Asimov. Clarke. Bilenkin. Sheckley. Anderson

Asimov Clarke Bilenkin Sheckley Anderson

ULPIUS-HAZ

A SCI-FI SOROZAT

ULPIUS-HAZ

Kedves

Barátaim!

ÖrülökaGalaktikaújraéledésének. N e m c s a k

Göncz Árpád ESnMfilflBfl

IMPRESSZUM Főszerkesztő: Burger István ([email protected]) Irodalmi szerkesztő: Németh Attila

3

Köszöntő

4

Tartalom — Első szó

6

Wayland Hilton-Young: A választás

8

Tudomány: Vonalkódos rabok • Üzenetrögzítős hűtőszekrény • A közeljövő komputertervei,

([email protected])

Intelligens ruha

Tudományos szerkesztő: Kovács „Tücsi" Mihály ([email protected])

10

Koordinációs szerkesztő: Orosz Eva Lapterv/grafika: Varga Balázs

Isaac Asimov: A tudományos-fantasztikus irodalom megváltoztatja a világot

13

Isaac Asimov: Robotprófécia

21

Tudomány: Urturizmus

Hardver rovat: Sum Szabolcs

28

Arthur C. Clarké: Utazzon dróton!

Hír rovat: Nagy Iván

32

Gamer Guru rovat: Mocsy & Lily

Online munkatárs: Barna Andrea

Művészeti menedzser: Kéri Piroska Értékesítés: Czétényi Zsolt

Arthur C. Clarké — Stephen Baxter: A Drót-kontinuum

46

Hardver hírek

48

Dmitrij Bilenkin: A z Időtakarék-pénztár

51

Galaktikus konyha: Breen

52

Andrej Dmitruk: Jó reggelt, kimérákl

A borítón Wojciech Siudmak festménye.

64

Gamer Guru hírek: W o r l d of Warcraft •

A T A N Á C S A D Ó TESTŰ LET T A G J A I :

65

Warhammer 4 0 0 0 0 : Dawn of War

68

Film: A l i é n vs. Predator

72

Poul Anderson: Eutópia

Lapigazgató: Burger István

Half-Life 2 • Twilight War

Dr. Lukács Béla fizikus, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója Dr. Juhász Árpád geológus, a T V 2 elnöki tanácsadója Dr. Grandpierre Attila csillagász, kandidátus,

82

Lukács Béla: Párhuzamos történelmek

85

Érdekességek: Nézőpont kérdése • Nyerjen

86

Róbert Sheckley: Nugent Miller és a lányok

fagyasztást!

az M T A Csillagászati Kutatóintézetének főmunkatársa Réz András esztéta Hernádi Gyula Kossuth-díjas író S. Sárdi Margit irodalomtörténész, egyetemi docens, a Magyar Sci-fi Irodalomtörténeti Társaság elnöke Kiadó: Jonathan Miller Kiadó Kft. Felelős kiadó: Müller Péter „Sziámi" ügyvezető igazgató

Terjeszti országosan a Lapker Rt., valamint megtalálható könyvesboltokban és mozipénztárakban. Nyomdai munkák: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Matolcsy Miklós vezérigazgató Előfizethető: kedvezményesen egy évre (12 szám) 9 5 7 0 Ft, fél évre (6 szám) 5 2 2 0 Ft E-mail: [email protected] A z előfizetés teljesíthető átutalással: Erste Bank 1 1 6 0 0 0 0 6 - 0 0 0 0 0 0 0 0 - 1 1 6 7 1 3 8 5 vagy rózsaszín postautalványon a Sárkány Bt., 1535 Bp. Pf. 7 4 6 címre. A megjegyzés rovatba kérjük beírni: Galaktika előfizetés!

HU-ISSN

0133-2430

94

Dave Bowman, a vákuum-ember

96

Esemény: Teljes holdfogyatkozás

98

Weblap ajánló

98

Beharangozó

A z első szó jogán A z időalagút innenső oldalán beköszöntött az ősz, kinek-kinek elkezdődött a munka vagy az iskola, s lassan átállunk a téli időszámításra. M i viszont a másik oldalról fütyülünk rá, és azért élesztettük újra a Galaktikát, hogy amikor csak olvasod, Te is átkerülj egy egészen más világba, egy időre megfeledkezhess mindennapi gondjaidról, s csak egyszerűen kikapcsolódj egy picit. A

reinkarnálódó

Galaktika

hagyományos

területe

a

klasszikus sci-fi, de időről időre ízelítőt nyújtunk a rokon műfajok

gyöngyszemeiből

is. A

fiatalabbak

kedvéért

be-

mutatjuk a legnagyobb régi mestereket, az öreg rókáknak pedig a titkos, itthon még ismeretlen tehetségeket, a jövő lehetséges nagyágyúit. A régmúlt Galaktika előtt tisztelegve pedig Retro rovatunkban visszanyúlunk egy-egy klasszikus darabhoz. A z SF különleges műfaj, hiszen jóslatainak egy része később megvalósul, ezért érdemes időt szánni arra, hogy mi lehet az, ami a mai elképzelésekből valóra válik. N o ne gondolja senki, hogy amatőr fecsegésre vesztegetjük az időt, szó sincs róla! Szakértőket, akadémikusokat, kérünk fel, hogy fejtsék ki véleményüket a fantasztikus feltételezések lehetséges jövőjét illetően. Ilyen veszélyes kalandokra, jóslatokra persze kevés tudós hajlandó, de mi felkutatjuk azokat, akik nem vesztették el humorérzéküket és játékos szellemüket. O k szólalnak meg tudomány és technika rovatunkban. Szeretnénk felkutatni az SF-kultúra lappangó tehetségeit, ezért következő számunkban különböző pályázatokat hirdetünk meg, ahová olyanok jelentkezését várjuk, akik a műfaj szerelmesei és a legkülönbözőbb művészeti ágakban alkotnak, akár csak saját, vagy barátaik szórakoztatására. Sokak számára talán nem tűnik fel, de novemberi számunk egyfajta tisztelgés az ó-Galaktika előtt. A 176-os szám szerzőinek jelentős része már az első számban is publikált, és most is van páros novella (Clarké), sőt Retro rovatunk igazi csemegével szolgál! Ugyanis Sheckleytől a G l - b e n publikált (és cenzúrázott) elbeszélés most először jelenik meg teljes terjedelmében, csonkítatlan formájában magyarul. Ez tehát egyfajta ősbemutató. Felelevenítjük azt a hagyományt is, hogy az antológia rész illusztrációi nem kötődnek szorosan a novellákhoz, inkább díszítő elemek, s arra hivatottak, hogy bemutassanak egy-egy tehetséges képzőművészt, vagy lelkes amatőrt. A

176-os

számot Zieben Lin, alias zfigure 3D-grafikus alkotásai díszítik. Kívánjuk, hogy magazinunk olvasása legalább akkora örömet okozzon, mint amilyen örömmel mi készítettük Neked, hogy ne csak üres szólam legyen, belülről is azt érezd:

A legenda újjáéledt! Burger-Burger

The Choice ©

1 9 5 2 by Wayland Hilton-young (Punch) • The Influence of

Science Fiction ©

1 9 8 1 b y Nightfall, Inc. ( I A S F M ) • Robot Visions ©

Nishtfall, Inc. ( I A S F M ) • Travel b y W i r e © Science Stories) • The W i r e Continuum © Szberkassza vremenyi © utro, himerül ©

1 9 9 1 by

1 9 3 7 by A r t h u r C . C l a r k (Amateur

1 9 9 8 by A r t h u r C . Clarké (Playboy) •

1 9 6 7 b y Dmitrij Bilenlcin ( M o l o d a j a gvargyija) • Dobroje

1 9 7 6 by A n d r e j Dmitruk ( M o l o d a j a gvargyija) • Eutopia ©

by Poul A n d e r s o n (Dangerous Visions) • The Girls and Nugent M i l l e r © Róbert Sheckley (F&SF)

1967

1 9 6 0 by

Wayland

Hilton-Young

A választás e g f h l l v z e Í b e

G a Í , ^

r °

5

^

°

l Y a n

'

^

S

döbbenetes

1

Í d Ő U t a z á s

"

az

írással

^

"

indult

ember

1972-ben

Í d Ő

M

e

belecsöppen

az s

első e

t

t

e

IELŐTT WILLIAMS elment volna a jövőbe, vett egy fényképezőgépet és egy magnót, és megtanult gyorsírni. A z n a p

este, mikor már teljesen fölkészült, kávét főztünk, konyakot és poharakat készítettünk ki a visszatérése idejére. — Isten veled — mondtam. — N e maradj túl soká! — N e m fogok — ígérte. Élesen figyeltem, jóformán meg sem rezzent. Nyilván hibátlanul ért földet, abban a pillanatban, mikor elindult. Egy nappal sem látszott öregebbnek,- pedig arra számítottunk, hogy éveket tölt távol. -Nos? — N o s — mondta —, adj egy kis kávét! Töltöttem neki, s alig bírtam fékezni a türelmetlenségemet. M i k o r a kávét odaadtam neki, megint megszólaltam: -Nos? — N o s , a helyzet az, hogy nem emlékszem.

Egy pillanatra elgondolkozott, aztán szomorúan válaszolt: — A z égvilágon semmire. — De a följegyzéseid? A

fényképezőgép?

A

magnó? A jegyzetfüzete üres volt, a filmszámláló az 1 en, amire beállítottuk, a magnóba pedig még a szalag se volt befűzve. — Szerelmes egek! — törtem ki. — M i é r t ? Ez hogy lehet? H á t semmire nem emlékszel? — Csak egyvalamire. — Mire? — Megmutattak nekem mindent, aztán választhattam, hogy miután visszajövök,

emlékezzem-e

rá, vagy sem. — Es te nemet mondtál? De micsoda hallatlan... — Ugye? — mondta. — M a g a m sem győzök csodálkozni, hogy miért.

A közeljövő komputertervei A kutatási eredmények a számítógépek teljesítmé-

olyan nagy adatfeldolgozási igényű alkalmazások

nyének radikális növekedését ígérik — lehetőség nyíl-

teljesítményének jelentős javítására, mint a távoli

hat akár adatok terabájtjainak másodpercenkénti

galaxisok feltérképezése, a fehérjék térbeli szerke-

átvitelére, ami mintegy százszorosa a mai technoló-

zetének szimulációja, az orvosi — például kemoterá-

gia szerinti értéknek. Ezzel az újítással megépülhet-

piás — kezelések eredményeinek előrejelzése, vagy —'

nének következő generációs szuperszámítógépek,

az emberi gének feltárása.

Vonalkódos rabok A filmekben számos esetben előfordul, hogy a rabokat a szupermarketekben alkalmazott vonalkódokhoz hasonlóan jelölik meg. Ez már valósággá vált: a szingapúri börtön-felügyelőség vonalkódos nyilvántartást vezetett be a város fegyintézeteiben őrzött 16 ezer rab számára. Ezzel a rendszerrel nem csupán a rabok tartózkodási helyét lehet folyamatosan nyomon követni, hanem arra is mód nyílik, hogy bármely pillanatban lehívják adataikat — bűnügyi nyilvántartásukat, orvosi és pszichológiai kartotékjaikat. A z antiutópista filmekben a vonalkódokat több helyen is alkalmazták. A

Sötét

angyal című sorozatban

M a x Guevera (Jessica A l b a ) nevelőtábori nyilvántartási száma, az X 5 - 4 5 2 a tarkójára volt tetoválva. Todd őrnagy (Kurt Russell) 3 4 6 5 - ö s besorolási számának vonalkódja a Katona című filmben a jobb arcán éktelenkedett. Mégis a filmekben a legtipikusabb — utalva a náci módszerekre —, hogy a vonalkód a bal kar belső oldalára került. Szingapúrban minden rab a csuklóján karkötőt visel, amelybe kitörölhetetlenül bevésik egyéni vonalkódját, amikor megérkezik a városállam 14 börtönének illetve kábítószer-elvonó intézetének valamelyikébe. Bárhová megy a fegyintézeten belül, a rabnak a csuklóját oda kell tartania egy leolvasó elé. A szingapúri börtön-felügyelőség 6 millió dollárt fektetett a legkorszerűbb informatikai módszereket alkalmazó nyilvántartási rendszerbe. A z elektronikus nyilvántartásban szerepelnek azok a tárgyak is, amelyeket a börtönhatóság elkobzott a rab megérkezésekor. Amikor majd szabadul, leveszik csuklójáról a vonalkódot, amivel egyben kinyílik annak a fióknak a lakatja, ahol ezeket a tárgyakat őrzik.

j ;

r

L:

t

A K M 175

Üzenetrögzítős hűtőszekrény A világ legnagyobb, háztartási gépeket gyártó vállalata nagy sikerrel mutatta be az indiai piacra szánt hűtőjét, amely zenél, híreket mond és üzeneteket is rögzít. A z Electrolux Tamanna hűtőbe FM-rádiót építettek automata állomáskeresővel, amely gombnyomásra megtalálja kedvenc rádióadónkat. A z állomás frekvenciája a digitális panelen jelenik meg.

A

készülék

másodperces

10

hangüze-

netek rögzítésére is képes, amelyeket akár sötétben is elolvashatunk, az L C D kijelzőnek köszönhetően. A hűtőszekrény

• H H H H ^ ^ ^ ^ B k

extrákkal is fel van szerelve: ilyen a lábpedállal működő nyitórendszer és a digitális ébresztőóra. A készülék egyelőre csak Indiában lesz kapható. A hír arról nem szólt, hogy miért pont ebben az országban jelenik meg ez a deluxe tipus.

| I j A Z INTELLIGENS RUHA | j ' A brüsszeli székhelyű Starlab kutatóintézet kifejlesztette az elektroniIsi^ kus töltésű textíliát, amelyből intelligens ruházatot lehet készíteni, íj

(

A kutatásban t ö b b e k közt olyan vállalatok is részt vettek, mint a sport

* szereket gyártó A d i d a s , a Courreges divatszalon, a Francé Telecom, tj

a Levi-Strauss farmernadrág-király és a Seiko japán óragyár. A z „intelligens" ruházat azonosítja és „megjegyzi

vagy testhőmérsékletét, sportolóknak pedig segít-

magának" a különböző tárgyakat — például a lakás-

ségére lehet tréningezés közben.

kulcsot vagy pénztárcát —, amelyeket a ruha viselő-

Igaz, annak, aki rászánja magát, hogy felve-

je magánál tart vagy magával akar vinni. A ruha és

gye az intelligens ruhát, t ö b b réteget is magára

viselője közötti kommunikáció elektronikus úton,

kell öltenie: egyet az adatok rögzítésére, egy

„üvegkém" segítségével megy végbe, és négy

továbbit pedig az „energiaellátás" biztosítására.

0

gombbal működtethető.

A ruha nyakrészébe vagy az ujjakba parányi mik-

0.

A kutatók nagy távlatokat látnak az intelligens

rofonokat lehet beépíteni. A különböző textília-

ruházat hasznosítására. A z elektronikus töltésű tex-

rétegeknek drót nélkül kell egymással kommuni-

tília ugyanis „második bőrként" akár orvosi labora-

kálniuk anélkül, hogy sugárzásnak tennék ki az

tórium szerepét is betöltheti, amennyiben fényre,

emberi testet.

zajokra, mozgásra reagál, és azonnal érzékeli az em-

A

kutatók remélik, hogy a fejlesztés későbbi

beri test által kibocsátott jelzéseket. Megmérheti

szakaszában egyetlen rétegbe tudják majd össze-

például a ruha viselőjének pulzusát, vérnyomását

vonni a ruha valamennyi funkcióját.

«•

G

ONDOLOM, TERMÉSZETES, hogy mi, akik

mány további találmányok alapjául szolgál, vagyis

elkötelezett hívei vagyunk a tudományos-

a fejlődés exponenciális.

fantasztikus irodalomnak, szeretnénk azt

A z utóbbi két évszázad során a változás mérté-

valamivel többnek tudni egyszerű szórakozásnál.

ke annyira megnőtt, hogy már egy emberöltő alatt

Elvégre nagyobb jelentőséggel kell bírnia. A

is érzékelhetővé vált. Ez egyre nagyobb terhet ró

múltban már t ö b b ízben is érveltem amel-

az egyénekre és a társadalom egészére is, mivel a

lett, hogy ez a nagyobb jelentőség igenis létezik.

változásokhoz alkalmazkodni kell — az ember szá-

H o g y mi rá a bizonyíték? Az

ember életmódját

mára azonban a változatlanság a legtermészeteaz idők

drasztikus és többé-kevésbé

kezdete

óta

sebb, hiszen a megszokás nagy úr.

visszafordíthatatlan

A z elmúlt harminc esztendőben a változás ira-

változások befolyásolták, rendszerint (vagyis én-

ma úgy megnőtt, hogy egyfajta társadalmi szintű szédülést idézett elő. M i n d e n f é l e tervezés lehetetlennek tűnik, hiszen a tervek már kidolgozásuk pillanatában elavulnak. M i r e rádöbbenünk

egy

problémára, azonnal cselekedni kell; és mire cselekszünk, bármilyen gyors is a reakciónk, már elkéstünk; a probléma természete megváltozott, kicsúszott a kezünk közül. A m i a helyzeten még tovább ront, az az, hogy a tudományos és technikai fejlődés során elértünk egy olyan szintet, ahol elegendő hatalommal rendelkezünk civilizációnk

elpusztításához

(ha rosszul használjuk fel), illetve elképzelhetetlen magasságokba juttatásához (amennyiben helyesen bánunk vele).

N a g y tehát a tét, a helyzet pedig szédítő. M i t tehetünk? M i n é l pontosabban kell előrejeleznünk a szerintem minden esetben) a tudományos és/

jövőt, a tervezéskor nem a jelenlegi szintet figye-

vagy technikai vívmányok formájában. A z életet

lembe véve, hanem az öt, tíz vagy húsz évvel ké-

mindörökre megváltoztatta a tűz felfedezése... és

sőbbit, amikor a megoldásunkat alkalmazni kezd-

a keréké... és a növénytermesztésé... és a fémmeg-

hetjük.

munkálásé... és a könyvnyomtatásé. A

változás mértéke pedig folyamatosan nőtt;

hiszen minden egyes újabb vívmány az emberi faj

A z o n b a n hogyan jósolhatjuk meg pontosan a változást, amikor a népesség túlnyomó többsége azt kerek perec elutasítja?

egyre nagyobb biztonságát szolgálta, amely ennek

Itt jön be a keobe a tudományos-fantasztikus

köszönhetően sokasodott, növelve azoknak a szá-

irodalom. A z írocalomnak ez az ága ugyanis el-

mát is, akik képesek új tudományos és technikai

fogadja a változás tényét, sőt annak szükségsze-

vívmányok megalkotására. Emellett minden talál-

rűségét. A változást feltételező alapszituáció nél-

kül nem is létezne tudományos-fantasztikum, hi-

A z o k a tudósok és mérnökök, akik komolyan

szen csak azt nevezhetjük így, ahol az események

elkezdtek foglalkozni a rakétaépítés ötletével, egé-

egy, a miénktől jelentősen különböző társadalmi

szen bizonyosan olvastak SF-et,- a tekintetben pe-

vagy fizikai háttér előtt játszódnak. A

tudomá-

dig kétségünk sem lehet, hogy Róbert Goddardra

nyos-fantasztikus irodalom akkor tölti be legjob-

és Wernher von Braunra nagy hatást gyakoroltak

ban szerepét, ha az általa ábrázolt események

az ilyen művek.

nem is történhetnének meg, kizárólag egy, a mi-

Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy a

énktől jelentősen különböző társadalmi vagy fizi-

rakétaépítés alapjait a tudományos-fantasztikus tör-

kai háttér előtt.

ténetekből tanulták meg. A z igazsághoz hozzátar-

Ez nem azt jelenti, hogy egy tudományos-

tozik, hogy Wells antigravitációs berendezés segít-

fantasztikus elbeszélésnek a jövendölés a célja,

ségével juttatta hőseit a Holdba, Verne pedig egy

vagy hogy olyasmit kell ábrázoljon, ami be fog kö-

óriási ágyúval, vagyis mindkét ötletet kapásból el-

vetkezni egyszer, csak a fontosságát még nem is-

vethetjük, ha realisztikus megoldásokat keresünk

mertük föl. M é g csak nem is olyasmiről kell szol-

égi kísérőnk elérésére.

jon, ami elképzelhető számunkra.

Mindazonáltal az említett művek megmozgat-

A változás léte, a változás elfogadása már elég.

ták a fantáziát, ahogy a többi SF-szerző munkái,

A tudományos-fantasztikus irodalmat olvasó embe-

mely szerzők a X X . század előrehaladtával egyre

rek idővel

nagyobb számban bukkantak föl, és töméntelen

megértik, hogy a világ változik. Talán

jobb lesz, talán rosszabb, de mindenképpen más.

mennyiségű (ha nem is mindig a legjobb minősé-

Ilyen vagy olyan, de más.

gű) írással árasztották el a piacot. M i n d e z egyre

Ha elég ember olvas tudományos-fantasztikus irodalmat, vagy legalábbis elég embert befolyásolnak azok, akik olvassák, a népesség kellő hányada

több és több embert készített föl szellemileg a hasonló űrutazások lehetőségére. Amikor végül az első rakéták

megszülettek,

elfogadja végre a változást (még ha lemondással és

mint fegyverek a második világháború idején, vol-

bánattal eltelve is), és akkor kormányzati szinten

tak mérnökök, akik meglátták bennük a tudomá-

abban a reményben tervezhetnek, hogy a polgá-

nyos kutatás, az űrutazások, a H o l d és a távolab-

rok részéről nem kizárólag makacs ellenállásba üt-

bi égitestek felderítésének lehetséges eszközét. A

köznek majd. A k k o r pedig, ki tudja, talán a civi-

közvélemény pedig nem nevette ki őket, még a

lizációnk is fönnmaradhat. Természetesen ez csupán egy lehetséges értelmezése a dolgoknak, és miközben én magam teljes mértékben egyetértek vele (már csak azért is, mert én okoskodtam ki), belátom, hogy mások rálegyint-

legegyszerűbb kongresszusi képviselő sem — mert a tudományos-fantasztikus irodalom fölkészített az elképzelés befogadására. Érvnek azonban talán még ez is kevés — túl általános, túl megfoghatatlan.

hetnek, mondván: ez mindössze egy író magyaráz-

M i lenne, ha közvetlen befolyásnak bukkan-

kodása, aki nem szeretné, ha „szórakoztató olvas-

nánk nyomára? Ha egy bizonyos író munkássága

mányok" szerzőjeként könyvelnék el.

olyan hatást gyakorolt egy másik emberre, hogy kö-

Nézzük tehát, megváltoztatta-e már valamilyen formában a tudományos-fantasztikus irodalom a világot? Befolyásolt-e bármi, amit az SF-írók kita-

vetkezményképpen megváltozott a világ? Ilyesmi is történt.

Gondoljunk csak a ma-

gyar származású fizikusra, Szilárd Leóra, aki — az

láltak, úgy tudósokat, mérnököket, politikusokat

1 9 3 0 - a s évek derekán — töprengeni kezdett a

vagy iparmágnásokat, hogy azok fontos változáso-

nukleáris láncreakció lehetőségén, mely egy atom-

kat vezessenek be?

bomba alapja lehet. A m i k o r aztán elmélete a gya-

M i a helyzet az űrhajózással, a holdutazással?

korlatban is megvalósíthatóvá vált 1 9 3 9 - b e n , az

Ez elengedhetetlen részét képezte a fantasztikus

uránhasadás fölfedezésével, eget-földet megmoz-

irodalomnak, már a római idők óta,- Jules Verne

gatott, hogy a szövetséges államok tudósait ön-

és H . G . Wells pedig mindketten kimagaslóan

cenzúrára bírja, nehogy a náci ellenség informá-

népszerű könyveket írtak holdutazásokról, a X I X .

ciók birtokába jusson, Einsteint pedig rávette,

illetve a korai X X . században.

hogy beszélje rá Roosevelt elnököt egy, az atom- DO

• -

I I

1 2

bomba elkészítését célul kitűző kutatóprogram elindítására. M i n d tudjuk, hogyan változtatta meg ez a vilá-

Létezik olyan ember, akinek mindez a számlájára írható? Nehéz a terhet egyvalaki vállára helyezni, de talán a legvalószínűbb jelölt egy Joseph F.

got (hogy jó vagy rossz irányba, azt most nem tár-

Engelberger nevű úr, aki a jelenleg használatban lé-

gyalnám, de egy biztos, nem örültem volna, ha az

vő robotok egy harmadát gyártó és még jóval töb-

1940-es évek elején az első atombomba Hitler la-

bet üzembe helyező Unimation vállalat elnöke.

borjaiból kerül ki), tehát nyugodt lélekkel mondhatjuk, a változást Szilárd Leó idézte elő.

Engelberger az 1 9 5 0 - e s évek végén alapította cégét, és mit gondolnak, mi adta neki az ötletet?

Es hogyan jutott eszébe az ötlet Szilárd Leó-

Saját bevallása szerint néhány esztendővel ko-

nak? O maga mondta, hogy H . G . Wells egyik

rábban, amikor még egyetemre járt, egy könyv kel-

(eredetileg 1 9 0 2 - b e n megjelent) művét olvasva,

tette fel érdeklődését a robotok iránt, az En, a ro-

amelyben fontos szerepet játszott egy úgyneve-

bot, egy bizonyos Isaac Asimovtól.

zett atombomba. De tessék, egy másik eset. Korunkban egyre

Biztosíthatom

önöket,

amikor

az

1940-

es években papírra vetettem elbeszéléseimet a

gyakrabban láthatunk összeszerelő üzemek futósza-

pozitronikus robotokról, szándékaim a lehető leg-

lagjai mellett ipari robotokat. Japánban egész gyá-

tisztábbak voltak: el akartam adni az írásaimat vala-

rakat robotizáltak már. M i több, maguk a robotok

melyik magazinnak, hogy keresetemből finanszíroz-

egyre sokoldalúbbakká válnak, egyre ügyesebbek-

zam egyetemi tanulmányaimat, és mellesleg saját

ké és egyre „intelligensebbekké", méghozzá folya-

nevemet nyomtatásban lássam. Ha bármi mást ír-

matosan gyorsuló ütemben. Talán nem is túlzás azt

tam volna, nem tudományos-fantasztikus története-

állítani, hogy ez a robotizáció néhány évtizeden

ket, valóban csak ennyi történt volna.

belül társadalmunk egész arculatát visszafordíthatatlanul megváltoztatja (már feltéve, hogy civilizációnk addig nem pusztítja el önmagát).

A m én SF-et írtam — és ezzel most megváltoztatom a világot. Németh Attila

fordítása

A

ZT HISZEM, A LEGJOBB, ha a bemutatkozás-

nek köszönhetően az időutazó ugyanott marad a

sal kezdem. A z Időkutató Csoport egy ala-

kiindulási pontján a Földön, akárhová utazott az

csonyabb rangú tagja vagyok. A z Időkutatók

időben. Fölösleges lenne hosszas matematikai ma-

(azok kedvéért mondom el, akik nem igazán követték

gyarázkodásba

a tudományok fejlődését, mert figyelmüket túlságo-

részt Időkutató-képzésben. Csak vegyék tudomá-

san lekötötte az életben maradás 2 0 3 0 könyörtelen

sul, hogy így van.

világában) napjainkban a fizika arisztokratái.

kezdenem,

önök

úgysem

vettek

Ugyancsak az én megjegyzésemnek köszönhető,

Ezek a tudós emberek megoldhatatlannak vélt

hogy az Időkutatók hosszas elmélkedés után arra a

problémával foglalkoznak — azzal, hogyan lehet a V i -

következtetésre jutottak, hogy a múltba utazni lehe-

lágegyetem állandó időbeli haladásától merőben el-

tetlenség.

térő sebességgel haladni az időben. Röviden szólva: időutazással kísérleteznek. S hogy nekem mi keresnivalóm közöttük, mikor nem is vagyok fizikus, csak valaki... Nos, csak valaki. Szakképzetlenségem ellenére az én egyik korábbi megjegyzésem ihlette meg az Időkutatókat, hogy kidolgozzák a „virtuális időösvények" fogalmát.

Isaac Asimov

K0II01

v

e

m

A z időutazás egyik nehézsége ugyanis abban rej-

Ez nem is kérdéses. Nyilvánvaló, hogy egy múltba

lik, hogy maga a kiindulási pont nem marad a Világ-

tett utazás minden bizonnyal megváltoztatná az akkori

egyetem ugyanazon pontján. A

eseményeket, még ha csak egy kicsit is, és mindegy,

Föld egyfolytában

kering a N a p körül,- a N a p a Tejútrendszer közép-

milyen aprócska változás történne a múltban, az meg-

pontja körül; a Tejút a galaxisok úgynevezett Loká-

változtatná a jelent, mégpedig valószínűleg gyökere-

lis Csoportjának gravitációs központja körül — eddig,

sen. Mivel a múlt így megváltoztathatatlannak tűnik,

azt hiszem, érthető. Ha tehát valaki a jövőbe vagy a

érthető módon nem lehet oda utazni sem.

múltba utazik egy napot — mindössze egyetlen napot —, addig a Föld már megtett úgy két és fél millió kilo-

A jövő azonban nem megváltoztathatatlan, ezért az oda- és visszautazás igenis lehetséges.

métert N a p körüli pályáján. Közben azonban a N a p

Különösebb jutalmat nem kaptam az észrevételei-

is haladt, az is arrébb vitte magával a Földet, tehát

mért. A z Időkutató Csoport szerintem úgy gondolta,

minden mozgásban van.

hogy véletlenül mondtam valami okosat, de egyedül

Emiatt aztán nemcsak az időben, de a térben is

az ő nagy eszüknek köszönhető, hogy megértették az

mozogni kell. Rengeteg vitát váltott ki a megjegyzé-

okoskodásomat, és abból hasznos következtetéseket

sem, és a végén az derült ki, hogy ez lehetséges:

tudtak levonni. A

hogy követhető a Föld térbeli és időbeli mozgása

nem is nehezteltem rájuk, ellenkezőleg, nagyon elége-

nem szó szerinti, hanem „virtuális" értelemben, s en-

dett — sőt boldog — voltam, mert (szerintem) emiatt

körülményeket figyelembe véve

SFLLFLKRA 175

14

engedték meg, hogy továbbra is velük dolgozzam,

hetünk, hogy minél kedvezőbb irányba tereljük a

és része legyek a programnak, még ha nem is vagyok

jövőnket. A jövő, a múlttól eltérően, nem megvál-

más, csak valaki... nos, csak valaki.

toztathatatlan.

A z elméleti alapok lefektetése után természetesen

Csakhogy a következő kérdés az volt, ki utaz-

még hosszú-hosszú évekbe telt az időutazásra alkal-

zon. Nyil ván túl értékesnek találta magát ahhoz min-

mas eszköz kifejlesztése, de nem szándékozom kime-

den Időkutató, mint hogy kockára tegye az életét

rítő értekezést írni az Időkutatásról. Csak a program

egy korántsem tökéletes eljárás miatt, hiába voltak

bizonyos részeiről kívánok beszámolni, és azt sem a

sikeresek az élettelen tárgyakkal már elvégzett kísér-

kortársaim, hanem a bolygó leendő lakói kedvéért. Hiába küldtünk át eleinte élettelen tárgyakat —

letek. A m i pedig az élő állatokat illeti: azok agya közel sem olyan összetett, mint egy emberi lényé.

később pedig állatokat — a jövőbe, mégsem voltunk

Lehet, hogy túléli az utazást az agy, de semmi bizto-

elégedettek. A z összes tárgy eltűnt, eszerint csak-

síték arra, hogy nem szenved össze károsodást.

ugyan a jövőbe tettek utazást. Amikor csak rövid

Rájöttem, hogy közülük én vagyok a legkevés-

távolságokra küldtük őket — öt percre, öt napra —,

bé értékes, lehetnék akár én a számba vehető je-

látszólag sértetlenül jelentek meg újra. Később az

lölt. Logikusnak tűnt. M á r ott tartottam, hogy föl-

élőlények is épen és egészségesen kerültek elő.

emelem a kezem és önként jelentkezem a feladatra,

A végső célunk azonban az volt, hogy a távo-

de az arckifejezésem alighanem elárulhatott, mert az

li jövőbe küldjünk valamit, majd hozzuk is vissza

egyik Időkutató, meglehetősen türelmetlenül, azon-

onnan.

nal rám szólt:

— Legalább kétszáz évvel előre kell küldeni — mondta az egyik Időkutató. — A

legfontosabb,

hogy kapjunk valamiféle képet a jövőről. M e g kell

— Felejtsd el I Még te is túl értékes vagy. — Ez így nem volt valami hízelgő megállapítás... — Tudom, kit küldjünk - folytatta. - A z RG-32-est.

tudnunk, vajon fennmaradhat-e az emberiség, s ha

Ez csakugyan ésszerűen hangzott. A z RG—32-es

igen, milyen feltételekkel. Ehhez kétszáz év éppen

egy elég elavult robot volt, a leginkább pótolható. A

elegendő idő. A magam részéről azt hiszem, igen cse-

jelentéshez szükséges megfigyelést elvégezhette — ta-

kély az emberi faj fennmaradásának esélye, hiszen na-

lán nem annyi leleményességgel és éleslátással, mint

gyon ellehetetlenültek az élet feltételei. Teljesen tönk-

egy ember, de elég ügyesen. A félelmet nem ismeri,

retettük a környezetünket az elmúlt évszázadban.

csak parancsoknak engedelmeskedik, és biztos, hogy

(Nem volna értelme pontosítani, melyik mondat melyik Időkutató szájából hangzott el. Voltak vagy

az igazat fogja mondani. Tökéletes választás.

ötvenen, és a mesém szempontjából lényegtelen, mi-

Eléggé meg is lepődtem, hogy nekem ez nem ju-

kor melyikük beszélt. Néha még én sem tudom név

tott az eszembe már a legelején, és hogy balga fejjel

szerint, mit melyikük mondott. Ezért egyszerűen csak

önként akartam jelentkezni. Talán úgy gondoltam, ösz-

úgy fogalmazok: „mondta az egyik" vagy „kérdezte

tönösen úgy éreztem, hogy nekem a többieket kell

valamelyikük" vagy „a másik azt felelte", és biztosítha-

szolgálnom. Valójában viszont az RG—32-es kiválasz-

tok mindenkit, hogy így is elég érthető lesz. Ponto-

tása volt a logikus, mi több: az egyetlen lehetőség.

san meg fogom jelölni viszont azokat a mondatokat,

Bizonyos szempontból nem volt nehéz elmagya-

amelyek az én számból illetve egy bizonyos másik il-

rázni, mit várunk el tőle. Reggie (valami furcsa meg-

lető szájából hangzottak el, de mint látható lesz, ez a

szokás miatt mindig a sorozatszám alapján nevez-

kivételezés indokolt.)

ték el a robotokat) nem kérdezte a miérteket, nem

— Nem is biztos, hogy engem érdekel egyáltalán,

kérte, hogy szavatolják a biztonságát. Ugyanolyan

milyen a jövő — jelentette ki egy másik Időkutató elég

egykedvűen kész volt elfogadni bármilyen számára

borúsan —, ha az derül ki a végén, hogy az emberi faj

érthető és végrehajtható parancsot, mintha csak arra

eltűnt a Földről, vagy csak mint szánalmas, elkorcso-

kérték volna, hogy emelje fel a kezét. Igy kellett ten-

sult lény vegetál.

nie, hiszen ezért volt robot.

— Ugyan miért? — kérdezte egy harmadik. — Ki-

Annál időigényesebb volt a részletek tisztázása.

sebb utazásokkal kideríthetjük, mi is történt ponto-

- H a már a jövőben leszel — magyarázta az egyik

san, és aztán a legjobb tudásunk szerint cseleked-

magas rangú Idókutató —, addig maradsz, amíg úgy

érzed, hasznos megfigyeléseket tehetsz. Ha elkészül-

E szavak Reggie jelenlétében hangoztak el, de per-

tél, visszatérsz a géphez, és visszajössz ide, pontosan

sze ez mit sem számított. Reggie tökéletesen tisztá-

ugyanabba a pillanatba, amikor elindultál. Ehhez be

ban volt vele, hogy bármikor hajótörést szenvedhet

kell állítanod az időgép szabályozókarjait, majd azt is

az időben; arra is felkészült, hogy esetleg elpusztítják.

elmagyarázzuk, hogyan. Elindulsz, és nekünk úgy fog

Beletörődött, hiszen parancsokat teljesített. A Robo-

tűnni, egy röpke pillanat múlva már újra itt vagy, no-

tika Második Törvénye kimondja, hogy a robot enge-

ha te úgy érzed majd, mintha egy hetet vagy öt évet

delmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak,

töltöttél volna a jövőben. Természetesen gondoskod-

és ez fölötte áll a Harmadik Törvénynek, mely szerint

nod kell róla, hogy biztonságos helyen tárold a gépet

a robot tartozik saját védelméről gondoskodni.

addig, amíg nem vagy mellette. Nem lesz gond ma-

Végül persze mindent témát érintettek, és senki-

gaddal vinned, mivel elég könnyűre terveztük. Es so-

nek sem jutott eszébe több veszély, akadály vagy

sem szabad elfelejtened, hová rejtetted és hogyan jut-

olyan lehetőség, amit még ne beszéltek volna meg

hatsz vissza hozzá.

tüzetesen.

A z eligazítás egyre hosszabbra nyúlt, mivel mind-

Reggie nyugodtan és szó szerint, ahogy az egy ro-

egyik Időkutatónak az eszébe jutott valami újabb ne-

bothoz illik, elismételte a hallottakat, majd jöhetett a

hézség. A z egyik például egyszer csak azt kérdezte: — Ö n ö k szerint mennyit változik majd a nyelv két

következő lépés: meg kellett tanulnia a gép kezelését. Es ő mindent megtanult, nyugodtan és szó szerint, ahogy az egy robothoz illik.

évszázad alatt? Erre természetesen nem lehet választ adni. Azon-

Tudniuk kell, hogy a közvélemény akkor még nem

nal parázs vita kerekedett: mi a teendő, ha annyira

értesült az időutazással kapcsolatos

nehéz lesz kommunikálni, hogy Reggie nem ért majd

Amíg elméleti síkon közelítették meg a kérdést, szin-

kutatásokról.

semmit és őt sem értik majd meg.

te semmibe sem került, ám a fejlesztés bizony megvivéget,

selte a költségvetést, és úgy volt, hogy még jobban

— Uraim, az angol nyelv ugyebár évszázadok óta

soknak, akik a többség szemében egy haszontalan ál-

Végül

az

egyik

Időkutató

vetett

meglehetősen kurtán, ennek a vitának. egyre elterjedtebb. Kétszáz év múlva még többen

megviseli majd. Nagyon kínos volt ez az olyan tudómot kergetnek.

fogják beszélni. A z elmúlt kétszáz évben pedig alig

Óriási kudarc esetén az egyre üresedő államkassza

változott, a következő kétszázban ugyan miért tenné

miatt igencsak felháborodtak volna az adófizetők,

ezt? A m ha így is lenne, biztosan lesznek tudósok,

és akkor az egész programnak befellegzett.

akik beszélik majd az általuk „óangolnak" nevezett

Időkutatók vita nélkül egyetértettek abban, hogy

nyelvet. Ha mégsem lesznek, Reggie akkor is hasznos

csak a sikert fogják bejelenteni, és ha addig is muszáj

megfigyeléseket tehet. Egy működőképes társadalom-

valamit közölni a nagyközönséggel, hát csakis a lehető

ban még nincs feltétlenül szükség beszédre.

legkevesebbet. Mindenki visszafojtott lélegzettel te-

Felmerültek egyéb problémák is. M i történik, ha

Az

kintett a mindent eldöntő kísérlet elé.

ellenséges lesz a fogadtatás? Ha a jövő emberei meg-

A sivatag egy elkerített rélszén gyűltünk össze.

találják a gépet, és akár rosszindulatból, akár tudatlan-

Ezt a szigorúan védett területet kapta meg a Négyes

ságból elpusztítják?

Tervezet. ( M é g a program nevét is úgy választották

— Talán bölcs dolog lenne egy olyan parányi

meg, hogy szinte semmit ne áruljon el abból, milyen

időgépet tervezni, amit akár zsebre is vághat — java-

jellegű munka folyik. Igaz, nekem mindig is úgy tűnt,

solta valaki. — Igy bármi baj van, azonnal elmenekül-

a négyes szám az időre mint negyedik dimenzióra

hetne. — Ha ez egyáltalán lehetséges lenne — csattant fel

utal, abból pedig ki lehetett találni, miben mesterkedünk. Tudomásom szerint senki sem találta ki.)

egy másik Időkutató —, egy ilyen aprócska időgép el-

Aztán, a döntő pillanatban, amikor mindenki

készítése rengeteg időbe telne! Mire mi — vagy az

a legjobban visszafojtotta a lélegzetét, a gépben

utódaink — befejeznénk a munkát, úgy elrepülne az

ücsörgő Reggie feltartott kézzel jelezte, hogy ké-

a kétszáz év, hogy már nem is lenne szükségünk rá.

szen áll a feladatra. Egy lélegzetvételnyi idő múl-

Nem, ha baleset történik, Reggie úgysem tér vissza,

va — ha ugyan vett valaki levegőt egyáltalán — az

és akkor megpróbáljuk újra.

időgép megrezzent.

W>

GALAKTIKA 17E

6

Nagyon gyors volt ez a rezzenés. M é g abban sem vagyok biztos, hogy nekem feltűnt-e. Lehet,

mintha megrázta volna az eretnek gondolat. — M i n denütt?

hogy csak úgy képzeltem, ha majdnem az elindu-

— A jövő világának lakói nagyon kedvesek voltak.

lás pillanatában már vissza is tér, akkor meg kell rez-

A földgolyó minden részébe elvittek. Mindenütt jó-

zennie, és azt láttam, amit meggyőződésem szerint

mód és béke uralkodik.

látnom kellett. M e g akartam kérdezni a többieket,

A z Időkutatók egymásra néztek. Könnyebben el-

hogy ők is látták-e a rezzenést, csakhogy sosem

hitték azt, hogy Reggie félreérti vagy pontatlanul íté-

szólítottam meg őket szívesen, amíg ők nem szól-

li meg a helyzetet, mint azt, hogy a jövőben jómód

tak hozzám. O k nagyon tudós emberek voltak, én

és béke uralkodik a Földön. Nekem mindig is úgy

pedig csak valaki... de ezt már mondtam. M e g az-

tűnt, hogy hiába állítja egy-két optimista egyén az

tán ki kellett kérdezni Reggie-t, és a nagy izgalom-

ellenkezőjét, mint hittételt fogadják el az emberek,

ban meg is feledkeztem a rezzenésről. Annyira nem

hogy a bolygó a társadalmi, gazdasági és talán fizikai

volt fontos.

összeomlás szélén áll.

O l y an rövid idő telt el az elindulás és a visszatérés között, hogy még azt is hihettük volna, el sem ment a gép, de ez nem volt kérdéses. A szemmel láthatóan megrongálódott.

masina

Határozottan

kopottasnak tűnt.

Megkezdődött a robot vallatása. — M i történt az erdőkkel? — kiabálta az egyik. — Hiszen már most is alig vannak fák! — Közben lezajlott egy hatalmas újraerdősítési program, uram — világosította fel Reggie. — A h o l

A kifelé kászálódó Reggie sem volt jobb bőrben.

lehetséges, visszatelepítették a vadont. A z állatker-

Nem ugyanaz a Reggie szállt ki a gépből, aki az

tekben élő vagy a házikedvencként tartott állatokat

szinte a végsőkig

felhasználva a génsebészek rengeteg kihalt fajt támasz-

elnyűtt külseje volt, a fémfelület érdes és horpadt,

előbb

elindult.

Ütött-kopott,

tottak fel. A környezetszennyezés a múlté. 2 2 3 0 vilá-

mintha karambolozott volna, és olyan furcsán nézett

ga a természet békéjének és szépségének a világa.

ránk, mintha rég elfeledett ismerősökkel találkozna új-

— Biztos ez? — hitetlenkedett az egyik Időkutató.

ra. Kétlem, hogy volt ott olyan ember, aki egy pilla-

— A Föld egy szeglete sem maradt rejtve előttem.

natig is azt érezte volna, hogy Reggie el sem ment. A

robot szempontjából pedig bizony elég hosszú

idő telhetett el.

Mindent megmutattak, amire kíváncsi voltam. — Reggie, figyelj rám! — szólalt meg egy másik Időkutató hirtelen támadt szigorral. — Lehet, hogy

A z első kérdés rögtön így szólt:

te egy romokban heverő Földet láttál, de félsz elárul-

— Mennyi ideig voltál távol?

ni nekünk, nehogy kétségbeesésünkben megöljük ma-

- O t évig, uram — felelte Reggie. — A z eligazítá-

gunkat. A z Első Törvény értelmében nem okozhatsz

son megemlítették ezt az időtartamot, és alapos munkát akartam végezni. — Ez azért biztató — szólalt meg valaki. — Ha történt volna valami szörnyűség a Földdel, biztos nem öt évig tart kideríteni.

kárt emberi lényben, illetve nem tűrheted tétlenül, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. Hogy ne okozz nekünk kárt, inkább hazudsz. Nem szabad ilyet tenned, Reggie. El kell mondanod az igazat. — Éppen azt teszem, uram — válaszolt Reggie hig-

Mégsem merte senki kerek perec megkérdezni:

gadtan. — Ha bármiféle okból hazudnék, feszültségin-

„Nos, Reggie, történt valami szörnyűség a Földdel?"

gadozás lépne fel a pozitronagyam áramköreiben, az

Várták, hogy beszéljen, és egy darabig ő is várt, ro-

pedig műszerekkel kimutatható lenne.

bothoz méltó udvariassággal, hogy kérdezzék. Egy

— M e g is vizsgálunk — dünnyögte valaki.

idő után azonban a késztetés, hogy engedelmesked-

Megvizsgálták, ott a helyszínen. Amíg be nem fe-

jen a parancsnak és jelentést tegyen az útról, legyűrte

jezték, a robot egy szót sem szólhatott. Érdeklődve

pozitron-áramköreinek azt a késztetését, hogy udvari-

néztem, ahogy a feszültségmérők kiírták az adatokat,

asnak tűnjön.

amiket aztán a számítógép elemzett. Reggie minden

—A

jövőbeli Földön minden rendben — szó-

lalt meg. -

A

társadalom felépítése érintetlen és

működőképes. — Érintetlen és működőképes? — kérdezte valaki,

kétséget kizáróan teljesen normálisan működött. Nem hazudhatott. — Es a városok? — kezdődött újra a kérdezgetés. — M a i értelemben vett városok nem léteznek,

uram. 2 2 3 0 - b a n sokkal szétszórtabban élnek, mint

la vagy hittek benne, de valamiért úgy tűnt,

napjainkban, abban az értelemben, hogy nincse-

már vártak.

nek nagy, egy helyre tömörülő

embercsoportok.

— Mondták is, hogy vártak? Hogy találtak feljegy-

Másrészről viszont annyira fejlett a kommunikációs há-

zéseket az időutazásodról?

lózat, hogy végső soron az egész emberiség egyetlen

— Egy szóval sem, uram.

nagy embercsoportnak mondható.

— Megkérdezted? — M e g , uram. Udvariatlanság volt, de úgy szólt

— És a világűr? Folytatták az űrkutatást? — A H o l d már egész szép eredményekkel büszkélkedhet, uram ják.

felelte Reggie. -

Föld és Mars

körüli

pályán

Emberek lakis keringenek

űrtelepülések. M é g a kisbolygók övezetében, az asz- Ezt csak úgy mondták neked? - kérdezte vala-

— Sok olyan dolog volt, amiről nem akartak beszélni? - kérdezte egy Időkutató. A z Időkutató tűnődve megvakarta az állát, és így szólt:

ki gyanakodva. Nem hallomásból tudom, uram. Jártam az

űrben. Két hónapot töltöttem a Holdon, jártam a Phoboszon és magán a Marson is. A Mars gyarmatosításával kapcsolatban még tétováznak. Van, aki úgy véli, elég lenne alacsonyabb rendű létformákat odatelepíteni, hadd alakuljon ki az élet a földiek beavatkozása nélkül. A kisbolygók övezetében nem jártam. - Szerinted miért voltak ilyen készségesek veled, Reggie? - hangzott el a következő kérdés. -

volt megkérdeznem. De nem árulták el.

— A k a d t néhány, uram.

teroidák sziklájába is vájtak lakónegyedeket.

-

a parancs, hogy derítsek fel mindent, így hát muszáj

Ilyen

segítőkészek? — A z volt az érzésem, uram — felelte Reggie —, hogy számítottak az érkezésemre. Hallottak ró-

— Akkor

viszont valami nagyon nem tetszik

nekem... M o n d d csak, mekkora a Föld népessége 2230-ban, Reggie? Elárulták neked? — Igen, uram, ezt is megkérdeztem. 2 2 3 0 - b a n alig egymilliárd ember él a Földön, 1 5 0 millió pedig a világűrben. A földi adatok nem változnak. A z űrben ez a szám egyre nő. — Ühüm — mondta az Időkutató. — De hát ma tízmilliárdan élnek a Földön. Ezeknek fele nyomorúságos körülmények között. Hogyan szabadult meg a jövő emberisége csaknem kilencmilliárd embertől?

GALAKTIKA 175

18

— Ezt is megkérdeztem, uram. A z t mondták, ez szomorú történet.

vén én az egyetlen, akinek nincs időmérnöki diplomája. De úgy látszik, már megszokták a társaságomat,

— Szomorú történet?

én pedig persze nem akartam magamtól felajánlani,

— Igen, uram.

hogy elmegyek. — Maradjunk annyiban — szólalt meg az egyik

- A z mit jelent? — Nem fejtették ki, uram. Csak annyit mondtak, hogy szomorú történet, és nem árultak el többet.

Időkutató —, hogy a végén tényleg minden jóra fordult. Bármit teszünk innentől kezdve, csak rontunk a

— Milyen embereket láttál 2230-ban, Reggie?

helyzeten. Várták Reggie érkezését,- számítottak rá,

— kérdezte egy afrikai származású Időkutató elég ri-

hogy jelentést tesz,- semmi olyat nem mondtak el neki, amiről nem akarták, hogy kitudódjon, úgyhogy

degen. — Hogyhogy milyeneket, uram?

nincs semmi baj. Hagyni kell, hogy a dolgok maguk-

— Milyen volt a bőrszínük? Milyen vágású volt

tól alakuljanak.

a szemük?

— M é g az is lehet — jegyezte meg reményked-

— Ugyanolyanokat, mint ma, uram — válaszolt

ve egy másik —, hogy amiatt fordult jóra minden,

Reggie. — Volt ott mindenféle színű, mindenféle hajú

mert várták Reggie érkezését, és szándékosan küldték

ember. A z átlagos testmagasság nagyobbnak tűnt a

vissza ezt a jelentést.

mainál, bár pontos adatoknak nem néztem utána. A z

— Lehetséges, de ha bármit teszünk, azzal

emberek fiatalabbnak, erősebbnek és egészségesebb-

csak ronthatunk a helyzeten. Nem szívesen gon-

nek látszottak. Sőt nem találkoztam egyetlen alultáp-

dolok rá, milyen szomorú történetről

lált vagy túlsúlyos vagy beteg emberrel sem — de kiné-

de ha most bármit is megpróbálunk, attól az a

zetre nagyon változatosak voltak.

szomorú dolog ugyanúgy megtörténhet. A z

beszéltek, is

elképzelhető, hogy sokkalta tragikusabb következ-

— Akkor hát nem történt népirtás? ahogyan

ményekkel, és akkor nem fordul jóra semmi. Sze-

bűnözésnek, háborúnak vagy elnyomásnak sem — tet-

rintem nincs más hátra, abba kell hagynunk az

te hozzá Reggie.

időkutatást, még csak ne is beszéljünk róla! Jelent-

— Nem

láttam

jelét,

uram.

Mint

— Akkor hát — szólalt meg valaki olyan hangon,

sük be, hogy kudarcot vallottunk!

mintha csak nehezen tudna beletörődni a jó hírbe —

— Nem éljük túl ezt a szégyent.

a végén mégis jóra fordult minden... — Talán jóra fordult — vélte egy másik —, de túl jó-

— Márpedig nem tehetünk mást. A jövő biztonsága érdekében.

ra ahhoz, hogy elfogadjuk. Mintha visszatértünk vol-

— Várjanak, uraim! — szólalt meg valaki. — Tud-

na a Paradicsomba. M i t kellett ehhez tennünk? Job-

tak Reggie érkezéséről, kellett tehát, hogy legyen va-

ban mondva mit kell majd tennünk? — Ugyan már — mondta egy harmadik —, fölösleges itt ülni és ezen tépelődni. Egész egyszerűen

lami nyoma a kísérleteink sikerének! Fölösleges lejáratnunk magunkat! — Nem értek egyet — vélekedett egy másik

előreküldjük Reggie-t száz évvel a jövőbe, ötven év-

Időkutató.

vel a jövőbe... Es majd rájövünk, mi történt. Azaz

Reggie legalábbis ezt állítja. Lehet, hogy valami kiszi-

hogy mi fog történni.

várog, de biztosan nem lesz hivatalos bejelentés.

— Nem tehetjük, uram — szólalt meg Reggie. — A leghatározottabban kijelentették, nincs semmi feljegy-

— Pletykákat

hallottak,

szóbeszédet.

Dönteni kellett. Napokig gondolkodtak, néha eszméket cseréltek, de egyre felindultabban. Láttam,

zés arról, hogy bárki is meglátogatta volna őket a múlt-

hogy hamarosan kérlelhetetlenül eldől minden. Per-

ból, mielőtt én odamentem. A z volt a legelső ilyen

sze nem szóltam hozzá a vitákban — néha mintha tu-

eset. A z a véleményük, hogy amennyiben további

domást sem vettek volna arról, hogy én is ott vagyok

nyomozásokat folytatunk a most és az akkor közötti

— de nem lehetett nem észrevenni a hangjukon, hogy

időszakban, a jövő jó eséllyel megváltozik.

bizony egyre nehezebb a szívük. M i n t a génsebészet

Szinte émelyítő volt a bejelentést követő csönd.

hajnalán azok a biológusok, akik arra szavaztak, hogy

Reggie-t elküldték, és meghagyták neki, hogy a

vessenek véget a kísérleteknek, mert attól féltek, ön-

következő kikérdezésig mindent őrizzen meg a memó-

hibájukon kívül valami újfajta dögvésszel sújtják majd

riájában. Szinte vártam, hogy engem is elküldjenek, lé-

a mit sem sejtő emberiséget, az Időkutatók rettegve

úgy döntöttek, hogy nem szabad a jövőt megbolygatni. M é g kutatni sem.

— Szerintem sok tekintetben csodálták a múltat, uram. Megmutatták a „korlátlan növekedés korának"

A z t mondták, az is elég, hogy tudják, kétszáz év múlva jó és egészséges lesz a társadalom. Többé nem szabad kíváncsiskodniuk, még egy hangyányit sem szabad beavatkozni, nehogy mindent tönkretegyenek. Innentől csak a kérdés elméleti megközelítésével szabad foglalkozni.

szentelt múzeumokat. O k nevezték el így a korszakot. Egész városokat alakítottak át múzeumokká. — A z t mondtad, nem voltak a jövőben városok, Reggie. M a i értelemben vett városok. — A z o k a még általunk épített városok voltak, uram, bennük a múlt emlékeivel. Múzeumot csinál-

A z egyik Időkutató fújta meg a végső visszavonulót. — Egy napon az emberiség elég bölcs lesz — fejte-

tak az egész Manhattan Islandből, gondosan visszaállították abba az állapotába, amilyenben még fénykorá-

gette —, és olyan finoman bánik majd a jövővel, hogy

ban volt. Órákig nézelődtem ott a kísérőimmel, mert

megengedhesse magának az idő megfigyelését, eset-

tudni akarták, elég hiteles-e. Ugy látszott, büszkék

leg még a manipulálását is, de az a nap még nem jött

Manhattanre. Voltak még más megőrzött városok is,

el. A z még mindig a jövő zenéje. — Fejtegetését taps-

bennük a múlt gondosan megőrzött gépei, nyomta-

vihar fogadta.

tott könyvekből álló könyvtárai, a múlt divatját idéző

Hát mernék én, aki a Négyes Tervezet bárme-

ruhák, a mindennapi élet apró-cseprő használati tár-

lyik tagjánál alacsonyabb rendű vagyok, ellenkez-

gyai és így tovább. A z t mondták, a mi korunk embe-

ni és menni a saját fejem után? Bizony mertem.

rei nem voltak elég bölcsek, de biztos alapokat terem-

Talán onnan vettem a bátorságot, hogy sokkal keve-

tettek a jövő fejlődéséhez.

sebb voltam, mint ők — a kontárok bátorsága volt ez. Hosszú-hosszú éveket töltöttem el a szakterületemen,

— Es fiatalokat láttál? Ugy értem: nagyon fiatalokat. Gyerekeket.

de a munkám azért még nem ölt ki belőlem minden

— Nem, uram.

kezdeményezőkészséget.

— Beszéltek róluk?

Úgyhogy

egypár

nappal

később

beszéltem

Reggie-vel, amikor bokros teendőim mellett tudtam egy kis időt szakítani rá. Reggie mit sem tudott dip-

— Nem, uram. — Ertem, Reggie — sóhajtottam. — M o s t pedig figyelj rám!

lomákról vagy tudományos hierarchiáról. A z ő szemé-

Volt valami, amihez jobban értettem, mint az

ben én ember voltam, úr és parancsoló, akár a többi-

Időkutatók. A robotokhoz. A z ő szemükben a robo-

ek, és így is beszélt velem.

tok csupán beszélő bádogdobozok voltak, akiknek

— Hogyan vélekedtek a jövő emberei rólunk, a

parancsolgathatnak, és ha elromlanak, a szerelőhöz

múlt emberiségéről? — tettem fel neki a kérdést. —

— vagy az ócskavastelepre — kell küldeni őket. En vi-

Rosszmájúan? Gúnyoltak minket az ostobaságunkért,

szont nagyon jól tudtam, mi jár a pozitronagyak áram-

a felelőtlenségünkért? — Ezt egy szóval sem éreztették, uram — felelte

köreiben, és a kollégáim nem is sejtették, mennyire tudok bánni Reggie-vel.

Reggie. — Elbűvölte őket egyszerű felépítésem és ma-

Szinte biztosra vettem, hogy az Időkutatók nem

ga a létem, s úgy tűnt, megmosolyognak engem és

fogják többé kikérdezni, mert most már inkább az ag-

készítőimet, de csak kedvesen és elnézően. Nekik

gasztja őket, nehogy megváltoztassák a jövőt, de ha

ugyanis nincsenek robotjaik.

mégis megtennék, úgysem mondaná el nekik azt, amit

— Egy robotjuk sincs, Reggie?

szerintem jobb is, ha nem tudnak. Maga Reggie pe-

— A z t mondták, nincs semmi hozzám fogható.

dig úgysem fogja megtudni, hogy volt valami, amit el-

A z t mondták, nincs szükségük fémből készült ember-karikatúrákra.

hallgatott előlük. Alaposan meghánytam-vetettem mindent, és egy-

— Nem is láttál egyet sem?

re inkább kezdtem megérteni, mi is történhetett az

— Nem, uram. Amíg ott voltam, egy darabot

elkövetkező két évszázadban.

sem láttam. Ezen egy kicsit elgondolkodtam, aztán megkérdeztem: — Hogyan vélekedtek a társadalmunkról?

Először is hiba volt Reggie-t küldeni. Kezdetleges robot volt, s számára minden ember egyforma. Nem tett különbséget, nem is volt képes rá. A z sem lepte meg, hogy az emberiség ilyen civilizált és emberséges

GALAKTIKA 175

20

r

lett. Áramkörei azt diktálták neki, hogy az emberi lé-

kedvesebb világot épít, és hogy meghódítja a világűrt,

nyek mind civilizáltak és emberségesek; egy régies ki-

talán hatékonyabban, mint ahogy mi, „igazi" emberi

fejezéssel élve: istenként tisztelte őket. A z Időkutatók, emberek lévén, meglepődtek és egy kicsit hitetlenkedtek is, amikor Reggie felvázolta nekik a jövő képét, ahol az emberek jóravaló, derék

lények tettük volna. Hány értelmes lény halhatott ki a Világegyetemben utód nélkül? Lehet, hogy az ember az első, aki ilyen örökséget hagy majd. Jogosan lehetünk büszkék magunkra.

lények. A m esendő emberek lévén hinni akarták a me-

Kötelességem ezt elmondani a világnak? Vagy

sét, és minden józan észt félretéve kényszerítették is

akár az Időkutatóknak? Bevallom, meg sem fordult

magukat, hogy elhiggyék.

a fejemben ilyesmi.

En azonban egy bizonyos szempontból többet tudok, mint ők. Vagy talán csak tisztábban látok. Feltettem magamnak a kérdést: ha a népesség két-

Egyrészt nem is biztos, hogy hinnének nekem. Másfelől, ha hinnének is, abbéli dühükben, hogy robotok lépnek a helyükbe, nem fordulnának-e vajon el-

száz év alatt tízmilliárdról egymilliárdra csökkent, hogy-

lenük, hogy elpusztítsák a világ összes robotját, és az-

hogy nem csökkent le nullára? Elenyésző a különbség

tán ne is készítsenek többet?

a két lehetőség között.

Ha pedig ez megtörténne, Reggie jövőképe, ami

Ki az az egymilliárd túlélő? Erősebbek voltak ta-

most már az enyém is, sosem valósulna meg. A z em-

lán a többi kilencmilliárdnál? Szívósabbak? Jobban

beriség kihalását okozó tényezők viszont ettől még

tűrték a nélkülözést? Mindezek mellett érzékenyebb-

úgysem szűnnének meg. A z emberek csak megakadál

nek, józanabbnak és erkölcsösebbnek is kellett lenni-

yoznák, hogy a helyükbe lépjen valaki; megakadá-

ük azoknál, akiknek nem sikerült, Reggie jövőképéből

lyoznának egy másik csapat lényt — akik az ember-

legalábbis egyértelműen ez derült ki.

nek köszönhetik létezésüket, és tisztelik is őket ezért

Egyszóval: emberek voltak egyáltalán?

—, hogy valóra váltsák az emberiség egyetemes álma-

Kinevették Reggie-t, és verték a mellüket, hogy

it és vágyait.

nel
Nem akartam, hogy így legyen. Biztos akartam lenni benne, hogy Reggie jövőképe, amit én továbbfejlesztettem, valóra válik.

zataik vannak helyettük? M i van, ha homokópia-

Ezért megírom ezt az írást, és teszek róla, hogy

robotjaik vannak; olyan robotok, amelyek a megszó-

biztonságos helyen legyen és ne is kerüljön elő, csak

lalásig hasonlítanak az emberre, meg sem lehet őket

majd úgy kétszáz év múlva nyissák ki, nem sokkal

különböztetni, legalábbis egy Reggie-féle robot sze-

Reggie érkezése előtt. Tudják meg a homokópia-

mével és érzékszerveivel? M i van, ha a jövő emberei

robotok, hogy jól kell bánni vele, hogy épségben

valójában egytől egyig homokópia-robotok, akik át-

haza kell juttatni, és csak azzal az információval a birto-

vészelték azt a szörnyűséges katasztrófát, amit az em-

kában, amely megakadályozza az Időkutatókat, hogy

berek nem? Nem voltak kisgyermekek.

belepiszkáljanak az időbe, a jövő pedig fejlődjön toReggie egyet sem

látott. A Földön nem változott a népesség, az emberek sokáig éltek, érthető lett volna, hogy kevés újszü-

vább a maga tragikus-boldog módján. S hogy miért vagyok olyan biztos az igazamban? Minden okom megvan rá.

lött jön a világra. Csakhogy Reggie a Holdon is töl-

Nem egyszer említettem már, hogy alacsonyabb

tött két hónapot, ahol a népesség egyre növekedett

rangú vagyok az Időkutatóknál. Legalábbis az ő sze-

— mégsem látott csecsemőket. Talán azokat a jövőbeli embereket nem is anya szülte. Hanem előállították őket. Es ez talán nem is baj. Ha saját dühe, gyűlölködése

mükben. Csakhogy emiatt sokkal tisztábban látok bizonyos kérdésekben, de ezt már mondtam, és jobban megértem a robotokat, de már ezt is említettem. M e r t tudják meg, én is robot vagyok.

és ostobaságai miatt kipusztult az emberi faj, legalább

En vagyok az első homokópia-robot, az én kezem-

méltó utódot hagyott maga után: egy olyan értelmes

ben meg az utánam következőkében van az emberi-

lényt, amely értékelte és megőrizte a múltat, továbblé-

ség jövőjének kulcsa.

pett a jövőbe, és minden tőle telhetőt megtett, hogy valóra váltsa az emberiség álmait azzal, hogy egy jobb,

Kollárik Péter fordítása

A csillagok fiai leszünk Buzz A l d r i n n a k , az A p o l l o - 1 1 legendás űrhajósának és John Barnes híres SF-írónak 1 9 9 6 - b a n napvilágot látott egy közös regénye, amely azóta magyarul is megjelent, A

csillagok

fiai címmel. A valóság és

a fantázia eme érdekes elegyében a szerzők t ö b b e k közt kísérteties pontossággal előrejelzik az amerikai űrrepülőgép-rendszer közeljövőben bekövetkező tragédiáját, és részletesen leírják az űrturizmusnak mint jelentős tőkeforrásnak a jelentőségét az eljövendő évtizedekben. A z állami és a magánűrhajózás cégei azóta már megtették az első lépéseket a fantasztikus regény elképzeléseinek megvalósítása felé. A N S A R I X - D Í J A z 2 1 . század elején megkez-

Ansari X-díj elnyerésére. A pályázati kiírás a követ-

d ő d ö t t a „magán"-űrhajósok illetve ú'rturisták utaz-

kező feltételeket tartalmazta: 7. az űrjármű által el-

tatása a világűrbe. Oroszországból,

Bajkonur

érendő magasság legalább 1 0 0 kilométer,- 2. ezt a

2 0 millió dollár lefizetése és a meg-

magasságot három emberrel, de legalábbis a három

felelő űrhajós-tréning után bárki egyhetes utazásra

közül kettőnél az össztömegüknek megfelelő bal-

Űrrepülőtérről

a

indulhat a Nemzetközi Űrállomásra, ha egészségi

laszttal kell elérni, és az embert/embereket épség-

állapota megfelelő. Ezt az árat azonban csak a leg-

ben vissza kell hozni a Földre; 3. az első két feltétel-

fanatikusabbak, illetve leggazdagabbak tudták, tud-

lel az űrrepülést két héten belül meg kell ismételni.

ják kifizetni. A z első űrturista az amerikai Dennis Tito volt, Mark

2001

Shuttleworth

áprilisában,

akit a dél-afrikai

követett 2 0 0 2 áprilisában.

M é g az első ú'rturisták repülése előtt,

1996-

A z X-díjat végül is a Scaled

Composites

cég

nyerte meg 2 0 0 4 októberében a Burt Rután által tervezett kettős repülőeszköz űrrepülőgépével, a SpaceShipOne-naí

(SS1).

Prize

A z Ansarik alapítványának egyébként az űrturiz-

( X - d í j Alapítvány) 1 0 millió dolláros

mus beindításán kívül más üzleti célú elképzelései is

díjat írt ki. A n g o l , argentin, amerikai, izraeli, kana-

voltak a versennyel: műholdak olcsóbb pályára juttatá-

dai, orosz és román mérnökök valamint vállalkozók

sa, világ körüli gyorsposta-szolgáltatás és szuborbitális

által létrehozott 2 7 csapat folytatott versenyt az

utasszállítás.

Két hasonló pilótafülke: felül a W h i t e Knighté, alul a SpaceShipOne-é

Indul a magán-űrugrás repülőgép—űrsikló együttese

ban a magán-űrugrások elősegítésére az X Foundation

(Folytatás a 25.

oldalon.)

w>

22

eflLflKTIKfl 17S

A z á l l a m i űrturizmus korszaka Jurij Gagarin repülése óta emberek millióinak vágya eljutni a világűrbe. Ez azonban csak alig t ö b b mint száz szerencsésnek volt eddig osztályrésze. Egészen mostanáig. 2 0 0 4 . október 4. az űrturizmus korszakának kezdete. Az

u t ó b b i néhány évben egyre inkább elisme-

nem mutatott kitörő lelkesedést az űrturistával

rik azt a tényt, hogy az űrturizmus az űr kihasz-

kapcsolatban. A fellövés előtt hónapokig tartott

nálásának egy igen jelentős ágazata, és minden

a huzavona az oroszok és a t ö b b i ISS-partner kö-

bizonnyal számottevő tőkét mozgósíthat az űr meg-

zött, mivel a N A S A , az E S A és a Kanadai Ur-

ismerése számára. A N A S A ki is adott egy jelen-

ügynökség azt szerette volna, ha az útra ősszel

tést 1 9 9 8

kerülne sor. A z oroszok azonban kitartottak állás-

márciusában, amelyben elfogadja az

űrturizmus ötletét. Ebben rámutat, hogy az űrturiz-

pontjuk mellett, és a t ö b b i e k végül zöld utat ad-

mus a keringési sebesség alatti repülések formájá-

tak az űrturistának.

ban igen hamar beindulhat, és valószínűsíti, hogy

Tito hat hónap felkészítés után két hivatásos űr-

az indítóállomások számára sokkal j o b b üzletet fog

hajóstársával együtt b ő egy hetet töltött az űrben,

jelenteni, mint a műholdkilövések.

A

A z első űrturista Dennis Tito amerikai üzletem-

földet érés után úgy nyilatkozott, hogy saját

hazájának is fel kellene ismernie az űrturizmus je-

ber lett, aki a ' 6 0 - a s években a N A S A - n á l a

lentőségét. Jurij Szemjonov, az Enyergija konszern

M a r s - és Vénusz-expedíciók jövőjén d o l g o z o t t .

elnöke pedig azt mondta, Oroszország folytatja a

Tito útjának kivitelezését az orosz űrügynökség,

fizető turisták űrbe juttatását

a Roszaviakozmosz vállalta, 2 0 millió dollár fejé-

Tito kalandja után James Cameron,

amerikai

ben. Eredetileg a M i r a d o t t volna szállást a hat-

filmrendező is jelezte utazási szándékát. A z ő cél-

vanéves férfinak, ám az űrállomás, mint ismert, az

jai azonban nagyobbak: reméli, forgathat majd az

óceánba zuhanva zárta be tizenöt éves pályafutá-

űrállomáson, és megörökítheti az ISS személyzete

sát. Ekkor került a misszió látóterébe a N e m z e t -

által átélt drámai pillanatokat, valamint a mindenna-

közi Űrállomás, amelynek fedélzetére áprilisban

pi munkát. Továbbá űrsétát is szeretne tenni — civil-

az oroszok küldhettek három űrhajóst. O k úgy

ként ő lenne az első, aki ilyet végrehajt —, és t ö b b

tervezték, hogy ezek egyike Dennis Tito lesz, ám

dokumentumfilm forgatását is tervezi. Tervei között

a NASA

szerepel egy 3 D - I M A X technológiával készülő tér-

és a t ö b b i ISS-partner űrügynökség

A SpaceShipOne a W h i t e Knight hasa alatt

A

NASA

kilencoldalas

ezután nyilvánosságra hozott egy dokumentumot,

ami

azokat

az

igen szigorú követelményeket tartalmazta, melyeket az űrturista-jelölteknek

teljesíteniük kell.

A

jegyzék összeállításán két éven át dolgoztak a N A S A munkatársai. A jelölteknek nem kell milliomosoknak lenni ahhoz, hogy a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) vendégeskedhessenek.

Viszont

iszákosok, megrögzött hazudozók, bűnözői múlttal rendelkezők és rossz hírű emberek űrturistaként soha nem juthatnak fel a csillagok közé. A z amerikai űrkutatási hivatal 2 0 0 2 nyarán megA z SS1 „űrmadár" a földön

erősítette: októberben repül egy Szojuzon a világ

hatású panorámafilm megalkotása, illetve egy tévéso-

sztár felkészítése azonnal el is kezdődött Oroszor-

rozat forgatása is.

szágban. Bass két elődjéhez hasonlóan egy hetet

harmadik fizetős űrturistája, Lance Bass. A

A második szerencsés végül M a r k Shuttleworth lett. A

2 7 éves Cape Town-i (Dél-Afrika) férfi

pop-

töltött volna az űrben, s ezért az élményért húszmillió dollárt fizet. Tréningjeit végül azonban megsza-

szülei garázsából indította internetes vállalkozását,

kították, mert nem fizette be időben a szükséges

amelyet a Verisign, internetes biztonsággal foglalko-

összeget. Korábban azt állította, hogy egy nyilváno-

zó cég vett meg. Shuttleworth az üzleten körülbelül

san meg nem nevezhető üditőital-gyártó cég szpon-

5 0 0 millió dollárt nyert, így bőven van felhasznál-

zorálja vállalkozását.

ható tőkéje egy űrutazás finanszírozására. O

2002

áprilisában, a Szojuz mentőhajó szokásos, féléves

Noha

a

Nemzetközi

Űrállomás

vezetője,

Valerij Korzun szinte csak viccként mondta, hogy

cseréjének keretében látogatta meg a Nemzetközi

inkább C i n d y Crawfordot látná szívesen az űrben,

Űrállomást két képzett űrhajós társaságában.

a topmodell komolyan vette a dolgot. Moszkvai

Jurij

Koptyev,

az

űrutazásokat

Roszaviakozmosz vezetője érdekes

lebonyolító nyilatkozatot

látogatásán azt nyilatkozta: szívesen lenne a következő űrturista.

tett. Szerinte az űrturizmus nem Dennis Titóval, ha-

N e m sokkal Lance Bass visszalépése után röp-

nem a Szovjetunió egykori kelet-európai szövetsé-

pent fel a hír, hogy a Pepsi Cola is az űrbe indul-

szovjet idők-

na. A z üdítőital-gyártó cég tárgyalásokat kezdett

ben ugyanis a kozmosz a szocialista világrendszer

az orosz űrügynökséggel, hogy promóciós ajándék-

egyfajta kirakata volt, és így persze senkinek sem

ként vásárolna meg egy helyet. M e g nem erősített

geseinek repülésével kezdődött. A

jutott eszébe pénzt kérni azért, hogy például Farkas Bertalan az űrben járt. A

N A S A végül maga is bejelentette, hogy a

Nemzetközi Űrállomás kapacitásának harminc százalékát a kereskedelmi célú programokra kell fenntartani. A z oroszok gyorsan nyilvánosságra hozták, hogy az októberben az űrállomásra

induló

Szojuz fedélzetén van még egy szabad hely. A harmadik helyért először két cég jelöltjei versengtek: a M i r C o r p é , az amerikai Lance Bass, aki az N * S Y N C együttes népszerű énekese, illetve Leszek

Czarnecki

lengyel

üzletember

a Space

Adventures részéről. Bass még csak 2 3 éves volt ekkor, így ő lehetett volna a világ legfiatalabb űrhajósa.

14 km magasságban leválik az SS1, és bekapcsolják a rakétáját

^

Paul A l l é n főszponzor, M i k e Meivill pilóta (középen) és Burt Rután tervező (jobbra)

hírek szerint ezt egy valóságshow nyertese foglal-

kat negyed Európányi területen, négy államban

hatta volna el. A cég 1 0 millió dollárt fizetett vol-

gyűjtötték össze. A hónapokig tartó vizsgálat meg-

na a lehetőségért, az egész felhajtásra pedig továb-

állapította, hogy a start után az űrsikló külső üzem-

bi 1 0 milliót áldozott volna.

anyag-tartályáról leszakadt darab okozott sérülést

A

két űrhatóság végül egy másik személy mel-

lett d ö n t ö t t .

Az

amerikai származású

Gregory

a hőszigetelő kerámiapajzson. A

Columbia tragédiája után Moszkva felfüg-

O l s e n optikai felfedezésen alapuló vagyona egy

gesztette a rövid expedíciókat is a Nemzetközi Űr-

részét, mintegy 2 0 millió dollárt költött a kaland-

állomásra. A z orosz űrkutatási hivatal szóvivője a

ra. A

speciális

döntést azzal indokolta, hogy az amerikai űrsiklók

műszerekkel tanulmányozni szeretné a Föld hőmér-

repülésének leállítása miatt a Szojuz űrhajókat kell

séklet-változásának jellemzőit, a légkör szennyezett-

használni az űrállomás és a Föld közötti minden

tudós-üzletember

tervei

szerint

ségét, egy kamerával pedig az „eget és a menny-

kapcsolattartásra. A z űrturista-program folytatását

b o l t o t " filmezné.

attól tették függővé, hogy az amerikaiak mikor állít-

A z állami turizmus első korszakának egy várat-

ják ismét forgalomba saját űreszközeiket.

lan tragédia vetett véget. 2 0 0 3 . február 1-én a

A z űrsiklók következő indítását 2 0 0 5 tavaszá-

Columbia űrsikló leszállás közben, Texas felett fel-

ra tervezik. A z o n b a n a Floridára egy hét alatt lesúj-

robbant. A z

tó két hatalmas hurrikán olyan komoly károkat oko-

űrjármű 6 3

kilométeres magasság-

ban, 1 9 ezer kilométeres óránkánti sebességgel ha-

zott a N A S A létesítményeiben — többek között

ladt, amikor darabokra hullott. A z amerikai űrsikló,

az siklók felkészítő csarnokában —, hogy kétséges-

fedélzetén hétfőnyi legénységgel éppen visszatérő-

sé vált a határidő betartása.

ben volt 1 6 napos útjáról, amikor a N A S A szakemberei elvesztették vele a kapcsolatot. A roncso-

Tücsi

Ez tényleg űrutazás volt? Egyesek kétségbe vonták a S p a c e S h i p O n e teljesítményét. Végül is miért volt ez űrutazás? M i é r t pont 1 0 0 kilométer magasra kellett emelkedniük? M i l y e n űrrepülés az, ahol mint egy e l d o b o t t k ő , csak repülnek egyet? M i l y e n űrrepülés az, ahol egy repülőről indulnak?

A

SpaceShipOne

űrhajó

először

a

White

Knight hátán jut fel 15 ezer méter magasra. Ez A z SS1 1 0 0 km feletti, szuborbitális repüléseinek pályavázlata

nem új módszer, annak idején így tesztelték a hangsebességet először átlépő Bell X—1-est, amelyik egy B29-es bombázó hasáról indult.

SPACESHIPONE

Burt Rután mérnök

1999-

A

N A S A már évek óta foglalkozik egy olyan

; e n látott az űrjármű fejlesztéséhez, amellyel tel-

személyszállító-rendszer tervezésével, ahol az

esíteni akarta az X - d í j előírásait. O

űrhajó

egy szuper-

• önnyű szerkezetű, repülőgépről indított űrsiklót 2 0 0 1 elején kezdték a Scaled Compositesnél hibrid

1002

hordozó-repülőgépről

indulna.

részét ennek a 15 kilométeres magasságnak

alkotott. egy

egy

Ugyanis a fellövésnél az energia legnagyobb

hajtómű

kipróbálás

gasságból, és a repülőgép kezdősebességével

szeptemberéig tar-

indulhat, akkor sokkal kisebb szállítójárművet

fejlesztését.

novemberétől 2 0 0 3

az elérése jelenti. H a az űrhajó e b b ő l a ma-

A

: : : a 15 másodperces égési időtől a tényleges

kell építeni.

- r e m i d ő t elérő 9 0 másodpercesig. 2 0 0 3 . ápri-

A 1 0 0 kilométeres magasság pedig egyszer-

: 18-án gördült ki a gyárból a S p a c e S h i p O n e

re lélektani és gyakorlati határ. A z űrnek hivata-

A

losan nincsen határa, ugyanis nem lehet egyértel-

: oaceShipOne hajtóanyaga a közönséges gumiab-

műen meghúzni ezt a vonalat. Ezért az űrkutatók

2S hordozó

repülőgépe,

a

White

Knight.

: - : s o a n is megtalálható polibutadién, az égetési

önkényesen határozták meg ezt a magasságot.

~'.amatról a nitrogénoxid gondoskodik. E hajtó-

A z ég ebben a magasságban fekete, és látsza-

~ ú előnye, hogy a pilóta a nitrogénoxid szelepek

nak a csillagok. A Föld kékes derengésű légköre

er£-ásával le tudja állítani a folyamatot.

az űrhajó alatt jól látszik, és felismerhető a felszín

2003.

november

19-én

fejeződtek

r o í r e S h i p O n e siklórepülései. A :

c c o á t Mil<e

Melvill

3innie

hatodik, utol-

hajtotta végre 9

kilo-

görbülete. Ebben a magasságban a légkör már szinte elhanyagolható sűrűségű. A

1 0 0 kilométer magas parabolapálya sem

17-én

véletlen. A Mercury-program első két repülé-

a hajtómű 15 másodperces műkö-

sén A l a n Shepard és G u s Grissom űrhajói pon-

- C 2 - e s magasságból. 2 0 0 3 . zrer

be a

december

i - i s s után 2 1 kilométeres magasságot ért el. Lan: : £=
tosan ugyanezt a feladatot hajtották végre.

omm

26

176 nos egy, a repülés alatt jelentkezett probléma miatt a két héten belüli ismétlés akkor elmaradt. A

második űrugrásra, az SS1-X1 jelű repü-

lésre szeptember

29-én

került

Knight greenwichi i d ő szerint SpaceShípOne

sor.

A

White

15:12-kor

indult

útnak. 1 6 : 1 3 - k o r levált a S p a c e S h i p O n e , fedélzetén ismét M i k e M e l v i l l pilótával, aki egyébként a Scaled Composites elnökhelyettese. Két perc múlva az SS1 nem várt forgásba kezdett — a gép harmincszor pördült meg hossztengelye körül —, amit a pilótának a hajtómű lekapcsolásával sikerült megszüntetnie. 1 6 : 1 8 - k o r az űrhajó a felső holtponton, 1 0 3 kilométeren túljutva megkezdte a visszatérést, és tíz perc múlva problémamentesen leszállt, ismét teljesítve az X - d í j kiírásának első felét. A

harmadik

űrugrást,

az S S 1 - X 2

repülést

október 4-én, a Szputnyik-1 startjának 47. évfordulóján A 6 2 éves Melvill a júniusi leszállás után

hajtották végre.

14:52-kor

indult a

S p a c e S h i p O n e a W h i t e Knighttal. A 14 kilométer magassan leválasztott, Brian Binnie pilóta irányí-

visszahúzódott, ezért az SS1 megpördült, és ki-

totta SS1 hajtóművével 112 kilométeres rekord-

vágódott a leszállópályáról. A pilóta nem sérült

magasságot ért el, majd a légköri siklóereszkedés

meg, és a jármű is megúszta könnyen kijavítható

után 1 6 : 1 8 - k o r simán leszállt. Ezzel a repüléssel a

hibával. 2 0 0 4 . április 8 - á n a Peter Siebold

által

vezetett SS1 a hibrid hajtómű 4 0 másodperces

Scaled Composites elnyerte a 1 0 millió dolláros Ansari X-díjat.

égési idejével 3 2 kilométeres magasságba emelkedett. A z SS1 május 13-án a hibrid rakétahaj-

Ű R T U R I S T Á K E Z R E I A brit Virgin-csoport

tómű 5 5 másodperces működtetésével már 6 4

vezetője, Richárd Branson azonban még a sikeres

kilométert ért el.

harmadik SS1-repülés előtt nyilvánosságra hozta

2 0 0 4 . június 2 1 - é n következett az X - d í j fő-

a Burt Rutannel közös jövőt előkészítő szerződés

próbája. A M o j a v e Civilian Aerospace Test Cen-

részleteit. Ez a szállítási, szórakoztatási és kommuni-

ter területén t ö b b ezer jelenlévő — köztük a M i c r o s o f t elnökhelyettese, Paul Allén

mint

főszponzor

— figyelmé-

től kísérve 9 : 4 5 - k o r indult a W h i t e Knight, hasa alatt a S p a c e S h í p O n e űrrepülőgéppel. A z SS1 M i k e M e l v i l l pilótával és két, 9 0 kilogrammos bábuval, egy órával később,

1 4 , 3 ki-

lométer magasságban elvált a W h i t e Knighttól. A hajtómű begyújtása után a S p a c e S h í p O n e I 0 0 kilométer magasságba jutott, és orrával lefelé fordulva megkezdte a leereszkedést. 2 5 kilométeres magasságban már vitorlázó üzemmódra tért át, majd helyi idő szerint 11:15-kor sikeresen földet ért. Saj-

A SpaceShipOne balsikerű földet érése 2 0 0 3 . december 17-én

1 9 9 4 - Megalakul a Scaled Composites. 1 9 9 6 - A z Ansari-család meghirdeti az X-díjat. 1 9 9 7 - Beindul a Da Vinci Project. 2 0 0 1 július — Sikeres tesztrepülés az EZRockettel, egy korai tesztverzióval. 2 0 0 3 . augusztus 1 4 . - A SpaceShipO ne első tesztrepülése. 2 0 0 3 . december 17. - A SpaceShipOne 11. próbarepülésén eléri a 2 1 kilométeres magasságot. 2 0 0 4 . április 1. — A z Egyesült Államok repülésügyi hivatala 1 évig engedélyezi a Scaled Compositesnak, hogy száz kilométeres magasságban utasokat szállítson. 2 0 0 3 . április 8 . — A SpaceShipOne 13. próbarepülésén eléri a 3 2 kilométeres magasságot. 2 0 0 4 . április 18. — Bemutatják a rekord kíséretre szánt SpaceShipOne-t és a W h i t e Knight hordozót. 2 0 0 4 . május 14. - A SpaceShipOne 14. próbarepülésén eléri a 6 4 kilométeres magasságot. 2 0 0 4 . június 2 1 . - A SpaceShipO ne első hivatalos útja, amelynek során eléri a 1 0 0 kilométeres magasságot. 2 0 0 4 . június 2 2 . — Bejelentik a SpaceShipOne

A z SS1 űrusrásainak pilótái: M i k e Melvill (alul) és Brian Binnie (felül)

hajtóműhibáját és a kísérleteket felfüggesztik annak kijavításáig. 2 0 0 4 . augusztus 8 . — A z Armadillo Aerospace és a Space Transport sikertelen kísérlete. 2 0 0 4 . szeptember 1 4 . - Bejelentik a SpaceShipOne hibáinak kijavítását és az

kációs cég az elkövetkezendő 15 esztendőben űrturisták ezreit kívánja az űrugrásokon utaztatni, az Rutan-féle technológia alapján legyártott űrrepülőgépekkel. A z üzleti célból végrehajtott repülésekhez már 2 0 0 5 - b e n megkezdik annak a nagyobb,

új, nagyobb teljesítményű hajtómű elké-

5 személyes típusnak az építését, melynek első da-

szültét.

rabja a VSS Enterprise nevet fogja viselni, tisztel-

2 0 0 4 . szeptember 2 7 . — A Virgin bejelenti együttműködését a Scaled Compositesszal és a Virgin Galactic Urutazási iroda létrehozását. 2 0 0 4 . szeptember 2 9 . — A SpaceShipOne má-

gésként Amerika legnépszerűbb sci-fi sorozata, a Star Trek előtt. Branson az új vállalkozást Virgin Ga/acf/cnek keresztelte el, és üzleti tervei szerint háromezer leend ő űrhajós vásárolhatja meg a szuborbitális űrrepü-

sodik hivatalos útja, amelynek során sikere-

lés élményét. A jegyért körülbelül 1 6 9 ezer eurót

sen teljesítették a feltételeket.

kell fizetni, de az összeg magában foglalja egy há-

2 0 0 4 . október 4 . - A Sp aceShipOne harma-

romnapos felkészítés költségét is.

dik sikeres útja. Ezzel elnyerték az X-díjat. Dr. Horváth

András

— Schuminszky

Nándor

G M I F F I 175

77JA

A szerző aligha szorul bemutatásra, hiszen az SF egyik nagy öregje, és munkásságának nagy része immár magyarul is hozzáférhető. Ez a novella egy érdekes gondolatkísérlet első fele. Pályája legelején írta, amikor még lelkes amatőrnek számított csupán. A téma azonban manapság a lehető legaktuálisabb. Es ha a szövegben szereplő évszámokat nem figyeljük, ez az elbeszélés akár mostanság is íródhatott volna.

Utazzon

Arthur

C.

Clarké

^

^

^

^

^

^

j

*

PROTON!

• •

róla,

előtte és mögötte. V i d á m játék volt mind a hatot

mennyi gonddal és bajjal kellett szem-

NÖKNEK FOGÁtMUK SEM lehet

szinkronizálni, ezt elhihetik, de amikor sikerült, azt

Ö

benéznünk, mielőtt sikerült volna töké-

letesítenünk

rádió-transzporterünket

-

no

nem

mintha most már tökéletes lenne. A

legnagyobb

nehézségnek,

is

amint

a

televíziónál

évvel korábban, a felbontás javítása

tapasztaltuk, hogy a letapogatott egységek immár ultramikroszkopikus méretűek, ami már bőségesen megfelelt a legtöbb célnak.

harminc

Egyszer, amikor nem figyeltek, elcsentünk egy

bizonyult,

tengerimalacot a 37. emeleti biológusoktól, és

közel öt esztendőt dolgoztunk ezen az aprócs-

átküldtük a berendezésen.

ka problémán. A m i n t önök is láthatják a Termé-

érkezett meg, eltekintve attól a ténytől, hogy hol-

Ragyogó

állapotban

szettudományi Múzeumban, az első tárgy, amit

tan. A z z a l a kéréssel kellett tehát visszajuttatnunk

átsugároztunk, egy fakocka volt, amely a célállomá-

tulajdonosaihoz, hogy végezzenek el rajta bon-

son rendesen össze is állt, csak éppen nem egyet-

colást. Először dühöngtek egy sort, mondván, a

len szilárd tömbként: milliónyi apró gömböcské-

szerencsétlen jószágot olyan pótolhatatlan

ből épült fel. A m i azt illeti, pontosan úgy nézett

tériumokkal

oltották

be,

amelyeket

bak-

hónapokig

ki, mint a korai tévéképek kézzelfogható változata,

tenyésztgettek

mert a letapogatónk nem atomról atomra, vagy mo-

annyira mérgesek voltak, hogy kerek perec megta-

lekuláról molekulára vett mintát belőle, hanem na-

gadták a kérésünket.

g y o b b darabokat vizsgált egyszerre. Egynémely dolgoknál ennek nem volt jelentősége, de ha mondjuk műalkotásokat akartunk továbbí-

Petri-csészékben.

Ami

azt

illeti,

A z efféle engedetlenséget közönséges biológusok részéről természetesen

elfogadhatatlannak

találtuk, ezért egykettőre magas frekvenciájú me-

tani, sőt emberi lényeket, nagy mértékben javítanunk

zőt generáltunk laboratóriumuk területén, amely-

kellett az eljárás minőségén. Ezt végül úgy értük

től néhány percre valamennyiükön lázas tünetek

el, hogy deltasugár-letapogatókat helyeztünk el a

jelentkeztek. Félóra múlva befutottak a boncolási

kísérlet tárgya körül, alatta, fölötte, a két oldalán,

eredmények, azzal a végkövetkeztetéssel, hogy a

jószág kifogástalan állapotban van, egyszerű sokk

a sugárzóba egy Homérosz-kötettel, bekapcsoltuk

végzett vele,- a csatolt megjegyzés azt javasolta,

a berendezést, és a fogadóállomás felől fölhangzó

ha meg akarjuk ismételni kísérletünket, kössük be

ricsajból rögtön tudtuk, hogy biztonságban megér-

az alany szemét. A z t is közölték velünk továbbá,

kezett, teljességgel sértetlenül. Szerettük volna őt

hogy a 37. emelet bejáratát kombinációs zárral sze-

is kitömetni, de nem sikerült elintéznünk.

relték fel, a laborokat megóvandó bizonyos klepto-

Ezután sorra mi is kipróbáltuk a módszert,

mániás buheramesterek vandálkodásaitól, akiknek

abszolút fájdalommentesnek találtuk, és úgy dön-

ők legfeljebb egy kocsimosóban adnának munkát.

töttünk, a piacra lépünk vele. Gondolom, emlé-

Ezt nem hagyhattuk annyiban, tehát haladéktala-

keznek, micsoda izgalom fogadta, amikor először

nul megröntgeneztük a zárat, majd legteljesebb el-

bemutattuk kis játékszerünket a sajtó képviselői-

keseredésükre közöltük velük a kódot.

nek. M o n d a n o m sem kell, nem volt könnyű meg-

Ez a legjobb a mi munkánkban, más emberek-

győzni őket, hogy nem valami átverésről van szó,

kel mindig tetszésünk szerint kitolhatunk. A követ-

és igazából nem is akartak hinni nekünk, míg saját

kező emeleten székelő vegyészek voltak az egye-

maguk át nem mentek a berendezésen. A

düli riválisaink, ám vetélkedésünkből rendszerint

végül Lord Rosscastle-nál vontuk meg, aki, ha sike-

mi kerültünk ki győztesként. Igen, emlékszem, ami-

rül is bepasszírozni a sugárzóba, minden bizonnyal

kor egyszer valami ocsmány szerves anyagot csur-

kiégette volna valamennyi biztosítékunkat.

gattak le a laborunkba a mennyezetbe fúrt lyukon

A

bemutató olyan nyilvánossághoz

határt

juttatott

keresztül. Légzőmaszkban kellett dolgoznunk egy

bennünket, hogy gond nélkül megalapíthattuk vál-

hónapig, de később alaposan megfizettünk nekik.

lalkozásunkat. Nehéz szívvel búcsút intettünk a Ku-

Esténként, miután mindenki hazament

odafönt,

tatási Alapítványnak, a többi tudóssal közöltük,

megszórtuk a laboratóriumukat egy adag enyhébb

hogy megbánják majd minden piszkoskodásukat,

kozmikus sugárzással, és odakozmáltattuk a nap-

amikor nagymenőként küldünk nekik néhány millió-

közben elvégzett kísérletek ígéretes eredményeit.

nyi adományt, aztán tervezni kezdtük kereskedel-

Egyszer aztán az öreg Hudson professzor tovább

mi célú sugárzóinkat és vevőinket.

bent maradt, és majdnem elintéztük szegényt. De hogy visszatérjek a történetemhez...

A

prototípus 1 9 6 2 . május 10-én állt üzem-

be. A z avatóünnepség Londonban zajlott le, a

Szereztünk egy újabb tengerimalacot, kloroform-

sugárzónál, bár Párizsban, a vevőnél is hatalmas

mal elkábítottuk, és átküldtük a sugárzón. Legna-

tömeg várta az első utas érkezését, és közben titok-

gyobb örömünkre sikerült föléleszteni. Haladékta-

ban talán abban reménykedett, hogy mégsem jön

lanul megöltük hát, és kitömettük az utókor okulá-

meg. A z összegyűlt ezrek ujjongása közepette a

sára. A múzeumban megtekinthető, a berendezés

miniszterelnök megnyomott egy gombot (ami per-

darabjaival együtt.

sze nem állt összeköttetésben semmivel), a főmér-

Utasszállítás céljára azonban ez a módszer alig-

nök átfordított egy kapcsolót (ami viszont igen),

ha lett volna alkalmas — túlságosan emlékeztetett

és egy jókora, összehajtogatott angol lobogó el-

egy orvosi műtétre, így a legtöbb embert elriasztot-

tűnt a szemek elől, majd újra megjelent Párizsban,

ta volna. A m amikor sikerült az átviteli időt a má-

egyes francia hazafiak őszinte bánatára.

sodperc tízezred részére lefaragni, és ilymódon a

Ezt követően olyan iramban indult meg az utas-

vele járó sokkot is lecsökkenteni, egy újabb tenge-

forgalom, hogy a vámhivatalnokok nem bírták a

rimalac jutott át sértetlenül, immár csorbítatlan érzékei birtokában. Ezt is kitömettük.

lépést tartani. A szolgáltatás hatalmas, azonnali sikert aratott, és mi személyenként csupán két fon-

Kétségkívül elérkezett az idő, hogy valamelyi-

tot kértünk viteldíj gyanánt. Ez igen baráti ár volt,

künk saját maga próbálja ki a berendezést, de

de az átküldéshez felhasznált elektromosság sem

amint rádöbbentünk, mekkora veszteség érné az

került többe egy század pennynél.

emberiséget, ha valami rosszul sülne el, megfele-

Nem sok idő telt bele, és Európa valamennyi

lő áldozat után néztünk. A választásunk Kingston

nagyvárosában állt már egy berendezés, ami ontotta

professzorra esett, aki görögöt vagy más efféle bo-

magából a kábelen érkezett embereket. A drótössze-

londságot tanította 197. emeleten. Becsalogattuk

köttetés biztonságosabb volt, bár a poliaxiális veze- í>í>

SS

tékek Csatorna alatti lefektetése szörnyű nehézsége-

fránya 7 0 kilótól, amit szívesen leadna, méghozzá

ket támasztott, és mérföldenként ötszáz fontba került.

semmi idő alatt! Vagy legyen inkább 9 0 ? "

Aztán az állami postával együttműködve belföldi vo-

A d ó d t a k gondok az interferenciával és az in-

nalak kiépítésébe fogtunk a nagyobb települések kö-

dukcióval is. Tudják, a berendezésünk menet köz-

zött. Talán emlékeznek a szlogenjeinkre: „Utazzon

ben

telefonon!" és „Dróton gyorsabb!"; 1963-ban az

össze, és ezeket rávetítette az éppen átvitt jelre.

mindenféle

elektromos

zavarokat

gyűjtött

egész ország hangos volt tőlük. Hamarosan már jófor-

Ennek eredményeként néhányan úgy jöttek ki a ve-

mán mindenki a mi vezetékeinket használta, és több

vőállomásból, hogy semmi földi lényre nem hason-

ezer tonna terhet is szállítottunk naponta.

lítottak, de még a Marson vagy a Vénuszon se

Természetesen

akadtak

ezzel

igen találtak volna párjukra. A z ügyet általában

amivel még

megoldották a plasztikai sebészek, de egy-két ext-

balesetek,

együtt olyasmivel dicsekedhettünk,

de

egy közlekedési miniszter sem: az utazásokkal kap-

rémebb figurát sose hinne el, aki nem látta.

csolatos, halálos kimenetelű események száma, há-

Szerencsére ezek a nehézségek nagyrészt meg-

la nekünk, évi csekély tízezerre csökkent. M i n d e n

oldódtak, amióta szállítóközegként mikrosugarakat

hatmillió ügyfelünkből csupán egyet veszítettünk

használunk, bár nagy ritkán még mindig előfordul-

el, ami kezdetnek egyáltalán nem volt rossz, és

nak balesetek. Nyilván emlékeznek arra a nagy per-

azóta tovább javultak a mutatók. Annál különö-

re, amit tavaly indított ellenünk Lita Cordova, a té-

sebbnek bizonyultak a mégis megtörtént szeren-

vésztár, egymillió font kártérítést követelve tőlünk

csétlenségek, és ami azt illeti jó néhányat máig

állítólagos szépségvesztéséért. A z t állította, hogy

sem tudtunk megmagyarázni a hozzátartozóknak,

egyik szeme elmozdult az átvitel során, de én

sem a biztosítótársaságoknak.

semmiféle különbséget nem vettem észre, sőt az

A

leggyakoribb beazonosítható ok a vezeték

esküdtszék sem, pedig éppen elég lehetőséget kap-

leföldelődése volt. Amikor az megtörtént, a bal-

tak a megfigyelésre. A

sorsú utazó egyszerűen szétfoszlott a semmiben.

kapott a tárgyalóteremben, amikor főmérnökünk

hölgy hisztériás rohamot

Ugy vélem, a molekulái többé-kevésbé egyenle-

elfoglalta a tanúk padját, és egykedvűen kijelentet-

tesen szétszóródtak az egész bolygón. Emlékszem

te — mindkét fél ügyvédeinek legnagyobb riadal-

egy különösen borzasztó esetre, amikor a beren-

mára —, hogy ha valami tényleg félresikerült volna,

dezés az átvitel közepén leállt. Elképzelhetik a

Miss Cordova nem is ismerne magára, amennyiben

végeredményt... Talán még rosszabb volt, ami ak-

egy kellőképp kegyetlen ember tükröt tartana elé.

kor történt, amikor két vezeték egy zárlat nyomán

Sokan kérdezik tőlünk, mikor teremtünk kapcso-

egymásra kapcsolódott, és az átsugárzott adatok

latot a Vénusszal vagy a Marssal. Kétségkívül en-

összekeveredtek.

nek is eljön az ideje, de természetesen addig még

Természetesen nem minden baleset járt ilyen

számottevő nehézségeket kell leküzdenünk. A z űr-

a vezeték

ben olyan erős a N a p sugárzása, nem is beszélve

magasabb ellenállása azt eredményezte, hogy az

az útközben érintett mindenféle visszaverő rétegek-

utazó vesztett valamicskét a súlyából,

mondjuk

ről. Hiszen, mint köztudott, az A p p l e t o n „ Q " ré-

maximálisan harminc kilót. Ez többnyire ezer fon-

teg 1 0 0 0 0 0 kilométer magasságban még a mik-

szörnyű következményekkel.

Olykor

tunkba került, plusz az étkeztetés árába, amivel az

rohullámokat is elnyeli. A m í g át nem jutunk rajta,

áldozat visszagyűjtötte elveszett zsírpárnáit. Sze-

a bolygóközi szállítóvállalatok részvénytulajdonosa-

rencsére hamarosan rájöttünk, hogyan csinálhat-

inak nem kell aggódni.

nánk pénzt ebből is, elvégre kövér embereket pillanatok

alatt

megfoszthattunk

Nos, látom, már csaknem este 1 0 óra van, úgy-

súlyfeleslegüktől.

hogy ideje indulnom. Éjfélre N e w Yorkba kell ér-

Készítettünk egy különleges berendezést, amely el-

nem. H o g y mondja? O , nem, repülővel megyek.

lenálló tekercsek körül utaztatott meg termetes mat-

En nem utazom dróton. Elvégre a módszert töb-

rónákat, és végül a kiindulóhelyen rakta újra össze

bek közt én fejlesztettem ki!

őket, természetesen gondjaik okozója nélkül. „ A z

Nekem rakéta kell! J ó éjt.

egész olyan gyorsan megy, kedvesem, és annyira fájdalommentes! Biztosan megszabadítjuk attól a

Németh Attila

fordítása

! A család könyvespolcára

A

JAvm

Itfrmcsvnyi

Ttínfcitáfc

Szalatnai Rezső

Kempelen, a varázsló 288 oldal Kempelen Farkas a műszaki fejlődés nagy úttörője, csodálatos gépek megalkotója, pompás épületek és szerkezetek létrehozója volt. A szerző életre kelti Mária Terézia és II. József uralkodásának időszakát, a régi Pozsony, Bécs és Pest világát.

1.490 Ft Philip Ardagh

A szörnyű vég 144 oldal, ford. Merényi Ágnes, ill. Dávid Róbert Philip Ardagh az abszurd angol humor nagyágyúja. Új könyvének hőse, a tizenegy éves Eddie fura és szokatlan családban nevelkedik, ahonnan a Szent Demencia Háládatos Híveinek Házában köt ki. Az árvaház jelmondata: Dolgozz látástól vakulásig! Légy boldogtalan! Ez lenne a szörnyű vég?!

1.790 Ft Várhelyi András

Kimenőkönyv 128 oldal „Volt egyszer egy kollégium - de inkább internátus - még inkább vegyes zárda, legfőképpen erőd, mely Eger városában egyedül rendszeresített kimenőkönyvet." A szerző visszaemlékezése az első szerelmek és a diákcsínyek világába repíti olvasóját, egy szigorú kollégium falai közé, az 1960-as 70-es évek Magyarországába.

1.490 Ft

Darren Shan

Darren Shan

AZ JRXTAK URA

Az Árnyak Ura (Vámpír Könyvek 11.) 216 oldal, ford. F. Nagy Piroska Darren Shan hazamegy. A világ, amely valaha az övé volt, pokollá válik. Régi ellenségei lesnek rá. Sorsdöntő lépéseket kell tennie. Bizonyosnak látszik, hogy sorsa a pusztulás, a világ fölött átveszi az uralmat az Éjszaka Fejedelme...

1.980 Ft

Pfcrrtn

Z00?j?&n> hu (faj) estre* jen

í(

Találkozhatsz v e l e D e b r e c e n b e n , április 2 2 - é n , 1 5 - 1 7 óra között az Alexandra K ö n y v á r u h á z b a n , (4026 D e b r e c e n , Péterfia u. 18.) a B u d a p e s t i N e m z e t k ö z i K ö n y v f e s z t i v á l o n á p r i l i s 2 3 - á n és 2 4 - é n 1 0 - 1 2 ó r a k ö z ö t t (1123 B u d a p e s t , J a g e l l ó ú t 1 -3.) a Libri M a m m u t K ö n y v á r u h á z b a n április 2 3 - á n 1 7 - 1 9 óra között (1024 B u d a p e s t , L ö v ő h á z u. 3.)

KERESKEDŐK, KÖNYVESBOLTOK, OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FIGYELMÉBE! MÓRA KÖNYVEK KÖZVETLENÜL A KIADÓTÓL! Kiadványaink o k t ó b e r t ő l megvásárolhatók a Kiadó telephelyén (1134 Budapest, Váci út 19.) További információk Molnár Gábor kereskedelmi vezetőtől Tel.: 320-4740, fax: 320-5382, e-mail: [email protected] www.mora.hu

Csaknem 6 0 év telt el az Utazzon dróton! megjelenése óta, amikor Clarké újra elővette a teleportáció témáját, és elhatározta, hogy alaposabban körüljárja. Erősítésnek fiatal szerzőtársat vett maga mellé, és ketten együtt nagyívű történetet találtak ki egy világról, mely olyan, mint a miénk, de mégsem teljesenjzonos vele. A figyelmesen olvasó SF-rajongók számára pedig, külön ajándékként, számos apró utalást rejtettek el-benne Clarké klasszikus 2001-ére és folytatásaira.

1

9 4 7 : HATFIELD, É S Z A K - L O N D O N ,

ANGLIA

madarak, afféle nevekkel, mint Vampire, Meteor, Canberra, Hunter, Lightning. Henry Forbes pedig, a maga harminc évével immár nem a R A F őr-

A mérnökök feltartott hüvelykujjal jeleztek

nagya, kékpaszományos egyenruhában, és olyan

Henry Forbesnak, mire ő gurulni kezdett a

küldetésekkel a tarsolyában, mint Franciaország ost-

Vampire-rel a kifutópályán. Megérezte hátában a

roma, az angliai csata vagy a D-nap,- immár egysze-

dübörgő motorok ismerős, finom nyomását, és ami-

rű berepülő pilóta volt csupán a de Havillandnél,

kor meghúzta a botkormányt, a gép megemelte az

és még csak nem is a legmegbecsültebb.

orrát, és felszökkent vele az égbe. Derült júniusi reggel volt. Anglia ege kristálytisz-

A k a d t persze, ami kárpótolta. A z új M 5 2 - e s motorját tesztelhette, ami akár 1 0 0 0 mérföld per

ta, kék kupolaként borult fölé, a Vampire kacsato-

órás sebességre is képes lehet, maga mögé utasít-

jás-zöld burkolata csillogott a napfényben. Megtett

va az amerikaiak X—l-esét, amit Kaliforniában pró-

néhány kört London fölött. A főváros szürkésbar-

bálgatnak...

na, göröngyös mezőként terült el alatta, a vékony

Forbes kényelmesebben elhelyezkedett a pilóta-

szmogrétegen keresztül füstoszlopok törtek a ma-

fülkében. A z együléses vadászgépben szűkös volt

gasba. Azért persze gyönyörű látvány volt. A na-

a hely, mint annak idején a Spitekben, pedig ez al-

gyobb bombatalálatok helyét szabad szemmel is ki-

kalommal mindössze egy viharvert, sportos öltönyt

vehette, az East Enden és a dokkoknál: romokkal

viselt, mentőmellényt és a gomblyukában egy szeg-

borított, letarolt körök, mint a holdkráterek.

fűt. A

pilótafülkébe gubózva, egyedül az üres

Visszaemlékezett Hatfieldre a háború csúcs-

égbolton, határtalan nyugalom töltötte el. A z t kí-

pontján: törmelékhalmokat kerülgető koszos, tol-

vánta, bárcsak M a x is idefönt lehetne vele — vagy

dozott-foldozott Spitek, Hurricane-ek és B24-es

legalább el tudná mondani neki, mit is jelent szá-

bombázók, sárba ragadt gépek az olyan ronda na-

mára a repülés. De sosem volt képes rá. A lányt

pokon, amikor még a verebek is gyalog közleked-

pedig túlságosan lefoglalta saját karrierje.

nek, overallos-selyemsálas repülőlegénység, amint

Susan

Maxton

pár

évvel

fiatalabb

volt

propellereket forgat, arcukat ráncokba merevíti a

Forbesnál. Amikor a férfi megismerte őt, a háború

fáradtság...

alatt, komoly, Oxfordban végzett fiatal lány volt,

Ez volt akkor. M o s t a repülőgépek olyanok, mint látogatók a jövőből, zárt testű, fénylő fém-

akit frissen soroztak be a Királyi Híradósok, és éppen csöppet sem veszélytelen küldetést teljesítve a V2-esek becsapódási helyeit járta a bombakráterek szaggatta Dél-Angliában. A

Hitler rakétáit

irányító fejlett vezérlőrendszerek esetlegesen meg-

Csodálatos volt ez a szín, és egyre sötétült, ahogy emelkedett. Visszavette a gázt, amikor a levegő ritkulni kezdett körülötte. A Vampire röppályája csúcsához közeledett, hatvanezer mérföldes magasságban.

maradt darabjai után kutatott, mert azok, állítása

A Föld távlatai kitárultak alatta, a horizont fino-

szerint messze meghaladtak bármi hasonlót, amivel

man meggörbült, a táj zöld, barna és szürke festék-

a Szövetségesek rendelkeztek. A háború óta pedig

foltok mintázatává mosódott össze, az ég pedig feje fölött olyan mélykék szín-

Németországban utazgatott, Peenemündében, a

be váltott,

Ruhr-vidéken és másfelé,

már a feketével

további náci titkokba mé-

határos. A z angol vi-

volt

déktől a világűr hatá-

lyedve.

ráig, alig néhány perc

Természetesen az egész munkája

hogy az

szigorúan

alatt. Átkozottul hihe-

tit-

tetlen.

kos volt. Forbes a felét

N o persze az iga-

sem hitte el annak, amire a lány olyan izgatot-

zán idegborzoló

tan utalgatott — a jól el-

csak most következett,

rész

rejtett náci laboroknak,

a nagy sebességű, lég-

amelyekben rémséges kí-

ellenállási teszttel egy-

sérletek folytak, hajszál

bekötött

híján megalkotva Hitler

hazafelé. Ugy számítot-

ereszkedés

atombombáját, sőt vala-

ta, húszezer körül vesz-

mi hihetetlen módszert

ti majd el az uralmát a

emberek

gép fölött, akkor jobb

továbbítására

telefonvezetékeken

híján elmond

át,

atyánkot,

hogy a Führer bármikor

pár

mi-

hogy amikor

elektronikus Blitzkriegre

tizenötezernél

küldhesse hadait össze-

sűrűbb légrétegeket, le-

eléri

a

omló birodalma szívé-

gyen ereje az irányítás

bői is!

visszavételéhez.

Forbes és M a x úgy

Ha azonban mindent

döntöttek, hogy a há-

jól csinál, ebédre haza is

ború után összeháza-

érhet. Lebillentette

sodnak. Erre azonban még nem került sor. M i n t annyi nőben a harcok so-

orrát,

rán, Maxben is kifejlődött egyfajta -

légkörbe.

Forbes sze-

és

megkezdte

a

gép

hosszú zuhanását vissza a

rint fölöttébb egészségtelen — vonzódás a munká1957:

ja iránt...

Preston,

Anglia

Semmi kétség, idővel ez is elrendeződik. A d -

Susan M a x t o n Forbes élvezettel figyelte, ahogy

dig pedig, mint arra a hatfieldi irányítóközpontból

férje lassan, ünnepélyesen végigsétál az English

rádión már figyelmeztették, ideje felhagyni az áb-

Electric tervezőirodáin.

rándozással, és hozzálátni a napi feladatokhoz.

szült visszaszámlálás a legújabb Blue Streak start-

Elővett

két vattapamacsot,

és bedugaszolta

Hiába folyt már a fe-

ja felé, amit recsegő rádiókapcsolat

közvetített

velük a fülét. Azután ismét fölfelé billentette a

Woomerából, a fiatal aerodinamikusok Henry kö-

Vampire orrát, és tövig nyomva a gázpedált kilőtt

ré gyűltek. Susannak el kellett ismernie, a férfi jól

a sápadtan kéklő ég irányába.

kezeli a helyzetet.

W

— Lenyűgöző létesítmény — mondta Forbes már vagy ötödször.

A z asszony fölkuncogott. — A z talán kicsit kegyetlenség volt. De én

— Hát, látnia kellett volna minket közvetlenül a háború után — szólalt meg az egyik őszülő „nagy öreg" (volt vagy harmincnégy éves). — Egyetlen üresen álló garázsba zsúfolódtunk be a

most nem a sajtó hírveréséről beszélek. A z intellektuális kaland az, ami... A

férfi grimaszt vágott, és megszagolgatta a

gomblyukába tűzött virágot.

Corporation Streeten. De ott született meg a Can-

— A!

berra.

— Hiszen megoldottuk a problémákat, amiken

— O ! Tudja, azt teszteltem. „ A repülő, ami megállítja az időt..."

Intellektuális.

a németek elakadtak... A z t a nyomorult Bizonytalansági Elvet is sikerült megkerülnünk...

— Igen — csapott le rá egy lelkes fiatal lány. — Nagyon izgalmas lehetett.

Megpróbálta elmagyarázni a Plessey labor legújabb eredményeit a rádiótranszportáció terén. Va-

— Nem igazán. A z újságírók mindig hősi éneke-

lójában nem anyag átviteléről volt szó, hanem az

ket zengenek a berepülő pilótákról. Pedig a minden-

információéról, amelynek kódolása például egy

napi munka ott is módszeresen, unalmasan gépies.

emberi lényt ad ki. Kezdetben úgy gondolták,

— Ilyen lesz az is, Henry, amikor a mi Tevénket viszi ma jd föl?

a rádiótranszportáció képtelenség, hiszen a célszemély minden részecskéjének pozícióját és sebessé-

— Átkozottul remélem, különben nem kapok egy vasat sem.

gét föl kell térképezni hozzá, ami viszont a Bizonytalansági Elvbe ütközik.

A viccet általános nevetés fogadta. Tovább sé-

Volt azonban egy kiskapu.

táltak az iroda másik végébe, és M a x megragadta

Igazi dráma alakult ki: a küszködés, a zsák-

az alkalmat, hogy belekaroljon a férjébe, és elkor-

utcák, a verseny az amerikaiakkal, akik a Bell

mányozza a leányzótól.

Labsnél szintén elsőnek szerettek volna kikerül-

— Lefogadom, nagyon élvezed, hogy a figye-

ni a versenyből... míg a kutatók rá nem jöttek,

lem középpontjában állsz — suttogta az asszony

hogy egy addig ismeretlen kvantumállapot szét-

Forbes fülébe.

szedhető

— H á t persze. Hiszen ismersz. Ez a nagy, farokcsóváló

lelkesedés feledteti velem,

milyen

öreg bútordarab vagyok...

klasszikus értelemben vett

informá-

cióvá, majd össze is rakható abból újra, egy bizonyos

Einstein—Podolsky—Rosen

összefüg-

gésnek nevezett méréstechnikának köszönhető-

Összenéztek, és a férfi elhallgatott. A z ilyen,

en. A

fent említett, klasszikus értelemben vett

az életkort taglaló párbeszédek vezettek leggyak-

információ pedig már olyan egyszerűen továbbít-

rabban heves vitákhoz közöttük, azt illetően, nem

ható dróton át, mint egy sürgönyüzenet...

kéne-e már családalapítással foglalkozniuk, vagy esetleg nem késtek-e le már teljesen...

A dolognak ez tehát a lényege, bár az ördög itt is a részletekben bújt meg, a sávszélességben,

A z asszony megszorította Forbes karját.

a mintavételi követelményekben és a tárolókapaci-

— Bárcsak az én munkám is ennyire föllelkesíte-

tásban.

né az embereket! — mondta.

— A kvantuminformációt természetesen nem le-

A férfi felnyögött.

het másolni — folytatta az asszony. — A

— Éppen elég volt a felhajtás, amikor átküldted

amit át akarsz transzportálni, el kell pusztítani. Es

azt a fakockát. A Daily Mirror

tárgyat,

mintha hetekig sem-

j o b b is így, különben inkább másolásra használnák

mi mással nem foglalkozott volna,- még Szuez is le-

a berendezésünket: képzeld csak el, száz Hitler tű-

került a címlapokról... — De nem sikerült. A kocka kis gömbökre bomolva jött át, és... — M é g így is bekerült a Természettudományi Múzeumba! M i többet akarsz? Nem is beszélve arról a szerencsétlen hörcsögről, ami beledöglött a sokkba, te pedig kitömetted.

nik föl a bolygó különböző pontjain, és mindegyik azt állítja magáról, hogy ő az igazi! A férfi felnyögött, végigpillantva a tervezőasztalokon. - H a engem kérdezel, száz Bili Haley rosszabb lenne. A nő tudta, hogy a férfi nem igazán figyel rá.

Közben egy osztályvezető tartóztatta fel őket,

Három, kettő, egy.

pocakos, ritkuló hajú fiatalember, aki a Tevéről akart előadást tartani nekik. térő

1967:

Woomera,

Dél-Ausztrália

...a „TEVE" ugyebár a Több Elemű Vissza-

A függőlegesen álló pilótafülkében, a hátán fek-

Egység

ve, lábaival a magasban, Forbes hallgatta a Vezér-

rövidítése,

de

ezt

önök

nyilván

tudják már... Tisztában vagyunk vele, hogy az ame-

lőteremből hozzá érkező hangokat, a visszafogott

rikaiak a kuka-elméletet propagálják a maguk jófor-

angol és a harsány ausztrál akcentusokat. Eddig

praktikus út

minden rendben ment, így ő elégedetten hagy-

az űrbe azonban egy újra fölhasználható jármű kell

ta, hogy másodpilótája — eszes kölyök, ahhoz

legyen. Bárcsak a Repülésügyi Minisztérium támo-

képest, hogy yorkshire-i — foglalkozzon a külön-

mán irányíthatatlan kapszulájával. A

böző utasításokkal és kérésekkel, s nyomkodja,

gatna minket... M a x keserűen hallgatta a szónoklatot. Hiszen

amit eppen kell.

mi az űrhajó? Egy rakás ócskavas. A z összes nagy

Forbes tehát ellazult. A Congreve startjakor fel-

pátosszal előadott űrhajó-terv csupán azért pattan-

lépő gyorsulást könnyebb lesz elviselni, mint ami-

hatott ki a fejekből, mert mindenki meglátta már a

lyeneket a háborúban túlélt, mikor 109-esekkel ví-

lehetőséget a rádió-transzportban, és a nemzetkö-

vott légi csatát. A Spitjeivel olykor annyira szoros

zi verseny immár azért folyik, hogy ki juttatja az el-

fordulókba ment be, hogy rövid időre még az esz-

ső átjátszóállomást Föld körüli szinkronpályára.

méletét is elvesztette. Talán még senki nem töltött

Es mindeközben az ő jócskán mellőzött szak-

annyi időt folytonos készenlétben, mint ő — várva

területén izgalmasabbnál izgalmasabb felfedezések

a következő összecsapást a nácikkal, egyetlen ide-

követték egymást, szinte az emberi felfogóképes-

gesség-levezető szórakozásként elsnúrozgatva társa-

ség határát ostromolva! M o s t is retiküljében hor-

ival a legénységi szálláson. Talán már azt is elfelej-

dott egy levelet a princetoni Wigner Jenőtől,

tette, hogyan kell lazítani...

amely a kvantum-alagúthatás alkalmazásának ötle-

Forbes előrehajolt, és kipillantott a periszkó-

tét vetette fel a fénysebesség-határ sikeres áttö-

pon. A vörösesbarna ausztrál sivatag mérföldekre

réséhez...

terjedt körülötte élettelenül, eltekintve a vézna szi-

Bár Henry is belátná, hogy valójában egy csa-

ki bokroktól és a tüskés fűcsomóktól. Lepillantott

patban vannak — sőt, valójában kölcsönösen egy-

a Teve oldala mentén, és a folyékony oxigén párá-

másra utaltak! A

ja töltötte be gomolyogva látóterét.

férfiban azonban az általa is-

meretlen tudományos terület gyanút ébresztett,

A startra kész Congreve úgy nézett ki, mint há-

csakűgy, mint feleségének egyre növekvő elismert-

rom, farkára állított Comet repülőgép a hasával

sége, és ez mind tovább mélyítette a kettejük kö-

egymás felé fordítva, mindegyik fülkében kétfős le-

zött nyílt szakadékot.

genyseggel. A h i d rögén és oxigén hajtotta hármas

A távoli Woomerában közben végéhez köze-

egyszerre száll föl, a startrakéták üzemanyaga táp-

ledett a Blue Streak-visszaszámlálás. 7íz, kilenc,

lálja a központi egység motorját is,- aztán kétszáz-

nyolc... A z English Electric dolgozóival együtt ők

nál, 1 5 0 másodperccel a kilövés után a segédra-

ketten is egy hangszóró alá gyűltek.

kéták leválnak, hogy sugárhajtással visszatérjenek a

— Ha elképzeljük — magyarázta a pocakos osz-

földre, a központi egység pedig, Forbes parancs-

tályvezető —, hogy a Prosperóval a helyén oda-

noksága alatt folytatja útját a bolygó körüli pályá-

fönt

már a televíziónk

képernyőjén

kísérhetjük

majd figyelemmel a következő fellövést... Vagy, gondolta M a x , egyszerűen személyesen átlépünk Ausztráliába... Talán mégiscsak lehetnének gyerekeink, jutott eszébe hirtelen. De vajon jó indok erre a vágy, hogy megoldjuk saját problémáinkat? Bárcsak egy ilyen kérdésre is olyan könnyen jönnének a válaszok, mint a kvantummechanika paradoxonjaira...

ra. A három repülőgép ismételt felhasználhatósága és egyenértékű tervezése révén, a műszaki szakemberek véleménye szerint, a Teve hússzor-harmincszor olcsóbban juttathatta űrbe hasznos terhének kilóját, mint az amerikaiak és az oroszok átalakított rakétái. Annyira olcsón, hogy a jenkik már a küszöbön álló fellövés hírére leállították saját öntelt ballisztikus kapszula-programjukat, beleértve a tervezett A p o l l o holdutazásokat is.

N> t

...De most még működnie is kell ennek a nyava-

viccel, a technika lehetőségei az egész világot fe-

lyás szerkezetnek, gondolta Forbes komoran. A z

nekestül felforgatták. A kereskedelem és az utazás

új űrállomások — amelyeket a gép gyomrában uta-

gyökeresen megváltozott.

zó Drót-platformok lesznek hivatottak legénység-

A z amerikaiak különösen találékonyaknak bizo-

gel feltölteni — puszta léte függ a Teve startjának

nyultak, amint az várható is volt. A z a szörnyű ugy

sikerétől. A

lancashire-i Pilkington Üveggyárban

Kennedyvel Dallasban — az első „instant-tömeg",

például már szerelik össze a leendő Herschel Űrte-

ahogy később a jelenséget elnevezték —, a sérült

leszkóp elemeit...

katonák hazaszállítása Vietnamból, szüleik karjai mellett

közé, alig néhány perccel a sebesülés után, meg

emelkedő hegyoldalban helyezkedett el, mind-

persze LBJ kampánya a faji elkülönítés eltörlésére,

Az

indítóközpont egy kiszáradt tó folyékony

melynek során Drót-állo-

oxigén-tartályok fény-

másokat helyezett el min-

lő gömbjeitől

den iskolaudvaron...

össze

a

véve.

A

körül-

kilövőállás

Igy indult hódító útjá-

alig volt t ö b b egysze-

ra a Második Erzsébet-

rű fém emelvénynél,

kor Csodája, és mivel

meg

Max

a

hajót

körül-

Plesseyben

meg-

vevő spártai állvány-

nyerte a versenyt az ame-

zatnál.

rikaiak ellen, a találmány

A

woomerai

sítmény tívebb

sokkal volt

a

mindenestül angol ma-

léteprimi-

radt. O l y k o r úgy tűnt,

Cape

az ember már egy újsá-

Canaveral-inél, ahol rö-

got sem tud föllapoz-

vid ideig együtt edzhe-

ni anélkül, hogy azok

tett

az ostoba

az

amerikaiakkal.

A z Atlanti Unió egyen-

vegek

reklámszö-

fejbekólintanák:

gette az útját, hogy ki-

„Utazzon telefonon!",

juthasson, bár biztosra

„Dróton át gyorsabb!"

vette, hogy az amerikaiak

Különösen

nagylelkűen mindenképp

lok

fölajánlották volna segít-

új, távolságok

ségüket. Eltérően példá-

li világot, időnként a

ul a franciáktól,

a

élvezték

fiataezt

az

nélkü-

jutott

leghajmeresztőbb mu-

rögtön

tatványokat produkál-

meg is rótta magát, ami-

va. M é g ma is, azok

ért ilyen rémes előítélete-

a nyivákoló bohócok,

ket táplál. A maga részé-

a Beatles, bedrótoz-

eszébe,

ről

majd

mindenesetre

zák az egész világot,

örült,

amikor a kormány végre letett kísérleteiről, hogy az Európai Közös Piacot meggyőzze Anglia felvé-

az „ A l i You N e e d Is Love"-ot énekelve kétszázmilliós közönség előtt.

telének előnyeiről. Egy Amerikával kötött szövet-

A Drót mindenkit megérintett. M a x még meg

ség sokkal ésszerűbbnek tűnt, már csak a közös

is gazdagodott, mivel pénzét az új, digitális számí-

kultúrát és nyelvet figyelembe véve is — különösen

tógépeket fejlesztő cégekbe fektette, mely beren-

most, hogy a Drót a föld felszínén minden távolsá-

dezések az egyre terjeszkedő Drót-hálózat működ-

got egyenlővé tett.

tetéséhez nélkülözhetetlenek.

1 9 6 2 májusa óta, amikor Harold Macmillan

...Bárcsak itt lehetne most, és láthatná ezt,

beindította az első állandó Drót-kapcsolatot Pá-

Forbes apoteózisát! Csakhogy, mint mindig, az

rizs felé azzal a gyerekes angol nemzeti lobogós

asszony ezúttal is túl elfoglalt volt.

A Drót különben Forbes saját életét is egyfajta

Buzz A l d r i n , az elsőként Holdra lépő ember

paradoxonná minősítette. Mindössze egyetlenegy

a létra aljánál állt, Forbes szemszögéből furcsán

repülőképes Teve épült, és annak is alig néhány

összetöpörödve.

útjába kerül, hogy pályára állítsa az orbitális foga-

mint egy próbababa, Haldane-féle szkafandere fe-

dóállomásokat, azután a szerepét átveszi a Drót,

héren csillogott a napfényben.

sokkal olcsóbban szállítva föl utasokat és terhet egyaránt, mint akármelyik rakéta. Es akkor mihez kezd? A z amerikaiak már egy új, nemzetközi űrprogramról beszélnek, ami a H o l -

Aldri n

megfordult,

mereven,

— Gyönyörű látvány — szólt. — Bámulatosan elhagyatott. — Endeavour, itt Stevenage. Ez szép mondat volt, Buzz.

dat venné célba. Forbesot a kora ellenére előkelő

— Vannak jó pillanataim — felelte A l d r i n szára-

helyen emlegették az expedíció-tagságra esélyesek

zon, majd mozdulatait tesztelve elugrált a talajon,

között. A H o l d , ez átkozottul nagy dobás lenne!

és kitűnt társa látóteréből.

Csakhogy addig még legjobb esetben is hátravan

Forbes értékelte, hogy a másik nem csinál nagy

egy évtizednyi intenzív kiképzés és technikai teszt.

ügyet ebből rendkívüli pillanatból. Elvégre aligha

N o és persze M a x arra megint azt mondaná, hogy

számít, személy szerint ki teszi meg az első lépé-

elmenekül a problémák elől. Miközben elveszett if-

seket idefönt; a háromtagú legénység — egy brit,

júságát kergeti...

egy jenki és egy ruszki — egyszerre landolt a H o l -

Micsoda ostobaság! A z t várta, hogy a válás majd megkönnyíti az életét, és a Dróttal szemben érzett bizarr féltékenysége fokozatosan elhalványul.

don, jelentős nemzetközi összefogás eredményeként. M o s t Forbes következett. Egy pillanatig még várt, megigazgatta a fehér szkafanderére tűzött mű-

De ez még a jövő zenéje, öregfiú, mondta magá-

anyag szegfűutánzatot, aztán Alekszej Leonov se-

nak. Először ezt a napot kell megúsznod ép bőrrel...

gítségével leereszkedett a kabinnyíláson keresztül,

M e r t alig nyolc perc múlva Henry Forbes, az

és megragadta a műanyag létrát. A l i g bírt mozog-

ötvenéves asztronauta 1 5 0 0 kilométer magasban

ni luftballonként fölfújt Haldane-szkafanderében,

röpül majd — körpályán a Föld körül.

de hatvanévesként többnyire bármilyen környezet-

Két másodperccel a kilövés előtt a hat főhajtó-

ben nehezen mozgott már; hogy most épp a H o l -

mű beindult. Ragyogó fehér fény tört elő belőlük.

don küszködik, a legcsekélyebb mértékben sem je-

A vörös ausztráliai porral keveredő fehér füst körül-

lentett számára különbséget.

ölelte a hármas testű űrhajót. Forbes mély, rekedt

Gyorsan ereszkedett le, mellette némán suhan-

morgást hallott, valahonnan messze lentről, mint

tak el az Endeavour támasztólábai, és végül — egy

egy becsapódó ajtó a pokolban...

utolsó, dörömbölő szívveréssel és várakozással teli

A k k o r egy pillanatra visszarepült az időben,

pillanat után — lába alatt megroppant a köves fel-

több mint húsz évet, és újra ott érezte magát

szín. Vontatottan verődött fel a por, szép kis ive-

Haagsche Bosch-nál, a V 2 - k indítóállásai ellen zaj-

ket írva le, majd visszatelepedve bakancsára.

ló támadás során, amikor az egyik madárnak még si-

Odébbsétált a leszállóegység alól. Valahány-

került fölszállnia, és egy szemkápráztató tűzoszlop

szor megtett egy lépést, érezte, ahogy talpa alatt

tetején lovagolva fölszökkent az égbe az egymással

kövek őrlődnek porrá. A fények furcsán fordított

csatázó ellenséges repülőgépek között...

képet rajzoltak elé, mint valami fotónegatív: a him-

A z t á n a vibráció erősödni kezdett, és elnyelte őt.

lőhelyes táj szürkésbarnán ragyogott az ég alatt, amely viszont olyan fekete volt, mint egy felhős éjszaka Cleethorpesban. A horizont közelinek tűnt,

7 9 7 7 : Viharok Tengere

élesen látszott, és szabad szemmel kivehetően is

A z Endeavour kabinjából Forbes a H o l d egy ko-

görbült.

rongforma szeletét látta, nem több mint három mé-

egy parányi sziklagolyó, és Forbes most ott sétált

ternyire tőle. A holdbéli reggel derengésében min-

a felszínén.

denféle méretű kráterek rajzolódtak ki, néhány méterestől a tűhegynyiig.

A H o l d valóban nagyon kicsi volt, csak

— Endeavour,

itt Stevenage. J ó látni téged,

Henry. H o g y érzed magad?

[>[>

— Átkozottul furán — felelte Henry Forbes. — A z lenne átkozottul fura — jegyezte meg fa-

komputerek például azzal értek volna el eddig elképzelhetetlen műveleti sebességet, hogy

több

gyosan Leonov —, ha a változatosság kedvéért se-

számítást végeztek egyszerre, párhuzamos

világ-

gítene nekünk, parancsnok.

egyetemekbe

Forbes megfordult, és észrevette, hogy A l d r i n

kihelyezve...

Amikor a fogadóállomást fölállították, elérke-

és a ruszki már félig végeztek is az expedíció leg-

zett a zászlók ideje. A

főbb feladatával, a Drót-fogadóállomás fölállításá-

kalapácsos orosz lobogó légmozgás híján tárgyaló-

Union Jack és a sarló-

val. Ez az első darab amolyan Heath Robinson-

termekbe illő méltósággal, redőzve lógott, A l d r i n

féle tákolmány volt, melyet az Endeavour aljához

csillagos-sávos vásznát azonban drótokkal úgy me-

rögzített köteleket húzgálva lehetett szétbontani.

revítették ki, hogy hullámokat vetve

Rögtönzöttsége persze nem számított, csak az,

mintha a szél fújná. A z amerikai kissé szégyellte is

hogy működjön; a hamarosan megérkező mérnö-

magát a mesterkélt megoldás miatt. Ezután követ-

feszüljön,

kök majd átszállítják egy maradandóbb berende-

kezett a gravitációs inga, egy egyszerű szerkezet,

zés alkatrészeit.

amit a londoni Természettudományi Múzeum kül-

Előrelendült, hogy kivegye részét a munkából.

dött föl, hogy a tévénézők számára is demonstrál-

. . . A Föld kerek, kék labda volt, sokkal kövé-

ja, az asztronauták valóban odafönt járnak, a Föld

rebb, mint a telihold, és olyan magasan a fekete égbolton, hogy ki kellett tekernie a nyakát, ha látni akarta. Európában éppen beköszöntött a reggel;

égi kísérőjének gyengébb tömegvonzásában. Mindhárman tisztelegtek, saját hadseregük szokásai szerint, majd lefényképezték egymást.

jól kivehette a kontinenst az elszórt felhőfoszlá-

— Endeavour, itt Stevenage. Rendben, uraim, a

nyokon át, bár Anglia pont takarásban volt. A le-

műsornak vége. Viszlát itthon néhány perc múlva...

vegő általánosságban sokkal tisztábbá vált az utób-

Máris? — gondolta Forbes csalódottan.

bi években, noha igazán nem tekinthették hosszú

Leonov és A l d r i n azonban már kötelességtudó-

távú megoldásnak az ipari szennyező anyagok

an vonultak a Drót-állomás felé. A rádiótranszport

drótvitelét az óceánok mélyére — hiszen a mérges

immár oly jól ismert, jellegzetes kék villanásának kí-

gázok előbb-utóbb csak följutnak onnan is a lég-

séretében tűntek el, és helyükön vízzel teli polieti-

körbe —, és ami azt illeti, az egyik alternatív meg-

lén zsákok jelentek meg.

oldás az volt, hogy a H o l d szeméttelepként törté-

Forbes egy pillanatig magára maradt a H o l d o n .

nő használatát propagálták. Természetesen, mint

Hallgatta hangos lélegzését a zárt sisakban, és

azt M a x az unalomig magyarázta neki, a Drót ve-

eszébe jutottak a Bűzös Billyk, azok a penetráns

lejét képező kvantumátviteli folyamatnak szüksége

szagú oxigén-adagolók, amiket még a nagy magas-

van valami élettelen tömegre a fogadóállomáson,

ságokba törő Spiteken kényszerültek használni...

hogy átalakíthassa. Eszébe jutott, milyen jó kis fejtörő lehetne a jövő archeológusainak, ha a leállított atomerőművek szívében sugárzó holdpor- halmokat találnának...

ké is, csapatostul. Talán még a Természettudományi Múzeum szakemberei is átruccannak, hogy

Maxszel.

minél előbb megkezdhessék az Endeavour műtár-

nő talán most épp a holdséta BBC-közvetí-

gyi megóvását. Körülpillantott a Viharok Tenge-

M á r hónapok óta nem is beszélt A

Néhány perc múlva megindul majd a mérnökök áradása, meg az újságíróké és a holdkutató-

tését nézi, James Bürke, Patrick M o o r e és Isaac

re eddig ember nem járta síkságán, és eltöpren-

Asimov kommentárjával.

gett, vajon milyen képet mutat a táj pár hét vagy

Dróttal kapcsolatban álló cé-

hónap múlva, amint a szorgosan építkező csapa-

gek fonlármilIiárdjai, amiket a kvantum-kutatásba

tok egyre távolabb merészkednek az elsőként ki-

ömlesztettek, olyan új távlatokat nyitottak meg —

épült hídfőtől.

Vagy nem. A

esett már szó kvantum-komputerekről, sőt valami Dan Dare ihlette csillaghajó-motorról is —, melyek-

Az

Endeavour

büszkén tornyosult a zászlók

mögött, a maga tizenöt méteres magasságával,

re M a x minden ideje kevés lett volna. Forbes a

félgömb alakú csúcsának növédő kerámiapajzsán

nyilvánosságra hozott részleteket döbbenetesnek

szigetelő kevlárhuzat csii ogott. A porban sugár-

és kissé hátborzongatónak tartotta. A

irányú sávok futottak szét a nagy teljesítményű,

kvantum-

folyékony hajtóanyagú Rolls Royce motorok feke-

Két másodperc alatt, rövidhullámú jel formájá-

tén ásító fúvókái alól. Forbes némi büszkeséggel

ban száguldott keresztül a Holdat a Földtől elvá-

konstatálta, a hazai gyártású hajtóművek kifogásta-

lasztó űrön, és erre az időtartamra anyagi formá-

lanul teljesítettek.

ban megszűnt létezni.

A z Endeavour azonban egyszerre első és utol-

A z t á n egyszerre visszatért a nehézkedés, még-

só darabja fajtájának. Bonyolult, intelligens, auto-

hozzá hatszor erősebben, mint az imént, és ő meg-

mata űrhajók új generációja — olyan nevekkel, mint

roggyant a szkafander súlya alatt. Karját azonban

Voyager, Mariner

máris segítő kezek ragadták meg, és újra hangokat

vagy Venyera — távolodik már

most is a Földtől, fedélzetén Drót-állomásokkal, a

hallott maga körül.

Mars, a Vénusz és a Ju-

Kinyitotta a szemét.

piter holdjai felé. Buzz

A karanténegység fala-

A l d r i n szerencsés volt;

in túl Anglia ege szür-

a Marsra lépő első em-

ke volt és fenyegető.

ber már egészen biztosan politikus lesz, nem

7987:

Brunel-dokk,

pedig pilóta...

alacsony

Föld

körü-

li pálya

Hála a technika feltartóztathatatlan fejlődé-

Akkor ébredt föl, ami-

sének, Forbes immár tel-

kor a dokk lassú, hőmérséklet-kiegyenlítő

jesen fölöslegessé vált.

for-

Természetesen ha ha-

gása éppen élénk, víz-

zatér, holdrepülését kar-

kék földfénnyel töltötte

rierje csúcsának kiáltják

meg a kabinját. Kilebegett

majd ki. A z t várják tőle,

hogy

ezek

a

háló-

zsákjából. Ujjait végig-

után

visszavonul: továbbad-

futtatta maradék haján,

ja a stafétát annak a

aztán

különös, új nemzedék-

egy teát. Ez abból állt,

csinált

magának

nek, amely már a Drót-

hogy egy polietilén ta-

tal együtt nőtt fel...

sakot telepumpált forró

Csakhogy

ő

vízzel, majd a végered-

még

nem állt készen arra,

ményként képződött sá-

hogy

búj-

padt barna pempőt egy

jon, bármit állít is az

szopókán keresztül kiszív-

papucsba

évszám

a

Persze

tudta,

Max

mondana

erre:

mit

ta. Undorító,- még a leg-

naptáron.

erősebb főzet sem volt képes elfedni az egyen-

a férfinak ugyanez a hozzáállása vezetett ahhoz,

műanyag ízt. Es persze az itteni alacsony nyomá-

hogy sosem lett gyerekük, hiszen nem tud megbé-

son a forró víz sosem elég forró...

kélni saját öregedésével — meg más efféle pszichi-

M é g nem akarózott elindulnia. Bár időnként

áteri halandzsával jönne. A m egy magánúton elvé-

gyanította, hogy itteni munkája, mint konzultáns

geztetett orvosi vizsgálat eredménye azt sugallta,

a Discovery vezérlőrendszereinek építésénél, csu-

hogy a nyugdíjasélet egy vidéki birtokon semmi-

pán amolyan szinekúra, napjai éppen elég dolgo-

képp nem lenne ésszerű választás...

sak voltak. Megtanulta már, hogy hetvenéves fej-

Lehunyta a szemét, és átlépett a Drót-állomás hevenyészett kapuján. Fájdalom hasított belé, ahogy a letapogatók elektronsugara végigsöpört rajta.

jel az ember j o b b , ha elég időt ad magának az ébredésre. Természetesen a kilátásban is vég nélkül tudott gyönyörködni.

»

GALAKTIKA 176

s

Ezen a napon, a ragyogó déli napfényben, a

guldott végig, nem sokkal az első francia állomá-

szmogmentes légrétegek alatt Anglia földjét szét-

sok megnyitása után. Es voltak még komolyabb

szórt ékkövekként csillogva lepték be az emberi

járványok is, mint például az A I D S rohamos el-

lakhelyek. Forbes még innen föntről is láthatta,

terjedése az 1980-as évek elején. Egyes szak-

mennyire összezsugorodtak a régi nagyvárosok —

értők szerint az emberre veszélyes vírusok és bak-

leginkább London —, ahogy a külső kerületek kö-

tériumok

dös szürke keléseiből jókora darabokat hasítottak

robbanáson mentek keresztül, annyira megszapo-

ki az újraerdősítés zöld csíkjai. A

korábban

elképzelhetetlen

evolúciós

vonattal vagy

rodtak a fertőzést előidéző tényezők. Mások azt

autóval történő ingázás már úgyis a múlté; a fővá-

állították, hogy egy Dróttal behálózott bolygón

rosban dolgozók egye-

az embernek is hasonló

nesen a célnegyedek-

gyorsasággal kell fejlőd-

ben

nie, különben elpusztul.

tűnhettek

fel,

Drót-berendezésekből bukkanva gi

elő

a

A

ré-

Drót-ellenes hisz-

téria

metróállomásokon.

egyes

kitartóbb

elemei megindokolatlan-

A z M 1 -es autosztra-

nak

bizonyultak,

dát

egy

ilyen

átalakították

a

világ leghosszabb versenypályájává...

még

megrögzött,

vén szkeptikus szemében

Vol-

is, mint ő. 1 9 6 3

óta,

tak olyan emberek is,

vagyis egy évvel a Drót-

azt olvasta, akik karri-

szolgáltatás

erjüket egyszerre t ö b b

után

helyen

lyabb balesetet sem idé-

egyengették,

saját íróasztallal

beindulása

egyetlen

komo-

több

zett elő a rendszer ma-

fővárosban is, melyek

ga — értve ezalatt az

között kedvükre

dró-

emberi jelminta útköz-

toztak

nap-

beni

reggeltől

elvesztését

vagy

estig. Forbes ilyesmire

károsodását

sohasem vágyott.

különösen

felelőtlen

lépés

a

Persze ennek is meg-

volt

—,

volt az ára. Forbes jól lát-

Century

hatta a magasból az úszó-

A

medencék kék csillogását

mesítése,

mindenfelé Skócia, Wales

annak

és Northumberland he-

részletességével...

gyei között... Anglia né-

20th

Fox részéről

légy újbóli megfil-

A

pe a vadregényesség lát-

ezért

méghozzá

gyomorforgató

Drót csupa jót

hoz a világba, érveltek

szatát keresve a legapróbb szigeteket is belakta,

az eljárás hívei. Véget vetett a hidegháborúnak, mi-

de egyszerűen kevés volt abból az átkozott hely-

vel az E N S Z ellenőrei oda-vissza drótozhattak a

ből. Történtek kísérletek arra, hogy a legszebb vi-

két oldal rakétasilói közt, a békefenntartók pedig pil-

dékeket

lanatok alatt a fenyegető háborús gócokban terem-

megvédjék. A

Laké District

Nemzeti

Parkban például a turisták jókora üveg kilátócsar-

hettek. A n n y i potenciális katasztrófát előzött meg

nokokba drótoztak be, és onnan nézhettek csak

— az amerikai túszok kijuttatása Iránból '81-ben, az

szét Wordsworth kedvelt vidékén, mint aranyha-

Atlanti U nió és Argentína közötti háború megaka-

lak az akváriumból...

dályozása a Falkland-szigetek ügyében

'82-ben,

Néhány, a Dróttal kapcsolatos ár nem is látszha-

segélyek eljuttatása az etiópiai éhezőknek '84-ben

tott ebből a magasságból. Forbes emlékezett még

—, hogy a világot már-már kiirthatatlanul áthatotta az

a pánikra, amikor Anglián veszettség-járvány szá-

utópizmus szelleme.

Legalábbis M a x ezt mondta, amikor utoljára találkozott vele. Persze csak egy vita hevében. Olyanok voltak, mint két idegen faj nagykövete, merevek és hirtelen megvénültek. A

A dokk lassú forgása eltüntette szeme elől A n g liát, és helyére a Discovery karcsú, áramvonalas teste úszott be, mintha maga a jövő váltaná a múltat.

nőt

Forbes megitta a teáját, és egy sóhajjal fölké-

jobban érdekelte, hogy kiselőadást tartson neki

szült a zérógravitációs vécé napi megpróbáltatásá-

közös munkájáról Feynmannel és Deutsch-csal a

ra. A z amerikaiak csodálatos emberek, de a vizes

kvantum-komputerek terén, mint hogy megkérdez-

helyiségek tervezéséhez fikarcnyit sem értenek...

ze, mi van vele. Furcsa volt, hogy két ember, akinek egész életét a kommunikációs technológiák for-

7 997:

málták, ennyire képtelennek bizonyult az egymás

A z emberiség első csillaghajójának startja Forbes

közötti kommunikációra, és Forbes menthetetlenül

szerint meglehetősen izgalommentesre sikeredett,

Discovery, Mars körüli pálya

elgondolkodott azon, hogy egy gyermek — aki

különösen ha emlékezetébe idézte az Endeavour

mostanra már felnőtt lehetne! — szorosabbra fűzte

és a Congreve

volna-e köteléküket.

kat, nem is beszélve a háborús évek repülőterein

fedélzetén átélt feszült pillanato-

Bizonyos értelemben Maxnek lettek is gyer-

megtapasztalt fárasztó, fejetlen kapkodásról. Pe-

mekei. Néha a férfi irigyelte azért, amiért olyan

dig eseményekben nem volt hiány: most is éppen

könnyen létesít kapcsolatot a fiatalabb nemzedék-

hidrogén keringett a hatalmas, atommag-hasadás

kel, tanítványaival, kollégáival és másokkal.

Az

hajtotta N E R V A 4 rakéta fúvókájában, hogy az-

ifjúság számára ma már nincsenek határok, mond-

tán a motor központi részébe jutva szuperforró-

ta egyszer, mindent elérnek. A háború

elképzelhe-

tetlen az ő szemükben... A Drót átformálja

őket,

Henry.

ra hevüljön és kilökődjön, így hajtva előre a gigászi hajót. Ennél még Cook kapitány is nagyobb felhajtást

Es így tovább. Forbes szemében persze aligha

csaphatott, amikor elindult a Csendes-óceán felé,

számított már, igaza volt-e vagy sem, hiszen többé

egy másik Discovery fedélzetén. Elvégre ez lenne

nem térhetett haza.

az első csillagutazás, vagy mi...

A z évek során felelőtlenül sok időt töltött zé-

De még csak visszaszámlálás sem volt. Forbes

ró gravitációs körülmények között, a testmozgás-

egyszerűen csak leült fémvázas székére a legénység

ra vonatkozó regulákat pedig megrögzötten figyel-

többi tagjával együtt, néhány sornyira a parancs-

men kívül hagyta... A

nok és másodpilótája mögött — mellesleg mind-

vajákosok elmagyarázták,

hogy mozgató- és szívizom-rendszere túlzottan el-

ketten nők —, és hallgatta élénk, fiatal hangjukat,

sorvadt, szervezetéből pedig olyan sok kalcium

ahogy végighaladnak az ellenőrzés fázisain, együtt

eltávozott, hogy csontjainak belső, szivacsos ré-

a Port Lowell-i technikusokkal.

sze teljesen

eltűnt,

a regenerálódás

legkisebb

reménye nélkül. A Földön tolószékhez kötve csupán mindenki-

M é g a berendezés is egész közönséges volt, mint egy kisebb repülőgép belseje, lehajtható polcokkal, miniatűr étkezővel, mellékhelyiséggel és a

nek a terhére lenne. Akkor már j o b b itt, ahol a

súlytalanság

Discovery csillaghajón dolgozhat, még ha azt gya-

segítő jelekkel. Csupán a Mars gyűrött, narancs-

nítja is, hogy fiatalabb társai inkább csak elviselik,

sárga felszíne az ablakokon túl, az adott valami

mint tisztelik.

állapotában

használt,

tájékozódás-

különlegességet a pillanatnak; az ősi tájat immár

M é g egy utolsó, vágyakozó pillantást vetett

egyre több kolónia zöld kupolája tarkította, ezek

a napsütötte Angliára, eszébe jutott az izgalom,

töltötték fel a Discovery készleteit a bolygóközi

amit 1 9 4 0 júniusában érzett, mikor Spitjével egy

próbaugrás után.

csata hevében elindult fölfelé, a kék égbe, fülé-

A z emberiség első csillaghajója formára egy ha-

ben a hangosan kerepelő propeller zajával, orrá-

talmas nyílvesszőre emlékeztetett. A lakható rész

ban a motorolaj és a bőr szagával... Átkozottul fu-

— melynek belsejét a Cunard tervezte, méghozzá

ra. M o s t Föld körüli pályán repül épp. Járt már a

luxuskényeiműre — képezte az áramvonalas nyílhe-

H o l d o n is. Valahogy azonban egyik kalandja sem

gyet, és ezt biztonsági okokból a hosszú „vessző"

ért fel azokkal az ifjúkori, élénk pillanatokkal.

választotta el a N E R V A 4-től: százméternyi nyi-!>l>

GALAKTIKA 176

2

tott vázszerkezet, tele sugárelnyelő pajzsokkal, antennákkal és a folyékony hidrogén tartályaival. A z áramvonalas forma mulattatta Forbest, mert

De most, ha izgalommentesen, ha nem, a pilóták indulási előkészületei a végükhöz közeledtek. A

legénység többi tagja, mind fiatal, egész-

a lakóegység emiatt leginkább azokra a V2-szerű

séges

űrhajókra hasonlított, amelyek ifjúkora szombat reg-

Nyugodtan ültek egymás mellett párosával — a

és

intelligens,

sem

látszott

izgatottnak.

geli matinémúsoraiban szántották az eget — és

tenyészegyedek, gondolta Forbes keserűen. A har-

amely formát az 1960-as és 1970-es években

mincéves utat az Alfa Centauri felé a Discovery

annyit gúnyoltak, hiszen a tervezőasztalokon szüle-

áramvonalas falai közt, biztonságban töltik majd,

tő valóságos űrjárművek inkább rovaralakkal próbál-

élik az életüket, csöndben tanulnak, őrzik az erejü-

tak alkalmazkodni a légüres tér elvárásaihoz.

ket, sőt gyerekeket nevelnek. M é g a súlytalanság

Végül aztán kiderült, hogy a szakértők, sokadik alkalommal is, tévedtek. A csillagközi űr korántsem volt üres. Gáz és por töltötte ki, persze rettentő ritkásan — köbkilométerenként mindössze

kényelmetlenségeit sem kell elviselniük — arról is gondoskodik a HRP-mezők manipulációja... Megpróbált persze mesélni nekik. Például arról az 1941-es összecsapásról, ami-

negyven-ötven baktérium nagyságú szemcse —, de

kor leszedett egy Heinkel

ennyi is elég volt ahhoz, hogy a fénysebesség tö-

Head

redékével száguldó Discovery orr-részét alaposan

egy kört, és észrevette, hogy a német legénység

közelében,

111 -est St.

Berwickshire-ben.

Abbs

Megtett

megviselje. A hajót tehát áramvonalasra építették

nagyon mesterkedik valamiben. Rájött, hogy föl

és vastag ütközéselnyelő pajzzsal szerelték fel, sőt

akarják gyújtani szinte teljesen épen maradt bom-

orrába még egy erős, por-atomizáló rövidhullámú

bázójukat, ezért elhatározta, hogy leszáll, és meg-

sugárgenerátort is beültettek.

akadályozza őket ebben. Csakhogy a Spit ke-

A fénysebesség töredéke... A z efféle sebességek még a N E R V A 4 képességeit is messze meg-

reke gurulás közben belefutott

egy sárral

gödörbe, és a gép fölbukfencezett.

telt

Forbesnak

haladták volna — ezét az agyonbonyolított ameri-

nem esett baja, de tehetetlenül lógott fejjel lefelé

kai monstrumét, amelyet eredetileg jóval kisebb

a szíjain, míg a Heinkel legénysége ki nem szaba-

járművekbe szántak, csupán marsutazásokra —, ha

dította. Akkor, mivel már közeledett a Helyi Ö n -

nincs a HRP-effektus.

kéntes Véderők csapata, a németek gyorsan meg-

HRP a Haisch, Rueda és Puthoff nevek

adták magukat a pilótának, átadva Luger pisztolya-

kezdőbetűiből áll össze, magyarázta neki M a x , a

ikat. A H O V - f i ú k azonban azt hitték, ő is az el-

A

három fizikuséból, akiknek a kulcsfontosságú áttö-

lenséghez tartozik, ezért rögtön letartóztatták, és

rést köszönhették a kvantum-vákuum kutatási terü-

csak azzal sikerült szorult helyzetéből kivágnia ma-

letén. O k bizonyították, hogy a légüres tér egy-

gát, hogy zsebéből előhúzott egy épp nála lévő

általán nem üres, energiák folyamatos árapálya

adóvisszatérítési nyomtatványt...

hullámzik benne, tele tömegesen megjelenő és újra

Es így tovább. A csillagokba igyekvő fiatalok

eltűnő „virtuális" részecskékkel. Ez az úgynevezett

udvariasan hallgatták. Számukra azonban Forbes a

„nullpont-mező" elektromágneses hatást gyakorolt

hősi háborús történeteivel egy képtelenül rég le-

minden, rajta áthaladó tárgyra... és ez a hatás te-

tűnt, sötét kor emlékműve volt csupán.

remtette meg a tömeg és a tehetetlenség összefüg-

Talán M a x látta jól: ezek a türelmes, félelem

géseit, amelyeknek köszönhetően olyan nehéz a vi-

nélküli ifjoncok — a Drót által behálózott világ szü-

lágban bármit mozgásra bírni. A nagy Drót-szolgáltatók — mérhetetlenül gazdagok, negyvenévnyi tapasztalattal a kvantumeffektusok területén — azonnal ráharaptak a HRPeredményekre. Ennek végterméke lett a Discovery,

löttei melynek nincsenek határai, és csak egyre gazdagabb és gazdagabb lesz — valóban nem is emlékeztetnek már őseikre. Mintha egyenesen egy új fajhoz tartoznának, mondta M a x .

melyet jóformán súlytalanná tettek a tehetetlen-

Talán. Gyakran még saját maga számára is ab-

ség-elnyelők, és így egy meglehetősen szerény

szurdnak tűnt, hogy egy i yen vén bolond ekkora

teljesítményű motor is óriási sebességekre gyor-

útra vállalkozik. Csakhogy a HRP-effektus a szállí-

síthatta...

tási költségeket még egy csillaghajón is jelentékte-

lenné zsugorította. A Martian

Times pedig csinos

előleget fizetett az útközben hazasugárzott kom-

re inkább elfedte egy fiatal, okos, lobbanékony, vörös hajú lány képe, egyenruhába öltözve... Ugy döntött, ez csak egyet jelenthet: szenti-

mentárjaiért... Azt

persze

biztosra

vette,

hogy

az

Alfa

mentális vén bolond vált belőle.

Centaurit már nem éri el élve, így a fölépülő Drót-

Forbes megérzett valami alig észrevehető re-

állomáson keresztül vissza se juthat a Földre. M é g -

megést, amit a szék fémszerkezete közvetített.

sem bánkódott. Számára épp ez volt a legfon-

A

tosabb: elmenekülni egyre érthetetlenebbé váló

lékezetébe idézte a Spitfire Merlin-motorjának

szülőbolygójáról.

harsogását, és a Teve gigantikus, folyékony haj-

vibráció minden tapintatossága ellenére em-

tó-anyagú

Forbes, aki még emlékezett

rakétáinak

föld alatti moraját.

a más időkre,

egyre nehezebben visel-

A

kabin

mintha

te a modern idők önelé-

megdőlt volna, ahogy

gültségét. Vajon tényleg

a hajó gyorsulni kez-

olyan

dett. A

jó

dolog,

a Drótnak

hogy

köszönhető-

en a nyugati világ eszméi

ványult.

egyeduralkodókká

váltak?

Példának

Mars őszies

színezetű fénye elhalForbest

oká-

eltöltötte

az izgalom. Pokolba az

ért ott volt az Ö b ö l -

öregkorral! A csillagok-

háború, melynek során

ba indul!

az amerikai

tengerész-

gyalogosok egy rejtett

2007:

Drót-állomás segítségé-

...Bejárok

Oxford,

Anglia

a szeminári-

vel lerohanták Szaddam

umokra,

bunkerjét, szinte egyet-

tudok — elvégre a drót-

amikor

csak

len lövés nélkül végre-

utazás ma már nem kihí-

hajtva

vás, egy ilyen idős hölgy-

és

a

az

trónfosztást, ország

szabadítását"... kétség

sem

„fel-

nek sem, mint én. A m i

Ahhoz

azt illeti, az utolsó elő-

férhetett,

adást

az

egyetem

új

hogy Szaddam szörnye-

Shaw Könyvtárában hall-

teg volt. Forbes azon-

gattam végig...

ban

róla?

emlékezett

még,

A

hallottál

Bodle-épület

hogy a nácik megle-

egyik

hetősen hasonló mód-

közvetlen Drót-kapcsolat

szereket

alkalmaztak.

Vajon mit gondolhatott minderről az átlag iraki?

szobáját

pedig

köti össze a Holddal, a Marssal, a Ganümédesszel, a Tritonnal...

De az efféle érvek csak kifogások, legalábbis

Tudom, Henry, nem fogod elhinni, de rendsze-

M a x szerint. A nő azzal reagált az ő ilyen meg-

res előadás-látogatásaim ellenére is a legtöbb új el-

jegyzéseire, hogy még a jövő elől is menekülni pró-

képzelést már nem érem föl ésszel. H a d d mesél-

bál. A b b a kell hagynia ezt, megtanulni bízni a fia-

jek néhányról:

talokban, nem pedig félni tőlük... és így tovább. M á r régóta nem figyelt M a x monológjaira.

Először is ott az elmék drótozása. Talán ez számodra kissé kísértetiesen hangzik — időnként még

Mindazonáltal sajnálta, hogy elveszíti. Bár nem

az én számomra is! —, de hidd el, nagyon is valósá-

mondhatta volna, hogy barátok, szerelmesek pe-

gos lehetőség most, hogy megértettük a tudati fo-

dig már végképp nem,- a nő egyszerűen M a x ma-

lyamatokat irányító egyenleteket. Elvégre maga a

radt számára. Ráncosodó arcát gondolataiban egy-

tudat is egy kvantumjelenség. Ez az egész a kvan- D

tumszámítógépek kutatásából nőtt ki. Bizonyára te

tént volna... Miniszterelnök:

is tudod, Henry, hogy a te drága

tesen kormányzót értettem. Ez is elárulja, milyen

Discoverydet

egy millió-kvantumpöttyös Faktorizációs M o t o r irá-

én bolond, természe-

öreg vagyok.

nyítja, ha kísértetiesnek tartod a dolgot, ha nem!

A z t mondják, a mai iskolások számára már a

Es mivel a számító kapacitás kombinatorikus... O ,

nemzet gondolata is képteleségnek tűnik.

drága Henry, nem hiszem, hogy lenne időm az

hiszik el, hogy alig fél évszázaddal ezelőtt még

egészet elmagyarázni — elég legyen az hozzá,

épp csak kilábaltunk egy háborúból — számukra

hogy két agy sokkal jobb, mint egy! Es még jobb

a hadviselés nem több barbár, hátborzongató em-

Nem

a három, a négy... vagy a milliárd. Egyes szakértők

beráldozatnál... M i , öregek ezért időnként feszen-

szerint a legdrámaibb evolúciós ugrás előtt állunk

günk a társaságukban, de a logikájukat nehéz len-

a homo habilis megjelenése óta.

ne kétségbe vonni! Fiataljaink egy gazdag, tiszta világban élnek, ahol senki nem fogyhat ki az élet

M i van megr nanokapukról

alapvető szükségleti cikkeiből, legalá bbis amíg az

— ezek miniatűr Drót-csatornák, amelyek egyszer-

egész Naprendszer föl nem perzselődik — és még

Nos, valószínűleg olvastál az új re csak egy atomot sugároznak át... A

Lancetben

volt egy cikk, ami a módszer lehetséges orvosi

akkor is ott lesznek nekünk a csillagok, hála neked és a

Discoverynek...

hasznosításairól szólt. Elképzelhető például, hogy

Tudom, nehéz elfogadni a változást. Ez az új vi-

egy betegbe okos nanokapukat injekcióznak, ame-

lág gyakran nekem is nagyon furcsa, és olykor eltöp-

lyek aztán levadásszák és kitranszportálják a mérge-

rengek, hová jut el az emberiség tíz vagy húsz vagy

ző anyagokat vagy a rákos sejteket! Sajnos én már

harminc év múlva, amikorra már a gondolatok is a

lekéstem erről...

Dróton át száguldanak. Bizonyos fokig megértem,

A z t á n ott van a fénynél gyorsabb utazás lehe-

miért menekültél egyfolytában, drágám — ezúttal,

tősége — na, ehhez mit szólsz? A z alapja valami

visszavonhatatlanul, egész a csillagokig! Pedig nincs

kvantum-alagúteffektus. H a megpróbálsz körülzár-

mitől félned. Talán ha lett volna egy saját gyerme-

ni egy fotont, adva van egy apró, de mérhető va-

ked, akár velem közösen, te is beláttad volna ezt...

lószínűség — a kvantum-bizonytalanság elve alap-

A z t á n nehogy kétségbe ess az engem érintő

ján —, hogy az egyszer csak a falakon kívülre kerül.

rossz hír miatt, Henry, drágám! Nincsenek fájdal-

Méghozzá észlelhető időmúlás nélkül... M á r évti-

maim, semmiben nem szenvedek hiányt. Annak

zedek óta követem az elméleti kutatásokat, de a

idején én is kivettem a részem a nagy heccekből,

gyakorlati áttörés csak a ' 9 0 - e s években követke-

ahogy ti, vén RAF-es fiúk szoktátok mondani —

zett be, amikor egy osztrák csoport Mozart 4 0 .

láthatod, azért én minden szavadra odafigyeltem,

szimfóniájának meglehetősen zajos felvételét továb-

már akkor, régen is! Csak egyvalamit sajnálok,

bította, a fénysebesség 4,7-szeresével! Idén pe-

hogy nem láthatok többet a jövő most megnyíló,

dig a Bell Labs megpróbál néhány kilométeres tá-

új távlataiból — és hogy nem láthatlak viszont té-

volságra átküldeni egy fakockát — pont, mint mi az

ged, mert igenis fontos vagy számomra...

első Drót-kísérleteink során. Henry, remélem, nem az lesz a vége, hogy mire

a

lomha,

inerciális

meghajtású

Sopwith

2017: A

a csillagok közt

kabinjában feküdt, egy régi mechanikus óra

Cameleddel eléred a Centaurit, menet közben

halk ketyegését hallgatta. Semmilyen szagot nem

megelőzött egy fénynél sebesebb Spitfire!...

érzett, semmilyen ízt, minden lélegzetvétel fájt, és

A munkám továbbra is minden percemet lefog-

látni is csak homályos foltokat látott. M á r csak

lalja. Es, Henry, hidd el nekem, ha mondom — tu-

egy roncs volt, de igazából elege is lett ebből az

dom, magamat ismétlem —, ezek a fiatalok csodála-

életnek nevezett hajcihőből...

tosak, sokkal jobb emberek, mint mi voltunk, még

Valahogy tudta, ez az a nap.

ha időnként kicsit ijesztőek is. Tudtad, hogy az új

Nem fogta fel túl tragikusan. M i n t az elefántok,

miniszterelnök még meg sem született, amikor az

gondolta. Egyszer ismert egy fickót, aki járt Indiában

első Drót-átjáró megnyílt? Emlékszel arra a nevet-

— még mielőtt a Birodalom széthullott volna, a hábo-

séges ügyre a zászlóval? Mintha csak tegnap tör-

rú előtt —, és az a fickó mesélt mindig az elefántok-

ról, arról, hogy tévedhetetlenül tudják, mikor jött el

Kár volt elmenekülnöd

az idejük. Akkor elhagyják a csordát, és keresnek egy

A V a mpire orra lebillent, és kitárult alatta a táj,

csöndes zugot, de csak úgy komótosan... Talán igazak voltak azok a mesék. Es talán az emberben is megvan ez az ösztön, ha pedig igen, az

a sötétségbe.

szelíden görbülve, fényhálóval beszőve: egy Drótkontinuum. Mi

vagyunk te. Te vagy mi. A te bátorságod-

nagy megnyugvást jelent. Elvégre mindig szerencsé-

nak köszönhetően az emberiség örökké élni fog. Há-

je volt,- a '40-es években sokszor beadhatta volna a

lát érdemelsz. Szeretnénk, ha csatlakoznál hozzánk.

kulcsot, ahogy rengeteg jó ember meg is tette. Lélegzete a torkát kaparta. Micsoda ostoba

Szóval ezek a fiatalok — vagy az az átkozott fajzat, amivé váltak — hazahozták őt, egészen haza, a csillagokból. Ha pedig ilyesmire képesek, valósá-

dolog... A falak köddé váltak körülötte.

gos istenek. Eszébe jutott, hogy félnie kellene tő-

Egy pillanatra döbbenet hasított belé — és ha-

lük, ahogy mindig is félt egy kicsit.

rag. Megrémült.

De hát mi értelme most megré-

... A csillagok között lebegett, csillagok fölötte, alatta, és körülötte mindenhol. Előtte alig észrevehetően kékebbre színeződtek. ...Nem szabad félned

De azért csak emberek voltak, gyermekek. Talán M a x jól látta. Talán itt az idő, hogy vég-

mülni?

tőlünk.

Egyenletes fény ölelte körül — épp csak annyi-

re mások kezébe adja a sorsát. Odalent azonban nem látta Maxet. A síron túlra még ők sem értek el. Legalábbis még nem. Isten hozott itthon... Lent biztonságban lesz, ha sikerül leszállnia. De

ra, hogy kioltsa a csillagokat, de az ég mély

nem sürgeti senki. M é g egy pár percet marad, az-

éjkékje megmaradt.

zal nem árthat senkinek. Talán elvihetné a gépet

Egy szűk kabin. Egy bot a kezében. Valami a fülében... fölemelte a kezét... vatta volt... Te jó ég! Újra a Vampire-ben ült, annak kacsa-

pár fordulóra London fölé... Lebillentette a Vampire orrát, és megkezdte hosszú zuhanását vissza a légkörbe.

tojás-színű fémteste vette körül. M é g a gomblyukában is ott volt a friss szegfű.

Németh Attila

fordítása

Ujjlenyomat-azonosító egér és billentyűzet A Microsoft olyan eszközöket mutatott be nemreg, melyek speciális ujjlenyomat-szenzorokkal rendelkeznek, bár a redmondi óriáscég ezeket az érzékelőket a későbbiekben külön termékként is értékesíteni kívánja. A fejlesztés legnagyobb előnye, hogy segítségével komplett beállításokat valamint jelszavakat is tárolni lehet, így az eszköz érintést követően automatikusan bejelentkezik egyes webhelyekre vagy alkalmazásokba, mégpedig az előre rögzített felhasználói profilnak megfelelően. A

speciális billentyűzetek és egerek mindamellett a kor

követelményeinek A

megfelelően

Bluetooth

támogatással

is bírnak.

klaviatúrák esetében a navigálást a bal oldalon elhelyezett gör-

gő vagy zoom-billentyű segíti, továbbá egyes gombok tetszés szerinti feladatra programozhatók.

A

termékek

nagy előnye az is,

hogy felépítésük révén a korábbi modelleknél

lényegesen keve-

sebb energiát igényelnek működésükhöz, illetőleg a vezeték nélküli alkalmazás sokkal egyszerűbb a felhasználók számára. A z ujjlenyomat-érzékelős perifériák várhatóan november végén jelennek meg kiskereskedelmi forgalomban. A z „IntelliMouse Explorer for Bluetooth" 8 5 ( 2 1 0 0 0 ) , az „Optical Desktop Elité for Bluetooth" pedig 1 5 0 Euróba (37 0 0 0 Ft) kerül majd.

Az nVidia grafikus processzort fejlesztett ki mobiltelefonokhoz A grafikus gyorsítók világában állandóan pe

kus lapkáját. Egészen hihetetlen, de a chip

zsegnek az események. N e m olyan

tartalmaz geometriai processzort,

régen még arról lehetett hallani, hogy az A t i Inc. szít,

integ-

GPU-kat továbbá

benchmark

•>*

-l'

ké-

fejleszt

-
(tesztelő)

J »

m - M

tűnik, hogy a nagy ve-

W

J^ta^í 1

télytárs nVidia sem akar

sjjl

lemaradni az akadályver-

•

zonyítékaként ban

a

számításokat

• ' i f ' J c ^ Q S

nyomán

^ • • • H

nyolult,

.

^ ^ Q j ^ ^ H

\i

a lapka és

bo-

látványos

mássá a készülékeket.

B . ;

A már

•'vy

y

• Jr'

Doom első része régóta

létezik

ezen a platformon, és nem

csodálkoznék,

ha

az új G P U - k n a k köszönhe-

Content W o r l d kiállításon a vál4 5 0 0 elnevezésű, telefonokba szánt grafi-

Ennek

3 D-s effektusok meg-

Mobile

lalat bemutatta legújabb, GoForce 3 D

is!

jelenítésére teszi alkal-

Á '

valamint

támogatja a lebegőpontos

'

,;! ^ ^ T f .

London-

megrendezett

• \

fc^/^IB

programot is. N o s , úgy

senyben. Ennek ékes bi-

shader egységeket, X

Technologies,

mobilokba

ráiható

~

tően hamarosan a D o o m 3 mal is játszhatnánk kedvenc telefonunkon.

GFLLFIKTO 175

47

CD-videolejátszót fejlesztett ki az iRiver A z iRiver legújabb, i M P - 1 1 0 0 kódjelű terméke azok számára készült, akik álló- vagy mozgóképek lejátszását szeretnék élvezni egy bárhol használható, mobil eszköz segítségével. A

készülék igen sokoldalú, hi-

szen megbirkózik a W M A , M P 3 és A S F formátumú zenékkel, továbbá J P E G és B M P képeket, valamint divx kódolással tömörített filmeket egyaránt képes megjeleníteni, mégpedig egy 2 hüvelykes, 2 6 0 0 0 0 színű LCD-kijelzőn keresztül. Egy feltöltéssel 6 órányi mozgókép megtekintésére vagy 2 5 óra zenehallgatásra nyílik lehetőségünk. Nagyon nagy előnye a szerkezetnek, hogy rendelkezik TV-kimenettel, így bármilyen képet vagy videót megnézhetünk akár televízión is. Tudásához képest az i M P - 1 1 0 0 ára nem olyan hajmeresztő: 2 8 0 dollár ( 5 6 0 0 0 Ft).

1066 MHz-es rendszerbusz és kétmagos processzorok A processzorok teljesítményének fokozása iránti ver-

hosszú távú alapját. Előbbi vállalat esetében en-

seny egyik szükségszerű velejárója, hogy a lapkák

nek már egészen konkrét jelei is megmutatkoztak,

Bus-sebessége (FSB) folyamatosan nő. A hírek sze-

hiszen az Intel Developer Forum második napján

rint a piacvezető Intel következő chipkészlete, az

a vezető gyártó cég egyik szakembere, Bili Siu el-

Í 9 2 5 X E már támogatni fogja az 1 0 6 6 M H z - e s

sőként demonstrálta a Pentium 4-es processzorok-

front side bus-t is. A z új technológia először való-

ban is megismert NetBurst eljárásra épülő, két ma-

színűleg a 3,4 G H z -es Pentium 4 Extrémé Edition

got tartalmazó lapka működését, mégpedig egy

processzorban fog megjelenni, majd később a 3,73

i915-ös chipkészlettel felvértezett alaplap támoga-

G H z -es Pentium 4 lép a trónra. Utóbbi termesze-

tása mellett. A

tesen már 2 M B L2 cache-sel lesz ellátva. Es hogy

magos chipek alkalmazása voltaképpen egyértel-

fórumon elhangzott, hogy a két-

vajon milyen alaplapot fog ajánlani új termékéhez

mű továbbvitelét jelenti annak az elgondolásnak,

az Intel? Nos, minden bizonnyal a D 9 2 5 X E C V 2

amit két évvel ezelőtt hyper-threading, azaz hiper-

jelűt, amely egy 16x-os és két 1x-es PCI Express

többszálúság néven ismerhetett meg a világ.

csatlakozóval, továbbá négy PCI sínnel fog rendel-

Nem lenne azonban teljes ez a hír annak megem-

kezni, ugyancsak négy memóriafoglalata pedig várha-

lítése nélkül, hogy azért az A M D sem tétlenkedik,

tóan DDR és DDR2 modulokat egyaránt befogad

hiszen a cég már az Intel prezentációja előtt egy hét-

majd. A z alaplapon összesen 8 USB 2.0, továb-

tel bemutatta új, kétmagos Opteron processzorát,

bá 3 FireWire csatoló lesz, és természetesen nem

mégpedig Hewlett-Packard gépek felhasználásá-

fognak hiányozni a „szokásos" tartozékok sem, ne-

val. A hírek szerint a lapka már idén júniusban elér-

vezetesen a Serial A T A , a Mátrix Raid, és a Gi-

te a tömeggyártáshoz szükséges készültségi szintet,

gabit Ethernet adapter, valamint a 7.1 csatornás

ennek ellenére azonban 2 0 0 5 első feléig még vár-

audiochip.

nunk kell a chipek piaci bevezetésére. Mindamel-

De nem csak, sőt nem elsősorban a rendszer-

lett az sem elhanyagolható tény, hogy időközben

busz sebességének növelése áll az Intel fejlesz-

az A M D már négymagos processzorainak kifejlesz-

téseinek fókuszában. Hónapok óta lehet hallani ar-

tésén is fáradozik, melyek 6 5 nm-es gyártástechno-

ról, hogy mind az Intel, mind pedig az A M D a

lógiával készülnek, és valószínűleg 2 0 0 7 - b e n kerül-

kétmagos lapkák gyártásában látja a továbblépés

nek kereskedelmi forgalomba.

A z idő — pénz. M i l y e n jó lenne ugyanúgy bánni vele! Ki ne gyűjtene össze magának szívesen néhány napot, hónapot, évet? Es ha az összespórolt időt még bankba is tehetnénk, hogy akkor használjuk föl, amikor nekünk tetszik? De vigyázat: mint mindennek, e n n e k is ára v a n .

A

z

^

IDŐTAKARÉK-PÉNZTÁR

nyitásának

előestéjén

a család. A

^

^

^

^

^

meg-

*

összejött

szónok és oráku-

lum szerepében fizikus bátyám, Leo lépett fel. — A

^

^

^

'

holnapi nap úgy vonul majd be a

történelembe — kezdte lelkesen, bal szemével

' ^ ^

*

kacsingatva (izgatott állapotban előjött az idegrángása).

Dmitrij Bilenkin

Az Időtakarék-pénztár — En aggódom — szakította félbe a feleségem.

tának szabályai mindenki számára világosak voltak:

A fotelban ülve kötögetett, és állandóan elrontot-

bármely pillanatban ki lehetett venni a valóságból

ta a szemek számolását. — Nem szeretem azt, amit

egy adott mennyiségű időt azzal, hogy eltegyük tar-

nem értek.

talékba. Onnan pedig akkor vesszük ki ezt a beté-

— Hogyhogy? — csodálkozott Leo. — M i t lehet ezen nem érteni? Olyan egyszerű! Mindjárt elmagyarázom.

tet, amikor csak akarjuk, átkerülve a szuperidőbe. Egyszerűbb már nem is lehetne. — El sem tudjátok képzelni, milyen nagysze-

Ha már hallgattak fizikust, amint egyszerű ha-

rű! — Lelkesedésében Leo majdnem felborítot-

landóknak próbálja elmagyarázni a kvantummecha-

ta a poharat. — M e n n y i időt veszteget mind-

nika vagy a speciális relativitáselmélet

annyiunk sorbanállással,^ étteremben, utazással,

értelmét,

akkor megértik a helyzetünket. Mindenféle időhullá-

unalmas előadásokon! O r á k és napok, kihúzva

mokról beszélt, amik egymásra lapolódtak olyan mó-

az életünkből! — A szemében kétségbeesés csil-

don, hogy eközben valami szétfröccsenő időcsep-

logott. — M o s t másképp lesz. M o s t már elrak-

pek analógiája keletkezett, amik kiszakadtak a saját

hatjátok a takarékpénztárba későbbre, és kész.

szubsztrátumukból a szuperidőbe, és amelyeket irá-

H a például írtok valamit, vagy kísérletet végez-

nyítani lehetett... Körülbelül ennyit értettem Leo

tek. A l k o t t o k , b o l d o g o k vagytok. De az óra

előadásaiból és újságíró kollégáim népszerű ismerte-

kérlelhetetlen

téseiből. Ez azonban nem szomorított el túlságosan.

hogy ideje befejezni, hogy sürgős kötelességei-

mutatói

arra

figyelmeztetnek,

Használjuk az elektromosságot, miközben határozot-

tek szólítanak benneteket. Tragédia! H o l n a p t ó l

tan fogalmunk sincs az elektrodinamikáról. Mégsem

minden másképp lesz. Egyszerűen kiveszitek a

találkoztam senkivel, akit ez a körülmény zavart vol-

takarékból az eltett órákat, és elvonultok alkot-

na az életvitelben. A z Időtakarék-pénztár használa-

ni a szuperidőbe.

— N e m lenne j o b b inkább a régi módon?

hosszasan szónokoltak, de legalább értelmesen —

fejlő-

lapunk új feladatairól az Időtakarék-pénztár beve-

dést csodálni kell, az ekkora haladást pedig még

zetésével kapcsolatban, természetesen. De ekkor

Rosszallóan a feleségemre néztem. A

Kloponyecseckij vette át a szót. Savanyú képpel

inkább. — Ki van zárva! — jelentette be örömmel Leo.

egymásra néztünk. Es itt hirtelen felderültem. Es

— Nincs egyetlenegy tudományos eredmény, ami

mi lenne akkor, ha... Végül is sokan vagyunk, és

előbb vagy utóbb ne vált volna az élet részévé.

egy ember hiányzása talán fel sem tűnik. „Fél óra

Egy sincs. A z új kor eljövetele elkerülhetetlen!

tartalékba!" — parancsoltam gondolatban, össze-

A z ora éjfélt ütött. Leo felemelte a mutatóujját. Önkéntelenül felálltam. Ettől a perctől működni kezdett az Időtakarék-pénztár!

rezzenve saját vakmerőségemtől. Ugy tűnt, mintha csak egy pillanatra érintettem volna össze a szemhéjamat. A m i n t azonban körül-

Ünnepélyes csendben koccintottunk. A felesé-

néztem a teremben, megértettem, hogy befüröd-

gem keze remegett. Uj kor köszöntött ránk. A z

tem. Mindannyian befürödtünk. A szerkesztő és

óra utolsó ütésével a macskánk, ami a díványon fe-

Kloponyecseckij egymással szemben álltak, és ar-

küdt, nyújtózkodott egyet, és édesen ásított. Sze-

cuk égett, mint a közlekedési lámpa: a szerkesz-

gényke, ősi álmokat látott, és sejtése sem volt a

tőé — pirosan, Kloponyecseckié — zölden. Némán

nagy eseményről.

nézték az üres széksorokat.

A reggel teljesen hétköznapi volt — szürke és

— Ez meg miféle... — A teljes harag-töltés raj-

esős. Siettem kinézni az ablakon. M i n d e n a szo-

tam keresztül sült volna ki, ha a teremben nemje-

kásos: az emberek igyekeznek, a kocsik száguldoz-

lentek volna meg egymás után a munkatársak. Ugy

nak. Gyorsan megreggeliztem, és kirohantam az ut-

látszik, mégis létezik telepátia, ha mindenkin, alig-

cára, a feleségem aggódó pillantásától kísérve. A buszon sok szabad hely volt, és így a megfigyeléshez legjobb helyre ülhettem. Csak éppen

hogy Kloponyecseckij elkezdett szerepelni, ugyanaz az elhatározás lett úrrá, amit mindenki azonmód

ST

meg is valósított...

2{

nem volt mit megfigyelni. M á r öt perce utaztam,

Nem idézem az ezután következő tirádákat...

tíz perce utaztam, és semmi nem történt sem a

A z mentett meg minket, hogy az új számba sürgő-

buszban, sem azon kívül. Csalódva fészkelődtem,

sen szükség volt tudósításokra az idő felett aratott

és elővettem az újságot. Épphogy

győzelemről. Csak nem a szerkesztőségben fogjuk

kihajtottam,

amikor valami félrelökte a kezemet és benne az újságot, s az ölemben megjelent egy öregember! — A z én hibám — mondta bocsánatkérően —, ön kissé elfoglalta a helyemet. — O ö . . . ön pedig... — préseltem ki magamból. — Szívgyógyszert adjak? — aggódott az öreg, amint lemászott a térdemről. — Figyelmeztetniük kellett volna magát, hogy kis időre távoztam... — O n . . . felhasználta?... — Hát persze. A z idővel, tudja, az én koromban takarékoskodni kell. De semmi baj, maradjon csak. A szomszéd ülés szabad, arra átülök. Minket bámult az egész busz. Szerencsére az én megállóm következett. Pont az eligazításra értem be, es meg egy kis

összeszedni az anyagot?! A z utcára azzal a sebességgel száguldottam ki, amelynél füstölni kezdenek a cipőtalpak... Es micsoda látvány fogadott! Egy magas, fenséges, őszülő hajú polgár, aki leginkább egy saját magának állított szoborra hasonlított, egy lámpaoszlopnak dőlve zokogott. — Elnézést, nem segíthetnék valamiben? — érintettem meg a vállát. Azonnal elálltak a könnyei, de szipogott még egy keveset beszéd közben. — Semmirekellő kölykök... Semmirekellők...

A

semmirekellők... Egy másodperc múlva mindenre fény derült. Tanító volt. S nem egyszerűen tanító, de mesterta-

kötetlen eszmecserére sem maradt időm. Fantaszti-

nító, ha ez egyáltalán értelmezhető a pedagógiá-

kusak az eligazításaink. A z t hinné az ember, hogy

ban. Es az ő órájáról — az O órájáról! — ellógott

csak ülni kell és figyelni, de a végére úgy elfárad,

az egész osztály.

mint egy vezércikk megírásától. M i n d e n rendben ment, amíg Lerovszkij és Perov beszéltek,- kissé

— De hát visszatérnek a gyerekek — próbáltam nyugtatni.

xr 3

M U M

5 0

Túlságosan becsvágyó és megbecsült volt azonban ahhoz, hogy megnyugodjon.

175 félórám, amit Kloponyecseckij felszólalásakor tet-

Egyenesen a

tem félre. Felhasználom arra, hogy megírom a tu-

rendőrségre ment. Hátulról még inkább egy saját

dósítást, s addigra már csak kihozzák a levesemet.

magának állított szoborra hasonlított. A noteszomba feljegyeztem: „Vlagy. Iv. mest. tan., semm. gyerekek. A z Időtak. negatív köv." — és indultam tovább benyomásokat gyűjteni.

Hálát adva az Időtakarék-pénztárnak kiadtam a parancsot, és ... Remekül ment a munka. Minden élő teremtés eltűnt a látókörömből. Mivel az idő rendes folyásán

N e m várattak sokat magukra. Épphogy befor-

kívül tartózkodtam, senki sem zavart, és csak úgy

dultam a sarkon, egy szülés előtt álló matrónával

gyöngyöztek a sorok a tollamból. Igen, jól ment a

találtam magam szembe, aki valami miatt meglepet-

munka a csendes és nyugodt környezetben.

ten markolászta a levegőt.

Eltelt a félóra, és visszatértem a valóságba, ahol

— N e m látta őt? — esett nekem.

meggyőződésem szerint egy tányér levesnek kel-

— Kicsodát? — csodálkoztam.

lett volna várnia.

— Hát a férjemet! — Sajnálom... — Kéz a kézben mentünk! — De hát én...

Csakhogy nem várt semmi és senki, sőt egy kis idő múlva a többi vendég kezdett eltünedezni. Sokáig pánikban tébláboltam ide-oda, amíg bele nem botlottam a halálsápadt igazgatóba. Kide-

A z arca vészjósló grimaszba torzult.

rült, hogy nem csak én voltam ilyen „okos". Ugyan-

— Szóval így állunk... Időben lelépett... Elha-

azokból a megfontolásokból, mint én, a többi

gyott! N a várj csak! — Ököllel megfenyegette az

vendég egymás után eltűnt az étteremből, s nyo-

ürességet, majd energikusan kikáromkodta magát.

mukban, élve az alkalommal, a pincérlányok is

-

Utolérlek!

megspóroltak némi időt. Minek kiszolgálni, ha

A szemem előtt eltűnt.

úgy sincs bent senki! Es ekkor a rádió bejelentet-

Még

te, hogy munkaidőben szigorúan tilos használni az

magamhoz sem tértem, amikor valami

nagy és nehéz vállon ütött, s ijedtemben félreugrottam. — Pardon! — mondta illedelmesen a mozgékony

Időtakarék-pénztárat. Dühösen és éhesen rohantam haza. A z n a p otthon sem sikerült ebédeltem, mivel a lépcsőházban

férfi, miközben a szeme sarkából sandított, ahogy

elkapott Leo. Sápadt volt, s az orrlyukaiból szinte

előkerült a semmiből. — A drága feleségemet nem

láttam, ahogy dől a forró gőz.

látta véletlenül? — Ilyen? — kérdeztem, ujjammal felvázolva a termetes kontúrokat. — Felhasználta. Utolér. — A h a ! — derült fel a mozgékony férfi. — A k kor jól számoltam. Kacsintott, és beugrott a legközelebbi bolt-

— Kirámoltak!!! — Kirá... kit rámoltak ki? — kaptam a lépcsőkorláthoz. — Engem! A m í g otthon ültem és dolgoztam, a tolvaj, a szuperidőben ténykedve, bejött a nyitott ajtón, és ...

ba. Elővettem a noteszt, de kétségeim támadtak,

Délutánra az Időtakarék-pénztárat ideiglenesen

hogy az esetet az Időtakarék-pénztár negatív vagy

bezárták. Kihirdették, hogy új szabályokat dolgoz-

pozitív következményeinek rovatába írjam. Anélkül, hogy eldöntöttem volna, a legközelebbi étterembe vettem az utam, mivel már alaposan

nak ki a felhasználásához. A z ó t a is ezen dolgoznak. A tolvajt elkapták, de Leo továbbra is dühös, igaz, most más okból.

megéheztem. A z asztalkák körül alig ült valaki, és

— A z t akarják, hogy mindenki számára kényel-

hatalmába kerített a remény, hogy itt gyorsan meg-

mes legyen az Időtakarék-pénztár — panaszolta —,

ebédelhetek. De hát ki ne tudná, hogy a kiszol-

pedig a fizikai jelenség nem fotel, nem veheti fel min-

gálás sebessége nem függ a vendéglátóipari egy-

den hátsó alakját!

ség telítettségétől! M á r negyedóra eltelt azóta, hogy feladtam a rendelést, de a levest még min-

Nem tudom, igaza van-e, de már hány év eltelt, s még mindig a régi módon élünk.

dig nem hozták. Unatkozni kezdtem. Ekkor azonban zseniális ötletem támadt. Van tartalékban egy

N a g y Dániel fordítása

5 0 0 g vegyes darált hús

2 kávéskanál só

1 dl zsemlemorzsa

1 tojás

2 dl tej vagy tejszín

1 kiskanál bors 2 hagyma

Egy nagyobb tálban összekeverjük a zsemlemorzsát a tej felével, 10 percig állni hagyjuk. Összegyúrjuk a darált hússal, sóval, borssal, tojással és a maradék tejjel. A hagymát felaprítjuk, megpirítjuk, összedolgozzuk a húskeverékkel. Fontos! Nem szabad fokhagymát tenni bele. Nem hiányozhat belőle a tej vagy a tejszín. Kevés vajon kell kisütni, különben nem lesz svéd húsgombóc íze.

A

BABYLON 5 SOROZAT háborúkról, blokádról, csatákról és a rövid, törékeny békékről szól. A világot emberek (és más lények) sorsán ke-

resztül mutatja be, s időnként olyan apró jelenetek fű-

szerezik a történetet, amelyeken keresztül sokkal mélyebben pillanthatunk jellemekbe vagy a világba. A

3. évad 18. epizódja a Vándorlások címet

viseli. A

Babylon 5 blokád alatt áll, ennek összes

következményével. Soha semmiből nincs elég, a kész-

— Nagyon

köszönöm G'kar!

nekülünk már, hónapok — Hát,

Olyan

régóta me-

óta nem ettem friss ételt.

egy hős szebb fogadtatást

de csak ennyire — Breen.

érdemelne,

futja.

Sikerült

otthonról

breent

hozatnia?

Hogyan? — Ez valójában nem breen. — Az illata, az íze... — Földi étel. Svéd húsgombócnak

nevezik.

Kü-

letek végesek, sok olyan dolog, amely a mindennapo-

lönös dolog,

kat könnyebbé teszi, hiánycikk. G'kar, a narn rezsim

húsgombóc

Azt

hiszem, ez a világ-

nagykövete a lakosztályában vendégül látja Na'kalt, a

egyetem egyik nagy rejtélye,

amelyet sohasem tu-

kentaurik elleni szabadságharc hősét. A z alábbi párbe-

dunk megmagyarázni.

széd a vacsora feltálalásánál hangzik el:

nénk az igazságba.

de minden fajnál megtalálható megfelelője.

Talán jobb

is, mert

a svéd

beleőrül-

[©HSHIIti i l l B í P ^ B S y i Ih^fail A Galaktika magazin pályázatot hirdet sci-fi ételreceptek írására. A nevezéseket a következő szempontok szerint várjuk: 1. A sci-fi bármelyik műfajában bemutatott olyan étel vagy ital receptje, amelynek az elkészítése is szerepel a műben. (pl. Breen a Babylon 5-ből) 2. A sci-fi bármelyik műfajában bemutatott olyan étel vagy ital receptje, amelyet részleteiben nem ismertetnek, de O n megalkotja azt. (pl. „Síró ember koktél" a Slidersből) 3. Fantázia étel, amelynek hozzávalóit és elkészítési módját is O n találja ki. Feltétel, hogy a hozzávalók legalább fele ne létezzen a Földön. 4. Fantázia étel, amelynek hozzávalóit és elkészítési módját is O n találja ki, de az ételnek elkészíthetőnek és — lehetőleg — fogyaszthatónak kell lennie. A pályázat folyamatos, beküldési határidő nincs. A recepteket a szerkesztőség címére ( 1 5 3 5 Bp. Pf. 7 4 6 . ) vagy a [email protected] e-mail címre várjuk. A z arra érdemes műveket az újságban, a honlapokon illetve egy később megjelenő Galaktika szakácskönyvben közöljük. A legjobb recepteket - amelyeket a szerkesztőség tagjai abszolút önző szempontok alapján válogatnak ki — jutalmazzuk. Terveink szerint a Galaktika rendezvényein lehetőséget biztosítunk az ételek kóstolására.

SRLRKTIKFL 176

52

E

LREPÜLVE A KRÁTEREK mélyedése felett, V i o -

szólva, az egészségügyi

la azonnal észrevette a hegyalj] rozsdás, fel-

szekció fedele feltépve.

túrt sivatagban megszilárdult lávanyelv vé-

A

gén csillogó gyöngyöt. Lejjebb ereszkedett.

A

teljesen hátrabillen-

tett ülésben egy ter-

gyöngy kapszulának bizonyult, amely körül úgy ug-

metes, fiatal atléta ült,

rált és integetett egy ember, ahogy a régi gyerek-

szita-trikóban és gyapjú-

könyvekben integettek a lakatlan szigetről a köze-

ból készült, hosszú szárú al-

ledő vitorla felé.

sóban. Viola rásandított a ha-

Ha a műszereknek hinni lehet, a légkör szinte ki-

talmas, meztelen lábfejekre,

zárólag kénhidrogénből állt. Leszállás után Viola kiug-

amiken összevissza álltak

rott a zsilipből, és elindult, lába alatt ropogtatva a

az ujjak. Feszes, sima or-

salakot, szembenézni az új, zord világ kihívásaival/ a

cák és sértődötten nyi-

legmagasabb védettségi fokozatú szkafander masszív

tott,

volt és fehér, akár egy hatalmas rovar bábja. A hajó-

Eletében Alekszandr

gyerekes száj.

törött csíkos deszantosruhájában futott felé, medve-

Korin

szerű, nehéz léptekkel, ballonként felfúvódott két kar-

zonnyal sikeres lehe-

minden

bi-

ját ölelésre nyitva.

tett a lányoknál.

Jo reggelt. kimgTgig| p.

Andrej Dmitruk

B

A m i k o r először találkozunk majd idegen értelmes lényekkel, hihetetlen felelősség szakad azok nyakába, akik a kapcsolatot fölveszik velük. M e r t az emberek több százezer év óta ismerik már egymást, mégis gyakran előfordulnak félreértések, akár tragikus következményekkel is. De mi történik, ha egy, tőlünk merőben különböző fajjal akadunk össze a csillagok között? Megérthetjük-e egymást valaha is? Kissé meghőkölt, ahogy a sisak szivárványos bubo-

Viola néhány másodpercig ácsorgott, majd leült a

rékján keresztül megpillantotta a hosszú, göndör hajfürtö-

szomszéd ülés szélére. Valami miatt a lábfejek voltak

ket, s a szigorú barna szempárt a vékony, napbarnította

a legszörnyűbbek, ahogy egyértelműen jelezték a ha-

arcon. Végül Viola maga ölelte át a férfi vállát.

lált. Viola akarata ellenére állandóan odanézett. Cain szomorúan mesélni kezdett, elhelyezkedve

— M i történt maguknál, Cain? A férfi feje megbillent a gallér vastag gyűrűjében. Kissé véznának tűnt a méretes szkafanderhez képest,

a borításon: — Ugye tanították maguknak, kislány,

hogy

vörös bajuszt viselt, és vaksin pislogott apró szemével

körülbelül egyszer egy évszázadban a planetáris

a sok ránc közül. Cain öreg, szerencsés Felderítő volt,

reaktorokban

akiről Viola már kiskorában is hallott.

indul? Nos, a következő száz évben a flotta nyu-

— Baj van, kislány — ingatta fejét hunyorogva Cain. — Korin meghalt, és a Matadok\oz

lényegében

nem lehet hozzáférni.

irányíthatatlan

bomlási

folyamat

godt lehet... Elsőként az elsődleges üzemanyagot tartalmazó konténert dobtuk ki, azután a kapszulát. M á r a légkörből láttuk, ahogy a

Matador

— H o l a holttest?

tatja lángba borul, majd a hajó lezuhant. Es vele

— Itt, a kapszulában... Ez a nyavalya besugározta.

együtt, többek között, húsz év tudományos anya-

— Miféle nyavalya? — emelte fel fényes szemöldö-

gai a Haggard rendszerben elpusztult bázisról...

két a megmentő. — Menjünk, megmutatom. A tojás alakú kapszula belsejében levették a sisakot. A sárga belső borítás rozsdaszínű porral összeko-

Nem is beszélve arról, hogy milyen árat fizettünk a megszerzésükért. O t ember odalett. A z anyag felforgatná kozmogóniai elképzeléseinket. Korin hisztériába esett; rossz volt nézni.

Cain sóhajtott, majd meghúzta a kulacsot. Viola csendben elutasította, várva a folytatást. — A lehető legközelebb akartunk leszállni a Matadoihoz, de nem jött össze. A régi oldalkráterbe fúródott, a függőleges falaknál. Szerencse, hogy már nem volt rajta minek felrobbannia. A kráter pereme

szolt, leültetett egy stabil helyre, és meghagyta, hogy várjak. Nem láttam, hogyan ereszkedett, csak később vettem észre a piros figurát a lávamezőn. Majdnem eljutott magáig a kráterig... A mesélő lehajtotta a fejét és elhallgatott, vékony cérnává sodorva a bajuszát.

az egyik oldalon ki van törve, máshonnan megközelí-

— N o , egyszóval, kirepült egy raj a repedésből.

teni nem lehet. Ugy húsz kilométerre innen húzódik

Köröztek... O meg néhányat lőtt, és futni kezdett

egy út — az is hegyikecskéknek való. Alig szálltunk

visszafelé. Sokáig követték. A z t hiszem, két vagy

le, Korin cibálni kezdett arrafelé. En ellenkeztem, azt

három lényt lelőtt. Már alig állt a lábán, amikor, vissza-

tanácsolva, hogy várjuk meg magukat... mármint akár-

ért. A z indikátor az ingujján pirosan virított,- félelme-

milyen mentőhajót. Teljesen feleslegesen! Sírt, azzal

tes dózist kapott. El sem tudom képzelni, hogy ho-

fenyegetőzött, hogy egyedül megy. Megpróbáltam

gyan tudott menni, sőt mászni a függőleges falon.

erővel visszatartani, de hát egy ekkora behemótot

Hát igen, erős ember volt! Csak annyit mondott: „ne

reménytelen. Elindultunk. A bolygó gyorsan forog,

gyere közelebb", a hasára feküdt és meghalt. — Cain

sötétben pedig jobb nem mászkálni ezeken a sziklá-

tehetetlen dühében megrántotta a bajuszát, majd

kon. Mármint Korin mászott volna, de én a nap-

elfintorodott a fájdalomtól. — Könnyen halt meg,

lemente után lefeküdtem, és megesküdtem, hogy

ahogy mi, Felderítők, kívánni szoktuk egymásnak:

reggelig ugyan fel nem kelek. Jól lehordott nyomda-

„ J ó szerencsét, könnyű halált!" Nos, én... Hagyjuk.

festéket nem tűrő kifejezésekkel, de végül bemász-

Nem fogom magát untatni. Fájó lábbal idevonszol-

tunk egy barlangocskába. Adtam neki egy altatót,

tam magam, aztán kikúráltam... Ahogy tudtam. A z -

magam pedig, épp ellenkezőleg, stimulánst vettem

tán fogtam a dezaktivátort, és vissza. M a j d megint

be. Nos, nem sokkal napfelkelte előtt jelent meg a

ide... Vele a hátamon... Elnézést, de nem akartam

nyavalya... — Cain bajusza megrándult az undortól. —

otthagyni... ezeknek. M é g jó, hogy maga ideért, leg-

Vagyis elkezdett csapkodni, szelet kavarva a bejárat-

alább valamit lehet tenni.

nál, és egyenesen rám szállt. Ilyen... Cain körbepillantott, hogy mihez lehetne hasonlítani. — Ilyen nagy dög, kerek, kövér és lapos, mint a

— M i t lehet most már tenni? — mondta Viola, a hullát nézve. — Vigyük át hozzám, a mélyhűtőbe! Amikor Viola élénkvörös, erőteljes hajója a flotta mentőszolgálatának emblémájával az oldalán, gravitáci-

tengeri lepényhal, csak puha és forró, sűrű bundával.

ós vontatással kihúzta a kráterből a Matador

A szárnya az oldalából nő, mint, tudja... Mintha sod-

törzsét, egy egész raj emelkedett a levegőbe. Mint-

rófával jó vékonyra kisodorták volna, akár a tésztát.

ha megbarnult levelek köröztek volna forgószélben a

Rám szállt, befedett, és valami kampókkal elkezdett

megégett hajótörzs körül.

kotorászni a mellem környékén.

horpadt

— Itt van ez az undormány, ezek a pokolfajzatok!

El tudja képzelni, hogy mekkorát üvöltöttem!

— üvöltötte Cain, öklével a pilótaülés támlájára csap-

Korinnak őrült higgadtan reagált. Kicsit feltápászko-

va. — Nosza, kislány, süsse meg őket jó alaposan,

dott a könyökére, felkapcsolta a zseblámpát, és köz-

különben a Matador sok-sok röntgennel lesz megfű-

vetlen közelből belelőtt a pisztollyal. A lény rángató-

szerezve!

zott, majd kiszenvedett. Ekkor megjött a reggel. Gyorsan, mintha felkap-

Válasz helyett Viola bekapcsolta a sugárzásmérőt. A fehér pont tempósan futni kezdett a beskálázott

csolták volna a villanyt. Körülbelül két óra alatt meg-

képernyőn, megállt, elpirosodott, majd megnőtt egy

másztuk a hágót. Lent lávafolyások, mögöttük meg

érett alma méretére. Cain eltátotta a száját:

pontosan az a repedés, ami a kráter belsejébe vezet. A hágóról az ereszkedés majdnem függőleges. O mászott elsőnek. Vigyázott rám a sors, pedig akkor pont az ellenkezőjét gondoltam. Elestem, és úgy bevertem a térdemet, hogy nem tudtam a lábamra állni. A z t hittük, elrepedt a csont. Alex, szegényke, visszavon-

— M i a jószentség?! Tízezer röntgen, de úgy tűnik, nem a kráterben? — Nem, a forrás a lávamezőn van, a repedés bejáratánál. M a j d később foglalkozunk vele. Cain hunyorogva, összeszorított szájjal végigmérte Viola hideg arcvonásait.

[>[>

S A L A I M 17S — Önnek van elképzelése róla... hogy miért ártal-

Huszonnégy éves, nem több, de már pilótastráfot visel. Első osztályú mentőszolgálatos. Ferdén néz,

•

mas az embernek a sugárzás?

mint aki valamit tud, ami Cainra nézve terhelő. A h h ,

— Csak nagyon homályos. De hogyan jön ide...?

ifjúság!

— A lehető legközvetlenebbül. Durván a követke-

Kivitték a Matadort. stabil, bolygó körüli pályára,

zőről van szó: a sugárzás hatására a sejtjeinkben lévő

óvatosan kiszedték belőle a hajónapló-memóriák te-

atomok töltött ionokká változnak. Ez pedig olyan ve-

kercseit — a parancsnoki kabin sértetlen maradt, mivel

gyi folyamatokat indít, amelyek veszélyt jelentenek az

egy úszó, szupererős gömb belsejében volt berendez-

egészségre. Azonban ezeknél a... — Hirtelen elhallga-

ve. Amikor visszatértek a kráterhez, az öt óra hosszú

tott, és végre belenézett a Felderítő szemébe. — A

helyi nap már véget ért, és a vaksötétben pislogott a

maga nyavalyája ebben a... fecskendőben olyan anya-

tisztáson a fény kis szigete.

got hordozott... leellenőriztem... ami megakadályoz-

— Tizezer röntgen... — suttogta

zavarodottan

za az ionizációt a szervezetben.

Cain.

Viola hunyorított, és arcát hirtelen a Felderítő vál-

Viola keze alatt a telelokátor képernyőjén kirajzoló-

lába fúrta.

dott a kép. Nem túl mélyen a láva repedésébe ékelő-

— Szóval így állunk — mondta fáradtan Cain, mi-

dött egy masszív, négyszögletes, ezüstkéken világító

közben a lány fürtjeit simogatta. — Nagyon kedves.

tárgy. A Felderítő csak hörgött, az öklét harapdálva.

Ezek szerint injekciót akartak nekünk adni, hogy én és

— Igen, a maguk konténere, a főhajtómű üzemanya-

Alex ne haljunk meg, amikor elmegyünk a tartály mel-

gával. Nagyon szerencsésen dobták le — mondta ér-

lett. M i pedig, úgy látszik... Igen! Pont mint a mesé-

zelmektől mentes, zengő hangon Viola.

ben... A jóságos állatok. — Bocsásson meg — mondta a lány, felemelve ar-

Mintha az elkezdett, csendes nyomozást folytatná,

látni kívánta a Korin által megölt

lényt.

cát Cain pufajkagallérjának vörös színű lenyomatával.

A lehangolt, hirtelen megöregedett Cain megtalálta

-

az infrakeresővel a barlangocskát a hágóra vezető

hogy a repedésnél... ahogy ön mondta... még ket-

emelkedő alján, egy nagy szikla alatt. A

tőt-hármat...

gravitáci-

Bocsásson meg, de ez gyilkosság volt. Es lehet,

ós vontatók óvatosan felemelték a sziklát, és messzire hajították. A dörgés végigvisszhangzott a vidéken.

Viola Mgeladze, első osztályú mentőszolgálatos piló-

A hajó láthatatlan kezei kitapogatták és behúzták a

ta jelentéséből a Föld Koordinációs Tanácsához:

rakodótérbe a kerek testet a holtan fityegő hártyaszerű szárnyakkal... Viola reggelig dolgozott a laboratóriumfülkében. Pontosabban a hajó gépi agya dolgozott, újabb és

„Delta"

szektor,

6347.

köb,

Krisztofovics-

Cornian csillag, a Centrum—633 mentőcsónakon, különleges kommunikációs csatorna. ...Cain

pilóta

következtetései

a bennszülöttek

újabb feladatokat kapva gazdájától. Amikor „bekap-

bűnösségéről Korin halálában nem tűntek elég meggyő-

csolt" a pillanatszerű napfelkelte, kiadta az utolsó pa-

zőnek. M i több, a bolygó lakóinak irántunk és tech-

rancsot: elrakni a mindenféle vegyszerekkel és sugárzá-

nikánk iránt tanúsított megkülönböztetett figyelme el-

sokkal megdolgozott testet a mélyhűtőbe.

lentmondott alacsony szervezettségi fokukról alkotott

Bement a lakófülkébe, és mint egy nagybeteg mel-

véleményének. A saját szemem láttára nagy csoportjuk

lé, leült az ágy szélére, amiben Cain feküdt. Pislogás

gyülekezett a hajótörést szenvedett Matador körül ab-

nélkül, hosszan nézte a Felderítő orrát, erőtlenül térd-

ban az időben, amikor a belátható térrészben nem volt

re ejtett kézzel.

máshol élőlény. A sugárzó tartály megtalálása után ma-

— Hát magával meg mi történt, kislány?

ga Cain is teljesen megváltoztatta véleményét. A meg-

— Velem is, Cain, magával is, meg az egész Föld-

ölt bennszülött általam az előírásoknak megfelelően, a

del... Erti, én rögtön érdeklődni kezdtem, miért mata-

hajó agyának segítségével elvégzett vizsgálata elveze-

tott a melle körül... A hasán, mint kiderült, van egy

tett engem a viselkedés véleményem szerint valódi ma-

ilyen szerv, mint egy fecskendő. Egy fecskendő...

gyarázatához. Állítom, hogy a Krisztofovics-Cornian

-Nos?

rendszerben értelmes lények élnek, amelyek minősé-

Viola hirtelen különösen panaszos hangon kér-

gileg különböznek az emberektől, etikájuk azonban

dezte:

meglehetősen humánus. A benszülött tragédiával vég-

ződött látogatása az emberi rejtekhelyre véleményem

képes informálódni. Sok szerv rendeltetése továbbra

szerint arról tanúskodik, hogy az adott faj számára isme-

is ismeretlen... Nehéz továbbá elképzelni hogyan foly-

retlen az agresszió fogalma. Nem zárom ki, hogy felis-

hatott le egy ilyen, önmaga szerveit feltaláló és építő

merték az emberekben az értelmes lényt, és saját etiká-

faj evolúciója...

juknak megfelelő viselkedésre számítottak részükről... ...sem ismereteim, sem a rendelkezésemre álló fel-

A magasan álló nap rövid óráit kihasználva Kunyicin

szerelés nem teszik lehetővé az általam preparált benn-

a bázis átlátszó kupolája alatt ihletetten formálta a re-

szülött fiziológiájának kimerítő leírását, azonban egy-

konstrukciót. Bár Alekszej Szidorovics ihletettségé-

értelműen kimutattam nagy teljesítményű elektromos

ről s annak tárgyáról csak ő maga tudott. A sima,

telepek meglétét, amelyeket a lény nem használt fel

manökenszerű, vékony ajkú arc teljesen mozdulatlan-

Korin és Cain lövéseire válaszolva...

nak tűnt: a szemében lévő sötét kontaktlencsék vak-

...Javaslom, hogy a Tanács hozzon létre komplex

ká tették a való világ fényeire. Kunyicin istentelen póz-

kutatóbázist a Krisztofovics-Cornian rendszerben. Eh-

ban görnyedt az asztalka fölött, és csak az aránytala-

hez elengedhetetlenül szükséges a kapcsolatfelvétel

nul hosszú karok végén lévő kezek csipkedték ügye-

részletes tervének kidolgozása, amelyben figyelembe

sen a virtuális gyurmát. Bármilyen csinos volt Viola,

kell venni az első kontaktuskor bekövetkezett kettős

amint nagy zajjal ledobta magáról a szkafandert a zsi-

tragédia esetleges következményeit. Merem remélni, hogy a Tanács érdemesnek talál engem arra, hogy életemet e kapcsolat fejlesztésének szenteljem. Oswald Cain pilótát illetően. A z annihilátort tartalmazó tartály kidobása a bolygó felszínére a szabály-

lipkamrában — orcái kipirultak a futástól, szeme csillogott —, Alekszej Szidorovics még csak oda sem fordította a fejét. — Tudja, nemrég egy kiméra a sisakom körül körözött... csak nem közeledni akart? — A szép nő magabiztossága — mondta szinte me-

zat durva megsértése. Ezenkívül csak az én megérkezé-

chanikusan csikorogva Kunyicin, miközben elegánsan

sem akadályozta meg a bennszülöttek elleni további

felgörbítette a szirmok végeit. — M é g az univerzális ki-

népirtást. Célszerűnek tartom Cainnek a Korporáció

mérák, azok is közeledni akarnak magához...

Bírósága elé állítását „bűnös gondatlanság" vádjával.

7T-

Viola dühösen kirázta a haját.

-T 0J-

— Ugy tűnik, Ragnar igazat mond... A Xenobiológus Korporáció Szenátusának jelentéséből a Föld Koordinációs Tanácsának:

— Igen, nagy ritkán ilyen is előfordul vele. — Azt

mondja, hogy a tenyészetei a Petri-

Föld-1, Valletta, Xenobiológiai Központ

csészékben azonnal elsavanyodnak, amint maga be-

...ami megerősíti Mgeladze mentőszolgálatos pi-

lép a laboratóriumba.

lóta következtetéseit az adott faj értelmes voltáról.

A xenobiológus csak legyintett hatalmas kezével,

M i több, minden alapunk megvan feltételezni, hogy

majd felállt, szokás szerint beakasztva lábfejét a szék

Mgeladze a földi eszközhasználótól elvileg különbö-

padlóhoz hegesztett, csavart lábába. A rekonstrukció

ző civilizációt fedezett fel. Miközben az ember több

kész volt: valami pikkelyekkel fedett virág, vagy a tá-

tucat évezred során fiziológialiag semmit nem változva

masztó kupolát piros szirmaival befedő tengericsillag-

folyamatosan tökéletesítette munkaeszközeit, ezek a

féleség. Viola meglepetten figyelte felváltva a szobrot

lények éppen ellenkezőleg, saját szervezetük folyama-

és alkotóját, aki borúsan mosta a kezét a csapnál.

tos aktív átépítésének útján járnak. Semmi mással nem magyarázható a vizsgált egyed alkalmazkodási univerzalitása. Légköri légzéshez való tüdők mellett víz alat-

— Igy nézett volna ki a mi szerencsétlen állatunk? — Pár millió év múlva valószínűleg ön is rosszabbul fog kinézni, mint most.

ti légzéshez való koppoltyúkkal is rendelkezik. Széles

— N a nem, igazán, főnök, maga olyan gáláns! —

sávú optikai látás mellett a lény rendelkezik rádióhul-

nevetett a lány, és hirtelen leemelte a rekonstrukciót a

lámok és röntgensugárzás felfogására és keltésére szol-

talpazatról. — Megengedi?

gáló szervekkel. Képes ultra- és infrahang generálásá-

A pozitív választ meghallva óvatosan összébb húz-

ra, elektromos kisülések keltésére, valamint jelentős

ta a szirmok végét és behajtotta őket. Ideálisan illesz-

fényerejű koherens fotonemisszióra. Szaglása segítsé-

kedtek egymáshoz, gömb alakú „termést" formálva a

gével az embernél ezerszer kisebb koncentrációkból

„virágból".

o"t <0 CQ co 2_ r-f

I>!>

— Nos — mosolyodott el haloványan Kunyicin, mi-

csak ő tudná elmozdítani az ügyet a holtpontról,-

közben hátát a homorú falhoz támasztotta, és zsebre

újabb és újabb projektekkel állt elő Kunyicinnál. A

dugta a kezét. — Maga mégsem olyan tehetségtelen,

csoport vezetője viszont csak viccelődött és gúnyoló-

mint eleinte gondoltam. En meg naivan arra gondol-

dott — minden ízülete kilazult csuklók módjára moz-

tam, még a tervrajz készítésekor, hogy tisztára olyan,

gott, arcát pedig mintha letörölték volna,- akárcsak az

mint egy kiterített gömbfelszín.

ősi fantasztikus filmek robotjai. Viola ezzel csak akkor

Ellökte magát a faltól, és persze vaksin nekiszállt az asztalnak. — Ezek a páncélpikkelyek csak fentről fedik a szirmokat. Alulról, szemmel láthatólag, mozgásszervek és

békélt meg, amikor a mindentudó Naila Seirovától értesült, hogy a férfi kis hiján húsz csillagrendszerben dolgozott már, és többször kellett az arcán és máshol mesterséges bőrátültetést végezni...

a táplálék bemenetei voltak... Nyugisan mászkált,

Kétszeresen homorú csillogó lencseként feküdt,

amíg meg nem jelent a veszély. Ha valami nem stim-

belsejében szektorok szerint laboratóriumokra oszt-

melt, összegömbölyödött, oszt próbáld megharapni,

va, a központi bázis a Perun cirkáló hatalmas ár-

ha tudod! — Kunyicin elvette a rekonstrukciót, széthaj-

nyékában. A

togatta, és ráültette a kis kupolára. — Érdekes lenne

vasaló talpa, de a perem erdők nélküli hegyeinek

megtalálni valamit azokból, akik megijeszthették.

túloldalán már fortyogtak a felhők, kékes habként

bazaltplató felmelegedett, mint egy

— Nekem az az érzésem, hogy élő ellensége so-

átömölve a hágókon. Ugy tűnt, hamarosan eláraszt-

ha nem volt — mondta hirtelen megkomolyodva Vio-

ják az eget. Egy közeli vulkán fölött, amely régi fa-

la. — A z egész Kiméra ki van pöttyözve kráterekkel,

tuskóra hasonlított szerteágazó gyökerekkel, már

mint a sajt. Amikor az összes vulkán működött, a go-

majdnem a zenitig tornyosultak. A z ólomszínű, go-

lyóknak serényen kellett ide-oda gurulni, hogy élet-

molygó háttér előtt különösen vadul hatott a hegy

ben maradjanak.

rozsdásvörös kérge. A „gyökerek" — valójában régi

A szemöldökök és ajkak nélküli merev álarc lassan

lávafolyások — elágazásában vakmerően fehérlett a

összeráncolta az orrát, és felemelte a szája legszélét,-

fúrócsapat bázisa. Viola éppen oda tartott. Kezdet-

Alekszej Szidorovics örült.

ben ugrálva az eső vágta lépcsőkön, majd óvatosan

— Nem, határozottan: a velem való kooperáció

kapaszkodva felfelé a törmelék labilis kövein.

használt magának, Viola Vahtangovna! Minden bi-

A gerincen egyszercsak előugrott és vad integetés-

zonnyal pontosan úgy volt, ahogy mondja. Hiszen

be kezdett egy terepszínű szkafandert viselő figura.

állatunkat néhanapján tényleg betemethette a láva.

Ilyen szkafandert viselt az összes „vakond", köztük Vi-

— Szájának végei rögtön visszacsüggedtek, mintha

ola is. A sisakrádióban felzengett Naila hangja:

Kunyicinnek komoly erőfeszítésébe került volna az ál-

— Te vagy az, hugi? (Alekszej Szidorovicsot kivé-

arc mozgatása. — Menjen csak Nailájához, én pedig

ve Naila mindenkit huginak és öcsinek szólított.) El

felfedezéseink örömére készítek egy lukulluszi ebédet.

sem hiszed, mit találtunk!...

Szégyellve megkérdezni, mi az, hogy „lukulluszi",

A plazmavágó gép sok-sok mély árkot vágott a

Viola bezárkózott a zsilipkamrába, és elkezdte felöl-

göröngyös lávapáncélban, s most rákként szétterpesz-

teni a szkafandert. Kunyicin vadóc viselkedése, ami-

kedve állt egy frissen kiásott zsákutca felett. M o s t az

vel kiérdemelte magának a „láthatatlan ember" gúny-

árokban a szürkészöld foltos „vakondok" sürögtek,

nevet a bázison az első napokban, rendkívül zavarta.

vibravésőikkel óvatosan fejtve le az egymás utáni kő-

Enélkül is eléggé elszomorította az expedíció Koordi-

zetrétegeket az árok fenekén, amely most leginkább

nátorának utasítása, amely őt, akitől a felfedezés szár-

kátyús, felrepedezett úttesthez hasonlított. Igy nézett

mazik, elásta a planetológus „vakondok" csapatába.

ki a pikkelypáncél,- ez minden, ami megmaradt egy ha-

Sajnos Viola soha nem tanult xenopszichológiát, és

talmas „virágból", amely úgy egymillió évvel ezelőtt

ezért haszontalan lett volna az Első Kapcsolatfelvétel

nem tudott elég gyorsan összegömbölyödni és elgu-

csoportjában. Kénytelen volt az univerzális kimérák

rulni a lassan hömpölygő tüzes ragacs elől.

evolúciójával foglalkozni, e fontos, ám nem Viola kívánságának megfelelő témával.

Violát lesegítették az árokba. Naila, aki még szkafanderben is kicsinek és fürgének hatott, egy mozdu-

Időközben a Közvetlen Kapcsolatfelvétel egyre ke-

lattal kicsavarta a krétával megjelölt pikkelyt. Nagy

vésbe tűnt kivitelezhetőnek. Viola úgy érezte, hogy

volt és nehéz, mint egy szarkofág fedele. Közvetle-

nül a pikkely alatt egy mély, homorú lenyomat volt

megosztani... ( M á r megint a saját repertoárját adja

a kőzetben. Valószínűleg a láva elégette a kismére-

— súgta Naila az önfeledten, feszülten figyelő Viola

tű lényt, de úgy keményedett meg, hogy nem töl-

fülébe.) A xenozoológusok főnöke, Hasszel, azt állít-

tötte be az űrt. Formája és mérete, mint egy kenyér-

ja, hogy jelenleg a bolygón egyáltalán nem élnek pán-

cipó, háromszög keresztmetszetű farokkal, amely az

célgömbök...

egész törzs alatt is folytatódik, és karmokban végző-

— Igen, ez így van — dörmögte fontoskodva a kis-

dő úszókkal az oldalain. A fejrész alatt a kőzetet ap-

sé elhízott Hasszel, aki testalkatát meghazudtolva fá-

ró, kör alakú lyukak sokasága borította...

radhatatlanul dolgozott. Bebarangolta a Kiméra há-

— Univerzális kiméra — suttogta félelemmel Naila. A z ásók közül javítot-

rom kontinensének szinte minden zugát. — Sokféle teremtés nyüzsög mindenfelé, de egy olyan apróság,

ta ki valaki: — M é g nem univerzá-

mint a húszméteres pán-

lis. Látod, se szárny, se

célgömb nem csúszha-

koppoltyú...

tott ki a látókörünkből.

Leesett az eső első né-

Kunyicin fásultan bó-

hány cseppje, és a „va-

lintott, a műanyagönt-

kondok" sietve a helyére

vényt letette az asztal-

tették a kőlapot...

ra, és folytatta monoton

A

Perun

szalonjá-

előadását:

ban tartott soron követ-

— Ez is az én elmé-

kező gyűlésen Kunyicin

letemnek kedvez. Látha-

a

tólag a

hallgatóság

előtt

a

protokiméra műanyagból

páncélgömbök

teljesen kihaltak, és a ki-

készített modelljét forgat-

mérák kénytelenek vol-

ta. A hasából tapadóko-

tak alkalmazkodni...

rongok

nőtt,

hogyan? A kiméra össze-

rátapadva

növése a gömbbel olyan

masszívan

tömege

egy elvágott hasábra. — Szerencsénkre — mozgatta

erőlködve

De

fokú lehetett, mint a gyereké az anyaméhhel. Pontosabban a kiméra egy tö-

ajkait a főnök — a lá-

kéletesen

va megőrizte a pán-

transzplant szerepét ját-

célgömb

teljes

belső

szerkezetét és néhány ilyen le-

beágyazódott

szotta. Ideális kompatibilitás. Innen kezdődött a

nyomatot. Ugy látszik, az univerzális kimérák ősei a

kimérák diadalútja. A h o g y haltak ki a páncélgöm-

páncélgömbök pikkelyei alatt parazitáskodtak, a gaz-

bök, minden bizonnyal új gazdaszervezetek után

daszervezet szállítóereiből táplálkozva. Nem kimon-

néztek. A k i nem mutatott kellő kompatibilitást —

dottan büszke eredet egy értelmes faj számára — bár

elpusztult. Mások valamivel összenőttek. A z t kell fel-

oly mindegy, a természet nem ismer szégyent. Nem

tételeznünk, hogy a legkülönbözőbb gazdaszerveze-

beszélve arról, hogy ez a fajta szimbiózis nemcsak

tekkel volt dolguk. Egyesek teljes függőségbe kerül-

hogy lehetővé tette a kimérák számára a túlélést renge-

hettek az őket „meglovagoló" kimérától, engedelmes

teg működő vulkán között, de segített megteremteni

háziállatokká válva... — Kunyicin rekedten megköszö-

furcsa civilizációjuk alapjait...

rülte a torkát, és öntött magának egy pohár gyümölcs-

A hallgatóságban suttogás, mozgolódás támadt: a Perun kapitánya, Nguyen Chong hatalmasat csapott az asztalra, helyreállítva a csendet. — Nem, ezek mind csak az én feltételezéseim, egyszerűen magukon kívül senkivel nem tudom őket

lét. — Fogják a gondolatmenetemet? A Földön az értelem akkor született, amikor az antropoid, aki nem érte el a termést, meghosszabbította karját egy bottal, azaz hozzáadott az örökletes programhoz egy kis szem kreativitást. A Kimérán akkor kezdődött el az

értelmes élet, amikor ez a füles-farkas vekni először

élesen csivitelő hullámospapagáj. Egy világoskék és

valósított meg céltudatos, „szabad" gazdaválasztást,

egy sárga. Néhány kör után leszálltak a csillárra,

olyan tulajdonságokkal, amilyenekre éppen akkor, az-

és egymáshoz simultak.

nap szüksége volt. Persze ez történhetett harcban valamilyen előnyért vagy valamilyen ellenséggel, ezt nem tudom. Általában, semmit nem állítok határozottan, csak logikai feladatot oldok meg...

— A Közvetlen Kapcsolatfelvételi Csoport jelentése — közölte a kapitány, Nguyen Chong. Eltelt néhány nap, és a „közvetlenek" főnöke hívta Violát, hogy mutasson neki valami rendkívülit a

Elfáradva az álldogálástól, leroskadt a fotelbe, s

Meleg Tavaknál. Miután kikönyörögtek Kunyicinnál

fáradtan végigsimította tökéletes választékba fésült,

egypár nap szabadságot, Viola és Naila elrepültek

természetellenesen fekete haját. Ontott és megivott

oda, ahol a Közvetlen Kapcsolatfelvétel csoportja

még egy pohár gyümölcslét, miközben erősen rángott

már hatvankettedik napja dolgozott eredménytele-

az arca. A lakkozott borostyánnal beszőtt fatuskó mö-

nül. A gravijáró harmadik ülésén Ragnar Danielsen,

gött két xenobiológus már élénken vitatkozott, a tér-

Naila jó barátja ült, a szerencsés, akinek joga volt

képtartó fedelén rajzolgatva valamit.

átkapcsolni a szkafander színét liláról narancssárgá-

— Befejezte? — kérdezte a kapitány.

ra: xenomikrobiológus létére dolgozhatott a „köz-

Kunyicin nem válaszolt azonnal. Látszott, hogy az

vetleneknél", mivel volt egypár publikációja szeman-

előadás komoly erőfeszítésébe került. Ult, zavartan

tikából.

csillogó szemlencsékkel — sem izzadni, sem elsápad-

A magas platóról, ahova végre felkapaszkodott a

ni nem volt képes a bőre. Viola már sokadszor rácso-

gravijáró, meseországnak tűntek a régi, széles kráterek,

dálkozott, hogy miféle erő kergethette ezt az össze-

ezek az ultramarin színű vízzel telt tavak, amikből min-

tört embert ezer fényévekre a kényelmes kerti széktől

denfelé narancssárga pelyhek nőttek. A z érzékeny na-

a nyaraló verandáján.

rancsszín „esernyők" oldalra húzódtak a kocsitól, s

— A , most már bárki be tudja fejezni... (Naila

szoros, azonnal sötétedő ökölnyi csomókba gomo-

megint vihogott egyet csendben, tenyerével takarva

lyodtak. Korhadt növények sávján keresztül, amit sű-

a száját.) A z optimális gazdaszervezet céltudatos ke-

rű hab fedett, a gravijáró érzéketlenül suhant tovább

resése,- talán több gazdaszervezet összenövesztése,-

a tükörsima sötétkék vízfelületre, ami felett röptében

aztán a saját szervezet kiegészítése válogatott idegen

enyhe V-alakú hullámzást húzott maga után.

szövetekkel és szervekkel — a kompatibilitás már régen garantált —, és végül a megszerzett szervek átadása a

A jobb oldali fedélzetről látszott, amint egy helyen felforrt a víz, nagyméretű buborékokat eregetve,

következő generációnak. Valószínűleg így nézhetett

amelyek zengő kidurranásukkal egy forró gőzből álló

ki a kimérák műszaki-tudományos haladása. Hogy

oszlopot tápláltak. Közeledett egy sziget, ami legin-

úgy mondjam, a bolygó állatvilágának kolosszális ki-

kább rózsaszín és narancssárga tollakkal díszített ka-

rablása. Zoológiai

laphoz hasonlított. Ezen a szigeten várakozott két, a

civilizáció...

Alekszej Szidorovics Nguyen Chong felé fordult, és kézlegyintéssel jelezte az előadás végét, ugyanaz-

környezetbe szkafandere színével meglepően jól beilleszkedő „közvetlen".

zal a mozdulattal leverve az asztalról az üres poharat.

A gravijáró mint egy jóllakott teknős terült el a

- N a , mi van? Meggyőző — kérdezte vagy állí-

strandon — az erdő feletti repüléseket Constandi

totta a kapitány ősz süntüskéin végigsimítva. - N o s ,

megtiltotta. A fogadó xenopszichológusok egy ösvé-

xenobiológus urak, van mivel ütni? — Szerintem meglehetősen korrekt hipotézis — vá-

nyen vezették őket, többször barátiasan megveregetve Danielsen vállát és kacsingatva a lányoknak.

laszolt gyorsan, a kollégákkal váltott néhány suttogó

A törékeny és nedves szánj fák ijedősen visszahú-

mondat után a csapat „főnökasszonya", a kifinomult

zogatták nagyméretű, pelyhes leveleik szélét. Egyéb-

szépségű Tosiko Jotszuja. — J ó lenne a megerősítésé-

ként a xenobiológusok már régen megállapították

hez találni néhány átmeneti kimératípust.

róluk, hogy egyáltalán nem fák, hanem a földi po-

— J ó lenne, bizony. — Naila mélyet sóhajtott, s

lipokhoz sokban hasonló állatok. A z összes ismert

azonnal csend lett: mindenki megértette, hogy a lány

kimérakolónia ilyen é;ó : erdő" közelében alakult ki,

egyáltalán nem az átmeneti típusok hiánya miatt só-

s a kimérák mindegyike naponta pár percet töltött rá-

hajtott. Egymást kergetve beszállt a folyosóról két

tapadva a levelekre vagy a szárra. (Kunyicin előadá-

-

GALAKTIKA 17B sa után a „polipot", amely tápanyagokkal látta el a ki-

báltak rádióhullámokat, gamma-sugárzást, ultra- és inf-

mérákat, hivatalosan „univerzális gazdaszervezet" név-

rahangokat. A csoport főnöke, Spiridon Constandi

vel illették.) Ahogy mentek, a közelben talaj menti

kétségbeesésében már a Földről szóló holofilmek ve-

ködöt figyelhettek meg, aminek irányából egyre han-

títését is kérte.

gosabb sistergés és bugyogás hallatszott, mint egy ha-

A felajánlott tárgyakra a kimérák egyáltalán nem re-

talmas, főzelékkel teli üstből. Aztán a fehér ködben

agáltak, semmilyen hullámformától és sugárzástól nem

egyre jobban látszott néhány kergetőző árnyék, s vé-

zavartatták magukat, s a videokocka nem-anyagi ter-

gül láthatóvá vált a fehér gőzturbánnal fedett domb,

mészetét pillanatok alatt felfedezték, és utána már min-

amely az „Óvoda" nevet viselte.

den további nélkül röpködtek rajta keresztül, mintha

A két lány megtorpant és elkapta egymás kezét, noha már harmadszor jártak itt.

ott sem volna. Egyébiránt a xenopszichológusok a kapcsolatfel-

A dombról, amit kristályról kristályra épített fel a

vétel három alapmodelljét dolgozták ki: kölcsönös

bugyogó gejzír, messzire nyúlt néhány piszkosfehér

kompatibilitás és közlékenység esetére, az inkompa-

folyás, amely leginkább esőlyuggatta tavaszi hóra ha-

tibilitás különböző fokai mellett, egészen a partner

sonlított. A kisebb és nagyobb lyukakból, amik kö-

cselekedeteinek teljes meg nem értéséig (persze az-

rül nemritkán saját kis dombocska növekedett, hol

zal a feltétellel, hogy az értelmes lényként azonosítás

ki-kibuggyant, hol pedig folyamatosan szálldogált fel-

megtörténik), s a partner nyilvánvalóan ellenséges ma-

fele a gőz. A fő gejzír, nehéz és lusta, időnként telje-

gatartása mellett. Itt azonban, a Kimérán, valami egé-

sen elbújt, máskor pedig vonakodva kidugta göndö-

szen váratlan látszott kibontakozni: a kapcsolatfelvétel

rödő fejét. Es mindenfele, a dombon és a környékén

elutasítása,- konok, passzív összeesküvés.

is, a föld alatti áldással melengetve magukat, vonag-

Almosán motyogott magában a meleg gejzír, s az

ló lepedőkként hevertek az univerzális kimérák. Mére-

emberek már harmadik hónapja barangoltak az „ Ó v o -

tüket tekintve nem voltak kisebbek, mint a földi óce-

dában", bele-belebotladozva a nedves szőrrel benőtt

ánok ördögrájái, és minden bizonnyal a harcsához

testvérekbe az értelemben.

hasonlóan életük végéig növekedtek. A z

óriások

Naila rövid elbambulását kihasználva Ragnar hátul-

sötét hátán tucatjával heverésztek odasimulva, hártyá-

ról odalopódzott, és ujjával erősen megbökte a hóna

ikkal csapkodva az apróbb családtagok: lepényhal-

alatt, hogy a szkafanderen keresztül is érezze. A lány

méretűek, tenyérnyiek — minél kisebbek, annál világo-

felvisított, és őszintén megijedve lendületből mellbe

sabb színűek. A z apróságok mindenfelől érkeztek,

vágta apró öklével a barátját. A sisakrádióban Ragnar

és elfoglalták helyeiket a hatalmas hátakon, mások pe-

elégedett nevetését hamar elfedte Constandi hangja:

dig, miután eleget ültek, vidáman csapkodva a szárnyaikkal elhúztak... A forró ködben, őrjöngő kis lepedők forgószelében mozogtak a narancssárga szkafanderek. A „közvetlenek" soron következő eredménytelen őrjárata. A legborzasztóbb az volt, hogy a csoportot egyszerűen figyelmen kívül hagyták.

— O , a hidegvérű vikingek! Itt mókázik szenvedéseink ellenére. Spiridon közelebb jött, majd szertartásosan derékból meghajolt, szívére tett jobb kézzel: — Örömmel üdvözlöm a szépséget és ifjúságot... Bátorkodhatok-e felajánlani egy csésze hozzáértés nélkül, ám tiszta szívvel főzött kávét?

A kimérák nem féltek az emberektől, és nem is za-

Violának soha nem tetszettek az ilyen férfiak — for-

varták őket. Minden további nélkül a közelükbe en-

róak, vérbők s folyamatosan flörtölök. Es miért kell

gedtek bárkit, aztán minden sietség nélkül elmásztak

kiprovokálni a bókot, amikor mindenki nagyon jól tud-

vagy elrepültek. Pedig raktak már le számukra tekinté-

ja, hogy Constandi harminckét kávéfőzési módszert

lyes elméletek illusztrációiból ismert színes tárgyakat,

ismer, és hogy ebben a művészetben nincs a Perun

vázlatokat és teszteket — híres xenopszichológiai labo-

fedélzetén versenytársa?

ratóriumok több generációnyi munkájának gyümölcseit. Hangszórókból „dolgozták" a kimérákat a speciá-

— Legrosszabb esetben felkínáljuk a kávéját a kiméráknak. Nem próbálkozott még vele?

lis „inforling" bugásaival és sípolásaival. Próbálkoztak

Azonnal lehorgasztotta a fejét és csendben rákanya-

komolyzenével is. Éjjel sem hagytak nekik nyugtot fé-

rodott az erdőbe vezető ösvényre, amely a dombot a

nyes felvillanások értelmet hordozó sorozataival. Pró-

bázissal összekötötte. Viola, elszégyellve magát, hogy W>

59

meggondolás nélkül érzékenyen megbántotta a csoport vezetőjét, tettetett vidám hangon megkérdezte: — Spiro, no, Spiro, meghalok a kíváncsiságtól:

— Lehetséges — válaszolta ünnepélyes hangon Spiridon, és tenyérrel felfele megemelte kezét —, lehetséges, de mennyire idegen számunkra ez a kultú-

minek hívtatok minket? — és karonfogta. Constandi

ra! M é g akkor is, ha valaha megtanulunk velük be-

azonnal felengedett:

szélni a pitagoraszi háromszögek és a periódusos

— Jaaa, itt műsorra került egy színjáték ismeret-

rendszer nyelvén, ezer évek után sem lesz szükségük

len befejezéssel. A planetológusok számításai szerint

sem Shakespeare-re, sem Pheidiaszra. — Constandi

reggel maximális erősséggel ki fog törni a gejzír. A z

tenyere lefele fordult. — Nem! Semmi sem rokonit

ugyanis, tetszik tudni, rendszeresen feléled rövid idő-

minket, és nem is lesz soha semmi közös a hideg ma-

re: amikor először körberepültük a Kimérát, negyed

tematikán kívül...

kilométeres oszlopként magasodott, aztán tíz perc

— Furcsállom, hogy ilyen elgondolásokkal kap-

múlva lehervadt. Megnézzük, hogyan fog viselkedni

csolatfelvétellel foglalkozik — válaszolta Viola, össze-

holnap a tisztelt nagyérdemű...

szedve magát az esetleges csatához. ( M o s t kéne ide

A bázis kupolája alatt — amely a központiénak

Kunyicin, a gúnyolódó stílusával!)

a kicsinyített mása volt — örömmel ledobták maguk-

Spiridon azonban szívélyesen mosolyogva töltö-

ról a felszerelést. Szorosan és családiasan üldögéltek.

gette a „ N a p megfizethetetlen ajándékát" apró kris-

A sovány és kicsit csúnyácska Naila lenyalt, rövid fri-

tálypoharakba, és közben azt motyogta:

zurával keretezett széles arcát álmodozón a tenyeré-

— Bizony-bizony, magam is csodálkozom, kedves

re támasztotta, könyökét pedig Ragnar széles térdé-

Viola Vahtangovna... Talán szeretek optimisták köré-

re. Barátja jelenlétében Naila rendszeresen aggódó

ben forogni. Valahogy fiatalodik az ember az ilyen

pillantásokat vetett a szépséges Violára, és igyeke-

gyúlékony társaságban... Egyébként észrevette, hogy

zett mindkettőjükkel a lehető legkedvesebb lenni. A

ez itt az ön földije: Varcihi?

hatalmas termetű Danielsen, bakancsait szélesen szétterpesztve, s élvezettel ízlelgetve antik csészéjéből a kávét, ezt mondta:

— Szokott vele ilyen történni — közölte Ragnar, s

— A régi időkben a magyarok úgy tartották, hogy a jó kávé fekete, mint az ördög, forró, mint a pokol tüze, és édes, mint a csók... Minekutána

megcsókolta

Naila váratlanul felállt, bement a zsilipbe és átöltözött. Aztán hirtelen csapódott a külső zsilipfedő. élvezettel, két ujjával szájához emelte a pohárkát, miközben könyöke a válla szintjére emelkedett. Viola dühösen ránézett, és ő is kiment; Constandi

Nailát.

A

fiatal

xenopszichológusok elnevették magukat. — Na, majd éjszaka nem fogsz tudni aludni egy

Viola háta irányába közölte, hogy a lányok hosszú távolléte tragikus lesz számára. Tüzes esőként hullott alá, majd azonnal ki is aludt

ekkora adag után, és lesz neked ördög — morogta

a villámgyors naplemente. A

Naila.

ban egy emberi alak guggolt csillogó buborékkal a fe-

bíborszínű félhomály-

Ragnar, lévén a „természetesek" mozgalmának tag-

jén, vele szemben pedig, mint a partot mosó hullám-

ja, soha nem alkalmazott elektronikus altatást, és ezért

verés, felrojtosodott és lecsillapodott egy... Violát

egy pillanatra elgondolkozott. De aztán győzött a vir-

mintha jég érintette volna a lapockája között, amikor

tusa, és kért még egy csészével. Spiridon olajbarna

meghallotta a sisakrádióban Naila hangját:

szemét izgatottan csillogtatva elővett egy régi konyakosüveget. — Ime, a N a p megfizethetetlen ajándéka — kezd-

— Te meg miért hallgatsz? Tudom én, milyen kis okos vagy, és hogy mindent pontosan értesz, és persze azt is, hogy most hallasz engem. Ugye? Akkor

te, ajkaival megérintve a szakadozott címkét —, amely

minek kínozol mindannyiunkat? M e r t Korin megölte

kiméra barátaink előtt minden bizonnyal ismeretlen...

a nővéreidet vagy a fivéreidet? Véletlen volt. M e r t

Általában attól félek, hogy mindegyikük szánalmas

azt hitte, hogy megtámadtátok. Lehet, hogy ti azon-

pragmatikus, s a művésziességnek teljesen híján van-

nal felismeritek az értelmes lényt, de mi sajnos nem...

nak. M i t nekik Hecuba?

Akarod, hogy mindannyian bocsánatot kérjünk? Ki

— Van saját etikájuk — mondott neki ellent Viola —, vagyis erkölcsi világuk is van, és kultúrájuk is, amely minden bizonnyal tartalmazza az esztétikumot.

nálatok a főnök? A kimérán csillogott egy összetett szem. Két hullám ritmikusan vonult a hártyákon a fejtől a farokig, tu-

datva a hatalmas testtel a felszállási készenlétet. M e g -

és fuldokolva leereszkedett a forrongó oszlop, eltűnt

hallva Viola közeledését Naila szipogott egy párat,

a szivárvány, és újra olyan volt a gejzír, mint egy bugyo-

és lassan felegyenesedett.

gó fejeskáposzta a vizes, csillogó domb tetején.

— Hogyan foglalkozhatnak mindenféle badarság— Ha lelki gondjaid vannak, próbáld meg elterelni róluk a figyelmedet! Hiszen annyira egyszerű! Es végül is Spiridon klassz pasi és elsőrangú tudós, csak szereti a bombasztikus frázisokat. Menjünk, menjünk... — Tudod, hugi, olyan figyelmesen nézett rám és hallgatott, talán átadja az övéinek? Vállon fogva a barátnőjét, Viola a bázis felé vezette őt, de az emelkedőnél mindketten hátrafordultak. A

nagy kiméra, Naila

„beszélgetőpartnere"

Ekkor a tisztára mosott magasságból, felhajtva szárny-hártyáit zuhanórepülésben ereszkedett le egy

gal, amikor... amikor...

már

kis kiméra, majd újra felszállt egy bordó csomót tartva a hasa alatti tapogatókkal. Potyogtak. Egy csapat „gyerek" összeszedte a gombolyagokat, amikké a fák váltak, és ezekkel, mint bordó almákkal és sárga narancsokkal, spirálalakban szálldostak. Ezután, mintha egy emberek számára nem érzékelhető jelet kaptak volna, a teljes kimératömeg a tó felé indult, elhagyva a szigetet.

nem volt a helyén — hang-

Elsőnek Viola kezdett

talanul felszállt, és eltűnt a

cselekedni.

sötétben.

ta Nailát, és a zsiliphez

Reggel Viola kiugrott az

Karon

fog-

ráncigálta. Egymásnak se-

ágyból és felsikított ijedté-

gítve

ben, akkora robajjal és sü-

vesztették

gyorsan a

összenövarratokat,

befűzték a csatokat.

völtéssel tört ki a gejzír. A számítások bejöttek: a fél eget szivárvánnyal s a

A

szalonban magából kikelve üvöltött Constandi: — Mindenki a kocsikba!

bázis kupoláját vízpermettel borítva, ott tornyoso-

Joggal tartva a tülekedés-

dott az erdő fölött a ha-

től, a lányok kiugrottak a zsi-

A

lipből. Odakint sűrű, mellka-

szél messzire szétterítette

sig érő talaj menti köd volt.

a gőzfüggönyt, mint egy

Ebből keltek ki, egyenként

talmas fehér oszlop.

a zászlórúdról.

kigombolyítva ormányaikat a

kimérák egy csoport-

szemmel láthatóan megritkult

lobogót A

ja őrült forgószélként ke-

„polipok". A maradó kimé-

ringett. A fülkékből, amik a peremen helyezkedtek

rák nem repültek. Csak a lábak elől ugrott félre néhány

el, álmos „közvetlenek" szállingóztak ki a szalonba al-

láthatatlan óriás, léghullámmal fodrozva a ködöt. Fél-

sóingben és fürdőnadrágban. Csak Spiridon érkezett

úton a gravijáróhoz Ragnar beérte a lányokat.

ragyogó hófehér ingben, frissen borotválkozva és tö-

Viola helyből legerősebb fokozatban indította a

kéletesre fésült választékkal, mint aki már rég felkelt,

járművet. Tudta, hogy Spiridon emberei erre nem ké-

és azóta készülődött az ünnepségre. Bejött, elegáns

pesek, és ez gyerekes örömmel töltötte el. Egyre zsu-

gesztussal a szeméhez emelte a távcsövet, és hango-

gorodott a sziget — egy szappanhabpaca a sötétkék

san kiáltott valamit görögül.

tükrön. A köves káosz közepette jött szembe néhány

A z erdő már ott sem volt. A „polipok" lehervad-

tavacska, amiken pókként szaladt a nap. A csapat

tak, pillanatok alatt összegömbölyödve a forró zuhany

sötét vonulata kanyarodot, s Viola hirtelen irányt vál-

alatt,- összecsomagolták elefántfül-szerű leveleiket, slag-

tott. A nap ívet leírva a hátuk mögé iramodott. Bal

ként összetekerték a szárukat és reszkető gombolyag-

oldalon visszavert fény villant a központi bázisról, s a

ként hevertek szanaszéjjel az egész szigeten, amely hir-

kopár röghegységben elveszett a láthatáron a Perun pi-

telen szélétől széléig beláthatóvá vált. Aztán hörögve

ros-fehér sakktáblás kupolája.

Dt>

GALAKTIKA 176

62

Összezavarva a gondolatokat zakatolt a sisakrádió-

Es hirtelen oroszul kezdett Puskint szavalni:

ban Constandi előírásos szövege: — ...a váratlan tömeges

migrációt,

magukhoz

véve a „polipok" spóráit. A régi helyen kizárólag je-

Raj raj után száll sok ördög Határtalan magasra,

lentős korral járó méreteket elért kimérák maradtak, va-

Panaszosan sír és dörmög

lamint repülésre képtelen fiatal utódok. A z irány dél-

A szivemet szaggatva

keleti, a sebesség körülbelül ezer kilométer óránként. A megfigyelést Mgeladze pilóta vezeti, a gravijáró

Egyébiránt, bármi is volt, ami a kimérákat a levegő-

személyzete: Sekirova és Danielsen. Küldök további

ben tartotta, a sötétben nem működött, s a levélsze-

két gravijárót. Pilótáik...

rű testek sűrűn hullottak a széles folyóra. A fortyogó

Erre válaszul pedig Nguyen Chong kapitány fej-

láp mögött kráterek füstölögtek. Valószínűleg a költözőknek pont ilyen területre volt szükségük, amely

hangján: — Igen-igen. Követtük a láthatárig a telelokátorral.

hasonlított a szülőföldre: talán a vulkánok vagy a gej-

Legyenek óvatosak, ne okozzanak felfordulást és ne

zírek tevékenysége elengedhetetlen feltétele a „poli-

keveredjenek bele semmibe!

pok" spórává változásának...

— „ N e keveredjenek bele semmibe!" N o hiszen! — nevetett Viola.

A fáradtság nem maradt következmények nélkül — Violának nem sikerült tisztán landolnia a gravijáróval.

A z élet megállíthatatlanul dagad az értelem élesztőjén, porrá zúzva a legszörnyűbb akadályokat; elárasztja

Féloldalasan szállt le egy zátonyra, mélyen felszántva a jármű lelógó oldalával a vizet.

a bolygókat, lefolyik róluk, és már a mérhetetlen, halálos

A kiterült kimérák csendben mászkáltak a köves lej-

távolságokba szállnak törékeny cseppjei — annak a meg-

tőn, hártyáikat vonszolva, amelyek felvették a kövek

állíthatatlan áradatnak az előhírnökei, amelyben előbb

formáját. A part felett, mint tej a vízben, lustán gomo-

vagy utóbb elmerülnek a galaktikák... A z élet ereje hajt-

lyogva és szétterülve terjengett a gőz.

ja a kimérákat egy rövid nap alatt félkontinensnyi távolságokba a szülőerdejük spóráival. Es ugyanez az erő,

Ragnar hátrahajtotta a kocsi kupoláját, kimászott, és csinált egy pár leguggolás-felállást.

amely azonos az egész világmindenségben, hajította

Egészen közel kikelt egy messziről hozott spóra:

ezernyi fényévekre az óvatos Nguyen Chongot, aki már

a felrepedt, ráncos héj úgy nézett ki, mint egy száj

biztosan nem fog nagyapái és dédapái mellett nyugod-

fülig érő vigyorral, ami gúnyosan kiöltötte a nyelvét.

ni a buddhista temetőben. Ugyanez a félelmetes és le-

Egy ökölbe szorított hőmérő higanyának sebességé-

győzhetetlen erő csinált kitűnő dolgozót a megfontolat-

vel, egyre nagyobb recsegéssel és ropogással kinőtt

lan Nailából, és ültette újra hajóra a háromszor elevenen

az „erdő". Nailát dühítette, hogy Ragnar nyugisan tor-

megégett Kunyicint. N e keveredjenek bele semmibe!

názik, mint reggelenként otthon, a Trondheim környé-

Violának hirtelen eszébe jutott Alekszej Szidorovics, és

ki villája előtt, és kiabálni kezdett, kezével végigmutat-

szárnyaló lelke egyik zugában gyengédség mozdult.

va a part vonalán:

A régi, lepusztult hegyláncok körül parázsként ég-

— Nézz már körül! Nézd meg, milyen ügyesek!

tek az „esernyők" sikságai. S mintha tintát öntene

Erted? Ezek gyerekek, fiatalok, akik új országban ren-

rájuk, bíborszínű falként mászott rajtuk a terminátor vo-

dezkednek be!

nala. Naila, belefáradva a feszült figyelésbe, lehunyta a szemét, és kicsit morgolódott, hogy nem lehet

— Nézem, nézem — válaszolta kissé szégyenkezve Ragnar, és abbahagyta a gyakorlatokat.

levenni a sisakot, s elhelyezkedni úgy, ahogy szeret: A

...és felnőnek a sápadt, puha utódok a szigeten, a

xenomikrobiológusnak viszont minden kényelmetlen-

macskamód összegömbölyödve Ragnar mellett.

Meleg Tavak között, és elmesélik nekik az öregek,

ség lényegtelen volt, még rózsaszín orcái sem sápad-

hogy az új nemzedék kötelessége szűz földeken új ott-

tak el, s úgy csodálkozott rá, csettintgetve nyelvével:

hont építeni. Es újra kitör a nagy gejzír, és a Kiméra

— Nem semmik a lepények, hogy ekkora tempó-

vulkánkitöréseken edződött „flórája" szoros csomók-

ban repesztenek! Nem, öcsikém, az ő hártyáikon így

ba gömbölyödik. Akkor a fiatalok felkapják a spó-

nem lehet repülni — itt valami más van, még az is le-

rákat, és elvetik őket... Vajon mi nem ugyanezzel va-

het, hogy antigravitáció...

gyunk elfoglalva? Salán elmúlik néhány évszázad, és

GALAKTIKA 175

*

63

kialakul egy új, most még elképzelhetetlen egysége az

Szegény kicsik!

úttörőknek — embereknek és kiméráknak.

A gonoszság sokarcú és váratlan, főleg az új, isme-

Viola a parton sétált, óvatosan kerülgetve a mász-

retlen ösvényeken.

káló utódokat. A z „erdő" már elérte normális magas-

Szemmel láthatólag ugyanazokat a következtetése-

ságát, és teljesen sötét volt a belsejében, ahol csak a

ket, mint Viola, levonta a rozsdás vason kaparó kés-

kis kimérák apró, kékes Fényei világítottak, amelyek a

ként recsegő Kunyicin is:

felnőtteknél fény szórószerű re erősödtek. Ekképpen,

— Te rohadék!

saját fényüknél építkeztek a költözők. Viola látta a

Néhány újabb kis teremtés szállt a hívogató hátra.

karószerű, vastag „gyökerek" alól kimászó, a folyó vi-

De Violának elég volt Alekszej Szidorovics ordítá-

zébe csobbanó, fecske sebességével úszó árnyakat...

sa,- pontosan tudta, mit tenne az a „Te rohadék!" fel-

Hátrébb Naila és Ragnar társalgott. A helyzet ün-

kiáltás után, ha itt lenne, mellette. M i t tenne, akár azt

nepélyessége még a vastagbőrű norvégot sem hagyta érintetlenül, aki most színházi suttogással beszélt.

is kockáztatva, hogy újra megég elevenen. Es Viola habozás nélkül kitépte a leplombált pisz-

— Ocsikéim — lelkendezett Naila —, csak nem re-

tolytáskából a paralizátort, amit minden olyan útra

pült velük egy nagy? M i n t egy tanító, ugye? Es mi-

előírtak, ahol előfordulhat értelmes, ám ismeretlen

ért nem vettük észre?

élet. Ebben a pillanatban köpött az elektromosság-

A szárak között egy hatalmas kiméra kettős oldalfé-

ra, a gamma-sugárzásra, az ultrahangra, mágneses me-

nyének holdudvara fénylett. O t t feküdt, beborítva egy

zőre, és még ki tudja mire, amit ez a rohadék esetleg

egész tisztást, kövér és vonagló, mint valami nagy nyelv,

kibocsájtani képes.

és a hátán máris elhelyezkedett legalább tíz kicsi...

— N e bántsd! Mindannyiunkat elpusztítasz! — ki-

Viola egészen biztosan tudta, hogy felnőtt kiméra a

abálta közvetlenül a dobhártyájába Ragnar, fájdal másán elkapva a vállánál fogva. Naila váratlan erővel fél-

csapatban nem repült. M e g egyébként sem volt a Meleg Tavaknál ilyen

relökte egy közeli fatörzsre.

méretű és kinézetű: kerek, mint egy palacsinta, vas-

Viola az ajkába harapva lőtt. A lény felemelte,

tag, repülésre alkalmatlan oldalakkal, fehéres, már-

majd visszaeresztette az elülső szélét. Hatalmas hul-

ványszerű foltokkal a bőrén...

lám vonult végig a testén, amiről ijedten felszálltak a

— Ime az átmeneti formátok, méghozzá élő való-

kicsik, elszakadva a hirtelen meggyengült tapadóko-

jában — recsegte borúsan Kunyicin hangja, amihez

rongokról. A több tonnás táncoló gomba vagy száraz-

Tosiko Jotszuja dallamos hangján helyeselt:

földi medúza előtt állva, amely hol kimutatta, hol elta-

— Igen, valószínűleg rokoni zsákutca-ág, hasonlóan a mi gorilláinkhoz... Vagy talán egy teljesen másik faj? Vagyis

az

„erdő"

fölött

már

köröztek

a

karta a hasa alatt vonagló szörnyű tapogatókat, Viola addig lőtt, amíg a lény el nem vesztette a mozgási képességét, és agya ki nem kapcsolt.

telelokátoros gravijárók. De azok, akik ott, a képer-

Akkor pedig, meggyőződve a győzelméről, meg-

nyők előtt ültek, nyilvánvalóan nem értették azt, ami

könnyebbülve eleredt a könnye. Naila megpróbálta

a hirtelen megvilágosodás nyilvánvalóságával leesett

megsimogatni, de ellökte a kezét. Teljes erőből zoko-

Violának. Ragnar a köréje fonódott Nailával szintén

gott, nem törődve vele, hogy hallja a Perun egész le-

nem értettek semmit,- még akkor sem, amikor elrugasz-

génysége, a legyőzött félelem és a sikertelen kapcso-

kodott az óriás hátáról az egyik kicsi, de nem szállt

latfelvétel miatti elkeseredettség hatására. Gyerekkora

fel — valami kőkeményen tartotta, miközben különbö-

óta nem sírta így ki magát.

ző fényekkel világított, és vergődött, mint egy lepke a kézben... A többiek is vergődni kezdtek, próbálva

Megint megérintette valami a gallérját... Hirtelen, dühösen megfordult.

elszakadni, de nem tudtak, majd mind elernyedtek, la-

Körülötte furcsán, szinte meglepetésükben hajla-

posak lettek, és mindenki szeme láttára elfehéredtek.

doztak a „polipok". Fentről fényszórók világították

Es akkor, az erőtlen, partra vetett medúzákhoz ha-

meg a tisztást az emberekkel és a paralizált ragadozó-

sonló kicsiket nézve Viola hirtelen megérezte, hogy

val, Viola vállán pedig, folyamatosan mozgatva hártyá-

halottak. Halottak a fiatal úttörők, a fáradt fiatalok,

it és sűrűn lélegezve bársonyos hátával ott lapult egy

akik örömmel gyülekeztek az „öreg" hátán az otthon

univerzális kiméra.

és kényelem ismerős jelzéseinek bedőlve...

Nagy Dániel fordítása

World of W a r c r a f t AVlVENDI UNIVERSALGAMES pénzügyi jelentéseit igazán emberpróbáló feladat átnyálazni, hiszen e dokumentumok nem kevesebb, mint 51 oldalnyi, többségében kívülállók számára érdektelen adathalmazt tartalmaznak. A k i k mégis veszik a fáradtságot, érdekes dolgokra bukkanhatnak, jelen esetben a kitartás jutalma a W o r l d of Warcraft tervezett megjelenési dátumainak ismerete. A készítők szándékai szerint ugyanis az utolsó simítások elvégzése után eme remeknek ígérkező M M O R P G az Egyesült Államok területén már novemberben, míg az öreg kontinensen három-négy hónappal később, 2 0 0 5 elején lesz megvásárolható. N e feledjük azonban, hogy ezek az adatok csupán — a mostanság népszerű kifejezéssel élve — „tájékoztató jellegűek". ""í Csak remélni tudjuk, hogy az orkok és emberek világába tett kalandozásunk kezdete nem csúszik tovább.

HALF-LIFG 2

CSAK

DVD-n

NÉHÁNY ÉWEL EZELŐTT csendes beletörődés-

TWILIGHT W R R HFTER THE FRLL

sel fogadtunk volna egy ilyesfajta hírt, most azon-

1ÁLAN

ban megkönnyebbült sóhaj hagyja el ajkunkat.

interneten

A

Half-Life 2 ugyanis — a nagy kacsaúsztató

okok egyértelműek, hiszen a fejlesztők szempontjá-

NINCS

IS

keresztül

NÉPSZERŰBB

játszható

MŰFAJ

a

kizárólag

szerepjátékoknál.

Az

másik felével ellentétben — Európában nagy való-

bói egy ilyesfajta produktum aranytojást tojó tyúk-

színűség szerint, Angliában viszont biztosan csak

ként is funkcionál, a játékosok pedig — egy csekély-

D V D - n lesz megvásárolható, mely természetesen azt

ke összeg havi rendszerességgel történő befizetése el-

is jelenti, hogy megmenekültünk nem kevesebb, mint

lenében — fantasztikus közösségi élménnyel lehetnek

6 darab CD-től. (Legutolsó információnk szerint

gazdagabbak.

még novemberben boltokba kerülhet. A z amerikai

Smiling Gator Productions új játéká-

GameStar magazin már tesztelte is a játékot, ami

val sem, melynek vizuális gyönyöre-

Nem

lesz ez másképp a

újabb bizonyíték arra, hogy teljesen elkészült. M i -

it a Half-Life 2 motorja kelti majd

vel a H L 2 motorját több fejlesztő cég is licenszelte,

életre. Ezen engine-licencelési dön-

ha nem igyekeznek a piacra dobással, extrém eset-

téssel a Smiling Gator lett a har-

ben előfordulhat az is, hogy egy klónnal hamarabb

madik cég, mely az idei év egyik

játszhatunk, mint az eredeti játékkal... a szerk.)

legígéretesebb játékának lelkét vásárolta meg, hiszen nem is olyan rég a Vampire: The Masquerade — Bioodlines

fejlesztői

és

az

Arkane Stúdiós szakemberei is e mellett tették le voksukat. A T.vilight War egyik legszokatlanabb újítása a harcrendszer, melyben — a kalandozással ellentétben — first-person nézetből vívhatjuk meg csatáinkat őshonos kreatúrákkal, vagy rosszabb esetben unatkozó játékostársainkkal.

A múlt A

Homeworld és az Impossible Creatures

Marine-ok állnak, ezek a vallási fanatizmustól hajtott

után a Relic nagy fába vágta a fejszéjét, olyan vállal-

elitkatonák alkotják az emberi faj hadseregének a gerin-

kozásba fogott, mely ez idáig senkinek sem sikerült.

cét. Rendkívül fegyelmezettek, gondolkodás nélkül vég-

A Warhammer 4 0 0 0 0 világát már több fejlesztő-

rehajtják a kapott parancsot. A primitív orkok egészen más felfogásban küzdenek, ők nagy tömegben ér-

csapat is megpróbálta számí-

zik elemükben magu-

tógépre vinni, de ezek a kísérletek rendre kudarcba fulladtak. A

ijW

fantasy és

ÉBj

a sci-fi ötvözetén ala-

^

puló világ ó r i a s i r a j o ^ ^ ^ gótábort

tudhat

magáénak

játékosok

nem haraptak

rá. A

r v*

"

i ^ r

májusi E3

óta azonban minden megváltozott,

W 'ÉaL

nikba esve menekülnek. A harma^

l r

LT.

í|

'.; ^

sé^é^^eszik ^

^

a többi-

ekkeí. A rosszfiúkat a Chaos Marineok képviselik ebben a játékban, az ő

"

soraikban olyan ex-Space Marine-okat

zönség működés közben a Dawn of

t

H

• '

találunk, akik a Káosz erőinek befo-

i^^íjirfr •

Wart. A bemutató mindenkit lenyü-

V

dik csoport a titokzatos idegen faj, az e'daroké. O k a technológiájuk segít-

'

ott láthatta ugyanis először a nagykő-

gözött, a média az egekig magasz-

vetni néhány keményebb egységét ellenük, s máris pá-

t i

7

eddig

. ty^sZ^r

H < ffe

I V ^ ^ B r ISS

a táblás játékok piacán, de a számítógépes

J0&

# C, j X

l
^ i í l

H^^tj^K

í

lyása alá kerültek, és korábbi 3

társaik ellen fordultak.

\

talta. A z őszi megjelenést mindenki tűkön ülve várta, az időközben megjelent demo csak olaj v o l t ^ . ^ r e .

A z egyjátékos hadjárat végigjátszása után szomorúan kellett megállapítanom, hogy a 11 küide-.. tésből álló egyetlen hadjáratban csak a Space

A jelen

A z eredeti táblás játékrendszer bonyo-

M a r i n e - o k oldalárKSásilhatunk be az ö l d ö k l é s b e . ^ ;

lult szabályait a Relic kitűnő érzékkel hajította a kuká-

A l i g műteni* hinni a s z e m ^ n í i e k , amikor 1 0 - 1 2 ^ J j

ba, csak azokat a részeket hagyták meg, melyek a szé-

*"óra"j'StéSdő után hlTtele^ véget ért a hadjárat, rá-

lesebb tömegek számára is érthetőek és fogyaszthatók.

adásul a befejezés előrevetítette a kiegészítő leme-

A játékban négy, egymástól teljesen eltérő faj található,

zek szükségességét. Tény és való, hogy a Warcraft

igazi csemege mindegyik. A középpontban a Space

III két évvel ezelőtt elkényeztetett minket hatalmas

GFLLTTTIITT 176

66

hadjáratával, jó lett volna most is valami hasonló

va, ez az egyszerűsítés nagymértékben hozzá is járult

élményt kapni.

az alkalmazhatóságához. Mindössze annyi a felada-

A kurta hadjáratban csalódott játékosokat egye-

tunk, hogy elküldjük a csapatunkat az egyik bomba-

dül a többjátékos rész kárpótolhatja, mely zseniális-

tölcsérbe, az ott kapott védelemmel már nagyobb

ra sikeredett. Itt már mind a négy fajt letesztelhetjük,

túlerőt is képesek feltartóztatni. Nagyon hasznos újí-

akár interneten, akár helyi hálózaton keresztül.

tás még az osztagaink továbbfejlesztése is. Alapból

A WarhajgjTier 4 0 K játékmenet tekintetében nem

mindössze négy gépfegyveres űrgárdista tartozik az

igazán tér el napjaink modern RTS-eitől. A fejlesztők

osztaghoz. Menet közben aztán feltornászhatjuk ezt

a végletekig leegyszerűsítették a menedzsment részt,

a létszámot kilencre, rendelhetünk melléjük parancs-

inkább az akcióra koncentráltak. A z egységtobor-

nokot vagy gyógyítót, felszerelhetjük őket gépágyú-

záshoz, fejlesztéshez és építkezéshez mindössze két

val, lángszóróval, plazmaágyúval vagy akár rakétave-

erőforrás szükséges, ezeket a térképen elhelyezett stratégiai pontok elfoglalásávjk-jjlgtve energiatermelő épületek felhúzásával gvűjthdijük össze. A fontosabb újítás.ok-között kell piegemlítenünk a* morált és a terepen található bombafölcsérek fedezékeit. A morál nagyon fontos jeljgmző, csata közben gyakran veszítik el harci kedvüket az egységeink. Ez azonban nem jelenti azt, hogy cserbenhagynának, tovább harcolnak, de a harci értékük alaposan leromlik. A morál lerombolásához nagymértékben hozzájárulnak a különleges fegyverek, főként a mesterlövész puska és a lángszóró alkalmas a harci kedv lelohasztására. A fedezékek használata nem lett túlbonyolít-

/

f

e

_

-

V

tővel is. A kilenc katona közül négynél lehet meg-

zátartozik a vér és az erőszak is, a Relicnek mindkét

változtatni a fegyverzetet, ebben teljesen szabad ke-

elemet sikerült úgy ábrázolnia, hogy az ne keltsen vi-

zet kapunk. Amennyiben úgy gondoljuk, hogy az

szolygást a játékosból. A zenéről elég, ha csak annyit

ellenség harci gépekkel fog támadni, akkor érdemes

mondok, hogy korunk egyik legtermékenyebb és leg-

négy rakétavetővel megerősíteni a csapatot, de ha ar-

sikeresebb zeneszerzője, Jeremy Soule (Morrowind,

ra számítunk, hogy temérdek ork gyalogossal kell fel-

Icewind Dale, Neverwinter Nights...) komponálta.

vennünk a küzdelmet, akkor inkább a lángszórókat ér-

A bevezető animáció lélegzetelállítóan izgalmas és han-

demes használni.

gulatos, kár, hogy csak ez az egy szerepel a játékban.

Grafika és zene terén sem kell szégyenkeznie a

A hangok terén már nem ennyire rózsás a helyzet, az

Warhammernek. A játékmotor az Impossible Creatures

erős akcentussal karattyoló orkoktól eltekintve meglehe-

engine-jére épít, persze alaposan feljavítva azt. A grafi-

tősen jellegtelen szinkronhangokkal találkozunk.

kusok nagyon szép munkát végeztek, igényesen kidol-

A játékmenet az első néhány küldetésben lebilin-

gozták még a legapróbb részleteket is. A különdíjat

cselően gyors és izga|rnas,_Azí:án ahog/líaladunk elő-

azonban vitathatatlanul az animátorok érdemlik meg,

re a történetben, rá' kell döbbennünk, hogy minden

még nem találkoztam olyan valós idejű stratégia játék-

pályán ugyanazt a stratégiát kell követnünk. M i n d -

kai, mely ilyen magas színvonalon animálta volna meg a

összejg-,eJső néhány perc húzós, abban a pillanat-

játékban szereplő karaktereket és harci járműveket. Sze-

ban, amikor három-négy űrgárdista osztag vigyázza a

gélyes kedvencem az orkok őrtornyában szolgálatot tel-

bázisunkat már nyert ügyünk van. Mindössze annyit

jesítő nagyorrú, nagy füjú7?leapró termetú~orfc^ki kö-

kell tennünk, hogy fejlesszük maximumra az egységein-

itelességtudóan pásztázza gépágyúja mögül a térepftT

ket és nyomuljunk előre az ellenség bázisa felé. Felejt-

de aztán elunja magát, és elbébiskol. Néhány másod-

sük el az óvatos taktikázást, felejtsük el az átgondolt

perc után azonban felriad, majd kapkocjya forgatja ide-

stratégiákat! Ez nem az a játék, itt menni kell előre és

oda a fegyvert félelmében. A brutális -világhoz hoz-

darabokra tépni azt, aki az utunkba áll.

A

jÖVŐ

Bevallom őszintén, kicsit csalódtam a

Dawn of Warban, az előzetesek és a demo alapján többet vártam tőle. Gyanítom, hogy a kiadó üzletpolitikájában jelentős szerepet játszanak a majdani küldetéslemezek, de ez egyáltalán nem vigasztal. A

Warcraft III már két éve meg-

gm M Ék I

mutatta, hogy milyennek kell len-

A

ni egy igazán jó stratégia játéknak.

11 |

Kár, hogy ebben az egyben nem

JK

próbálja meg lemásolni őket a kon-

^ J I

kurencia.

^r Mocsy

M /

I •

/_ ll\ /

w HJ

EBéííIHbB

Rémházasság jókora hozománnyal, de sovány lagzival

N

gyengébbeket is élvezettel gyilkolgatja?), sáskapo-

„halált" és „ragadozót", mivel a VHS-korszakban

dult a fejükben (és később sem az ő ötletük volt)

megalapozott rajongásom sokkal inkább az erede-

a Predator csillagközi harcosainak és a banánfejű ré-

ti angol elnevezéseket rögzítette bennem, mintsem

mek mondakörének az összekötése. A korai össze-

EM TUDOM, HOGY ILLIK-E számtalan új-

donsült A l i é n és Predator rajongót el-

fájú humanoid harcosokkal. M á r p e d i g ez badar-

kedvetlenítenem (szándékosan nem írtam

ság, hiszen az A l i é n alkotóinak még meg sem for-

a magyar műfordítások egyik elrettentő példájaként bemutatható „halálosan" rossz elnevezéseket). Ugyanis az univerzum legrémesebb lényeinek egy ringbe

eresztése

kapcsán

számtalan

olyan mendemonda kering a rajongói körökben, miszerint az A l i é n

(Nyol-

cadik utas: a Halál) című filmben először felbukkant visszataszító, élő emberbe petéző rémségek már kezdettől fogva egy képzelt világba tartoztak a Predator filmekben később megjelent gladiátorszerű (ámbátor kissé jellemhibás — hiszen milyen harcos az, aki a

GFILFIKTO 176

69

boronálás első halvány momentuma a Predator má-

aknázta ki a történetben rejlő lehetőségeket. De

sodik részének a végén található ugyan, amikor a

talán j o b b is így. A felszínes karcolgatás legalább

megtépázott főhős a föld alá rejtett űrhajó szenté-

nem rombolja le otrombán a savas rémek és a ke-

lyében a trófeák között mintegy mellékesen megpil-

gyetlen kozmikus gladiátorok nagy nehezen össze-

lantja a Nyolcadik utas: a Halálból megismert rem-

hozott világának amúgy is ingatag alapjait, hanem

ségek egyikének koponyáját, de ez akkoriban még

távolságtartón inkább az akcióra, a két rémes faj

nem volt t ö b b , mint a film alkotóinak zseniális ötle-

egymás elleni küzdelmére, a trancsírozásra összpon-

te, és egyben őszinte tisztelgés a nagy sikert elért

tosít. Ezért egyrészt szomorú vagyok, hiszen a film

A l i é n című klasszikus előtt. A

két rémcsalád egy

megjelenése előtt profin adagolt sajtóanyagok azt

történetbe ágyazása sokkal inkább a jóval később

sugallták, hogy egy vérbeli A l i é n vs. Predator ra-

piacra d o b o t t könyvek, képregények, videó- és

jongót tisztelhetünk a rendezőben, akitől azért azt

számítógépes játékok érdeme, s bármennyire csá-

reméltem, hogy kissé mélyebben beletúr majd a

bító a hátborzongató gondolat,

miszerint eleve

két faj között feszülő ellentétekbe, és az egész tör-

egy nagy történet az egész, sajnos mégsem az.

ténet jobban kötődik majd a korábbi filmek ese-

Utólag igen nehéz összefésülni két teljesen eltérő

ményláncolatához. Másrészt tisztelem is a rende-

világot

— ez

kizárólag

mesternek sikerülhetett,

Asimov aki olyan

varázslatosan fonta egybe robotos történeteinek és alapítványos regényeinek univerzumát, hogy igen nehéz ellentmondást, hibát találni bennük —, és bizony ez meglátszik az j

A l i é n vs. Predator sztorik furcsa házasságán. A z első (mert valljuk be, biztosak vagyunk benne, hogy lesz még t ö b b is) A l i é n vs.

Predator

film ehhez nem tud vagy nem mer túl sokat hozzátenni, szinte már fájó, hogy a rendező mennyire nem

vfB l ÉWM." "• • j

•'f

* 1

\I

%\\

\

I

II

n, m *

f

5 '

....

f

te l : ' / ...

i

j

i

" 1

zőt, mert úgy látom, hogy megérezte a rajongók

tenciál messze nincs kihasználva dramaturgiai síkon.

érzékenységét, és inkább nem piszkált bele olyan

Igazán kár érte. Ennek ellenére a könyvek és kép-

dolgokba, amelyekből csak rosszul jöhetett volna

regények ismerői nem fognak csalódni, hiszen egy

ki. Ez is egy szempont. A végeredmény azonban

rendkívül látványos mozgó illusztrációt tehetnek

ennek köszönhetően meg sem közelíti az Alién

eddigi gyűjteményükhöz, akik meg első körben té-

vs. Predator könyvek, képregények és a korábbi

vednek be a rémpofák univerzumába, talán kapnak

Alién filmek olykor meglepően gazdag, túlzás nél-

egy kis késztetést, hogy megnézzék a klasszikus elő-

kül akár elgondolkodtatónak is nevezhető történe-

döket is. Milyen szerencse, hogy az A l i é n sorozat

teit. A látvánnyal és a vizuális stílusjegyekkel sem-

(második) díszdobozos kiadása nemrég került a

mi gond — még Giger mester is elégedett lehet

boltokba, és a Predator filmek is elérhetők az üzle-

azzal, ahogy a legújabb filmben váladékoznak bor-

tekben, tékákban, igaz, messze nem olyan igényes

zalmas agyszüleményei —, de a sztoriban rejlő po-

kiadásokban, mint az A l i é n mondakör darabjai. A magyar könyveket már keményebb dió beszerezni, hiszen csak használtan lehet a régebbiekhez hozzájutni, a képregények esetében meg marad a külföldi beszerzés (vagy a webes források), de azért egy vérbeli A l i é n vs. Predator rajongó be tudja gyűjteni a betevőt. A filmet viszont nem hiszem, hogy többször megnézné moziban — inkább megvárja a D V D - v i d e o • -"^Éa

kiadást, hátha ott kap még valami ütőset mellé.

— Runoif Einarsson vagyok, Ottar Thorkeisson,

- Gif th it nafnl A danskar szavak szinte ugattak az autórádióból, túlvisítva a motor és a kerekek zúgását. „Igazolja magát!" laszón Philippou felnézett az égre a buboréktetőn át. Kék csíkot látott két bozontos

^ ^

Norland kormányzójának osztagából. Üldözök valakit, aki bajt hozott saját fejére. Közölje a nevét! Runoif, gondolta laszón. Emlékszem rád, komor és szálfatermetű, ami tyrker elődökre vall, míg kék sze-

zöld fal között,- fenyőerdő övezte az

med inkább az ősrégi Thuléból származhat. A z a fe-

utat. A napsugarak visszaverődtek a fen-

le azonban, amely csendben figyelt, így szólt: Nem,

ti gyilkoló gépről, amely üvöltve ereszke-

itt egy kicsit megkevertem a történelmeket.

dett, majd tett még egy kört fölötte.

Nálunk

erüthraiak az autochtonok, a te európai őse•f-

Hűvös izzadságcseppek indul-

id országa Danarik.

tak el a hóna alól lefelé, egészen

— Xipec a nevem, ke-

a bordákig. Nem esem pánikba,

reskedő vagyok

gondolta agya egy szögletében.

cóból — mondta.

Isten talán megsegít. Valójában

*

jól begyakorolt rutint hívott se-

általán

B---3S6—

gítségül, a pszichoszomatikát. Irá-

Poul

.

tott

MeyaEgy-

nem lassíhatár

csak néhány stadionnyira volt, így vadul vezetett

Anderson

egész éjszaka, amióta elmenekült a kormányzó kastélyából. Kevés esélye volt, hogy olyan messzire jusson, de minden kerékfordulat közelebb vitte céljához. Ilyen sebességnél az erdő elmosódott mellette.

1}- M> jenn€> ha...? A fantasztikus irodalom egyik legősibb kérdése ez. Elképzel, világokba repít minket, melyek olykor, meglepő módon, itt vannak körü&z „w " tünk< Csak az a „ha", az választja el tőlünk őket. Poul Andersonnál ez a Jha egy olyan Amerikába kalauzol el minket, amelynek urai az egykori vikingek és kalandozó magyarok leszármazottai. Hát, lássuk, mi lenne, ha...? nyítsd a tüneteket, lélegezz mélyeket, lassítsd a pul-

— Ez esetben sajnálom, hogy feltartóztattam — pat-

zusod, és a halálfélelem kezelhető szintre csökken. Fi-

togott Runoif hangja. — Kérem, hívja a kormányzót,

atal volt, épp ezért sok veszítenivalója akadt. A m az

ő majd elküldi az önnek járó aranyat, amiért megsér-

eutópiai filozófusok mindent megtanítottak a rájuk bí-

tettem a jogait. Mégis, arra kell kérnem, álljon meg

zott gyermekeknek. Férfi leszel, mondták neki, s az

és szálljon ki az autóból, hogy az arcára irányíthassam

emberiség nagy vívmánya, hogy nem az ösztöneink és

a távollátót!

reflexeink vezérelnek bennünket; szabadok vagyunk, mert uralkodni tudunk önmagunkon.

— Miért? — Ismét nyert egy-két másodpercet. — A z Anyaföldről — Európából — látogató érke-

Senki nem nézné átlagos norlandi polgárnak, vagy

zett Ernvikbe. Ottar Thorkeisson nagylelkűen ven-

„békétlennek", ahogy a helyiek mondják. Ha más

dégül látta, cserébe ő olyat tett, amit csak a halá-

nem is tűnt volna fel, hellén akcentusa túl erős volt.

la tehet jóvá. Ahelyett, hogy kiállt volna Ottarral a

Ha csak néhány percig is, de talán félrevezetheti a

Valfielden, ellopott egy autót, pont olyat, mint ez,

fenti pilótát, hogy az elhiggye, e történelem más tarto-

majd elszökött.

mányából érkezett. Megtévesztésként elváltoztatta a hangját, a szükséges arroganciát színlelve. — Ki maga? M i t akar?

— Nem lenne elég senkiházinak bélyegezni őt a nép előtt? — Ennyit azért megtanultam a barbár szokásaikról!

— Furcsa ezt épp egy meyacóitól hallani! Azonnal álljon meg, vagy lövök!

hálva feküdt,- szívdobogása majdnem elnyomta a rigó dalát a feje fölött.

laszón észrevette, olyan erősen szorítja össze foga-

Aztán a zaj abbamaradt. Runoif bizonyára vissza-

it, hogy az már fáj. Hádészre, hogyan emlékezhetne

ment urához. Ottar lovakat és kutyákat küld majd,

valaki a földrészt felosztó apró régiók százaira, vala-

ez az egyetlen mód, hogy rátaláljanak. A m laszón ka-

mennyi szokásukkal együtt? Westfall fantasztikusabb

pott néhány óra előnyt.

keverék volt, mint a Föld bármely zuga abban a tör-

Mindezek után összeszedte magát, felült es gon-

ténelemben, ahol Amerikának hívták a helyet. Nos,

dolkodott. Ha Szókratész, miközben a bürök kihű-

gondolta, mindjárt kiderül, mennyi az esélye, hogy is-

tötte tagjait, megosztotta bölcsességét Athén ifjaival,

mét Eutópia legyen a neve.

laszón Philippou is képes megbecsülni saját esélyét.

— Rendben — mondta. — Nincs más lehetőségem, de tényleg kártérítést fogok kérni az inzultusért.

Elvégre még nem volt halott. Számba vette felszerelését. Egy pisztoly, a helyi,

Olyan lassan fékezett, amennyire csak mert. A z

lassú típus,- egy iránytű; egy maréknyi arany és ezüst

út sötét, fekete szalagként húzódott előtte, fák al-

érme,- egy köpeny, a tunika-nadrág-csizma együttes fe-

kotta rengetegen át. Fogalma sem volt, irtották-e

lett hordható közép-westfalli viselet, amely takaróként

valaha ezeket az erdőket. Valószínűleg igen, ab-

is szolgálhat. Es persze saját maga, a legfontosabb da-

ban az időben, amikor az első fehér emberek a

rab. Magas volt és testes — szőke hajjal és rövid or-

Pentalimnén (ők O t Tengernek hívták) áthajózva

ral, a gall ősök örökségeként —, ráadásul olyanok

rátaláltak Ernvikre, ott, ahol Amerikában

Duluth

edzették, akik koszorút nyertek az Olümpeionon.

és Eutópiában Lükopolisz áll. Akkoriban Norland

Agya, összes idegsejtje még többet nyomott a lat-

rendkívül gyorsan terjeszkedett. A z t á n jöttek a da-

ban. Eutópia pedagógusai megalkották a logikát, az

kota és magyar háborúk, meghúzták a határokat. Fej-

öntudatot, a perspektíva olyan természetes volt szá-

lődött a kereskedelem — mostanában főleg a szinteti-

mára, mint a levegővétel; memóriáját képes volt úgy

kus anyagoké —, ami lehetővé tette az embereknek,

irányítani, hogy nem volt szüksége térképre, s egy sze-

hogy a hátországban űzhessék a számukra oly ked-

rencsétlen hiba ellenére is tudta, úgy nevelték, hogy

ves vadászatot. Háromszáz év alatt akármelyik erdő

meg tudjon birkózni az emberi szellem legfurcsább

visszahódítja a földet.

megnyilvánulásaival is.

Élesen kirajzolódott előtte a környék képe, úgy,

Es igen, mindenekelőtt oka volt rá, hogy éljen. Ez

ahogyan otthonról ismerte: rendezett ligetek és ker-

legyőzött minden vak vágyat, mely egyénisége foly-

tek, falvak, melyeket egyszerre terveztek szépnek és

tatására ösztönözte, melyet a DNS-molekulák sugall-

hasznosnak, a megművelt barna földdarabok karcsú,

tak, hogy még több DNS-molekula jöhessen létre.

atlétikus alakja, zene a holdfényben... M é g a rémes

Volt egy kedvese, akihez vissza akart térni. O t t volt

Amerika is emberibbnek tűnt ennél a vadonnál.

az országa, Eutópia, a Jó Földje, melyet az övéi két-

Mindezek eltűntek, elvesztek a téridő dimenziói

ezer éve alapítottak egy új kontinensen, maguk mö-

Ne

gött hagyva a gyűlöletet és félelmet, melyet Európa

sajnáld magad, te idióta! Fordítsd az energiád a túl-

jelentett; de magukkal vitték Arisztotelész munkáját,

élésre!

s végül megfogalmazták a Szintagmában: A nemzet

között, egyedül volt, s a halál az égen cikrált.

A z autó megállt, épp az út szélén, laszón megfeszítette izmait, kinyitotta az ajtót és ugrott. A rádió mögötte talán átkokat szórt. A

célja elérni a mindent uraló józanságot. laszón Philippou haza tartott.

repülő

Felállt, s délnek indult.

megfordult, s akár egy sas, lecsapott. Golyók záporoztak a nyomában.

Tetrád napja volt, amit a rá vadászok onsdagnak hív-

fák között volt, amelyek napfény-pettyes ár-

tak. Ugy harminchat órával később érezte, hogy már

nyékkal takarták be, törzseik masszív, férfias erővel áll-

a pentádon is túl van, inkább thorsdag lehet, nap-

A

tak körülötte, lombjaik olyan illatot árasztottak, amit

nyugta felé. Kitántorgott az erdőből, szája tele volt

bármely nő megirigyelne. Lehullott tűlevelek tompítot-

az anyaföld porával, hasa az üresség barlangja, térde

ták léptei zaját, egy rigó énekelt, s arcát könnyű szél

reszketett súlya alatt, viharfelhőnyi izzadsag sza-sc:

simogatta. A z egyik törzs mögé vetette magát, s zi-

bőrére, s a távolból hallotta a kopók csano asa:.

SGLftTllffl 176

74

Kürt harsant, hosszú, érces vicsorgás a tú'levelek

sen megtanították neki Westfall legfontosabb nyelve-

ívein át. A kopók megtalálták a szagát,- nem futhat el

it. (Kár, hogy nem voltak alaposabbak, és nem taní-

a lovasok elől, sosem láthatja újra a csillagokat.

tották meg neki a többit. De sürgősen helyezték át

Egyik keze fegyveréért nyúlt. Magammal viszek

Norlandba Megasztenész halálos balesete után, úgy gondolták, Amerikában szerzett tapasztalatai elegen-

néhányat. Nem. M é g mindig hellén volt, aki nem öl ok nél-

dők ahhoz, hogy boldoguljon ebben a történelem-

kül, még barbárokat sem, akik meg akarják gyilkolni,

ben, amely szintén nem alexandriai, és az igazat meg-

mert megszegte egyik tabujukat. A szabad ég alatt fo-

vallva az ilyen küldetések lényege épp az volt, hogy

gok állni, bevárom golyóikat. Eutópiára, a barátaimra

többet tudjanak meg a különböző Földek társadalmai-

és Nikire, szerelmemre emlékezve esem el.

ról.) Könnyedén ejtette ki az ural—altaji szavakat:

Ekkor észrevette, hogy elhagyta a fenyőerdőt, s

— Udv néked I Menekült vagyok.

már egy bükkösben jár. Fény aranyozta a leveleket,

A paraszt csendben, feszülten ült, a traktorról né-

simogatta a vékony, fehér törzseket. Es mi volt az a

zett le rá, s hallgatta az erdő mélyéről előszűrődő ku-

morgás a feje fölött?

tyaugatást. Továbbra is kezében tartotta a puskáját.

Megállt. Talán van még egy kapu. Majdnem

— Törvényen kívüli vagy? — kérdezte.

összeesett, de a szervezetnek vannak tartalékai, me-

— Nem e vidéken, szabadúr. — Még egy elneve-

lyekhez egy megfelelő felépítésű ember nyúlhat. Tu-

zés a polgárral — Békés kereskedő vagyok az Anya-

datából kitörölte a kutyák hangját, testének minden

földről. Ernvikbe mentem OttarThorkelsson kormány-

fájdalmát és kimerültségét. Lassan szívta be a leve-

zóhoz. O annyira felbőszült rám, hogy megszegte a

gőt, figyelve a nyugalomra és tisztaságra, elképzelte

vendéglátás szentségét, s halálomat kívánja. A vadá-

az oxigénatomokat, amint mélyen éhező szöveteibe

szai követnek, hallhatod őket jómagad is.

hatolnak. Lassulásra kényszerítette szívdobogását, pul-

— Norlandiak? De hát ez itt Dakotia.

zusa visszatért a normális szintre, megfeszítette, majd ellazította izmait, míg azok ismét szabályosan működ-

laszón bólintott. Hagyta, hogy fogai kivillanjanak koszos, borostás arcából.

tek; a fájdalom alábbhagyott, majd végleg megszűnt;

— Igen. Engedély nélkül léptek országodba. Ha

a kétségbeesés helyét átvette a nyugalom és a terve-

nem teszel semmit, belovagolnak a földedre, s elpusz-

zés. Ismét elindult.

títanak engem, aki oltalmadat kéri.

Szántóföldek tűntek föl déli irányban, a friss gabona eleven színben pompázott a nyugatról lassan áradó arany fényben. Nem messze hosszú, alacsony, csúcsos tetős farmépületek csoportja állt. Kéményfüst

A paraszt megemelte fegyverét. — Honnan tudjam, hogy igazat beszélsz? — Vigyél a vajdához! — mondta laszón. — Igy betartod a törvényt, és a becsületed is tiszta marad. —

festette be az eget. A m laszón szeme a közelben lé-

Nagyon óvatosan előhúzta pisztolyát, s csövével ma-

vő férfit követte. Egy traktorral dolgozott a földjén.

ga felé tartva a parasztnak nyújtotta. — Örökre az

Bár az elektromos motort már feltalálták ebben a világ-

adósod maradok.

ban, használata nem terjedt el ilyen messze északon, s

Kétely, félelem és düh váltakozott a traktoros fér-

laszón orrát megcsapta a benzinfüst. Ez a szag volt az

fi arcán. Nem vette el a fegyvert, laszón várt. Ha jól

egyik legundorítóbb Amerikában — abban a disznóól-

értelmezem a vonásait, nyertem néhány órányi életet.

ban, amit Los Angelesnek hívnak! —, de most tisztán

Talán többet, ez a vajdán múlik. Az egyetlen esé-

és erősen érezte, hogy ez az egyetlen reménye.

lyem saját barbárságuk kihasználása — hogy apró álla-

A férfi is észrevette őt, megállt, elővette a puská-

mokra bomlanak, őrült elveket vallanak a becsületről

ját. laszón két kezét felemelve közeledett, jelezve,

és betegesen ragaszkodnak a tulajdonhoz és a magán-

hogy békével érkezett. A paraszt kicsit megnyugo-

élet szentségéhez.

dott. Tipikus magyar volt: termetes, széles arccsontú, szakálla zsinórba fonva, ruháját színes hímzés díszítette. Tehát átléptem a határon, ujjongott laszón. Elhagytam Norlandot, Mielőtt

és Dakotia Vajdaságban vagyok.

ideküldték a Parakrónikus

Kutatóinté-

zet antropológusai, elektrokémiai úton természete-

Ha elesem, civilizált emberként halok meg. Ezt még ők sem vehetik el tőlem. — A kopók szagot fogtak, ideérnek, mielőtt elmenekülhetnénk - figyelmeztette a magyar nyugtalanul. laszón megszédült a megkönnyebbüléstől. Leküzdötte kábultságát, majd így szólt:

— Feltarthatjuk őket egy ideig. A d j egy kis benzint! - o . . . vagy úgy! - nevetett a férfi, és felugrott. — J ó gondolat, idegen. Köszönöm. A z élet kezdett unalmassá válni errefelé az utóbbi években.

A

kopók egyre közeledtek. Csaholásuk zavaro-

dott vinnyogássá változott. Kürtök sikoltottak. Á r pád olyan higgadtan tömte a pipáját, mintha színielőadáson lett volna. — Biztos szitkozódnak! — vigyorgott. — Tisztelem a

Volt egy tartalék kanna benzin a gépen. Szétlo-

danskarokat, jó költők. Es bátrak is. Tíz évvel ezelőtt

csolták a földön és a fákon mindenfelé, amerre laszón

jártam náluk, amikor Béla vajda segítséget küldött ne-

járt, amilyen messzire csak tudták. Ha ez nem állítja

kik az árvíz után. Nevetve harcoltak a vad vizekkel.

meg a kopókat, semmi sem.

Annak idején jól megkeserítették az életünket a régi

— M o s t pedig siessünk! — A magyar szaporán elindult előre.

háborúkban. — Gondolod, hogy lesznek még háborúk? — kér-

A birtok épületei egy nyitott udvart fogtak körül.

dezte laszón. Igyekezett elkerülni, hogy az ő gondja-

Edes szénaillat és tehenek szaga szállt az istállók fe-

iról beszéljenek. Nem volt benne biztos, hogyan rea-

lől. Néhány gyermek érdeklődve eléjük rohant. A z

gálna házigazdája.

asszony visszaterelte őket, elvette férje puskáját, majd rezzenéstelen arccal megállt az ajtó előtt.

— Westfallban biztosan nem. Túl sok a munkánk. Ha egy fiatal nem higgad le egy-egy párbajtól, be-

Masszív, tágas házuk volt, esztétikus, ha eltekin-

állhat zsoldosnak a barbárok közé a tengerentúlon.

tünk a töméntelen mennyiségű faliszőnyegtől és a fes-

Vagy ott vannak a bolygók. A nagyobbik fiam oda

tett tartógerendáktól. A tűzhely fölött egy mélyedés

készül.

szolgált a családi oltár számára. Bár a legtöbb westfalli

laszón emlékezett, hogy valamivel délebbre né-

rég nem foglalkozott mítoszokkal, sok földműves még

hány állam egyesítette űrtechnikai tudását. Körülbe-

mindig Odin—Attila—Manitu hármas istenségét imád-

lül az amerikai történelem technikai szintjén voltak,

ta. A férfi egy modern rádiótelefonhoz sétált.

de nagyobb katonai vagy társadalmi programok nél-

— Nincs légi járművem — mondta —, de szerezhetek egyet.

kül, így létrehoztak egy bázist a Holdon, és expedíciókat indítottak az Arészra. Idővel - gondolta — ké-

laszón leült és várt. Egy leány közelített felé bátor-

pesek lesznek arra, amit a hellének ezer éve tettek, és

talanul egy korsó sörrel és egy szelet sajttal vastag, sö-

az Afroditét egy új Földdé alakítják át. De lesz-e ad-

tét kenyéren.

digra valódi civilizációjuk, racionális emberekkel, racio-

— Szent tisztelet néked, vendég — mondta.

nálisan tervezett társadalomban? Őszintén szólva, eb-

— Rendelkezz véremmel — válaszolt laszón gépi-

ben kételkedett.

esen. Sikerült nem farkas módjára nekiesnie az étel-

A kinti zajra Á r p á d felállt.

nek.

— Itt a géped — mondta. — Legjobb, ha mész. A

A paraszt visszajött. — M é g néhány perc — mondta. — Á r p á d vagyok, Kálmán fia.

Vörös Ló elrepít Váradba. — A

danskarok hamarosan ideérnek — felelte

laszón aggódva.

— laszón Philippou. — Nem lett volna helyes ha-

— Csak jöjjenek! — vonta meg a vállát Árpád.

mis nevet használnia. A kéz, amelyet megszorított,

— Figyelmeztetem a szomszédokat. Nem annyira bal-

erős volt és meleg. — M i t tettél, hogy az öreg Ottar ellened fordult? — kérdezte Árpád. — Elcsábítottak — mondta laszón keserűen. — Látva, milyen szabadosak a hajadonok... — O , valóban. Ezek a danskarok igencsak szabad-

gák, hogy ne tudják, amit én. Verekszünk majd egy jót, aztán elzavarom őket a földemről. Minden jót, vendég! — Bár... bárcsak viszonozhatnám kedvességed! — Ugyan! Jó mulatság volt. Es itt a lehetőség, hogy férfi legyek a fiaim előtt.

elvűek. Olyan szégyentelenek, mint a tyrkerek. — Á r -

laszón kiment. A légi jármű egy helikopter volt —

pád pipát és dohányt vett le az egyik polcról. — Do-

még nem találták fel a gravitikus gépeket —, amit egy

hányt?

szemtelenül fiatal pilóta vezetett^ Elmondta, hogy mar-

— Nem, köszönöm. — Eutópiában nem szennyezzük magunkat drogokkal.

hakereskedő, s a fuvarral nem Árpádnak tesz szívességet, sokkal inkább a norlandiaknak tesz keresztbe, N>

SFILFIKTO 175

6

amiért engedély nélkül léptek Dakotia földjére, laszón

Papjai megtagadtak mindent, kivéve az egy igaz Isten

boldog volt, hogy végre csendben maradhat.

útját, elpusztították a szent ligeteket, kiűzték a házak-

A gép nagyon zúgott. Ahogy dél felé haladtak, falvak csoportjait látta, időnként feltűnt egy-egy milliomos kastélya, az épületek között a síkság jelentett változatosságot. Westfallban szabályozták a népessé-

ból az összes bálványt, s megölték az utolsó szabad lelkű embereket is. o

igen, gondolta laszón, idővel elvesztették ha-

talmukat. A tudomány is megszületett, majdnem két-

get, csakúgy, mint Eutópiában, de nem azért, mert

ezer évvel a miénk után. De a métely megmaradt,

tudták, hogy az embereknek térre és tiszta levegőre

az embereknek egyformáknak kellett lenniük, nem-

van szükségük, gondolta laszón. A z idealizált család

csak viselkedésükben, hitükben is. Amerikában

nevében tették, puszta kapzsiságból. Egy apa sem

totalitariátusnak hívják. Es éppen ezért megszületett

akarta tulajdonát túl sok gyermek közt szétosztani.

a nukleáris rakéták rémálma.

A

ezt

nap lenyugodott, és egy majdnem teljes,

Utáltam azt a történelmet, ocsmány volt, elveszett

sütőtöksárga hold kúszott az égbolt keleti peremére,

és ronda, korlátokkal teli, képmutató, őrült. Sosem

laszón hátradőlt — fáradt csontjaiban érezte a motor

lesz még egyszer olyan nehéz feladatom, mint amerika-

lüktetését —, és figyelt. Semmi sem látszott a holdbá-

inak tettetni magam, hogy belülről láthassam, miként

zisból. Haza kell térnie, hogy ismét láthassa a holdi

hiszik azt, ők irányítják az életüket. De ma este... saj-

városok csillogását.

nállak, szegény, megerőszakolt világ. Nem

tudom,

A z otthon kimondhatatlanul messze volt. Akár a

azt kívánjam-e, hogy minél hamarabb pusztulj el, aho-

lila alkonyatban pislákoló legtávolabbi csillagokig utaz-

gyan az valószínűleg hamarosan meg is történik, vagy

hatna — ha lehetséges volna átlépni a fénysebességet

reméljem, hogy egy napon az utódaid majd harcolhat-

—, akkor sem találná Eutópiát. Dimenziók, és a vég-

nak azért, amit mi már rég elértünk.

zet választotta el tőle. Csak egy parakronion által lét-

Az

rehozott térgörbület volna képes az idő vonalain ke-

ismerni. A

resztül hazarepíteni.

a vikingek és a magyarok hódítása előtt. Később az

itteniek szerencsésebbek voltak. Ezt el kell kereszténység elbukott még az arabok,

Elgondolkodott a miérteken. Csak üres spekuláció

Iszlám Birodalom elpusztította saját magát a polgár-

volt, de agya megnyugvást talált e gyerekes tevékeny-

háborúival, így a barbár európaiak a saját útjukat jár-

ségben. Miért akarta Isten, hogy az idő újra és újra

hatták. Amikor ezer éve átkeltek az

elágazzon, hatalmas, sötét univerzumokat létrehozva,

nem voltak elég erősek a bennszülöttek kiirtásához,

mint Vggdraszil vagy Danskar? Azért, hogy az ember

így együtt kellett élniük velük. Nem volt iparuk, így

rájöjjön, micsoda lehetőségek rejlenek benne?

olyan lassan foglalták el a féltekét, mint ahogy egy fér-

Biztosan nem. Közülük nagyon sok egyszerűen szörnyű volt.

Atlanti-óceánon,

fi közeledik újdonsült feleségéhez. De az óriási, sötét erdők, a szomorú pusztasá-

Tegyük fel, Nagy Sándor, a Hódító sosem gyó-

gok, a kietlen sivatagok, a hegyek, ahol vadkecskék

gyul fel a lázból, ami Babilonban sújtott le rá. Tegyük

élnek... a lelkük részévé váltak. Legbelül mindig vad-

fel, ahelyett, hogy a láz megfegyelmezi őt, hogy az-

emberek maradnak.

tán egész életét birodalma megerősítésére fordítsa — meghal.

Sóhajtott, lefeküdt, majd elaludt. Nikivel álmodott.

Nos, ez meg is történt, és valószínűleg még jó né-

A h o l egy vízesés jelenti a navigáció legfonto-

hány történelemben megesett. A birodalom apró da-

sabb pontját azon a folyamon, amelyet hol Zeusz-

rabokra hullott. Hellász és a Kelet kettészakadt. A z

nak, hol Mississippinek, hol Hosszúárnak neveznek,

éppen megszülető tudomány csendesen belefulladt

ott egy alapvetően mezőgazdasági társadalom, amely

a metafizikába, sőt egyenesen a misztikumba. A szét-

nem fejlesztette a légi közlekedést olyan szintre, mint

pergett mediterrán világot a rómaiak kebelezték be,

Eutópia, nagy valószínűséggel várost épít. A keres-

hűvösen, kegyetlenül, rombolva, s bár azt állították,

kedelem és a katonai erő határozza meg kormány-

Hellász örökösei, elpusztították Korinthoszt. Egy eret-

zatukat, művészetüket, tudományukat és oktatásu-

nek zsidó próféta misztikus szektát alapított — amely

kat. Várad otthont adott úgy százezer embernek —

aztán mindenhol elterjedt —, azok számára, akik meg-

Westfallban sosem tartottak népszámlálást —, akiknek

keseredtek az élettől. A szekta nem ismert kíméletet.

befelé néző házai körülvették a vajda kastélyát. M i u -

tán felébredt, laszón kiment az erkélyre, hallgatta a forgalom zaját. A tetők alatt látszottak a védelmi állá-

A

pazar vendéglátás oka bizonyára a szokások

összeolvadásának az eredménye, a lezser danskar,

sok. A z o n gondolkodott, vajon az államocskák erői-

s a még szabadabb tyrker erkölcsök hatottak így a

nek kiegyenlítődése tartós békét hozna-e.

zord magyarra, laszón szinte otthon érezte magát,

A m a reggel túl hűvös és fényes volt ilyen gondo-

egy olyan világban, ahol az egyének akkor találnak

latokhoz. Itt állt, biztonságban, tisztán, kipihenten.

örömöt egymásban, amikor csak akarnak. Csábította

Nem sokat beszéltek, amikor megérkezett. A szöke-

a gondolat, az egyenes, sima homlok Nikire emlékez-

vény állapotát látván Zsolt, Béla fia vacsorával kínál-

tette. De nem. Nincs sok ideje. Hacsak nem biztosít-

ta, majd ágyba küldte.

ja helyzetét, mielőtt Ottarnak eszébe jut Bélát felhív-

Hamarosan tárgyalni fogunk, értette meg laszón,

ni, csapdába kerül.

és nagyon óvatosnak kell Jen-

Keresztülhajolt az asztalon,

nem, ha élni akarok. A m

s megfogta az apró kezet.

visszanyert egészsége erő-

— Köszönöm,

vel töltötte meg, s nem

mondta

érezte úgy, hogy aggódnia

tettem.

kellene.

—, de

kedves — fogadalmat

A lány olyan természeteegy csen-

sen fogadta a választ, mint

gő. Visszament a szobába,

ahogyan ajánlatát megtette.

ami tágas volt és levegős,

Ez a világ, bár minden esz-

mégis túlbútorozott.

köze megvolt az egyesülés-

Megszólalt

Miu-

tán eszébe jutott a mezte-

hez,

lenséget tiltó szabály, ma-

meg a kultúrák közti különbsé-

gára d o b o t t egy köpenyt,

geket. Elnézte a lányt, amint

de közben fanyalogva néz-

az távozott, és eszébe jutott,

tartotta

mennyire idegen ő itt. Epp

te a mintáját.

csak megpillantotta a szabad-

— Lépj be! — mondta ma-

ság apró jelét. Westfallban

gyarul.

az élet a hagyományok, a

A z ajtó kinyílt, s egy fiatal

modor, a jog és a tabu út-

nő betolta a reggelijét.

vesztője maradt.

— Sok szerencset, vendég!

szándékosan

— szólt

akcentussal;

Ami

tyrker volt, népének gyön-

majdnem az éle-

tébe került, gondolta, és

gyökkel és rajtokkal díszített

még kerülhet is. J o b b lesz

ruháját viselte. — Jól aludtál?

sietni! Belebújt a neki kikészí-

— M i n t egy prérifarkas holmi csíny után — nevetett.

tett ruhákba, és elindult a hosszú kőfolyosón. Egy

A lány rokonszenvezőn visszamosolygott, és meg-

szolga a vajda üléstermébe vezette. Többen várakoz-

terített. Csatlakozott hozzá. Vendégek nem esznek

tak kint, hogy elmondhassák panaszaikat, vagy elítél-

egyedül. A z őzhúst kicsit nehéznek találta ilyen ko-

tekről vitázzanak. A m amikor bemutatkozott, laszónt

rán reggel, de a kávé finom volt, és a lány bájosan

azonnal előreengedték.

csevegett. Szobalányként alkalmazták, ahogy elmond-

A z ajtó mögötti terem az épület legősibb része

ta, kelengyére gyűjtött az esküvőjére, ami akkor lesz,

volt. A groteszk módon istenekkel és hősökkel díszí-

ha majd visszamegy Cserokiföldre.

tett, szúette faoszlopok alacsony tetőt tartottak. A

— Fogad engem a vajda? — kérdezte laszón, amikor végeztek az étellel.

földbe ágyazott tűzhelyből füst szállt egy lyuk felé, ám maradt elég a teremben, hogy csípje laszón sze-

— Örömmel lát téged. — A lány szempillái megre-

mét. Igazán adhatnának a főbírójuknak egy modern

megtek. — De nem kell sietnünk. — Lassan elkezdte ki-

irodát, gondolta, de nem teszik, mert az őseik is eb-

kapcsolni az övét.

ben a kutyaólban bíráskodtak, hát nekik is itt kell.

[>C>

A z ablaktáblákon átszivárgó fény a mokány Bélára esett, majd elveszett az árnyékban. A

vajda

nagydarab, ősz hajú férfi volt. Megjelenése tyrker

tam bajt okozni. Csupán bátorítottam... de Ottar rájött, és párbajra hívott. — Miért nem álltál ki ellene?

génekről árulkodott. Fa trónuson ült, testét takaróba

Nem volna értelme azt mondani, hogy egy civi-

bugyolálta, fejét szarvak és tollak díszítették. Bal kezé-

lizált ember nem alkalmaz erőszakot, ha más lehető-

ben egy lófarkas pálcát tartott, s egy szablya feküdt

ség is van.

az ölében.

— Nézd, uram — mondta laszón. — Ha veszí-

— Üdvözlet, laszón Philippou — mondta ünnepé-

tek, halott vagyok. Ha nyerek, az cégem terveinek végét jelenti. A z Ottarsonok többé nem üz-

lyesen. Egy zsámolyra mutatott. — Foglalj helyet! — Köszönöm, nagyuram. — A z eutópiainak eszébe jutott, hogy övéi rég kinőtték az ilyen címeket.

letelnének velünk. Nem, a legkevesebb az volna, hogy kitiltanak bennünket a földjükről. Márpedig

— Kész vagy elmondani az igazat?

Peloponnészosznak szüksége van arra a fára. A z t gon-

— Igen.

doltam, az lesz a legjobb, ha megszököm. Később a

— Rendben. — Hirtelen lazított, keresztbe vetet-

munkatársaim letagadhatnak a norlandiak előtt.

te a lábát, s elővett egy szivart a takarója alól. — Dohányt? Nem? Nos, én rágyújtok. — Mosoly futott át a ráncos arcon. — Mivel idegen vagy, nem kell ezt az átkozott ceremóniát végigcsinálnom.

vágyát. — Van ott egy gyárunk és egy hajónk.

— Ez nagy megkönnyebbülés. Nekünk nincsenek ilyen szokásaink a Peloponnészoszi Köztársaságban. — A z a hazád? Ugy hallom, nem jól mennek a

Béla kifújta a füstöt, s szivarja végét nézegette. — Tudni akarom, miért lett Ottar ilyen mérges. Nem szokása. Habár, azt hiszem, ha saját leányáról van szó, egy apa kevésbé lesz engedékeny. — Előre-

dolgok arrafelé. — Nem. A z Anyaföld elöregszik. A holnapunkat

hajolt. — Számomra — mondta szigorúan — a legfontosabb az, hogy fegyveres norlandiak engedély nélkül

igyekszünk biztosítani Westfallban. éjjel azt mondtad,

— Mindössze szabad utat Steinvikbe. — laszón majdnem Ujathént mondott. Sikerült legyőznie ezt a

laszón próbált kedvesen válaszolni.

— Múlt

— Furcsa érvelés, de legalább hűséges vagy. M i t akarsz tőlem?

kereskedni jöttél

Norlandba.

átlépték a határomat. — Igaz, ez jogaid súlyos megsértése.

— Egy kereskedelmi egyezményről tárgyalni. —

Béla egy lovas trágárságával fogalmazott.

laszón, amennyire csak lehetett, igyekezett tartani ma-

- H á t nem érted, te! A határok nem azért szen-

gát fedőtörténetéhez. Nem mondhatta el a különbö-

tek, mert Attila így akarja, prédikáljanak a sámánok

ző történelmekben, hogy a hellének kifejlesztették a

bármit. Azért szentek, mert ez az egyetlen módja a

parakroniont. Egyébként pedig túl kegyetlen lett vol-

béke fenntartásának. Ha nem ítélem el nyíltan a tör-

na, ha elmondja, hogy vannak olyan emberek, akik tö-

ténteket, és nem büntetem meg Ottart, egy nap né-

kéletes világban élhetnek. — A hazám fát és préme-

hány forrófejű kísértésbe esik, és ma már mindenkinek

ket vásárolna.

nukleáris fegyverei vannak.

— Ertem. Tehát Ottar meghívott magához. M e g tudom érteni, miért. Ritkán látunk bárkit is az Anyaföldről. Aztán egy nap a véredet akarta. M i történt?

— Ugyan, badarság! Ottar büntetése az lesz, hogy megtagadom tőle a bosszút, függetlenül attól,

laszón hivatkozhatott volna arra, hogy mindez magánügy, ám az nem mutatna túl jól. A

— Nem akarok háborút okozni! — kiáltott fel laszón rémülten. — Inkább küldj vissza!

ha-

zugság veszélyes lehet,- a trón előtt mindenki eskü alatt vallott. — Bizonyos fokig, nem kétséges, az én hibám volt — mondta. — Családjának egyik tagja, már-már fel-

hogy nem helyes, amit tettél. El kell majd fogadnia a döntésem. Béla felállt. Szivarját egy hamutálba tette, felemelte a szablyát, és egyszerre átalakult. Egy pogány isten beszélt: — Mostantól,

laszón Philippou, békét találsz

nőtt, vonzódott hozzám és... nos, rég nem láttam a

Dakotiában. Amíg velünk maradsz, úgy bánok veled,

kedvesemet, és mindenki azt mondta, a danskarok

ahogy magammal, házammal és saját népemmel ten-

szabados életet élnek házasság előtt, és... nem akar-

nem. Hát segíts engem, a Hármat!

laszón elvesztette az önuralmát, térdre borult, és zihálva mondott köszönetet.

— Nem akartam bajt okozni — tiltakozott laszón. — Nem tudtam.

— Elég — morogta Béla. — Megszervezzük az utazásodat, amilyen gyorsan csak lehet. Légi úton külde-

— Vigyétek előlem, mielőtt megölöm! — parancsolta Béla.

lek majd, katonai kísérettel. De engedélyt kell kérnem a tartományoktól, amelyek felett átrepülsz. Ez időbe

Steinvik régi város. Keskeny, macskaköves utcái,

telik. Menj, pihenj, érted fogok küldetni, amint min-

komor házai sárkányhajókat is láttak. A z A t l a n t i -

den készen áll.

óceán felől fújó, sós, friss szél elsöpörte laszón

laszón távozott, még mindig reszketett.

borúját, mely idáig kísérte. Fütyörészve sétált a

Néhány kellemes órát töltött a kastélyban és a kör-

tömegben.

nyéken sétálgatva. Béla kíséretének fiatal tagjai alig

Egy westfalli vagy egy amerikai nem lett vol-

várták, hogy bemutathassák tudásukat egy anyaföldi-

na ilyen gondtalan. Nem hibázott talán? Nem ké-

nek. El kellett ismernie, ügyesen lovagoltak, birkóztak

ne leváltani, lecserélni másra, akinek az álcája már

és lőttek, találós kérdéseik pedig elmések voltak. Fel-

nem is kötődik Hellászhoz? A m Eutópiában ők

ébredt benne az izgalom, miközben a meséket hallgat-

mindig tisztán láttak. Kudarcának oka egy őszinte

ta távoli utazásokról mezőkön és erdőkön át, a folyó

hiba volt; egy hiba, melyet sosem követett volna

mentén egészen Unnborg legendás metropoliszáig,- s

el, ha körültekintőbben tanítják, mielőtt ideküldik.

egy bárd énekét dicsőségről, mely mélyebbre hatolt,

Mindenki a hibáiból tanul.

mint amit a történelem elmondhat, egészen a gyilkos majom, az ember ösztöneiig.

A z Ernvikben és Váradban megismert emberek emléke — nagylelkű emberek, akiknek a barátságát

Éppen ezek azok a kísértések, melyeknek hátat

szívesen megtartotta volna — egy ideig visszatar-

fordítottunk Eutópiában. Tagadjuk, hogy majmok vol-

totta. De ezt is leküzdötte. Világok végtelen so-

nánk. Emberek vagyunk, akik gondolkodnak.

ra várt még rá.

Es eb-

ben rejlik emberi mivoltunk.

Egy jelzőtábla nyikorgott a szélben. Hunyadi

Hazamegyek. Hazamegyek. Hazamegyek.

és Ivar Társulat, Hajózás. Tökéletes álcázás, egy

Egy szolga érintette meg a karját.

olyan városban, ahol minden második vállalkozás

— A vajda látni akar. — Hangja rémült volt.

a tengerrel foglalkozik. Felrohant a második eme-

laszón visszasietett. M i történhetett? Nem a trón-

letre. A lépcsőfokok recsegtek csizmája alatt.

terembe vezették. Béla egy mellvéd mellett várta. Két

Egy falitérkép elé tartotta a tenyerét. Rejtett

fegyveres állt mellette vigyázzban, tekintetük üres volt

szkenner azonosította az ujjlenyomatát, ma jd ki-

sisakjuk alatt.

nyílt egy rejtekajtó. A mögötte lévő szobát helyi

A legcudarabb téli napnál is fagyosabb volt azonban Béla pillantása, laszón lábára köpött.

honról beszélt, s egy Niké-szobor tárta szét szár- • nyait az egyik polcon.

— Ottar felhívott — mondta. — En... ő elmondta...

Niké...

— A z t hittem, csak egy lányt vittél ágyba! Nem pedig romba akartad dönteni a házat, amely vendégül látott!

Niki...

Visszajövök

hozzád!

Szíve

majd kiugrott a helyéről. Daimonax Arisztidész felnézett asztala mellől, laszón néha elgondolkodott, kihozhatja-e bármi is a sodrából ezt az embert.

— Uram... — N e aggódj! M á r bírod eskümet. Ezek után évekbe telik majd, mire kárpótlom Ottart, amiért elárultam. — De... — Nyugalom!

divat szerint rendezték be. Mégis, az egész az ott-

— Örvendek! — dörrent a mély hang. — M i szél hozott? — Rossz hír, attól tartok.

Nyugalom!

Számíthattál

erre.

— Szóval? Viselkedésed azt sugallja, a probléma nem katasztrofális. — Daimonax óriási teste

— Nem harci járműben utazol. Lesz kíséreted.

felemelkedett a székből, a bárszekrényhez ment,

A m a járművet, mely elvisz téged, el kell majd éget-

italt töltött két csiszolt, gyönyörű, talpas pohárba,

nünk. Most menj, várj az istálló mellett, a trágya-

majd leült a kanapéra. — Rendben, mondd el!

domboknál, míg el nem készülünk!

laszón csatlakozott hozzá.

— Tudatlanságomban — mondta — tettem valamit,

guldott; kihalt erdőn keresztül menekült; Béla leköp-

ami, mint kiderült, komoly tabu volt. Szerencsém

te, és győzelme hirtelen semmivé foszlott. Végül nem

volt, hogy élve megúsztam.

tudta megállni:

— O . — Daimonax sötétszürke szakállát simogatta.

— Miért nem informált erről senki? Óvatosabb

- Nem az első eset, és nem is az utolsó. A tudás út-

lehettem volna. De azt mondták, ezek itt szabad és

ját keressük, de a valóság mindig meglep minket...

egészséges emberek, házasság előtt legalábbis. Hon-

Nos, gratulálok, hogy élsz. Utáltam volna, ha gyászol-

nan tudhattam volna?

nom kell téged. Ünnepélyesen a padlóra löttyintettek egy kis áldozatot, csak azután ittak. A racionális ember tudja,

— Tévedés volt — értett egyet Daimonax. — De nem foglalkozunk még ezzel olyan régóta, hogy időnként ne vennénk túl sok mindent biztosra.

mikor van szüksége ceremóniára, és mért ne származ-

— Miért vagyunk itt? M i t tanultunk ezektől a bar-

hatnának ezek a már túlhaladott mítoszokból? Egyéb-

bároktól? A felfedezés végtelen lehetőségeinek birto-

ként pedig a padló foltbiztos volt.

kában miért pocsékoljuk az időnket a második legször-

— Jelentésre készen? — kérdezte Daimonax. — Igen, elrendeztem az adatokat a fejemben az ideúton. Daimonax elindított egy felvevőt, elhadart néhány hivatalos szót, majd annyit mondott: —Tessék. laszón azzal hízelgett magának, hogy jelentése jól szervezett volt: tiszta, őszinte és teljes. A m ahogy be-

nyűbb világra, amit csak találtunk? Daimonax kikapcsolta a felvevőt. Egy ideig csend volt. Odakint kerekek gurultak, emberek nevettek, s egy dal szállt be az ablakon át. A z óceán ragyogott az alacsonyan függő nap alatt. — Nem tudod? — kérdezte végül Daimonax halkan. — Nos, tudományos érdeklődés, természetesen...

szélt, akarata ellenére visszatértek az élményei; nem

— laszón nyelt egyet. — Sajnálom. A z Intézetnek min-

az agyába, hanem a gyomrába. Látta a Pentalimne

denre megvan az oka. A z amerikai történelemben azt

hullámait; Ernvik kastélyában sétált a mohó és csodál-

tanulmányozzuk, hogyan ronthat el mindent az em-

kozó Leiffel; ott állt a vadállattá változó Ottar előtt;

ber. Feltételezem, itt is.

kilopózott a várból, legyűrte az őrt, majd remegő uj-

Daimonax megrázta a fejét.

jakkal babrált egy autó gyújtásán; egy üres úton szá-

— Nem.

— Tessék? — Valami olyat tanulunk, ami túl értékes ahhoz, hogy feladjuk — mondta Daimonax. — A lecke egy-

ti különbségek megszüntetésével nem hagyunk reményt a győzelemre. A legrosszabb talán az, hogy egyedi lényekké váltunk. Senkihez sem tartozunk.

szerű, de a mi önelégült Eutópiánkra ráfér egy kis

Elkötelezett magányunk negatív, nem kényszerít min-

alázat. Nem tudtál róla, mert a mai napig nincs ele-

ket egy másik egyénhez. A z állam — egy megszer-

gendő adatunk a publikáláshoz. Ráadásul új vagy a

kesztett szervezet, egy arctalan, igények nélküli me-

szakmában, és az első feladatodat máshol teljesítet-

chanizmus — gondoskodik minden szükségletről és

ted. De, tudod, minden okunk megvan feltételezni,

megold minden problémát. H o l a halálig tartó hű-

hogy Westfall egyben az ígéret Földje is.

ség? H o l a mással megosztott élet intimitása? Van-

— Lehetetlen — suttogta laszón.

nak szertartásaink, de tudjuk, hogy ezek csupán ön-

Daimonax mosolygott, s ivott egy korty bort.

kényes gesztusok, épp ezért mit érnek? Csak mert

— Gondolkozz! — mondta. — M i r e van az em-

a saját világunkat eggyé kovácsoltuk, hol maradnak

bernek szüksége? Először is, a biológiai szükség-

a színek és az ellentétek, hol a büszkeség, hogy ön-

letek kielégítésére, ételre, lakhelyre, gyógyszerre,

magunk vagyunk?

szerelemre, egészséges és kellőképpen biztonságos

Viszont a westfalli emberek, minden hibájuk-

környezetre, ahol felnevelheti gyermekeit. Másod-

kal együtt, tudják, kik ők, hová tartoznak, és mi az

szor, olyan különleges igényei is vannak, mint a küz-

övék. A hagyományaikat nem temetik könyvekbe,

delem, a tanulás, az alkotás iránti vágy. Mindezek

azok életük részévé váltak, így a halottaik emléke

nincsenek itt meg?

velük marad. A gondjaik valódiak, épp ezért a sike-

— Ugyanezt elmondhatod bármelyik kőkorszaki

reik is azok. Hisznek a rítusaikban. A család, a ki-

törzsről. A z elégedettség nem lehet egyenlő a bol-

rályság, a faj mind olyasmi, amiért érdemes élni és

dogsággal.

meghalni. Talán kevesebbet használják az agyukat —

— Természetesen nem. De a rendezett, egyesí-

bár ebben nem vagyok olyan biztos —, de többet

tett, megtervezett Eutópia nem tehenek országa?

az idegeiket, a mirigyeiket és az izmaikat. Vagyis

Véget vetettünk minden konfliktusnak, még az em-

ismerik az emberi lét egy olyan oldalát, amit a mi

ber saját lelkével való konfliktusának is; elfoglaltuk

óvatos világunk egyszerűen megtagad magától.

a bolygókat, a csillagok túl messze vannak,- ha nem

Ha meg tudták tartani mindezeket, miközben lét-

lett volna Isten oly jó hozzánk, hogy lehetővé teszi

rehozták a tudományt és a technikát, nem próbálhat-

a parakroniont, mi maradna nekünk?

nánk mi is tanulni tőlük?

— Ugy érted... — laszón szavak után kutatott. Emlékeztette magát, hogy nem helyes bármely állí-

laszón nem tudott válaszolni. Végül Daimonax azt mondta, ha akar, visszatér-

tást zokon venni, még ha az ily felháborító is. — Há-

het Eutópiába, Egy kis vakáció után ismét jelentkez-

ború, nemzetek, babona, rítusok és tabu nélkül...

het majd egy történelembe, amelyet megfelelőnek

az embernek semmije sincs?

talál. Barátsággal váltak el.

— Többé-kevésbé. A társadalomnak struktúrája és

A

parakronion zúgni kezdett. Energia lüktetett

célja kell legyen. De a természet nem köti ki, milyen

az univerzumok között. A

struktúra és milyen cél. A racionalizmusunk nem racio-

átlépett rajta.

kapu kinyílt, és laszón

nális választás. A bennünk leledző állat kordában tar-

Üvegezett oszlopsor alá érkezett. A fehér Ujathén

tása önmagában nem más, mint egy tabu. Tetszés sze-

kecsesen és békésen nyújtózott egészen a vízig. A fér-

rint szerethetünk, de nem utálhatunk kedvünk szerint.

fi, aki várta, filozófus volt. Tunikát és szandált készí-

Szabadabbak volnánk, mint a westfalli emberek?

tett oda neki. Valahol megszólalt egy lant.

— De egyes kultúrák jobbak másoknál! — Ezt nem tagadom — felelte Daimonax. — Csak

laszónt átjárta a boldogság. Leif Ottarson eltűnt emlékeiből. Csupán magányában csábította el va-

annyit mondok, hogy mindegyiknek megvannak a sa-

laki, aki hasonlított imádottjára. A m végre otthon

ját értékei. Komoly árat fizetünk azért, amit otthon

volt. Es Niki várt rá, Nikiász Demosztheneou, a leg-

élvezünk. Nem engedünk meg magunknak egyetlen

szebb és legelbűvölőbb fiú.

gondolkodásmentes érzelmi impulzust sem. A veszély és a nehézségek kiiktatásával, az emberek köz-

Nyüsti Anikó

fordítása

GALAKTIKA 176

A

Z EUTÓPIA A SCI-FI nemrég elhunyt nagyjának, Poul Andersonnak

(1926-2001)

angol nyelvterületen kevésbé ismert műve.

Számunkra a történet érdekesebb. De mielőtt az Eutópiáról beszélnénk, először Andersonról, majd a „párhuzamos világokról" kell pár szót ejteni. Poul Anderson Amerikában született dán volt,

gyerekkorában szülei néhány évre vissza is költöztek Dániába. A kétnyelvű Poul jól ismerte az európai történelmet, Dánia mint helyszín, a skandinávok mint hősök gyakoriak műveiben. A

fiatal

Anderson

fizikusként

végzett

a

Minnesota Egyetemen 1948-ban, de soha nem dolgozott a szakmájában. Végzős évében jelent meg első sci-fi novellája (Genius), s utána haláláig erre szakosodott. Műveinek jegyzéke hatalmas. Társadalmi tevékenysége a Kreatív Anakronizmus Társaságban folyt, lovagi tornákon, dalosversenyeken és színpompás felvonulásokon. A Társaság tagjai egy nem létező nyugat-európai múltat teremtettek, ami részben feudális, részben kelta-skandináv-angol volt,

PÁRHUZAMOSTÖRTÉNELMEK Poul Anderson ebben a

Ha nem lehetetlen visszafelé utazni az időben, s ha

világban báróként és udvari bárdként szerepelt; nevé-

tündérekkel és effélékkel.

az emberiség technikai fejlődése töretlen marad, egy

vel várjunk még egy kicsit.

nap létrejöhet az időutazás. Akkor a távoli jövőből előbb-utóbb valaki a mi múltunkba is visszamegy, és

Időőrség

megváltoztatja azt.

Anderson eleinte „hagyományos" témákat választ: űr-

A z nem ellenérv, hogy ilyet nem tapasztal-

hajózást és atomháború utáni jövőt. Első megjelent

tunk. Kérdés, észrevennénk-e? Csakhogy az a

regényében (The Vaults of Ages, 1 9 5 2 ) öt évszá-

valaki megváltoztatja a saját jövőjét is, amelyben

zaddal korunk után a civilizáció felé visszakapaszko-

nála magasabb technikájú lények élnek, akik ezt

dó amerikaiakat mutat be. Egyik legelső novellájában

kikérik maguknak. Ha tehát bárki, bármikor meg-

(Gypsy, 1 9 5 0 ) megjelenik az eltévedt csillagközi űr-

tanul „időutazni", az ő jövőjéből megszervezik el-

hajó, amelynek kapitánya sokáig keresi a Földet, vé-

lene az Időőrséget, valószínűleg „lokális" személy-

gül felhagy a kutatással, s utódai szüntelenül vándo-

zettel, minden időkön át. E témából Anderson

rolnak a Galaxisban; sok elbeszélés és regény követi

számos novellát írt, amelyeknek többségét néhány

majd a vándorlók sorsát. Később megjelennek új témák is, köztük két

regénybe szerkesztette össze: két kötet

Időjárőr

címmel a ' 9 0 - e s évek közepén idehaza is meg-

olyan, amelynek Anderson lesz a legnagyobb meste-

jelent.

re: az Időőrség és a „párhuzamos világok".

Everard, Anderson kortársa az amerikai Közép-

Rendszeresen visszatérő főhősük

Manse

Nyugatról, egy „független ügynök", aki minden

összes lehetőség megmarad. Tudatom „megsokszoro-

korban működhet.

zódik", az egyikben a hidrogénatomban az elektron

A z összes bölcsész és a legtöbb fizikus szerint

alapállapotban volt, a másikban gerjesztett állapot-

mindez csak játék, mert az időutazás lehetetlen. A z

ban. Mindmáig e sok világ méréselmélet sem mond

általános relativitáselmélet művelői viszont egyelőre

ellent az elvégzett mérések eredményeinek.

kénytelenek azt mondani, hogy talán lehetetlen, de egyelőre még mi sem tudjuk ezt bebizonyítani. Tehát Anderson teljes joggal törte ilyesmin a fejét.

Egyszer majd a fizika eldönti, melyik elmélet a helyes. A d d i g viszont Anderson kollégának minden joga megvolt, hogy a harmadik elméletet fogadja el. Akkor pedig „párhuzamos történelmek" is létezhetnek...

A kvantummechanika buktatói Sokan hitték, hogy „valahol körülöttünk" mesevilág

Mágnesezett mágia

van, tündérekkel, kísértetekkel, egyszarvúakkal. Eze-

Ettől azonban az alapvető fizikai törvények nem változ-

ket általában nem látjuk, de bizonyos éjszakákon vagy

hatnak. Mégis, például az Oroszlánszív, Operation

különleges varázsigék segítségével átléphetünk közé-

Chaos (ennek első része itthon is megjelent Ifrit had-

jük. Ez persze már nem sci-fi, hanem fantasy; kivéve

művelet címen) és Operation Luna című regények-

Andersonnál, aki Everett kvantummechanikai iskolájá-

ben, valamint számos novellájában a mágia uralkodik.

ra (sok világ interpretáció) alapozva számos művet írt,

Egy fizikusnál?

egyikük az Eutópia.

A nyugati néphagyományoknak megfelelően a vas

Everett elmélete egyáltalán nem lehetetlen; mind-

akadályozza a mágiát, amely azóta nem működik, hogy

eddig nem sikerült sem bebizonyítani, sem megcáfol-

a vas elterjedt. (Számunkra ez idegen, nálunk már a miti-

ni. M i n t fizikus, nem tartom lehetetlennek a sok világ

kus ősök is tudtak kovácsolni.) Nos, tegyük fel, hogy a

interpretációt, csak éppen valószínűtlennek, amiből

vas valamilyen mágneses tulajdonsága gátolja a mágiát,

szakmai vita lehetett volna Anderson és köztem.

de 1 9 1 0 körül a tudósok rájönnek, hogyan kell „lemág-

A kvantummechanika alapképlete, a Schrödinger-

nesezni" ezt a fémet,- s máris itt van a 20. század máso-

egyenlet lineáris. Két megoldás összege újabb megol-

dik felének Amerikája (Operation Chaos és Operation

dás. A hullámfüggvény valószínűségeket ad, nem abszo-

Luna) ráolvasásokkal, dzsinnekkel és így tovább.

lút igazságokat. Lehet olyan is, hogy az elektron 7 5 %

Említettem, hogy Anderson báró és udvari bárd

valószínűséggel „itt" van, 2 5 % valószínűséggel „ott".

volt a Kreatív Anakronizmus Társaságban. Ehhez min-

De amikor megmérjük, mindig pontosan volt valahol!

denkinek „mitikus" nevet kellett felvennie. Anderson fe-

Eddig három magyarázatot javasoltak erre. En az első-

lesége, lánykori nevén Karén Krause, nem sokat cifráz-

ben hiszek, ami szerint a Schrödinger-egyenlet nem telje-

ta,- ő lett Karina of the Far West, Távol-nyugati Karina.

sen lineáris, és „a szuperpozíció egy idő múlva magától

Valóban, Kalifornia eléggé távoli nyugat még egy dán-

szétesik", de ez az elmélet matematikailag még nem áll

hoz képest is. Anderson anyja Astrid of Two Towers.

teljesen készen. A másodikat Neumann János alkotta

Ez ugyan úgy hangzik, mintha Kéttornyi Asztrid lenne,

meg matematikai szigorral. E szerint egészen addig, amíg

de valójában (dánról lévén szó) Tuborg Asztrid. A z

nem történik mérés, a hullámfüggvény a Schrödinger-

volt ugyanis a kedvenc söre. Es Poul Anderson?

egyenlet szerint fejlődik,- de a mérés szükségképpen „sa-

Nos, ő a következő nevet választotta: Sir Bela

játállapotba viszi a hullámfüggvényt". Ha a hullámfügg-

of Eastmarch, vagyis Keletvégi Béla lovag. Egy dán!

vény történetesen „két saját függvény szuperpozíciója",

Egyébként a Saturn Game című kisregényben „reális"

egyik 7 5 % , másik 2 5 % súllyal, akkor 7 5 % az esélye,

űrhajósok ráérő idejükben szerepjátékokkal múlatják

hogy a mérés után pontosan az elsőben lesz. Hogy

az időt a Szaturnusz körül: az egyik szerep Sir Bela

melyikben, az véletlen,- amelyikben nem lesz, az a lehe-

of Eastmarch, egy másik Karina of Far West.

tőség mindörökre elveszett. A Neumann-féle mérésel-

Nos, a Béla — pestiesen szólva — „echte" magyar

mélet összhangban van a kísérletekkel. A mérés valami

keresztnév. Miért választja azt egy dán-amerikai? A kö-

furcsa folyamat, a Koppenhágai Iskola szerint azért, mert a

zépkori Dánia sok minden volt, de nem a Keleti Végek.

tudat jelenik meg benne.

Lett volna egy magyar nagymama? A z 1956-os forra-

1956—57-ben Everett alkotta meg a harmadik

dalom híre? Dán történelemkönyvek arról, hogyan ka-

méréselméletet. E szerint amikor mérés történik, az

landoztak ők, mi meg az arabok a keresztény Nyugat-

OFWTIKFL 176 Panther Science Ficlion

Európában?

Ki

tudja?

Annyi

bizonyos,

hogy

A

mohamedánok t ö b b területet elfoglalnak,

Anderson számos művében bukkan fel magyar mo-

de

néhány év múlva

tívum, és a legmagyarabb alighanem az Eutópia,

Abbaszidák lázadása az Omajjád kalifák ellen.

mindenképpen

kitör az

1967-ből.

A

mi történelmünkben ez súlyos belháborúkkal

és az Omajjádok csaknem teljes kiirtásával végző-

Ha Martell Károly vereséget szenved

d ö t t . E másik történelemben sem várhatjuk, hogy

Tegyük fel, hogy valamikor nem sokkal 7 3 2 előtt

a belviszályokkal küzdő arabok lényeges szerep-

„történik valami". Akkoriban az Ibériai-félsziget leg-

lői legyenek az európai történelemnek 7 4 9 után.

nagyobb részét megszállva tartó „arabok" (valójában

Viszont nincs császárság a 9. században.

főként mohamedán marokkói berberek), mint a mi tör-

A vikingek szinte zavartalanul fosztogathatják Euró-

ténelmünkben is, átlépik a Pireneusokat, hogy elfog-

pát, erősebbek lesznek. A magyarok ugyanúgy meg-

lalják déli Frankföldet. Ellenükben Martell Károly, a

érkeznek a Kárpát-medencébe 896-ban, és kalando-

Meroving frank királyság palotagrófja vonul fel.

zásaik még sikeresebbek a védtelen Nyugaton.

A mi történelmünkben Martell Károly győzött., de

A z Eutópia kevés szót veszteget Európára. Gon-

már a nagy történész, Gibbon is úgy gondolta 2 0 0

dolom, maradnak magyarok a Kárpát-medencében,

évvel ezelőtt, hogy nem volt teljesen lefutott játszma,

még az is lehet, hogy az államot Hungáriának hívják,

eshetett volna fordítva is. M i lett volna akkor?

az ugyanis Onoguria. Egyáltalán nem biztos, hogy

Gibbon válasza hatásos: akkor most ( 1 8 0 0 - b a n )

Géza fia, Vajk a nagyfejedelem 1 0 0 0 - b e n ; de akár-

Európában a müezzin hívná imára a népet, és az ifjak

ki is az, nem veszi fel a meggyengült kereszténységet.

a Koránt tanulmányoznák. En ugyan ebben nem va-

S egyidejűleg a vikingek elérik Amerikát...

gyok biztos. Kecskemét, Cegléd és Nagyk őrös 1 5 0

Néhány száz évvel ezután játszódik az Eutópia.

évig mohamedán uralom alatt volt, mégsem tanulmá-

A

nyozták ott a Koránt a magyarok. De Anderson vá-

magyarok megszervezték az indiánokat, és államot

lasza úgyis más.

alapítottak. Nem Magyarországnak hívják, hanem

A mórok mindenesetre legyőzik Martell Károlyt,

Mississippi völgyében Amerikába

átvándorolt

Dakotiának, ami annyit tesz: Szövetség.

ami meggyengíti a pápaságot. De az is fontos, hogy

A történet idején Dakotia fővárosa Várad, vajdá-

akár elesik Martell Károly, akár nem, Pippin, Károly

ja pedig, mit tesz Isten, Béla. Persze nem Keletvégi

fia nem lesz olyan helyzetben, hogy királyát kolostor-

Béla, Béla of Eastmarch. De Béla. Poul Anderson

ba kényszerítse, s magát koronáztassa meg pápai szen-

következetes.

tesítéssel. Igy a következő nemzedékben nem lesz Nagy Károly!

Dr. Lukács Béla

N é z ő p o n t kérdése* A mai világ megtanított minket arra, hogy az igazság sokarcú. Fekete és fehér, igaz és hamis csak attól függ, melyik oldalról nézzük a valóságot. Ez alól nem kivétel a Csillagok háborúja sem. Lehet ezt nézni humorosan is. Néhány évvel ez-

„ A Csillagok háborúját időről időre meg kell

előtt olvastam egy novellát arról, hogyan beszélget

nézni újra, mert egy egész világ értékrendjét tar-

a halálcsillagon két mosodás, akik Darth Vader ru-

talmazza (ez különben az eposzok feladata), és

háit mossák. Valahogy hiányzott az epikus légkör.

igen ajánlatos néha összehasonlítani a jelent a

De pont ilyen érdekes volt az a karikatúra,

múlttal.* Például elég sanszos, hogy ma

^ ^ Sj^ifc;

amely a Tatuin bolygó ú'rkikötői kocsmá-

a Birodalom szemszögéből forgatnák le az egészet, és a lázadók

jának a mellékhelyiségét mutatta be.

szövetségét, ezt a gyanús ala-

Ahány faj, annyiféle vécécsésze. Rpti^gL

A z t is olvastam valahol, hogy • nincs veszélyesebb dolog, mint

-

kokból, csempészekből, sze-

*jf

rencsejátékosokból és sivata-

közbeszerzésen nyerni a Birodalomban. Képzeljük el azokat a

gi parasztfiúkból 1 <§£

*

rorszervezetet a végén joggal

" szerencsétlen kisvállalkozókat és

és dicsőn taposnák el a lépe-

cégeket, akiknek sikerült jó kis zsíros állami-katonai

getők. A

megrendeléseket

rend nevében. Bere-

pülni egy katonai bázisra, marok-

elnyerni az új halálcsillag építésén. Békésen parkettáznak, burkolnak, villanyt szerel-

verbuvált,

galaxisszerte robbantgató ter-

nyi csapattal szembenézni a túlerővel,

nek, tfmikor egyszer csak megjelenik a hipertérből a

egy egész világgal, és aztán felrobbantani a fő-

lázadó flotta, és felrobbantja a még el sem készült

reaktort, pláne nekivezetni egy kicsi hajót egy na-

monstrumot. Hány ártatlan veszhetett oda?

gyobbnak... ez ma nem hőstett, hanem terroriz-

Es végül Tóta W . Á r p á d véleménye, az ő írásá-

mus. Casus belli." Tücsi

nak részlete az Index kultúrrovatában jelent meg:

Nyerjen fagyasztást! A leghűségesebb olvasót halálra fagyasztják. Egy olvasói levél szerint a N e w Scientist magazin első hallásra morbid

•• 1

előfizetési akcióval jelentkezett. A z újság megújult arculatát reklámozó kampányának fő attrakciójaként azt a lehetőséget kínálta olvasóinak, hogy egyiküket a halála után fagyasztással konzerválja, s ezáltal fenntartja a lehetőséget a páciens későbbi újraélesztésére. A z eljárás költségeit 2 8 ezer angol fontra, közel 1 0 millió forintra becsülték. A nyereményre pályázóknak ki kellett tölteniük egy jelentkezési lapot s ezt a megadott számú összegyűjtött kuponnal együtt postázniuk kellett a szerkesztőségbe. A terv szerint halálát követően a nyertest a kellő hőmérsékletre hűtik, ma j d f o lyékony nitrogénben felfüggesztve lebegtetik. A z „olvasó" itt várhatja meg, amíg a tudomány olyan szintre ér, hogy visszasegíthetik az élők sorába. A szerencsés nyertes, ha nem kellően vállalkozó szellemű, alternatív megoldásként egy hawaii utazást választhatott. Szerkesztőség fontolóra veszi, hogy amennyiben a Galaktika is elér egy „békebeli előfizetői létszámot", akkor mi is jelentkezünk egy hasonló akcióval.

SRLRKTO 175

86

N

UGENT MILLER lehajolt, és a lábnyomokat

vizsgálta, zsebkésével óvatosan félresöpörte a leveleket és gallyakat. Kis láb nyomai, és

egészen frissek. Lehet, hogy női lábtól származnak? A nyomot bámulva Miller szinte látta, hogy élet-

le lábnyomot tudott megkülönböztetni, sőt talán többet is. A talajról ítélve mind egészen új keletű. Miller azon kapta rajta magát, hogy reszket. Leguggolt a lábnyomok mellé, s eszébe idézte, hogy nem szabad reménykednie. Akiktől ezek a lábnyo-

re kel a nő, megelevenedett szeme előtt a boltozatos

mok származnak, már valószínű-

lábfej, a finom boka, az aranybarna lábszár. A kép-

leg nem élnek.

zeletbeli nőt képzeletbeli talapzatán elfordítva M i l -

Erről

azonban

akkor

is

ler megcsodálta a hát hosszú és kecses ívét, s szin-

meg kell bizonyosodnia. Föl-

te látta a...

egyenesedett,

— Elég — utasította rendre magát. Semmi más bizo-

és elindult a

lábnyomok után. Egy tarlón

nyítéka nincs, csak a lábnyom. A remény veszélyes le-

át az erdő szélé-

het, a vágy meg egyenesen végzetes.

hez

vezettek.

A hidegháborús atomfenyegetés annak idején számos szerzőt sarkallt figyelmeztető művek írására. A ravasz, szatirikus novelláiról elhíresült Sheckley azonban még tovább ment: mi van akkor, ha épp a háború teljes elutasítása idézi meg az erőszak elhantoltnak vélt démonát? -

Róbert Sheckley

L

^

^

Hunéin niaier ES

A L/INYOK

Nyurga, ösztövér, szomorú képű férfi volt, barná-

Egy pillanatra megállt és fülelt. Csöndes, szép

ra égette a nap, tornacipőt viselt, khakinadrágot és

szeptemberi reggel volt. Tűzött a nap a csupasz

kék pólóinget. A hátán hátizsák, kezében Geiger-

mezőkre, és a fény meg-megcsillant a fák mezte-

számláló. A

A

len fehér ágain. M á s hangot nem hallott, csak

bal oldali szára eltört, gallyal és zsineggel eszkábál-

a szél fáradt sóhaját s a Geiger-számláló halk,

ta össze, az orrnyergét meg dróttal erősítette meg.

egyenletes ketyegését.

A

szemén teknőckeretes pápaszem.

íz

pápaszem így már biztonságosabbnak tetszett,

„Normálérték — mondta

magában Miller. —

bár még mindig nem bízott benne. Nagyon rövidlá-

Akik erre jöttek, azoknak bizonyára volt Geiger-

tó volt. Ha valamelyik lencse eltörik, sose tudja pó-

számlálójuk."

tolni. Néha lidércnyomásos álma volt: a szemüveg le-

De nem biztos, hogy értettek a használatához. A z

esett az orráról, ő érte nyúlt, de nem tudta elkapni,

is lehet, hogy sugárfertőzésük volt, talán éppen sugár-

az meg a levegőben meg-megfordulva hengerbucká-

betegségben haldokoltak. Nem engedhette meg ma-

zott le a hegyoldalon.

gának, hogy reménykedjék. Csak úgy sikerült mind

A szemüveget rányomta az orrára, ment néhány métert, aztán megint a földet vizsgálta. Két-háromfé-

ez ideig megőriznie az ép eszét, hogy nem remélt és nem kívánt semmit, és nem vágyott semmire.

eflLflKTO 17S

87

„ H a halottak — mondta magában —, tisztességgel

Végül mégis úgy döntött, hogy nem tartja meg.

eltemetem őket." E gondolattal kiűzte magából a re-

Nem akarta megszegni az egész életében szigorúan

mény és a vágy gonosz démonait.

vett fogadalmát, különösen a látottak után. Es amel-

A z erdőben, a bokrok közt elvesztette az alig látható ösvényt. Megpróbált ugyanabban az irány-

lett a^ fegyver ilyen időkben a használójára is veszélyes. Igy hát behajította a szomszéd folyóba.

ban továbbmenni, de a Geiger-számláló vad kat-

Ennek még hat hónapja sincs. Es most Miller kö-

togásba kezdett. Maga elé tartotta a műszert, és

veti más lábnyomát az erdő agyagos talaján egy kes-

derékszögben elfordult. Miután a veszélyes pontot

keny patak felé. Mikor a medren átkelt, a parton öt

maga mögött hagyta, újabb derékszögű fordulatot

különböző nyomot tudott megszámlálni. Annyira fris-

tett, és most az ösvény irányával párhuzamosan ha-

sek voltak, hogy akkor fakadt föl bennük a víz. M é g

ladt előre. Gondosan számlálta a lépteit, Nem ten-

fél órája sincs, hogy arra mentek.

ne jót neki, ha elakadna egy ilyen zugban, amelyet

Egyszerre megmoccant benne a remény és a vágy

minden oldalról sugárzás övez, s ahonnét nem vezet

démona. M o s t már talán nem lenne ostobaság, ha a

ki tiszta ösvény. Ez történt vele három hónappal ez-

másokkal való találkozás lehetőségére gondolna? De

előtt, s majdnem kimerültek a számláló elemei, mire

igenis az lenne. A z elszabadult démonok, ha fiaskót

megtalálta a kiutat. Most volt ugyan a hátizsákjában

vallanak, ellened fordulnak, mint ahogy ellene fordul-

tartalék elem, mégis ugyanez a veszély fenyegetett.

tak annak a férfinak is ott, a homokkőszirt tövében.

Megtett vagy húsz métert, és megint fordult,

A reménység és a vágy a két legveszélyesebb ellensé-

hogy keresztezze az ösvényt. Lassan ment, a földet

ge. Nem merte kiengedni a szellemeket az agya mé-

figyelte.

lyén rejlő bedugaszolt palackból.

Szerencséje volt. Megint ráakadt a lábnyomokra,

Szapora léptekkel haladt az ösvényen, a mind fris-

s a közelükben szövetfoszlányt talált egy csipkebok-

sebb lábnyomok tanúsága szerint gyorsabban, mint

ron. Leszedte a szövetdarabot, és zsebre gyűrte. A

az a feltételezett embercsoport. A Geiger-számláló

lábnyomok frissnek látszottak. Mégis engedélyezzen

elégedetten ketyegett, örült a sugárzás alacsony szint-

magának egy kis reményt?

jének. A z előtte járók — ha élnek még — bizonyára

Ne. M é g nem. M é g élénken élt az emlékezetében, mi történt nem egészen hat hónappal ezelőtt. Egy kis homokkősziklán mászott föl, hogy átkutas-

szintén Geiger-számlálóval keresték az utat. A z életben maradás tulajdonképpen nagyon egyszerű volt, de nagyon keveseknek sikerült.

sa a fönt levő raktárt. Mikor napnyugtakor lefelé

M i l l e r akkor értette meg, hogy közel a vég,

jött az oldalban, az alján egy férfi holttestére akadt.

amikor a kommunista Kína flottája átfogó táma-

A l i g néhány órája lehetett halott. Vállán géppisz-

dást indított Tajvan ellen. Kezdetben ugyan ez is

toly és egy puska szíja volt keresztbe vetve, zsebe

csak amolyan helyi csetepaténak tűnt, mint az a

meg kézigránátokkal tele. Ezek azonban semmi vé-

dühödt kis összecsapás, ami Kuvait földjén folyt,

delmet nem nyújtottak legagyafúrtabb ellensége el-

vagy az a másik, amelynek során az E N S Z béke-

len. A férfi önmagát ölte meg: még meleg volt ke-

fenntartó

zében a revolver.

bolgár határon.

Szemmel láthatólag Miller lába nyomát követte.

erői

bocsátkoztak

harcba

a

török-

M i n t később kiderült, ez volt az utolsó csepp

Mikor odaért a homokkőszikla lábához, a nyomok

a pohárban. A

véget értek. Lehet, hogy a férfi akaraterejét a mellka-

nyek láncreakciószerűen rángattak bele országot

sán és karján levő, sugárzás okozta égés törte meg,

ország után a konfliktusba. Egy darabig egyik ol-

az is lehet, hogy reményeinek váratlan összeomlása,

dalon sem vetettek be atomfegyvereket, de érez-

mikor a lábnyomok a szikla alján véget értek. De

ni lehetett, hogy ez a lépés sem várathat sokáig

akármi oka volt is, kiloccsantotta az agyát. Megöl-

magára.

te a remény.

különböző nemzetközi egyezmé-

Nugent Miller, a tennessee-i Laurelville College

Miller eltávolította róla a fegyvereket, és a holttes-

ókori történelem szakos docense látta az intő jeleket,

tet eltemette. A nap java részében a fegyvereken tör-

és nekifogott, hogy élelmiszer-tartalékot gyűjtsön a

te a fejét. Kísértést érzett, hogy megtartsa őket. M é g

laurelville-i barlangokban. Akkor harmincnyolc éves

hasznosak lehetnek ebben a megrendült új világban.

volt, és mióta az eszét tudta, lángoló pacifista. M i - [>>

GALAKTIKA 176

88

•H

kora kelet—nyugati radarvonal meghatározatlan erede-

vissza. Kétségtelen, hogy volt, aki életben maradt:

tű rakétákat jelzett északról, Miller már összecsoma-

de hol, vajon hol?

golt, és készen állt. Azonnal kiment a laurelville-i bar-

Hónapokig kereste őket. Aztán fölhagyott vele.

langokba, amelyek szája még egy mérföldnyire se volt

Gondolta, maradhatott néhány ember itt-ott Afriká-

az egyetemtől. M e g volt lepve, hogy összesen ha öt-

ban, Ázsiában, Dél-Amerikában. Ezeket sose fog-

ven diák és tanár tartott vele. Pedig a figyelmeztetés

ja látni. Lehet, hogy valamikor még Eszak-Ameriká-

igazán elég érthető volt.

ban is ráakad valakire. A z is lehet, hogy nem. De

A

bombák lehullottak, és a csoportot beljebb

mindenképpen élnie kell.

kergették a barlangok és alagutak labirintusába. Egy

Elt. Dél felé vándorolt ősszel, s visszatért északra

hét múltán abbamaradt a bombázás. A túlélők elin-

tavasszal. O volt az az ember, aki sose akart háborút,

dultak a föld felszínére. A barlang szájában Miller el-

s olyan szenvedélyes hévvel gyűlölte a gyilkolást, ami-

lenőrizte és életveszélyesnek találta a sugárzást. Nem

lyet sokan tettettek, de kevesen éreztek át igazán. O

mehettek ki. A z élelem máris elfogyott, a barlangba

volt az az ember, aki megőrizte nem egy régi szoká-

radioaktív málladék szűrődött be, s így beljebb kény-

sát, mintha a bombák le se hullottak volna. Olvasott,

szerültek. A negyedik hétre már harmincnyolcan éhen haltak. A sugárzás a bejáratnál még mindig lehetet-

ha könyvet talált, s önmagában mentegetődzve gyűjtötte a képeket és szobrokat, amelyeket a képtárak szellemőreitől lopott.

lenné tette a távozást. Miller úgy döntött, hogy

O volt az az ember, aki már jóval a második vi-

leereszkedik valamelyik alsóbb szintre, és megpró-

lágháború előtt megfogadta: soha nem fogja megölni

bál földeríteni valami eddig még érintetlen élelmi-

embertársát, és most, a harmadik világháború után,

szer-tartalékot. Hárman vele tartottak. A többiek

semmi okát nem látta, hogy e fogadalmát módosítsa.

úgy határoztak, hogy vállalják a sugárzás kockáza-

Barátságos, kisfiús, diáktípus volt, túlélte a legéletké-

tát, és kitörnek.

pesebbek halálát, s most, a világ gyötrelmes pusztulá-

Miller és barátai mélyen behatoltak a barlang sö-

sa múltán, lelke még mindig telve volt magasztos elha-

tétjébe. Legyengültek már, és egyikük sem volt kép-

tározásokkal és makulátlan eszményekkel. O volt az

zett barlangkutató. Kettőt agyonütöttek a lezuhanó

az ember, akit csak a körülmények kényszeríthettek vá-

kövek. Miller s az egy megmaradt férfi azonban ko-

gyainak elnyomására, reményei föladására.

nokul ragaszkodott az életéhez. Élelmiszer-tartalékot

A lábnyomok gyér bokrok közt vezettek, majd

nem találtak, de egy fekete vizű folyóra bukkantak, s

megkerültek egy mohos gránitsziklát.

abban derengő foltokat, halakat vettek észre, vak ha-

hallott.

lakat, amelyek egész életüket a barlangban élték le.

Hangokat

Szélroham — mondta magában.

Halásztak, de nem fogtak semmit. Eltelt néhány nap,

Megkerülte a gránitsziklát, és megállt. A l i g pár

míg Millernek sikerült elrekesztenie a folyó egy ágát,

lépésnyire öt embert látott. Kiéhezett szemében ez

csapdába ejteni és kifogni néhány halat. De barátja

egész tömegnek, hadseregnek, sokaságnak tetszett.

addigra már meghalt.

Apróka tűz körül táboroztak. Másodpercekig tar-

Miller ott élt a folyó partján, s kidolgozta a halászat módozatait. Amennyire tőle telt, számon tartot-

tott, míg mindezt fölfogta. — Nicsak — mondta egyikük.

ta az idő múlását, s hetenként egyszer nagy kínnal ki-

Összeszedte magát. Szemügyre vette a csopor-

mászott, hogy a sugárzást ellenőrizze. Tizenkét hétbe

tot. O t ember, mind nő. O t nő, rongyos farmer-

telt, míg annyira csökkent, hogy kimehetett.

nadrágban, cejgvászon zubbonyban,

A

barlangbeliek közül némelyiknek a holttestét

megtalálta, a többieket viszont nem látta.

hátizsákjuk

mellettük a földön, a hátizsákoknak nekitámasztva kezdetleges lándzsák.

Odakint mindenütt embereket keresett. A su-

— Maga kicsoda? — kérdezte az egyik. A z volt

gárzás azonban elvitte a hidrogénbombázás túlélői-

köztük a legidősebb, lehetett vagy ötvenéves. Z ö -

nek java részét. Nagyon keveseknek volt élelmiszer-

mök, kurta termetű kis nő volt, szögletes arcú, a ha-

tartalékuk és Geiger-számlálójuk. Mindenki vagy

ja acélszürke, karja izmos, nyaka napbarnított és inas,

majdnem mindenki még azelőtt kiment élelmet ke-

jókora orrán lehetetlen forma csíptető, az egyik len-

resni, hogy a sugárzás elviselhető szintre esett volna

cséje repedt.

— Nem tud beszélni? — kérdezte élesen.

lánk, a Charleton—Vaness Leánynevelő Intézet alsó

— De tudok - mondta Miller. - Elnézést. Csak

pincéjébe. En illemtanár vagyok... azazhogy voltam.

épp meg vagyok lepve. Maguk az első nők, akiket a

Kolléga — gondolta Miller savanyúan.

bombázás óta látok.

— A z óvóhelyet — folytatta Miss Denis — termé-

— A z első nők? — kérdezte az idős hölgy élesen.

szetesen elláttam élelmiszer-tartalékkal, mint ahogy minden épeszű ember-

— Férfiakat talán látott?

nek tennie kellett vol-

— Csak holtan — mondta Miller. Elfordult tőle,

na.

és szemügyre vette a má-

tették.

Mégis

kevesen

sik négyet. M i n d fiatalok,

Geiger-számlálóm, és

Volt

néhány

úgy húsz körül, és Miller

a kezelését is megta-

mondhatatlanul

szépnek

nultam.

Sok

találta mindet.

Kétségkí-

erőnek

erejével

bolond ki-

vül mind másmilyen volt,

ment, amint már nem

nem is hasonlított egyik

hullottak

a másikára,- de Miller sze-

Ezeket a lányokat si-

a bombák.

mében, aki úgy bukkant

került meggyőznöm a

rájuk, mintha egy idegen

sugárzás

fajtával találkoznék, ide-

A radioaktivitás azon-

veszélyéről.

genségükben mind egy-

ban oda is beszűrő-

formák. Négy kecses ál-

d ö t t . Kénytelenek vol-

lat, aranyosbarna bőrű,

tunk hát otthagyni az

hosszú lábú, s szemük

óvóhelyet, és lejjebb,

nagy, nyugodt párduc-

a

szem.

ban

— Szóval maga kö-

mene-

— Patkányokon éltünk — mondta az egyik lány.

férfi — mondta az idős

— Ugy van, Suzie —

hölgy. — Nos, ez nem

mondta Miss Denis. —

jelent problémát.

Patkányokon

A lányok hallgattak.

éltünk,

s

Miller

még boldogok is voltunk,

kényelmetlenül

hogy legalább az van. M i -

bámulták.

kezdte

kerestünk

déket.

zel s távol az egyetlen

Őt

szennyvízcsatorná-

érezni magat. A

kor a sugárzás már nem

hely-

zetből eredő kötelessé-

volt életveszélyes,

geire gondolt, s e gon-

tünk. Egész mostanáig na-

dolat izgatta és zavarba

gyon jól megvoltunk.

hozta.

A

lányok

kijöt-

bólogat-

tak, s még mindig pár-

— Akkor talán be is mutatkozhatnánk —

ducszemmel

mondta az idős hölgy határozottan

Millert. És Miller őket.

és tárgyilagosan. — Miss Denis vagyok. Miller várt, de Miss Denis nem mutatta be a lányokat. — Nugent Miller vagyok — mondta ő.

figyelték

Egyidejűleg, azon nyomban mindegyikükbe beleszeretett, különösképpen Suzie-ba, mert neki neve is volt. De a zömök, erős karú, tárgyilagos Miss Denisbe nem.

— Nos, M r . Miller, maga az első eleven ember,

— A z én élményeim nagyon hasonlók — mondta

akivel találkozunk. Történetünk igazán egyszerű. M i -

Miller. — En a laurelville-i barlangokba mentem. O t t

kor meghallottam a riadót, levittem a lányokat az isko-

ugyan patkányt nem találtam, csak nagyon fura külse- !>[>

jű halakat, és azokon éltem. A z t hiszem, most azt kell

ről beszéljünk, talán adjunk szabad utat a termé-

eldöntenünk, hogy mit tegyünk.

szetnek.

— A z t ? — kérdezte Miss Denis. — Szerintem. Nekünk, túlélőknek össze kell tarta-

— A természet megtalálta a maga útját — mondta Miss Denis. — A z egyetlen helyes utat. M i öten nők

nunk, hogy kölcsönösen támogatni és segíteni tudjuk

vagyunk. Hónapok óta együtt, és nagyon jól megva-

egymást. A

gyunk. Nem, lányok?

maguk táborhelyére vagy az enyémre

menjünk? Nem tudom, mi mindent gyűjtöttek össze. En elég sokat. Egy könyvtárat, néhány festményt és jókora élelmiszer-tartalékot.

A

lányok bólintottak, de szemüket továbbra is

Millerre szegezték. — Semmi szükségünk sincs sem magára — folytatta

— Nem — mondta Miss Denis.

Miss Denis —, sem más férfira. Nem hiányoznak, és

— Nos, ha ragaszkodik a maguk táborhelyéhez...

nem is vágyunk rájuk.

— De mennyire! A saját táborhelyünkhöz. M a gunkban. Azaz maga nélkül, M r . Miller.

— Sajnos, ezt nem értem — mondta Miller, bár épp kezdte érteni a dolgot.

Miller nem akart hinni a fülének. Ránézett a lá-

— Mindezért a férfiak felelősek — mondta Miss

nyokra. A z o k gyanakodó, kiismerhetetlen tekintettel

Denis, és vaskos kezének egy széles mozdulatával kör-

néztek vissza rá. — Ide halig ásson! — mondta Miller. — Rászorulunk egymás kölcsönös támogatására és segítségére... — Ezen maga a férfinem kéjvágyát érti — mondta Miss Denis.

bemutatott. — Férfiak álltak a kormányok élén, férfiak voltak a katonák és atomfizikusok, férfiak indították meg a háborút, mely elsöpörte az emberiség javát. En már a bombázás előtt is mindig óvtam a lányokat a férfiaktól. Rengeteg ostobaságot összelo-

— Semmi ilyesmit nem értek rajta — mondta

csogtak a nemek egyenlőségéről; a valóságban a nő

Miller. — Ha ragaszkodik hozzá, hogy most er-

a férfi jószága és játékszere volt. De rendes időkben

nem tudtam az elméletemet teljes egészében kifejteni. A z iskola nem engedte volna.

— Kénytelen vagyok — mondta Miller. — M e r t elég rosszul ismeri őket. M o n d j a , mit tett ma-

— A z t meg tudom érteni — mondta Miller.

ga, hogy megakadályozza a háborút, ha annyi-

— De az idők többé nem rendesek. Maguk, fér-

ra gyűlöli?

fiak egyszer s mindenkorra összekutyultak mindent, és most nem kapnak még egy lehetőséget, legalábbis addig nem, amíg nekem beleszólásom van a dologba.

— Hát mit tehet egy nő? — kérdezte Miss Denis. — A foglyok követik rabtartóikat. — Szamárság — mondta Miller. — A

nők ren-

geteg mindent tehettek volna, ha igazán véget

— Lehet, hogy a lányok erről másként véleked-

akarnak vetni a háborúknak. Olvasta valaha is a Lüszisztratét? Arisztophanész elmondja, hogy a gö-

nek — mondta Miller. — En nevelem a lányokat — közölte Miss Denis.

rög nők nem voltak hajlandók együtt hálni a férjeik-

— Ez lassú folyamat, de bőven ráérünk. Es azt hi-

kel, míg abba nem hagyták a hadakozást. Ez világo-

szem, a tanításom kezd megfoganni. Ugye jól meg-

san bizonyítja, hogy...

vagyunk együtt, lányok?

— Olvastam a darabot — mondta Miss Denis. —

— Igen, Miss Denis — mondták a lányok kórusban.

Nem valami jó megoldás. — Miért? Talán csak nem azért, mert túl sok nő

— Es ugye nem szorulunk rá erre a férfira a há-

imádta a háborút, és rajongott a katonákért? M e g előzhették volna, ha akarják. De nem akarták. Nietz-

zunk táján?

sche azt mondja...

— Nem, Miss Denis.

— Nekem csak ne idézgessen a ronda férfi írói-

— Látja? — Egy pillanat — mondta Miller. — A z az érzé-

tól! — mondta Miss Denis. — A

gondolatmenete

A

jól hangzik, de a tény az, hogy maguké, férfiaké volt

férfiak egy része kétségkívül felelős a háborúért.

a hatalom, és visszaéltek vele. A nőket játékszernek

sem, hogy maga egy kis tévedésben leledzik.

De nem minden férfi. En például lelkes pacifista

tekintették, és a Földet egyetlen nagy csatatérnek,

voltam akkor is, amikor kifejezetten kényelmetlen

egészen míg ki nem háborúzták magukat a világból.

volt annak lenni. A második világháborúban egy

Maguknak végük van, elpusztultak, kész. Maguk ki-

egészségügyi alakulatnál szolgáltam. Soha senkit

halt állatfajta. Itt áll a fura, szőrös képével, és olyan

nem fosztottam meg az életétől, nem is volt szán-

idegen, mint egy dinoszaurusz vagy egy emu. M e n -

dékomban soha.

jen, és haljon meg valahol, Miller! M o s t mi követ-

— Szóval nemcsak férfi, hanem még gyáva is — mondta Miss Denis. — En nem tartom gyávának magam — tiltakozott

kezünk, nők! — A szaporodást egy kicsit nehéznek fogják találni — mondta Miller.

Miller. — Elvből, lelkiismereti okból, és nem gyáva-

— De nem lehetetlennek. A szűznemzéssel foglal-

ságból tagadtam meg a katonai szolgálatot. A z én

kozó kutatások legújabb eredményeit élénk figyelem-

egészségügyi alakulatom is a fronton szolgált, akár a

mel kísértem. Utódot nemzeni férfi közreműködése

katonák, csak mi nem voltunk fölfegyverezve. En is

nélkül is kifejezetten lehetséges.

a tűzvonalban voltam. M e g is sebesültem, ha nem is súlyosan. — Micsoda hallatlan hősiesség! — mondta Miss Denis, és a lányok nevettek.

— Talán — mondta Miller. — De maga akkor sem képzett tudós. Es még ha az lenne is, nincs meg hozzá a fölszerelése. — Viszont tudom, hogy hol végeztek ilyen irányú

— Nem a kiválóságomat akarom fitogtatni —

kutatásokat — mondta Miss Denis. — Talán életben

mondta Miller. — Egyszerűen csak azt szerettem

találunk még valami tudós nőt. S annak még ennél

volna magával megértetni, hogy miféle férfi vagyok.

is nagyobb a valószínűsége, hogy ép laboratórium-

M e r t a férfiak sem egyformák. — M i n d egy húron pendül — mondta Miss Denis. — Valamennyi. Piszkos, szőrös, büdös, kéjenc bestiák, háborúznak, ölik a nőket és a gyerekeket. Próbáljon csak nekem férfiakról beszélni!

ra leljünk. Ezzel és az én tárgyi tudásommal, azt hiszem, meg tudom oldani a kérdést. — Soha — mondta Miller. — Márpedig én azt hiszem — szögezte le Miss Denis. — De még ha nem is, inkább lássam az em- M>

berfajt kihalni, mint hogy megint a férfiak ura Ikodja-

Elkerülte a döfést, és bal kezével megragadta a lán-

nak rajta.

dzsát. Huzakodtak, hogy melyiküké legyen.

Arca kivörösödött, dühös volt. Miller halkan megjegyezte:

Igy fél kézzel is majdnem sikerült kicsavarni a nő kezéből; de Miss Denis, amilyen tagbasza-

— Tökéletesen megértem, hogy kifogásai van-

kadt volt és bivalyerős, sok volt neki. Kiszabadí-

nak a férfiak ellen. Bizonyos férfiak ellen. De mind-

totta Miller szorításából a lándzsát, és a boldo-

ezt nyugodtan megtárgyalhatjuk, és bizonyára sike-

gabbik végével kupán vágta. A lányok pedig még

rül valami kölcsönösen kielégítő...

éljeneztek is!

— N e m ! A m i t akartunk, elmondtuk! Ki innét! — Nem megyek — mondta Miller. Miss Denis odaugrott

a

fegyverekhez,

és fölkapott egy lándzsát.

Miller térdre hullott, záporoztak körülötte a kövek. Oldalba bökte egy lándzsahegy. Ettől oldalt hengeredett, majd sikerült talpra állnia. — Öljétek meg! — visította Miss Denis. -

— Lányok! — kiáltotta. — Fegyverbe!

A

A lányok még mindig elbűvölten Millert.

nézték

Egy pillanatig

Öl-

jétek meg a piszok férfit! lányok izgalomtól

kipirult arccal rontottak rá. Miller érezte, hogy ándzsahegy

súrolja

az

haboztak. A z t á n Miss

oldalát. Megfordult és

Denis erős

elszaladt.

akaratának

engedelmeskedve, ma-

Nem tudta, meddig

rékszám szedték elő a

rohant az erdő zöld ho-

kődarabokat a hátizsák-

mályában.

jukból. Meglátszott raj-

képtelen volt továbbfut-

tuk az izgalom. Várako-

ni. Előhúzta a zsebké-

zással

figyelték

Miss

Denist.

Végül

már

sét, és megfordult: de senki sem követte.

— Hajlandó eltávoz-

Leheveredett a hű-

ni? — kérdezte Millert

vös földre, és gondol-

Miss Denis.

kodni

próbált.

Ez a

— Nem!

nő, ez a Miss Denis

— Kövezzétek meg!

futóbolond.

Megindult

figyűlölő,

a

kőzá-

por.

Miller

hogy

Geiger-számlálóját

védelmezze, hogy

hátát,

elfordult, s

érezte,

lába szárát

Vén

fér-

megátalko-

dott leszbikus, s most végleg

begolyózott.

Es a lányok? A z t biztosra vette, hogy ők nem

kövek érik. A l i g tudta elhinni, hogy ez megtörtén-

akarták bántani. Talán még szerették is. De ennek

het. Ezeknek a lányoknak, akiket szeretett — külö-

a vén ribancnak a hatása alatt álltak.

nösen Suzie-nak —, nem lett volna szabad őt meg-

Megnézte, hogy megvan-e a Geiger-számlálója,

dobálniuk. A b b a is hagyják mindjárt, elszégyellik

nem veszett-e el menekülés közben. Megvolt az is

magukat.

meg a szemüvege is. Örült neki. Ha nincs meg, ne-

De a kövek csak röpültek, s az egyik eltalálta

hezen talált volna rá a táborhelyére.

a feje búbját, és félig elkábította. Megrázta a fe-

M i n d i g is tudta, hogy az emberek egy ki-

jét, megfordult, és futásnak eredt, még mindig a

csit mind b o l o n d o k . A z z a l is tisztában kellett

oeiger-szam lálót szorongatva. Miss Denis ügyetle-

volna lennie, hogy egy atomkatasztrófa túlélői

nül próbálkozott, hogy fölnyársalja a lándzsájával.

még a szokottnál is bolondabbak. A z elmebe-

teg Miss Denis. M é g elképzelni is, hogy a fér-

súlya nyomta a vállát. Marka összeszorult a kés

fi kihalt állatfajta!

markolatán.

Miller döbbenten észlelte, hogy igenis el tud-

Egy pillanattal később már nem élt a világ utol-

ja képzelni. Végül is hány férfi maradt életben? Es

só civilizált embere. Es vele pusztult a világ utolsó

hány nő? Es az életben maradottak közül vajon

pacifistája, az utolsó ember, aki lelkiismereti okból

hánynak van Geiger-számlálója, és hányan lesznek

tagadta meg a katonai szolgálatot, az utolsó mű-

képesek úrrá lenni a rájuk váró veszedelmeken?

gyűjtő és könyvbarát.

De ez valahogy mégsem izgatta. A z emberfa-

S mindeme csodálatos teremtmények helyében

jért nem ő felel. Ostoba volt, hogy szabadon en-

ott volt Miller, a markában szorongatott zsebkés-

gedte a remény és a vágy démonait. M o s t megint

sel, amint valamit keres az erdőben.

le kell győznie őket. Le is tudja. M a j d a könyvei és képei közt éli le, ami az életéből hátravan. Lehet, hogy ő lesz az utolsó igazán civilizált ember.

Megtalálta. Egy három láb hosszú, nehéz, villámsújtotta ágat. Sietve levagdalta róla a fölös gallyakat. Miss

Civilizált... Miller megborzongott, és eszébe

Denis majd rövidesen megtapasztalhatja, milyen

jutott Suzie meg a többiek arca, figyelmes párduc-

az, ha ráront a szörnyű, szőrős, büdös, koszos,

szeme. Elég baj az, hogy nem sikerült valamiféle

bunkót lóbáló férfinem. Remélhetőleg annyi ideje

megállapodásra jutnia Miss Denisszel. De az adott

lesz még, hogy rádöbbenjen: maga hívta életre a

körülmények közt mást nem tehetett...

bestiát. Ez bizonyára nagyon meglepi majd.

Hacsak meg nem tagad minden elvet, ami ed-

Es röviddel ezután a lányokat is meglepetés éri. Különösen Suzie-t.

dig éltette. Hát megtagadhatná? Ránézett a kezében levő késre, és megint megborzongott. A démonok

C D G q e l C N T <\

Göncz Árpád

fordítása

s A r K A n u c a n

Minden eddiginél teljesebb, átfogó összeállítás egy exkluzív kivitelű könyvben, melyben a sárkánykutató osztja meg mindenkivel tudásának legjavát. Könyvéből kiderül, milyen sárkányfajok léteznek, hol és hogyan élnek. Hogyan kell bánni a sárkányokkal, hogyan védekezzünk ellenük. Megtekinthetjük, hogyan néz ki a sárkánytojás belülről. Megismerhetjük a sárkányírást, sőt még a sárkánybőrt is megtapinthatjuk. Dr. Ernst Drake remekműve most felfedi a sárkányok rejtélyes életének minden titkát.

.

E G M O N T

hüámuSmi

eflWKTO 17S

94

A

DlSCOVERY ŰRHAJÓ az első szállítóeszköz,

Halálhajóban

amely embert visz a Jupiter közelébe. Fe-

Itt egy idegen hatalmak által megszállt matróz pró-

délzetén három hibernált utas és két piló-

bál meg öngyilkosságot elkövetni azzal, hogy ki-

is, ahol hasonló jelenet játszódik le.

ta, valamint egy szuperszámítógép (lényegében a

ugrik a világűrbe — kapitánya azonban megmenti,

hajó agya, automata irányítója), a H A L

visszalöki a zsilipbe.

9000-

es utazik. A bonyodalmakat H A L okozza, aki az

M i történik az emberi testtel, ha kitesszük az űr

óriásbolygóhoz közeledve a meghibásodás jeleit

vákuumának? Állatkísérletek szerint a bőr az első

mutatja: téves előrejelzéseket ad a hajó műszere-

1 0 másodperc után kezd feldagadni — bár nem vas-

inek állapotáról. Ennek az oka, hogy a küldetés

ból van a bőrünk, mégis elég erős ahhoz, hogy egy

célja korántsem az, amiről Dave Bowman és Frank

rövid ideig megvédje testünket a légüres tértől. A z

Poole, a pilóták tudnak — a gép így titkolózni,

érfal, és általában véve az üreges szervek a Laplace-

hazudni kényszerül, és végül a kiutat a humán le-

törvény szerint minél vékonyabbak, annál védetteb-

génység kiiktatásában találja meg. A r r a a követ-

bek a tágító nyomással szemben. A

keztetésre jut, hogy a küldetés sikerét az emberek

latban pedig elmondható, hogy ha nem próbáljuk

füllel kapcso-

csak akadályozzák, veszélyeztetik, de ő, a szuper-

meg visszatartani a lélegzetünket, fél percig maradan-

számítógép maradéktalanul képes azt teljesíteni.

d ó károsodás nélkül el tudjuk viselni az alacsony

M i u t á n a világűrben a semmibe taszítja Frankét,

nyomást — a lélegzet visszatartása esetén viszont a

társa, Bowman egy kompba szállva még kísérle-

dobhártyák mindenképpen szétrepednek.

Dave Bowman, a vákuum-ember

tet tesz a másodpilóta visszahozására — azonban

Megoszlanak

a

vélemények

a

tekintetben,

H A L már nem engedi vissza a hajóra. Ekkor Dave

hogy a vér felforr-e, avagy sem. G e o f f r e y Landis,

Bowman a vészzsilipen át, űrsisak nélkül kénysze-

a NASA

rül visszatérni, hogy kiiktassa a gép áramköreit.

sci-fi író) a cég weboldalán a következőképpen

A r t h u r C . Clarké és Stanley Kubrick 1 9 6 8 - a s

okoskodik.

munkatársa (mellesleg maga is remek Két

szívdobbanás

között egy

átla-

filmjében tehát Dave Bowman (Keir Dullea) teste

gos emberben a vér nyomása a külső légnyomás

közvetlen kapcsolatba kerül a bolygóközi térrel. A

felett

művelet alatt a pilóta 1 0 - 1 2 másodpercet tölt a

1 2 0 / 7 5 - ö s vérnyomásban az alsó érték). H a a kül-

75

Hgmm-rel van (ez az átlagosnak vett

világűr felé nyitott kamrában, mielőtt a kapu bezá-

ső légnyomás nulla lenne, és az erekben lévő nyo-

ródna, és a nyomáskiegyenlítés megkezdődne. Ez-

mást pusztán ez a 7 5 H g m m adná, az emberi test

zel szemben már egy hihetőbb változat szerepel a

mintegy 3 7 Celsius-fokos hőmérséklete akkor sem

könyvváltozatban, mely a film után három évvel je-

érné el a víz forrpontját, mert ilyen körülmények kö-

lent meg: itt Bowman a hajón tartózkodik, amikor

zött az 4 6 Celsius-fok körüli — így a vér ilyen ala-

H A L kinyitja a Discovery

csony nyomáson sem forrhatna fel. Egyébként 3 7

zsilipjeit. Vagyis t ö b b

ideje van biztonságos helyre érni, mielőtt maradan-

Celsius-fokon a víz gőznyomása 4 7 Hgmm, így az

d ó károsodást szenvedne, vagy az oxigénhiányos

embernek más dolga sincs, mint hogy vérnyomását

vér miatt eszméletét vesztené.

ezen érték fölött tartsa.

Bowman esete nem az egyetlen a sci-fi filmek között, t ö b b más produkcióban is előjön az embe-

Forró vízcseppek a nyelven Ennek az okos-

ri test vákuummal való kapcsolata — így például az

kodásnak két d o l o g is ellentmond. A z egyik a

N A S A M a n n e d Spacecraft Centerében, 1 9 6 5 -

nek mintegy 7 0 százaléka az ember iába alatt

ben bekövetkezett

van, a légnyomás csak 3 0 % - a

baleset szenvedő alanyának

utólagos vallomása. A tökéletlenül záródó űrruha hibája miatt az illető a rendes légköri nyomás keve-

című kiadványa szerint vákuumkörülmények kö-

sebb mint 7 százalékát kitevő, vagyis 7 0 0 0 Pas-

zött 9 - 1 1 másodpercig vagyunk képesek meg-

cal alatti vákuumnak volt kitéve. 14 másodpercig

őrizni eszméletünket.

őrizte meg eszméletét, és utolsó emlékként a nyel-

test azonban jobban égeti az oxigént, így ilyen

vén forrni kezdő vízről számolt be. Egy másodperc-

helyzetben

cel később kezdték fellevegőzni a kamrát - a sze-

kat. A nagyobb szám vonatkozik arra, ha az il-

rencsétlenül járt ember valamivel a rendes légköri

lető egy helyben, moccanatlanul ül, a kisebb

nyomás fele fölött tért magához. A

pedig arra, ha mozgásban van. Légköri pilóták-

másik, hogy

NASA

Bioastronautics

a tengerszin-

tinek. A

célszerű

Az

Data

adrenalinnal

megőrizni

Book

telített

higgadtságun-

a fenti 1 2 0 / 7 5 - ö s nyomásérték az aortára, illetve

nál ez az érték 1 2 - 2 5 másodperc,

a nagy artériákra vonatkozik. A kapillárisokban a

magasság felett. A

12 km-es

nyomás ennél jóval kisebb, 2 0 Hgmm körüli, nem

telik el addig, amíg Dave, kirepülve a kompból,

is beszélve a vénákról, ahol a teljes vérmennyiség

megrántja a zsilipajtót záró kart. Eltekintve attól,

t ö b b mint 5 0 százaléka található - itt a vérnyo-

hogy ez idő alatt egyszer-kétszer visszapattan a

más mintegy 1 0 Hgmm.

falról, az ajtó teljes záródásáig még további 5

film szerint 5 - 6 másodperc

0,1-0,2

másodperc, a kamra teljes fellevegőzéséig pedig

kg/cm -es légnyomás az űrhajóban (ez a ten-

legalább 13 további másodperc telik el, így a

gerszinten mért légnyomás mintegy 1 0 - 2 0 szá-

rendelkezésre álló adatok alapján nem tűnik va-

zalékának felel meg). Dave ekkor már nehezen

lószínűnek az öntudatvesztés elkerülése. A film-

lélegzik, és Clarké szerint a tüdeje úgy dolgo-

ben Bowman ezen túlmenően még a zsilipkapu

zik, mintha a Himalája csúcsán lenne.

záródása alatt is koordináltan mozog, és úgy tű-

A

regényben szerepel egy adat: 2

is nagy tévedés, csak 1 0 - 2 0 % - o s -

Nem

a Mo-

unt Everesten ugyanis, mivel a légkör tömegé-

nik, a fellevegőzés se vágja f ö l d h ö z . . . BP.

Október 28.: Teljes holdfogyatkozás A legjelentősebb csillagászati esemény október hónapban a teljes holdfogyatkozás lesz.

O

KTÓBER 2 8 - Á N a-kora reggeli

nyok mellett felfedezhető az égbolton

órákban bekövetkező

egy hosszúkás fényfolt, az úgyneve-

jelenség teljes lefolyá-

zett A n d r o m é d a - k ö d is,, amely

sa látható majd Közép-Euró-

.mintegy kétszázmilliárd.

pában. A z elsötétült

csillagból áll. Ezeknek a

telihold derült égbolt

csillagoknak a fénye kere-

esetén a Kós csillag-

ken hárommillió év óta

képben látható majd.

van úton a Föld felé.

A H o l d reggel 3

Igy az Androméda-

óra 14 perckor \ép

köd a legtávolabbi

be a Föld árnyéká- .

égitest, amelyet pusz-

ba, és a teljes holdfo-

. ta szemmel még látni

gyatkozás 4 óra 2 3 •

lehet; igaz, hogy csak

perctől 5. óra 4 5 per-,

•elsőrendű megfigyelési

cig tart.,Akkor megin-

viszonyok mellett,

dul a H p l d kifelé a Föld

tehát tiszta levegőben,

árnyékából,- és 6 óra 5 4

holdfény és zavaró földi

perckor végleg elhagyja azt.

fényforrások hiányában. Tehát

N e m csak ez lehet az egyetlen látványosság. O k t ó b e r b e n jó látási viszo-

ha tiszta lesz az ég, megpillanthatjuk az Andrpméda-.ködöt.is.

AJANDEKOZZON GALAKTIKAT! A

GALAKTIKA magazin szeretne Ö n n e k segíteni a b b a n ,

h o g y e g y e d i , k ü l ö n l e g e s a j á n d é k o t adhasson szeretteinek. A j á n d é k o z z o n GALAKTIKA e l ő f i z e t é s t , és a szerkesztőség személyre s z ó l ó , gratuláló o k i r a t o t mellékel az első k é z b e s í t e t t számhoz. Ehhez nem kell mást t e n n i e , mint az e l ő f i z e t é s mellé megadnia: — az a j á n d é k o z o t t n e v é t , — milyen alkalomra ( k a r á c s o n y , születésnap, s t b . ) , — k i t ő l kapja ( g y e r m e k , szülő, n a g y s z ü l ő , barát, s t b . ) , — melyik l e g y e n az első k é z b e s í t e t t szám, h o g y a m e g l e p e t é s teljes l e g y e n .

AJANDÉKQ22QN ÉRTÉKET!

en elő a Galaktikara!

Nyerjen

sci-fi

relikviákat!

e> hogy a Galaktika minden száma ott legyen a pojcáfj aggódnia amiat^ hogy az újságárusnál elviszik az utolsó p é l d É t f akkor fizessen elő!

kelljen íőtt,

^fl A z előfizetésnek t ö b b előnyeiig

- A z újság garantáltan, személyre szólóan eljut önhöz. - Eves előfizetés esetén az újságosstand áránál k i a d v á n y ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ t ó l a g előfizetőink

olcsóbban jut hozzá. • A diákok és a nyugdíjasok, valamint könyvtárak

— A z A F A - s számla alapján az előfizetési díj költségként

további kedvezményben részesülnek.

elszámolható.

H

Díjszabás: — A Galaktika magazin bolti ára 8 7 0 Ft.

— Előfizetési díj fél évre ( ó szám) 5 2 2 0 Ft.

Kedvezmények: Előfizetési díj egy évre (12 szám) 9 5 7 0 Ft,

Könyvtáraknak, diákoknak és nyugdíjasoknak

vagyis egy számot ingyen adunk.

az előfizetési díj egy évre (12 szám) 8 7 0 0 Ft, vagyis két számot ingyen adunk. (Feltétel, hogy a jelentkezési

S-

lap mellé küldje el a diák- illetve nyugdíjas-igazolvány

">

fénymásolatát.)

Előfizetési lehetőségek: 1. E-mailben küldje el előfizetési szándékát az

2. A z előfizetés díját utalja át a Sárkány Bt.

élofizetes@metagalal
Erste Bank 1 1 6 0 0 0 0 6 - 0 0 0 0 0 0 0 0 - 1 1 6 7 1 3 8 5

adatokkal: '

bankszámlára

Név/cégnév:

vagy

Postázási cím:

rózsaszín postautalványon fizesse be a

Számlázási név/cégnév (ha más, mint a fenti):

Sárkány Bt., 1 5 3 5 Bp. Pf. 7 4 6 . postafiók

Számlázási cím (ha más, mint a postázási cím):

címre!

Telefonszám:

A megjegyzés rovatba, kérjük, írja be: .

E-mail cím:

Galaktika előfizetés!

Előfizetés időtartama: ( 6 illetve 12 hónap) Kedvezmény (ha diák, nyugdíjas vagy könyvtár)

A z összeg beérkezése után az előfizetést — ha megadott

A diák- illetve nyugdíjas-igazolvány fénymásolatát

ilyet — e-mailben vagy sms-ben visszaigazoljuk. A számlát

a Sárkány Bt., 1 5 3 5 Bp. Pf. 7 4 6 címre küldje el!

az első Galaktika példánnyal együtt kézbesítjük.

A z o k között, akik Karácsonyig előfizetnek a Galaktikára, értékes, kereskedelmi forgalomba nem kerülő sci-fi relikviákat sorsolunk ki /

az Alién

vs. Predator, az En, a robot valamint a

c. filmekhez kapcsolódva, az InterCom jóvoltából.

Cl

Holnapután

fi

www.metagalaktika.hu Ez a Galaktika Magazin hivatalos honlapja. A magazin újjászületésével párhuzamosan a weboldal folyamatosan bővülő tartalommal várja a látogatókat. Itt mindig meg lehet majd találni az aktuális és korábbi lapszámok címoldalát és tartalomjegyzékét, a lappal kapcsolatos friss híreket, információkat. A weboldalon keresztül a stábbal is kapcsolatba lehet lépni, és persze előfizetésre is lehetőség nyílik. A tervek szerint a szavazások mellett hamarosan nyereményjátékok is indulnak a honlapon.

www.solaria.hu A Solaria a legrégebbi magyar internetes sci-fi magazin: 1 9 9 5 márciusában kezdte meg működését. Induláskor a szerkesztőség az éppen megszűnőben lévő Galaktikától is kapott kéziratokat leközlésre. A Solaria azóta mintegy 1 0 0 szerző írásait publikálta. A kiadvány Asimov Alapítvány-ciklusának egyik bolygójáról kapta a nevét — a Solarián ugyanis az emberek sosem találkoznak személyesen, csak gépeik segítségével kommunikálnak egymással. A magazin kezdetben főképp novellák közzétételére koncentrált, de ez hamarosan kiegészült hírekkel, könyv- és filmkritikákkal, életrajzokkal, fórumokkal, képgalériával.

www.scifi.hu A magyar sci-fi portált 1 9 9 7 novemberében indította útjára az akkor alakulófélben lévő Avana Egyesület. A SciFi.hu célja, hogy bemutassa a magyar SFélet szereplőit, a klubokat, egyesületeket, rendezvényeket, díjakat, a kiadókat és kiadványaikat. A portál egyúttal lehetőséget biztosít szervezeteknek és magánszemélyeknek, hogy elhelyezzék weboldalaikat a scifi.hu domain alatt, és @scifi.hu e-mail címet kapjanak. A z internetes tudományos-fantasztikus kiadványoknak arra is lehetőségük van, hogy egyes szolgáltatásaikat (pl. híreiket, fórumaikat) közvetlenül elérhetővé tegyék a SciFi.hu oldalairól. A SciFi.hu más online SF kiadványoknak és cégeknek hirdetési felületeket is nyújt.

www.avana.hu A z egyesületet két társaság, a salgótarjáni sci-fi találkozó, a HungaroCon csapata és az internetes Solaria magazin internetes közössége hozta létre. A z Avana legfőbb feladatául a magyar tudományos-fantasztikus műfaj életének színesítését, találkozók szervezését, a meglévő klubok, szervezetek és érdeklődők közti információáramlást, a tehetséges, kezdő alkotók támogatását tűzte ki. Minden nyáron Salgótarjánban rendezik meg a műfaj kedvelőinek és művelőinek éves találkozóját, a HungaroCont. Itt kerül sor a Zsoldos Péter-díj és a Preyer Hugo-emlékdíj átadására is.

• Következő számunk KÖVETKEZŐ S Z Á M U N K ISMÉT izgalmas utazásokra hívja olvasóit. Ursula k e z é b ő l m e g i s m e r t T é l b o l y g ó r a invitál, László keresztül e g y f e k e t e l y u k o n , Philip

Jósé

Farmer

Balázs

tartalmából K.

LeCuin

a Sötétség bal-

e g y b e n é p e s í t e t t H o l d r a , Geoffrey

Landis

e g y t ú l n é p e s e d e t t v i l á g b a , a h o l m i n d e n k i csupán

a hét m e g h a t á r o z o t t n a p j á t t ö l t h e t i é b r e n , Kasztovszky

Béla

e g y űrhajós m e g b o m l o t t t u d a t á n a k

l e g m é l y é r e . H a v i r e t r ó n k p e d i g e g y h á t b o r z o n g a t ó v a d á s z a t o t i d é z fel.

Az Alexandra Kiadó ajánlata

A földön vihar készülődik. A hideg kezd visszatérni, és Derestől északra, a fagyott pusztaságon baljóslatú, természetfölötti erők gyülekeznek a királyságot óvó Fal mögött. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Összeesküvés és ármány, tragédia és árulás, győzelem és terror közepette a Starkok és ellenségeik sorsa a tét, miközben mindegyik fél azon igyekezik, hogy győztesen kerüljön ki a harcból, a hatalmasok játszmájából.

A regény a vad mulatságok és véres megtorlások világába repíti el az olvasót. Fivér fivér ellen támad, éjszakánként pedig félelmetes kísértetek suhannak át a dombok között. A káprázatos Holdhegység sziklái közt vademberek, veszedelmes boszorkányok és méregkeverők ereszkednek le, hogy feldúlják az addig békés vidéket. A tét óriási: sikerül-e a szörnyű káoszt újra békévé varázsolni?

Míg a Trónok harcában az ősi királyságot kegyetlen erők ambíciói szakították széjjel, a Királyok csatájában háború, varázslat és őrület söpört keresztül a királyságon, mint valamilyen zsákmányra éhes, telhetetlen vadállat, addig a Kardok viharában a hatalomért folytatott harc a tetőpontjára ér, és a szétzúzott, összetört királyság a legrémisztőbb, másvilágról előretörő invázióval néz szembe. Szövetségek köttetnek és bontatnak föl, s a háború úgy tombol, mint még soha.

160 x 235 mm, 512 oldal, 2999 Ft

165 x 235 mm, 562 oldal, 2999 Ft

165 X 235 mm, 560 oldal

Steven Eríkson: A Malazai Bukottak Könyvének regéje

A hatalmas Malaza Birodalom forrong." A véget nem érő háborúzás, a tisztogatások, a gyilkos viszályok és ádáz csaták hosszú évtizedei ezrek és ezrek vérét követelték Fürkész Anomander és csatlósai, a Tiste Andiik uralma alatt. Már a birodalmi légiók harcedzett seregei is enyhülésre áhítoznak, ám a Császárnő korlátlan uralmát gyilkos Karmos-ügynökei továbbra is rendíthetetlenül védelmezik.

Erikson határtalan fantáziával teremtette meg azt a csodálatos világot, melyben a legkülönfélébb törzsek, kultúrák harcolnak, illetve kötnek szövetséget egymással. A jól megformált karakterek, akiknek útját a mítoszok világában kísérhetjük figyelemmel, nem mindannyian emberek, mégis igen emberiek: megvannak a saját álmaik, félelmeik, reményeik. Sorsuk, mely a tetralógia első részében, a Hold udvarában kezdődött, kalandokban, csatákban 5 történetben bontakozik ki előttünk.

A jég emiékezete méltó az eposz eddig megjelent darabjaihoz. Steven Erikson határtalan képzeletével ismét olyan világot tár az olvasó elé, amely nemcsak a misztika sötét, kiszámíthatatlan birodalmával, de annak esendő, emberi jellegével is megismerteti a fantasyirodalom rajongóit. Az első két rész néhány kulcsszereplője mellett egy sor figyelemre méltó új alak is felbukkan, hogy részt vegyenek a legkülönfélébb erők és birodalmak közötti kegyetlen harcban.

I ~

• Terjedelem: 496 oldal • Méret: 230x292 mm, fűzve Rend. sz.: 9 635 491 034

Ker ár: 1 2 900 Ft Klubár: 1 0 9 9 0 F t