Árfolyamgát - nyersz vagy veszítesz?

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Árfolyamgát - nyersz vagy veszítesz?

Belső konzulens: Kovácsné dr. Antal Anita PhD Külső konzulens: Bangó Mónika Nagy Katinka Anikó Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Számvitel szakirány

2013

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI fŐISKOLA

~BGF

GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

BUDAPEST BUSINESS SCHOOL

NYILATKOZAT a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról A hallgató neve: Nagy Katinka Anikó Szak/szakirány: Pénzügy-számvitel, számvitel Neptun kód:MRSWRS

A szakdolgozat megvédésének dátuma

(év):_2.0~3

A szakdolgozat pontos címe: Árfolyamgát- nyersz vagy veszítesz? Belső

konzulens neve: Kovácsné dr. Antal Anita PhD

Külső

konzulens neve: Bangó Mónika

Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: árfolyamgát, devizahitelezés, válság, öngondoskodás, árfolyamváltozás Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúzni' Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.) Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a megfelelőt aláhúznil) Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett - egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem

tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal. Zalaegerszeg, 2.023-02-°4 hallgató aláírása

i!

890U C;;,s~,,,rich TGI,_:...!';);'!. -d6-0J.·609--S'J40

! __. BGF Gazdálkodasi Kar Zalaeger'szegtt1~8966 Zál~ü:~~ierszeg~-Gaspa·r:rcFi-fv1. u.18/A.1 Telefon: (+36"92) 509-900

Fa" (+36-92) 509-930 I www_pS2fz.bgf.hu/gk2

Tartalomjegyzék Bevezetés .......................................................................................................................... 3 1.

2.

3.

4.

A magyar bankrendszer ............................................................................................ 4 1.1.

A kétszintű bankrendszer kialakulása és fejlődése ............................................ 4

1.2.

A bankrendszerek felépítése .............................................................................. 5

1.3.

A magyar pénzügyi kultúra fejlődése ................................................................. 7

1.4.

A magyar bankszektor érettsége ..................................................................... 11

1.5.

A Budapest Bank bemutatása .......................................................................... 14

Lakossági hitelek – a Jelzáloghitel........................................................................... 17 2.1.

Jelzáloghitelről általában.................................................................................. 18

2.2.

Jelzáloghitelezés nemzetközi viszonylatban .................................................... 18

2.3.

Jelzáloghitelezés hazai viszonylatban .............................................................. 23

2.4.

Jelzáloghitelezés a Budapest Banknál .............................................................. 27

A gazdasági válság hatása a jelzáloghitelezésre- a lufi kipukkad............................ 31 3.1.

Nemzetközi pénzügyi helyzet - a válság kialakulása ........................................ 31

3.2.

A krízis megjelenése a bankszektorban ........................................................... 33

3.3.

A recesszió következményei a pénzügyi szférában ......................................... 34

3.4.

Válságkezelés ................................................................................................... 34

3.4.1.

Megoldások Amerikában .............................................................................. 34

3.4.2.

Megoldások Magyarországon ...................................................................... 35

Árfolyamrögzítés ..................................................................................................... 36 4.4.

Az árfolyamvédelem megszűnése ................................................................ 47

4.5.

Túlélni az árfolyamrögzítést ......................................................................... 47

4.6.

90+ Forintosítás ............................................................................................ 49

4.7.

Túlzott eladósodottság..................................................................................... 50

4.7.1.

A túlzott eladósodottság kockázatai ......................................................... 50

4.7.2.

Túlzott eladósodottság elkerülése ............................................................ 54

5.

Empirikus elemzés .................................................................................................. 57

6.

Összefoglaló ............................................................................................................ 67

Irodalomjegyzék.............................................................................................................. 70

2

Bevezetés Magyarországon sokakat érint a devizahitelek témája és ezzel összefüggésben az árfolyam növekedés hatásának következményei. A magyar lakosság a magas forint hitelek és az állami támogatás megszűnésével az olcsó devizahitelek felé fordultak, nem számolva az árfolyamkockázattal. A válság hatására az egyes devizaárfolyamok erősödtek a forinttal szemben, melynek a legfontosabb következménye, hogy megemelkedtek a devizában lévő denominált hitelek törlesztőrészletei. Gyakorlatomat a Budapest Bank Zrt-nél töltöttem, ahol megismerkedtem a devizahitelesek megsegítésére szolgáló árfolyamrögzítési rendszerrel, illetve a folyamat menetével. Dolgozatomban a devizahitelesek megsegítésének eszközeit elemzem a háztartások szempontjából. Mindenekelőtt igyekszem feltárni a devizában felvett hitelek emelkedésének okát, vagyis azt, hogy milyen tényezők állnak a hatalmas tömegű hitelfelvételek mögött. Munkám során kitérek a lakosság pénzügyi ismerete bővítésének szükségességére, illetve a mai magyar pénzügyi tudás szintjének elemzésére. Kiemeltem vizsgálom a válság szerepét a devizahitelek törlesztőrészleteinek megemelkedésében, hiszen a válság legfontosabb következménye az árfolyamok „elszállása”. A

devizahitelesek

vonatkozásában

tanulmányozom

az

árfolyamrögzítés

alkalmazásának hatását a háztartások fizetési mérlegére. Ahhoz, hogy meggyőződjünk arról, valóban megéri-e az árfolyamrögzítés igénylése, modellezett példákon keresztül mutatom be a törlesztőrészletek, illetve az ehhez kapcsolódó fizetési kötelezettségek alakulását. A kutatás során nagy figyelmet fordítok a lakossági öngondoskodás és az árfolyamgát közti kapcsolat vizsgálatára. Szakdolgozatom

elkészítéséhez

különböző

szakirodalmakat,

tanulmányokat,

szakfolyóiratokat dolgoztam fel, ugyanakkor felhasználtam a főiskolán szerzett ismereteimet vegyítve a gyakorlati helyen megszerzett tudásommal.

3

1. A magyar bankrendszer 1.1.

A kétszintű bankrendszer kialakulása és fejlődése

A magyar bankrendszer története az osztrák bankok történetével kezdődik, a XIX. század elején Magyarország a Habsburg uralkodóház fennhatósága alatt állt. A birodalomban ekkor a jegybanki feladatokat az 1816-ban alakult osztrák Nemzeti Bank látta el, melynek kizárólagos bankjegy kibocsátási joga volt az egész császárság területén. 1867-ben felmerült a Magyar Nemzeti Bank felállításának igénye, de az osztrákok ezt akkor nem fogadták el. 1878-ban létrejött az Osztrák-Magyar Bank, mely paritásos alapon dolgozott. Az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában 1924. június 24-én kezdte meg munkáját. A Magyar gazdaságirányítási rendszer reformja („új gazdasági mechanizmus”) során a bankrendszer továbbfejlesztésének gondolata is felmerült. Egyre nagyobb szerepet kapott a pénz és a piac, a vállalatok egyre önállóbbak lettek, felvetették az egyszintű bankrendszer átalakításának lehetőségét is. Ezt indokolta az is, hogy a gazdaságban háttérbe szorultak a hitelviszonyok, a költségvetés nem ösztönözte hatékonyságra a vállalatokat. A rövid lejáratú hitelek visszaszorultak, a bank a kevésbé jövedelmező állami beruházásokra is kénytelen volt hitelt adni. Nem voltak egymással versenyző bankok, tervcéloknak volt alávetve a bankrendszer, az értékpapírok csekély számban jelentek csak meg a piacon, jobbára kötvények formájában, amire az állam garanciát vállalt a bizalom megnyerése érdekében. Úgy gondolták, hogy a központi bank az átalakítás után hatékonyabban tudja majd ellátni a jegybanki funkcióit, továbbá a piaci viszonyokat is fejleszteni kellett, a tőkeáramlást pedig elő kellett segíteni. A második világháborút követően Magyarországon egyszintű bankrendszer működött 1947 decembere és 1987 januárja között, ami azonban nem azt jelentette, hogy csak egyetlen bank, a jegybank, más néven központi bank (Magyar Nemzeti Bank) működött volna. A lakosság pénzügyeit az Országos Takarékpénztár (OTP), a külkereskedelmi forgalmat a Külkereskedelmi Bank, a beruházási hiteleket az Állami Fejlesztési Bank bonyolította le az MNB ellenőrzése, felügyelete mellett. A kétszintű bankrendszer 1987-es visszaállítását követően a központi bank kizárólag az üzleti bankokkal állhat kapcsolatban, a vállalatok és a lakosság számára kereskedelmi banki tevékenységet nem folytathat. 4

Lényeges változás 1987. január 1-én következett be a kétszintű bankrendszer második szintjének megteremtésével. Ettől az időponttól vált el egymástól a központi bank feladatköre, amit a Magyar Nemzeti Bank töltött be, megkezdték működésüket az első kereskedelmi bankok. A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez. A jegybank függetlenségét jogszabály szerint az 1991. évi IV. törvény 1992. január 1-től garantálta, így a végső lépést a kétszintű bankrendszer kialakításában ez az időpont jelezte. 1987. január 1-én a következő általános felhatalmazású kereskedelmi bankok jöttek létre: 

Magyar Hitelbank Rt.



Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt.



Budapest Bank Rt.



Magyra Külkereskedelmi Bank Rt.



Általános Értékforgalmi Bank.

Az 1980-as, 1990-es évek fordulóján fokozatosan liberalizálták a banki tevékenységeket, megszüntették a vállalatokat egyetlen bankhoz hozzákényszerítő egyszámlarendszert,

és

a szabad

bankválasztás

engedélyezésével

létrejött

a kereskedelmi bankok egymással mind inkább versengő rendszere. A kialakuló versengő rendszer már a magyar bankrendszert közelítette a nyugati bankrendszerek jellemzőihez.

1.2.

A bankrendszerek felépítése

Két alapformát tekintve megkülönböztetünk egyszintű és kétszintű bankrendszert. A különbség lényege, hogy amíg az egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó alanyokkal, lakossággal, tehát vezeti számláikat és hitelt folyósít számukra, addig a kétszintű bankrendszerben a központi bank az ügyfelekkel közvetve, a hitelintézeteken és pénzügyi vállalkozásokon keresztül áll kapcsolatban. Az egyszintű bankrendszer tipikus példái a szocialista országokban alakultak ki, ahol a központi tervgazdasági rendszert ez a nagyon centralizált, egy helyen ellenőrizhető, irányítható modell szolgálta ki. A vállalatok a jegybanknál vezették az egyetlen számlájukat, ezáltal egyetlen bankban nyomon követhető volt minden 5

pénzmozgás. A jegybank döntött a hitel odaítéléséről, és ellenőrizhette a pénz felhasználását (1. ábra). 1. ábra: Az egyszintű bankrendszer modellje

Központi Bank

Vállalatok

Lakosság

Önkormányzatok

Forrás: Saját szerkesztés Kétszintű bankrendszer működött korábban a fejlett piacgazdaságokban, és működik ma is a világ legtöbb országában, így Magyarországon is. Az első szinten tehát a jegybank vagy más néven központi bank áll, a második szinten pedig a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások helyezkednek el (2. ábra). 2. ábra: A kétszintű bankrendszer modellje Központi Bank Hitelintézetek

Pénzügyi vállalkozások

Vállalatok

Vállatok

Lakosság

Lakosság

Önkormányzatok

Önkormányzatok Forrás: Saját szerkesztés

A kétszintű rendszerben a jegybank csakis makroökonómiai szinten vesz részt a gazdasági életben, valamint a hitelintézetekkel és a pénzügyi vállalkozásokkal tartja a kapcsolatot, akik a második szinten állnak. A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások alapvetően magántulajdonban vannak és profitorientáltak, köztük verseny alakult ki az ügyfelek megszerzése érdekében. A gazdálkodó egységekkel és a lakossággal vannak üzleti kapcsolatban, valamint törvényi előírások szerint a jegybankkal, illetve fenntartanak egy bankközi piacot is. A bankközi devizapiac, melyet gyakran csak forex 6

(FX) piacként említenek, az a piac, amelyen a bankok felesleges hazai és devizatartalékaikat kihelyezik rövid lejáratra. Lényegében egy olyan „hétköznapi piacként” működik, mint bármely piac, akár a hétvégi zöldségpiac. 3. ábra: A fedezetlen bankközi ügyletek éves forgalmának alakulása 2002-2012 között 140 000 118 534 108 480 109 040 103 776 98 394

120 000 Millió forint

100 000 80 000

71 246

91 846 66 761

60 000 40 000

114 044

47 007 30 625

20 000 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Évek

Forrás: MNB, Napi jelentés a bankközi forint-hitelek és forint betétek kamatlábáról A magyar bankközi pénzpiac forgalma lassuló ütemben, de folyamatos növekedést mutat (3. ábra). Az emelkedő tendencia 2007-ig tartott, amelyet követően visszaesés tapasztalható. Fő oka a recesszió kialakulásának kezdete. A visszaesés 2009ben volt a legnagyobb, itt a legmagasabb éves adathoz képest 60 százalékkal kevesebb volt a forgalom, ami jelzi a világválság begyűrűződését a hazai pénzügyi piacra. 2010től kezdve pozitív tendencia következik, majd 2012-re megduplázza forgalmát a bankközi piac (2009-hez képest) vagyis a pénzügy szféra kezdi kiheverni a válságot.

1.3.

A magyar pénzügyi kultúra fejlődése

Különböző kutatások eltérő módon definiálták a pénzügyi kultúra fogalmát. Igazából bármilyen koncepcióból is indulunk ki, alapvetően a pénzügyi kultúra 

a pénzügyi tudást (pénzügyi ismeretek),



a pénzügyekben való jártasságot és tapasztalatot,



a pénzügyi készségeket és végül a pénzügyi tudatosságot jelenti,

amelyek összessége végül meghatározza azt, hogy az egyének és a szervezetek miként hozzák 7

meg pénzügyi döntéseiket. A pénzügyi kultúra szintje tradíciókon, szokásokon, örökölt tudáson, tapasztalaton és a társadalomtól megszerzett értékeken alapul. A magyar pénzügyi kultúra együtt fejlődött a bankrendszerrel, hiszen az egyszintű bankrendszer lecserélése új perspektívákat jelentett a fogyasztók számára. A világháborúk után egy elzárt, mindentől óvott központosított rendszer alakult ki Magyarországon. Ennek köszönhetően országunk kimaradt az új áramlásokból, a modernizációs folyamatokból. 1987-ben kilenc bank, a Budapest Bank, K&H, a Citibank, a Közép-Európai Nemzetközi Bank (mai nevén CIB) az MKB, a Raiffeisen és az Általános Értékforgalmi Bank- osztozott a magyar piacon. A termékpaletta még meglehetősen szűk volt: elsősorban folyószámla vezetést és vállalati hiteket kínáltak, főként a magánkézben lévő tőke szűkösségének köszönhetően. A rendszerváltás idején azonban megmozdult a piac, s a –jellemzően- nyugatról érkező bankláncok is láttak már fantáziát a régióban. Így a kilencvenes évek elejére a korábbi kilenc helyett már több mint 40 különféle pénzintézet működött hazánkban. A lakosság azonban a bankokat továbbra is elsősorban számlavezetésre használta, a megtakarítási, befektetési lehetőségek ugyanis még igen szűkösek voltak: szinte kizárólag a lekötött betétekre és a vállalati kötvényekre korlátozódtak. A rendszerváltás időszakának egyetemistái is ekkor kerültek először kapcsolatban a pénzintézetekkel, hiszen a 90-es évek elejétől már bankszámlára érkeztek az ösztöndíjak. Ekkoriban az ATM-ek (pénzkiadó automaták) még nagyon ritkák voltak és bankkártyás fizetésekre is igen kevés helyen nyílt lehetőség, így az emberek a bankszámlájukra érkező pénzt is csekkel vették fel a bankfiókokban vagy a postahivatalokban. Ekkor még fejletlen volt a bankrendszer kiépítettsége és az egyes hitelintézetek nem rendelkeztek a mai széles portfolióval. A bankmarketing is, mint önálló tevékenység, szintén a kétszintű bankrendszer születésével egy időben jött létre- és fel kellett nőnie a feladatokhoz. Mindez ismeretlen volt a vasfüggöny mögött, így hatalmas teret és piacot lehetet vele meghódítani. Ugyanígy a lakosságnak is alkalmazkodnia kellett a megváltozott piaci rendszerhez. Annak ellenére, hogy a rendszerváltást már jó pár évtizeddel a hátunk mögött hagytuk és a pénzügyi szektor folyamatosan fejődik, a magyar lakosság továbbra is viszonylag tájékozatlan a pénzügyek terén. A magyar emberek több mint fele semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, a legtöbben egy átlagos hosszúságú munkanélküliségi periódust sem lennének képesek átvészelni (4. ábra).

8

4. ábra: Nettó pénzügyi megtakarítás állománya 2000 és 2012 között (%)

Forrás: Mosolygó Zsuzsa: Lakossági megtakarítások: tényezők és indikátorok az előrejelzéshez (2002) A hazai lakosság a fejlett országokhoz képest számottevően kevesebb arányban rendelkezik banki kapcsolatokkal.1 Így, ha bármilyen negatív dolog történik a jövőben, a hitellel rendelkezők (és megtakarítás nélküliek) igen kellemetlen helyzettel találhatják szembe magukat (5. ábra). 5. ábra: Megtakarítások dollárban a nemzetközi viszonylatban 2012-ben (%)

Forrás: mnb.hu Szalay György: Hol állunk a világban? A hazai pénzügyi kultúra szintje egy nemzetközi kutatás tükrében, 2012 A tendenciák azt mutatják, hogy a bankok folyamatos fejlődése országunkban nem jár együtt a pénzügyi kultúra fejlődésével: az emberek megfelelő tudás nélkül 1

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) - Magyar Nemzeti Bank (2012) kutatás alapján

9

próbálnak eligazodni az egyre összetettebb pénzügyi világban, hogy az alapvető ismeretekkel, kockázatokkal tisztában lennének. A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi kultúrát kutató tanulmánya2 alapján „a hazai felnőtt lakosság fele (52%) nem rendelkezik egyáltalán megtakarítással. A tartalékokkal rendelkezők közül pedig minden második válaszadó félretett pénzét otthon vagy lakossági folyószámláján tartja. A megtakarítási és befektetési termékek aktív választása csak a válaszadók alig negyedére jellemző, ami a kutatásba bevont 14 ország vonatkozásában a legalacsonyabb arányt jelenti. Szintén a pénzügyi döntésekkel kapcsolatos passzivitást mutatja, hogy a pénzügyi termékek közötti választáskor a magyar válaszadók alig fele veti össze az egyes pénzügyi terméket kínáló szolgáltatók ajánlatait. A megkérdezettek több mint harmada (36%) semmilyen előzetes összevetést sem végez a termékeket, szolgáltatókat illetően (6. ábra). Az egyéni/családi pénzügyi tervezés fontosságának és előnyeinek kihasználása még korántsem általános gyakorlat, mindössze a megkérdezettek harmada készít saját költségvetést, ami nemzetközi viszonylatban is alacsony részarányt jelent.”3 6. ábra: Pénzügyi termékek, szolgáltatások választása előtti tájékozódás mértéke 2006ban

Forrás: MNB.HU - Tájékoztató a fiatalok pénzügyi kultúrájáról készített közvélemény kutatás eredményéről (2006)

2 3

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) -Magyar Nemzeti Bank (2012) MNB Sajtóközlemény Budapest, 2012. június 19.

10

A felmérések és az eddigi tapasztalatok rámutatnak, hogy a háztartások megfelelő pénzügyi ismeretek hiányában nem tudják megítélni kockázatviselő képességük mértékét. Ennek következménye, hogy nagymértékű kockázatot vállalnak, vagy éppen kerülik a bonyolultabb befektetési konstrukciókat. Kétféle magatartásforma jellemző a magyarokra: vagy túlvállalják magukat, a lehetőségeikhez képest túl nagy terheket és kockázatokat vállalnak, vagy épp a másik végletet választják, azaz a régi, konzervatív

eszközöktől

nem

hajlandóak

elmozdulni,

mert

nem

ismerik

a

lehetőségeket.4 A választott banknak hatalmas szerepe van a termékek körültekintő ismeretében hiszen, a magyar emberek kis része rendelkezik csak a megfelelő ismeretetekkel. Bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt két évben az emberek tudatosabbak, körültekintőbbek lettek a válság hatására, jobban felmérik saját körülményeiket és lehetőségeiket, mielőtt döntenek, de tény, hogy van hova fejlődni. A pénzügyi ismeretek hiánya egyrészt pénzügyi tájékozatlanságot jelent, ami akár okozhatja a később meggondolatlan hitelfelvételeket, másrészt bizalmatlansághoz vezet.

1.4.

A magyar bankszektor érettsége

A magyar bankszektor érettségének megítélése nagyon nehéz, hiszen több tényezőn keresztül kell megközelíteni. Ahhoz, hogy egy bank nyereséges legyen és mindez mellett még az ügyfelei körében is sikeres, rengeteg lépést kell megtenni. A magyar bakszektor alapvető jellemzőit szintén több tényező befolyásolja, ezek folyamatosan kerültek kialakításra és folyamatosan fejlődnek. A kialakult válság hatására az állami válságkezeléshez kapcsolódó gazdaságpolitika nagymértékben befolyásolja a pénzügyi intézetek sajátosságait. Az elmúlt évtizedekben a bankok tevékenysége jelentősen megváltozott. A bankmodellek átalakultak: a korábban betétgyűjtésre és hitelnyújtásra fókuszáló hitelintézetek működése és az általuk nyújtott szolgáltatások egyre komplexebbé váltak, üzemméretük lényegesen megnőtt, működésük nemzetközi értelemben is kiterjedt, mindez a banki kockázatok felerősödésével párosult.

A bankszektornál rendkívül

fontos pillér a hitelezéssel kapcsolatos kockázatok felmérése, kezelése.

4Privátbankár - Gáspár András: Magyar pénzügyi kultúra: miből fog megélni, aki elveszíti a munkáját? (2011)

11

A hatékony szabályozás alapvető feltétele a kockázatok megfelelő kezelésének. Egy bank érettségének meghatározásához elengedhetetlen értékelni a kockázatok kezelésének képességét. A nem megfelelő probléma-kockázat kezelés esetleg később akár egy bank bedőléséhez is vezethet. A pénzügyi intézményeket érintő pénzügyi kockázat fő összetevői: 

Ügyleti kockázat o Hitelkockázat (partner fizetésképtelenségének kockázata és a banktermékben rejlő kockázat) o Árkockázat (kamatláb-, valutáris és a határidős ügyletekből származó kockázat)



Működési kockázat



Likviditási kockázat

Magyarországon, ahogy fejlődött a bankszektor, párhuzamosan fejlődött a kockázat kezelési tevékenység is, amely a válság hatására még tovább javult és egyre fontosabb szerepet tölt be napjainkban.

60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 2012.09.

2012.06.

2012.03.

2011.12.

2011.09.

2011.06.

2011.03.

2010.12.

2010.09.

2010.06.

2010.03.

2009.12.

2009.09.

2009.06.

0 2009.03.

Hitelek száma (millió forintban)

7. ábra: Rossz adósok hiteleinek értéke, 2009.09-2012.09

l

Forrás: Saját szerkesztés az MNB.hu Pénzügyi stabilitási statisztikák - A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele alapján Magyarországon ugrásszerűen megnőtt a rossz adósok száma, a válság miatt pedig folyamatosan romlik a fizetési fegyelem (7. ábra). A bankok a késedelmesen fizető adósaikat nevezik rossz adósoknak, amelyet a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) vagy régebbi nevén BAR listán tartanak nyilván. A rossz adósok számának

12

folyamatos emelkedése 2011-et követően elkezdett csökkeni, ami a devizahitelesek megsegítésére bevezetett árfolyamrögzítésnek és a végtörlesztésnek is köszönhető. 8. ábra: Fizetési fegyelem alakulása, 2009.09-2012.09 3000 000

Millió forint

2500 000 2000 000

Késedelem nélkül 30 napon belül

1500 000

31-90 nap

1000 000

91-365 nap 500 000

1 éven túli

0

forrás: Saját szerkesztés az MNB.hu- Pénzügyi stabilitási statisztikák - A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetétele alapján A problémás (átlag alatti, kétes és rossz) hitelek állománya a kétszeresére nőtt, ennek következménye, hogy a problémamentes (és külön figyelendő) portfolió aránya a teljes minősített állományon belül jelentősen lecsökkent (8. ábra). A lakossági portfolió 2011. negyedik negyedévében kezdett el a legjelentősebben romlani. Az átmeneti banki hitelkönnyítések nem oldották meg az adósok gondjait. Szakértők szerint a rossz adósok számának növekedéséből két dolog adódik: komolyabb figyelmet kell szentelni a hitelgondozásnak és a kockázatkezelésnek. Ezek a feladatok egyébként nemzetközi szabványok szerint is – ha úgy tetszik, kötelezettségként – ott lebegnek a hazai bankok feje fölött. Most azonban a nemzetközi szabványokon túlmenően a gazdasági recesszió is a hitelezési gyakorlat szigorítása felé mozdítja a hazai bankokat és a pénzvilág egyéb szereplőit. Mind saját, mind ügyfeleik jövőbeni helyzete iránti elkötelezettségük megnyilvánulásaként hitelezési és kockázatkezelési tevékenységük újraértékelésére és még fegyelmezettebbé tételére kell összpontosítaniuk.

13

1.5.

A Budapest Bank bemutatása

A Budapest Bank az ország egyik legelső kereskedelmi bankjaként, a kétszintű bankrendszer 1987-es átalakulása óta, nyújt teljes körű pénzügyi szolgáltatásokat a lakosság és az üzleti élet számára. A Budapest Bankban először 1995-ben szerzett részesedést jelenlegi többségi tulajdonosa, az amerikai GE (General Electric Company). Tulajdonrésze növelésével a GE 2001-ben a bank fő tulajdonosává vált. Ettől az évtől kezdve a bank szilárd pénzügyi hátterét a GE biztosítja. A vállalat jelenlegi tulajdoni részesedése 100%. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek kiszolgálásán túl a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-knak) nyújt teljes körű banki szolgáltatásokat. A bank 2004-ben megkezdett hálózatbővítési programjának köszönhetően országszerte több mint száz bankfiókkal, vállalati ügyfélközpontokkal (VÜK), valamint a privát banki ügyfelek részére

fenntartott

Money+

irodákkal

áll

ügyfelei

rendelkezésére.

A Budapest Bank privát banki szolgáltatásokat kínáló Money+ üzletága az átlagosnál jelentősebb megtakarítással rendelkező ügyfeleknek nyújt befektetési tanácsadást. Privát banki tanácsadóik valamennyi pénzügyi igény felmerülése esetén készséggel állnak ügyfeleik rendelkezésére, legyen szó akár egyéni számlavezetésről, családi befektetés-stratégiai koncepcióról vagy bármely más banki szolgáltatásról. A bank és leányvállalatai ügyfélkörének dinamikus növekedése, valamint a hitelintézet tevékenységének bővülése 2006-ban szükségessé tette egy második bankműveleti központ megnyitását. Az élenjáró banktechnológiával rendelkező, a munkatársak

számára

XXI.

századi

munkakörnyezetet

biztosító

Békéscsabai

Bankműveleti Központban a foglalkoztatottak száma 2012 végén meghaladta a 2700 főt. A lendületes növekedés hatására a Budapest Bank egyre inkább igyekszik tért nyerni a hazai pénzügy világban.

14

1 000 000 900 000 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

Mérlegfőösszeg (Millió forint)

2003

Millió forint

9. ábra: Mérleg főösszeg alakulása, 2011

Évek

Forrás: Saját szerkesztés a Budapest Bank 2003-2011-es éves beszámolói alapján A Budapest Bank az évek folyamán folyamatosan fejlődött és egyre eredményesebb lett. A növekedés azonban csak 2008-ig tartott és az azt követő két évben a gazdasági világválság következményeként, habár kisebb összegekkel, de csökkent a bank mérlegfőösszege (9. ábra). A kedvezőtlen körülmények ellenére 2011re a Budapest Bank Zrt. megőrizte nyereségességét, fenntartva erős likviditását és stabilitását. A magyar számviteli szabályok szerint készült, konszolidált (nem auditált) éves beszámolója alapján a hitelintézet mérlegfőösszege 2011-ben emelkedett a számára legfontosabb

területeken

–

így

a

vállalati

hitelezésben

és

lízingben,

a

jelzáloghitelezésben valamint a hitelkártya-szegmensben – növekedést ért el. A Bank lakossági hitelállománya továbbra is maradt a korábbi évek szintjén (485 milliárd forint), ezen belül a jelzáloghitelek állományában nem történt jelentős változás (226 milliárd forint, 1%-os növekedés). A bank 2011-ben több mint háromszor annyi új jelzáloghitelt helyezett ki (10 milliárd forint), mint az előző évben, amit elsősorban az Egyenlítő Hitelnek köszönhet. Az elmúlt évben a jelentős árfolyam-ingadozások miatt fizetési nehézségekkel küzdő ügyfelek, a gazdaság stagnálása és a folyamatosan változó szabályozói környezet egyaránt nehezítette a bankszektor helyzetét.

15

1. táblázat: Egyes hazai bankok eredménye, 2012 első félév Bank megnevezése

Bank eredménye (milliárd forint)

OTP

47,06

Budapest Bank Zrt.

9,67

Kereskedelmi és Hitelbank

7,88

Forrás: Pénzügyihírek.hu Vegyes kép a bankoknál – Az OTP nyeresége a legmagasabb (2012. szeptember) A Budapest Bank a 2012 első féléves jelentések alapján tovább növelte eredményességét, melynek hatására a második helyen áll a hazai bankok listáján (1. táblázat). A bankcsoport az idei első félévében nem tapasztalt jelentős portfolióromlást. A Bank mérlegfőösszege is stabil maradt, annak ellenére, hogy a devizahitelek egyösszegű végtörlesztésével a jelzáloghitel állomány csökkent. Ezt a portfolió csökkenést ellensúlyozta a svájci frankingadozás okozta árfolyamnyereség. A vállalati hitelezési piac zsugorodása ellenére a bank kis- és középvállalatokra szakosodott üzletága erősítette pozícióját a KKV területen és a kihelyezett hitelállománya folyamatos emelkedést mutat. A Budapest Bank dinamikus növekedést produkál, melyet tovább kíván növelni a kis- és középvállalati szegmensben, emellett még nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni a lakossági folyószámlákra, az elsődleges bankkapcsolatokra és az ügyfélkiszolgálás minőségére.

16

2. Lakossági hitelek – a Jelzáloghitel A hitelezés a lakossági bankügylet szerves része, melynek definíciója egyszerűen a bank és ügyfele között létrejövő olyan szerződésről szól, amelynek tárgya a tipikus banki feladat ellátása. Tipikus banki feladatnak tekinthető a hitel-és kölcsönnyújtás, a betéti, letéti szerződések, a számlaszerződések. A hitelnyújtás alapvetően pénz kölcsön adását jelenti, ami kockázatot hordoz és ezt a hitelnyújtó különféle eszközökkel (az adós minősítése, a hitelezés biztosítékai, a hitelmonitoring) mérsékelni kíván. A magyar szabályozás 5 két nagy csoportba sorolja a lakossági kölcsönöket: 

A fogyasztási kölcsönök, ideértve az úgynevezett személyi kölcsönt és



a lakás kölcsön különböző formái.

Bár sokszor használjuk azonos értelemben a hitel és a kölcsön fogalmát, a kettő nem ugyanazt jelenti. A hitel a pénzhez jutás lehetőségét jelenti, míg a kölcsön a felvett pénzösszeget. 2. táblázat: Összefoglaló táblázat a kínálat és a bankok által észlelt kereslet alakulásáról, 2012. II. negyedév

Szegmensek

Kínálat 2012.II. 2012.II. n.év n.év (várt) ↑ →

Kereslet 2012.II. 2012.II. n.év n.év (várt) ↓ ↑

Lakáscélú Háztartási Fogyasztási ↑ ↑ ↓ ↑ hitel Vállalati ↓ ↓ → ↑ Forrás: MNB Felmérés a hitelezési vezetők körében a bankok gyakorlatának vizsgálatára (2012) Egy 2012 júliusában végzett hitelezési felmérés szerint 2012 második negyedévében a háztartási hitelek feltételei enyhültek mind a lakás-, mind a fogyasztási hitelek esetében. A bankok észlelése alapján a háztartási hitelek iránti kereslet csökkent az első negyedévhez képest, azonban fordulatra számítanak a következő félév során (2. táblázat). A csökkenést több ok magyarázhatja, köztük is az első a magyar “népbetegség”-nek nevezett jelenség, a deviza hitelek okozta piaci stagnálás. Hatalmas 5

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

17

bizalomvesztés alakult ki az emberek részéről a bankszektor iránt, mindezek hozzájárultak a piaci forgalom gyengüléséhez is. Az emberek bizalomvesztését tükrözi, hogy nem mernek hitelt felvenni, ha mégis, akkor nagy eséllyel elbuknak a hitelbírálat során. A devizahitelezést segítő és ösztönző tényezők a 2008-as pénzügyi válságot követően, mint látjuk, jelentősen mérséklődtek Magyarországon. A jövőbeni piacélénkítést csakis az állam által támogatott hitelek megjelenése segítheti. Ezt az elmozdulást a lakáshitelek esetében az állami kamattámogatás beindulása hozhatja el.

2.1.

Jelzáloghitelről általában

A hitelezés egyik - kockázati és intézményi szempontok szerint egyaránt - sajátos területét fedi le a jelzáloghitelezés. A kockázati jellemzők között első megközelítésben azt említhetjük meg, hogy ingatlanok építését vagy vásárlását hosszú lejáratú hitelek finanszírozzák. A kölcsönök kihelyezésének forrása jelzáloglevelek kibocsátása, amelyek közvetett fedezete a hitellel finanszírozott ingatlanokra alapított jelzálogjog. Ugyanakkor nem csak jelzáloglevéllel gyűjtött forrásokkal működő szakosított hitelintézetek foglalkoznak jelzáloghitelezéssel, ennél fogva nemcsak jelzáloglevéllel szerzett forrásból lehet jelzáloghitelt nyújtani. Az első jelzálogbank kialakulása elsősorban a földbirtokok zálogjog melletti hitelezése miatt vált szükségességé. Maga a jelzálogbank létrejötte a reálhitelintézetekhez kapcsolódott, annak egy specializált intézményét jelöli. A lakossági ügyfelek között a hitelfelvétel célja alapvetően az otthonteremtés vagy, ha egyéb terveik megvalósításához nagyobb összegre van szükség. A lakossági jelzáloghiteleknek két fő csoportja van: a lakáscélú és szabadfelhasználásra igénybe vehető hitelek.A kettő közötti alapvető különbség a hitel felhasználás céljának előírása, vagy annak mellőzése.

2.2.

Jelzáloghitelezés nemzetközi viszonylatban

2.2.1. Német modell A német jelzálogbankok speciális tevékenységre szakosodott, elkülönült pénzintézetek, működésük az 1900-ban elfogadott törvényen alapul napjainkban is. Főszabályként csak jelzálogbankok bocsáthatnak ki jelzáloglevelet, a jelzáloghitelezést 18

és a jelzáloglevelek kibocsátását csak kizárólagos tevékenységként végezhetik. Ez a nagyfokú specializálódás a magasan képzett és tapasztalt személyzet révén alacsony kockázatvállalást és olcsóbb ügyvitelt eredményez. Ezen kizárólagosság alól Németországban kivételt élveznek a tartományi bankok, amelyek univerzális hitelintézetként más pénzügyi szolgáltatásokkal is foglalkozhatnak, és amelyek mögött ott állnak az egyes tartományok. A magán jelzálogbankok érdekvédelmi szövetségének képviselői nem tagadják, hogy versenyellenesnek tartják a tartományi bankok kivételezett helyzetét. Németországon kívül ezt a modellt vezették be Dániában, Lengyelországban, Luxemburgban, Magyarországon és részben Svédországban is. Lényege, hogy a hitelek forrásául szolgáló jelzálogleveleket csak a jelzálogbankok bocsáthatják ki. A fedezetek működtetése és a kapcsolódó adminisztráció is szintén ezen hitelintézetek feladata. Egyszintűnek tekintjük a német modellt, mert ugyanaz az intézmény folyósítja a kölcsönt, amelyik a mögötte álló értékpapírt kibocsátja. A jelzáloglevélben megtestesülő követelés tehát a kibocsátó bankra szól, és a jelzáloghitel a futamidő végéig a kibocsátó bank mérlegében marad.

2.2.2. Amerikai modell Az amerikai modell kétszintű, mert a pénzügyi intézmény szintjén különválik a jelzáloghitelezés a jelzáloglevél kibocsátójától; ami az tesz lehetővé, hogy erre szakosodott

külön

intézmények

végzik

a

jelzáloghitelezők

követeléseinek

finanszírozását és az erre alapozott jelzáloglevél-kibocsátást. Vagyis az amerikai szisztéma egységes központi jelzáloghitel intézmény(ek) létrehozását és működését kívánja meg. Az ilyen központi jelzáloghitel intézmény bármely hitelintézet által nyújtott, előre pontosan meghatározott feltételeknek megfelelő hitelt refinanszíroz, de csak ilyen hiteleket vásárolhat meg a bankoktól.

2.2.3. Az amerikai és a német jelzáloghitelező modell összehasonlítása, nemzetközi trendek A jelzálog-hitelezés területén két klasszikus modellt különböztetünk meg: az egyszintű német és a kétszintű amerikai modellt (3 táblázat).

19

3. táblázat: Az amerikai és a német jelzáloghitelező modell összehasonlítása Jellemzők

Amerikai modell

Német modell

Szabályozás

Nincs külön törvény

Külön törvény

Jelzáloglevélkibocsátó

Bármely tőketársaság

Jelzálog-hitelintézet

Kontroll

Piaci

Törvényi

Felügyelet

Kibocsátó felett nem gyakorol ellenőrzést.

Ellenőrzés szigorú.

Követelés

Kétszintű

Egyszintű

Ingatlan értékbecslés

A lehetséges legnagyobb értékből.

Forgalmi érték 70-80 %-a.

– Biztonság

Állami garancia

Kibocsátható ÉP volumene

Nincs korlátozva

a jzh. tulajdonosai a hitelezők felé teljes vagyonukkal felelnek – vagyonellenőr köt.

A szavatoló tőke max. 60szorosa.

Forrás: Lukács Gergely Sándor - A jelzáloghitelezés lehetőségei és korlátai a mezőgazdaságban A két szisztéma előnyeit és hátrányait összevetve a német modell előnye, hogy olyan szakosított hitelintézetek jönnek létre, amelyek csak a jelzálog-finanszírozásra összpontosítanak. E jelzálogbankok tevékenységi területe szűkebb, specializáltabb, mint a kereskedelmi bankoké. A szakosodással együtt járó nagyobb piaci részterület-ismeret által lehetővé tett kockázatcsökkenés, a termékek szabványosításában rejlő előnyök kiaknázására való nagyobb képesség, és az előbbiek által lehetővé tett viszonylag kisebb fajlagos költségű működés sorolható e szisztéma előnyei közé. Hátránya, hogy éppen a szakosodás okán kisebb az aktivitási felület, amelyen a hitelintézet működhet; nem engedélyezett a viszonylag legkedvezőbb kondíciókkal bíró számlapénzforrás-gyűjtési lehetőség; nem végezhet olyan hitelintézeti szolgáltatásokat, amelyek lehetővé tennék az ügyfelek teljes körű szolgáltatással való ellátását. Az amerikai modell előnye, hogy nem igényel külön fiókhálózatot, hiszen az elsődleges hitelfolyósítást bármely hitelintézet végezheti, noha meg kell jegyezni, hogy a német modellben sem építenek ki a jelzálogbankok saját fiókhálózatot, hanem szabványosított termékeiket az anyabankjuk fiókhálózatában és esetenként más, arra vállalkozó kereskedelmi bankok fiókjaiban árusítják. További előny, hogy különleges igényeket jobban kielégítő termékszerkezetet lehet kialakítani a jelzáloglevelek értékesítése során, 20

valamint az a lehetőség, hogy az eladott jelzáloghitelek kikerülhetnek az eladó hitelintézet mérlegéből, ezzel új tevékenységi felületet nyitnak meg. Hátrány, hogy a túlzott mértékben eladósodott hiteladósnak adott kedvezményrendszer miatt a hiteltörlesztés pénzfolyama egyes - főként a kamatnövekedési várakozásokkal jellemezhető - időszakokban nem tervezhető meg. Továbbá a nagyszámú piaci áttétel miatt nehezebben követhető a fedezetek értékváltozása és a jelzáloglevél-árfolyamokkal való összefüggése. 10. ábra: Jelzálogállomány alakulása Európában, 2012, millió EUR 1442685 1152195 796600

24853

67669

10863

4837

6769

Forrás: Saját szerkesztés EMF-Key figures alapján A 2012-ben fellelhető jelzálogállomány kialakulásának oka a rekordszintű hitelezési aktivitás 2002-ben. Ez az aktivitás az alacsony munkanélküliségnek, a magas foglalkoztatottságnak, az alacsony kamatlábaknak köszönhető. Ezek a pozitív gazdasági alapfolyamatok kedveztek az ingatlanpiacnak és a jelzáloghitelezésnek a három legnagyobb piacon (10. ábra).

21

11. ábra: 2005-2011 között érvényes jelzálog kamatlábak Európában 14 12 Százalék

10 8

Franciaország

6

Németország

4

Magyarország

2

Egyesült Királyság

0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Évek

Forrás: Saját szerkesztés az EUROPEAN MORTGAGE FEDERATION- Study The Valuation of Property for Lending Purposes alapján (2012) Magyarországon

a

kamatlábak

mindig

magasabbak

voltak,

mint

az

euróövezetben (13. ábra). Ennek oka között felmerül, hogy lakossági piacon érződik az OTP Bank dominanciája. A nagy jövedelmezőség a hazai magas banki kamatrésből is adódik, ami összefügg a magyarországi makrogazdasági viszonyokkal. A magyar gazdaság tőkeszegény, a munkaerő még mindig olcsó, a tőke viszont drága, a hazai kamatlábak jóval magasabbak, mint a fejlett EU-beli gazdaságokban. A többi országban átlagosan megegyeznek a kamatláb szintek az azonos fejlettségnek köszönhetően. A rossz lakáshitelezési politika nagyban hozzájárult a válság kialakulásához. Az Európai Parlament javaslatot tett a jelzáloghitelezés átalakításáról. A javaslat szerint a hitelfelvevőknek alaposabb tájékoztatást kell adni a hitelezés kockázatairól és feltételeiről, valamint javítaná a lakáshitelek nyomon követését. A javaslat továbbá megemlíti a pénzügyi kultúra fejlesztését. A tervezet szerint alaposabban kell ellenőrizni a hitelfelvevők hitelképességét, ami mindkét fél oldalról előnyökkel jár. Így megelőzhetőek lennének a hitel bedőlések6, illetve csökkenne a bankok kockázata. A túlzott eladósodottság a válság fontos kiváltó oka volt, ezért a jelzáloghitel-piac szabályozása fontos lépés.

6 Bedőltnek kell tekinteni minden olyan jelzáloghitelt Európában, amelynek törlesztése 90 napon túli késedelembe került.

22

2.3.

Jelzáloghitelezés hazai viszonylatban

A magyar jelzáloghitelezés jogi környezete a hagyományos német szabályozást követi, például kiemelhető a jelzálog-hitelintézet szakosított jellege, a befektetői és hitelezői érdekek fokozott védelme szempontjából. Maga a jelzálogbank - csakúgy, mint a német modellben - nyújthat jelzáloghitelt, és kibocsáthat jelzáloglevelet, de utóbbival -, a német modelltől eltérően - csakis a jelzálogbank foglalkozhat, más hitelnyújtó nem. A jelzálogbank másodpiaci szereplőként is megjelenik, azaz, a jelzálogbank biztosítja a kereskedelmi bankok által kihelyezett hitelek refinanszírozását, a magyar jelzálog-hitelintézetek maguk is folyósíthatnak jelzálogkölcsönöket. A jelzáloghitelintézetekre vonatkozó szabályozás kialakításánál már fontos szerepet töltött be az EU irányelveinek7 való permanens megfelelés. 4. táblázat: Lakáscélú hitelek állománya, 2012. június Hitelintézet típusa

Összesen

Ebből: devizaalapú

Bank

2286

1580

Jelzálog-hitelintézetek

1113

396

Takarékszövetkezet

122

11

Lakástakarék pénztár

97

-

Összesen

3618

1987

Forrás: Statisztikai tükör VI. évfolyam 78. szám Hazánkban az összes lakáscélú hitelállomány 63 százaléka a bankoknál, 31 százaléka

jelzálog-

hitelintézeteknél

összpontosul,

a

többi

rész

eloszlik

a

takarékszövetkezetek és lakástakarék-pénztárak között (4. táblázat). Magyarországon három jelzálog hitelintézet működik. Az OTP Jelzálogbank Zrt., az Földhitel- és Jelzálogbank Zrt. és az Unicredit Jelzálogbank Nyrt..

7

2001/193/EK, 87/102/EGK, 90/88/EGK, 98/7/EK

23

5. táblázat: Jelzáloglevél kibocsátás és annak megoszlása 2012. I. negyedévében Jelzálog hitelintézetek

Piaci részesedés

2012. I. negyedév

OTP Jelzálogbank Zrt.

73%

1 095 991 740 784

FHB Zrt.

22%

322 446 720 000

5%

68 950 480 000

100%

1 487 388 940 784

Unicredit Jelzálogbank Nyrt. Összesen

Forrás: Saját szerkesztés a mortgagebanks.hu Statisztikák/Jelzáloglevél kibocsátás 1Q2012 A magyar jelzáloglevél kibocsátás éllovasa az OTP Jelzálogbank, mely a piac több mint 70 százalékát uralja (5. táblázat). Az OTP Bank vezető pozíciójának oka, hogy a bank a magyar pénzügyi piac 60 százalékát tudhatja magának. Az utóbbi években a jelzálog hitelintézetek közötti sorrendben nem történt átrendeződés. Magyarországon

a

költségvetési

túlköltekezés

és

az

egyre

növekvő

adósságállomány a lakosság elől elszívta a hazai hitelforrásokat és jelentősen megdrágította a forinthiteleket, aminek a hatására a háztartások a mielőbbi és olcsó fogyasztás reményében, valamint az állami lakástámogatási rendszer fokozatos megszüntetése következtében a devizahitelek felé fordultak. Az eurózónához való csatlakozásunk és a gazdasági növekedés reményében a kormányok semmiféle szabályozással nem korlátozták a hitelfelvételt, mert a devizahitelezés növekedése valamelyest ellensúlyozta az egyre rosszabb növekedési kilátásokat, s a pénzügyi stabilitásért

felelős

intézmények

(PSZÁF,

MNB)

sem

voltak

képesek

–

figyelmeztetéseik ellenére – a devizahitelezés felfutását lassítani. Magyarországon a devizahitelezés elterjedésének fő okaként az irodalmak a belföldi és külföldi kamatok különbözetét említik. Hosszú távon az figyelhető meg, hogy a nominális kamatkülönbözet nagy szerepet játszik a háztartások hitelfelvételi döntésében. A kamatkülönbözet kialakulásának legfőbb okai az enyhe fiskális politika és a terebélyes magyar államadósság.

24

12. ábra: Az épített lakások számának alakulása Magyarországon, 2001-2012 70 000 60 000 50 000 40 000 Az épített lakások száma

30 000 20 000 10 000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

0

Saját szerkesztés, Forrás: KSH: Lakás- állomány, építési engedélyek, lakásépítés megszűnés évközi adatok Magyarországon 2001 és 2002 között az új lakások száma több éves szinten átlagosan 35 ezer fölött – növekedett. Ugyanakkor az évente épített lakások számát nézve 2003-tól évről-évre folyamatos csökkenés figyelhető meg (12. ábra). Mivel a lakásépítés, lakásvásárlás egyértelműen hitelvezérelt volt, a lakáshitelek állománya is jelentős bővülésen ment keresztül 2002-ig, majd ezt követően követően 2010 februárjáig mintegy kétszeresére csökkent. 13. ábra: Lakáspiac alakulása, 2007-2012 között

Forrás: KSH - Lakás- állomány, építési engedélyek, lakásépítés, -megszűnés évközi adatok

25

Az ingatlanpiac felfutása 2008 végén megakadt a válság beköszöntével. A piaci kereslet főként a használt lakások felé fordult. 2009-et nevezhetjük az ingatlanpiac feketeévének, amikor is mélyponton volt az ingatlanok értékesítése. A devizahitelek végtörlesztésének hatására 2011. IV. negyedévében majdnem 20 százalékos volt a használtlakás forgalom bővülése. 2012. I. negyedévében még érezhető ez a hatás - a végtörlesztés határideje január végén volt -, de már nem érte el a korábbi mértéket. Az év első három hónapjában megkötött, 2012 júliusáig ismertté vált adásvételek száma a megelőző év első negyedévének időarányosan megfigyelt forgalmához képest több mint 10 százalékkal magasabb. Az ingatlanpiac pozitív irányú emelkedést mutatott mind a használt, mind az új építésű ingatlanpiacon (13. ábra). 14. ábra: Lakáscélú hitelek állománya, 2001 és 2011 között

Forrás: Saját szerkesztés a KSH – Lakáscélú hitelek évközi adatok alapján 2002 óta a lakáshitel-állomány összege folyamatosan emelkedett (14. ábra). A devizahitelek növekedését szinte teljes egészében a gépkocsi finanszírozás okozta 20022003 között. A devizaalapú lakáshitelek az állami lakáshitel-támogatási program megszüntetésével 2004-től kezdtek terjedni. 2004 és 2008 között a teljes és a devizaalapú állomány egyenletesen nőtt, majd 2009-ben stagnált. A mérséklődés legfőbb okaként a válság kirobbanását, illetve a devizaárfolyamok emelkedését nevezhetjük meg. A devizahitelezés visszaszorítását ugyancsak támogatta a 2010 márciusától hatályos, a körültekintő hitelezésről szóló kormányrendelet, valamint az augusztusban életbe lépő devizaalapú jelzáloghitelezés betiltásáról szóló törvény8.

8

1191/2011 (VI. 14. ) Kormányhatározat

26

2010-ben a teljes hitelállomány összege több mint 9 százalékkal, a devizaalapú állományé 14 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés azonban nem a devizaalapú hitelezés további terjedésével, inkább a forint és az euró, de főleg a forint és a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásával, továbbá a fizetésképtelenné váló hitelfelvevők halmozódó adósságával magyarázható. 2011 végén először fordult elő, hogy csökkent a teljes hitelállomány összege. Ez a tendencia folytatódik 2012. első negyedévében is. A hazai lakáshitel-állomány nagysága és ezen belül a devizahitelek magas aránya a forint leértékelődése után már olyan terheket rótt a hitelfelvevőkre, ami egyre inkább veszélyeztette a kölcsönök visszafizetését. A kialakult helyzet megoldására intézkedések sora látott napvilágot, így a végtörlesztés bevezetése, majd az árfolyamgát, a limitált árverés és az otthonvédelmi kamattámogatás elérhetővé tétele, illetve a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozása.

2.4.

Jelzáloghitelezés a Budapest Banknál

A Budapest Bank piacvezető terméke az Egyenlítő termékcsalád, mely ötvözi a jelzáloghitelt és a betéteket egy konstrukcióban. Az Egyenlítő hitel lényege nem más, minthogy a hitelszámlához egy standard folyószámla tartozik, melynek pozitív egyenlege csökkenti az aktuális kintlévőséget. Az ezen a számlán elhelyezett összeg után hitelkamat- kedvezményben részesül az ügyfél. A konstrukciónak két változata létezik. Az Egyenlítő I. keretében a kamatkedvezmény a féléves kamatperiódusokkal összhangban hiteltőke előtörlesztésre fordít. Ez az előtörlesztés egy ingyenes technikai részelőtörlesztés. Az Egyenlítő II. során pedig a kamatkedvezmények jóváírása havonta történik, és azt a törlesztő részlet részeként számolják el, így a havi törlesztő részlet a kamatkedvezmény mértékével alacsonyabb lesz. Napi kamatkedvezmény számítás történik a napi folyószámla záró egyenlegnek megfelelően, mely elszámolásra kerül féléves periódusonként a hiteltőkét csökkentve vagy havonta a törlesztő részeként.

27

15. ábra: Egyenlítő I. működése

Forrás: Budapest Bank belső anyag Az Egyenlítő I. konstrukció grafikonjából jól látható (15. ábra), miként alakul a kölcsön futamideje a megtakarítások arányában. A havi és évi rendszeres megtakarítás hatására változik a futamidő hossza. A példában a futamidő majdnem öt és fél évvel fog csökkeni a megtakarításoknak köszönhetően, hiszen a félévente betörlesztésre kerülő összeg csökkenti a kölcsön tőke részét, ami futamidő csökkenéssel jár együtt. A hitel a többi banki jelzálog konstrukcióval szemben 5 millió forinttól igényelhető, kizárólag magyar forintban, tehát árfolyamkockázat nincs, és így kiszámítható módon törleszthetik az ügyfelek a havi részleteket. Ezek mellé a bank érvényesít egy úgynevezett 70%-os szabályt. A szabály lényege, hogy maximum az aktuális hitelegyenleg 70%-át elérő megtakarításig számolnak el kamatkedvezményt.

28

16. ábra: Egyenlítő II. működése

Forrás: Budapest Bank –belső anyag

Az Egyenlítő II. grafikonja eltérő az I. konstrukcióhoz képest annyiban, hogy itt a havi törlesztő részletek vannak feltüntetve (16. ábra). A kamatjóváírás havi maximuma az adott havi törlesztő részlet. Az annuitás szabályai szerint a futamidő elejétől a vége felé haladva növekszik a tőketörlesztés. A számlán lévő megtakarítások növekedésével párhuzamosan nő a havi kamatkedvezmény mértéke is, és a növekvő tőkerész miatt egyre alacsonyabb a havi törlesztő részlet. A grafikonon látható „hullámzás” a havonta váltakozó tőkerészeket és kamatkedvezményeket mutatja. Ez az úgynevezett „naphatás”. Az ügyfél nyeresége a két vonal közötti terület. Az Egyenlítő eredménye rovatban jól kivehető az összes megtakarítás egy sztenderd ügylet folyamán, látható, hogy az Egyenlítő I. konstrukcióval, mennyivel nagyobb összeget takaríthatunk meg az ügylet alatt. A konstrukció már mutatja az úgynevezett „okos bankolás” jeleit, hiszen, ha valaki elsődleges számlahasználó és folyamatosan megtakarít, akkor a hitele is folyamatosan csökkenhet.

29

6. táblázat: Az Egyenlítő I. és II. előnyeinek összevetése Konstrukció

Egyenlítő I.

Egyenlítő II.

Eredeti futamidő

240 hó

240 hó

175 hó

-

77.914 Ft

77.914 Ft

-

63.303 Ft

Konstrukció hatása a futamidőre Eredeti törlesztőrészlet Konstrukció hatása a törlesztőrészletre

Forrás: Saját szerkesztés Mindkét konstrukció más-más előnyöket rejt magában (6. táblázat). Ha a háztartás pénzügyi egyensúlyának megóvása érdekében alacsonyabb törlesztőrészletet kívánnak elérni, akkor kiváló lehetőség lehet az Egyenlítő II, ahol a havi törlesztőrészletek a megtakarításokkal egyenes arányban csökkennek. Ha magasabb törlesztőrészletet is képes a háztartás pénzügyi helyzete elviselni, ajánlatosabb az Egyenlítő I, mert az összes megtakarítás a futamidő alatt magasabb, mint a II. lehetőségnél (a példában 1.534.563 forinttal). Az Egyenlítő I. segítségével a futamidő jelentősen csökken, míg a másik konstrukciónál a futamidő hossza nem változik. Ha a megtakarítás nagyságát és a futamidő hosszát vesszük figyelembe együttesen, akkor az Egyenlítő I. hatására sokkal látványosabb eredményt lehet elérni a kölcsön ideje alatt.

30

3. A gazdasági válság hatása a jelzáloghitelezésre- a lufi kipukkad Mi történt a világgazdaságban az elmúlt 5 évben? A legjobb magyarázat egy olyan eseménysorozat felvázolása, ami segít meg érteni, hogyan alakult ki és gyűrűzött tovább a XXI. század legnagyobb krízise.

3.1.

Nemzetközi pénzügyi helyzet - a válság kialakulása

A 2008–2009-es gazdasági világválság az 1929-30-as nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság, mely az azt megelőző a világ minden országot felölelő pénzügyi válságból alakult ki. 17. ábra: Jelzáloghitelezés növekedése USA-ban, 1996-2006 között (Millió dollárban)

Forrás: wikipédia.com -Subrime mortgage crisis Előzménye az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság (subprime-válság), mely az USA ingatlan- és bankszektorától 2006 végén indult ki (17. ábra). Fontos megjegyezni, hogy hatása olyan komoly mértékű volt, hogy bár az amerikai piacon jelentkezett elsőként, más országokra is átgyűrűzött és következménye várhatóan még az elkövetkező néhány évben is érezhető lesz.

31

18. ábra: Subrime piac bővülése 1997-2007 között az USA-ban

Forrás: wikipédia.com -Subrime mortgage crisis A válság legfőbb oka, hogy a hitelpiac telítődése miatt a hitelező bankok figyelme a másodrendű (subprime) adósok felé fordult, akik a régi hitelezési politikában nem vettek volna fel hitelt, mert a bonitásuk9 nem felelt volna meg a korábbi elvárásoknak. Ezért új marketing módszerekkel befolyásolták a potenciális ügyfeleket hogy vegyenek fel hiteleket. Az új módszer legfontosabb célja az volt, hogy a bankok bevételhez jussanak.

A folyamat tetőzése 2004 és 2006 közötti időszak volt, amikor is a

jelzálogpiac közel 20 százalékát adták a másodlagos jelzálog kihelyezések (18. ábra). A bankok mellett már kevésbé tőkeerős „jelzálog házak” is hiteleztek. Olykor a fedezet értékénél is több hitelt adtak kellő kockázatkezelés, hitelbírálat nélkül. Amikor az ingatlanpiaci áremelkedés megtorpant, kiderült, hogy nincs a hitelek mögött elegendő és szükséges fedezet, a subprime cégek bedőltek. Innen indult a pénzügyi válság, majd ez gyűrűződött tovább a gazdaság minden területén a globalizáció hatására. A subprime cégeket kereskedelmi bankok finanszírozták és miután a kihelyezett pénzükhöz nem tudtak a folyamatos bedőlések után hozzá jutni, ők is elkezdtek becsődölni. További tendencia a kereslet csökkenése, ha pedig nincsen kereslet a cégek, vállalkozások termékeire, akkor nincs szükség annyi alkalmazottra, vagyis a munkanélküliség is nő. Az államoknak élénkíteniük kellett a gazdaságaikat, de közben meg kellett menteniük a bajba jutott bankjaikat is, mert ha azok végleg bedőlnek, akkor az súlyos következményekkel jár.

9

Az ügyfél hitelképessége, vagyoni megbízhatósága, melyet a hitelbírálat során vizsgálni kell.

32

3.2.

A krízis megjelenése a bankszektorban

Az Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi válság az egész világon komoly gondokat okoz Európától Ázsiáig. Az USA és az Európai Unió valamennyi tagországa nagy kihívásokkal néz szembe, és már jelentős intézkedéseket léptettek életbe a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Számos országban kellett a kormányoknak közvetlenül megmenteni, feltőkésíteni vagy államosítani pénzintézeteket, bankokat, biztosítókat. 19. ábra: Bankcsődök az USA-ban, 2007-2010

Forrás: Portfolió.hu-Betelt a pohár: két bank feladta! (2011)

válság kialakulását követő években a bankcsődök száma növekedni kezdett, ami jól mutatja, hogy a piac milyen gyorsan válaszolt a megváltozott makrogazdasági körülményekre (19. ábra). 2010 második felétől kezd helyre állni a bankszféra, de még mindig nehéz helyzetben vannak a szektor szereplői. A hatások rengeteg anyabankot is érintettek, amelynek magyar vonatkozásai is vannak. A legrosszabb periódust valamennyi Magyarországon tevékenykedő bankcsoport túlélte. Anyabankok és lányaik a válság hatására szorosabbra fonták a köteléket a nemzetközi és lokális menedzsment között. Komolyan romlott viszont a bankszektor portfoliójának a minősége. A válság hatására egyre több ország veszi igénybe a nemzetközi pénzügyi szervezetek segítségét gazdálkodásának, pénzügyi rendszerének stabilizálása érdekében.

33

A pénzügyi krízis egyre inkább hat a gazdaságra is, gyárak zárnak be, csökkentik termelésüket, munkahelyek szűnnek meg világszerte.

3.3.

A recesszió következményei a pénzügyi szférában

Rengeteg bankcsőd, államitőke-juttatás és gazdaságélénkítő program árán, de életképes maradt a pénzügyi szektor a világban. A globalizáció a pénzügyi rendszer alapja, de bizony a problémáknak is eredendően a forrása. A tőkét már nem lehet a határok előtt megállítani. A válság közvetlen hatása a bankszektorban elsőként a források egy részének (bankközi, anyabanki betétek-hitelek) befagyásában, illetve drágulásában mutatkozott meg, ami később a rossz adósok számának hatalmas megugrásával folytatódott. Szükség volt egy folyamatra, ami kicsit talpra állítja a pénzügyileg megroppant pénzügyi intézményeket. Ez volt a hitelezés akadozása és a feltételek szigorodása, ami tovább rontotta az adósok helyzetét, és tovább mélyítette a recessziót. A folyamatosan növekvő recesszió hatására csökkent a bankok hitelező képessége és hajlandósága, ami tovább erősítette a gazdaság összehúzódását. Önerősítő folyamat alakult ki a szektorban: a hitelezés akadozása és feltételeinek jelentős szigorodása a gazdasági növekedés megtorpanásához vezetett. Ennek hatására a magánszemélyek és vállatok pénzhez jutása jelentősen megnehezedett. Ezt az ördögi kört, ami fokozatosan alakul ki, kellett megállítani a világ minden táján különféle állami beavatkozásokkal.

3.4.

Válságkezelés

3.4.1. Megoldások Amerikában Európa és Amerika közös problémája a magánszektor jelentős eladósodottsága, a válság megoldásánál az európaiak először a költségvetést próbálják rendbe tenni, míg az amerikaiak először a gazdasági növekedés beindítására fókuszálnak. A gazdasági konjunktúra növelése már az 1929-33-as gazdasági válságnál is eredményes volt, az európai megszorításokra épülő válságkezelés ugyanakkor recesszióhoz vezetett. Az amerikai válságkezelés eredményei a mai helyzetben jelentősnek tekinthetőek, hiszen a minimális növekedés helyett jelentős, akár 30 százalékos gazdasági visszaesés is állhatott volna. 34

Szigorúbb szövetségi szabályok léptek érvénybe a fedezeti alapokra, a hitelminősítő intézetekre és a jelzáloghitel-ügynökségekre, nagyobb ellenőrzéssel azok fölött a bonyolult pénzügyi eszközök fölött, amelyek hozzájárultak a mostani pénzügyi és gazdasági válsághoz. Az USA a bankrendszer segítését a Federal Reserve-en (FED) a Kincstáron, és az ottani Országos Betétbiztosítási Alapon keresztül szervezte meg A legnagyobb segítség a gazdaság és a bankok stabilizálására a TARP10 program, amivel 700 milliárd dollárral segítenek a bajba jutott bankoknak . A felhasznált módszerek a következők: 

tőkeinjekció,



eszközfinanszírozás,



hitelgarancia,



kamatvágás,



szélesebb fedezeti szabályok,



szűkebb diszkont rés,



fedezeti swap11,



mark-to-market ügyletek felfüggesztése,



osztalék felfüggesztés,



fizetési korlát meghatározása.

3.4.2. Megoldások Magyarországon A magyar bankrendszer problémáinak állami kezeléséhez elegendőnek látszottak a monetáris politikai eszközök. A likviditáshiány megszüntetése és a hitelezőképesség helyreállítása érdekében az MNB likviditásbővítő eszközöket bocsátott a bankok rendelkezésre. Az elfogadott „bankmentő” csomag célja az volt, hogy IMF-hitelekre építve, szükség esetén garanciavállalással és tőkejuttatással javítsa a magyar bankok stabilitását és hitelezőképességét. Magyarországon a válság pénzügyi hatásai, továbbá a forint árfolyamának 2008 őszétől fogva folyamatos gyengülése megmutatta, hogy egyre sürgetőbb intézkedésekre van szükség a devizahitelezési feszültségek enyhítése érdekében. A lakossági hitelezés

10 11

Problémás Eszközök Megsegítése Program Piaci árfolyammal való kiértékelés

35

területén a bankszektor tevékenységét meghatározó, legjelentősebb intézkedések a következők voltak:  banki adósmentő csomagok alkalmazása a nagymértékben eladósodott ügyfelek helyzetének könnyítésére (pl. törlesztési időszak meghosszabbítása, törlesztések mérséklése, felfüggesztése, áthidaló hitel nyújtása állami kezességvállalás mellett, forintalapú kölcsönné történő alakítás);  a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatának szabályozása;  banki magatartási kódex kidolgozása;  fogyasztóvédelmi szabályok, illetve a körültekintő lakossági hitelezésre vonatkozó szabályok megalkotása;  Otthonvédelmi Akcióterv kidolgozása;  Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállítása, kilakoltatási moratórium feloldása és kvóták bevezetése;  Országvédelmi

Akcióterv

meghirdetése

(végtörlesztés

biztosítása,

a

devizahitelek referenciakamathoz kötött vagy legalább 3 évre fixált kamat megállapításának bevezetése, pozitív adóslista alkalmazása).

4. Árfolyamrögzítés A 2008-as pénzügyi válság hazánkban is számos gazdasági és pénzügyi problémát hozott felszínre, amelyek közül számottevőek a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák. A válság során leértékelődő forint hatására a törlesztő részletek megugrottak,

hatalmas

terhet

rakva

a

hitelfelvevők

vállára.

Az

ügyfelek

devizahitelekben megmutatkozó árfolyamkockázata a bankok számára jelentős hitelkockázat formában jelent meg, amely jelentős problémát eredményezett a pénzügyi stabilitás fenntartásában. A 2002 és 2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okai között megjelenik a költségvetési túlköltekezés, amelynek hatására a növekvő adósságállomány a lakosság elől elszívta a hazai hitelforrásokat és megdrágította a forinthiteleket. A drága hitelek miatt a háztartások az alacsonyabb kamatok reményében a devizahitelek felé fordultak. Ha valaki devizahitelt választ, nem kerülheti el a figyelmét az a jelentős kockázat, amelyet a mindenkori árfolyam-ingadozás okoz (20. ábra). 36

20. ábra: Egyes devizák árfolyamainak alakulása, 2004-2012

Havi átlagos devizaárfolyamok 350,000 300,000 250,000 200,000

EUR

150,000

Japán jen

100,000

CHF

50,000 0,000

Forrás: Budapest Bank- Árfolyamok A piaci mechanizmusok hatására az árfolyamok is folyamatosan mozgásban vannak, ezért ha változik az adott deviza forintban kifejezett árfolyama, akkor változik egy hitel törlesztő részlete is. Mivel egy deviza árfolyamának jövőbeni pontos változása kiszámíthatatlan,

a

devizahitelek

a

forinthitelekhez

képest

kockázatosabbnak

tekinthetők. Ez a mozgás nem mindig a hitelfelvevők javára történik, amelyet az utóbbi évek eseménysorozata be is bizonyított. Rendkívül körültekintőeknek kell lennünk, hogy megélhetési körülményeink ne változzanak és egy hiteltörlesztési futamidő végére is úgynevezett „jó adósok” maradjunk.

4.1. A konstrukció működése, lényege A hazai lakosság nagy része az elmúlt évek során kénytelen volt szembesülni a devizaárfolyamok változásának negatív következményeivel. Szükség volt a probléma kezelésére és az adósságcsapdába került emberek megmentésére állami részről. Egy új programot kellett kidolgozni, amelyben minden szereplő érdekeit képviselték. A válság előtt felvett, zömében svájci frank-alapú lakáshitelek törlesztő részletei alaposan megemelkedtek – 2008 októbere óta - a forint árfolyamának gyengülésével. Azoknak, akiknek nem volt megtakarításuk a végtörlesztéshez, az árfolyamgát segítséget jelent.

37

A devizaalapú jelzáloghitellel tartozó magánszemélyek 2011. augusztus 12-től 2011. év végéig 99 munkanapon keresztül igényelhetik hiteleik törlesztőrészletének fix árfolyamon történő átváltását. 21. ábra: Az árfolyamrögzítésre jogosultak aránya 2011-ben

Forrás: index.hu-Miért nem menekülnek a devizahitelesek? Az első árfolyamrögzítési időszakot lezáróan csak 11 ezer gyűjtőszámla került megnyitásra a pénzintézeteknél a 950 ezerből (21. ábra). Ez a csaknem 950 ezer érintettnek kevesebb, mint 11 százaléka, azaz a vártnál alacsonyabb volt a részvétel. Kevésbé bizonyult tehát vonzónak az árfolyamgát korábbi formája.A svájci frank árfolyamát ennél a konstrukciónál 180, az euró árfolyamát 250, a japán jen árfolyamát 2 forinton rögzítették, az árfolyam-különbözet havi összege pedig gyűjtőszámlán, forint alapú hitelként, 3 havi bankközi kamatlábbal (BUBOR) kamatozik. A hiteladósok 2011. augusztus 12. és 2011. december 31. között, három évre kérhették az árfolyamrögzítést, ezekkel a feltételekkel azonban csekély volt az érdeklődés, mindössze pár ezer szerződést kötöttek. A hitelintézetek és a kormányzat közösen kidolgozott programjai az eltérő helyzetű, de azonos problémával küzdő adósokon kívánnak segíteni. A Kormány és a Bankszövetség között 2011. december 15-én kötött megállapodás szerint a még teljesítő devizajelzáloghitel-adósok számára kiterjesztették a korábbi átmeneti árfolyamrögzítési programot. A programban való részvétel azon deviza alapú jelzáloghitellel (pénzügyi lízingszerződéssel) rendelkező adósoknak ajánlott, akiknek jelenleg törlesztési gondjai

38

vannak, de megítélésük szerint pénzügyi helyzetük a jövőben (3-5 éven belül) várhatóan javulni fog. A programban résztvevő adós hitelét maximum 60 hónapon keresztül, de legkésőbb 2017 júniusáig rögzített árfolyamon törleszti. Ha ennél hamarabb jár le az eredeti kölcsön, akkor nem igényelhető, mivel a rögzített árfolyam alkalmazása 60 hónapnál rövidebb időre nem igényelhető. Az állam és a hitelintézetek lehetőséget kínálnak egy olyan programban való részvételben, amelynek hatására, csökkennek a törlesztő részletek, mindezek mellett pedig csökkennek a háztartások terhei 5 éven keresztül. Ez a lehetőség segítséget kínálhat a család esetleges talpra állásához vagy éppen a jobb életkörülmények biztosítására. Az árfolyamrögzítést a hiteladós 2012. december 31-ig írásban kezdeményezheti pénzügyi szolgáltatójánál. Nevezzük a programot segítségnek, azoknak segítség, akik hiteleiket rendben, gondosan törlesztették, és tudatosan tervezik kötelezettségeik folyamatos visszafizetését. A programban való részvétel rendkívül összetett és meg kell felelni a következő feltételeknek: 

az adósnak nincs 90 napot meghaladó tartozása,



az ingatlanra nincs folyamatban végrehajtás,



a felvett összeg folyósításkori árfolyamon számított összege nem haladta meg a 20 millió forintot,



pénzügyi lízing szerződés esetében a szerződést a felek 2011. december 15-e előtt kötötték,



a

hiteladós

korábban

nem

kötött

fizetéskönnyítésre

jogosító

megállapodást a pénzügyi szolgáltatójával, vagy azt legkésőbb az árfolyamrögzítés alkalmazásának kezdetéig megszüntette. A futamidő meghosszabbítása, mint fizetéskönnyítő lehetőség, azonban nem jelent kizáró okot. A pénzügyi felügyelet 2012. március végén közölt adatai szerint 4114 milliárd forint a lakosság devizahitel-tartozása, ebből 728 milliárd forintnyi adósság 90 napon túli késésben van, ami az árfolyamgát-rendszerből kizáró okot jelent. A maradék 3386 milliárd forintra viszont kérhető a rögzített törlesztő, ha az adós minden feltételnek megfelel.

39

A felvett hitelek devizában meghatározott és nyilvántartott hitelösszegének folyósítása és törlesztése forintban történik. Folyósításkor a hitelintézetek devizavételi árfolyamot alkalmaznak. A jóváhagyott hitelösszegnek megfelelő devizát - forintfizetés ellenében - megvásárolják a hitelfelvevőtől. A törlesztő részletek megfizetésekor deviza eladási árfolyamon az esedékes törlesztéshez szükséges összegben devizát adnak el az adósnak. Forintban történő folyósítás és törlesztés esetén azért számolni kell a deviza vételi és eladási árfolyam közötti különbséggel is. Az árfolyamrés nagyságát a hitelintézet szabadon állapíthatja meg. Mértéke változhat, akár 2-3% is lehet. A felvett hitel törlesztőrészlete két részből tevődik össze: 1. Tőkerész 2. Kamatrész (Kamat és kamat jellegű díjak) 1. Tőkerész törlesztése A rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdetén a pénzügyi intézet egy úgynevezett „Gyűjtőszámlahitelt” nyit. A pénzügyi intézmény az eredeti kölcsön havi törlesztő részletében megfizetendő tőkerész beszedésekor a rögzített árfolyamot alkalmazza (7. táblázat). A rögzített árfolyam és a mindenkor érvényes aktuális piaci árfolyam közti különbséget ezzel a számlával szemben fogja elszámolni, azaz amennyiben az aktuális árfolyam a rögzített árfolyamnál magasabb, úgy az árfolyam különbözetet ennek terhére folyósítja, amennyiben pedig ez alatti, úgy az árfolyam különbözetet e számla javára írja jóvá. 7. táblázat: A rögzített árfolyamok mértéke Típusok

Rögzítés mértéke

svájci frank alapú hitel

180 HUF/CHF

euró alapú hitel

250 HUF/EUR

japán jen alapú hitel

2,5 HUF/JPY

Forrás: Saját szerkesztés a 2011.évi LXXV. törvény alapján

40

A rögzítés a frank hiteleseknek 25, az euró hiteleseknek 14 százalékkal jelent alacsonyabb havi törlesztési terhet például 240 HUF/CHF árfolyamon (ennek mértéke természetesen az árfolyam függvényében változhat). A rögzített árfolyam időszak alatt ki nem fizetett (vagyis a rögzített árfolyam fölötti) tőketörlesztés és díj költsége egy forint alapú gyűjtőszámlán a háromhavi BUBOR 12nak megfelelő kamatozás szerint (háromhavi tőkésítéssel) halmozódik, melyet az árfolyamrögzítés időszakát követően szintén törleszteni kell. A rögzített árfolyam alkalmazási időszakának lejártát követően, a Gyűjtőszámlahitel törlesztése során annak árazása megegyezik a Bank által nyújtott, az eredeti hitel céljával megegyező célú aktuális forinthitel piaci kamatának mértékével. Amennyiben a Gyűjtőszámlahitel egyenlegének megfelelő kölcsönösszeg nem szerepel a Bank kínálatában, úgy az ahhoz legközelebb eső kölcsönösszeg árazása kerül alkalmazásra. 2. Kamat és kamatjellegű díjak Az eredeti kölcsön havi törlesztő részletében megfizetendő kamat- és kamatjellegű díj vagy költség beszedésekor a bank szintén a rögzített árfolyamot alkalmazza. A rögzített árfolyam és a mindenkor érvényes aktuális piaci árfolyam közti különbséget sem a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt, sem azt követően nem kell megfizetni, annak fedezetét fele-fele arányban a Magyar Állam és a hitelező Bank biztosítja. Opcionális szolgáltatások díjai (mint például a Hitelfedezeti Biztosítás Szolgáltatás) továbbra is aktuális piaci árfolyamon törlesztendő. A 22 számú ábra azt az esetet mutatja be, mely magában foglalja a fent említett folyamatot a jogszabály szerinti legmagasabb árfolyamot meg nem haladó piaci árfolyam esetében.

12

Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb

41

22. ábra: Árfolyam alakulása I.

1.eset: Kisebb, mint a jogszabály szerinti legmagasabb árfolyam Adóst terheli: A TŐKERÉSZRE ESŐ RÉSZ

Árfolyamkülönbözet= piaci árfolyam- rögzített árfolyam

Államot és pénzügyi intézményt terheli: A KAMATFIZETÉSRE ESŐ RÉSZ Forrás: Budapest Bank belső anyag

Annak érdekében, hogy az ügyfelek mentesüljenek a szélsőséges árfolyamingadozások hatása alól, a jogszabály meghatározza az úgynevezett legmagasabb árfolyamokat is (8. táblázat). 8. táblázat Legmagasabb árfolyamok listája Típus

Legmagasabb árfolyam

svájci frank alapú hitel

270 HUF/CHF

euró alapú hitel

340 HUF/EUR

japán jen alapú

3,3 HUF/JPY

Forrás: Saját szerkesztés a 2011.évi LXXV. törvény alapján

Ha a legmagasabb árfolyamokat az aktuális piaci árfolyam meghaladja, a gyűjtőszámla hitel egyenlege nem növekszik tovább, ugyanis az erre a részre eső árfolyam–különbözetet teljes egészében az állam fizeti meg (23. ábra). Vagyis, ha az árfolyam magasabb lesz, mint a törvényben meghatározott legmagasabb árfolyam, akkor két részből fog összetevődni a kamattörlesztőrészlet. A legmagasabb árfolyamok fölötti részt kizárólag az államnak kell megfizetni, míg a többi rész továbbra is megosztva az állam és a pénzügyi intézményt terheli.

42

23. ábra: Árfolyam alakulása II.

2.eset: Nagyobb, mint a jogszabály szerinti legmagasabb árfolyam Adóst terheli: A TŐKERÉSZRE ESŐ RÉSZ

Árfolyamkülönbözet=legmagasabb árfolyam-rögzített árfolyam

Államot és pénzügyi intézményt terheli: A KAMATFIZETÉSRE ESŐ RÉSZ

Piaci árfolyam - legmagasabb árfolyam

Államot terheli Forrás: Budapest Bank –belső anyag

A rögzített időszak letelte után a törlesztő részlet a gyűjtőszámlán felhalmozódott összeggel fog megemelkedni. Az ügyfél terheit azonban csökkenti az, hogy az állam és a hitelt nyújtó intézmény részt vállal annak részbeni megfizetésére. Mivel a gyűjtőszámlán felhalmozódott összegből az ügyfélnek a rögzített időszak lejárta után csak a tőkerész árfolyam különbözetét kell megfizetnie a törlesztő részletekben, a kamatokra eső árfolyam különbözetet 50-50%-ban az állam és a pénzügyi intézmény fogja rendezni. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ügyfélnek részlegesen elengedik tartozását. Az árfolyamrögzítés időszakának lejárta után az eredetei kölcsön törlesztőrészleteit az aktuális piaci árfolyamon kell megfizetni, azaz nem csak a gyűjtőszámlahitel törlesztésével, hanem a kölcsön havi törlesztőrészleteinek növekvő árfolyamával is kell számolni. Az árfolyam alakulása és a forint egyes devizákhoz képesti erősödése/gyengülése olyan tényezők, melyek előre nem láthatóak, a programba való belépés kimenetele tehát nem kiszámítható. Egy 2007. január 5-én folyósított, lakáscélú CHF devizahitel összege 7.500.000 millió forint, kamata 7,19%, futamideje 240 hónap, azaz 20 év (9. táblázat). 9. táblázat: A törlesztőrészlet alakulása az árfolyamok tükrében Törlesztőrészlet árfolyamai

Törlesztőrészlet nagysága

155 HUF/CHF

59.055 Ft

240 HUF/CHF

91.440 Ft

180 HUF/CHF

68.580 Ft

Forrás: Saját szerkesztés

43

A példában a Gyűjtőszámlahitel egyenlege a rögzített árfolyam alkalmazásának végén, (a 60 hónap leteltével, 2017. május végén) 690.0245 forint lesz. Ez az összeg ekkor beütemezésre kerül az eredeti devizahitel futamidejének hátralevő részére, (amely a példában 114 hónap), a Bank által aktuálisan azonos célra ajánlott kölcsön kamatával számolva (2012 decemberében 11,48%). Ez 10.172 forint havi törlesztő részletet jelent. A rögzített árfolyam alkalmazási időszakát követően a havi törlesztőrészleteket ismét piaci árfolyamon kell megfizetni, ami a korábban is alkalmazott 240 HUF/CHF árfolyamot feltételezve ismételten 91.440 forintot jelent. Ehhez adódik hozzá a beütemezett Gyűjtőszámlahitel havi törlesztőrészlete, a 10.172 forint, tehát a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka után az összesen fizetendő havi törlesztőrészlet 101.612 forint lesz a futamidő végéig. 24. ábra: Rögzített árfolyam időszakának szemléltetése

Forrás: PSZÁF – Tájékoztató az árfolyamrögzítésről A rögzített árfolyam időszakában az eredeti törlesztőrészletekhez képest csökkenek a havi törlesztő részletek (24. ábra). Az időszak lejárta után a háztartások fizetési kötelezettségei növekednek, mivel a védelmi időszak lejártával a devizahitelük mellett elkezdik törleszteni a piaci és rögzített árfolyam különbségéből a gyűjtőszámlán felhalmozott forinttartozást. Mindezek mellett a gyűjtőszámlahitel végösszege az adott 44

deviza árfolyamának alakulásától függ: minél tovább és minél nagyobb a különbség a rögzített és a piaci árfolyam között, annál több tartozás gyűlik össze. Mielőtt valaki az árfolyamrögzítést vállalná, fontos mérlegelni, hogy a jelenlegi átmeneti segítség fejében vállalni tudja-e a későbbiekben jelentkező, felhalmozott tartozások kiegyenlítését.

4.2. A GYH1 és GYH2 konstrukciók közötti különbség Az alábbiakban az eredeti és módosított árfolyamrögzítés közötti fő különbségeket

mutatom

be

táblázat).

(10.

Nagy

változás

az

időtartam

meghosszabbításán túl az, hogy míg az eredeti árfolyam rögzítés szabályai szerint az összes ki nem fizetett törlesztő részlet (a piaci és rögzített árfolyam közötti különbség) halmozódott volna a forint gyűjtőszámlán, az új árfolyam rögzítési módozatban csak az árfolyamrögzítés ideje alatt ki nem fizetett tőketartozást kell megfizetni az időszak lejártát követően. 10. táblázat: Az árfolyamrögzítéses konstrukciók összehasonlítása Eredeti árfolyamrögzítés Időtartam

2011

augusztusától

2014 2012

decemberéig (max. 36 hó) Gyűjtőszámlán halmozódik

Új árfolyamrögzítés áprilisától

2017

júniusáig (max- 60 hó)

A piaci rögzített árfolyam Csak a különbség tőkerésze különbsége

Rögzített árfolyam

Jen hitelesek esetében 2,5

Jenhitelesek 2 forint

forint Igénybevétel felső határa

30

millió

forintos 20

szerződéskori ingatlanérték

millió

forintos

eredeti

tartozás

Forrás: Budapest Bank belső anyag A 10. táblázat második oszlopában szereplő árfolyamgát megoldás azért sokkal kedvezőbb, mint a 2011-ben létrehozott első, mert a felgyülemlő újabb hitelt egyrészt korlátok közé szorították, másrészt a bank és az állam a kamatok jelentős részét átvállalja. A gyűjtőszámlahitel kedvezőbb, mintha a teljes devizahitelét fizetné vissza az adós az aktuális piaci árfolyamon. A gyűjtőszámla-hitel mértékét a módosítások értelmében három módon korlátozták. Annak érdekében, hogy az árfolyamgát lejárta után ne kelljen a deviza 45

mellett hatalmas forinthitelt is fizetni, az árfolyamgát alatt fizetett utolsó törlesztés legfeljebb 15 százaléka lehet a forinthitel havi törlesztője. A gyűjtőszámla kamatát a bankközi kamatokhoz kötötték, így az sem változtatható banki oldalról. Az árfolyamrögzítést azoknak is megéri választaniuk, akiknek kevésbé okoz gondot a magas piaci árfolyam, és minden további nélkül tudják törleszteni a hitelüket. Ha a fix árfolyamból adódóan havonta felszabaduló összeget az adott háztartás félreteszi, akár csak egy szimpla bankbetétben leköti vagy például állampapírt vásárol belőle, már azzal is olyan kamatbevételhez jut, amely jó eséllyel magasabb lesz, mint a gyűjtőszámlához kapcsolódó hitel terhe. Ennek mértékét nehéz pontosan meghatározni, adott hitelkonstrukciótól függ, de mivel csak a tőketörlesztésre vetítve kell az adósnak kamatot fizetnie, és akkor sem a bőven tíz százalék feletti terhet, hanem a bankközi 2012. decemberében a 7,3 százalékos – kamatot. A harmadik kötöttség szerint a devizahitel lejárta után 30 év lehet legfeljebb a gyűjtőszámlahitel törlesztésének időszaka, viszont nem tarthat tovább, mint ahogy az adós eléri a 75 éves kort. Ez utóbbi szabály a bankokat védi, és felülírhatja a 15 százalékos szabályt is.

A Gyűjtőszámlahitel alkalmazása és árazása

4.3.

A devizaalapú kölcsönök fix árfolyamon való törlesztése egy átmeneti időszakra szóló fizetési könnyítés, amely időszak lejárta után az árfolyamok alakulásának függvényében felhalmozódó tartozás önálló, forintalapú kölcsönként fizetendő vissza. A Gyűjtőszámlahitel

a

rögzített

árfolyam

alkalmazási

időszakában

3

havi

kamatperiódussal rendelkezik, azaz árazása háromhavonta módosul. A rögzített árfolyam alkalmazásának időszakában az árazás a kamatperiódus kezdő időpontjával érintett hónap első napján érvényes 3 havi BUBOR mindenkori aktuális mértékével egyezik meg. Az egy kamatperiódusban megszolgált kamatok a kamatperiódus végén tőkésítésre kerülnek. A program ideje alatt kamatos kamatot számítanak fel, tehát a tőketartozáshoz háromhavonta hozzáírják a kamatot és mindig az így gyarapodó, teljes összeg kamatozik tovább. Az adósnak a rögzített árfolyam alkalmazási ideje alatt az eredeti hitelszerződés szerinti, devizában meghatározott törlesztőrészlet rögzített árfolyamon számított forint-ellenértékét kell megfizetnie. A rögzített árfolyam és a piaci árfolyam

különbözetén

számított

törlesztőrészlet

halmozódik.

46

tőkerésze

a

gyűjtőszámlán

A

rögzített

árfolyam

alkalmazási

időszakának

lejártát

követően

a

gyűjtőszámlahitel egyenlege beütemezésre kerül a törlesztőrészletbe oly módon, hogy lejárata megegyezik az eredeti hitel futamidejével, kivéve azt az esetet, amikor az újonnan beütemezett hitel havi törlesztőrészlete meghaladná a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatti utolsó törlesztési kötelezettség összegének 15 százalékát. A rögzített árfolyam alkalmazási időszakának lejártát követően, a Gyűjtőszámlahitel törlesztése során annak árazása megegyezik a Bank által nyújtott, az eredeti hitel céljával megegyező célú aktuális forinthitel piaci kamatának mértékével. Amennyiben a Gyűjtőszámlahitel egyenlegének megfelelő kölcsönösszeg nem szerepel a Bank kínálatában, úgy az ahhoz legközelebb eső kölcsönösszeg árazása kerül alkalmazásra.

4.4.

Az árfolyamvédelem megszűnése

Az árfolyamvédelem megszűnése két sztenderd esetben történik meg: a program végével, amelynek lejárati időpontja legkésőbb 2017. június 30. lehet, vagy pedig a hatvan hónapnak megfelelő intervallum leteltével. Ha hatvan hónapnál rövidebb időszakra a rögzített árfolyam alkalmazása nem igényelhető, de amennyiben 60 hónappal számolva a lejárat 2017. június 30. után lenne esedékes, úgy a lejárat kötelezően 2017. június 30. Az első harminchat hónap lejárata után, de legkésőbb a záró időpontot megelőző második törlesztés esedékességéig az ügyfél

egyoldalú

írásbeli

nyilatkozattal

kérvényezheti

a

rögzített

árfolyam

alkalmazásának megszüntetését. Ekkor a bank a rögzített árfolyam alkalmazását a kérelem kézhezvételét követő harminc nap utáni első esedékességtől szünteti meg. Amennyiben az eredeti kölcsönszerződés lejárata 2017. június 30. előtti, úgy a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának vége megegyezik az eredeti kölcsön lejáratával. Megszűnik a védelem továbbá, ha az eredeti devizakölcsön esetén fennálló tartozás meghaladja a 90 napot, vagy ha a bank a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt az eredeti devizakölcsönt és a Gyűjtőszámlahitelt felmondta.

4.5.

Túlélni az árfolyamrögzítést

Az árfolyamrögzítés után lejár a könnyített időszak, amelynek keretében az igénylő szembe találja magát a megnövekedett terhekkel, mert az átmeneti időszakban felgyűlt 47

ráeső árfolyam különbözetet a Bankok beépítik a törlesztőrészletekbe. Ha a deviza árfolyama az évek során egyre feljebb kúszik, akkor a gyűjtőszámlán keletkező hitel is egyre nagyobb lesz. A megemelkedett törlesztőrészletek elleni legfőbb orvosság a megtakarítás lehet. A könnyítési időszakban a törlesztőrészletek alacsonyabbá vállnak, ha esetlegesen különbözet keletkezik, azt érdemes megtakarítani és a jövőben esedékes plusz terhekre fordítani. A nagyon eladósodott, közüzemi, közös költség-tartozásokkal rendelkező családok a havonta előálló tartalékból leépíthetik például adósságaikat, miközben persze arra nagyon kell figyelniük, hogy 2016 után muszáj lesz visszafizetniük a fix árfolyamhoz kapcsolódó hitelt. Még jobb választás lehet, ha az árfolyamrögzítést igénylő háztartás lakástakarékpénztári (LTP) konstrukciót indít a törlesztő-részlet csökkenése miatt felszabaduló pénzéből. Ebben az esetben jóval magasabb lehet az előbb leírt kamatkülönbözet, vagyis az adós nyeresége. A lakás-takarékpénztári szerződésekre járó állami támogatás miatt havi 20 ezer forint befizetés esetén a legrövidebb, valamivel több, mint négyéves futamidő esetén például 10% feletti hozamot lehet elérni, de a hosszabb, hat-, nyolc-, tízéves szerződéseknél a hitelkamat többszöröse lehet a hozam. Az LTP konstrukció további előnye, hogy a megtakarítási időszak után fix kamatozású jelenleg valamivel 5% feletti teljes hiteldíj mutatóval (THM) kínált - forinthitelt igényelhet a szerződő, amiből törlesztheti a devizatartozását. A lakás-takarékpénztárak az utóbbi években többször akcióztak, némelyikük most is ezt teszi, ennek keretében általában eltekintenek a több tízezer forintos szerződéskötési díj befizetésétől. Érdemes azonban a szerződéskötési díjat kérő LTP-t is megkeresni, mert a legkisebb kamattal és THM-mel kínálja a bankok mellett a lakáshitelt, így ez a kezdeti költség bőven megtérül. A lakás-takarékpénztári megtakarításnak tehát vannak nyilvánvaló előnyei, de azt azért érdemes figyelembe venni, hogy a legkedvezőbb paraméterek esetén elérhető bő 10% hozam elsősorban a jelentős állami támogatásnak köszönhető és nem a piaci kamatszint alakulásának. Az árfolyamgáton veszíteni nem lehet, mert ha például 180 forint alá menne a frank árfolyama, akkor ezt a törlesztési árfolyam is követi. Összességében tehát a frank esetleges drágulását minden devizahiteles megszenvedné, az árfolyamgát azonban legalább négy évre kiszámíthatóságot hoz. Összességében a devizahitelek nem tekinthetők hibás, az ügyfeleket megkárosító termékeknek, egyértelműen ugyanis nem 48

igazolható, hogy a hitelfelvevőkre terhelt kockázatot a forinthitelekhez képest nem kompenzálta a svájci frank- és euróhiteleken éveken át elért „megtakarítás”, még ha ez a „megtakarítás” sokak szerint aránytalan, és időben kedvezőtlen megoszlással is bír. Utólag az állapítható meg, hogy a devizahitelesek átlagosan nem jártak rosszabbul a forinthitelt felvevőknél a végtörlesztéstől, illetve az árfolyamrögzítéstől függetlenül sem. Mivel a devizahitelt választók alacsonyabb költségekkel fizettek a felvett hitelért, így a háztartás jelentős plusz bevételforráshoz is juthatott. Ezen megtakarításból később kompenzálhatta az esetleges árfolyam növekedési kockázatot.

4.6.

90+ Forintosítás

Az árfolyamrögzítés feltételeinek nem megfelelt, úgynevezett „problémás” adósok esetében az állam egy úgynevezett 90+ forintosítással13 próbál segíteni a nehéz helyzetbe kerülőknek. A megállapodás alapján a nem teljesítő – a 2011. szeptember 30-i állapot szerint a 2011. évi LXXV. törvény alapján 2012. augusztus 31. napjáig a bankok a 90 napon túli és 78 ezer forintot meghaladó lejárt tartozással rendelkező – devizajelzáloghitel-adósok hiteleit a bankok forintra váltják. A tartozás 25%-át elengedik abban az esetben, ha az adós ezt kéri, és a fedezetül szolgáló ingatlanja a hitelfolyósításkor 20 millió forintnál nem volt értékesebb. Kétséges azonban, hogy az adósok – az adósság elengedés mellett is – élnek-e a forintra váltás lehetőségével a magasabb forintkamatok miatt. Az elengedett tartozásrész 30%-át a bankok visszaigényelhetik a 2012-es bankadóból. A forintra váltásnak a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. május 15. és 2012. június 15. között irányadó középárfolyamok átlagán kell történnie (25. ábra).

13

2012. évi XVI. törvény 10/A. §

49

25. ábra 2012. május 15. és 2012. június 15. között irányadó középárfolyamok 340

Forint

320 300 280

CHF

260

USD

240

JPY*

220

Forrás Saját szerkesztés a Budapest Bank.hu Árfolyamok alapján

Ahhoz, hogy valakinek a szerződését forintosítsák, több feltételnek is meg kell felelnie. A 2012. évi XVI. törvény 10/A. §-ban foglalt feltételek a következők: a) a forintban fennálló követelésre történő átváltásra korábban még nem került sor, b) a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (a kölcsönszerződés alapján jelzáloggal terhelt) tárgyát képező ingatlan, több ingatlan esetén az ingatlanok együttes értéke nem haladta meg a 20 millió forintot, c) a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált rész tekintetében az ügyfél késedelme 2011. szeptember 30-án már meghaladta a kilencven napot, és azóta is folyamatosan fennáll, d) a devizakölcsön-szerződés alapján jelzáloggal terhelt ingatlanra, több ingatlan esetén egyik ingatlanra sincs az ingatlan-nyilvántartásban végrehajtási jog bejegyezve, és e) az ügyfél a bank felé 2012. május 15-ig írásban nyilatkozik arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt.

4.7.

Túlzott eladósodottság

4.7.1. A túlzott eladósodottság kockázatai A hitelezés nélkülözhetetlen a gazdasági növekedéshez, az egyes gazdasági szereplők túlzott eladósodása azonban a növekedés gátjává is válhat. A forint gyengülése miatt ugyanis a devizaalapú jelzáloghitelek jelentős részénél − legalább 50

25%-ánál − a hitel nagysága mostanra túlnőtt a fedezetül szolgáló ingatlanok értékén, az átlagos LTV14-mutatók pedig számottevően növekedtek. Ezzel párhuzamosan a háztartások (lakás)beruházása is visszaesett az elmúlt néhány évben, noha ebben nemcsak a magas LTV-k, hanem nyilvánvalóan a jövedelmi folyamatok és a hitelezés leállása is szerepet játszott (26. ábra). 26. ábra: Devizaalapú lakáshitelek állománya év végén, 2004-2011

Millió forintban

400 000 300 000 200 000 devizaalapú 100 000

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

0

Forrás: Saját szerkesztés az MNB: Adatok, idősorok, A háztartási szektor részére nyújtott devizaalapú lakáshitelek állománya alapján A (lakás)beruházásokra gyakorolt torzító hatáson túl a háztartások túlzott eladósodása is negatívan

hat a növekedési kilátásokra. Ennek lényege, hogy

közvetlenül a hitelboom utáni időszakban hirtelen megfordul a pénzáramlás iránya a háztartások és hitelezőik között, a lakosság nettó hitelfelvevőből nettó hitelvisszafizetővé válik, ami hirtelen és átmenetileg csökkenti a háztartások fogyasztásra fordítható jövedelmét. Ez ráerősíthet a recessziós időszakokban amúgy is jelentkező fogyasztáscsökkenésre, illetve növelheti a fogyasztás újbóli felzárkózásához szükséges időt.

14

Hitelfedezeti mutató (loan to value) a devizahitel forintban kifejezett értékének és a lakóingatlan árának hányadosa.

51

11. táblázat: A háztartások egy főre jutó havi fogyasztási kiadásai, 2012. I. negyedév

Forrás: Statisztikai tükör: A háztartások havi fogyasztása, 2012. I. félév (VI. évfolyam 86. szám) A fogyasztási kiadások volumene összességében 1,6%-kal csökkent 2011 I. félévéhez viszonyítva (11. táblázat). Az átlagnál nagyobb mértékű csökkenés volt a ruházatra és lábbelire, továbbá a szeszesital, dohányárura költött összeg esetében. A fogyasztás volumenének növekedése egyedül az egészségügyi kiadásoknál észlelhető. A háztartások kiadásaik több mint felét lakásfenntartásra, háztartási energiára és élelmiszerre költik. A fogyasztás enyhe növekedése a recesszió végét jelzi előre. A hitelfelvétel számos kockázatot jelent, mind a bank, mind az ügyfél részére. A pénzügyi intézmény (hitelező) legjelentősebb kockázata, hogy nem tudja visszafizetni az adós a hitelét. Akkor következhet be a hitel folyamatos törlesztésének akadozása, ha az adós jövedelmében, életkörülményeiben jelentős, negatív irányban történő változás történik. Amennyiben az adós a törlesztőrészletek hónapról-hónapra történő teljesítésével tartósan és folyamatosan késedelembe esik, a hitelező felmondhatja a szerződést és az abból eredő tartozás megfizetését egy összegben kérheti, a felvett hitel összegét a kamatokkal és a szerződésben meghatározott egyéb terhekkel együtt kell

52

visszafizetni. A szerződés felmondását követően a hitelező számos módon érvényesítheti követelését. A válság kitörését követően, a késedelmes jelzáloghitelek száma folyamatosan növekedett, melynek hatására a hitelnyújtó intézmények a fedezeti ingatlanra benyújtják követeléseiket. A Nemzetgazdasági Minisztérium a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvénybe foglalta, hogy milyen szempontok alapján lehet elárverezni a késedelembe került adós ingatlanát. A kényszerértékesítési kvóta azt határozza meg, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők mennyi ingatlant adhatnak át kényszerértékesítésre negyedévenként. A megyékben és a fővárosban azonos kvóta érvényesül (12. táblázat). 12. táblázat: Kényszerértékesítési kvóta megoszlása Terület

Időszak

Kényszerértékesítési kvóta

megyék, Budapest

2011. IV. negyedév

2%

megyék, Budapest

2012. I-IV. negyedév

3%

megyék, Budapest

2013. I-IV. negyedév

4%

Forrás: Kormányportál- Kormányzati intézkedések a lakáshitelesek érdekében 27. ábra: Kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok számának alakulása 2011- 2012-ben negyedévente 2 500 2 000

2012. III. negyedév kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma (db)

Darab

1 500 1 000

2012. II. negyedév kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma (db)

500 -

2012. I. negyedév kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma (db) 2011. IV. negyedév kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma (db)

Forrás: Saját szerkesztés az MNB Pénzügyi intézmények által kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti lakóingatlanok alapján 53

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága, a lakosság egy része több hitelt vett fel, mint amennyit biztonsággal törleszteni tud. Sokan nem jól ítélték meg hiteltörlesztési képességüket, nem mérték fel a hitellel kapcsolatos kockázatokat. Nem számoltak olyan élethelyzetekkel - pl. munkahely elvesztése, hosszabb betegség stb. – amelyek 15-20 éves időtávban jelentkezhetnek, és gondot okozhatnak az esedékes részletek megfizetésében. Számos magyar család került nehéz anyagi helyzetbe: a kiadások fedezése megerőltetővé vált számukra, és hiteleik törlesztését nem, vagy csak nagyon nehezen tudják megoldani. A kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok a legnagyobb számban Nógrád-, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találhatók. A legkisebb állomány pedig Tolna megyében van. (27. ábra).

4.7.2. Túlzott eladósodottság elkerülése A túlzott eladósodottság elkerülésének érdekében nagyon fontos a mérlegelés egy-egy hitelfelvétel előtt. A felvett kölcsönt és azok kamatait az adósnak meghatározott idő (a hitel futamideje) alatt általában havonta kell törlesztenie. A hitel felvétel előtt ki kell számolni a hiteltörlesztésre tartósan rendelkezésre álló jövedelmet, illetve, hogy ebből mennyit lehet a hitel törlesztésére rászánni. A törlesztésére fordítható jövedelem több okból is csökkenhet. Ilyen esetben jelentősen megnehezül a hiteltörlesztés, ha az adós vagy a háztartásban élők jövedelme csökken, esetleg elvesztik a munkájukat, vagy vártalan kiadások merülnek fel. Az adósnak javasolt olyan mértékű tartalékot képezni, amely segítségével hosszabb ideig, például 6-12 hónapig képes folytatni a hitel törlesztését. Ennyi idő alatt lehetőség van új munkahelyet találni, a hitelnyújtóval a feltételeket újratárgyalni, illetve az átmeneti kedvezőtlen pénzpiaci változások miatt megengedett törlesztőrészleteket is fizetni. Fontos, hogy az esetleges nem várt eseményekre felkészültünk-e, vagyis rendelkezünk-e megfelelő megtakarítás állománnyal vagy kötöttünk-e például hitelfedezeti biztosítást, ami segít áthidalni a nehezebb időszakot. A hitelpiac ismert változásai miatt egyre elterjedtebbek a bizonytalanság kiküszöbölése érdekében kötött hitelfedezeti biztosítási szerződések. A hitelfedezeti biztosítás adott hitel mellé igényelhető extra szolgáltatás, mely keretein belül a Bankkal szerződött biztosító intézettel kötünk egy szerződést, hogy halál vagy bizonyos százalékú rokkantság esetén a biztosító átvállalja hitelünk teljes vagy részben történő visszafizetését. 54

A Budapest Banknál igényelhető hitelfedezeti biztosítás a következő esetekre terjed ki: 

Tartós betegállomány A szolgáltatás átvállalja a betegállomány alatt maximum 6 hónapon keresztül a havi törlesztőrészletek fizetését, a betegállomány 60. napját követően esedékes törlesztőrészlettel kezdve.



Munkanélküliség A szolgáltatás átvállalja a munkanélküliség alatt maximum 6 hónapon keresztül a havi törlesztőrészlet fizetését a munkanélküliségi regisztrációt követő 60. nap után esedékes törlesztőrészlettel kezdve.



Rokkantság (79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodás) A szolgáltatás a magyar társadalombiztosítási intézmény jogerős határozata meghozatalának időpontjában fennálló teljes tartozást megtéríti.



Baleseti halál A szolgáltatás a halál bekövetkezésének időpontjában fennálló teljes tartozást megtéríti.

A hitelfedezeti biztosítás igény szerint három szolgáltatási csomagból áll rendelkezésre az ügyfelek számára a Budapest Banknál, amely egyszerre akár két kölcsönfelvevőre is kiterjeszthető (13. táblázat). 13. táblázat: Hitelfedezeti szolgáltatási csomagok a Budapest Banknál jelzálogkölcsönre

Forrás: Budapest Bank- Jelzálog Hitelfedezeti biztosítás Hirdetmény A szolgáltatások díja havonta, a kölcsön törlesztőrészletének megfizetésével egyidejűleg kerül felszámításra. A biztosítási díj a választott csomagtól függően a havi törlesztőrészlet 4,90-12,71%-a.

55

14. táblázat: Vállalható törlesztőrészletek bemutatása jövedelemkategóriánkként Ha hitelt venne fel… Mennyi az Ön és az Önnel egy háztartásban élők havi nettójövedelme összesen?

250 ezer Ft alatt

250 – 500 ezer Ft között

500 ezer Ft felett

A jövedelem legfeljebb mekkora százaléka fordítható hiteltörlesztésre:

Forinthitel esetén:

30%

40%

50%

Euro alapú hitel esetén

25%

30%

40%

Egyéb devizahitel esetén

15%

20%

25%

Forrás: pszaf.hu – Tájékoztató a túlzott eladósodottság kockázatairól (2010) A 14. táblázatban megjelölt jövedelemkategóriákhoz képest az egyes konkrét élethelyzetek,

életvitel

függvényében

nagyon

különböző

lehet

a

szabadon

felhasználható jövedelemhányad mértéke, ezért hitelfelvétel során elsősorban az ügyfél egyéni helyzete alapján kell mérlegelni. A Budapest Bank a fenti ajánlott a normákat alkalmazza hiteligénylés során.

56

5. Empirikus elemzés Ahhoz, hogy meggyőződjünk arról, valóban megéri-e az árfolyamrögzítés, három modellezett példán bemutatom az Árfolyamgát II. konstrukció működését, illetve az ehhez kapcsolódó fizetési kötelezettségek alakulását. Alapvetések (15. táblázat): 

Mindhárom példában a felvett hitel összege (15 millió Ft-nak megfelelő svájci frank), és időpontja (2008 januárja) azonos.



Az 1. példában a futamidő 15 év, míg a másodikban 20 év. Az 1. és a 2. példát összehasonlítva az eltérő futamidő hatása figyelhető meg.



Az 1. és 2. példában az árfolyamrögzítés kezdő időpontjában nincs késedelem, azonban a 3. példában az árfolyamrögzítés kezdő időpontjában a 90 napot meg nem haladó késedelem egy havi törlesztőrészlet és az arra vonatkozó késedelmi kamat. Az 1. és a 3. példa közötti eltérés a 90 napot meg nem haladó késedelem mértéke, így az 1. és 3 példa összehasonlítása a késedelem hatását kívánja szemléltetni.

A példákban nem számolok az egyedi paraméterekkel, sem az időközben bekövetkező kamat-, árfolyam- és egyéb változásokkal, valamint a rögzítés időpontjától kezdve folyamatosan 240 HUF/CHF piaci árfolyamot feltételezek. A felhasznált adatok a futamidő végéig feltételezett átlagos adatok. A kamat folyamatosan változhat a hitel teljes futamideje alatt.

57

15. táblázat: Az eredeti hitelszerződés feltételeinek összefoglalása 1. példa A felvett hitel összeg (158

2. példa

3. példa

15 000 000 Ft 15 000 000 Ft

15 000 000 Ft

A felvétel időpontja

2008. január

2008. január

2008. január

A hitel futamideje

180 hó

240 hó

180 hó

Az induló kamat mértéke

4,60 %

4,60 %

4,60 %

HUF/CHF)

Forrás: Saját szerkesztés A második példában szereplő kölcsönszerződés eltérő futamidővel lett megkötve, hiszen itt hatvan hónappal, azaz öt évvel hosszabb időre vették igénybe a kiinduló hitelösszeget. A hosszabb futamidő hatására kisebb a háztartást terhelő törlesztőrészlet. Mindhárom példa során éltek az árfolyamrögzítés lehetőségével, amelyre vonatkozó megállapodást a bankkal 2012 szeptemberében kötötték meg. A harmadik példánál törlesztési késedelem is fennáll, mely nem haladja meg a 90 napot. A 90 napot meghaladó késedelem akadálya lenne a konstrukció megkötésének. Az elemzés során a kiinduló adatokból a számításokat Árfolyamgát-kalkulátor segítségével végeztem el. Eltérő feltétekkel induló hitelekhez nagyon nehéz kalkulátort készíteni, mára viszont a legtöbb hitel az annuitás15 feltételei szerint törlesztődik, ami jelentősen leegyszerűsíti a számításokat. A kalkulátor használatához összesen kilenc adatot kell megadni, alapértelmezésnek az átlagosnak nevezett svájci frank hitel paramétereit használtam. A tartozás devizaneme és az egy egységre (egy frankra, euróra, jenre) vetített jelenlegi piaci árfolyam után meg kell adni, hogy a felvett hitel devizanemében mennyi a teljes tartozás az árfolyamrögzítés legelején. Ezt követően a jelenlegi árfolyam, a fennálló tőketartozás illetve a hátralévő futamidő megadása következik. Ezeket minden adós ismerheti, a fennálló tőketartozást a kiérkező értesítés is tartalmazza, a hátralévő futamidő pedig értelemszerűen számolható a teljes futamidő és az árfolyamrögzítés kezdetéig eltelt hónapok különbségeként. A pontos számításhoz

15

A annuitásos hitel (annuitás) olyan törlesztési módú hitel, mely esetén az adós minden törlesztési

periódusban azonos összegű törlesztő részletet fizet, periódusonként folyamatosan csökkenő kamat-, és növekvő tőketartalommal.

58

fontos a jelenlegi kamat mértékét és kezelési költséget is beírni. Utóbbi kettőt alapértelmezés szerint 7 százalékosként jelöltem meg, de a hitelszerződés vagy változás esetén az azóta érkezett értesítések tartalmazzák a pontos értéket, legtöbb esetben THM elnevezéssel.

A jövőben

feltételezett

árfolyam megadása

elengedhetetlen.

A

rendszerben lévő határértékek a törvényi kritériumoknak felelnek meg. 16. táblázat: Törlesztőrészletek alakulása 1. példa Jelenlegi havi törlesztőrészlet (240 HUF/CHF) Részlet az árfolyamgáttal (180 HUF/CHF) Havi megtakarítás Részlet az árfolyamgát után Részletváltozás a jelenlegi állapothoz képest

2. példa

3. példa

200 830 Ft

173 670 Ft 200 830 Ft

150 622 Ft 50 207 Ft 243 283 Ft

130 253 Ft 150 622 Ft 43 418 Ft 50 207 Ft 190 275 Ft 243 283 Ft

42 454 Ft

16 605 Ft

42 545 Ft

Forrás: Saját szerkesztés A törlesztőrészletek az árfolyamgát igénybevétele során jelentősen csökkenek, ami az aktuális árfolyamon fizetett törlesztőrészletekhez viszonyítva példáinkban 25 százalékkal kevesebb kiadást jelent (16. táblázat). A havi megtakarítások segítségével érzékeltetem a jelenlegi havi törlesztőrészlet és a rögzítés időszaka alatti törlesztőrészlet különbséget. Ez az az összeg lesz, amelyet a háztartásoknál marad. A rövidebb 180 hónapra igényelt kölcsön esetén ez a többlet 1 százalékkal nagyobb a 240 hónapra felvettel szemben. Megállapítottam, hogy a futamidő nagysága nem befolyásolja a törlesztőrészlet csökkenés során nyert hasznot. Ha az Árfolyamgát megoldást (180 HUF/CHF) alkalmazzák a háztartások, akkor annak segítségével a piaci árfolyamhoz képest keletkezik többlet a háztartás számára. Fontos kiemelni, hogy ez a többlet nem az eredeti árfolyamhoz (158 HUF/CHF) képest fog létre jönni, mert a rögzített árfolyammal többet fizetnek törlesztésként, hanem az aktuális piaci árfolyamhoz képest lesz kevesebb a törlesztőrészlet. Tehát azoknál nincs megtakarítás, akiknek a költségvetésük csak 158 HUF/CHF-es árfolyamot bír el, hiszen ezek a háztartások felélik a keletkezett többletjövedelmet. A

rögzített

árfolyam

utáni

időszakban

jelentősen

megemelkednek

a

törlesztőrészletek, hiszen itt már a gyűjtőszámla hitel törlesztőrészletei is be vannak 59

építve a kiadásokba. Ha átlagosan 240 HUF/CHF árfolyamot feltételezünk, az aktuális árfolyamon fizetett törlesztőrészletet és az árfolyamgát alatt fizetett törlesztőrészletet viszonyítom egymáshoz, akkor ez 10 és 20 százalék közötti költség növekedést jelent háztartásonként.

17. táblázat: Az árfolyamgát alkalmazása utáni időszakra vonatkozó számítások 1. példa Gyűjtőszámla tartozás az árfolyamgát után Devizatartozás forintban az árfolyamrögzítés végén Devizatartozás az árfolyamrögzítés elején Bank és állam által elengedett kamatok

2. példa

3. példa

1 280 529 Ft

2 342 514 Ft

10 700 763 Ft

15 298 263 Ft

10 700 763 Ft

17 690 600 Ft

19 562 200 Ft

17 690 600 Ft

1 264 967 Ft

1 539 078 Ft

1 264 967 Ft

2 099 193 Ft

Forrás: Saját szerkesztés Az Árfolyamgát kalkulátor a megadott paraméterek alapján segítségünkre van a jövőbeni adatok kiszámításában is. Az első és második példában az árfolyamrögzítés igénybevételekor hatvan hónap alatt 39,5 százalékkal csökkent a devizakölcsön tőketartozás része. Ez az érték a hosszabb futamidővel rendelkező második példánál 21.8 százalékot jelent. Az árfolyamrögzítés számottevő

igénybevételekor

előnyökkel

párosul,

jelentős hiszen

mértékben

nem

csak

csökkenő kevesebb

tőketartozás lesz

a

havi

törlesztőrészletünk, hanem ha jól befektetjük a felszabaduló összegeket, akkor nagyon kedvező végeredményt kaphatunk. A bank és az állam által elengedett kamatok következményeként jól kivehető, hogy a hosszabb futamidővel rendelkező kölcsön szerződés (2. példa) során nagyobb az elengedett kamatok része. Ennek oka az annuitás, hiszen ennél a szerződésnél még nagyobb a havi törlesztőrészletekre eső kamattörlesztés, vagyis itt több kamat fizetünk, mint tőkét szemben az első és harmadik példával (17. táblázat). Az árfolyamrögzítés igénybevételéből származó előnyök nem specifikusak, mert minden háztartás számára előnyt jelent az igénylése. A legfontosabb az állam és a bank által elengedett kamatok mértéke, amivel rengeteg kiadástól kímélheti meg magát a háztartás. 60

Az aktuális piaci árfolyamhoz képest nyert többletjövedelem, az az összeg, amelyet a háztartások a saját maguk talpra állítására fordíthatnak, illetve ha megtakarítják

és

befektetik,

törleszthetik

belőle

a

gyűjtőszámlahitelt,

vagy

részelőtörlesztésként a devizahitel csökkenésébe tudják beolvasztani, amelyet csak devizakölcsön előtörlesztésként lehet elszámolni. A devizakölcsön részleges vagy teljes előtörlesztésére annak tényleges elszámolásakor a bank által alkalmazott piaci törlesztési árfolyamon kerülhet sor. A 2. táblázatban feltüntetett havi megtakarítás soron bemutatatott többletjövedelem az az összeg, amelyet a háztartások az öngondoskodásba beépíthetik. Az OTP Bank 2012 májusának végén a GfK Hungária Piackutató Intézet segítségével 1018 banki ügyfelet kérdezett meg, a mintába azok a 18-65 év közötti ügyfelek egy része került be, akik legalább fél millió forintos megtakarítással rendelkeztek. A kutatás végeredménye szerint a lakossági öngondoskodás erősítéséhez a végtörlesztés és az árfolyamgát is hozzájárul, a megmaradó összegek egy részét vagy egészét az emberek meg akarják takarítani. A válaszadók 9 százaléka élt a lehetőséggel 2012. május végéig, viszont további 32 százalék tervezi a részvételt. A május végi adatok szerint a válaszadók negyede a megmaradó összeg egy részét félreteszi, míg 27 százalék azt nyilatkozta, hogy a teljes összeget meg fogja takarítani. A kalkulációk szerint átlagosan 19 ezer forintot tudnak félretenni, a válaszokból pedig az derül ki, hogy a rendszeres megtakarítási programok népszerűbbek az ügyfelek körében. A válaszadók 43 százaléka a lakástakarékpénztárban, míg 30 százalék takarékszámlán helyezné el a fennmaradó összeget. Manapság a megtakarítás számos lehetőségével találkozhatunk kockázatvállalási attitűdünkhöz

igazodóan.

Megtakaríthatnak

például

betétben

azok,

akik

konzervatívabbak, fix, és egyben alacsonyabb hozam lehetőségekben gondolkodnak (28. ábra).

61

28. ábra Betéti kamatok alakulása egyes kereskedelmi bankok esetében

Forrás: Saját szerkesztés a bankracio.hu betéti kalkulátor alapján Ha betétbe szeretnénk elhelyezni a pénzünket, rengeteg konstrukciót találhatunk, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a betétnél csak egy összegben tudunk lekötni. Ennél a megoldásnál, a folyószámlánkon kell gyűjtenünk a megtakarításra szánt összeget, melynél, ha megfelelő összeg gyűlt össze a lekötésre, akkor lekötjük. Egy példa: 100 000 forintot helyezünk el folyamatosan 4 éven keresztül évente. Ennek hatása egy jövőérték számítás során kiderül számunkra. Az eredmény nem kecsegtető, hiszen mindössze 70 ezer forint nyereségünk lehet ezen lehetőséggel. A Budapest Bank egy új betéti konstrukciót hozott létre a Gyűjtőszámlahitel II. termékre jogosult ügyfelek részére. Ez a termék a Família Plusz Betétszámla. A jogosultak köre a következő: 

Money+ privát banki szolgáltatásokra szerződött ügyfél,



vagy Gyűjtőszámla-hitel 2. termékre jogosult ügyfél,



vagy az alábbi folyószámlacsomagok bármelyikével rendelkező ügyfél: o Prémium folyószámlacsomag, o Money Plusz számlacsomag, o Dolgozói Menedzser folyószámlacsomag.

A Família Betétszámla egy olyan takarékossági betéttípus, amelynek nincs lejárata. Ez a határozatlan futamidő többek között azzal az előnnyel jár, hogy nem kell gondoskodni a betétek meghosszabbításáról, nem kell észben tartani a betétek lejárati időpontját. A Betétszámla minimum nyitó összege 50.000 Ft. A Betétszámla 62

kamatszintje nagyságrenddel meghaladja a látra szóló típusú bankszámlák kamatát, miközben a Betétszámla havonta két alkalommal kamatveszteség nélkül terhelhető (19. táblázat). 18. táblázat: Família Plusz Betétszámla kamatok Megnevezés

Alapkamat (éves %)

Alapkamat EBKM (%)

Ráadás kamat (éves %)

Összesített kamat (éves %)

EBKM (%)

3,15

3,19

3,00

6,15

6,29

2,90

2,93

3,00

5,90

6,03

Hatályos 2012.12.14-ig Hatályos 2012.12.15-től

Forrás: Budapest Bank Lakossági hirdetmény A betétszámla bármikor, bármilyen összegben növelhető, bankszámláról történő állandó átvezetési megbízással is, így nem szükséges több betétben elhelyezni a megtakarított pénzösszegeket, hanem bármely időpontban növelve is betétet ugyanazon a számlán kezelve megtehető ez. A kamat havonta kerül jóváírásra. A Betétszámla kamata alap kamatból és ráadás kamatból (kamatprémumból) áll össze. Az összesített kamat a mindenkori alap kamat és a mindenkori ráadás kamat összeadásával számított éves kamatláb, az EBKM az összesített kamathoz tartozó egységesített betéti kamatmutató. Ha például havonta 20 000 Ft-ot helyez el valaki e számlán, a 2012.12.15-től hatályos kamattal számolva öt év alatt a megtakarítása 1.212.175 Ft lesz. A törzstőke 1.200.000 Ft, vagyis 198.663,5 forint nyereség érhető el ebben a konstrukcióban. A következő lehetőség a lakáskassza nyitása, melynél az állami támogatást is igénybe vehetjük. A folyamat lényege, hogy az árfolyamrögzítést és a lakáselőtakarékossági szerződéseket - 30%-os állami támogatással - a megfelelő módon kombinálni lehet. Ha az árfolyamrögzítéssel havonta megtakarított összeg egy részét, vagy egészét, lakástakarék-pénztárba fekteti az ügyfél, a lakástakarék lejártával kifizetheti

gyűjtőszámla

hitelét,

mindemellett

hozzájuthat

a

kedvezményes

forinthitelhez, amellyel akár ki is válthatja devizahitelét. Éppen akkor, amikor az árfolyamgát megszűnik. Ha a 46.016,7 Ft felét, húszezer forintot négy év 1 hónapra lakáskasszába fektetjük az összes saját befizetés 980. 000 Ft lesz, amelyhez ha hozzáadjuk az állami támogatást, illetve a betéti kamattámogatást, a teljes megtakarítás 1.301.833 Ft lesz. Ez 63

az összeg már fordítható a részelőtörlesztése. A részelőtörlesztési díj összegét az aktuális hirdetmények határozzák meg, de ha valaki lakáskasszából törleszt előre, akkor az díjmentes. 19. táblázat: Família Plusz betétszámla és a LTP összehasonlítása Lakástakarék

Megnevezés

Família Plusz Betétszámla

Havi megtakarítás

20.000 Ft

20.000 Ft

Összes saját befizetés

980.000 Ft

1.200.000 Ft

Futamidő

60 hónap

52 hónap

Összes megtakarítás

1.212.175 Ft

1.301.833 Ft

pénztár

Forrás: Saját szerkesztés Ha Família Plusz Betét számlával állami támogatás nélkül is magas összeget érhetünk el a folyamatos megtakarítása. Figyelembe kell vennünk, hogy ha ezt az összeget előtörlesztésre költjük, hogy az előtörlesztési díjat a Lakástakarék pénztárak esetében elengedik, melynek köszönhetően már is nagyobb lesz a különbség a két megtakarítás között. A Budapest Banknál az előtörlesztési díj a 2010.02.28-ig aláírt szerződések estén 50.000 Ft. 2010. március 01. vagy az után aláírt szerződések estén nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 százalékát. Ez az jelenti, hogy a Família Plusz Betétszámla esetén lévő megtakarítás esetén ez az összeg 50.000 Ft lesz. A Família Plusz előnyösebb lehet számunkra, ha figyelembe vesszük, hogy ennél a betétszámlánál a megtakarított összeg szabadon felhasználható, akkor a legkedvezőbb választásnak számít, illetve, hogy magasabb összeget érhetünk el, hiszen az árfolyamgát végéig tudjuk a megtakarításokat halmozni itt, míg a Fundamenta konstrukciójában az úgynevezett gyors futamidő csak négy év négy hónap, míg a normál futamidő hat év hét hónap. A Gyűjtőszámlahitel választása a jövő szempontjából hatékony lehetőség lehet, hiszen a háztartás pénzügyi helyzete átmenetileg javulhat, és ha megfelelően fektetjük be a törlesztőrészlet során felmerülő plusz pénzt, akkor a végén rövidülhet a futamidő és kevesebb pénzt kell befizetnünk.

64

Előzetes

statisztikák

gyűjtőszámlahitelt

igényeltek,

alapján ami

2012.

október

legnagyobb

végéig

részben

a

78 610

darab

részvénytársasági

hitelintézeteknél kötöttek meg (29. ábra). Ennek a legfőbb oka, hogy ezek az intézmények helyezték ki a legnagyobb devizaalapú hiteleket (30. ábra).

29. ábra: Gyűjtőszámla-hitel számlák darabszáma hónap végén, CHF, EUR, JPY, 2012

Forrás: portfolio.hu- Megszavazták: március végéig igényelhető az árfolyamrögzítés (2012)

30. ábra: Gyűjtőszámlahitel számlák alakulása, 2012

Részvénytársasági hitelintézetek Szövetkezeti hitelintézetek hitelintézeti fióktelepek Pénzügyi vállalkozások

Forrás: Saját szerkesztés a pszáf.hu Rögzített árfolyamon törlesztő devizakölcsönök adatai alapján A PSZÁF adatai szerint októberben 15 552 darab új szerződést kötöttek, ezzel a megkötött árfolyamgát szerződések összesített száma már meghaladta a 93 ezret. A lehetséges igénybe vevők teljes köre közel 450 ezer fő, vagyis az érintettek mintegy 20,7 százaléka lépett már be az árfolyamgát konstrukcióba. A rögzített törlesztési 65

árfolyamú devizakölcsönök teljes állománya október végén 731 milliárd forint volt, amely a lehetséges teljes hitelállomány 23,7 százaléka. A vártnál kevesebb devizaalapú jelzáloghiteles lépett be eddig az árfolyamrögzítési programba, de a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) élénkülő érdeklődésre számít. A jelenleg hatályos jogszabály szerint 2012. december 31-éig nyújthatják be az árfolyamgát igénybevételére vonatkozó kérelmüket bankjuknak a deviza jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek, de a 2012. december 17-én elfogadott törvénymódosítás16 értelmében 2013. március 29-re tolták ki az igénylés időszakát. A legfőbb oka az elvártnál kevesebb igénylőnek, hogy sokan túl bonyolultnak tartják a konstrukciót, mások abban bíznak, hogy tartósan erős lesz a forint, s vannak, akiknek ez a lehetőség sem segít. Közülük nem kevesen a központi program helyett inkább saját banki konstrukciókat választottak.

16

2011. évi LXXV.

66

6. Összefoglaló A háztartási hitelezés legfontosabb jellemző eseménye 2011-ben, hogy a kedvezményes végtörlesztés bevezetése és lakossági felhasználása mintegy negyedével csökkentette a devizajelzálog-hitelek állományát. 2012 közepétől kezdve pedig az új árfolyamgát

rendszere

igyekszik

javítani

a

devizajelzálog-hitelek

teljesítési

valószínűségét. Az árfolyamgát és a nem teljesítő lakossági hiteladósok megsegítésére rendelkezésre álló módozatok alkalmazásából adódó tartozás csökkenés kedvező hatással lehet a bankok hitelezési hajlandóságára és képességére. A jelzáloghitelezés területén dolgozatomban a Budapest Bank piacvezető termékét, az Egyenlítő termékcsaládot elemeztem. Különlegessége, hogy a jelzáloghitelt és a betételhelyezést egy konstrukcióban ötvözi, vagyis a hitelszámlához egy standard folyószámla tartozik, melynek pozitív egyenlege csökkenti az aktuális kintlévőséget. A számlán elhelyezett összeg után hitelkamat- kedvezmény jár. A konstrukciónak két változata

van.

Az

Egyenlítő

I.

keretében

a

kamatkedvezmény

a

féléves

kamatperiódusokkal összhangban hiteltőke ingyenes technikai előtörlesztésre fordítható. Az Egyenlítő II. során pedig a kamatkedvezmények jóváírása havonta történik, és azt a törlesztő részlet részeként számolják el, így a havi törlesztő részlet a kamatkedvezmény mértékével alacsonyabb lesz. A két konstrukció összehasonlítása során megállapítottam, hogy ha az elsődleges cél az alacsonyabb törlesztőrészletek biztosítása a háztartás pénzügyi egyensúlyának megóvása érdekében, akkor kiváló lehetőség az Egyenlítő II, ahol a havi törlesztőrészletek a megtakarításokkal egyenes arányban csökkennek. Ha egy háztartás magasabb törlesztőrészletet is képes vállalni, akkor

az Egyenlítő I.

konstrukciót javaslom, mert az összes megtakarítás a futamidő alatt magasabb, mint a II. lehetőségnél. Megállapítottam azt is, hogy az Egyenlítő I. segítségével a futamidő jelentősen csökken, míg a II. konstrukciónál a futamidő hossza nem változik. Ha együttesen veszem figyelembe a megtakarítás nagyságát és a futamidő hosszát, akkor az Egyenlítő I. hatására sokkal látványosabb eredményt lehet elérni a kölcsön ideje alatt. A Kormány lakosságot segítő mentőcsomagjai közül az árfolyamgát konstrukciót elemeztem. Különlegessége, hogy az ügyfél terheit csökkenti az, hogy az állam és a hitelt nyújtó intézmény részt vállal a törlesztőrészlet részbeni megfizetésére. Az árfolyamgátat kérő ügyfél a törlesztőrészletét rögzített árfolyamon fizeti 2017. június 30-ig. Az árfolyamgát alkalmazása idején a tényleges árfolyam és a rögzített 67

árfolyam közötti különbséget egy úgynevezett gyűjtőszámlán, kétfelé bontva tartják nyilván a bankok. A kamatszámlán a tényleges és rögzített árfolyam közti különbséget az állam fizeti. Az adós mentesül tehát az árfolyam különbözet megfizetésétől, miközben a törlesztőrészlet tőkerészének árfolyam különbözete gyűlik a számlán, és háromhavi BUBOR-ral kamatozik az árfolyamrögzítés idején. A rögzítés ideje alatt a törlesztőrészletek a jelenlegi szintekhez képest 25-30%-kal mérséklődnek, aminek következtében megállítható a háztartási portfólió minőség további romlása. A 2012-es konstrukció és a 2011. nyári árfolyam-rögzítési megoldás összevetése során megállapítottam, hogy a 2012-es konstrukció sokkal kedvezőbb a háztartások számára, mert ez esetben csak a tőkerész különbsége halmozódik a Gyűjtőszámlán. A modellezett példák segítségével arra a következtetésre jutottam, hogy az árfolyamrögzítés igénybevételéből származó előnyök nem specifikusak, mert minden háztartás számára előnyt jelent az igénylése, függetlenül a hitel futamidejétől, eltérő összegétől, illetve hogy a törlesztőrészlet késedelembe esett-e. Az adatok feldolgozása során kiderült számomra, hogy az aktuális piaci árfolyamhoz képest nyert többletjövedelem az az összeg, amelyet a háztartások maguk talpra állítására fordíthatnak, illetve ha megtakarítják és befektetik, törleszthetik belőle a gyűjtőszámlahitelt, vagy részelőtörlesztésként a devizahitel csökkenésébe tudják beolvasztani. Ez az összeg, amelyet a háztartások az öngondoskodásba beépíthetik. Az öngondoskodás két formájának, a Família Plusz Betétszámla és a Lakás takarékpénztár elemzése során, arra a következtetésre jutottam, hogy az árfolyamgát által létrejövő többletjövedelem megtakarítása pozitív hatású pénzügyi stabilitási szempontból. Az összehasonlítás eredménye szerint a két konstrukcióval azonos idő alatt hasonló nyereségre lehet szert tenni. Véleményem szerint az árfolyamgát és az öngondoskodás ötvözése során jelentős előnyökre tehetnek szert a háztartások. Az árfolyamgát segítségével nyert többletjövedelmet fontos a jövőre nézve megtakarítani. Kutatásaim során kiderült, hogy a piacon fellelhető konstrukciók közül a leginkább kiemelkedő lehetőségek a Budapest Bank Família Plusz Betétszámlája illetve a Lakás takarékpénztárak konstrukciói.. Az árfolyamrögzítés összességében 2012-ben mintegy 35-40 milliárd forinttal csökkenti az adósok törlesztési terheit (ebből közel 30 milliárd forint a bankoktól és az államtól kapott transzfer).

68

Megítélésem szerint a programban való részvétel a devizahitellel rendelkező családok számára rendkívül nagy segítség, érdemes igényelni mindenkinek, illetve a segítségével szerzett többletjövedelmet előnyös megtakarítani. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a programban részt vevő devizahitellel rendelkezők devizakitettsége nem szűnik meg, mivel a rögzítési időszak után az akkori aktuális árfolyamokon kell folytatniuk a hiteltörlesztést, így a fizetésképtelenné vált adósok hamar újra nem teljesítővé válhatnak.

69

Irodalomjegyzék Szakirodalom 

dr. Madár Péter-dr. Schepp Zoltán- dr. Szabó Zoltán- dr. Szebellédi István-ifj. dr. Zeller Gyula: Pénzügyek alapjai, UNIÓ Kiadó, 2001.



a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Pénzügyi Intézetének oktatói: Pénzügyek, Perfekt Kiadó, Budapest 1998.



Sándorné Új Éva: Pénzügy, Penta Kiadó, Pécs 2010.



Vigvári András: Pénzügy, Akadémia Kiadó, Budapest 2008.



dr. Sági Judit: Banktan, Saldo Kiadó, Budapest 2007.



dr. Sági Judit-dr. Sóvágó Lajos: Lakossági bankügyletek Unió Kiadó, Budapest



Mosolygó Zsuzsa: Lakossági megtakarítások: tényezők és indikátorok az előrejelzéshez (2002)

Internetes források  Wikipedia-Subrime mortgege crisis http://en.wikipedia.org/wiki/Subprime_mortgage_crisis (letöltés dátuma 2012.12.23.)  Ingatlan és Befektetés- Devizahiteles mentőcsomag http://www.ingatlanbefektetes.hu/cikkek/devizahiteles-mentocsomag-azarfolyamplafonrol-es-a-kenyszerertekesites-meneterol-elkeszult-a-torvenyjavaslat (letöltés dátuma 2012.12.15.)  Kormányzati intézkedések a lakáshitelesek érdekében http://www.kormany.hu/hu/gyik/kormanyzati-intezkedesek-a-lakashitelesekerdekeben (letöltés dátuma 2012.12.15.)  HVG- Az ön készülékében van ha nem él vele 70

http://hvg.hu/gazdasag/20121112_A_hiba_az_on_keszulekeben_van_ha_nem_el_a (letöltés dátuma 2012.12.10.)  http://www.mortgagebanks.hu/. (letöltés dátuma 2012.12.16.)  http://www.mortgagebanks.hu/70.0.html (letöltés dátuma 2012.12.16.)  Europian Mortgage Federation- Key Figures http://www.hypo.org/Content/default.asp?PageID=401 (letöltés dátuma 2012.12.17.)  Kormány. hu- Árfolyamgáthttp://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagiminiszterium/hirek/arfolyamgat (letöltés dátuma 2012.11.30.)  http://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20120126-kinek-eri-meg-az-ujarfolyamrogzites.html (letöltés dátuma 2012.11.28.)  http://www.budapestbank.hu/info/arfolyamok/db_arfolyamok.php(letöltés dátuma 2012.11.28.)  Origo. hu- Bolond, aki kihagyja az árfolyamrögzítést http://www.origo.hu/gazdasag/20121123-december-31en-lejar-az-arfolyamgatarfolyamrogzites-a-devizahitelesek-szamara.html (letöltés dátuma 2012.11.28.)  Budapest Bank. hu http://www.budapestbank.hu/info/budapestbank/index.php(letöltés dátuma 2012.11.15.)  Szalay György: Hol állunk a világban? A hazai pénzügyi kultúra szintje egy nemzetközi kutatás tükrében, 2012 www.mnb.hu (letöltés dátuma 2012.09.20.)  Tájékoztató a túlzott eladósodottság kockázatairól (2010) www.pszaf.hu (letöltés dátuma 2012.10.02.)  www.ksh.hu (letöltés dátuma 2012.10.15.)

Törvények – Jogszabályok 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 2011. évi LXXV. 1191/2011 (VI. 14. ) Kormányhatározat

71

ZÁRÓVIZSGA DOLGOZAT KONZULTÁCIÓS LAP Hallgató neve: Nagy Katinka Anikó Születési hely, év: Nagyatád, 1990 NEPTUN kód: MR5WRS Szak: Pénzügy és számvitel

Szakirány: számvitel

Konzulens neve: Kovácsné Dr. Antal Anita

Beosztása: főiskolai docens

A záró dolgozat címe: Árfolyamgát – nyersz vagy veszítesz? Tanszéki konzultációk igazolása Tanszéki

Konzultáció

Konzultáció témája

időpontja 2012. október 31. 2012. december 13. 2012. december 20. 2013. január 2.

konzulens aláírása

Szakdolgozat témavázlatának áttekintése, javítása, kiegészítése, szerkezeti hangsúlyok kijelölése. Empirikus vizsgálat átbeszélése, összehasonlító példa keresése. A jelzáloghitelezés hazai és nemzetközi gyakorlata, empirikus elemzés javítása. Végleges

dolgozat

formai

és

tartalmi

javítása,

összegzés, hivatkozások és táblázatok formázása.

A záró dolgozat benyújtható! Zalaegerszeg, 2013. január 2. ….…………………………..... Tanszéki konzulens aláírása 72

NYILATKOZAT

Alulírott Nagy Katinka Anikó büntetőjogi felelősségem teljes tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2013. január 02.

_________________________ hallgató aláírása

73