ÁROP SZERVEZETI MEGOLDÁSOK BEVEZETÉSE A LAKOSSÁG NAPRAKÉSZ ÉS FOLYAMATOS TÁJÉKOZTATÁSÁNAK JAVÍTÁSÁRA, A DÖNTÉSEK NYILVÁNOSSÁ TÉTELÉRE KENDERES

ÁROP

SZERVEZETI MEGOLDÁSOK BEVEZETÉSE A LAKOSSÁG NAPRAKÉSZ ÉS FOLYAMATOS TÁJÉKOZTATÁSÁNAK JAVÍTÁSÁRA, A DÖNTÉSEK NYILVÁNOSSÁ TÉTELÉRE KENDERES

KONETT TEAM ÁROP

Tartalomjegyzék 1) Tartalomjegyzék ……………………………………………………………………… 2. 2) Bevezetés …………………………………………………………………………….. 3. 3) Kommunikációs audit és igényfelmérés ……………………………………………… 4. 4) Külsı kommunikáció tartalmi egységesítése ………………………………………….

23.

5) Tanulékony tervezési rendszer kialakítása …………………………………………….

33.

6) Marketing terv összeállítása …………………………………………………………... 38. 7) Mérési szisztéma kialakítása …………………………………………………………... 76. 8) Új kommunikációs eszközök bevezetése ……………………………………………... 82. 9) Befejezés ……………………………………………………………………………… 96.

2

Bevezetés A jelen partnerségi részterület vonatkozásában általunk megvalósítani kívánt tevékenység célja egy olyan új szervezeti modell kialakítása és bevezetése, amely egyrészt növeli a lakosság tájékoztatásának hatékonyságát, másrészt megteremti a folyamatos lakossági visszacsatolás lehetıségét. Célunk tehát egy olyan új szisztéma bevezetése, amely képes csökkenteni a távolságot a döntéshozók (önkormányzat) és a döntések által érintettek (lakosság) között. Ennek érdekében egy nyolc lépésbıl álló tevékenységsorozatot végeztünk el, melynek eredményeképpen egy olyan – kézikönyv jellegő – anyagot állítottunk elı, mely Kenderes városára specializálva számba veszi a település téma szempontjából releváns sajátosságait, bemutatja az eddig használatos kommunikációs eszközök pozitív és negatív jellemzıit, rávilágít a jelenleg üzemelı tájékoztatási rendszer emberi, tartalmi és formai hiányosságaira, kijelöl egy lehetséges kommunikációs fejlıdési irányt, javaslatot tesz új eszközök és technikák bevezetésére, valamint segítséget nyújt ezek napi szintő használatához. Az elvégzendı munka lépései a következık •

Kommunikációs audit

•

Igényfelmérés

•

A külsı kommunikáció tartalmi egységesítése

•

Tanulékony tervezési rendszer kialakítása

•

Mérési szisztéma kialakítás

•

Új kommunikációs eszközök bevezetése

•

Átfogó záró-tanulmány elkészítése

Az elvégzendı szakértıi munka módszerét tekintve fıként a személyes kommunikációra épít, mivel elsıdleges célja olyan struktúrák kiépítése, és olyan tudás átadása, melyek a jelen tevékenység befejezése után sem veszítik el mőködıképességüket, tehát melyek érthetıek, élhetıek és mőködtethetıek a szakértıi háttérapparátus levonulása után is.

3

Kommunikációs audit és igényfelmérés A jelen projekt tekintetében elsı lépésként kommunikációs auditot folytattunk le. Ennek célja, az a település sajátosságainak, az önkormányzat kommunikációs eszközeinek, kommunikációs szokásainak, kommunikációs gyakorlatának, kommunikációs folyamatainak, valamint a releváns kommunikációs aktorok tudásának és felkészültségének a felmérése. Az audit módszerét tekintve elsısorban adatbekérésre, személyes interjúkra, helyszíni felmérésre, valamint elemzésre támaszkodott. Ennek keretében megvizsgáltuk a település és az önkormányzat felépítését,

kommunikációs

szabályrendszerét,

kommunikációs

szokásait,

kommunikációs

eszközrendszerét, valamint a települési kommunikációban résztvevık felkészültségét. Települési sajátosságok - történet, elhelyezkedés, látnivalók, gazdasági jellemzık Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beterítı búzamezık és kukoricatáblák, erdısávok, ligetek természeti környezetben és a 90100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként az Országos Mőemlékvédelmi Hivatal is "jegyzi" a Nap és Hold motívumos Jókai út 7. szám alatti lakóházat, amelynek egyszerőbb változata még a Jókai út 3. szám alatti épület is. A város lakossága 5000 fı feletti, melybıl csaknem 900 fı Kenderes külterületi lakott helyén Bánhalma területén él. A város Jász- Nagykun- Szolnok megye középsı részén, a Szolnok - Túri sík északi peremén fekszik a nagykun települések szomszédságában. A 4-es számú /E-60-as/ fıközlekedési út kelet-nyugati irányban kettészeli a várost. A szomszédos települések Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Fegyvernek, Tiszabı és Tiszagyenda. A város története visszanyúlik a réz- és bronzkorba, feltehetıen már akkor is lakott terület volt. A környék talajtípusai földmővelés korai kialakulásához kínáltak kedvezı feltételeket. Az elsı írásos emlék a településrıl 1352-bol való, ekkor említik oklevélben a falut, amely a kunok birtokába került. A XV. században a település részben Kıvári Pál ítélımester, részben a budai Pálos Rend tulajdona lett. Ebben a században Kenderessy Balázs földbirtokos révén a huszitizmus egyik központjává lett. A XVII. század második felében a török-tatár hadak pusztításától sokat

4

szenvedett falu késıbb, a XVIII. század végétıl a Magyari-Kossa család, a XIX. század közepétıl pedig a nagybányai Horthy család birtoka lett. Kenderes az 1771-es úrbérrendezés idején még módos, kizárólag református jobbágyfaluból az 1848-as forradalom idejére felerészben katolikus, nagyszámú zsellérség és szegényparasztság lakta településsé vált. Ekkor kezd kibontakozni a településen az ipar és a kereskedelem. A falu a két világháború között a szegény lakosság magas száma ellenére látványos fejlıdést mutat, amelyet jórészt a falu szülöttjének, Horthy Miklósnak személyes támogatása eredményezett. Középületek, iskolák vízvezeték- és villanyhálózat létesül, korszerő egészségügyi és szociális ellátás alakul ki. Mivel a legsúlyosabb társadalmi probléma a földkérdés nem oldódott meg, az 1945-ös földreform a Kommunista Párt mellé állította a szegényparasztságot, amely a nagybirtokok, köztük a Horthyuradalom teljes felosztását jelentette. A formálódó új hatalomban a TSZ szervezések és beszolgáltatások azonban kiábrándították a lakosságot. Így az 1956-os forradalom Kenderesen radikálisabb formában zajlott, mint általában a megye településein, amelyben szerepet játszott a Horthy korszak pozitív emlékképe is. Az 1960-as évektıl ismét lendületes fejlıdés jelei mutatkoztak a községben. A XX. század vége a lakosság-szám csökkenését hozta, de ez a tendencia a város mai vezetıi szerint a közeljövıben megállítható, sıt megfordítható is lesz. A település legfıbb látnivalói a Horthy családhoz kötıdnek, melyek közül kiemelkedik a Horthykastély, a Horthy kripta, valamint a Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Tengerészeti Kiállítóterem. Ezeken túl további értékes történelmi, építészeti és kulturális értékekkel bíró épületek (templomok, iskolák, stb.) és egyéb látnivalók is találhatók a városban. Kenderes városa a Karcagi kistérségben fekszik. A kistérség többi településéhez hasonlóan a helyiek jellemzıen a primer, mezıgazdasági szektorban tevékenykednek. Emellett országos átlagban magasnak mondható a munkanélküliek és a tartósan munkanélküliek aránya. Ehhez társulnak a relatíve rossznak mondható jövedelmi viszonyok, valamint a térség, és így a város kedvezıtlen elérhetıségi viszonyai. Mindezek következtében Kenderes városát a 240/2006.(XI.30.) Kormány Rendelet a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések közé sorolja. Ugyanakkor elmondható, hogy az utóbbi idıben a régióban nagyhírővé vált oktatási intézmények, a tudatos városgazdasági lépések, az újonnan megnyíló

5

pályázati lehetıségek sikeres felhasználása, valamint az infrastruktúra lassú, bár folyamatos fejlıdése révén a város folyamatosan fejlıdik. Az önkormányzat kommunikációs eszközei Kenderes nem bıvelkedik kommunikációs eszközökben. Mindösszesen egy havi megjelenéső újság és egy honlap hivatott kielégíteni a lakossági tájékoztatás funkcióját. A jelen alfejezetben e két orgánumot kívánjuk megvizsgálni megjelenési, tartalmi, szerkesztési és hozzáférési szempontból. Az újság vizsgálatához bekértük a legutóbbi 12 megjelent számot, a honlapot pedig a www.kanderes.hu elérési út alatt vizsgáltuk meg. Az újság Kenderes Város Krónikája címen, havonta jelenik meg. Az újságot a város önkormányzata adja ki, az Oktatási-, Kulturális-, Turisztikai-, és Sportbizottság szerkesztésében, Mikola Istvánné fıszerkesztése mellett. Az újság ingyenes és 2000-es példányszámban jelenik meg. A terjesztést az önkormányzat saját maga oldja meg. Ennél fogva elmondható, hogy a Krónika eljut minden háztartásba. Az újság A/4-es formátumban, monokróm fekete nyomással, átlagosan 8, egyedileg 12 oldalas terjedelemben jelenik meg. Az újság felismerhetı, önálló arculattal bír, melynek meghatározó eleme a város címere. Az újság szerkesztési elveiben felfedezhetı a tudatosságra törekvés. Látható cél, hogy bizonyos rovatok minden esetben helyet kapjanak a lapban. Az újság tartalmában az alábbi témakörök, rovatok köré csoportosul: •

Ünnepek, hagyományok

•

Önkormányzati hírek

•

Hivatal hírei

•

Életmód

•

Intézményi körkép

•

Portré

•

Vállalkozói hírek

•

Rendırségi hírek

•

Kulturális kínálat

•

A könyvtár hírei

•

Civil szféra hírei

6

Az Ünnepek, hagyományok rovat minden esetben a címlapon kap helyet. Ennek keretében általában valamilyen publicisztikai jellegő írás jelenik meg, melyet legtöbb esetben maga a polgármester jegyez. Jellemzıen az írások tárgya vagy a város történelmi múltjához, vagy a keresztény hagyományokhoz, vagy valamely helyi relevanciával bíró egyéb jeles naphoz (pl. véradók napja) kötıdik. Az Önkormányzat hírei rovatban minden esetben az aktuális testületi ülések és a meghozott rendeletek vázlatos kivonatai találhatóak. A hivatali hírekben – mint az általánosan szokás – a város lakosságát érintı határidıkrıl, új eljárásokról, fejlesztésekrıl és egyéb a témába vágó aktualitásokról esik szó. A többi rovatban pedig a hírértékkel bíró egyéb események kapnak megjelenési helyet. Összegzésképpen elmondható, hogy a Kenderes Város Krónikája mind megjelenésében, mind tartalmában, mind szerkesztési elveit tekintve nagyban hasonlít a régió és az ország hasonló mérető településein megjelenı hasonló kiadványokhoz. Az írások homogén mivoltából jól látható, hogy a tényleges cikkírói feladatokat minden esetben ugyanaz a kisszámú ember végzi, míg a megjelenés szerénysége utal a kiadvány mögött álló csekély anyagi háttérre. Jellemzıje továbbá az újságnak, hogy csak elvétve találni benne olyan hirdetést, mely nem az önkormányzathoz, illetve nem az önkormányzat valamely intézményéhez kötıdik, tehát fizetett hirdetésnek minısül. Mindazonáltal úgy látjuk, hogy az újság az említett nehézségek ellenére is jó kiindulópontot jelent a város életének, valamint az önkormányzat döntésinek megismeréséhez. A város honlapja, mely a www.kenderes.hu címen érhetı el. A jelenlegi honlap a LEADER+ program keretében készült. Pozitívumként említhetı, hogy a site CMS háttéradatbázis kezelı szoftverre támaszkodik, így egyszerően és gyorsan, különösebb szaktudást nem igénylı módon frissíthetı, változtatható. További pozitívum, hogy a gyengén látók számára elérhetı a honlap speciális formátumban is, bár nem egyértelmő az elérési út. Jó gondolat, hogy a legfontosabb hírek és aktualitások klikkelés nélkül, rögtön a fıoldalon megtalálhatóak, igaz – teljesen feleslegesen - az évekkel ezelıtti hírek és aktualitások is megtalálhatóak ugyanitt. Mindezeken túl megállapítható, hogy a honlap szerkesztıi igyekeztek elérni a tartalmi teljességet, bár ez esetben talán a kevesebb több lett volna.

7

A honlap megjelenésében nem illeszkedik sem a fent bemutatott újsághoz, sem pedig a legtöbb önkormányzati kiadványhoz. A város címere, mely szinte minden esetben központi arculati elemnek tekinthetı nem található meg sem a honlap statikus részében, sem pedig a fıoldalon. A túlságosan nagy mennyiségő tartalom indukálta kis betőméret, valamint a nem teljesen megfelelı színválasztás nehezen olvashatóvá teszik a menüt. Ezt a zsúfoltságot és nehezen értelmezhetıséget tovább színesítik azon elemek – pl. Hasznos hírek – melyek megjelenésüket tekintve semmilyen rokonságot nem mutatnak a honlap többi részével, ezzel némiképpen kaotikus hangulatot teremtve. Navigáció szempontjából szintén igen nehezen használható a honlap. Idıbe telik, mire rájön a felhasználó, hogy a megkettızött menüstruktúrában mozogva, miképpen tudja elérni a számára releváns információt. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a vízszintes menüsávhoz képest a függılegesben új elemek is megjelennek. A menüstruktúrát és az oldal felépítését vizsgálva látható a fejlesztınek azon szándéka, hogy minden aloldal egy klikkeléssel elérhetı legyen bármelyik másik aloldalról (mindig látható és elérhetı a vízszintes és a függıleges menü), ugyanakkor ezzel, mintegy mellékhatásként az is együtt jár, hogy az ergonómia tervezés hiányosságaiból adódó kissé kaotikus helyzettel változatlanul, minden aloldalon meg kell küzdenie az érdeklıdınek. A honlap tartalmát illetıen elmondható, hogy az igyekszik teljes képet nyújtani a városról. Problémának látjuk ugyanakkor, hogy – bár az oldal sajátosságai, a CMS rendszer következtében azt lehetıvé tennék – az aktualitások, valamint az önkormányzat mőködésének átláthatósága érdekében folyamatosan frissítendı tartalmak (pl. önkormányzati rendeletek) csak nagyon nehezen, és egyáltalán nem egyértelmő úton érhetıek el. Példának okáért egy önkormányzati rendelet a Fıoldal -> Letöltések -> Rendeletek -> ”kikeresés” + még egy letöltés úton érhetıek el. Nehezíti a dolgot, hogy a rendeletet kizárólag annak címe alapján tudjuk csak kikeresni, ami sok esetben elég, néha azonban nem biztos, hogy egyértelmő mit is takar a cím. Összességében elmondható tehát, hogy bár a honlap törekszik a tartalmi teljesség elérésére, ezt oly módon teszi, hogy a lehetı legtöbb információt igyekszik az érdeklıdıkkel megosztani. Ennek viszont az a következménye, hogy a honlapra látogatók nagy valószínőséggel elvesznek a tömérdek információ között, és csak nehezen tudják megtalálni az ıket érdeklı dolgokat. A tartalmak vizsgálatának következtében elmondható továbbá, hogy a honlap inkább a külsı szemlélıdıket – tehát nem a lakosságot – igyekszik kiszolgálni azáltal, hogy teljes és részletes

8

betekintést enged a település történetébe, részletesen megismerteti a turisztikai látnivalókat, illetve segítséget nyújt a turisztikai célzatú Kenderesre látogatás megtervezéséhez. Erre természetesen lehet magyarázat, hogy a városban viszonylag alacsony az Internet penetráció, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy célszerő lenne a város polgárai szempontjából releváns tartalmak hangsúlyos kiemelése, valamint az elérhetı tartalom jelentıs csökkentése. Célszerő lenne továbbá a honlap alapos ergonómiai és grafikai átgondolása Kommunikációs hagyományok és szokások A település vezetıivel lefolytatott interjúk, valamint az elmúlt 12 hónap általunk és a városvezetık által relevánsnak, kommunikációs szempontból jelentısnek ítélt eseményeinek vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy bár a városvezetés kommunikációs szokásai bírnak bizonyos következetességgel, az adott események kommunikációjában igen sok az ad hoc elem. Ennek következtében nem mindig ismerhetı fel elsı azonnal, hogy amit látunk, amit a kezünkben tartunk az az önkormányzat, vagy annak valamely intézményének a kommunikációs anyaga. A városvezetés által fontosnak ítélt események, döntések, stb. kommunikációja az esetek 90%-ban az önkormányzati újságban valósul meg. Ezt egészítik még ki bizonyos megjelenések a város honlapján, illetve esetenként szórólapok kerül nyomtatásra, és hirdetmények kerülnek kifüggesztésre. Az újság – mint ahogy azt már feljebb jeleztük – abból a szempontból megfelelınek tőnik, hogy eljut minden háztartásba. Pozitív tényezıként értékeltük, hogy az egyes események az újságban legtöbb esetben nem cikk, hanem hirdetés formájában jelennek meg, ezzel segítvén a figyelemfelkeltést. A külön nyomtatott szórólapok szintén jó törekvést jeleznek, de azok jelentıs formai változatossága nem segít abban, hogy elsı látásra kiemelkedjenek a többi hasonló üzleti szóróanyag közül. Célszerőnek tartanánk ezen szórólapok formai egységesítését, de erre majd a jelen tanulmány késıbbi részeiben fogunk kitérni. Mindezeken túl - a városvezetéssel készült interjúk alapján - elmondható, hogy a városvezetés alapvetıen elégedett azzal a kommunikációs gyakorlattal, melyet jelenleg folytat, és a város vezetıi azt gondolják, hogy a település polgárai hozzá tudnak férni minden számukra szükséges információhoz.

9

Kommunikációs szempontból releváns intézményrendszer és humán infrastruktúra Az intézményrendszer beazonosítása elsıdlegesen adatlekérdezéses formában történt meg. Ennek során azonban nem csak arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen intézményei vannak az önkormányzatnak, hanem arra is, hogy miképpen látja a városvezetés ezek kommunikációs jelentısségét. A felmérés eredményei az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra: Intézmény Intézmény neve funkciója Polgármesteri közigazgatás és Hivatal egyebek Kenderesi Szakiskola, középiskolai Középiskola és oktatás Kollégium Apáczai Csere alapfokú János Általános oktatás Iskola Óvodai Egység

óvodai nevelés

vízközmő Kenderes Város üzemeltetés és Vízmő egyebek Területi szociális Gondozási ellátások Központ kulturális Mővelıdési Ház tevékenységek könyvtári és Városi Könyvtár internet szolgáltatás

Alkalmazottak száma

Intézményvezetı neve

159

Pádár Lászlóné

1

2

3

4

5

80

Pardi Sándor

1

2

3

4

5

Szőcs Pálné

1

2

3

4

5

26

Kuczeráné Sípos Judit

1

2

3

4

5

26

Süveges Lajos

1

2

3

4

5

10

Orvos Anetta Csilla

1

2

3

4

5

4

Ács Éva

1

2

3

4

5

3

Mikola Istvánné

1

2

3

4

5

41

Intézmény társadalmi jelentısége*

*Az intézmény társadalmi jelentısségét kommunikációs szempontból kérjük meghatározni aszerint, hogy milyen gyakorisággal és milyen széles körben kommunikál az intézmény, illetve annak dolgozói a lakossággal közvetlenül. Táblázat 1. – Önkormányzati fenntartású intézmények A fenti táblázatból szembetőnik, hogy a városvezetés a legnagyobb fontosságú intézménynek az Önkormányzatot tartja, míg az összes többi intézményt átlagos, közepes fontosságúként ítéli meg. Ez a szemlélet alapesetben tipikusnak mondható, mivel azt a mögöttes gondolkodásmódot tükrözi, mely szerint a fenntartón keresztül történı kommunikáció a legegyszerőbb, a legolcsóbb és a legjobban ellenırizhetı módja az intézmények kommunikációjának. Ez a hozzáállás egy

10

Kenderes mérető település esetében 80%-ban indokolható is, ugyanakkor bizonyos speciális szakértelmek, valamint a változatosság elvész általa. E részterületek beemelése érdekében, ugyanakkor a kommunikáció egységes mederben tartásának megırzése mellett, javasolni fogjuk egy olyan rendszer kialakítását, mely egységes formai és strukturális jellemzıkkel ruházza fel az intézmények önálló lakossági kommunikációját, ugyanakkor ellenırizhetı formában teret ad az egyes intézmények önálló kommunikációjának. Személyes interjúk és eredmények A lefolytatott személyes interjúk célja elsıdlegesen az volt, hogy képet alkothassunk az önkormányzat

vezetıségének

kommunikációs

felkészültségérıl,

az

önkormányzati

kommunikációhoz való hozzáállásukról, az önkormányzat kommunikáció szempontjából releváns humán erıforrásáról, valamint a vezetıség igényeirıl. Az interjúk alapesetben személyes kérdıíves formában történtek, teret adva a téma kérdıíven túli részterületeirıl való beszélgetéseknek is. A tervek szerint az interjúkban az interjúsorozatban az alábbi személyek vettek volna részt: •

Kommunikációs referens / igazgató / stb. (a helyi megnevezés szerint)

•

Polgármester

•

Önálló, a téma szempontjából releváns referatúrával rendelkezı alpolgármester / alpolgármesterek

•

Releváns szakbizottság elnöke (amennyiben mőködik ilyen az önkormányzatban)

•

Jegyzı / körjegyzı

•

A téma szempontjából relevanciával bíró saját fenntartású intézmény vezetıje

•

Az önkormányzat által mőködtetett helyi újság / tv / honlap fıszerkesztıje, igazgatója

Mivel azonban Kenderes városában nincs releváns, önálló referatúrával rendelkezı alpolgármester, nem mőködik kimondottan ebben a témában szakbizottság, a városvezetés szerint nincs olyan saját fenntartású intézmény a településen, melynek súlya megkívánná annak vezetıjének bevonását, így a jelen interjúkban a polgármester, a jegyzı képviseletében az aljegyzı, valamint az önkormányzat kommunikációs ügyit is koordináló vezetı fıtanácsos vett részt. Az interjúalanyokról elmondható, hogy meglepı nyitottsággal álltak hozzá a kérdésekhez, és átlag feletti érdeklıdést mutattak a téma tekintetében. Ennek következtében egy-egy interjú a tervezett idıtartamnál jelentısen tovább tartott, ugyanakkor számos, igen hasznos többletinformációval szolgált a késıbbi munka tekintetében. 11

A jelen interjúkat az alábbi kérdıív alapján készítettük el: 1) Vezetés véleményének megismerése (a kapott válaszokat az egyes válaszmezıkben jelezzük) Válaszadó neve Titulusa, beosztása

ELDÖNTENDİ – ALAPKÉRDÉSEK 1) Ön szerint jól mőködik-e jelenleg az önkormányzati kommunikáció? IGEN

1

NEM

2

2) Ön szerint az önkormányzat döntései eljutnak-e a lakossághoz? IGEN

1

NEM

0

Többnyire igen / részben

3) Ön szerint egy érdeklıdı polgár minden számára szükséges önkormányzati információt megtalál-e segítség nélkül? IGEN

2

NEM

1

4) Ön szerint hatékonyak-e azon kommunikációs eszközök, melyeket az önkormányzat használ? IGEN

2

NEM

1

5) Ön szerint elválik-e egymástól az önkormányzat és az önkormányzat által fenntartott intézmények kommunikációja? IGEN

3

NEM

0

6) Amennyiben igen, úgy Ön szerint jól mőködik-e az intézmények önálló kommunikációja? IGEN

3

NEM

0

7) Amennyiben nem, úgy Ön szükségét látja-e, hogy elváljon egymástól az önkormányzati és az intézményi kommunikáció? IGEN

0

NEM

0

8) Ön szerint az önkormányzat kommunikációjában elválik-e egymástól a politikai és a közigazgatási kommunikáció? IGEN

2

NEM

1

9) Ön szerint szükséges-e, hogy élesen elváljon egymástól a politikai és közigazgatási kommunikáció? IGEN

2

NEM

1 12

10) Ön szerint elégedett-e a lakosság az önkormányzat kommunikációjával? IGEN

2

NEM

1

11) Ön szerint igényelné-e a lakosság egy hatékonyabb tájékoztatási rendszer kiépítését, megvalósítását? IGEN

3

NEM

0

12) Ön szerint értékelné-e a lakosság egy hatékonyabb tájékoztatási rendszer kiépítését, megvalósítását? IGEN

3

NEM

0

13) Ön igényelné-e egy hatékonyabb tájékoztatási rendszer kiépítését, megvalósítását? IGEN

3

NEM

0

14) Ön szerint van-e értelme kommunikációra, tájékoztatásra további idıt, energiát és pénzt fordítani? (irányítási rendszer, visszacsatolási lehetıségek fejlesztése, eszközállomány fejlesztése, képzések, referatúrák) IGEN

3

NEM

0

15) Ön szerint megvalósítható-e az önkormányzat hivatalában egy kommunikációs irányítási rendszer? (hivatali fegyelem) IGEN

3

NEM

0

HUMÁN STRUKTÚRA 1) Van-e az önkormányzatban olyan személy, aki a kommunikációval foglalkozik? IGEN

1

NEM

2

2) Ha van, akkor ki az? NÉV BEOSZTÁS REFERATÚRA FELETTES

Pádár Lászlóné Jegyzı -

Turi János Fıtanácsos Jegyzı

3) Ha van, akkor létezik-e feladat- hatásköri leírás, ami szabályozza ezt a tevékenységét? IGEN

0

NEM

1

4) Ha van, akkor Ön elégedett-e a munkájával? 13

1

2

-1-

3

4

5

5) Ha nincs, akkor Ön szerint szükség lenne-e egy ilyen pozícióra, referatúrára? IGEN

3

NEM

0

6) Ha nincs, és létrejönne egy ilyen referatúra, akkor Ön szerint szükség lenne a feladat- hatásköri jegyzék kialakítására? IGEN

3

NEM

0

7) Ha nincs, akkor Ön szerint az alábbi tulajdonságok közül melyik a legfontosabb, mellyel a pozíciót betöltınek rendelkeznie kell (csak 1-et választhat!) SZAKIRÁNYÚ VÉGZETTSÉG SZAKMAI TAPASZTALAT SZAKMAI KAPCSOLATRENDSZER JÓ KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG AZ ÖNKORMÁNYZATI MŐKÖDÉS, A RENDSZER ISMERETE JÓ MEGJELENÉS TALPRAESETTSÉG ÖNÁLLÓ GONDOLATOK, ELKÉPZELÉSEK LÉTE

1 1

1

8) Amennyiben az egyes intézmények önállóan kommunikálnak, vagy nem, de szükséges lenne, hogy ezt tegyék, úgy Ön szerint célszerő lenne-e ha az intézményvezetıi és a kommunikátori pozíció elválna egymástól? IGEN

1

NEM

2

KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZRENDSZER 1) Van-e a településen önkormányzati kiadású újság? IGEN

3

NEM

0

2) Amennyiben igen, úgy a) Ön szerint milyen az adott lap színvonala? (általánosságban) 1

2

3

4

2

5

1

b) Ön szerint megfelelı-e a megjelenés gyakorisága? IGEN

3

NEM

0

14

c) Ön szerint mennyire informatív az újság? 1

2

3

4

2

5

1

d) Ön szerint eljut-e minden települési polgárhoz? IGEN

3

NEM

0

e) Ön szerint szeretik-e a lapot a település polgárai? IGEN

3

NEM

0

NEM

3

3) Van-e a településen helyi tv adó? IGEN

0

4) Amennyiben igen, úgy a) Ön szerint milyen az adott tv színvonala? (általánosságban) 1

2

3

4

5

4

5

b) Ön szerint megfelelı-e a megjelenés gyakorisága? IGEN

NEM

c) Ön szerint mennyire informatívak az adások? 1

2

3

d) Ön szerint az adás eljut-e minden települési polgárhoz? IGEN

NEM

e) Ön szerint szeretik-e a tv adót a település polgárai? IGEN

NEM

5) Van-e a településnek honlapja? IGEN

3

NEM

0

6) Amennyiben igen, úgy a) Ön szerint milyen az adott honlap színvonala? (általánosságban) 1

2

3

4

3

5

b) Ön szerint megfelelı-e a frissítés gyakorisága? IGEN

2

-1-

NEM 15

c) Ön szerint mennyire informatív a honlap? 1

2

3

4

3

5

d) Ön szerint a honlap eljut-e minden települési polgárhoz? IGEN

0

NEM

3

e) Ön szerint szeretik a honlapot a település polgárai? IGEN

3

NEM

0

ÜGYEKHEZ VALÓ HOZZÁÁLLÁS 1) Kérem sorolja fel egy átlagos év 5 legnagyobb horderejő önkormányzati döntését! 1 Költségvetés x 3 2 Iskolai beiratkozáshoz kapcsolódó döntések, fejlesztési döntések 3 Pályázatokhoz kapcsolódó döntések 4 Településfejlesztési kérdések 5 Közbiztonsággal kapcsolatos döntések 2) Kérem sorolja fel az idei év 3 legnagyobb horderejő önkormányzati döntését! 1 Költségvetés x 2

2

Hány elsı osztály induljon ısszel, önállóan gazdálkodó intézmények pénzügyi önállóságának megszüntetése

3 -

3) Ön szerint kommunikációs szempontból melyek a legjelentısebb ügyek az önkormányzat életében? (Éves bontás!) 1) 2) 3) 4)

Helyi adó ügyek, közbiztonság helyzetét befolyásoló döntések Közterület-használattal kapcsolatos ügyek, pénzügy/költségvetési kérdések Fejlesztési ügyek, közoktatási ügyek Környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek

16

4) Ön szerint idén kommunikációs szempontból mik voltak a legjelentısebb önkormányzati ügyek? 1) 1 vagy 2 elsı osztály induljon idén, költségvetés x 2 2) Igazgatócsere a középiskolában x 2, 1 vagy 2 osztály induljon-e 3) Város-rehabilitációs projekt indulása x 2

4/a) Mennyire volt elégedett ezen ügyek kommunikációjával?

1

2

3

4

5

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMLÉLET 1) Ön szerint mennyire fontosak egy sikeres szervezeti kommunikáció megvalósításához az alábbi tulajdonságok? Kérem osztályozza az egyes szervezeti tulajdonságokat az alábbiak szerint: 1 2 3 4 5

-

Egyáltalán nem fontos Átlag alatti fontossággal bír Átlagosan fontos (mint minden) Fontosabb az átlagnál Rendkívül fontos

1 İszinteség

1

2

3

1

4

2 Átláthatóság

1

2

3

1

4

3 Minıségi feladatvégzés

1

2

3

4 Nyitottság

1

2

5 Interaktivitás

1

6 Illeszkedı arculat/megjelenés

5

2

1

5

1

4

1

5

2

3

4

2

5

1

2

3

4

2

5

1

1

2

3

4

1

5

1

7 Megfelelı belsı kommunikáció

1

2

3

4

1

5

2

8 Tiszta feladatvégzési hierarchia

1

2

3

4

5

3

9 Mindezek látszata

1

2

3

4

5

2

1

1

17

Egyéb: 10

1

2

3

4

5

11

1

2

3

4

5

12

1

2

3

4

5

13

1

2

3

4

5

14

1

2

3

4

5

15

1

2

3

4

5

16

1

2

3

4

5

17

1

2

3

4

5

ÖN MIN VÁLTOZTATNA, HA VÁLTOZTATNA EGYÁLTALÁN? -

Helyi tv kiépítése Tudatosság erısítése 1 felelıs kommunikációs személy kijelölése, akár csatolt munkakörben belsı, szervezeti kommunikáció formális mederbe terelése

A személyes interjúk legfontosabb eredményeként elmondható, hogy az önkormányzat vezetısége alapvetıen azt gondolja, hogy a jelenleg mőködı tájékoztatási rendszer megfelelı. Ugyanakkor mind a válaszokból, mind az interjúk többi részébıl kiolvasható egy jelentıs bizonytalanság ezzel kapcsolatban. Az látható, hogy a válaszadók alapvetıen úgy érzik, hogy rendben mennek a dolgok, 18

de mivel nincs összehasonlítási alapjuk, nincs mérce, amihez mérve meg tudnák ítélni a rendszer teljesítményét, így bizonytalanok ebbéli véleményükben. Ebbıl a bizonytalanságból adódhat, hogy az elsı kérdésre, miszerint is szerintük általánosságban megfelelı-e az önkormányzat kommunikációja, többségben nemmel válaszoltak. Ezzel szemben érdekes eredmény, hogy abban egyetértenek, hogy a saját fenntartású intézmények és az önkormányzat kommunikációja elválik egymástól, s az intézményi kommunikáció vagy minden esetben, vagy az esetek többségében megfelelı. Ugyanakkor az interjún túli beszélgetésekbıl kiderült, hogy nem minden esetben tartják kívánatosnak ezt a szétválasztást, mivel egy közös kommunikáció szerintük erısebb és hatékonyabb lehetne. Abban viszont már megoszlanak a vélemények, hogy az önkormányzati kommunikációban elválike egymástól a közigazgatási kommunikáció és a politikai kommunikáció. Ennek megfelelıen abban is megoszlanak a vélemények, hogy szükséges-e e két szint éles elválasztása egymástól. Ennek a kérdésnek a tisztázása azért volt különösen fontos ezen interjúkban, mert a jelen szakértıi anyagban mindenképpen arra fogunk javaslatot tenni, hogy e két szint élesen különüljön el egymástól azért, hogy politikai széljárás hosszú távon se befolyásolja negatívan az önkormányzati kommunikációba vetett lakossági bizalmat. Továbbá szintén érdekes, hogy míg az önkormányzat vezetısége nem elégedett maradéktalanul a saját kommunikációs teljesítményével, addig az az általános vélekedés, hogy a lakosság viszont alapvetıen az. Ennek ellenére egyöntetően szükségét látják a tájékoztatási rendszer fejlesztésének, és szintén egyöntetően úgy vélik, hogy ezt a fejlesztési tevékenységet a lakosság is értékelné. Végül szintén egyöntető vélemény, hogy a tájékoztatási rendszer fejlesztésébe fektetett idı, energia és pénz egyáltalán nem felesleges, valamint hogy nem jelentene problémát, hogy ha egy új rendszer, új standardokat, új típusú feladatok, esetleg többletfeladatok elvégzését kívánná meg a hivataltól, illetve az intézményekben dolgozó köztisztviselıktıl. Mindezek alapján azt gondoljuk, hogy az önkormányzat vezetıség igényli egy olyan rendszer kiépítését, melyben rögzített referenciapontok segítségével meg tudja mérni saját kommunikációs tevékenységének hatásfokát, továbbá igényli egy olyan tartalmilag, formailag és strukturálisan egységes kommunikációs és tájékoztatási rendszer kialakítását, mely mederbe tereli a jelenleg kissé szerteágazó kommunikációs tevékenységet. 19

Az új struktúra kialakításának elsı lépéseként a késıbbiekben javasolni fogjuk, hogy jöjjön létre egy új pozíció a hivatalban, melynek betöltıje vagy teljes, vagy részmunkaidıs tevékenységként, irányítási jogosítványokkal, feladat- és hatásköri, vagy munkaköri leírással felel az önkormányzat kommunikációs tevékenységéért. Ennek a javaslatnak az elıkészítése okán kíváncsiak voltunk rá, hogy mi az önkormányzat vezetıségének véleménye a kérdésben. Abban mindannyian egyetértettek, hogy igazából jelenleg nincs olyan személy, akik felelne a lakosság tájékoztatásáért. Néhány alkalommal felmerült a jegyzıasszony, valamint a fıtanácsos úr neve, de csak mint olyan személyek, akik érintılegesen foglalkoznak a témával. Ugyanakkor abba teljes egyetértés mutatkozik, hogy szükség volna egy olyan személyre, aki kézben tartja a tájékoztatási kérdéseket. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy e pozíciónak a hatékony mőködése nagyban függ, egy megfelelıen kidolgozott feladat-, és hatásköri leírástól. Érdekes volt megvizsgálni továbbá, hogy az önkormányzat vezetısége szerint melyik az a legfontosabb tulajdonság, mellyel a létrehozandó pozíciót betöltı személynek rendelkeznie kell. Érdekes volt feltenni ezt a kérdést, azért, mert mindhárom válaszadó más-más választ adott. Ennek megfelelıen a kommunikációs referensnek jó kommunikációs képességekkel kell rendelkeznie, ismernie kell az önkormányzati rendszert, valamint az önkormányzatok belsı felépítését, mőködését, illetve képesnek kell lennie az önálló gondolat és véleményalkotásra, tehát legalább alapszinten kreatívnak kell lennie. Ez az információ a jelenlegi szakértıi munka azon stádiumában lesz érdekes, mikor megkíséreljük a vezetıséggel közösen megtalálni ezt a személyt. A kommunikációs eszköztár tekintetében megállapítható, hogy mind az újság, mind a honlap tekintetében alapvetıen olyan válaszok érkeztek, melyekbıl azt lehet kiolvasni, hogy a vezetıség alapvetıen elégedett ezen orgánumokkal, és azt gondolják, hogy a város polgárai is meg vannak elégedve azokkal. Ennek ellenére az interjún túli részek keretében érzékeltünk javítási, változtatási igényeket mind az újság, mind a site tekintetében. Egyedüli komoly problémaként talán azt említhetnénk, hogy a városvezetés információ szerint a honlap messze nem jut el minden háztartásba. Ennek oka a városban tapasztalható alacsony Internet penetráció. A külsı kommunikáció tartalmi egységesítését elıkészítendı kíváncsiak voltunk, hogy az önkormányzat vezetısége mit gondol az önkormányzatban felmerülı ügyekrıl, ügycsoportokról. 20

Ennek célja az volt, hogy megtudjuk szerintük melyek a legfajsúlyosabb általános ügyek, s melyek, milyen típusúak azok az ügyek, amik képesek idılegesen belépni az igazán fontos általános ügyek táborába, néha kis idıre háttérbe szorítva azokat. Az általános ügyek közül a vezetıség szerint vitathatatlanul a legnagyobb fontosságú a költségvetés. Ezt követik az iskolai beiratkozáshoz kapcsolódó döntések, valamint a fejlesztési kérdések. A harmadik helyre a pályázatokhoz kapcsolódó döntések érkeztek meg. Kisebb fontosságú ügyként, de említésre kerültek még a közbiztonsággal kapcsolatos kérdések. Nem meglepı, hogy az idei év három legfontosabb döntése között találjuk a költségvetést (természetesen elsı helyen), valamint a beiskolázási kérdések témakörébe tartozó azon problémát, hogy hány elsı osztályt indítson idén az iskola. Felkerült még a listára – igaz mindösszesen egy említéssel -, egyes önálló szervek gazdasági önállóságának megszüntetése. Igen érdekesnek találtuk, hogy azon kérdésre amely a kommunikációs szempontból legfontosabb típusdöntéseket, valamint az idei év legjelentısebb ilyen ügyeitt firtatta, teljesen más választ kaptunk, mint az elızıre. Ezek szerint az idáltipikusan létezı, minden évben elıkerülı, kommunikáció szempontjából fontos kérdések a következek •

Helyi adó ügyek, közbiztonság helyzetét befolyásoló döntések

•

Közterület-használattal kapcsolatos ügyek, pénzügy/költségvetési kérdések

•

Fejlesztési ügyek, közoktatási ügyek

•

Környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek

Ezzel szemben az idei év konkrét kommunikációs problémái csak részben érintik az alapdöntések körét. Az idei év legfontosabb ügyei eszerint a következık voltak: •

1 vagy 2 elsı osztály induljon idén, költségvetés x 2

•

Igazgatócsere a középiskolában x 2, 1 vagy 2 osztály induljon-e

•

Város-rehabilitációs projekt indulása x 2

A kommunikációs ügyeket boncolgató kérdésekre adott válaszokból és háttérbeszélgetésekbıl kitőnik, hogy az önkormányzat vezetısége bizonytalan abban a kérdésben, hogy vajon azok az 21

ügyek-e a fontosabbak, melyek az önkormányzat normál mőködésébıl adódóan képzıdnek, és szerintük nagy jelentısséggel bírnak a város polgárai számára, vagy azok-e a fontosabbak, amiket tılük függetlenül fontosként kezel a közvélemény. Látható, hogy alapesetben meg van rá az igény, hogy kommunikáció és tájékoztatás ügyében az önkormányzat minden esetben indítékban maradjon, tehát proaktív szerepet töltsön be. Ugyanakkor azokat az ügyek, melyekben az önkormányzat hatásba kerül, alapvetıen deffenzív nézıpontból kezelik, és nem ritkán láthatóan kissé meg is ijednek azoktól. Érdekes, hogy az érezhetı zavartság és bizonytalanság ellenére a válaszadók szerint az önkormányzat minden az utóbbi idıben felmerült és fontosnak ítélt kérdés megfelelıen, vagy tökéletesen kezelt. Ebbıl következıen a jelen szakértıi tevékenység keretében fontosnak látjuk, hogy élesen megkülönböztessük a normál tájékoztatási kérdéseket a válságkommunikációs kérdésektıl, hogy láthatóvá váljon Kenderes város vezetése számára, hogy azon ügyek nagy többsége, melyek az önkormányzat alapvetı szándékával ellentétesen kommunikációs hullámokat vetnek, nem tartoznak alapvetıen a válsághelyzetek közé, tehát azok kommunikációs kezelése ugyanúgy napi rutin részét kell képezze. E cél megvalósítása érdekében a késıbbiekben csokorba szedjük az alap kommunikációs és tájékoztatási ügyeket, valamint körülhatároljuk azon ügy és esetcsoportokat, melyek bár a vezetıség szándékán kívül, de idırıl idıre megjelennek, és kezelést igényelnek. Az utolsó nagyobb vizsgált kérdéskörben arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek szerint melyek azok a szervezeti tulajdonságok, amik hitelessé teszik az adott szervezet kommunikációját. Miután sejthetı volt, hogy erre a kérdésre a megkérdezettek milyen válaszokat fognak adni, így azt a módszert választottuk, hogy elıre megadtunk számos válaszlehetıséget, és arra kérdeztünk rá, hogy az adott, általunk megnevezett tulajdonság a válaszadó szerint mennyire fontos, mennyire jelentıs a kérdés tekintetében. E kérdéskör tisztázásának célja – részünkrıl történı információgyőjtésen túl – az volt, hogy ráébressze az önkormányzat vezetıségét arra a tényre, hogy a legjobb tájékoztatási rendszer, a legjobb kommunikáció sem ér már középtávon sem semmit, amennyiben nincs mögötte valós tartalom. Mindazonáltal érdekes eredménynek tekinthetı, hogy vezetıségi szinten kizárólag a tiszta feladatvégzési hierarchiát ítélték egyöntetően rendkívüli fontosságúnak. Ezen túl nagy fontossággal bír véleményük szerint a minıségi feladatvégzés, a nyitottság, az interaktivitás, a megfelelı belsı kommunikáció, valamint a rendbenlét látszat. Kisebb fontosságúnak ítélték ugyanakkor az ıszinteséget, az átláthatóságot, valamint a megfelelı arculati és egyéb megjelenést. Mindebbıl az 22

látszik számunkra, hogy a jelen szakértıi tevékenység részét kell képezze az önkormányzat azon saját szervezeti értékeinek feltárása, melyekre alapozva megteremthetı a szervezeti szinten biztos, magabiztos alapokon álló tájékoztatási rendszer belsı környezete. Az interjú zárásaként az interjúalanyoknak feltettük még azt a kérdést, hogy ık személy szerint min változtatnának szívesen az önkormányzat kommunikációja tekintetében. Az erre kapott válaszok igen meglepıek voltak. Egyfelıl láthatóvá vált, hogy szívesen bıvítenék a kommunikációs eszközrendszert, ugyanakkor – nyilván az önkormányzat erıforrásaival való tisztában lét következtében – fıként olyan területek kerültek említésre, melyek javítása elsısorban szellemei, másodsorban pedig strukturális, és nem anyagi erıforrások allokálását követelik meg. A válaszokból kitőnt az is, hogy a siker kulcsát többségében abban látják, hogy legyen egy olyan személy, aki mind szakértelmével, mind pozíciójából adódó lehetıségekkel képes kézben tartani a kommunikációs ügymenetet. Ezzel nyilván együtt kell járjon a kommunikációs tudatosság erısítése, erısödése, amit szintén elérendı célként határoztak meg. Ugyanakkor a legérdekesebb válasznak azt tartottuk, mely a külsı kommunikáció sikerét alapvetıen a belsı kommunikáció erısítésében, formalizálásában látja. Ennek oka a késıbbiekben kerül komolyabb kifejtésre, mivel – meglátásunk szerint – a belsı kommunikáció minısége egy Kenderes mérető településen a nagyobb településekhez képest jóval komolyabb jelentısséggel bír.

Külsı kommunikáció tartalmi egységesítése A jelen fejezet célja, hogy meghatározza az egyes kommunikációs szempontból releváns ügycsoportokat, valamint javaslatot tegyen egy egységes kommunikációs rendszer kialakítására, melyben minden elkülöníthetı ügycsoportnak megvan a kommunikációs felelıse, illetve az a kommunikációs metodika, melyet alkalmazva a leghatékonyabban lehet az arra érdemes információkat eljuttatni a lakossághoz. A tanulmány jelen fejezetéhez felhasználásra kerülnek az önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzata (a továbbiakban SZMSZ), valamint a személyes interjúk és felmérések alapján megszerzett információk. Ugyanakkor szeretnénk leszögezni, hogy a jelen fejezet – a tanulmány többi részéhez hasonlóan – kommunikációs és tájékoztatási szempontból vizsgálja az egyes ügycsoportokat, tehát azok tematizálásánál esetenként elszakad a meglévı hivatali és a bizottsági struktúráktól.

23

Továbbá lényeges kiindulási pontja a jelen fejezetnek, hogy nem a az elmúlt idıszakban tényszerően létezı/létezett ügyeket vizsgálja, hanem megkísérel felállítani egy olyan ideáltipikus ügystruktúrát, amely alkalmas arra, hogy a lehetı legtöbb kommunikációs szempontból releváns esetet magába foglalja. Ennek következtében egy olyan struktúra jön létre, amely a jövıben bármikor elıvehetı, és annak alapján eldönthetı, hogy az adott ügy kommunikáció szempontból releváns-e,

és

amennyiben

igen,

úgy

egyszerően

behelyezhetı

az

általunk

javasolt

üzenet/eszköz/felelıs modellbe. Végül szükséges elöljáróban leszögezni, hogy Kenderes egy klasszikus mezıvárosias jellegő alföldi kisváros. A lakosságszám, illetve a fenntartott intézmények számának és méretének szempontjából alapvetıen nem lenne indokolt azt feltételezni, hogy a településen önálló kommunikációs és PR referens tevékenykedik. Ugyanakkor – mint az a fenti kérdıívbıl is kiderül – a hivatalvezetés elképzelése alapján nem is egy kommunikációs vezetıje van a településnek, hanem kettı. Ebbıl azt a következtetést vontuk le, hogy valójában, bár a településvezetés igyekszik érzékelni a téma fontosságát, valójában nincs koherens állásponton a tekintetben, hogy mit is csinál egy kommunikációs referens, valamint azt a következtetést, hogy ebbıl adódóan valójában nincs kommunikációs referens. Ugyanakkor a jelen fejezetben, valamint a tanulmány többi részében javasolt intézkedések bevezetésében, mőködtetésében, ellenırzésében és további fejlesztésében mindenképpen számítanunk kell nem csak a polgármester és a hivatalvezetés, hanem a kommunikációs vezetı segítségére is. Ennek okán ehelyütt kívánunk javaslatot tenni egy kommunikációs, vagy PR referens megnevezésére, valamint egy a pozícióhoz, illetve a feladatkörhöz kapcsolódó munkaköri leírás elkészítésére, melynek elemeire a késıbbiekben kívánunk javaslatot tenni. Kommunikációs ügycsoportok lehetséges meghatározásai, elkülönítései Az alábbi alfejezetben azt kívánjuk megvizsgálni, hogy az önkormányzati ügycsoportoknak milyen ideáltipikus elkülönítései lehetnek. Ezek célszerően a következık: 1) Elkülönítés az ügyek természete szerint: a. Képviselı testületi és bizottsági döntésekkel kapcsolatos ügyek b. Döntések elıkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos és egyéb hivatali ügyek c. Saját fenntartású intézményekkel kapcsolatos ügyek d. Egyéb ügyek 24

2) Elkülönítés az ügygazda szerint: a. Képviselı testületi és bizottsági döntésekkel kapcsolatos ügyek b. A jegyzı kompetenciájába tartozó hivatali ügyek c. A polgármester kompetenciájába tartozó hivatali és egyéb ügyek d. Intézményvezetık kompetenciájába tartozó ügyek 3) Elkülönítés a kommunikáció fajtája szerint: a. Tervezett kommunikációs ügyek b. Nem tervezett, de a tervezett kommunikációs irányvonalba illeszthetı ügyek c. Nem tervezett, és az irányvonalban nem illeszthetı ügyek (válságkommunikáció) 4) Elkülönítés a kommunikációs tartalom súlya szerint: a. A munkavégzés szempontjából lényeges belsı kommunikációs ügyek b. Egy bizonyos, jól körülhatárolható célcsoportot érintı ügyek c. Több célcsoport érdeklıdésére is számot tartó ügyek d. Közérdeklıdésre számot tartó ügyek 5) Elkülönítés a kommunikátor személye szerint: a. Vezetı beosztású személy b. Nem vezetı beosztású személy Kommunikációs ügycsoportok általunk javasol meghatározása: Miután a jelen tanulmánynak célja egy olyan rendszer felépítése, amely a késıbbiekben mindenféle további magyarázat és betanítás nélkül, egyszerően felhasználható, így az általunk javasolt ügycsoport-elkülönítés nem a teljességet tőzi ki célul, hanem azt, hogy általánosságban a lehetı legtöbb ügyet lefedje és elısegítse annak egyszerő elhelyezését a felállított struktúrában. Ennek alapján javasoljuk az ügyek, az ügycsoportok alábbi elkülönítését: 1) Belsı kommunikációt érintı ügyek: a. Vezetı beosztású személy kommunikációs aktori közremőködését igénylı ügyek b. Vezetı beosztású személy közremőködését nem érintı ügyek 2) Külsı kommunikációt érintı ügyek részhalmazai: 25

1) Ügygazda szerint a. Vezetı beosztású személy kommunikációs aktori közremőködését igénylı ügyek b. Vezetı beosztású személy közremőködését nem érintı ügyek 2) A kommunikáció fajtája szerint a. Tervezett kommunikációs ügyek b. Nem tervezett, de a tervezett kommunikációs irányvonalba illeszthetı ügyek c. Nem tervezett, és az irányvonalban nem illeszthetı ügyek (válságkommunikáció) 3) Kommunikációs tartalom szerint a. Kisebb súlyú ügyek (nem tartanak számot közérdeklıdésre) b. Jelentısebb súlyú ügyek (közérdeklıdésre tartanak számot) A fenti részhalmazok egymáshoz viszonyított, relatív elhelyezkedése az önkormányzati kommunikációban:

BELSİ

Tervezett

Vezetı

Jelentıs Nem jelentıs

Vezetı

Jelentıs Nem jelentıs

Nem vezetı

Jelentıs Nem jelentıs

Nem vezetı

Jelentıs Nem jelentıs

KÜLSİ Nem tervezett, de illeszthetı Jelentıs Vezetı Nem jelentıs Nem vezetı

Jelentıs Nem jelentıs

Válság Vezetı

Jelentıs Nem jelentıs -

-

-

Definíciók a fenti táblázathoz kapcsolódóan 1) Belsı kommunikáció – minden olyan kommunikáció, melynek nem célja a lakosság és a közvélemény tájékoztatása 2) Külsı kommunikáció – minden olyan kommunikáció, melynek célja a lakosság és a közvélemény tájékoztatása 3) Tervezett kommunikációs ügy – az elkészült kommunikációs tervben nevesített ügyek csoportja, valamint az önkormányzat mőködésébıl eredı rutinszerő kommunikációval kísért ügyek csoportja 4) Nem tervezett, de illeszthetı kommunikációs ügy – minden olyan ügy, amely bár nem tervezett, de beleillik az önkormányzat normál kommunikációs ügyeinek sorába 5) Válságkommunikációs ügy – egy olyan hirtelen bekövetkezı, elıre nem látható helyzet indukálta ügy, amely akár külsı, akár belsı okok miatt veszélyezteti az önkormányzat, vagy annak valamely intézményének mőködését, illetve negatívan befolyásolja, vagy befolyásolhatja

a település

polgárainak életét 26

6) Vezetı – polgármester, jegyzı, intézményvezetı 7) Nem vezetı – minden egyéb hivatali, illetve intézményi dolgozó 8) Jelentıs ügy – legalább egy jól elkülöníthetı célcsoportot meg lehet határozni, illetve valamely nevesíthetı önkormányzati, vagy társadalmi érdek főzıdik az adott ügy kommunikálásához 9) Nem jelentıs ügy – minden olyan ügy, amely nem tartozik a jelentıs ügyek csoportjába 10) Ügygazda – Az adott kommunikációért felelıs személy 11) Szakértı – Az adott kommunikációban az ügygazda munkáját segítı egyéb szereplı Az adott ügy fenti táblázatba illesztésének lépései 1) Annak megítélése, hogy az adott ügy külsı, vagy belsı kommunikációs körbe tartozik-e. 2) A fenti definíciók alapján annak eldöntése, hogy jelentıs-e az adott ügy, vagy sem. 3) Annak eldöntése, hogy ki legyen az ügygazda (vezet/nem vezetı), illetve kellenek-e szakértık. A fenti táblázatba illesztés folyamatának végén láthatóvá válik, hogy az adott ügynek konkrétan ki lesz a felelıse. Példa Ügy: Az önkormányzatot megbírságolta a vonatkozó hatóság azért mert az önkormányzat által mőködtetett szennyvíztisztító telep nem felel meg a hatályos környezetvédelmi elıírásoknak. Eldöntendı kérdések. 1) Külsı/belsı – Alapvetıen külsı, mivel a település pénzét, s ezen keresztül a település polgárainak pénzét érinti. 2) Jelentıs/nem jelentıs – Jelentıs mivel pénzveszteséggel jár az önkormányzat számára, jelentıs mivel az önkormányzat éppen egy csatornázási projekten dolgozik, melynek része a szennyvíztelep korszerősítése, és jelentıs, mivel az említett projekt sikeréhez elengedhetetlen a lakosság támogatása. 3) Vezetı/nem vezetı – Mindenképpen vezetı, mivel az önkormányzat vezetıi felelısek az önkormányzat jogszabályszerő mőködéséért, vezetı, mivel a jelen kommunikációt fel kívánja használni alapján az önkormányzat küszöbön álló csatornázási projekta társadalmi elfogadottságának Mindezek a jelen ügya kommunikációjában az ügygazda polgármester (mivel alapvetı erısítése érdekében. fontosságú az adott ügy kihasználása az említett projekt szempontjából). Továbbá szakértıként be kell vonni a jegyzıt (mivel alapvetı jogi vetületei vannak az ügynek), valamint a szennyvíztelep igazgatóját (szakmai rálátás és hitelesség okán).

27

Végsı soron tehát azt javasoljuk, hogy az egyes önkormányzati ügycsoportokat az ügygazda+szakértık személye alapján különítsük el és határozzuk meg. Potenciális ügygazda feladatai 1) Kommunikációs igény felmerülésének érzékelése 2) Annak eldöntése, hogy az adott igény mögött húzódó ügy saját hatáskörben megvalósítandó kommunikációt indukál-e, vagy azt át kell-e adni egy másik potenciális ügygazdának 3) Annak az eldöntése, hogy az adott ügy kommunikációjába be kell-e vonni szakértıt, vagy egyéb szereplıt 4) Az üzenet, és célcsoport/ok meghatározása 5) Aktív részvétel a kommunikáció megvalósításában (pl. nyilatkozat, rendelkezésre állás, stb.) 6) A teljes megvalósuló kommunikációs folyamatos ellenırzése, kézben tartása 7) Tapasztalatok értékelése, azok megosztása a többi potenciális és egy szinten lévı ügygazdával Kommunikációs metodika meghatározása A jelen részfejezetben a kommunikációs folyamat lépéseit kívánjuk meghatározni. Ennek oka, hogy célunk a kommunikációs ügykezelés érthetı és átlátható mederbe terelése, az ad hoc elemek mind erısebb kiküszöbölése. Az elızıek után azért tartjuk szükségesnek megkülönböztetni a kommunikációs folyamat egyes lépéseit, mert azok nem minden esetben korrelálnak az ügygazda feladataival. Ennek keretében az általunk javasolt menetrend a következı: 1) Kommunikációs igény felismerése 2) A kommunikálandó tartalom megvizsgálása 3) A kommunikációs ügygazdák, valamint egyéb szereplık (pl. szakértık) kijelölése 4) A kommunikálandó üzenet meghatározása 5) Célcsoport/ok kijelölése 6) A használni kívánt kommunikációs eszközök és csatornák kijelölése 7) A meghatározott üzenet médiumhoz igazítása 8) Kommunikáció megvalósítása 9) Folyamatellenırzés 10) Visszacsatolás 11) Tapasztalatok levonása

28

Példa Ügy: Az önkormányzatot megbírságolta a vonatkozó hatóság azért mert az önkormányzat által mőködtetett szennyvíztisztító telep nem felel meg a hatályos környezetvédelmi elıírásoknak. 1) Kommunikációs igény felismerése Egy képviselı nyílt ülésen meginterpellálja a polgármestert az adott ügyben. Az interpelláció okán sajtócikk készül, mely az ügyet részleteibe menıen taglalja. 2) A kommunikálandó tartalom megvizsgálása Annak eldöntése, hogy az adott szakmai válaszon túl (melynek megírásában közremőködnek a kijelölendı szakértık) rejt-e még a téma önmagában egyéb potenciálokat. Itt például annak felismerése, hogy az ügyet igen jól lehet használni a csatornázási projekt iránti társadalmi elkötelezettség erısítésére. 3) A kommunikációs ügygazdák, valamint egyéb szereplık (pl. szakértık) kijelölése Jelen esetben szakértıként a jegyzınek, valamint a szennyvíztelep igazgatójának a bevonása indokolt 4) A kommunikálandó üzenet meghatározása Üzenetek: 1) Annak megállapítása, hogy a bírság jogos-e; 2) Annak megállapítása, hogy a jelen helyzet nem valakinek (pl. létesítményigazgató) a hibájából állt elı; 3) Annak megállapítása, hogy az önkormányzat kényszerbıl sérti meg a vonatkozó jogszabályokat, mivel nem állnak/álltak rendelkezésre olyan források a településen, melybıl meg lehetett volna valósítani a létesítmény korszerősítését; 4) Ugyanakkor a környezetvédelem mindannyiunk közös ügye, így az önkormányzat évek óta próbál mindent megtenni a probléma orvoslása érdekében; 5) A megoldás jegyében jelenleg pályázat elıkészítése folyik. 5) Célcsoport/ok kijelölése 1) Elsıdleges célcsoport – a meglévı csatornahálózatra már rákötött települési polgárok, mivel az ı kommunális adójukat és szennyvízdíjukat érinti elsıdlegesen a bírság, illetve minden olyan helyi polgár, aki jelenleg még nem csatlakozott rá a már meglévı csatornára, mivel az általuk befizetett szennyvízdíj nagymértékben hiányzik a rendszerbıl; 2) Másodlagos célcsoport – minden olyan helyi polgár, aki azért nem csatlakozott rá még a csatornahálózatra, mert eddig nem volt az elérhetı nála, de a mostani projekt végeztével az lesz.

29

6) A használni kívánt kommunikációs eszközök és csatornák kijelölése A jelen kommunikációs folyamathoz elsıdlegesen a helyi újságot, illetve az önkormányzat honlapját kívánjuk felhasználni. 7) A meghatározott üzenet médiumhoz igazítása A fenti üzeneteket interjúk formájában kívánjuk megjelentetni a helyi lapban, így szükséges az interjúk elkészítése a polgármesterrel, a jegyzıvel, valamint a létesítményigazgatóval. A honlapon pedig cikk formájában kívánjuk megjelentetni az adott hírt, melyhez kapcsolódóan felmérést is kívánunk készíteni arról, hogy az adott cikket olvasó polgároknál van-e bekötött csatorna, ha nincs, akkor miért nincs, illetve hogy ha nincs, akkor tervezik-e a háztartásuk rákötését a rendszerre. 8) Kommunikáció megvalósítása Interjúk, cikkek, felmérések közlése. 9) Folyamatellenırzés Idıben és megfelelı tartalommal megjelennek-e a kívánt anyagok a kívánt helyen. 10) Visszacsatolás Közvélemény-kutatás eredményeinek, valamint egyéb forrásból származó lakossági vélemények vizsgálata. 11) Tapasztalatok levonása Az ügygazda és a szakértık közösen értékelik a kommunikációs folyamatot, illetve eldöntik, hogy a kapott eredményeket, illetve a szerzett tapasztalatokat megosztják-e más potenciális ügygazdákkal és szakértıkkel.

Kommunikációs/PR referens Mint azt korábban már több helyen jeleztük szükségét látjuk egy kommunikációs és PR referens munkakör létrehozásának. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy az önkormányzat anyagi lehetıségei nem feltétlenül engedik meg egy új státusz megalkotását, ezért elképzelhetınek tartjuk, hogy a pozíciót úgymond csatolt munkakörben egy már meglévı státusz betöltıjére szignálják. Mindezzel együtt létrehoztunk egy munkaköri leírást, mely iránymutató jelleggel bír a pozíció betöltésének tekintetében.

30

KOMMUNIKÁCIÓS ÉS PR REFERENS MUNKAKÖRI LEÍRÁS (MINTA) Általános elıírások: A hivatalon belüli szervezeti egység:

Polgármesteri titkárság

A munkakör megnevezése:

Kommunikációs és PR referens

A munkakört betöltı neve:

…………………………….…

A munkáltatói jogok gyakorlója:

… jegyzı

Közvetlen felettese:

… polgármester

Helyettesíti:

… alpolgármester

Munkakör célja: A hivatalvezetı és polgármester által meghatározottak szerint irányítja és felügyeli az önkormányzat kommunikációs folyamatait. Ennek keretében kiemelt fontossággal kezeli az önkormányzati döntések lehetı legszélesebb körő nyilvánosságának biztosítását.

Munkaköri feladatok: Ellátja a hivatalvezetı és a polgármester által kijelölt kommunikációs és PR irányítási feladatokat, valamint szakmailag irányítja és ellenırzi az önkormányzat fenntartásában mőködı médiumok mőködését. Ennek keretében: 1) Felelıs személyként vezeti az önkormányzat közép és hosszú távú kommunikációs stratégiájának megalkotását, valamint a stratégia képviselı testületi döntésre való elıkészítésében. 2) Felelıs személyként vezeti az éves idıtartamú stratégiai és taktikai kommunikációs tervezés 31

folyamatát, valamint közremőködik a tervek testületi döntésre való elıkészítésében. 3) Felelıs személyként közremőködik az önkormányzat éves rendezvénytervének összeállításában, valamint a terv képviselı testületi döntésre való elıkészítésében. 4) Felelıs személyként irányítja és ellenırzi a kommunikációs tervekben foglaltak megvalósítását. 5) Felelıs személyként tartalmilag szerkeszti és moderálja a település honlapját, különös tekintettel az önkormányzati döntések nyilvánossá tételére. 6) Felelıs személyként irányítja és szervezi az önkormányzat sajtó és médiakapcsolatait. 7) Felelıs személyként létrehoz és fenntart egy média protokoll listát. 8) Felelıs személyként közremőködik az önkormányzat sajtóanyagainak, közleményeinek elkészítésében és azok kiküldésében. 9) Felelıs személyként közremőködik minden egyéb olyan – elıre nem látható – önkormányzati ügyben mely kommunikációs relevanciával bír. Munkáját, feladatát számítógép segítségével (képernyıs eszköz használatával) végzi el, de munkaköre nem minısül képernyıs munkavégzésnek. 49/1999. (BK.1.) BM. utasítás. Munkaköri specifikáció: A munkakör ellátásához szükséges képesítés: felsıfokú szakirányú végzettség. A munkaköri leírás hatálya: A munkaköri feladatok meghatározása az aláírás napján lép hatályba, meghatározatlan idıre szól és akkor veszti érvényét, ha •

a hivatal egészét, vagy a szervezeti egység szervezetét érintı változás

•

beosztásbeli vagy munkaköri változás következik be 32

•

vagy a munkaviszony megszőnik.

A munkaköri leírás módosítását mind a referens, mind a munkáltató kezdeményezheti. A módosítás az írásba foglalás – és aláírás napján lép hatályba és a korábbi munkaköri leírás ezzel hatályát veszti. A munkaköri leírás kidolgozója: … hivatalvezetı A munkaköri leírás kiadója: … hivatalvezetı Kenderes, 2010. április 01.

…………………………… hivatalvezetı

…………………………… polgármester

A munkaköri leírásban írottakat tudomásul veszem, az abban foglaltak végrehajtását kötelezınek ismerem el. A munkaköri leírás egy példányát átvettem. Kenderes 2010. …. …. …………………………… kommunikációs és PR referens

Tanulékony tervezési rendszer kialakítása E munkafázisban javaslatot kívánunk tenni a rendszeres kommunikációs tervezés bevezetésére. Ennek keretében az önkormányzat téma szempontjából releváns vezetıivel és szakembereivel közösen ki kívánunk alakítani egy alap tervezési struktúrát, amely folyamatában is képes az új elemek befogadására. A tervezési rendszer kialakítása során el kívánunk készíteni egy alap éves kommunikációs tervet, melyet mintaként használva az önkormányzat a jövıben évrıl-évre képessé válhat önállóan lebonyolítani e tervezési folyamatot. A jelen munkafázis célja tehát egy olyan tervezési standard kialakítása, mely maximálisan képes tolerálni az önkormányzat változó igényeit, illetve képes alkalmazkodni az idırıl-idıre felmerülı új helyzetek sokaságához. 33

A kommunikációs tervezés, mint tevékenység alapvetıen azon gazdasági szereplık sajátja, melyek már elérték az a szintet, hogy képesek tevékenységüket, bevételeiket, céljaikat és elképzeléseiket relevánsan legalább egy évre elıre meghatározni. Ugyanakkor az önkormányzati világban a mai napig nem szentelnek túl nagy e tevékenységnek. Ennek oka, hogy – tapasztalatunk szerint - az önkormányzati vezetık szinte 100%-ban úgy gondolják, hogy éves terveiket, elképzeléseiket a költségvetési rendelet tartalmazza. Ez bizonyos szempontból igaz, ugyanakkor a települési polgároktól reálisan nem várható el az, hogy maguktól érdeklıdjenek az önkormányzat rendeletei iránt, pontosabban, hogy azokat abban az esetben is elolvassák, ha a bennük foglaltak nem keletkeztetnek konkrét tevékenységet számukra. Továbbá nem várható el a polgároktól az sem, hogy még ha el is olvassák az adott rendelet (jelen esetben a költségvetést) azt megértsék, és képesek legyenek átlátni az önkormányzat adott évre megfogalmazott terveit, céljait és elképzeléseit. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy szükséges az adott célok, tervek és változások folyamatos kommunikációja. A fent vázolt probléma egyik lehetséges megoldása, ha az önkormányzat évrıl-évre a kulcsfontosságú rendeleteit nem egy az egyben teszi nyilvánossá, hanem némi magyarázatot is főz azokhoz a könnyebb megértés érdekében. Ugyanakkor mi nem ennek a megoldásnak a bevezetését kívánjuk javasolni, hanem egy ennél összetettebb megoldásét, melynek lényege, hogy alapvetésként fogalmazza meg a kommunikációs tevékenység, a kommunikációs folyamat hatékonyságát. A hatékonyság kérdésére ugyanakkor nem adható kimondottan egzakt válasz. Bár nagy számban léteznek módszerek, melyekkel elméletileg mérhetı egy kommunikációs folyamat sikere, de ezek a módszerek csak igen nagy anyagi ráfordítás mellett képesek legalább erısen közelítı eredményeket adni. (E problémára a késıbbiekben még visszatérünk.) Ennek okán mi inkább a tényleges kommunikációt megelızı lépésekre helyeznénk a hangsúlyt, mivel azt gondoljuk, hogy a folyamat hatékonyságát akképpen lehet növelni, ha megfelelıen megtervezzük, hogy miért, kinek, mit, hogyan és mikor szeretnénk kommunikálni. Az általunk bevezetni javasolt éves tervezési eljárás tulajdonképpen nem is szól másról, mint a fenti kérdések megválaszolásáról legalább egy évre elıre. E folyamat elsı lépéseként el kívánjuk helyezni a fenti kérdéseket a kommunikációs tervezés metodikájában.

34

Miért? E kérdés megválaszolása annak letisztázása végett releváns, hogy lássuk miért is van szükség az adott tartalom lakossági kommunikációjára. Az e kérdésre adott válaszok alapvetıen 4 csoportba sorolhatóak: 1) Azért szükséges a kommunikáció, mert az adott tartalom közvetlenül befolyásolja a településen élık életviszonyait, tehát valamely kötelezettséget keletkeztet számukra, amihez a késıbbiekben tartaniuk kell magukat. 2) Azért szükséges a kommunikáció, mert az adott döntés, elképzelés, akció, stb. sikeres megvalósulásához szükséges, vagy azt nagyban segíti a lakosság támogatása. 3) Azért szükséges a kommunikáció, mert az önkormányzat egy adott ügyben esetleg meg szeretné ismerni a lakosság, vagy a döntés által közvetlenül érintettek véleményét, elképzeléseit, stb. 4)Azért szükséges a kommunikáció, mert az önkormányzat mőködésének, döntésinek, terveinek, stb. átláthatóságát szeretnék a településvezetık biztosítani. Kinek? E kérdés megválaszolása a kommunikációs szakzsargon szerint a célcsoportok kijelölését jelenti. A célcsoportba pedig – lényegében - azok a magán és jogi személyek tartoznak, akikhez kommunikációs úton el kívánjuk juttatni az üzeneteinket. A célcsoport sajátja, hogy annak a tagjai valamely attribútumaik (min. egy, de lehet több is) alapján (pl. lakóhely) hasonlóak egymáshoz. A célcsoport konkrét meghatározása a tervezési folyamatban azért rendkívül fontos, mert ennek alapján tudjuk a késıbbiekben meghatározni a konkrét üzeneteinket, valamint ennek alapján tudjuk kiválasztani azon eszközöket, melyekkel a meghatározott üzenet célba juttatható. A késıbbiekben konkrét példák alapján bemutatásra kerülnek olyan esetek, ahol egy célcsoport meghatározása indokolt, valamint olyan esetek is, ahol szükséges további árnyalni a folyamatot, így nem egy, hanem több célcsoport elkülönítése garantálja a legnagyobb hatékonyságot. A célcsoportok elkülönítésének lehetséges módjai (pl.): 1) Lakóhely szerinti elkülönítés. 2) Nem szerinti elkülönítés. 3) Életkor szerinti elkülönítés. 4) Iskolázottság szerinti elkülönítés. 5) Jövedelmi viszony szerinti elkülönítés. 6) Családi állapot szerinti elkülönítés. 7) Foglalkozás szerinti elkülönítés. 35

8) Munkahelyen betöltött pozíció szerinti elkülönítés. A fenti alapvetı tényezıkön túl ugyanakkor szinte végtelen számú megkülönböztetés képzelhetı el a kommunikátor igényeinek függvényében. Ebbıl is látszik, hogy a „miért?” kérdésének megválaszolása nélkül nem lehet sikeresen kijelölni a célcsoportjainkat. Mit? Az e kérdésre adott válasz maga a kommunikációs üzenet megfogalmazása. Ez a tevékenység a tervezési folyamat egyik legfontosabb eleme, hiszen e lépésben döntjük, hogy konkrétan mit szeretnénk elmondani. Az üzenet meghatározásában segítségünkre van, hogy már tudjuk, hogy mi célból szeretnénk kommunikálni, valamint, hogy pontosan kinek. Így lehetıségünkben áll a céljainknak megfelelı üzenetet a célcsoportunk/célcsoportjaink igényei és képességei szerint megalkotni. A megfogalmazott üzenet mindig két részbıl tevıdik össze: 1) Tartalmi rész. 2) Formai rész. A tartalmi rész alatt általában valamely szöveges tartalmat értünk, ami sok minden lehet, kezdve egy szlogentıl, egy PR cikk szövegén át egy rádió/tv spot szövegéig. Bizonyos esetekben a tartalmi részhez tartozhat pl. egy storyline, egy forgatókönyv, vagy egy elıadás szövege is. A formai rész alatt általában valamely képi tartalmat értünk, ami szintén igen sok rétő lehet (pl. egy arculati szín, egy logó, egy layout, egy komplett kreatív, vagy speciális esetekben akár egy storyboard). Ezen elválasztást azért szükséges megtenni, mivel a legtöbb esetben az önkormányzat vezetıinek nem áll képességében mind a tartalmi, mind a formai elemek generálása. Ennek okán a kommunikációs tevékenység jelen pontján szükségesség válhat külsı szakértı bevonása. A lényeg, hogy a sikeres kommunikáció fontos feltétele a legmegfelelıbb szöveges és képi tartalmak megtalálása.

36

Hogyan? E kérdés megválaszolása tulajdonképpen a használni kívánt eszközök megtalálását célozza. Rendkívül fontos lépése a folyamatnak ez is, mivel ha nem sikerül jól megválasztani a kommunikációs eszközöket, az üzenetünk nem fog eljutni a meghatározott célcsoportokhoz, tehát nem

fog

célba

jutni.

E

lépésnek

alapvetıen

a

használni

kívánt

kommunikációs

csatornákat/eszközöket kell meghatároznia. A kommunikációs csatorna- és eszközrendszer alapvetı felosztása szerint léteznek az ATL (Above the line), illetve a BTL (Below the line) csatornák. Az ATL csatornák közé a klasszikus, a hagyományos eszközök tartoznak (pl. óriásplakát, sajtó, tv, rádió, stb.), míg a BTL csatornák körébe inkább a speciális, nem hagyományos csatornák tartoznak (pl. DM (Direct Mail) , PS (személyes eladás) SP (sales promotion – értékesítés ösztönzés) POP (eladóhelyi reklámok), PR, szponzorálás, kiállítások-vásárok, stb.). Az ATL eszközök jellemzıje, hogy kevésbé alkalmasak az üzenet irányított célba juttatására, kevésbé költséghatékonyak, és leginkább egyirányú kommunikációra alkalmasak. Ennek megfelelıen ezen eszközök leginkább a brand-kommunikáció, az image-kommunikáció kiszolgálására alkalmasak. Ezzel szemben a BTL eszközök jobban irányíthatóak, költséghatékonyabbak, és sokkal nagyobb interaktivitást biztosítanak. Mindezek okán jelen tanulmányban elsısorban speciális ATL eszközök, valamint egyes BTL eszközök bevezetését és használatát fogjuk javasolni. Speciális jellemzıje továbbá a jelen tanulmánynak, hogy a használandó eszközök sorába be kíván emelni bizonyos underground marketing eszközöket és csatornákat, tekintettel azok nagyfokú hatékonyságára. Mindezek alapján a „hogyan?” kérdésére adott választól azt várjuk el, hogy a válaszkeresési folyamat során a kommunikátor, tehát az önkormányzat vegye számba azon eszközöket, melyek rendelkezésére állnak, vegye számba azon eszközöket, melyek bár nem állnak rendelkezésében, ám az erıforrásai mégis lehetıvé teszik az adott eszköz bevonását, és végül különítse el azon eszközöket, melyeket vagy nem kíván, vagy nem tud használni az adott kommunikációs folyamatokban. Mikor? A jelen kérdésre adott választ a szakzsargonban idızítésnek nevezik. Az idızítés, vagy ütemterv azt mutatja meg, hogy a meghatározott üzenetet pontosan mikor kívánjuk eljuttatni a meghatározott 37

célcsoportunknak. Az idızítés szintén nagyon fontos eleme az elkészítendı kommunikációs tervnek. Ugyanakkor mivel a terv legalább egy évre elıre tervez, így fontos megkülönböztetni egymástól az éves stratégiában és taktikában szereplı idızítési tervet, valamint az egyes kampányokhoz kapcsolódó konkrét idızítési terveket. Mibıl? Ez egy igen fontos kérdés minden olyan esetben, amikor a tervezett kommunikációs tevékenységünk során ki kívánunk lépni a saját tulajdonunkban, vagy kezelésünkben, vagy fenntartásunkban lévı eszközök által kijelölt térbıl. Hiszen nincs sok értelme megtervezni a világ legnagyszerőbb kampányát, ha annak megvalósítása olyan anyagi eszközöket kívánna meg, melyek nem állnak rendelkezésünkben. Éppen ezért már a tervezési folyamatban kötelezı jelleggel készíteni kell költségvetést, melynek ki kell térnie az összes megvalósítandó kampány minden elemének költségeire. Amennyiben nem tudjuk megítélni, hogy egy adott kampány, vagy annak valamely eleme mekkora költségráfordítást igényel, mindenképpen keressünk meg egy a témában jártas ügynökséget és kérjünk be árajánlatot. Összességében elmondható tehát, hogy a fenti kérdések megválaszolásával képesek vagyunk megtervezni egy adott kampányt, illetve az éves céljaink ismeretében ugyanezen kérdések megválaszolásával össze tudunk állítani egy éves marketing koncepciót.

Kommunikációs terv összeállítása A jelen alfejezetben kísérletet teszünk az alap kommunikációs tervtípusok példával illusztrált bemutatására. Ennek keretében bemutatásra kerül egy éves marketing stratégia, egy konkrét eseményhez kapcsolódó marketing stratégia, valamint egy válságkommunikációs terv. Annak oka, hogy a jelen alfejezetben elszakadunk a hagyományos tervezési típusoktól (pl. programterv, költségterv, idıterv, stb.) az, hogy úgy gondoljuk, hogy egy önkormányzat vezetısége számára nem releváns egy olyan tudás átadása, mellyel pl. más önkormányzatoknak, vagy esetleg cégeknek lesznek képesek kommunikációs tervezési feladatokat ellátni. Mindezek alapján azért választottuk e három tervtípust, mert ezek lehetnek szerintünk relevánsak egy önkormányzat életében.

38

1) Stratégiai éves kommunikációs terv KENDERES ÉVES KOMMUNIKÁCIÓS TERVE – 2010. A GYARAPODÁS ÉS A TURIZMUS ÉVE 1) Bevezetés A jelen kommunikációs stratégia célja, hogy kijelölje azt az alap kommunikációs utat, melyet a település be kíván járni 2010-ben. Ennek érdekében jelen stratégia számba veszi a 2010-es év elérendı céljait, várható eseményeit és kihívásait, és megkísérli azokat egy egységes kommunikációs keretbe foglalni. E tevékenységet elısegítendı a jelen stratégia összefoglalja a 2010-es év alapvetı önkormányzati mondanivalóit, meghatározza a lehetséges célcsoportokat, meghatározza azon eszközöket, csatornákat, melyek segítségével az adott üzenet eljut a kiválasztott célcsoporthoz, valamint megában foglal egy idızítési tervet. Mivel az egyes események mindig az adott aktualitások figyelembe vétele mellett kell, hogy kommunikálva legyenek, így a jelen terv készítésénél feltesszük, hogy az egyes események, akciók kommunikációjának megvalósítása elıtt minden esetbe készül egy rövid kiegészítés a jelen tervhez, melyben bevonásra kerülnek a tervezési folyamatba azon elemek is, melyek a jelen terv készítésnek pillanatában még nem ismeretesek. Mindezek alapján reméljük, hogy a jelen éves kommunikációs terv segítséget nyújt az egyes kommunikációs feladatokra való felkészülésben, valamint azok elvégzésében. 2) Általános kommunikációs célok - 2010. Általános kommunikációs célok alatt azon értékek és eredmények megnevezését értjük, melyeket általánosan közvetíteni, illetve elérni vágyunk minden egyes kommunikációs tevékenységgel, tehát melyek elérése általánosan kívánatos. Az általános célok meghatározó sajátossága, hogy azok a szervezet, az önkormányzat kommunikációjának minden szintjén, és minden formájában jelen kell, hogy legyenek, azokat alapvetıen kell, hogy formálják. Éppen ezért célszerő az általános célokat a kommunikációs tervtıl elkülönítve is bemutatni (pl. küldetésnyilatkozat) az önkormányzati kollektíva legalább azon részének, akikre a kommunikációs tevékenység során, mint önálló véleményformáló tényezıre is számítunk.

39

(Az általános célok és a konkrét célok megkülönböztetésével továbbá bevezetjük a jelen tanulmányba a image-kommunikációs, és a konkrét eseményhez kapcsolt kommunikációs tevékenység megkülönböztetését.) Mindezek alapján az általános céljaink a következık: 1) Az önkormányzat a település polgáraiért létezik, célja és alapvetı feladata a települési polgárok közvetlen életviszonyainak javítása. 2) Az önkormányzat célja, hogy a lehetı legközelebb vigye a döntéseket a döntések által érintettekhez. 3) Célunk, hogy minden szükséges információt megosszunk a településünk polgáraival, amennyiben azt igénylik magyarázatokkal ellátva, amennyiben pedig azt nem igénylik úgy anélkül. 4) Célunk, hogy növeljük településünk országos ismertségét. 5) Célunk, hogy a település polgárai – látva az önkormányzat tevékenységét – jól és biztonságban érezzék magukat Kenderesen. 6) Célunk végül a közösségi tudat erısítése településünk polgáraiban. Az általános célok elérését természetesen nem kizárólag a lakosság naprakész tájékoztatása, valamint a megtervezetten végrehajtott kommunikációs tevékenység segítségével kívánjuk elérni, ugyanakkor e tevékenységek magas szintő elvégzése elengedhetetlen a fent megnevezett általános célok eléréséhez. 3) Specifikus kommunikációs célok 2010.évre 1) Gyarapodás – Elsısorban az Európai Uniós projektek bemutatásán keresztül. 3) Turizmus – A város turisztikai attrakcióinak kiemelt kommunikálásán keresztül. 4) Célcsoportok A megcélzandó célcsoportok minden esetben az adott akciókhoz, kampányokhoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra. 5) A használni kívánt kommunikációs csatornák, eszközök 1) Helyi újság – cikkek, írások megjelentetése a képviselı testület döntéseirıl; a nagyobb súlyú rendeletek/rendeletmódosítások rövid magyarázatokkal ellátott megjelentetése; kommentárok, vélemények megjelentetése; meghívók és egyéb releváns anyagok hirdetés formájában történı közlése 40

2) Helyi Tv – beszámoló/összefoglaló a képviselı testület üléseirıl, kommentárok, vélemények megjelentetése; meghívók és egyéb releváns anyagok hirdetés formájában történı közlése 3) Önkormányzati honlap – folyamatos és naprakész tájékoztatás az önkormányzat döntéseirıl, illetve az aktualitásokról; az összes rendelet, illetve határozat szó szerinti hozzáférhetıségének biztosítása (keresı funkció); továbbá minden egyéb szükséges információ, meghívó, beszámoló, stb. folyamatos közlése 4) Hirdetmények közzététele – a helyben szokásos kommunikáció részeként minden egyes rendelet és határozat címének és rövid összefoglalójának a kifüggesztése, annak jelzése mellett, hogy az érdeklıdık hol és mikor tekinthetik meg a teljes anyagot 5) Rendezvények – az éves rendezvénytervnek megfelelıen, kiegészülve esetleges rövid aktualitású, tematikus rendezvényekkel 6) PR – térségi, régiós és országos médiumokkal történı folyamatos kapcsolattartás 7) DM – ritkán használt, általában valamely eseményhez, rendezvényhez kapcsolódó eszköz 8) Közbeszéd tematizálása – amely a megnevezett speciális célokhoz illeszkedı döntések, akciók, kezdeményezések kidolgozása, valamint az azokról folyó vita indukálása által történik 9) Underground eszközök – interaktív közösségek létrehozása a web-en (pl. közösségi oldalakon), a meglévı közösségi tereken folytatott buzz-marketing kampányok, esetleg speciális csoportok létrehozása (single issue, astroturfing). 6) Esemény és rendezvény terv – 2010. 2010. I. negyedév

2010. II. negyedév

01.29. Magyar Kultúra Napja

06. hóban : EMI-tábor

08.15. Búcsúvásár és Kenderesi Nap

06.05. Trianoni megemlékezés

08.20. Államalapítás ünnepe

02.07. Ünnepi istentisztelet vitéz nagybányai Horthy Miklós halálának évfordulójára 03.15. 1848-as megemlékezés

06.19. Ünnepség vitéz nagybányai Horthy Miklós születésének évfordulójára

2010. III. negyedév

2010. IV. negyedév 09. hóban: Magyarok Vására 09.04. Ünnepség vitéz nagybányai Horthy Miklós újratemetésének évfordulójára 09.25-26. Kenderesi Lovas napok 10.23. Ünnepi megemlékezés az ’56os forradalomról 12.19. Mindenki Karácsonya

41

7) Kampányidızítési és költség terv – 2010. a) Kampányok: 1) Tiszta udvar közösségi kampány A kampány lényege a tavaszi-nyári szezonra való felkészülés segítése. Célja a városkép javítása, valamint a helyi vállalkozások támogatása. Eszköze egy kedvezményrendszer kialakítása, melynek keretében helyi vállalkozások adnak 15-20% kedvezményt helyi polgároknak (lakcímkártya alapján) minden olyan áru és szolgáltatás árából, melyek ahhoz szükségesek, hogy a lakóházak utcafrontjai megújuljanak. A kedvezményrendszer bevezetése és kommunikációja mellett az önkormányzat versenyt hirdet, melynek lényege, hogy az akció keretében megszépült portákat díjazzák. Az elsı helyezett a számlákkal igazolt ráfordításainak 100%-át (de max. 100.000Ft-ot) visszakapja az önkormányzattól. A 2. helyezett a ráfordításai 60%-át (de max. 60.000Ft-ot) kap vissza, míg a 3. helyezett a ráfordítások 30%-át (de max. 30.000Ft-ot) kap vissza. A kampány vállalkozáserısítı voltát hangsúlyozandó lehetséges, hogy a nyertesek nem pénzben, hanem az akcióban résztvevı vállalkozásoknál levásárolható vásárlási utalványban kapják meg a nyereményüket. Továbbá lényegesnek ítéljük az akcióban résztvevı vállalkozások elismerését is. Ennek jegyében javasoljuk a bekapcsolódó vállalkozásoknak plakett adományozását, mely jelzi, hogy az adott vállalkozás elkötelezett Kenderes fejlıdése mellett. Az akció meghirdetését a helyi lapban (min. 2 lapszám) egész oldalas hirdetés formájában, valamint a város egyéb kommunikációs csatornáin kívánjuk elvégezni. 2) Kenderes turizmusáért kampány A kampány lényege a nyári turistaszezonra való felkészülés. Ennek jegyében javasoljuk egy a szálláshelyek

(üzleti/magán) valamint a

kapcsolódó szolgáltatások

(éttermek/látnivalók)

minısítését (pl. 1-3 címer, úgy mint 1 címer – elfogadható; 2 címer – jó minıség; 3 címer – kiemelkedı minıség). E rendszer bevezetésével ösztönözhetıek a szolgáltatók, hogy magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak. Amennyiben a tiszta udvar kampány sikeres volt, úgy e kampány támogatására is bevonhatók a helyi kereskedık és szolgáltatók akképpen, hogy a kidolgozott kedvezményrendszert kiterjesztik a jelen kampányra is. Továbbá a kampány keretében javasoljuk átgondolni egy a helyi programokat, valamint szolgáltatásokat bemutató programfüzet kiadását, valamint egy honlap kialakítását, melyek mind a minıségi szolgáltatási rendszer érzetét fogják erısíteni az olvasókban.

42

3) Együtt Kenderes jövıjéért közösségi kampány E kampány keretében javasoljuk bemutatni a városban 2010-ben elinduló, zajló és befejezıdı fejlesztéseket. A kampány célja ugyanakkor nem csak a fejlesztések bemutatása, hanem azok társadalmasításának erısítése is. Ennek jegyében javasoljuk megtalálni azon pontokat melyek mentén a lakosság be tud kapcsolódni a fejlesztések megvalósításába és konkrétan tehet valamit azok sikerességének biztosítása érdekében. Itt elsısorban a fejlesztések környezetének szépítésére, rendbetételére gondolunk. Ehhez akcióhoz a lakosságon kívül csatlakozhatnak továbbá a helyi vállalkozások is, ezzel demonstrálva lokálpatrióta mivoltukat. Javasoljuk továbbá e kampányban is a helyi vállalkozásösztönzı/segítı jelleg domborítását. Ennek keretében javasoljuk, hogy az önkormányzat a saját fejlesztési projektjei keretében zajló beszerzések kiírásánál mindenképpen – ha az lehetséges – értékelje plusz ponttal a helyi alvállalkozók/beszállítók bevonását. Továbbá javasoljuk szintén plusz ponttal jutalmazni a helyi regisztrált munkanélküliek a nyertes vállalkozó általi foglalkoztatását az adott projektben. E kampányt támogatandó javasoljuk a helyi lap egy különszámának kiadását, melyben részletesen bemutatásra kerülnek a város fejlesztési projektjei, azon pontok, a lakosság, illetve a helyi vállalkozások kapcsolódni tudnak az egyes projektek megvalósításához, valamint az önkormányzat azon törekvései, hogy miképpen kívánja elısegíteni a településre beáramló fejlesztési források helyben történı elköltését. Idızítési terv – a tervezett tevékenység megvalósulása, valamint kifejtett hatásainak az idızítése: É H K 1 2 3

-

1

2

3

4

x

x

x x

x x

5

2010 6

7

8

9

10

11

12

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

Költségterv – a tervezett tevékenységek becsült összköltsége: K Tevékenység részletezése 1 Tiszta udvar közösségi kampány 2 Kenderes turizmusáért kampány 3 Együtt Kenderes jövıjéért közösségi kampány Mindösszesen

Keretösszeg (Nettó) 500.000Ft 1.500.000Ft 800.000Ft 2.800.000Ft

8. Feladatok és hatáskörök A konkrét feladat és hatáskörök minden esetben az adott egyedi projektekhez, kampányokhoz kapcsolódóan kerülnek kijelölésre. Ugyanakkor az adott projektekhez és kampányokhoz

43

kapcsolódó kommunikációs tevékenység lebonyolításában önálló döntési jogkörrel és önálló felelısséggel csak a következı személyek vehetnek részt: 1) Polgármester 2) Jegyzı 3) Az önkormányzat kommunikációs referense 4) Projekt esetén a projektvezetı 5) Eseti megbízással, konkrét feladatra, a fenti személyek által kijelölt önkormányzati dolgozó 6) Megbízott vállalkozás vezetıje (vagy az általa kijelölt személy). 9) Várható eredmények A jelen átfogó éves kommunikációs tervben a várható eredményekrıl csak általánosságban tudunk beszélni. Ugyanakkor minden kommunikációs tervben szükséges az általunk elvárt eredmények leírása, mivel ennek alapján tudjuk ellenırizni, hogy hatékonyan kommunikáltunk-e. Ennek megfelelıen a várható eredményeket minden esetben az egyes projektekhez, illetve akciókhoz és rendezvényekhez kapcsolódóan készülı kommunikációs tervekben kell rögzíteni. 10) Ellenırzés A felállításra kerülı ellenırzési rendszer lényege, hogy bármely idıben ellenırizhetı legyen a kommunikációs folyamat állása. Az ellenırzési folyamatba bevonható eszközök: 1) Internet alapú kommunikációs eszközök – közvélemény-kutatások bonyolítása a település honlapján; folyamatos véleménynyilvánítási lehetıség biztosítása; a kialakításra kerülı interaktív közösségen, közösségeken belül bizonyos idıközönként történjen valamilyen kérdıíves felmérés, melybıl a projektvezetés értékes, bár nem reprezentatív információkhoz juthat a lakosság elégedettségével, tájékozottságával, stb. kapcsolatban 2) Fotó és esetenként videó dokumentáció készítése, valamint a megjelenı PR és egyéb anyagok összegyőjtése elemzés céljából 3) Évente legalább egy alkalommal telefonos közvélemény-kutatás készítése, mely mindenképpen méri az éven belüli egyes kampányok hatékonyságát.

44

2. Projektszintő kommunikációs terv

PROJEKTSZINTŐ KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIAI ÉS TAKTIKAI TERV - KEOP-7.1.2.0 - Egy elképzelt kisváros csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése 1. BEVEZETÉS

A jelen kommunikációs stratégia alapvetı célja, hogy meghatározza a „Város csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése” címő KEOP-7.1.2.0 azonosítószámú projekt elıkészítı szakaszához kapcsolódó alapvetı kommunikációs üzenteket, valamint bemutassa azon kommunikációs lehetıségeket, csatornákat és eszközöket melyekkel a meghatározott alapüzentek eljutnak a kívánt célcsoporthoz. Ennek érdekében jelen kommunikációs stratégia számba veszi a térség, a település, illetve a létesítmény környezeti, kulturális, infrastrukturális, valamint gazdasági sajátosságait, és megkísérli bemutatni, hogy a jelen beruházás miként növeli a város versenyképességét. Célja továbbá a jelen kommunikációs stratégiának, hogy behatárolja a projekthez kapcsolódó kommunikáció által megcélzott célcsoportokat, valamint bemutassa az egyes célcsoportok azon társadalmi, kulturális és gazdasági sajátosságait, melyek alapján a legpontosabban optimalizálható az adott célcsoport megszólítása. Lényeges eleme a jelen kommunikációs stratégiának a projekthez kapcsolódó alap kommunikációs üzenetek, valamint az alapvetı kommunikációs stílus meghatározása, melyek kijelölik a beruházás standard kommunikációs megjelenési formáinak alapirányát. A jelen kommunikációs stratégia célja továbbá, hogy meghatározza azokat az alapvetı kommunikációs utakat, csatornákat és eszközöket, melyek segítségével célba juttathatók a projekthez kapcsolódó üzenetek. Ugyanakkor – elöljáróban - meg kell jegyezni, hogy a projekt elıkészítési szakaszában kommunikációs tevékenységre fordítható források szőkössége, valamint a települési sajátosságok és szokások okán, jelen kommunikációs stratégia a kötelezıen megvalósítandó tevékenységeken túl elsısorban iránymutató jelleggel bír a település és a projektvezetés számára.

45

2. TELEPÜLÉSI SAJÁTOSSÁGOK

A képzeletbeli városunk városi rangú, 6951 fı lélekszámú település, amely Békés megyében a Maros-hordalékkúp részének hátsági területén, a Dél-Alföldi turisztikai régióban fekszik. A településtıl 15 kilométerre északra található a 42-es fıút, melyen egyszerően megközelíthetı Békéscsaba, Hódmezıvásárhely és Szeged. A város közvetlen vonzáskörzetében fekszik Niger, Nagylopáncs, Kapafa, Karmoskút és Békésmárton. Közlekedési szempontból relatíve kedvezınek mondható városunk helyzete: a 42.sz. fıút viszonylagos közelsége közvetlen kapcsolatot biztosít a térség legnagyobb városai, valamint az M5ös autópálya felé. Jelentıs elıny továbbá, hogy egy mőködı vasúti szárnyvonal közvetlenül érinti a települést, ugyanakkor megállapítható, hogy Budapestre csak nagy nehézségek árán, többségében 2 átszállással lehet vasúton eljutni. A település gazdag történelmi múlttal rendelkezik, amely egészen – a környezı régészeti leletek alapján – egészen a honfoglalásig nyúlik vissza. A jelenlegi település az 1700-as évek közepén alakult, melynek magvát áttelepült szentandrási szlovák családok alkották. A település az idık során természetesen többségében magyar lakta településsé vált, ugyanakkor a szlovák kisebbség aránya (25-30%) mind a mai napig meghatározó. A szlovák hagyományok okán a település testvérvárosainak többsége Szlovákiában található. Ezen felül német és román testvérvárosokkal ápol kapcsolatot. Turisztikai szempontból a legjelentısebb vonzerı a Fürdı, melyben három nyitott és három fedett medence található, melyek kiegészülnek gyógy- és wellness szolgáltatásokkal is. A városi rangot 1993. november 10-én nyerte el. 2a. Jellemzı régió- és településszerkezet A települések számát (254 település, mely országos viszonylatban a legalacsonyabb) és a régió területét (az ország legnagyobb kiterjedéső régiója) tekintve, a Dél-Alföldi régió az ország legritkább településhálózatával rendelkezik. 45 városával ugyanakkor a Dél-Alföld az ÉszakAlföldet követıen a legvárosiasabb régiója az országnak. A Dél-alföldi régió 25 statisztikai kistérsége közül 7 tartozik az ország 48 leghátrányosabb kistérsége közé. 46

A régión belüli térszerkezet vázát nem a statisztikai kistérségek, hanem más rendezıelvek mentén kialakuló, viszonylag homogén településcsoportok képezik. Ilyenek: a megyeszékhelyek (illetve részben Baja), szomszédos városaik és szuburbanizálódó övezeteik együttesébıl formálódó városrégiók (illetve agglomerációk), melyek a régió legnagyobb kiterjedéső, összefüggı, dél-alföldi viszonylatban fejlett, erısen urbanizálódó, dinamikus pólusai. A kecskeméti település-együttes a megye népességének 26%-át tömöríti, ebbıl a nagyváros egymagában egyötödét. A békési megyeszékhely csak minden hatodik megyelakó otthona, de a Közép-békési centrum (Békéscsaba, Békés, Gyula) együttesen már 30%-nak, a teljes település-együttes pedig 40%-nak. Szeged súlya a megyéjében kiugró (a népesség 38 %-a él itt), település-együttese a megye lakosságának közel felét tömöríti, a közeli Hódmezıvásárhellyel együtt arányuk a 60%-ot közelíti. Alföldi jellegzetességek az egymás szomszédságában fekvı, fontosabb közlekedési artériára felfőzıdı, többnyire tradicionális városok által kirajzolt, viszonylag fejlett, urbanizált tengelyek, valamint a régió Duna menti, nyugati pereme. Jellemzı rájuk az átlagosnál kedvezıbb gazdasági helyzet. Az ország- és megyehatár menti falusi perifériák jelentısen kedvezıtlenebb helyzetben vannak. Ebben a viszonyítási rendszerben a városrégiók (népsőrőséggel, vándorlással, népességszám-változással

meghatározott)

kedvezı

demográfiai

struktúrájukkal,

illetve

folyamataikkal tőnnek ki. Az elmaradottság és fejlettség közötti legmarkánsabb választóvonal az urbánus és rurális települések között húzódik. A Dél-alföldi régió településszerkezetét tehát leginkább tanyákkal körülvett, jelentısebb lakosságszámú mezıvárosok és óriásfalvak alkotják. A városban egy régi 1748-as térkép tanúsága szerint elıször a folyó partján két utca épült ki, úgynevezett ólas-kertes kialakítású házakkal. A település elsı emeletes épülete a Szálló volt. Az 1993-ban várossá nyilvánított település még ma is magán hordozza a falusias jelleget. Kivétel ez alól a Fı tér az impozáns Evangélikus templommal, a Polgármesteri Hivatallal, a Szállóval és a 2000-2004 között felújított, kibıvített, gyönyörő Fürdıvel, ez a rész már inkább egy igazi alföldi, mezıvárosi környezet. A külterületen egy erıszakos tájátalakítás történt, sok évszázados természetesen kialakult helyzet változott meg. Változtattak mind a szántóterületeken, mind a folyó vonulatán, mind a tanyavilágban. A területhasználat megoszlása a Környezetvédelmi program alapján a következık szerint mutatható be.

47

2b. Lakóterületek bemutatása Kisvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterületi besorolást kaptak a város belsı területein, az ısi városmaghoz tartozó családi házas lakóterületek. Ebben az övezetben is folytatnak kisállattartást. A kialakult kistelkes, helyenként átriumos beépítéső környezet közegészségügyi szempontból erre nem alkalmas, de mivel tömegesen elterjedt életformáról van szó, ezért ennek abszolút tiltása nem célszerő, hanem az állattartás minél korszerőbb technológiával való tartásának kikényszerítése a cél. Tervezett lakóterület ebben az övezetben nincs. Kertvárosias lakóterületek A kisvárosias településmag körül alakul ki a közepes mérető telkekkel a kertvárosias terület felhasználási egység. Falusias lakóterület A város külsı településrészein kialakult normál és nagytelkes lakóterületeket falusias lakóterületi övezetbe sorolja a terv. Ez az övezet a lakóépület elhelyezésén túl a mezı- és erdıgazdasági, valamint a kézmőipari tevékenység számára is megengedi épület elhelyezését. A lakóterületek mellett településközponti vegyes területek, gazdasági területek, és különleges területek különíthetık el. 2c. Gazdasági jellemzık A város gazdaságában a mezıgazdaság, élelmiszeripar, a kézmőipar, könnyőipar a meghatározó a szolgáltatások mellett. Évszázados hagyománya van az ırlésnek a városban, ma is mőködı malma jelentıs mennyiségő gabonát dolgoz fel. A városban több szárító, magtár, takarmánygyártó üzem, ezen kívül állattartó nagyüzemi telep mőködik. A lakosság túlnyomó részben ma is mezıgazdasággal foglalkozik (társas vállalkozások, egyéni gazdálkodók, több mint 650), ez a helyiek elsıszámú megélhetési forrása. A kapcsolódó vállalkozások (keveréktakarmány gyártás, malomipar, tojástermelés) is jelentıs foglalkoztatók. A 90-es években a kis- és középvállalkozások száma emelkedett, s néhány könnyőipari vállalkozás (zipzárüzem, nıi ruhakészítés stb.) is mőködik a településen. 48

A városban a külföldi érdekeltségő vállalkozások is jelentıs munkalehetıséget biztosítanak a lakosság számára. A településen elsısorban a szántóföldi növénytermesztés jellemzı, amelyet kiegészít a takarmánynövények termesztése. Nagy jelentıségő továbbá az állattenyésztés, különösen a baromfitenyésztés (kiemelkedıen a liba) és a sertéstartás. A vállalkozók ágazatok közötti megoszlását a következı táblázat szemlélteti.

Vállalkozók száma ágazatok szerint

Mezıgazdaság

42 db

Ipar

48 db

Szolgáltatás

299 db

Kereskedelem-vendéglátás

97 db

Közigazgatás-közszolgáltatás

27 db

Egyéb

0 db

A vállalkozások szinte minden területet átfognak a városban, melyek között a szolgáltatás kiemelkedı jelentıségő. 2d. Társadalmi jellemzık A város lélekszáma Magyarország legtöbb településéhez hasonlóan folyamatosan csökken. 1945ben még 10.984 fı lakott a településen, míg napjainkban már 6500 fı alá csökkent a város lakosságának száma. A legnagyobb lélekszámcsökkenés 1945. és 1946, valamint 1980-1990. évek között következett be. 2000-tıl a folyamat valamelyest lelassult, de nem állt meg a népesség fogyása. A csökkenés több tényezı együttes hatásának eredménye, melybıl kiemelkedı fontosságú a munkalehetıségek szőkössége. A fiatalabb korosztály elvándorlása a városból az utóbbi évek jellemzı és állandósulni látszó tendenciájává vált. Lakosság megoszlása lakóövezetek szerint Város

Központi belterületen

Egyéb belterületen

Lakosság (fı) Lakások száma (db) Egyéb lakóegységek száma (db)

6138 2894 2

87 49 0

Külterületen Összesen 126 43 0

6351 2986 2

49

Lakosság megoszlása nemek és életkor szerint férfiak aránya nık aránya

47,8 % 52,2 %

gyermekkorúak aránya (0-14 év)

14,5 %

középkorúak (15-59 év)

61,6 %

idıskorúak (60 év felett)

23,9 %

Lakosságszám változása korcsoportok szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

60 év felett 15-59 évesek 0-14 évesek

1996

2000

2005

2008

Lakosság megoszlása foglalkoztatás szerint

Foglalkoztatottság a munkaképes korúak között

Foglalkoztatott Regisztrált munkanélküli tartós munkanélküli pályakezdı járadékszerő ellátásban részesül jövedelempótlós ellátásban nem részesül Nem regisztrált munkanélküli Inaktív Munkaképes korú összesen

2003 fı 357 fı 77 fı 30 fı 79 fı 40 fı 131 fı 178 fı 2905 fı 4.192 fı

3. Beruházás bemutatása A Környezet és Energia Operatív Program „Egészséges és tiszta település prioritási tengelyén” lévı „Szennyvízelvezetés és tisztítás kétfordulós pályázati konstrukció” (KEOP-1.2.0.) keretén belül nyílt lehetıség a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és- tisztítási Megvalósíthatósági Programról szóló 30/2006. (II. 8.) Kormány Rendelettel módosított 25/2002. (II.27.) Kormány Rendeletben meghatározott feladatok, egyben a tervezett projekt megvalósításának támogatására.

50

Ezekkel összhangban a projekt célja, hogy megvalósuljon a Város szennyvízelvezetési-, és szennyvízkezelési problémáinak teljes körő megoldása, ezen belül a még közcsatornával el nem látott belterületek csatornázása, és a szennyvíztisztító telep megfelelı arányú bıvítése. 3a. A projektre vonatkozó alapadatok összefoglalása

A projekt címe

A Város csatornázásának és szennyvíztisztításának fejlesztése

A projekt kódszáma

KEOP-7.1.2.0

A projekt megvalósításának tervezett helyszínei

A Város belterülete

Projektgazda neve

A Város Önkormányzata

Projektgazda székhelye

5999 Város, Fı u. 1.

A projekt elıkészítés tervezett kezdete (év, hó)

2009. március

A projekt elıkészítés tervezett befejezése (év, hó) A 2. fordulós pályázat benyújtásának tervezett idıpontja (év, hó) A projekt megvalósítás befejezésének tervezett idıpontja (év, hó)

2011. március 2010. október 2013. február

Elıkészítési költség nettó (Ft)*

85.671.250

Várható teljes beruházási költség nettó (Ft)*

2.316.748.975

* Csak a pályázat keretében elszámolandó költségek, beleértve az önrészt is.

3b. A projekt célkitőzései A projektjavaslat átfogó célja a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) fejlesztési stratégiáján belül, az „Egészséges, tiszta települések” prioritási tengelyén a KEOP akcióterv prioritásokként megfogalmazva a következık elérése a békéscsabai agglomerációban: -

A települési környezet állapotjellemzıinek javítása

-

A fenntartható településfejlıdés környezeti feltételeinek javítása

Az átfogó cél elérésének módja -

A város csatornahálózatának bıvítése, fejlesztése

-

Szennyvíztisztító telep bıvítése, a jövıben a szennyvíztisztító telepen keletkezı fölös-iszap kezelésére korszerő és gazdaságos iszapkezelési eljárás valósuljon meg 51

-

Hosszútávon fenntartható projekt megvalósítása

A projekt által elérendı közvetlen célok -

Lakossági, ellátási célok o A szennyvízelvezetési rendszerrel érintett lakosok számának növelése o A szennyvízkezelési rendszerrel érintett lakosok számának növelése o A lakossági panaszok minimalizálása o A lakosság életminıségének javítása o Társadalmi kohézió erısítése o A települési folyékony hulladékok bőzhatás nélküli, szakszerő fogadása, ártalmatlanítása o A térségben az infrastrukturális beruházással az életszínvonal emelkedésének javítása, az ökológiai és közegészségügyi negatív hatások csökkentésének megvalósítása o A csatornázott területeken a gazdasági fejlıdés lehetıségei könnyebben biztosíthatók o Esélyegyenlıséget biztosít a város különbözı területein élı polgárok számára.

-

Környezetvédelmi és ökológiai célok o A megjelölt projektcélok a felszíni és felszín alatti vizek hasznosíthatóságának megırzését, javítását elısegíteni o A felszíni víz védelme érdekében
A

szennyvíztisztító

teleprıl

elfolyó

tisztított

szennyvíz

megfelelı

minıségének biztosítása
A befogadó szennyezı anyag terhelésének minimalizálása
A nyers szennyvíz tápanyag eltávolításának biztosítása
A közcsatornán elvezetett szennyvíz biológiai tisztítása. o A felszín alatti víz védelmében
A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésével a település területén belül megfelelıen gondoskodni a szennyvíztisztításról és elhelyezésrıl
A befogadó ökológiai védelmében, környezeti állapotában bekövetkezı romlás megakadályozása érdekében a szennyvíztisztító teleprıl elfolyó tisztított szennyvíz megfelelı minıségének biztosítása. o A levegıtisztaság védelem érdekében a bőzhatás csökkentése 52


A bőzös terek zárttá tételével, az elszívott bőzös levegı biofilteres tisztításával A szennyvíztisztító telep fejlesztésével kapcsolatos elvárások -

A tervezett technológia elégítse ki az engedélyekben elıírt határértékeket

-

A biológiai tisztítás tartalmazza a N és P eltávolítás lehetıségét

-

A telep alkalmas legyen a jelenlegi terhelési csúcsok hatását kezelni

-

A telepre beszállított szippantott szennyvíz kezelése legyen megoldott

Az érintett fejlesztések által - így a célok megvalósulásával – végsı (hosszú távú) célként biztosíthatóvá válik az ÚMFT horizontális politikájának megfelelıen: -

A területi kohézió céljainak és a területiség horizontális elvének érvényesítése.

-

A

települések

csatornahálózatának

és

szennyvíztisztító

telepének

hosszú

távú

fenntarthatósága: A tervezett fejlesztés tervezési, kivitelezési és üzemeltetési fázisa megteremti a projekt által érintett társadalom környezeti biztonságát. A fejlesztési irány igazolja a jelenlegi állapot javulásának elérését, a további környezeti terhelés megakadályozását. -

Esélyegyenlıség: A tervezett fejlesztések tervezése, kivitelezése és üzemeltetése során biztosítottá válik a nemek és a hátrányos helyzető társadalmi csoportok közötti esélyegyenlıség. Ezen túlmenıen megfelelı minıségő foglalkoztatás valósítható meg az érintett társadalom körében.

3c. A projekt indikátorai A mutató megnevezése Összes ingatlan Ivóvízbekötéssel rendelkezı ingatlan Csatornázott ingatlan Csatornahálózatra rákötött ingatlan Csatornázottsági arány Csatornázottsági mutató

Rákötési arány

Kiindulási Dátum érték Eredménymutatók - Szennyvízelvezetés db 2943 2008 Mértékegység

Célérték

Dátum

2943

2038

db

2884

2008

2884

2038

db

532

2008

2650

2038

db

495

2008

2454

2038

18%

2008

90%

2038

17%

2008

83%

2038

93%

2008

93%

2038

% (csatornázott lakások száma / összes lakás) % (csatornahálózatra rákötött lakások száma / összes lakás) % (csatornahálózatra rákötött lakások száma / csatornázott lakások száma)

53

Összes lakos Csatornázott lakos Csatornahálózatra rákötött lakosságszám

A mutató megnevezése

fı fı

6351 1146

2008 2008

6351 5706

2038 2038

fı

1066

2008

5278

2038

Dátum

Célérték

Dátum

100

2008

100

2014

Átlag: 62 (Max: 470) Átlag: 21 (Max: 270) Átlag: 12 (Max: 76) Átlag: 4 (Max: 22) Átlag: 2 (Max:13) Átlag: 25 (Max: 177)

20052007 20052007 20052007 20052007 20052007 20052007

100

2014

30

2014

35

2014

10

2014

5

2014

20

2014

Eredménymutatók - Szennyvízkezelés Kiindulási Mértékegység érték

Közcsatornán elvezett szennyvíz legalább biológiailag tisztított hányada Tisztított szennyvíz KOI Tisztított szennyvíz BOI5 Tisztított szennyvíz Összes nitrogén Tisztított szennyvíz Összes ammónia-nitrogén Tisztított szennyvíz Összes foszfor Tisztított szennyvíz Összes lebegıanyag

% mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l mg/l

3d. A projekt célcsoportjai A projekt által közvetlenül érintett célcsoportnak a belterületi ellátandó lakosok, vagyis 5625 fı tekinthetı. (A projekt a már szennyvíz bekötéssel rendelkezı lakosokat is érinti, mivel a közszolgáltatási díjban módosulást eredményez). A projektjavaslat által közvetve érintett célcsoportok -

A város teljes lakossága

-

Ellátandó helyi intézmények

-

Idegenforgalmi szolgáltatásokat igénybevevık

-

Ingázók

-

Szennyvíziszap elhelyezésével érintettek

-

Befogadó környezetében élık

4. A BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ALAPVETİ KOMMUNIKÁCIÓS CÉLOK A beruházáshoz kapcsolódó alapvetı kommunikációs célok meghatározásánál elsısorban a fejlesztéssel elérni kívánt célokat vettük figyelembe. A projekthez kapcsolódó kommunikáció 54

legfontosabb feladata ugyanis a projekt sikerességének erısítése, valamint a projekt iránti lakossági elkötelezettség növelése. Ennek megfelelıen a kommunikációs céljaink a következık: 1) A fejlesztés hírének és eredményeinek megismertetése a város polgáraival. a. Az EU és a Magyar állam által való társfinanszírozás tényének és mértékének hangsúlyozása. b. A projekt pozitív elemeinek bemutatása. 2) A projekt iránti lakossági elkötelezettség erısítése a. Személyes felelısségvállalás hangsúlyozása b. A projekt pozitív elemeinek hangsúlyozása 3) Közösségformálás, a közösségi tudat erısítése a település polgáraiban. a. A személyes felelısségvállalás szükségességének alátámasztása a közösségi felelısségvállalás oldaláról 4) A fejlesztés okozta esetleges kellemetlenségek bemutatása az akcióterületi lakosságnak. a. A projekt okozta kellemetlenségek bemutatása. b. A kellemetlenségek enyhítési lehetıségeinek bemutatása. 5) Az építkezés okozta esetleges kellemetlenségek elfogadtatása az akcióterületi lakossággal. a. A projekt pozitív következményeinek hangsúlyos bemutatása. b. A kellemetlenségek enyhítésére tett önkormányzati lépések bemutatása. 6) Az akcióterületi lakosság bevonása a fenntarthatóság növelése érdekében. a. A település turisztikai vonzerejének erısítése a lakosság direkt kommunikációs potenciáljának kihasználásával. 7) Térségi döntéshozók megszólítása. a. További támogatások (erkölcsi és anyagi) megszerzése a fenntarthatóság, valamint az esetleges további fejlesztés, bıvítés céljából.

55

8) Szakmai szervezetek megszólítása. a. A

projekt

céljaihoz

szorosan

illeszkedı

környezetvédelmi

programok

megvalósítása. b. A projektre alapuló egyéb települési és régiós programok kialakítása. 9) A projekt transzparenciájának biztosítása. a. A beruházás alakulásának külsı nyomon követési lehetıségének megteremtése. 10) Olyan kommunikációs utak és eszközök kialakítása, melyek a projekt zárásával nem veszítik el funkciójukat. a. Ennek elsıdleges célja a fenntarthatóság elısegítése. 5.

A

KOMMUNIKÁCIÓS

TEVÉKENYSÉG

SZEMPONTJÁBÓL

RELEVÁNS

CÉLCSOPORTOK MEGHATÁROZÁSA 1) Elsıdleges célcsoport - Elképzelésünk szerint az elsıdleges célcsoportba a beruházás által közvetlenül érintett települési lakosság, tehát az akcióterületi lakosság tartozik. E célcsoport kiemelt tájékoztatása azért rendkívül fontos, mert a projekt sikerességéhez elengedhetetlen az ı támogatásuknak a megszerzése. 2) Másodlagos célcsoport - Elképzelésünk szerint a másodlagos célcsoportba a település nem akcióterületi lakossága tartozik. E célcsoportba tartozik továbbá az érintett kistérség teljes lakossága, hiszen a térségen belüli migráció célpontját a közmőellátottság minısége jelentısen befolyásolhatja 3) Disszeminációs célcsoport – Elképzelésünk szerint a disszeminációs célcsoportba a térség településeinek és a megyének a szakmai és politikai döntéshozói tartoznának, úgy mint: a. A térség önkormányzatai (képviselıtestületek, polgármesterek) b. Békés megye önkormányzatának politikai és szakmai vezetıi c. A városban és a térségben mőködı, a projekt fenntarthatóságát elısegíteni képes civil és egyéb szakmai szervezetek

56

6. ALAPÜZENETEK CÉLCSOPORT-SPECIFIKUS MEGHATÁROZÁSA

CÉLCSOPORT

KOMMUNIKÁCIÓS CÉL

A fejlesztés hírének és eredményeinek megismertetése (az EU és a Magyar állam által való társfinanszírozás tényének és mértékének hangsúlyozása mellett) a célcsoporttal

Elsıdleges (A projekt által közvetlenül érintett akcióterületi lakosság)

A projekt iránti elkötelezettség növelése, valamint a nehézségek elfogadtatása az akcióterületi lakossággal

ALAPÜZENET

A csatornahálózat és a szennyvíztisztítás hiányosságaiból adódó veszélyeknek, a projekt okainak és eredményeinek ismertetése Építkezéssel járó nehézségek bemutatása Várható elınyök bemutatása (Magasabb életminıség, az ingatlanok árának növekedése, stb.) A kellemetlenségek enyhítésére hozott önkormányzati lépések bemutatása

A célcsoport tagjainak (kiemelt Magasabb életminıség hitelesség) bevonása a Gazdasági elınyök (falusi fenntarthatóság növelésének turizmus) érdekében Közösségformálás, a közösségi Környezetvédelmi és tudat erısítése a település településfejlıdési relevanciák polgáraiban hangsúlyozása A projekt transzparenciájának biztosítása

Másodlagos (A projekt által nem közvetlenül érintett települési lakosság)

A fejlesztés hírének és eredményeinek megismertetése (az EU és a Magyar állam által való társfinanszírozás tényének és mértékének hangsúlyozása mellett) a célcsoport tagjaival

Fórumok, közmeghallgatások, honlap és egyéb elérhetıségek kommunikálása

A projekt okainak és eredményeinek ismertetése Építkezéssel járó nehézségek bemutatása

A fejlesztés hírének és eredményeinek megismertetése Gazdasági elınyök hangsúlyos a települések gazdasági bemutatása szereplıivel

57

A fejlesztés hírének és Miért jó a Városban élni eredményeinek megismertetése Komparatív elınyök a térség polgáraival hangsúlyozása A fejlesztés hírének és Miért jó a Városban vállalkozni eredményeinek megismertetése Komparatív elınyök a térség gazdasági szereplıivel hangsúlyozása. A projekt transzparenciájának biztosítása.

Fórumok, közmeghallgatások, honlap és egyéb elérhetıségek kommunikálása

A fejlesztés hírének és eredményeinek megismertetése (az EU és a Magyar állam által A projekt okainak és való társfinanszírozás tényének eredményeinek ismertetése és mértékének hangsúlyozása mellett) a térség önkormányzataival

Disszeminációs (A projekthez kapcsolódó, illetve a projekt által érintett nem lakossági szereplık)

A fejlesztés hírének és eredményeinek megismertetése Békés megye önkormányzatának politikai és szakmai vezetıi

Együttmőködési utak keresése További támogatások megszerzése lehetıségeinek felmérése

A településen és a térségben mőködı, a projekt fenntarthatóságát elısegíteni képes civil és egyéb szakmai szervezetek megszólítása

Fenntarthatóság elısegítése Projekt kiterjesztési lehetıségeinek keresése

A projekt transzparenciájának biztosítása.

Fórumok, közmeghallgatások, honlap és egyéb elérhetıségek kommunikálása

58

7. KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK ÉS ESZKÖZÖK CÉLCSOPORT-SPECIFIKUS MEGHATÁROZÁSA

CÉLCSOPORT

CSATORNA

PR

Elsıdleges (A projekt által közvetlenül érintett akcióterületi lakosság)

DM BTL Web Közbeszéd tematizálása

1. Cél: helyi érdekő sajtó, rádió, tv és egyéb rendelkezésre álló médiumok 2. Interaktív kommunikáció 3. Sajtótájékoztatók 4. Nyilatkozatok 5. ”Élménymarketing” a sajtó képviselıinek 6. Egyirányú kommunikáció (sajtóközlemények) 1. Tájékoztató kiadványok 2. Polgármesteri levelek 3. Meghívók 1. Rendezvények (projektindítás + projektzárás) 1. Honlap elkészítése 1. A projekt arcainak kiválasztása, felkészítés

Underground csatornák

1. Web-es bemutatás 2. Iwiw community (interaktív kommunikáció) 3. Buzz kampány (meglévı közösségi tereken) 4. Astroturfing (környezetvédı és egyéb közösségek szervezése)

PR

1. Cél: helyi érdekő sajtó, rádió, tv és egyéb rendelkezésre álló médiumok

Szóróanyagok Másodlagos (A projekt által nem közvetlenül érintett települési lakosság)

ESZKÖZÖK

Web

1. Terjesztés nélküli hozzáférés biztosítása 1. Honlap elkészítése

Közbeszéd tematizálása

1. Közigazgatási közbeszéd tematizálása

Underground csatornák

1. Web-es bemutatás 2. Iwiw community (interaktív kommunikáció) 3. Buzz kampány (meglévı közösségi tereken)

59

PR Disszeminációs (a projekthez kapcsolódó, illetve a projekt által érintett nem lakossági szereplık)

DM

BTL Web

1. Szaksajtó 2. Helyi érdekő sajtó, rádió, tv és egyéb rendelkezésre álló médiumok 1. Tájékoztató kiadványok 2. Polgármesteri levelek 3. Meghívók 1. Rendezvények 2. Névadások 3. Speciális események 1. Honlap elkészítése

8. KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEM- ÉS KÖLTSÉGTERV Munkafázisok 1) Kockázatelemzés, válságtervezés 2) Véleményvezérek azonosítása 3) Civil szervezetek azonosítása 4) Közvélemény-kutatás 5) Hatástanulmány elkészítése 6) Korábbi média megjelenések összegyőjtése 7) Menetrendek összeállítása, engedélyek várható idıpontjainak összegyőjtése 8) Kommunikációs tervezés (stratégia + taktika) 9) Kommunikációs terv egyeztetése a közremőködı szervezettel 10) Kommunikációs tréning tartása 11) Sajtómegjelenések generálása 12) Sajtótájékoztatók tartása az engedélyes tervek rendelkezésre állását követıen 13) Sajtómegjelenések összegyőjtése 14) Szóróanyag komplett elkészítése 15) Önálló link létrehozása 16) Közmeghallgatás lebonyolítása

60

17) Képes hirdetmények készítése Idızítési terv – a tervezett tevékenység megvalósulása, valamint kifejtett hatásainak az idızítése 2009

É H

6

7

8

1

X

X

2

X

X

3

X

X

9

2010 10

11

X

X

12

1

2

3

4

5

6

7

8

9

M

4 5

X

X

6

X

X

7

X

X

8

X

9

X

10

X

11

X

X

X

X

12

X

X

X

X

13

X

X

X

X

14 15 16 17

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

61

Költségterv - MINTA Tevékenység

Célérték (db)

Ár (nettó)

1 1 1 1 1 1 1 1 2 óra 4 4 1

180.000ft 150.000ft 130.000ft 440.000ft 150.000ft 40.000ft 120.000ft 360.000ft 60.000ft 120.000ft 240.000ft 80.000ft

3.000

280 000ft

1 2 4

220 000ft 80 000ft 100 000ft

Válságkommunikációs terv Véleményvezérek azonosítása Civil szervezetek azonosítása Közvélemény-kutatás Hatástanulmány elkészítése Korábbi média megjelenések összegyőjtés Menetrendek összeállítása, engedélyek várható idıpontjainak összegyőjtése Komplex kommunikációs terv elkészítése Kommunikációs tréning tartása Sajtómegjelenések generálása Sajtótájékoztató szervezése Sajtómegjelenések összegyőjtése Tartalom – megrendelıvel egyeztetett Szóróanyag komplett Forma – A/4 mérető, 4+4 szín nyomott, 3-szor hajtott elkészítése leporelló, 250g-os matt mőnyomó papíron Önálló link létrehozása www.varos.csatorna.net Közmeghallgatás lebonyolítása Képes hirdetmények készítése

MINDÖSSZESEN

2 730 000ft

9. FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK 1) Önkormányzat a. Kommunikációs felelıs kijelölése – döntési jogkörrel b. Kommunikációs koordinátor kijelölése – adminisztratív feladatok c. Kommunikációs terv elfogadása d. Minden szükséges információ rendelkezésre bocsátása e. A projekt arcainak kiválasztása – döntés 2) Projekt arcai a. A projekt direkt külsı kommunikációs feladatainak elvégzése b. A projekt belsı kommunikációs feladatainak elvégzése c. Folyamatos PR kapcsolattartás d. A projekt folyamatos képviselete e. Elıadások tartása (pl. közmeghallgatáson)

62

3) Kommunikációs feladatokat ellátó cég a. Közremőködés a szükséges tervezési, szervezési, gyártási, kivitelezési és tanácsadási feladatok elvégzésében 10. KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG VÁRHATÓ EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA Az elsıdleges célja a jelen kommunikációs tevékenységnek az, hogy a Város polgárai tudomást szerezzenek arról, hogy a jelen beruházás megvalósul, valamint hogy a megvalósításhoz anyagi támogatást nyújtott az Európai Unió. A település méretébıl, a lakosságszámból, valamint a nagyközségi lét sajátosságaiból adódóan a fenti cél elérése minimálisan elvárható a jelen kommunikációs tevékenységtıl. Minimálisan elvárható továbbá, hogy a célcsoportok tagjai maradéktalanul megkapják a projekt megismeréséhez szükséges alapinformációkat. A minimálisan elvárt kategóriába tartozik továbbá a fejlesztés transzparenciájának biztosítása, tehát annak lehetıvé tétele, hogy minden érdeklıdı egyszerően megkaphassa a projekthez, a projektvezetéshez, az abban

résztvevı

külsı

szereplıkhöz,

valamint

a

projekt

aktuális

állásához

tartozó

alapinformációkat. A tervezett kommunikációs tevékenység megvalósulása továbbá mindenképpen a beruházás okainak, illetve következményeinek jobb lakossági megértését kell, hogy szolgálja, mivel alapvetıen várjuk a tevékenységtıl a lakosság projekt iránti elkötelezettségének erısödését. Erre a momentumra azért kívánunk különösen nagy hangsúlyt fektetni, mert a korábbi idıszakok települési csatornafejlesztései nem minden esetben voltak feszültségektıl mentesek, így a lakosság alaphozzáállását tekintve inkább pesszimistának mondható. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy egy megfelelıen felépített kommunikációs tevékenységgel, illetve a beruházás nagyfokú transzparenssé tételével elı tudjuk segíteni a nevezett pesszimista attitődök leépülését, és meg tudjuk mutatni, hogy a jelenlegi beruházás – sajátosságaiból adódóan – jóval kevesebb olyan elemet rejt magában, melyek annak bukásához vezethetnek. A projekthez kapcsolódó pozitív képzettársítások erısítése azért is fontos, mert a projekt hosszú távú sikere nagyban függ a lakossági elfogadástól, különösen hogyha a projekt eredményeként némiképpen emelkedni fognak az érintett lakosok által fizetett egyes közmődíjak. További közvetlen eredménye lesz a tervezett kommunikációs tevékenységnek, hogy a projektben nyitott interaktív kommunikációs utak segítségével csökkenni fog a távolság a lakosság és a 63

döntéshozók között. Ez már önmagában is üdvösnek tekinthetı, ugyanakkor ha ehhez hozzávesszük még azt, hogy ezen utak segítségével megnyílik a lehetıség a lakossági visszacsatolások (feedback) elıtt, akkor láthatóvá válik, hogy a tervezett kommunikációs tevékenység jelentıs többletinformációkkal látja el a projektvezetést. Az összes többi kitőzött kommunikációs cél megvalósulásához azonban legalább középtávú koncepcionális gondolkodásra van szükség, különösen a projektben helyi szinten résztvevık oldaláról. Ennek oka, hogy miután nem egy konkrét termék, vagy szolgáltatás piaci bevezetésérı, vagy piaci erısítésérıl van szó, így a másodlagosan elvárt eredmények elérése a projekt fenntarthatóságának részeként idıben túlnyúlik a projekt határain. Ebbıl pedig az következik, hogy a másodlagosan kitőzött kommunikációs célok csak középtávon válhatnak elérhetıvé, illetve láthatóvá. Mindazonáltal elvárható a projekthez kapcsolódó kommunikációtól, hogy kijelölje azt az utat, melyen a projektzárást követıen tovább haladva elérhetıek a jelen anyagban vázolt stratégiai célkitőzések is, valamint az, hogy a projektben helyi szinten résztvevık szert tegyenek a szükséges kommunikációs jártasságra ahhoz, hogy a projekt végeztével külsı segítség igénybevétele nélkül, tehát saját erıbıl folytassák a megkezdett kommunikációs gyakorlatot. 11. EREDMÉNYEK ELLENİRIZHETİVÉ TÉTELÉNEK BEMUTATÁSA A projekt részeként felállításra kerül egy ellenırzési rendszer, melynek lényege a projekt transzparenciájának biztosítása. Ehhez elsısorban az Internet alapú kommunikációs eszközöket kívánjuk felhasználni. Kötelezı érvénnyel fotó és esetenként videó dokumentáció készítése fog megtörténni, melynek eredménye elsısorban a projekthez kapcsolódó honlapon kerül bemutatásra. Ezen túlmenıen javasoljuk, hogy vagy a honlapon, vagy bármely más fórumon kerüljön bemutatásra minden olyan információ, mely nem minısül üzleti titoknak, illetve melynek nyilvánosságra hozatala nem sérti sem az Önkormányzat, sem a projektben résztvevı bármely más fél gazdasági érdekeit. Javasoljuk, hogy az Önkormányzat jelezze a majdani fıvállalkozó felé, hogy a kommunikációs tevékenységben számít annak aktív részvételére (pl. sajtótájékoztatókon való megjelenés, stb.)

64

Javasoljuk továbbá, hogy az Önkormányzat alakítson ki egy információs telefonvonalat. A legszerencsésebb az lenne, ha ezt egy ingyenesen hívható szám formájában tenné meg. Továbbá javasoljuk, hogy minden a projekt kommunikációjába bevonásra kerülı interaktív fórumon legyen megteremtve a lehetıség arra vonatkozólag, hogy a település polgárai kérdéseket tehessenek fel, valamint észrevételeket, javaslatokat fogalmazhassanak meg. Végül javasoljuk, hogy a projekt kommunikációja során kialakított interaktív közösségen, közösségeken belül bizonyos idıközönként (pl. a projekt fordulópontjaihoz kapcsolódva) történjen valamilyen kérdıíves felmérés, melybıl a projektvezetés értékes, bár nem reprezentatív információkhoz juthat a lakosság elégedettségével, tájékozottságával, stb. kapcsolatban. 12. BEFEJEZÉS Reméljük, hogy a jelen anyag segítséget nyújt ahhoz, hogy a projekt vezetısége átlássa, melyek az alapvetı, stratégiai céljai a projekthez kapcsolódó kommunikációnak. Reméljük továbbá, hogy az itt leírtak érdemben hozzájárulnak a projekt sikeres megvalósításához, valamint a jelentısen növelik a projekt sikerességének esélyét. A projekthez kapcsolódó kommunikációs tevékenység elméleti tervezési szakaszában a jelen dokumentumon felül elkészítésre kerül egy startégi és egy taktikai kommunikációs terv, mely a konkrét kampányokat fogja bemutatni kreatív és konkrét eszköz szinten, valamint egy alaparculati dokumentáció, melynek célja a projekthez kapcsolódó alaparculati elemek bemutatása. Elkészül továbbá egy válságkommunikációs terv, mely a projekt megvalósítása során elképzelhetı potenciális válsághelyzeteket kísérli meg összegyőjteni, illetve instrukciókkal látja el a projektvezetést azok adekvát és hatékony kommunikációs kezelésének módjáról.

14. A JELEN ANYAGBAN FELHASZNÁLÁSRA KERÜLT DOKUMENTUMOK 1) KEOP-7.1.2.0 pályázati adatlap 2) KEOP-1.2.0/1F EMT 3) NFÜ – Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei

65

1. sz. melléklet FOGALMAK 1. Arculati kézikönyv: Egy szervezet vizuális megjelenésének tartalmi és formai alapelveit foglalja össze. Rögzíti a kommunikációs szabályokat, valamint az alkalmazott grafikai és tipográfiai elemeket (színvilág, logotipia, betőméret, betőtípus stb.), valamint azok használati elıírásait. 2. Astorturfing: Az egyik legfıbb, inkább PR-alapú underground marketing módszer melynek lényege mesterségesen, "felülrıl" létrehozott mozgalmak, fogyasztói csoportok életre hívása. Az astroturfing szó olyan public relation projekteket ír le, amelyek eredeti, "alulról építkezı" civil szervezıdésekként

próbálnak

megjelenni,

valójában

azonban

mesterségesen

generált

szervezıdésekrıl van szó. 3. Awareness: Ismertség, egy szervezet ismertségi szintje a célközönség körében. 4. Banner: A hirdetı arculatát és üzenetét megjelenítı (a legtöbb esetben 468×60 képpont nagyságú) hirdetési csík, amely a honlapon tetszıleges helyeken és méretekben helyezhetı el. Lényege, hogy a felhasználó ráklikkeléssel átugorhat a meghirdetett weboldalra. 5. Belsı PR: A munkatársak felé irányuló kommunikáció, melynek célja a kétoldalú, nyílt és folyamatos kapcsolattartás, a munkatársak informálása és motiválása. 6. Brief (vagy mőszaki leírás): A reklám vagy PR ügynökség(ek) számára készített írásos összefoglaló, amely rögzíti a célokat, az elvárt feladatokat és a munka értelmezéséhez és tervezéséhez szükséges minden feltételrendszert. Az ügynökség a brief alapján készíti el a stratégiát, eszközparkot stb. tartalmazó kommunikációs tervet. Mőszaki leírásnak általában a hosszabb, nagyobb volumenő pályázat során kiadott brief-et nevezik. 7. Buzz marketing: A buzz marketing a guerilla, vagy underground marketing egyik fajtája. Lényege, hogy a ”network society” modelljére alapozva mikroszinten képzeli el a kommunikációs üzenetek terjedését. Módszere, hogy mikro kommunikációs csomópontok (hub) generálásával kívánja befolyásolni a közösségi szinten terjedı információkat.

66

8. Célcsoport: A szervezet számára fontos, különbözı szegmensek, pl. kor, életkor, lakóhely, foglalkozás szerint csoportosított emberek, akiket tevékenységünkkel és kommunikációnkkal el kívánunk érni. 9. DM levél: Direct mail, azaz postán, célzottan címlistára kiküldött reklámanyag, reklám- vagy információs levél. 10. Follow up: Egy elkezdett tevékenység „követı” kommunikációja, folyamatos kísérése, szakmai gondozása. 11. Imidzs (image, imázs): Egy szervezet megítélése, hírneve, a célközönségben a szervezetrıl kialakított kép, vélemény. 12. Kommunikáció: A mőködési környezettel való mindenfajta kapcsolattartás, a környezet felé irányuló információkibocsátás, amely egyaránt lehet tudatos vagy nem tudatos, tervezett vagy spontán, egyirányú vagy kétirányú. 13. Kommunikációs terv: A szervezet által alkalmazott kommunikációs elemek és lépések tervszerő, tematikus összefoglalása. 14. Logó: Egy szervezet grafikailag meghatározott jelképe, emblémája, amely általában saját betőtípusból és színvilágból áll. 15. Mőszaki leírás: lásd brief. 16. Nyílt nap (open day): Egy szervezet vagy projekt nyílt, kötetlen bemutatása a célközönség széles körének. 17. Pop-up: A weboldal megnyitásakor egy újabb, kis mérető ablak „ugrik ki”, és ebben jelenik meg a hirdetés. Kitakarja az alatta lévı szöveget, külön be kell zárni ıket. 18. PR (public relations): Egy szervezet kommunikációjának szervezése, általában vállalati szintő kommunikációs tevékenység, amely hosszú távon, gyakran közvetett eszközökön keresztül fejti ki hatását. Célja a hosszú távú bizalom és hírnév megalapozása, az imidzs és ismertség alakítása. 67

19. Press release (sajtóközlemény): Egy szervezettel kapcsolatos hír szöveges megfogalmazása, amelyet a médiumok képviselıinek (újságíróknak) ad ki a szervezet szabad felhasználásra. Felhasználása a szerkesztık szabad akaratán múlik, közlése térítésmentes. 20. Reklám: Fizetett felületen (újságban, plakáton, poszteren, Internet oldalon) vagy mősoridıben (tévében, rádióban) történı tervezett információ megjelentetés. 21. Sajtóbeszélgetés: Kisebb létszámú újságíróval történı általában kötetlen, informatív beszélgetés, amelynek célja lehet felhasználásra szánt információadás vagy az újságírók általános tájékozottságát segítı háttérbeszélgetés. 22. Sajtóközlemény: lásd press release. 23. Sajtótájékoztató: Újságírók általában kötött formátumú, gyakran prezentációval egybekötött hivatalos tájékoztatása. 24. SWOT analízis: Egy szervezet erısségeit (Strengths), gyengeségeit (Weaknesses), a piaci lehetıségeket (Opportunities) és a lehetséges veszélyeket (Threats) összefoglaló stratégiai elemzés. 25. Szponzoráció: Egy esemény, szervezet, ritkán magánszemély ellenszolgáltatás fejében történı támogatása

anyagi

forrás

vagy

termék

formájában.

E

tevékenység

konkrétan

marketingtevékenységet szolgál, üzletfelek állnak egymással szemben. A támogató fél nem ritkán bizonyos jogokat, együttmőködést, társulási lehetıséget, médiamegjelenést stb. vár el, amelyek ismertségének, hírnevének növelése mellett kereskedelmi elınyökhöz juttatják. 26. Tájékoztatás: Egyirányú kommunikáció, egy hír kibocsátása. 27. Underground marketing: Az underground marketing egy olyan újfajta irányzat a reklámozásban illetve a fogyasztókkal fenntartott kommunikációban, amely innovatív, szokatlan, nemegyszer meghökkentı módszereket használ az üzenetei célba juttatására. Rendkívül pontosan a célcsoportra fókuszálván, a gerillamarketing a fogyasztók nagyobb csoportjait a kommunikációs folyamatba integrálva éri el céljait a szóbeszéd és az elektronikus kommunikációs csatornák felhasználásával. Sikere erısen függ stimuláló és intelligens üzeneteitıl. Módszerei révén jóval olcsóbb a hagyományos marketingnél, hatékonyságát tekintve viszont vetekszik azzal. 68

28. Ügynökségi díj: Kommunikációs ügynökségek szellemi szolgáltatásaiért (tanácsadás, kreatív tervezés, rendelkezésre állás) felszámított, általában havi átalánydíja. 29. Válság: Egy olyan hirtelen bekövetkezı, elıre nem látható helyzet, amely akár külsı, akár belsı okok miatt veszélyezteti a szervezet mőködését. 30. Válságkommunikáció: Egy minden elképzelhetı veszélyhelyzetre kidolgozott forgatókönyv, egy külsı vagy belsı válság kommunikációs kezelése. 31. Web community: Olyan virtuálisan szervezıdı közösség, amely egy személy, egy intézmény, vagy valamely egyéb jelenség köré szervezıdik, és az adott formában kizárólag az Internet virtuális világában létezik (pl. Iwiw, My Space, stb.) 3. Válságkommunikációs terv

PROJEKTSZINTŐ VÁLSÁGKOMMUNIKÁCIÓS TERV – A Város Egészséges Ivóvízzel Történı Ellátása, a Nagyobb Város ivóvíz hálózatára történı rácsatlakozással - KEOP7.1.3.0 1. Bevezetés A jelen válságkommunikációs terv célja, hogy a Város Egészséges Ivóvízzel Történı Ellátása, a Nagyobb Város ivóvíz hálózatára történı rácsatlakozással címő, KEOP-7.1.3.0 kódszámú projekt vonatkozásában összefoglalja azon kockázatokat, melyek a projekt elıkészítése és megvalósítása során felmerülhetnek, és az adott kockázatok relációjában kijelölje azon kommunikációs válságkezelési utakat, melyek segíthetnek csökkenteni az adott válsághelyzet projektre gyakorolt negatív hatását, hatásait. A jelen válságkommunikációs terv nézıpontjából minden olyan esemény, vagy jelenség válsághelyzetnek tekintendı, amely alkalmas a projekt iránti bizalom jelentıs megrendítésére. Egy kialakuló válsághelyzetben a projektvezetés legfıbb feladata – általánosan fogalmazva – az, hogy minél hamarabb összegyőjtse a válsággal kapcsolatos releváns tényeket és információkat, azokat a kijelölt célcsoportok vonatkozásában és a válságkommunikációs szempontoknak megfelelve erısségi sorrendbe rendezze, majd az így elrendezett üzeneteket gyors és konzisztens módon célba juttassa. Ezzel a módszerrel szignifikánsan szőkíthetı a szakmailag helyesen értékelt 69

válság tényleges állapota és a kívülállók, például a közvélemény által gondolt, vagy vélelmezett válsághelyzet közti távolság. Fontos hangsúlyosan kiemelni, hogy egy adott válság következményei kizárólag kommunikációs eszközökkel jelentısen csökkenthetıek, illetve bizonyos esetekben teljes egészében meg is oldhatóak, amennyiben minden kockázatosnak ítélt jelenség idıben kezelésre kerül. Ennek elıfeltétele, hogy se a projektvezetést se a lakosságot ne érje teljesen felkészületlenül egy adott válsághelyzet. Így azt javasoljuk, hogy a projektben megvalósított normál kommunikációs tevékenység során jussanak el az érintettekhez azon információk, melyek a projektben rejlı, a lakosságot primer módon érintı kockázatok lehetıségeire vonatkoznak. A projektvezetés ilyen típusú gondolkodásának további lényeges hozadéka, hogy a potenciális válsághelyzetek feltárása tekintetében megnyitja az utat a lakossági vélemények kanalizálódása elıtt. Lényeges elem továbbá, hogy a nyílt, kétoldalú kommunikáció a kérdésekre idıben megadott megfelelı válaszokkal eloszlatja a lakosság kétségeit és félelmeit, növelve ezzel a projekt lakossági elfogadásának esélyeit. Összességében tehát egy jól felépített kommunikációval a projektvezetés igyekszik elıre megválaszolni a felmerülı kérdéseket, felmérni a potenciális kockázatokat, és idıben nyújtott, tartalmas, ıszinte, hiteles, kiegyensúlyozott és nyílt tájékoztatással – lehetıség szerint - megelızni a konfliktusok, válságok kialakulását. 2. Lehetséges kockázatok 1) A projekt kockázatai – belsı kockázatok a. Nem valósul meg a projekt (bedıl) i. Nem sikerül megszerezni/lehívni a támogatási összeget ii. Nem sikerül biztosítani az önrészt iii. Nem elegendı a rendelkezésre álló forrás a projekt megvalósításához iv. Nem sikerül megszerezni az engedélyeket v. Belsı hiba (pl. szabálytalanság, mulasztás, stb.) okán nem valósul meg a projekt b. Jelentıs csúszással valósul csak meg a projekt, tehát valamely okból kifolyólag jelentısen csúszik a kivitelezés megkezdése, vagy befejezése i. Késve sikerül csak megszerezni a szükséges engedélyeket

70

ii. Valamely elıre nem látható környezeti tényezı (pl. régészeti feltárás, stb.) tolja el idıben jelentısen a projekt befejezését iii. A fıvállalkozó cég, vagy valamely alvállalkozója nem szerzıdésszerő teljesítése következtében szerzıdésbontásra, esetlegesen perre kerül sor, amely akadályozza a projekt megvalósulását, így csúszik annak befejezése iv. A fıvállalkozó, vagy valamely jelentıs alvállalkozója csıdbe megy, ami jelentısen akadályozza a projekt megvalósulását, így csúszik annak befejezése c. Nem az eredeti elképzelések szerint valósul meg a projekt i. A tervezettıl eltérı nyomvonalat kell kijelölni, amely nem várt gondot okoz a település lakóinak (pl. forgalmi akadály képzıdése, stb.) ii. Valamely elıre nem látható okból többletbefizetéseket kell eszközölnie az önkormányzatnak, vagy a lakosságnak, vagy mindkettınek iii. Csökkentett, vagy az eredetitıl jelentısen eltérı mőszaki tartalommal kell megvalósítani a projektet d. Normális megvalósulás esetén elképzelhetı egyéb kockázatok i. Valamely súlyos baleset bekövetkezése, amely érintheti a projekten dolgozó munkásokat, illetve a lakosságot is ii. Valamely a projekthez kapcsolható és a lakosságot érintı bőneset, bőnesetek (pl. lopások, melyekkel a lakosok – alappal, vagy alap nélkül a projektben dolgozó munkásokat gyanúsítják) 2) Települési és természeti kockázatok – külsı kockázatok a. Politikai kockázatok i. A városvezetés lemond, vagy megbukik ii. A projekt folyamán új politikai vezetés kerül a kedvezményezett település élére iii.

Súlyos politikai támadások kereszttüzébe kerül a projekt

iv. A projektet negatívan érintı, vagy negatív összefüggésekben említı hírek jelennek meg a médiában (alappal, vagy alap nélkül)

71

b. A település és a projekt vezetésében beálló nem várt körülmény, amely akadályozza a projekt megvalósulását i. Település, illetve projektvezetés döntéshozóinak munkaképtelenné válása (pl. súlyos betegség, baleset, haláleset) ii. A település csıd közeli, vagy csıd helyzetbe kerül c. Társadalmi és civil kockázatok i. Nem sikerül megszerezni a projekt megvalósulásához szükséges/minimális lakossági támogatást, melynek okán a lakosság ellenállása (pl. tüntetések, egyéb akciók) jelentısen tolhatja a projekt idıbeni megvalósulását ii. Komoly civil ellenállásba (pl. zöld szervezetek, stb.) ütközik a projekt, melynek leküzdése jelentısen tolhatja a projekt idıbeni megvalósulását d. Természeti kockázatok i. Valamely természeti csapás okoz jelentıs fennakadást a projektben 3. Válságkommunikációs célcsoportok meghatározása 1) Belsı célcsoportok a. Projektvezetés b. Projektvezetés + projektben résztvevık c. Projektvezetés + projektben résztvevık + bizottsági elnök/elnökök d. Projektvezetés + projektben résztvevık + bizottsági elnök/elnökök + képviselıtestület e. Projektvezetés + projektben résztvevık + bizottsági elnök/elnökök + képviselıtestület + hivatal 2) Külsı célcsoportok a. A válsághelyzet által közvetlenül érintett lakosság b. A válsághelyzet által közvetlenül érintett lakosság + akcióterületi lakosság c. A válsághelyzet által közvetlenül érintett lakosság + akcióterületi lakosság + teljes lakosság d. A válsághelyzet által közvetlenül érintett lakosság + akcióterületi lakosság + teljes lakosság + média

72

e.

d.

c.

b.

a.

73

4. Válságkommunikációs alapüzenetek célcsoportok szerinti bontásban Válsághelyzet Projekt megvalósulását veszélyeztetı helyzet

Belsı célcsoport d. + szükség esetén e. is

Külsı célcsoport -

Jelentıs csúszást eredményezı helyzet

d. + szükség esetén e. is

Projekt megváltozásához vezetı helyzet

d. + szükség esetén e. is

Egyéb normál mőködés esetén válságot okozó helyzet

d. + szükség esetén e. is

d.

Politikai tartalmú válsághelyzet

a-e.

d.

Vezetıségi szinten beálló vis maior helyzet

e.

d.

Társadalmi vagy civil válsághelyzet

b.

-

Természeti vis maior

e.

d.

d.

d.

Használandó médium 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetıi értekezlet 3. Bizottsági ülések 4. Testületi ülés 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetıi értekezlet 3. Bizottsági ülések 4. Testületi ülés 5. Helyi média + szórólap 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetıi értekezlet 3. Bizottsági ülések 4. Testületi ülés 5. Helyi média + szórólap 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetıi értekezlet 4. Testületi ülés 5. Helyi média + szórólap 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetıi értekezlet 3. Bizottsági ülések 4. Testületi ülés 5. Helyi, regionális, országos média 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetıi értekezlet 3. Bizottsági ülések 4. Testületi ülés 5. Helyi média 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetıi értekezlet 1. Szóbeli tájékoztatás 2. Projektvezetıi értekezlet 4. Testületi ülés 5. Helyi, regionális, országos média

Alapüzenetek 1. Okok egyértelmő megfogalmazása 2. Felelısök felkutatása (ha vannak) 3. Felelısségre vonás kilátásba helyezése 1. Okok egyértelmő megfogalmazása 2. Okok határozott kommunikálása 3. Felelısök felkutatása (ha vannak) 4. Felelısségre vonás kilátásba helyezése 5. Megoldási javaslatok kommunikálása 1. Okok egyértelmő megfogalmazása 2. Okok határozott kommunikálása 3. Lehetséges elınyök kommunikálása 4. Megoldási javaslatok kommunikálása 1. Célcsoportok megnyugtatása 2. Az eset fokozott kivizsgálására való felhívás 3. Óvintézkedések megtételének kommunikációja 4. A projekt zavartalanságának hangsúlyozása 1. Célcsoportok megnyugtatása 2. A projekt zavartalanságának hangsúlyozása 3. A válság politikai tartalmának hangsúlyozása 4. A projekt iránti elkötelezettség hangsúlyozása 5. Válaszlépések hangsúlyos megtétele 1. Célcsoportok megnyugtatása 2. A projekt zavartalanságának hangsúlyozása 3. Megoldási javaslatok, megoldások kommunikálása 1. Megoldási javaslatok, megoldások kommunikálása 2. Egyeztetés megkezdésének kommunikálása 1. Célcsoportok megnyugtatása 2. Megoldási javaslatok, megoldások kommunikálása 3.Óvintézkedések megtételének kommunikációja

74

5. Válságkezelési alapforgatókönyv

1. lépés: riadólánc

Váratlan

VÁLSÁG

1 órán belül értesülnie kell a válságról a polgármesternek, a jegyzınek, a projektvezetınek, a fıvállalkozó vezetıjének vagy képviselıjének, és a projekt kommunikációs vezetıjének

2. lépés: válságstáb

Fel kell állítani 6-10 órán belül! Tagjai az elıbb felsoroltak, valamint azon személyek akik érintettek (pl. pénzügyi vezetı, tőzoltóság képviselıje, stb.) Minél elıbb fel kell állítani!

Elıre látható

Nincs rá szükség Tagjai megegyeznek a fent említettekkel

3. lépés: szóvivı

Ki kell jelölni a szóvivıt, aki a válsághelyzettel kapcsolatos kommunikáció kulcsfigurája lesz.

4. lépés: 1. reakció

Kommunikációs reakció, melynek célja a külsı és belsı közvélemény tájékoztatása, megnyugtatása, valamint annak A szóvivı demonstrálása, hogy a alapesetben a válsághelyzet a polgármester, de megfelelı szinteken bizonyos válsághelyzetekben kezelve van, az hitelesebb ha nem ı, események kézben vannak tartva hanem valaki más (pl. projekt mőszaki vezetıje) válik szóvivıvé

5. lépés: válságkezelés

Folyamatosan tájékoztatni kell a meghatározott célcsoportokat a válság elhárítása érdekében tett lépésekrıl, valamint folyamatos tájékoztatást kell nyújtani azon intézkedésekrıl, melyekkel a jövıben megelızhetı hasonló válsághelyzetek elıfordulása

A jelen forgatókönyv és menetrend kizárólag egy válságkezelési alapstruktúrát vázol fel. Ennek megfelelıen egy tervezett, vagy nem tervezett válsághelyzet beállása esetén célszerő, de nem kötelezı a jelen forgatókönyv szerint eljárni. Az adott helyzet specifikumai, valamint a jelen válságkezelési tervben hagyott mozgásterek minden esetben lehetıséget teremtenek arra, hogy az adott helyzetre megszülethessen az arra leginkább megfelelı kommunikációs reakció. 75

6. Válságkezelés értékelése A válság lezárultával szükséges és elınyös a válságkommunikációs munka teljes folyamatának kiértékelése, melynek során a következı kérdésekre kell választ adni: 1) Sikerült-e követni és megvalósítani a jelen tervben szereplı lépéseket? 2) Sikerült-e teljesen kézben tartani a kommunikációs irányítást? 3) Sikerült-e a szükséges üzenetek eljuttatása a megcélzott célcsoportokhoz? 4) Volt-e váratlan fejlemény a kommunikációs tevékenység során, ami nem lett megfelelıen kezelve? 5) Milyen visszajelzések érkeztek a megcélzott célcsoportoktól? A válságkezelési kommunikáció kiértékelésébıl levont következtetések szükség szerint célszerő átvezetni a jelen válságkommunikációs terven.

Mérési szisztéma kialakítása E munkafázisban javaslatokat fogalmazunk meg a kommunikációs tevékenység külsı és belsı hatékonyságának mérési lehetıségeit illetıen. Ezen mérési szisztémák léte a folyamatos ellenırzési és visszacsatolási szükségletek okán igen fontos, ugyanakkor a leghatékonyabb külsı, tehát lakossági mérési rendszerek bevezetése és folyamatos fenntartása költségigényes tevékenység. Ennek megfelelıen elsısorban olyan megoldásokra kívánunk elsısorban javaslatot tenni, melyek inkább szemléletbeli váltást és nem anyagi ráfordítást igényelnek. Mérési eszköz 1. – saját honlap Kenderesnek, mint a legtöbb hazai településnek van saját honlapja. Bár mint azt jeleztük a honlap kialakításával vannak apróbb problémák, ugyanakkor a honlap struktúráját adó program, a motor alkalmas arra, hogy webes felületen biztosítsa a folyamatos véleménynyilvánítási lehetıséget. Mivel erre alkalmas, alkalmasnak kell lennie arra is, hogy közvélemény-kutatási kérdıívet integráljanak bele. Ezt a képességet kihasználva javasoljuk, hogy a települési kommunikációs folyamatok és eszközök hatékonyságának mérésére elsı sorban a honlapot használja az önkormányzat. E mérések tekintetében javasoljuk, hogy a kialakítandó kérdıívek rendszerét akként állítsa fel az önkormányzat, hogy annak legyen statikus és dinamikus része egyaránt. A statikus rész jellemzıje,

76

hogy mindig ugyanazokat a kérdéseket tartalmazza. Ebben a modulban javasoljuk mérni az egyes kommunikációs eszközök ismertségét és az azokkal való elégedettséget. E modulba a következı konkrét kérdéseket javasoljuk: 1) Ön megkapja-e minden hónapban a helyi lapot? ()igen ()nem 2) Elégedett-e az újság színvonalával? ()nagyon elégedett vagyok, szeretem ()átlagosnak tartom, de azért átlapozom ()nem vagyok vele elégedett, nem is szoktam elolvasni 4) Informatívnak tartja-e a lapot? ()igen, kiváló ()fenntartásaim vannak vele ()nem 5) Mikor járt utoljára ezen a honlapon? ()napi rendszerséggel nézem ()hetente egyszer feljövök ()kb. havonta megnézem, hogy van-e valami újdonság ()csak akkor jövök ide, ha máshol nem találom meg, amit keresek Természetesen ezek a kérdések csak példák, tehát e részben más általános információkra is rá lehet kérdezni. Ezen túl a felmérés e módjának van egy olyan hátránya is, hogy mivel nem, pontosabban szólva csak eléggé bonyolultan lehet megoldani azt, hogy egy válaszadó csak egyszer töltse ki a kérdıívet, valamint mivel a felmérés teljesen anonim, így semmilyen információval nem szolgál a megkérdezett személyét illetıen, tehát reprezentatív minta készítésére nem alkalmas. Ugyanakkor mindenképpen javasoljuk a bevezetését, mert egyfajta lakossági alapattitőd megjelenítésére azért megfelelı.

77

A honlapon történı felméréseknek a másik csoportját a dinamikus felmérések alkotják. Ezek sajátja, hogy nem általános kérdéseket tesznek fel, hanem mindig valamely esemény, vagy akció hatékonyságára és megítélésére kérdeznek rá. E modulba nem tudunk konkrét kérdéseket javasolni, mivel ezek a kérdések minden esetben egy adott

kommunikációs

tevékenységsor

hatékonyságát

kívánják

mérni.

Ugyanakkor

azt

mindenképpen javasoljuk, hogy minden dinamikus felmérésben minimálisan kérdezzenek rá a következıkre: 1) Eljutott-e az üzenet a célközönséghez? (látták/hallották-e a hirdetést, megkapták-e a meghívót, stb.) 2) Amennyiben az üzenet tartalmazott kreatívot, úgy az tetszett-e? 3) Amennyiben az üzenet célja az volt, hogy valamely cselekvésre vegye rá a célközönség tagjait, úgy az sikeres volt-e? (pl. elmentek-e a rendezvényre, stb.) Mérési eszköz 2. – interaktív közösségi profil Korábban már több helyen jeleztük, hogy szükségét érezzük a település számára saját profil létrehozásának különbözı közösségi oldalakon. Ezt azért tekintjük különösen fontosnak, mivel ezen oldalak segítségével folyamatosan lehet kapcsolatot teremteni olyan helyi internet felhasználó polgárokkal, akik egyébként nem, vagy csak igen ritkán látogatnak el a település saját honlapjára. Javasolt közösségi honlapok: 1) www.iwiw.hu 2) www.facebook.com 3) www.myspace.com 5) www.myvip.com A javasolt oldalak sajátossága, hogy mindegyiken lehetıség van ismerısök keresésére, továbbá a keresési feltételek között minden esetben be lehet állítani a lakóhely szerinti szőrést. Így lehetıség van minden olyan felhasználóval felvenni a kapcsolatot, aki Kenderesen lakik. További jelentıs elınye ezeknek az oldalaknak, hogy alkalmasak a direkt interaktív kommunikációra, tehát lehetıséget adnak arra, hogy direkt, valamelyest a személyre szabottság látszatát keltve üzenjünk az összes ”ismerısünknek”, valamint hogy az ismerıseink válaszoljanak. Ennek alapján azon túl, hogy a különbözı kampányokba bevonhatóak a javasolt virtuális kapcsolathálók, lehetıséget adnak arra

78

is, hogy kutatásokhoz, elégedettségi mérésekhez használjuk fel ıket. Ugyanakkor arra figyelemmel kell lenni, hogy a kialakított kapcsolatot a másik fél bármikor megszüntetheti, tehát nem célszerő túlságosan gyakran használni azt egyirányú kommunikációra, ezzel egyoldalúan túlterhelve az egyébként igen értékes kapcsolati hálót. Továbbá a rendszer funkcionalitását erısítendı javasoljuk, hogy az önkormányzat minél inkább törekedjen a ”bennfentesség”, a különlegesség látszatát, érzetét kelteni a kapcsolatrendszerbe bevont polgárokban. Ezt akképpen lehet például elérni, hogy az önkormányzat által kiküldött leveleket vagy a polgármester, vagy valamely más ismert önkormányzati vezetı ”írja alá”. További jó módszer lehet, ha ezeken a fórumokon mindig egy kicsivel elıbb lehet hozzájutni releváns információkhoz, mint a többi kommunikációs csatornán (erre egyébként célszerő fel is hívni a figyelmet). Javasoljuk ezen túl, hogy egyes akciók, egyes programok csak ebben a virtuális közösségi térben történjenek meg. Itt gondolunk például olyan szavazásokra, melyeknek relatíve jelentıs tétje van (pl. a nemrégiben átadott tornacsarnok névadásához itt lehet bekérni névjavaslatokat, és a javaslatokra itt lehet szavazni). Nagyban meg tudja növelni ezen akciók hatékonyságát, ha valamilyen nyereményt is kilátásba helyezünk a játékban, szavazásban, felmérésben résztvevık számára. Mérési eszköz 3. – személyes kapcsolatfelvétel és kérdıíves lekérdezés Az önkormányzati rendszer sajátossága, hogy mőködésének legtöbb fórumán folyamatosan kapcsolatba keveredik a helyi polgárokkal. Ezt a folyamatos kapcsolódást szeretnénk kihasználni információszerzés végett. Gondolunk itt arra, hogy a hivatali mőködés, az okmányiroda, az egyes saját fenntartású intézmények mőködése folyamatos ”ügyfélkapcsolatot” eredményez, amely rendkívül jó terepet és bázist nyújt felmérések készítéséhez. Természetesen – mint ahogy azt már korábban is jeleztük – e kapcsolatrendszert sem célszerő felmérésekkel túlterhelni, mert egy ponton túl az ügyfelek tehernek, zaklatásnak fogják érezni az állandó kérdésáradatot. Továbbá az sem engedhetı meg, hogy az ezen a csatornán szervezett felmérések nehezítsék, lassítsák, vagy extrém esetben akadályozzák az adott szervezeti egységek

79

normális mőködését. Ennek megfelelıen figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes kérdıívek maximum 3-5 db., lehetıleg egyszerő, eldöntendı kérdést tartalmazzanak. Mindezek alapján e rendszerbe javasoljuk bevonni elsısorban a kimondottan ügyfélszolgálati jellegő szervezeti egységeket (pl. okmányiroda), a hivatal azon alegységeit, melyek folyamatos ügyfélkapcsolattal rendelkeznek (pl. szociális osztály, építési osztály, stb.), valamint azon saját fenntartású intézményeket, melyekben direkt elérhetıek a helyi lakosok (pl. kultúrház, esetleg iskolák szülıi értekezletei, stb.). Rendkívül fontos továbbá ehelyütt felhívni a rendszerbe bevonásra kerülı alegységek vezetıinek a figyelmét arra, hogy a felmérések szigorúan anonim módon kell, hogy megtörténjenek, tehát a válaszadótól semmilyen a személyére utaló konkrét adat bekérése nem történhet meg, mert az felvetne számos a személyes adatkezelés szabályaival összefüggı problémát. Mérési eszköz 4. – konkrét célterületre irányuló, személyes megkeresés alapján készített felmérés Ez a mérési forma abban az esetben lehet hatékony, ha valamely olyan akció sikerességét szeretnénk megmérni, amely helyben jól körülhatárolható célcsoportot érint. Itt példaként hoznánk a fent bemutatott csatornaépítési projektet, melynek a célcsoportja gyakorlatilag háztartási szinten 100%-os biztonsággal behatárolható. Arra gondolunk itt, hogy a projekt elsısorban azokat a háztartásokat érinti, akik jelenleg még nem rendelkeznek csatornahálózattal, tehát vagy nem volt eddig lehetıségük a rákötésre, mert nem volt az utcájukban csatorna, vagy már volt, mégsem kötöttek rá. Lényegében ezzel a módszerrel tehát azt tudjuk megvizsgálni, hogy az a kampány, akció, stb., amit azért folytattunk, hogy valamely terület lakóit rávegyük valamely cselekvésre sikeres lesz-e, vagy sem. Ez a megoldás ugyanakkor igen munkaigényes feladat, mivel egyenként fel kell keresni a felmérésbe bevont összes háztartást, és személyesen el kell végezni a felmérést. Ennek megfelelıen azt javasoljuk, hogy ezzel módszerrel csak abban az esetben éljen az önkormányzat, amikor arra ténylegesen nagy szükség van, pl. a projekt sikere érdekében. Továbbá javasoljuk, hogy e feladat ellátásba mindig kíséreljen meg bevonni az önkormányzat civil és egyéb társadalmi szervezeteket, mert így jelentısen csökkenthetı az élı munka költségigénye.

80

Mérési eszköz 5. – direkt marketing eszközök bevonásával készített felmérés Itt elsısorban a levélben történı megkeresésre gondolunk válaszboríték mellékelésével. E módszer sikerességének gyakorlatilag ugyanazok a feltételei, mint a közösségi oldalakon való felmérésnek. Ezek szerint el kell érni, hogy a megkeresett személyes megszólításként értékelje a kapott levelet, valamint érezze azt ”megtiszteltetésnek”. Erre itt is ugyanazokat módszereket javasoljuk, mint feljebb. Természetesen ezt itt sem annyira egyszerő megoldani, mivel az ilyen típusú levelek célszerően nem névre szólóan kerülnek kiküldésre. E módszer hátránya, hogy a nagyobb mennyiségő levél, illetve a válaszboríték postai úton történı visszajuttatása anyagi ráfordításokat igényel, ugyanakkor ez a módszer még mindig jelentısen költséghatékonynak tekinthetı. Végül e megoldás sikerességében játssza talán a legnagyobb szerepet valamilyen ajándék (pl. 2 személyes wellness hétvége, stb.) kilátásba helyezése azok számára, akik részt vesznek a programban és visszaküldik a kitöltött kérdıívet. Természetesen itt sem javasoljuk személyes adatok bekérését a kérdıíven. Ugyanakkor mivel levélben kérjük a válaszok visszaküldését, arra pedig rá kell írni a feladó nevét és címét, így bár a kérdıívek feldolgozása és a válaszok rögzítése anonim módon történik, a megtartott borítékok alkalmasak a záró sorsolás elvégzésére. Mérési eszköz 6. – saját telefonos adatbázis építése Ez egy igen hatékony, ám rendkívül szokatlan módja a kommunikációs tevékenységünk hatékonysága mérésének. Itt arra gondolunk, hogy pontosan ugyan úgy történjen a felmérés, mintha egy profi közvélemény-kutató céget vonnánk be a feladat elvégzésére, azzal a különbséggel, hogy nem vonunk be külsı céget a feladatra. E módszer leglényegesebb eleme, hogy kiépítsünk egy reprezentatív, telefonos adatbázist. A reprezentativitás szabályaiba most nem mennénk bele, mert az nem képezi ennek a tanulmánynak a részét, ugyanakkor javasoljuk, hogy a jelen ÁROP projekt keretében konzultáljon az önkormányzat a közvélemény-kutató partnerrel egy ilyen adatbázis összeállításának lépéseirıl és szabályairól. Abban az esetben ha létrehozásra kerül egy ilyen adatbázis, valamint ismertek a megfelelı kérdıív összeállításának és kiértékelésének helyes módszerei, az önkormányzat egy olyan értékhez jut,

81

amely mindennél hatékonyabban garantálja a kommunikációs tevékenység sikerének folyamatos mérhetıségét. Mindezek alapján kiemelten javasoljuk az e megoldáson való elgondolkodást. Mérési eszköz 7. – közvélemény-kutató cég bevonása Ez a megoldás a legegyszerőbb, ugyanakkor messze a legdrágább módja a vágyott információ megszerzésének. Ezen túl azt gondoljuk, hogy ehelyütt nincs sok értelme bemutatni a módszer további elınyeit és hátrányait, mert ezzel a megoldással már mindenki találkozott, akinek a jelen tanulmány szól. A lényeg, hogy a jelentıs forrásigény okán alapvetıen nem javasoljuk e megoldás folyamatos használatát.

Új kommunikációs eszközök bevezetése E munkafázisban nem csak a lehetséges új kommunikációs eszközöket kívánjuk feltérképezni, hanem javaslatot szeretnénk tenni a meglévı eszközök, meglévı felületek jobb kihasználására is. Célunk, hogy megmutassuk az önkormányzat vezetıinek azokat az önkormányzat saját tulajdonában lévı, kiaknázatlan kommunikációs felületeket, melyek ésszerő felhasználásával nagyban lehetne növelni az önkormányzat kommunikációjának hatékonyságát, tehát jelentısen lehetne támogatni a döntések nyilvánossá tételét. E fejezet sajátossága, hogy az ehelyütt megfogalmazott javaslatok nem szervezeti, mőködési, vagy szemléletbeli változtatásra utalnak, hanem konkrét eszközök bevezetésére, vagy a meglévı eszközök konkrét fejlesztésére. A javasolt eszközöket – az alap médiaeszköz tipológiának megfelelıen – az elektronikus és a print alapú eszközökre csoportosítottuk. Természetesen a jelen fejezet tartalmaz egyes BTL eszközöket, melyek nem férnek bele az említett alap tipológiába, de ezt jelezni fogjuk az adott eszközök bemutatásánál. Elektronikus eszközök 1) Saját honlap

82

A saját honlap tekintetében a következı konkrét változtatásokat javasoljuk: a. Helyi ”mini jogtár” kialakítása. – Ehelyütt arra teszünk javaslatot, hogy egy önálló menüpont alatt az önkormányzat össze rendelete és határozata folyamatosan kerüljön feltöltésre egy adatbázisba, melyben a következı szőrési feltételek szerint lehet kerülni: a. jogszabály címe b. jogszabály száma c. kibocsátás ideje d. kulcsszó a címben e. szabadszavas keresés Javasoljuk, hogy e tevékenység elvégzésének legyen egy hivatali felelıse. b. Kerüljön kialakításra egy hírlevél rendszer, amelyre a szokásoknak megfelelıen a honlapon lehet feliratkozni, illetve leiratkozni. A hírlevél folyamatos szerkesztése és kiküldése felelısének a Mi Újságunk szerkesztıségét javasoljuk kijelölni. A hírlevél kiküldésének gyakoriságát javasoljuk az újság megjelenésétıl eltérıvé tenni, valamint javasoljuk a tartalom tematikus szőkítését is a laphoz képest. Ennek megfelelıen elképzelésünk szerint a hírlevél tartalmában kizárólag az önkormányzati döntések, események bemutatására, valamint egyes ügyintézési és egyéb közérdekő határidıkre való figyelemfelhívásra korlátozódnék. Mentes lenne az esszé jellegő írásoktól, valamint az szubjektív véleményeket tükrözı írásoktól. Mindezek alapján a hírlevél gyakorlatilag egy e-mail alapú tájékoztatási rendszerként üzemelne. Amennyiben a rendszer felállításra kerül, és mőködıképesnek bizonyul, javasoljuk annak átállítását RSS alapúra. c. Kerüljön kialakításra a honlapon egy véleménynyilvánítási fórum. Ennek célja, hogy a települési polgárok minden idıben el tudják mondani a véleményüket az önkormányzat tevékenységével kapcsolatban. E véleménynyilvánítás történhet fórum alapon, vagy e-mail-ben. A honlapon kialakított fórum elınye, hogy egyszerően kezelhetı, és lehetıséget ad arra, hogy az oda látogatók egy-egy konkrét téma köré csoportosulva kifejtsék, s akár egymással is megvitassák a véleményüket. Ugyanakkor probléma ezzel az eszközzel kapcsolatban, hogy folyamatos moderációt igényel, mivel ezek a típusú fórumok – elsısorban az anonimitásuk okán – kedvelt terepei a szélsıséges, vagy más okból szalonképtelen vélemények megfogalmazóinak.

83

Mindezek alapján mi nem ezt a megoldást javasoljuk, hanem egy e-mail alapú véleménynyilvánítási lehetıség biztosítását úgy, hogy a honlap statikus részére kerüljön fel a véleménynyilvánításra biztató link. Print alapú eszközök 1) Közterületi tájékoztatási rendszer Ehelyütt arra kívánunk javaslatot tenni, hogy az önkormányzat építsen ki saját költségen egy közterületi táblarendszert. Ezt azért gondoljuk rendkívül újszerő és hatékony módszernek, mert eleddig az önkormányzatokra egyáltalán nem volt jellemzı, hogy közterületi kampányokat folytattak volna. Ennek oka az ilyen típusú reklámozás magas költségigénye, valamint az, hogy ezt a médiaeszközt nem lehet sikeresen használni egy-egy kis területre vonatkoztatva. További probléma a meglévı hirdetıtáblákkal, hogy azok elsısorban a települések szélén, a bevezetı utak mentén találhatóak, mivel általában a helyi építési szabályok és rendeletek nem engedik reklámtáblák telepítését a település belsı részein. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy rendeletmódosítással megnyitható az út egy településképi szempontból elfogadható, saját tulajdonú táblarendszer kiépítése elıtt. E rendszer használatával az önkormányzat gyakorlatilag egyszeri, kicsit nagyobb költségráfordítás mellett egy olyan kommunikációs eszközhöz jut, amely erısen figyelemfelkeltı voltából adódóan hatékonyan segítheti a település polgárainak tájékoztatását. Ugyanakkor ez a rendszer további lehetıségeket is rejt magában, mivel a felületeket nem csak az önkormányzat használhatja. Például lehetısége nyílik rá az önkormányzatnak, hogy a helyi vállalkozások részére megjelenési lehetıséget biztosítson akár pénzért, akár önköltségi jelleggel, ezzel vagy direkt bevételi forrást generálva (ami mondjuk fedezheti a kiépítés, illetve a mőködtetés költségeit), vagy támogatva a helyi vállalkozásokat. Továbbá megjelenési lehetıséget lehet adni különbözı civil szervezeteknek, illetve regionális programoknak is nonprofit jelleggel. 2) DM A mérési szisztémák között már javasoltuk direkt marketing eszközök használatát. Ugyanakkor nem csak a felmérésekben lehet hasznos ez a módszer, hiszen DM jelleggel nem csak kérdıívek, hanem egyéb marketing jellegő levelek és szórólapok is eljuttathatóak a település polgáraihoz.

84

E megoldást az teszi ehelyütt piacképessé, hogy abban az esetben a ha levelek, szórólapok terjesztését nem a postára, hanem közmunkásokra bízzuk, igen alacsony költségekre kell csak számítani. Egyéb eszközök 1) Nyílt nap tartása Az önkormányzat saját fenntartású intézményeiben (pl. iskolás) bevett eljárást javasoljuk megvalósítani az önkormányzatban magában is. Ezen elgondolás lényege, hogy a települési polgároknak lehetıségük legyen belelátni az önkormányzat napi mőködésébe. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy egy ilyen program megszervezése gyakorlatilag lehetetlenné teszi a munkavégzést, így a nyílt nap megtartását évente egyszer, a települési napokhoz kapcsolódó programsorozat keretében javasoljuk megrendezni. E napon az érdeklıdık (pl. iskolások) szervezett módon részt vehetnek egy testületi ülésen, valamint bepillanthatnak a bizottságok mőködésébe. Továbbá lehetıségük nyílna arra, hogy megtekintsék, és megértsék a rendeletalkotás folyamatát az igény felmerülésétıl, az elıkészítésen és a döntéshozatalon át, egészen a végrehajtásig. Javasoljuk továbbá ez a program kerüljön megszervezésre azon helyi szervezetekben is, melyek olyan tevékenységet végeznek, aminek a megtekintése érdekes lehet a település polgárai számára. Itt nem kizárólag saját fenntartású intézményekre gondolunk. E körbe javasoljuk bevonni a helyi tőzoltóságot, illetve a helyi rendırséget, de akár pl. a szennyvíztisztító telep mőködésének ilyen formában történı bemutatása is érdekes lehet. 2) Kihelyezett testületi és bizottsági ülések A döntések nyilvánossá tételét, valamint az azok iránti társadalmi érdeklıdés növekedését segítheti, ha az önkormányzat kihelyezett üléseket tart. Természetesen ezek az ülések akkor igazán érdekesek, ha a napirendi pontok valamiképpen kapcsolódnak az ülés helyszínéhez. Ennek az eszköznek a bevezetését és alkalmazását azért tartjuk igen hatékonynak, mert így egyszerőbben lehet mobilizálni a polgárokat, tehát rávenni ıket arra, hogy tekintsék meg a döntéshozatalt megelızı vitát, valamint magát a döntéshozatalt.

85

Az akció sikerességét növelendı javasoljuk, hogy a kihelyezett ülésekre mindig kapjanak meghívót az érintett polgárok is, lehetıleg DM formában. 3) PR és médiakapcsolatok Megvizsgálva az önkormányzat társadalmi és médiakapcsolatait arra a meglátásra jutottunk, hogy szükséges lenne azok fejlesztésére. A fejlesztést a tudatosság erısítésével kívánjuk kezdeni, rámutatva, hogy a PR kapcsolatokat lehet tudatosan is építeni, valamint ápolni. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert a PR egy remek eszköz az önkormányzati döntések társadalmasítására. Ugyanakkor azt elvárni, hogy a kiépített kapcsolataink maguktól mőködjenek igen naiv hozzáállást tükröz. Felvetıdik a kérdés ugyanakkor, hogy mit tehet az önkormányzat a sikeres kapcsolatépítés érdekében, valamint hogyan lehet folyamatosan életben tartani a kiépített kapcsolatrendszert? Erre a kérdésre ugyanakkor a jelen tanulmány meg sem kísérel választ adni, mivel a lehetséges, pontosabban a megfelelı válasz/válaszok olyannyira sokrétőek és összetettek, hogy egy külön tanulmányt kellene nekik szentelni. Azt viszont mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzat induljon el a tudatos kapcsolatépítés útján, tehát alakítson ki a jelenleginél sokkal szorosabb

kapcsolatot

a

helyi

civil

társadalommal,

ösztönözze

polgárait

a

civil

véleménynyilvánításra, biztosítson fórumot a vélemények közvetítésére, lehetıségei szerint igyekezzen kanalizálni azokat, valamint építse be azokat a döntéshozatali rendszerébe. Továbbá javasoljuk azt is, hogy a jelenleginél jóval szélesebb platformon építse ki médiakapcsolatait, melyhez az alábbi segítséget kívánjuk nyújtani:

86

Sajtóközlemény minta ÁTADTÁK A KISHAZSONTAI SPORTCSARNOKOT Közel 570 millió forintból bıvült multifunkciós tornacsarnokkal és újult meg a kishazsontai Feri Úti Általános Iskola. A projektet az Európai Unió 248 millió forinttal támogatta. 2009. június 26-án X. Y. - Pest Megye Közgyőlésének elnöke, valamint P. Q. – országgyőlési képviselı jelenlétében, Dr. ZS. P. polgármester átadta a megújult intézményt. Az átadó ünnepségen a kishazsontai képviselıtestület tagjain, a projektvezetésen és a helyi lakosságon túl jelen volt még a Református Egyház nevében Nagytisztelető T. X. Esperes, valamint a Katolikus Egyház nevében R. D. Esperes is A Esélyt Kishazsontának projekt keretében egy nagyszabású sportesemények és egyéb rendezvények lebonyolítására alkalmas, lelátóval ellátott fedett tornacsarnok, valamint egy térburkolattal és zöldfelületekkel ellátott, több mint 1000 fıt befogadni képes udvar jött létre, a hozzájuk tartozó kiszolgáló helységekkel együtt. A projekt részeként sor került az épület nyílászáróinak teljes körő cseréjére, az épület főtési rendszerének korszerősítésére, a vizesblokkok teljes felújítására és az intézmény teljes körő akadálymentesítésére (közös helységek, tantermek, tornaterem, öltözı, mellékhelyiségek, stb.). Az akadálymentesítés szolgálatában továbbá kialakításra került egy 8 fıs felvonó is. Az épület felújításán , bıvítésén túl jelentıs eszközbeszerzések is történtek. Kialakításra került továbbá egy új orvosi szoba, egy új férfi és nıi edzıterem, 4db. akadálymentes gépkocsi parkolóval is rendelkezı új személygépkocsi parkoló, az ingatlan északi oldalának teljes körő rekultiválása, gyepesítése, egy 24 munkaállásos számítástechnikai labor, valamint az allergiás gyermekek hatékony kezelését szolgáló sószoba. Összességében tehát elmondható, hogy a projekt révén megújult intézmény immár a XXI. század elvárásainak megfelelı, minıségi oktatási-nevelési szolgáltatást tud nyújtani nagyszámú tanulójának,

jelentısen növelve a fogyatékkal élı gyermekek esélyegyenlıségét. Elmondható

továbbá, hogy az egészségmegırzı beavatkozások elısegítik a tanulók életminıségének javulását. Az új tornacsarnok által pedig mind az iskola, mind pedig a növekvı lakosságszámú település is európai színvonalú sportlétesítményhez, közösségi térhez jutott.

87

Sajtóanyag minta EGÉSZSÉGBÁZISSÁ VÁLIK A SPORTPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT Csaknem 248 millió forintos támogatást nyert Kishazsonta önkormányzata a Közép-magyarországi Operatív Program 2007-es kiírása keretében a Feri Úti Általános Iskola felújítására és multifunkciós tornateremmel történı bıvítésére. A beruházás május végéig a szerzıdés szerint elkészült, használatbavételére júniusban kerül sor, s a 2009/2010-es tanévet már egy minden igényt kielégítı, korszerő intézményben kezdhetik meg a tanulók. Alapadatok A projekt megnevezése: Esélyt Kishazsontának - A kishazsontai Feri Úti Általános Iskola felújítása és multifunkciós tornateremmel történı bıvítése (KMOP 4.6.1-2007-007) A projekt költségeinek megoszlása: A projekt teljes költsége: 565.813.225 Ft Ebbıl az Európai Unió által nyújtott támogatás: 247.793.000 Ft Kishazsonta által vállalt önrész pedig: 318.020.225 Ft Résztvevık: Kishazsonta Nagyközség Önkormányzata (kedvezményezett) Feri Úti Általános Iskola (üzemeltetı) Testnevelési Fıiskola (szakmai partner) Petı Intézet (szakmai partner) ELBO Építész Mőterem Kft. (tervezı) Bungesz-99. Zrt. (vállalkozó) VÁTI (közremőködı szervezet) A Beruházás A projekt keretében új, multifunkciós tornatermet és díszudvart alakítottak ki, melynek révén egy nagyszabású sportesemények és egyéb rendezvények lebonyolítására alkalmas, lelátóval ellátott fedett tornacsarnok, valamint egy térburkolattal és zöldfelületekkel ellátott, több mint 1000 fıt befogadni képes udvar jött létre, a hozzájuk tartozó kiszolgáló helységekkel együtt.

88

A projekt részeként sor került az épület nyílászáróinak teljes körő cseréjére, az épület főtési rendszerének korszerősítésére, a vizesblokkok teljes felújítására és az intézmény teljes körő akadálymentesítésére (közös helységek, tantermek, tornaterem, öltözı, mellékhelyiségek, stb.). A XXI. századi iskola koncepció fontos pillére a létrejött 24 munkaállásos, eszközökkel felszerelt számítástechnikai labor, vagy az allergiások számára használható só-szoba. Emellett új közösségi terek alakultak ki, melyek – a városvezetés reményei szerint – nagyban hozzájárulnak a helyi közösségi tudat megerısödéséhez. A fejlesztı logopédusi, pszichológusi, felzárkóztató, tehetséggondozó tevékenységek teljes körő kiszolgálása érdekében jelentısen korszerősödött az orvosi szoba , valamint bıvültek a kerékpár tárolási lehetıségek. Ezen túl új személygépkocsi parkoló is létesült. Cél: iskola, mint egészségbázis A kezdetektıl a projekt legfontosabb célja az intézményben tanuló diákok és pedagógusok életminıségének

javítása,

valamint

a

diákok

sikeres

továbbtanulásához

és

késıbbi

munkavállalásához szükséges ”kulcs-kompetenciák” kialakításának elısegítése/erısítése. Az alapcélt kiegészítı térségi cél, hogy az intézmény egyfajta térségi "egészségbázissá" váljon kiemelkedı színvonalú sportlétesítményei révén. Ennek elsıdleges eleme a nagyszabású sportesemények és egyéb rendezvények lebonyolítására alkalmas tornacsarnok, melynek létrejötte lehetıséget teremtett arra, hogy a korábbi tornaterem épülete alternatív módon hasznosuljon, és ott minden igényt kielégítı kiszolgáló terek kerüljenek kialakításra. Lényeges specifikus cél továbbá a szakma követelményeinek megfelelı, modern pedagógiainevelési környezet megteremtése, az esélyegyenlıség biztosítása, valamint az inkluzív és befogadó környezet kialakítása a SNI-s, valamint részképesség-zavaros gyermekek integrált neveléséhez és felzárkóztatásához szükséges infrastrukturális feltételek (logopédiai, pszichológiai szoba) biztosítása révén. Eredmény: bıvülı lehetıségek A projekt keretében megvalósuló fejlesztés révén az intézmény egészségmegırzést és környezeti nevelést célzó pedagógiai programja kiteljesedhet. Az igényekhez korábban abszolút nem alkalmazkodó, zöldfelülettel alig rendelkezı iskolaudvar felújítása nyomán egy 1000 fıs, esztétikus környezető udvar alakult ki, továbbá megmaradt a gyepes sportpálya is.

89

Ezáltal nem csak az iskolaidıben jelenlévık lehetıségei bıvülnek jelentısen, hanem a nyaranta a napközis táborban lévı 60-70 gyermek sportolási, kikapcsolódási lehetıségei is. Az új tornaterem továbbá új közösségi teret teremt az iskolának, valamint a Kishazsont és a környezı települések polgárainak. A tornacsarnokhoz kapcsolódó fejlesztések révén a szakszolgálati munkában is minıségi elırelépés fog mutatkozni, valamint az orvosi szobák számának növekedésével több feladat válik helyben elláthatóvá (fejlesztı logopédusi, pszichológusi, felzárkóztató, tehetséggondozó tevékenységek). Az egészségügyi fejlesztések révén a gyógy-testnevelési foglalkozások immáron kiterjedhetnek az allergiás gyermekek megsegítésére is. A projekt megvalósulása után elmondható, hogy az nem csak célkitőzései, hanem eredményei révén is illeszkedik az UMFT Közép-Magyarországi Operatív Programjának 4. számú Prioritásában meghatározott célkitőzésekhez, Kishazsonta Község Esélyegyenlıségi Tervéhez, a Magyar Köztársaság Kormányának az egész életen át tartó tanulás stratégiájához (kulcs-kompetenciák fejlesztése), valamint a "Legyen Jobb a Gyermekeknek" Nemzeti Stratégiához. Nem csak gyerekeknek: az iskola, mint sportpedagógiai módszertani központ A tanítási órák biztosításán túl a délutáni foglalkozások mellett az intézmény iskolai idın túli kihasználtsága jelentıs. Hosszú évek óta nagyszabású megyei rendezvények színtere (pl. megyei tanulmányi versenyek). Évek óta számtalan fıiskolai hallgató az iskolában végzi tanítási gyakorlatát, így a testnevelés szakosok esetében gyakorló iskolaként, sportpedagógiai, módszertani központként együttmőködik a Testnevelési Egyetemmel. Ennek, valamint az intézmény kiemelkedı sporttevékenységének köszönhetıen, az iskola a térség sportpedagógiai módszertani központja. Továbbá - jellemzıen a tanítási idın kívül - felnıttképzés is folyik az intézményben. Az iskola egészségnevelési programjában megfogalmazottaknak megfelelıen cél a tanulók számára értelmes, hasznos szabadidıs tevékenységet adni. Rendszeresek a Diáksport Egyesület edzései, foglalkozásai. Példaként említhetı az erıemelı szakosztály, amely az iskola edzıtermében dolgozik, továbbá - a téli idıszakban - a felnıtt labdarúgó szakosztályok erınléti edzéseket tartanak itt. A helyi fittnes terem megszőnésével az óvodás/alsó tagozatos gyerekek játékos mozgássportja is az iskolában zajlik.

90

Az iskolában szakszolgálat mőködik. Iskolapszichológus, logopédus tanár, fejlesztı pedagógusok, gyógypedagógusok, gyógytestnévelı tanár segíti az oktató/nevelı tevékenységüket. Az SNI tanulók számára felzárkóztató programot dolgoztak ki. Az intézmény integrált oktatásáról a Nemzetközi Petı Intézet is elismerıen nyilatkozik. Konkrétan - Új tornacsarnok megépítése - Új díszudvar megépítése - Kazánházi rekonstrukció - A meglévı épület teljes körő nyílászáró cseréje - Új orvosi rendelı - Férfi és nıi edzıterem - 8 fıs akadálymentes személyfelvonó - A sportcsarnok teljes szellızési rendszere - Az ingatlan északi oldalának teljes körő rekultiválása, gyepesítése - Az iskola új ivóvíz-rendszerének, szennyvíz-rendszerének megépítése - A zöldfelületekhez locsolóvíz rendszer kiépítése - 4 db akadálymentes gépkocsi parkolóval is rendelkezı új személygépkocsi parkoló - Új sporteszközök beszerzése - Az iskolai étkezıterem bútorainak a kicserélése - Több helyiségre kiterjedıen iskolai bútorcsere - Modern számítástechnikai labor kiépítése Összegzés Összességében tehát elmondható, hogy a projekt révén megújult intézmény minıségi oktatásinevelési szolgáltatást tud nyújtani nagyszámú tanulójának, nagyban hozzájárul a fogyatékkal élı gyermekek esélyegyenlıségének növekedéséhez, valamint az egészségmegırzı beavatkozások elısegítik a tanulók életminıségének javulását. Az új tornacsarnok által pedig mind az iskola, mind pedig a növekvı lakosságszámú település is európai színvonalú sportlétesítményhez, közösségi térhez jutott. További információk Általános Információs telefonszám - 06-99 / 555 007

91

Önkormányzat elérhetıségei Dr. Zs. P. Polgármester -

Telefonszám: 06-99 / 555 008

-

Fax: 06-99 / 555 009

-

E-mail: [email protected]

-

Levélcím: 9999 Kishazsonta, Kossuth tér 1.

F. K. Projektvezetı -

Telefonszám: 06-30 / 555 5555

-

Fax: 06-99 / 555 009

-

E-mail: [email protected]

-

Levélcím: 9999 Kishazsonta, Kossuth tér 1.

Vállalkozó (Bungesz-99 Zrt.) elérhetıségei CS. A. Projektvezetı -

Telefonszám: 06-01 / 999 4646

-

E-mail: [email protected]

-

Levélcím: 1341 Budapest, Dinkó utca 198.

Honlap kishazsonta.hu/euprojekt

92

Média protokoll lista MÉDIUM

OSZTÁLY

KONTAKT SZEMÉLY

E-MAIL

TELEFONSZÁM

CÍM

1137 Budapest, Szent István Park 3 1016 Budapest, Fém utca 10. 1068 Budapest, Benczúr Utca 1.

HELYI MÉDIA

HÍRÜGYNÖKSÉGEK Független Hírügynökség

Nem szükséges

Nem szükséges

[email protected]

Tel: 06 1 382-0310 Fax: 06 1 382-0309

MTI

Multimédia szerkesztıség

Acsád Péter szerkesztıségvezetı

[email protected]

Tel: 06 1 441-9360

HavariaPress Hírügynökség

Nem szükséges

Nem szükséges

[email protected]

Tel: 06 1 352-5178 Fax: 06 1 351-4093

ORSZÁGOS TV CSATORNÁK MTV Duna TV

Közéleti fıszerkesztıség New Media Szerkesztıség

Dobos Menyhért igazgató

[email protected]

Tel: 06 1 373-5333 Fax: 06 1 373-5336

Vasányi Noémi szerkesztıségvezetı

[email protected] [email protected]

Tel: 06 1 489-1200

Hír TV

Szerkesztıség

Nem szükséges

[email protected]

Tel: 06 1 430-4000

RTL Klub

Szerkesztıség

Gémes Renáta fıszerkesztı

[email protected] [email protected]

Tel: 06 1 437-3737

TV2

Tények fıszerkesztıség

Nem szükséges

[email protected]

Tel: 06 1 467-6400 Fax: 06 1 467-6563

1054 Budapest, Szabadság tér 17. 1016 Budapest, Mészáros utca 48. 1033 Budapest, Szentendrei út 89-93 1119 Budapest, Fehérvári utca 84./a 1145 Budapest, Róna utca 174.

93

ORSZÁGOS RÁDIÓ Módos Márton [email protected], fıszerkesztı [email protected] Nem szükséges

Info Rádió

Szerkesztıség

Gazdasági Rádió (Mősor-Hang Kft)

Szerkesztıség

Lánchíd Rádió

Szerkesztıség

Klubrádió

Szerkesztıség

Danubius Rádió

Szerkesztıség

Sláger Rádió

Hírszerkesztıség

Nem szükséges

[email protected]

Szerkesztıség

Kerényi György fıszerkesztı

[email protected] [email protected] [email protected] o.hu

MR1 Kossuth Rádió

Magyar Nemzet

Népszabadság

Szerkesztıség

Szerkesztıség

[email protected] hirszerkeszto@lanchidradi o.hu bocskay.zsolt@klubradio9 Bocskay Zsolt fıszerkesztı 53.hu Eperjesi Eszter [email protected] [email protected] fıszerkesztı Balogh Balázs hírigazgató

ORSZÁGOS SAJTÓ Nánási Tamás gazdasági gazdasag@magyarnemzet. rovatvezetı hu Huth Gergely belpolitikai [email protected] rovetvezetı [email protected] Nézı László online [email protected] fıszerkesztı szerkesztoseg@nepszabads Vörös T. Károly ag.hu fıszerkesztı Nagy N. Péter rovatvezetı [email protected]

Tel: 06 1 483-2950 Fax: 06 1 483-2952 Tel: 06 1 887-3500 Fax: 06 1 887-3501

1088 Budapest, Múzeum utca 9. 1133 Budapest, Váci út 78/B.

Tel: 06 1 814-8730 Fax: 06 1 814-8753

1089 Budapest, Üllıi út 102.

Tel: 06 1 437-6766 Fax: 06 1 437-6738 Tel: 06 1 452-6100 Fax: 06 1 452-6181 Tel: 06 1 888-3030 Fax: 06 1 888-3099

1037 Budapest, Bokor utca 1-3-5. 1138 Budapest, Váci út 141. 1011 Budapest, Fı utca 14-18.

Tel: 06 1 328 –7000 Fax: 06 1 328-7332

1088 Budapest, Bródy S. utca 5-7.

Tel: 06 1 476-2131 Fax: 06 1 215-3197

Tel: 06 1 436-4444 Fax: 06 1 436-4604

1034 Budapest, III., Bécsi út 122-124.

94

Magyar Hírlap

Szerkesztıség

Kocsis L. Mihály fıszerkesztı

Népszava

Szerkesztıség

Németh Péter fıszerkesztı

Világgazdaság

Szerkesztıség

Kocsi Ilona fıszerkesztı

Metró Újság (MTG Metro Gratis Kft.)

Szerkesztıség

Izbéki Gábor fıszerkesztı

Blikk

Szerkesztıség

HVG

Szerkesztıség

Heti válasz

Szerkesztıség

Murányi Marcell fıszerkesztı Hirschler Richárd fıszerkesztı Borókai Gábor fıszerkesztı

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Tel: 06 1 887-3230 Fax: 06 1 887-3253 Tel: 06 1 477-9037 Fax: 06 1 477-9038 Tel: 06 1 489-1195 Fax: 06 1 489-1189

1145 Budapest, Thököly út 105-107. 1087 Budapest, Könyves K. krt. 76. 1122 Budapest, Maros utca 19-21.

[email protected] [email protected]

Tel: 06 1 431-6400 Fax: 06 1 431-6401

1134 Budapest, Tüzér utca 39-41.

Tel: 06 1 460-2400 Fax: 06 1 460-2501 Tel: 06 1 436-2001 Fax: 06 1 436-2011

1141 Budapest, Szugló u. 81-85. 1037 Budapest, Montevideo utca 14.

Tel: 06 1 461-1400 Fax: 06 1 461-1460

1027 Budapest, Horvát utca 14-24.

Tel: 06 1 555-7000 Fax: 06 1 349-0393 Tel: 06 1 371-3802 Fax: 06 1 371-3805 Tel: 06 1 430-6640 Fax: 06 1 430-6641

1042 Budapest, Árpád út 51-53., 1364 Budapest. Pf. 137. 1036 Budapest, Lajos u. 78. 1037 Budapest, Montevideo u. 9., II. emelet, 282. szoba

[email protected]

[email protected] [email protected] [email protected] szerkesztoseg@hetivalasz. hu [email protected] [email protected]

PORTÁLOK Index.hu

Szerkesztıség

Uj Péter fıszerkesztı

[email protected]

Origo.hu

Hírszerkesztıség

Sáling Gergı vezetı szerkesztı (hírek)

[email protected] [email protected],

Hirszerzı.hu

Szerkesztıség

Gavra Gábor fıszerkesztı

[email protected]

Figyelı.net

Szerkesztıség

Szabados Balázs fıszerkesztı

[email protected] [email protected]

Tel: 06 1 437-3614 Fax: 06 1 437-3737

Ma.hu

Szerkesztıség

Kádár Ildikó fıszerkesztı

[email protected] [email protected]

Tel: 06 30 961-4288 Fax: 06 1 325-5230

95

Reméljük, hogy a fentiekben bemutatott és átadott mintadokumentumok segíteni fogják a médiakapcsolatok

széleskörő

és

tudatos

kiépítését,

valamint

segítségére

lesznek

az

önkormányzatnak a médián keresztüli kommunikáció sikeres folytatásában is.

Befejezés Reméljük, hogy a jelen átfogó záró tanulmány, illetve az annak megírásához szükséges személyes tanácsadói tevékenység sikeresen hozzájárul az önkormányzat döntéseinek és mőködésének társadalmasításához, valamint segítséget nyújt az önkormányzat vezetıinek ahhoz, hogy növeljék a döntéseik nyilvánosságát. Természetesen az általunk vázolt lehetıségek bevezetését nem kell 100%-ban megvalósítani ahhoz, hogy a jelenleginél sokkal magas szinten legyen képes kommunikálni az önkormányzat az általa vezetett település polgáraival. Már önmagában a tudatos gondolkodás a kommunikációról, egy hozzáértı kommunikációs referens, PR referens megnevezése, a feladatok és hatáskörök tisztázása, a tervezett folyamatokban történı gondolkodás is csodákra képes. Amennyiben ez még kiegészítésre kerül az általunk javasolt változtatásokkal, fejlesztésekkel, valamint kiépítésre, illetve felhasználásra kerül néhány általunk javasolt médiaeszköz, úgy nagy bizonyossággal állítható, hogy a közölni kívánt információk minden esetben el fognak jutni a célcsoporthoz, célcsoportokhoz és ott az általunk kívánt hatást fogják kifejteni, ezzel egy sokkal magasabb szintre emelve Kenderes város önkormányzatának kommunikációs színvonalát.

96