Assessing Study. InterregCluster Projekt Határon átnyúló vállalkozói együttműködések fejlesztése Csongrád és Temes megyékben. Dr

Assessing Study InterregCluster Projekt Határon átnyúló vállalkozói együttműködések fejlesztése Csongrád és Temes megyékben

2012

Dr. Nagy Csaba

1

TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló..........................................................................................................3 1. Bevezetés .........................................................................................................7 1.1. A tanulmány kidolgozásának háttere ...................................................................7 1.2. A tanulmány főbb tartalmi elemei........................................................................ 8 1.3. A tanulmány kialakításának módszertana............................................................8 1.4. A partnerség.......................................................................................................... 9 1.4.1. A partnerség fogalma és definíciói ......................................................9 1.4.2. A partnerség lehetséges céljai...............................................................10 1.5. Klaszter ...............................................................................................................10 1.5.1. Klaszter, mint fogalom..........................................................................10 1.5.2. Klaszteresedés, az új együttműködési forma........................................11 1.5.3. Klaszter vagy hálózat?..........................................................................14 1.5.4. Ágazati és regionális klaszterek…………………....………………...15 1.5.5. Ágazati klaszterek………………………………....………………….15 1.5.6. Regionális klaszterek……………………………....…………………16 1.5.7. A klaszter-életciklus………………………………....……………….16 1.5.8. Az előklaszterek……………………………………....……………….17 1.5.9. Induló, feltörekvő klaszterek………………………...……………….18 1.5.10. A terjedő (működő) klaszterek…………………...…………………18 1.5.11. Fenntartható, érett klaszterek……………………...……………….19 1.5.12. A hanyatló klaszterek……………………………...………………..20 2. Az Európai klaszterpolitika alapjai.................................................................................20 2.1. Az Európai Unió klasztereket támogató programjai 2007-2013 közöt..............21 2.2. A siker modellje: a Triple helix...........................................................................22 2.3. A klaszter-politikák és a klaszterszervezés közös elemei....................................23 2.4. A vállalkozói hálózatok típusai...........................................................................25 2.4.1. Vertikális hálózatok..............................................................................25 2.4.2. Horizontális hálózatok.........................................................................25 2.4.3. Vállalati innovációs hálózatok.............................................................26 2.5. A klaszterek..........................................................................................................26 2.6. Az együttműködésekből származó előnyök a vállalkozások számára................28 3. Csongrád megye bemutatása............................................................................................29 3.1. Népesség, térszerkeze...........................................................................................29 3.2. Infrastruktúra......................................................................................................30 3.3. Csongrád megye gazdasága...............................................................................31

4. Temes megye gazdasági szemléletű helyzetfeltárása.................................34 4.1. Temes megye bemutatása.....................................................................................34 4.2. A megye infrastruktúrája.....................................................................................35 4.3. Temes megye gazdasági helyzete.........................................................................36

2

5. Csongrád és Temes megyékben tevékenykedő román-magyar kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók tevékenységének elemzése..............................................................38 5.1. A határon átnyúló klaszterfejlesztéssel húzóágazattá fejleszthető iparágak a magyar-román határtérségben.................................................................................................39 5.1.1. Informatika.............................................................................................39 5.1.2. Megújuló energiaipar.............................................................................40 5.2. A vállalkozói együttműködések jogi és gazdasági lehetőségei Magyarországon és Romániában..............................................................................................................................40 5.2.1. Jogi és gazdasági lehetőségek Magyarországon....................................40 5.2.2. Jogi és gazdasági lehetőségek Romániában..........................................42 5.3. A stratégia keretei...................................................................................................43 5.4. Ágazati fókusz........................................................................................................44 5.4.1. Egészségipar............................................................................................44 5.5.2. Informatika.............................................................................................45 5.4.3. Megújuló energia és környezetipar, kiemelten az épületenergetika és energianövények termelése, felhasználása...................................................45 5.5. A határon átnyúló gazdasági együttműködések akadályozó tényezői és alapfel tételei............................................................................................................................45 5.6. A stratégia célrendszere........................................................................................49 5.7. Lehetséges beavatkozások a stratégiai célok elérése érdekében.........................51 5.8. A vállalkozói hálózatok nemzetköziesítésének lehetőségei.................................58 5.8.1. A nemzetköziesítés céljai, motivációi....................................................58 5.8.2. A nemzetköziesítés eszközei...................................................................59

6. Irodalomjegyzék...........................................................................................64

3

Vezetői összefoglaló Jelen tanulmány célja, hogy az InterregCluster Projekt keretén belűl feltárja és bemutassa a határon átnyúló vállalkozói hálózatok kialakításának lehetséges területeit, módszereit Csongrád megye és Temes megye kis- és középvállalkozásai között, ezáltal elősegítse a magyar-román határon átnyúló területi kohézió megteremtését és a területi egyenlőtlenségek felszámolását az. A tanulmány a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, az Európai Unió, Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A helyzetelemzések megállapításai A gazdasági szemléletű helyzetfeltárás alapján Csongrád megyéről az alábbi megállapítások tehetők:  A térség kedvező közlekedés-földrajzi elhelyezkedésű: a Tiszántúl közlekedési főútvonalai átszelik a megyét.  A megye könnyen hasznosítható turisztikai potenciálja magas (a gyógyvíz, termálvíz, mint alapvető természeti erőforrás rendelkezésre áll).  Jól kiépített, teljes vertikumú oktatási és K+F háttér áll rendelkezésre a humánerőforrás képzéséhez.  A megye relatíve nagy távolságra fekszik a fejlett (európai) ipari centrumoktól.  Jelenleg kevés vállalkozói együttműködési hálózat működik a térségben.  Az egészségipar, az informatika és a megújuló energiaipar klaszterfejlesztéssel húzóágazattá fejleszthető.  A magyar klaszter-politika eredményeként ígéretes klaszterkezdeményezések jöttek létre A Temes megyei helyzetelemzés főbb megállapításai  A megye kedvező földrajzi elhelyezkedésű: közel fekszik a magyar határhoz, ahonnan az európai piacok a kiépült gyorsforgalmi úthálózat miatt könnyebben elérhetőek; a KNY-i tranzitforgalom a megye területén áramlik keresztül.  Jól kiépített, magas színvonalú ipari parkok jöttek létre az elmúlt tíz évben (Temesvár és Lugos).  A humánerőforrás képzéséhez kiépülőben van az intézményi háttér (Temesvári Állami Egyetem karai és műszaki kutatóintézetei). Nagy számban áll rendelkezésre, szabad szakképzett, kedvező bérszínvonalú munkaerő.  Az üzleti szolgáltatások színvonala alacsony  A regisztrált munkanélküliek és inaktívak száma kiugróan magas. Drága a felsőfokú műszaki végzettségű munkaerő.  A megye nagy távolságra fekszik a fejlett európai ipari centrumoktól és fogyasztópiacoktól  Jelenleg nem működik vállalkozói együttműködési hálózat a térségben.

4

A stratégia A helyzetelemzések során megismertettük azokat a romániai és magyarországi gazdasági feltételeket, amelyekre a határon átnyúló vállalkozói hálózatok fejlesztésének stratégiája alapozható. Jelenleg azonban léteznek olyan tényezők, amelyek figyelembevétele nélkül nem lehetséges egy reális, ténylegesen megvalósítható stratégia megalkotása. Ezek az alábbiak: 1. A vállalkozások közti együttműködési hajlandóság 2004 után mind Magyarországon, mind Csongrád megyében jelentős fejlődés következett be előrelépések vállalkozói kooperációk kialakulásában. A magyar klaszterpolitika hatására a magyarországi vállalkozások egy része felismerte, hogy az együttműködések előnyei már rövid távon is jelentkeznek, és tartós előnyt jelenthetnek az erősödő piaci versenyben. Ezzel szemben Temes megyében és általában véve Romániában a vállalkozók körében mai napig jellemző az egymással és a külföldi partnerekkel szembeni bizalmatlanság. Ezt tovább erősítette az állami gazdaságpolitika is, amely nem ismerte fel időben a vállalkozói hálózatfejlesztés támogatásának fontosságát az ország gazdasági fejlesztésében. Bár az utóbbi időben változások kezdődtek, Temes megyében a vállalkozók nagy része számára a kooperáció csak abban az esetben elfogadható, ha rövid távú megtérülést kínál. 2. A sikeres klaszterkezdeményezések megjelenése Csongrád megyében az elmúlt években megnőtt a vállalkozói hálózati kezdeményezések száma, amelyekből ígéretes klaszterek indultak fejlődésnek. A pénzügyi- és humánerőforrások szétforgácsolását elkerülendő a kooperációk ösztönzése során célszerű a magyarországi klaszterfejlesztési tapasztalatokra, és a már működő, valós alapokkal rendelkező klaszterszerveződésekre építeni. 3. Potenciális húzóágazatok Összhangban az előző tényezővel, az erőforrások hatékony koncentrálása érdekében szükséges meghatározni azokat szektorokat, iparágakat, amelyekben már működik sikeres akkreditált klaszter, vagy jelentős igény illetve lehetőség mutatkozik a határon átnyúló vállalkozói együttműködések kialakítására. Elsősorban ezeken a területeken szükséges az együttműködések ösztönzésére fókuszálni. Ilyenek az egészségipar, az informatika és a megújuló energiaipar. A határon átnyúló gazdasági együttműködések akadályozó tényezői és alapfeltételei A korábbi tapasztalatok alapján beazonosíthatók azok az alapfeltételek is, amelyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozói együttműködések, klaszterek megerősödjenek. Ezek a kulcsfeltételek a következők: 1. Elkötelezett kulcsemberek, döntéshozók felkutatása és motiválása 2. Következetes és következetesen kommunikált klaszterpolitika 3. A klasztermenedzsment - szervezetek létrejöttének, működésének finanszírozása, támogatása 4. Dedikált források klaszterek fejlesztéseinek támogatására 5. A vállalkozói együttműködések kutatás-fejlesztési programokban való részvételének erősítése, ösztönzése 6. Finanszírozó szervezetek bevonása 7. A kutatóhelyek motiválása, aktív bevonása 5

A Csongrád megyei és Temes megyei viszonyokat bemutató helyzetelemzés, a projekt során lebonyolított workshopok, a szakmai interjúk és a korábbi tapasztalatok alapján jól azonosíthatók azok az akadályozó tényezők, amelyek a magyar-román vállalkozói együttműködések kialakítását, fejlődését és nemzetköziesedését egyaránt meggátolhatják: 1. Egységes klaszterpolitika hiánya Romániában 2. Pozitív együttműködési kultúra hiánya 3. Bizalomhiány 4. Közös érdekminimum felismerésének hiánya 5. Nyelvi problémák 6. Információ hiány a jogi és üzleti feltételekről 7. „Elrettentő” bürokrácia 8. Adott ágazaton belül a cégek versenyhelyzete 9. Infrastrukturális fejlettségbeli különbségek 10. Befektetési igények (idő, pénz, infrastruktúra) 11. Rövidtávú profit elvárás a vállalkozások részéről 12. Gyakran a hosszú távú megtérülés sem látszik 13. Egyetemi kutatószféra „motivációjának” gyengesége 14. Bérszínvonal különbsége Ennek megfelelően a stratégiaalkotás során olyan célkitűzéseket és azokhoz kapcsolódó konkrét beavatkozásokat célszerű megfogalmazni, amelyek: 1. hozzájárulnak a vállalkozói hálózatok kialakulásához szükséges kedvező feltételek megteremtéséhez; 2. valamint közvetve közvetlenül nagymértékben csökkentik az akadályozó tényezők negatív hatásait. A stratégia célrendszere és lehetséges beavatkozásai Távlati cél Csongrád és Temes megyékben a határon átnyúló vállalkozói együttműködések a kisés középvállalkozások versenyképességének erősítésén keresztül hozzájárulnak a határmenti térség fenntartható gazdasági növekedéséhez. Közeli cél A magyar és román kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása a határon átnyúló vállalkozói együttműködések erősítése révén Beavatkozások 1. : Tematikus képzések szervezése a vállalkozók számára a magyar-román együttműködések lehetőségeiről 2. : Legjobb gazdasági hálózatfejlesztési gyakorlatok bemutatása a döntéshozók számára 3. : Az egyetemek, vállalkozások és önkormányzatok közti kapcsolatok erősítése 4. : „Klaszter-kisokos” – klaszterfejlesztési kézikönyv szerkesztése kkv-k számára 5. : A meglévő vállalkozói adatbázisok tartalmi bővítése 6. : Tematikus klaszterhonlap létrehozása 6

7. : Döntéshozók és vállalkozók közti kapcsolatok építése 8. : A vállalkozói együttműködési igények folyamatos figyelése, tesztelése 9. : Pályázati projektgenerálás, projektfejlesztési tanácsadás 10. : Ügyintézési támogatás nyújtása az eltérő adminisztrációs rendszerek miatt 11. : Fordítási szolgáltatások biztosítása (magyar, román, angol nyelven) 12. : Fejlesztési és működési hitelkonstrukciók felderítése kkv-k számára, közvetítés a hitelintézmények és a vállalkozások között 13. : A kockázati tőkekonstrukciók megismertetése, kiközvetítése 14. : Jogi tanácsadás az együttműködő szervezetek alapításával kapcsolatosan 15. : A klasztermenedzsment-szervezetek működésének szakmai segítése A stratégia célja emellett az volt, hogy vizsgálja meg a vállalkozói hálózatok, klaszterkezdeményezések nemzetköziesítési lehetőségeit, különösen magyar-román viszonylatban. Erre vonatkozóan a jelenleg működő klaszterek helyzetéből és lehetőségeiből kiindulva a következő nemzetköziesítési szinteket és eszköztárat határozták meg. 1. Bevezetés 1.1.

A tanulmány kidolgozásának háttere

Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az átalakuló világgazdaság jelentette kihívásra a vállalkozások az egyre szorosabb gazdasági együttműködések kialakításával adhatnak sikeres választ. A kooperáció során kialakuló munkamegosztás, közös értékesítés és marketing jelentős költségelőnyöket generálnak, különösen a kis- és középvállalkozások esetében. A vállalkozói együttműködésen belüli gyorsabb és pontosabb információáramlás a versenytársakról, új piaci igényekről, változásokról pontosabb stratégiai pozicionálást tesz lehetővé. Ezek a tényezők együttesen növelik az együttműködésekben résztvevő vállalkozások versenyképességét. A projekt alapvető céljai az alábbiak:  Feltárni a határon átnyúló vállalkozói hálózati együttműködések potenciális területeit, ágazatait a két megye gazdaságában.  Elősegíteni a magyar valamint román kis- és középvállalkozások körében a hálózati együttműködés, mint üzleti érdek felismerését.  Lehetőséget teremteni a magyar és román vállalkozások számára a határon átnyúló vállalkozói együttműködésekhez szükséges kölcsönös bizalom erősítéséhez.  Megismertetni a lehetséges együttműködés jogi és gazdasági formáit mind Magyarországon, mind Romániában (a projekt során elkészülő tanulmányban)  Elkészíteni egy magyar-román vállalkozói adatbázist a kapcsolatteremtés megkönnyítésére. A projekt tevékenységei közé tartozik a nyitó- és zárórendezvények lebonyolításán kívül 3 db workshop, 2 Konferencia (egy Temesváron, egy Szegeden), 2 Benchmarking Visit ( egy Temesváron, egy Szegeden), szervezése a magyar és román vállalkozók ismereteinek bővítésének, valamint a vállalkozók közti kölcsönös bizalom érősítésének céljából. A konferenciák, workshopok és a kiállítás céljai hogy elősegítsék a nemzetközi különbségek

7

felszámolását. Benchmarking visit céljai a legjobb gyakorlatok megosztása. A megvalósítási fázis alatt az együttes projekt kidolgozása létrehozza az együttműködés fenntartását és a lehetőségeit melyet megvalósítanak úgy mint a közös adatbázist. A projekt másik célkitűzése jelen tanulmány elkészítése, mely feltárja a magyar-román határon átnyúló vállalkozói együttműködések lehetőségeit Csongrád és Temes megyékben. 1.2.

A tanulmány főbb tartalmi elemei

A tanulmány egy helyzetelemzésből és egy stratégiai munkarészből épül fel. A gazdasági szemléletű helyzetelemzés célja a két megye aktuális gazdasági-társadalmi helyzetének bemutatása a határon átnyúló vállalkozói együttműködések szempontjából. A romániai helyzetelemzést a román Projekt Partner készíttette és fordíttatta; A tanulmányrész elemzi a két megye:  Külső környezetének állapotát  Gazdasági környezetének állapotát  Műszaki infrastruktúrájának állapotát  Üzleti környezetének jelenlegi állapotát Ezek mellett ismerteti az európai és magyar klaszterpolitika elemeit, eredményeit, feltárja a határon átnyúló klaszterfejlesztéssel húzóágazattá fejleszthető területeket a két megye gazdaságában. A stratégiai tanulmányrész célja, hogy a helyzetelemzés és a workshopok során feltárt alapfeltételek és akadályozó tényezők figyelembe vételével olyan célokat és beavatkozásokat fogalmazzon meg, amelyek elősegíthetik magyar-román határon átnyúló hálózatok kialakítását. Tartalmi elemei az alábbiak:  A stratégia  A stratégia keretei  Ágazati fókusz  A határon átnyúló gazdasági együttműködések akadályozó tényezői és alapfeltételei  A stratégia célrendszere  Beavatkozások a stratégiai célok elérése érdekében  A vállalkozói hálózatok nemzetköziesítésének lehetőségei  A nemzetköziesítés céljai, motivációi  A magyarországi akkreditált klaszterek nemzetköziesítésének lehetőségei 1.3.

A tanulmány kialakításának módszertana

A tanulmány elkészítéséhez szükséges információk összegyűjtése szekunder és primer adatok utáni kutatás segítségével történt. Az információ gyűjtés során kiemelten vették figyelembe a hazai fejlesztéspolitikát alapjaiban meghatározó, 2007-2013-as időszakra készült tervdokumentumokat. A szekunder információgyűjtést primer személyes interjúkon alapuló kutatás tette teljessé. Ennek során a projekt keretében rendezett workshopokon megjelenő román és magyar vállalkozók mondhatták el kötetlenül véleményüket, meglátásaikat, javaslataikat a magyarromán vállalkozói együttműködésekről.

8

A helyzetértékelés elkészítését követően került sor a román-magyar vállalkozói együttműködések kialakítását megalapozó fejlesztések stratégiai irányainak kidolgozására. Ennek során támaszkodtunk a megismert vállalkozói véleményekre, a workshopokon elhangzott előadásokra és észrevételekre, valamint a gazdasági helyzetelemzések eredményeire. Az elkészült tanulmány kijelöli a magyar-román vállalkozói együttműködésének közös fejlesztésének jövőbeli irányait és elemeit. Emellett segíti a döntéshozókat a megfelelő regionális gazdaságfejlesztési döntések meghozatalában, fontos információkkal szolgál a vállalkozások számára a magyar-román együttműködések kialakításhoz.

1.4.

A partnerség

A partnerség sokféleképpen értelmezhető fogalom. Jelentése eredetileg a kereskedelmi-jogi, mezőgazdasági együttműködések vagy közös képviseleti rendszerek jellemzéséhez kapcsolódott, főképp angolszász, spanyol és németajkú területeken elterjedve. Ebből látszik, hogy már régebben is az együtt végzett, közös tevékenységekben való részvételt és a vele járó kölcsönös bizalmat és tiszteletet fejezte ki. Az 1980-as évektől kezdve a partnerség egyre általánosabb és szélesebb jelentést kapott az által, hogy a transznacionális jellegű – azaz országokat is átívelő – gazdasági, társadalmi projektek egyik alapvetésévé vált, majd a későbbi évek szakirodalma a partnerséget gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális fogalomként is értelmezte. 1.4.1. A partnerség fogalma és definíciói A partnerség fontosságát mi sem hangsúlyozza jobban, minthogy külön alapelvként szerepel az Európai Unió regionális politikájának okiratában: „A partnerség magába foglalja a szoros együttműködést az Európai Bizottság és minden tagország nemzeti, regionális, helyi illetve más szinten felelős hatóságai között, beleértve a tagállam meghatározott gazdasági és társadalmi partnereit is.”1 „Partnerség: a különböző érdekcsoportok, érdekképviseletek közreműködése a programok és projektek előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében.”2 Intézmények viszonylatában a partnerség lényegét leggyakrabban az alábbi kifejezésekkel fogalmazzák meg: a közös cél, az érdekérvényesítés színtere; összefogás; megrendelések és források megszerzésének lehetősége; innovációk, ötletek és új látásmód forrása; visszajelzés saját munkánkról, kritika; bátorítás és sikerélmény.3 Végül pedig az Ashridge Centre for Business and Society szerint a partnerség: “Három vagy több szervezet – képviselve a köz, a magán és az önkéntes szektort – együttes cselekvése világosan meghatározott célok mentén, különböző erőforrások mozgósításával. A partnerség célja, hogy az egyéni részek összességénél többet szolgáltasson.”4 1

Az Európai Unió Tanácsának 1999. június 21-i 1260/1999/EK. rendelete http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1763&articleID=6114&ctag=articlelist&iid=1 (letöltés:2012-04-03) 2 Az EU támogatáspolitikája - Tempus Közalapítvány http://www.tka.hu/upload/docs//kepzesek/SA30/5uniostamogatasok.pdf (letöltés:2011-04-03) 3 Nowackiné Tóth Katalin : A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában (2006. április. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET), 7. oldal 4 Nelson, J., Zadek, S. (2000): Partnership Alchemy. Social Partnership in Europe. Copenhagen: The Copenhangen Centre 14. o. valamint Arató Krisztina–Bartal Anna Mária–Kónya Márton–Nizák Péter: AZ

9

1.4.2. A partnerség lehetséges céljai A partnerség eszköz egy célhoz. Fogalmának meghatározásánál több definícióban is szerepelt, hogy valamilyen közös céllal – pl. leendő együttműködés – jön létre. Nézzük meg közelebbről, mik lehetnek ezek a lehetséges célok:  egy adott térség vagy ágazat fejlesztési stratégiájának kialakítása és rendszeres felülvizsgálata, továbbfejlesztése; adott terület fejlesztési stratégiájának megalkotásához és véghezviteléhez elengedhetetlen egy széles körű partnerség összefogása.  a megvalósítás eredményességének erősítése azáltal, hogy a program teljes életciklusa alatt bevonásra kerülnek azok a szervezetek, amelyek aktív szerepet játszanak a program megvalósításában; ez lehetővé teszi a sokkal összehangoltabb cselekvést, beavatkozást; minden fontos érintettet be kell vonni a partnerségbe.  a beavatkozás, az intézkedések megfelelő fókuszálása, hiszen a különböző bevont partnerek jobban ismerik térségük valós szükségleteit, és képesek a beavatkozásokat azokra a területekre koncentrálni, amelyeken arra leginkább szükség van; a magánérdek és a közérdek még a legdemokratikusabb közegben is eltérő hangsúlyt kaphat: biztosítsuk a legnagyobb nyilvánosságot, hogy kiderüljön, valóban mire kell a projektnek összpontosítani.  további célja még az (elsősorban helyi) fejlesztési kapacitás erősítése a partnerek bevonásán és aktív közreműködésén keresztül. A fentiekből láthatjuk, hogy a létrejövő partnerség szereplői között lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolatnak kell létrejönnie, hiszen az együttműködésnek stratégiai célt kell szolgálnia. Nézzük meg, milyen problémák merülhetnek (merültek) fel a partnerségekben, és következésképp milyen feltételekkel valósul meg sikeres partnerség! A partnerség akkor lesz hatékony és működésében sikeres:  ha a felek közt biztosítva van a kétoldalú (kölcsönös), és folyamatos információcsere,  ha a közvetlen projekten, és önmagukon túlmutatva a döntések előkészítésében együttműködnek a térségi szereplőkkel, a gazdasági és a civil szervezetekkel,  ha kölcsönös bizalommal, együtt, és egyenrangú félként vesznek részt a tervezésben és a végrehajtásban.5 A partnerség mára már úgy jelenik meg, mint alapvető képesség a sokszereplős intézményközi és/vagy transznacionális együttműködésre, kulcsot adva a résztvevők kezébe a regionális és helyi fejlesztési források megszerzéséhez. 1.5.

Klaszter

1.5.1. Klaszter, mint fogalom Nem létezik hivatalos, egyetlen és mindenki által elfogadott klaszter-definíció, viszont az szinte minden klaszterre igaz, hogy egy különleges együttműködési forma, sajátos szövetség, „partnerség” mely egyre népszerűbbé válik Európa-szerte is – az Egyesült EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJAI ÉS A PARTNERSÉG ELVE MAGYARORSZÁGON (Rejtjel Kiadó Budapest, 2008) 114. oldal. 5 Nowackiné Tóth Katalin : A partnerség elve a Strukturális Alapok felhasználásában (2006. április. MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET), 20. oldal

10

Államokban már régóta ismert szerveződési modell. A magyar „klaszter” szó az angol „cluster”-ből ered, melynek jelentései: csoport, fürt. Hogy jobban megértsük, milyen „csoportosulásról” is beszélünk, nézzünk meg pár definíciót! Michael Porter klaszter definíciója szerint (1998): „Kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, szakmai egyesületek) földrajzi koncentrációja melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze”6 Az EU Vállalkozási Főigazgatóságának enterprise cluster definíciója pedig a következő: „a klaszter olyan egymástól kölcsönösen függő vállalatok és kapcsolódó intézmények csoportja, melyek együttműködők és versenyzők; földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak; meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak, közös technológiák és képességek kötik őket össze; tudományos alapúak vagy hagyományosak; még intézményesülés előtt állnak vagy már intézményesültek (megfelelő klasztermenedzserrel).” Tehát a klaszter a gazdasági szereplők (vállalkozások, szervezetek, intézmények) csoportosulásának, a közös és kölcsönös előnyök megszerzése érdekében folytatott kooperációjának viszonylag modern formája. A klaszterek közös jellemzői:  a klaszterhez tartozó tagok nagy része között mindig megfigyelhető a tartós együttműködés (pl. hálózat, ellátási lánc)  erőforrásokat és kompetenciákat megosztják egymás között, kombinálják ezeket  intenzív kapcsolat jellemzi őket a helyi intézményekkel  földrajzilag koncentrálódnak 1.5.2. Klaszteresedés, az új együttműködési forma Ahhoz, hogy bármiféle klaszteresedés megindulhasson gazdasági-politikai valamint technikai átalakulásnak, változásnak is történnie kellett, melyek az alábbiak voltak:  deregulációs politika: a 80-as években megszűntek a nagy kereskedelmi határok (vámok), a versenypolitika és a pénzügyi szektor szabályozására vonatkozó szigorú törvények liberalizálódtak (pl. glasznoszty és peresztrojka). A tőke és termelési áramlások szabaddá tétele és a telephelyek létrehozásának támogatása már az új gazdasági szemlélet jelei voltak.  információs és kommunikációs technológiák szerepének növekedése és elterjedése: a határtalan információáramoltatás, adattárolás és automatizált banki- pénzügyi műveletek jelentős gazdasági és innovációs területté nőtte ki magát. Az információ s megőrzésére, megosztására létrehozott tudásbázisok szerepe megnövekedett. E kettő elkerülhetetlen következménye lett a világpiaci verseny erősödése – az országokon is átívelő nemzetközi –vállalatok, - intézmények, és – pénzpiacok uralják a gazdasági szerepköröket. Az államok (kormányzatok) e liberalizált gazdasági-piaci versenyben nem korlátozhatnak, vagy protekcionista intézkedésekkel nem védhetik meg a hazai vállalatoknak. Tehát kellett keresni egy megoldást, amivel a hazai gazdasági szereplők

6

Héjj Tibor: Klaszter- új divatszó, vagy valódi értékteremtő? (2008. jan. 17. Proactive Management Consulting) http://www.p-m-c.hu/upload/file/Klaszter_uj_divatszo.pdf (letöltés:2011-04-03)

11

esélyeit mégis megnövelik a globális folyamatokkal szemben: ez pedig a klaszter-alapú gazdasági szemlélet.7 A globális verseny összefogásra, együttműködésre késztet és a versenyképesség növelése érdekében minden eszközt és lehetőséget érdemes megragadni. A klaszteresedés pontosan ezt a célt szolgálja: a lokális (földrajzi) alapon és/vagy ágazatonkénti (spontán, bottom-up) csoportosulások erőforrásaik egyesítésével, együttműködéssel, közös hálózat kiépítésével, sokkal hatékonyabban boldogulnak a gazdaságban, mint egy-egy különálló vállalat. Ilyen értelemben valóban újfajta munkamegosztásról beszélhetünk – mely az elmúlt 15-20 évben vált népszerűvé –, és nagyon hamar a globális verseny alapegységévé is válhat. Íme néhány példa az iparágak térségi koncentrációjára: - London, New York – pénzügy - Hollywood – média, filmipar - Dél-Németország, Detroit – autógyártás - Stockholm, Finnország – telekommunikáció - Észak-Olaszország – textil- és divatipar, - valamint a Szilikon-völgyben létesített computer-csúcstechnológia. A piaci versenyt mindig egy adott termék vagy szolgáltatás piacán kell értelmezni, vagyis iparáganként kell feltárni a vállalati versenyelőny lehetséges forrásait is: Porter rombuszmodellje négy determinánsra, azaz meghatározó tényezőre helyezi a hangsúlyt. Ezek pedig a következők: 1. tényező (input) feltételek 2. keresleti feltételek 3. a vállalati versengés és a stratégia összefüggései 4. támogató és kapcsolódó iparágak8 A modellnek a jelentősége, hogy egyfajta „szegmentálást” végez a piac összetevői között, pl. a tényezőknél megkülönbözteti az általános tényezőket, amelyek bármilyen iparágban felhasználhatók (pl. képzetlen fizikai munkaerő), valamint a speciális tényezőket, amik mindig lokálisak és iparág-specifikusak. Az iparági versenyelőnyök létrejöttében a minőség és a specializálódás nagyobb szerepet kap ebben a modellben, mint a mennyiség. Esetünkben azért fontos a rombusz modell, mert Porter két tényezőt emel ki, amelyek mindenképp szükségesek a iparági tartós versenyelőnyhöz: a térbeli koncentrációt és az innovációt. Ezek a tényezők pedig a regionális klaszterek sajátjai.

7

Lengyel Imre: A hazai építőipar versenyképességének: klaszterek szerepe a gazdaságfejlesztésben. (Régió Art, Győr 2002). 7. fejezet: A klaszterek fejlesztésének általános tapasztalatai 172-173. old. 8 Lengyel Imre-Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan (Dialog Campus Kiadó 2004.) 175-178.old.

12

1. ábra: Porter rombuszmodellje Lengyel Imre szerkesztése

A piaci verseny lényege, az alkalmazott vállalati stratégiák és a gazdasági alapállás szerint megkülönböztethetünk hagyományos ágazati- és klaszter-alapú szemléletet. A hagyományos nézet elkülönült, egymással versengő piaci szereplőket feltételez, míg a klaszter-alapú szemlélet a térségben működő vállalatok közös érdekéből, a kooperáció elsődlegességéből és a verseny bizonyos önkéntes korlátozásából indul ki – egy térségben, régióban működő vállalkozások valamilyen szintű együttműködését tartja szem előtt. Az ágazati szemlélet a hagyományos fordista ciklushoz kötődik, azaz kormányzati és vállalati szinten is centralizált döntéshozatal (top-down) jellemzi. A nagyvállalatokra jellemző szemlélet velejárója a vertikális integráció, gyenge az innovációs hajlam, az együttműködés szinte is alacsony. Az erősen központosított költségvetési forrásokra alapoz.

13

A posztfordista – más néven neofordista – ciklus szemléletét tükrözi a klaszter-alapú együttműködés, amire a hagyományossal ellentétben itt a „laposabb” (a hierarchia alacsonyabb szereplői is egyre több döntéshozatali joggal rendelkeznek) és rugalmasabb hierarchia, gyakori az outsourcing (kiszerződés) a hálózatok nyújtotta lehetőségeket jobban ki tudják használni, valamint a helyi kis- és középvállalkozókkal (KKV) való intenzív együttműködés. A politika célja, néhány kiválasztott kulcsiparág, vagy klaszter speciális igényeinek kielégítése, átlátható versenyfeltételek teremtése a termelékenység és az innovációképesség javítása érdekében (Rosenfeld 2002).9 Így lesz a klaszter-alapú szemlélet tulajdonképpen a regionális politika egyik hajtóága. 1.5.3. Klaszter vagy hálózat? A klaszter és hálózat hasonló fogalmakat jelölő szavak, de mégsem egymás szinonimái: ebben a fejezetben rávilágítunk a különbségekre. A 1. táblázat10 alapján vizsgáljuk meg, milyen együttműködési eltérések mutatkoznak meg! 2. táblázat: Hálózatok és klaszterek összehasonlítása Rosenfeld (2001)

Mindkét fogalomban közös az erős szervezeti kapcsolatrendszer, mivel a vállalatoknál alapvetően meghatározóak a kapcsolatok: összekapcsolják erőforrásaikat és adottságaikat, pl. beszállítókkal, ügyfelekkel való érintkezés. A hálózatok olyan integrációk, melyek tagjai között a kapcsolatok sem csupán piaciak, sem tisztán hierarchikusak és ezekben a kapcsolatokban a szociokulturális elemeknek kitüntetett jelentősége van, melyben a gazdálkodó szervezetek dominálnak, mint tagok. Céljukban is különbözik a klaszterektől, hiszen a profitszerzés mellett nem törekszenek tudatosan közpolitikai célok megvalósítására: regionális- vagy kisvállalkozás-fejlesztési,

9

Grosz András: A klaszter orientált fejlesztési politika külföldi tapasztalatai (Fiatal regionalisták IV. konferenciája, 2004. november 13-14. Győr. Győr: Széchenyi István Egyetem-MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet. 2004. CD kiadvány.) 9. oldal. 10 Kovács Attila Tamás-Tóth Tamás: Ph.D. hallgatók: Klaszterek létjogosultsága, életképessége Európában és hazánkban, mindezek tükrében az Észak-magyarországi Autóipari Klaszter és innovatív lehetőségei; a táblázat Rosenfeld (2001) alapján.

14

esetleg innovációs politikai eredményekre. A hálózat fogalmának további fejlődése és finomodása hozta létre a klaszter fogalmát. A klaszter tágabb és lazább együttműködési forma, mint a hálózat. Közösen élvezik az adott térségben levő speciális munkaerő-bázist, infrastruktúrát, innovációs lehetőségeket, ugyanakkor maguk is versenytársai egymásnak. 1.5.4. Ágazati és regionális klaszterek A klaszterek tipizálásánál két alaptípust különböztetünk meg: ágazati és regionális klasztereket. Az eddigi meghatározások lényegében a regionális klasztert írták körbe, melynek lényege a területi koncentráció. Az iparági klaszter definíciója Porter szerint a következő: „egy értéknövelő termelési (ellátási) láncban egymáshoz erősen és kölcsönösen kapcsolódó vállalatok hálózataként adható meg, amely kiegészül specializált szolgáltatásokkal és egyéb intézményekkel.”11 Itt nem a lokalitás a lényeg, hanem az ország húzóágazatának vállalatainak összefogása. Mindkét klaszternél 3-3 típust különböztetünk meg (2.táblázat): 2. táblázat: Iparági és regionális klaszterek típusai Lengyel I. (2001)

A típusok a klaszter méretei szerint tagolódnak: a megaklaszter tevékenysége az egész nemzetgazdaságot meghatározza, a mezoklaszter az országon belüli adott iparág versengőit mutatja meg, a mikroklaszter pedig adott iparághoz tartozó egy-két vállalat értékláncrendszerét, kereskedelmi hálózatát jelenti. Regionális klasztereknél fontos megemlíteni, hogy mindig a valós kirajzolódott vonzáskörzetet és nem a közigazgatási területeket kell egységnek venni. A makroklaszetek térségi bázisa az egész ország, minden régióban megtalálhatók a beszállítók vagy a partnerszervezetek. A regionális klaszter bázisa kb. egy régiónyi terület, míg a lokális klaszterek leginkább egy-egy település térségében működik. A klaszter vonzáskörzetének megállapítása fontos lehet a közigazgatási intézményekhez kötött működésnél, valamint támogatások pályázatánál. 1.5.5. Ágazati klaszterek Ebből a típusú piaci szerveződésből mérhetően több van jelen minden országban. Az ágazati klaszterek mindig egy húzó ágazat mentén szerveződő vállalatok, intézmények, szervezetek és önkormányzatok együttese. Fő célja leginkább e húzó ágazat keretei között 11

Lengyel Imre-Rechnitzer János: Regionális gazdaságtan (Dialog Campus Kiadó 2004.) 181. old.

15

történő érdekegyeztetés, közös –erőforrások és –kutatások valamint -tudásbázis megalapozása. Ágazati klaszterek hazánkban például: ingatlanfejlesztési klaszter, turisztikai klaszter, termálklaszter, autóipar klaszter, szállítmányozási klaszter, élelmiszeripari klaszter, egészségügyi klaszter stb. Ezen klaszterekhez való csatlakozás előnyöket jelent a tagoknak, hiszen együttes erővel valósulnak meg olyan közös beruházások, melyeket egyedül akár több okból sem (pl. pénzügyi, szakmai tudás hiánya) tudna megvalósítani. Kezdetben hazánkban el kellett fogadtatni vállalkozásokkal, akik egy ágazatban tevékenykedtek, hogy ne úgy tekintsenek egymásra, mint a konkurenciára, hanem úgy, mint egymás költséghatékony erőforrásai, kiterjesztett kapcsolatrendszerei. Most már nálunk is egyre intenzívebb klaszteresedésfolyik, ugyanis a vállalatok rájöttek, hogy így olyan előnyökhöz jutnak, mint például közösen használható eszközös, marketing- és értékesítési csatornák, ágazat számára kialkudott kedvezményes beszállítói árakhoz, kedvezményes szolgáltatásokhoz s nem utolsó sorban olyan tudásbázisokhoz, melyekhez egyedül a vállalat önmaga képtelen volna. A klaszterek számára kiírt pályázatok egyedülálló forrást, innovációs katalizátort jelentenek minden egyes klasztertag számára. 1.5.6. Regionális klaszterek E klaszterek szerveződési célja az adott régióban tevékenykedő vállalkozások, intézmények, szervezetek és önkormányzatok összefogásával a régió üzleti adottságai, és a térségi arculat fejlesztése. Így egyrészt ennek a sokszínű érdekképviseleti együttműködési keretei között vonzóbbá válik a térség a betelepülni vágyó cégek, vállalatok számára; másrészt mivel számos ágazat képviselteti magát egy ilyen klaszterben, sok új szolgáltatás, vállalkozás alakulhat ki, a vállalkozások közötti párbeszéd, a társági együttműködés valamint az egymás számára generált üzleti lehetőségek mind a klaszter sikerességét szolgálják. Regionális klaszterek két esetben alakulnak ki: vagy nagyon fejlett gazdasági adottságokkal rendelkező térségnél, ahol a versenyképesség maximalizálása a cél – hazánkban ilyen térség Törökbálint. A másik esetben viszont épphogy az infrastruktúra és az üzleti beruházások kevésbé intenzív volta miatt szükségesek, hogy ösztönözzék ezeket a beruházásokat, invesztálásokat a térség más vállalatok általi jobb megismerése céljául. Ezen klaszterforma keretei között az alapítók és a tagok is számos ágazat fejlesztési lehetőségeivel ismerkednek meg, és közös térségi projektek keretei között, együttesen építkeznek. A klaszterek célja, hogy a regionális szinten összeadódott tudásbázis, kapcsolatrendszer, célkitűzések által a régió versenyképességi mutatói, a betelepülős cégek száma, a helyben kialakított új szolgáltatások megjelenése, önmagában regionális és országos szinten is hozzáadott értéket képviseljen.12 1.5.7. A klaszter-életciklus Mint már említettük, a klaszterek az egyes országok versenyképességének kulcsát jelenthetik, ahogyan a regionális klaszterek a regionális felzárkózás eszközei lehetnek. Az utóbbi évtizedekben egyre több esettanulmány készült a klaszterekről, melyekben a különböző fejlődési fázisokat vizsgálták. A klaszter fejlődési fázisának megállapítása fontos lehet, ha a klaszter már régebb óta megalakult és sikeres az együttműködés a tagok között, mivel a 12

BDM Klaszter dokumentumai: Klaszterek általában – a klaszter szervezetek formái (2008)

16

legeredményesebb klaszterek egy minősítési eljárás folyamán „akkreditált klaszterekké” válhatnak, ami előnyt jelenthet a különböző pályázatok elbírálásánál. Többféle elemzés is készült, néhol négy, máshol hat életciklust különböztetnek meg a szakértők: sokszor a vállalkozások meglétét is már külön elő-fázisként említik meg. Bár, ezt az állapotot azonban még nem sorolhatjuk az igazi klaszterek közé, hiszen kialakulások egyrészt 10-15 évbe is beletelhet, másrészt politikai-gazdasági motivációkra is szükség van egy klaszterkezdeményezés elindításához, mégis most négy fő életciklust különböztetünk meg (2. ábra) e szerint (a hanyatlást nem számolva):  Előklaszterek  Feltörekvő klaszterek  Terjedő/működő klaszterek  „Felszállóág” – kialakult klaszterek 2. ábra: Klaszter-életciklusok Netwin Üzleti Tanácsadó Kft (2007)

A különböző klaszter-életciklusok, életfázisok megértése segít, hogy még jobban felismerjük a klaszter gazdasági befolyását. 1.5.8. Az előklaszterek Ez az ún. „úttörő vállalkozások” meglétének fázisa, azaz a térségben megfigyelhető olyan vállalkozások megalakulása, melyek valamilyen speciális, lokális tudáson alapulnak. Természetesen nem minden ilyen helyzet lép újabb lépcsőfokot egy klaszter elindításához – pl. szükséges a kritikus tömeg elérése –, de ez a fajta vállalkozás-koncentrálódás mindenképp feltételként szerepel.13

13

Klaszterek és támogatásuk az Európai Unióban és Magyarországon /Szegedi Egyetem – Gazdaságtudományi kara 161.oldal. http://www2.eco.u-szeged.hu/region_gazdfejl_szcs/pdf/konyv7/6fejezet.pdf (letöltés:2012-04-03)

17

1.5.9. Induló, feltörekvő klaszterek A klaszter létrejöttekor még csak kezdetleges szinten rendelkezik intézményi háttérrel. A vállalkozások száma miatt elmondható, hogy a klaszter összetétele még meglehetősen heterogén. Ami viszont lényeges, hogy a vállalatoknak már van hosszú távú víziója a technológiai fejlődés tekintetében, valamint a feltételek már adottak (pl. erős tudományos bázis), mely a most kialakuló klasztert potenciálisan egy kritikus tömeggé teheti. Mi jellemzi az induló klasztereket? Először is az információ megosztása és a kommunikáció megteremtése érdekében rendszeres belső hírlevéllel kell tájékoztatni a klasztertagokat minden fontos eseményről, hírről. Továbbá a klaszternek induláskor gondoskodnia kell regionális (saját) beszállítói láncokról (adott régió termékei, erősségei), vállalati profilok megjelenítéséről, vállalatok és versenytársak (erősségek és gyengeségek) és technológiai trendek feltérképezéséről, technológiák elérhetőségéről, alkalmazhatóságukról. A kezdetekkor szintén fontos minden támogatási lehetőség megragadása - pl. képzési lehetőségek - és a pályázati források figyelése, mely akár tőkeérték bevonásával az innováció kulcsát jelentheti. Az egységes, közös megjelenés érdekében a klaszternek el kell indítania saját honlapját – ahol már nem csak a belső érintettek kapnak információkat (pl. hírlevéllel), hanem a külső érintettek is. Evvel együtt jár a közös lógó, közös arculati elemek tervezése. A tagoknak a klaszter lehetőséget nyújthat a klaszter szempontjából fontos képzéseken, szakmai tanulmányutakon, üzletemberi találkozókon való részvételre. Kiállítási/vásári megjelenéseket a klasztertagok immár közös megjelenésként szervezik. Ennek az életciklusnak két dolog vethet véget: az első, hogy növekvő stádiumba lép, amikor is a vállalatok már hálózatban működnek, és képesek kiaknázni a szinergiákat is. Ekkor a klaszter fejlődését leginkább a kialakuló piacfolyamatok viszik előre. A másik véglet pedig, ha a klaszter elveszíti potenciáját arra, hogy működőképessé váljon, és hanyatlásnak indul. 1.5.10. A terjedő (működő) klaszterek Egyes tanulmányok a terjedő klasztereket még egy szempontból megkülönbözteti a működési éveik szerint. E szerint az első fázisba sorolandók az 1-3 éves, a másodikban pedig a három évnél idősebb klaszterek. Vizsgáljuk meg, mi jellemzi a különböző terjedő klasztereket ezekben a fázisokban! Működő klaszter I. fázis (1-3 év igazolt működés) A termelést közvetetten segíti a technológiai innovációs menedzsment, a beszállítói kapcsolatok felkutatása, fejlesztése (üzleti ajánlatok közvetítése; ki-mit gyárt), a szakmai klubok, benchmarking klub (gyakorlatok összemérése), az információs adatbázis, a szakágazati K+F és egyéb fejlesztési szolgáltatók és szolgáltatásaik adatbázisa, a kapcsolódó termelési szolgáltatók adatbázisa, a képzési intézmények és képzési programok adatbázisa, a pénzügyi szolgáltatók, az információs adatbázis a termelési eszközök beszerzéséről, és rendszerkatalógus készítése A klaszter tréning programok vezet pl. tematikus szemináriumok a releváns gazdasági/technikai kérdésekre, szakmai minősítő és továbbképző programok, vállalatvezetők részvételével megrendezett workshop-ok, vállalatközi képzések valamint gyárlátogatások. A kooperációs projektek generálása és támogatása a következő sorrendben történik:

18

1. 2. 3. 4.

Projekt megfogalmazása és „kitalálása” Partner meghatározása „párosító” szolgáltatás – partnerek összehozása, kapcsolatok létrejötte Feladatok és felelősségi körök felosztása, szükséges eszközök meghatározása, és megszervezése a résztvevőkkel folytatott konzultáció alapján 5. Kiegészítő állami vagy nemzetközi forrás felkutatása, pályázati feladatok elvégzése Egyéb innovációs szolgáltatásokkal is bír, mint pl. a pályázati tanácsadás (pályázatfigyelés, pályázatkészítés, partnerkeresés) – ezzel támogatja a klasztertagokat is. Továbbá a támogatási források, hitelrendszer felkutatása, piackutatás, szakmai találkozók, bemutatók, tréningek szervezése és a kiadványok készítése is klaszter feladata. A térség egyéb szereplőinek nyújtandó szolgáltatáscsoportok a következők: 1. Vállalkozások támogatási/képzési igényeinek felmérése 2. Befektetés ösztönzési tevékenység végzése 3. Szerződéses kutatási kapcsolatok elősegítése 4. Hallgatók gyakorlati helyeinek, elhelyezkedésének biztosítása 5. Lehetőség biztosítása a felsőoktatási intézményeknek az oktatás-tematikájuknak a tudás-alapú vállalatokkal való informális egyeztetésre 6. Kutatási intézmények ipari kapcsolatainak megteremtése 7. A regionális innovációs politika megvalósításának elősegítése A kezdeti klaszterekkel ellentétben a növekvő (működő) klaszterekben már pontosan látszanak a határok. A klaszter növekedése, a tagok számának bővülése és koncentrációja a klaszter határain belül növeli az innovációs hálózatot és a fogyasztó-szállító közötti kapcsolatok megteremtésének a lehetőségét. Ez a növekedése egyfajta potitív miliőt teremt, mely hatással a már meglévő és újonnan formálódó vállalkozásokra is. Működő klaszter II. fázis (3 éven túli igazolt működés) A termeléshez közvetlenül kapcsolódó legfőbb innovációs szolgáltatások a termékfejlesztés (termékötletek keresése és közvetítése, termékfejlesztési folyamat megszervezése, iparjogvédelem, prototípusok elkészítésének koordinálása, fejlesztő, gyártó és értékesítő konzorciumok szervezése, projekttervek készítése), a gyártástechnológia fejlesztés (pl. csomagolás, anyagvizsgálat), a technológiai transzfer (új eljárások, technológiák átvétele), a minőségirányítás (nemzetközi szabványok, környezetközpontú minőségirányítás stb.), a formatervezés valamint a együttműködések fejlesztése (iparvállalatok és a térség egyéb szereplői között). 1.5.11. Fenntartható, érett klaszterek Ebben a ciklusban már nem bővül folyamatosan új tagokkal a klaszter – mondhatni a foglalkoztatottak száma szinte stagnál, viszont már kiépített stabil hálózattal rendelkezik. Termékei és szolgáltatásai magasabb minőségűek – innovációs termékek –, versenyképesek más térségekkel szemben is (régió, nemzeti vagy akár több országot is nézve). Külső vállalatokkal, intézményekkel való kapcsolata tartja mozgásban, a tudás beemelésére nyitottan. Ebben a fázisba soroljuk a már akkreditált innovációs klasztereket is. Ha kimeríti a technológiai lehetőségeit, akkor a klaszter hanyatlásnak indulhat. Ha viszont a klaszter még időben visszalép egy előző életciklusba – pl. új piacokra történő belépés – , új növekedési fázisba is érhet.

19

1.5.12. A hanyatló klaszterek Mikor a klasztertagok száma erőteljes csökkenésbe kezd, foglalkoztatottjainak száma csökken, akkor elérte hanyatló életciklusát. Radikális változtatásra van szükség, ha a klaszter továbbra is versenyképes akar maradni, három lehetőség adott: a klasztert felszámolják és eltűnik; a fejlődni már nem képes fejlesztési utat felváltja egy új technológia (pl. hagyományos hangszerkészítő klaszter átvált elektronikus hangszerek gyártására); a klaszter egy teljesen új fejlesztési pályát tűz ki célul (pl. a Ruhr-vidéken, ahol a hanyatló acélipari termelésből a klaszter megpróbált elmozdulni a környezetvédelmi technológiák irányába).14 2. Az Európai klaszterpolitika alapjai Az EU hivatalos klaszterpolitikájának kezdetei egészen a 90-es évek elejére tehetőek: a klaszterek támogatása kiemelt szerepet kapott az Európai Bizottság 1993-ban kiadott „Növekedés, Versenyképesség és Foglalkoztatás” című fehér könyvében. Az azóta eltelt időszakban a különböző szintű vállalkozói hálózatok támogatása mind EU-s mind tagállami szinten a gazdaságpolitika fejlesztésének alapelvévé vált. A klaszterfejlesztési folyamat fontos állomása a 2008. január 22-23-án nyilvánosságra hozott Európai Klaszter Memorandum, amelyet eddig 70, Európai Unión belüli és társult országbeli szervezet írt alá. Az Európai Klaszter Memorandum A 2007 végén az Európai Unió megbízásából kidolgozott dokumentum célja, hogy felhívja az Unió tagállamainak és régióinak figyelmét a klaszteresedés támogatásának fontosságára. A dokumentumban az innovációt, a nemzeti és regionális fejlesztést megcélzó 4*5 alapelv került megfogalmazásra a közösségi politika számára: Európában a dinamikus klaszterek a következőkkel jellemezhetőek: 1. az innovációs és gazdasági konjunktúra kulcstényezői, 2. fejlődésük a piacon spontán módon megy végbe, 3. ott fejlődnek, ahol erős a verseny a régiók között, 4. tükrözik az adminisztratív és szervezeti határokon átnyúló együttműködések és összefonódások meglétét, 5. sokkal láthatóbbakká válnak, ha szoros kapcsolat jön létre más országok vagy régiók klasztereivel. A gazdaságfejlesztési ügynökségeknek, végrehajtásért felelős intézményeknek elkötelezettnek kell lenniük az alábbi tevékenységek végrehajtásában: 1. a dinamikus innovációs klaszterek növekedésének támogatása régiókon belül és régióhatárokon kívül, 2. az alapvető stratégiák kidolgozása és a kifejtett hatások felmérése, hatékony értékelése, 3. a klaszterspecifikus célok és stratégiák meghatározása, 4. a klaszterkezdeményezések közti transznacionális, stratégiai, üzleti kapcsolatok és együttműködések megerősítése, 14

Netwin Üzleti Tanácsadó Kft. Budapest: Klaszterek Magyarországon; - fejlődési kilátásaik, szerepük a KKV-k fejlődésében, növekedésében; (2007). 120. old.

20

5. a stratégiai szintű szoros együttműködések kialakítása. A nemzeti és regionális szintű politikákat meghatározó intézmények törekvéseit EU-s szinten támogatni szükséges a következő célok elérésében:  a klaszterprogramok és klaszterkezdeményezések tervezése kialakítása,  a versenyképes klaszterek számára aktív kormányzati programok kidolgozásának biztosítása,  a klaszterpolitika életciklus szerinti igényekre és kompetitív előnyökre építő portfólió szempontú megközelítésének fejlesztése,  a klaszterfejlesztési törekvések horizontális klaszterpolitikában való integrálása,  az innovációs környezet fejlesztése. Az európai intézményeknek, különösen az Európai Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Befektetési Banknak törekednie kell az alábbi célok végrehajtására: 1. a klaszterek fejlesztését szolgáló támogatási programok folyamatos korszerűsítése, 2. a szerkezetátalakítási és klaszterfejlesztési politikák felülvizsgálata, 3. az eredményorientált nemzetközi klaszter-együttműködések támogatásának fokozása, 4. a klaszterekre, a regionális innovációs kapacitásokra, és a klaszterpolitikának hatására vonatkozó információbázis bővítése és fejlesztése, 5. a nemzetközi együttműködéseket segítő hatékony és nyitott platformok kialakítása. Az Európai Unióban felmérések szerint közel 2000 klaszter működik. A húsz főnél több alkalmazottal rendelkező cégek közül átlagosan minden negyedik tagja klaszternek, amelyek a munkavállalók közel 38%-át foglalkoztatják. Az EU felismerte a vállalkozói hálózatok és klaszterek egyre növekvő szerepét a foglalkoztatás és gazdasági növekedés, valamint a területi kohézió elősegítésében.

2.1. Az Európai Unió klasztereket támogató programjai 2007-2013 között A versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) A CIP elsősorban kkv-k innovációs tevékenységeit (köztük az ökoinnovációt) támogatja, jobb hozzáférést biztosít a finanszírozási lehetőségekhez, vállalkozástámogató szolgáltatásokat nyújt a különböző régiókon belül. A program teljes költségvetése 3621 millió euro. A CIP három operatív programra oszlik. 1. a kkv-k versenyképességének előmozdítása (Entrepreneurship and Innovation Programme (EIP);  az innováció támogatása,  ökoinnováció támogatása; 2. a fenntartható információs társadalom fejlődésének felgyorsítása (ICT Policy Support Programme);

21

3. az energiahatékonyság, valamint az új és megújuló energiaforrások támogatása valamennyi ágazatban (Intelligent Energy Europe Programme (IEE) Az Európai Unió elsődleges nemzetközi kutatásfinanszírozási programja 2007-2013 között. Az FP7 négy fő tevékenységcsoportból épül fel, amelyek négy egyedi programot és egy ötödik, nukleáris kutatási programot alkotnak. A folyamatosan frissülő pályázati felhívások a http://cordis.europa.eu/fp7/dc/index. cfm?fuseaction=UserSite.FP7CallsPage&rs webcímen érhetőek el. A vállalkozói hálózatok támogatása a kapacitások elnevezésű programon keresztül valósul meg, azon belül is a kkv-k javára végzett kutatások támogatásán keresztül, mely a program költségvetésének 31,7%-át teszi ki. A források elsősorban olyan vállalkozásokat, illetve vállalkozói szövetségeket céloznak meg, melyek kutatási tevékenységét egyetemekhez vagy kutatóintézetekhez szükséges kiszervezni. A kkv-k számára végzett kutatás két alprogramból áll:  Innovatív kkv-k kis csoportjainak támogatása közös vagy egymást kiegészítő problémák megoldásában;  kkv közti nagyobb szövetségek és csoportok támogatása annak érdekében, hogy az egyes ipari szektorok és szegmensek vállalkozásainak nagyobb csoportját érintő technológiai problémákra megoldást találjanak. A kapacitások alprogram másik területe tudás régióinak támogatása (Regions of Knowledge), melyet az FP7 program a regionális kutatás-vezérelte klaszterek nemzetközi együttműködéseinek, fejlesztéseinek és integrációjának támogatásán keresztül valósít meg. Célok és támogatott tevékenységek 1. Kutatási klaszterek határokon/országokon átnyúló együttműködésének erősítése közös érdeklődési területeken 2. Regionális hatóságok, kutatóközpontok és vállalkozások közötti kapcsolat erősítése 3. Közös, európai szintű kutatási akciótervek kidolgozása a regionális versenyképesség növelése érdekében 4. Regionális kutatás-vezérelte klaszterek nemzetköziesedésének támogatása 5. A kevésbé fejlett régiók számára mentorálás – 2010-től kötelező elem A pályázatokat min. 3 regionális kutatási klaszter konzorciuma 3 különböző tagországból és/ vagy társult országból nyújthatja be 126 millió EUR összköltségvetésű pályázatra. 2.2. A siker modellje: a Triple helix A tudásalapú gazdaság megerősödésével a kutatói szféra, az állam és a gazdasági szereplők viszonya a fejlett országokban fontos változásokon ment keresztül, létrejöttek a nemzeti és nemzetközi innovációs rendszerek. Ennek hátterében az alábbi folyamatok állnak:  A tudás gazdasági jelentősége felértékelődött a hagyományos termelési tényezőkkel szemben.  Az egyetemek – ennek következtében – egyre fontosabb szereplői lettek az innovációs rendszereknek.  Az állam, a magán (üzleti) és az akadémiai szféra kölcsönösen összefüggő hálózatok rendszerét hozta létre, amelyben egyik szereplő sem képes domináns szerepet betölteni.

22

A fenti folyamatoknak köszönhetően az egyetemeken, kutatóintézetekben előállított tudás a cégek versenyképességét befolyásoló innovációs rendszer egyik meghatározó elemévé vált, amely megerősítette az akadémiai szféra gazdasági életben betöltött szerepét. Ebben a rendszerben a magánszektor érdekeltté válik a működő egyetemi-ipari kapcsolatok kiépítésé ben, hiszen versenyelőnye származhat belőle. Az állam, mint az akadémiai szféra egyik fő finanszírozója és a szabályozási környezet alakítója is érdekelt ebben, hiszen az egyetemen képződött eredmények gazdasági hasznosítása elősegíti a gazdasági növekedést. A Triple Helix modell három terület, az egyetemi-tudományos, a gazdasági szféra és az önkormányzatok hármas kapcsolatán keresztül alkot a fejlett országokban sikeres hálózati modellt. E három egység folyamatos kölcsönhatása biztosítja mindhárom szektor fejlődését. A helyi tudásteremtés és a technológiatranszfer fontosságának növekedésével a Triple Helix működése is változásnak indul. Az egyetem és más tudásteremtő intézmények teljesítményének javítása válik a legfontosabb tényezővé, amelynek célja a gazdaság megújítása, vagy új gazdasági tevékenységek meghonosítása a régióban felhalmozott tudástőke bázisán. Az innovációs folyamat következményeként ebben a modellben az új termékek kifejlesztésén túl az intézményi szférák közti új együttműködési formák, hálózatok kialakulása is megjelenik. A vállalkozó egyetem proaktív hozzáállást mutat a tudás gyakorlati hasznosításában és az akadémiai tudásteremtés forrásának kiszélesítésében egyaránt. Ahogy a cégek emelik technológiai szintjüket, egyre közelebb kerülnek az akadémiai szférához, elköteleződnek a magasabb szintű képzés és a tudásmegosztás irányába. A folyamat hatására az egyetemek egyre inkább a regionális gazdasági fejlődés meghatározó intézményeivé válnak. A közreműködésükkel létrejött új szervezeti formák, pl. tudományos parkok és hálózataik a gazdasági aktivitás legfontosabb területévé válnak. A „vállalkozó egyetem” önálló cégalapításai révén közvetlenül is bekapcsolódik a tudás-alapú gazdaságfejlesztésbe. A fejlett országokban kibontakozó tudásalapú gazdaság új gazdasági szektorainak és húzóágazatainak mai napig töretlen fejlődése a fent bemutatott modellben ment végbe és a legfejlettebb EU-s országok gazdaságfejlesztésének alapvető modelljévé vált. 2.3. A klaszter-politikák és a klaszterszervezés közös elemei A fejlett országok regionális fejlesztésében a 90-es évek végére szerepet kapott a klaszterek fejlődésének ösztönzése. Ezeket a politikákat elsősorban regionális gazdaságfejlesztési és szerkezet-változtatási céllal tervezik és valósítják meg. Céljuk a vállalkozások együttműkö désének, hálózatának javítása, és ennek érdekében hangsúlyozzák:  A cégeknek a regionális technológiai infrastruktúrához való kapcsolását.  A közszféra intézményeinek szerepét a cégközi hálózatosodás és a közös projektek generálásában.  Az innovációs kapacitás, a hálózat szintjén megvalósuló tudás-menedzsment fontosságát.  A specializáció fontosságát, úgy a termelésben, mint a tudásban.  A cégek kritikus tömegének elérését abból a célból, hogy az együttműködés létrejöjjön a régióban. Az eddig sikeresnek tűnő klaszter-fejlesztési politikák úgy ösztönzik a cégek együttműködését, hogy közintézmények teremtik meg a cégek közti közvetítés környezetét, miközben a

23

régió fejlesztési igényeit is figyelembe véve támogatják a hozzáadott-érték fokozására alkalmas regionális intézményi infrastruktúrát. A klaszter-politika közös jellemző vonásai a következőképpen foglalhatóak össze:  A támogatás célcsoportját már nem az egyes cégek, hanem a regionális termelési rendszerek képezik.  A támogatók kevésbé támaszkodnak a nagy cégekre és egyre jobban érdeklődnek a helyi kkv-k agglomerációi iránt.  Nyugat-Európában jobban figyelnek a spontán, belső növekedési mechanizmusokra, folyamatokra, mint a kívülről érkező beruházásokra  A klaszter-fejlesztési politika során gyakran támaszkodnak a helyi hatóságokra, ipari szövetségekre és tanácsadókra.  Háttérbe szorulnak a pénzügyi beavatkozások.  A klaszterek fejlesztéséhez gyakran olyan társadalmi folyamatokat is támogatni kell, mint amilyen a bizalmon alapuló együttműködés, a tudás áramlása a szereplők között.  A klaszter-szervezés során előtérbe kerülnek a közintézmények, mint segítő és bróker szervezetek, és mint amelyek a cégek közötti, valamint a cégek és a tudásalapú infrastruktúra közötti együttműködést segítik. A klaszter-politikák kormányzati beavatkozásai legtöbbször az alábbi eszközökkel élnek: 1. Pénzügyi támogatás az egyedi cégek projektjeinek. 2. Infrastruktúra fejlesztésének támogatása. 3. Képzés, oktatás, kutatási programokban való részvétel elősegítése. 4. Hálózatépítési és együttműködési programok támogatása. 5. Információ nyújtása és a társadalmi együttműködés elősegítése. A klaszterek fejlesztését elősegítő főbb kormányzati intézkedések a következők  Klaszterorientált támogatás.  Vállalati projektek pénzügyi támogatása, támogatott tanácsadás.  Hálózatépítés. Az együttműködés támogatása, társadalmi interakciók ösztönzése, klaszteren kívüli cégek integrálását megcélzó politikák, „network brokering” tanácsadás;  Infrastrukturális támogatás. Oktató intézmények, speciális szolgáltató és technológia központok létrehozása, működtetése  Információ nyújtás. Technológiai-, általános üzleti- és értékesítési területeken.  Humán erőforrás menedzsment támogatása. A képzés, a kutatás és a munkaerő-felvétel támogatása: oktatási, továbbképzési, kutatási, mobilitást elősegítő programok. A klaszter-képződés elősegítésének két fő célja van: a hálózatosodás és a technológiatranszfer feltételeinek megteremtése, valamint a vállalkozások együttműködéséből származó kölcsönös előnyök maximális kihasználása. A regionális innovációs rendszer kialakítása érdekében technológia-transzfer szervezeteket hoznak létre. A legsikeresebb fejlesztési politikák olyan klaszterekre irányulnak, amelyek eredetileg fejletlenek voltak, de a tagok közötti együttműködést olyan módon sikerült elmélyíteni, hogy az fokozta a klaszter tagjainak hatékonyságát, szorosabban hozzákapcsolta a tagcégeket a működésükhöz szükséges tudás forrásaihoz, a különböző intézményi és fizikai infrastruktúrákhoz.

24

2.4. A vállalkozói hálózatok típusai 2.4.1. Vertikális hálózatok A vertikális hálózatok egy (vagy néhány) nagyvállalatból (integrátorból), és a köré szerveződött kkv-k hálózatából állnak. A vertikális hálózatokban működő kkv-k a tagságból eredő alábbi előnyöket realizálhatják:  Lehetőségeket biztosít a nemzetközi piacokhoz való (áttételes) kapcsolódásra  A kkv-k kezdettől fogva rendelkeznek olyan partnerekkel, akik ösztönzik a fejlődésüket  Benchmarking-jellegű (egymás legjobb gyakorlataiból történő) tanulási folyamatok is jelentkezhetnek  A beszállító vállalkozások sikeressége motiválja a további kkv-kat is a fejlődésre, a beszállítóvá válásra  A pénzügyi közvetítők szívesebben finanszíroznak nagyvállalatokkal kapcsolatban álló kkv-kat. A lokális gazdaságfejlesztés szempontjából a beszállítói minta és a finanszírozási előny a legnagyobb jelentőségű. A jól működő beszállítói hálózatok, mint sikeres minták, további kkv-kat is fejlődésre, illetve fejlesztésre ösztönözhetnek, mivel általában a beszállítói lét eléréséhez is komoly minősítési eljárásokon kell átesni. A pénzügyi szektor szívesebben finanszíroz már beszállítóvá vált kkv-kat, mivel ezek a vállalatok már fel tudtak mutatni mérhető érdemi teljesítményt, illetve középtávon biztosított az integrátor vállalat részéről egy állandó és jelentős méretű kereslet. Emiatt kevésbé vannak kitéve az általános piaci kockázatoknak, így a hitelek visszafizetése is biztosítottabb. Megállapítható, hogy a vertikális hálózatokban a helyi kkv-k számára a fejlődés lehetősége mind termelési, mind pedig pénzügyi oldalról biztosított. 2.4.2. Horizontális hálózatok A vállalati hálózati együttműködések egy másik megjelenési formája a horizontális hálózat ahol a kkv-k működnek együtt valamilyen jól meghatározott közös cél érdekében. A horizontális kkv-hálózatok legfontosabb jellemzői:  Az együttműködések azonos erejű partnerek között állnak fenn  A kooperáció céljai változatosak lehetnek, klasszikus megjelenési formái: együttműködés a marketing, a termékfejlesztés, a beszerzések területén  A méretgazdaságosságból eredő előnyök kihasználása kiemelt célja a hálózatoknak;  Növekvő innovációs és tanulási kapacitás jellemző (együttesen jobban képesek megszerezni, szűrni és alkalmazni az információkat). A koordinátor szervezet kiemelkedően fontos a horizontális hálózati együttműködések ese tén, mellérendelt viszonyban van a vállalkozásokkal. Feladata a tevékenységek összehangolása és a hálózat összetartása. A nemzetközi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a jól működő horizontális vállalati hálózatok a méretgazdaságosságból származó előnyöket hivatottak kihasználni. A hálózat mind vevői, mind pedig eladói oldalon egységes egészként tud fellépni a kereskedelmi partnerekkel szemben, kompenzálva az esetleges versenyhátrányokat.

25

2.4.3. Vállalati innovációs hálózatok A gazdaság fejlődésének és a dinamikus változásoknak következményeként 2000 után a vállalati együttműködésekben előtérbe kerültek az innovatív tevékenységek, kialakultak az innovációs hálózatok. Az innovációs hálózatoknak két típusát különböztethetjük meg: a piacorientált hálózatot és a teljes innovációs hálózatot.  A piacorientált hálózatok viszonylag jól felismerhető és elfogadhatóan prognosztizálható piaci igényeket elégítenek ki, emiatt technológiai szükségleteiknek leginkább innovációk, szabadalmak adaptálásával próbálnak megfelelni. Ezekben a hálózatokban olyan vállalatok vesznek részt, akik leginkább a velük kapcsolatban álló versenytársaktól, üzleti partnereiktől tanulnak, és nem működnek együtt kutató és fejlesztő cégekkel, intézetekkel.  A teljes innovációs hálózatok lényege, hogy az integrátorral együttműködnek egyetemek, kutatóintézetek, minősítő intézmények (laboratóriumok) is, amelyek alapkutatásokat és fejlesztéseket is végeznek, valamint részt vesznek az újítások kidolgozásában. Egy iparágon belül a technológia általában hasonló, így ugyanazon innovációt a hálózat tagjainak széles köre képes hasznosítani. Ezek az innovációs hálózatok az életciklus elején, a kockázattal járó kifejlesztés és bevezetés fázisában is tevékenykednek A teljes innovációs hálózatok elsősorban az innovációra épülő csúcstechnológiai, illetve technológiaigényes szektorokban figyelhetők meg. A teljes innovációs hálózatoknál az innovációk kifejlesztése általában lokális tudásbázisra támaszkodik, a kísérletek szinte mindennapos kapcsolatokat igényelnek, egyeztetéseket a kutatók, fejlesztők és vállalati szakemberek (alkalmazók) között. A rejtett tudáson és az intenzív személyes kapcsolatokon alapuló innovatív tevékenységeknél a földrajzi koncentráció szükségszerű, mivel ezen lokális tudásbázisból eredő pozitív hatások szinte csak a munkaerő-vonzáskörzetben figyelhetők meg. A piacorientált hálózatoknál a földrajzi koncentráció és a „közelség” nem kiemelt fontosságú, mivel nincs szükség mindennapi bizalmas együttműködésre, hiszen az információáramlás a számítógépes hálózatokon, telefonokon keresztül illetve esetenkénti üzleti találkozókon is lebonyolítható. 2.5. A klaszterek A vállalati együttműködések egyik új formája a klaszter. Gyakorlati oldalról közelítve a klaszter egy (vagy több) régió olyan domináns gazdasági ágazata, amely export- és versenyképes a piacon. A kulturális háttér, valamint a gazdasági szabályozás eltérései miatt a vállalatok és intézmények együttműködésének változatos formái alakultak ki:  A vertikális termelési láncok: ugyanazon iparágban/üzletágban egy vagy több nagyvállalat beszállítói hálózatával egyeznek meg.  A kapcsolódó szektorok aggregációi: általában globális nagyvállalatok vagy kiemelkedő szektorok, amelyek jelentős exportot bonyolítanak le. Egy-egy nemzetgazdaság stratégiai húzóágazatai.  Regionális klaszter: a kapcsolódó szektorok földrajzi koncentrációja egy adott régión be lül, amelyek hasznosítják a lokális technológiai előnyöket.

26



Az iparági klaszter egy értéknövelő termelési (ellátási) láncban egymáshoz erősen és kölcsönösen kapcsolódó vállalatok hálózataként értelmezhető, amely kiegészül specializált szolgáltatókkal és egyéb intézményekkel.  Lokális hálózat: speciális kapcsolatrendszer a gazdasági szereplők között, amely nemcsak üzleti és hierarchikus, amely gyakran a kölcsönös függőségen, bizalmon és együttműködési készségen alapszik (hasonlít a kkv-k iparági körzetéhez). A hálózatra jellemző, hogy tagjainak köre pontosan megadható, egymással szerződéses kapcsolatban állnak.  Innovációs környezet: high-tech iparágak helyi koncentrációja, amely a gazdasági és intézményi szereplők egymás közötti kölcsönösen pozitív hatásain alapszik; a tudás diffúziójának és a tanulásnak, a teljesítmények összehasonlításának és a legjobb gyakorlat elterjedésének, valamint az innovációnak alapvető szerepe van. A klaszterek létrehozásának hátterében a vállalkozók különböző csoportjainak azon felismerése áll, hogy csak a helyi háttérre, lokális üzleti partnereikre támaszkodva tudnak talpon maradni a nagyon erős globális versenyben, illetve javíthatják jövedelmezőségüket, alkalmazkodóképességüket a piaci változásokhoz. A regionális klaszterek A regionális klaszter egy adott régió húzóágazatának versenyző és egyben együttműködő vállalatainak, pénzügyi és szolgáltató intézményeinek, vállalkozói szövetségeinek (kamarák, szakmai egyesületek, klubok) kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentrációja. Ágazati és térbeli koncentráció együttesen. A regionális klaszterek fejlesztése hosszú idő alatt, alulrólfelfelé építkező stratégiákkal történik, gyakran a regionális és helyi kormányzatok koordinálásával és támogatásával. A regionális klaszterek három típusa különböztethető meg a térségi bázis kiterjedtsége szerint:  Makroklaszter, amelynek térségi bázisa az egész ország, így az iparág versenyző vállalatai, beszállítóik vagy partnerszervezeteik megtalálhatók benne szinte mindegyik régióból.  Regionális klaszter, amikor az iparág versengő vállalatai és kapcsolódó intézményei földrajzilag koncentrálódnak, térségi bázisuk egy régió, vagy egy nagyváros és vonzáskörzete.  Lokális klaszter, amely leginkább egy településen, vagy egy munkaerővonzáskörzetben (ingázási övezetben) működik, elsősorban kis- és középvállalkozások (kkv-k) helyi hálózatából áll. A regionális klaszterek szervezési és fejlesztési célú típusai a következők: o Iparági klaszter (regionális klaszter): fő célja az iparágak egymás melletti működéséből származó pozitív hatások erősítése az innovációs rendszerek és az értéklánc-rendszerek megerősítésével. o Hálózatra épülő klaszter (vertikális hálózat) általában zártkörű, hosszabb távú kapcsolatokat ápoló együttműködés, a résztvevők köre a kapcsolódó és támogató iparágakban működő, egymást kiegészítő tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll, főleg kkv-k alkotják. o Tudásorientált klaszter (horizontális hálózat) egy nyitott, a tudás, a tapasztalatok cseréjét lehetővé tevő együttműködés, középpontjában gyakran egy mentorvállalkozás áll, mely közvetít a különböző iparágakban

27

tevékenykedő vállalkozások és a támogató szektorok közt, általában a kkv-k csoportjai tanulnak egymástól. o Intézményre épülő klaszter (horizontális hálózat): a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató központ vagy szakmai szervezet áll a középpontban, amely elősegíti a vállalkozók közötti együttműködést a méretgazdaságosság és a változatosság-gazdaságosság erősítését szem előtt tartva. 2.6. Az együttműködésekből származó előnyök a vállalkozások számára A határon átnyúló vállalkozói együttműködésekből származó előnyök olykor rövidtávon is jelentkeznek a kooperációban résztvevők körében, s gyakran nem közvetlenül anyagi előnyöket jelentenek. Ezek jellemzően az alábbiak lehetnek:  Tevékenységek megosztása: a költségek csökkentésének forrása lehet bizonyos tevékenységek megosztása is a vállalkozói együttműködések során. Az ilyen együttműködésre jó példa a közös marketing, amennyiben több vállalkozás ugyanazon a piacon értékesíti termékeit.  Közös K+F: egy szoros határon átnyúló vállalkozói hálózat esetében a helyi K+F intézményekkel történő közös termékfejlesztési tevékenység növeli a vállalkozások által hasznosítható innovációs kapacitást. A közös K+F egyrészt költségelőnyöket hordoz magában: a közösen finanszírozott innováció költsége több résztvevő között oszlik meg, illetve a termékdifferenciálás lehetősége is olcsóbbá válik. Másrészt bizonyos esetekben csak közös K+F révén van lehetőség új termékek kifejlesztésére, mivel az egyes vállalkozások önállóan nem lennének képesek a fejlesztések finanszírozására.  „Legjobb gyakorlatok” gyors elterjedése: a vállalkozói együttműködésben a szakértők, cégvezetők közötti rendszeres formális és személyes kapcsolatokon keresztül egy-egy hatékonyabb, olcsóbb eljárás, piaci információ gyorsabban terjed. Ezáltal nőnek az esélyek az innovatív költségelőnyök elérésére és a termelés bővítésére, valamint a piaci változások gyors felismerésére és a közös reagálásra.  Speciális közjavak előállítása: a határon átnyúló vállalkozói együttműködések során mindig létrejönnek bizonyos speciális közjavak, amelyek nem a tudatos befektetési tevékenység eredményei, nem anyagi természetűek, de fontos stratégiai versenyelőnyt jelentenek. Ezeket egy cég önállóan nem képes létrehozni; hosszabb idő alatt, a vállalkozások együttműködésének hatásaként alakul ki (pl. a hely kedvező megítélése, kedvező üzleti környezet, kialakult innovációs miliő, felhalmozott szaktudás és képzett munkaerő, speciális képzéseket nyújtó intézményrendszer stb.). Ilyennek tekinthető a vállalkozások együttműködése során kialakult bizalom is.  Hatékonyság kiegyenlítődése: a vállalkozói együttműködések keretein belül az egyes vállalatok hatékonyságában csak rövid távon figyelhetők meg különbségek, mivel a hatékonyabb eljárások gyorsan elterjednek. Így a vállalatok versenyelőnyeiket megújítani csak stratégiai pozicionálással képesek, emiatt is rákényszerülnek a folyamatos innovációra, ami előnyt jelent számukra a globális és helyi versenyben egyaránt.  Piaci információk hatékony áramlása: az együttműködő magyar és román vállalatok gyorsabban, könnyebben és olcsóbban férhetnek hozzá olyan információkhoz, amely az együttműködésben résztvevő többi vállalkozás, intézmény rendelkezésére áll. Az

28

információk közül kiemelt szerepe van az új fogyasztói igények és piaci szegmensek észlelésének, a jövőben várható fogyasztói szokásokra, keresletre vonatkozó ismereteknek, amit a hálózathoz tartozó különböző fogyasztói csoportok szolgáltatnak a vállalkozások számára.  Humánerőforrások, tudástőkék összeadódása: a közös K+F nemcsak költségelőnyök kialakítását teszi lehetővé. A különböző kompetenciákkal rendelkező cégek együttműködése eredményeként a fejlesztésekre használható humánerőforrások köre kibővül. Az ennek köszönhetően a folyamatosan létrejövő innovációk lehetőséget nyújtanak a folyamatos termékdifferenciálásra és a stratégiai pozicionálásra. A fentiek alapján egyértelmű, hogy mind a globális, mind a helyi versenyben a határon átnyúló vállalkozói együttműködések jelentős előnyöket nyújtanak a vállalatok számára. Ezek a kooperációk a lokális versenyelőnyök változatos forrásait kínálják, amelyek többsége akkor hatékony, ha az üzleti és intézményi partnerek közti bizalom erős, az együttműködés céljai világosak és minden partner üzleti érdekeivé váltak.

3. Csongrád megye bemutatása 3.1. Népesség, térszerkezet

29

Csongrád megye átlagos nagyságú megye, területe 4,3 ezer km2, Magyarország területének 4,6%-a. A megyét 60 település alkotja, Magyarország összes településének 1,9%a, a Dél-alföldi régió település számának 23,6%-a. A megye lakónépessége 2007. január 1-jén az előzetes adatok szerint 423 ezer fő, az előző év azonos időszakához képest 1%-os, a 2001. évi népszámláláshoz (433 ezer fő) viszonyítva 2,3 százalékos fogyás figyelhető meg. Magyarország lakónépességének 4,2%-a, a Dél-alföldi régió 31,4%-a Csongrád megyei lakos. A megye népsűrűsége 99,4 fő/km2, meghaladja a Dél-alföldi átlagot (73,5) és alacsonyabb az országos átlagnál (108,3). Csongrád egyike azon kevés megyéknek (Fejér, Győr-Moson-Sopron, Zala megyékkel együtt), melyben két megyei jogú város is található: Szeged, a megyeszékhely és Hódmezővásárhely, egykori mezőváros, az ország második legnagyobb kiterjedésű közigazgatási területű települése. E két város meghatározó a megye település- és gazdaságszerkezetében. Szeged a térség közigazgatási, oktatási, tudományos-kutatási, kereskedelmi, egészségügyi, pénzügyi, közlekedési és idegenforgalmi központja: nemcsak megyei, de regionális szerepkörrel is bír. Csongrád, Szentes, Makó gazdag történeti múlttal rendelkező városok, amelyek mellett fejlődő települések, a múlt század utolsó évtizedeiben városi rangra emelt Kistelek (1989), Mórahalom (1989), Mindszent (1993) és 2005-ben várossá nyilvánított Sándorfalva. Összesen 9 település alkotja a megyei városhálózatot. Az 51 község közül 4 (Algyő, Csanádpalota, Nagymágocs, Szegvár) nagyközség. A megyében 61 helyi önkormányzat működik, amelyből egy területi, azaz megyei önkormányzat és 60 települési önkormányzat. A települési önkormányzatok közül 50 önálló polgármesteri hivatallal rendelkezik és 5 település – hivatali feladatainak ellátására – 5 más helységben lévő körjegyzőséghez csatlakozott. A 2006. január 1-i településsoros adatok figyelembevételével az ország második legurbanizáltabb megyéje Csongrád megye (az első Hajdú-Bihar). A lakosság 74 százaléka a megye 9 városában él. A városi népesség aránya Magyarországon 66,1%, a Dél-Alföldön 68,5%. Csongrád megyében a községek átlagos lélekszáma 2 172 fő, több mint másfélszerese az országos átlagnak (1 164 fő) és meghaladja a Dél-alföldi régió átlagát (1 977 fő) is. A lakosság 9 százaléka külterületen, lakóhely és gazdálkodás céljára épült tanyán él. A megyében hét statisztikai kistérség található: a Csongrádi, a Hódmezővásárhelyi, a Kisteleki, a Makói, a Mórahalomi, a Szegedi és a Szentesi kistérség. Csongrád Bács-Kiskun és Békés megyével együtt alkotja a Dél-alföldi régiót. 3.2. Infrastruktúra A szállítási igények kielégítésében alapvetően meghatározó a közúti és a vasúti közlekedés. Csongrád megye központja Szeged, nemzetközi tranzitútvonalak (E75, E68) találkozásánál fekszik, területén kiépített Ro-La terminál működik, repülőtere nemzetközi kereskedelmi repülőtérré fejleszthető, valamint a várost átszelő Tisza folyón közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötő található. A Tisza Csongrád megyei része IV. osztályú hajózható útvonal. A IV. és a X/b. sz. Helsinki folyosók részeként Bécs–Belgrád kapcsolatot biztosító M5 autópálya Csongrád megyei szakasza teljes hosszában kiépült, amelyhez csatlakoztatva megkezdődött az M43 gyorsforgalmi út fejlesztése. Ez az útszakasz a IV. sz. Helsinki folyosó részeként elsősorban a Bécs–Bukarest kapcsolatot fogja biztosítani. Az 55 km hosszú nyomvonal megvalósítása tehermentesíteni fogja a Románia felé tartó tranzit forgalom alól a

30

Szegedi kistérség és a Makói kistérség több települését (Szőreg, Deszk, Klárafalva, Ferencszállás, Makó, Apátfalva, Magyarcsanád). Csongrád megyében a személygépkocsi ellátottság elmarad mind az országos átlagtól (287), mind a dél-alföldi régió átlagától (271), ezer lakosból mindössze 260 fő rendelkezik személygépkocsival. Ezzel Csongrád megye a megyék rangsorában a 13. helyet foglalja el. A megyében jelenleg három repülőtér üzemel. A hódmezővásárhelyi és szentesi repülőtér sport és mezőgazdasági célú hasznosításra alkalmas, míg a szegedi a közforgalom számára korlátozottan megnyitott és az Országos Területrendezési Tervben kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthetőként szerepel. A kedvező közlekedési adottságokra épül a szegedi logisztikai központ, amely az ország egyik legjobb infrastruktúrával ellátott és legnagyobb ipari parkja lesz: az M5-ös és az M43-as autópálya mellett fekvő területet a nyugati elkerülő út köti össze a Ro-La terminállal és a repülőtérrel, majd várhatóan a tiszai kikötővel. Csongrád megye valamennyi településén elérhető a vezetékes víz- és gázellátás, valamint a villamos-energia-szolgáltatás. A lakosság és a közintézmények vízigényét teljes egészében a felszín alatti vízkészletből elégítik ki. Az ország egyik legnagyobb kőolaj- és földgáz lelőhelye Csongrád megyében, Algyőn található. Az infrastrukturális ellátottság leggyengébb láncszeme országosan és Csongrád megyében is a közcsatorna-hálózat, amelynek fejlesztése az Európai Unióhoz csatlakozással felgyorsult. 1998-ban 249 méter, 2005-ben már 423 méter csatorna-hálózat jutott 1 km ivóvízvezeték-hálózatra. Az önkormányzati önerőből, összefogással ISPA-program támogatással vagy az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló (Szeged és környéke, Makó térsége, Szentes) csatornahálózat-fejlesztések folyamatosan javítják a megyében az infrastrukturális ellátottságot. A megyében a telefon mobilhálózati lefedettsége teljes, és jó a vezetékestelefonellátottság is, 1000 lakosra 274 távbeszélő fővonal (vezetékes) jut. Ezer lakosból 204 rendelkezik kábeltelevíziós előfizetéssel és minden 1000 lakásból 465 bekapcsolt a kábeltelevíziós hálózatba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mobiltelefon használat egyre szélesebb körben terjed és növekszik a kábeltelevíziót előfizetők száma is, a vezetékes telefont használók száma viszont csökken. 2006-ban Csongrád megye lakosainak 7,7 százaléka rendelkezett szélessávú internet előfizetéssel. Ezzel a megyék rangsorában Csongrád a 4. helyet foglalja el, csak Pest megye (9,6%) Győr-Moson-Sopron megye (8,6%) és Komárom-Esztergom megye (8,1%) előzi meg. A megyék átlagában a lakosok 6,5 százaléka fizetett elő szélessávú internet szolgáltatásra. A megyei átlagok jelentősen elmaradnak a fővárosi 16,4 százalékos internet előfizetői aránytól. 3.3. Csongrád gazdasága Csongrád gazdasága sokszínű. A város elhelyezkedése, makrokörnyezetének gazdagsága, kedvező feltételeket nyújt a hagyományos mezőgazdasági és ipari tevékenységhez éppúgy, mint az idegenforgalom, a szolgáltatás fejlődéséhez. A mezőgazdaságban még mindig meghatározó a szántóföldi gabona- és takarmánytermesztés, az olajos magvak termelése. Tartós és sikeres ágazat maradhat a szõlészet és a borászat, és jók az adottságok a térségben (Felgyõ, Bokros, Csanytelek, Tömörkény) a zöldség- és virágtermesztésre is.

31

A városban 1000-1100 vállalkozást tartanak nyilván, melybõl a társas vállalkozások száma meghaladja a 200-at. E társasvállalkozások adják az összes árbevétel 80-85 %-át (mintegy 17-18 milliárd Ft). A társasvállalkozások kb. 25 %-a ipari vállalkozás. Az ipari vállalkozásokban igen nagy szerepet játszanak a külföldi érdekeltségek és kapcsolatok. Például: MARS Magyarország Kft. - amerikai. Termelésben és foglalkoztatásban is igen jelentős Csongrádon a fémfeldolgozás, légtechnikai berendezések gyártása. A hagyományosan élenjáró PANOL - PLUSZ Kft. mellett új vállalkozások sora nőtt fel az utóbbi években e szakmában: HUNDEC Kft., LARODO Légtechnikai Kft., HORVÁTH Légtechnikai Kft., PIPE LINE Kft. Még mindig jelentős a városban: - a bútoripar, faipar - Roba TISZA Kft. A csökkent munkaképességű munkavállalók egy része pedig munkát végezhet a Piroskavárosi Kht., Rehabilitációs és foglalkoztató Kht., Főkefe Kft. Csongrádi Telephelyein. Természetesen további új vállalkozások letelepedése is várható a városban, elsősorban a Csongrádi Környezetvédelmi Ipari Park területén. Csongrád térségében a munkanélküliség, az elmúlt években fokozatosan csökkent és ma már tartósan az országos és a megyei átlag alatt van. De a gazdaság megtartó ereje még gyenge. Sok, felkészült fiatal, tanulmányai után nem tud visszatérni a városba megfelelő munkahelyek hiányában. Jól egészíti ki Csongrád gazdaságát az idegenforgalom és a szolgáltatás. Ma a városban 500-600 között mozog a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek száma, de a nívós szállodai férőhely, szórakozóhely nagyon kevés. A városi gyógyfürdő és strand, a Körös-toroki szabad strand, a "BELVÁROS" műemlékileg védett népi építészeti épületegyüttese és a város más idegenforgalmi értékei jó alapok a turizmus fejlődéséhez, de további befektetésekkel szükséges javítani a feltételeket. A Csongrád megyében előállított bruttó hazai termék (GDP) értéke a legutolsó 2005. évi területi adatok szerint piaci beszerzési áron 708,1 milliárd forint volt, ami az országos GDP 3,2 százaléka. Ebből egy lakosra 1 669 ezer forint jutott, 517 ezer forinttal kevesebb az országos átlagnál. Csongrád megye az egy főre jutó GDP alapján a fejlettségi rangsorban az ország 19 megyéjét és a fővárost tekintve a 8. helyet foglalja el, a megyék között a 7. helyet. Ezzel a gazdasági teljesítménnyel Csongrád megelőzi az ország három keleti régiójának valamennyi megyéjét. Csongrád megye gazdasági szerkezetében az országosnál nagyobb súllyal jelenik meg a mezőgazdaság. A bruttó hozzáadott értéknek a 10,1%-át a mezőgazdaság állítja elő, míg országosan csak 4,3%-át. Az ipar gazdasági ág (bányászat, feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) jelentősége elmarad az országos átlagtól, mert a bruttó hozzáadott értéknek 21,1 százalékát adja, míg országosan 25,3 százalékát. Az építőipar részaránya 6,8 százalék, amely meghaladja az országos átlagot (4,9%). A bruttó hozzáadott érték kétharmadát az országos megoszláshoz hasonlóan a tercier szektor állítja elő. A bruttó hozzáadott érték folyó áron Csongrád megyében 606,5 milliárd Ft. A nemzetközi összehasonlítást is lehetővé tevő vásárlóerőparitáson mért egy lakosra jutó GDP alapján Csongrád megye 49,7 százaléka, a Dél-alföldi régió 44,1 százaléka, míg Magyarország 65,1 százaléka az EU27 átlagának. A Csongrád megyei székhelyű 48,7 ezer regisztrált gazdasági szervezetből 45,2 ezer a vállalkozás. Az országosan regisztrált vállalkozások 3,8%-a Csongrád megyei. A vállalkozói aktivitás nem éri el az országos átlagot (118), de a dél-alföldi régióban a legmagasabb, 107 vállalkozás jut ezer lakosra. A dél-alföldi régióban ezer lakosra 98 vállalkozás jut. Ezzel a megyék rangsorában Csongrád megye a 7. helyet foglalja el. A gazdasági szervezetek 92,8 %a vállalkozás, 6,2%-a nonprofit szervezet és alig 1%-a költségvetési és társadalombiztosítási

32

és egyéb szervezet. Ez a gazdálkodási forma szerinti megoszlás megfelel az országos átlagnak. A vállalkozások 32,9 százaléka társas vállalkozás és 67,1 százaléka egyéni vállalkozás. Csongrád megyében 558 olyan külföldi érdekeltségű vállalkozás működik, ahol a külföldi befektető a törzsrészvények vagy szavazati jogok 10%-ával vagy ennek megfelelő részesedéssel rendelkezik. Ebből 357 a kizárólag külföldi érdekeltségű vállalkozás. A külföldi érdekeltségű vállalkozások elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatások területén működnek (86%), azonban a saját tőke nagyságát tekintve az iparban működik a saját tőke jelentősebb része, több mint 85%-a. Az egy vállalkozásra jutó saját tőke 237,6 millió Ft nagysága az országos átlagnak alig több mint egyharmada. Csongrád megye átlag feletti mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, mely a jó minőségű termőföldnek és a kedvező éghajlatnak köszönhető. A megye földterületének 78 százaléka mezőgazdasági művelési ágú terület. A megyei területhasználatot a szántóföldek kiemelkedően magas aránya – a mezőgazdasági terület 80%-a – jellemzi. A megyében termelt szántóföldi növények közül a búza, a kukorica, a siló kukorica, a lucerna, a napraforgó, és a cukorrépa a legfontosabb. Csongrád megye jelentős helyet foglal el a hazai és export célú vetőmag-termesztésben, valamint a zöldségtermesztésben (Szentes és környéke). Kiemelkedő magyar termékként, azaz Hungaricumként tartják számon a szegedi fűszerpaprikát és a makói vöröshagymát. Ezeken kívül jelentős még a paradicsom, a fejeskáposzta, a zöldpaprika, és a sárgarépa, valamint a burgonya termesztése is. A megye az őszibarack egyik legfontosabb termőhelye. A kiváló minőségűek a homoki talajon – a megye nyugati területein termelt őszibarack fajták, ezek közül kiemelkedő a szatymazi barack, amely az országhatáron túl ismert. A megye időjárása és talajadottságai kedveznek a szőlőtermelésnek. Közkedveltek a Csongrádi borvidék – Csongrádi körzet, Kisteleki körzet, Pusztamérgesi körzet, Mórahalomi körzet – vörös és fehér könnyű, üde ízharmóniájú minőségi borai. Csongrád megye állatállományát a 2005. december 1-jei állatszámlálás alapján elsősorban a 42 ezres szarvasmarha (az országos állomány 6%-a), 285 ezres sertésállomány (az országos állomány 7,4%-a), 70 ezres juhállomány (az országos állomány 5%-a) és közel 1,1 milliós tyúkállomány (az országos állomány 3,5%-a) jellemzi. Az állatállomány nagysága szarvasmarhából, sertésből és tyúkfélékből is – a sokévi trendet követve – csökkenő, míg juhból kissé bővülő. A térségben megtermelt közel 95 millió liter tej az országos termelés 5,2 százaléka. A megyei bruttó hozzáadott érték előállításához 17,3 százalékban (legnagyobb mértékben) a bányászat, fel-dolgozóipar és 3,7 százalékban a villamos-energia-, gáz-, gőz-, vízellátás járul hozzá. A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások Csongrád megyei telephelyein 2006-ban a termelési érték folyóáron meghaladta a 487 milliárd Ft-ot. Az egy lakosra jutó termelési érték 996 ezer Ft, az országos átlagnak mindössze 52 százaléka. A megyében az ipar egyik jelentős termelő ágazata a más megyei székhelyű bányászat, a szénhidrogén kitermelés és feldolgozás. Hazánk legnagyobb kőolaj- és földgáztelepei találhatók a megye földterületének mélyebb rétegeiben. Éves szinten a kutatást és termelést végző MOL Rt. több mint 700 ezer tonna kőolajat (az országos termelés 60%-át) és 1,43 milliárd m3 földgázt (az országos termelés 47,5%-át) termel ki és kb. 400 főt foglalkoztat. A 49 főnél többet foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozásoknál 2006-ban a produktum 317 milliárd Ft, amelynek több mint háromnegyedét a feldolgozóipar teljesítménye adja. A feldolgozóiparon belül a termelési érték közel felét az élelmiszer, ital és dohánygyártás állítja elő, a vegyipar közel egy ötödét, a gépipar közel egy tizedét és a nemfém ásványi termék gyártása is közel tizedét. A textília, bőrtermék, lábbeli gyártás a 90-es évek eleje óta 33

visszaszorulóban van, a termelése már csak 1,7 százalékkal járul hozzá a feldolgozóipar termelési értékéhez. Csongrád megyében összesen 14 „Ipari Park” címet elnyert létesítmény nyújt kedvező feltételeket mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A gazdasági fejlődés elősegítésére, annak alapfeltételeit biztosító szolgáltatások megszervezésére törekvő ipari park a megye 10 településén működik Algyőn, Csongrádon, Hódmezővásárhelyen, Kisteleken, Klárafalván, Makón, Mórahalmon, Nagylakon, Szegeden (5 létesítmény), és Szentesen. A határmenti térség gazdasági fejlődésének fellendítése érdekében 1998-ban az önkormányzatok összefogásának eredményeként, és kezdeményezésére a Kormány rendeletben vállalkozási övezetnek jelölte ki Makót és térségét. Az övezetbe 18 település tartozik, a Makói kistérségből 17 és Kübekháza. Az idetelepülő vállalkozások jelentős pénzügyi, adókedvezményben részesülhetnek. Magyarországon összesen 14 övezetet nyilvánítottak eddig vállalkozási övezetté. A kedvezményezettségre kijelölés legfeljebb 10 évre szól. A megye kereskedelmi üzlethálózatában az üzletek száma meghaladja a 7 ezret, amely az országos állomány 4,2%-a. A lakosság üzletekkel való ellátottsága az országos átlag körüli (167 bolt/10 ezer lakos). A boltsűrűség (1,6 bolt/km2) alapján Csongrád a megyék között a negyedik helyet foglalja el, a rangsorban Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megye előzi meg. Az üzlettípusok nagyobb része – több mint egyötöde – élelmiszer jellegű bolt és áruház. Az üzletek közel 45,4%-át egyéni vállalkozók működtetik. Napjainkban egyre népszerűbbé váló nagy alapterületű áruházak (pl. Metro, Praktiker, Tesco, Cora, Lidl) és kereskedelemmel kapcsolt szórakozóhelyek (Plaza) jelentek meg a megyében. Csongrád megye vendéglátó-hálózatát több mint 2100 egység alkotja. Ezek döntő többsége – közel kétharmada – étterem, illetve cukrászda, több mint egynegyede bár vagy borozó, 8 százaléka pedig a munkahelyi vendéglátást szolgálja. A vendéglátóhelyek 54 százalékát egyéni vállalkozás működteti. Csongrád megye turisztikai vonzereje, természeti adottságaiban, élénk kulturális, szellemi és tudományos életében, kultúrtörténeti értékében, néprajzi és gazdálkodási hagyományaiban, valamint a mindezeket bemutató programokban rejlik. A közel 13 ezer megyei szállásférőhely 87 százaléka kereskedelmi, a többi magánszálláshelyeken várja a vendégeket. A kereskedelmi szálláskapacitás 34 százalékát a turistaszállások és ifjúsági szállók, egyötödét szállodák, 12 százalékát panziók adják, a többi kempingekben és nyaralóházakban található. Falusi turizmussal 264 család foglalkozik, akik egyidejűleg összesen 1652 vendéget tudnak elszállásolni. A turisták érdeklődésére is számot tartó, megyeszerte rendezett programok száma minden évben ötszáz körül mozog. 4. Temes megye gazdasági szemléletű helyzetfeltárása 4.1. Temes megye bemutatása Temes megye kedvező földrajzi fekvése miatt Románia „örök” megyéje. Nyugaton a magyarosrszági Csongrád megyével határos, délnyugaton a szerbiai Viovodinával, a két megye közötti átkelőt a Cenad, valamint a Stamora Moravita és Zsimbolia határátkelők biztositják. Temes megyével szomszédos megyék romániában: északon Arad, keleten Hunyad és Caras Severin megye délkeletre. Temes megye az Románia legnagyobb megyéje (8697 km²), rendkivüli változatos domborzattal rendelkezik: Nyugati és központi részén síkság, keleten 34

pedig dombság, amely hegyes vidékké változik. A megye területét a Temes és a Bega folyók szelik át, éghajlata kellemes, mérsékelt – szárazföldi mediterrán hatással. A megye székhelye, Temesvár, a „rózsák városa”, kelet Románia legfontosabb városa. A várost a Béga folyó partjára építették. Lakosságát tekintve kozmopolita város, lakosságának száma 350.000 fölött van, melyet románok, magyarok, szerbek, szlovákok, bulgárok, és más etnikumú népek gazdagítanak. A demokrácia és a szolidalizás, a tolerancia és a kezdeményezőképesség szimbólumaként, Temesvár nyugati város, de nem csak fekvésének, hanem lakossainak gondolkodásának, kultrális örökségének és gazdasági eredméyneinek köszönhetően. Lugos a megye második legynagyobb városa, a Temes folyó partjaira építették, két fontos kereskedelmi útvonal találkozási pontjára. A megye második legnépesebb városa (kb. 42.000 lakos) és a fontos kereskedelmi központja. Kultúrális öröksége, híres kórus rendezvénynei, turisztikai látványossága “a bánáti kultúra fővárosává” tették. A megye további nyolc kissebb városa Nagyszentmiklós és Zsombolya nyugaton, az alig 30 km lévő Buziás fűrdő, Detta, Csebze délen, a borpincéiről híres Temesrékás és Facsád keleten egyensúlyozzák a megye városainak strukturáját. A megye további 700.000 lakósa falukörnyezetben él: 85 kösség, 230 falú. A megye lakosságát 687.377 lakos képezi, mely a megye etnikai sokszínúségének hírnevét gazdagítja, mivel itt románok, magyarok, németek, szerbek és más nemzetiségű kissebségek élnek együtt. A népesség eloszlása szerint: 400.000 városi környezetben, 300.000 pedig vidéki környezetben ének. 4.2. A megye infrastruktúrája Temes megye fejlett úthálózattal rendelkezik, amely 2858 km hosszúságon terül el, ebből a szempontból I helyen áll. Temes megyét két fontos európai út szeli át, az E70, amely Szerbián keresztül lép be országunkba Stamora Moravitán, és Temesváron keresztül összeköti EUrópát az ország déli részével és Bukaresttel, és az E671, amely a megyét északon szeli át, kapcsolatot építve Magyarország és Középeurópa között. A közlekedési infrastruktúra kiépítése az utóbbi években vette kezdetét a közigazgatási hatóságok segítségével. Így fontos pályázatnak állunk elébe, a Nagylak – Arad – Temesvár – Bukarest autópálya kiépítés által, amely hozzácsatolja az ország déli részét a 4 páneurópai közlekedési utvonalhoz. A légiszállítást a megye északi részén fekvő Temesvár Nemzetközi repülőtér biztosítja. Ez a bukaresti Otopeni Nemzetközi repülőtér és a belgrádi repülőtér segítőtársa, mivel mind méretében, mind fontosságában a második legfontosabb repülőtere az országnak és a legfontosabb repülőtere az DKMT Eurorégiónak. A repülőtérről több nemzeti és nemzetközi légitársaság szolgáltat mendetrend szerint közlekedő járatokat, amelyek nagymértékben könnyítik a gyors szeméyi és árúszállítást, valamint átszállási lehetőségeket biztosítanak a ország és az egész világ nemzetközi repülőterei között. A repülőtér méretét tekintve nagyobb légitársaságok járatainak fogadását is lehetővé teszi, beleérte az Airbus-310 vagy Concorde tipusuakat, így a megye és a régió egyik legfontosabb kapúja a világ felé. A vasúthálózat (787 km) a múlt századtól kezdve folyamatos átalakulási folyamat tanúja, mivel Temes megye gyors ipari fejlődése következtében, ma az ország legsűrűbben 35

behálózott megyéje. A megye területét két fontos nemzetközi vasútvonal szeli át, a déli vonal, amely Belgrádot és Kikindát Zsombolya – Temesvár – Craiova és végül Bukaresthez köti, és a nyugati vonal, amely Temesvárról Nagybánya felé vezet és átvágja a Tisza Síkságját, és Ilián csomópontot képez a Bukarest – Brassó – Arad vonallal. A telekommunikációs hálózat rendkívüli fejlődésének lehetünk tanúi az utóbbi években, amely nagymértékben megnövelte a hazai és nemzetközi modern kommunikációs eszközökhöz való hozzáférhetőséget. Ehhez nagyban hozzájárult a román-francia vegyes társaság, az Alkatel jelenléte Temesváron, amely modern telefonközpontok gyártója. Temes megye az elsők között van a digitális telekommunikációs eszközök használatában. Ugyanakkor egy jobban érződik a mobiltelefon jelenléte, mivel minden fontosabb hazai mobiltelefon társaság ebben a megyében is jelen van. 4.3. Temes megye gazdasági helyzete Temes megye ipara erőteljes és változatos, amelyet nagyban segít a hagyomány, nyugati fekvése, valamint a magasan képzett munkaerő, amely külföldi és haza befektetők sokaságát vonzza a vidékre. Mintegy e Cégbíróságon bejegyzett 36.300 vállalat közül, több mint 7.134 külföldi befektető Temes megyében van jelen, amelyből kb.600 termeléssel foglalkozik. A 80 országból érkező külföldi befektetők részvételi értéke, 1991 és 2000 között meghaladta a 751,9 mil. USD (31.12.2007). A hírneves külföldi befektetők között említjük: Continental AG, Solectron Corp. România, Zoppas Industries România, Philips&Elba Street Lighting, ABB Rometrics, Alcatel NS, Delphi Packard, Siemens Automotive, Procter&Gamble, Eybl Textil, Eybl-AutomotiveComponents, Kromberg&Schuberrt, Lisa Drexlmayer, Incontro Prefabricati, IMP Romania Industrial CO, Ceramica Apparechi Sanitari, Monlandys, EFF ás mások. Megye szinten a legnagyobb hangsúlyt (70%) a feldolgozóiparra fektették és ennek legfontosabb ágaira, továbbá az élelmiszeriparra, a vegyiparra, a textil iparra, a fém- és fafeldolgozó iparra. Az élelmiszeripar fejlődése a mezőgazdasági potenciálnak köszönhető, valamint a magán befektetők szép számának, ez az összbefektetés 81,5% -át képezi. Továbbá fontos a textilipar, a bőrfeldolgozó ipar, a cipő , az és autóépítő ipar. Közepes- és Kisvállalkozások 1990 óta kezdtek fejlődni Temes megye gazdaságában, a Cégbíróságon bejegyzett vállalatok 95%-át képezve, beleértve az engedéllyel rendelkező fizikai személyeket és a családi vállalkozásokat. A KKV szerkezetének elemzése következtetni enged arra a tényre, hogy a munkaerő nagy része jártas a szolgáltatások, kereskedelem és az import-export teületén végzett munkában. A kis és középvállalkozások növekedésének dinamikáját a vállalkozások apportjának növekedése tükrözi PIB (40% fölött). Temes megye kedvező körülményei, a vidéken létező vállalkozói hagyomány, a lakosok nyugati gondolkodása és a kezdeményező képesség a kommunista időszakban, a földrajzi fekvése, a lakosság életszinvonala, amely a nyugati részen fejlettebb, segitik a kis és középvállalkozások folyamatos fejlődését. A szolgáltatások területén robanásszerű fejlődésnek lehettönk tanui a forradalom utáni közvetlen időszakban, amikor a piacgazdaság fő elevit bevezették a romániai piacra. Az ügyfelek szükséglateit figyelő helyi cégek mellett nagyhírű nemzetközi cégek működnek a területen, ez utóbbinak köszönhető, hogy egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szolgáltatások minőségére a helyi piacon. 36

A termelő tevékenységek ugyancsak fejlődő tendenciát mutattak az utóbbi években, mivel ezekek állami támogatásban léreszülnek nyugati piacgazdasági és adópolitika alapján. Temes megye mezőgazdasági potenciálja figyelemreméltó, ezt mezőgazdasági területeinek és jó minőségű talajának köszönheti. Annak ellenére, hogy ez jelen pillanatban elértéktelenedett, reméljük, hogy a jövőben egyik legvonzóbb ajánlattá válik a befektetők számára. A kedvező éghajlatnak köszönhetően a mezőgazdaságnak többszörös esélyt igér. Jelenleg a mezőgazdaságot az egyéni farmok (mint a hagyományos mezőgazdaság alapstrukturái és a versenyképes mezőgazdasági rendeszer fejlődésének támaszpontjai) megjelenése jellemzi. A megye egyik legrégibb és legfontosabb mezőgazdasági tevékenysége, amihez hozzájárult a meleg klíma is, az ipari takarmánynövények és a gabonafélék termesztése, valamint a szöllőtermesztés, amelyet sikerrel űznek a megye lapos és dombos vidékein. Rékás, Buziás és Gyarmata ismerős nevek az országban és a határon túl is, ami a borkultúrát illeti. A farnokon történő zöldségtermeszést szintén hagyományos gazdasági tevékenység, különösen a falvakon, és a nagyobb városok szomszédságában. Az állatenyésztés szintén fonstos és hagyományos ága a temesi gazdaságnak, az utóbbi években jelentősen megnőtt a magán szektorban eltartott állatok száma. Annak ellenére, hogy Temes megye az állati és növényi termékek feldolgozásának képességével bír, létezik a térségen egy rendkivűli gazdasági együtműködési pontenciál, amelyet a szükséges nyersanyagok megléte biztosít. A gazdasági tevékenység infrastruktúrájának támogatása A közszolgáltatások és a privát szektor a minőség szempontjáből pozitiv fejlődést mutat, a területen működő közintézmények és a privát szféra egyre nagyobb szakértelemmel és hatékonysággal tevékenykednek. A befektetőket a helyi szakszolgáltatásokkal foglalkozó hazai és nemzetközi hírneves cégek segitíik a kezdeményezés, a megerősődés és a fejlődés fázisában, mint a PriceWaterhouse Coopers, KPMG és mások. A magánvállalatok kinálata mellett a megyei és helyi közhivatalok feladata a helyi szociális és gazdasági fejlődés. Ebben az értelemben 1995-ben a Temes Megyei Tanács létrehozota a EDETIM-et (a Temes megyei Gazdasági-Szociális Fejlődés Iroda), amely mint szakosodott közintézmény segiti és támogatja, odaillő eszközökkel és módon. Párhuzamosan 64 város és kösség polgármesteri hivatalában helyi gazdasági fejlődést segítő szakembert helyeztek, akinek feladata hasonló a fent emlitett irodákéval, azaz szakmai tanácsadást nyújtani, és kapcsolatot teremteni a magán szféra és a közigazgatási intézmények között. A helyi önkorméynzatokban ingyenes One stop shop szakmai tanácsadást biztositottunk a külföldi és hazai befektetpkenk, ami a helyi vállalkozásokat és befektetéseket illeti. Az Ipar és Mezőgazdaság Gazdasági Kamarája (CCIAT) képviseli a tagként szereplő gazdasági társaságok érdekeit, és szakmai szolgáltatásokat nyújt. A Temes megyei Magánvállalkozók Confederációja (CIPT) a KKV érdekeit képviseli, és folyamatos tanácsadást nyújt tagjainak különböző területeken. Az utóbbi években a pénzűgyi-banki szféra nagymértékű fejlődésnek indult, romániai és külföldi bankok több mint 30 fiókvállalata működik a megyében, mint a Román Kereskedelmi Bank (BCR), az ABN AMRO Bank, a Societe Generale - BRD, az ING Barings Bank, Banca Italo-Romena, Volksbank Romania, HVB Tiriac, Raiffeisen Bank, Banca Anglo-Romana, Bancpost, Banca Romaneasca, Alpha Bank, Banca Transilvania, EXIMBANK, Piraeus Bank, Banca Millenium, OTP Bank, Romanian International Bank, ProCredit Bank, CEC Bank etc., amelyek jelentős kölcsönöket nyújtanak a különbőző területek befektetőinek. Ennek ellenére Temes megyében, a megyeszékhelyen és e rágióban nem találni olyan bankot, amely ide helyezte volna központi székhelyét, annak ellenére, hogy a megye a 37

befektetők és a fejlődés szempontjából második helyen áll Bukarest mögött, talán ez a banki befektetések egyik nagy esélye. A banki szféra újszerűsítése, az ügyfelek igényei felé hajló szolgáltatások, az elektronikai rendszer bevezetése, ami a PRIMA, VISA, MASTERCARD bankkártyákkal történő átutalásokat és befizetéseket illeti, hozzáférhetőbbé teszi azt a hazai és a külföldi ügyfelek számára. 5. Csongrád és Temes megyékben tevékenykedő román-magyar kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók tevékenységének elemzése A projekt keretében megrendezett workshopokon megjelent román és magyar vállalkozók számából és véleményéből, valamint a kérdőíves felmérés eredményeiből kiderül, hogy a két megye kis- és középvállalkozásai közti üzleti kapcsolatok száma nagyon alacsony. Annak ellenére, hogy Magyarország Románia 10. legfontosabb kereskedelmi partnere, jelentős magyar aktívummal, a kereskedelem jó része multinacionális cégek és nagyvállalatok között bonyolódik le. A kkv-k közti együttműködések főleg az utazásszervezés, a közműberuházások és az építőipar területén jellemzőek, elsősorban alvállalkozói viszonyban, nemzetközi közbeszerzésekre kiírt nagy értékű projektek közreműködőiként. A megkérdezett vállalkozók mind román, mind magyar oldalról a legígéretesebb együttműködési területnek a turizmust, az élelmiszeripart (román oldalról a cukor előállítást, magyar oldalról a hús és konzervipart), a környezetvédelmi ipart és szolgáltatásokat, az építőipart valamint a közműberuházásokat találták. Magyar oldalról a román üzleti kapcsolatokkal rendelkező vállalkozók kiemelték, hogy az utóbbi három évben sokat fejlődött a romániai üzleti környezet. A jogi szabályozás és a könyvelési eljárások hasonlóvá váltak a hazai viszonyokhoz. Gyorsabbá és egyszerűbbé vált a cégalapítás, immár létre lehet hozni száz százalékban külföldi tulajdonú cégeket is, nemcsak vegyesvállalatokat. Az adószint a magyarországinál alacsonyabb, a béren kívüli juttatások adómentesek, alacsonyabb bérszínvonal mellett, amely a megkérdezett vállalkozók szerint csökkenti a befektetések megtérülési idejét. Nehézségként kiemelték, hogy a hatóságok, önkormányzatok döntési jogköreiben gyakoriak az átfedések, ami a nem tisztázott függőségi viszonyok miatt bizonytalanná teszi a döntéshozókat, lassítja a döntési folyamatot. Az új jogszabályi háttér miatt a jogalkalmazásban is jelentős ellentmondások vannak. A beruházás megvalósítása során, különösen az építőiparban gyakran szembesülnek a szakképzett munkaerő hiányával mind az alap-, közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek körében. A felsőfokú végzettségű, tapasztalt mérnökök bérszínvonala többszörösen haladja meg a magyarországi átlagot. A válság kitörése után a vállalkozók véleménye szerint jelentősen megnőtt a banki hitelek fedezetigénye Romániában, amely sok vállalkozót tervei feladására kényszerített. Akik végre tudták hajtani beruházásaikat, a gyakori körbetartozásokat említették, mint új jelenséget (állami szinten is), illetve megemlítették a rossz anyagi helyzetben lévő önkormányzatok romló fizetési morálját, az EU-s pályázati elbírálások késését, illetve a finanszírozás lassulását. A román vállalkozók magyarországi tapasztalatai meglehetősen ellentmondásosak. Csongrád megyében elsősorban az építőiparban, a mezőgazdaságban és kereskedelemben vannak jelen. Pozitívumként említették a két ország közötti jogharmonizációt, a számviteli rendszerek egységesülését, a felsőfokú végzettségű munkaerő rendelkezésre állását és alacsonyabb bérszínvonalát a romániai munkaerőhöz képest. Különösen jónak ítélték meg közúti 38

közlekedési infrastruktúrát, a gyorsforgalmi úthálózat kiépülését, mellyel a fogyasztópiacok elérhetősége számukra is javult. Negatívumként értékelték az élőmunkát terhelő magas adókat, a bonyolult adózási rendszert, a cégalapítás (különösen a Kft. és az Rt.) hosszú folyamatát, valamint a bürokratikus engedélyezési eljárásokat. A munkaerő nyelvtudásának hiánya szintén nehézségként jelentkezett. A kérdőívek és az interjúk alapján mind a magyar, mind román vállalkozók többsége (60%-a) lát lehetőséget a határon átnyúló üzleti együttműködések bővítésére, elsősorban az értékesítés, a beszerzés, a logisztika, illetve bizonyos termékek (gépi berendezések) közös gyártatása terén. Lényegesen kevesebb vállalkozó (a megkérdezettek 30%-a) tervez reálisan a közeljövőben közös együttműködést. A kooperációt tervező vállalkozások körében vezető helyen szerepelt a közös értékesítési hálózat megszervezése, román vállalkozók részéről pedig az értékesítés mellett a logisztikai együttműködések kialakítása is. A kérdőívre válaszoló vállalkozások többsége 0-50 embert foglalkoztató, 300 millió forint éves bevétel alatt maradó kis és középvállalkozások közül került ki. A megkérdezettek és a kérdőívre válaszolók 90%-a nem lát esélyt közeli a jövőben határon átnyúló üzleti hálózatok, klaszterek létrehozására. Ennek oka egyrészt, hogy az eltérő adminisztrációs rendszerekből adódó ügyintézési nehézségek leküzdésére, a nyelvi akadályok kezelésre keveseknek van meg az anyagi hátterük. Másrészt a vállalkozók többsége nem tudott olyan közös, nagy értékű üzleti tevékenységet megnevezni, amelynek akár középtávú profitja is ellensúlyozná az alapítási és működtetési költségeket. 5.1. A határon átnyúló klaszterfejlesztéssel húzóágazattá fejleszthető iparágak a magyarromán határtérségben 5.1.1. Informatika Az informatikai ipar három csatornán keresztül járulhat hozzá a határmenti gazdaság fejlesztéséhez. Az elsõ utat az informatikai javak termelésének látványos expanziója és az ebben a szektorban tapasztalható, az átlagost jóval meghaladó termelékenységemelkedés jelenti. A felzárkózás második lehetőséget az informatikai ipar vívmányainak a „régi gazdaságba” való átáramlása biztosíthatja, mely két csatornán keresztül történik. Az első az egyes ágazatok technológiájának megújulása, termelékenységük, versenyképességük javítása az információs technológiának köszönhetően. Emiatt a gazdaság különböző szakágazatai – amelyek látszólag nem kapcsolódnak az informatikai iparhoz – az információs technológia felhasználásával képessé válnak a fokozatos vagy éppen radikális innovációra (például a termelés automatizálása, robotizálása, „intelligens”, a fogyasztók egyedi igényei szerint kialakított termékek létrehozása). A modernizáció második útja a vállalati funkciók megújításával, hatékonyságának növelésével történik. Az információs technológia átalakítja a vállalatszervezetet, elősegíti a vállalati hierarchia lebontását, lehetővé teszi a munka optimálisabb koordinálását. Átalakítja a beszerzési funkciót, megújítja az értékesítés módszereit és hatókörét, miközben az összes vállalati funkció esetében jelentős költségmegtakarítást ér el. A felzárkózás harmadik csatornáját az informatikai szolgáltatások jelentik. A stratégiai üzleti szolgáltatások a jövő leginkább dinamikus növekedést igérő ágazata. Az informatikai szolgáltatások, ezen belül különösen a szoftverfejlesztés felzárkóztatási képessége jelentős 39

mértékű, különösen egy olyan régióban, mint a román-magyar határtérség, amelynek gazdasága ma még jelentős problémákkal küzd, de az informatikai K+F infrastruktúra lehetővé teszi a gyors felzárkózást. 5.1.2. Megújuló energiaipar A megújuló energiaipar magában foglalja mindazon mezőgazdasági, ipari, szolgáltatási tevékenységeket, amelyek a megújuló energiaforrások előállításához és hasznosításához kötődnek. Ez jellegzetesen magába foglalja az alábbi ágazatokat:  Környezetipar  Biomassza előállítással foglalkozó agrárágazatok  A speciális épületeket tervező és kivitelező építőipar (öko-építészet) A környezetipar mindazon ipari termelés vagy szolgáltatás, amely a környezetvédelmet kiszolgálja. Az iparág két nagy alszektora a szennyezések kezelése („csővégi” környezetipar) és az erőforrások kezelése, környezetbarát megoldások alkalmazása (preventív környezetipar). Ez utóbbi magába foglalja  A megújuló energiát hasznosító ellátórendszerek tervezését és kivitelezését  a megújuló energiák hasznosításához kötődő gépek és berendezések gyártását,  Új, innovatív eljárások, technológiák, gépek és berendezések fejlesztését A magyar-román határtérségben az agrárium már ma is jelentős szereplője a kibontakozó megújuló energiaiparnak. A különböző típusú biomasszák (erdészeti, szántóföldi) előállításában elsődleges szerepe van. Ezt a jelentős agrárinnovációs K+F infrastruktúra miatt a jövőben várhatóan tovább fogja növelni. A román partnerekkel történő közös fejlesztések és gazdasági együttműködések során képes lehet olyan új eljárások, növényfajták kifejlesztésére. 5.2. A vállalkozói együttműködések jogi és gazdasági lehetőségei Magyarországon és Romániában 5.2.1. Jogi és gazdasági lehetőségek Magyarországon A vállalkozói együttműködések jogi megnyilvánulására a magyar jogrend számos lehetőséget kínál. Az egyik legelterjedtebb a szerződéses együttműködési forma. Ennek alapja egy atipikus írásbeli szerződés, amely legtöbbször együttműködési megállapodásként vagy szindikátusi szerződésként jön létre a vállalkozói együttműködések esetében. Alapja a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szerződéskötési szabadság elve. Ebbe a típusba tartozik a franchise-szerződés ill. az üzleten kívüli kereskedés is. Tartalmuk mindig sajátos, a szerződő felek határozzák meg. A szerződésekben a felek általában egy adott területen meghatározott célból, eszközökkel, jogokkal és kötelezettségekkel, hosszú távú együttműködésben állapodnak meg. Jogi személyiséggel ezek a szervezetek azonban nem fognak rendelkezni. A szerződés tartalmi elemeinek meghatározásánál fokozott figyelemmel kell eljárni, minden szerződéses részt pontosan meghatározni, ahol szükséges, magyarázattal ellátni. Bizonyos esetekben, pl. klaszteralapítás esetén érdemes negatív meghatározással is élni, pl. „a klaszter sem a Polgári Törvénykönyv, sem a Gazdasági Társaságokról szóló törvény szerinti társasági formát nem ölt”.

40

Az együttműködés társasági formát is felvehet. Ez jogilag meghatározottabb szervezetet és működést igényel. A felek számára ugyan kevesebb szabadságot jelent, ugyanakkor jogi személyiséget eredményezhet, nyilvántartásba vétellel. Ennek típusai:  Gazdasági társaság: a gazdasági társaságokra vonatkozó hatályos szabályokat Magyarországon a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmazza. Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vagy annak elősegítésére saját cégnévvel rendelkező gazdasági társaságot alapíthatnak. Gazdasági társaság bár mely gazdasági tevékenységet folytathat, amelyet a törvény nem tilt vagy nem korlátoz. A gazdasági társaság alapvető funkciója a gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódás, üzletszerű, huzamos ideig tartó gazdasági tevékenység. Típusai a következők:  Közkereseti társaság: A közkereseti társaság, röviden kkt. olyan jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amelyben a tagok közös gazdasági tevékenységre vállalnak kötelezettséget és felelősségük saját teljes vagyonukra kiterjed. Minimális induló tőkéje nincs. A kkt. rendszerint családi vagy kisvállalkozásokra jellemző vállalkozási forma. A kkt. fő szerve a taggyűlés, ahol mindenki (amennyiben a szerződés másként nem rendelkezik, egyenlő mértékben) szavazatra jogosult. Kkt-nak egyik tagja sem lehet más kkt., betéti társaság beltagja vagy egyéni vállalkozó.  Betéti társaság: A magyar jog szerint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyik típusa. Minimális alapító tőkéje nincs. A létesítésére irányuló társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. Ha a társaság nevében a kültag neve is szerepel, felelőssége szintén korlátlan. A társasági szerződésben eltérően is rendelkezhetnek a tagok, de főszabály szerint a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg. Az eddigiektől eltérően a betéti társaságba is apportálható követelés. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a beltagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.  Korlátolt felelősségű társaság: A korlátolt felelősségű társaság, röviden kft. a gazdasági társaságok (külföldön a kereskedelmi társaságok) egyik típusa, jogi személy. Olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével indul, és amelyben a tagok kötelezettsége alapvetően csak saját vagyoni hozzájárulásuk befizetésére terjed ki. A Kft. ügyvezetője viszont korlátlan módon, egész vagyonával felel tartozásaiért a hitelezőknek szándékos kár okozás esetén. Korlátolt felelősségű társaság alapításához Magyarországon jelenleg minimum 500 000 Ft törzstőke szükséges.  Részvénytársaság: A részvénytársaság, röviden rt. egy tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A hitelezőkkel szemben a részvénytársaság részvényeseinek nem áll fenn felelőssége, ezért csak jelentős alaptőkével alapítható. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje (2007. szeptember 1.-je óta) nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál (70 000

41

EURO). A gazdasági társaságokról szóló törvény (2006. évi IV. tv.) értelmében az alapításnál kötelező minden részvényes vagyoni hozzájárulása, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli (ún. apport) hozzájárulás.  Egyesülés: az egyesülés olyan jogi személyiséggel rendelkező kooperációs társaság, amelyet a tagok gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására, gazdasági tevékenységük összehangolására, továbbá szakmai érdekeik képviseletére hoznak létre. Induló tőkéje nincs, az egyesülés nem törekszik saját nyereség elérésre. Saját vagyonát meghaladó tartozásaiért a tagok felelnek, korlátlanul és egyetemlegesen.  Szövetkezet: a szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.  Egyesület: Az egyesület olyan – az egyesülési jog alapján – önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület önálló jogi személy, jogokat szerezhet és kötelezettségek terhelhetik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Mind a társasági, mind a szerződéses működési formákba korlátlanul bevonhatók külföldi partnerek is. A törvények kisebb mértékű, de gyakori változásai miatt a cégalapítás előtt célszerű kérni a helyi gazdaságfejlesztési szervezetek (pl. Kereskedelmi és Iparkamara) segítségét. 5.2.2. Jogi és gazdasági lehetőségek Romániában Romániában a kereskedelmi társaságok alapítását, beleértve a külföldi magán- és jogi személyek által alapítottakat is, az 1990-es évi 31-es számú újraközölt, a kereskedelmi társaságokra vonatkozó törvény szabályozza. Az említett törvény értelmében a kereskedelmi társaságok az alábbi formákban alapíthatók meg: 1. Közkereseti társaság: (societatea în nume colectiv): A kereskedelmi törvényben előírt szabályok szerint közkereseti társaságot alapíthat két, vagy több magán-, illetve jogi személy. A részestársak korlátlanul és egyetemlegesen teljes vagyonukkal felelnek a társaság kötelezettségeiért. Az ilyen típusú társaságok alapításánál nincs megszabva az alaptőke minimális határa. Az alaptőkéhez való hozzájárulás természetben (bútorok, vagy egyéb berendezések) és munkában is megállapítható. A közkereseti társaságok esetében a részesedés elosztása a tagok az alaptőkéhez való hozzájárulásával arányos. 2. Betéti társaság: (societate în c omanditã s implã): Egy b etéti társaság a lapításánál a kereskedelmi törvény értelmében az alapító okiratban kötelező egy beltag és egy kültag megnevezése. Az alapító tagok úgy magán-, mint jogi személyek lehetnek, beltagok viszont csak és kizárólag magánszemélyek. A beltagok esetében a felelősség korlátlan és egyetemleges, míg a kültagok esetében a jegyzett társasági tőke szintjéig korlátozott. A törzstőke összegét illetően ennek a társasági formának az esetén szintén nincs minimális, vagy maximális határérték megszabva. A társaságot érintő kérdésekben a betéti társaságok a taggyűlés keretén belül döntenek. A tagok ebben az esetben is a törzstőkéhez való hozzájárulással arányos szavazati joggal rendelkeznek. Ugyancsak a törzstőkéhez való hozzájárulás fogja meghatározni a tagok

42

részesedésének nagyságát a nyereségből. A társaság ügyintézését az ide vágó törvénykezésnek megfelelően egy, vagy több beltag látja el. 3. Részvénytársaság (societate pe actiuni) és betéti részvénytársaság (societate în comanditã pe actiuni): Egy részvénytársaság megalapításához öt, vagy annál több alapító tag (részvényes) szükséges. Az alapító tagok ebben az esetben is lehetnek úgy magán, mint jogi személyek. A részvénytársaság alaptőkéje teljes és szimultán jegyzéssel, vagy nyílt jegyzés alapján jön létre. A részvénytársaság és a betéti részvénytársaság alaptõkéje nem lehet kisebb, mint 25.000 EURO. A részvénytársaságok esetében a társasági tőkét a társaság által kibocsátott részvények képviselik, amelyek az átadási módjuk szerint szólhatnak névre, vagy bemutatásra. Egy részvény névértéke nem lehet 1000 lejnél kisebb. A felelősséget tekintve a részvényesek csak a jegyzett társasági tőke szintjéig felelnek. 4. Korlátolt felelősségű társaság (societate cu rãspundere limitatã): A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A korlátolt felelősségű társaság elnevezést a társaság cégnevében fel kell tüntetni 5.3. A stratégia keretei A helyzetelemzés során ismertetésre kerültek azok a romániai és magyarországi gazdasági feltételek, amelyekre a határon átnyúló vállalkozói hálózatok fejlesztésének stratégiája alapozható. Jelenleg azonban léteznek olyan tényezők, amelyek figyelembevétele nélkül nem lehetséges egy reális, ténylegesen megvalósítható stratégia megalkotása és a rendelkezésre álló pénzügyi és humánerőforrások optimális allokációja. Ezek az alábbiak: 1. A vállalkozások közti együttműködési hajlandóság Annak ellenére, hogy az EU-hoz történő csatlakozás után a két régió közötti gazdasági fejlettségbeli különbségek csökkenésnek indultak, a vállalkozók közti együttműködési hajlandóság, illetve az együttműködés hagyományai terén jelenleg jelentős eltérések tapasztalhatóak. 2004 után mind Magyarországon, mind Csongrád megyében jelentős fejlődés következett be előrelépések vállalkozói kooperációk kialakulásának tekintetében. Ennek hátteréül egyrészt gazdasági megfontolások, másrészt pedig egy kibontakozó állami ösztönző politika állt. A különböző intenzitású, de lassan 6 éve tartó magyar klaszterpolitika hatására a magyarországi vállalkozások egy része belátta, hogy az együttműködések előnyei elsősorban hosszútávon jelentkeznek, és tartós előnyt biztosíthatnak az erősödő piaci versenyben. Ezzel szemben Temes megyében és általában véve Romániában a vállalkozók körében mai napig jellemző az egymással és a külföldi partnerekkel szembeni bizalmatlanság. Ezt tovább erősítette az állami gazdaságpolitika is, amely nem ismerte fel időben a vállalkozói hálózatfejlesztés támogatásának fontosságát az ország gazdasági fejlesztésében. Az EUhoz történő csatlakozást követően az új típusú, nemzetközi gazdaságfejlesztési támogatásoknak köszönhetően ez a helyzet változni kezdett, de ennek ellenére elmondható, hogy Temes megyében a vállalkozók nagy része számára a kooperáció csak abban az esetben elfogadható, ha rövid távú megtérülést kínál.

43

2. A sikeres klaszterkezdeményezések megjelenése Az 2007-2013-as programozási periódusban Magyarországon EU-s támogatással kiemelt támogatást kap a vállalkozások és egyetemek közti együttműködések fejlesztése. Ennek célja, hogy regionális szinten olyan üzleti környezet jöjjön létre, amely elősegíti egy-egy térségben a gazdasági húzóágazatok kifejlődését. Az ún. Pólus-programot széleskörű, alapos előkészítés előzte meg, amely során kiemelten figyelembe vették a legjobb külföldi példák tanulságait és a magyarországi adottságokat. A program hatására Csongrád megyében az elmúlt években megnőtt a vállalkozói hálózati kezdeményezések száma, amelyekből ígéretes klaszterek indultak fejlődésnek. A pénzügyi- és humánerőforrások szétforgácsolását elkerülendő a kooperációk ösztönzése során célszerű a magyarországi klaszterfejlesztési tapasztalatokra, és a már működő, valós alapokkal rendelkező klaszterszerveződésekre építeni. 3. Potenciális húzóágazatok Összhangban az előző tényezővel, az erőforrások hatékony koncentrálása érdekében szükséges meghatározni azokat a szektorokat, iparágakat, amelyekben már működik sikeres akkreditált klaszter, vagy jelentős igény és/illetve lehetőség mutatkozik a határon átnyúló vállalkozói együttműködések kialakítására. Elsősorban ezeken a területeken szükséges az együttműködések ösztönzésére fókuszálni. 5.4.

Ágazati fókusz

Csongrád megye természeti adottságai, oktatási és kulturális háttere kedvez az új gazdasági ágak: az egészségipar, az informatika és a környezetipar fejlődésének. Ezeken a területeken már megjelentek a nemzetközi tapasztalatokon nyugvó sikeres klaszterkezdeményezések is. Ennek megfelelően a stratégia kiemelten koncentrál a meglévő gazdasági együttműködések erősítésére, illetve azok határon túli területekre (jelen esetben Romániába) történő kiterjesztésére, román vállalkozások integrálására azzal a céllal, hogy ezek a területek Európai szinten is versenyképes interregionális húzóágazatokká válhassanak. 5.4.1. Egészségipar Az egészségipar a megyék területén az alábbi szektorokat foglalja magában: 1. az egészségturisztikai szolgáltatásokat (termálvízhez kapcsolódó gyógyászati tevékenységek, wellness, fitness szolgáltatások); 2. a mezőgazdaság területén belül a funkcionális élelmiszerek alapanyagának termelését, valamint az alapanyagokból készterméket előállító funkcionális élelmiszeripart; 3. a gyógyszeripart, különös tekintettel az innovatív gyógyszeriparra; 4. az egészségmegőrzésre szolgáló termékeket gyártó vegyipart. Az egészségipar termékei iránt a világpiacon fokozódó kereslet tapasztalható. Ennek hátterében az egészséges életmód terjedése, valamint a preventív szemléletű egészségügy kialakulása áll. Az egészségipar feltételei Csongrád és Temes megyében egyaránt kedvezőnek tekinthetőek. Szisztematikus fejlesztésekkel és az erőforrások koncentrálásával a szektor gazdasági húzóágazattá fejleszthető a térségben, ami elősegítheti a magyar-román határtérség tartós gazdasági fejlődését. Ezt a megye gazdasági döntéshozói és vállalkozásai is felismerték, melynek köszönhetően az ágazatban ma már három akkreditált klaszter is működik a me-

44

gyében: a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter, Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter, a Termál - Egészségipari Klaszter. 5.4.2. Informatika A gazdasági válság ellenére az informatikai termékek iránt folyamatos a keresletnövekedés a világpiacon. Különösen igaz ez a nagy hozzáadott értékű szoftver-termékekre. A magyar-román határtérség kiemelkedően jó adottságokkal rendelkezik ezen a területen is: a meghatározó felsőoktatási intézmények (Szegedi Egyetem, Temesvári Nyugati Egyetem) közép-európai szinten is kiemelkedően jó fizikai és humáninfrastruktúrával rendelkeznek a piacképes szoftver-termékek fejlesztéséhez. Az ágazat kiemelt fejlesztésével a megyékben keletkező hozzáadott értékek és bevételek mennyisége növelhető, illetve megtartható a térségben képzett magasan kvalifikált munkaerő is. Hosszútávon a komplex informatikai szolgáltatások hálózatán alapuló informatikai szektor szintén húzóágazattá fejleszthető a régióban. Ezt segíti elő a 2009-ben akkreditációt nyert Szilícium Mező Informatikai Klaszter. 5.4.3. Megújuló energia és környezetipar, kiemelten az épületenergetika és energianövények termelése, felhasználása A környezetipar a gazdaságon belül viszonylag új szektornak tekinthető a gazdaságban. A megye gazdaságán belül magában foglalja az alábbi ágazatokat: 4. a megújuló energiaforrásként hasznosítható biomassza (energianövények) termelése, 5. a megújuló energiaforrások hasznosításához kötődő gépipar, 6. a megújuló energiaforrások alkalmazását lehetővé tevő építőipar (létesítményenergetika), 7. a környezetvédelemmel foglalkozó biotechnológia, 8. a környezetvédelemben használatos termékeket előállító vegyipar. A fosszilis energiahordozók árának növekedése miatt az alternatív energiaforrások iránt továbbra is növekvő kereslet várható a világpiacon. A határmenti régiók tudásbázisára alapozva az ágazat hosszútávon versenyképessé tehető. 5.5. A határon átnyúló gazdasági együttműködések akadályozó tényezői és alapfeltételei A Csongrád megyei és Temes megyei viszonyokat bemutató helyzetelemzés, a projekt során lebonyolított workshopok, a szakmai interjúk és a korábbi tapasztalatok alapján jól azonosíthatók azok az akadályozó tényezők, amelyek a magyar-román vállalkozói együttműködések kialakítását, fejlődését és nemzetköziesedését egyaránt meggátolhatják: 1. Egységes klaszterpolitika hiánya Romániában Míg Magyarországon 2007 után egységes, államilag támogatott klaszterpolitika kezdett körvonalazódni, addig Romániában ez a folyamat még nem indult el. A román klaszterpolitika hiánya miatt a Temes megyei vállalkozások nem jutnak olyan kiegészítő ösztönző forrásokhoz, amelyek valamelyest mérsékelnék a klaszter-kezdeményzések kezdeti bizonytalanságát. 2. Pozitív együttműködési kultúra hiánya A közelmúltra jellemző gyakori politikai feszültségek miatt a gazdasági szereplők között nem alakulhatott ki az EU régi tagállamaiban jellemző pozitív formális és informális 45

együttműködési kultúra. Ez jelentős akadályát képezi a magyar-román együttműködéseknek. 3. Bizalomhiány A vállalkozói hálózatok előnyei minden gazdasági társaság esetében hosszútávon jelentkeznek. Emiatt a határon átnyúló vállalkozói hálózati kapcsolatok sikeres elindításához és működtetéséhez alapvetően szükség van a partnerek közti bizalmi viszonyra. A szakemberek tapasztalatai alapján azonban mind Magyarországon, mind Romániában a szerény nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező kkv-k körében erőteljes bizalmatlanság tapasztalható a külföldi partnerekkel szemben. Ez jelentősen akadályozza a kooperációk kialakulását. 4. Közös érdekminimum felismerésének hiánya Az együttműködést tervező magyar és román vállalkozások közt a rövidtávon eltérő üzleti célok és piaci viszonyok miatt nehézséget okoz a közép- és hosszútávon közös minimális üzleti érdekek felismerése. Ennek a közös érdekminimumnak a hiánya nagymértékben gátolja a határon átnyúló vállalkozói hálózatok kialakulását, annak ellenére, hogy megteremtésével a hosszútávon nyertes-nyertes szituációk sora hozható létre. 5. Nyelvi problémák Annak ellenére, hogy az angol, mint közvetítő nyelv a fiatal vállalkozói korosztályok között terjedőben van, a nyelvi akadályok a mai napig akadályt jelentenek mindennemű románmagyar kapcsolat előtt. A nyelvi akadályok leküzdése az együttműködni kívánó vállalkozások és intézmények részéről jelentős mennyiségű pénzügyi erőforrást emészt fel (fordítási, tolmácsolási költségek) másrészt a bizalmatlanság kialakulásához is hozzájárul. 6. Információ hiány a jogi és üzleti feltételekről A két ország EU-hoz történő csatlakozása után jelentős jogharmonizációs folyamatok indultak meg mind magyar, mind román oldalon. Ez a folyamat és a 2008 után kibontakozó gazdasági válság jelentős változásokat idézett elő mindkét ország üzleti környezetében. A megváltozott feltételekről a vállalkozásoknak csak töredékes információik vannak, amely növeli az együttműködések kialakítási lehetőségeivel kapcsolatos bizonytalanságot. 7. „Elrettentő” bürokrácia A két ország közigazgatási rendszerét a túlzott bürokrácia jellemzi, mely jelentősen lassítja a fejlesztési folyamatokat. A bejegyzési és engedélyezési eljárások gyakran soklépcsősek, hosszú ideig tartanak. EU-s átlagban mindkét országban magas a korrupció szintje. Ezek a tényezők sok vállalkozót késztetnek az együttműködési és beruházási tervek feladására. 8. Adott ágazaton belül a cégek versenyhelyzete A két megye gazdasági szerkezete alapvetően hasonlít egymásra. A gazdasági harmonizáció miatt egy adott ágazatban (pl. gépiparban, feldolgozóiparban) a magyar és román cégek, vállalkozói együttműködések versenytársai egymásnak. Ez a szituáció bizonyos tradicionális gazdasági ágakban jelentősen megnehezíti a vállalkozások közti kooperációt. 9. Infrastrukturális fejlettségbeli különbségek Amint arra a helyzetelemzés is rámutatott, a két megye infrastrukturális ellátottságában jelentős különbségek tapasztalhatóak. A vállalkozók véleménye alapján ezek a különbségek, különösen a szállítás és más logisztikai tevékenységek terén, bizonytalanná teszik az együttműködések hatékonyságát. 10. Befektetési igények (idő, pénz, infrastruktúra) A kis- és középvállalkozások a határ mindkét oldalán jelentős forráshiánnyal néznek szembe. Ez jelentősen korlátozza az általuk befektetett tőke és humánerőforrás men 46

nyiségét és irányait. A szoros határon átnyúló együttműködések kialakítása mind időben, mind anyagilag jelentős beruházást kíván egy olyan környezetben, ahol nem alakult még ki a hálózati együttműködések infrastrukturális és intézményi háttere. A nagy befektetési igény miatt a kkv-k nem szívesen ruháznak be határon átnyúló együttműködések kialakításába. 11. Rövidtávú profit elvárás a vállalkozások részéről Az élesedő piaci versenyben minden cég számára alapvető cél a rövidtávon jelentkező profit elérése. Különösen igaz ez a térségben működő, tőkeszegény kis- és középvállalkozások esetében. Ez a szemlélet nem kedvez a korai szakaszban jelentős anyagi és humánerőforrás ráfordítást igénylő határon átnyúló szoros együttműködések kialakulásának, melyeknél az eredmények hosszútávon jelentkeznek és nem mindig számszerűsíthetők. 12. Gyakran a hosszú távú megtérülés sem látszik Általánosan igaz, hogy a klaszterek pozitív gazdasági hatásai, profitja csak hosszútávon jelentkezik, abban az esetben, ha a menedzsmentszervezet képes összehangolni a tagok eltérő gazdasági érdekeit, és a szervezet vezetői megfelelő válaszokat adnak a folyamatosan változó piaci kihívásokra. E két bizonytalan tényező miatt a klaszterek esetén a befektetett erőforrások hosszú távú megtérülése is nehezen jelezhető előre, ritkán látszik. Egyetemi kutatószféra „motivációjának” gyengesége. A stabil gazdasági növekedésre képes klaszterek csak folyamatos innovációs tevékenységekkel képesek versenyben maradni a világpiacon. A felsőoktatási intézményeknek ezért alapvető szerepük lenne vállalkozói hálózatok fejlődésében. A helyi egyetemi kutatószféra azonban jelenleg elsősorban publikációs tevékenységekben érdekelt, a kutatások anyagi megtérülése és az eredmények gazdasági hasznosítása másodlagos szerepet játszik. Ez nem kedvez az innováció-orientált vállalkozói együttműködések kialakulásának. 13. Bérszínvonal különbsége A workshopokon megjelenő vállalkozók jelentős akadályként említették meg a bérszínvonalbeli különbségeket. Míg Magyarországon a képzett, megbízható szakmunkások bére átlag feletti, addig Romániában a tapasztalt mérnökök bérszínvonala közelíti a nyugateurópai átlagot. Ezek a jelentős különbségek sok vállalkozót riasztanak el mind a közös beruházásoktól, mind az együttműködésektől. A korábbi tapasztalatok alapján beazonosíthatók azok az alapfeltételek is, amelyek mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozói együttműködések, klaszterek kialakulhassanak és megerősödjenek. Ezek a kulcsfeltételek a következők: 1. Elkötelezett kulcsemberek, döntéshozók Amint azt magyarországi és nemzetközi példák is mutatják, minden vállalkozói hálózati együttműködés alapját a fejlesztések iránt elkötelezett döntéshozók és szakemberek alkotják. A kulcsemberek felkutatása és bevonása a fejlesztésekbe mind magyar, mind román oldalon az egyik legfontosabb feltétele a sikeres gazdasági együttműködések megvalósulásának. Az akadályozó tényezők és alapfeltételek egy része olyan, amelyek túlmutatnak a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara keretein, ezekre közvetlen hatást nem tud gyakorolni, feladata alapvetően az érdekérvényesítés és lobbi tevékenységek folytatása a tagok érdekének hatékony képviselete érdekében. Számos olyan tényező van ugyanakkor, amelyek fokozatos kiküszöbölését a Kamara közvetlenül is elősegítheti, illetve célzott beavatkozásokkal hozzájárulhat a kulcsfeltételek megteremtéséhez. 2. Következetes és következetesen kommunikált klaszterpolitika 47

Az EU-s tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszútávon sikeres klaszterek ott jönnek létre, ahol az állam következetes, kiszámítható és jól kommunikált klaszterpolitikát alakít ki. Ez a folyamat a Pólus-programmal Magyarországon már elkezdődött, a program következetes folytatása alapvető feltétele a klaszter-kezdeményezések sikerességének. A román klaszterpolitika kialakításánál célszerű figyelembe venni a magyarországi tapasztalatokat. 3. A klasztermenedzsment- szervezetek létrejöttének, működésének finanszírozása, támogatása Minden klaszter sikeres működésének alapvető feltétele egy jól működő, klasztermenedzsment-szervezet. Egy ilyen szervezet kialakítása azonban a tagok részéről jelentős befektetéssel jár már az együttműködés kezdeti szakaszában. A beruházási igény csökkentése érdekében EU-s, állami vagy regionális forrásokból célzott támogatási rendszer kialakítása szükséges. 4. Dedikált források klaszterek fejlesztéseinek támogatására Tekintettel arra, hogy a klaszterek meglehetősen új gazdasági formáknak számítanak mind Magyarországon, mind Romániában, fejlesztésük a hagyományos gazdasági támogatásokkal nem megoldható. Annak érdekében, hogy tevékenységük sikeres legyen, és hosszútávon valóban regionális húzóágazattá legyenek képesek emelkedni, fejlesztéseik támogatására különálló, számukra dedikált forrásokat szükséges biztosítani. 5. A vállalkozói együttműködések kutatás-fejlesztési programokban való részvételének erősítése, ösztönzése Amint azt korábban említettük, a vállalkozói együttműködések hosszútávú sikerességének kulcsa a folyamatos innovációs tevékenység. A világpiacon valós megjelenéshez és sikeres értékesítéséhez folyamatosan új termékek kifejlesztésére van szükségük, amelynek K+F költségei egyre magasabbak. Kutatási igényeiket ezért célszerű a nemzetközi kutatási programokba (kiemelten az FP7 és CIP) integrálni, mellyel a fejlesztések anyagi háttere biztosítható. 6. Finanszírozó szervezetek bevonása Tekintettel arra, hogy egy vállalkozói hálózat fejlesztése és működtetése folyamatosan magas anyagi ráfordításokkal jár, a fejlesztésekbe már a kezdetektől célszerű a nemzeti és regionális finanszírozó szervezeteket (minisztériumok, hivatalok, fejlesztési ügynökségek) bevonni. Ezáltal stabilizálható a működtetéshez szükséges anyagi és intézményi háttér. 7. A kutatóhelyek motiválása, aktív bevonása A helyi K+F intézmények aktív szerepvállalása a klaszterek sikerességének egyik kulcsa. Ennek érdekében a piaci igényekhez kapcsolódó kutatások anyagi és tudományos elismerésével szükséges a régiós kutatóhelyek motivációja a klaszter igényeihez igazodó kutatások végzésére. Ennek megfelelően a stratégiaalkotás során olyan célkitűzéseket és azokhoz kapcsolódó konkrét beavatkozásokat célszerű megfogalmazni, amelyek 1. hozzájárulnak a vállalkozói hálózatok kialakulásához szükséges kedvező feltételek megteremtéséhez; 2. valamint közvetve vagy közvetlenül nagymértékben csökkentik az akadályozó tényezők negatív hatásait.

48

5.6. A stratégia célrendszere A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozók közt kialakuló stratégiai és üzleti szövetségek, együttműködések hosszútávon jelentős üzleti előnyökkel járnak az együttműködő felek számára, javítják versenyképességüket és közvetlenül hozzájárulnak egy térség gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. Csongrád és Temes megye gazdasága ma jelentős gazdasági válsággal szembesül, melynek okai az alábbiakra vezethetőek vissza: 1. az értékesítési és innovációs nehézségekkel küzdő hagyományos iparágak jelenléte (élelmiszeripar, textilipar), 2. az exportképes húzóágazatok hiánya, 3. a vállalkozói együttműködések hiánya. Jelen stratégia a fenti problémák megoldást kívánja elősegíteni. Jövőképében a megye gazdasági életében vezető szerepet játszó Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hivatása és küldetése tükröződik vissza: Csongrád és Temes megyékben a határon átnyúló vállalkozói együttműködések a kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítésén keresztül hozzájárulnak a határmenti térség fenntartható gazdasági növekedéséhez. A vállalkozói együttműködések, a versenyképesség és a gazdasági növekedés szinergikus kölcsönhatását középpontba állító jövőkép megvalósulását az átfogó cél és stratégiai célok elérése segíti elő. A stratégia átfogó célja: A magyar és román kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása határon átnyúló vállalkozói együttműködések erősítése révén. Amint azt a korábbiakban bemutattuk, a vállalkozói együttműködések hosszútávon számos előnnyel járnak minden résztvevő cég számára, jelentősen növelik versenyképességüket, ezért fejlesztésük kulcsfontosságú a határmenti térségek tartós gazdasági növekedésének megteremtéséhez. Az előző fejezetben ismertetett akadályozó tényezők miatt azonban jelenleg a magyarromán vállalkozói együttműködések száma és intenzitása alacsony. A stratégiai célokat ezért úgy kellett kijelölni, hogy az akadályozó tényezők lebontásával és a kulcsfeltételek erősítésével javítsák a határon átnyúló vállalkozói együttműködések létrehozásának és továbbfejlesztésének lehetőségeit. Ennek megfelelően a stratégiai célok az alábbiak:  az együttműködésre ösztönző információs környezet megteremtése,  az együttműködéseket támogató érdekérvényesítés és lobbitevékenység erősítése,  az együttműködések pénzügyi, finanszírozási hátterének javítása. Mindezek mellett horizontális célkitűzésként megjelenik az elkötelezettség és a motiváció biztosítása, mivel az egész folyamat szempontjából kiemelt jelentőséggel bír a vállalkozói együttműködések potenciális szereplőinek (vállalkozások, kamarák, egyetemek, kutató intézetek, önkormányzatok, finanszírozó szervezetek stb.), valamint néhány döntéshozó hozzáállása és elkötelezettsége. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az együttműködések sikere, eredményessége és fenntarthatósága leginkább a résztvevők szakmai elkötelezettségétől és nagyfokú motivációjától függ.

49

Az alábbiakban részletesebben is ismertetjük a stratégiai célokat: 1. stratégiai cél: Az együttműködésre ösztönző információs környezet megteremtése Jelenleg a magyar-román vállalkozói együttműködések legfőbb akadálya a kis- és középvállalkozások körében tapasztalható információhiány a határon átnyúló együttműködési lehetőségekről. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sem a román, sem a magyar vállalkozók nincsenek tisztában a lehetséges együttműködés nyújtotta üzleti előnyökkel, azok típusaival, hatásaival a mindennapi üzletmenetre. A kooperációban rejlő üzleti érdekek felismertetése a helyi gazdaság szereplőivel alapvető fontosságú a határon átnyúló vállalkozói együttműködések ösztönzésében. Mind a formális, mind az informális kapcsolatok kialakulását és megerősödését gátolja a vállalkozók részéről megnyilvánuló bizalomhiány. Ennek hosszú távú megszüntetése minden magyar-román üzleti együttműködés alapja. Ebben jelentős szerepet játszhatnak olyan közvetítő szervezetek, akik a lehetséges partnerekről megbízható információkkal rendelkeznek. A határmenti térségben számos üzletember felismerte a lehetséges együttműködés nyújtotta üzleti előnyöket (főleg a marketing, a beszerzés és az értékesítés területén). Információik a potenciális, szintén együttműködési lehetőséget kereső román, illetve magyar partnerekről azonban hiányosak. A vállalkozók közti kapcsolatépítés, az üzleti szférából érkező együttmű ködési igények koordinációja elősegítheti több, hosszú távú üzleti érdeken alapuló gazdasági együttműködés létrejöttét a határmenti térségben. Sok kezdő (főleg innovatív, új terméket előállító) kisvállalkozás már induláskor stratégiai célként határozza meg a hálózati kapcsolatokban rejlő előnyök maximális kihasználását. Töredékes piaci információik miatt azonban gyakran rosszul választják meg mind a tevékenységi, mind az együttműködési területeket. Tekintettel arra, hogy a jövőben ezek az innovatív vállalkozások, illetve hálózataik válhatnak a térség gazdasági növekedésének alapjává, a piaci és partnerségi információk naprakész biztosítása számukra kiemelt fontosságú a stratégia jövőképében vázolt állapot eléréséhez. Végül, de nem utolsósorban a vállalkozások nem rendelkeznek információval arról sem, hogy miként kell létrehozni az együttműködéseket, milyen formában és milyen szabályoknak kell megfelelni. Fontos tehát a naprakész információk biztosítása az együttműködések szabályozási és működési feltételeiről is. A finanszírozási feltételek változásai miatt fontos a pénzügyi és finanszírozási információk folyamatos biztosítása az együttműködő kkv-k számára a technológiai és vállalatirányítási korszerűsítést elősegítő, együttműködést ösztönző támogatások lehetőségeiről. Ezek hatékony felhasználása elősegítheti a kkv-szektor modernizációját a Magyarország és Románia két hátrányos helyzetű térségében, ami által nőhet a gazdasági versenyképesség, és megkezdődhet a felzárkózás az EU fejlett régióihoz. 2. stratégiai cél: Az együttműködéseket támogató érdekérvényesítés és lobbitevékenység erősítése Az EU-ban, ahogyan azt már korábban is bemutattuk, a sikeres vállalkozói hálózatok kialakulásának hátterében egy határozott és kiforrott állami klasztertámogatási politika, valamint az általa speciálisan klaszterfejlesztésre dedikált források álltak. Romániában sajnos ez a markáns klaszterpolitika még állami szinten sem alakult ki, Magyarországon pedig a Pólus-programon keresztül csak néhány példaértékű kezdeményezést támogat, a magyar gazdaságpolitika egészét még nem hatja át. Annak érdekében, hogy a határon átnyúló vállalkozói együttműködéseknek állami, regionális és helyi szinten kedvező feltételei jöjjenek létre, a gazdaságösztönző szervezeteknek

50

(kiemelten a kereskedelmi és iparkamaráknak) hatékony érdekérvényesítő és lobbitevékenységet érdemes folytatniuk a döntéshozók és a vállalkozások körében. A lobbizás és érdekérvényesítés, mint kommunikációs tevékenység, ebben az esetben törvényes keretek között az alábbi célokat szolgálja: 1. a potenciális partnerek (vállalkozások, egyetemek, államigazgatási szervek, fejlesztési ügynökségek) közti különböző kapcsolatok kiépítése és fenntartása, 2. a partnerek számára kulcsfontosságú információk gyűjtése és rendszerezése, 3. a döntéseket befolyásoló információk megfelelő helyen és megfelelő időben történő közvetítése az állami döntéshozók számára, 4. támogatási előnyök megszerzése, 5. a negatív intézkedések meghozatalának megakadályozása. A hatékony érdekérvényesítés és lobbitevékenység erősítése hozzájárul a határon átnyúló vállalkozói hálózatok számára kedvező üzleti környezet kialakulásához, amely hosszútávon segíti a stratégia átfogó céljának teljesülését, és hozzájárul a jövőkép megvalósulásához. 3. stratégiai cél: Az együttműködések pénzügyi, finanszírozási hátterének javítása Az együttműködések kialakítása és működtetése – különösen az első időszakban – addicionális költségekkel jár. A banki hitelezésben azonban a jelenlegi gazdasági viszonyok között magas kockázatúnak számító kis- és középvállalkozások finanszírozását nem preferálják, ami jelentősen csökkenti az általuk igénybe vehető fejlesztési támogatások mértékét is. A tőkeszegény kisvállalkozások esetében azonban nagyon fontos, hogy az együttműködésekhez kötődő költségeknek legalább egy részét állami, illetve EU-s támogatási forrásokból vagy legalábbis kedvezményes hitelből finanszírozhassák. A finanszírozási feltételek változásai miatt fontos a pénzügyi és finanszírozási információk folyamatos biztosítása az együttműködő kkv-k számára a technológiai és vállalatirányítási korszerűsítést elősegítő, együttműködést ösztönző támogatások lehetőségeiről. A nemzetközi tapasztalatok szerint a legsikeresebb klaszterek a nagy hozzáadott értéket előállító, innovatív vállalkozások hálózatosodásából jönnek létre. Ezen cégeknek azonban már a termékfejlesztés legelején is jelentős mennyiségű tőkére van szükségük, amelynek megtérülése meglehetősen kockázatos a termék újszerűsége és a piaci fogadtatás bizonytalansága miatt. Ezek a vállalkozások csak a kockázati tőkealapok segítségével juthatnak pénzügyi forrásokhoz. Felvilágosításuk ezen tőkealapok működéséről, adott esetben segítség nyújtása a megfelelő konstrukció kiválasztásában alapvető fontosságú lehet egy-egy innovatív klaszter létrehozásában és sikeres működtetésében. Bár mind a román Nemzeti Fejlesztési Terv, mind az Új Magyarország Fejlesztési Terv a gazdasági versenyképesség növelését és a kkv-szektor erősítését tűzte ki céljául, a két stratégia mind prioritások, mind operatív programok szintjén különbözik. A hálózatosodást, a kkv-k közti együttműködést leginkább a magyar fejlesztési stratégia támogatja. A fejlesztési hitelek forrásai mindkét országban eltérőek. Igénybevételük feltételei időszakosan változnak az EUból, illetve hazai forrásokból érkező támogatások céljától függően. Az országspecifikus pénzügyi információk nyújtása ezért különösen fontos a határon átnyúló együttműködések sikeres megvalósítása szempontjából. 5.7. Lehetséges beavatkozások a stratégiai célok elérése érdekében A kijelölt célok elérése érdekében számos beavatkozásra van szükség. A beavatkozások egy része jól behatárolhatóan egy részcél elérését szolgálja, ugyanakkor számos olyan beavatkozás van, amely több részcélhoz is hozzájárul. Ennek megfelelően a 51

beavatkozások nem kapcsolhatóak közvetlenül a részcélokhoz, mint azt a 9. ábra is szemlélteti. Ugyanakkor minden beavatkozás esetén beazonosítható, hogy mely részcél(ok) megvalósulásához járul hozzá, amit a fejezet végén egy összefoglaló táblában szemléltetünk. 1: Tematikus képzések szervezése a vállalkozók számára a magyar-román együttműködések lehetőségeiről A vállalkozók körében mind a magyar, mind a román oldalon tapasztalható, hogy kevés információval rendelkeznek a határon átnyúló együttműködések lehetőségeiről. Ez akadályozza a kooperáció, mint üzleti érdek felismerését körükben. Ennek elősegítésére olyan képzések szervezése szükséges, amelyek a legfrissebb piackutatási eredményekre támaszkodva bemutatják az együttműködések lehetséges területeit és formáit. A képzések témái az alábbiak lehetnek:  az aktuális piaci helyzet bemutatása (a piaci szereplők, igények; a trendek alakulása; a várható változások);  a két megye kis- és középvállalkozásainak piaci lehetőségei az aktuális gazdasági helyzetben;  a határon átnyúló vállalkozói együttműködések szerepe a piaci pozíciók megerősítésében;  a vállalkozói együttműködések formái, lehetőségei és előnyei a magyar és román kkvk között;  a vállalkozói együttműködések létrehozásának és működtetésének gyakorlati vonatkozásai. 2. Legjobb gazdasági hálózatfejlesztési gyakorlatok bemutatása a döntéshozók számára Általános tapasztalat, hogy a regionális és helyi fejlesztésekre szánt források elosztásáért felelős döntéshozók sem Romániában, sem Magyarországon nem megfelelően tájékozottak vállalkozói hálózatok fejlesztési lehetőségeiről, gazdasági előnyeiről. A magyar és román döntéshozók tájékoztatására számos csatornát lehet igénybe venni:  képzések szervezése a határon átnyúló vállalkozói hálózatok szervezésnek legjobb európai gyakorlatairól,  szakmai kiállítások rendezése működő klaszterek részvételével a Magyarországon és Romániában döntéshozók számára,  nyomtatott információs anyagok ingyenes rendelkezésre bocsátása a vállalkozói hálózatfejlesztési gyakorlatokról, példákról. 3: Az egyetemek, vállalkozások és önkormányzatok közti kapcsolatok erősítése Ahogyan azt a nemzetközi tapasztalatokból is láthattuk, a gazdaságilag legsikeresebb együttműködések a kutatási intézmények és a vállalkozások között jöttek létre az EU-ban. A térség K+F intézményeiben már alakult ki legjobb gyakorlat erre az együttműködésre a gyógyszeripar területén, azonban a sokszínű oktatási és kutatási lehetőségek gazdasági kihasználtsága messze elmarad a lehetőségektől. A probléma megoldása az egyetemek gazdaságilag hasznosítható kutatási irányainak támogatásával és az kutatók és vállalkozók közti kapcsolatok erősítésével oldható meg. Ennek eszközei lehetnek az alábbiak:  Iparági ösztöndíjak alapításnak ösztönzése a vállalkozók körében, amellyel befolyásolhatják a kutatók témaválasztását,  Kutatók és vállalkozók közti személyes találkozók szervezése,  Egyetemi vezetők, vállalati vezetők és városvezetők közti érdekegyeztető fórum létrehozása,

52



Az vállalkozói tőke megjelenésének támogatása az egyetemi kutatási infrastruktúra fejlesztésében. 4: „Klaszter-kisokos” – klaszterfejlesztési kézikönyv szerkesztése kkv-k számára A tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttműködések kialakulását elősegítő tanfolyamokon kiadott segédanyagok, tematikák töredékes információkat szolgáltatnak a résztvevők számára. A tudás elmélyülését segítendő egyszerű nyelvezetű, logikusan szerkesztett, a vállalkozások számára a mindennapokban hasznosítható praktikus tanácsokat nyújtó kézikönyvet célszerű készíteni a határon átnyúló vállalkozói együttműködések lehetőségeiről. Tartalmilag az alábbi elemeket lehet szerepeltetni:  a magyar-román határon átnyúló együttműködések formái;  az együttműködések lehetséges területei;  az együttműködések előnyei a vállalkozások számára;  az együttműködések kialakításának módszertana;  a magyar-román vállalkozói együttműködések működtetése;  a működtetetés és a folyamatos fejlesztés forrásai. 5: A meglévő vállalkozói adatbázisok tartalmi bővítése A vállalkozói együttműködések kialakítását, mint üzleti érdeket felismerő vállalkozók gyakran szembesülnek a partnerkeresés nehézségeivel. Ennek megoldására a kamara és partnerei meglévő vállalkozói adattárainak kibővítése javasolt a nemzetközi együttműködési igényeknek megfelelő adattartalommal. Ez magyarul, románul és angolul tartalmazhatná az alábbi kiegészítő információkat:  a vállalkozás előállított termékei;  termékének legfőbb piacai;  legfontosabb külkereskedelmi partnerei;  legfontosabb import termékei;  legfontosabb exportált termékei;  tagja-e valamilyen vállalkozói hálózatnak;  van-e magyar, illetve román partnere;  mely területeken lát lehetőséget külföldi partnerekkel az együttműködésre. A vállalkozói adatbázis felhasználói felülete a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és partnerei honlapján válhatna elérhetővé. A folyamatos adatfeltöltést és frissítést a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai végezhetnék. A felhasználói felület a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagjai, valamint a kamarával, illetve partnereivel az adatbázis használatára szerződést kötött vállalkozások számára lenne elérhető. Funkciói közé tartozna a keresett együttműködési területek, a vállalkozási tevékenységek, az előállított termékek, termékpiacok szerinti egyszerű és komplex leválogatás és listázás; a székhely szerinti lekérdezés, valamint a már működő együttműködések adatainak lekérdezési lehetősége is. 6: Tematikus klaszter honlap létrehozása A nyomtatott információs anyagok korlátozott elérhetősége lassítja az információk áramlását és a klaszterszervezéshez kötődő innovációk terjedését. A folyamatokat gyorsítaná egy tematikus, magyar-román-angol nyelvű klaszter honlap létrehozása, mely a kamarai honlap rendszerben és a román partnerek honlapjain működhetne. Ez az alábbi elemeket tartalmazhatná:  A vállalkozói együttműködésekkel kapcsolatos képzések előadásanyagai,  A képzések információs anyagai, 53



A hálózatfejlesztéssel foglalkozó szervezetek leírás és elérhetőségei (közvetlen linkkel),  A nyomtatott információs anyagok elektronikus változatai,  Az aktuális figyelemfelkeltő és képzési rendezvények, szakkiállítások időpontjai, helyszínei és témái,  A minden gazdasági társaság számára elérhető publikus adatbázisok közvetlen linkjei. 7: Döntéshozók és vállalkozók közti kapcsolatok építése A román-magyar vállalkozói együttműködések legfőbb akadálya a partnerek közti bizalom hiány. Ez a megállapítás érvényes mind a magyar-román vállalkozók, mind a magyar-román döntéshozók, illetve a döntéshozók-vállalkozók közti viszonylatban is. Ennek feloldása a formális és informális kapcsolatteremtésre is lehetőséget teremtő szakmai rendezvények szervezésével lehetséges. A tematikus workshopok, döntéshozó-üzletember találkozók során a leendő partnerek kölcsönösen megismerkedhetnek egymás problémáival, elvárásaival, kompetenciáival. Az informális találkozások során kötetlenül megismerhetik egymás kultúráját. Ezekből a személyes találkozásokból a későbbiek során akár üzleti kapcsolatok is kialakulhatnak és megteremthetik az alapját a kölcsönös üzleti érdeken és bizalmon alapuló, szoros magyar-román vállalkozói kooperációknak. A korábbi évek magyar-román üzleti találkozóinak tapasztalatai alapján a bizalomerősítésre elsősorban a többnapos, bentlakásos rendezvények alkalmasak. A résztvevő partnerek aktív bevonása az előkészítésbe, különösen a témaválasztásba és a rendezvények eseményeinek kialakításába nagyon fontos. A többnapos találkozókon csak olyan vállalkozások és döntéshozók vehetnének részt, amelyek dokumentumokkal (előkészítő megbeszélések jelenléti ívei, jegyzőkönyvek, írásbeli javaslatok) tudják alátámasztani a rendezvények előkészítésében vállalt szerepüket, ezáltal bizonyítva érdekeltségüket a magyarromán határon átnyúló együttműködések létrehozásának ügyében. 8: A vállalkozói együttműködési igények folyamatos figyelése, tesztelése A vállalkozói együttműködések létrehozását gyakran a gyorsan változó piaci helyzethez való alkalmazkodás indokolja. Ezekben a szituációkban rövid idő alatt kell a kooperációkat megvalósítani, hosszas partnerkeresésre nincs idő. Az ilyen, egyre gyakrabban előforduló helyzetek megoldására célszerű lehet a gazdaságösztönző szervezeteken pl. kamarákon, vállalkozói szövetségeken belül egy olyan csoport létrehozása, amely gyorsan képes felismerni és koordinálni a határ két oldalán jelentkező együttműködési igényeket, rendkívüli partneri találkozókat összehívni, közvetíteni a felek közt, és elindítani a hálózatszervezés folyamatát Magyarországon és Romániában egyaránt. 9: Pályázati projektgenerálás, projektfejlesztési tanácsadás A kis- és középvállalkozásoknak a mindennapi üzletmenet és a szűkösen rendelkezésre álló humánerőforrások miatt sokszor nincs lehetőségük külön pályázatíró és projektmenedzsment csoportot működtetni. Ez az elérhető EU-s támogatási források mennyiségét erősen korlátozza. Ahhoz, hogy az elérhető fejlesztési forrásokat optimálisan kihasználhassák, mind a projektgenerálás, mind a projektfejlesztés során szükség lehet külső tanácsadási szolgáltatások igénybevételére. A tanácsadó cégek kiválasztását megkönnyítheti az, ha a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara egy adatbázist készít a vállalkozói projektmenedzsment területén tapasztalatot szerzett magyar és román vállalkozásokról. Ez tartalmazhatja a tanácsadó cégek kompetens szakterületeit, földrajzi elhelyezkedésüket, eddigi legfontosabb referenciáikat és

54

elérhetőségüket. Az adatbázist a Kamara és partnerei honlapjukon magyar, román és angol nyelven mindenki számára elérhetővé tehetik, ezáltal elősegítve a vállalkozóknak igényeiknek legmegfelelőbb cég kiválasztását. 10: Ügyintézési támogatás nyújtása az eltérő adminisztrációs rendszerek miatt Az együttműködésben részt vevő vállalkozások számára az egyik legnehezebb feladat a kooperáció beindításához szükséges ügyintézés lebonyolítása. A két ország államigazgatása bürokratikus felépítésű, a cégbejegyzéshez és a szerződéskötéshez szükséges dokumentumok beszerzése nagyon hosszú időt vesz igénybe. A fenti okok miatt a partnerségi kapcsolatok formális létrejötte után a kezdődő együttműködés számára mindkét oldalon szükség lehet folyamatos, szakszerű ügyintézési támogatásra a határon átnyúló kooperáció zökkenőmentes megvalósítása érdekében. Az ügyintézési támogatásnak több formája alakítható ki. Létre lehet hozni egy olyan magyar-román-angol nyelvű honlapot, amely részletesen ismerteti a két ország adminisztrációs rendszerének alapvető tulajdonságait, eltéréseit. Tematikus felületek segítségével be lehet mutatni a cégalapítás lehetőségeit és lépéseit Magyarországon és Romániában egyaránt. Ennek keretén belül ismertethetőek a kooperáció hatékony működtetéséhez szükséges jogszabályok, eljárásrendek, problematikus területek; esettanulmányokon keresztül be lehet mutatni egy magyar-román együttműködés létrehozásának és működtetésének tipikus esetét a felmerülő problémákkal és megoldásaikkal együtt. A honlapon – amely a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Romániai Vállalkozásokért Egyesület és a Temes Megyei Kereskedelmi és Iparkamara webes felületéről válhatna elérhetővé biztosítani lehet a különböző szakterületek (gazdasági jog, adminisztráció, adózás) magyar és román szakértőinek közvetlen telefonos és elektronikus elérhetőségét. A közvetlen tanácsadás céljára a kamaránál és partnerszervezeteinél egy szakértői csoport felállítása is megfontolandó,, amelynek tagjaihoz közvetlenül eljuthatnak az érdeklődő vállalkozók kérdései. A szervezetek szakértői által adott tanácsadás elektronikus formában mindenki számára ingyenessé tehető. 11: Fordítási szolgáltatások biztosítása (magyar, román, angol nyelven) Tekintettel a határon átnyúló vállalkozói együttműködések nemzetközi jellegére, alapvetően fontos a szervezés és a működtetés minden fázisában a szakmailag és nyelvileg jól felkészült tolmácsok, fordítók alkalmazása, mely minden tevékenység sikeres végrehajtásának feltétele. A kamara és partnerei a Csongrád és Temes megyékben működő, gazdasági szaknyelvben jártas, tapasztalatokkal rendelkező tolmácsokról és fordítókról külön adatbázist állíthatnak össze, melyben feltüntethetik elérhetőségüket és legfontosabb referenciamunkáikat. Az adatbázist a partnerszervezetek honlapjukon mindenki számára nyilvánossá tehetik. 12: Fejlesztési és működési hitelkonstrukciók felderítése kkv-k számára, közvetítés a hitelintézmények és a vállalkozások között Mind Romániában, mind Magyarországon a kis- és középvállalkozások fejlődésének egyik legnagyobb akadálya a tőkeszegénység. A banki hitelezésben nem preferálják a jelenlegi gazdasági viszonyok közt magas kockázatúnak számító kis- és középvállalkozások finanszírozását, mely jelentősen csökkenti az általuk igénybe vehető fejlesztési támogatások mértékét is. Ez hosszútávon rontja a gazdasági szervezetek versenyképességét és a cégek működésének ellehetetlenüléséhez vezethet. Ezt a helyzetet a gazdaságfejlesztési források elosztásáért felelős intézmények vezetői is felismerték. Az EU-s támogatások felhasználásával több visszatérítendő, kedvezményes hi55

telkonstrukciót (fejlesztési hitelek, mikrohitel-programok) dolgoztak ki, amelyek célcsoportjai a kis- és középvállalkozások. A források közvetítő intézményei általában fejlesztési bankok vagy külön hitelintézetek (pl. MVA-hálózat, MAG Zrt.). Tekintettel arra, hogy a hitelkonstrukciók időben és térben a pályázati forrásokhoz hasonlóan nagy változatosságot mutatnak, optimális kihasználásuk érdekében az alábbi szolgáltatások nyújtásával jelentősen javítani lehetne mind a román, mind a magyar kkv-k forráshoz jutási lehetőségeit: 1. a kkv-szektor érdekképviselete a fejlesztési hitelkonstrukciók kidolgozásának folyamata során; 2. hírlevelek, tájékozató anyagok készítése az aktuális hitellehetőségekről; 3. közvetítés a hitelintézetek és a kkv-k között; 4. segítség a hitelkérelmek összeállításában. 13: A kockázati tőkekonstrukciók megismertetése, kiközvetítése Vállalkozói együttműködések gyakran jönnek létre innovatív kis- és középvállalkozások között (különösen a gyógyszeripar, a biotechnológia és az informatika terén, illetve ezek határterületein). Ezek a cégek magasan képzett munkavállalókat alkalmaznak, és nagy hozzáadott értékű termékkel jelentkeznek a piacon. A termékfejlesztésnek esetükben jelentős költsége van, ugyanakkor a termék piaci sikere gyakran bizonytalan. Ezek a vállalkozások és a köztük lévő együttműködések – amelyek a piaci siker esetén egy-egy régió zászlóshajói lehetnek – kezdetben nehezen jutnak fejlesztési forrásokhoz. Számukra az egyetlen megoldást a kockázati tőkealapok által nyújtott támogatások jelentik. Az ilyen kisvállalkozások sikeres működésének segítése érdekében célszerű a kockázati tőkekonstrukciók megismertetése a cégvezetőkkel, valamint a vállalkozás céljainak megfelelő tőkéhez jutási lehetőségek kiközvetítése. A közvetítésben jelentős segítséget nyújthat a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, valamint a Szegedi Egyetem Tudás és Technológia Transzfer Irodája. A közvetítés útjában leggyakrabban két akadály áll:  A vállalkozások információhiánya a kockázati tőkekonstrukciókról: előnyeikről, hátrányaikról, az azokat kínáló cégek megbízhatóságáról, referenciáiról.  Az ismert kockázati tőkealapok által igényelt részesedés nagysága a termék sikeres értékesítése befolyó jövedelemből, mely nehezen teszi lehetővé a tőkealap és a vállalkozás közti nyertes-nyertes szituáció létrejöttét. A közvetítési folyamat során először fentebb felsorolt közvetítő szervezeteknek célszerű információs napokat, workshopokat szervezniük a potenciális vállalkozások részére. Ezeken felmérhetik a fejlesztendő termékek típusait, és kiválaszthatják a további minősítésre alkalmasak körét. Ahhoz, hogy sikeres közvetítés történhessen, először a közvetítő szervezeteknek fel kell mérniük a vállalkozások által fejlesztett innovatív termékek piaci értékesíthetőségének lehetőségeit, a várható jövedelem nagyságát és a fejlesztések várható költségeit. A szigorú költséghaszon elemzés elvégzése után állapítható meg azon vállalkozások köre, ahol indokolt és rentábilis lehet a kockázati tőkealapok bevonása a termékfejlesztésbe. Amennyiben a termékfejlesztés finanszírozására nem áll rendelkezésre kedvezőbb pénzügyi konstrukció, abban az esetben következhet a kockázati tőkealapok minősítése, kiválasztása. A közvetítés meghívásos alapon szervezett versenytárgyalás keretében bonyolódna le, melynek végén a kedvezőbb finanszírozási ajánlatot tevő tőkealap nyer. A sikeres közvetítés lényege, hogy a vállalkozások választhassák ki a számukra megfelelő

56

kockázati tőkekonstrukciót kínáló cégeket, tehát a tőkealapok versenyezzenek egymással a finanszírozási lehetőségért. 14: Jogi tanácsadás az együttműködő szervezetek alapításával kapcsolatosan Bár az együttműködések gyors létrehozására vonatkozó igények száma nő, az eltérő jogrendszerek miatt a magyar-román vállalkozói együttműködések kiépülése lassú folyamat. A potenciális partnereknek a kereséstől az együttműködési szerződés megkötéséig folyamatosan szükségük van román, magyar és nemzetközi jogi segítségre. Ezeket a szolgáltatásokat ügyvédi irodák ritkán tudják komplex módon nyújtani. Egy olyan jogi tanácsadói hálózat megszervezésével és működtetésével, amely képes összehangolni a három jogrendszer előírásait, jelentősen megkönnyíthető a magyar-román vállalkozói hálózatok létrehozása. 15: A vállalkozói hálózatfejlesztés iránt elkötelezett kulcsfontosságú szakemberek felkutatása és tevékenységük támogatása A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy-egy vállalkozói hálózat sikere nagyban függ fejlesztésben és irányításban résztvevő szakemberek elkötelezettségétől. Ahhoz, hogy a magyar-román határmenti együttműködések hosszútávon is sikeresek legyenek, alapvető fontosságú a kooperáció motorjaiként szolgáló kulcsszakemberek, menedzserek felkutatása mind Magyarországon, mind Romániában. Az üzletemberek közti workshopok és döntéshozói találkozók szervezésén kívül ezt az alábbi tevékenységek elvégzésével lehet elősegíteni:  A magyar-román határon átnyúló kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások felkutatása és tevékenységük elemzése gazdasági szempontból, szervezeti szempontból a kulcsfontosságú szakemberek beazonosítása;  A beazonosított szakemberek motiválása a határmenti együttműködések bővítésére és intenzívebbé tételére (az anyagi és erkölcsi elismerés kereteinek megteremtése); 16: A klasztermenedzsment-szervezetek működésének szakmai segítése A jól működő, kölcsönös üzleti érdekre épülő határon átnyúló együttműködésekben a résztvevő cégek tevékenységeik összehangolására közös irányító-szervezeteket hozhatnak létre. Ezek elláthatják a kooperációban résztvevő vállalkozások marketingjének irányítását, a minőségbiztosítási rendszerek felügyeletét, a közös képzések szervezését és az irányító testület rendszeres üléseinek lebonyolítását. A nemzetközi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezek a szervezetek általában minimális humánerőforrás bevonásával és nagy leterheltséggel működnek, mely a gyorsan változó piaci környezetben zavarokat okozhat a kooperáció működésében. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint partnerei nagy tapasztalattal rendelkező szakembereikből szakértői csoportot állíthat fel a magyar-román vállalkozói kooperációk hatékony működésének segítése érdekében. A szakértői csoport igény esetén szervezetfejlesztési tanácsadást nyújthat az induló magyar-román vállalkozói együttműködések számára. Segítségével a kooperációk a kezdeti időszaktól a leghatékonyabb szervezeti formában működhetnek, mely növeli hatékonyságukat és esélyüket a hosszú távú sikerre. A fentiekben részletezett beavatkozások több stratégiai cél eléréséhez is hozzájárulnak. Illeszkedésüket mutatja be a következő táblázat.

57

5.8. A vállalkozói hálózatok nemzetköziesítésének lehetőségei A stratégia első része a helyzetelemzés alapján feltárt, a magyar-román vállalkozói hálózatok akadályozó tényezők felszámolására fogalmazott meg célkitűzéseket és lehetséges beavatkozásokat. Nem tekinthetünk el ugyanakkor attól a ténytől, hogy magyar-román határtérségben, különösen a magyar oldalon megindult az Európára jellemző hálózatosodási folyamat, amelynek eredményeként ígéretes klaszterek jöttek létre olyan potenciális húzóágazatokban, mint a gyógyszeripar, az egészségipar, az informatika és a funkcionális élelmiszeripar. Bekapcsolódásuk az európai szakmai és üzleti életbe elkerülhetetlen, mivel kereskedelmi és szakmai kapcsolataik bővítése, innovációs potenciáljuk és piaci részesedésük növelése nélkül nem lehetséges. Ebben a folyamatban potenciális partnereik lehetnek a romániai vállalkozások, gazdasági és civil szervezetek. Tekintettel arra, hogy ezek a klaszterek nem tekinthetnek vissza olyan nagy múltra, mint európai társaik, jelenleg nem rendelkeznek kiforrott nemzetköziesítési stratégiákkal. Ennek elősegítését tűzte ki célul a stratégia második része, amely nemzetköziesítés fogalmának, motivációinak, lehetőségeinek és eszközeinek bemutatása után a Csongrád megyei akkreditált klaszterek példáján keresztül konkrétan bemutat egy-egy nemzetköziesítési lehetőséget. 5.8.1. A nemzetköziesítés céljai, motivációi Napjainkban mind a nemzeti, mind a nemzetközi piacokon egyre erősödő verseny tapasztalható a vállalatok körében a fogyasztópiacokért, a fejlődéshez szükséges tőkéért és információkért. Ebben a versenyben az anyagi és humánerőforrások mellett egyre jobban felértékelődik a kapcsolati tőke szerepe. A klaszterek nemzetköziesítésének célja éppen ezért az alábbiakban adható meg: A klaszter nemzetközi kapcsolati tőkéjének fejlesztése a fejlődéséhez szükséges szellemi és anyagi erőforrások, információk biztosítása érdekében. A nemzetköziesítés motivációi a klaszterek tevékenységétől, fejlettségétől függően, európai felmérések alapján a következők lehetnek: Nemzetközi láthatóság biztosítása  A nemzetközi piaci pozíciók erősítése partnerségek kialakításával  A külföldi fogyasztópiacokhoz történő könnyebb hozzáférés  Olyan új technológiákhoz, eljárásokhoz való könnyebb és hatékonyabb hozzáférés, amely még nem található meg a klaszteren belül  Nemzetközi információ és tapasztalatcsere hatékonyabbá tétele  Hatékonyabb hozzáférhetőség és információszerzés a legjobb elérhető technológiákról  Hatékonyabb nemzetközi benchmarking  Új hálózatok alapítása új, speciális, nagy tőkekoncentrációt igénylő ágazatokban  Kiváló nemzetközi humánerőforrások klaszterbe vonzása A fentiekből megállapítható, hogy a nemzetköziesítés legfőbb, átfogó motivációja a piaci versenyképesség növelése. Emiatt minden vállalkozásnak, hálózatnak szükséges bizonyos szintű nemzeti határokon átívelő tevékenység folytatása. A nemzetköziesítés szempontjából a vállalkozói hálózatokat három csoportra oszthatjuk:

58

1. Nemzetközi hálózatok: olyan érett klaszterek, amelyek a világpiacon bevezetett márkanevekkel rendelkeznek, irányításukért több nemzetből származó szakértők és menedzserek felelnek, K+F tevékenységüket meghatározott földrajzi területen, nemzetközi kutatói team végzi (pl. Nokia, BioValley, Minalogic) 2. Magas nemzetköziesítési potenciállal rendelkező hálózatok: olyan fejlődési pályájuk elején járó hálózatok, klaszterkezdemények, amelyek magas hozzáadott értékű terméket előállító innovatív kis- és középvállalkozásokból állnak. Számukra a világpiaci értékesítés, az innováció-adaptálás és előállítás valamint a gyors alkalmazkodás alapvető fontosságú a fejlődés érdekében. 3. Alacsony nemzetköziesítési potenciállal rendelkező hálózatok: elsősorban a helyi illetve nemzeti fogyasztópiacra értékesítő vállalkozások csoportosulási sorolhatók ide. A hálózat létrehozásának célja a helyi piaci pozíciók védelme és költségek csökkentése. Ezek a hálózatok passzívan vesznek részt a nemzetközi üzleti életben, elsősorban beszerzési hálózatok kialakítására motiválhatóak, illetve olyan innovációk átvételében vesznek részt, amelyek segítségével megtarthatják helyi piaci pozícióikat. 5.8.2. A nemzetköziesítés eszközei A stratégia jelen fejezetének célja, hogy megvizsgálja a vállalkozói hálózatok, klaszterkezdeményezések nemzetköziesítési lehetőségeit, különösen magyar-román viszonylatban. A feladatot nehezíti, hogy annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak európai legjobb gyakorlatok, ezek módszerei csak nehezen alkalmazhatóak a magyar viszonyokra az alábbi okokból kifolyólag:  A magyar klaszterek, vállalkozói hálózatok nem rendelkeznek több évtizedes tapasztalatokkal. Emiatt nem alakultak ki azok a formális és informális csatornák, kötelékek, protokollok, amelyek kiszámítható, stabil bázisát jelenthetik a kooperációknak egy nemzetközi környezetben is.  A magyar klaszterek az állami és európai támogatások ellenére is forráshiánnyal küszködnek. Ebből kifolyólag nyugat-európai partnerekkel elsősorban asszimmetrikus kapcsolatok kiépítésére képesek, míg az újonnan csatlakozó országokkal, így Romániával történő együttműködések a forráshiány miatt speciális területeken (pl. értékesítés, marketing) lehetnek nemzetközileg sikeresek. Ennek ellenére a nemzetköziesítés mind Nyugat-, mind Kelet-Európa felé kiemelkedően fontos. A stratégia megalkotása során ezért a magyar klaszterek helyzetét figyelembe véve kidolgoztunk egy olyan elméleti nemzetköziesítési modellt és eszköztárat, amelynek elemeit felhasználva mind a jelenlegi magyarországi, mind a jövőbeni romániai klaszterek – céljaik és lehetőségeik meghatározás után - meghatározhatják egyéni stratégiájukat és kialakíthatják a célok elérését segítő módszertani mixet. A modell a nemzetköziesítést folyamatnak tekinti, amelynek szintjét az alábbi tényezők határozzák meg:  A klaszter piaci helyzete  A klaszter tevékenységi köre  A klaszter motivációja  A klaszter rendelkezésére álló anyagi erőforrások  A klaszter-menedzsment szervezet nemzetközi kompetenciái Ezek alapján a modell a klaszterek számára négy nemzetköziesedési fázist határoz meg:

59

1. Nemzetközi szinten passzívan jelenlévő klaszter: Elsősorban olyan klaszterek, amelyek célja a nemzeti vagy helyi piaci pozíciók megtartása és megerősítése. Ennek érdekében megfigyelő és támogató jelleggel részt vesznek az adott térség nemzetközi marketingakcióiban, figyelik az aktuális piaci helyzetet, megjelenő legújabb technológiákat, anyagi lehetőségeik azonban ritkán teszik a lehetővé az adaptációt. 2. Speciális, eseti jellegű nemzetközi aktivitást mutató klaszter: A klasztert alkotó vállalkozói csoport célja, hogy a szervezet keretén belül költséghatékonyan, egymással szövetségben jelenjen meg egy szűk nemzetközi szakmai közösség előtt, amelytől alapvetően fontos információkat, innovációkat tud szerezni továbbfejlődése érdekében. Speciális esetekben létrehoz eseti jellegű együttműködéseket főleg a marketing és az értékesítés területén. 3. Európai szinten ismert, aktív klaszter: Ezek a klaszterek már tudatos nemzetköziesítési stratégiával rendelkeznek. A hálózat egységes megjelenéssel és befolyásos klasztermenedzsment szervezettel rendelkezik, belső kohéziója nagy. Üzleti érdekei hosszú távú, állandó európai és nemzetközi szintű jelenlétet indokolnak. Anyagi lehetőségei megengedik az aktív bekapcsolódást a nemzetközi szakmai és üzleti életbe mind partnerként, mind kezdeményezőként. Termékfejlesztéseit jelentős részben nemzetközi kooperációban végzi. Szervezeti és K+F infrastruktúrája világszínvonalú, és amennyiben hosszú távú üzleti érdekei úgy kívánják, fejlődése érdekében képes a magasan képzett külföldi humánerőforrást mind földrajzilag, mind szervezetileg koncentrálni 4. Nemzetközi klaszter: a hálózat képes olyan magas hozzáadott értékű terméket előállítani, amelyre jelentős a világpiaci kereslet. Humán és pénzügyi erőforrásai, műszaki és szervezeti infrastruktúrája lehetővé teszi számára a folyamatos innováció-teremtést, mellyel fenn tudja tartani állandó nemzetközi befolyásoló és kezdeményező szerepét. A klaszter tulajdonosi körében és irányító szervezetében számos nemzet szakemberei megtalálhatóak. Technológiai kiválóságának megtartása érdekében folyamatosan hoz létre szoros nemzetközi partnerségeket vállalkozásokkal, K+F intézményekkel, amelyekkel közösen folyamatosan fejleszti kutatási és termékfejlesztési infrastruktúráját. A fenti fázisok időben egymásra épülnek, egy-egy stratégiai nemzetköziesítési célkitűzést jelenítenek meg. A modell ezekhez a fázisokhoz - ahol szükséges részcélokat - és eszközöket rendel. A klaszterek profiljának, motivációjának, szervezeti kereteinek és pénzügyi lehetőségeinek ismeretében a célok természetesen kombinálhatók, az eszköztárból összeállítható az a módszertani mix, ami a legjobban illeszkedik a hálózat igényeihez. Az eszközök rövid leírása 1. Részvétel a közszereplők nemzetközi városmarketing akcióiban: A nemzetközi megjelenés egyik költséghatékony formája a közszereplők (megyei és települési önkormányzatok, iparkamarák) nemzetközi marketingakcióihoz (brossúrák, kiadványok készítése; rendezvények szervezése) történő csatlakozás, a velük való közös, egységes megjelenés. A klaszter alapvető nemzetközi láthatósága ezáltal biztosított, kifejezésre jut a hálózat térséghez való kötődése, pozitív imázs alakul ki a helyi fogyasztópiacon. Főleg kezdő, forráshiányos, a nemzetköziesítés elején járó klaszterek számára járható út. 2. Részvétel külföldi országokba látogató hivatalos, közszereplők által szervezett delegációkban: A közszereplők nemzetközi delegációiban (testvérvárosi látogatások, közös rendezvényeken való képviselet, kulturális és gazdasági együttműködést megalapozó eseti látogatások) való részvétel személyes informális kapcsolatok teremtését teszi lehetővé mind a nemzetközi szereplőkkel. Emellett javítja a klaszter és a helyi közszféra közti informális kapcsolatokat is. A klaszterfejlődés minden stádiumában javasolható eszköz, 60

tekintettel arra, hogy a nemzetközi kapcsolatok építésén túl a hazai közszereplőkkel való kapcsolatépítést is szolgálja. 3. Jelenlét az Európai Klaszter megfigyelő központ adatbázisában. Az Európai Klasztermegfigyelőközpont (European Cluster Observatory) felméréseket, statisztikákat készít az európai klaszterekről, illetve klaszterstratégiákról. A konzorciumi formában működő, hat állami, illetve magánintézményt magába foglaló szerv online adatbázist készít mintegy kétezer európai klaszterről. Az ebben való megjelenés minden klaszter számára az első hivatalos lépés a nemzetköziesedés felé. 4. Jelentések, tanulmányok készíttetése az iparági fejlődési trendekről, piaci helyzetről: Előfordulhat olyan eset, hogy egy vállalkozói hálózat számára tevékenységi profilja vagy anyagi lehetőségei folytán nem lehetséges az intenzív nemzetközi jelenlét megvalósítása. Helyi piaci pozícióinak megőrzése érdekében azonban fontos, hogy aktuális és hasznos információi legyenek a nemzetközi piaci helyzetről, az ágazati fejlődési trendekről. Ennek érdekében nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező belső vagy külső szakértőkkel szükséges tanulmányokat, jelentéseket készíttetni, amelyek lehetővé teszik a helyi viszonyok közti gyors alkalmazkodást a világpiaci változásokhoz. 5. Benchmarking jellegű tanulmányok készítése a legjobb technológiákról, szervezeti gyakorlatokról: A versenyképesség megőrzése érdekében külföldi, vagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező partnerek bevonásával célszerű rendszeresen klaszterszintű ös szehasonlításokat végezni más, sikeres klaszterek szervezeti gyakorlataival, alkalmazott technológiáival. Ezáltal biztosítható a folyamatos, kiegyensúlyozott fejlődés és nemzetközi jelenlét is. 6. Szabadalmak, licenszek megvásárlása: A magyar és kialakuló román klaszterek forráshiány miatt a kezdeti szakaszban nem mindig képesek új technológiák, eljárások kifejlesztésére. Versenyképességük megtartása érdekében gyakran szükségessé válik szabadalmak, fejlett technológiák vásárlása. Ennek révén kapcsolatba kerülnek olyan külföldi partnerekkel, akikkel mind az implementációs időszakban, mind azt követően együttműködve közös fejlesztéseket alkalmazva bekapcsolódhatnak a nemzetközi gazdasági életbe. 7. Nemzetközi eseményeken, kiállításokon, konferenciákon, workshopokon történő eseti jellegű egységes részvétel: Egy klaszter fejlődéséhez, amelynek szervezeti struktúrája megszilárdult és elkezdte profiljának folyamatos tisztítását, nagyon fontos olyan információk beszerzése, amelyeket nehezen szerezhet meg hivatalos csatornákon keresztül (folyamatban lévő termékfejlesztések, publikálás előtt álló kutatási eredmények, új innovatív kisvállalkozások megjelenése piacon, nem hivatalos vállalati szövetségek). Ezeket csak úgy tudja beszerezni, amennyiben maga is megjelenik egy-egy olyan nemzetközi fórumon, ahol lehetőség nyílik informális kapcsolatok alkalmi vagy tartós kiépítésére, partnerségek megalapozására. 8. A klasztertag-vállalkozások nemzetközi kompetenciáinak fejlesztése: Minden klaszter hatékonyságára hatással van tagvállalkozásainak belső és külső együttműködési képessége. Ahhoz, hogy a hálózat nemzetközi szinten is hatékonyan legyen képes működni, egyenként és csoportosan is fejleszteni kell a tagvállalkozások nemzetközi kompetenciáit (speciális angol nyelvi képzések szervezése, protokoll-ismeretek fejlesztése, határon átnyúló projektek fejlesztésének oktatása). 9. A tagvállalkozások nemzetközi piacra lépésének támogatása. A klaszter szervezeti kereteinek megszilárdítása, profiljának letisztulása és a nemzetközi piaci pozicionálása után a klasztertagok motivációjától függően vállalkozásokat ösztönözni szükséges az aktív nemzetközi piaci kapcsolatok kiépítésére. Ennek számos módja létezik a klasztermenedzsment 61

szervezet lehetőségeitől függően: nemzetközi üzleti partnerkeresések közvetítése, nemzetközi gazdasági jogsegélyszolgálat működtetése, marketinganyagok kidolgozása a megcélzott piacok igényeinek megfelelően stb. 10. Nemzetköziesítési stratégia kidolgozása: Amikor a klaszter belső kohéziója, piaci poziciója, pénzügyi lehetőségei lehetővé teszik, hosszú távú érdekei pedig megkívánják a folyamatos aktív nemzetközi jelenlétet, el kell készíteni egy specifikus nemzetköziesítési stratégiát. A dokumentum célja, hogy a klaszter lehetőségeinek feltérképezése után, motivációnak figyelembevétele mellett az erőforrások optimalizálásával segítse a hálózat fejlődését a nemzetközi lehetőségek kihasználásával. 11. A klasztert képviselő személyek/szakértők nemzetközi hálózatának kialakítása („bridge heads”). A folyamatos nemzetközi jelenlét biztosításának leghatékonyabb módja egy nemzetközi képviselői hálózat kialakítása. Tagjai olyan szakértők vagy menedzserek, akik bizonyos munkaidőben vagy feladatok céljából a klaszter alkalmazásában állnak. Ilyenek lehetnek pl. a klaszter bemutató prezentációk tartása a célországok fórumain, partnerkeresés, termékértékesítés, döntéshozói lobbytevékenység. 12. Belépés és aktív tagság nemzetközi szakmai klaszter-szövetségekbe: Amennyiben egy hálózat intenzív, klaszterek közti együttműködések kialakítása mellett dönt, első lépésként célszerű csatalakoznia olyan nemzetközi klaszterszervezetekhez (pl. Europa InterCluster), ahol fontos információkat, módszertanokat ismerhet meg főleg a szervezetfejlesztés területén. Aktív tagság esetén kezdeményezéseivel, véleményével befolyásolhatja azt a nemzetközi környezetet, amelyben tevékenységét végzi. 13. Nemzetközi eseményeken, kiállításokon, konferenciákon, workshopokon történő folyamatos, egységes részvétel: Amennyiben a klasztertag vállalkozások közti kohézió elég erős és a nemzetközi jelenlét biztosítása a klaszter alaptevékenységévé válik, a menedzsmentnek meg kell fontolnia a klaszter számára különösen fontos nemzetközi üzleti és információs eseményeken való folyamatos, egységes részvételt. Ez jelenti a legfontosabb konferenciák házigazdaként történő szervezését, állandó stand létrehozását, tag delegálását az események szervezőbizottságába. 14. Klasztermenedzsment nemzetközi kompetenciáinak fejlesztése: A klaszter folyamatos nemzetközi jelenlétének szervezése új kompetenciák megjelenését kívánja meg a klasztermenedzsment szervezetben. A klaszter tevékenységétől és pénzügyi lehetőségeitől függően ez jelentheti egy külön nemzetközi kapcsolatokért felelős klaszter-menedzser foglalkoztatását vagy speciális kompetencia-teremtő képzések indítását a meglévő klasztermenedzsment számára (speciális angol nyelvű képzések, nemzetközi rendezvényszervezés, nemzetközi marketing, tapasztalat-szerző tanulmányutak, ösztöndíjak a klasztermenedzsment tagok számára már nemzetköziesült klaszterekhez stb.). 15. Állandó formális marketing és értékesítési csatornák kialakítása a célországokban: Amennyiben a klaszter anyagi lehetőségei és a nemzetközi piaci helyzet lehetővé teszi, a legfontosabb piacokon a klaszter égisze alatt olyan hivatalos értékesítési hálózatot célszerű létrehozni, amely folyamatosan biztosítja a klaszter termékeinek és szolgáltatásainak jelenlétét a célpiacokon. Emellett szervezi és végzi a célpiacok igényeinek folyamatos figyelését és visszacsatolását a klaszter irányító szervezetei és tagjai felé. 16. Nemzetközi kutatási projektekben partnerként történő részvétel: A klaszter folyamatos megújulása, piaci versenyelőnyének biztosítása igényli a rendszeres innovációs tevékenységet. A közép-európai klaszterekre jellemző forráshiány jelentősen megnehezíti mind az új innovációk kidolgozását, mind a legjobb gyakorlatok adaptációját. A forráshiányból fakadó innovációs lemaradást jelentősen enyhítheti a perspektivikus területeken 62

folyó nemzetközi szervezetek által finanszírozott kutatási projektekhez partnerként történő csatlakozás. Ennek révén a K+F költségek optimalizálhatók és az innovációkhoz való hozzáférés lehetőségei kibővülnek. 17. Nemzetközi kutatási programok kezdeményezése: Jelenleg a közép-európai klaszterek ritkán lépnek fel a nemzetközi tudományos életben kutatások kezdeményezőjeként. Ennek oka az ehhez szükséges pénzügyi és kapcsolati tőke hiánya. Nem zárható ki azonban, hogy a jövőben a most induló klaszterek innováció-teremtőkként lépnek fel az európai tudományos életben. Ennek legoptimálisabb anyagi keretét továbbra is a nemzetközi szervezetek (EU, ENSZ, OECD) által finanszírozott kutatási programok fogják jelenteni. Kezdeményezőként a partnerek anyagi és humánerőforrásainak koordinációjával a klaszterek igényeik és érdekeik szerint alakíthatják a projekt során születő innovációk típusait. 18. Nemzetközi események, konferenciák szervezése: Egy nagy belső kohézióval, határozott fejlesztési stratégiával és pénzügyi erőforrásokkal rendelkező klaszter vállalkozhat arra, hogy kapcsolati tőkéjének megszerzését is maga irányítsa és kapcsolatközvetítőként jelenjen meg a nemzetközi szintéren. Ennek leghatékonyabb eszköze a már kialakult partneri kör érdeklődésére számot tartó konferenciák, szakkiállítások saját kapacitások felhasználásával történő szervezése. Ennek során a klaszter kapcsolati hálójának megszilárdításán túl lehetőség nyílik a piaci érdekeknek megfelelően új partnerek hálózatba vonzására is. 19. Csatlakozás a nagy európai hálózatokhoz/technológiai platformokhoz: A technológiai platformok az EU stratégiai kezdeményezései a jövő műszaki területein (robotika, nanoelektronika, műholdas navigáció). Az ipar kulcsszerepet tölt be valamennyi platformban, de az egyéb szereplőket, köztük a kutatási közösséget, a felügyeleti szerveket, a szabványosító testületeket, a pénzügyi szervezeteket, a civil társadalmat és a fogyasztókat, is mobilizálja. A technológiai platformok célorientáltak, előretekintést, és kutatási stratégiai tervet és részletes akciótervet igényelnek. A hozzájuk történő csatlakozás jelentős anyagi terheket jelenthet a klaszter számára, azonban az így elérhető információk, technológiák és kialakuló partnerségek hosszútávon megtérülnek a szervezet számára. 20. Nemzetközi képzési programok indítása az egyetemekkel közösen a tehetséges magyar és külföldi hallgatók, kutatók vonzására: Hosszútávon egy klaszter fejlődését, gazdasági növekedését meghatározza a speciális szükségletekhez igazodó, képzett munkaerőforrás rendelkezésre állása. Ehhez nemzetközi tapasztalatok alapján (pl. Finnország) nem elegendő a hazai munkaerőforrás minősége és mennyisége. A versenyelőny megőrzéséhez ezért szükséges az egyetemekkel közös speciális képzési programok (MSc és PhDprogramok indítása), ahol a klaszter a kiváló hallgatók számára saját szakterületén kiemelkedő képzési és kutatási lehetőségeket kínál. Egy ilyen programmal a szervezet nemcsak a szakmai körökben válik ismertté, hanem bekapcsolódik a nemzetközi tudásközpontok hálózatába is, mely a magas szintű versenyelőnyök forrásául szolgál. 21. Külföldi vállalkozások klasztertagságának lehetővé tétele: A földrajzi tér határt jelenthet a klaszterek fejlődése szempontjából. Teljes ágazati vertikumot csak nagyon kevés térségben lehet a világon kiépíteni, a klaszterek infrastruktúrateremtő képessége pedig még dinamikus fejlődés esetén is behatárolt. A gyorsan változó piaci helyzetben azonban gyakran lehet szükség olyan kiegészítő tevékenységek beindítására, amelyet a klaszter idő hiányában nem tud végrehajtani. Erre az esetre szervezetileg lehetővé kell tenni olyan külföldi vállalkozások csatlakozását is, amelyek az innovációs illetve technológiai hiányt akár rövid, akár hosszú távon is pótolhatják, illetve tovább erősíthetik a klaszter versenyképességét. A klaszter céljainak, pénzügyi és humánerőforrás kapacitásainak felmérése 63

után a költségoptimalizálás és a nemzetköziesítés hatékony eszköze lehet ez a szervezetátalakítással járó eszköz. 22. K+F infrastruktúra közös, komplementer fejlesztése és közös használata külföldi klaszterekkel: Egy európai szinten is dinamikusan fejlődő klaszter K+F infrastruktúrájának kiépítése és folyamatos fejlesztése jelentős anyagi eszközüket igényel. A gyorsan változó piaci viszonyok közt költséghatékony megoldás lehet más klaszterekkel szorosan, fejlesztési konzorciumként együttműködve fejleszteni és üzemeltetni mind a szellemi, mind a fizikai infrastruktúrát. Ez növeli a szervezet nemzetközi integrációját, a fejlesztés költsége és kockázata megoszlik a partnerek között. 23. A klaszter irányító testületének nemzetközivé tétele: A klaszter tőkeerejének folyamatos növelése a stabil világpiaci pozíció megtartásának feltétele. A legtöbb világpiacon meghatározó klaszter vállalatai részvénytársaságként működnek, a vállalkozások tulajdonosi köre és menedzsmentje több nemzetből származó szakemberekből áll. Ennek kialakulása hosszú folyamat, a klaszter fejlődésének csúcspontján következik be. A közép-európai klaszterek közül várhatóan kevesen jutnak el erre a szintre. Amennyiben ez bekövetkezik, a hatékony érdekképviselet és irányítás érdekében a klaszter szervezetének követnie kell a tulajdonosi körben bekövetkezett változásokat, lehetővé kell tenni külföldi tulajdonosok és menedzserek megjelenését a klasztermenedzsment szervezetben.

6. Irodalomjegyzék CLOE (2006): Cluster Management Guide-Guidelines for the Development and Management of Cluster Initiatives. Clusters Linked for Europe, INTERREG IIIC CLUSTER NAVIGATORS (2001): Cluster Building: A toolkit. Cluster Navigators Ltd. New Zealand Trade and Enterprise. DANSON, M-WHITTAM, G (1999): Regional Governance Institutions and Development, West Virginia University, The Web Book of Regional Science Deák Sz. (2002) A klaszter-alapú gazdaságfejlesztés. – Hetesi E. (szerk.) A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2002. JATEPress, Szeged. 102-121. o. Lengyel I. (2010) Regionális gazdaságfejlesztés. Akadémiai Kiadó, Budapest Lengyel I. (2001) Iparági és regionáli klaszterek. Tipizálásuk, térbeliségük és fejlesztésük főbb kérdései. – Vezetéstudomány. 32. 10. 19-43. o. Lengyel I.–Deák Sz. (2002) Regionális/lokális klaszter: sikeres válasz a globális kihívásra. – Marketing & Menedzsment. 36. 4. 17-26. o. EC (2002): Regional Clusters in Europe. Obervatory of european SMEs No 3. Enterprise Directorate-General, European Comission Luxembourg. EC (2008A): Cluster policy in Europe: A brief summary of cluster policies in 30 european countries. Europe Innova Cluster Mapping Project. Brussels EC (2008b): The European Cluster Memorandum. Promoting European Innovation through Clusters. An Agenda for Policy Action. Europe INNOVA Initiaitive, Brussels GECSE GERGELY – DR. NIKODÉMUS ANTAL (2003): Klaszterek a posztszocialista országokban, CSONGRÁD MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE (2009), Központi Statisztikai Hivatal, Budapest

64

IMREH SZABOLCS-LENGYEL IMRE (2002): A kis és középvállalkozások regionális hálózatai. In: Buzás Norbert-Lengyel Imre (szerk): Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. JATEPress, Szeged, pp. 154-174. Internationalisation of networks. Barriers and Enablers (2007). Kompetenznetze Deutschland. Berlin, pp. 25. ITD HUNGARY ZRT. (2007): Beszállítói kézikönyv LAGENDIJK, A (1999): Good practices in SME Cluster initiatives. Lessons from the „Core” regions and beyond. Working papers (ADAPT report), CURDS, Newcastle MTA RKK (2006): Románia közelgő EU csatlakozásának hatásai és új kihívásai Csongrád és Temes megye interregionális együttműködésében PÓLUS KLASZTER KÉZIKÖNYV (2009) PORTER M.E,(2006): Versenystratégia. Akadémiai Kiadó, Budapest. SZANYI MIKLÓS (2008): A versenyképesség javítása együttműködéssel: regionális klaszterek. Napvilág Kiadó. Budapest

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.Jelen adatbázis tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

65