Asbóth Miklós
100 éves a kalocsai közvilágítás (Megjelent a Kalocsai Néplap 2002. dec. 6-i számában) Jelentős esemény történt Kalocsa életében 1902. november 29-én. Ezen a napon gyulladtak ki először a város közvilágítását biztosító villanylámpák, 201 db izzó- és 3 db ívlámpa. Ezzel a lépéssel Kalocsa a nagyközség számos alföldi várost előzött meg az elektromos áram hasznosításában. Csongrád 1909-ben, Cegléd és Nagykőrös 1910-ben, Kiskunfélegyháza 1912-ben, Baja pedig csak 1927-ben vette használatba az elektromos energiát. A villamosság kalocsai felhasználásának ötlete, annyi más, korát megelőző gazdaságitechnikai újdonsághoz hasonlóan, a nagyfantáziájú, ötletgazdag kalocsai főjegyzőtől, dr. Brandtner Györgytől származik. A kalocsai születésű, jogvégzett Brandtner György a másik neves kalocsai főjegyző, Gajári Ödön mellett kezdte Kalocsán a jegyzősködést 1879-ben, majd Gajári országgyűlési képviselővé választása után, 1882-ben főjegyzővé választották. Katonaévei alatt megismerkedett a fejlettebb nyugati országok technikai vívmányaival, amiket főjegyzősége alatt szülővárosában is megpróbált megvalósítani. Gazdasági elképzelései során gőztéglagyárat, jéggyárat alapított, tejszövetkezet alapításának tervével foglalkozott. Városrendezés során kezdeményezésére valósult meg a főutca járdáinak első aszfaltozása, a ma is meglévő főutcai fasor ültetése. A vasútállomást és az uszódi kikötőt villamosított vasútvonallal akarta összekötni. Tervei megvalósítása során sok akadályba ütközött. Hamarosan belátta, hogy az elmaradott gondolkodásmód mellett a legnagyobb akadály a tőkehiány. A két régebbi kalocsai bank, az 1865-ben alapított Kalocsai Takarékpénztár és az 1873-as alapítású Sárközi Takarékpénztár konzervatív üzletmenetet folytatott, a szokatlan, kockázatos vállalkozásokba nem fektettek tőkét. Egy új, rugalmasabb bankra volt szükség. Ez a bank lett a Közgazdasági Bank Rt, amely Brandtner György kezdeményezésére alakult meg 1898 nyarán. Ezzel a bankkal karöltve valósította meg Brandtner legnagyobb szabású tervét Kalocsa villamosítását. 1900-ban az egyik képviselőtestületi ülésen terjesztette a városatyák elé javaslatát. Kezdetben nem vették komolyan, a főjegyző újabb „hóbortjának” tartották az ötletet. De Brandtner nem hátrált meg. A Közgazdasági Bank szakembereivel és villamosítási ügyekben jártas szakemberekkel együttműködve, gazdasági számításokkal alátámasztott beadványt készített, amit a képviselők közül egyre többen vettek komolyan. A Közgazdasági Bank elkészítette a villamosításra vonatkozó, a város és a bank mint vállalkozó között megkötendő szerződés tervezetét, amelyet a képviselőtestület által kijelölt bizottság tanulmányozott, majd hoszszas viták és módosítások után 1901. március 4-én a képviselőtestület jóváhagyott. A gondosan és körültekintően összeállított, a későbbi fejlesztéseket is figyelembe vevő szerződés Kalocsa számára nagyon előnyös volt. A város előnyei mellett szerződésben megjelennek fogyasztóvédelmi elemek is. A szerződésben pontosan meghatározták a hálózat kiépítésének feltételeit, a közvilágítási lámpák helyének kiválasztási módját, az erőmű működésének körülményeit, a magánosok csatlakozásának feltételeit, a díjszabást és az árammérés módját. A szerződő felek gondoltak arra is, hogy a villamosítás megvalósítását gyakorlatilag nem a bank, hanem az erre a célra alakult részvénytársaság fogja megvalósítani. A szerződés elsősorban a világítással foglalkozott, de lehetőséget adott az elektromosság ipari célú felhasználására is. A szerződés megkötését követően megkezdődött a szerződésben előírt magánfogyasztók gyűjtése, amely nagyjából 1902 elejéig tartott. Közben vita kerekedett az erőmű helyének kijelöléséről. Először a Búzapiac tér került szóba, a város a téren egy területet át is engedett a Közgazdasági Banknak a villanytelep felépítésére. Ezt a megoldást sokan támadták, kifogásolták a város közepére építendő, füstöt okádó ipari üzemet. 1902 májusában felgyorsultak az események. A világítási szerződés értelmében a bank kezdeményezésére május 8-án 38 rész-
vényes közreműködésével megalapították a Kalocsai Villamossági Rt-t. A részvénytársaság 1000 kibocsátott részvényéből Szabély Antal, a védgáttársulat egykori főmérnöke (később a részvénytársaság igazgatója is lett) 300, Brandtner György főjegyző, dr. Szántó Lajos ügyvéd, a Közgazdasági Bank egyik fő részvényese 100-100, Gruber J. az elektromos berendezéseket szállító német cég magyarországi képviselője (a társaság első igazgatója) 200 részvényt vásárolt. A maradék 300 részvény 34 részvényes között oszlott meg. Az új részvénytársaság gyorsan megoldotta az erőmű helyét kiváltó vitát, május 15-én Gatter Jánostól megvásárolta a Vajas túlsó partján lévő Péterkertet a rajta lévő vendéglővel együtt, ami korábban a kalocsaiak kedvelt nyári szórakozóhelye volt. A telekvásárlás után a bank visszaadta a városnak az erőműépítés céljára kapott Búzapiac téri területet. Az erőmű épületeinek építése július 1-én kezdődött. Az építkezést Greif József kalocsai építési vállalkozóra bízták. A villanytelep (idősebb kalocsaiak „villanygyár” néven is ismerik) egyik épülete ma is áll a Fűszerpaprika Rt. telepén. Július 22-én a képviselőtestület létrehozta a közvilágítási lámpák helyét kijelölő, öt képviselőből bizottságot, amelyhez csatlakozott a Kalocsai Villamossági Rt képviselője és a hálózatot szerelő budapesti Általános Villamossági Társulat mérnöke is. A bizottság augusztus elején terjesztette be javaslatát, amely szerint a Kígyóson (Petőfi Sándor u.) túli külvárosban 45 lámpa, a vasút körül további 31 lámpa, a Tomori utcában 14 lámpa, a Haynald (Hunyadi) utcában 16 lámpa, a főutca és a mai Hunyadi utca közötti utcákban, valamint a Híd (Rákóczi) utcában és a Vajas-soron (Damjanich u.) összesen 27 lámpa lesz elhelyezve. A Szent István utcában 68 izzó- és 3 ívlámpát helyeznek el. A főutcai lámpákat az utca felső részén egymástól 25 m-re, az alsó részén 35 m-re helyezik el. A Péterkertben elkészült üzemépületbe az előbb említett budapesti cég szerelte be a berendezést. Az áramfejlesztéshez szükséges energiát kettő darab Láng gyártmányú, compound kondenzációs, egyenként 91 LE teljesítményű gőzgép szolgáltatta, amelyekhez egy-egy Danubius−Schoenicke−Hartmann gyártmányú 10 att nyomású gőzkazán tartozott. Az elektromos energiát kettő darab AEG gyártmányú egyenáramú dinamó szolgáltatta, teljesítményük egyenként 48 kW volt. Az áramszolgáltatás beindítása idején az elektromos hálózat hossza 17 km, amely háromvezetős, 2 X 220 V feszültségű, földelt nullavezetővel ellátott rendszer volt. A 204 (201 izzó-, 3 ívlámpa) közvilágítási lámpa a világítási szerződésben meghatározott világítási naptár szerint működött, de az izzólámpák felét a téli hónapokban este 11 órakor, nyáron éjfélkor kikapcsolták, de hajnali 3 órakor visszakapcsolták. Az áramfejlesztők az esti világítási időszakban működtek, a hálózat kisebb terhelése esetén az áramot akkumulátorok szolgáltatták. A későbbiek folyamán a szolgáltatott áramot egyenáramú motorok hajtására is használták. Például Jurcsó Antal 1905 áprilisában villamosította nyomdáját. (Később, a váltóáramra való áttérés idején a szerződésben külön foglakoztak az egyenáramú motorok lecserélésének költségkímélő megoldásával.) A villamos hálózat és a villanytelep együttes próbaüzemére ma száz éve, 1902. november 29-én este fél hatkor került sor. Az állandó áramszolgáltatás két nap múlva, december 1-én kezdődött. A következő huszonöt évben minden nagyobb üzemzavar nélkül működött a rendszer, csak az első világháború alatt kellett szénhiány miatt korlátozni az áramszolgáltatást. A korlátozás a napi szolgáltatás időtartamának csökkentését és a hét egyes napjain a szüneteltetését jelentette. A korlátozásokat a korabeli Kalocsai Néplap mindig előre közölte. A húszas évek közepére elavult a rendszer, a Kalocsai Villamossági Rt-nek egyre komolyabban kellett a modernizálás gondolatával foglalkoznia. Két lehetőség volt. Vagy a meglévő rendszert átalakítják háromfázisú 50 periódusú 380/220 V-os váltóáramú rendszerre, vagy ugyanezt az áramot távvezetéken keresztül vezetik Kalocsára. A társaság az utóbbi mellett döntött. A Baja−Kalocsa közötti távvezeték építése1926-ban kezdődött, az elkészült vezetéket 1928 márciusában helyezték feszültség alá. De ez már egy másik történet… A villanytelep, a „villanygyár” gyorsan népszerű lett a kalocsaiak körében. Eperföldi fiatalok hamarosan rigmusokat faragtak, amit vígan énekeltek az utcán és a kocsmában:
„Kiesett a, kiesett a szivar a zsebemből, Kitagadlak rózsám a szívemből Kitagadlak, mert a szívem árva, Hej, de szépen zongoráznak az új villanygyárba΄” „Kalocsai villanygyárnál leesett a hó, Engem kedves kis angyalom levetett a ló, Kitörött a jobb kezem Kivel rózsám ölelem Csattogós csókja rajtam ragyog, nem felejtem el.” Asbóth Miklós A Közgazdasági Bank és a kalocsai önkormányzat között 1902. március 4-én létrejött szerződés szövege: Villamvilágítási szerződés Mely egyrészről Kalocsa nagyközség, másrészről a „Közgazdasági Bank” részvénytársaság, kalocsai czég között a következő feltételekkel köttetett: 1. § Kalocsa nagyközség a fent nevezett vállalkozónak a villamtelep üzembe helyezése napjától számítandó 60, azaz hatvan év tartamára kizárólagosság nélküli jogot ad arra, hogy a község útjait, utczáit és nyilvános tereit a község mindenkori határain belül villamos vezetékek lerakására, illetve vezetésére az 1888. évi XXXI. t. cz., vagy netán később életbe léptetendő más törvény korlátai közt felhasználja. A község továbbá ugyancsak 60 évre kizárólagos jogot ad a vállalkozónak arra, hogy a szerződés tartama alatt Kalocsa nagyközség mindenkori területén belül villamos áramot világítási, vagy egyéb czélokra magánosoknak, vagy közintézetnek eladhasson, illetőleg iparszerűleg szolgáltasson, mely kizárólagos jog azonban távírda, telefon és villamos vasúti czélokra nem terjed ki. A vállalkozónak nemcsak joga, hanem kötelessége is a község utczáit és tereit a község által a vállalkozó meghallgatásával megállapítandó körvonalon belül a szerződés tartama alatt villamos világítással ellátni és minden magán, vagy közület villamos világítására, vagy ipari czélokra a szerződés értelmében villamos áramot szolgáltatni mindazon utczákon és tereken, hol a villamos áram vezetésére szolgáló fővezetékek már léteznek, vagy ezek elterjedése a jelen szerződés értelmében igényelhető. 2. § A vezetékek. A vállalkozó a villamos vezetékeket vagy a föld felszíne alatt, mint kábeleket vagy pedig a szükséges elővigyázati rendszabályok betartása mellett, mint csupasz sodronyokat a föld felszíne fölött vezetheti éspedig az utóbbiakat, vagy az utakon megfelelő oszlopokon, vagy pedig az illetékes tulajdonosok beleegyezésével a házfalakon és a háztetők fölött. E tekintetben az 1888. évi XXXI. t. cz. 7. §-ának rendelkezései érvényesek. Azonban a vállalkozó köteles a szükséges munkálatokra vonatkozó részletes terveket a községi elöljáróságnak bemutatni, a közegei által netán okozott károkat megtéríteni és az utakat az előbbi állapotba saját költségén visszahelyezni. 3.§ Az utczai világítás terjedelme és az érte fizetendő évi átalányösszeg nagysága. Az áramfejlesztő központi dinamógépekkel éspedig egyenáramú áram rendszerrel megfelelő számú akkumulátorokkal úgy eszközlendő, hogy a szolgáltatandó áram állandóan legalább 50 wattos erősségű legyen s ennek legfeljebb 5 %-os ingadozása engedhető meg. Az utczai közvilágítás egyenlőre 200 drb 16 gyertyafényű izzólámpával fog eszközöltetni, ezen felül a vállalkozó kötelezi magát a főtéren 3 drb 8 ampēres ívlámpát fölállíttatni. E czélra a vállalkozó részint oszlopokon, részint a házak falán megfelelő lámpásokat fog felállíttatni. A lámpaoszlopokat, fali tartókat és az utczai közvilágítást szolgáló többi tárgyakat, ide értve a nyilvános utczai vezetékeket és lámpákat is, a vállalkozó a szerződés egész tartama alatt a saját költségén tartozik beszerezni, fölállítani és a szükséghez képest kiegészíteni, pótolni vagy kicserélni. A közvilágításra szóló ív- és izzólámpák az alanti világítási naptár szerint hozandók működésbe. Azonban az ívlámpák a téli hónapokban, vagyis október havától márczius végéig − csak este 10 óráig, a nyári hónapokban − tehát ápril havától szeptemberig bezárólag − este 11 óráig világítanak. Úgy az összes izzólámpák a téli hónapokban este 11 óráig, a nyári hónapokban esti 12 óráig fognak égni. Ezen órákon túl az ívlámpák nem világítanak, az izzólámpák fele szintén kioltódik. De a vasúthoz vezető Kossuth Lajos úton az összes izzólámpák télen-nyáron éjjel 12 óráig maradnak égve, 12 órakor azok fele kiolttatik, de hajnali 3 órakor ismét felgyújttatik.
Az egész éjjeli világítás tartama a következő: Januárban esti 4 óra 30 p.-től reggeli 5 óra 30 p.-ig Februárban esti 5 óra reggeli 4 ó. 30 perczig Márcziusban esti 6 ó. reggeli 4 óráig Áprilisban esti 7 ó. reggeli 3 ó. 30 perczig Májusban esti 8 ó. 30 p. reggeli 3 ó. Júniusban esti 9 ó. 30 p. reggeli 3 ó. Júliusban esti 9 ó. reggeli 3 ó. 30 p. Augusztusban esti 8 ó. reggeli 3 ó. 30 perczig Szeptemberben esti 7 ó. reggeli 4 ó. Októberben esti 6 ó. reggeli 4 ó. 30 perczig Novemberben esti 5 ó. reggeli 5 óráig Deczemberben esti 4 ó. 30 p. reggeli 6 óráig Az utczai közvilágítás fentebb részletezett kiszolgáltatásáért Kalocsa község évente 4000 frt átalányösszeget fizet egyenlő havonkinti utólagos részletekben az egész szerződés tartamára, fenntartva azonban magának, hogy a közvilágítás naponkinti időtartamát meghosszabbíthatja, mely esetben lámpánkint és óránkint 1 krajczárt, azaz 2 fillért fog fizetni. E pótösszeg szintén havonkint utólagosan esedékes. [A szerződésben vegyesen fordul elő a forint (krajcár) és a korona (fillér) megnevezés. Magyarország és a monarchia abban az időben tért át forintról a koronára. A két pénznem átváltása nagyjából: 1 frt = 2 korona.] A város belterületén a 10. üzletévtől kezdve a vállalat köteles évenkint két közlámpát felállítani. 4. § A lámpák felállítási helye Az izzó- és ívlámpák felállítási pontjait a tervrajzban kitüntetendő utczákon és tereken a városnak e czélra kiküldendő bizottsága a vállalkozó közbejöttével állapítja meg, erről jegyzőkönyv vétetik föl s ahhoz a vállalkozó szorosan alkalmazkodni köteles. Ha a községi képviselet később a felállítás folyamata alatt, vagy annak megtörténte után a bizottság határozatát megváltoztatná és a lámpák elhelyezését másként jelölné ki, a vállalkozó ezt az 1. § utolsó bekezdésében megállapított föltételek szemmel tartásával teljesíteni tartozik, de ilyen esetben az áthelyezés által okozott költségeket a község megtéríti. 5. § A világítási szerkezet megszakítása Ha akár a község, akár ennek engedélye alapján mások oly munkát végeztetnének, melyek a vezetékek vagy a világítási szerkezet megszakítását tennék szükségessé, úgy a megszakítást, mint a helyreállítást a vállalkozó teljesítheti, mégpedig annak a félnek a költségére, akinek érdekében ezen megszakítási munkálat szükségessé vált, illetőleg aki arra okot szolgáltatott, akitől ily esetben a vállalkozó a költségek előzetes biztosítását is követelheti. 6. § Rendkívüli világítás A község képviselőtestületének mindenkor jogában áll bármi okból az egész község, vagy csak egyes utaknak a világítási tervben előre meg nem állapított rendkívüli kivilágítását a közszolgálatra használt és esetleg a község által ideiglenesen felállított világítási készletek alkalmazásával kívánni, s ezen esetben a vállalkozó köteles lesz a szükséges áramot a rendkívüli világításra óránkint megállapított árban, vagyis lámpaóránkint 1 krajczár, azaz 2 fillérért kiszolgáltatni. Ez iránt azonban a vállalkozó legalább 48 órával a világítás megkezdése előtt értesítendő. 7. § A világítás megszakítása A vállalkozó köteles a villamvilágítási telepét oly módon berendezni, és oly jó minőségű gépeket felszerelvényeket és vezetékeket alkalmazni, hogy mindenkor mindenütt kellő erejű áramot adhasson olyképp, hogy a teljes fényerő biztosíttassék. Ha azonban a villamfejlesztő telep megsérülése következtében vagy más ismeretlen okból a közvilágítás egészben vagy részben mégis megszakíttatnék, akkor a megszakítást okozó akadályokat a vállalkozó lehetőleg azonnal eltávolítani s egyszersmind arról is gondoskodni is tartozik, hogy az utak, utczák és terek saját személyzete által és saját költségén más megfelelő módon kivilágíttassanak. Amennyiben pedig 48 óra alatt a vállalkozó a villamvilágítást nem állítaná helyre, köteles a nyilvános pótvilágítást saját költségén mindaddig eszközöltetni, míg a villamvilágítást helyreállítja anélkül, hogy ebbeli kiadásainak megtérítését a községtől követelné. Az első 48 óra alatt felhasznált ideiglenes világítási költségek is nyereség nélkül számíthatók fel a vállalkozó részéről és semmi esetre sem haladhatja meg az évi átalány összegnek ugyanezen időre eső részét. Ha azonban három hó lefolyása alatt − háború, vízáradás, földrengés vagy egyéb vis major által előidézett elháríthatatlan akadályokat kivéve − megrongált és használhatatlanná vált villamvilágítás ezen három hónapnál tovább is szünetelne, úgy a község a szerződést minden kárpótlási kötelezettség nélkül megszüntetheti és ezen esetben a 12. § második bekezdésében jelzett állapot jön létre. [azaz az áramszolgáltató minden ingó és ingatlan vagyona Kalocsára száll át] A magánosok kára, a beruházási költségek arányában, a letett óvadékból fedeztetik.
8. § A villamos áram ára magánosok részére A vállalkozó kötelezi magát a villamos áramot az első §-ban meghatározott kereteken belül az azt kívánó magánosoknak kiszolgálni. A vállalkozó a magánosok által kívánt villamos áram kiszolgálását megállapított üzemidején belül, de legkésőbb este 7 órától kezdve és legalább is reggeli 7 óráig meg nem tagadhatja, csak akkor, ha az illető fogyasztók a villam szolgáltatásra nézve érvényes szabályoknak eleget nem tesznek és különösen, ha a fogyasztott áram árát pontosan nem fizetik. A villamos áram ára, ha a vállalkozó és fogyasztó közt ez iránt külön megegyezés nem jött létre − 100 watt óránkint 4 kr. vagyis 8 fillér, ami egy 50 wattos 16 gyertyás lámpásért 2 kr-nak vagyis 4 fillérnek felel meg. A fenti árból a fogyasztók következő engedményben részesülnek: 1. az egy-egy fogyasztónál berendezett lámpák évi összes 1000 órán át való igénybevétele esetén az árból levonandó 10 % 2. az összes lámpáknak évi 2000 órán át való igénybevétele esetén levonandó 20 % 3. az összes lámpáknak évi 3000 órán át való igénybevétele esetén levonandó 30 % A magánosok által fogyasztott villamos áram fizetésének módozatai a vállalkozó és fogyasztó között esetrőlesetre történő szabad megállapodás tárgyát is képezhetik. Az ilyen megállapodás hiányában, illetőleg nem létesülése esetén pedig a fogyasztott árammennyiség megállapítása árammérő segítségével fog megtörténni. Ezen árammérők a vállalkozó által fognak kölcsönképpen átengedni és jó karban tartani. Az árammérők kölcsönzési díjai annak idején a község elöljáróságával egyetértően az árammérőknek wattokban kifejezett mérőképességéhez viszonyítva lesznek megállapítandók. E kölcsönzési díj azonban egy-egy árammérő után nem lehet több 8 frtnál évi, vagyis 16 koronánál. A vállalkozó fel van jogosítva a magánvilágításért, az áram fogyasztásáért járó összegeket havonkint utólagosan beszedni, az esetleg járó engedményeket az évi összfogyasztás alapján az év végén fognak az egyes fogyasztóknak visszatéríteni, illetőleg javukra íratni. 9. § A községi és középületek világítása Kalocsa nagyközség kötelezi magát, hogy minden épületben, melyben a község mint jogi személy saját költségén világítani köteles, a villamvilágítást berendezteti, a vállalkozó viszont köteleztetik a villamos áramot az összes ily középület számára 50 %-kal olcsóbban szállítani, mint magánosoknak. Ezen felül a község mindazon kedvezményekben részesül, amelyek a 8. § szerint a magánosok részére biztosítva vannak. 10. § A telep felállítása Vállalkozó tartozik a szerződés végleges jóváhagyását tudató végzés kézbesítése után a magánfogyasztók megrendeléseinek gyűjtését azonnal megkezdeni és midőn kétezer (2000) darab 16 gyertyafényű magánlámpa évi átlagos hatszáz (600) órányi fogyasztása három évre biztosítva van, ettől számított legkésőbb egy év alatt a villamfejlesztő telepnek és a hálózatnak felállítását köteles eszközölni és az összes munkálatokat akként befejezni, hogy a villamvilágítást azonnal megkezdve szakadatlanul folytatni lehessen. Amennyiben a vállalkozónak a szerződés végleges jóváhagyását tudató végzés kézbesítésétől számítandó egy év leforgása alatt nem sikerülne a magánfogyasztók körében legalább 2000 drb lámpának évi átlagos 600 órányi fogyasztást 3 évre biztosítani, s így az építést a vállalkozó a szóban forgó egy év alatt nem kezdené meg: ez esetben jelen szerződés minden kártalanítási igény kizárásával megszűnik. Ha a vállalkozó a világítás megkezdését záros határidő után sem teljesítené, úgy ez esetben az óvadék minden jogfenntartás nélkül a község tulajdonába megy át. Háború, vízáradás, földrengés vagy egyéb vis major által előidézett akadályok elhárítására szükséges idő a fenti határidőbe be nem számítható. 11. § A közvilágítás kiterjesztése A város a szerződés 40-ik évéig a közvilágításnak a létező hálózaton kívül leendő kiterjesztését is követelheti, ha minden 100 folyóméter új vezetékű vonalon két közvilágítási 16 gyertyás éjjeli lámpát berendeztet és állandó üzemben tartását biztosítja. Ilyen, valamint egyéb közvilágítási többletért a község 16 gyertyás izzólámpa után óránkint 1 kr-t vagyis 2 fillért fizet. Magánosok is követelhetik a villamos hálózatnak ilyetén kiterjesztését az esetben, ha minden 100 folyóméter új vezetékű vonalon évi 2400 − 16 gyertyafényű lámpaóra fogyasztását 3 évre biztosítják. A szerződés 40-ik évén túl is követelheti a község a világítási hálózat kiterjesztését, ez esetben azonban a szükséges beruházások önköltségi árát a község a vállalkozónak megtéríteni tartozik, de ezen összeg után a szerződés hátralevő tartamára a mindenkori törvényes kamatot a vállalkozó a községnek megfizetni köteles. 12. § A szerződés tartama Ezen szerződés tartama a villamvilágítási telep üzembe hozásától 60, azaz hatvan egymásután számítandó évre terjed. Ezen idő letelte után a közvilágításra szolgáló összes vezeték, hálózat, valamint a vállalat tulajdonát képező és a közterületeken elhelyezett készülékek és tartozékok a község tulajdonába mennek át.
13. § Magánosoknál eszközlendő berendezések A villamvilágítási szerkezetek előállítása és fenntartása a lámpákig bezárólag a szerződés első 5 évében csakis a vállalkozó által e czélra meghatározott időben a község közönsége és a vállalkozó közt évről-évre megállapítandó árszámítás szerint fog eszközöltetni, mely ár azonban három legnagyobb gyár árjegyzékében felszámított legalacsonyabb egységárakat meg nem haladhatja. Az ezekért járó összegek a vállalkozónak az illető magánosok által a számla kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt kifizetendők, hacsak e részben közöttük más megállapodás nem jön létre. A házak külső faláig a vállalkozó a vezetéket saját költségén tartozik adni, berendezni és folyamatosan jó karban tartani, mindazok részére, kik a nyilvános fővezeték lerakása előtt a villamvilágításnak házaikba való bevezetése végett a vállalkozóval megegyeztek. 14. § Technikai találmányok alkalmazása Vállalkozó a község kívánságára köteles lesz mindazon találmányokat s javításokat successive alkalmazni, melyek időnkint az áram productio, az áramvezetés és világító szerkezetek tökéletesítése terén felmerülvén, hazánkban megelőzőleg legalább 3 városban sikerrel alkalmaztatni fognak. Az ekként elérhető megtakarításokból 50 % a község javára lesz számítandó. Ezen megtakarítás számszerű összegét a vállalat lesz köteles hiteles módon igazolni. 15. § Adómentesség és költség E szerződés bélyegeit és illetékei a vállalkozó viseli. 16. § Óvadék Kalocsa nagyközség biztosítása czéljából a vállalkozó tartozik a szerződés aláírásától számított 8 napon belül 10.000, azaz tízezer korona bánatpénzt letenni, melynek letéti kamata a vállalkozót illetendi, a telep felállítása és berendezése után biztosítékká változik majd át és a szerződésből származó kötelezettségek biztosításául fog szolgálni. 17. § Büntető határozat Ha valamely utczai közlámpa a meghatározott időn belül nem égne és a vállalkozót vagy személyzetét e részben mulasztás terhelné, akkor a vállalkozó minden ilyen utczai lámpa után, ha a hibát a következő estig helyre nem állította, minden egyes estére 10 kr-nyi, azaz 20 fillérnyi büntetést köteles a község javára fizetni. Ha a vállalkozó vagy személyzetének mulasztása folytán valamely közlámpa egész estén át nem égne, akkor a fizetendő büntetés mindenkor azon járandóság ötszörös összegében állapíttatik meg, mely a vállalkozót a kérdéses égőknek egész estén való égése esetén illette volna meg. A szükséges áramfeszültség biztosítása czéljából a vállalkozó a telep központi gépházában egy feszültségmérőt köteles felállíttatni, melynek segélyével a község illetékes közegei bármikor ellenőrizhetik az áramfeszültség nagyságát. Az áramfeszültség 5 %-nál nagyobb ingadozása esetében a vállalkozó mindaddig, míg ezt helyre nem állította, naponkint 20 korona bírságot tartozik a község pénztárába a szegényalap befizetni. − Rövid ideig tartó ingadozások és zavarok, melyek legfeljebb 15 percz alatt kiegyenlítettek, ilyen bírságok tárgyául nem szolgálnak. 18. § Bíróság Ebből a szerződésből netán kifolyó peres esetekben az illetékes rendes bíróság illetékes. 19. § Átruházási jog Az engedélyes vállalkozónak jogában áll ezt a szerződést összes jogok és kötelezettségekkel más vállalkozóra (akár egyesekre, akár kereskedelmi társulatok, akár alkalmi egyesületekre) átruházni. Az átruházásnak jóváhagyása indokolt és a községet károsan érintő ok hiányában meg nem tagadható. A község azonban már most hozzájárul ahhoz, hogy ezen szerződés valamely részvénytársaságra átruházható, ha e társulat kimutatja, hogy a vállalathoz szükséges tőke teljesen befizettetett.
Források: 100 éves a dél-alföldi áramszolgáltatás. Szerk. Petri Pál. Szeged, 1995. Kalocsa. 417-422. p. Bozsó Ferenc: Kalocsa nevezetes emberei. Dr. Brandtner György. In: Katona István Társaság tanulmányai Kalocsáról. Kézirat. Szerk. Czajtányi István. Kalocsa, 1971. 241-242. p. Megalakult a Kalocsai Villamossági Rt. In: Kalocsai Néplap 1902. máj. 18. 5. p. Hírek. Városi közgyűlés. In: Kalocsai Néplap 1902. júl. 27. 2-4. p. Villamos világításunk. In: Kalocsai Néplap 1902. júl. 27. 4. p. Villamos világításunk… In: Kalocsai Néplap 1902. aug. 10. 4. p. Villamvilágítási szerződés, mely egyrészről Kalocsa nagyközség, másrészről a „Közgazdasági bank” részvénytársaság, kalocsai czég között a következő feltétellel köttetett. In Kalocsai Néplap 1901. márc. 10. 4-6. p.
