Árvízi katasztrófák a világon
Nagy László Budapesti Műszaki Egyetem
Katasztrófák osztályozása Természeti
Ember „alkotta”
Katasztrófák osztályozása Ember „alkotta”
Természeti
Geológiai Meteorológiai Egyéb Földrengés Szelek, Vulkánkitörés Árvizek, Aszály, Lavina, Jég, stb.
pl. meteorit
Földrengés
Földrengés Californiában
Sziget a láva árban Nyiragongo vulkán 2002 évi kitörése
Vulkánok, vulkanikus folyamatok
Minden megtörténhet, nagy volt a szél.
Szelek
Tornádó
Aszály
1999 február Galtür (Ausztria)
Meteorit becsapódás Arizona
Jég
Katasztrófák osztályozása Ember „alkotta”
Természeti
Geológiai Meteorológiai Egyéb Földrengés Szelek, Vulkánkitörés Árvizek, Aszály, Lavina Jég, stb.
1
Civilizációs eredetű veszélyek
Meteorit
Balesetek Nukleáris anyagok, Veszélyes anyagok, Közlekedés, Szállítás, stb.
1
Humán Terrorizmus, Járványok
Terrorizmus
Katasztrófák levegőben és vizen 2002-ben
Baleset? Katasztrófa?
Baleset? Katasztrófa? Műszaki hiba?
Baleset? Katasztrófa? Műszaki hiba?
Zagytározó gátszakadás
Cadmium hatása a szervezetre
UV sugárzás hatása a hajtógázra
Felszínmozgások (másodlagos katasztrófa)
Tűz
Az IDNDR filozófiája A természeti katasztrófa nem kerülhető el I A katasztrófa oka: az ember viselkedés az épített környezetben I Az emberi magatartás befolyásolható I A természeti katasztrófák következményei csökkenthetők
Az IDNDR eredményei a következő területre összpontosulnak: Politikai folytonosság, A Nemzeti Bizottságok aktivitása A veszélyek kockázat számítás alapú megközelítése, Kockázatok csökkentése az emberi élet és vagyonvédelem érdekében, Kommunikáció és információ, Korai riasztás, Oktatás és gyakorlatoz(ta)ás, A városi és helyi hivatalok kezdeményező készségének növelése
Felelősek: Az állampolgárokért elsődlegesen felelősek a kormányok, A helyi közösségi tisztségviselők a végrehajtásban Az egyre erősödő civil szervezetek, mint másodlagos szervező erő A felelősöknek regionális és szubregionális együttműködésben kell a feladatokat megoldani, mivel a természeti katasztrófák nem ismerik a határokat.
Az IDNDR munkája a 1999. december 31.én véget ért. Az új célt 100 évre fogalmazták meg: Biztonságosabb világot a XXI. században Nemzetközi stratégia a katasztrófák csökkentésére Az új stratégia címe:
Katasztrófa és kockázat csökkentés
Kihívás a XXI. században: Integrált kockázat kezelés a városi területeken A lakosság városi területen koncentrálódik, a XXI. században a városi lakosság aránya el fogja érni az 50 %-ot.
Veszélyeztetett nagyvárosok
Katasztrófák földrészenkénti megoszlása
Katasztrófák Ázsiában
Gazdasági veszteségek és biztosított veszteségek trendje
Események és áldozatok száma 2002-ben
részarány
veszteség
biztosított kár
%
%
%
földrengés
15
24
15
vihar
35
32
69
árvíz
29
34
8
egyéb
21
10
8
katasztrófa
Gazdasági veszteség és biztosított veszteség 2002-ben
Árvizek a világban
Árvizek típusai Folyami árvíz (esőzésből, hóolvadásból) Tengerár „Flash flood” Jeges árvíz Tsunami Duzzasztógát szakadása
1000 év árvizi nagykatasztrófái sorszám
időpont
hely
esemény
1
1281 január
Hollandia, Ijsseltenger
szökőár
80 000
2
1362 január
Németország, Északitenger
szökőár
100 000
3
1421 november
Hollandia, Ijsseltenger
szökőár
100 000
4
1737.10.07
India, Calkutta
ciklon, árvíz
300 000
5
1822 június
Banglades, Bakarganj
ciklon, árvíz
50 000
6
1852
Kína, Henan
folyami árvíz
100 000
7
1864.10.05
India, Calkutta
ciklon, árvíz
50 000
8
1876 október
Banglades, Bakarganj
ciklon, árvíz
215 000
9
1881.10.08
Vietnam, Haiphong
tájfun
300 000
10
1882 június
India, Mumbai
ciklon, árvíz
100 000
11
1931.07.08
Kína: Jangce
folyami árvíz
140 000
12
1905.01.11
Kína
árvíz
500 000
13
1939
Kína
árvíz
20 000
14
1942.10.16
Banglades, India
ciklon, árvíz
61 000
15
1949
Kína
árvíz
57 000
16
1953 február
Hollandia, Nagy-Britannia
tengerár
1 932
17
1954 augusztus
Kína: Dongting
árvíz
40 000
18
1970.01.12
Banglades: Cittagong, Kulna
ciklon, árvíz
300 000
63
19
1991. 04. 29-30
Banglades
ciklon, árhullám
139 000
3 000
20
1991. 07. 01-20
Kína: Jiangsu, Anhui, Hubei
árvíz
3 047
15 000
2 656 979
21 063
Összesen:
áldozatok
kár (mUSD)
3000
Árvizi nagykatasztrófák az utóbbi 10 évben sorszá m
időpont
hely
esemény
1
1993. 06.27-08.15
USA: Mississippi, Missuri
2
1993. 07. 08-31
3
áldozatok
kár (mUSD)
árvíz
41
12 000
India
árvíz
953
7 000
1993
Irán
árvíz
4
1993. 07. 19-31
Himalája régió, Nepál
árvíz
4 300
7 100
5
1994. 05.01-06.30
Kína
árvíz
1 410
7 800
6
1994
Olaszország, Firenze
árvíz
64
9 000
7
1995. 07.24-08.18
Észak-Korea
árvíz
68
15 000
8
1995
Kína
árvíz
3 000
6 700
9
1996. 06.27-08.13
Kína
árvíz
2 700
26 500
10
1996-97
Oroszország, Irán, Kazahsztán, Azerbajdzsán
árvíz
11
1997. 07.05-08.10
Lengyelo., Cseho., Szlovákia, Németo.
árvíz
167
5900
12
1998. máj.-szept.
Kína: Jangce és Songhua terület
árvíz
3656
30000
13
1998. 06.10.09.30.
Banglades: K, É, D, India: É, ÉK, Nepál: Ny
árvizek
4750
5020
14
1999. 06.15-10.26
Kína: Jangce
árvíz
800
8000
15
1999. 12.13-16
Venezuela: É, Ny
árvíz
20 000
15 000
16
2000. 10.13-20.
Svájc, Olaszország, Franciaország
földcsuszamlá s, árvíz
38
8500
17
2002. július
Kína: Ny
árvíz
500
3100
18
2001 március
Ukrajna, Szlovákia, Magyarország
árvíz
9
500
19
2002. 08.04-13
Olaszország, Németország, Ausztria, Csehország, Oroszország, Ukrajna
különböző viharok, árvíz
193
5100
20
2002. 08.12-20
Németország, Ausztria, Csehország, Magyarország
különböző viharok, árvíz
37
13500
42 686
209 720
Összesen:
10 000
14 000
Vaiont gátkatasztrófa előtte
utánna
Kína 2002 július
2002 aug. árvíz Németország
2002 Elba árvíz
A Kárpát medence
Magyarország folyóinak sokévi középvízhozama
Pocsolya térkép (A Kárpát medence vízrajza a nagy vízszabályozások előtt)
Magyarország árvízvédelmi rendszere
4200 km árvízvédelmi gát az országban 11000 km árvízvédelmi gát a Kárpát medencében
A folyók kis és nagy vízhozama közötti eltérés Kis vízhozam Duna Tisza Körösök
733 m3/s 30 m3/s 0,9 m3/s
Nagy vízhozam 8800 m3/s 2700 m3/s 700 m3/s
Magyarország legnagyobb természeti veszélyforrása az árvíz
Védett értékek Termőterület Vasútvonalak Főközlekedési utak Települések Érintett lakosság Védett gazdasági érték
40% 32 % 15 % 646 2,3 millió fő 5.100 milliárd Ft (19 milliárd € = 2,5×GDP)
Árvízkárok gyakorisága Magyarországon árvíz: kis árvíz minden 2-3 évben jelentős minden 5-6 évben pusztító minden 10-12 évben belvízi elöntés minden 2-3 évben szárazság minden 3-5 évben Bármelyik évszakban kialakulhat jelentős árvíz!
A legnagyobb magyarországi folyók főbb jellemzői Teljes hossz
Magyar szakasz
A magyar szakasz vízgyűjtője
Legkisebb vízhozam
Legnagyobb vízhozam
Duna
2860 km
401 km
209 000 km2
733 m3/s
10 000 m3/s
Tisza
964 km
570 km
138 400 km2
30 m3/s
2 500 m3/s
Bereg megye
évente több mint 300 maláriás megbetegedést jelentettek az 1840-es években
10-11 m
3-5 nap 30-80 nap
Duna- és Tisza-völgy gátszakadásai a Kárpát medencében
Tisza-völgy a Kárpát medencében Duna-völgy a Kárpát 1269 db gátszakadás medencében 547 db gátszakadás
Összesen 1816 gátszakadás
18 00
19 95
19 81 19 88
19 67 19 74
19 46 19 53 19 60
19 32 19 39
19 18 19 25
19 04 19 11
18 90 18 97
18 76 18 83
18 62 18 69
18 41 18 48 18 55
18 27 18 34
18 13 18 20
18 06
be fo re
pieces
Gátszakadások évenkénti megoszlása a Kárpát medencében
200
180
160
140
120
100
80
60
40
20
0
Tönkremeneteli mechanizmusok altalaj 2% erőszakos átvágás 10% meghágás 77%
elhabolás 2% műtárgy 4% töltéstest 4% egyéb ismert 1%
Gátszakadáshoz vezető árvizek kialakulásának okai a Kárpát medencében nem ismerni az okot 29%
jeges árvíz 19%
esőzés 20%
hóolvadás 22% hóolvadás és esőzés 10%
Gátszakadások a Kárpát medencében 200
Tisza-völgy Duna-völgy Kárpát medence
150
100
50
0
január
június
novem ber
Tisza-völgyi gátszakadások dekádonkénti megoszlása 100 90
jeges
80 70
88 db
hóolvadás 393 db
50%
esőzés
39%
304 db
60 50 40 30 20 10 0 január
június
11%
nove m be r
Duna völgyi gátszakadások dekádonként 80
70
jeges 57% hóolvadás 1%
60
eső
50
27%
40
30
20
10
0 január
június
nove m be r
Halálos áldozatok Ukrajnában 20 18 16
17
14 12 10 8 6 4 2 0 92. 10 .19
9 4 1 9 2. 11 . 19 9 3. 12 . 19
3 98. 11 .19
01. 03 .20
19 év száraz időjárása után nagy árvizek a Tisza völgyében 1998–2001:
1997. Július 1998. November 1999. Marcius-Április 1999. Június 2000. Április-Május 2001. Március 2002. Augusztus
- Duna - Felső-Tisza - Bodrog és Közép-Tisza - Tarna, Zagyva, Ipoly and Tarnóca - Bodrog és Közép-Tisza - Felső-Tisza - Duna
Hogyan tovább ?
Az árvízvédelmi fejlesztések struktúrája 1. 2.
Lefolyásszabályozás (külföldön) A töltések kiépítése a mértékadó árvízszintre
A VTT 3. 4.
Árvízi meder: a lefolyás biztosítása A visszatartási lehetőségek feltárása
5.
A nem-szerkezeti módszerek fejlesztése
Nemzetközi együttműködés (politikai, műszaki) Árvízi előrejelzés, monitoring
Tisza Fórum – Ötoldalú projekt • Budapest, 2001. május 25: • Együttműködési szerződés aláírása a szomszédos országokkal (Ukrajna, Románia, Szlovákia, Jugoszlávia) • 2001. december 18.: • A közös koncepció aláírása: a végrehajtás megkezdése
AA Felső-Tiszán Felső-Tiszán működő működő vagy vagy építeni építeni tervezett tervezett radarok radarok
Köszönöm a figyelmet!
Nyúlgátépítésaamagassághiányos magassághiányostöltésszakaszok töltésszakaszok Nyúlgátépítés megemeléseérdekében érdekében(Tarpa (Tarpatérsége) térsége) megemelése
GátszakadásaaTisza Tiszajp. jp.54+650 54+650és ésaa55+350 55+350tkm tkm Gátszakadás szelvényekben,Tarpa Tarpaés ésTivadar Tivadarközött között szelvényekben,
Gátszakadás március 6-án 13.30
A két szakadásból összesen 120 - 140 millió m3 víz ömlött ki!
GátszakadásaaTisza Tiszajp. jp.54+650 54+650és ésaa55+350 55+350tkm tkm Gátszakadás szelvényekben,Tarpa Tarpaés ésTivadar Tivadarközött között szelvényekben,
A Felső-Tiszai Felső-Tiszai gátszakadásokból gátszakadásokból származó származó A elöntések elöntések zs r Bo
a
za s i T
Sz am
os
Túr
országhatár
Gátszakadásokbólkiömlő kiömlővíz víz Gátszakadásokból általelöntött elöntöttterület terület által 6 000 ha elöntött ukrán terület
9 település védelme lokalizációs töltéssel
26 000 ha elöntött terület, 9 település elöntés alá került
Gátszakadások a Tisza jp. 54+650 és a 55+350 tkm szelvényeiben
Tarpa,gátszakadás gátszakadás Tarpa,
Védelmiképesség képességhelyreállítása helyreállításaaaszakadások szakadásokelzárásával elzárásával Védelmi
A Túr bal parti vízátfolyásainak elzárása március 12-ig, a Tisza jobb parti szakadásainak elzárása március 14-ig illetve 15-ig LARSEN acélpallókkal megtörtént.
Gergelyiugornya 09.03.2001
Belterületekvédelmére védelmérekiépített kiépítettlokalizációs lokalizációsvonalak vonalak Belterületek
50 km hosszon épült lokalizációs töltés, a Beregben 9, a Tisza-Szamos közben 7 település védelmére
Azelöntött elöntöttterületek területekszivattyús szivattyúsvíztelenítése víztelenítése Az
115 db mobil szivattyú üzemelt, összesen 14,34 m3/s kapacitással !
Együttműködésaz azUkrán Ukránvízügyi vízügyiszervekkel szervekkel Együttműködés
Folyamatos kapcsolattartás és információ átadás, Tájékoztatás a gátszakadásról és a várható elöntésekről, Vízvisszatartás magyar külterületen, Segítségnyújtás: - 137 fő, - 38 db gépjármű - 400 000 db homokzsák - 2 000 db fáklya - 6 000 fm fólia - 30 db szivattyú (15 m3/s teljesítmény) - gázolaj a folyamatos üzemeléshez
védekezésbenrésztvevő résztvevőgépek gépekcsúcsidőszakban csúcsidőszakban AAvédekezésben
közúti járművek: 543 db építőipari gépek: 111 db vízi járművek: 21 db egyéb gépek: 71 db helikopter: 12 db PTSZ (kétéltű jármű): 15 db
Felhasználtfőbb főbbanyagmennyiségek anyagmennyiségek Felhasznált Kiépített védművek: 42 000 m nyúlgát 2 430 m bordás megtámasztás 4 500 m elhabolás elleni védelem
homokzsák: 2 580 000 db homok: 35 100 m3 terfil: 100 000 m2 fólia: 30 000 m2 fáklya: 200 000 db karó: 6 000 db Big-Bag zsák: 4 000 db kő, kavics: 85 000 t
Tákos Tákos
Ukrajna,Bagolyszállás Bagolyszállás Ukrajna,
Lakossági károk a gátszakadás következtében Elöntött terület Veszélyeztetett települések Elöntött települések Kitelepítettek száma Károsodott tulajdonok Helyreállítási költség
209 km2 20 db 8 db 11 000 fő 3071 db 70 mdFt (280 million €)
Költségek a korábbi évek vízkárelhárításánál
1998 1999 1999 2000 2001 2002 2002
year
river
November Spring June Spring Spring March August
Tisza Tisza Tisza Tisza Tisza Duna Duna
Tipe of demage
cause of flood
flood rain flood+excess water rain+snowmelt flood rain flood+excess water snowmelt+ rain flood rain+snowmelt flood rain+snowmelt flood rain Sum total
suffered reconstruction defences other agricultural in water cost reconstr. teritory management thousand ha million Euro na. 6 3,2 2,6 430 11,5 6 51 237 2,7 42 71 336 36 18 156 32 10 37 42+280 na. 4 4 na. na. 11,2 12,8 68 1035 81,4 123 670,6
sum total 11,8 68,5 115,7 210 370 8 92 875
Új házak
Costs concerning floods and excess water
1998 1999 1999 2000 2001 2002 2002
year
river
November Spring June Spring Spring March August
Tisza Tisza Tisza Tisza Tisza Duna Duna
Tipe of demage
cause of flood
flood rain flood+excess water rain+snowmelt flood rain flood+excess water snowmelt+ rain flood rain+snowmelt flood rain+snowmelt flood rain Sum total
suffered reconstruction defences other agricultural in w ater cost reconstr. teritory management thousand ha million Euro na. 6 3,2 2,6 430 11,5 6 51 237 2,7 42 71 336 36 18 156 32 10 37 42+280 na. 4 4 na. na. 11,2 12,8 68 1035 81,4 123 670,6
sum total 11,8 68,5 115,7 210 370 8 92 875
Facts about the August flood of 2002 in Hungary Affected community Affected people Affected properties Emergency hightening Sandbag Sand Plastic foil Rock Gravel Torches
47 pieces 240 000 person 4 400 db 17 200 fm 3,6 million 28 000 m3 115 000 m2 24 000 tons 72 000 m3 10 000 pieces
2002.08.29
2002.08.28
2002.08.27
2002.08.26
2002.08.25
2002.08.24
2002.08.23
2002.08.22
2002.08.21
2002.08.20
2002.08.19
2002.08.18
2002.08.17
2002.08.16
2002.08.15
2002.08.14
2002.08.13
2002.08.12
2002.08.11
2002.08.10
2002.08.09
2002.08.08
2002.08.07
Number of flood fighting persons including volunteers
6000
5000
4000
3000
2000
1000
0
Tiszasasi buzgár, 2000
Árvízvédekezésre fordított vízügyi kiadások Jelenlegi kiépítettség Kiépített védvonalak mellett esetén 1998 1,5 milliárd Ft ~ 0,15 - 0,3 1999 7,5 " ~ 0,75 - 1,5 2000 13,5 " ~ 1,35 - 2,7 2001 6,5 " ~ 0,65 - 1,3 Összesen 29,0 milliárd Ft ~ 2,9 - 5,8 Mrd Ft
