AutoCAD 2011 Rajzméretezés

2

Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is.

Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf

ISBN 978-963-607-760-0

© Dr. Pétery Kristóf PhD, 2010 © Mercator Stúdió, 2010

Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u. 17. www.akonyv.hu, www.peterybooks.hu Tel/Fax: 06-26-301-549 Mobil: 06-30-305-9489 e-mail: [email protected] AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

TARTALOM

3

TARTALOM TARTALOM ...................................................................................... 3 ELŐSZÓ ............................................................................................ 5 RAJZMÉRETEZÉS ........................................................................... 5 MÉRETEZÉSI FOGALMAK .......................................................... 23 A MÉRETEZÉS STÍLUSA ............................................................ 23 A MÉRETEZÉSI ELEMEK ALAKJA .......................................... 26 VONALAK.................................................................................. 28 JELEK ÉS NYILAK .................................................................... 30 A MÉRETEZŐ SZÖVEG JELLEMZŐI ....................................... 32 MÉRETEZÉSI ELEMEK ELHELYEZÉSE .................................. 34 MÉRETEZÉSI MÉRTÉKEGYSÉGEK ........................................ 36 A MÉRETEZÉS SZÍNBEÁLLÍTÁSA ........................................... 40 MÉRETEZÉSI RENDSZERVÁLTOZÓK .................................... 40 A MÉRETEZÉS VÉGREHAJTÁSA ............................................... 49 HOSSZIRÁNYÚ BEMÉRETEZÉS ............................................. 50 VONALAS BEMÉRETEZÉS OBJEKTUMKIJELÖLÉSSEL ..... 55 VÍZSZINTES VONALAS MÉRETEZÉS .................................. 55 FÜGGŐLEGES VONALAS MÉRETEZÉS .............................. 56 ELFORGATOTT VONALAS MÉRETEZÉS ............................ 57 FOLYAMATOS ÉS BÁZISVONALAS MÉRETEZÉS .............. 57 SZÖG MÉRETEZÉSE ............................................................... 59 SZÖG MÉRETEZÉSE EGYENESEKKEL .............................. 60 SZÖG MÉRETEZÉSE KÖR ALAPJÁN................................... 60 SZÖG MÉRETEZÉSE ÍV ALAPJÁN ....................................... 61 SZÖG MÉRETEZÉSE HÁROM PONTTAL ............................ 61 SZÖG MÉRETEZÉSE KÖRNEGYEDELŐVEL ...................... 61 AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

4

TARTALOM

ÍV MÉRETEZÉSE ...................................................................... 62 KOORDINÁTAMÉRETEZÉS ..................................................... 63 SUGÁR ÉS ÁTMÉRŐ MÉRETEZÉSE....................................... 64 SUGÁR BEMÉRETEZÉSE ..................................................... 65 ÁTMÉRŐ BEMÉRETEZÉSE .................................................. 65 KÖZÉPJEL RAJZOLÁSA ....................................................... 66 VEZETŐVONAL ELHELYEZÉSE .............................................. 67 TÖBBSZÖRÖS MUTATÓ.......................................................... 69 MÉRETEK SZERKESZTÉSE ....................................................... 72 A MÉRETEZÉS ELLENŐRZÉSE .............................................. 73 NYILAK ÁTFORDÍTÁSA ............................................................... 74 GYORSMÉRETEZÉS ................................................................... 75 MÉRETMEGTÖRÉS..................................................................... 76 MÉRETSTÍLUS FELÜLÍRÁSA ...................................................... 78 MÉRETEK FRISSÍTÉSE .............................................................. 78 MÉRETEK ÚJRACSATOLÁSA..................................................... 79 MÉRETEK ÉS KÉNYSZEREK...................................................... 80 A MÉRETKÉNYSZEREK STÍLUSA ........................................... 83 A MÉRETKÉNYSZEREK ALKALMAZÁSA ................................ 84 FRISSÍTHETŐ MEZŐK ................................................................ 86 MEZŐK BEILLESZTÉSE ........................................................... 87 MEZŐK MÓDOSÍTÁSA ............................................................. 88 MEZŐK FRISSÍTÉSE ................................................................ 89 IRODALOM ..................................................................................... 91

AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

ELŐSZÓ

5

ELŐSZÓ Az AutoCAD vezeti a személyi számítógépeken futó, számítógépes tervezést segítő rajzprogramok piacát. Független piaci elemzők szerint ez a vezető szerep 80 százaléknál is nagyobb piaci részesedést jelent. A mérnöki tervezés szakemberei építészeti, gépészeti és egyéb területeken világszerte rajzok millióit készítették el ezzel az eszközzel a program megjelenése óta. Ez köszönhető annak a szívós fejlesztő munkának is, amelynek révén a programot létrehozó Autodesk mintegy másfél évenként újabb verzióval rukkol elő. Újabban ezt a ciklusidőt is egy évre szorították le, ennek már hetedik terméke az AutoCAD 2011-es verziója. A 2011-es változatban megjelent újdonságok vázlatos említése előtt engedjék meg, hogy néhány szót vesztegessünk a 2004-2009-es programváltozatok legfontosabb újdonságaira is (aki valamelyik korábbi változatról frissít, annak számára ezek az információk is fontosak lehetnek). A rajzfájlok mérete már a 2004-es változatban csaknem a felére csökkent (ennél tömörebbre a tömörítő programok sem zsugoríthatják). A fájlformátum optimalizálásának köszönhetően a fájl megnyitása 33 százalékkal, mentése 66 százalékkal gyorsult az előző, 2002-es változathoz képest. A korábbi változatokkal összehasonlítva a változás még jelentősebb. Könnyebbé vált az adatok megosztása és a rajzok terjesztése is. Ehhez használhatjuk a digitális aláírást, a jelszavas védelmet, a továbbfejlesztett .dwf fájlformátumot és az Autodesk webhelyéről ingyenesen letölthető (de az AutoCAD telepítő csomaggal együtt is szállított) Autodesk Express Viewer programot is (ennek helyébe lépett később a szintén ingyenes Autodesk DWF Viewer). A közzétételből a bizalmas vagy közzétételre nem szánt rajzrészleteket letakarással kizárhatjuk. A .dwf fájlformátum többlapos rajzok és más rajzokból származó lapok közzétételére is alkalmas. Megváltozott a licenckezelés is. A hálózati és hordozható licenckezelő sokkal rugalmasabb, hatékonyabb. A licencek most már legAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

6

ELŐSZÓ

feljebb harminc napra kikölcsönözhetők a távoli (például otthoni) használat számára, majd a használat után visszaadhatók. A kivétel természetesen csökkenti a központi munkahelyen egy időben használható licencek számát. A Windows XP alatt a mozgató és nagyító (TOL és ZOOM) műveletek a rajzképernyő szélén túl is érvényesíthetők még a nézetablakok használata, mozgatása, átméretezése során is. A felhasználói visszajelzések alapján úgy módosították a kezelőfelületet, hogy azon a mindennapi munka során leggyakrabban használt elemek könnyen elérhetők legyenek, ennek megfelelően módosították a DesignCentert, az eszköz és a tulajdonságpalettát, több művelet visszavonására és helyreállítására alkalmassá tették a „Vissza” és „Előre” parancsokat. A teljesen új eszközpaletták testre szabhatók, kiegészíthetők a munkacsoportban használt elemekkel, blokkokkal, kitöltési mintákkal, LISP rutinokkal. A termelékenységet növeli az is, hogy az előre elkészített és elemkönyvtárban tárolt elemek beillesztését a rajzba egyszerű „húzd és dobd” technikával megoldhatjuk. A tartalom és a szabványok is könnyebben megoszthatók másokkal, így a munkacsoport tagjai könnyebben alkalmazhatják a házi szabványokat, rajzaik szabványnak megfelelősége könnyen ellenőrizhető, a szabványkövetési jelentés kinyomtatható, villámpostával továbbküldhető. Az új DesignCenter Online lap szolgál arra, hogy rajta keresztül i-drop formátumú rajztartalmakat, előre gyártott félkész termékeket (blokkokat, szabványokat, elrendezéseket, sőt teljes dwg fájlokat) az autodesk.com, vagy partner gyártók webhelyéről rajzunkba vontassunk. Megszűnt a legfeljebb 256 szín alkalmazását engedő kötöttség. Most már akár 64 k (65536) színt is felhasználhatunk, színátmenetes kitöltéseket készíthetünk két különböző szín vagy ugyanazon szín különböző árnyalatai között. A színeket választhatjuk a nyomdászatban elterjedt (például PANTONE) színskálákból is. Így az AutoCAD programon belül, más szoftverek alkalmazása nélkül is minőségi prezentációs grafika állítható elő. A renderelt térbeli izometrikus nézeteket kinyomtathatjuk. A 2005-ös programverzióban megjelent 24 új parancs (régebbi parancsok most nem szűntek meg), megváltozott viszont 58 régebbi AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

ELŐSZÓ

7

parancs, 21 új rendszerváltozó jelent meg (régebbi rendszerváltozók most nem szűntek meg), két rendszerváltozón módosítottak. Az új szolgáltatásokról Flash alapú animált bemutatót indíthatunk vagy a telepítő CD-ről vagy a Súgó menü Újdonságok áttekintése parancsával. Ezek általában megegyeznek a magyar és az angol nyelvű változatban, kivéve a súgó természetes nyelvű kérdésekkel faggatását, amely csak az angol nyelvű változatban érhető el (a magyar nyelvű változatban az Ask Me lap egyik súgófájlban sem használható, tehát kérdés, szó vagy kifejezés megadásával csak az angol változatban kereshetünk súgólapokat). A 2005-ös változatban ehhez jöttek a következő fontosabb újdonságok: Létrehozták a lapkészlet kezelőt, amely több, esetleg különböző tervezőktől, szakágaktól származó rajzfájl egyetlen tervezési projekt lapkészletbe foglalását segíti. A különösen komplex projektek esetén lapkészleten belül alkészleteket is kialakíthatunk. A lapkészletek manuális kezeléséhez a laplista címeit tartalmazó, könnyen frissíthető táblázatot készíthetünk. A lapkészlet rendezéséhez rajzcsoportosító eszközöket kapunk. A lapkészlet teljes egészében tehető közzé, küldhető el e-Küldeményként és archiválható. A lapkészlet kezelő a nézeteket a rajzokhoz hasonlóan kezeli. A nyomtatással kapcsolatos újdonságok részben a lapkészletekkel kapcsolatosak, másrészt megoldották a háttérben nyomtatást, vagyis a nyomtatás vagy közzététel olyan működését, hogy a művelet közben változatlanul dolgozhatunk a rajzon. A nyomtatás vagy közzététel végét állapotsori szövegbuborék-üzenet jelzi. Módosítottak a 2004-es változatban megjelent eszközpaletták kezelésén is. Az eszközpaletta elemei egyszerűen kialakíthatók úgy, hogy a megfelelő rajzbeli objektumokat az eszközpalettába húzzuk. Az eszközpalettán elhelyezhetjük leggyakrabban használt parancsainkat is. Új és módosított rajzkészítő eszközöket jelentettek meg. Az önálló objektumként megjelenő táblázatok beillesztéséhez egy új párbeszédpanelt készítettek. A szövegobjektumokban automatikusan frissíthető adatokat tartalmazó mezőket, valamint a szöveget kiemelő háttért, illetve a bekezdéses szövegekben új szövegszimbólumokat helyezhetünk el. A rajzi objektumok megjelenési és nyomtatási sorAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

8

ELŐSZÓ

rendje módosítható. A rajzok dwf (Design Web Format) állományban közzétehetők, amelyen a megtekintők elektronikus jelölőkkel rögzíthetik észrevételeiket akkor is, ha az AutoCAD program nincs gépükre telepítve. A visszaküldött dwf fájl megnyitható az AutoCAD programban és a javaslatok alapján a módosítások elvégezhetők. Most már a szokásos rajzobjektumokhoz hasonlóan metszhetők a sraffozási objektumok is. A sraffozást alkalmazhatjuk hézagos határvonallal rendelkező objektumok esetében is, vagyis a kitöltő minta „nem folyik ki”. Módosítottak a fóliakezelésen, a nagyítási módokon, a gyors súgó használatán, az OLE objektumok importálásán, valamint a képek beillesztésén, a hálózati licencek kölcsönzésén. Most a – Microsoft Office programjaihoz hasonló módon – több megnyitott rajz külön elemként is megjeleníthető a Windows tálcáján. Mindezek növelik a rajzkészítés hatékonyságát. A Súgó menüből indított Újdonságok áttekintése paranccsal megjelenített párbeszédpanelen beállítható, hogy az újdonságokat melyik korábbi változathoz képest ismertesse (attól függően, hogy új felhasználók vagyunk, vagy egy korábbi változatról frissítünk). A 2006-os változat újdonságai: A felhasználói felületet jelentős mértékben módosították. Az eszköztárak, paletták rögzíthetők. A felhasználói felület pontosabban testre szabható, ideiglenes felülírás billentyűket definiálhatunk. A gyorsabb parancsbevitel érdekében a kurzor mellett megjelenő parancssort is használhatjuk. Az új, dinamikus adatbevitelnek megfelelően a parancsok paraméterezése a méretvonalak méretjelzéseinek módosításához hasonlóan történhet, azaz például a relatív hossz- és szögadatokat a rajzolt elem mellett adhatjuk meg. Ennek megfelelően módosítottak a letörés, lekerekítés, másolás, elforgatás, eltolás, léptékezés, metszés, hosszabbítás, nyújtás, mozgatás parancsokon. Új a szakaszok egyesítése és a téglalap létrehozása terület vagy elforgatás alapján is. Új méretezési lehetőség az ívhossz méretezés, a megtört sugár méretjelölés, a méretnyilak átfordítása, és a méret vonaltípusok továbbfejlesztése. Szintén új lehetőségekkel gazdagodott a sraffozási eszköztár: most már módosíthatjuk a sraffozási határvonalat, kiszámíthatjuk a AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

ELŐSZÓ

9

sraffozási területet, készíthetünk különálló sraffozásokat, újraépíthetjük a sraffozási határvonalat. A bekezdésszöveget a Microsoft Wordjéhez hasonló helyi szerkesztőben módosíthatjuk, alkalmazhatunk a szövegelemen felsorolás jelölést és sorszámozást is. Szintén átalakították a bekezdéses szöveg szerkesztésekor automatikusan megjelenő Szövegformázás eszköztárat. A tervezési munka hatékonyságát jelentősen növeli a blokkadatok kinyerése és az új, dinamikus blokk. Ez utóbbiakat csak az AutoCAD 2006-ban hozhattuk létre, az AutoCAD LT 2006-os változatában csak alkalmazhatjuk az itt készített blokkokat, amelyből mindjárt rengeteg mintát is kapunk. Az AutoCAD LT 2007-ben már szintén létrehozhatunk dinamikus blokkokat. Ezekkel a blokkok parametrikusan illeszthetők be, nem kell például egy hatlapfejű csavart az összes járatos méretben megtervezni, eltárolni, elegendő egyetlen dinamikus példány, amelynek beillesztésekor listából kiválasztva adjuk meg a szabványos méretet vagy elnevezést. Szintén teljesen új a gyors számológép, amely a Windows kalkulátorához hasonló, de a számítási alapadatokhoz használhatjuk a rajzból felvett méreteket, koordinátákat is. A rajzhelyreállítás kezelő a Microsoft Office programjaiban megszokott módon, a fatális rendszerösszeomlások, áramszünet esetén nyújt segítséget a rajz utolsó (szerkesztés közbeni automatikus mentéssel rögzített) változatához történő visszatérésben. A zoom és eltolás műveletek is visszavonhatók és megismételhetők. A 2007-es változatban olyan jelentős újdonságok jelentek meg, amelyekre már régen volt példa. Így újfajta térbeli objektumokat hozhatunk létre, azokat új eszközökkel alakíthatjuk, átalakították ismét a felhasználói felületet és továbbfejlesztették a navigációt. A 3D objektumok létrehozása során 3D primitív testeket, soklapú testeket, csavarvonalat hozhatunk létre (melyet egyszerűen átalakíthatunk például rugóvá). A szilárdtesteket kialakíthatjuk söpréssel vagy pásztázással is, de szintén új objektumokat hozhatunk létre a vastagítással és szeléssel. A szilárdtestek módosításához felhasználhatjuk a fogókat, a testeket élekkel és lapokkal bővíthetjük, a körülhatárolt területeken benyomást és kihúzást hajthatunk végre. A 3D modellekből egyszerűAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

10

ELŐSZÓ

en készíthetünk 2D és 3D metszeteket. A térbeli objektumokhoz modellezési segédeszközöket, adaptív hálót, dinamikus felhasználói koordinátarendszert, Z irányú követést és orto mód beállítási lehetőséget kaptunk. Javítottak a külsőreferencia-fájlok kezelésén is. Most egyetlen palettán megoldható az összes Xref csatolása, szervezése, kezelése. Az új felhasználói felület – mely akár a Windows Vista régen beharangozott egyes jellegzetességeinek előfutára is lehet –, úgy alakították ki, hogy akár 3D felhasználói felületet is választhatunk (perspektivikus és párhuzamos vetítéssel), a palettákat, eszköztárakat lehorgonyozhatjuk és bevezették a műszerfalat, mely egy csoportosított vezérlőelemeket, készleteket tartalmazó paletta. A valósághű térbeli megjelenést erősíthetjük az új eszközökkel: napcsúszkákkal állíthatjuk be a világítást, új anyagokat használhatunk, látványstílusokat alkalmazhatunk. A továbbfejlesztett navigációval körbejárhatjuk a modellezett objektumokat, animálhatjuk a sétasorozatot, miközben többféle kamerával rögzíthetjük a látványt. Egyszerűbbé tették a DWF és PDF formátumú fájlok közzétételét is. A DWF fájlokat alávetítésként is felhasználhatjuk új rajzok létrehozásakor. Az Autodesk Vault az éves szoftverkövetés előfizetői számára biztosítja a közös fájl- és verzióellenőrző rendszert. A 2008-as változat újdonságai: A mérettűréseket igazították, paraméterezhetővé tették a szögméretek helyét (szögön belülre vagy kívülre), sugárméretekhez bevezették az ívsegédvonalat. A meglévő méretekhez ellenőrizendő méretjelölést alkalmazhatunk, amely jelzi, hogy a megfelelő minőségbiztosítás érdekében az adott méretet vagy tűrést milyen gyakran kell ellenőrizni. Méretmegtöréseket készíthetünk, beállíthatjuk a méretek közötti távolságot. Új rajzelem a többszörös mutató, amely több beállítással rendelkező objektum. A táblázatokkal kapcsolatos igen fontos újítás, hogy a táblázatadatokat a közismert Microsoft Excel táblázataiból csatolva illeszthetjük be, így az adatkapcsolat biztosított a táblázat és a rajz között. Bármely módosítás egyszerűen átvezethető a két fájl között. Az öszszes csatolt adat egyszerűen frissen tartható és szinkronizálható. Bővítették a táblázatstílusokat. Az új formátum-beállításokkal szintén könnyen hozhatunk létre táblázatot, de meglévő táblázatból is AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

ELŐSZÓ

11

készíthetünk stílust, amellyel egységesíthető a táblázatok megjelenése. Nagy jelentőségű az új Adatkiemelés varázsló, amellyel a rajz objektumainak (blokkokat, attribútumok is) adataiból kigyűjtött tulajdonságadatokat Excel munkalaphoz csatolhatjuk vagy exportálhatjuk. Az oszlopok átrendezhetők, elrejthetők, tartalmuk sorba rendezhető. Továbbfejlesztették a fóliákat is, a papírtérbeli nézetablakonként eltérő tulajdonságokat adhatunk meg. Ennek megfelelően a Fóliatulajdonság-kezelőben öt új oszlop jelent meg, amelyben a fóliatulajdonság-felülírások (NA fagyasztás, NA szín, NA vonaltípus, NA vonalvastagság, NA nyomtatási stílus) rögzíthetők az aktuális nézetablakra. Ha ilyen tulajdonságokat használunk, akkor ezekhez a program automatikusan létrehoz egy szűrőt is. A zárolt fóliák halványíthatók. Új feliratozás léptékezési szolgáltatásokat vezettek be, amelyekkel a nézetablakok léptéktényezőjétől függetlenül mindig helyesen megjelenő szöveget, méreteket, tételszámot, blokkot, attribútumot, sraffozást hozhatunk létre. A bekezdéses szöveg objektumot úgy módosították, hogy amint lehet, automatikusan több hasábban jelenjen meg a szöveg. Többsoros attribútumokat is létrehozhatunk. Új szolgáltatás, hogy a bemutatókban fotometrikus fényekkel, világítótestekkel, valós anyagábrázolás mellett jeleníthetjük meg az objektumokat. A látványhűség a 2008-as verzióban mentett, de korábbi verzióban megnyitott rajzokban is megmarad. A felhasználói felületen csak kisebb változások történtek. Ha 2D rajzolást végzünk, akkor a munkaterületen, a műszerfalon csak a 2D rajzoláshoz és a feliratozáshoz kapcsolódó gombok és vezérlőelemek jelennek meg. A rajz állapotsorába kerültek a feliratok léptékezésének eszközei. Átalakították a helyesírás-ellenőrzőt is. Most az ellenőrzés a teljes rajzon vagy a megadott területeken is végrehajtható, ha a program hibát talál, akkor fókuszál a hibára és kiemeli az elírt szót. A 2009-es változat újdonságai: Teljesen átdolgozták a felhasználói felületet. Ennek leglényegesebb eleme a Microsoft Office 2007-ben megjelent szalag, gyakorlatilag egy, a menüsor szerepét átvevő, a címsor alatt rögzített paletta, amely a legfontosabb parancsokat tartalmazza. A Microsoft alAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

12

ELŐSZÓ

kalmazásaival szemben viszont itt a szalag testre szabása egyszerű, sőt, akik ragaszkodnak a korábbi megoldáshoz, könnyen elérhetik a hagyományos menüt is. Új oktatóanyagokat kapunk a telepítő DVD lemezen, köztük több ezer oldalas felhasználói kézikönyvet. „Szerencsére” ennek tárgyalása, struktúrája eltér a hagyományos, általunk is kiadott tan- és kézikönyvekétől így nem veszi el kenyerünket… Inkább a nagyon részletes súgó, olvasmányos változatának tekinthető ez a segítség. Hasznosságához kétség sem fér, rengeteg olyan dolgot megismerhetünk ezekből a PDF dokumentumokból, amelyek például a mi köteteinkbe sem fértek bele. Átdolgozták a kommunikáció központot is. A Microsoft programjaiban bevett gyakorlatot követi a műveletrögzítő, amelynek segítségével a gyakran ismétlődő műveletsorok parancsállományba rögzíthetők. Ezek a makrók aztán később elővehetők és újrafuttatásukkal jelentősen meggyorsítható a munka. Új vezérlőelemként jelentek meg a SteeringWheels eszközök, amelyek megjelenésükben egy körcikkekre osztott kormánykerékként jelennek meg, és ahol a körcikkek más-más navigációs funkciók kiválasztására szolgálnak. A négy navigációs kerék (2D navigációs, objektummegtekintő, épület bemutató és teljes navigációs kerék) segítségével – ha megszoktuk – sokkal gyorsabb és könnyebb a modellen belüli navigálás eltolási és zoomolási műveletekkel, a modell igazítása, áttekintése, sőt a korábbi nézetek visszaállítása is. Egy másik, új, megjelenítést segítő eszköz a ViewCube, amely a modell aktuális tájolását, felhasználói koordináta-rendszerét egy izometrikus kocka, és iránytű segítségével jelzi ki, és teszi módosíthatóvá. Szintén megjelenítést segítő eszköz a ShowMotion, amelynek paneljein animált képsorozatokat rögzíthetünk a modell különféle nézeteiről. A földrajzi hely rögzítésével valós koordinátákkal, georeferenciával láthatjuk el rajzainkat, amelynek köszönhetően a rajz térképbe illeszthető, digitális terepmodellben megtekinthető. A koordinátákat rögzíthetjük kézzel, vagy átvehetjük KML, illetve KMZ fájlból, valamint a Google Earth alkalmazásból. A koordináták megjelennek


ELŐSZÓ

13

az állapotsor koordináta-megjelenítőjén, illetve a földrajzi jelölő segítségével a referenciapont mellett. Új fájlformátumot vezettek be DWFx néven, amely a Microsoft XPS (XML Paper Specification) formátumát ötvözi az Autodesk hagyományos DWF formátumával. Az ilyen formátumú fájlok alávetítésként használhatók, és megtekinthetők az Internet Explorer alatt. Praktikusan átalakították a fóliatulajdonság-kezelőt, amelyben már nem kell az OK gombra kattintanunk, hogy érvényesüljenek a beállítások. Összesen 35 új parancs és 37 új rendszerváltozó mellett tíz parancsot, és hét rendszerváltozót módosítottak. A 2010-es változat újdonságai: Ismét átdolgozták a felhasználói felületet. Most már nehezebb a 2009-es változat előtti klasszikus parancsokat alkalmazni, ugyanis az AutoCAD gombból lenyitható menüben gyakorlatilag csak a korábbi változatok File menüjének parancsai érhetők el (megnyugtatásul: a hagyományos menüre még átkapcsolhatunk). Az AutoCAD gombból lenyitható menüben most könnyebben tallózhatunk a legutóbb megnyitott fájlok között. A Gyorselérési eszköztárban, az alkalmazásmenüben és a szalagon valós időben kereshetők a parancsok. Jelentősen továbbfejlesztették a térbeli modellezést. Az új technikákkal szabad stílusban, lendületes 3D modellek készíthetők (igaz, a korábbiaknál sokkal erőforrás-igényesebben). Új, soklapú hálóobjektumokat (hasáb, henger, gúla, kúp, ék, tórusz, gömb) készíthetünk, amelyek élei egyesíthetők, felületük simítható, tovább darabolható. A program támogatja a 3D nyomtatással készülő prototípusgyártást is. A parametrikus tervezéshez bevezették a kényszereket, amelyekkel egy rajzelemhez kapcsolt más rajzelemek követik egymáshoz viszonyított helyzetüket, méretüket. A kényszerek létrehozása másfajta, a kényszereket sértő módosítások létrehozását kizárja. Kényszereket alkalmazhatunk a dinamikus blokkokon belül is. Több újdonság kapcsolódik a széles körben elterjedt, Adobe-féle PDF formátum támogatásához. A kimeneti oldalon: Az AutoCAD szoftverből a rajzot közvetlenül PDF-fájlokban is közzétehetjük. Ennek köszönhetően a rajzok megosztása rendkívül könnyű a felhaszAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

14

ELŐSZÓ

nálók legszélesebb köre felé, hiszen az ingyenes Adobe (Acrobat) Reader, mint PDF-olvasóprogram az egyik legjobban elterjedt szoftver a világon. Javítottak a betűtípusok és vonalvastagságok minőségi megjelenítésén. A szövegek – a nem védett dokumentumokban – kijelölhetők és másolhatók. A PDF állományba a TrueType betűtípusok, illetve a bekapcsolt és felolvasztott fóliák adatai is bekerülnek. A nyomtatást követően azonnal megjelenik a PDF fájl. Beállíthatjuk, hogy ez a fajta elektronikus eredményfájl mindig létrejöjjön (módosuljon), ha a szerkesztett rajzot mentjük, vagy kilépünk a szerkesztésből. A bemeneti oldalon: forrásként, alávetítésre használhatjuk a PDF fájlokat. A testre szabás is módosult: a műszerfali panelek áttelepíthetők, a gyorselérési eszköztár jobban módosítható, beállíthatjuk a szalagok környezetfüggő állapotát. Bizonyos beállításokra már a program első indításakor módunk van, ugyanis itt választhatunk, hogy milyen alkalmazási (építész, építő, gépész stb.) területre optimalizált eszközöket kérünk. A rajzeszközök megújítása során egyszerűbb és termelékenyebb rajzolást tettek lehetővé az Illesztés, az Xref és a Blokkattribútumkezelő parancsok segítségével. Az Illesztés parancs biztosítja az objektumok másik objektumhoz igazított áthelyezését, léptékezését, elforgatását a másik objektumon kiválasztott pontok alapján. Az azonnali referenciaszerkesztő (REFEDIT) paranccsal a referenciafájl közvetlen, megnyitás nélkül módosítható. A blokkok a referenciaszerkesztővel módosíthatók úgy is, hogy közben látható a környező geometria. A referenciaszerkesztőbe került XOPEN parancs biztosítja, hogy a jobb egérgombbal közvetlenül a rajzszerkesztőben vagy a külső referenciapalettában nyissunk meg egy xrefet. Így nem kell többet listázni a külső referenciafájlokat a név megkereséséhez, majd utána tallózással megkeresni a fájlt. A külső referenciák vágásával saját, ki- vagy bekapcsolható határvonalakat készíthetünk, amelyeket akár átfordíthatunk is. Megkönnyítették az attribútumokat tartalmazó blokkdefiníciók kezelését is. Ezen kívül az attribútumok szinkronizálása mostantól az alapparancsok közé tartozik. Attribútum definíciók blokkokhoz adáAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

ELŐSZÓ

15

sakor vagy eltávolításakor a blokk minden példánya az új attribútumoknak megfelelően frissíthető, vagyis a változások könnyen átvezethetők a blokk alkalmazott példányai. A továbbfejlesztett attribútum szerkesztővel az egyedi attribútumok értékei mellett a tulajdonságokat is pillanatok alatt módosíthatja. A PURGE paranccsal most már az üres szövegobjektumok is eltávolíthatók. Továbbfejlesztették a méretezést is, az adatok könynyebben lekérdezhetők a MEASUREGEOM paranccsal. A 2D rajzok megtekintése és szerkesztése több beállítással és vezérlőelemmel módosítható. A külső referenciák elhalványíthatók, a program új mérőeszközöket, nézetablak-forgatási lehetőségeket és többszörös mutatókat érintő fejlesztéseket tartalmaz, amelyek meggyorsítják az időigényes rutinfeladatok végrehajtását. A spline görbéket vonallánccá konvertálhatjuk. A nem asszociatív sraffozási minták egyszerű fogópont-húzással módosíthatók. A program egyértelműen kijelzi az érvénytelen sraffozási határvonalak szakadási helyeit, ha kiadjuk a HATCH, REDRAW vagy a REGEN parancsot. A licencet online módon átvihetjük egy másik számítógépre. Ezt követően azon a gépen használhatjuk a programot (és a korábbin nem, csak akkor, ha visszakaptuk a licencet). Az ismétlődő feladatok rögzítésére és végrehajtására továbbfejlesztették a Műveletrögzítőt. Mini alkalmazást készítettek a felhasználói koordinátarendszer objektumhoz igazodó áthelyezésére, ez is a munkát gyorsítja. Összesen 53 új parancs és 74 új rendszerváltozó jelent meg. A 2011-es változat újdonságai: Ismét továbbfejlesztették a síkbeli rajzeszközöket. Megváltozott az objektumok fogókkal végzett szerkesztése. Egyszerűen, ciklikus parancsismétléssel, vagy helyi menüből új csomó-, illetve fogópontokat illeszthetünk be, áthelyezhetjük a pontot vagy a fogóval kiválasztható szakaszt ívvé alakíthatjuk. A vonallánc darabok módosításához megjelent egy újabb, a csomópontok közti fogó. Ezekkel az eszközökkel könnyű alternatívát biztosítottak a korábbi VLEDIT (PEDIT), SPLINEDIT parancsokkal szemben. A SKICC (SKETCH) paranccsal, szabadkézzel rajzolva vonalláncot hozhatunk létre, amely aztán csomó és iránypontjaival módosítható. AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

16

ELŐSZÓ

A régóta változatlan kitöltési parancsokat átalakították. Most még kényelmesebben állíthatjuk be a rajzelemek és azokon belüli szigetek kitöltését, amelyek számára egyszerűen átmenetes kitöltő színt és átlátszóság tulajdonságot is megadhatunk. A kitöltés automatikusan követi a kitöltött rajzelem átalakítását. A kitöltési minta a többi rajzelem mögé helyezhető. Mindehhez új szalagokat (Sraffozás létrehozása, Sraffozásszerkesztő) használhatunk, ezeken beállíthatjuk a hagyományos kitöltési tulajdonságok mellett az átlátszóságot és a háttérszínt is. Egyszerűen, a helyi menü Kijelölt hozzáadása parancsával létrehozhatjuk a kijelölt rajzelem másolatát. Megjelent a hasonló objektumok kiválasztására szolgáló Hasonló kijelölése (SELECTSIMILAR) parancs. Elkülöníthetünk (ekkor a kiválasztotton kívüli rajzelemeket rejtjük el) és elrejthetünk objektumokat. Kiemelhetjük az XREF rajzhivatkozásokat. A kiválasztott rajzelemeket – fóliájuktól független módon – elrejthetjük és megjeleníthetjük, elszigetelhetjük a többitől (ekkor a nem kijelölt rajzelemeket tesszük láthatatlanná). A szöveg alapú vonaltípusokhoz beállítható a beágyazott szöveg iránya, amelyet megtart a program akkor is, ha módosítunk a vonalon. Frissítettek a tananyagokon is. Komoly továbblépés történt a 3D felületek szerkesztése, a térbeli modellezés területén. A felületek a hálók csomópontjaival módosíthatók, egyszerűen szerkeszthetők, vághatók. Az ívelt térbeli felületekre egyszerűen vetíthetünk geometriát. A matematikai kifejezésekkel leírható görbék és hálók jellegzetes igazítási pontjaik, éleik áthelyezését, módosítását asszociatív módon követik. Továbbfejlesztették a felületek térbeli hálós modellezését. A felületek módosítása, valamint a köztük keletkező hézagok eltávolítása is egyszerűen megoldható. A szilárdtestek modellezésében is megjelent a sokszögvonalaknál megismert saroklekerekítés és lecsapás. Az anyagok, fények és más tulajdonságok exportálhatók és importálhatók Autodesk FBX fájlokban. A térbeli objektumokon is megjelent a ciklikus kiválasztás és parancskiadás lehetősége, amely gyorsabb rajzolást tesz lehetővé. AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

ELŐSZÓ

17

Szintén továbbfejlesztették a kihúzás, forgatás térbeli felületképzés parancsokat. Új fejlesztéseket végeztek az előző változatban megjelent parametrikus tervezéshez is. A méret és geometriai kényszereket csoportosíthatjuk, ami a paraméterkezelőben megkönnyíti a kényszerek áttekintését. Kissé átalakították a felhasználói felületet. A rajzpapír alapesetben feketén, rácshálóval jelenik meg a modelltérben. Ezt természetesen módosíthatjuk a testre szabás során. A navigációs, nagyító eszközöket egy új navigációs sáv eszköztárban foglalták össze, amely a klasszikus és a 2D rajzolás és feliratozás munkatérben egyaránt alapértelmezetten megjelenik. A Munkaterületek eszköztár munkatér-választó listáját a gyorselérési eszköztár részévé tették. Módosult a tengelykereszt megjelenítés is. Megváltozott a program üdvözlő képernyője is, amelyről oktató videók letöltését is indíthatjuk. A Súgó menüből is indítható Újdonságok áttekintése paranccsal most az interneten keresztül, az Autodesk egyik portálján tekinthetjük meg a 2009-2011-es változatok újdonságait. Megjelent a korábbi ToolTip segítség továbbfejlesztése, a ToolClips, amely az új Felület szalag ikonjai fölé mozgatott kurzor esetén animációban mutatja be az adott eszköz használatát. Nem túl szerencsés, de most már a hagyományos súgót is az interneten keresztül, a gyártó honlapjáról tölthetjük le. Összesen 103 új parancs, parancsmódosítás és 75 új rendszerváltozó jelent meg. A könnyebb kezelhetőség és az árcsökkentés érdekében most az előző változat bemutatásához hasonlóan az AutoCAD 2011-es változatát szintén több kötetben tárgyaljuk. Az újdonságokat az AutoCAD 2011 – Kezdő lépések című kötetben ismertettük. Az AutoCAD 2011 – Rajzelemek című kötet foglalkozik a rajz létrehozásával, az alapvető objektumok kialakításával (külön kötetben tárgyaljuk a szövegkezelést), az AutoCAD 2011 – Fóliák, tulajdonságok kötet tárgyalja a rajzi rétegek kialakítását, felhasználási területeit és szempontjait. Az AutoCAD 2011 – Blokkok, Xrefek című kötet a rajzelemek csoportosítását, „újrahasznosítását”, elemkönyvtárak használatát és a rajzok közötti kereszthivatkozásokat tárgyalja. Az AutoCAD 2011 – Rajzmódosítás című kötet írja le a programmal létrehozott AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

18

ELŐSZÓ

alapvető rajzelemek módosításának legkülönbözőbb típusait (a vágást, a nyújtást, a tükrözést, a megtörést, a letörést stb.). Az AutoCAD 2011 – Megjelenítés című kötet foglalkozik a rajz különböző képernyős és nyomtatási megjelenítési módjaival, a rajzgépek használatával. Az AutoCAD 2011 – Változók, lekérdezések című kötetben a működést szabályozó és információs rendszerváltozók használatát mutatjuk be. A program testre szabásának bemutatása szintúgy külön kötetbe került. Mérnökök, tervezők, műszaki szerkesztők és rajzolók olyan eszközöket kapnak ezzel a szoftverrel kezükbe, amelyekkel más tervezőrendszerek nem, vagy csak elvétve rendelkeznek. Az AutoCAD 2010 minden síkbeli rajzszerkesztési funkció mellett még a térbeli modellezési feladatokhoz tartozó utasításokkal is rendelkezik. Ugyanakkor programozható és külső adatbázisokhoz is kapcsolható. E funkciók teszik a gyakorlott felhasználók számára igen hasznossá a programot (akár saját, akár a világszerte több ezer független fejlesztő alkalmazásait, építészeti, gépészeti, kultúrmérnöki stb. rendszereit is futtathatjuk AutoCAD környezetben). Könyvünk tömören, a kezdő és haladó felhasználók számára egyaránt érthető módon összefoglalja az AutoCAD 2011-es változatának rajzméretezéssel kapcsolatos tudnivalóit. Könyveinkben a program összes lehetőségét igyekeztünk ismertetni, számos esetben azonban terjedelmi okokból a bemutatás mélysége nem érhette el az eredeti (bár nyilván jóval drágább) kézikönyvekét. Minden olyan esetre, amikor az adott problémát nem tudjuk elég világosan megérteni ebből a könyvből, javasoljuk a program oktató rendszerének, illetve a gyári kézikönyveknek áttekintését. Ezek megtekinthetők a program telepítő DVD-jén, illetve a programból, súgóból az Autodesk webhelyére utaló hiperhivatkozások útján. Sajnos terjedelmi okokból néhány fontosabb rész (például az adatbázis kapcsolatok leírása) is kimaradt, de előre jelezzük, hogy megfelelő érdeklődés esetén a programhoz kifejezetten tankönyv céljaira szolgáló, illetve a programozással, testre szabással kapcsolatos, az eddigieknél részletesebb kiadványok megjelentetését is tervezzük. Az itt leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows XP, AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

ELŐSZÓ

19

Vista vagy a Windows 7 operációs rendszer alapfokú ismerete. A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetszetős formában, de az ipari és házi szabványokhoz ragaszkodva szeretnék elkészíteni terveiket, rajzaikat, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat.

Szentendre, 2010. augusztus Köszönettel

a szerző.


20

MÉRETEZÉSI FOGALMAK

RAJZMÉRETEZÉS Az AutoCAD programok egyik legkiforrottabb szolgáltatása a (be)méretezés. Ennek a funkciónak segítségével a rajzot pontos méretadatokkal látjuk el, melyek tartalmazhatnak pontosság, tűrés, alternatív mértékegység adatokat. A méretezési lehetőségekre szerény példa látható a 1. ábrán. Ugyanitt egyes sajátos szakkifejezések rajzi megfelelőit is bemutatjuk. AutoCAD programmal hatféle méretjelölés hozható létre.

1. ábra A 2006-os változatban megjelent ívhossz méretezés a korábbi szögméretezéshez hasonló, de az ív hosszát írja a méretvonalra (lásd a 2. ábrát). Az ábrán az is látszik, hogy a dinamikus adatbevitelt itt is használhatjuk. Ezt a szolgáltatást most a legegyszerűbben a parancssori kapcsolóval kapcsoljuk be. Ekkor a parancsokat és paramétereket kiadhatjuk a kurzor mellett megjelenő dinamikus parancssorban.

2. ábra A méretezéshez tartozó rajzelemek megjelenítését méretváltozók szabályozzák. Ezeket a változókat méretezési stílusokba vonhatjuk AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

21

össze. Ezzel az időigényes méretezési változó-beállítást lerövidíthetjük. A méretezést végezhetjük a menüparancsok vagy a parancssorba gépelt, illetve a Feliratozás szalag Méretek paneljén található méretező utasítások segítségével (lásd a 3. ábrát).

3. ábra A parancssori méretező utasítások bevitele a MÉRET (DIM) vagy a MÉRET1 (DIM1) parancsok kiadása után történhet. A méretezés során a parancssor promptja megváltozik. Ekkor normál AutoCAD 2011 parancsokat nem alkalmazhatunk, csak a transzparens módú parancsok, üzemmód kapcsolók és a tárgyraszter használható. A Parancs prompthoz, vagyis a normál, rajzszerkesztő üzemmódhoz a Kilép (Exit) paranccsal, vagy a szalagokról, menüből, eszköztárról kiadott, nem méretező, tehát például rajzparanccsal térhetünk viszsza – ott viszont a méretező parancsok csak egyesével, például a Méretezés (Dimension) menüből adhatók ki. Az asszociatív méretek olyan méretek, amelyekben az összes méretező vonal, nyíl, ív és szöveg egyszerre kijelölhető rajzelemként jelenik meg. Korábban a DIMASO rendszerváltozó értéke szabályozta ezt a tulajdonságot. Ezt most csak a korábbi rajzokkal való kompatibilitás megőrzése érdekében tartották meg. A korábbi DIMASO rendszerváltozó helyébe lépett DIMASSOC rendszerváltozó értéke szabályozza ezt a tulajdonságot. A DIMASSOC=2 esetében az asszociatív méretezés be van kapcsolAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

22

MÉRETEZÉSI FOGALMAK

va. Ez az alapértelmezett beállítás. Segítségével a méreteket könynyebb kezelni. A kapcsolót kikapcsolva a méretek elemei különkülön kijelölhetők. A hagyományos rendszerváltozó be vagy kikapcsolásához gépeljük be a Méret: prompt után a DIMASO szót, majd nyomjuk meg az Enter billentyűt. Utána adjuk meg a bekapcsoláshoz a Be, vagy kikapcsoláshoz a Ki szót és nyomjuk meg az Enter billentyűt. Ha a régi DIMASO rendszerváltozót adjuk meg, a program a beállítást akkor is visszaigazolja: „A DIMASO támogatása meg fog szűnni, a DIMASSOC értéke 1-re állítva.”. A DIMASSOC ezzel szemben három különböző egész változó megadásával állítható be (lásd alább). A DIMASSOC rendszerváltozót a rajz tárolja. Az AutoCAD 2002 előtti verzióban készült rajz megnyitásakor a DIMASSOC rendszerváltozó átveszi a rajz DIMASO rendszerváltozójának értékét. A DIMASSOC rendszerváltozónak háromféle állapota lehet: 0, amely megfelel a DIMASO Ki kapcsolónak. Ekkor a méretezéssel alapelemeire szétvetett méreteket készítünk. A program nem hoz létre kapcsolatot a méret különböző elemei között, így azok (a méretvonalak, méretívek, méret-nyílfejek és méretszövegek) önállóan kezelhetők, mozgathatók, módosíthatók. 1, amely megfelel a DIMASO Be kapcsolónak. Hatására a program nem asszociatív méret objektumokat hoz létre. A program a méret elemeit egyetlen objektummá formálja. Ha a méretezett pont elmozdul az objektumon, a méretezési érték frissítésre kerül. 2, amely az AutoCAD 2002-es változatban jelent meg. Ilyenkor a program asszociatív méret objektumokat készít. Ezek méretezésenként egyetlen objektumot képeznek. Az ilyen méretek egyes definíciós pontjai a rajzelemek asszociációs pontjaihoz tartoznak, ennek köszönhetően a méretezési hely, irány és érték automatikusan frissül, ha a rajzelem méretezett pontja elmozdul. Az asszociatív méret objektumok definíciós pontjai később is szerkeszthetők, az asszociatív méret leválasztható a méretezett grafikai objektumtól és a nem asszociatív méret objektumok asszociatívvá tehetők. Ezekkel a műveletekkel, – illetve a 2002-es változat előtt készült rajzok betöltésekor az asszociatív méretezés automatikus bekapcsolásával – a kötet végén foglalkozunk. AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

23

MÉRETEZÉSI FOGALMAK A méretvonalak jelzik az egyes méretek irányát és nagyságát. Szögméretezéskor íves méretvonalat alkalmazunk. A méret-segédvonalak (vetítővonalak), a méretezendő rajzelemtől a méretvonalakig tartanak, szerepük a méretek vonatkozási helyének pontos azonosítása. A nyílhegyek a méretvonalak mindkét végén megtalálható végződések. A méretszövegek rendszerint a tényleges méreteket rögzítő karakterláncok, tartalmazhatnak előtagokat, utótagokat és tűréseket. A folytonos mutatóvonalak megjegyzéseket kötnek össze a hozzájuk tartozó objektumokkal. A középjelek körök vagy ívek középpontját jelölő kis keresztek. A középvonalak ugyanerre szolgáló szaggatott vonalak. A fejezetben először a méretezési stílusok ismertetése kapcsán mutatjuk be a méretváltozók típusait, beállítási módját. A méretváltozók a rendszerváltozókhoz hasonló módon, a parancssorba gépelve is megadhatók. Ezt követően térünk ki a méretezés végrehajtására.

4. ábra

A MÉRETEZÉS STÍLUSA A stílusokban foglaljuk össze a méretváltozók megfelelő módon beállított értékeit. A Formátum vagy a Méretezés menü Méretstílus parancsával, illetve a parancssori DPMÉRET paranccsal, a MéreteAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

24

A MÉRETEZÉS STÍLUSA

zés eszköztár Méretstílus, illetve a Feliratozás szalag Méretek panelneve melletti Méretstílus ikonjával szabályozzuk a méretezés stílusát. A beállított jellemzők a Bezár nyomógombbal menthetők el. A Méretstílus-kezelő párbeszédpanelen hozunk létre új méretezési stílusokat végezzük a meglévő méretezési stílusok módosítását, a méretezési stílus felülírások beállítását, az aktuális méretezési stílus beállítását, a méretezési stílusok összehasonlítását, a méretezési stílusok átnevezését, törlését előnézetük megjelenítését. Az alapértelmezett stílust a választott sablon határozza meg.

5. ábra A bal oldali Stílusok listából választjuk ki a már definiált stílusokat, hogy a jobb oldalon látható stílusbeállító nyomógombokkal végrehajtott parancsokkal változtassunk a stílus méretváltozóin. A felső Aktuális méretstílus mezőben látszik az érvényes stílusbeállítás, az innen kiválasztott stílust az Aktuális gombbal tesszük aktuálissá. A Feliratozási stílustípussal olyan objektumokat hozhatunk létre, amelyek a különböző arányú, tehát eltérő léptéktényezővel jellemezhető nézetablakokban a nagyítástól függően eltérő tartalomAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

25

mal, vagy formázással jelenhetnek meg. Hasonlóan a térképek generalizálásához, amikoris az eltérő méretarányú, de ugyanazt a területet ábrázoló térképek másféle információt, vagy ugyanazt, de másképpen jelenítik meg. Például a szerpentint egyetlen kanyarral jelzik a kisebb méretarányú térképeken, vagy a nagyméretarányú térképen látszik a város alakhelyes határa, a kisméretarányú térképen a várost pedig egyetlen pont helyettesíti. Az efféle megjelenítésre korábban különféle fóliákat használtunk fel, a 2008-as változattól a feliratozási stílus alkalmazásával minderre nincs szükség. A feliratozási tulajdonság biztosítja a feliratok léptékezésének automatizálását, hogy ezek megjelenítése és nyomtatása a megfelelő méretben történjen. A módszert részletesen a Szövegkezelés kötetben írtuk le. A program a külső hivatkozású elnevezett objektumokra vonatkozó szintaktika alkalmazásával megjeleníti a külső hivatkozású rajzok méretezési stílusait is, ha nem jelöltük be az Xref stílusok kihagyása jelölőnégyzetet. Ezeken nem módosíthatunk, de a külső hivatkozású méretezési stílusokon alapuló új stílust létrehozhatunk.

6. ábra Az Új nyomógombra kattintva hozhatunk létre új méretezési stílust, amelynek alapja a listán kiválasztott, már létező stílus, amit a megjelenő párbeszédpanelen lecserélhetünk (lásd a 6. ábrát). Az Új stílus neve mezőbe írjuk a definiálni kívánt új stílus nevét. Az új névhez tartozó stílus beállításai megfelelnek az aktuális stílusnak. Így ezek a stílusbeállítások örökíthetők is. A stílusjellemzők beállításához kattintsunk a Folytatás nyomógombra. AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

26


Már itt jelezzük a feliratozási objektum készítését! Egyébként egy kijelölt objektum (szöveg, méret, sraffozás, tűrés, többszörös mutató, blokk, attribútum) tulajdonságlapján utólag is módosíthatjuk ezt az attribútumot. A továbbiakban a megfelelő méretezési elemek leírásánál megemlítjük azt a változót is, amelynek a parancssorban értéket adva a beállítás gyorsabban elvégezhető.

A MÉRETEZÉSI ELEMEK ALAKJA A méretszöveg, a nyilak, mutatóvonalak és a méretvonal elhelyezését a Méretstílus-kezelő párbeszédpanel Módosítás, vagy új stílus kialakításakor az Új méretstílus létrehozása párbeszédpanel Folytatás gombjára kattintással megjelenített Méretstílus módosítása párbeszédpanelen végezzük el (lásd a 7. ábrát). A párbeszédpanel átméretezhető, több lappal, a lehető legkisebb méretében jelenik meg és mutatja a beállítások előképét is. A párbeszédpanelen kisebb változtatásokat hajtottak végre a 2006-os változatban. Korábban például a Vonalak és nyilak lapon együtt állítottuk be e két komponens tulajdonságait, most ezek külön lapra kerültek. Ha az aktuális stílust választottuk ki, akkor elérhető a Felülírás gomb is, amellyel a meglévő méretstílus írható felül. A felülírások nem mentett változásként, külön jelennek meg az eredeti méretstílus alatt a Stílusok listában (lásd az 5. ábrát). Az Aktuális stílus felülírása panel beállítási lehetőségei megegyeznek az Új méretstílus vagy a Méretstílus módosítása panel opcióival. Az Összehasonlítás nyomógomb két méretstílust hasonlít össze, illetve megjeleníti azok összes tulajdonságát. Az Új méretstílus, a Méretstílus módosítása és az Aktuális stílus felülírása párbeszédpaneleket a következő lapok építik fel: Vonalak, Jelek és nyilak, Szöveg, Illesztés, Elsődleges mértékegységek, AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

27

Alternatív mértékegységek, Tűrések.

7. ábra Részletesen ismertetjük az e lapokon található beállítási lehetőségeket, amelyek lényegesen befolyásolják a méretezés végeredményét. A megfelelő méretezési elemek leírásánál megemlítjük azt a változót is, amelynek a parancssorban értéket adva a beállítás gyorsabban elvégezhető. A méretstílus felülírásával később részletesen foglalkozunk.


28


VONALAK A Vonalak párbeszédpanel-lapon a méretezés elemeinek (méretvonal, méret-segédvonalak) formáját és léptékét határozzuk meg (lásd a 7. ábrát). A Méretvonalak csoportban a méretvonal megjelenítését szabályozzuk. A Letiltás jelölőnégyzeteivel határozzuk meg, hogy a segédvonalakon kívüli méretvonalakat a program ne rajzolja meg. Az 1. méretvonal jelölőnégyzettel az első méretvonalat tiltjuk le, a beállítás a DIMSD1 rendszerváltozóba kerül. A 2. méretvonal jelölőnégyzettel a második méretvonalat tiltjuk le, ez az érték a DIMSD2 rendszerváltozóba kerül. DIMTOFL=1 DIMTOFL=0

8. ábra A Méretvonalak távolsága mezőben a méretvonal eltolását adjuk meg az alapvonalat alkalmazó méretezések esetére. Ilyenkor az egymás utáni méretvonalakat az itt megadott mértékkel tolja el a program az előzőhöz képest, hogy kiküszöbölje az átfedést (lásd a 8. ábrát). A megfelelő értéket a DIMDLI változó tartalmazza. A Túlnyúlás a segédvonalakon mezőben azt a távolságot adjuk meg, amennyivel a program a méretvonalat a méret-segédvonalon túl meghosszabbítja, ha a méretvonal-végek nem nyilak, hanem ferde vonalak. Ha a méret-vonalvég nem ilyen, akkor a mezőbe nem írhatunk távolságot. Az érték a DIMDLE rendszerváltozóba kerül.

9. ábra


RAJZMÉRETEZÉS

29

A Segédvonalak csoportban a segédvonalak megjelenítését szabályozzuk. A méretező segédvonalak a méretezés vonatkoztatási pontját jelölik. Nem minden esetben láthatók, ugyanis belső méretmegadások esetén helyük megegyezhet a méretezett vonalakkal (lásd a 8. ábra jobb oldalát, ahol a segédvonalak a négyszög oldalára kerültek). A Túlnyúlás a méretvonalakon mezőben azt a távolságot adjuk meg, amellyel a segédvonalak a megadott mértékkel nyúlnak tovább a méretvonalakon. A megfelelő értéket a DIMEXE változó tartalmazza (lásd a 10. ábrát). A Rögzített hosszúságú segédvonalak jelölőnégyzet bejelölését követően megadhatjuk a segédvonalak hosszát is.

10. ábra Az Eltolás a kezdőponttól paraméter a segédvonal eltolást (méretsegédvonalak és a kezdőpontok távolságát) szabja meg. Ez a segédvonalak és a méretezett pont között értendő. A megfelelő értéket a DIMEXO változó tartalmazza.

11. ábra AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

30


A Segédvonalak/Letiltás négyzeteivel a segédvonalak láthatóságát adjuk meg (bejelölve letiltjuk). Az 1. segédvonal négyzet kiválasztása után az első segédvonalat nem rajzolja meg, DIMSE1=1. A 2. segédvonal négyzet kiválasztása után a program a második segédvonalat nem rajzolja meg, DIMSE2=1 (lásd a 10. és a 11. ábrát).

JELEK ÉS NYILAK A Jelek és nyilak párbeszédpanel-lapon a méretezés segédelemeinek (nyíl, középjel és középvonal) formáját és léptékét határozzuk meg. Ezek egy részét a korábbi programváltozatokban a Vonalak lapon adtuk meg. A Középjelek csoportban a kör és ív méretezésénél megjelenő középpontokat állítjuk be. A Méret paraméter a kör és ív középpontok jelének méretét adja meg. Az átmérő és sugár méretező parancsok csak akkor rajzolnak középjelet, ha a méretszöveg az íven kívülre kerül. A megfelelő méretet a DIMCEN változó tartalmazza. A választókapcsolók közül a Vonal elemet választva a középpontot középvonalakkal egészíti ki a program. Bekapcsolva a megfelelő méretet a DIMCEN változó negatív értéke tartalmazza (lásd a 11. ábrát). A Nyílfejek csoportban a méretvonal végződések formáját határozzuk meg. A méretvonalak végén látható alapértelmezés szerinti nyilak vagy ferde vonalak, pontok, négyzetek stb. beállítására szolgál az Első és a Második lista, amelyekkel a nyilak formáját határozzuk meg. Az első méretvonal-vég kiválasztásakor a program automatikusan az elsőhöz igazítja a másodikat, eltérő nyílfejet a Második lista felhasználásával adhatunk meg. Az első méretvonal-vég a baloldali, a második a jobboldali mintamezőben jelenik meg. A Nyílfej mérete mezőben állítjuk be a nyíl méretét (az első és a második nyílfej mérete azonos). A ferdevonal méretvonal-végek méretvonalon túlnyújtásának mértékét a program a DIMLE változóban tárolja. A Mutató listában a mutatóvonalas sugár és koordinátaméretezés formáját szabjuk meg (lásd a 12. ábrát). A méretmegtörést a helyszűke, illetve a címkék torlódása miatt, a jobb olvashatóság érdekében alkalmazunk. Az alapértelmezett beálAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

31

lítások általában itt is megfelelnek, az összhang érdekében ezeket inkább ne módosítsuk egyedi rajzok tulajdonságaiként, hiszen elég ronda, ha egy rajzsorozatban az egyik rajzon ilyen, a másikon teljesen ellentétes beállításokat alkalmazunk.

12. ábra A nyíl, pont, felhasználói blokk (Arrow, Dot, User) nyílformák esetén a nyíl mérete a DIMASZ változóba kerül. A DIMTSZ változó értéke ekkor 0. A ferdevonal (Architectural tick) nyílforma választásakor a program a nyíl méretét DIMTSZ változóba tölti. A DIMASZ változó értéke ekkor 0. Ha a Felhasználói (User Arrow) méretvonal-véget választottuk, akkor a megjelenő párbeszédpanelen adjuk meg az általunk elkészíAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

32


tett nyílblokk nevét (lásd a 13. ábrát). Ez a DIMSAH rendszerváltozó értékét 1-re állítja. Ezután eltérő nyilakat is megadhatunk a méretvonal két végére. A program a nyílblokk nevét a DIMBLK változóban tárolja. A program a nyílblokkok nevét a DIMBLK1 és a DIMBLK2 változóban tárolja.

13. ábra A Középjelek csoportban az ívek és körök középpont jelzésének tulajdonságait állítjuk be. Az ívhosszméretezés jellemzőit az Ívhossz rajzjel csoportban adjuk meg. A villámszerűen törtvonalú sugárméretezés megtörési szöge is beállítható (lásd a 14. ábrát).

A MÉRETEZŐ SZÖVEG JELLEMZŐI A méretező szöveg jellemzőinek beállításához a Méretstílus módosítása párbeszédpanel Szöveg lapfülére kattintunk (lásd a 15. ábrát). A Szöveg megjelenése csoportban a méretszöveg stílusát már létező szövegstílusra utalva határozzuk meg. Itt is beállíthatunk feliratozási szövegstílust. A többi paraméter egyértelmű. A Szöveg magassága mező a méretszöveg magasságát állítja be (ha az aktuális szövegstílusnak nincs magassága). Értékét a program a DIMTXT változóban tárolja.


14. ábra

RAJZMÉRETEZÉS

33

15. ábra A Szöveg elhelyezése csoportban a méretszöveg helyét határozzuk meg. Alapértelmezett a méretvonal fölé, középre illesztett szöveg. Az Eltolás a méretvonaltól mezőben a méretvonal szövegen kívüli megszakításának hosszát adjuk meg. Ez a távolság a méretszöveg körül üresen marad, más szóval a méretvonal a szöveg előtt eddig tart és mögötte innen indul. A megfelelő értéket a DIMGAP változó tartalmazza. A Szöveg illesztése csoportban adjuk meg a méretszöveg olvasásának irányát. A Vízszintes beállítás esetén a méretszöveg mindig vízszintes lesz, a Méretvonalhoz illesztve beállításnál pedig a méretvonal irányát követi. Az ISO szerint rádiógomb választásával a program elrendezi a szöveget a méretvonalakkal, amikor a szöveg AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

34


a méret-segédvonalakon belül van, de vízszintesen rakja sorba a szöveget, amikor az a méret-segédvonalakon kívül van.

MÉRETEZÉSI ELEMEK ELHELYEZÉSE Az Illesztés párbeszédpanel-lapon adunk meg egyes, a méretezési elemek közötti viszonyokat jellemző paramétereket. A program általában a méret-segédvonalak között helyezi el nyilakat és a méretszöveget. Ha a rendelkezésre álló hely erre nem elegendő, akkor az Illesztési lehetőségek csoportban megadott paraméter szerint határozza meg, hogy a szöveg és a méretvonalvégek a segédvonalakon belül vagy kívül helyezkedjenek el. Az Illesztési lehetőségek beállítása a DIMFIT rendszerváltozóba került régebben, az AutoCAD 2000-től a DIMFIT rendszerváltozót felváltotta a DIMATFIT és DIMTMOVE rendszerváltozó. A Szöveg mindig a segédvonalak között választókapcsoló a szöveget mindig a méret-segédvonalak között tartja. Sugár és átmérő méretezésekor így a méretvonalak és nyilak a körön belül, a szöveg és a vezetővonal kívül helyezkednek el. A megfelelő értéket a DIMTOFL változó tartalmazza. Ennek értéke bekapcsolva 1, kikapcsolva 0. Ha a nyilakat a jelölőnégyzettel letiltjuk, akkor a méret nyílfejek nem jelennek meg, ha nincs elegendő hely azok elhelyezésére a méret-segédvonalakon belül. Ez a beállítás a DIMSOXD rendszerváltozóba kerül. A Szöveg elhelyezése csoportban állítjuk be a szöveg elhelyezését, ha nem az alapértelmezett helyére kerül. Ez lehet a méretvonal mögött, mutatóval jelölve, a méretvonal fölött, illetve mutató nélkül a méretvonal fölött. A Méretobjektumok léptéke csoportban adjuk meg a léptéket az összes méretstílus beállításhoz, amely – a méret mérési értékektől függetlenül – meghatároz méretet, távolságot vagy térközt, beleértve a szöveget és a nyílfej méreteket is. A program az értéket a DIMSCALE rendszerváltozóban tárolja. Itt is bekapcsolhatjuk a feliratozási stílust, amely az állapotsorban beállítható léptéktényezőtől AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

35

függően jeleníti meg vagy rejti el az ilyen stílusú objektumokat. Ha a Feliratozási jelölőnégyzetet bekapcsoltuk, akkor a többi választókapcsoló nem érhető el.

16. ábra A Finomhangolás csoportban a Szöveg kézi elhelyezése jelölőnégyzet kiválasztásával jelezzük, hogy a méret első tesztelésekor adjuk meg a méretszöveg helyzetét, ekkor az AutoCAD figyelmen kívül hagyja a vízszintes igazítás beállításait, és a „Méretvonal helyzete” promptnál megadott helyre illeszti be a szöveget. A program ezt az értéket a DIMUPT rendszerváltozóban tárolja. A Méretvonal a segédvonalak között kapcsoló bekapcsolásával a méretvonalak mindig a segédvonalak között helyezkednek el, még akkor is, ha a szöveg a segédvonalakon kívülre kerül. Sugár és átAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

36


mérő méretezésekor így a méretvonalak és nyilak a körön belül, a szöveg és a vezetővonal kívül helyezkednek el. A megfelelő értéket a DIMTOFL változó tartalmazza. Ennek értéke bekapcsolva 1, kikapcsolva 0.

MÉRETEZÉSI MÉRTÉKEGYSÉGEK A méretszöveg és az elsődleges mértékegységek formai beállítását az Elsődleges mértékegységek párbeszédablak-lapon végezzük el (lásd a 17. ábrát). A Mértékegység formátuma listán az alapegységek formáját állítjuk be. A Pontosság mező a méretek tizedes jegyeinek számát határozza meg. A beállított érték a DIMDEC változóba kerül. A program támogatja a felhasználó által rögzített szöveg variációját, valamint a méretstílusból származó elő- és utótagokat is. Például megadható előtagnak egy átmérőjel, utótagként pedig a mértékegység rövidítése, például a mm. Az Előtag mezőbe írjuk a méretszövegekben megjelenő előtagot. A program az előtagot a DIMPOST változóban rögzíti. Az Utótag mezőben adjuk meg a méretszövegekben megjelenő utótag, például a mértékegység szövegét. Tűrések megadása esetén a határok, illetve a szórást követően is megjelenik. A program az utótagot a DIMPOST változóban rögzíti. A változóban a szöveg helyzetének rögzítésére a <> karakterpárt használhatjuk. Például a <>mm szöveg egy 8.0 milliméteres sugárméretet "8.0mm" formában jelen meg. A Nullák elnyomása csoport paraméterei a tizedespont előtti és utáni, továbbá a láb- és hüvelykmértékegységek zérus jegyeinek letiltását vezérlik. Ezek befolyásolják az AutoLISP rtos és angtos függvényei által végzett valósról karakterláncra történő átalakításokat is. A program a DIMZIN változóban tárolja a beállított értéket. Az Elöl jelölőnégyzet a decimális méretekben a tizedespont előtt álló 0kat tiltja le (bekapcsolva például a 0.80 helyett .80 jelenik meg). A Hátul jelölőnégyzet a tizedes számokban a tizedespont utáni utolsó 0-kat tiltja le (bekapcsolva például a 0.8000 helyett 0.8 jelenik meg). A Láb jelölőnégyzet a láb és hüvelyk méretek esetén az egy lábnál kisebb hosszaknál kikapcsolja a láb egység megjelenítését (például 0’-6 ½” helyett 6 ½” jelenik meg). A Hüvelyk jelölőnégyzet a láb és AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

37

hüvelyk hosszméreteknél a hüvelyk mértékegység megjelenítését tiltja le, ha a távolság lábakban kifejezve egész szám (például 1’-0” helyett 1’ jelenik meg). A program a nulla-letiltás paraméterét a DIMZIN változóban tárolja.

17. ábra A Lépték mezőben a hossz-méretarányt adjuk meg. Ezzel a tényezővel szorozza meg a program az összes asszociatív méretértéket (a rajz méreteit, tényleges méretarányát, valamint a tűrést és a kerekített értékeket nem változtatja meg). A program a paramétert a DIMLFAC változóban tárolja. Az Alkalmazás csak az elrendezésméretekben kapcsoló bekapcsolásával a hossz-méretarány értékét kizárólagosan a papírtérben alkalmazzuk. Bekapcsolt kapcsolóállás esetén a DIMLFAC változó értéke negatív. AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

38


A Szög méretek listában adjuk meg a szögméretezéshez használt mértékegységek típusát (tizedes fok, fok/perc/másodperc, grad, radián, geodéziai formát választhatunk). A párbeszédpanel Alternatív mértékegységek lapján szabályozzuk az alternatív mértékegységek és a méretszöveg elő- és utótagjainak méretszövegbe írását. Ezek a méretszövegben zárójelek között jelennek meg, és szög méretcsoport esetén nem használhatók (lásd a 18. ábrát).

18. ábra Az alternatív mértékegységek jellemzőinek beállítása hasonló, mint az elsődleges mértékegységeké. Az Alt. mértékegység szorzója mezőben adjuk meg a váltószámot, amellyel szorozni kell az elsődleges vonalas méretet, hogy megkapjuk az alternatív egységben AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

39

számított hosszt. Például „ (hüvelyk) mértékegység esetén a váltószám mm mértékegységre 25,4. A program ezt az értéket a DIMALTF változóban tárolja.

19. ábra Az Elsődleges mértékegységek és az Alternatív mértékegységek párbeszédpanel-lapokon egyaránt az Előtag mezőjébe írjuk a méretszövegekben megjelenő előtagot. A program az előtagot a DIMPOST változóban rögzíti. Az Utótag mezőben adjuk meg a méretszövegekben megjelenő utótag, például a mértékegység szövegét. Tűrések megadása esetén a határok, illetve a szórást követően is megjelenik. A program az utótagot a DIMPOST változóban rögzíti. A Tűrések párbeszédpanel-lap paramétereivel távolságméretekhez hasonló módon adjuk meg a kijelzett értékektől való megengedett AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

40


eltérésre (a tűrésre) vonatkozó adatokat (lásd a 19. ábrát). Ha a Mód listában a Nincstől eltérő értéket választunk, akkor megadható a tűrés kiírandó Felső és Alsó értéke. A Magasság léptéke mező a méretszövegben megjelenő tűrés magasságának beállítására szolgál. A program a tűrésmagasság és a méretszöveg magasságának hányadosát a DIMTFAC változóban tárolja.

A MÉRETEZÉS SZÍNBEÁLLÍTÁSA A több helyen megtalálható Szín lista Szín kiválasztása eleme a Szín kiválasztása párbeszédpanelt jeleníti meg. A rajta kiválasztott színnel, vagy a Szín mezőben megadott színkódnak megfelelő színnel jeleníti meg a program a megfelelő méretjelölés elemet. A következő méretelemek színe állítható be: Méretvonal, Méretszöveg, Segédvonal. A méretvonalak, nyilak beállított színe a DIMCLRD, a méret segédvonalak színe a DIMCLRE méretváltozóba kerül.

MÉRETEZÉSI RENDSZERVÁLTOZÓK A következő táblázatban összefoglaltuk a méretezés stílusát meghatározó rendszerváltozókat és alapértelmezés szerinti értékeiket. Tájékoztatásul megadjuk a különféle méretstílusok eltéréseit is. E méretstílusok között már az új rajz létrehozásakor, a sablon beállításával választunk. Az ANSI (American National Standards Institute) stílus megegyezik a STANDARD méretstílussal, ha az angolszász mértékegységrendszert választjuk. Ez a stílus az alapértelmezése az ANSI sablonoknak. Az ISO (International Standards Organization) -25 méretstílus az alapértelmezett metrikus mértékegységek használatakor. Ez a stílus az alapértelmezése az ISO sablonoknak. A DIN méretstílus a DIN sablonok alapértelmezett stílusa.


41

RAJZMÉRETEZÉS

A JIS (Japanese Industrial Standards) méretstílus a JIS sablonok alapértelmezett stílusa. Változó

Leírás

ANSI

ISO-25 DIN

JIS

DIMADEC

Tizedes jegyek száma szög méretekhez

0

0

0

0

DIMALT

Alternatív mértékegység használata

Ki

Ki

Ki

Ki

DIMALTD

Alternatív mértékegység tizedes jegyeinek száma

2

4

2

2

DIMALTF

Alternatív mértékegység léptéke

25.4000 0.0394 0.0394 0.0394

DIMALTRND

Alternatív mértékegység kerekítése

0.0000 0.0000 0.0000 0.0000

DIMALTTD

Alternatív tűrés tizedes jegyeinek száma

2

4

2

2

DIMALTTZ

Alternatív tűrés nulláinak letiltása

0

0

0

0

DIMALTU

Alternatív mértékegységek 2

8

8

2

DIMALTZ

Alternatív mértékegység nulláinak letiltása

0

0

0

0

Csak olvasható, jelzi, hogy DIMANNO az aktuális méretstílus

0 nem feliratozási. 1 feliratozási

feliratozási stílus. DIMAPOST

Alternatív szöveg elő- és utótagja

DIMARCSYM

Az ív szimbólum megjelenését vezérli ívhossz méretben.

DIMASO

Csak a kompatibilitás miatt megtartott régi változó

DIM-

A méretobjektumok asz-

2


42


Változó

Leírás

ASSOC

szociativitását vezérli

DIMASZ

Nyílfej mérete

ANSI

ISO-25 DIN

JIS

0.1800 2.5000 2.5000 2.5000

Nyílfej és szöveg illesztése. Meghatározza, hogy hogyan helyezkedjen el a méretszöveg és a nyilak, ha a hely nem elegendő azok segédvonalak közé rajzolásához. 0 – A szöveg és a nyilak is DIMATFIT a segédvonalakon kívülre 3 kerülnek 1 – Előbb a nyilak, majd a szöveg kerül kívülre. 2 – Előbb a szöveg, majd a nyilak kerülnek kívülre. 3 – Helytől függően a szöveget vagy a nyilat mozgatja kívülre.

3

3

3

DIMAUNIT

Szögmértékegység formá0 tuma

0

0

0

DIMAZIN

Szögmértékegység nulláinak letiltása. 0 – Megjeleníti a nyitó és a záró nullákat. 1 – Megjeleníti a nyitó nullákat a tizedes méretekben (például 0.6000 0 helyett .6000) 2 – Letiltja a tizedes méretek záró nulláit (például 11.6000 helyett 11.6) 3 – A nyitó és a záró nullákat egyaránt letiltja (például 0.5000 helyett .5)

0

0

0


RAJZMÉRETEZÉS

Változó

Leírás

ANSI

43

ISO-25 DIN

JIS

DIMBLK

Nyílfej blokk neve "" Felhasználói "_DOT" Pont "_DOTSMALL" Pont, kicsi "_DOTBLANK" Pont, üres "_ORIGIN" Kezdőpont feltüntetése "_ORIGIN2" Kezdőpont feltüntetése 2 "_OPEN" Nyitott "_OPEN90" Derékszög "_OPEN30" Nyitott, 30 fokos "_CLOSED" Zárt Zártki"_SMALL" Pont, kicsi üres töltés "_NONE" Nincs "_OBLIQUE" Ferdevonal "_BOXFILLED" Négyzet, kitöltött "_BOXBLANK" Négyzet "_CLOSEDBLANK" Zárt, üres "_DATUMFILLED" Bázis. kitöltött "_DATUMBLANK" Bázis. üres "_INTEGRAL" Integráljel "_ARCHTICK" Építészeti vonás

Zártkitöltés

Zártkitöltés

Zártkitöltés

DIMBLK1

Első nyílfej blokk neve

Zártkitöltés

Zártkitöltés

Zártkitöltés

Zártkitöltés

DIMBLK2

Második nyílfej blokk neve

Zártkitöltés

Zártkitöltés

Zártkitöltés

Zártkitöltés

DIMCEN

Középjel mérete

0.0900 2.500

2.500

0.0000

DIMCLRD

Méretvonal és mutató szíBlokk ne

Blokk

Blokk

Blokk


44


Változó

Leírás

ANSI

ISO-25 DIN

JIS

DIMCLRE

Segédvonal színe

Blokk

Blokk

Blokk

Blokk

DIMCLRT

Méretszöveg színe

Blokk

Blokk

Blokk

Blokk

DIMDEC

Méret tizedes jegyeinek száma

4

4

4

4

DIMDLE

Méretvonal túlnyúlása

0.0000 0.0000 0.0000 0.0000

DIMDLI

Méretvonal eltolása

0.3800 3.7500 3.7500 7.0000

DIMDSEP

Tizedesvessző jel

.

DIMEXE

Túlnyúlás a méretvonalon 0.1800 1.2500 1.2500 1.0000

DIMEXO

Segédvonal távolsága a méretezett ponttól

DIMFIT

Csak a kompatibilitás miatt megtartott régi változó (nincs hatása)

DIMFRAC

Törtek formátuma. Megadja a tört formátumot a DIMLUNIT rendszerváltozó 4 (Építészeti) és 5 (Tört) beállításaihoz. 0 0 – Vízszintes 1 – Átlós 2 – Nincs törtalak (például: 1/2)

0

0

0

DIMFXL

A segédvonalak teljes hossza rajzi mértékegységekben a méretvonal- 1 tól kezdve a méret kezdőpontja felé.

1

1

1

DIMFXLON

Beállítja, hogy a segédvonalak hossza rögzített Ki érték (a DIMFXL változóval megadott) legyen-

Ki

Ki

Ki

,

,

.

0.0625 0.0625 0.0625 1.0000


45

RAJZMÉRETEZÉS

Változó

Leírás

ANSI

ISO-25 DIN

JIS

e. Alapállapotban kikapcsolt. DIMGAP

Szöveg távolsága a méretvonaltól

0.0900 0.6250 0.6250 0.0000

A méretvonal fordított DIM45 szakaszának szöge JOGANG megtört sugármérethez.

45

45

45

DIMJUST

Méretszöveg igazítása a méretvonalon

0

0

0

0

DIMLDRBLK

Mutató nyílfej blokkjának neve

Zártkitöltés

Zártkitöltés

Zártkitöltés

Zártkitöltés

DIMLFAC

Hosszmértékegység léptéke

1.000

1.000

1.000

1.000

DIMLIM

Mérethatárok generálása

Ki

Ki

Ki

Ki

DIMLTEX1

Az első segédvonal vonaltípusa (FÓLIA, "" BLOKK, vagy egy vonaltípus neve).

""

""

""

DIMLTEX2

A második segédvonal vonaltípusa (FÓLIA, BLOKK, vagy egy vonaltípus neve).

""

""

""

""

DIMLTYPE

A méretvonal vonaltípusa (FÓLIA, BLOKK, "" vagy egy vonaltípus neve).

""

""

""

6

6

2

Hosszmértékegység formátuma. Megadja a mérDIMLUNIT tékegységeket a szög méretek kivételével az összes mérettípushoz.

2


46


Változó

Leírás

ANSI

ISO-25 DIN

JIS

DIMLWD

Méretvonal és mutató vonalvastagsága. A lehetséges értékek a szabványos vonalvastagságok (FÓLIA, -2 BLOKK, vastagság századmilliméterek egységekben).

-2

-2

-2

DIMLWE

Segédvonal vonalvastagsága

-2

-2

-2

DIMPOST

Méretszöveg elő- és utótagja

DIMRND

Kerekítés

DIMSAH

Nyílfej blokkok elkülönítéKi se

1 – Tudományos 2 – Tizedes 3 – Mérnöki 4 – Építészeti 5 – Tört 6 – Windows Asztal

DIMSCALE Általános lépték

-2

0.0000 0.0000 0.0000 0.0000 Ki

Ki

Ki

1.0000 1.0000 1.0000 1.0000

DIMSD1

Első segédvonal letiltása

Ki

Ki

Ki

Ki

DIMSD2

Második segédvonal letiltása

Ki

Ki

Ki

Ki

DIMSE1

Első segédvonal letiltása

Ki

Ki

Ki

Ki

DIMSE2

Második segédvonal letiltása

Ki

Ki

Ki

Ki

DIMSOXD

Segédvonal letiltása a méretvonalakon kívül

Ki

Ki

Ki

Be

0

1

1

1

DIMSTYLE Az aktuális méretstílus DIMTAD

Szöveg elhelyezése a


47

RAJZMÉRETEZÉS

Változó

Leírás

ANSI

ISO-25 DIN

JIS

4

4

4

méretvonal fölé DIMTDEC

Tűrés tizedes jegyeinek száma

DIMTFAC

Szövegmagasság a tűrés 1.0000 1.0000 1.0000 1.0000 objektumokban

4

A méretszöveg háttere: 0 Nincs háttér 0 DIMTFILL 1 A rajz háttérszíne 2 A háttér a DIMTFILLCLR szerinti.

0

0

0

A méretszöveg háttérszíne a Select color DIMpárbeszédpanel színTFILLCLR számai szerint. 0 – blokkszín, 256 – fóliaszín

0

0

0

0

DIMTIH

Szöveg vízszintes megrajzolása a segédvonalakon Be belül

Ki

Ki

Ki

DIMTIX

Szöveg elhelyezése a segédvonalakon belül

Ki

Ki

Ki

Be

DIMTM

Negatív tűrés

0.0000 0.0000 0.0000 0.0000

DIMTMOVE

Szöveg mozgatása. Beállítja a méretszöveg mozgatásának lehetőségeit. 0 – Méretszöveg mozog a méretvonallal. 0 1 – Mutató hozzáadása a szöveg elmozgatásakor. 2 – A méretszöveg szabad mozgatása mutató nélkül.

0

0

0

DIMTOFL

Vonal megrajzolása a se- Ki

Be

Be

Be


48


Változó

Leírás

ANSI

ISO-25 DIN

JIS

gédvonalak közé DIMTOH

Szöveg vízszintes megrajzolása a segédvonalakon Be kívül

Ki

Ki

Ki

DIMTOL

Tűrésezett méretezés

Ki

Ki

Ki

DIMTOLJ

Tűrés függőleges igazítá1 sa

1

1

1

DIMTP

Pozitív tűrés

0.0000 0.0000 0.0000 0.0000

DIMTSZ

Jelölés mérete

0.0000 0.0000 0.0000 0.0000

DIMTVP

Szöveg függőleges helye

0.0000 0.0000 0.0000 0.0000

Ki

DIMTXSTY Szövegstílus

Szab- Szab- Szab- Szabványos ványos ványos ványos

DIMTXT

Szövegmagasság

0.1800 2.5000 2.5000 2.5000

DIMTZIN

Tűrés nulláinak letiltása

0

DIMUNIT

Csak a kompatibilitás miatt megtartott régi változó, helyébe lépett a DIMLUNIT és a DIMFRAC változó

DIMUPT DIMZIN

0

0

0

Felhasználó által elhelyeKi zett szöveg

Ki

Ki

Ki

Nullák letiltása

8

8

8

0

A méretváltozók beállításai a méretező üzemmódban a STÁTUSZ parancs segítségével kérdezhetők le. A lista a függőleges gördítő sávval lapozható (lásd a 20. ábrát).


RAJZMÉRETEZÉS

49

20. ábra

A MÉRETEZÉS VÉGREHAJTÁSA A méretváltozók beállítására szolgáló kétféle módszert (a közvetlen értékadást és a párbeszédablakos beállítást) a korábbi fejezetekben ismertettük. Ebben a fejezetben a rajzelemek méretezését, a stílusok alkalmazását mutatjuk be. A méretek szerkesztésére a következő részben térünk ki. A méretezés a többi parancshoz hasonlóan megoldható a parancssorba gépelt vagy a menükből, illetve eszköztárból kiválasztott utasítások révén. Egy lényeges dologban azonban eltérést tapasztalunk. A parancssorba gépelt MÉRET1 parancs hatására egyetlen méretezési műveletet hajtunk végre, a MÉRET parancs pedig méretezési üzemmódba vált. Ekkor mindaddig csak a méretezésre vonatkozó parancsokat fogadja el a program, amíg ki nem adjuk a KILÉP parancsot, illetve meg nem nyomjuk a Ctrl+Break billentyűkombinációt vagy az Esc billentyűt (vagy ki nem adunk egy szokásos rajzparancsot). Ezek bármelyikének hatására visszatérünk a AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

50

A MÉRETEZÉS VÉGREHAJTÁSA

normál parancs-üzemmódhoz. A méretező üzemmódot a Méret: prompt jelzi. A kötet hátralévő részeiben a parancssorba gépelt parancsokat méretparancsoknak nevezzük. Ezek csak a Méret prompt mellett adhatók ki. A méretparancsok is rövidíthetők, például a vízszintes méretezésnél Vízszintes helyett Víz. Szintén csak egyetlen méretező művelet elvégzésére alkalmasak az Feliratozás szalag Méretek paneljének elemei, tehát ezek nem váltanak át méretező üzemmódba. A MÉRET és a MÉRET1 parancsokat csak a 2000-es változatnál korábbi verziókkal való kompatibilitás érdekében őrizték meg, a méretezés sokkal egyszerűbbé vált a 2000-es programváltozattól. Amennyiben a méretező parancsokat a menüből vagy az eszköztárból adjuk ki, úgy a parancs azonnal végrehajtásra kerül, miközben maradunk a korábbi rajz üzemmódban. Az eszköztárból kiadható parancsokat a Méretezés eszköztár című részben mutattuk be. Újabb keletű szolgáltatás a gyorsméretezés (GYMÉRET parancs). Ez különösen hasznos bázisvonalak sorozatának létrehozásánál, vagy folyamatos méreteknél, illetve körök és ívek sorozatának méretezésénél.

21. ábra A korábban ismertetett méretváltozók beállításai a STÁTUSZ méretparanccsal kérdezhetők le. A megjelenő lista az Enter billentyűvel lapozható (lásd a 18. ábrát). A méretjelöléseket a beméretezendő objektum kijelölésével (1) és a méretvonal helyének megadásával (2) hozzuk létre (lásd a 21. ábrát).

HOSSZIRÁNYÚ BEMÉRETEZÉS Az egyenes szakaszok méretezésére, illetve két pont közötti távolság kótázására többféle lehetőséget biztosít a program. Közöttük a AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

51

méretvonal iránya és összetettsége alapján választunk (lásd a 22. ábrát). Egy hosszméret elkezdése után az AutoCAD a méretezés elhelyezésétől függően dönti el, hogy vízszintes vagy függőleges méretjelölést készít. A hosszméret típusát közvetlenül is megadhatjuk.

22. ábra A méretszövegek iránya alapértelmezés szerint mindig vízszintes, hogy egy irányból olvashatók legyenek a méretek. Ezen a DIMTIH és a DIMTOH méretváltozók beállításával módosíthatunk. A méretvonal belsejébe írt méretszöveg irányát a DIMTIH méretváltozó szabja meg. Bekapcsolt állapotában (Be) a program a méretszövegeket a méretvonal irányától függetlenül vízszintesen, kikapcsolva a méretvonallal párhuzamosan írja ki. A DIMTOH méretváltozó ugyanígy szabja meg a méretvonalon kívüli méretszövegek irányát (lásd a 23. ábrát). A méretszöveg és méretvonal egymáshoz viszonyított helyzetére vonatkozóan lásd a korábbi fejezeteket.

23. ábra A vonalas méretezés a Méretezés menü Hosszirányú parancsával, illetve a MÉRETHOSSZ paranccsal vagy a Méretezés eszköztár Hosszirányú méretezés ikonjával a legkönnyebb. A Feliratozás szalag Méretek, vagy az Alap szalag Hosszirányú gombmenüjéből AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

52


választhatunk a hosszirányú méretezések altípusai közül (lásd a 24. ábrát).

24. ábra Ekkor a parancssorban megjelenő összes promptra válaszolhatunk egeres kattintással is, de figyeljük meg a méret segédvonalak helyének kiválasztása után, az egér mozgatásának irányától függ, hogy a segédvonalak kezdőhelyei vízszintes vagy függőleges koordináta-különbségéből képezünk méretvonalat. A méretezés végrehajtása: Adjuk meg a méretezendő távolság első pontját (az első segédvonal kezdőpontját) vagy nyomjuk meg az Enter vagy a szóköz billentyűt, hogy méretezendő rajzelemet válaszszunk. A következőkben a parancs végrehajtása kétfelé válik.  Adja meg a máso- A méretezendő táv első pontjának megadása dik segédvonal után a második pontot adjuk meg. Ha az  kezdőpontját: pontban megadtuk a méretezendő távolság első pontját, akkor most a második pontot adjuk meg.  Válassza ki a mé- Az  pontban paraméter nélküli Enter-t válaretezni kívánt ob- szolva a program kéri, válasszuk ki a méretejektumot: zendő objektumot.  Adja meg a méret- Adjuk meg a méretvonal helyét. Vagy válasz Adja meg az első segédvonal kezdőpontját vagy :


RAJZMÉRETEZÉS

vonal helyét vagy [Bszöveg/Szöveg/ Dőlésszög/ Vízszintes/ FÜggőleges/ FOrgat]:

 Méretszöveg <9.9088>:

53

szunk a méretvonal helyét, irányát, illetve a szöveg módosítását lehetővé tevő opciók közül. A Bszöveg opció választása után a Bekezdéses szövegszerkesztő ablakban adhatjuk meg a méretszöveg helyére (vagy a <> karaktereket megtartva a mellé) kerülő bekezdéses szöveget. A szövegbevitelt a Szövegszerkesztő szalag Szövegszerkesztő bezárása gombjára kattintva fejezzük be (lásd a 25. ábrát). Ha a  pontban a Szöveg opciót választottuk, akkor adjuk meg a méretszöveget. Az alapértelmezés az automatikusan regisztrált távolság és a korábbiak szerint megadott tűrés, illetve állandó kiegészítő szöveg. Ezeket itt felülbírálhatjuk (például beírhatjuk: Thököly úti homlokzat). A méretszöveg később szövegként módosítható.

25. ábra A létrehozott méret egy összetett objektum, amelynek korábban bemutatott összes paramétere mellett, a fentiek szerint megadott méretszövege is módosítható a Ctrl+1 billentyűkombinációval vagy az Eszközök menü Tulajdonságok parancsával, illetve a Nézet szalagon is megtalálható Tulajdonságok ikonnal megjeleníthető palettán, a Méretszöveg felülírás mezőben (lásd a 26. ábrát). Az ábrán látható az is, hogy utólag a Tulajdonságok palettán szintén AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

54


beállíthatjuk a Feliratozási objektumstílust, vagy kikapcsolhatjuk ezt a tulajdonságot.

26. ábra A dinamikus adatbevitel alkalmazása esetén a fent részletesen ismertetett promptok a kurzor mellett jelennek meg, a dinamikus adatbevitel mezők (melyeket a Tab billentyűvel érünk el) és a paraméterválasztó menü (melyet a  billentyűvel érünk el) egyaránt használható (lásd a 27. ábrát).

27. ábra


RAJZMÉRETEZÉS

55

VONALAS BEMÉRETEZÉS OBJEKTUMKIJELÖLÉSSEL Ha a vonalas méretezés során (lásd az előző példában az  pontot) az Enter vagy a szóköz billentyű lenyomását követően kijelöljük a beméretezendő objektumot, akkor a program az első és második segédvonal kezdőpontját automatikusan határozza meg: Szétvethető rajzelemek (például vonalláncok) esetén a program csak az egyes vonal- és ívszakaszokat méretezi. Nem egyenletesen (X és Y irányban eltérő mértékben) nyújtott blokkreferenciákban nem lehet objektumokat kijelölni. Vonal vagy ív kijelölésekor a méret-segédvonalak a végpontokból indulnak. Kör esetén az átmérő végpontjai lesznek a segédvonalak kezdőpontjai. Ha a kört kijelölő pont az északi vagy déli negyedelő ponthoz (kvadráns) van közel, akkor vízszintes méretet rajzol. Ha a kört kijelölő pont a keleti vagy nyugati kvadránshoz van közel, akkor a program függőleges méretet rajzol. A segédvonalak kezdőpontjainak megadása után a következő prompt jelenik meg: „Adja meg a méretvonal helyét vagy [Bszöveg/Szöveg/Dőlésszög/Vízszintes/FÜggőleges/FOrgat]:” Pont megadása esetén a program a méretvonalat a pont alapján helyezi el, és meghatározza a segédvonalak rajzolási irányát, majd megrajzolja a méretet. Az opciók választása után a parancs végrehajtása módosul. A Bszöveg és a Szöveg opciók választása esetén teendőket az előző példában leírtuk. A Dőlésszög opció a méretszöveg szögét változtatja meg. A Vízszintes opció vízszintes, a Függőleges lineáris méreteket hoz létre. A Forgat opció elforgatott lineáris méreteket készít.

VÍZSZINTES VONALAS MÉRETEZÉS A vízszintes irányú méretezés a Méretezés menü Hosszirányú parancsával, illetve a MÉRET vagy MÉRET1 parancsok Vízszintes opciójának választása, vagy a Méretezés eszköztár, az Alap vagy a AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

56


Feliratozás szalag Hosszirányú méretezés ikonjára kattintás után oldható meg. A méretezés menete a következő:  Adja meg az első segédvonal kezdőpontját vagy :

 Adja meg a második segédvonal kezdőpontját:  Válassza ki a méretezni kívánt objektumot:  Adja meg a méretvonal helyét vagy [Bszöveg/Szöveg/ Dőlésszög/ Vízszintes/ FÜggőleges/ FOrgat]:  Méretszöveg <2.0216>:

Adjuk meg a méretezendő távolság első pontját (az első segédvonal kezdőpontját) vagy nyomjuk meg az Enter vagy a szóköz billentyűt, hogy méretezendő rajzelemet válasszunk. Innen a parancs végrehajtása kétfelé válik. A segédvonal helyének és az objektum kijelöléséhez célszerű a tárgyrasztert alkalmaznunk. A méretezendő táv első pontjának megadása után a második pontot adjuk meg. Az  pontban paraméter nélküli Enter-t válaszolva a program kéri, válasszuk ki a méretezendő objektumot. Adjuk meg a méretvonal helyét vagy válasszunk az opciók közül.

Adjuk meg a méretszöveget. Az alapértelmezés az automatikusan regisztrált távolság és a korábbiak szerint megadott tűrés, illetve állandó kiegészítő szöveg. Ezeket itt felülbírálhatjuk.

FÜGGŐLEGES VONALAS MÉRETEZÉS A függőleges irányú méretezés a Méretezés menü Hosszirányú parancsával, illetve a MÉRET vagy MÉRET1 parancsok Függőleges opciójának választása, vagy a Méretezés eszköztár, az Alap vagy a Feliratozás szalag Hosszirányú méretezés ikonjára kattintás után oldható meg. A művelet az opció választása után teljesen a AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

57

vízszintes méretezésnek felel meg (lásd az előző pontot és a 18. ábrát).

ELFORGATOTT VONALAS MÉRETEZÉS Az előző két iránytól eltérő méretezési irányok méretezésére szolgál a Méretezés menü Illesztett parancsa, illetve a MÉRET vagy MÉRET1 parancsok Ill és Forg opciója vagy a MÉRETILLESZT parancs, illetve a Méretezés eszköztár, az Alap vagy a Feliratozás Illesztett méretezés ikonja. szalag Az Ill és Forg között az a különbség, hogy az Ill opció esetében egyértelmű méretvonal-irányt jelöl meg a kiválasztott rajzelem (a méretvonal azzal lesz párhuzamos), míg a Forg opciónál ezt az irányt a rajzelemtől függetlenül mi adjuk meg. Ekkor a program az opció választása után először a méretvonal irányát kérdezi meg Méretvonal dőlésszöge <0>). A szög megadásánál akár a tárgyraszter segítségével kiválasztott két pontot, akár numerikus beírást alkalmazhatunk.

FOLYAMATOS ÉS BÁZISVONALAS MÉRETEZÉS A Méretezés menü Bázisvonal parancsával, illetve a MÉRET vagy MÉRET1 parancsok Bázis opciójának választásával, a parancssori MÉRETBVONAL paranccsal, vagy a Méretezés eszköztár Bázisvonalas méretezés ikonjával a korábban alkalmazott vonalas méretezés folytatásaként hajtjuk végre a vonalas méretezést. Minden ilyen méretvonal ugyanarra az alapvonalra vonatkoztatott (lásd a 28. ábrát).

28. ábra Folytatás gomb menüA parancsot a Feliratozás szalagon a jében találjuk. Ha az előző méretezés vonalas méretezés volt, akkor AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

58


a program a következő prompttal a második segédvonal kezdőpontját kéri: „Adja meg a második segédvonal kezdőpontját vagy [Vissza/ Kijelöl] ”: Az első segédvonal kezdőpontja az utolsó méretezés első segédvonalának kezdőpontjával egyezik meg. Ha a megelőző méretezés nem vonalas méretezés volt, vagy a promptra az Enter vagy a szóköz billentyű lenyomásával válaszolunk, akkor a program lehetőséget ad arra, hogy a bázisvonalat meghatározó segédvonalat kiválasztással határozzuk meg. Ezt a következő prompt megjelenése után végezzük: „Válasszon folytatni kívánt méretet” Méretvonal választása esetén a kijelöléshez közelebb eső segédvonal lesz a bázis. A bázisvonalas méretezésnél korábban nem tudtuk szabályozni a méretvonalak távolságát, így ezeknél előfordult, hogy a számok és méretvonalak egymásba értek. A 2008-as változatban jelent meg a Méretköz igazítása parancs, amellyel egy kiválasztott méretvonalhoz képest megadott távolsággal eltolhatjuk a később kiválasztott többi méretvonalat (lásd a 29. ábrát).

29. ábra A parancs kiválasztása után tehát előbb megadjuk az alapvonalat (ez az a méretvonal, ami helyben marad), majd a Válassza ki az elhelyezendő méreteket: promptra sorban kiválasztjuk az új helyre kerülő méretvonalakat, végül megnyomjuk az Enter vagy a szóköz billentyűt. Ekkor megadjuk a méretvonalak közötti új távolságot, AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

59

vagy választhatjuk az Auto megoldást, amikor a program a lehető legkisebb távolságot állítja be. Előfordulhat, hogy a méretvonalak sorrendje is megváltozik, mint a fenti ábrán. Ilyenkor a kijelölt méretvonalak fogóinak húzásával állítjuk helyre a megfelelő sorrendet, vagyis szüntetjük meg a zavaró méret- és méretsegédvonal kereszteződéseket. A Méretezés menü Láncméret parancsával, illetve a MÉRET vagy MÉRET1 parancsok Folyt opciójának választásával, a parancssori MÉRETFOLYTAT paranccsal, vagy a Méretezés eszköz30. ábra tár, illetve a Feliratozás szalag Láncméretezés ikonjával a korábban alkalmazott vonalas méretezés folytatásaként úgy hajtjuk végre a vonalas méretezést, hogy a kiválasztott (vagy az előző) méret második segédvonalát választjuk origónak (lásd a 30. ábrát). 31. ábra Folytatólagos vonalas méretezést alkalmazhatunk szögméretezés esetén is (lásd a 31. ábrát).

SZÖG MÉRETEZÉSE Szögek méretezésére a Méretezés menü Szög parancsát, illetve a MÉRET vagy MÉRET1 parancsok Szög opcióját, vagy a Méretezés eszköztár, illetve a Feliratozás szalag Szög méretezés ikonját választjuk, a parancssori MÉRETSZÖG parancsot adjuk ki. A méretezendő szöget megadhatjuk két, szöget bezáró egyenes kiválasztásával, ív kijelölésével vagy három pont megadásával. A szükséges segédvonalakat a program sugárirányban rajzolja meg (lásd a 30. ábrát). A szögméretezés indításakor megjelenő prompt: „Válasszon ívet, kört, vonalat vagy :” Ennek alapján választjuk ki a méretezés alapját: ív, kör, vonal vagy három pont, ez utóbbit az Enter vagy a szóköz lenyomásával választjuk. A méretvonal elhelyezkedhet a körön belül vagy kívül, fiAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

60


gyeljük meg, hogy a kurzor mozgatásakor – ha átlépjük a kör vagy szög középpontját –, méretezhetjük a kiegészítő szöget is, vagyis a módszer konvex és konkáv szögek méretezésére egyaránt alkalmas.

SZÖG MÉRETEZÉSE EGYENESEKKEL A Vonal – egyenesen alapuló méretezés – opciót választva a méretezést a következőképpen hajtjuk végre:  Válasszon ívet, Kattintással kiválasztjuk az első vonalat. Ez kört, vonalat vagy csak egyenes vonal vagy vonallánc egyenes :  Válasszon máso- Kiválasztjuk a második – az elsővel szögben dik vonalat: álló – vonalat.  Adja meg a méret- Megadjuk a méretív helyét, vagy vonal ív helyét vagy [Bszöveg/Szöveg/ választunk a felkínált Dőlésopciók közül. szög/síKnegyed]: 32. ábra A szög csúcsa a két vonal metszéspontja. A program automatikusan elhelyezi az esetlegesen szükséges méret segédvonalakat. Erre akkor kerül sor, ha a méretvonal olyan helyen végződik, ahol nincs vonal. A méretvonal helyének kijelölése szabályozza, hogy a tompa vagy a hegyesszöget méretezzük (lásd a 32. ábrát).

SZÖG MÉRETEZÉSE KÖR ALAPJÁN Körök kiválasztása esetén az első segédvonal kiinduló pontja a kör kiválasztási pontja. A szög csúcsa megegyezik a kör középpontjával. A  lépésben a program a második segédvonal kiinduló pontját kéri (Adja meg a szög második végpontját). Ehhez az előző ponton kívül bármely más pontot – akár a körön kívül is – megadhatunk (lásd a 33. ábrát). AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

33. ábra

RAJZMÉRETEZÉS

SZÖG MÉRETEZÉSE ÍV ALAPJÁN Ívszög méretezésekor az ív kiválasztása után a program automatikusan meghatározza a méretezés alapjául szolgáló három pontot: szög csúcsaként az ív középpontját, az ehhez a csúcshoz tartozó két szögszárat az ív végpontjai jelölik ki. Egyebekben megegyezik a korábban leírtakkal.

34. ábra

SZÖG MÉRETEZÉSE HÁROM PONTTAL Ha az  pontban az Enter vagy a szóköz billentyű lenyomásával válaszolunk, akkor a szög csúcsát („Adja meg a szög kontrollpontját:”) és két (egymástól eltérő) pontját („Adja meg a szög első végpontját:”, „Adja meg a szög második végpontját:”) adjuk meg a szög meghatározásához. Ha segédvonal rajzolása szükséges, akkor annak kezdőpontját a csúcspont megadása után megadott pontok határozzák meg.

35. ábra

SZÖG MÉRETEZÉSE KÖRNEGYEDELŐVEL A szögméretekkel megadható az a körnegyedelő, amely egy vonal- vagy ívvégpontok, egy körközéppont vagy két csúcs által bezárt szög méretezésekor jön létre. Szögméret létrehozásakor négy lehetséges szög mérhető. Ha körnegyedelőt adunk meg, biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelő szöget méretezzük. Szögméretet a körnegyedelő megadása után rögzítve, a méretszöveget a méretsegédvonalakon kívül is elhelyezhetjük. A program automatikusan meghosszabbítja a méretvonalat. AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

36. ábra

61

62


ÍV MÉRETEZÉSE A 2006-os programváltozatban jelent meg az ívhosszak, illetve íves vonallánc szakaszok méretezésének lehetősége. Az ívméretezés a Méretezés menü Ívhossz parancsával, illetve a parancssori MÉRETÍV paranccsal, vagy a Méretezés eszköztár, vagy a Feliratozás szalag Ívhossz ikonjára kattintás után oldható meg.

37. ábra A méretezés menete a következő:  Válasszon ívet vagy íves vonallánc-szakaszt:  Adja meg az ívhossz méret helyét vagy [Bszöveg/Szöveg/ Dőlésszög/ Részleges]):

Kattintással kiválasztjuk a méretezendő objektumot. Kattintással megadjuk a méretvonal helyét, illetve választhatunk a parancs opciói közül. A méretvonal az ív mindkét oldalára kerülhet (lásd a 37. ábrát). Ha a méret-segédvonalakon kívülre kattintunk, akkor a kiegészítő ívhossz méretét kapjuk vissza (lásd a 38. ábrát).


RAJZMÉRETEZÉS

63

A szögmérettől történő megkülönböztetés céljából a méret mellett megjelenik az ív szimbólum is. A testre szabással (a Méretstílus módosítása párbeszédpanel Jelek és nyilak lapján) beállítható, hogy ez a kis jel a méretszöveg előtt vagy felett jelenjen meg.

39. ábra Ha az ív bezárt szöge kisebb 90 foknál, a segédvonalak merőlegesek is lehetnek, egyébként sugárirányúak (lásd a 39. ábrát).

KOORDINÁTAMÉRETEZÉS Egyes jellegzetes pontok X és Y koordinátáinak méretezésére a Méretezés menü Ordináta parancsát, illetve a MÉRET vagy MÉRET1 parancsok Koord opcióját, vagy a Méretezés eszköztár, illetve a Feliratozás szalag Koordináta méretezés ikonját, a parancssori MÉRETKOORD parancsát alkalmazzuk. A program a koordinátákat az aktuális felhasználói koordináta-rendszerre vonatkoztatja. A megrajzolt vezetővonalak alapvetően a felhasználói koordinátarendszer tengelyeivel párhuzamosak, de a mutató végpontjának elhelyezésétől függően benne különböző fokú törést is kialakíthatunk. A parancs végrehajtása:  Adja meg az objektum helyét:  Adja meg a mutató végpontját vagy [Xméret/ Yméret/ Bszöveg/ Szö-

Kiválasztjuk a jellegzetes pontot. A pont kiválasztásához alkalmazzuk a tárgyrasztert. Megadjuk a vezetővonal végpontját (ekkor automatikus méretezés következik) vagy az X, illetve az Y opciót választva megszabjuk a meghatározandó koordinátát. A koordinátaméretezés opciói szabják meg, hogy végül is


64

A MÉRETEZÉS VÉGREHAJTÁSA veg/ Dőlésszög]:

 Méretszöveg:

melyik koordinátát határozzuk meg: Automatikus: a paraméter nélküli Enter vagy a szóköz billentyű lenyomásával. A program a vezetővonal helyzetének függvényében dönti el, hogy X vagy Y irányú koordinátát ír ki. Ha a méretezendő pont és a vezetővonal végpontja közötti Y különbség nagyobb, mint az X koordináták közötti különbség, akkor a méretező parancs az X egyébként az Y koordinátát írja ki. Xméret: mért X irányú koordináta. Yméret: mért Y irányú koordináta. Megadjuk a méretszöveget. Alapértelmezett a fentiek szerint meghatározott koordináta.

Példa a háromféle lehetőség alkalmazására:

40. ábra

SUGÁR ÉS ÁTMÉRŐ MÉRETEZÉSE Körök és ívek sugarának, átmérőjének, illetve középpont-jelének méretezésére a Méretezés menü parancsait, parancssori parancsokat, a Méretezés eszköztár, illetve az Annotate szalag , , , ikonjait, illetve a MÉRET vagy MÉRET1 parancsok Átmérő, Sugár, Középpont, Mérettört opcióját alkalmazzuk. Ez utóbbival, illetve a Méretezés/Megtört paranccsal hozhatunk létre törtvonalú (villámszerű) sugár méreteket. A megrajzolt sugár és átmérő irány a kiválasztási ponttól, a beírás módja a méretezési paraméterektől (például belső vagy külső nyilak) függ.


RAJZMÉRETEZÉS

65

SUGÁR BEMÉRETEZÉSE A sugár méretezése megegyezik az átmérő méretezéssel, de ebben az esetben a program csak az átmérő felét rajzolja meg. A méretezés végrehajtása:  SUGÁR

 Válasszon ívet vagy kört:  Méretszöveg = 2.6

A parancsot a MÉRET prompt után a Sug opció begépelésével vagy a menüből, illetve a Sugár méretezése ikonra kattintva, vagy a MÉRETSUGÁR parancssori paranccsal indítjuk. Kiválasztjuk a kört vagy ívet.

A program kijelzi a méretszöveget. Alapértelmezett a kiválasztott kör vagy ív sugara. Ha ezt elfogadjuk, kattintással adjuk meg a méretvonal helyét.  Adja meg a mé- Kijelöljük a méretvonal helyét. A Bszöveg, Szöretvonal helyét veg opcióval a méretszöveget cserélhetjük le. vagy [Bszöveg/Szöveg/ Dőlésszög]: A sugarat jelölő vezetővonal elhelyezkedhet az ív belsejében vagy kívül is (lásd a 41. ábrát).

41. ábra

ÁTMÉRŐ BEMÉRETEZÉSE A méretezés végrehajtása: AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

66


 ÁTMÉRŐ

A parancsot a MÉRET prompt után az Átm opció begépelésével vagy a menüből, illetve az Átmérő méretezése ikonra kattintva, vagy a MÉRETÁTMÉRŐ parancssori paranccsal indítjuk.  Válasszon ívet Kiválasztjuk a kört vagy ívet. Ha a kiválasztott vagy kört: rajzelem nem felel meg, akkor az „A kijelölt objektum nem ív vagy kör.” üzenet után javíthatunk.  Méretszöveg = Megadjuk (elfogadjuk) a méretszöveget. Alap2.6 értelmezett a kiválasztott kör átmérője.  Specify dimen- Kijelöljük a méretvonal helyét. A Bszöveg, sion line location Szöveg opcióval a méretszöveget cserélhetjük or [Mtext/ le. A 2005-ös változatban megjelent lehetőség, Text/Angle] (Adja hogy bekezdésszöveget (Bszöveg) is alkalmeg a méretvo- mazhatunk. nal helyét vagy [Bszöveg/ Szöveg/ Dőlésszög]): Ha külső megírást állítunk be a méretezési stílus paramétereivel és a szöveg vízszintes, akkor a program egy nyíl hossznyi vízszintes szakasszal zárja a vezetővonalat. A külső vezetővonal hosszát a promptra írjuk be. A középjel-segédvonalakat szabályozó változó (DIMCEN) értékétől függően középjelet is rajzol a program, ha a szöveg a körön kívülre kerül.

KÖZÉPJEL RAJZOLÁSA A körök és ívek középjelének megrajzolásához a Méretezés menü Középpont jel parancsát, a parancssori MÉRETKÖZÉP parancsot, illetve a Méretezés eszköztár, illetve a Feliratozás szalag Középpontjel ikonját, vagy a MÉRET vagy MÉRET1 parancsok köz opcióját alkalmazzuk. A középjel méretét a Formátum menü Méretstílus, vagy a Méretezés menü Stílus párbeszédpaneljén adjuk meg (lásd a 42. ábrát). A párbeszédpanel megjeleníthető a Feliratozás szalag Méretek AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

panelneve melletti ikonnal, vagy a Méretezés eszköztár retstílus ikonjával, illetve a parancssori DPMÉRET paranccsal.

67

Mé-

42. ábra

VEZETŐVONAL ELHELYEZÉSE A mutató objektum rendszerint egy nyílfejből, egy nem kötelező vízszintes mutatóvégből, egy mutatóvonalból vagy -görbéből és egy bekezdéses szövegből vagy blokkból áll. Ilyen mutatóvonalat a rajz bármelyik pontjához vagy objektumához rajzolhatunk egyenes vonalszakaszokból vagy simított spline görbékből (lásd a 43. ábrát). A feliratozási mutatókat feliratozási méretstílussal készítjük el. Ezek tehát többféle léptéktényezőhöz többféle megjelenést biztosítanak, de közülük mindig csak az állapotsor feliratozás lépték listájában kiválasztott léptékhez tartozó mutató jelenik meg.

43. ábra Tetszőleges méretszöveg törtvonalú vezetővonalának elhelyezésére a Méretezés menü Mutató parancsát, illetve a MÉRET vagy MÉRET1 parancsok Mutató opcióját alkalmazzuk. A parancs tulajdon-


68


képpen egy egyenes szakaszokból rajzolt vonallánc megjelenítését és az azt követő méretszöveg kiírását végzi. A parancs végrehajtása:  MUTATÓ A parancsot a MUTATÓ paranccsal is kiadhatjuk.  Adja meg a mu- Megadjuk a vezetővonal kezdőpontját. tatóvonal első pontját vagy:  Adja meg a köMegadjuk a vezetővonal további pontjait. A vetkező pontot vonalláncot az Enter billentyű lenyomásával vagy [Feliratofejezzük be. Választhatunk az opciók közül is. zás/Formátum/ Vissza] < Feliratozás>:  Adja meg a felMegadjuk a vezetővonalra írt megjegyzést, iratozás szöveg vagy választunk az opciók közül (Válasszon első sorát vagy egy megjegyzés opciót [Tűrés/ Másol/ bLokk/ : Nincs/ Bszöveg] :).  Adja meg a felMegadjuk a mutatóhoz tartozó jegyzetet. iratozás szövegének első sorát, vagy :  A feliratozás Megadjuk a mutatóhoz tartozó jegyzet további szövegének kö- sorait, végül megnyomjuk az Enter billentyűt. vetkező sora: A program a megrajzolt vonalláncot automatikusan kiegészíti egy – a szöveg hosszának megfelelő méretű – vízszintes szakasszal, amely fölé írja a méretszöveget (lásd a 44. ábrát).

44. ábra


RAJZMÉRETEZÉS

69

TÖBBSZÖRÖS MUTATÓ Mint fentebb láttuk a mutatók nyílfejből, egy nem kötelező vízszintes mutatóvégből, egy mutatóvonalból vagy -görbéből és egy bekezdéses szövegből vagy blokkból állnak. A többszörös mutatók egy objektumra vonatkozó több mutatót (egy nyílvég, több tartalom – lásd a 45. ábrát), vagy több objektumra vonatkozó egyetlen mutatót (több nyílvég, egy tartalom – lásd a 47. ábrát) alkalmaznak.

45. ábra A többszörös mutatók kezelésére külön eszköztárat és vezérlőpanelt alakítottak ki, melynek elemeivel a mutatók létrehozhatók (létező mutatók összegyűjthetők), törölhetők, igazíthatók (egymás mellé, alá, fölé rendezhetők), illetve stílusok létrehozható, módosítható. A többszörös mutató objektum, vagy más néven (TMUTATÓ), létrehozásának három módja:  először a nyílfejet,  először a mutatóvéget,  először a tartalmat hozzuk létre. Többszörösmutató-stílus használata esetén alkalmazhatjuk a beépített alapértelmezett standard stílust, de egyéni többszörös mutató stílust is kialakíthatunk. A stílus létrehozásakor, módosításakor adjuk meg a mutató általános jellemzőit, melyek a korábbi jellemzőkAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

70


höz (például nyílvégződésekhez hasonlóak – lásd a 46. ábrát), a mutató szerkezetét, amely a mutatópontok számát, mutatóvégbeállítását jelenti, végül a Tartalom lapon a szöveg tulajdonságait rögzítjük. A stíluskezelő párbeszédpanelt az MLEADERSTYLE paranccsal, illetve a Feliratozás szalag Leaders panelneve melletti ikonra kattintva, valamint a Formátum menü Többszörösmutatóstílus parancsával jeleníthetjük meg. A módosításhoz kattintsunk a Módosítás gombra!

46. ábra A mutató-nyílfejet az asszociatív méretezés (DIMASSOC=2) bekapcsolt állapotában, tárgyraszter segítségével kötjük egy objektumhoz. Ezt követően az objektum áthelyezését a nyílfej mozgása és a mutatóvonal nyúlása kíséri. A többszörös mutató létrehozásához adjuk ki a Méretezés menü Többszörös mutató vagy a parancssor TMUTATÓ parancsát, illetve kattintsunk a Többszörös mutató eszköztár, illetve a Feliratozás szalag Mutatók paneljének Többszörös mutató ikonjára! Az „Adja meg a mutató nyílfejének helyét, vagy [először a mutató vízszintes Mutatóvége/először tArtalom/Beállítások] ” promptra kattintással helyezzük el az első mutató nyílfejét, majd adjuk meg a szövegtartalom helyét, illetve a megjelenő bekezdéses szövegszerkesztő ablakban szövegtartalmat. Az A opcióval a sorrend megfordítható. Ezzel egy példány többszörös mutatót hoztunk AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

71

létre. Újabb nyilakkal egészíthetjük ki a többszörös mutatót, ha előzetesen, vagy a Mutató hozzáadása ikonra kattintás (MLEADEREDIT parancs) után kiválasztjuk a mutatót, majd kattintással megadjuk a nyílhegy helyét. A felesleges mutatókat egyenként törölhetjük a Mutató eltávolítása ikonra kattintás után.

47. ábra A mutatók egymás alá, mellé, fölé rendezéséhez a Mutatók illesztése ikont (MLEADERALIGN parancsot) használjuk. A parancs kiadása után egyenként választjuk ki a sorolandó mutatókat, majd az Enter vagy a szóköz billentyű lenyomása után kiválasztjuk azt a többszörös mutatót, amelyhez az illesztést végezzük, végül megadjuk az irányt. Több megjegyzés összegyűjthető és egyetlen mutatóvéghez csatolható. Ehhez kattintsunk a Többszörös mutató eszköztár Többszörös mutatók összegyűjtése gombjára (vagy adjuk ki az MLEADERCOLLECT parancsot)! Ezt követően válasszuk ki a többszörös mutatókat az összegyűjtés sorrendjében. Az utolsó kijelölt többszörös mutató tartja meg mutatóvégét, ehhez kapcsolódik a többi kijelölt mutató, miután megnyomjuk az Enter billentyűt. A többszörös mutatók megjelenését a fogókkal módosíthatjuk. Húzással megváltoztatható a mutatóvégek és a mutatóvonalak hossza, áthelyezhető a teljes mutató objektum.


72

MÉRETEK SZERKESZTÉSE

MÉRETEK SZERKESZTÉSE A már létező (beillesztett) méretezéseken az időközben megváltoztatott stílusokat a Méretezés menü Aktualizálás parancsával vagy a Méretezés eszköztár, illetve a Feliratozás szalag Méret frissítése ikonjával érvényesíthetjük. A méretszövegek helyének utólagos megváltoztatását a Méretezés menü Szöveg elhelyezése  almenüjének parancsai segítségével vagy a Méretezés eszköztár Méret módosítása ikonjával oldjuk meg. Univerzális a Központi Méret módosítása ikonra kattintás, melyet a eszköztárban a következő prompt megjelenése követ: „Válasszon egy méret módosítás opciót [Alapértelmezés/ Új/ Forgat/Dőlt]” Az Alapértelmezés opció visszaállítja a méretmegírást az eredeti állapotába. Az objektumokat az opció kiválasztása után határozzuk meg. A méretek kijelölésekor is megjelennek a fogók, amelyekkel a méretek elemei mozgathatók, áthelyezhetők. A méretszövegelhelyezés utólagos megváltoztatásának hatását a _HOMETEXT, _DIMEDIT méretparancs vagy a Méretezés menü Szöveg elhelyezése  Alap parancsa segítségével vagy a Méretezés eszköztár, illetve a Feliratozás szalag Méret módosítása ikonjával szüntetjük meg. A méretszövegek elhelyezésének és irányának utólagos megváltoztatását a kijelölt méret fogóival, a MÉRETSZEDIT méretparancs vagy a Méretezés menü Szöveg elhelyezése  almenüjének parancsai vagy a Méretszöveg szerkesztése ikon segítségével végezzük. A választható opciók: balra igazítás, középre igazítás, jobbra igazítás, alaphelyzetbe visszaállítás, szöveg elforgatási szöge.

48. ábra A méretek összes jellemzője, tulajdonságai, sőt a méretszöveg is módosítható a tulajdonság palettán keresztül (lásd a 49. ábrát). AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

73

49. ábra A Méretezés menü Döntött parancsa, vagy a DIMEDIT O parancs megdönti a hosszméretek segédvonalait. A menü Update parancsa vagy a –DIMSTYLE Apply parancs parancssor segítségével méretezési stílusokat módosít és hoz létre. A Felülírás vagy a MÉRETFELÜLÍR parancs a méretezési rendszerváltozókat írja felül.

A MÉRETEZÉS ELLENŐRZÉSE A 2008-as változatban megjelent új lehetőség, hogy a méretszöveg kiegészíthető a méret ellenőrzésére vonatkozó felirattal. Alkalmazásához adjuk ki a Méretezés menü Vizsgálat, illetve a parancssor MÉRETELLENŐRIZ parancsát, vagy kattintsunk a Méretezés vagy AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

74

NYILAK ÁTFORDÍTÁSA

a Központi eszköztár, valamint az Feliratozás szalag Vizsgálat gombjára! Ekkor megjelenik egy párbeszédpanel, amelyen a méret kiválasztása után beállíthatjuk a címke alakját, tartalmát, illetve eltávolíthatjuk a feleslegessé vált ellenőrzés jelzéseket (lásd az 50. ábrát). Ha a jelölőnégyzettel címkét alkalmazunk, akkor az a korábbi méretszöveg elé, az ellenőrzés gyakoriságát jelölő rész pedig a méretszöveg mögé kerül.

50. ábra

NYILAK ÁTFORDÍTÁSA A 2006-os változattól a méretnyilak iránya egyenként, tehát egy méret objektum két végén akár eltérő módon is megváltoztatható. Ehhez előbb kijelöljük a megváltoztatni kívánt nyílfejet, majd kiadjuk a jobb egérgombbal megjelenített helyi menü Nyíl átfordítása, illetve a parancssor AIDIMFLIPARROW parancsát (lásd az 51. ábrát). Az átfordítás természetesen más stílusú nyílfejeken is lehetséges.


RAJZMÉRETEZÉS

75

51. ábra

GYORSMÉRETEZÉS A Méretezés menü Gyorsméretezés vagy a parancssori GYMÉRET parancs, illetve a Méretezés eszköztár, illetve a Feliratozás szalag Gyors méretezés ikonja segítségével méretek sorozatát hozhatjuk gyorsan létre úgy, hogy csak a geometriát kell egyszerűen kijelölnünk, utána meg kell adnunk a méretvonal helyét – amitől függően eredményül vízszintes vagy függőleges folytatólagos méretezési sorozatot kapunk. A parancs különösen hasznos bázisvonalak sorozatának, koordinátaméretezés létrehozásánál, folyamatos méreteknél, illetve körök és ívek sorozatának méretezésénél (lásd az 52. ábrát).

52. ábra A gyorsméretezésnél előfordulhat, hogy az egyes szegmensek automatikusan meghatározott méretezési elemei részben vagy egészAutoCAD 2011 – Rajzméretezés

76

MÉRETMEGTÖRÉS

ben takarásba kerülnek, ami lehetetlenné teszi a méretszöveg értelmezését, esetleg a méret érvényességét. Ilyenkor a méreteket húzással eltávolíthatjuk egymástól (lásd az 53. ábrát).

53. ábra

MÉRETMEGTÖRÉS A méretek megtörését akkor alkalmazzuk, ha a túlságosan nagyméretű (hosszú) objektumot is megtörjük és a rá vonatkozó méretvonalban is jelezni szeretnénk a törést. Természetesen ez esetben az automatikus méretérték helyett a saját szövegünket adjuk Bszöveg opcióként a mérethez, mert a méretszövegnek itt is a tényleges távolságot kell jelölnie, nem a rajzon lemérhető értéket (lásd az 54. ábrát).

54. ábra


RAJZMÉRETEZÉS

77

A méretmegtöréshez előbb készítünk egy hosszirányú méretezést. Utána kattintsunk a méretezés eszköztár Megtört lineáris ikonjára vagy adjuk ki a parancssori MÉRETMEGTÖRŐ parancsot! Ekkor válasszuk ki a megtörendő méretvonalat, majd kattintással jelöljük ki a törés helyét! A törést később fogókkal áthelyezhetjük a méretvonal mentén. A másik méretmegtörést alkalmazó esetben a méretvonalakat meg kell szakítanunk, mert más objektumokat, méretvonalat, segédvonalat vagy egyéb rajzelemet kereszteznek (lásd az 55. ábrát).

55. ábra Ilyen törést hossz-, szög- és koordinátamérethez adhatunk. A méret kiválasztása után adjuk ki a Méretmegtörés (vagy a parancssori MÉRETMEGTÖR) parancsot! Ha nem választottunk volna ki előzetesen a méretet, akkor első lépésben a megtörendő méretet választjuk ki, utána a törő objektumokat adjuk meg. A méret kiválasztásakor alkalmazhatjuk a Többszörös opciót több megtörendő méret kijelölésére. A megtörés helyének megadásakor az alapértelmezett Automatikus opció a metsző objektumokhoz önállóan meghatározza a töréspontokat. Az Eltávolítás opció megszünteti a kijelölt méretek megtörését. A Kézi opcióval tetszőleges helyeken hozhatunk létre töréseket.


78

MÉRETSTÍLUS FELÜLÍRÁSA

MÉRETSTÍLUS FELÜLÍRÁSA Olykor szükség lehet a méretezési stílustól való eltérésekre. A méretstílus felülírásával az aktuális méretstílus módosítása nélkül változtathatjuk meg a méretezési rendszerváltozót. A felülírást kész méreten alkalmazzuk és érvényes lesz az összes ezt követően létrehozott méretre mindaddig, amíg meg nem szüntetjük a felülírást vagy nem választunk egy másik méretstílust. A méretstílus felülírásához a Formátum/Méretstílus vagy Méretezés/Méretstílus parancs kiadása után választjuk a Felülírás nyomógombot, illetve ezzel egyenértékű a Méretezés menü Felülírás parancsa vagy a parancssori _DIMOVERRIDE parancs, valaFelülírás ikonja. Ezzel ellentétes irámint a Feliratozás szalag nyú művelet a módosított értékek eredeti értékekre történő visszaállítása.

MÉRETEK FRISSÍTÉSE A már létező (beillesztett) méretezéseken az időközben megváltoztatott stílusokat a Méretezés menü Aktuális parancsával vagy a Dimension eszköztár Méret frissítése ikonjával érvényesíthetjük. Korábbi AutoCAD verzióval módosított vagy módosított külső referenciákat tartalmazó rajz megnyitásakor a MÉRETREGEN paranccsal frissíthetjük a méreteket (ehhez nem kell a méretezési üzemmódba lépni). A frissítés automatikusan is megoldható. Ehhez adjuk hozzá a következő sort a D:\Autodesk\ AutoCAD_2011_Multilingual_Americas_WIN_32bit\x86\enUS\acad\Acad\Program Files\Root\Support könyvtárban található acad2011doc.lsp fájlhoz: (command "DIMREGEN") vagy a magyar nyelvű változathoz (command "MÉRETREGEN").


RAJZMÉRETEZÉS

79

MÉRETEK ÚJRACSATOLÁSA Korábban már bemutattuk, hogy a DIMASSOC rendszerváltozó szabályozza a méret és a méretezett geometriai objektum kapcsolatát. Háromféle csatolás lehetséges: DIMASSOC Tulajdonság 0 Szétvetett méretek. Egyetlen méretobjektum helyett a méretezésnél keletkező elemek önállóak. 1 Nem asszociatív méretek. A méretezésnél keletkező elemek egy csoportot képeznek, a mért geometriával választhatók ki és módosíthatók. Az ilyen méretek nem változnak az általuk méretezett geometriai objektumok módosulását követően. 2 Asszociatív méretek. A méretezésnél keletkező elemek egy csoportot képeznek, a mért geometriával választhatók ki és módosíthatók. Az ilyen méretek automatikusan követik az általuk méretezett geometriai objektumok módosulását, a hely, irány és méret változásokat. Az AutoCAD 2002 változatnál korábbi verzióval készült rajzok megnyitásakor automatikusan aktiváljuk az asszociatív méretezést. Az ilyen rajzok megnyitásakor az asszociatív méretezés automatikus bekapcsolásához írjuk a következő sort a Support mappában található acad2011doc.lsp állományba: (setvar "DIMASSOC” 2) A méretek asszociativitása utólag is módosítható. Ilyenre szükség lehet, jelentősen módosult vagy asszociativitásukat elvesztett méreteknél. Régebbi rajzok betöltése esetén asszociativitást adhatunk a korábbi verzióban készült méretekhez, illetve a régebbi verziók számára mentett rajzokban levehetjük ezt a tulajdonságot. A méretsegédvonalak csatlakozási helyét az asszociációs pontok határozzák meg a geometriai objektumokon. A kiválasztott méretek tu-


80

MÉRETEK ÉS KÉNYSZEREK

lajdonságai lekérdezhetők a LISTA paranccsal, illetve megtekinthetők és módosíthatók a Tulajdonságok ablakban. A Méretezés menü Méretek újracsatolása parancsával, illetve a parancssori MÉRETÚJRACSATOL paranccsal, vagy a Méretek újracsatolása ikonnal a kiválasztott méretsegédvonal kezdőponthoz egy új asszociációs pontot adhatunk meg egy geometriai objektumon. A kiválasztott objektumok méret-segédvonalainak végpontjában megjelenő jel mutatja a méret asszociativitását (lásd az 56. ábrát).

56. ábra A nem nullavastagságú objektumhoz asszociatív méretet az eredeti objektumon kiválasztva hozunk létre. Ha olyan helyet ad meg a méret csatolási pontjaként, amely a vastagság tulajdonság miatt jelent meg, akkor a méret nem lesz asszociatív. A nem asszociatív méretek asszociatívra módosításához előbb a GYKIJELÖL paranccsal válasszuk ki az összes nem asszociatív méretet. Utána alkalmazzuk a MÉRETÚJRACSATOL parancsot a méreteken végiglépéshez, asszociálva mindegyiket egy-egy geometriai objektum helyével. Az asszociatív méretek nem asszociatívra módosításához a kiválasztás után a MÉRETLEVÁLASZT parancsot használjuk.

MÉRETEK ÉS KÉNYSZEREK A 2010-es változatban bevezetett méretkényszerek megszabják egy terv méretét és arányait. A kényszerezett objektumban a méretkényszerek rögzítik távolságok vagy szögek nagyságát a geometriai objektumok vagy objektumok pontjai között. A méretkényszer alkalmazásakor a program alapértelmezett (például d1 vagy átm1, dia1) AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

81

nevet ad a kényszerváltozónak, amelyet azonban a Paraméterkezelőben módosíthatunk. A kényszerméretek szürkén, a méret mellett lakat jelöléssel jelennek meg. Ha egy ilyen objektumon a kényszert sértő műveletet végeznénk (pont áthelyezése, méretezés, stb.), akkor a program a műveletet csak a kényszer megtartása mellett végzi el. Ez egy művelet erejéig felfüggeszthető, ha az átalakítás közben nyomva tartjuk a Ctrl billentyűt, erre a művelet közben figyelmeztető szöveg is megjelenik (lásd az 57. ábrát).

57. ábra A méretkényszerek lehetnek dinamikus (ilyenek alapértelmezés szerint a méretkényszerek) vagy feliratozási kényszerek, amelyek átalakíthatók referenciakényszerré. A dinamikus kényszerek tulajdonságai: Rögzített stílusban jelennek meg. A stílusjellemzők a méretstílusokhoz hasonlóan, de jóval kevesebb opcióval állíthatók be. Megjelenésük egyszerűen, a Parametrikus szalag Dinamikus kényszerek megjelenítése gombjával be- és kikapcsolható. Kijelölésükkor háromszög alakú fogók jelennek meg, amelyek húzásával a Ctrl billentyű nyomva tartása nélkül is módosíthatunk a geometrián és a méretkényszer értékén (lásd az 58. ábrát). A méretkényszerbe automatikus szöveges információk is kerülnek. A méretkényszer értékének átírásával pontosan hajthatjuk végre a módosítást. A dinamikus kényszerek nem jelennek meg a nyomtatásban (ezt jelzi az elhalványított megjelenés is).


82


58. ábra Méretüket nem befolyásolja a ráközelítés, eltávolodás (zoom). A dinamikus kényszerek a Tulajdonságok palettán feliratozási kényszerré alakíthatók, miután kinyomtathatókká válnak. A Feliratozási kényszerek jellemzői: Megjelenítésüket fóliákkal szabályozzuk. Megjelennek a nyomtatásban. Méretük függ a ráközelítéstől, eltávolodástól. A nyomtatást követően a feliratozási kényszerek a Tulajdonságok palettán ismét dinamikus kényszerré alakíthatók. A referenciakényszer a dinamikus kényszerekből kiadódó következményes kényszer, melyben a szöveges információ zárójelben jelenik meg. Ilyenkor ez a kényszer nem vezérli a geometriát, hanem a hagyományos méretjelekhez hasonlóan csak leírja a kényszert. Például az 59. ábrán a szélességet a dia1 átmérőkényszer és a d1 hosszkényszer határozza meg. Az ezekből adódó d2 referenciakényszer a teljes szélességet megjeleníti, de nem kényszerezi azt.


RAJZMÉRETEZÉS

83

A Tulajdonságok paletta Referencia tulajdonságát Igen értékre állítva alakíthatunk át egy dinamikus vagy feliratozási kényszert referenciakényszerré. A kurzor mellett megjelenik egy figyelmeztető kék jel, ha a kényszerezett objektumot megközelítjük, akár látszanak a dinamikus kényszerek jelzései, akár nem (lásd a 60. ábrát).

60. ábra A geometriai kényszerekkel, amelyek az alakmegkötéseket tartalmazzák, a Rajzolás kötetben foglalkozunk, itt csak a méretezési kényszereket tárgyaljuk.

A MÉRETKÉNYSZEREK STÍLUSA A méretkényszerek általános tulajdonságait a Parametrikus szalag Méretezési panelneve melletti ikonra kattintva vagy a parancssori KÉNYSZERBEÁLL paranccsal határozzuk meg (lásd a 61. ábrát). A méretkényszerek működési paramétereit a Méretezési párbeszédpanel-lapon rögzítjük. Az első jelölőnégyzettel bekapcsolhatjuk az összes dinamikus kényszer megjelenítését, mintha a Parametrikus szalag Dinamikus kényszerek megjelenítése gombját nyomnánk le. A Méretezés névformátuma listában beállíthatjuk, hogy a kényszer mellett megjelenjen a név, a méret vagy mindkettő. Az utóbbi két eset a praktikusabb, mert ilyenkor az adott rajzelem átméretezését is megoldhatjuk az érték, illetve kifejezés szerkesztésével. AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

84


61. ábra A párbeszédpanelen kapcsoljuk be a lakat jelzést is a feliratozási kényszerekhez. Ha a kényszereket elrejtettük, akkor azok egyszerűen megjeleníthetők a Dinamikus kényszerek megjelenítése gombjának lenyomásával. Ha az összes kényszert nem akarjuk megjeleníteni, akkor jelöljük be az utolsó jelölőnégyzetet, így a kényszer csak a kijelölt objektumokhoz jelenik meg.

A MÉRETKÉNYSZEREK ALKALMAZÁSA A létrehozható méretkényszerek (hosszirányú, vízszintes, függőleges, illesztett, sugár, átmérő, szög) típusát a Parametrikus szalag Méretezési paneljének ikonjaival, vagy a parancssorban kiadott MÉRETKÉNYSZER parancs paramétereivel, illetve a dinamikus AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

85

adatbevitel paraméterválasztó menüjében határozzuk meg (lásd a 62. ábrát). A parancssori parancs, illetve a dinamikus adatbevitel paraméterválasztó menüje lehetővé teszi, hogy a méretkényszert hagyományos, asszociatív méret konvertálásával alakítsuk ki. Ennek felel meg a szalag ikonja is. A parancs kiadása után megjelenő prompt: Válassza ki a konvertálni kívánt asszociatív méretet, vagy [Hossz/ Vízszintes/Függőleges/Illesztett/SZög/SUgár/áTmérő/Alak]

62. ábra A kényszer típusának kiválasztása után – ha nem asszociatív méret konvertálásával hozzuk létre a méretkényszert – jelöljük ki az egy (sugár, vagy átmérő esetén) vagy két kényszerezési pontot, majd szintén kattintással adjuk meg a méretvonal helyét. Ezt követően helyben beírjuk a megfelelő értéket vagy kifejezést (név=érték). Végül megnyomjuk az Enter billentyűt. Alapértelmezés szerint a program dinamikus kényszert készít, amelyet a Tulajdonságok paletta Kényszer típusa mezőjében módosíthatunk. A kényszerezett méretek módosíthatók a méret kijelölése után megjelenő háromszög alakú fogók húzásával, a Tulajdonságok paletta Érték mezőjének megváltoztatásával.


86

FRISSÍTHETŐ MEZŐK

Ugyanerre használhatjuk a szalag Paraméterkezelő gombjával megjelenített Paraméterszerkesztő paletta kifejezés mezőit is. Itt konkrét értékeket, vagy a többi kényszer nevének felhasználásával képzett kifejezéseket (például d1+d2, vagy 3*d6) is rögzíthetünk. Ciklikus kifejezések nem alkalmazhatók (vagyis a kifejezésben az adott sorban szereplő kényszer neve nem jelenhet meg). A fentiekben bemutatott összes parancs elérhető a klasszikus AutoCAD munkaterület Parametrikus menüjében és eszköztárában (lásd a 63. ábrát).

63. ábra A kényszer helyzetét húzással módosíthatjuk. A felesleges kényszereket kijelölésük után a Del billentyűvel, vagy a szalag Kényszerek törlése (DELCONSTRAINT) parancsának kiválasztása után, a törlendő kényszerekre kattintva távolítjuk el. Ugyanerre használható még a Paraméterszerkesztő palettában a Törlés ikon is.

FRISSÍTHETŐ MEZŐK Az AutoCAD bármilyen szöveges elemébe, így a méretszövegekbe is elhelyezhetünk frissíthető mezőket. Ez alól csak a tűrések kivételek. A mezőkkel adhatunk meg olyan rajzi adatokat, amelyek a későbbiek során változhatnak, viszont mindig a mező aktuális értékét AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

87

szeretnénk megjeleníteni. Ilyen információ lehet a lap száma, a dátum, a fájlra vonatkozó adatok stb. Ez a szolgáltatás a 2005-ös programváltozatban jelent meg (az AutoCAD LT 2005-ös változatában nem, később is csak részlegesen érhető el). A mezők egyenként vagy egyszerre frissíthetők. Beállíthatjuk a mezők automatikus frissítését, amelyet a rajz megnyitása, mentése, nyomtatása, regenerálása vagy az EKÜLD eszközzel küldése funkciók váltanak ki. A mezők alapértelmezés szerint szürke, nem nyomtatható háttérrel jelennek meg. A megjelenést a FIELDDISPLAY rendszerváltozó szabályozza. A szürke hátteres megjelenítéshez állítsuk értékét 1re, a háttér nélküli megjelenítéshez 0-ra.

MEZŐK BEILLESZTÉSE A bekezdéses szöveget tartalmazó méretfeliratok kiegészíthetők frissíthető tartalmú mezőkkel. Amikor a méret vagy mutatószöveget szerkesztjük, adjuk ki a helyi menü Mező beillesztése parancsát, vagy nyomjuk meg a Ctrl+F billentyűkombinációt, illetve kattintsunk a Szövegformázás eszköztár Mező beillesztése gombjára. Ekkor megjelenik a Mező panel, amelynek Mezőkategória listájából válasszunk csoportot, majd a Mezőnevek listából egy beillesztendő elemet (lásd a 64. ábrát). Mezőt beilleszthetünk ugyanakkor a Beillesztés menü Mező (vagy a parancssor MEZŐ) parancsával a bekezdéses szöveg léte nélkül is. Ebben az esetben a mező önmaga egy bekezdéses szöveg objektum lesz és a Szövegformázás eszköztár elemeivel módosítható. A párbeszédpanel a mező típusától függően átalakul, ha objektum kategóriát választunk, akkor megjelenik az objektum kiválasztásához szükséges gomb is. A további opciókat (például a beállítható formátumot) tehát a választott mező, illetve a kiválasztott objektum típusa szabja meg. Állítsuk be az összes szükséges paramétert, majd kattintsunk az OK gombra. Ekkor a mező bekerül a szövegbe, esetünkben a méretszövegbe.


88


64. ábra Az elérhető értékkel nem rendelkező mezők kötőjeleket jelenítenek meg (értéküket később egy frissítés megváltoztathatja, például, ha a szerző neve időközben bekerült az Adatlap panelbe). A frissíthető adattartalmú mezők rögzített szöveggé is alakíthatók a mező helyi menüjének Mező konvertálása szöveggé parancsával.

MEZŐK MÓDOSÍTÁSA A mezők tartalma nem szerkeszthető. Megtehetjük ugyanakkor azt, hogy megnyitjuk a mezőt tartalmazó szöveges elemet, például kettős kattintással, vagy kijelölése után a Módosítás Objektum Szöveg Szerkesztés paranccsal, majd utána a megnyílt szövegszerkesztő ablakban kettősen a mezőre kattintunk, illetve kiadjuk a helyi menü Bszöveg szerkesztő parancsát, vagy megnyomjuk a Ctrl+F billentyűkombinációt. Ekkor ismét a bekezdéses szövegszerkesztő ablak jelenik meg, illetve itt választhatjuk a helyi menü Mező szerkesztése parancsát, amellyel módosíthatunk a mező típusán, formátumán és lehetséges más paraméterein. Arra is van AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

RAJZMÉRETEZÉS

89

mód, hogy a beillesztett mezőt közönséges szöveges rajzelemmé alakítsuk (ami természetesen már nem frissíthető később). Erre a mező helyi menüjének Mező konvertálása szöveggé parancsát használjuk.

MEZŐK FRISSÍTÉSE A mezőket annak érdekében frissítjük, hogy mindig az aktuális értéküket mutassák. Ugyanakkor, mint korábban említettük, a mezők frissítése történhet automatikusan, vagy egyedileg, illetve több, kijelölt mező egyszerre, manuálisan. A mezők frissítési módját a FIELDEVAL rendszerváltozó rögzíti.

65. ábra A kód a következő paraméterek összegezéséből adódik: AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

90


0: Nem frissített, 1: Frissítés megnyitáskor, 2: Frissítés mentéskor, 4: Frissítés nyomtatáskor, 8: Frissítés az EKÜLD parancs használatakor, 16: Frissítés regeneráláskor. Például, ha a mezőket csak a fájl megnyitásakor, mentésekor vagy nyomtatásakor frissítenénk, akkor adjunk a rendszerváltozónak 7-et. Ugyanezek beállíthatók az Eszközök/Beállítások panel Felhasználói beállítások lapján a Mezők csoportban (lásd a 65. ábrát). A FIELDEVAL kód beállításához kattintsunk a Mezőfrissítés beállításai gombra, majd jelölőnégyzetekkel állítsuk össze a rendszerváltozót. A manuális frissítéshez jelöljük ki a frissítendő mezőt tartalmazó szöveget, nyissuk meg a szerkesztőablakot (kettős kattintással), majd adjuk ki a mező helyi menü menüjének Mező frissítése parancsát. Ugyanerre használható az Eszközök/Mezők frissítése parancs is. Több mező frissítéséhez adjuk ki a parancssori MEZŐFRISSÍT parancsot, majd válasszuk ki a frissítendő mezőket tartalmazó rajzelemeket.


IRODALOM

IRODALOM 1. Dr. Pétery Kristóf: Windows 7 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 2. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2002 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 3. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2004 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 4. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2005 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 5. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2006 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 6. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2007 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 7. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2008 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 8. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2009 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 9. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2010 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 10. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD LT 2011 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 11. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2002 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2009. 12. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2004 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2009. 13. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2005 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2009. 14. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2006 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2009. 15. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2007 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2009. AutoCAD 2011 – Rajzméretezés

91

92

IRODALOM

16. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2008 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2009. 17. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2009 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2009. 18. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2010 Biblia Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 19. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2011. – Változók, lekérdezések Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 20. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2011. – Rajzelemek Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 21. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2011. – Megjelenítés Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 22. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2011. – Szövegkezelés Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 23. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2011. – Testre szabás Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 24. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2011. – Rajzmódosítás Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 25. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2011. – Blokkok, Xrefek Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 26. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2011. – Kezdő lépések Mercator Stúdió, Szentendre, 2010. 27. Dr. Pétery Kristóf: AutoCAD 2011. – Fóliák, tulajdonságok Mercator Stúdió, Szentendre, 2010.


AutoCAD 2011 Rajzméretezés

Recommend Documents