Toldi Ildikó 2009 Pszichológia órajegyzet 4.
Attitűd: Pozitív és negatív viszonyulások, azaz tárgyak, személyek, helyzetek, illetve a világ bármely azonosíthat mozzanata iránt mutatott vonzalmak vagy tőlük való idegenkedések, beleértve az elvont gondolatokat és társadalmi megnyilvánulásokat is. Attitűdjeinket gyakran véleményként fogalmazzuk meg, pl.: szeretem a narancsot. Hozzáállás, beállítottság, vélemény, cselekvés rész. Több alkotóelemből épül fel, ezek mélységét is meghatározzák: Érzelmi hozzáállás, negatív vagy kognitív disszonanciával lehet megváltoztatni Értelmi, tudás (kognitív), média: viszonyítás, amit gondolok és amit tudok róla Viselkedés: mit teszek vele, konkrét végrehajtott Kísérlet: 50-es években Amerikában végezték( nagy ellentét volt amerikaiak és a távolkeletiek között). 100 hotelt felhívtak telefonon, hogy tudnak-e színes bőrű, távolkeleti vendég számára szobát biztosítani. 50% megtagadta a foglalást, elutasító volt. A kutatók személyesen is elmentek a szállodákba, és ugyanúgy próbáltak szobát foglalni, mint telefonon, csak 10% volt elutasít Szállodák rasszizmusa telefonon keresztül nagyobb volt, mint személyes találkozáskor. Viselkedési terv: eltervezem, de nem teszem meg, sokkal radikálisabbak a terve, mint a viselkedésünk. Az emberek viselkedésének megváltoztatásához először az attitűdjeiket kell megváltoztatni. Viselkedést a legkönnyebb megváltoztatni úgy, hogy megfelelő normakövető helyzetbe hozom, és ez változtatja meg a viselkedését. Kognitív disszonancia: Két egymással inkonzisztens viselkedés vagy vélekedés kellemetlen érzést kelt bennük, ezért a kognitív konzisztencia irányába mutató hajtóerőktől sarkalva mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az inkonzisztenciát megszűntetve, összhangot hozzunk létre közöttük. Értelmi viselkedés, gondolkodásban létrejövő kettősség ellentmondó elemek összeférő kellemetlen, vagy egymással össze nem férő. Belső feszültség, amit egy - eddigi tapasztalatunknak ellentmondó - új információ vált ki. Kísérlet: Egyetemi diákokat behívnak matematikai feladatok megoldására pénz fejében. Rendkívül unalmas, legalább 3 órát igénylő feladatsor volt. Feladatokat elkülönítve végezték a diákok. A csoport: magas bérezést kaptak 10$ B csoport: alacsony bérezést kapott 1$ Mikor készen voltak megkérdezték őket, hogy milyennek találták a feladatokat? A csoport: unalmasak voltak, de kaptunk érte pénzt.
1
Toldi Ildikó 2009 B csoport: érdekesek voltak, meg akarták magyarázni, hogy miért írták meg , megváltoztatják az érzelmi attitűdjeiket > kognitív disszonancia > elkerülik azt, hogy belássák értelmetlen volt amit csináltak. Attitűdöket információval lehet megváltoztatni. Az tudja megváltoztatni az értelmét, ki a tudás birtokában van. Média: személy is keresi az ő attitűdjét kiszolgáló információkat. Attitűdök lehetnek pozitívak vagy negatívak. Sztereotípiák lehetnek negatívak vagy pozitívak. Előítélet: negatív, szinte lehetetlen megváltoztatni. Saját sztereotípiánkat megváltoztathatjuk: viselkedés kontrolálás és várakozás > érzelmünk megváltozik Sztereotípiák:Az emberek egy egész csoportjának személyiség jegyeiről vagy esti megjelenéséről alkotott következtetések. Az emberek egy típusáról vagy osztályáról alkotott sémák. Rokonszenv alapja a megismerés. Kognitív disszonancia: zsarolási tényező, előítélet agresszívan és aktívan védi magát a megváltoztatástól. Kísérlet: II. világháború alatt Amerikában sok marha (hús) volt. A szín húst kivitték a frontra, ezért sok belsőség volt, de ő nem ettek belsőséget.> Levint megbízták, hogy dolgozza ki, hogyan lehetne rávenni az embereket a belsőségek fogyasztására, mert a színhúsból hiány volt. > Háziasszonyokat próbálta megfogni. >Kis csoportokat szervezett, akiknek megtanították ízletesen elkészíteni a belsőségeket. > Értelmi tudást kaptak. > Ők lettek az agensek, megbízták őket kis csoportok szervezésére, akiknek már ők adták áttudásukat > attitűdjeinket csak hiteles, konruens személy tudja megváltoztatni.
Erik H. Erikson
Identitás fejlődés elmélete a teljes életet végig követi. Identitás: valahová tartozás, csoportokhoz tartozás, Én kép= önmagamról alkotott Gondolatok és az önértékelés összessége, testkép és az Én azonosság folytonossága. Az identitás az emberi fejlődés során szakaszosan fejődik, kríziseken, válságokon keresztül alakul ki. Problémákra vannak megoldási módok. Krízis: olyan élethelyzet, amelyet jelenlegi eszközeivel nem tud megoldani az ember.
2
Toldi Ildikó 2009 > Személy vagy szervezet megsérül. > Regrediál: visszalép korábbi életszakaszba. Új módszereket kap, megtanulja kezelni, és ezáltal magasabb szintre kerül. A krízis fejlődésre vagy kudarcra sarkal. A krízisek lehetnek negatívak vagy pozitívak. Vannak előre kódolt krízisek: gyermek születése szülők halál (gyermekeknél a felnőtté válás utolsó szakasza) fészekből kirepülés Eseti krízisek, pl.: baleset Kötelező fejlődési krízisek Erikson szerint: mindenkinél bekövetkezik, sorrendiségük nem felcserélhető, egyetlen lépcsőfoka sem mard ki. Fontos az identitás, önmagunkról alkotott kép: 1. Bizalom az ősbizalmatlansággal szemben: 0-1 évig, nagyon fontos az elfogadás, a kapcsolatteremtés. Sok szempontból megfelel az orális szakasznak. Újszülött kortól csecsemőkorig tart. Csecsemőkorban a legfontosabb a bizalomérzés kialakítása. Az egyre hosszabban tartó ébrenléti szakaszokban a gyerek megtapasztalja, hogy kellemes állapot (jóllakottság, száraz pelenka, ölelés stb.) összekapcsolódik az anyjával > ősbizalom Csecsemő olyan bánásmódot tapasztal-e meg, ami (oké) rendszerezett, kiszámítható vagy szervezetlen, bejósolhatatlan, fenyegető káoszként jelennek meg számára. Anyagi minőség a csecsemőknél nem számít, ha a gondozó személy, anya mind érzelmileg és testileg rendelkezésre áll. Kapcsolatban alakulnak egymáshoz. Csecsemőknek teljesen kiszolgáltatott környezetben kell megtanulni az ősbizalmat, világszervezet és egész. A fogak áttörése belülről jövő fájdalma okoz, így a külső örömök nem nyújtanak kárpótlást (anya sem).> „Nem jó ősélmény”> Ősbizalmatlanság: mindaz ami jó potenciálisan elveszthető. 2. Autonómia a kétellyel és a szégyennel szemben: 1-3 évig, anális szakasz megfelelője. Autonómia: világ dolgainak birtoklása, uralma. Szégyen: felegyenesedő, ezáltal bizonytalanná válló testtartással alakul ki. Korlátozott képességei miatt még nem tud annyi mindent teljesíteni, amennyire vágyik > fusztráció > harag, düh A gyerek szeretné a világot megváltoztatni, de nem tudja > neki kel elbújni külső szemlélők elől. Szobatisztaságra szoktatás időszaka. Megtanulja irányítani a testét, egyfajta undor érzet kialakulása. Koszos, tiszta, undor érzet kialakulása. Siker élmény keletkezése, autonómia érzése. Ha folyton megszidják, büntetik ha nem sikerül > megszilárdul a szégyen, koszosság érzet> ha nem vagyok képes megcsinálni, akkor másra sem vagyok képes > kialakul a kétely érzése. Környezetnek fontos szerepe van. Szobatisztaság: kellemes hasznos dolog ha nem teljesíti a feladatot nekem okoz kárt, gyermek tevékenységét önmagára vonatkoztatja Hatékonyan tudom befolyásoni.
3
Toldi Ildikó 2009 3. Kezdeményezés a bűntudattal szemben: 3-6 évig. Megpróbál létezni a szülők póráza nélkül. Rendkívül sokat kezdeményez. Érzelmi zsarolás megjelenik azoknál a szülőknél, akik nem akarják, hogy leváljon róluk a gyerek. „ Nem akarom, hogy felnölj” > kialakul a bűntudat a gyermekben > tudattalan bűntudat, amikor valami másba kezdenek. Bűntudat: adott cselekedett tartalmat rossznak ítélik, súlyosabb szégyen az egész Én-re kiterjed. > Eldől, hogy kezdeményező vagy bűntudatosak leszünk. 4. Teljesítmény a csökkentértékűséggel szemben: 6-10 évig, latencia szakaszának megfelelő. Itt találkozik először a teljesítmény a követeléssel. Külső követelményekkel szembeni hozzáállás: + teljesítmény helyzetek insirálják, mindent megpróbál megcsinálni - csökkentértékűség: úgysem tudom megcsinálni
kudarc kerülése nem kerülök teljesítmény közelbe, mert úgysem tudom megcsinálni
teljesítmény kényszer soha nem elég, kényszer hogy megfeleljen a követelményeknek > munkamánia
Érzelmi alapon tanulnak. Apa viszonya a külvilághoz, apa figurát fogalmazza meg. Ezen kor veszélye a fogyatékosság és az elégedetlenség érése, tevékenysége során negatív élmények> Én- határai megsérülnek > feladja a reményt, hogy a nagyobbakkal azonosuljon > agresszió , az előző szakaszba lép vissza. 5. Identitás a szerepdiffúzióval szemben: 10-18 évig, ki kell alakítani egy egyéni értékrendet, szülők értékrendjének megkérdőjelezése, leválás, egyéni érzelmi háztartás, hivatás, életút választás: - nagyon fenyegető szerepróba - nagyon terhes szerepróba Serdülőkorú ember már nem gyerek, de nem is felnőtt. Gyerekek idegsejtjei közti kapcsolat nagyon sűrű > életút választás után sokkal ritkább lesz = idegrendszeri alkalmazkodás az identitás választásához. Én identitás érzése. A személy felgyülemlő bizakodása, hogy belső létének egysége és kontinuitása mások szemével tekintve is megfelel az egység és a kontinuitás fogalmának. Veszély szerepek diffúziója. Az ellentmondás ráépül a korábbi nemi identitása iránti kételyre (kriminális, szexuális v. pszichotikus epizód). Identitás tévesztés elleni szorongás hajtja bandákba, vagy azonosul a hősökkel, szinte a teljes identitás tévesztés állapotába (szekták, csövesek stb.). Ez a rajongás korszaka. Moratórium: személy olyan helyzetbe kerül, hogy ne keljen dönteni pl.: örök egyetemista, nem kell identitást választani. Korai zárás: nem történik meg a pubertás kor > korai iskolás kor után felnőtt lesz, nem ő választ, elfogadja környezete által felajánlottat pl.: apa lelkész, gyerek is az lesz. Probléma, hogy bármilyen krízis újra aktiválhatja. Szerepdiffúzió: megpróbál egyszerre több egymásnak ellentmondó identitást működtetni pl.: tökéletes anya, tökéletes háziasszony, tökéletes színész, megpróbál minden szerepet tökéletesen végezni, ez lehetetlen. 4
Toldi Ildikó 2009 6. Intimitás az izolációval szemben: 18-21 évig Meg kell osztani az egész életemet, tartós párkapcsolt lemondással jár. elidegenedés: nem adja fel az önállóságát, érzelmi védekezés magányosság sok partnere van valakinek ( playboy és fehérmájúság) 7. Alkotóképesség a stagnálással szemben: 20-65 évig 40-50 között karrierjük eljut a csúcsára, gyerekek is kirepülne> család értelme elveszik, megszűnik a cél> merre tovább kérdése> személy képes-e arra, hogy új célt találjon magának pl.: nők jótékonykodás, önismereti igény felmerülése, úttalanság érzése . Nők általában belátják, hogy valami újat kezdjenek. Férfiak nehezen látják be, hobbi és sport. Stagnálás: feleslegesség érzése, megkeserülést, gyors öregséget okoz, „velem már úgysem történik semmi”. 8. Én integritás a kétségbeeséssel szemben: 65 év felett (integritás: egészlegesség). Egészlegesség elérése a kétségbeeséssel szemben. Élettörténet feldolgozása és mérlegre tétele. Önmaga élete értékes és egyedi egyszeri megismételhetetlen vagy egy kihagyott lehetőségekből, fájdalomból, értelmetlenségből gyúrt élet volt. Tudja egymást váltogatni = 50x ugyanazt mondja el> azért, hogy önmagán kívül helyezze > kivetíti a saját történéseit. Öregkori mentális leromlás, demencia nem kétségbeesés = neurológiai, patológiás állapot. Hasznosság érzése nagyon fontos. Minden egyes helyesen megoldott krízis növeli az utána következő krízisek helyes megoldásának esélyét, és fordítva.
Maslow: Az ember egyik alapvető sajátossága az aktivitás, mely lehetővé teszi a természeti és a társadalmi környezethez való alkalmazkodást. A születés után egyre differenciáltabb szükségletté válik az aktív tevékenység. A szükséglet hiányállapot, aminek megszűntetésére az egyén egész élete folyamán törekszik, számos fajtája ismeretes. Felosztják testi és lelki szükségletre, keletkezésüket véve alapul, természetes és kulturális szükségletekre. Legismertebb a Maslow-féle piramis. Az emberi szükségletek elmélet rendszerét a segítő kapcsolatban kiindulópontként lehet alkalmazni. Ha az egyén szükségleteit maradék nélkül képes kielégíteni, akkor egyensúlyi, harmonikus állapotban van. Ez az állapot természetesen nem lehet állandó, mert újabb szükségletek lépnek fel, minden kielégített szükséglet nyomában.
5
Toldi Ildikó 2009
Önmegvalósítási szükségletek: az önkiteljesítés elérése és a lehetőségek megvalósítása
Esztétikai szükségletek: Szimmetria, rend, szépség Kognitív szükségletek: Tudni, érteni, megismerni A megbecsülés szükséglete: Teljesíteni, kompetensnek lenni, és elnyerni mások tiszteletét, elismerését A szeretet szükséglete: Másokhoz tartozni, befogadottnak lenni Biztonsági szükségletek: Biztonságban, veszélyektől mentesnek lenni Fiziológiai szükségetek: Éhínség, szomjúság és így tovább
6
