ÁTTEKINTÉS az intézményi tájékoztatók jelenlegi helyzetéről, különös tekintettel a 200/2000. (XI.29.) Korm. sz. rendeletben és az ECTS Kézikönyben lefektetett követelményekre
Bevezető. Az elemzés célja Minden ECTS-t használó intézmény Tájékoztatót állít össze, amely alapvető információforrásként szolgál az intézmény minden hallgatója, oktatója és jövőbeli potenciális partnere számára. Így ismereteket nyújt magáról az intézményről, kurzusairól, tanterveiről, tanszékeiről, szabályzatairól, a képzés és a teljesítményértékelés formáiról, adminisztrációs rendszeréről, stb. A Tájékoztatók célja mindazon szakmai ismeretek és hallgatók életével kapcsolatos gyakorlati információk világos bemutatása, amelyek segítik a hallgatókat a megfelelő tanulmányi programok kiválasztásában és az oktatókat a hallgatói tanácsadásban, a hazai és külföldi tanulmányok megtervezésében egyaránt. A Tájékoztatók jelenthetik egy majdani hallgató számára az első alapinformációt egy intézményről, ennélfogva ezeknek tömör („olvasható”) dokumentumoknak kell lenniük, ugyanakkor feltétlenül pontos és konkrét tájékoztatást kell nyújtaniuk a végezhető tanulmányokról, amelynek alapján az érdeklődő jelölt vagy választja az intézményt, vagy máshol keresi lehetőségeit. A Tájékoztatóknak naprakész állapotot kell tükrözniük, ezért tanulmányi évenként azokat aktualizálni szükséges. A viszonylag gyakori frissítési igény miatt az információterjesztés legcélszerűbb módja az elektronikus formában internet hálózaton történő közzététel, hiszen a tapasztalat azt mutatja, hogy e gyorsan terjedő forma hatásában messze túlszárnyalja a hagyományos „hard copy” anyagokét. A magyar felsőoktatás napjainkban jelentősen átalakuló közegben végzi munkáját. A Bologna-folyamat, hazánk közeli uniós csatlakozása és a készülő új felsőoktatási törvény új feltételeket és kihívásokat állítanak intézményeink elé, amelyek újszerű és sürgető feladatokkal párosulnak. Mindezek együttesen is jelentős mértékű nemzetközi nyitást igényelnek, amely nemcsak a stratégiai gondolkodásban válik hangsúlyossá, hanem rövid távon is jelentős mennyiségű munkát hárít intézményeinkre. Így pl. az „ECTS label” elnyerése a közeljövő megoldandó feladata lesz, amely döntően hozzájárulhat a magyar felsőoktatás európai integrációjához, de késlekedés vagy felkészületlenség komoly pozícióvesztést okozhat az európai versenyben. A jelen tanulmány célja az intézményi tájékoztatók hozzáférhetőségének és tartalmának vizsgálata, abban a tekintetben, hogy mennyiben képesek megfelelni a jelen és a jövő elvárásainak, és tudnak megbízható és széleskörű információt biztosítani az érdekeltek számára. Az elemzés tárgya a magyar felsőoktatás egésze, arról átfogó kép felvázolása, de nem lehet célja az integráció után is nagyszámú intézmény és kar egyedi vizsgálata és értékelése, amilyent az Országos Kredittanács
2 munkatársai egységes értékelési séma szerint 2001/02-ben egy alkalommal már elvégeztek. A Tájékoztató tartalmára vonatkozólag a 200/2000 Korm. sz. rendelet 8.§ (3) bekezdése konkrét követelményeket ír elő. Így a Tájékoztatónak ki kell terjednie az alábbi az alábbi információkra: -
-
a tanév időbeosztása az intézményi hallgatói tanácsadók neve, adatai, az egyéni tanrend benyújtására vonatkozó szabályozás tanulmányi szolgáltatások és eszközök leírása (könyvtárak, stúdiók, laborok, egyéb speciális szolgáltatások és eszközök) tanszékek és tantárgyak bemutatása megszerezhető végzettségek és szakképzettségek listája tanterv tantárgylista (azonosító, tanulmányi szint, előfeltételek, oktató, időtartam, oktatási/tanulási módszer, értékelés módja, tanóraszám és kredit) más szinten, szakon meghirdetett tantárgyak beszámításával kapcsolatos tájékoztatók a kreditek egyenértékűségére vonatkozó intézmények közötti egyezmények.
A kormányrendelet célja tudvalevően az volt, hogy a hazai kreditrendszerű oktatást harmonizálni lehessen az európai gyakorlattal és az ott meghonosított ECTS (European Credit Transfer System) rendszerrel. (Ez a kapcsolódás különös jelentőségűvé vált napjainkra, amikor a Bolognai Nyilatkozat nyomán az európai felsőoktatási együttműködés új és magasabb dimenziókba emelkedett.) Nem véletlen tehát, hogy a törvényben lefektetett előírások jórészt az ECTS Kézikönyv Intézményi Tájékozató c. fejezetéből erednek. Ennek ellenére nem mellékes fontosságú, ha a rendelet mellett az ECTS elvárásait is bemutatjuk. Az ECTS Kézikönyv 14-15. oldalán található, intézményi tájékozatókra vonatkozó része az alábbi tartalmi elemeket írja elő. BEVEZETÉS - MI AZ ECTS? IAZ INTÉZMÉNY A. Neve és címe B. A tanév időbeosztása C. Az intézményi ECTS-koordinátor D. Az intézmény általános ismertetése E. Jelentkezési eljárás II ÁLTALÁNOS GYAKORLATI INFORMÁCIÓK A. A vendéglátó ország elvárásai B. Hogyan lehet odajutni C. Megélhetési költségek, életkörülmények D. Szálláslehetőségek E. Egészségügy és biztosítás 1. Orvosi szolgáltatások 2. A speciális igényű hallgatók 3. Biztosítási fedezet F. Tanulmányi lehetőségek és létesítmények a fogadó intézménynél 1. Könyvtárak 2. Speciális létesítmények, lehetőségek G. Egyéb gyakorlati információk H. Intézményen kívüli és szabadidős tevékenységek
3 III A TANSZÉK A. Általános ismertető Információk a tanszékről és a minden kurzusra jellemző általános sajátosságokról. B. A tanulmányok szerkezete 1. Képesítések/oklevelek 2. Tantervszerkezeti diagram C. Egyedi kurzusegységek 1. Megnevezés 2. Leírás 3. Szint 4. Kötelező vagy választható kurzusegységek 5. Oktató személyzet 6. A kurzus hossza és időszaka (1. félév, 2. félév, stb.) 7. Tanítási és tanulási módszerek 8. Felmérés és értékelés 9. Oktatási nyelv 10. ECTS-kreditek hozzárendelése
Nem szerepelnek a fenti felsorolásban a szójegyzékre és a jó gyakorlati megoldások bemutatására vonatkozó alfejezetek, mivel ezek inkább a hagyományos nyomtatott közzététel részeiként képzelehtők el. Általános megállapítások 1. Tájékoztatók az interneten Megállapítható, hogy az Internet általánossá válása az intézményi tájékoztatók közzétételében jelentős előrehaladást eredményezett. E lehetőséggel az intézmények élni tudtak, és általában gazdag információs tartalommal állnak az érdeklődők rendelkezésére. Ennek további erőteljes fejlődésével a jővőben is számolni kell Az Országos Kreditanács Irodája jelenleg 150 internet honlapot tart nyilván, amelyek az intézményi tájékoztatók valamilyen formájának tekinthetők! Csak néhány nagyobb intézmény alkalmaz nyomtatott dokumentumot, ill. még kevesebb azon intézmények száma (elsősorban egy-két, kicsiny hallgatói létszámmal dolgozó egyházi felsőoktatási intézmény, pl. Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Szt. Bernát Hittudományi Főiskola), amelyeknek közzétett tájékoztatójuk nincs. A tájékoztató kötet kinyomtatása meglehetősen költségigényes, ennek ellenére még számos helyen divatban van. Nyilvánvaló, hogy az évről-évre változatlan részek mellett az új írású részek csak kisebb hányadot tesznek ki, így a gyors és költségtakarékos frissítésben az elektronikus forma előnyei vitán felüliek. A elektronikus és hagyományos publikálás kettőssége tehát még élő gyakorlat a magyar felsőoktatásban, de a tendencia az előbbi javára nem meglepő. Ugyanakkor - a nagyon tarka képet is illusztrálva - egyik nagy egyetemünk pl. kitűnő kötettel látja el hallgatóit, ugyanakkor honlapja tartalmában jelentősen elmarad attól. 2. A 200/2000 Korm. sz. rendelet és az ECTS kézikönyv előírásai, ill. elvárásai Ha a fentebb leírt elvárásokat összevetjük, összességében megállapítható, hogy az ECTS bővebb információ biztosítását igényli, mint a vonatkozó kredit
4 kormányrendelet. Ez elsősorban abból adódik, hogy az ECTS alapvető célja a európai mobilitási projektek egységes kezelésének biztosítása, amelynek meghatározó eleme a hallgatói mobilitás. Enélkül az egységes európai felsőoktatási térség kifejlődése elképzelhetetlen. Emiatt az ECTS kézikönyv szükségesnek tarja olyan hallgatói mobilitással kapcsolatos praktikus információk közlését is, amelyek egy résztanulmányokra vagy akár teljes kurzusra külföldről érkező hallgató számára alapvető jelentőségűek (a tanulmányok szakmai ismertetésén túlmenően). Ilyenek pl. a város (intézmény) megközelíthetősége (közlekedés), szálláslehetőségek, az étkezés, helyi közlekedés, egyéb szolgáltatások, stb. helyi költségei, sportolás és szabadidő eltöltése, egészségbiztosítás. Ezek általában hiányoznak intézményeink tájékoztatóiból. Ugyan hétköznapi dolgokról van szó, azonban ezek döntőek lehetnek egy-egy hallgatói választásban, amely egy egyébként értékes és vonzó kurzus esetén is negatív lehet, ha az életfeltételek biztosításában az intézmény nem kínál megoldásokat. (Elképzelhető az is, hogy ezek megvannak, csak egyszerűen a róluk szóló információ hiányzik.) Megállapítható tehát, hogy a tájékoztatók jelenleg döntően a magyar hallgatóság számára készülnek, bár a fenti praktikus információk nagyobb hányada számukra is nagyon hasznos lehet. A kedvezőtlen általános helyzetképen belül vannak pozitív törekvések, követhető példák is. Például a BME, a Debreceni Egyetem jól informálja hallgatóit a városi és az egyetemi kultúra helyszíneiről, a sportolási lehetőségekről, a közlekedéssel kapcsolatos gyakorlati tudnialókról, stb. 3. Magyar és idegennyelvű tájékoztatás Intézményeink többségének határozott fejlesztési igénye az idegen nyelv(ek)en felkínált kuzusválaszték bővítése és minél több külföldi hallgató fogadása (ezzel egyidejűleg minél több saját hallgató külföldi partnerintézményben folyó részképzése). Ennek realizálása az angol nyelven (esetleg más nyelven?) történő megjelenés nélkül elképzelhetetlen. Megállapítható azonban, hogy a Tájékoztatók döntően csak magyar nyelven állnak rendelkezésre. Ahol találkozunk is angolnyelvű tájékoztatókkal, gyakran hiányoznak az éppen külföldiek számára leglényegesebb tudnivalók. Pl. valamelyik nagy egyetemünk honlapján egyébként dicséretes módon - több tucat (!) különböző szabályzat olvasható magyar nyelven. Ezek közül csak néhány lehet érdekes egy hazai vagy külföldi hallgató számára, mert számos egyéb, pl. a közalkalmazotti előléptetés szabályai, a leltárszabályzat, stb. csak az intézmény dolgozóit érintik. Emiatt az angolnyelvű tájékoztató célszerűen nem lehet a magyar verzió egyszerű tükörfordítása. A legtöbb tájékoztatóból egyszerűen hiányzik az angolnyelvű információ. Több helyen a magyar mellett találunk angol, német és francia tájékozatóra utaló ikont, de ezek mögött csalódást okoz a rövid közlés, hogy a honlap fejlesztés alatt van, vagy ha van is információ, az nagyon szegényes. A tájékozatók tartalmi elemei Az alábbi észrevételeket a 200/2000. Korm. sz. rendelet előírásaira (8.§ (3) bekezdés) figyelemmel foglaltuk össze.
5 -
-
-
-
-
-
Az intézmény bemutatása Általában kielégítő része a tájékoztatóknak. A tanév időbeosztása A tanév időbeosztása nyilván más minden tanévben, hiszen az a naptárhoz igazodva készül. Ez is igényli a tájékoztató időről-időre történő aktualizálását. E tekintetben az intézmények egy része a frissítést elégséges szinten elvégzi, de a több esetben hiányos tájékoztatók mellett találkozni lehet olyan honlappal is, amelyiken láthatólag 2000-ben megállt az idő. Intézményi koordinátorok megnevezése Ez a legtöbb esetben hiányzó információ. A korábbi időszakokra jellemző képzési modell „csőszerű” volt, egy hallgató egy pontosan megnevezett szűkebb szakra felvételt nyert, és azon végighaladt, horizontális és vertikális mobilitás lehetősége nélkül. Igény azonban, és ezt a bolognai folyamat méginkább szükségessé teszi, hogy a hallgatók a viszonylag kicsiny számú belépési és jóval nagyobb kilépési lehetőség feltételrendszere mellett oktatói segítséggel tudják építeni szakmai karrierjüket. Tehát nem tanulmányi ügyintézők szintjéről van szó, bár az ő szerepük sem kevéssé fontos. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kara példamutató módon megnevezi a koordinátorokat pontos elérhetőségi adataikkal együtt mindenegyes tanszékcsoporton belül. A jó gyakorlat terjesztése mellett szükségesnek látszik az intézmények központilag szervezett (tovább)képzése is. Nyilvánvaló tény, hogy nem pusztán egyetlen személy koordinátorként történő megnevezése jelenti a tartalmi megoldást. Sokkal inkább minden képzési szakon aktív tanácsadó (koordinátor) testületeket kellene kialakítani több, elhivatott oktató bevonásával, akik az adott szakon belül az egyes évfolyamokon (vagy legalábbis a képzés különböző szakaszaiban) működnének. Az egyéni tanrend benyújtására vonatkozó szabályozás A TVSZ-k általában minden honlapon megtalálhatók, amelyek minden szokásos kérdésre, így egyebek mellett a tantárgyfelvételre, a szorgalmi és vizsgaidőszakra, a számonkérésre, stb. kitérnek. Tanulmányi szolgáltatások és eszközök leírása (könyvtárak, stúdiók, laborok, egyéb speciális szolgáltatások és eszközök) Az intézményi könyvtárról szóló információ általában minden tájékoztatóban megtalálható. Tanszékek Az intézményi honlapok legtöbbjén megtalálhatók a tanszékek, ill. a tanszékek személyi állománya. Többször publikációs lista is olvasható, de csak ritkán a tanszék által oktatott tantárgy kódja, címe, óraszáma, kreditje, leírása, előadója, a tanítás és a számonkérés formája. Szakok és tantervek A szakok általában felsorolásszerűen megtalálhatók, de a hozzájuk tartozó tantervek nagyon ritkán. Tantárgyak, tantárgyleírások (azonosító, tanulmányi szint, előfeltételek, oktató, időtartam, oktatási/tanulási módszer, értékelés módja, tanóraszám és kredit) A kellő és elvárt mélységű tartalmi leírás komoly hiány a legtöbb intézményi tájékoztatóban. Pedig ez nagy fontosságú az egyéni tantervek felépítésében. Sokszor nagy egyetemeink honlapján sem találjuk meg a szakokon belül oktatott tantárgyak leírását, míg kisebb intézményekben (pl. pécsi Hittudományi Főiskola) példamutató információs anyaggal találkozhatunk.
6
-
A tantárgyleírások jelentősége vitán felüli, hiszen a horizontális és a vertikális mobilitás tervezésében azok alapinformációnak tekinthetők. Nem csekély volumenű információs anyagról van szó, hiszen a nagy egyetemek/karok esetében a felveendő és a felvehető tantárgyak száma a több százat, sőt az ezret is jóval meghaladja. A tantárgyleírások megtervezésében nyilván törekedni kell a szakmai tartalom korrekt bemutatására és az ésszerű terjedelmi keretekre. Egy elvárható egységes hazai rendszer felállítása érdekében minisztériumi (OKT- ?) ajánlás kibocsátása vagy ezzel egyenértékű egységes irányelvek kidolgozása nagyon hasznos lenne. Megszerezhető végzettségek és szakképzettségek listája A tájékoztatókban található információ általában kielégítő. Más szinten, szakon meghirdetett tantárgyak beszámításával kapcsolatos tájékoztatók, a kreditek egyenértékűségére vonatkozó intézmények közötti egyezmények. A máshol végzett tanulmányok, letett vizsgák beszámításával a tanulmányi és vizsgaszabályzatok általában kielégítően foglalkoznak. Hiányoznak viszont a tanulmányi egyezségre (learning agreement) és a bizonyítványokra (transcript) vonatkozó információk, valamint a mobilitási programokban követendő az adminisztrációs mechanizmusok.
A felmérés megállapításainak hasznosítása a kreditkultúra fejlesztésében Az elvégzett elemzés alapján az OKT szakmai útmutató kibocsátásával nyújtson támogatást az intézményeknek tájékoztatóik megújításában, hogy azok -
minden tekintetben megfeleljenek a 200/2000. Korm. sz. rendeletben lefektetett előírásoknak, rámutatva a jelenleg tapasztalható tipikus hiányosságokra, és kihangsúlyozva az elérni kívánt célokat,
-
az Internet útján mindenki számára információforrásként elérhetővé váljanak,
teljesen
friss,
megbízható
továbbá ajánlás formájában ösztönözze az intézményeket az ECTS Kézikönyvben leírt elvárások teljesítésére is, így elsősorban -
az angol nyelvű tájékozató anyagok összeállítására
-
a külföldi potenciális hallgatók információk megjelenítésére.
Budapest, 2003. november Scheiber Pál és Schimert Péter az OKT tagjai
számára
különösen
fontos
praktikus
