ÁROP SZERVEZETI MEGOLDÁSOK BEVEZETÉSE A LAKOSSÁG NAPRAKÉSZ ÉS FOLYAMATOS TÁJÉKOZTATÁSÁNAK JAVÍTÁSÁRA, A DÖNTÉSEK NYILVÁNOSSÁ TÉTELÉRE TÓTVÁZSONY

ÁROP

SZERVEZETI MEGOLDÁSOK BEVEZETÉSE A LAKOSSÁG NAPRAKÉSZ ÉS FOLYAMATOS TÁJÉKOZTATÁSÁNAK JAVÍTÁSÁRA, A DÖNTÉSEK NYILVÁNOSSÁ TÉTELÉRE TÓTVÁZSONY

KONETT TEAM ÁROP

1

Tartalomjegyzék 1) Tartalomjegyzék ……………………………………………………………………… 2. 2) Bevezetés …………………………………………………………………………….. 3. 3) Kommunikációs audit és igényfelmérés ……………………………………………… 3. 4) Külső kommunikáció tartalmi egységesítése ………………………………………….

27.

5) Tanulékony tervezési rendszer kialakítása …………………………………………….

37.

6) Marketing terv összeállítása …………………………………………………………... 42. 7) Mérési szisztéma kialakítása …………………………………………………………... 73. 8) Új kommunikációs eszközök bevezetése ……………………………………………... 79. 9) Befejezés ……………………………………………………………………………… 93.

2

Bevezetés A jelen partnerségi részterület vonatkozásában általunk megvalósítani kívánt tevékenység célja egy olyan új szervezeti modell kialakítása és bevezetése, amely egyrészt növeli a lakosság tájékoztatásának hatékonyságát, másrészt megteremti a folyamatos lakossági visszacsatolás lehetőségét. Célunk tehát egy olyan új szisztéma bevezetése, amely képes csökkenteni a távolságot a döntéshozók (önkormányzat) és a döntések által érintettek (lakosság) között. Ennek érdekében egy nyolc lépésből álló tevékenységsorozatot valósítottunk meg, melynek eredménye egy olyan – kézikönyv jellegű – anyag, mely kimondottan Tótvázsony községére specializálva számba veszi a település téma szempontjából releváns sajátosságait, bemutatja az eddig használatos kommunikációs eszközök pozitív és negatív jellemzőit, rávilágít a jelenleg üzemelő tájékoztatási rendszer emberi, tartalmi és formai hiányosságaira, kijelöl egy lehetséges kommunikációs fejlődési irányt, javaslatot tesz új eszközök és technikák bevezetésére, valamint segítséget nyújt ezek napi szintű használatához. Az elvégzendő munka lépései a következők •

Kommunikációs audit

•

Igényfelmérés

•

A külső kommunikáció tartalmi egységesítése

•

Tanulékony tervezési rendszer kialakítása

•

Mérési szisztéma kialakítás

•

Új kommunikációs eszközök bevezetése

•

Átfogó záró-tanulmány elkészítése

Az elvégzendő szakértői munka módszerét tekintve főként a személyes kommunikációra épít, mivel elsődleges célja olyan struktúrák kiépítése, és olyan tudás átadása, melyek a jelen tevékenység befejezése után sem veszítik el működőképességüket, tehát melyek érthetőek, élhetőek és működtethetőek a szakértői háttérapparátus levonulása után is.

3

Kommunikációs audit és igényfelmérés A jelen projekt tekintetében első lépésként kommunikációs auditot folytattunk le. Ennek célja, az a település sajátosságainak, az önkormányzat kommunikációs eszközeinek, kommunikációs szokásainak, kommunikációs gyakorlatának, kommunikációs folyamatainak, valamint a releváns kommunikációs aktorok tudásának és felkészültségének a felmérése. Az audit módszerét tekintve elsősorban adatbekérésre, személyes interjúkra, helyszíni felmérésre, valamint elemzésre támaszkodott. Ennek keretében megvizsgáltuk a település és az önkormányzat felépítését,

kommunikációs

szabályrendszerét,

kommunikációs

szokásait,

kommunikációs

eszközrendszerét, valamint a települési kommunikációban résztvevők felkészültségét. Települési sajátosságok - elhelyezkedés, történet, látnivalók, demográfiai és gazdasági jellemzők Elhelyezkedés Tótvázsony a Balaton-felvidék egyik festői szépségű medencéjében, a Vázsonyi-medence keleti részén, a Veszprém-tapolcai úttól délre fekszik, Veszprémtől 14, Balatonfüredtől 10 km távolságra. A falutól északra a Balaton-felvidék nyúlványát képező Csatár-hegy, és hegyes-völgyes erdővonulatok találhatók. Határát átszeli a Vázsonyi-Séd patak. A település északon Szentgál, nyugaton Nagyvázsony és Barnag, keleten Nemesvámos és Hidegkút földterületeivel határos, délen Pécselyen, Balatonszőlősön és Aszófőn át érjük el a Balatont. Történet A település kedvező földrajzi elhelyezkedését már az ősember is felismerte. A legrégebbi leletek, melyet Tótvázsony határában találték kb. 6.000 évesek. Az őskor emberének folyamatos továbbélését bizonyítják a későbbi (ún. későrézkor) kb. 4.000 éves, majd a későbronzkori (kb. 3.000 éves) leletek. A történelem hajnalán - Krisztus születése előtt kb. 300 évvel - harcias kelta törzsek telepedtek le ezen a vidéken. A római kori, valamint az őket követő avar törzsi leletek igazolják,

hogy

a

következő

évszázadok

alatt

is

emberi

élet

volt

a

környéken.

A honfoglalás és államalapítás után Tótvázsony nevét (Touthwasun) először 1082-ben említették meg egy oklevélben. A középkori egy utcás falu a jelenlegi község központjában, észak-déli irányban helyezkedett el. A jelenlegi református templom helyén állott (1350-es adat szerint) a Szent Vencel tiszteletére szentelt középkori templom, és körülötte terült el a falu temetője. A török 4

időkig több "gazdája" is volt a falunak, többek között az Atyuz-, majd az Igmánd-nemzetség (XIXIII. században), később (1309-től kisebb megszakításokkal) az Essegvári (Segvári) család. A török hódoltság alatt a falu lakossága kb. a felére csökkent. Ez nem csak a környéken dúló csaták miatt következett be, hanem azért is, mert hol a török, hol a magyar, hol mindkettő adóztatta a jobbágy portákat. Az előzőek miatt is az 1665-1679 közötti években Tótvázsonyt néptelen településként említették, de - sok más településsel ellentétben - 1671-től már újra élet költözött a faluba. Tótvázsony az ezt követő időszakban az Oroszy család kizárólagos birtokában volt. A török háborúk után az elnéptelenedett falvakba külföldről, Németországból (elsősorban a mai BadenWürtemberg tartományból) jöttek telepesek az 1720-1730-as években az 1722-23. évi országgyűlés határozata alapján. Tótvázsonyba is ekkor érkeztek az első német telepes családok. A lakosság száma az 1800-as évek első felében meghaladta az 1300 főt (1829. évi országos összeíráskor 1479 fő). Felekezeti megoszlása kb. 50-50%-ban református és katolikus. A jobbára német betelepültekből származó katolikusoknak csak 1817-től volt önálló plébániája és temploma, a falu akkori legnagyobb földesura, Szentgyörgyi Horváth János kezdeményezésére és támogatásával. 1875-ben Freystadtler Antal vásárolta meg a volt Szentgyörgyi Horváth birtokot, valamint több helyi nemes birtokát (kb. 5.000 hold), melynek központja Kövesgyűr-puszta lett. Rendkívül jó gazdálkodásával az új, kapitalista nagybirtokon igen jelentős vagyonra tett szert és az ország egyik leggazdagabb földbirtokosa lett. Tótvázsonyban nagy kastélyt építtetett (húsz szobával) mellette pedig majort, ,szállókat, gazdatiszti lakásokat, stb. emeltetett. Tótvázsony lélekszáma az 1890-es évek második felében érte el csúcspontját, amikor - a veszprémi katolikus püspökség kiadványa szerint - több, mint 2.200 lakója volt a falunak, akiknek a nagy része a mezőgazdaságból származó jövedelemből tartotta el magát és családját. Az I. világháború idején (1916-ban) katonai célokra elvitték az 1894-ben felszentelt, újjáépített református templom harangját és vörösréz tetőzetét. A háborúba 264 hadkötelest hívtak be, akik közül 38 férfi soha nem tért haza. Tótvázsony lakossága a falu központjában felállított emlékművel rótta le kegyeletét a hősi halottaknak. Szabó Géza református lelkész volt a támogatója annak a mozgalomnak, melynek eredményeként 1938-41 között Hajdú-Bihar és Szabolcs vármegyékből református magyar telepeseket hoztak a községbe. Azt az utcát, melyben az új családok elhelyezést nyertek, ma is Telep utcának hívják.

5

1939-ben vízvezeték hálózatot és törpe vízművet építettek a községben. Így természetes, hogy a falu 338 lakásából 254-ben már volt vízvezeték és 97 lakásban a villany is be volt vezetve. A közelgő II. világháború előszele volt, hogy 1937-ben katonai repülőteret építettek a falu határában. Tótvázsonyt a háború először 1942-ben érte el oly módon, hogy a februári mozgósításkor a 2. magyar hadseregbe soroztak be férfiakat. A domi katasztrófa után a harcoló front gyorsan hömpölygött Magyarország, Tótvázsony felé. 1945. márciusában súlyos harcok színtere volt a község határa. A páncélos ütközetben 28 db harckocsi, míg a légi csapásoknak és az utcai harcoknak "köszönhetően" 84 lakóház pusztult el, valamint a katolikus iskola és a Wagnerkastély leégett. Megrongálódott mindkét templom és a községháza is. A világháború után 1948-ban 11 családot, 29 fővel kényszeríttettek arra, hogy 20 kg élelmiszerrel és 100 kg poggyásszal Németországba kitelepüljön. Az érintettek összes vagyonát elkobozták és a Csehszlovákiából kitoloncolt magyar anyanyelvű lakosságnak adták. Ebben az évben államosították a község mindkét felekezetének iskoláit és Földessy Lajost nevezték ki igazgatónak. Az 1949. évi országgyűlési választások után hatalomra került Magyar Dolgozók Pártja vezetésével "kemény és következetes" munkával sikeresen tönkretették a háború után "lábadozó" falu gazdaságát. A beszolgáltatási rendszer és a termelőszövetkezetbe belépési kényszer volt a témája az 1950-es évek első felének. Ennek ellenére csak Kövesgyűr-pusztán alakult meg 1950-ben a tszcs (termelőszövetkezeti csoport). Az 1956. évi forradalom budapesti eseményei hatására október 26-án Tótvázsonyban is tüntetés volt. Feltörték a gyűlölt "begyűjtési hivatal" ajtaját, kihajigálták a pártdekorációkat, begyűjtési iratokat és felgyújtották. A forradalmi események hatására felbomlott a kövesgyűri "Új Barázda" tszcs. Hosszú agitáció után 1959. március 6-án alakult meg a Tótvázsony "Bakonyalja" Termelőszövetkezet, mely az 1972. évi nemesvámosi egyesüléssel az 1980-as évek végéig a falu meghatározó munkáltatója és gazdasági egysége volt. A lakosság lélekszáma 1960-ban még 1.526 fő volt, , lakóházak száma 350, melyből 110 házba a víz is be volt vezetve. A következő években a lakosság száma a fiatalok városba költözése miatt, erőteljes csökkenésnek indult. Ennek következtében 1990-re a falu lakók száma 1083 főre csökkent. 1961-ben új osztálytermekkel bővült az iskola, így mind a nyolc osztály délelőtt járhatott iskolába. A tanuló létszám ekkor 245 fő volt. 1964-ben elkészült az óvoda épülete 50 férőhellyel. 1969. július 1-től Tótvázsonyt - Hidegkúttal és Veszprémfajsszal - közigazgatásilag 6

Nemesvámoshoz csatolták. A Közösségi Közös Tanács ezután 1990-ig Nemesvámos székhellyel működött. Az 1989-1990. évi "rendszerváltás" Tótvázsony életében is jelentős változásokat hozott. A közös tanácsi gyámkodásból az 1990. szeptember 30-án lezajlott önkormányzati választással a falu újra az önállóságot választotta. Demográfiai helyzet Tótvázsony demográfiai mutatóit a következő táblázatban foglaljuk össze: Tótvázsony

Központi belterületen

Egyéb belterületen

Külterületen

Összesen

Lakosságszám (fő)

1127

128

5

1260

Lakások száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db)

432

38

1

471

0

0

0

0

lakóterület, vegyes, gazdasági, zöld, mezőgazdasági közlekedési, közmű terület

lakóterület, gazdasági, mezőgazdasági erdő

Mezőgazdasági, különleges, vízgazdálkodási, közlekedési

-

Előforduló övezeti besorolások

Gazdasági jellemzők Tótvázsony település gazdasági szempontból folyamatosan fejlődik, az infrastruktúra mára kiépült, jelenleg az úthálózat, gyalogos közlekedés javítása van soron. A Hidegkút önkormányzatával közös fenntartású intézmények: óvoda, általános iskola, körjegyzőség, egészségügyi szolgálat székhelye ebben a községben van. A civil szervezetek száma mára meghaladja a tízet akik tevékenyen részt vállalnak a község gazdasági, társadalmi életében. A település nem hátrányos helyzetű, habár egyre nagyobb terhet jelent az intézmények fenntartása. A településen jelenleg 124 vállalkozás, gazdasági társaság működik. A gazdasási társaságok fel a Kövesgyűrű-pusztán található a többi és vállalkozások jelentős része a központi településrészen van. A gazdasági szereplők között megtalálhatók azt iparban, mezőgazdaságban és a szolgáltató szektorban dolgozók is.

7

A foglalkoztatottság összességében jó, a munkanélküliek aránya alig haladja a meg az 5%-t, ami, megfelel a kistérségi átlagnak. A településen lakók foglakoztatási körülményeit meghatározzák a helyben működő vállalkozások, az önkormányzat intézményei, a megyeszékhely és a Balaton közelsége. A lakosság jövedelmi viszonyai a térségátlagának megfelelő színvonalú, amit meghatároz a munkanélküliek aránya is. Szociális ellátásban, támogatásban lévők aránya évek óta változatlan, nincsenek kiugró esetek. Az önkormányzat folyamatosan biztosít munkalehetőséget a rászorulóknak különféle közmunkaprogramokban. Önkormányzat kommunikáció Tótvázsony kommunikációs szempontból igen érdekes településnek tekinthető. Kis mérete és alacsony lélekszáma okán az önkormányzat és a lakosság közti kommunikáció gerincét nem a hagyományos értelemben vett kommunikációs eszközök alkotják. Ennek ellenére a jelen szakértői tevékenység keretében megvizsgáltuk a hagyományos eszközöket is. További érdekessége a jelen vizsgálatnak, hogy rendelkezésünkre állnak olyan friss közvéleménykutatási eredmények, melyekből – többek között - megismerhetőek a lakosság a kommunikációs szokásai is. Mindezek, valamint a településvezetéssel készült interjúk alapján a jelen alfejezetben bemutatjuk az önkormányzat által használt hagyományos kommunikációs eszközöket, a kis méret, illetve a földrajzi adottságok indukálta speciális ”eszközöket”, sajátosságokat, valamint megkíséreljük feltérképezni a lakosság információfogyasztási szokásait. Hagyományos eszközök A tótvázsonyi önkormányzati kommunikáció hagyományos eszközei között említhetjük a helyi újságot, a helyi tv adót, a település honlapját, valamint az önkormányzat épületében, illetve a saját fenntartású intézményekben kifüggesztett hirdetményeket. Ezen eszközök segítségével kísérlik meg hagyományos módon eljuttatni az önkormányzat döntéseit, valamint az egyéb relevánsnak ítélt információkat a lakossághoz. Általánosságban jellemző ezekre az eszközökre, hogy az anyagi források szűkössége következtében megjelenésük egyszerű. Ennek ellenére – szintén általánosságban – megállapítható, hogy az adott médiumokat szerkesztő, író és készítő személyek 8

nagy odaadással végzik a munkájukat, ami az adott médiumoknak kellemes, tartalmas és minőségi érzetet generál. A jelen alfejezetben ezeket az orgánumokat kívánjuk megvizsgálni megjelenési, tartalmi, szerkesztési és hozzáférési szempontból. Az újság vizsgálatához bekértük a legutóbbi 12 hónapban megjelent számokat, a honlapot a www.totvazsony.hu elérési út alatt vizsgáltuk meg, a helyi Tv egy-egy szerkesztett adását közvetlenül a településen értük el, míg a hirdetményeket, s azok használatát, az elmúlt időszak kifüggesztett tájékoztatóit bekérve, valamint a táblákat személyesen felkeresve vizsgáltuk meg. A lap Mi Újság? címen jelenik meg átlagosan negyedévente. Az újságot a Tótvázsonyi Önkormányzat Hidegkút településsel együtt adja ki. Az újságot – ennek megfelelően – Magasi János tótvázsonyi és Zsernoviczky Tibor hidegkúti polgármesterek jegyzik felelős kiadóként. Az újság ingyenes és minden háztartásba eljut. Az újság megjelenése – bár érződik az anyagi források hiánya – alapvetően igen igényes. A szokványosnál kissé vastagabb papíron, A/4-es formátumban, tartalomtól függően 8-12 oldal terjedelemben, színes fejléccel és fekete-fehér további tartalommal jelenik meg. Az újság felismerhető, önálló arculattal bír, melynek meghatározó elemei az újság nevéből kreált grafika, valamint a két település címere. A lap tördelését tekintve alapvetően fiatalos, lendületes. Az oldalak jól tagoltak, könnyen áttekinthetőek és szellősek, ami leginkább a sok és nagy méretű kép használatának köszönhető. A képek jó minőségűek informatívak. Továbbá határozottan üdvözlendőnek tartjuk, hogy a bekerülő képek kiválasztásánál láthatóan nem csak azok tartalma, hanem azok vizuális megjelenése, dekoratív volta, valamint az adott oldal tördeléséhez való illeszkedése is szerepet kap. Az újság szerkesztési elveiben felfedezhető bizonyos mértékű tudatosságra törekvés. Ugyanakkor a fix rovatok hiánya arra utal, hogy a tartalmat inkább az adott kiadási periódus eseményei határozzák meg, és az azok közti – a szerkesztő által felállított – prioritás határozza meg az adott cikkek terjedelmét, illetve lapon belüli elhelyezkedését. Látható, hogy a címoldalon minden esetben aktualitások kapnak helyet, míg a második és esetenként a harmadik oldalon minden esetben az önkormányzat hírei kerülnek elhelyezésre. Az ezt követő oldal az újság egyetlen fixnek mondható rovatának ad helyet, melynek címe Megyeházi Hírek. A lap további részei általában valamely helyi intézmény, illetve civil szervezet tevékenységéről szólnak. Ezen oldalak tartalommal való 9

megtöltésében általában szerepet vállal az adott intézmény, illetve szervezet vezetősége, tagsága. Megfigyelhető még, hogy - amennyiben az aktuálisan relevanciával bír – az önkormányzat hirdetéseket is elhelyez az újságban. Az ezek után fennmaradó helyet, pedig általánosságban rövid hírekkel töltik ki. Fixnek mondható továbbá, hogy Hidegkút település minden esetben a lap utolsó oldalát kapja meg, mely önállóan, Hidegkúti Hírek cím alatt jelenik meg. Jellemzően az írások – a hasonló településekkel ellentétben – kevésbé ”családias” stílusban íródnak. Valószínűleg a cikkek írásába bevont relatív nagy számú szerző okán a cikkek stílusa, hangvétele változatos. Rendkívül pozitívnak értékeljük, hogy a szerzők minden a legtöbb esetben törekednek a rövid, tömör, ugyanakkor tényszerű cikkírásra, ami enyhe professzionális jelleget kölcsönöz a lapnak. További komoly – és kissé meglepő – pozitívum, hogy bár a polgármester szinte minden számban jegyez írásokat, azok tartalma és stílusa olyan, hogy az olvasó nem igen érzékelhet semmilyen átpolitizáltságot. Mindezek ellenére a lap – megítélésünk szerint – tökéletesen betölti közösségformáló, közösséget összetartó szerepét. Az önkormányzati újságokra általánosságban jellemező, hogy azok kiemelt szerepet játszanak az önkormányzati döntések nyilvánosságának biztosításában. Ezt a legtöbb esetben a fontosabb rendeletek szó szerinti közlésével valósítják meg. Mindez a Mi Újságról nem mondható el. A fontosabb rendeletek tekintetében általában rövid összefoglalókat közölnek, ami arra mindenképpen alkalmas, hogy polgárok tudtára adja az adott döntés megszületését, illetve annak alapvető tartalmát. Ezek után az érdeklődők egyéb módon tudják megismerni az adott döntés részleteit. Szerencsésnek tartjuk ugyanakkor, hogy az ehelyütt említett rövid összefoglalók – az írások könnyebb megértését segítendő - mindig tartalmaznak apró magyarázatokat is. Összegzésképpen elmondható, hogy a Mi Újság? megjelenésében, tartalmában, szerkesztési elveit tekintve némiképpen azért hasonlít a régió és az ország hasonló méretű településein megjelenő hasonló kiadványokhoz, de alapvetően elüt azoktól. Az írások terjedelme, hangvétele, valamint a változatos cikkírói gárda okán egy könnyen olvasható, érthető, látványos, és változatos lappá teszi az újságot, a már említett szerény anyagi források ellenére is. Mindezek alapján a sem most, sem a későbbiekben nem javasoljuk az újság alapvető megváltoztatását, sőt mintaértékűnek tekintjük a hasonló önkormányzati kiadványok körében. A település honlapja, a www.totvazsony.hu címen érhető el. A honlap vizsgálata során az első szembetűnő problémát az jelentette, hogy nem találtuk meg rajta az impresszumot, így nem tudtuk 10

a honlapról kideríteni, hogy vajon ki felelhet annak szerkesztésért, ki készítette a honlapot, ki végzi a karbantartási feladatokat, valamint milyen adatvédelmi irányelvek érvényesülnek azon. Ez a jelen honlap esetében azért különösen nagy probléma, mivel az adott oldalon fórum is üzemel, amihez – igaz utólagos moderálás mellett - bárki hozzáférhet, hozzászólhat. Ennek megfelelően mindenek előtt javasoljuk e hiányosság mielőbbi orvoslását. A honlap megjelenésében nem illeszkedik a többi önkormányzati kommunikációs eszközökhöz. Kizárólag a címer használata közös pl. a helyi újsággal. Sem a használt színek, sem a használt egyéb grafikák nem mutatnak túl sok rokonságot egymással. A honlap grafikailag két állandó és két változó részből áll. Állandó a fejléc, valamint a fő – baloldalt elhelyezkedő – menü sor, míg változó a belső tartalmi, valamint a bannerek, aktualitások elhelyezésére szolgáló bal alsó rész. A menürendszer ergonómiailag kissé zavaros, ugyanakkor viszonylag gyorsan megérthető. A főmenüből (függőleges elhelyezkedés) gyakorlatilag maximum három klikkeléssel elérhető szinte minden tartalmi egység, ugyanakkor az al-menü kettébontása kissé zavaró. Míg a második lépcsőben a menüpontokat a főmenüvel egy integráns egységben találjuk, addig a harmadik lépcsőben lévő menüpontokat az előző két lépcsőtől teljesen elkülönülve a középső változó rész fejlécében találhatjuk meg, ráadásul kizárólag a település bemutatkozásához kapcsolódva. Mindazonáltal ezt nem érezzük akkora problémának, hogy javasoljuk a honlap átalakítását. A honlap tartalmára ugyanakkor nem lehet panasz. Látható, hogy a szerkesztők a tartalmi teljességre törekedtek. A honlapon minden szükséges információ megtalálható ahhoz, hogy behatóan megismerjük Tótvázsony történetét, intézményeit, valamint a település életét. A település mérete, valamint a változó tartalmak, hírek relatív kis száma okán bizonyos tartalmak több helyen is bemutatásra kerülnek. Pl. a Savanyó Jóska napok rendezvénysorozat, melyre ráakadtunk mind a Menüsor alatt található kiemelt hírek között, mind a rendezvénynaptár menüpontban, mind pedig a hírek menüpont alatt. Megítélésünk szerint a tartalmak ilyetén duplikálása, triplikálása nem szükséges. Értjük azt a szándékot, hogy ezzel kiemelt jelentőséget kívánnak adni a honlap szerkesztői az adott információnak, ugyanakkor e cél ezzel a módszerrel bizonyosan nem, vagy csak igen kis mértékben valósul meg. Ugyanakkor különösen figyelemfelkeltő a vizsgált honlapon a banner jellegű hirdetések elhelyezése. Jól látszik, hogy az aktuálisan futó EU-s projektekhez kapcsolódó bannerek mennyire kiemelkednek az egyébként igen homogén vizuális környezetből. 11

Ennek mentén javasoljuk, hogy a kiemelni szánt tartalmakat banner-szerűen, valamely kép, vagy animáció kíséretében helyezzék el a honlapon. Nagyon pozitív továbbá, hogy a honlap informatív jellege nem merül ki a település részletes bemutatásában. Az önkormányzat menüpont alatt ugyanis letölthető formában megtalálhatóak a képviselő testület rendeletei és határozatai. Igaz a határozatok honlapon történő elhelyezése mintha 2007. májusában véget ért volna, de reméljük, hogy ez csak az adott anyagok feltöltésében bekövetkezett lassulást és nem annak leállását jelzi. Jó kezdeményezésnek tartjuk továbbá, hogy a honlapon helyet kapott egy fórum. Azt gondoljuk ugyanis, hogy ez a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb módja annak, hogy az önkormányzat közvetlen visszajelzéseket kapjon a lakosság irányából. További előnye lehet egy ilyen fórumnak, hogy a felhasználók saját név megadása nélkül is tudnak véleményt mondani. Ez ugyanakkor meg is kérdőjelezi az ehelyütt elhangzott vélemények komolyságát, és az esetleges visszaélések, valamint a kulturált beszélgetésbe nem illő hozzászólások kezelése erős és folytonos moderációt igényel. Ugyanakkor a település honlapján üzemelő fórum látogatottsága igen alacsony. Ennek persze lehet oka a viszonylag alacsony internet penetrációnak, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy célzott akciókkal jelentősen lehetne növelni az adott fórum népszerűségét, látogatottságát. Összességében elmondható tehát, hogy a Tótvázsony község honlapja alapvetően megfelel a vele szemben támasztandó elvárásoknak. Ergonómiailag és esztétikailag lehetne rajta javítani, de – megítélésünk szerint – ez nem javítaná annyival a felhasználói élményt, hogy megérje az időbeli és anyagi ráfordítást. A tartalom szerkezete és mennyisége szintén megfelelő, ugyanakkor javasoljuk a képviselő testületi határozatok további feltöltését, valamint javasoljuk az interaktív csatornák (fórumok) felpörgetését. Ezen túl javasoljuk még a galéria átgondolását esetleg akként, hogy az adott tartalmi részhez kapcsolódó képek az adott tartalommal egy oldalon jelenjenek meg. Végül pedig javasoljuk, hogy azon információk, melyek esetlegesen látogatókat, turistákat csábíthatnak a településre (látnivalók, szálláshelyek, programajánlók, stb.) kerüljenek összegyűjtésre egy külön menüpont (pl.: ”vendégváró”) alá. Speciális eszközök Tótvázsony község egy igen kis lélekszámú település. Ezen felül turisztikai szempontból kedvező adottságokkal bír. Ezen sajátosságok megmutatkoznak a település kommunikációjában is. A jelen

12

alfejezetben a turisztikai lehetőségek kiaknázására csatasorba állátott kommunikációs eszközöket vizsgáljuk meg, majd a kis méret adta sajátosságokra térünk ki. A Balaton, valamint a Balaton-felevidék, illetve Veszprém rendkívüli közelsége lehetőséget teremt arra, hogy a község életképesen bekapcsolódjon a régió turizmusába. Természetesen a közeli nagyobb városokkal (pl.: Balatonfüred) nem tudja felvenni a versenyt, ugyanakkor a közelben lévő kastélyszállók, valamint a falusi turizmus lehetősége mégis potenssé teszi a települést. A kedvező adottságok ellenére alapvetően az látszik, hogy turisztikai marketing terén a település nem használja ki 100%-ban az elérhető lehetőségeket. Ugyanakkor az évente kiadásra kerülő tájékoztató füzetek, valamint a település által készített képeslapok, valamint a az interneten elérhető szállás és programajánló oldalakon való folyamatos jelenlét mindenképpen jó irányt jeleznek. Mutatja az ez irányú fejlődést az is, hogy a Tótvázsonyi Információk, illetve Útitárs címen megjelenő kiadványok évről évre jobb minőségben, átgondoltabb tartalmi szerkesztésben kerülnek kiadásra. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy egy aktívabb turisztikai politikával, a Balaton közelségét, mégis a falusias nyugalmat, békét, illetve az alacsonyabb árakat kereső belföldi és külföldi turistákat hatékonyabban lehetne bevonzani a településre. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy a település tegyen kísérletet egy határozott brand-építő politika megvalósítására. Ehelyütt nincs mód ennek részletes kifejtésére, de azt mindenképpen javasoljuk, hogy a település vezetősége használja Dörgicsét mintatelepülés gyanánt. A kis méret okozta legfőbb sajátosság, hogy a településen igen jelentős információszerzési forrás a szóbeszéd. A későbbiekben bemutatásra kerülő közvélemény-kutatási eredményekből tisztán látszik, hogy a válaszadók 55%-a jelölte meg a beszélgetést, mint legfőbb információszerzési módot. Természetesen ez a jelenség is – mint minden – hordoz pozitív és negatív tulajdonságokat. Alapvető pozitívum, hogy ha valaki olyantól hallja az ember a hírt, akit ismer, akiben megbízik, sokkal kisebb valószínűséggel fogja megkérdőjelezni annak tartalmát. Alapvető negatívum, hogy a ”mesélő” gyakorta kiszínezi, fals kommentárokkal látja el az adott hír, így bár nő a hírérték, ugyanakkor jelentősen csökkenhet a hír tartalmi értéke. Mindezek mellett a későbbiekben kísérletet fogunk tenni annak bemutassuk, hogy miképpen vonható be az önkormányzati tájékoztatás rendszerébe a szóbeszéd, mint eszköz.

13

Kommunikációs hagyományok és szokások A település vezetőivel lefolytatott interjúk, valamint az elmúlt 12 hónap általunk és a településvezetők által relevánsnak, kommunikációs szempontból jelentősnek ítélt eseményeinek vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy bár a településvezetés kommunikációs szokásai bírnak bizonyos következetességgel, az adott események kommunikációjában igen sok az ad hoc elem. Ennek következtében nem mindig ismerhető fel azonnal, hogy amit látunk, amit a kezünkben tartunk az az önkormányzat, vagy annak valamely intézményének a kommunikációs anyaga. Látható továbbá, hogy az egyes anyagok elkészítésénél a fő szempont az adott munkára fordítható költségkeret nagysága. Ugyanakkor a költségek szűkössége indokolhatja a szerény kivitelezési minőséget, de nem magyarázza, hogy a település vezetése miért nem fordít nagyobb figyelmet ezen anyagok egységes megjelenésére. Ennek megfelelően a későbbiekben konkrét javaslatokkal kiegészítve szorgalmazni fogjuk, hogy legalább a központi arculati elem (címer), valamint az alaparculati színek kerüljenek rá minden olyan anyagra, melyek segítségével az önkormányzat lakossági kommunikációs tevékenységet folytat. A megjelenésen túl az adott kommunikációs eszközök variabilitása alapvetően megfelelő. A bevett eszközökön (újság, honlap, helyi TV, éves programfüzet) túl az önkormányzat az adott eseményhez kapcsolódóan szórólapokkal, hirdetményekkel is próbálja felkelteni a lakosság érdeklődését. Ugyanakkor javasoljuk, hogy a már bemutatott portfolióba időről-időre kerüljenek bele új eszközök is, melyekre a későbbiekben konkrét javaslatokat is megfogalmazunk. A lakosság információszerzési szokásai Az idei évben az önkormányzat egy nagyobb projektjéhez kapcsolódóan készült egy közvéleménykutatás, melynek részét képezte a lakosság információszerzési szokásainak feltérképezése. A kutatást készítők arra a kérdésre keresték a választ, hogy a lakosok mely csatornákon szerzi be az adott projekttel, valamint a település életével, illetve az önkormányzat működésével, döntésivel kapcsolatos információkat. Arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes elérhető eszközök milyen súllyal bírnak az információszerzés szempontjából. Az egyes orgánumok, illetve azok súlyát az alábbi táblázat tartalmazza. Önkormányzati Újság

77%

Egyéb újság

22% 14

Elsősorban melyek ezek? (Kérjük nevezze meg azon egyéb újságokat, melyekből Tótvázsony tekintetében tájékozódik!)

Napló Hidegkürt

15% 4%

Kifüggesztett önkormányzati hirdetmény

41%

Önkormányzattól kapott hivatalos levél

31%

Valamely önkormányzati rendezvény

23%

Regionális Tv, vagy rádióadó

15% 11%

Tótvázsony Tv Elsősorban melyek ezek? (Kérjük nevezze meg azon Tv és rádióadókat, melyekből Tótvázsony tekintetében tájékozódik!) Családi, baráti, vagy egyéb beszélgetés

55%

Egyéb (kérjük az alább rendelkezésre részben fejtse ki néhány szóban)

11%

Internet – 3 – 3% Védőnő – 2 – 2% Táblázat 1. – Lakossági információfogyasztási szokások Látható, hogy legnagyobb mértékben az önkormányzati újságban, a szóbeszéd által, valamint a kifüggesztett hirdetményeken keresztül jutnak el az információk a lakosokhoz. Látható továbbá az is, hogy az elektronikus csatornák (TV, Internet) súlya gyakorlatilag elhanyagolható. Mindezen információk a tanulmány későbbi részeiben kerülnek aktív felhasználásra. Személyes interjúk és eredmények A lefolytatott személyes interjúk célja elsődlegesen az volt, hogy képet alkothassunk az önkormányzat

vezetőségének

kommunikációs

felkészültségéről,

az

önkormányzati

kommunikációhoz való hozzáállásukról, az önkormányzat kommunikáció szempontjából releváns humán erőforrásáról, valamint a vezetőség igényeiről. Az interjúk alapesetben személyes kérdőíves formában történtek, teret adva a téma kérdőíven túli részterületeiről való beszélgetéseknek is. A tervek szerint az interjúkban az interjúsorozatban az alábbi személyek vettek volna részt: 15

•

Kommunikációs referens / igazgató / stb. (a helyi megnevezés szerint)

•

Polgármester

•

Önálló, a téma szempontjából releváns referatúrával rendelkező alpolgármester / alpolgármesterek

•

Releváns szakbizottság elnöke (amennyiben működik ilyen az önkormányzatban)

•

Jegyző / körjegyző

•

A téma szempontjából relevanciával bíró saját fenntartású intézmény vezetője

•

Az önkormányzat által működtetett helyi újság / tv / honlap főszerkesztője, igazgatója

Mivel azonban Tótvázsonyban nincs külön a kommunikációért felelős hivatali személy, nincs releváns, önálló referatúrával rendelkező alpolgármester, nem működik kimondottan ebben a témában szakbizottság, a településvezetés szerint nincs olyan saját fenntartású intézmény a településen, melynek súlya megkívánná annak vezetőjének bevonását, s mivel az újság főszerkesztőjét ott jártunkkor nem tudtuk elérni ( a vele készítendő interjút így kényszerűen egy későbbi időpontra halasztottuk), így a jelen interjúkban a polgármester és a jegyző vett részt. Az interjúalanyokról elmondható, hogy meglepő nyitottsággal álltak hozzá a kérdésekhez, és átlag feletti érdeklődést mutattak a téma tekintetében. Ennek következtében egy-egy interjú a tervezett időtartamnál jelentősen tovább tartott, ugyanakkor számos, igen hasznos többletinformációval szolgált a későbbi munka tekintetében. A jelen interjúkat az alábbi kérdőív alapján készítettük el: 1) Vezetés véleményének megismerése (a kapott válaszokat az egyes válaszmezőkben jelezzük) Válaszadó neve Titulusa, beosztása

ELDÖNTENDŐ – ALAPKÉRDÉSEK 1) Ön szerint jól működik-e jelenleg az önkormányzati kommunikáció? IGEN

1

NEM

1

2) Ön szerint az önkormányzat döntései eljutnak-e a lakossághoz? IGEN

2

NEM

0

16

3) Ön szerint egy érdeklődő polgár minden számára szükséges önkormányzati információt megtalál-e segítség nélkül? IGEN

1

NEM

1

4) Ön szerint hatékonyak-e azon kommunikációs eszközök, melyeket az önkormányzat használ? IGEN

2

NEM

0

5) Ön szerint elválik-e egymástól az önkormányzat és az önkormányzat által fenntartott intézmények kommunikációja? IGEN

0

NEM

2

6) Amennyiben igen, úgy Ön szerint jól működik-e az intézmények önálló kommunikációja? IGEN

-

NEM

-

7) Amennyiben nem, úgy Ön szükségét látja-e, hogy elváljon egymástól az önkormányzati és az intézményi kommunikáció? IGEN

1

NEM

1

8) Ön szerint az önkormányzat kommunikációjában elválik-e egymástól a politikai és a közigazgatási kommunikáció? IGEN

0

NEM

0

Nem értelmezhető

2

9) Ön szerint szükséges-e, hogy élesen elváljon egymástól a politikai és közigazgatási kommunikáció? IGEN

-

NEM

-

10) Ön szerint elégedett-e a lakosság az önkormányzat kommunikációjával? IGEN

0

NEM

1

Részben

1

11) Ön szerint igényelné-e a lakosság egy hatékonyabb tájékoztatási rendszer kiépítését, megvalósítását? IGEN

2

NEM

0

12) Ön szerint értékelné-e a lakosság egy hatékonyabb tájékoztatási rendszer kiépítését, megvalósítását? IGEN

2

NEM

0

13) Ön igényelné-e egy hatékonyabb tájékoztatási rendszer kiépítését, megvalósítását? 17

IGEN

2

NEM

0

14) Ön szerint van-e értelme kommunikációra, tájékoztatásra további időt, energiát és pénzt fordítani? (irányítási rendszer, visszacsatolási lehetőségek fejlesztése, eszközállomány fejlesztése, képzések, referatúrák) IGEN

2

NEM

0

15) Ön szerint megvalósítható-e az önkormányzat hivatalában egy kommunikációs irányítási rendszer? (hivatali fegyelem) IGEN

1

NEM

0

Civil szervezet bevonásával

HUMÁN STRUKTÚRA 1) Van-e az önkormányzatban olyan személy, aki a kommunikációval foglalkozik? IGEN

0

NEM

2

2) Ha van, akkor ki az? NÉV BEOSZTÁS REFERATÚRA FELETTES

-

3) Ha van, akkor létezik-e feladat- hatásköri leírás, ami szabályozza ezt a tevékenységét? IGEN

-

NEM

-

4) Ha van, akkor Ön elégedett-e a munkájával? 1

2

3

4

5

5) Ha nincs, akkor Ön szerint szükség lenne-e egy ilyen pozícióra, referatúrára? IGEN

1

NEM

-

6) Ha nincs, és létrejönne egy ilyen referatúra, akkor Ön szerint szükség lenne a feladat- hatásköri jegyzék kialakítására? IGEN

1

NEM

0

7) Ha nincs, akkor Ön szerint az alábbi tulajdonságok közül melyik a legfontosabb, mellyel a pozíciót betöltőnek rendelkeznie kell (csak 1-et választhat!) Szakirányú végzettség szakmai tapasztalat 18

szakmai kapcsolatrendszer jó kommunikációs készség az önkormányzati működés, a rendszer ismerete jó megjelenés talpraesettség önálló gondolatok, elképzelések léte

1 1

8) Amennyiben az egyes intézmények önállóan kommunikálnak, vagy nem, de szükséges lenne, hogy ezt tegyék, úgy Ön szerint célszerű lenne-e ha az intézményvezetői és a kommunikátori pozíció elválna egymástól? IGEN

-

NEM

1

KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZRENDSZER 1) Van-e a településen önkormányzati kiadású újság? IGEN

2

NEM

0

2) Amennyiben igen, úgy a) Ön szerint milyen az adott lap színvonala? (általánosságban) 1

2

3

1

4

1

5

b) Ön szerint megfelelő-e a megjelenés gyakorisága? IGEN

0

NEM

2

c) Ön szerint mennyire informatív az újság? 1

2

3

1

4

5

1

d) Ön szerint eljut-e minden települési polgárhoz? IGEN

2

NEM

0

e) Ön szerint szeretik-e a lapot a település polgárai? IGEN

2

NEM

0

NEM

0

3) Van-e a településen helyi tv adó? IGEN

2

4) Amennyiben igen, úgy a) Ön szerint milyen az adott tv színvonala? (általánosságban) 1

2

3

1

4

1

5 19

b) Ön szerint megfelelő-e a megjelenés gyakorisága? IGEN

2

NEM

0

c) Ön szerint mennyire informatívak az adások? 1

2

3

1

4

1

5

4

2

5

4

1

5

d) Ön szerint az adás eljut-e minden települési polgárhoz? IGEN

0

NEM

2

e) Ön szerint szeretik-e a tv adót a település polgárai? IGEN

2

NEM

0

NEM

0

5) Van-e a településnek honlapja? IGEN

2

6) Amennyiben igen, úgy a) Ön szerint milyen az adott honlap színvonala? (általánosságban) 1

2

3

b) Ön szerint megfelelő-e a frissítés gyakorisága? IGEN

1

NEM

1

c) Ön szerint mennyire informatív a honlap? 1

2

3

1

d) Ön szerint a honlap eljut-e minden települési polgárhoz? IGEN

0

NEM

2

e) Ön szerint szeretik a honlapot a település polgárai? IGEN

-

NEM

-

ÜGYEKHEZ VALÓ HOZZÁÁLLÁS 1) Kérem sorolja fel egy átlagos év 5 legnagyobb horderejű önkormányzati döntését! 1 Költségvetés x 2 2 Intézményműködtetési kérdések + Beruházások 3 Átadott civil szervezeti pénzek + Beruházások 20

4 Településrendezési kérdések 2) Kérem sorolja fel az idei év 3 legnagyobb horderejű önkormányzati döntését! 1 Költségvetés x 2 2 Óvoda beruházás x 2 3 Szociális rendelet felülvizsgálata x 2

3) Ön szerint kommunikációs szempontból melyek a legjelentősebb ügyek az önkormányzat életében? (Éves bontás!) 1) Költségvetés, intézményműködési kérdések 2) Beruházások, településfejlesztés 3) Intézményműködtetési kérdések

4) Ön szerint idén kommunikációs szempontból mik voltak a legjelentősebb önkormányzati ügyek? 1) Költségvetés, Óvoda beruházás 2) Pályázati eredmények

4/a) Mennyire volt elégedett ezen ügyek kommunikációjával?

1

2

3

4

5

Kommunikációs szemlélet 1) Ön szerint mennyire fontosak egy sikeres szervezeti kommunikáció megvalósításához az alábbi tulajdonságok? Kérem osztályozza az egyes szervezeti tulajdonságokat az alábbiak szerint: 1 2 3 4 5

-

Egyáltalán nem fontos Átlag alatti fontossággal bír Átlagosan fontos (mint minden) Fontosabb az átlagnál Rendkívül fontos

1 Őszinteség

1

2

3

4

5

2 Átláthatóság

1

2

3

4

2

5

3 Minőségi feladatvégzés

1

2

3

4

1

5

2

1 21

4 Nyitottság

1

2

3

4

5 Interaktivitás

1

2

3

4

2

5

6 Illeszkedő arculat/megjelenés

1

2

3

4

2

5

7 Megfelelő belső kommunikáció

1

2

3

4

8 Tiszta feladatvégzési hierarchia

1

2

3

4

9 Mindezek látszata

1

2

3

4

10

1

2

3

4

5

11

1

2

3

4

5

12

1

2

3

4

5

13

1

2

3

4

5

14

1

2

3

4

5

15

1

2

3

4

5

16

1

2

3

4

5

17

1

2

3

4

5

1

5

2

5

2

1

5

1

1

5

Egyéb:

ÖN MIN VÁLTOZTATNA, HA VÁLTOZTATNA EGYÁLTALÁN? -

Szélesebb körű, rendszeresebb és bővebb lakossági informálás PR kapcsolatok erősítése Helyi TV hírszemléletű hozzáállásának kialakítása (közvetítések helyett tudósítások) Újság gyakoribb megjelenése – pl. kéthavonta Hatékonyabb PR a megyei lapok, megyei média irányába.

A személyes interjúk legfontosabb eredményeként elmondható, hogy az önkormányzat vezetősége alapvetően azt gondolja, hogy a jelenleg működő tájékoztatási rendszer megfelelő s bár bizonyos pontokon javításra szorul, alapvetően ellátja a funkcióját, tehát jól működik. Ugyanakkor mind a válaszokból, mind az interjúk többi részéből kiolvasható egy jelentős bizonytalanság ezzel kapcsolatban. Az látható, hogy a válaszadók alapvetően úgy érzik, hogy rendben mennek a dolgok,

22

de mivel nincs összehasonlítási alapjuk, nincs mérce, amihez mérve meg tudnák ítélni a rendszer teljesítményét, így bizonytalanok ebbéli véleményükben. Érdekes eredmény, hogy arra a kérdéskörre miszerint is a saját fenntartású intézmények és az önkormányzat kommunikációja elválik-e egymástól, s az intézményi kommunikáció megfelelő-e egyik válaszadó sem tudott egyértelmű választ adni. Szerintük csak részben válik el e két tevékenység, és egyes intézmények, illetve események tekintetében megfelelő az önálló kommunikáció, míg más esetekben nem. Ugyanakkor az interjún túli beszélgetésekből kiderült, hogy bár válaszadási szinten többségükben jónak tartanák ha e két tevékenység elválna egymástól, valójában ezt nem tartanák maradéktalanul kívánatosnak, mivel egy közös kommunikáció szerintük alapvetően erősebb és hatékonyabb lehetne. Furcsa módon a válaszadók nem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy elválik-e a településen egymástól a politikai és a közigazgatási kommunikáció. Ennek okát abban jelölték meg, hogy náluk nem értelmezhető a klasszikusan a politikai kommunikáció, mivel ilyen (kampány) a szó hagyományos értelemében véve náluk a választások közti időszakban nincs. Természetesen ezt az érvelést mi nem tudjuk maradéktalanul elfogadni, igaz mi a politikai kommunikáció fogalmát kiterjesztő módon értelmezzük. Ugyanakkor az bizonyos, hogy a település vezetése határozottan törekszik arra, hogy a napi önkormányzati munkától távol tartsa a klasszikus értelemben vett politikai kommunikációt, ami mindenképpen örvendetesnek tekintendő, mivel a jelen szakértői anyagban mindenképpen mi magunk is arra tettünk volna javaslatot, hogy e két szint élesen különüljön el egymástól azért, hogy politikai széljárás hosszú távon se befolyásolja negatívan az önkormányzati kommunikációba vetett lakossági bizalmat. Továbbá szintén érdekes, hogy a válaszadók azon része, amelyik elégedett az önkormányzat saját kommunikációs teljesítményével, azt gondolja, hogy a lakosság is elégedett e teljesítménnyel, míg aki nem teljesen elégedett a dologgal aszerint a lakosság sem teljesen az. Ennek ellenére egyöntetűen szükségét látják a tájékoztatási rendszer fejlesztésének, annál is inkább, mivel a válaszadók szintén egyöntetűen úgy vélik, hogy ezt a fejlesztési tevékenységet a lakosság is inkább értékelné. Végül szintén egyöntetű vélemény, hogy a tájékoztatási rendszer fejlesztésébe fektetett idő, energia és pénz egyáltalán nem felesleges, valamint hogy nem jelentene problémát, hogy ha egy új rendszer,

23

új standardokat, új típusú feladatok, esetleg többletfeladatok elvégzését kívánná meg a hivataltól, illetve az intézményekben dolgozó köztisztviselőktől. Mindezek alapján azt gondoljuk, hogy az önkormányzat vezetőség igényli egy olyan rendszer kiépítését, melyben rögzített referenciapontok segítségével meg tudja mérni saját kommunikációs tevékenységének hatásfokát, továbbá igényli egy olyan tartalmilag, formailag és strukturálisan egységes kommunikációs és tájékoztatási rendszer kialakítását, mely mederbe tereli a jelenleg kissé szerteágazó kommunikációs tevékenységet. Az új struktúra kialakításának első lépéseként a későbbiekben javasolni fogjuk, hogy a település lehetőségeinek megfelelően kerüljön kialakításra egy kommunikációs referensi pozíció. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a polgármesteri hivatalon belül nincs mód új státusz kialakítására, ugyanakkor erre abban az esetben nincs is szükség, ha a poszt betöltése vagy feladat kiegészítéssel, vagy valamely civil szervezet/szervezetek bevonásával, vagy egy társadalmi alpolgármesteri poszt létesítésével történik meg. A referens személyének legfontosabb feladata a település kommunikációjának, a lakosság folyamatos, naprakész tájékoztatásának irányítása, melyhez irányítási jogosítványokkal, feladat- és hatásköri, leírással kell rendelkeznie, melynek kialakítására szintén a későbbiekben teszünk javaslatot. A konkrét személy megtalálásának előkészítése végett megvizsgáltuk, hogy az önkormányzat vezetősége szerint melyik az a legfontosabb tulajdonság, mellyel a létrehozandó pozíciót betöltő személynek rendelkeznie kell. Érdekes volt feltenni ezt a kérdést, azért, mert minden válaszadó más-más választ adott. Ennek megfelelően a kommunikációt irányító személynek jó kommunikációs képességekkel, valamint kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerrel kell rendelkeznie. E válaszok összecsengenek azzal, hogy – mint az a későbbiekben kiderül – az önkormányzat vezetése elsősorban PR szinten szeretne erősíteni, amihez elengedhetetlen e két tulajdonság . A kommunikációs eszköztár tekintetében megállapítható, hogy mind az újság, mind a Tv, mind a honlap tekintetében alapvetően olyan válaszok érkeztek, melyekből azt lehet kiolvasni, hogy a vezetőség alapvetően inkább elégedett ezen orgánumokkal, és azt gondolják, hogy a település polgárai is inkább meg vannak elégedve azokkal. Ennek ellenére az interjún túli részek keretében érzékeltünk javítási, változtatási igényeket mind az újság, mind a Tv, mind a honlap tekintetében. Egyedüli komoly problémaként talán azt említhetnénk, hogy a településvezetés információi szerint a honlap, illetve a kábelen terjesztett Tv adásai messze nem jutnak el minden háztartásba. Ennek 24

oka a településen tapasztalható alacsony Internet penetráció, valamint a bekábelezett otthonok relatíve alacsony aránya. Továbbá kiderült, hogy bár a vezetés szerint a helyi újság megfelelő, ugyanakkor esetenként jelentős csúszással képes csak hírt adni az eseményekről. Ennek orvoslása végett a vezetés szeretné gyakrabban megjelentetni a lapot, aminek jelenleg kizárólag anyagi akadálya van. A külső kommunikáció tartalmi egységesítését előkészítendő kíváncsiak voltunk, hogy az önkormányzat vezetősége mit gondol az önkormányzatban felmerülő ügyekről, ügycsoportokról. Ennek célja az volt, hogy megtudjuk szerintük melyek a legfajsúlyosabb általános ügyek, s melyek, milyen típusúak azok az ügyek, amik képesek időlegesen belépni az igazán fontos általános ügyek táborába, néha kis időre háttérbe szorítva azokat. Az általános ügyek közül a vezetőség szerint vitathatatlanul a legnagyobb fontosságú a költségvetés. Ezt követik a fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatos döntések, a pályázatokhoz kapcsolódó döntések, az egyes intézmények működtetéséhez kapcsolódó döntések, valamint a civil szervezetek aktuális támogatása. Nem meglepő, hogy az idei év három legfontosabb döntése között találjuk a költségvetést (természetesen első helyen). Szintén nem meglepő, hogy – megítélésünk szerint nem csak annak fontossága, hanem látványossága okán is - a második helyre egyöntetűen az idén megvalósuló óvoda beruházás került, míg a harmadik helyre a helyi szociális rendelet átalakítása futott be, mutatva a településen élők érzékenységét e kérdésben. Nem találtuk meglepőnek, hogy azon kérdésre amely a kommunikációs szempontból legfontosabb típusdöntéseket, valamint az idei év legjelentősebb ilyen ügyeit firtatta, tartalmilag szinte ugyanazt a választ kaptunk, mint az előzőre. Ezek szerint az idáltipikusan létező, minden évben előkerülő, kommunikáció szempontjából fontos kérdések a következők: •

Költségvetés, intézményműködési kérdések

•

Beruházások, településfejlesztés

•

Intézményműködtetési kérdések

Szintén nem meglepő módon az idei év konkrét kommunikációs problémái szinkronban voltak a már említett típusdöntésekkel. Ezek szerint az idei év legfontosabb ügyei eszerint a következők voltak: 25

•

Költségvetés, Óvoda beruházás

•

Pályázati eredmények

A kommunikációs ügyeket boncolgató kérdésekre adott válaszokból és háttérbeszélgetésekből kitűnik, hogy településen nem igen vannak olyan a település életével összefüggő ügyek, melyeket a településvezetés szándékától függetlenül, esetleg azzal ellentétesen fontosként kezel a közvélemény. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy alapesetben a településvezetés részéről nem igazán látszott arra igény, hogy kommunikáció és tájékoztatás ügyében az önkormányzat minden esetben indítékban maradjon, tehát proaktív szerepet töltsön be. Ugyanakkor azokat az ügyek, melyekben az önkormányzat hatásba kerül, elméleti szinten és alapvetően defenzív nézőpontból gondolják kezelni. Ugyanakkor ezt a hozzáállást nem rójuk fel a település vezetésének, mivel a napi rutin során – szerencsére – nem nagyon találkoztak, találkoznak olyan ügyekkel, melyek offenzív kommunikációs attitűdöt igényelnének. Mindezek alapján nem tartjuk igazán fontosnak, hogy a jelen szakértői tevékenység keretében élesen megkülönböztessük a normál tájékoztatási kérdéseket a válságkommunikációs kérdésektől. Ugyanakkor marginálisan mindenéképpen érinteni kívánjuk a témát azért, hogy, egyértelművé és láthatóvá tegyük, hogy azon ügyek, melyek az önkormányzat alapvető szándékával ellentétesen kommunikációs hullámokat vetnek, nem feltétlenül tartoznak a válsághelyzetek közé, tehát azok kommunikációs kezelése ugyanúgy a napi rutin részét kell képezze. E cél megvalósítása érdekében a későbbiekben csokorba szedjük az alap kommunikációs és tájékoztatási ügyeket, valamint körülhatároljuk azon ügy és esetcsoportokat, melyek bár a vezetőség szándékán kívül, de időről időre megjelenhetnek, és kezelést igényelnek. Az utolsó nagyobb vizsgált kérdéskörben arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek szerint melyek azok a szervezeti tulajdonságok, amik hitelessé teszik az adott szervezet kommunikációját. Miután sejthető volt, hogy erre a kérdésre a megkérdezettek milyen válaszokat fognak adni, így azt a módszert választottuk, hogy előre megadtunk számos válaszlehetőséget, és arra kérdeztünk rá, hogy az adott, általunk megnevezett tulajdonság a válaszadó szerint mennyire fontos, mennyire jelentős a kérdés tekintetében. E kérdéskör tisztázásának célja – a részünkről történő információgyűjtésen túl – az volt, hogy ráébressze az önkormányzat vezetőségét arra a tényre, hogy a legjobb tájékoztatási rendszer, a legjobb kommunikáció sem ér már középtávon sem semmit, amennyiben nincs mögötte valós tartalom. 26

Pozitív eredménynek tekinthető, hogy vezetőségi szinten három felsorolt tulajdonságot is egyöntetűen rendkívüli fontosságúnak ítéltek. Ezek pedig az őszinteség, a nyitottság és a megfelelő belső kommunikáció. Ezen túl nagy fontossággal bír véleményük szerint az átláthatóság, a minőségi feladatvégzés, az interaktivitás, az illeszkedő arculat, valamint a tiszta feladatvégzési hierarchia. Furcsa módon legkevésbé fontosnak a rendben lét látszatát ítélték. Mindebből az látszik számunkra, hogy a jelen szakértői tevékenység nem kell részét képezze az önkormányzat azon saját szervezeti értékeinek feltárása, melyekre alapozva megteremthető a szervezeti szinten biztos, pontosabban magabiztos alapokon álló tájékoztatási rendszer belső környezete. Ugyanakkor a jelen anyag részét kell képezze annak bemutatása, hogy a meglévő értékek miként mutathatóak be tudatosan a lakosság számára, megteremtve ezzel egy alapvetően bizalomra épülő befogadói környezetet. Az interjú zárásaként az interjúalanyoknak feltettük még azt a kérdést, hogy ők személy szerint min változtatnának szívesen az önkormányzat kommunikációja tekintetében. Az erre kapott válaszok igen meglepőek voltak. A válaszadók mind az alapstruktúrákon, mind egyes konkrét tevékenységeken is szívesen változtatnának. A legerősebb igény a PR kapcsolatok fejlesztése elsősorban megyei, regionális szinten. Ezzel kapcsolatban a válaszadók konkrét elképzeléseket is megfogalmaztak, amit igen pozitívan értékelünk. Ezen túlmenően a helyi lakossági tájékoztatás rendszerét elsősorban a helyi TV szemléletváltásában (ami konkrét szerkesztési elvekben is megnyilvánul), illetve a helyi lap gyakoribb megjelentetésében látják. Ezek olyan konkrétumok, melyek megvalósítása elsősorban nem szakértői tudást, hanem anyagi forrásokat igényel. Ugyanakkor a PR kapcsolatok kialakítása már más kategória, így arra a későbbiekben nagyobb figyelmet szentelünk.

Külső kommunikáció tartalmi egységesítése A jelen fejezet célja, hogy meghatározza az egyes kommunikációs szempontból releváns ügycsoportokat, valamint javaslatot tegyen egy egységes kommunikációs rendszer kialakítására, melyben minden elkülöníthető ügycsoportnak megvan a kommunikációs felelőse, illetve az a kommunikációs metodika, melyet alkalmazva a leghatékonyabban lehet az arra érdemes információkat eljuttatni a lakossághoz.

27

A tanulmány jelen fejezetéhez felhasználásra kerülnek az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban SZMSZ), valamint a személyes interjúk és felmérések alapján megszerzett információk. Ugyanakkor szeretnénk leszögezni, hogy a jelen fejezet – a tanulmány többi részéhez hasonlóan – kommunikációs és tájékoztatási szempontból vizsgálja az egyes ügycsoportokat, tehát azok tematizálásánál esetenként elszakad a meglévő hivatali és a bizottsági struktúráktól. Továbbá lényeges kiindulási pontja a jelen fejezetnek, hogy nem a az elmúlt időszakban tényszerűen létező/létezett ügyeket vizsgálja, hanem megkísérel felállítani egy olyan ideáltipikus ügystruktúrát, amely alkalmas arra, hogy a lehető legtöbb kommunikációs szempontból releváns esetet magába foglalja. Ennek következtében egy olyan struktúra jön létre, amely a jövőben bármikor elővehető, és annak alapján eldönthető, hogy az adott ügy kommunikációs szempontból releváns-e,

és

amennyiben

igen,

úgy

egyszerűen

behelyezhető

az

általunk

javasolt

üzenet/eszköz/felelős modellbe. Végül szükséges elöljáróban leszögezni, hogy Tótvázsony egy falusias jellegű kistelepülés, egy igen kis létszámú hivatallal, kevés saját fenntartású intézménnyel, valamint láthatólag kis számú bizottsággal, melyeknek viszonylag kevés tagja van. Ennek következtében sokkalta inkább lehetőség adódik rá, hogy a vezetés napi szinten nyomon kövesse, és számon kérje az egyes egyedi ügyek, döntések előkészítését és lebonyolítását. Mindez azért lényeges, mert a felvázolni kívánt struktúra és a leírtak alapján joggal várjuk el a későbbiekben, hogy a hivatalvezetés aktívan részt vegyen a kommunikációs folyamatok koordinálásában és generálásában. Kommunikációs ügycsoportok lehetséges meghatározásai, elkülönítései Az alábbi alfejezetben azt kívánjuk megvizsgálni, hogy az önkormányzati ügycsoportoknak milyen ideáltipikus elkülönítései lehetnek. Ezek célszerűen a következők: 1) Elkülönítés az ügyek természete szerint: a. Képviselő testületi és bizottsági döntésekkel kapcsolatos ügyek b. Döntések előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos és egyéb hivatali ügyek c. Saját fenntartású intézményekkel kapcsolatos ügyek d. Egyéb ügyek

28

2) Elkülönítés az ügygazda szerint: a. Képviselő testületi és bizottsági döntésekkel kapcsolatos ügyek b. A jegyző kompetenciájába tartozó hivatali ügyek c. A polgármester kompetenciájába tartozó hivatali és egyéb ügyek d. Intézményvezetők kompetenciájába tartozó ügyek 3) Elkülönítés a kommunikáció fajtája szerint: a. Tervezett kommunikációs ügyek b. Nem tervezett, de a tervezett kommunikációs irányvonalba illeszthető ügyek c. Nem tervezett, és az irányvonalban nem illeszthető ügyek (válságkommunikáció) 4) Elkülönítés a kommunikációs tartalom súlya szerint: a. A munkavégzés szempontjából lényeges belső kommunikációs ügyek b. Egy bizonyos, jól körülhatárolható célcsoportot érintő ügyek c. Több célcsoport érdeklődésére is számot tartó ügyek d. Közérdeklődésre számot tartó ügyek 5) Elkülönítés a kommunikátor személye szerint: a. Vezető beosztású személy b. Nem vezető beosztású személy Kommunikációs ügycsoportok általunk javasol meghatározása Miután a jelen tanulmánynak célja egy olyan rendszer felépítése, amely a későbbiekben mindenféle további magyarázat és betanítás nélkül, egyszerűen felhasználható, így az általunk javasolt ügycsoport-elkülönítés nem a teljességet tűzi ki célul, hanem azt, hogy általánosságban a lehető legtöbb ügyet lefedje és elősegítse annak egyszerű elhelyezését a felállított struktúrában. Ennek alapján javasoljuk az ügyek, az ügycsoportok alábbi elkülönítését: 1) Belső kommunikációt érintő ügyek: a. Vezető beosztású személy kommunikációs aktori közreműködését igénylő ügyek b. Vezető beosztású személy közreműködését nem érintő ügyek

29

2) Külső kommunikációt érintő ügyek részhalmazai: 1) Ügygazda szerint a. Vezető beosztású személy kommunikációs aktori közreműködését igénylő ügyek b. Vezető beosztású személy közreműködését nem érintő ügyek 2) A kommunikáció fajtája szerint a. Tervezett kommunikációs ügyek b. Nem tervezett, de a tervezett kommunikációs irányvonalba illeszthető ügyek c. Nem tervezett, és az irányvonalban nem illeszthető ügyek (válságkommunikáció) 3) Kommunikációs tartalom szerint a. Kisebb súlyú ügyek (nem tartanak számot közérdeklődésre) b. Jelentősebb súlyú ügyek (közérdeklődésre tartanak számot) A fenti részhalmazok egymáshoz viszonyított, relatív elhelyezkedése az önkormányzati kommunikációban:

BELSŐ

Tervezett

Vezető

Jelentős Nem jelentős

Vezető

Jelentős Nem jelentős

Nem vezető

Jelentős Nem jelentős

Nem vezető

Jelentős Nem jelentős

KÜLSŐ Nem tervezett, de illeszthető Jelentős Vezető Nem jelentős Nem vezető

Jelentős Nem jelentős

Válság Vezető

Jelentős Nem jelentős -

-

-

Definíciók a fenti táblázathoz kapcsolódóan 1) Belső kommunikáció – minden olyan kommunikáció, melynek nem célja a lakosság és a közvélemény tájékoztatása 2) Külső kommunikáció – minden olyan kommunikáció, melynek célja a lakosság és a közvélemény tájékoztatása 3) Tervezett kommunikációs ügy – az elkészült kommunikációs tervben nevesített ügyek csoportja, valamint az önkormányzat működéséből eredő rutinszerű kommunikációval kísért ügyek csoportja 4) Nem tervezett, de illeszthető kommunikációs ügy – minden olyan ügy, amely bár nem tervezett, de beleillik az önkormányzat normál kommunikációs ügyeinek sorába 5) Válságkommunikációs ügy – egy olyan hirtelen bekövetkező, előre nem látható helyzet indukálta ügy, amely akár külső, akár belső okok miatt veszélyezteti az önkormányzat, vagy annak valamely

30

intézményének működését, illetve negatívan befolyásolja, vagy befolyásolhatja

a település

polgárainak életét 6) Vezető – polgármester, jegyző, intézményvezető 7) Nem vezető – minden egyéb hivatali, illetve intézményi dolgozó 8) Jelentős ügy – legalább egy jól elkülöníthető célcsoportot meg lehet határozni, illetve valamely nevesíthető önkormányzati, vagy társadalmi érdek fűződik az adott ügy kommunikálásához 9) Nem jelentős ügy – minden olyan ügy, amely nem tartozik a jelentős ügyek csoportjába 10) Ügygazda – Az adott kommunikációért felelős személy 11) Szakértő – Az adott kommunikációban az ügygazda munkáját segítő egyéb szereplő Az adott ügy fenti táblázatba illesztésének lépései 1) Annak megítélése, hogy az adott ügy külső, vagy belső kommunikációs körbe tartozik-e. 2) A fenti definíciók alapján annak eldöntése, hogy jelentős-e az adott ügy, vagy sem. 3) Annak eldöntése, hogy ki legyen az ügygazda (vezet/nem vezető), illetve kellenek-e szakértők. A fenti táblázatba illesztés folyamatának végén láthatóvá válik, hogy az adott ügynek konkrétan ki lesz a felelőse. Példa Ügy: Az önkormányzatot megbírságolta a vonatkozó hatóság azért mert az önkormányzat által működtetett szennyvíztisztító telep nem felel meg a hatályos környezetvédelmi előírásoknak. Eldöntendő kérdések. 1) Külső/belső – Alapvetően külső, mivel a település pénzét, s ezen keresztül a település polgárainak pénzét érinti. 2) Jelentős/nem jelentős – Jelentős mivel pénzveszteséggel jár az önkormányzat számára, jelentős mivel az önkormányzat éppen egy csatornázási projekten dolgozik, melynek része a szennyvíztelep korszerűsítése, és jelentős, mivel az említett projekt sikeréhez elengedhetetlen a lakosság támogatása. 3) Vezető/nem vezető – Mindenképpen vezető, mivel az önkormányzat vezetői felelősek az önkormányzat jogszabályszerű működéséért, vezető, mivel a jelen kommunikációt fel kívánja használni az önkormányzat a küszöbön álló csatornázási projekt társadalmi elfogadottságának erősítése érdekében.

31

Mindezek alapján a jelen ügy kommunikációjában az ügygazda a polgármester (mivel alapvető fontosságú az adott ügy kihasználása az említett projekt szempontjából). Továbbá szakértőként be kell vonni a jegyzőt (mivel alapvető jogi vetületei vannak az ügynek), valamint a szennyvíztelep igazgatóját (szakmai rálátás és hitelesség okán). Végső soron tehát azt javasoljuk, hogy az egyes önkormányzati ügycsoportokat az ügygazda+szakértők személye alapján különítsük el és határozzuk meg. Potenciális ügygazda feladatai 1) Kommunikációs igény felmerülésének érzékelése 2) Annak eldöntése, hogy az adott igény mögött húzódó ügy saját hatáskörben megvalósítandó kommunikációt indukál-e, vagy azt át kell-e adni egy másik potenciális ügygazdának 3) Annak az eldöntése, hogy az adott ügy kommunikációjába be kell-e vonni szakértőt, vagy egyéb szereplőt 4) Az üzenet, és célcsoport/ok meghatározása 5) Aktív részvétel a kommunikáció megvalósításában (pl. nyilatkozat, rendelkezésre állás, stb.) 6) A teljes megvalósuló kommunikációs folyamatos ellenőrzése, kézben tartása 7) Tapasztalatok értékelése, azok megosztása a többi potenciális és egy szinten lévő ügygazdával Kommunikációs metodika meghatározása A jelen részfejezetben a kommunikációs folyamat lépéseit kívánjuk meghatározni. Ennek oka, hogy célunk a kommunikációs ügykezelés érthető és átlátható mederbe terelése, az ad hoc elemek mind erősebb kiküszöbölése. Az előzőek után azért tartjuk szükségesnek megkülönböztetni a kommunikációs folyamat egyes lépéseit, mert azok nem minden esetben korrelálnak az ügygazda feladataival. Ennek keretében az általunk javasolt menetrend a következő: 1) Kommunikációs igény felismerése 2) A kommunikálandó tartalom megvizsgálása 3) A kommunikációs ügygazdák, valamint egyéb szereplők (pl. szakértők) kijelölése 4) A kommunikálandó üzenet meghatározása 5) Célcsoport/ok kijelölése 6) A használni kívánt kommunikációs eszközök és csatornák kijelölése 7) A meghatározott üzenet médiumhoz igazítása 8) Kommunikáció megvalósítása 32

9) Folyamatellenőrzés 10) Visszacsatolás 11) Tapasztalatok levonása Példa Ügy: Az önkormányzatot megbírságolta a vonatkozó hatóság azért mert az önkormányzat által működtetett szennyvíztisztító telep nem felel meg a hatályos környezetvédelmi előírásoknak. 1) Kommunikációs igény felismerése Egy képviselő nyílt ülésen meginterpellálja a polgármestert az adott ügyben. Az interpelláció okán sajtócikk készül, mely az ügyet részleteibe menően taglalja. 2) A kommunikálandó tartalom megvizsgálása Annak eldöntése, hogy az adott szakmai válaszon túl (melynek megírásában közreműködnek a kijelölendő szakértők) rejt-e még a téma önmagában egyéb potenciálokat. Itt például annak felismerése, hogy az ügyet igen jól lehet használni a csatornázási projekt iránti társadalmi elkötelezettség erősítésére. 3) A kommunikációs ügygazdák, valamint egyéb szereplők (pl. szakértők) kijelölése Jelen esetben szakértőként a jegyzőnek, valamint a szennyvíztelep igazgatójának a bevonása indokolt 4) A kommunikálandó üzenet meghatározása Üzenetek: 1) Annak megállapítása, hogy a bírság jogos-e; 2) Annak megállapítása, hogy a jelen helyzet nem valakinek (pl. létesítményigazgató) a hibájából állt elő; 3) Annak megállapítása, hogy az önkormányzat kényszerből sérti meg a vonatkozó jogszabályokat, mivel nem állnak/álltak rendelkezésre olyan források a településen, melyből meg lehetett volna valósítani a létesítmény korszerűsítését; 4) Ugyanakkor a környezetvédelem mindannyiunk közös ügye, így az önkormányzat évek óta próbál mindent megtenni a probléma orvoslása érdekében; 5) A megoldás jegyében jelenleg pályázat előkészítése folyik. 5) Célcsoport/ok kijelölése 1) Elsődleges célcsoport – a meglévő csatornahálózatra már rákötött települési polgárok, mivel az ő kommunális adójukat és szennyvízdíjukat érinti elsődlegesen a bírság, illetve minden olyan helyi polgár, aki jelenleg még nem csatlakozott rá a már meglévő csatornára, mivel az általuk befizetett szennyvízdíj nagymértékben hiányzik a rendszerből; 2) Másodlagos célcsoport – minden olyan helyi polgár, aki azért nem csatlakozott rá még a csatornahálózatra, mert eddig nem volt az elérhető nála, de a mostani projekt végeztével az lesz.

33

6) A használni kívánt kommunikációs eszközök és csatornák kijelölése A jelen kommunikációs folyamathoz elsődlegesen a helyi újságot, illetve az önkormányzat honlapját kívánjuk felhasználni. 7) A meghatározott üzenet médiumhoz igazítása A fenti üzeneteket interjúk formájában kívánjuk megjelentetni a helyi lapban, így szükséges az interjúk elkészítése a polgármesterrel, a jegyzővel, valamint a létesítményigazgatóval. A honlapon pedig cikk formájában kívánjuk megjelentetni az adott hírt, melyhez kapcsolódóan felmérést is kívánunk készíteni arról, hogy az adott cikket olvasó polgároknál van-e bekötött csatorna, ha nincs, akkor miért nincs, illetve hogy ha nincs, akkor tervezik-e a háztartásuk rákötését a rendszerre. 8) Kommunikáció megvalósítása Interjúk, cikkek, felmérések közlése. 9) Folyamatellenőrzés Időben és megfelelő tartalommal megjelennek-e a kívánt anyagok a kívánt helyen. 10) Visszacsatolás Közvélemény-kutatás eredményeinek, valamint egyéb forrásból származó lakossági vélemények vizsgálata. 11) Tapasztalatok levonása Az ügygazda és a szakértők közösen értékelik a kommunikációs folyamatot, illetve eldöntik, hogy a kapott eredményeket, illetve a szerzett tapasztalatokat megosztják-e más potenciális ügygazdákkal és szakértőkkel.

Kommunikációs/PR referens Mint azt korábban már több helyen jeleztük szükségét látjuk egy kommunikációs és PR referens munkakör létrehozásának. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy az önkormányzat anyagi lehetőségei nem feltétlenül engedik meg egy új státusz megalkotását, ezért elképzelhetőnek tartjuk, hogy a pozíciót úgymond csatolt munkakörben egy már meglévő státusz betöltőjére szignálják. Mindezzel együtt létrehoztunk egy munkaköri leírást, mely iránymutató jelleggel bír a pozíció betöltésének tekintetében.

34

KOMMUNIKÁCIÓS ÉS PR REFERENS MUNKAKÖRI LEÍRÁS (MINTA) Általános előírások: A hivatalon belüli szervezeti egység:

Polgármesteri titkárság

A munkakör megnevezése:

Kommunikációs és PR referens

A munkakört betöltő neve:

…………………………….…

A munkáltatói jogok gyakorlója:

… hivatalvezető

Közvetlen felettese:

… polgármester

Helyettesíti:

… alpolgármester

Munkakör célja: A hivatalvezető és polgármester által meghatározottak szerint irányítja és felügyeli az önkormányzat kommunikációs folyamatait. Ennek keretében kiemelt fontossággal kezeli az önkormányzati döntések lehető legszélesebb körű nyilvánosságának biztosítását. Munkaköri feladatok: Ellátja a hivatalvezető és a polgármester által kijelölt kommunikációs és PR irányítási feladatokat, valamint szakmailag irányítja és ellenőrzi az önkormányzat fenntartásában működő médiumok működését. Ennek keretében: 1) Felelős személyként vezeti az önkormányzat közép és hosszú távú kommunikációs stratégiájának megalkotását, valamint a stratégia képviselő testületi döntésre való előkészítésében. 2) Felelős személyként vezeti az éves időtartamú stratégiai és taktikai kommunikációs tervezés folyamatát, valamint közreműködik a tervek testületi döntésre való előkészítésében. 35

3) Felelős személyként közreműködik az önkormányzat éves rendezvénytervének összeállításában, valamint a terv képviselő testületi döntésre való előkészítésében. 4) Felelős személyként irányítja és ellenőrzi a kommunikációs tervekben foglaltak megvalósítását. 5) Felelős személyként tartalmilag szerkeszti és moderálja a település honlapját, különös tekintettel az önkormányzati döntések nyilvánossá tételére. 6) Felelős személyként irányítja és szervezi az önkormányzat sajtó és médiakapcsolatait. 7) Felelős személyként létrehoz és fenntart egy média protokoll listát. 8) Felelős személyként közreműködik az önkormányzat sajtóanyagainak, közleményeinek elkészítésében és azok kiküldésében. 9) Felelős személyként közreműködik minden egyéb olyan – előre nem látható – önkormányzati ügyben mely kommunikációs relevanciával bír. Munkáját, feladatát számítógép segítségével (képernyős eszköz használatával) végzi el, de munkaköre nem minősül képernyős munkavégzésnek. 49/1999. (BK.1.) BM. utasítás. Munkaköri specifikáció: A munkakör ellátásához szükséges képesítés: felsőfokú szakirányú végzettség. A munkaköri leírás hatálya: A munkaköri feladatok meghatározása az aláírás napján lép hatályba, meghatározatlan időre szól és akkor veszti érvényét, ha •

a hivatal egészét, vagy a szervezeti egység szervezetét érintő változás

•

beosztásbeli vagy munkaköri változás következik be

•

vagy a munkaviszony megszűnik. 36

A munkaköri leírás módosítását mind a referens, mind a munkáltató kezdeményezheti. A módosítás az írásba foglalás – és aláírás napján lép hatályba és a korábbi munkaköri leírás ezzel hatályát veszti. A munkaköri leírás kidolgozója: … hivatalvezető A munkaköri leírás kiadója: … hivatalvezető Tótvázsony, 2010. április 01.

…………………………… hivatalvezető

…………………………… polgármester

A munkaköri leírásban írottakat tudomásul veszem, az abban foglaltak végrehajtását kötelezőnek ismerem el. A munkaköri leírás egy példányát átvettem. Tótvázsony, 2010. …. …. …………………………… kommunikációs és PR referens

Tanulékony tervezési rendszer kialakítása E munkafázisban javaslatot kívánunk tenni a rendszeres kommunikációs tervezés bevezetésére. Ennek keretében az önkormányzat téma szempontjából releváns vezetőivel és szakembereivel közösen ki kívánunk alakítani egy alap tervezési struktúrát, amely folyamatában is képes az új elemek befogadására. A tervezési rendszer kialakítása során el kívánunk készíteni egy alap éves kommunikációs tervet, melyet mintaként használva az önkormányzat a jövőben évről-évre képessé válhat önállóan lebonyolítani e tervezési folyamatot. A jelen munkafázis célja tehát egy olyan tervezési standard kialakítása, mely maximálisan képes tolerálni az önkormányzat változó igényeit, illetve képes alkalmazkodni az időről-időre felmerülő új helyzetek sokaságához. 37

A kommunikációs tervezés, mint tevékenység alapvetően azon gazdasági szereplők sajátja, melyek már elérték az a szintet, hogy képesek tevékenységüket, bevételeiket, céljaikat és elképzeléseiket relevánsan legalább egy évre előre meghatározni. Ugyanakkor az önkormányzati világban a mai napig nem szentelnek túl nagy e tevékenységnek. Ennek oka, hogy – tapasztalatunk szerint - az önkormányzati vezetők szinte 100%-ban úgy gondolják, hogy éves terveiket, elképzeléseiket a költségvetési rendelet tartalmazza. Ez bizonyos szempontból igaz, ugyanakkor a települési polgároktól reálisan nem várható el az, hogy maguktól érdeklődjenek az önkormányzat rendeletei iránt, pontosabban, hogy azokat abban az esetben is elolvassák, ha a bennük foglaltak nem keletkeztetnek konkrét tevékenységet számukra. Továbbá nem várható el a polgároktól az sem, hogy még ha el is olvassák az adott rendelet (jelen esetben a költségvetést) azt megértsék, és képesek legyenek átlátni az önkormányzat adott évre megfogalmazott terveit, céljait és elképzeléseit. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy szükséges az adott célok, tervek és változások folyamatos kommunikációja. A fent vázolt probléma egyik lehetséges megoldása, ha az önkormányzat évről-évre a kulcsfontosságú rendeleteit nem egy az egyben teszi nyilvánossá, hanem némi magyarázatot is fűz azokhoz a könnyebb megértés érdekében. Ugyanakkor mi nem ennek a megoldásnak a bevezetését kívánjuk javasolni, hanem egy ennél összetettebb megoldásét, melynek lényege, hogy alapvetésként fogalmazza meg a kommunikációs tevékenység, a kommunikációs folyamat hatékonyságát. A hatékonyság kérdésére ugyanakkor nem adható kimondottan egzakt válasz. Bár nagy számban léteznek módszerek, melyekkel elméletileg mérhető egy kommunikációs folyamat sikere, de ezek a módszerek csak igen nagy anyagi ráfordítás mellett képesek legalább erősen közelítő eredményeket adni. (E problémára a későbbiekben még visszatérünk.) Ennek okán mi inkább a tényleges kommunikációt megelőző lépésekre helyeznénk a hangsúlyt, mivel azt gondoljuk, hogy a folyamat hatékonyságát akképpen lehet növelni, ha megfelelően megtervezzük, hogy miért, kinek, mit, hogyan és mikor szeretnénk kommunikálni. Az általunk bevezetni javasolt éves tervezési eljárás tulajdonképpen nem is szól másról, mint a fenti kérdések megválaszolásáról legalább egy évre előre. E folyamat első lépéseként el kívánjuk helyezni a fenti kérdéseket a kommunikációs tervezés metodikájában.

38

Miért? E kérdés megválaszolása annak letisztázása végett releváns, hogy lássuk miért is van szükség az adott tartalom lakossági kommunikációjára. Az e kérdésre adott válaszok alapvetően 4 csoportba sorolhatóak: 1) Azért szükséges a kommunikáció, mert az adott tartalom közvetlenül befolyásolja a településen élők életviszonyait, tehát valamely kötelezettséget keletkeztet számukra, amihez a későbbiekben tartaniuk kell magukat. 2) Azért szükséges a kommunikáció, mert az adott döntés, elképzelés, akció, stb. sikeres megvalósulásához szükséges, vagy azt nagyban segíti a lakosság támogatása. 3) Azért szükséges a kommunikáció, mert az önkormányzat egy adott ügyben esetleg meg szeretné ismerni a lakosság, vagy a döntés által közvetlenül érintettek véleményét, elképzeléseit, stb. 4)Azért szükséges a kommunikáció, mert az önkormányzat működésének, döntésinek, terveinek, stb. átláthatóságát szeretnék a településvezetők biztosítani. Kinek? E kérdés megválaszolása a kommunikációs szakzsargon szerint a célcsoportok kijelölését jelenti. A célcsoportba pedig – lényegében - azok a magán és jogi személyek tartoznak, akikhez kommunikációs úton el kívánjuk juttatni az üzeneteinket. A célcsoport sajátja, hogy annak a tagjai valamely attribútumaik (min. egy, de lehet több is) alapján (pl. lakóhely) hasonlóak egymáshoz. A célcsoport konkrét meghatározása a tervezési folyamatban azért rendkívül fontos, mert ennek alapján tudjuk a későbbiekben meghatározni a konkrét üzeneteinket, valamint ennek alapján tudjuk kiválasztani azon eszközöket, melyekkel a meghatározott üzenet célba juttatható. A későbbiekben konkrét példák alapján bemutatásra kerülnek olyan esetek, ahol egy célcsoport meghatározása indokolt, valamint olyan esetek is, ahol szükséges további árnyalni a folyamatot, így nem egy, hanem több célcsoport elkülönítése garantálja a legnagyobb hatékonyságot. A célcsoportok elkülönítésének lehetséges módjai (pl.): 1) Lakóhely szerinti elkülönítés. 2) Nem szerinti elkülönítés. 3) Életkor szerinti elkülönítés. 4) Iskolázottság szerinti elkülönítés. 5) Jövedelmi viszony szerinti elkülönítés. 6) Családi állapot szerinti elkülönítés. 7) Foglalkozás szerinti elkülönítés. 39

8) Munkahelyen betöltött pozíció szerinti elkülönítés. A fenti alapvető tényezőkön túl ugyanakkor szinte végtelen számú megkülönböztetés képzelhető el a kommunikátor igényeinek függvényében. Ebből is látszik, hogy a „miért?” kérdésének megválaszolása nélkül nem lehet sikeresen kijelölni a célcsoportjainkat. Mit? Az e kérdésre adott válasz maga a kommunikációs üzenet megfogalmazása. Ez a tevékenység a tervezési folyamat egyik legfontosabb eleme, hiszen e lépésben döntjük, hogy konkrétan mit szeretnénk elmondani. Az üzenet meghatározásában segítségünkre van, hogy már tudjuk, hogy mi célból szeretnénk kommunikálni, valamint, hogy pontosan kinek. Így lehetőségünkben áll a céljainknak megfelelő üzenetet a célcsoportunk/célcsoportjaink igényei és képességei szerint megalkotni. A megfogalmazott üzenet mindig két részből tevődik össze: 1) Tartalmi rész. 2) Formai rész. A tartalmi rész alatt általában valamely szöveges tartalmat értünk, ami sok minden lehet, kezdve egy szlogentől, egy PR cikk szövegén át egy rádió/tv spot szövegéig. Bizonyos esetekben a tartalmi részhez tartozhat pl. egy storyline, egy forgatókönyv, vagy egy előadás szövege is. A formai rész alatt általában valamely képi tartalmat értünk, ami szintén igen sok rétű lehet (pl. egy arculati szín, egy logó, egy layout, egy komplett kreatív, vagy speciális esetekben akár egy storyboard). Ezen elválasztást azért szükséges megtenni, mivel a legtöbb esetben az önkormányzat vezetőinek nem áll képességében mind a tartalmi, mind a formai elemek generálása. Ennek okán a kommunikációs tevékenység jelen pontján szükségesség válhat külső szakértő bevonása. A lényeg, hogy a sikeres kommunikáció fontos feltétele a legmegfelelőbb szöveges és képi tartalmak megtalálása.

40

Hogyan? E kérdés megválaszolása tulajdonképpen a használni kívánt eszközök megtalálását célozza. Rendkívül fontos lépése a folyamatnak ez is, mivel ha nem sikerül jól megválasztani a kommunikációs eszközöket, az üzenetünk nem fog eljutni a meghatározott célcsoportokhoz, tehát nem

fog

célba

jutni.

E

lépésnek

alapvetően

a

használni

kívánt

kommunikációs

csatornákat/eszközöket kell meghatároznia. A kommunikációs csatorna- és eszközrendszer alapvető felosztása szerint léteznek az ATL (Above the line), illetve a BTL (Below the line) csatornák. Az ATL csatornák közé a klasszikus, a hagyományos eszközök tartoznak (pl. óriásplakát, sajtó, tv, rádió, stb.), míg a BTL csatornák körébe inkább a speciális, nem hagyományos csatornák tartoznak (pl. DM (Direct Mail) , PS (személyes eladás) SP (sales promotion – értékesítés ösztönzés) POP (eladóhelyi reklámok), PR, szponzorálás, kiállítások-vásárok, stb.). Az ATL eszközök jellemzője, hogy kevésbé alkalmasak az üzenet irányított célba juttatására, kevésbé költséghatékonyak, és leginkább egyirányú kommunikációra alkalmasak. Ennek megfelelően ezen eszközök leginkább a brand-kommunikáció, az image-kommunikáció kiszolgálására alkalmasak. Ezzel szemben a BTL eszközök jobban irányíthatóak, költséghatékonyabbak, és sokkal nagyobb interaktivitást biztosítanak. Mindezek okán jelen tanulmányban elsősorban speciális ATL eszközök, valamint egyes BTL eszközök bevezetését és használatát fogjuk javasolni. Speciális jellemzője továbbá a jelen tanulmánynak, hogy a használandó eszközök sorába be kíván emelni bizonyos underground marketing eszközöket és csatornákat, tekintettel azok nagyfokú hatékonyságára. Mindezek alapján a „hogyan?” kérdésére adott választól azt várjuk el, hogy a válaszkeresési folyamat során a kommunikátor, tehát az önkormányzat vegye számba azon eszközöket, melyek rendelkezésére állnak, vegye számba azon eszközöket, melyek bár nem állnak rendelkezésében, ám az erőforrásai mégis lehetővé teszik az adott eszköz bevonását, és végül különítse el azon eszközöket, melyeket vagy nem kíván, vagy nem tud használni az adott kommunikációs folyamatokban. Mikor? A jelen kérdésre adott választ a szakzsargonban időzítésnek nevezik. Az időzítés, vagy ütemterv azt mutatja meg, hogy a meghatározott üzenetet pontosan mikor kívánjuk eljuttatni a meghatározott 41

célcsoportunknak. Az időzítés szintén nagyon fontos eleme az elkészítendő kommunikációs tervnek. Ugyanakkor mivel a terv legalább egy évre előre tervez, így fontos megkülönböztetni egymástól az éves stratégiában és taktikában szereplő időzítési tervet, valamint az egyes kampányokhoz kapcsolódó konkrét időzítési terveket. Miből? Ez egy igen fontos kérdés minden olyan esetben, amikor a tervezett kommunikációs tevékenységünk során ki kívánunk lépni a saját tulajdonunkban, vagy kezelésünkben, vagy fenntartásunkban lévő eszközök által kijelölt térből. Hiszen nincs sok értelme megtervezni a világ legnagyszerűbb kampányát, ha annak megvalósítása olyan anyagi eszközöket kívánna meg, melyek nem állnak rendelkezésünkben. Éppen ezért már a tervezési folyamatban kötelező jelleggel készíteni kell költségvetést, melynek ki kell térnie az összes megvalósítandó kampány minden elemének költségeire. Amennyiben nem tudjuk megítélni, hogy egy adott kampány, vagy annak valamely eleme mekkora költségráfordítást igényel, mindenképpen keressünk meg egy a témában jártas ügynökséget és kérjünk be árajánlatot. Összességében elmondható tehát, hogy a fenti kérdések megválaszolásával képesek vagyunk megtervezni egy adott kampányt, illetve az éves céljaink ismeretében ugyanezen kérdések megválaszolásával össze tudunk állítani egy éves marketing koncepciót.

Kommunikációs terv összeállítása A jelen alfejezetben kísérletet teszünk az alap kommunikációs tervtípusok példával illusztrált bemutatására. Ennek keretében bemutatásra kerül egy éves marketing stratégia, egy konkrét eseményhez kapcsolódó marketing stratégia, valamint egy válságkommunikációs terv. Annak oka, hogy a jelen alfejezetben elszakadunk a hagyományos tervezési típusoktól (pl. programterv, költségterv, időterv, stb.) az, hogy úgy gondoljuk, hogy egy önkormányzat vezetősége számára nem releváns egy olyan tudás átadása, mellyel pl. más önkormányzatoknak, vagy esetleg cégeknek lesznek képesek kommunikációs tervezési feladatokat ellátni. Mindezek alapján azért választottuk e három tervtípust, mert ezek lehetnek szerintünk relevánsak egy önkormányzat életében.

42

1) Stratégiai éves kommunikációs terv TÓTVÁZSONY ÉVES KOMMUNIKÁCIÓS TERVE – 2010. A GYARAPODÁS ÉS A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉVE 1) Bevezetés A jelen kommunikációs stratégia célja, hogy kijelölje azt az alap kommunikációs utat, melyet a település be kíván járni 2010-ben. Ennek érdekében jelen stratégia számba veszi a 2010-es év elérendő céljait, várható eseményeit és kihívásait, és megkísérli azokat egy egységes kommunikációs keretbe foglalni. E tevékenységet elősegítendő a jelen stratégia összefoglalja a 2010-es év alapvető önkormányzati mondanivalóit, meghatározza a lehetséges célcsoportokat, meghatározza azon eszközöket, csatornákat, melyek segítségével az adott üzenet eljut a kiválasztott célcsoporthoz, valamint megában foglal egy időzítési tervet. Mivel az egyes események mindig az adott aktualitások figyelembe vétele mellett kell, hogy kommunikálva legyenek, így a jelen terv készítésénél feltesszük, hogy az egyes események, akciók kommunikációjának megvalósítása előtt minden esetbe készül egy rövid kiegészítés a jelen tervhez, melyben bevonásra kerülnek a tervezési folyamatba azon elemek is, melyek a jelen terv készítésnek pillanatában még nem ismeretesek. Mindezek alapján reméljük, hogy a jelen éves kommunikációs terv segítséget nyújt az egyes kommunikációs feladatokra való felkészülésben, valamint azok elvégzésében. 2) Általános kommunikációs célok - 2010. Általános kommunikációs célok alatt azon értékek és eredmények megnevezését értjük, melyeket általánosan közvetíteni, illetve elérni vágyunk minden egyes kommunikációs tevékenységgel, tehát melyek elérése általánosan kívánatos. Az általános célok meghatározó sajátossága, hogy azok a szervezet, az önkormányzat kommunikációjának minden szintjén, és minden formájában jelen kell, hogy legyenek, azokat alapvetően kell, hogy formálják. Éppen ezért célszerű az általános célokat a kommunikációs tervtől elkülönítve is bemutatni (pl. küldetésnyilatkozat) az önkormányzati kollektíva legalább azon részének, akikre a kommunikációs tevékenység során, mint önálló véleményformáló tényezőre is számítunk.

43

(Az általános célok és a konkrét célok megkülönböztetésével továbbá bevezetjük a jelen tanulmányba a image-kommunikációs, és a konkrét eseményhez kapcsolt kommunikációs tevékenység megkülönböztetését.) Mindezek alapján az általános céljaink a következők: 1) Az önkormányzat a település polgáraiért létezik, célja és alapvető feladata a települési polgárok közvetlen életviszonyainak javítása. 2) Az önkormányzat célja, hogy a lehető legközelebb vigye a döntéseket a döntések által érintettekhez. 3) Célunk, hogy minden szükséges információt megosszunk a településünk polgáraival, amennyiben azt igénylik magyarázatokkal ellátva, amennyiben pedig azt nem igénylik úgy anélkül. 4) Célunk, hogy növeljük településünk országos ismertségét. 5) Célunk, hogy a település polgárai – látva az önkormányzat tevékenységét – jól és biztonságban érezzék magukat Tótvázsonyban. 6) Célunk végül a közösségi tudat erősítése településünk polgáraiban. Az általános célok elérését természetesen nem kizárólag a lakosság naprakész tájékoztatása, valamint a megtervezetten végrehajtott kommunikációs tevékenység segítségével kívánjuk elérni, ugyanakkor e tevékenységek magas szintű elvégzése elengedhetetlen a fent megnevezett általános célok eléréséhez. 3) Specifikus kommunikációs célok 2010.évre 1) Gyarapodás – Elsősorban az Európai Uniós projektek bemutatásán keresztül. 3) Környezetvédelem – Elsősorban a vízvezeték építési projekthez kapcsolódva. 4) Célcsoportok A megcélzandó célcsoportok minden esetben az adott akciókhoz, kampányokhoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra. 5) A használni kívánt kommunikációs csatornák, eszközök 1) Helyi újság – cikkek, írások megjelentetése a képviselő testület döntéseiről; a nagyobb súlyú rendeletek/rendeletmódosítások rövid magyarázatokkal ellátott megjelentetése; kommentárok, vélemények megjelentetése; meghívók és egyéb releváns anyagok hirdetés formájában történő közlése 44

2) Helyi Tv – beszámoló/összefoglaló a képviselő testület üléseiről, kommentárok, vélemények megjelentetése; meghívók és egyéb releváns anyagok hirdetés formájában történő közlése 3) Önkormányzati honlap – folyamatos és naprakész tájékoztatás az önkormányzat döntéseiről, illetve az aktualitásokról; az összes rendelet, illetve határozat szó szerinti hozzáférhetőségének biztosítása (kereső funkció); továbbá minden egyéb szükséges információ, meghívó, beszámoló, stb. folyamatos közlése 4) Hirdetmények közzététele – a helyben szokásos kommunikáció részeként minden egyes rendelet és határozat címének és rövid összefoglalójának a kifüggesztése, annak jelzése mellett, hogy az érdeklődők hol és mikor tekinthetik meg a teljes anyagot 5) Rendezvények – az éves rendezvénytervnek megfelelően, kiegészülve esetleges rövid aktualitású, tematikus rendezvényekkel 6) PR – térségi, régiós és országos médiumokkal történő folyamatos kapcsolattartás 7) DM – ritkán használt, általában valamely eseményhez, rendezvényhez kapcsolódó eszköz 8) Közbeszéd tematizálása – amely a megnevezett speciális célokhoz illeszkedő döntések, akciók, kezdeményezések kidolgozása, valamint az azokról folyó vita indukálása által történik 9) Underground eszközök – interaktív közösségek létrehozása a web-en (pl. közösségi oldalakon), a meglévő közösségi tereken folytatott buzz-marketing kampányok, esetleg speciális csoportok létrehozása (single issue, astroturfing). 6) Kampányidőzítési és költség terv – 2010. Kampányok: 1) Tiszta udvar közösségi kampány (lokálpatriotizmus, közösségépítés és vállalkozásfejlesztés) A kampány lényege a tavaszi-nyári szezonra való felkészülés segítése. Célja a városkép javítása, valamint a helyi vállalkozások támogatása. Eszköze egy kedvezményrendszer kialakítása, melynek keretében helyi vállalkozások adnak 15-20% kedvezményt helyi polgároknak (lakcímkártya alapján) minden olyan áru és szolgáltatás árából, melyek ahhoz szükségesek, hogy a lakóházak utcafrontjai megújuljanak. A kedvezményrendszer bevezetése és kommunikációja mellett az önkormányzat versenyt hirdet, melynek lényege, hogy az akció keretében megszépült portákat díjazzák. Az első helyezett a számlákkal igazolt ráfordításainak 100%-át (de max. 80.000Ft-ot) visszakapja az önkormányzattól. A 2. helyezett a ráfordításai 60%-át (de max. 40.000Ft-ot) kap vissza, míg a 3. helyezett a ráfordítások 30%-át (de max. 20.000Ft-ot) kap vissza. A kampány vállalkozáserősítő voltát hangsúlyozandó lehetséges, hogy a nyertesek nem pénzben, hanem az akcióban résztvevő vállalkozásoknál levásárolható vásárlási utalványban kapják meg a nyereményüket. Továbbá 45

lényegesnek ítéljük az akcióban résztvevő vállalkozások elismerését is. Ennek jegyében javasoljuk a bekapcsolódó vállalkozásoknak plakett adományozását, mely jelzi, hogy az adott vállalkozás elkötelezett Tótvázsony fejlődése mellett. Az akció meghirdetését a helyi lapban (min. 2 lapszám) egész oldalas hirdetés formájában, valamint a város egyéb kommunikációs csatornáin kívánjuk elvégezni. 2) Gyermekeinkért - környezettudatossági és egészségtudatossági kampány (kapcsolódva az ivóvízhálózat fejlesztését célzó projekthez) A kampány lényege a tótvázsonyi gyermekek környezettudatosságának és egészségtudatosságának erősítése. Célja ugyanakkor nem csak a gyermekek hanem a szülők bekapcsolása a kampányba. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy a városi fenntartású tanintézményekben versenyt hirdetünk, melyre korosztálytól függően az alábbi kategóriákban lehet nevezni: 1) Rajzverseny – óvodásoknak és az általános iskolák alsó tagozatában. Az elkészülő művek témája lehet: Tótvázsony 2020-ban, illetve az egészséges víz csodája. 2) Esszéverseny - általános iskolák felső tagozatában, melynek témája lehet: a magas nitrát tartalmú ivóvíz káros hatásai, illetve az egészséges élet a XXI. században. Mindkét korcsoportban javasoljuk a csoportos indulás lehetőségének biztosítását. Továbbá a kampány sikerességének biztosítása érdekében javasoljuk relatíve értékes díjak kilátásba helyezését. Végül pedig javasoljuk, hogy a legjobbnak ítélt pályaművek vagy kerüljenek kiállításra, vagy kerüljenek megjelentetésre a helyi újságban. 3) Együtt Tótvázsony jövőjéért közösségi kampány (fejlesztések bemutatása, közösségépítés, vállalkozásfejlesztés) E kampány keretében javasoljuk bemutatni a városban 2010-ben elinduló, zajló és befejeződő fejlesztéseket. A kampány célja ugyanakkor nem csak a fejlesztések bemutatása, hanem azok társadalmasításának erősítése is. Ennek jegyében javasoljuk megtalálni azon pontokat melyek mentén a lakosság be tud kapcsolódni a fejlesztések megvalósításába és konkrétan tehet valamit azok sikerességének biztosítása érdekében. Itt elsősorban a fejlesztések környezetének szépítésére, rendbetételére gondolunk. Ehhez akcióhoz a lakosságon kívül csatlakozhatnak továbbá a helyi vállalkozások is, ezzel demonstrálva lokálpatrióta mivoltukat. Javasoljuk továbbá e kampányban is a helyi vállalkozásösztönző/segítő jelleg domborítását. Ennek keretében javasoljuk, hogy az önkormányzat a saját fejlesztési projektjei keretében zajló beszerzések kiírásánál mindenképpen – ha az lehetséges – értékelje plusz ponttal a helyi alvállalkozók/beszállítók bevonását. Továbbá javasoljuk szintén plusz ponttal jutalmazni a helyi regisztrált munkanélküliek a nyertes vállalkozó általi foglalkoztatását az adott projektben. E kampányt támogatandó javasoljuk a helyi lap egy 46

különszámának kiadását, melyben részletesen bemutatásra kerülnek a város fejlesztési projektjei, azon pontok, a lakosság, illetve a helyi vállalkozások kapcsolódni tudnak az egyes projektek megvalósításához, valamint az önkormányzat azon törekvései, hogy miképpen kívánja elősegíteni a településre beáramló fejlesztési források helyben történő elköltését. Időzítési terv – a tervezett tevékenység megvalósulása, valamint kifejtett hatásainak az időzítése: É H K 1 2 3

-

1

2

3

4

5

x

x

x

x

x

x

2010 6

7

8

9

10

11

12

x

x

x

x x

x x

x x

x

Költségterv – a tervezett tevékenységek becsült összköltsége: K Tevékenység részletezése 1 Tiszta udvar közösségi kampány Gyermekeinkért – környezettudatossági és egészségtudatossági 2 kampány 3 Együtt Tótvázsony jövőjéért közösségi kampány Mindösszesen

Keretösszeg (Nettó) 400.000Ft 900.000Ft 600.000Ft 2.500.000Ft

8. Feladatok és hatáskörök A konkrét feladat és hatáskörök minden esetben az adott egyedi projektekhez, kampányokhoz kapcsolódóan kerülnek kijelölésre. Ugyanakkor az adott projektekhez és kampányokhoz kapcsolódó kommunikációs tevékenység lebonyolításában önálló döntési jogkörrel és önálló felelősséggel csak a következő személyek vehetnek részt: 1) Polgármester 2) Hivatalvezető 3) Az önkormányzat kommunikációs referense 4) Projekt esetén a projektvezető 5) Eseti megbízással, konkrét feladatra, a fenti személyek által kijelölt önkormányzati dolgozó 6) Megbízott vállalkozás vezetője (vagy az általa kijelölt személy). 9) Várható eredmények A jelen átfogó éves kommunikációs tervben a várható eredményekről csak általánosságban tudunk beszélni. Ugyanakkor minden kommunikációs tervben szükséges az általunk elvárt eredmények leírása, mivel ennek alapján tudjuk ellenőrizni, hogy hatékonyan kommunikáltunk-e. 47

Ennek megfelelően a várható eredményeket minden esetben az egyes projektekhez, illetve akciókhoz és rendezvényekhez kapcsolódóan készülő kommunikációs tervekben kell rögzíteni. 10) Ellenőrzés A felállításra kerülő ellenőrzési rendszer lényege, hogy bármely időben ellenőrizhető legyen a kommunikációs folyamat állása. Az ellenőrzési folyamatba bevonható eszközök: 1) Internet alapú kommunikációs eszközök – közvélemény-kutatások bonyolítása a település honlapján; folyamatos véleménynyilvánítási lehetőség biztosítása; a kialakításra kerülő interaktív közösségen, közösségeken belül bizonyos időközönként történjen valamilyen kérdőíves felmérés, melyből a projektvezetés értékes, bár nem reprezentatív információkhoz juthat a lakosság elégedettségével, tájékozottságával, stb. kapcsolatban 2) Fotó és esetenként videó dokumentáció készítése, valamint a megjelenő PR és egyéb anyagok összegyűjtése elemzés céljából 3) Évente legalább egy alkalommal telefonos közvélemény-kutatás készítése, mely mindenképpen méri az éven belüli egyes kampányok hatékonyságát. 2) Konkrét eseményhez kapcsolódó kommunikációs terv

KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA Tótvázsony és Hidegkút községek egészséges ivóvízzel történő ellátása, Nemesvámos ivóvíz hálózatára történő rácsatlakozással (KEOP-7.1.3.0-2008-0021) 1. Bevezetés A jelen kommunikációs stratégia alapvető célja, hogy meghatározza a „Tótvázsony és Hidegkút községek egészséges ivóvízzel történő ellátása, Nemesvámos ivóvíz hálózatára történő rácsatlakozással” (KEOP-7.1.3.0-2008-0021) projekt előkészítő szakaszához kapcsolódó alapvető kommunikációs üzenteket, valamint bemutassa azon kommunikációs lehetőségeket, csatornákat és eszközöket melyekkel a meghatározott alapüzentek eljutnak a kívánt célcsoporthoz. Ennek érdekében jelen kommunikációs stratégia számba veszi a térség, a település, illetve a létesítmény környezeti, kulturális, infrastrukturális, valamint gazdasági sajátosságait, és megkísérli bemutatni, hogy a jelen beruházás miként növeli Tótvázsony község versenyképességét.

48

Célja továbbá a jelen kommunikációs stratégiának, hogy behatárolja a projekthez kapcsolódó kommunikáció által megcélzott célcsoportokat, valamint bemutassa az egyes célcsoportok azon társadalmi, kulturális és gazdasági sajátosságait, melyek alapján a legpontosabban optimalizálható az adott célcsoport megszólítása. Lényeges eleme a jelen kommunikációs stratégiának a projekthez kapcsolódó alap kommunikációs üzenetek, valamint az alapvető kommunikációs stílus meghatározása, melyek kijelölik a beruházás standard kommunikációs megjelenési formáinak alapirányát. A jelen kommunikációs stratégia célja továbbá, hogy meghatározza azokat az alapvető kommunikációs utakat, csatornákat és eszközöket, melyek segítségével célba juttathatók a projekthez kapcsolódó üzenetek. A jelen kommunikációs stratégia elkészítésénél felhasználásra kerülnek a nemrégiben Tótvázsony és Hidegkút településeken elvégzett közvélemény-kutatás eredményei, melyek összefoglalása a jelen kommunikációs terv mellékletét képezi. Mindazonáltal – elöljáróban - meg kell jegyezni, hogy a projekt előkészítési szakaszában kommunikációs tevékenységre fordítható források szűkössége, valamint a települési sajátosságok és szokások okán, jelen kommunikációs stratégia a kötelezően megvalósítandó tevékenységeken túl elsősorban iránymutató jelleggel bír a település és a projektvezetés számára.

2. Települési sajátosságok Tótvázsony a Balaton-felvidék egyik festői szépségű medencéjében, a Vázsonyi-medence keleti részén, a Veszprém-tapolcai úttól délre fekszik, Veszprémtől 14, Balatonfüredtől 10 km távolságra. A falutól északra a Balaton-felvidék nyúlványát képező Csatár-hegy, és hegyes-völgyes erdővonulatok találhatók. Határát átszeli a Vázsonyi-Séd patak. A település északon Szentgál, nyugaton Nagyvázsony és Barnag, keleten Nemesvámos és Hidegkút földterületeivel határos, délen Pécselyen, Balatonszőlősön és Aszófőn át érjük el a Balatont. Hidegkút település a Balaton-felvidék két mészkőkúpja, a Recsek-hegy és a Nagy-Gella közötti völgyben bújik meg. Határában ered a Hidegkúti-Séd patak. A település kialakulásához a hideg, friss vizű karsztforrás is hozzájárult.

49

Alapadatok Tótvázsony területének nagysága 2008. január 1-jén 4250 ha, ebből belterület 170 ha, külterület 4080 ha, állandó lakosok száma 1260 fő. Hidegkút területének nagysága 1358 ha, ebből belterület 49 ha, külterület 1358 ha, állandó lakosok száma 430 fő. A jelen projekt szempontjából lényeges környezeti jellemzők Tótvázsony község a felszíni vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő település. A településnek és környezetének Natura 2000 terület érintettsége szempontjából a településsoros listában a következő adatok találhatók.

Település

Nemzeti park igazgatóság (NPI)

1. sz. melléklet szerinti különleges madárvédelmi terület megnevezése

Tótvázsony

Balatoni NPI

-

2. sz. melléklet szerinti különleges természetmegőrzési terület megnevezése -

3. sz melléklet szerinti kiemelt jelentőségű temészetmegőrzési terület megnevezése Kab-hegy; Bogaras

Mindezek alapján megállapítható, hogy a projekt területe nem tartozik Natura 2000 besorolás alá. Demográfiai helyzet, tendenciák Tótvázsony és Hidegkút demográfiai mutatóit a következő táblázatban foglaljuk össze: Központi belterületen

Egyéb belterületen

Külterületen

Összesen

Lakosszám (fő)

1127

128

5

1260

Lakások száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db)

432

38

1

471

0

0

0

0

lakóterület, gazdasági, mezőgazdasági erdő

Mezőgazdasági, különleges, vízgazdálkodási, közlekedési

-

Külterületen

Összesen

-

430

Tótvázsony

Előforduló övezeti besorolások

Hidegkút Lakosszám (fő)

lakóterület, vegyes, gazdasági, zöld, mezőgazdasági közlekedési, közmű terület Központi belterületen 430

Egyéb belterületen -

50

Lakások száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db)

Előforduló övezeti besorolások

162

-

-

162

-

-

-

-

lakóterület, vegyes, gazdasági, zöld, mezőgazdasági közlekedési, közmű terület

lakóterület, gazdasági, mezőgazdasági erdő

mezőgazdasági, erdő, vízgazdálkodási, közlekedési

Elmondható továbbá, hogy a Veszprém megyére vonatkozó adatokkal ellentétben mindkét településen folyamatosan nő a lakosságszám - a rendszerváltás óta több mint száz fővel községenként - elsősorban a beköltözések következtében. Az érintett települések gazdasági jellemzői Tótvázsony település gazdasági szempontból folyamatosan fejlődik, az infrastruktúra mára kiépült, jelenleg az úthálózat, gyalogos közlekedés javítása van soron. A Hidegkút önkormányzatával közös fenntartású intézmények: óvoda, általános iskola, körjegyzőség, egészségügyi szolgálat székhelye ebben a községben van. A civil szervezetek száma mára meghaladja a tízet akik tevékenyen részt vállalnak a község gazdasági, társadalmi életében. A település nem hátrányos helyzetű, habár egyre nagyobb terhet jelent az intézmények fenntartása. A településen jelenleg 124 vállalkozás, gazdasági társaság működik. A gazdasási társaságok fel a Kövesgyűrpusztán található a többi és vállalkozások jelentős része a központi településrészen van. A gazdasági szereplők között megtalálhatók azt iparban, mezőgazdaságban és a szolgáltató szektorban dolgozók is. A foglalkoztatottság összességében jó, a munkanélküliek aránya alig haladja a meg az 5%-t, ami, megfelel a kistérségi átlagnak. A településen lakók foglakoztatási körülményeit meghatározzák a helyben működő vállalkozások, az önkormányzat intézményei, a megyeszékhely és a Balaton közelsége. A lakosság jövedelmi viszonyai a térségátlagának megfelelő színvonalú, amit meghatároz a munkanélküliek aránya is. Szociális ellátásban, támogatásban lévők aránya évek óta változatlan,

51

nincsenek kiugró esetek. Az önkormányzat folyamatosan biztosít munkalehetőséget a rászorulóknak különféle közmunkaprogramokban. Hidegkút község Tótvázsonytól DK-re, mintegy 4 km-re fekszik egy völgyben. A település fejlődését meghatározza a saját bevételek alacsonyabb aránya. Az infrastruktúra kiépítése megtörtént, az utak járdák felújítása szükséges. Intézmények Tótvázsonyban találhatók, Hidegkúton csak fogadó órát tartanak, heti két alkalommal orvosi rendelés van. Az önkormányzat múlt év óta nagyon szerény körülmények között gazdálkodik, tavaly óta már nem tudja biztosítani teljes egészében a közös fenntartású intézmények rá eső részének finanszírozását. A település méretéből adódóan itt csak kis méretű gazdasági társaságok és vállalkozások vannak, akik munkájukat jellemzően más településeken végzik, helyben csak néhány vállalkozás dolgozik. A mintegy 40 vállalkozás többsége az iparban és a szolgáltatásban tevékenykedik. A foglalkoztatottság a térséghez hasonló, meghatározó Veszprém és a Balaton közelsége, ahol az aktív lakosság nagy része dolgozik. A lakosság jövedelmi helyzete valamivel a térségi átlag alatt van, melynek oka elsősorban az egyedül álló idősek számának növekedése. A község adottságait jól használja ki, melynek eredménye egyrészt a turisztikai lehetőségek bővülése, a civil szervezetek aktivizálódása az élet minden területén. Vízfogyasztási szokások Tótvázsonyban és Hidegkúton is a vízfogyasztásban a lakossági fogyasztás a meghatározó. Tótvázsonyban jelenleg mintegy 40.000 – 41.000 m3, Hidegkúton 13.000 – 14.000 m3 víz felhasználással lehet számolni éves szinten. Fogyasztási helyenként rendkívül szórt a kép: egyes háztartásokban havi 1-2 m3 fogy, máshol azonban akár 25-30 m3 is jellemző lehet. A fogyasztást elsődlegesen a családok mérete, a víz felhasználási szokások, és a locsolási mennyiség befolyásolja. Megemlítendő, hogy az utóbbi évek tapasztalatai szerint a vízfogyasztás a településeken a lakosságszám növekedése ellenére sem nő, mert csökken az egy fogyasztóra jutó mennyisség a takarékosabb felhasználás következtében. Tótvázsonyban a vállalkozások technológiájukhoz elenyésző mennyiségű vizet használnak fel, náluk is a kommunális vízfogyasztás a jelentősebb. Kifejezetten technológiai vízszolgáltatást az üzemeltető egy társaság részére sem biztosít. A mezőgazdasági vállalkozások igénye néhány száz 52

m3 a permetezéshez és az önkormányzat a zöldterületek öntözéséhez mintegy 500 m3 használ fel éves szinten. Hidegkúton egy vállalkozás használ vizet a technológiájához, de annak mértéke sem haladja egy átlagos család fogyasztását. Miután alapvetően lakossági fogyasztásról beszélhetünk, nagyon lényeges az ivóvíz minősége.

3. Beruházás bemutatása A fejlesztés elsődleges célja, hogy Nemesvámos hálózatára történő csatlakozással megvalósuljon Tótvázsony és Hidegkút települések egészséges ivóvízellátása, és így megfelelő életminőségi feltételek teremtődjenek a települések további fejlődéshez. Az egészséges ivóvíz biztosítása elengedhetetlen továbbá a jelenlegi kedvező demográfiai fejlődési ütem megtartásához, mivel ennek (akár a természetes szaporodás, akár a beköltözés tekintetében) alapfeltétele a kisgyermekek számára is iható és egészséges ivóvíz szolgáltatása. A projekt megvalósításának legfőbb oka, hogy bár a Tótvázsony-Kövesgyűrpusztán található kútból kitermelhető víz mennyisége elegendő, tartalékokkal is rendelkezik, azonban a víz minősége jelentősen romlott az utóbbi években. A nitrát tartalom néhány évig 50 mg/l - vagyis a vonatkozó határérték – körül stagnált, az utóbbi években azonban már tartósan meghaladja azt. A jelentkező probléma oka valószínűleg – legalább részben – a túlzott műtrágyázásban és a szennyvizek szikkasztásában keresendő. A legutóbbi mérések szerint az üzemelő Tótvázsony 2 kútban a nitrát tartalom jelenleg 54 mg/l. A felhagyott Hidegkúti vízbázisból nyerhető víz azonban mára már 120 mg/l nitrátot tartalmaz, amely emelkedés nem egész 8 év alatt volt tapasztalható. Erre tekintettel – a fenti folyamat esetleges megismétlődésével – fennáll a veszélye, hogy a jelenleg használt kút vize néhány éven belül a lakosság által teljes mértékben fogyaszthatatlanná, sőt az egészségre komolyan veszélyessé válik. Konkrétumok Tervezett ivóvíz nyomóvezeték: Épül: Nemesvámos: 04/7 hrsz. (meglévő nemesvámosi medence védterület) - 04/10 - 07 út -017 út-019 út-048 út-039 út-040 út-04l út Tótvázsony: 0287 út - 0270 út 53

Hossza: 6316,0 m D 160 KPE Szerelvények: Automata légtelenítő, NA 100 beton kútgyűrűs aknában: 5 db Leürítő, NA 100 beton kútgyűrűs aknában: 3 db Nyomásfokozó: Épül: 04/7 hrsz.-ú ingatlanon a meglévő 150 m3-es medence védőterületén, a tervezett vízvezeték 0+000 szelvényében. Nyomásfokozó típusa: WILO C0-2 MVI 1605-6/ER típusú nyomásfokozó (Q=22,0 m3/h; H=35,0 m), 1,8x2,0 m belméretű monolit vasbeton aknában, POLIDOM épülettel. Eredmények A beruházás eredményeként a megfelelő vízminőségű veszprémi vízbázisról történik meg Tótvázsony és Hidegkút települések ivóvíz ellátása, 6316 m csatlakozó vezeték, és a szükséges létesítmények – átemelő, nyomásfokozó - kiépítésével, bővítésével. Így a projekt hatására a két település egészséges ivóvíz ellátása biztosított lesz. A vízdíjban a projekt hatására gyakorlatilag nem lesz változás, illetve s számított emelkedés még mindig alatta marad a várható infláció értékének.

4. A beruházáshoz kapcsolódó alapvető kommunikációs célok A beruházáshoz kapcsolódó alapvető kommunikációs célok meghatározásánál elsősorban a fejlesztéssel elérni kívánt célokat vettük figyelembe. A projekthez kapcsolódó kommunikáció legfontosabb feladata ugyanis a projekt sikerességének erősítése, valamint a projekt iránti lakossági elkötelezettség növelése. Ennek megfelelően a kommunikációs céljaink a következők: 1) A fejlesztés hírének és eredményeinek megismertetése Tótvázsony és Hidegkút polgáraival. a. Az EU és a Magyar állam által való társfinanszírozás tényének és mértékének hangsúlyozása. b. A projekt pozitív elemeinek bemutatása. 2) A fejlesztés okozta esetleges kellemetlenségek bemutatása az akcióterületi lakosságnak. a. A projekt okozta kellemetlenségek bemutatása. 54

b. A kellemetlenségek enyhítési lehetőségeinek bemutatása. 3) Az építkezés okozta esetleges kellemetlenségek elfogadtatása az akcióterületi lakossággal. a. A projekt pozitív következményeinek hangsúlyos bemutatása. b. A kellemetlenségek enyhítésére tett önkormányzati lépések bemutatása. 4) A fejlesztés nyújtotta előnyök bemutatása az érintett gazdasági szereplőknek. a. Akcióterületi gazdasági szereplők direkt megszólítása. 5) Az akcióterületi lakosság bevonása a fenntarthatóság növelése érdekében. a. A település turisztikai vonzerejének erősítése a lakosság direkt kommunikációs potenciáljának kihasználásával. 6) A fejlesztés eredményeinek bemutatása a térségi döntéshozók számára. a. További támogatások (erkölcsi és anyagi) megszerzése a fenntarthatóság, valamint az esetleges további fejlesztés, bővítés céljából. 7) A projekt transzparenciájának biztosítása. a. A beruházás alakulásának külső nyomon követési lehetőségének megteremtése. 8) Olyan kommunikációs utak és eszközök kialakítása, melyek a projekt zárásával nem veszítik el funkciójukat. a. Ennek elsődleges célja a fenntarthatóság elősegítése.

5. Célcsoportok meghatározása 1) Elsődleges célcsoport - Elképzelésünk szerint az elsődleges célcsoportba a beruházás által közvetlenül fokozottan érintettek települési lakosok tartoznak, úgy mint: a. Várandós anyukák b. Kisgyermekes családok c. Idősek

55

2) Másodlagos célcsoport - Elképzelésünk szerint a másodlagos célcsoportba a települések lakosságának azon része tartozik, akik nem tekinthetők fokozottan veszélyeztettek az ivóvíz magas nitrát tartalma által. E célcsoportba tartozik továbbá az érintett kistérség teljes lakossága, hiszen a térségen belüli költözés célpontját az ivóvíz - és egyéb közműellátás – minősége jelentősen befolyásolhatja 3) Disszeminációs célcsoport – Elképzelésünk szerint a disszeminációs célcsoportba a térség településeinek és a megyének a szakmai és politikai döntéshozói tartoznának, úgy mint: a. A térség önkormányzatai (képviselőtestületek, polgármesterek) b. Veszprém megye önkormányzatának politikai és szakmai vezetői c. A városban és a térségben működő, a projekt fenntarthatóságát elősegíteni képes civil és egyéb szakmai szervezetek

6. Alapüzenetek célcsoport-specifikus meghatározása Célcsoport

Kommunikációs cél A fejlesztés hírének és eredményeinek megismertetése (az EU és a Magyar állam által való társfinanszírozás tényének és mértékének hangsúlyozása mellett) a kiemelten veszélyeztetett népcsoporttal

Elsődleges

Alapüzenet A magas nitrát tartalom veszélyeinek, a projekt okainak és eredményeinek ismertetése Építkezéssel járó nehézségek bemutatása

A nehézségek elfogadtatása az akcióterületi lakossággal

Nehézségek bemutatása Várható előnyök bemutatása (Magasabb életminőség, az ingatlanok árának növekedése, stb.) A kellemetlenségek enyhítésére hozott önkormányzati lépések bemutatása

A célcsoport tagjainak (kiemelt hitelesség) bevonása a fenntarthatóság növelésének érdekében

Magasabb életminőség Gazdasági előnyök (falusi turizmus)

A projekt transzparenciájának biztosítása

Fórumok, közmeghallgatások, honlap és egyéb elérhetőségek kommunikálása

56

A fejlesztés hírének és eredményeinek megismertetése (az EU és a Magyar állam által való társfinanszírozás tényének és mértékének hangsúlyozása mellett) a célcsoport tagjaival A fejlesztés hírének és eredményeinek megismertetése a települések gazdasági szereplőivel Másodlagos

A fejlesztés hírének és eredményeinek megismertetése a térség polgáraival A fejlesztés hírének és eredményeinek megismertetése a térség gazdasági szereplőivel A projekt transzparenciájának biztosítása.

Disszeminációs

A fejlesztés hírének és eredményeinek megismertetése (az EU és a Magyar állam által való társfinanszírozás tényének és mértékének hangsúlyozása mellett) a térség önkormányzataival A fejlesztés hírének és eredményeinek megismertetése Veszprém megye önkormányzatának politikai és szakmai vezetői A városban és a térségben működő, a projekt fenntarthatóságát elősegíteni képes civil és egyéb szakmai szervezetek megszólítása A projekt transzparenciájának biztosítása.

A projekt okainak és eredményeinek ismertetése Építkezéssel járó nehézségek bemutatása Gazdasági előnyök hangsúlyos bemutatása Miért jó Tótvázsonyban és Hidegkúton élni Komparatív előnyök hangsúlyozása Miért jó Tótvázsonyban és Hidegkúton vállalkozni Komparatív előnyök hangsúlyozása. Fórumok, közmeghallgatások, honlap és egyéb elérhetőségek kommunikálása

A projekt okainak és eredményeinek ismertetése

Együttműködési utak keresése További támogatások megszerzése lehetőségeinek felmérése Fenntarthatóság elősegítése Projekt kiterjesztési lehetőségeinek keresése Fórumok, közmeghallgatások, honlap és egyéb elérhetőségek kommunikálása

57

7. Kommunikációs meghatározása Célcsoport

csatornák

és

Csatorna

Közterület

PR

Elsődleges

DM Web Közbeszéd tematizálása

Underground csatornák

Közterület PR Szóróanyagok Másodlagos

Web Közbeszéd tematizálása

Underground csatornák

eszközök

célcsoport-specifikus

Eszközök Kifüggesztett önkormányzati hirdetmények 1. Cél: helyi érdekű sajtó, rádió, tv és egyéb rendelkezésre álló médiumok 2. Interaktív kommunikáció 3. Sajtótájékoztatók 4. Nyilatkozatok 6. Egyirányú kommunikáció (sajtóközlemények) 1. Tájékoztató kiadványok 2. Polgármesteri levelek 3. Meghívók 1. Honlap elkészítése 1. A projekt arcainak kiválasztása, felkészítés 1. Web-es bemutatás 2. Iwiw community (interaktív kommunikáció) 3. Buzz kampány (meglévő közösségi tereken) 4. Astroturfing (közösségek szervezése) Kifüggesztett önkormányzati hirdetmények 1. Cél: helyi érdekű sajtó, rádió, tv és egyéb rendelkezésre álló médiumok 1. Terjesztés nélküli hozzáférés biztosítása 1. Honlap elkészítése 1. Közigazgatási közbeszéd tematizálása 1. Web-es bemutatás 2. Iwiw community (interaktív kommunikáció) 3. Buzz kampány (meglévő közösségi tereken)

58

Nincs

Közterület

1. Szaksajtó / tematikus sajtó 2. Helyi érdekű sajtó, rádió, tv és egyéb rendelkezésre álló médiumok 1. Tájékoztató kiadványok 2. Polgármesteri levelek 3. Meghívók 1. Rendezvények 3. Speciális események 1. Honlap elkészítése

PR Disszeminációs DM BTL Web

8. Kommunikációs ütemterv és költségterv Munkafázisok 1. Civil szervezetek azonosítása, véleményük megismerése 2. Közvélemény-kutatás 3. A korábbi média megjelenések összegyűjtése 4. Komplex kommunikációs terv elkészítése 5. Kommunikációs terv egyeztetése az irányító hatósággal 6. Kommunikációs tréning tartása 7. A helyi érdekű sajtóban (Mi újság) megjelenés generálása 8. Önálló honlap létrehozása és működtetése 9. Külső web-es véleménynyilvánítási lehetőség biztosítása 10. Közmeghallgatás 11. Fotódokumentáció készítése, folyamatos lakossági megtekintés biztosítása 12. Képes tájékoztató tabló készítése és elhelyezése az önkormányzat épületében Időzítés 2009

É H

1

2

3

1

x

x

2

x

x

3

x

4

5

6

7

8

9

10

M

59

4

x

5 6

x x x

x

7

x

8

x

x

x

x

x

x

x

x

x

9

x

x

x

x

x

x

x

x

x

10 11

x x

x

x

x x

x

x

x

12

x

x

x

x

Költségterv - MINTA tevékenység Civil szervezetek azonosítása, véleményük megismerése Közvélemény-kutatás A korábbi média megjelenések összegyűjtése Komplex kommunikációs terv elkészítése Kommunikációs terv egyeztetése a közreműködő szervezettel Kommunikációs tréning tartása A helyi érdekű sajtóban (Mi újság) megjelenés generálása Önálló honlap létrehozása és működtetése Külső web-es véleménynyilvánítási lehetőség biztosítása Közmeghallgatás Fotódokumentáció Képes tájékoztató tabló MINDÖSSZESEN

célérték (db)

ár (nettó)

1 1 1 1 1 2x1óra 1 1 1 2 1 1

40.000Ft 40.000Ft 30.000Ft 130.000Ft 40.000Ft 60.000Ft 50.000Ft 50.000Ft 30.000Ft 40.000Ft 40.000Ft 50.000Ft 600.000Ft

9. Feladatok és hatáskörök 1) Önkormányzat a. Kommunikációs felelős kijelölése – döntési jogkörrel b. Kommunikációs koordinátor kijelölése – adminisztratív feladatok c. Kommunikációs terv elfogadása d. Minden szükséges információ rendelkezésre bocsátása e. A projekt arcainak kiválasztása – döntés

60

2) Projekt arcai a. A projekt direkt külső kommunikációs feladatainak elvégzése b. A projekt belső kommunikációs feladatainak elvégzése c. Folyamatos PR kapcsolattartás d. A projekt folyamatos képviselete e. Előadások tartása (pl. közmeghallgatáson) 3) Kommunikációs feladatokat ellátó cég a. Közreműködés a szükséges tervezési, szervezési, gyártási, kivitelezési és tanácsadási feladatok elvégzésében

10. Elvárt eredmények Az elsődleges célja a jelen kommunikációs tevékenységnek az, hogy az érintett települések polgárai tudomást szerezzenek arról, hogy a jelen beruházás megvalósul, valamint hogy a megvalósításhoz anyagi támogatást nyújtott az Európai Unió. A település méretéből, a lakosságszámból, valamint a kistelepülési lét sajátosságaiból adódóan a fenti cél elérése minimálisan elvárható a jelen kommunikációs tevékenységtől. Minimálisan elvárható továbbá, hogy a disszeminációs célcsoport tagjai maradéktalanul megkapják a projekt megismeréséhez szükséges alapinformációkat. A minimálisan elvárt kategóriába tartozik továbbá a fejlesztés transzparenciájának biztosítása, tehát annak lehetővé tétele, hogy minden érdeklődő egyszerűen megkaphassa a projekthez, a projektvezetéshez, az abban résztvevő külső szereplőkhöz, valamint a projekt aktuális állásához tartozó alapinformációkat. Az összes többi kitűzött kommunikációs cél megvalósulásához azonban legalább középtávú koncepcionális gondolkodásra van szükség, különösen a projektben helyi szinten résztvevők oldaláról. Ennek oka, hogy miután nem egy konkrét termék, vagy szolgáltatás piaci bevezetésérő, vagy piaci erősítéséről van szó, így a másodlagosan elvárt eredmények elérése a projekt fenntarthatóságának részeként időben túlnyúlik a projekt határain. Ebből pedig az következik, hogy a másodlagosan kitűzött kommunikációs célok csak középtávon válhatnak elérhetővé, illetve láthatóvá. Mindazonáltal elvárható a projekthez kapcsolódó kommunikációtól, hogy kijelölje azt az utat, melyen a projektzárást követően tovább haladva elérhetőek a jelen anyagban vázolt stratégiai célkitűzések is, valamint az, hogy a projektben helyi szinten résztvevők szert tegyenek a szükséges 61

kommunikációs jártasságra ahhoz, hogy a projekt végeztével külső segítség igénybevétele nélkül, tehát saját erőből folytassák a megkezdett kommunikációs gyakorlatot.

11. Ellenőrzés, visszacsatolás A projekt részeként felállításra kerül egy ellenőrzési rendszer, melynek lényege a projekt transzparenciájának biztosítása. Ehhez elsősorban az Internet alapú kommunikációs eszközöket kívánjuk felhasználni. Kötelező érvénnyel fotó és esetenként videó dokumentáció készítése fog megtörténni, melynek eredménye elsősorban a projekthez kapcsolódó honlapon kerül bemutatásra. Ezen túlmenően javasoljuk, hogy vagy a honlapon, vagy bármely más fórumon kerüljön bemutatásra minden olyan információ, mely nem minősül üzleti titoknak, illetve melynek nyilvánosságra hozatala nem sérti sem az Önkormányzat, sem a projektben résztvevő bármely más fél gazdasági érdekeit. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat jelezze a projektben résztvevő egyéb partnerek felé, hogy a kommunikációs tevékenységben számít azok aktív részvételére (pl. sajtótájékoztatókon való megjelenés, stb.) Javasoljuk továbbá, hogy az Önkormányzat alakítson ki egy információs telefonvonalat. A legszerencsésebb az lenne, ha ezt egy ingyenesen hívható szám formájában tenné meg. Továbbá javasoljuk, hogy minden a projekt kommunikációjába bevonásra kerülő interaktív fórumon legyen megteremtve a lehetőség arra vonatkozólag, hogy a település polgárai kérdéseket tehessenek fel, valamint észrevételeket, javaslatokat fogalmazhassanak meg. Végül javasoljuk, hogy a projekt kommunikációja során kialakított interaktív közösségen, közösségeken belül bizonyos időközönként (pl. a projekt fordulópontjaihoz kapcsolódva) történjen valamilyen kérdőíves felmérés, melyből a projektvezetés értékes, bár nem minden esetben reprezentatív információkhoz juthat a lakosság elégedettségével, tájékozottságával, stb. kapcsolatban.

12. Befejezés Reméljük, hogy a jelen anyag segítséget nyújt ahhoz, hogy a projekt vezetősége átlássa, melyek az alapvető, stratégiai céljai a projekthez kapcsolódó kommunikációnak. Reméljük továbbá, hogy az 62

itt leírtak érdemben hozzájárulnak a projekt sikeres megvalósításához, valamint a jelentősen növelik a projekt sikerességének esélyét. A jelen anyagban felhasználásra került dokumentumok: 1) KEOP-7.1.3.0-2008-0021 Pályázati Adatlap 2) KEOP-7.1.3.0-2008-0021 EMT 3) NFÜ – Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei 1. sz. melléklet

Fogalmak 1. Arculati kézikönyv: Egy szervezet vizuális megjelenésének tartalmi és formai alapelveit foglalja össze. Rögzíti a kommunikációs szabályokat, valamint az alkalmazott grafikai és tipográfiai elemeket (színvilág, logotipia, betűméret, betűtípus stb.), valamint azok használati előírásait. 2. Astorturfing: Az egyik legfőbb, inkább PR-alapú underground marketing módszer melynek lényege mesterségesen, "felülről" létrehozott mozgalmak, fogyasztói csoportok életre hívása. Az astroturfing szó olyan public relation projekteket ír le, amelyek eredeti, "alulról építkező" civil szerveződésekként

próbálnak

megjelenni,

valójában

azonban

mesterségesen

generált

szerveződésekről van szó. 3. Awareness: Ismertség, egy szervezet ismertségi szintje a célközönség körében. 4. Banner: A hirdető arculatát és üzenetét megjelenítő (a legtöbb esetben 468×60 képpont nagyságú) hirdetési csík, amely a honlapon tetszőleges helyeken és méretekben helyezhető el. Lényege, hogy a felhasználó ráklikkeléssel átugorhat a meghirdetett weboldalra. 5. Belső PR: A munkatársak felé irányuló kommunikáció, melynek célja a kétoldalú, nyílt és folyamatos kapcsolattartás, a munkatársak informálása és motiválása. 6. Brief (vagy műszaki leírás): A reklám vagy PR ügynökség(ek) számára készített írásos összefoglaló, amely rögzíti a célokat, az elvárt feladatokat és a munka értelmezéséhez és tervezéséhez szükséges minden feltételrendszert. Az ügynökség a brief alapján készíti el a stratégiát,

63

eszközparkot stb. tartalmazó kommunikációs tervet. Műszaki leírásnak általában a hosszabb, nagyobb volumenű pályázat során kiadott brief-et nevezik. 7. Buzz marketing: A buzz marketing a guerilla, vagy underground marketing egyik fajtája. Lényege, hogy a ”network society” modelljére alapozva mikroszinten képzeli el a kommunikációs üzenetek terjedését. Módszere, hogy mikro kommunikációs csomópontok (hub) generálásával kívánja befolyásolni a közösségi szinten terjedő információkat. 8. Célcsoport: A szervezet számára fontos, különböző szegmensek, pl. kor, életkor, lakóhely, foglalkozás szerint csoportosított emberek, akiket tevékenységünkkel és kommunikációnkkal el kívánunk érni. 9. DM levél: Direct mail, azaz postán, célzottan címlistára kiküldött reklámanyag, reklám- vagy információs levél. 10. Follow up: Egy elkezdett tevékenység „követő” kommunikációja, folyamatos kísérése, szakmai gondozása. 11. Imidzs (image, imázs): Egy szervezet megítélése, hírneve, a célközönségben a szervezetről kialakított kép, vélemény. 12. Kommunikáció: A működési környezettel való mindenfajta kapcsolattartás, a környezet felé irányuló információkibocsátás, amely egyaránt lehet tudatos vagy nem tudatos, tervezett vagy spontán, egyirányú vagy kétirányú. 13. Kommunikációs terv: A szervezet által alkalmazott kommunikációs elemek és lépések tervszerű, tematikus összefoglalása. 14. Logó: Egy szervezet grafikailag meghatározott jelképe, emblémája, amely általában saját betűtípusból és színvilágból áll. 15. Műszaki leírás: lásd brief.

64

16. Nyílt nap (open day): Egy szervezet vagy projekt nyílt, kötetlen bemutatása a célközönség széles körének. 17. Öltözködési kódex: A munkatársara vonatkozó öltözködési szabályok és előírások összefoglalása. 18. Pop-up: A weboldal megnyitásakor egy újabb, kis méretű ablak „ugrik ki”, és ebben jelenik meg a hirdetés. Kitakarja az alatta lévő szöveget, külön be kell zárni őket. 19. PR (public relations): Egy szervezet kommunikációjának szervezése, általában vállalati szintű kommunikációs tevékenység, amely hosszú távon, gyakran közvetett eszközökön keresztül fejti ki hatását. Célja a hosszú távú bizalom és hírnév megalapozása, az imidzs és ismertség alakítása. 20. Press release (sajtóközlemény): Egy szervezettel kapcsolatos hír szöveges megfogalmazása, amelyet a médiumok képviselőinek (újságíróknak) ad ki a szervezet szabad felhasználásra. Felhasználása a szerkesztők szabad akaratán múlik, közlése térítésmentes. 21. Reklám: Fizetett felületen (újságban, plakáton, poszteren, Internet oldalon) vagy műsoridőben (tévében, rádióban) történő tervezett információ megjelentetés. 22. Sajtóbeszélgetés: Kisebb létszámú újságíróval történő általában kötetlen, informatív beszélgetés, amelynek célja lehet felhasználásra szánt információadás vagy az újságírók általános tájékozottságát segítő háttérbeszélgetés. 23. Sajtóközlemény: lásd press release. 24. Sajtótájékoztató: Újságírók általában kötött formátumú, gyakran prezentációval egybekötött hivatalos tájékoztatása. 25. SWOT analízis: Egy szervezet erősségeit (Strengths), gyengeségeit (Weaknesses), a piaci lehetőségeket (Opportunities) és a lehetséges veszélyeket (Threats) összefoglaló stratégiai elemzés. 26. Szponzoráció: Egy esemény, szervezet, ritkán magánszemély ellenszolgáltatás fejében történő támogatása

anyagi

forrás

vagy

termék

formájában.

E

tevékenység

konkrétan 65

marketingtevékenységet szolgál, üzletfelek állnak egymással szemben. A támogató fél nem ritkán bizonyos jogokat, együttműködést, társulási lehetőséget, médiamegjelenést stb. vár el, amelyek ismertségének, hírnevének növelése mellett kereskedelmi előnyökhöz juttatják. 27. Tájékoztatás: Egyirányú kommunikáció, egy hír kibocsátása. 28. Underground marketing: Az underground marketing egy olyan újfajta irányzat a reklámozásban illetve a fogyasztókkal fenntartott kommunikációban, amely innovatív, szokatlan, nemegyszer meghökkentő módszereket használ az üzenetei célba juttatására. Rendkívül pontosan a célcsoportra fókuszálván, a gerillamarketing a fogyasztók nagyobb csoportjait a kommunikációs folyamatba integrálva éri el céljait a szóbeszéd és az elektronikus kommunikációs csatornák felhasználásával. Sikere erősen függ stimuláló és intelligens üzeneteitől. Módszerei révén jóval olcsóbb a hagyományos marketingnél, hatékonyságát tekintve viszont vetekszik azzal. 29. Ügynökségi díj: Kommunikációs ügynökségek szellemi szolgáltatásaiért (tanácsadás, kreatív tervezés, rendelkezésre állás) felszámított, általában havi átalánydíja. 30. Válság: Egy olyan hirtelen bekövetkező, előre nem látható helyzet, amely akár külső, akár belső okok miatt veszélyezteti a szervezet működését. 31. Válságkommunikáció: Egy minden elképzelhető veszélyhelyzetre kidolgozott forgatókönyv, egy külső vagy belső válság kommunikációs kezelése. 32. Viselkedési kódex: A munkatársak viselkedésére vonatkozó szabályok és előírások összefoglalása. 33. Web community: Olyan virtuálisan szerveződő közösség, amely egy személy, egy intézmény, vagy valamely egyéb jelenség köré szerveződik, és az adott formában kizárólag az Internet virtuális világában létezik (pl. Iwiw, My Space, stb.)

66

3) Válságkommunikációs terv

PROJEKTSZINTŰ VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓS TERV Tótvázsony és Hidegkút községek egészséges ivóvízzel történő ellátása, Nemesvámos ivóvíz hálózatára történő rácsatlakozással (KEOP-7.1.3.0-2008-0021) 1. Bevezetés A jelen válságkommunikációs terv célja, hogy a „Tótvázsony és Hidegkút községek egészséges ivóvízzel történő ellátása, Nemesvámos ivóvíz hálózatára történő rácsatlakozással” című KEOP7.1.3.0-2008-0021 kódszámú projekt vonatkozásában összefoglalja azon kockázatokat, melyek a projekt előkészítése és megvalósítása során felmerülhetnek, és az adott kockázatok relációjában kijelölje azon kommunikációs válságkezelési utakat, melyek segíthetnek csökkenteni az adott válsághelyzet projektre gyakorolt negatív hatását, hatásait. A jelen válságkommunikációs terv nézőpontjából minden olyan esemény, vagy jelenség válsághelyzetnek tekintendő, amely alkalmas a projekt iránti bizalom jelentős megrendülésére. Egy kialakuló válsághelyzetben a projektvezetés legfőbb feladata – általánosan fogalmazva – az, hogy minél hamarabb összegyűjtse a válsággal kapcsolatos releváns tényeket és információkat, azokat a kijelölt célcsoportok vonatkozásában és a válságkommunikációs szempontoknak megfelelve erősségi sorrendbe rendezze, majd az így elrendezett üzeneteket gyors és konzisztens módon célba juttassa. Ezzel a módszerrel szignifikánsan szűkíthető a szakmailag helyesen értékelt válság tényleges állapota és a kívülállók, például a közvélemény által gondolt, vagy vélelmezett válsághelyzet közti távolság. Fontos hangsúlyosan kiemelni, hogy egy adott válság következményei kizárólag kommunikációs eszközökkel jelentősen csökkenthetőek, illetve bizonyos esetekben teljes egészében meg is oldhatóak, amennyiben minden kockázatosnak ítélt jelenség időben kezelésre kerül. Ennek előfeltétele, hogy se a projektvezetést se a lakosságot ne érje teljesen felkészületlenül egy adott válsághelyzet. Így azt javasoljuk, hogy a projektben megvalósított normál kommunikációs tevékenység során jussanak el az érintettekhez azon információk, melyek a projektben rejlő, a lakosságot primer módon érintő kockázatok lehetőségeire vonatkoznak. A projektvezetés ilyen típusú gondolkodásának további lényeges hozadéka, hogy a potenciális válsághelyzetek feltárása tekintetében megnyitja az utat a lakossági vélemények kanalizálódása előtt. Lényeges elem továbbá,

67

hogy a nyílt, kétoldalú kommunikáció a kérdésekre időben megadott megfelelő válaszokkal eloszlatja a lakosság kétségeit és félelmeit, növelve ezzel a projekt lakossági elfogadásának esélyeit. Összességében tehát egy jól felépített kommunikációval a projektvezetés igyekszik előre megválaszolni a felmerülő kérdéseket, felmérni a potenciális kockázatokat, és időben nyújtott, tartalmas, őszinte, hiteles, kiegyensúlyozott és nyílt tájékoztatással – lehetőség szerint - megelőzni a konfliktusok, válságok kialakulását. 2. Lehetséges kockázatok 1) A projekt kockázatai – belső kockázatok a. Nem valósul meg a projekt (bedől) i. Nem sikerül megszerezni/lehívni a támogatási összeget ii. Nem sikerül biztosítani az önrészt iii. Nem elegendő a rendelkezésre álló forrás a projekt megvalósításához iv. Nem sikerül megszerezni az engedélyeket v. Belső hiba (pl. szabálytalanság, mulasztás, stb.) okán nem valósul meg a projekt b. Jelentős csúszással valósul csak meg a projekt, tehát valamely okból kifolyólag jelentősen csúszik a kivitelezés megkezdése, vagy befejezése i. Késve sikerül csak megszerezni a szükséges engedélyeket ii. Valamely előre nem látható környezeti tényező (pl. régészeti feltárás, stb.) tolja el időben jelentősen a projekt befejezését iii. A fővállalkozó cég, vagy valamely alvállalkozója nem szerződésszerű teljesítése következtében szerződésbontásra, esetlegesen perre kerül sor, amely akadályozza a projekt megvalósulását, így csúszik annak befejezése iv. A fővállalkozó, vagy valamely jelentős alvállalkozója csődbe megy, ami jelentősen akadályozza a projekt megvalósulását, így csúszik annak befejezése c. Nem az eredeti elképzelések szerint valósul meg a projekt i. A tervezettől eltérő nyomvonalat kell kijelölni, amely nem várt gondot okoz a település lakóinak (pl. forgalmi akadály képződése, stb.)

68

ii. Valamely előre nem látható okból többletbefizetéseket kell eszközölnie az önkormányzatnak, vagy a lakosságnak, vagy mindkettőnek iii. Csökkentett, vagy az eredetitől jelentősen eltérő műszaki tartalommal kell megvalósítani a projektet d. Normális megvalósulás esetén elképzelhető egyéb kockázatok i. Valamely súlyos baleset bekövetkezése, amely érintheti a projekten dolgozó munkásokat, illetve a lakosságot is ii. Valamely a projekthez kapcsolható és a lakosságot érintő bűneset, bűnesetek (pl. lopások, melyekkel a lakosok – alappal, vagy alap nélkül a projektben dolgozó munkásokat gyanúsítják) 2) Települési és természeti kockázatok – külső kockázatok a. Politikai kockázatok i. A városvezetés lemond, vagy megbukik ii. A projekt folyamán új politikai vezetés kerül a kedvezményezett település élére iii.

Súlyos politikai támadások kereszttüzébe kerül a projekt

iv. A projektet negatívan érintő, vagy negatív összefüggésekben említő hírek jelennek meg a médiában (alappal, vagy alap nélkül) b. A település és a projekt vezetésében beálló nem várt körülmény, amely akadályozza a projekt megvalósulását i. Település, illetve projektvezetés döntéshozóinak munkaképtelenné válása (pl. súlyos betegség, baleset, haláleset) ii. A település csőd közeli, vagy csőd helyzetbe kerül c. Társadalmi és civil kockázatok i. Nem sikerül megszerezni a projekt megvalósulásához szükséges/minimális lakossági támogatást, melynek okán a lakosság ellenállása (pl. tüntetések, egyéb akciók) jelentősen tolhatja a projekt időbeni megvalósulását ii. Komoly civil ellenállásba (pl. zöld szervezetek, stb.) ütközik a projekt, melynek leküzdése jelentősen tolhatja a projekt időbeni megvalósulását

69

d. Természeti kockázatok i. Valamely természeti csapás okoz jelentős fennakadást a projektben 3. Válságkommunikációs célcsoportok meghatározása 1) Belső célcsoportok a. Projektvezetés b. Projektvezetés + projektben résztvevők c. Projektvezetés + projektben résztvevők + bizottsági elnök/elnökök d. Projektvezetés + projektben résztvevők + bizottsági elnök/elnökök + képviselőtestület e. Projektvezetés + projektben résztvevők + bizottsági elnök/elnökök + képviselőtestület + hivatal 2) Külső célcsoportok a. A válsághelyzet által közvetlenül érintett lakosság b. A válsághelyzet által közvetlenül érintett lakosság + akcióterületi lakosság c. A válsághelyzet által közvetlenül érintett lakosság + akcióterületi lakosság + teljes lakosság d. A válsághelyzet által közvetlenül érintett lakosság + akcióterületi lakosság + teljes lakosság + média

e.

d.

c.

b.

a.

70

4. Válságkommunikációs alapüzenetek célcsoportok szerinti bontásban Válsághelyzet Projekt megvalósulását veszélyeztető helyzet

Belső célcsoport d. + szükség esetén e. is

Külső célcsoport -

Jelentős csúszást eredményező helyzet

d. + szükség esetén e. is

Projekt megváltozásához vezető helyzet

d. + szükség esetén e. is

Egyéb normál működés esetén válságot okozó helyzet

d. + szükség esetén e. is

d.

Politikai tartalmú válsághelyzet

a-e.

d.

Vezetőségi szinten beálló vis maior helyzet

e.

d.

Társadalmi vagy civil válsághelyzet

b.

-

Természeti vis maior

e.

d.

d.

d.

Használandó médium 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetői értekezlet 3. Bizottsági ülések 4. Testületi ülés 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetői értekezlet 3. Bizottsági ülések 4. Testületi ülés 5. Helyi média + szórólap 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetői értekezlet 3. Bizottsági ülések 4. Testületi ülés 5. Helyi média + szórólap 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetői értekezlet 4. Testületi ülés 5. Helyi média + szórólap 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetői értekezlet 3. Bizottsági ülések 4. Testületi ülés 5. Helyi, regionális, országos média 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetői értekezlet 3. Bizottsági ülések 4. Testületi ülés 5. Helyi média 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetői értekezlet 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetői értekezlet 4. Testületi ülés 5. Helyi, regionális, országos média

Alapüzenetek 1. Okok egyértelmű megfogalmazása 2. Felelősök felkutatása (ha vannak) 3. Felelősségre vonás kilátásba helyezése 1. Okok egyértelmű megfogalmazása 2. Okok határozott kommunikálása 3. Felelősök felkutatása (ha vannak) 4. Felelősségre vonás kilátásba helyezése 5. Megoldási javaslatok kommunikálása 1. Okok egyértelmű megfogalmazása 2. Okok határozott kommunikálása 3. Lehetséges előnyök kommunikálása 4. Megoldási javaslatok kommunikálása 1. Célcsoportok megnyugtatása 2. Az eset fokozott kivizsgálására való felhívás 3. Óvintézkedések megtételének kommunikációja 4. A projekt zavartalanságának hangsúlyozása 1. Célcsoportok megnyugtatása 2. A projekt zavartalanságának hangsúlyozása 3. A válság politikai tartalmának hangsúlyozása 4. A projekt iránti elkötelezettség hangsúlyozása 5. Válaszlépések hangsúlyos megtétele 1. Célcsoportok megnyugtatása 2. A projekt zavartalanságának hangsúlyozása 3. Megoldási javaslatok, megoldások kommunikálása 1. Megoldási javaslatok, megoldások kommunikálása 2. Egyeztetés megkezdésének kommunikálása 1. Célcsoportok megnyugtatása 2. Megoldási javaslatok, megoldások kommunikálása 3.Óvintézkedések megtételének kommunikációja

71

5. Válságkezelési alapforgatókönyv

1. lépés: riadólánc

Váratlan

VÁLSÁG

1 órán belül értesülnie kell a válságról a polgármesternek, a jegyzőnek, a projektvezetőnek, a fővállalkozó vezetőjének vagy képviselőjének, és a projekt kommunikációs vezetőjének

2. lépés: válságstáb

Fel kell állítani 6-10 órán belül! Tagjai az előbb felsoroltak, valamint azon személyek akik érintettek (pl. pénzügyi vezető, tűzoltóság képviselője, stb.) Minél előbb fel kell állítani!

Előre látható

Nincs rá szükség Tagjai megegyeznek a fent említettekkel

3. lépés: szóvivő

Ki kell jelölni a szóvivőt, aki a válsághelyzettel kapcsolatos kommunikáció kulcsfigurája lesz.

4. lépés: 1. reakció

Kommunikációs reakció, melynek célja a külső és belső közvélemény tájékoztatása, megnyugtatása, valamint annak A szóvivő demonstrálása, hogy a alapesetben a válsághelyzet a polgármester, de megfelelő szinteken bizonyos válsághelyzetekben kezelve van, az hitelesebb ha nem ő, események kézben vannak tartva hanem valaki más (pl. projekt műszaki vezetője) válik szóvivővé

5. lépés: válságkezelés

Folyamatosan tájékoztatni kell a meghatározott célcsoportokat a válság elhárítása érdekében tett lépésekről, valamint folyamatos tájékoztatást kell nyújtani azon intézkedésekről, melyekkel a jövőben megelőzhető hasonló válsághelyzetek előfordulása

A jelen forgatókönyv és menetrend kizárólag egy válságkezelési alapstruktúrát vázol fel. Ennek megfelelően egy tervezett, vagy nem tervezett válsághelyzet beállása esetén célszerű, de nem kötelező a jelen forgatókönyv szerint eljárni. Az adott helyzet specifikumai, valamint a jelen válságkezelési tervben hagyott mozgásterek minden esetben lehetőséget teremtenek arra, hogy az adott helyzetre megszülethessen az arra leginkább megfelelő kommunikációs reakció. 72

6. Válságkezelés értékelése A válság lezárultával szükséges és előnyös a válságkommunikációs munka teljes folyamatának kiértékelése, melynek során a következő kérdésekre kell választ adni: 1) Sikerült-e követni és megvalósítani a jelen tervben szereplő lépéseket? 2) Sikerült-e teljesen kézben tartani a kommunikációs irányítást? 3) Sikerült-e a szükséges üzenetek eljuttatása a megcélzott célcsoportokhoz? 4) Volt-e váratlan fejlemény a kommunikációs tevékenység során, ami nem lett megfelelően kezelve? 5) Milyen visszajelzések érkeztek a megcélzott célcsoportoktól? A válságkezelési kommunikáció kiértékeléséből levont következtetések szükség szerint célszerű átvezetni a jelen válságkommunikációs terven.

Mérési szisztéma kialakítása E munkafázisban javaslatokat fogalmazunk meg a kommunikációs tevékenység külső és belső hatékonyságának mérési lehetőségeit illetően. Ezen mérési szisztémák léte a folyamatos ellenőrzési és visszacsatolási szükségletek okán igen fontos, ugyanakkor a leghatékonyabb külső, tehát lakossági mérési rendszerek bevezetése és folyamatos fenntartása költségigényes tevékenység. Ennek megfelelően elsősorban olyan megoldásokra kívánunk elsősorban javaslatot tenni, melyek inkább szemléletbeli váltást és nem anyagi ráfordítást igényelnek. Mérési eszköz 1. – saját honlap Tótvázsonynak, mint a legtöbb hazai településnek van saját honlapja. Bár mint azt jeleztük a honlap kialakításával vannak apróbb problémák, ugyanakkor a honlap struktúráját adó program, a motor alkalmas arra, hogy webes felületen biztosítsa a folyamatos véleménynyilvánítási lehetőséget. Mivel erre alkalmas, alkalmasnak kell lennie arra is, hogy közvélemény-kutatási kérdőívet integráljanak bele. Ezt a képességet kihasználva javasoljuk, hogy a települési kommunikációs folyamatok és eszközök hatékonyságának mérésére első sorban a honlapot használja az önkormányzat. E mérések tekintetében javasoljuk, hogy a kialakítandó kérdőívek rendszerét akként állítsa fel az önkormányzat, hogy annak legyen statikus és dinamikus része egyaránt. A statikus rész jellemzője, hogy mindig ugyanazokat a kérdéseket tartalmazza. Ebben a modulban javasoljuk mérni az egyes

73

kommunikációs eszközök ismertségét és az azokkal való elégedettséget. E modulba a következő konkrét kérdéseket javasoljuk: 1) Ön megkapja-e minden hónapban a helyi lapot? ()igen ()nem 2) Elégedett-e az újság színvonalával? ()nagyon elégedett vagyok, szeretem ()átlagosnak tartom, de azért átlapozom ()nem vagyok vele elégedett, nem is szoktam elolvasni 4) Informatívnak tartja-e a lapot? ()igen, kiváló ()fenntartásaim vannak vele ()nem 5) Mikor járt utoljára ezen a honlapon? ()napi rendszerséggel nézem ()hetente egyszer feljövök ()kb. havonta megnézem, hogy van-e valami újdonság ()csak akkor jövök ide, ha máshol nem találom meg, amit keresek Természetesen ezek a kérdések csak példák, tehát e részben más általános információkra is rá lehet kérdezni. Ezen túl a felmérés e módjának van egy olyan hátránya is, hogy mivel nem, pontosabban szólva csak eléggé bonyolultan lehet megoldani azt, hogy egy válaszadó csak egyszer töltse ki a kérdőívet, valamint mivel a felmérés teljesen anonim, így semmilyen információval nem szolgál a megkérdezett személyét illetően, tehát reprezentatív minta készítésére nem alkalmas. Ugyanakkor mindenképpen javasoljuk a bevezetését, mert egyfajta lakossági alapattitűd megjelenítésére azért megfelelő.

74

A honlapon történő felméréseknek a másik csoportját a dinamikus felmérések alkotják. Ezek sajátja, hogy nem általános kérdéseket tesznek fel, hanem mindig valamely esemény, vagy akció hatékonyságára és megítélésére kérdeznek rá. E modulba nem tudunk konkrét kérdéseket javasolni, mivel ezek a kérdések minden esetben egy adott

kommunikációs

tevékenységsor

hatékonyságát

kívánják

mérni.

Ugyanakkor

azt

mindenképpen javasoljuk, hogy minden dinamikus felmérésben minimálisan kérdezzenek rá a következőkre: 1) Eljutott-e az üzenet a célközönséghez? (látták/hallották-e a hirdetést, megkapták-e a meghívót, stb.) 2) Amennyiben az üzenet tartalmazott kreatívot, úgy az tetszett-e? 3) Amennyiben az üzenet célja az volt, hogy valamely cselekvésre vegye rá a célközönség tagjait, úgy az sikeres volt-e? (pl. elmentek-e a rendezvényre, stb.) Mérési eszköz 2. – interaktív közösségi profil Korábban már több helyen jeleztük, hogy szükségét érezzük a település számára saját profil létrehozásának különböző közösségi oldalakon. Ezt azért tekintjük különösen fontosnak, mivel ezen oldalak segítségével folyamatosan lehet kapcsolatot teremteni olyan helyi internet felhasználó polgárokkal, akik egyébként nem, vagy csak igen ritkán látogatnak el a település saját honlapjára. Javasolt közösségi honlapok: 1) www.iwiw.hu 2) www.facebook.com 3) www.myspace.com 5) www.myvip.com A javasolt oldalak sajátossága, hogy mindegyiken lehetőség van ismerősök keresésére, továbbá a keresési feltételek között minden esetben be lehet állítani a lakóhely szerinti szűrést. Így lehetőség van minden olyan felhasználóval felvenni a kapcsolatot, aki Tótvázsonyban lakik. További jelentős előnye ezeknek az oldalaknak, hogy alkalmasak a direkt interaktív kommunikációra, tehát lehetőséget adnak arra, hogy direkt, valamelyest a személyre szabottság látszatát keltve üzenjünk az összes ”ismerősünknek”, valamint hogy az ismerőseink válaszoljanak. Ennek alapján azon túl, hogy a különböző kampányokba bevonhatóak a javasolt virtuális kapcsolathálók, lehetőséget adnak arra

75

is, hogy kutatásokhoz, elégedettségi mérésekhez használjuk fel őket. Ugyanakkor arra figyelemmel kell lenni, hogy a kialakított kapcsolatot a másik fél bármikor megszüntetheti, tehát nem célszerű túlságosan gyakran használni azt egyirányú kommunikációra, ezzel egyoldalúan túlterhelve az egyébként igen értékes kapcsolati hálót. Továbbá a rendszer funkcionalitását erősítendő javasoljuk, hogy az önkormányzat minél inkább törekedjen a ”bennfentesség”, a különlegesség látszatát, érzetét kelteni a kapcsolatrendszerbe bevont polgárokban. Ezt akképpen lehet például elérni, hogy az önkormányzat által kiküldött leveleket vagy a polgármester, vagy valamely más ismert önkormányzati vezető ”írja alá”. További jó módszer lehet, ha ezeken a fórumokon mindig egy kicsivel előbb lehet hozzájutni releváns információkhoz, mint a többi kommunikációs csatornán (erre egyébként célszerű fel is hívni a figyelmet). Javasoljuk ezen túl, hogy egyes akciók, egyes programok csak ebben a virtuális közösségi térben történjenek meg. Itt gondolunk például olyan szavazásokra, melyeknek relatíve jelentős tétje van (pl. a nemrégiben átadott tornacsarnok névadásához itt lehet bekérni névjavaslatokat, és a javaslatokra itt lehet szavazni). Nagyban meg tudja növelni ezen akciók hatékonyságát, ha valamilyen nyereményt is kilátásba helyezünk a játékban, szavazásban, felmérésben résztvevők számára. Mérési eszköz 3. – személyes kapcsolatfelvétel és kérdőíves lekérdezés Az önkormányzati rendszer sajátossága, hogy működésének legtöbb fórumán folyamatosan kapcsolatba keveredik a helyi polgárokkal. Ezt a folyamatos kapcsolódást szeretnénk kihasználni információszerzés végett. Gondolunk itt arra, hogy a hivatali működés, az okmányiroda, az egyes saját fenntartású intézmények működése folyamatos ”ügyfélkapcsolatot” eredményez, amely rendkívül jó terepet és bázist nyújt felmérések készítéséhez. Természetesen – mint ahogy azt már korábban is jeleztük – e kapcsolatrendszert sem célszerű felmérésekkel túlterhelni, mert egy ponton túl az ügyfelek tehernek, zaklatásnak fogják érezni az állandó kérdésáradatot. Továbbá az sem engedhető meg, hogy az ezen a csatornán szervezett felmérések nehezítsék, lassítsák, vagy extrém esetben akadályozzák az adott szervezeti egységek

76

normális működését. Ennek megfelelően figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes kérdőívek maximum 3-5 db., lehetőleg egyszerű, eldöntendő kérdést tartalmazzanak. Mindezek alapján e rendszerbe javasoljuk bevonni elsősorban a kimondottan ügyfélszolgálati jellegű szervezeti egységeket (pl. okmányiroda), a hivatal azon alegységeit, melyek folyamatos ügyfélkapcsolattal rendelkeznek (pl. szociális osztály, építési osztály, stb.), valamint azon saját fenntartású intézményeket, melyekben direkt elérhetőek a helyi lakosok (pl. kultúrház, esetleg iskolák szülői értekezletei, stb.). Rendkívül fontos továbbá ehelyütt felhívni a rendszerbe bevonásra kerülő alegységek vezetőinek a figyelmét arra, hogy a felmérések szigorúan anonim módon kell, hogy megtörténjenek, tehát a válaszadótól semmilyen a személyére utaló konkrét adat bekérése nem történhet meg, mert az felvetne számos a személyes adatkezelés szabályaival összefüggő problémát. Mérési eszköz 4. – konkrét célterületre irányuló, személyes megkeresés alapján készített felmérés Ez a mérési forma abban az esetben lehet hatékony, ha valamely olyan akció sikerességét szeretnénk megmérni, amely helyben jól körülhatárolható célcsoportot érint. Itt példaként hoznánk a fent bemutatott csatornaépítési projektet, melynek a célcsoportja gyakorlatilag háztartási szinten 100%-os biztonsággal behatárolható. Arra gondolunk itt, hogy a projekt elsősorban azokat a háztartásokat érinti, akik jelenleg még nem rendelkeznek csatornahálózattal, tehát vagy nem volt eddig lehetőségük a rákötésre, mert nem volt az utcájukban csatorna, vagy már volt, mégsem kötöttek rá. Lényegében ezzel a módszerrel tehát azt tudjuk megvizsgálni, hogy az a kampány, akció, stb., amit azért folytattunk, hogy valamely terület lakóit rávegyük valamely cselekvésre sikeres lesz-e, vagy sem. Ez a megoldás ugyanakkor igen munkaigényes feladat, mivel egyenként fel kell keresni a felmérésbe bevont összes háztartást, és személyesen el kell végezni a felmérést. Ennek megfelelően azt javasoljuk, hogy ezzel módszerrel csak abban az esetben éljen az önkormányzat, amikor arra ténylegesen nagy szükség van, pl. a projekt sikere érdekében. Továbbá javasoljuk, hogy e feladat ellátásba mindig kíséreljen meg bevonni az önkormányzat civil és egyéb társadalmi szervezeteket, mert így jelentősen csökkenthető az élő munka költségigénye.

77

Mérési eszköz 5. – direkt marketing eszközök bevonásával készített felmérés Itt elsősorban a levélben történő megkeresésre gondolunk válaszboríték mellékelésével. E módszer sikerességének gyakorlatilag ugyanazok a feltételei, mint a közösségi oldalakon való felmérésnek. Ezek szerint el kell érni, hogy a megkeresett személyes megszólításként értékelje a kapott levelet, valamint érezze azt ”megtiszteltetésnek”. Erre itt is ugyanazokat módszereket javasoljuk, mint feljebb. Természetesen ezt itt sem annyira egyszerű megoldani, mivel az ilyen típusú levelek célszerűen nem névre szólóan kerülnek kiküldésre. E módszer hátránya, hogy a nagyobb mennyiségű levél, illetve a válaszboríték postai úton történő visszajuttatása anyagi ráfordításokat igényel, ugyanakkor ez a módszer még mindig jelentősen költséghatékonynak tekinthető. Végül e megoldás sikerességében játssza talán a legnagyobb szerepet valamilyen ajándék (pl. 2 személyes wellness hétvége, stb.) kilátásba helyezése azok számára, akik részt vesznek a programban és visszaküldik a kitöltött kérdőívet. Természetesen itt sem javasoljuk személyes adatok bekérését a kérdőíven. Ugyanakkor mivel levélben kérjük a válaszok visszaküldését, arra pedig rá kell írni a feladó nevét és címét, így bár a kérdőívek feldolgozása és a válaszok rögzítése anonim módon történik, a megtartott borítékok alkalmasak a záró sorsolás elvégzésére. Mérési eszköz 6. – saját telefonos adatbázis építése Ez egy igen hatékony, ám rendkívül szokatlan módja a kommunikációs tevékenységünk hatékonysága mérésének. Itt arra gondolunk, hogy pontosan ugyan úgy történjen a felmérés, mintha egy profi közvélemény-kutató céget vonnánk be a feladat elvégzésére, azzal a különbséggel, hogy nem vonunk be külső céget a feladatra. E módszer leglényegesebb eleme, hogy kiépítsünk egy reprezentatív, telefonos adatbázist. A reprezentativitás szabályaiba most nem mennénk bele, mert az nem képezi ennek a tanulmánynak a részét, ugyanakkor javasoljuk, hogy a jelen ÁROP projekt keretében konzultáljon az önkormányzat a közvélemény-kutató partnerrel egy ilyen adatbázis összeállításának lépéseiről és szabályairól. Abban az esetben ha létrehozásra kerül egy ilyen adatbázis, valamint ismertek a megfelelő kérdőív összeállításának és kiértékelésének helyes módszerei, az önkormányzat egy olyan értékhez jut,

78

amely mindennél hatékonyabban garantálja a kommunikációs tevékenység sikerének folyamatos mérhetőségét. Mindezek alapján kiemelten javasoljuk az e megoldáson való elgondolkodást. Mérési eszköz 7. – közvélemény-kutató cég bevonása Ez a megoldás a legegyszerűbb, ugyanakkor messze a legdrágább módja a vágyott információ megszerzésének. Ezen túl azt gondoljuk, hogy ehelyütt nincs sok értelme bemutatni a módszer további előnyeit és hátrányait, mert ezzel a megoldással már mindenki találkozott, akinek a jelen tanulmány szól. A lényeg, hogy a jelentős forrásigény okán alapvetően nem javasoljuk e megoldás folyamatos használatát.

Új kommunikációs eszközök bevezetése E munkafázisban nem csak a lehetséges új kommunikációs eszközöket kívánjuk feltérképezni, hanem javaslatot szeretnénk tenni a meglévő eszközök, meglévő felületek jobb kihasználására is. Célunk, hogy megmutassuk az önkormányzat vezetőinek azokat az önkormányzat saját tulajdonában lévő, kiaknázatlan kommunikációs felületeket, melyek ésszerű felhasználásával nagyban lehetne növelni az önkormányzat kommunikációjának hatékonyságát, tehát jelentősen lehetne támogatni a döntések nyilvánossá tételét. E fejezet sajátossága, hogy az ehelyütt megfogalmazott javaslatok nem szervezeti, működési, vagy szemléletbeli változtatásra utalnak, hanem konkrét eszközök bevezetésére, vagy a meglévő eszközök konkrét fejlesztésére. A javasolt eszközöket – az alap médiaeszköz tipológiának megfelelően – az elektronikus és a print alapú eszközökre csoportosítottuk. Természetesen a jelen fejezet tartalmaz egyes BTL eszközöket, melyek nem férnek bele az említett alap tipológiába, de ezt jelezni fogjuk az adott eszközök bemutatásánál. Elektronikus eszközök 1) Saját honlap A saját honlap tekintetében a következő konkrét változtatásokat javasoljuk:

79

a. Helyi ”mini jogtár” kialakítása. – Ehelyütt arra teszünk javaslatot, hogy egy önálló menüpont alatt az önkormányzat össze rendelete és határozata folyamatosan kerüljön feltöltésre egy adatbázisba, melyben a következő szűrési feltételek szerint lehet kerülni: a. jogszabály címe b. jogszabály száma c. kibocsátás ideje d. kulcsszó a címben e. szabadszavas keresés Javasoljuk, hogy e tevékenység elvégzésének legyen egy hivatali felelőse. b. Kerüljön kialakításra egy hírlevél rendszer, amelyre a szokásoknak megfelelően a honlapon lehet feliratkozni, illetve leiratkozni. A hírlevél folyamatos szerkesztése és kiküldése felelősének a Mi Újságunk szerkesztőségét javasoljuk kijelölni. A hírlevél kiküldésének gyakoriságát javasoljuk az újság megjelenésétől eltérővé tenni, valamint javasoljuk a tartalom tematikus szűkítését is a laphoz képest. Ennek megfelelően elképzelésünk szerint a hírlevél tartalmában kizárólag az önkormányzati döntések, események bemutatására, valamint egyes ügyintézési és egyéb közérdekű határidőkre való figyelemfelhívásra korlátozódnék. Mentes lenne az esszé jellegű írásoktól, valamint az szubjektív véleményeket tükröző írásoktól. Mindezek alapján a hírlevél gyakorlatilag egy e-mail alapú tájékoztatási rendszerként üzemelne. Amennyiben a rendszer felállításra kerül, és működőképesnek bizonyul, javasoljuk annak átállítását RSS alapúra. c. Kerüljön kialakításra a honlapon egy véleménynyilvánítási fórum. Ennek célja, hogy a települési polgárok minden időben el tudják mondani a véleményüket az önkormányzat tevékenységével kapcsolatban. E véleménynyilvánítás történhet fórum alapon, vagy e-mail-ben. A honlapon kialakított fórum előnye, hogy egyszerűen kezelhető, és lehetőséget ad arra, hogy az oda látogatók egy-egy konkrét téma köré csoportosulva kifejtsék, s akár egymással is megvitassák a véleményüket. Ugyanakkor probléma ezzel az eszközzel kapcsolatban, hogy folyamatos moderációt igényel, mivel ezek a típusú fórumok – elsősorban az anonimitásuk okán – kedvelt terepei a szélsőséges, vagy más okból szalonképtelen vélemények megfogalmazóinak.

80

Mindezek alapján mi nem ezt a megoldást javasoljuk, hanem egy e-mail alapú véleménynyilvánítási lehetőség biztosítását úgy, hogy a honlap statikus részére kerüljön fel a véleménynyilvánításra biztató link. Print alapú eszközök 1) Közterületi tájékoztatási rendszer Ehelyütt arra kívánunk javaslatot tenni, hogy az önkormányzat építsen ki saját költségen egy közterületi táblarendszert. Ezt azért gondoljuk rendkívül újszerű és hatékony módszernek, mert eleddig az önkormányzatokra egyáltalán nem volt jellemző, hogy közterületi kampányokat folytattak volna. Ennek oka az ilyen típusú reklámozás magas költségigénye, valamint az, hogy ezt a médiaeszközt nem lehet sikeresen használni egy-egy kis területre vonatkoztatva. További probléma a meglévő hirdetőtáblákkal, hogy azok elsősorban a települések szélén, a bevezető utak mentén találhatóak, mivel általában a helyi építési szabályok és rendeletek nem engedik reklámtáblák telepítését a település belső részein. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy rendeletmódosítással megnyitható az út egy településképi szempontból elfogadható, saját tulajdonú táblarendszer kiépítése előtt. E rendszer használatával az önkormányzat gyakorlatilag egyszeri, kicsit nagyobb költségráfordítás mellett egy olyan kommunikációs eszközhöz jut, amely erősen figyelemfelkeltő voltából adódóan hatékonyan segítheti a település polgárainak tájékoztatását. Ugyanakkor ez a rendszer további lehetőségeket is rejt magában, mivel a felületeket nem csak az önkormányzat használhatja. Például lehetősége nyílik rá az önkormányzatnak, hogy a helyi vállalkozások részére megjelenési lehetőséget biztosítson akár pénzért, akár önköltségi jelleggel, ezzel vagy direkt bevételi forrást generálva (ami mondjuk fedezheti a kiépítés, illetve a működtetés költségeit), vagy támogatva a helyi vállalkozásokat. Továbbá megjelenési lehetőséget lehet adni különböző civil szervezeteknek, illetve regionális programoknak is nonprofit jelleggel. 2) DM A mérési szisztémák között már javasoltuk direkt marketing eszközök használatát. Ugyanakkor nem csak a felmérésekben lehet hasznos ez a módszer, hiszen DM jelleggel nem csak kérdőívek, hanem egyéb marketing jellegű levelek és szórólapok is eljuttathatóak a település polgáraihoz.

81

E megoldást az teszi ehelyütt piacképessé, hogy abban az esetben a ha levelek, szórólapok terjesztését nem a postára, hanem közmunkásokra bízzuk, igen alacsony költségekre kell csak számítani. Egyéb eszközök 1) Nyílt nap tartása Az önkormányzat saját fenntartású intézményeiben (pl. iskolás) bevett eljárást javasoljuk megvalósítani az önkormányzatban magában is. Ezen elgondolás lényege, hogy a települési polgároknak lehetőségük legyen belelátni az önkormányzat napi működésébe. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy egy ilyen program megszervezése gyakorlatilag lehetetlenné teszi a munkavégzést, így a nyílt nap megtartását évente egyszer, a települési napokhoz kapcsolódó programsorozat keretében javasoljuk megrendezni. E napon az érdeklődők (pl. iskolások) szervezett módon részt vehetnek egy testületi ülésen, valamint bepillanthatnak a bizottságok működésébe. Továbbá lehetőségük nyílna arra, hogy megtekintsék, és megértsék a rendeletalkotás folyamatát az igény felmerülésétől, az előkészítésen és a döntéshozatalon át, egészen a végrehajtásig. Javasoljuk továbbá ez a program kerüljön megszervezésre azon helyi szervezetekben is, melyek olyan tevékenységet végeznek, aminek a megtekintése érdekes lehet a település polgárai számára. Itt nem kizárólag saját fenntartású intézményekre gondolunk. E körbe javasoljuk bevonni a helyi tűzoltóságot, illetve a helyi rendőrséget, de akár pl. a szennyvíztisztító telep működésének ilyen formában történő bemutatása is érdekes lehet. 2) Kihelyezett testületi és bizottsági ülések A döntések nyilvánossá tételét, valamint az azok iránti társadalmi érdeklődés növekedését segítheti, ha az önkormányzat kihelyezett üléseket tart. Természetesen ezek az ülések akkor igazán érdekesek, ha a napirendi pontok valamiképpen kapcsolódnak az ülés helyszínéhez. Ennek az eszköznek a bevezetését és alkalmazását azért tartjuk igen hatékonynak, mert így egyszerűbben lehet mobilizálni a polgárokat, tehát rávenni őket arra, hogy tekintsék meg a döntéshozatalt megelőző vitát, valamint magát a döntéshozatalt.

82

Az akció sikerességét növelendő javasoljuk, hogy a kihelyezett ülésekre mindig kapjanak meghívót az érintett polgárok is, lehetőleg DM formában. 3) PR és médiakapcsolatok Megvizsgálva az önkormányzat társadalmi és médiakapcsolatait arra a meglátásra jutottunk, hogy szükséges lenne azok fejlesztésére. A fejlesztést a tudatosság erősítésével kívánjuk kezdeni, rámutatva, hogy a PR kapcsolatokat lehet tudatosan is építeni, valamint ápolni. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a PR egy remek eszköz az önkormányzati döntések társadalmasítására. Ugyanakkor azt elvárni, hogy a kiépített kapcsolataink maguktól működjenek igen naiv hozzáállást tükröz. Felvetődik a kérdés ugyanakkor, hogy mit tehet az önkormányzat a sikeres kapcsolatépítés érdekében, valamint hogyan lehet folyamatosan életben tartani a kiépített kapcsolatrendszert? Erre a kérdésre ugyanakkor a jelen tanulmány meg sem kísérel választ adni, mivel a lehetséges, pontosabban a megfelelő válasz/válaszok olyannyira sokrétűek és összetettek, hogy egy külön tanulmányt kellene nekik szentelni. Azt viszont mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzat induljon el a tudatos kapcsolatépítés útján, tehát alakítson ki a jelenleginél sokkal szorosabb

kapcsolatot

a

helyi

civil

társadalommal,

ösztönözze

polgárait

a

civil

véleménynyilvánításra, biztosítson fórumot a vélemények közvetítésére, lehetőségei szerint igyekezzen kanalizálni azokat, valamint építse be azokat a döntéshozatali rendszerébe. Továbbá javasoljuk azt is, hogy a jelenleginél jóval szélesebb platformon építse ki médiakapcsolatait, melyhez az alábbi segítséget kívánjuk nyújtani: Sajtóközlemény minta ÁTADTÁK A KISHAZSONTAI SPORTCSARNOKOT Közel 570 millió forintból bővült multifunkciós tornacsarnokkal és újult meg a kishazsontai Feri Úti Általános Iskola. A projektet az Európai Unió 248 millió forinttal támogatta. 2009. június 26-án X. Y. - Pest Megye Közgyűlésének elnöke, valamint P. Q. – országgyűlési képviselő jelenlétében, Dr. ZS. P. polgármester átadta a megújult intézményt. Az átadó ünnepségen a kishazsontai képviselőtestület tagjain, a projektvezetésen és a helyi lakosságon túl

83

jelen volt még a Református Egyház nevében Nagytiszteletű T. X. Esperes, valamint a Katolikus Egyház nevében R. D. Esperes is A Esélyt Kishazsontának projekt keretében egy nagyszabású sportesemények és egyéb rendezvények lebonyolítására alkalmas, lelátóval ellátott fedett tornacsarnok, valamint egy térburkolattal és zöldfelületekkel ellátott, több mint 1000 főt befogadni képes udvar jött létre, a hozzájuk tartozó kiszolgáló helységekkel együtt. A projekt részeként sor került az épület nyílászáróinak teljes körű cseréjére, az épület fűtési rendszerének korszerűsítésére, a vizesblokkok teljes felújítására és az intézmény teljes körű akadálymentesítésére (közös helységek, tantermek, tornaterem, öltöző, mellékhelyiségek, stb.). Az akadálymentesítés szolgálatában továbbá kialakításra került egy 8 fős felvonó is. Az épület felújításán , bővítésén túl jelentős eszközbeszerzések is történtek. Kialakításra került továbbá egy új orvosi szoba, egy új férfi és női edzőterem, 4db. akadálymentes gépkocsi parkolóval is rendelkező új személygépkocsi parkoló, az ingatlan északi oldalának teljes körű rekultiválása, gyepesítése, egy 24 munkaállásos számítástechnikai labor, valamint az allergiás gyermekek hatékony kezelését szolgáló sószoba. Összességében tehát elmondható, hogy a projekt révén megújult intézmény immár a XXI. század elvárásainak megfelelő, minőségi oktatási-nevelési szolgáltatást tud nyújtani nagyszámú tanulójának,

jelentősen növelve a fogyatékkal élő gyermekek esélyegyenlőségét. Elmondható

továbbá, hogy az egészségmegőrző beavatkozások elősegítik a tanulók életminőségének javulását. Az új tornacsarnok által pedig mind az iskola, mind pedig a növekvő lakosságszámú település is európai színvonalú sportlétesítményhez, közösségi térhez jutott. Sajtóanyag minta EGÉSZSÉGBÁZISSÁ VÁLIK A SPORTPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT Csaknem 248 millió forintos támogatást nyert Kishazsonta önkormányzata a Közép-magyarországi Operatív Program 2007-es kiírása keretében a Feri Úti Általános Iskola felújítására és multifunkciós tornateremmel történő bővítésére. A beruházás május végéig a szerződés szerint elkészült, használatbavételére júniusban kerül sor, s a 2009/2010-es tanévet már egy minden igényt kielégítő, korszerű intézményben kezdhetik meg a tanulók. Alapadatok A projekt megnevezése:

84

Esélyt Kishazsontának - A kishazsontai Feri Úti Általános Iskola felújítása és multifunkciós tornateremmel történő bővítése (KMOP 4.6.1-2007-007) A projekt költségeinek megoszlása: A projekt teljes költsége: 565.813.225 Ft Ebből az Európai Unió által nyújtott támogatás: 247.793.000 Ft Kishazsonta által vállalt önrész pedig: 318.020.225 Ft Résztvevők: Kishazsonta Nagyközség Önkormányzata (kedvezményezett) Feri Úti Általános Iskola (üzemeltető) Testnevelési Főiskola (szakmai partner) Pető Intézet (szakmai partner) ELBO Építész Műterem Kft. (tervező) Bungesz-99. Zrt. (vállalkozó) VÁTI (közreműködő szervezet) A Beruházás A projekt keretében új, multifunkciós tornatermet és díszudvart alakítottak ki, melynek révén egy nagyszabású sportesemények és egyéb rendezvények lebonyolítására alkalmas, lelátóval ellátott fedett tornacsarnok, valamint egy térburkolattal és zöldfelületekkel ellátott, több mint 1000 főt befogadni képes udvar jött létre, a hozzájuk tartozó kiszolgáló helységekkel együtt.

A projekt részeként sor került az épület nyílászáróinak teljes körű cseréjére, az épület fűtési rendszerének korszerűsítésére, a vizesblokkok teljes felújítására és az intézmény teljes körű akadálymentesítésére (közös helységek, tantermek, tornaterem, öltöző, mellékhelyiségek, stb.). A XXI. századi iskola koncepció fontos pillére a létrejött 24 munkaállásos, eszközökkel felszerelt számítástechnikai labor, vagy az allergiások számára használható só-szoba. Emellett új közösségi terek alakultak ki, melyek – a városvezetés reményei szerint – nagyban hozzájárulnak a helyi közösségi tudat megerősödéséhez. A fejlesztő logopédusi, pszichológusi, felzárkóztató, tehetséggondozó tevékenységek teljes körű kiszolgálása érdekében jelentősen korszerűsödött az orvosi szoba , valamint bővültek a kerékpár tárolási lehetőségek. Ezen túl új személygépkocsi parkoló is létesült.

85

Cél: iskola, mint egészségbázis A kezdetektől a projekt legfontosabb célja az intézményben tanuló diákok és pedagógusok életminőségének

javítása,

valamint

a

diákok

sikeres

továbbtanulásához

és

későbbi

munkavállalásához szükséges ”kulcs-kompetenciák” kialakításának elősegítése/erősítése. Az alapcélt kiegészítő térségi cél, hogy az intézmény egyfajta térségi "egészségbázissá" váljon kiemelkedő színvonalú sportlétesítményei révén. Ennek elsődleges eleme a nagyszabású sportesemények és egyéb rendezvények lebonyolítására alkalmas tornacsarnok, melynek létrejötte lehetőséget teremtett arra, hogy a korábbi tornaterem épülete alternatív módon hasznosuljon, és ott minden igényt kielégítő kiszolgáló terek kerüljenek kialakításra. Lényeges specifikus cél továbbá a szakma követelményeinek megfelelő, modern pedagógiainevelési környezet megteremtése, az esélyegyenlőség biztosítása, valamint az inkluzív és befogadó környezet kialakítása a SNI-s, valamint részképesség-zavaros gyermekek integrált neveléséhez és felzárkóztatásához szükséges infrastrukturális feltételek (logopédiai, pszichológiai szoba) biztosítása révén. Eredmény: bővülő lehetőségek A projekt keretében megvalósuló fejlesztés révén az intézmény egészségmegőrzést és környezeti nevelést célzó pedagógiai programja kiteljesedhet. Az igényekhez korábban abszolút nem alkalmazkodó, zöldfelülettel alig rendelkező iskolaudvar felújítása nyomán egy 1000 fős, esztétikus környezetű udvar alakult ki, továbbá megmaradt a gyepes sportpálya is. Ezáltal nem csak az iskolaidőben jelenlévők lehetőségei bővülnek jelentősen, hanem a nyaranta a napközis táborban lévő 60-70 gyermek sportolási, kikapcsolódási lehetőségei is. Az új tornaterem továbbá új közösségi teret teremt az iskolának, valamint a Kishazsont és a környező települések polgárainak. A tornacsarnokhoz kapcsolódó fejlesztések révén a szakszolgálati munkában is minőségi előrelépés fog mutatkozni, valamint az orvosi szobák számának növekedésével több feladat válik helyben elláthatóvá (fejlesztő logopédusi, pszichológusi, felzárkóztató, tehetséggondozó tevékenységek). Az egészségügyi fejlesztések révén a gyógy-testnevelési foglalkozások immáron kiterjedhetnek az allergiás gyermekek megsegítésére is.

86

A projekt megvalósulása után elmondható, hogy az nem csak célkitűzései, hanem eredményei révén is illeszkedik az UMFT Közép-Magyarországi Operatív Programjának 4. számú Prioritásában meghatározott célkitűzésekhez, Kishazsonta Község Esélyegyenlőségi Tervéhez, a Magyar Köztársaság Kormányának az egész életen át tartó tanulás stratégiájához (kulcs-kompetenciák fejlesztése), valamint a "Legyen Jobb a Gyermekeknek" Nemzeti Stratégiához. Nem csak gyerekeknek: az iskola, mint sportpedagógiai módszertani központ A tanítási órák biztosításán túl a délutáni foglalkozások mellett az intézmény iskolai időn túli kihasználtsága jelentős. Hosszú évek óta nagyszabású megyei rendezvények színtere (pl. megyei tanulmányi versenyek). Évek óta számtalan főiskolai hallgató az iskolában végzi tanítási gyakorlatát, így a testnevelés szakosok esetében gyakorló iskolaként, sportpedagógiai, módszertani központként együttműködik a Testnevelési Egyetemmel. Ennek, valamint az intézmény kiemelkedő sporttevékenységének köszönhetően, az iskola a térség sportpedagógiai módszertani központja. Továbbá - jellemzően a tanítási időn kívül - felnőttképzés is folyik az intézményben. Az iskola egészségnevelési programjában megfogalmazottaknak megfelelően cél a tanulók számára értelmes, hasznos szabadidős tevékenységet adni. Rendszeresek a Diáksport Egyesület edzései, foglalkozásai. Példaként említhető az erőemelő szakosztály, amely az iskola edzőtermében dolgozik, továbbá - a téli időszakban - a felnőtt labdarúgó szakosztályok erőnléti edzéseket tartanak itt. A helyi fittnes terem megszűnésével az óvodás/alsó tagozatos gyerekek játékos mozgássportja is az iskolában zajlik. Az iskolában szakszolgálat működik. Iskolapszichológus, logopédus tanár, fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok, gyógytestnévelő tanár segíti az oktató/nevelő tevékenységüket. Az SNI tanulók számára felzárkóztató programot dolgoztak ki. Az intézmény integrált oktatásáról a Nemzetközi Pető Intézet is elismerően nyilatkozik. Konkrétan - Új tornacsarnok megépítése - Új díszudvar megépítése - Kazánházi rekonstrukció - A meglévő épület teljes körű nyílászáró cseréje - Új orvosi rendelő - Férfi és női edzőterem

87

- 8 fős akadálymentes személyfelvonó - A sportcsarnok teljes szellőzési rendszere - Az ingatlan északi oldalának teljes körű rekultiválása, gyepesítése - Az iskola új ivóvíz-rendszerének, szennyvíz-rendszerének megépítése - A zöldfelületekhez locsolóvíz rendszer kiépítése - 4 db akadálymentes gépkocsi parkolóval is rendelkező új személygépkocsi parkoló - Új sporteszközök beszerzése - Az iskolai étkezőterem bútorainak a kicserélése - Több helyiségre kiterjedően iskolai bútorcsere - Modern számítástechnikai labor kiépítése Összegzés Összességében tehát elmondható, hogy a projekt révén megújult intézmény minőségi oktatásinevelési szolgáltatást tud nyújtani nagyszámú tanulójának, nagyban hozzájárul a fogyatékkal élő gyermekek esélyegyenlőségének növekedéséhez, valamint az egészségmegőrző beavatkozások elősegítik a tanulók életminőségének javulását. Az új tornacsarnok által pedig mind az iskola, mind pedig a növekvő lakosságszámú település is európai színvonalú sportlétesítményhez, közösségi térhez jutott. További információk Általános Információs telefonszám - 06-99 / 555 007 Önkormányzat elérhetőségei Dr. Zs. P. Polgármester -

Telefonszám: 06-99 / 555 008

-

Fax: 06-99 / 555 009

-

E-mail: [email protected]

-

Levélcím: 9999 Kishazsonta, Kossuth tér 1.

F. K. Projektvezető -

Telefonszám: 06-30 / 555 5555

-

Fax: 06-99 / 555 009

-

E-mail: [email protected]

-

Levélcím: 9999 Kishazsonta, Kossuth tér 1.

88

Vállalkozó (Bungesz-99 Zrt.) elérhetőségei CS. A. Projektvezető -

Telefonszám: 06-01 / 999 4646

-

E-mail: [email protected]

-

Levélcím: 1341 Budapest, Dinkó utca 198.

Honlap kishazsonta.hu/euprojekt

89

Média protokoll lista MÉDIUM

OSZTÁLY

KONTAKT SZEMÉLY

E-MAIL

TELEFONSZÁM

CÍM

1137 Budapest, Szent István Park 3 1016 Budapest, Fém utca 10. 1068 Budapest, Benczúr Utca 1.

HELYI MÉDIA

HÍRÜGYNÖKSÉGEK Független Hírügynökség

Nem szükséges

Nem szükséges

[email protected]

Tel: 06 1 382-0310 Fax: 06 1 382-0309

MTI

Multimédia szerkesztőség

Acsád Péter szerkesztőségvezető

[email protected]

Tel: 06 1 441-9360

HavariaPress Hírügynökség

Nem szükséges

Nem szükséges

[email protected]

Tel: 06 1 352-5178 Fax: 06 1 351-4093

ORSZÁGOS TV CSATORNÁK MTV Duna TV

Közéleti főszerkesztőség New Media Szerkesztőség

Dobos Menyhért igazgató

[email protected]

Tel: 06 1 373-5333 Fax: 06 1 373-5336

Vasányi Noémi szerkesztőségvezető

[email protected] [email protected]

Tel: 06 1 489-1200

Hír TV

Szerkesztőség

Nem szükséges

[email protected]

Tel: 06 1 430-4000

RTL Klub

Szerkesztőség

Gémes Renáta főszerkesztő

[email protected] [email protected]

Tel: 06 1 437-3737

TV2

Tények főszerkesztőség

Nem szükséges

[email protected]

Tel: 06 1 467-6400 Fax: 06 1 467-6563

1054 Budapest, Szabadság tér 17. 1016 Budapest, Mészáros utca 48. 1033 Budapest, Szentendrei út 89-93 1119 Budapest, Fehérvári utca 84./a 1145 Budapest, Róna utca 174.

90

ORSZÁGOS RÁDIÓ Módos Márton [email protected], főszerkesztő [email protected] Nem szükséges

Info Rádió

Szerkesztőség

Gazdasági Rádió (Műsor-Hang Kft)

Szerkesztőség

Lánchíd Rádió

Szerkesztőség

Klubrádió

Szerkesztőség

Danubius Rádió

Szerkesztőség

Sláger Rádió

Hírszerkesztőség

Nem szükséges

[email protected]

Szerkesztőség

Kerényi György főszerkesztő

[email protected] [email protected] [email protected] o.hu

MR1 Kossuth Rádió

Magyar Nemzet

Népszabadság

Szerkesztőség

Szerkesztőség

[email protected] hirszerkeszto@lanchidradi o.hu bocskay.zsolt@klubradio9 Bocskay Zsolt főszerkesztő 53.hu Eperjesi Eszter [email protected] [email protected] főszerkesztő Balogh Balázs hírigazgató

ORSZÁGOS SAJTÓ Nánási Tamás gazdasági gazdasag@magyarnemzet. rovatvezető hu Huth Gergely belpolitikai [email protected] rovetvezető [email protected] Néző László online [email protected] főszerkesztő szerkesztoseg@nepszabads Vörös T. Károly ag.hu főszerkesztő Nagy N. Péter rovatvezető [email protected]

Tel: 06 1 483-2950 Fax: 06 1 483-2952 Tel: 06 1 887-3500 Fax: 06 1 887-3501

1088 Budapest, Múzeum utca 9. 1133 Budapest, Váci út 78/B.

Tel: 06 1 814-8730 Fax: 06 1 814-8753

1089 Budapest, Üllői út 102.

Tel: 06 1 437-6766 Fax: 06 1 437-6738 Tel: 06 1 452-6100 Fax: 06 1 452-6181 Tel: 06 1 888-3030 Fax: 06 1 888-3099

1037 Budapest, Bokor utca 1-3-5. 1138 Budapest, Váci út 141. 1011 Budapest, Fő utca 14-18.

Tel: 06 1 328 –7000 Fax: 06 1 328-7332

1088 Budapest, Bródy S. utca 5-7.

Tel: 06 1 476-2131 Fax: 06 1 215-3197

Tel: 06 1 436-4444 Fax: 06 1 436-4604

1034 Budapest, III., Bécsi út 122-124.

91

Magyar Hírlap

Szerkesztőség

Kocsis L. Mihály főszerkesztő

Népszava

Szerkesztőség

Németh Péter főszerkesztő

Világgazdaság

Szerkesztőség

Kocsi Ilona főszerkesztő

Metró Újság (MTG Metro Gratis Kft.)

Szerkesztőség

Izbéki Gábor főszerkesztő

Blikk

Szerkesztőség

HVG

Szerkesztőség

Heti válasz

Szerkesztőség

Murányi Marcell főszerkesztő Hirschler Richárd főszerkesztő Borókai Gábor főszerkesztő

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Tel: 06 1 887-3230 Fax: 06 1 887-3253 Tel: 06 1 477-9037 Fax: 06 1 477-9038 Tel: 06 1 489-1195 Fax: 06 1 489-1189

1145 Budapest, Thököly út 105-107. 1087 Budapest, Könyves K. krt. 76. 1122 Budapest, Maros utca 19-21.

[email protected] [email protected]

Tel: 06 1 431-6400 Fax: 06 1 431-6401

1134 Budapest, Tüzér utca 39-41.

Tel: 06 1 460-2400 Fax: 06 1 460-2501 Tel: 06 1 436-2001 Fax: 06 1 436-2011

1141 Budapest, Szugló u. 81-85. 1037 Budapest, Montevideo utca 14.

Tel: 06 1 461-1400 Fax: 06 1 461-1460

1027 Budapest, Horvát utca 14-24.

Tel: 06 1 555-7000 Fax: 06 1 349-0393 Tel: 06 1 371-3802 Fax: 06 1 371-3805 Tel: 06 1 430-6640 Fax: 06 1 430-6641

1042 Budapest, Árpád út 51-53., 1364 Budapest. Pf. 137. 1036 Budapest, Lajos u. 78. 1037 Budapest, Montevideo u. 9., II. emelet, 282. szoba

[email protected]

[email protected] [email protected] [email protected] szerkesztoseg@hetivalasz. hu [email protected] [email protected]

PORTÁLOK Index.hu

Szerkesztőség

Uj Péter főszerkesztő

[email protected]

Origo.hu

Hírszerkesztőség

Sáling Gergő vezető szerkesztő (hírek)

[email protected] [email protected],

Hirszerző.hu

Szerkesztőség

Gavra Gábor főszerkesztő

[email protected]

Figyelő.net

Szerkesztőség

Szabados Balázs főszerkesztő

[email protected] [email protected]

Tel: 06 1 437-3614 Fax: 06 1 437-3737

Ma.hu

Szerkesztőség

Kádár Ildikó főszerkesztő

[email protected] [email protected]

Tel: 06 30 961-4288 Fax: 06 1 325-5230

92

Reméljük, hogy a fentiekben bemutatott és átadott mintadokumentumok segíteni fogják a médiakapcsolatok

széleskörű

és

tudatos

kiépítését,

valamint

segítségére

lesznek

az

önkormányzatnak a médián keresztüli kommunikáció sikeres folytatásában is.

Befejezés Reméljük, hogy a jelen átfogó záró tanulmány, illetve az annak megírásához szükséges személyes tanácsadói tevékenység sikeresen hozzájárul az önkormányzat döntéseinek és működésének társadalmasításához, valamint segítséget nyújt az önkormányzat vezetőinek ahhoz, hogy növeljék a döntéseik nyilvánosságát. Természetesen az általunk vázolt lehetőségek bevezetését nem kell 100%-ban megvalósítani ahhoz, hogy a jelenleginél sokkal magas szinten legyen képes kommunikálni az önkormányzat az általa vezetett település polgáraival. Már önmagában a tudatos gondolkodás a kommunikációról, egy hozzáértő kommunikációs referens, PR referens megnevezése, a feladatok és hatáskörök tisztázása, a tervezett folyamatokban történő gondolkodás is csodákra képes. Amennyiben ez még kiegészítésre kerül az általunk javasolt változtatásokkal, fejlesztésekkel, valamint kiépítésre, illetve felhasználásra kerül néhány általunk javasolt médiaeszköz, úgy nagy bizonyossággal állítható, hogy a közölni kívánt információk minden esetben el fognak jutni a célcsoporthoz, célcsoportokhoz és ott az általunk kívánt hatást fogják kifejteni, ezzel egy sokkal magasabb szintre emelve Tótvázsony önkormányzatának kommunikációs színvonalát.

93