden évfolyamon tanévenként 5 alkalommal történik szintmérés az egyes tantárgyakból. A mérések idejét a tervben rögzítetjük és a tanulók ill. a szülők tudomására hozzuk valamint nyilvánossá tesszük az osztálytermekben. 5. A mérőlapokat igyekszünk úgy összeállítani, hogy az mind formai, mind tartalmi egységet mutasson. Tantárgyi követelményrendszernek , a korszerű feladatlap-szerkesztési alapelveknek minden tekintetben megfeleljenek. 6. Egységes értékelési rendszer kidolgozása a feladatlapok pontszámainak érdemjeggyé alakítására.

56

7. A bemeneti kompetenciamérések kiértékelése után a kollégák elkészítik a tudástérképet , majd ez alapján az egyéni tervet , hogy a nehézségekkel küzdő tanulóknak komplex segítséget nyújthassunk. 8. A kimeneti mérések elvégzése és kiértékelése után kerül sor az összehasonlításra, a tanulságok levonására, a visszacsatolásra és az esetleges korrekciók megtételére. Hiszen munkánk értelme az, hogy az eredményeket összehasonlítva fényt derítsünk az esetleges hibákra, hiányosságokra, majd együttes erővel próbáljuk kiküszöbölni azokat.

5.5 Az intézménymérés eredményeinek értékelő eljárásrendje Törvényi háttér Kt. 40. § (11) „A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület, a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései, és az intézményműködés folyamatosan közeledjen egymáshoz. … ” Az országos mérések lebonyolítása az OKÉV feladata, melynek az eredményeiről intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít. Ehhez intézményenként és osztályonként meghatározott számú mintát vesz figyelembe Az intézmény a mérések eredményét (teljes létszámra vetítve) elemzi, majd összehasonlítja az országos és az intézményi minimumszinttel. A feladatra mérési biztost és értékelőket jelöl ki, megjelöli az elvégzendő feladatok határidejét. Mindez lehetőséget nyújt az összehasonlító elemzések elvégzésére és a tanári munka eredményességének egy mutatója lehet. . Minőségi cél: eredményes országos kompetenciamérés és az intézményi minimumszint elérése. Probléma: az országos kompetenciamérések során az iskola a jogszabályokban meghatározott minimum alatt vagy az intézményi minimum alatt teljesített. Ebben az esetben az intézmény a fenntartó felhívására intézkedési tervet készít. Erőforrások: Személyi: MÉCS csoport, iskolavezetés, informatikus, szaktanárok, mérési biztos, értékelők (2-3 fő) Tárgyi: mérőeszközök, adatbekérő lapok, iskolai adatfeldolgozó szoftver, számítógép.

Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó. A szakmai munkaközösségek és a specializált team-ek által az eddigi adatok elemzésével történik az intézményi minimumszint meghatározása, melyet minden tanév végén felülvizsgálunk és szükség szerint konszenzus alapján változtatunk rajta.

Az OKÉV mérések lebonyolításának folyamata:

START „Tanév rendje”

Országos kompetenciamérés lebonyolítása és az adatok továbbítása (felelős: külső mérésekért felelős intézményi koordinátor, MÉCS csoport)

Az országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlító vizsgálata. (Intézményi átlag összehasonlítása az országos átlaggal) (felelős: MÉCS csoport)

Országos mérések eredményei

A kompetenciamérés intézményi eredményei elérik-e a jogszabályban meghatározott minimumot?

Fenntartói felszólítás intézkedési terv készítésére.

n

(Fenntartó)

Intézkedési terv

Intézkedési terv készítése

(felelős: Intézményvezető)

i i A kompetenciamérés intézményi eredményei elérik-e az intézményi minimumot?

n

Intézkedési terv megküldése a fenntartónak (3 hónapon belül)

i

(felelős:Intézményvezető)

n

Intézkedési terv jóváhagyása

(Fenntartó)

Belső intézkedési terv készítése

i

Jóváhagyott intézkedési terv

(felelős: Intézményvezető)

Intézkedési terv végrehajtása

(felelős: Intézményvezető)

STOP

Jóváhagyo tt intézkedés i terv

Intézkedési terv végrehajtása

(felelős: Intézményvezető)

Intézkedési terv arra az esetre, ha az intézményi eredmény az országos mérés-értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot Kt. 99. § (7) „Ha az adott iskolában folyó pedagógiai tevékenység az országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályokban meghatározott minimumot, a fenntartó köteles felhívni az iskola igazgatóját, akinek intézkedési tervet kell készítenie a törvényben leírtak figyelembe vételével.” Cél: eredményes kompetenciamérés Sikerkritérium: a jogszabályban meghatározott minimumszint elérése Ssz Tevékenységek/felad Módszer . atok 1. Adatfeldolgozás Adatfeldolgozó szoftver minden tanulóra segítségével vonatkozóan 2.

Az adatok elemzése

3 hét

Felelős Érintett szaktanárok, munkaközösség vezető

Teljesítmények kimutatása •

3.

Határidő

Osztályok teljesítménye

• Egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként) Az alulteljesítés okainak feltárása Attitűdvizsgálat, induktív • Háttértényezők gondolkodás mérése, olvasási vizsgálata képességek mérése, stb. 2 hét – Tanulói Kérdőív képességek mérése – Szülők iskolázottsága Eredményesség, hozzáadott érték, • Pedagógusok képességfejlesztés, stb. módszertani

Érintett szaktanárok, munkaközösség vezető osztályfőnökök, iskolavezetés

kultúrájának vizsgálata • Egyéb feltárása

okok Pl. Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, betegség, stb. Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel

4.

A feltárt okok elemzése

5.

Fejlesztési terv készítése Tantárgyanként, osztályonként • Tanulókra vonatkozóan (az tanulókra lebontva az elemzések egyéni terv tapasztalatai alapján. felülvizsgálata)

2 hét

Osztályfőnökök, érintett pedagógusok munkaközösség vezető iskolavezetés

3 hét

érintett pedagógusok, iskolavezetés

Ssz Tevékenységek/felad Módszer Határidő . atok Alkalmazott módszerek, • Pedagógusokra feladatok, tankönyvek, motiválás, vonatkozóan tanulói képességek fejlesztése, tanulói munkáltatás, felzárkóztatás, stb. • Egyéb területek A feltárt okoknak megfelelő intézkedés meghozatala. 6. Fejlesztési terv végrehajtása

Felelős

6. Teljesítményértékelési rendszer Az intézmény eredményes működésének fejlődésének lényegi eleme és feltétele egy korrekt értékelési rendszer működtetése. Mit értékelünk: Minőséget – intézmény felelőssége (IMIP-ben: minőségi célok, minőség politika) Eredményességet – minőséget előállító képesség Hatékonyságot – eredmény/ráfordítás A célrendszer átgondolásával az országos – fenntartói – intézményi elvárások ismeretében, annak megfeleltetve.

6.1 A teljesítményértékelés szintjei: Egyéni teljesítményértékelés esetén a pedagógusok, a munkatársak és a vezetőtársak munkájáról való közös gondolkodás formájában beszélhetünk. Az egyéni munkaértékelés során azt vizsgáljuk, hogy az adott időintervallumban hogyan dolgozott az érintett és munkája hogyan hatott az iskolai szervezetre. Csoportos teljesítményértékelés akkor kerül sor, ha a csoport munkája összességében jobban számba vehető, mint az egyéni teljesítmények, illetve a csoportproduktum sokkal fontosabb, mint annak megítélése, hogy ebben az egyes munkatársak pontosan milyen szerepet játszottak. Csoportos munkaértékelés történhet pl. a projektmunkák vagy a horizontális minőségi körök esetében. Általában a „témára” szerveződő csoportok munkaértékelése sorolható ide. Szervezeti egységek teljesítményének értékelése történik meg, ha az iskolai szervezet valamely elkülönülő, saját vezetővel rendelkező részének munkáját értékeljük. Ide tartozik pl. az iskolai szervezeten belül működő szakmai munkaközösségek, minőségi körök vagy az intézmény művészeti tanszakainak teljesítményének számbavétele. Az említett esetekben a közös teljesítmény egy hosszabb távú együttműködés csapatmunka eredménye. Fontos szerepet játszik a munka színvonalában a csapat minősége s a vezető rátermettsége is. Az iskolai szervezet teljesítményének értékelése magába foglalja a működés teljes skáláját. Történhet belső vagy külső audit formájában. A belső audit fontos dokumentuma a minőségügyi dokumentáció, amely egy adott időszak iskolai szervezeti teljesítményeit összegzi és több szinten is értékeli.

6.2 A teljesítményértékelési rendszer kiépítésének folyamata

A folyamat leírása 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza a teljesítmény értékelés céljait, elvárásait, területeit. Figyelembe veszi az intézmény helyi szabályozóit (IMIP PP, SZMSZ, Belső ellenőrzési terv, gazdasági szabályozók, stb.) 2. Hatályos jogszabályok alapján meghatározza az értékelés területeit (önértékelés, vezetői értékelés, intézményi értékelés) 3. Az iskolavezetés javaslata alapján a tantestület megválasztja a munkacsoport tagjait. 4. A csoport összeállításánál érdemes arra ügyelni, hogy többféle szervezeti egységből legyenek emberek, jól tudjanak együtt dolgozni, legyenek tájékozottak a témában, stb. 5. Lehetőség szerint a kidolgozó csapat egy vagy akár minden tagját érdemes elküldeni a témával kapcsolatos továbbképzésekre. 6. A munkacsoport meghatározza, rangsorolja a feladatokat, ütemtervet készít. 7. Utána a kidolgozó munka következik. Azt is célszerű eldönteni, hogy a kidolgozás során, hogy a témával kapcsolatosan a kidolgozó munka végén vagy többször, egy-egy szakasz lezárulása után lép a tantestület elé. Ez függ a szervezet döntés hozatali rendszerétől 8. A munkacsoport véleményezésre és vitára bocsátja az általa összeállított szempontsort, és értékelési fokozatokat. 9. Összegyűjti a szempontsorral és értékelési fokozatokkal kapcsolatos véleményeket, javaslatokat, beépíti a munkaanyagba. 10. Javaslatok alapján korrekció végrehajtása. A korrekció után az értékelési rendszer elfogadtatása 11. Az elfogadás a nevelőtestület feladata, a munkacsoport beszerzi a szülői szervezet véleményét, egyetértését. 12. Az értékelési rendszer bevezetése (2008.-2009. tanév) 13. A bevezetés előtt a 2007.-2008-as tanévben célszerű próbaértékelést végezni. 14. A tapasztalatok alapján a szükséges módosítások elvégzése. 15. Az évenkénti értékelés hatásvizsgálatának elvégzése 6.3.Intézményi önértékelés 6.3.2. Irányított önértékelés Az intézmény meghatározott időközönként teljeskörű irányított önértékelést végez, melyet kiterjeszt a helyzetfelmérésen kívül a folyamatok szabályozottságának, a szervezeti kultúra szintjének és a folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjére is.

Az önértékelést végző csoport tagjai: vezetők: tagok:

Petrovicsné Nevelős Andrea Bodnárné Demkó Beáta Kissné Fedor Gabriella Stefancsik Ferencné Erdősyné Krotos Edit

Az önértékelés területei: Adottságok ≈ ≈ ≈ ≈

A vezetés értékelése Stratégiai és operatív tervezés Erőforrások értékelése A folyamatok és szabályozottságuk értékelése

Eredmények ≈ ≈ ≈ ≈

Munkatársak elégedettsége Közvetlen partnerek elégedettsége A szervezeti kultúra szintje Az intézmény oktatási, nevelési eredményei

Az önértékelés gyakorisága: ≈ négyévente, az iskolai munkatervben meghatározott időtartam alatt. ≈ módosítása csak a támogatói csoport egyetértésével történhet., az igazgató jóváhagyásával Az önértékelés módszerei: ≈ megbeszélés ≈ csoport munka ≈ dokumentumelemzés ≈ kérdőív ≈ klímateszt ≈ fókuszcsoportos interjú számítógéppel történő adatfeldolgozás ≈ okelemző módszerek. ≈ statisztikai adatok vizsgálata Az irányított önértékelés lépései: 1. A lebonyolításért felelős csoport kiválasztása, a vezető megbízása, a csoport megalakítása Bevonandók köre: iskolavezetés Módszer: megbeszélés A munkatervben meghatározott időben Támpontot ad az előző mérést végzők névsora Létrejön az új mérést végzők névsora, a megbízás , melyet az igazgató hagy jóvá Szükséges a tantestületet tájékoztatása 2. Munkaterv készítése, a feladat megismerése, dokumentumok tanulmányozása Bevonandók köre: a mérést végző csoport Módszer: megbeszélés, szakirodalom tanulmányozása A munkatervben meghatározott időben Támpontot jelent az előző mérés, a módszertani segédanyagok áttanulmányozása

Létrejön a munkaterv, melynek felelőse a csoport tájékoztatja az iskolavezetést

vezetője, aki

3. Az alkalmazható módszerek, eszközök felülvizsgálata, megtervezése Bevonandók köre: a mérést végző csoport , iskolavezetés Módszer: megbeszélés, adatgyűjtés, dokumentumelemzés, statisztikai adatok vizsgálata A munkatervben meghatározott időben Támpontot jelent a korábbi mérés, a már meglévő eszközök Létrejönnek a felülvizsgált mátrixok, mérőeszközök az összehasonlíthatóság kritériumainak megfelelve, melynek felelősei az új mérést végző csoport tagjai, akik tájékoztatják az iskolavezetést. 4. Az önértékelés előkészítése Bevonandók köre: a mérést végző csoport Módszer: megbeszélés A munkatervben meghatározott időben Rendelkezésre állnak a felülvizsgált mérőeszközök, mátrixok Elkészül az előkészítés ütemterve, melyért felelős a csoport vezetője, aki tájékoztatja az iskolavezetést 5. A lebonyolítás rendjének meghatározása Bevonandók köre: a mérést végző csoport Módszer: csoport munka A munkatervben meghatározott időben Az előkészítés ütemtervének megfelelően rendelkezésre állnak az előkészített mérőeszközök, a lebonyolítást tartalmazó forgatókönyv, az adatrögzítő file A lebonyolításról a csoport vezetője az iskolavezetéssel együtt tájékoztatja a mérésben résztvevőket 6. Az irányított önértékelés végrehajtása A lebonyolítás forgatókönyvében meghatározottak szerint az önértékelést végző csoport lebonyolítja a mérést az előkészített mérőeszközökkel A mérés lebonyolításáért felelős a csoport vezetője Létre jönnek a kitöltött, értékelhető mérőeszközök (kérdőívek, klímatesztek, fókuszcsoportos interjúk, nyitott kérdésekre adott válaszok ) 7. A mérés feldolgozása, az eredmények számítógépes összesítése Bevonandók köre: a mérést végző csoport és informatikusok Módszer: számítógépes adatfeldolgozás A munkatervben meghatározott időben A kitöltött mérőeszközök adatainak feldolgozását követően tényszerű számadatok állnak rendelkezésünkre, melyről a csoport vezetője tájékoztatja az iskolavezetést

8. Az adatok kiértékelése, összehasonlító elemzés végzése Bevonandók köre: a mérést végző csoport Módszer: okelemző módszerek

A munkatervben meghatározott időben A számadatok alapján szöveges összesítést készítünk, melynek eredményéről a csoport vezetője tájékoztatja az iskolavezetést 9. Összegzés készítése Bevonandók köre: a mérést végző csoport Módszer: műhelymunka A munkatervben meghatározott időben A szöveges összesítést összevetjük a korábbi mérés eredményeivel, melynek eredményeként írásos összefoglaló készül, melyről a csoport vezetője tájékoztatja az igazgatót 10. Tájékoztatás az eredményekről Bevonandók köre: iskola vezetés Módszer: szóbeli tájékoztatás Az igazgató által meghatározott időpontban Az összegzést tartalmazó írásos dokumentum alapján tájékoztatást adnak a csoport tagjai a megkérdezett partnerek körében, melyről jegyzőkönyv készül 11. Szükséges korrekciók meghatározása Az irányított önértékelés írásos összefoglalóját követően elkészül a problémakatalógus, sor kerül a célkitűzések megfogalmazására és intézkedési terv készítésére. A csoport tagjai ezekről tájékoztatják a tantestületet, sor kerül az intézkedési terv elfogadásra, amelyről jegyzőkönyv készül. Elkészítendő dokumentumok: -

- Új mérést végzők névsora Munkaterv Felülvizsgált mérőeszközök Előkészítés ütemterve Forgatókönyv Kitöltött mérőeszközök Adatrögzítő lapok Szöveges összesítés Jegyzőkönyvek Problémakatalógus Intézkedési terv

Dokumentumok megőrzési ideje: 1. kitöltött klímatesztek , kitöltött kérdőívek : elemzés végéig 2. összesített klímatesztek, kérdőívek : 2 év 3. problémakatalógus : következő irányított önértékelésig 4. intézkedési terv : 5 év Dokumentumok megőrzési helye: irattár, igazgató helyettesi irodában elektronikus formában A kérdőív és a klímateszt a CD alapján, szociológus tanácsadó segítségével készült, megtalálható az igazgatóhelyettesi irodában.

Elvárt eredmények: a stratégiai célok felülvizsgálata, megfeleltetése a Pedagógiai Programnak, rövid és középtávú célok megfogalmazása

Ellenőrzési pontok: 1. Mérés lebonyolítása 2. Összegző elemzés, értékelés ( az erősségek és gyengeségek listájának összehasonlító elemzése ) 3. Intézkedési terv elfogadása Ellenőrző személy: igazgató

6.4. Pedagógusok értékelése 6.4.1 Célja: A munkavállalók teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges képességek és készségek, tudás és tapasztalat fejlesztésével az egyén és a szervezet céljai összhangjának megteremtése. A teljesítményértékelő rendszer alapvetően fejlesztés központú de alkalmas minősítő értékelésre is. Az értékelés az intézmény pedagógiai programjának célrendszerén, illetve az annak alapján megfogalmazott iskolai dokumentumokban leírt célokon alapuljon. • Konszenzuson alapuló legyen és törekedjen az objektivitásra • A megfogalmazott célok és szempontok az értékelők és az értékelendők számára egyértelműek legyenek • A rendszer önértékelésen alapuló legyen • Az értékelés eredményéről a dolgozót tájékoztatni kell • Az értékelés szempontrendszere és eljárásrendje nyilvános legyen • Adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét a saját értékelésével kapcsolatban • A rendszernek motiválónak jobb munkára ösztönzőnek kell lennie megengedve a hibákat és a korrigálás lehetőségét mindenki számára. • A pedagógus teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az hogy – az Intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok karrier-terve között kapcsolatot teremtve – járuljon hozzá az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelő munkájának színvonalát javító, másrészt az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggő (vagyis egyéni és iskolai szintű) célokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét célfejlesztő és minősítő jellegű. Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok - segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítményét hogyan ítélik meg kívülről, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a tanári közösség egésze által elfogadott mérce (kritériumrendszer) szerint;

- elismerni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést; - segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással és egyéni célok kitűzésével – végső soron azonban az érintett döntéseire hagyatkozva – elősegíteni a tanár szakmai fejlődését. Az iskolavezetés munkája színvonalának emelésére irányuló célok - elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását; - elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását; - elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a pedagógus továbbképzés összehangolását; - adatokat szolgáltatni az iskolai Pedagógiai Program aktualizálásához; - javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt; - adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. 6.4.2 Alapelvek A fejlesztő és minősítő szándék elve – Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása: • legyen alkalmas az eredményes munka, a sikeres teljesítmény kimutatására; • legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; • mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget; • legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; • segítse a tanárok és az Iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az Iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét saját és az iskola tevékenységével kapcsolatban is. A sokoldalúság elve Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző aspektusa van: • tegye egyértelművé, hogy a Szakképző Iskola nevelőtestülete milyen aspektusok vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét; • vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és oktatási), mind pedig az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket; • minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérőeszközöket és a bennük foglalt kritériumokat. A méltányosság elve Mivel nagyon kényes kérdésről van szó: • a nevelőtestület vitassa meg, a helyi körülmények figyelembevételével módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszert; • kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét; • törekedjen objektivitásra, olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre;

• a lehető legegyszerűbb és legegyértelműbb, és minden részletében átlátható legyen; • lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba, az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen; adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan; • segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra; • ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a nevelőtestület tagjai között. Az elméleti megalapozottság elve A rendszer csak olyan elemeket tartalmaz, • amelyeket a nemzetközi irodalom bevált, általánosan elfogadott elemnek tekint; • amelyekre általánosan elfogadott, a gyakorlatban bevált mérőeszközök állnak rendelkezésre. A kivitelezhetőség elve Mivel sem idő, sem pénz, sem pedig korlátlan energia nem áll rendelkezésre: • legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő és munkaigényes; ne legyen szükség külső szakemberek bevonására 6.4.3 Területei Oktatás-nevelés A követelmény rendszer és értékelési kultúra igazodása a PP értékrendjéhez Szakmai felkészültség • • • • •

Mobilizálhatósága a végzettségei alapján Publikációs tevékenységek Képzésen, önképzésen, továbbképzésen való részvétel Innovációs készség Tanítási órákra való felkészülés Tanulásirányítás hatékonysága

• • • • • • • •

• • • •

• Módszertani kultúra, szaktárgyi és egyéb pedagógiai és pszichológiai képességek, készségek Együttműködési készség, fegyelmezési stílus a tanórákon Motiváló képesség Probléma megoldási készség, konfliktuskezelés A megértést támogató eszközrendszer gazdagsága Az egyének fejlődésének követése, személyiségfejlesztés Következetesség Differenciálás képessége Fejlesztő oktatási tevékenységek Tehetséggondozás Felzárkóztatás Egyéni fejlesztő munka Eredményesség

• • •

• Mérési eredmények (iskolai, városi, területi, országos), összehasonlító elemzések Versenyeztetés Tanulmányi átlag eredmények Bukások száma

Munkafegyelem • Iskolai dokumentáció megfelelő ismerete • Belső szabályozó rendszer betartása, betartatása • Pontosság ( határidők betartása,órakezdés,ügyelet ellátása ) • Adminisztrációs fegyelem, dokumentumok vezetése • Aktív iskolai feladatvállalás • Megbízhatóság, következetesség • Eszközhasználati fegyelem • Titoktartás

• • • • • • • •

Többletek • Tanórán kívüli tevékenység (szakkör, tehetséggondozás, korrepetálás, versenyre kisérés, tömegsport, stb) • Szabadidős tevékenység (kirándulás, kulturális programok, iskolai rendezvények, stb) Team munkában való részvétel, eseti munkacsoportban való tevékenység Pályázatokban való részvétel Részvétel az intézményi dokumentumok elkészítésében Tanulók nevelésével kapcsolatos többlettevékenység Műsorok, rendezvények szerkesztése, szervezése, rendezése Szakmai belső műhelymunkában való részvétel Bemutató órák Főiskolások Emberi kapcsolatok, kommunikáció Belső kommunikáció • Tanítványokkal • Tanárokkal Egy osztályban Egy munkaközösségben Tantestületben • Iskolai dolgozókkal • Szülőkkel Külső kommunikáció • Külső szakmai és egyéb kapcsolatai Közösségformáló tevékenysége, elfogadottsága

• • • • • •

Szervezethez való kötődés, rendszerszemlélet Megbízatásai A szervezet céljaival való azonosulás Aktív közreműködés a szervezetfejlesztő munkában A változó elvárásokhoz való alkalmazkodás Marketing tevékenység, intézmény menedzselése Szakmai pálya elképzelései azonosulnak az iskola célrendszerével

6.4.4. Az értékelés folyamatának eljárásrendje Az értékelés gyakorisága: Évente, az iskolai munkatervben meghatározott időtartam alatt. Módosítása csak a támogatói csoport egyetértésével történhet. Az értékelés módszerei: megbeszélés, csoport munka , kérdőív, megfigyelés, adatgyűjtés, óralátogatás, összehasonlító elemzések, dokumentumelemzés interjú, számítógéppel történő adatfeldolgozás, okelemző módszerek.

Az értékelés lépései: 1. A lebonyolításért felelős csoport kiválasztása, a vezető megbízása, a csoport megalakítása Bevonandók köre: iskolavezetés Módszer: megbeszélés A munkatervben meghatározott időben Támpontot ad az előző mérést végzők névsora Létre jön az új mérést végzők névsora, a megbízás , melyet az igazgató hagy jóvá A tantestületet tájékoztatása 2. Munkaterv készítése, a feladat megismerése, dokumentumok tanulmányozása Bevonandók köre: a mérést végző csoport Módszer: megbeszélés A munkatervben meghatározott időben Létre jön a munkaterv, melynek felelőse a csoport vezetője, aki tájékoztatja az iskolavezetést 3. Az alkalmazható módszerek, eszközök felülvizsgálata, megtervezése Bevonandók köre: a mérést végző csoport , iskolavezetés Módszer: megbeszélés A munkatervben meghatározott időben Támpontot jelent a partneri kommunikációs adatbázis, a már meglévő mérőeszközök, a módszertani segédanyagok, amelyek az összehasonlíthatóság kritériumainak megfelelnek, melynek felelősei az új mérést végző csoport tagjai, akik tájékoztatják az iskolavezetést.

4. A lebonyolítás rendjének meghatározása Bevonandók köre: a mérést végző csoport Az adott évben értékelésre kerülő pedagógusok megnevezése Módszer: csoportmunka A munkatervben meghatározott időben Az előkészítés ütemtervének megfelelően rendelkezésre állnak az előkészített mérőeszközök Elkészül a lebonyolítást tartalmazó forgatókönyv, az adatrögzítő file A lebonyolításról a csoport vezetője az iskolavezetéssel együtt tájékoztatja a mérésben résztvevőket 5. A mérés végrehajtása A lebonyolítás forgatókönyvében meghatározottak szerint a mérést végző csoport lebonyolítja a mérést az előkészített mérőeszközökkel A mérés lebonyolításáért felelős a csoport vezetője Létrejönnek a kitöltött, értékelhető mérőeszközök 6. Az értékelés feldolgozása, az eredmények számítógépes összesítése Bevonandók köre: a mérést végző csoport és informatikusok Módszer: számítógépes adatfeldolgozás A munkatervben meghatározott időben A kitöltött mérőeszközök adatainak feldolgozását követően létrejön a kezelhető adatlista, melyről a csoport vezetője tájékoztatja az iskolavezetést 7. Az adatok kiértékelése, összehasonlító elemzés végzése Bevonandók köre: a mérést végző csoport Módszer: okelemző módszerek A munkatervben meghatározott időben Az adatlista alapján szöveges összesítést készítünk, melynek eredményéről a csoport vezetője tájékoztatja az iskolavezetést 8. Összegzés készítése Bevonandók köre: a mérést végző csoport Módszer: műhelymunka A munkatervben meghatározott időben A szöveges összesítést összevetjük a korábbi tapasztalatokkal, melynek eredményeként írásos összefoglaló készül, melyről a csoport vezetője tájékoztatja az igazgatót 9. Tájékoztatás az eredményekről Bevonandók köre: vezetés Módszer: szóbeli tájékoztatás Az igazgató által meghatározott időpontban Az összegzést tartalmazó írásos dokumentum alapján tájékoztatást adnak a csoport tagjai az értékelt pedagógusok körében, melyről jegyzőkönyv készül 10. Szükséges korrekciók meghatározása, elvégzése

Az írásos összefoglalót követően elkészül a fejlesztendő területek listája, és sor kerül az értékelés ismertetésére, a megállapodás megkötésére, aláírására. Elkészítendő dokumentumok: -

Új mérést végzők névsora Munkaterv Felülvizsgált mérőeszközök Előkészítés ütemterve Forgatókönyv Kitöltött mérőeszközök Adatlista Szöveges összesítés Jegyzőkönyvek

Dokumentumok megőrzési ideje: 1. kitöltött kérdőívek, interjú szövegek : elemzés végéig 2. összesített eredmények : következő mérésig 3. problémakatalógus: következő mérésig Dokumentumok megőrzési helye: irattár, elektronikus adatrögzítő Ellenőrző személy: igazgató 6.4.4.5 Információszerzés módszerei Megfigyelés Tervezett Spontán Adatgyűjtés Versenyeredmények Statisztikai adatok Mérési eredmények Összehasonlító elemzések Dokumentumelemzés Tanmenet Osztálynaplók, stb Jegyzőkönyvek Egyéni fejlesztési terv Óralátogatás Kérdőíves információszerzés , önértékelés Tanulók Szülők Pedagógusok Interjú 6.4.4.6 Az információ gyűjtés eszközei

Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésre kidolgozott mérőeszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. Kérdőívek :  Munkatársi kérdőív  Szülői kérdőív  Tanulói kérdőív Tanári önértékelő lap Egyéni lap összesítő Dokumentációs tevékenység összesítés értékelő lap  Napló értékelő lap  Törzslap értékelő lap  Bizonyítvány értékelő lap  Ellenőrző értékelő lap  Tanmenet értékelő lap  Foglalkozási terv értékelő lap  Fejlesztési terv értékelő lap  Dolgozat értékelő lap  Munkaterv értékelő lap  Beszámoló értékelő lap Értékelő lap óralátogatásról  Óra megfigyelési lap  Óralátogatási adatgyűjtő lap  Véleménykérő lap Vezetői vélemény a tanórán kívüli munkaköri feladatokról, a vezetőkkel való kapcsolattartásról, az innovációkról és az adminisztrációs munkákról Értékelési beszélgetés és a vizsgálat tanulságait összegző Összesítő lap, Részletes teljesítményértékelés Kiegészítő információt gyűjtő eszközök : Minőségi értékelő lap – osztálylétszámok Minőségi értékelő lap – halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya Minőségi értékelő lap – tanulmányi eredmények Minőségi értékelő lap – OKÉV felmérési eredmények Minőségi értékelő lap – városi felmérési eredmények Minőségi értékelő lap – bukások száma Minőségi értékelő lap – tanulmányi versenyeredmények Minőségi értékelő lap – egyéb versenyeredmények Minőségi értékelő lap – egyéb tevékenységek

6.4.7 A minősítő értékelés A szervezetben a fejlesztő értékelésen túl szükség van a minősítő értékelésre, amely a következő alternatívák szerint történhet:

Csoportba sorolás: Az értékelés elvégzése után az értékelők a pedagógusokat előre meghatározott számú csoportokba sorolják. A csoportok száma megegyezik az értékelési fokozatok számával. A besorolás történhet pontszámok alapján, de lehet az értékelők összbenyomása alapján is. Értékelési fokozatok : kiemelkedő, átlagos, gyenge vagy kiemelkedő, átlag feletti, átlagos,átlag alatti, nem kielégítő •

Kényszerített besorolás:

Ebben az esetben is csoportba sorolják az értékelteket. (általában 5 csoportba) Az egyes csoportokba soroltak számát úgy határozzák meg, hogy azok a Gauss-eloszlás szerint oszlanak meg. Az értékelés során a pedagógusok pontszámot kaptak. Megállapításra kerül az elért legmagasabb és legalacsonyabb pontszám, ezután az elért legmagasabb és legalacsonyabb pontszám különbségének a tíz százalékát határozzuk meg. Ezután meghatározzuk a legalacsonyabb és a legmagasabb tíz százalékba esők számát, majd a harminc és hetven százalék közé eső átlagos teljesítményt nyújtók számát, ezután pedig a tíz és harminc, valamint a hetven és kilencven százalék közöttiek számát. Ezek alapján soroljuk értékelési fokozatba a pedagógusokat. Ennek a módszernek az alkalmazása azért előnyös, mert kiszűr néhány értékelési hibát. Lehetővé teszi a végletektől való tartózkodást. Kizárja a jó irányba történő kritikátlan eltolódást Értékelési fokozatok: ötfokozatú skála Az értékelő csoport a választott értékelési módszer szerint készíti el az értékelési dokumentációt.