árdonyi Géza Színház
bemutatók 2017-2018
nagYszínpad gyerekeknek stúdiószínpad
TOVÁBBRA IS MŰSORON Kocsis István: Tárlat az utcán dráma
Dale Wasserman-Mitch Leigh-Joe Darion: LA MANCHA lovagja zenés színmű
lev Tolsztoj: Anna Karenina romantikus táncjáték
KAMASZOK táncjáték
Luigi Magni és Bernardino Zapponi filmje alapján magyar színpadra írta: Vajda Katalin LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK színmű Fotók: Gál Gábor
Kedves Közönség! Mélyen Tisztelt Publikum!
A magam és a Társulat nevében legelőször is szeretném megköszönni Önöknek a Gárdonyi Géza Színház legújabb kori történetének - az elmúlt 30 évadnak - legnagyobb sikerét, olyan teljesítményt, amely szinte hihetetlen, különösen a 2011-es mélypont után. A 2015/2016-os színházi évadban (az eredmény 2016 októberében került kihirdetésre) az ország leglátogatottabb színháza az egri Gárdonyi Géza Színház lett. Látogatottságunk 103,7 % volt. A Nagyszínpad 411 férőhelyes nézőterén folyamatos teltházak (100%) mellett nem ritkán a pótszékeken ülőkkel együtt 430-450 néző előtt aratta sikereit társulatunk. Hála és köszönet Önöknek, kedves nézőinknek a figyelemért, a szeretetért, a jelenlétért, az egri színjátszás sikeréért! Elmúlt évadaink széleskörű sikerességét jelzi, hogy a tavalyi szezonban társulatunk három hölgy tagja, valamint egy táncművészünk részesült országos szakmai elismerésben. Saárossy Kinga színművésznő: Jászai Mari–díj Dimanopulu Afrodité színművésznő: Aase–díj Szaniszló Tamásné Tímea, jelmeztár vezető: Magyar Teátrum–díj Emődi Attila, táncművész: Az országos táncévad táncművésze-díj Büszkék vagyunk rájuk! A június elején lezárult 2016/2017-es eredményes, „Színház a Színházban” tematikával végigvitt évad után igazi klasszikus „népszínházi” repertoárt hirdetünk meg idei műsorfüzetünkben. Tragikomédia, nagyoperett, rock musical, comedia del arte, tánc, zenés vígjáték, mesedarabok, kísérleti stúdió előadások szerepelnek kínálatunkban. Ha belelapoznak évados programfüzetünkbe, ki-ki kedvére válogathat a színházi műfajokban, megismerkedhet rendezőink ajánlásaival, találkozhat kedvező bérlet- konstrukcióinkkal. Lapozzák át új formátumú évad-beharangozónkat, engedjenek szabad utat fantáziájuknak, képzeljék el az alakuló előadásokat, s önmagukat a Gárdonyi Géza Színház nézőterén! Jöjjenek, váltsanak bérletet, lépjenek be, foglaljanak helyet! A 2017/2018-as színházi évadhoz tartalmas időtöltést, élményekben gazdag feltöltődést kívánunk! Blaskó Balázs színész - rendező, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója
Örkény István:
NAGYSZÍNPAD
TÓTÉK tragikomédia 2 részben In memoriam „Isten hozta őrnagy úr - 1968”, Szarvaskő - a nagysikerű film forgatásának 50. évfordulójára „Háborúban vagyunk, és mindnyájan félünk. Az újságok nap, mint nap csapataink győzelméről írnak, de mi mégis rettegünk valamitől. Hogy mitől? Nem tudom. Ha tudnám, talán megszűnnék félni. Gondolkozz Te is, hátha meg tudnád mondani, mi bánt. Akkor talán Te se kívánkoznál bebújni sehová.” (Tomai tiszteletes) „Én csak azt nem értem, hogy mit akarnak tőlem? A homlokomba húzom a sisakomat, mint egy részeg kocsis. Leszoktam az ásításról és a nyújtózkodásról, még arról is lemondtam, hogy bemásszak a plébános úr ágya alá, ami eléggé nehezemre esett. Beláttam, hogy Gyulánk életéről van szó, és ezért még az őrnagy úr zseblámpáját se köpöm ki, amikor beleteszik a számba. Mit lehet még egy apától kívánni?„ (Tót) Abszurd helyzetben abszurd módon viselkednek az emberek. A háború a legabszurdabb emberi élethelyzet. A szorongás, féltés, halálfélelem felfoghatatlan, ellenőrizhetetlen, emberileg feldolgozhatatlan abszurditások forrása. A legszélsőségesebb paradox élethelyzetek válhatnak természetessé, és a leginkább magától értetődő magatartásformák különlegessé. Elmosódnak határok álom és valóság, realitás és lázálom között. Ilyen lebegésben látjuk Tótékat, az őrnagyot, a békés, szelíd kis Mátra-bükki falucska bolondját és jellegzetes figuráit. Az augusztusi napfényre és a csillagos nyárvégi éjszakák ragyogására fagyos árnyékot borít a doni front rémképének szívszorítása. Rendező: Blaskó Balázs
Kálmán Imre:
CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ nagyoperett
Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét méltán emlegethetjük minden idők legnépszerűbb operettjeként. De nevezhetjük az operettek operettjének is, és egyik minősítés sem túlzás. Példátlan sikersorozat kapcsolódik ehhez a zenés színpadi műhöz. Európa minden országában és a tengeren túl is mindenütt ismerik és ünneplik ezt az alkotást. Az operettek általában banális, szimpla történeteivel ellentétben itt egy olyan librettóval találkozunk, ami akár zene nélkül, önállóan is izgalmas és fordulatos családi történetként értékelhető. Különösen az ötvenes években készült Kellér Békeffy féle átdolgozás tette a történetet igazán bonyolult színjátékká. Ehhez jönnek még a valóban örökké népszerű melódiák, melyek dramatikusan és melodikusan is gyönyörködtetik a befogadó közönséget. Ennek igazságát a mindenütt tapasztalható, máig tartó rajongó siker mindennél ékesebben bizonyítja. Rendező: Halasi Imre
Moravetz Levente-Balásy Szabolcs-Horváth Krisztián-Papp Zoltán:
ZRÍNYI 1566 rock musical
1566. szeptember 7. Véget ér Szigetvár ostroma. Mindössze három várvédő marad életben. Köztük Cserenkó, aki később megírta a szigetvári ostrom hiteles történetét. Bár néhány dologról, úgy tűnik, inkább hallgatott. Például arról, mi lett azokkal az asszonyokkal, akiket Zrínyi Miklós már nem tudott csáktornyai birtokára menekíteni, s akik mégsem kerültek az ellenség kezébe...? …vagy miért változtatott a szultán eredeti szándékán, s fordította Eger felé nyomuló haderejét Szigetvárnak…? …vagy miért állt egy török janicsár, Lahib a biztos győztesek oldaláról a halálba induló magyarok mellé…? Elindul egy nyomozás. A török nagyvezír, Mehmed, s tőle függetlenül az osztrák fővezér, Salm, megpróbálja kideríteni, hogy Zrínyi hősi helytállásának mi lehetett a mozgatórugója. Az ostrom ideje alatt játszódó cselekmény egymás mellé rakott momentumai végül felvetik a kérdést: lehet, hogy a világtörténelem egyik legnagyszabásúbb politikai gyilkosságának vagyunk tanúi? 2009-ben, Szigetváron, hagyományteremtő célzattal mutatták be a Zrínyi 1566 című musicalt, melyet a kirohanás napjához, szeptember 7-éhez legközelebb eső hétvégén azóta is minden évben műsorra tűznek. A szigeti várban létrejött szabadtéri produkció sikerességét talán legjobban példázza, hogy a bama. hu 2009 év végén indított szavazásán az év legkiemelkedőbb kulturális eseményének választották a nézők. Most először kerül közönség elé kőszínházban, s reméljük, ugyanolyan nézői tetszéssel, mint amilyen töretlen sikerrel játsszák az eredeti helyszínen, Szigetváron, immár kilencedik éve. Rendező: Moravetz Levente
Carlo Goldoni:
KÉT ÚR SZOLGÁJA komédia
A „komédiát arra találták ki, hogy kijavítsa a hibákat, és nevetségessé tegye a rossz szokásokat” – írta Carlo Goldoni, a nagy velencei drámaíró, a XVIII. század derekán. A jómódú Federigo Rasponi, akinek Pantalone a lánya, Clarice kezét ígérte, meghal párbajban egy Florindo nevű ifjú által. Clarice és szerelme, Silvio, azonnal eljegyzik egymást. Ám ekkor beállít Truffaldino, s bejelenti kint várakozó urát, Federigo Rasponit! Ám a jelenlévő fogadós rögtön felismeri a magát Federigónak kiadó Beatricét, Federigo húgát, aki azért jött Velencébe, hogy a büntetés elől menekülő szerelmét, Florindót megkeresse. Közben Truffaldino egy másik úr szolgálatába is elszegődik, aki ugyanabban a fogadóban száll meg, s aki nem más, mint a fent említett Florindo, aki szerelméhez hasonlóan mit sem tud a pimasz szolga csínytevéseiről. Elkezdődik hát a félreértésektől, baklövésektől, felfordulástól hangos, fergeteges komédia. „Nagy fába vágtam a fejszémet, el is csúsztam közben egyszer-egyszer, de remélem, hogy az uraságok mind megbocsátanak nekem, már csak azért is, mert olyan bolondos egy móka volt.” – foglalja össze Truffaldino a végén. Rendező: Kiss József
Madách Imre:
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA táncjáték „Az ember tragédiája, mint a Faust, változik a korokkal – mai arculata az, melyet a Nemzeti Színház régebbi előadás technikájában, Hevesi Sándor rendezésében lehetett látni: a bölcselkedő részek kimaradnak, csak a drámai lényeg pereg le előttünk filmszerű gyorsasággal. Marad a drámai mondanivaló intenzitása, az egyéniség kérdésében ellentétes állást foglaló korok belső dinamikája. Ilyenkor érzi az ember, hogy Az ember tragédiája nem filozófiai mű, nem egy akármilyen formába öntött gazdag gondolati tartalom, hanem zárt formavilág, ritmusban és kompozícióban teljesedő, bámulatos művészi alkotás.” (Szerb Antal) A GG Tánc Eger fennállása óta egyre összetettebb feladatokban méretteti meg magát, de most többszörös kihívásnak néz elébe, amikor ezt a darabot műsorára tűzi. Olyan közkincshez nyúl, amiről a nagy többségnek hamarabb van véleménye, mint tudása. Olyan történethez, aminek szédítő, zavarba ejtő mélysége súlyos, tömör, olykor száraz példamondataival, inkább filozofikus, mint drámai helyzeteivel és a mindent átitató elementáris szenvedélyével teszi próbára az olvasót. Itt a második kihívás: hogyan lehet a tánc nyelvére lefordítani ezt az igen nehéz művet, hiszen az elsősorban mondataiban, asszociációiban, megfogalmazásaiban rejtőzik és nem a cselekményben. Nincs teljes, minden igénynek megfelelő Tragédia előadás. Ez mutatja a darab nagyságát, örökérvényűségét. Egy-egy szálat lehet megragadni és azt a maga következetességében felgombolyítani a darabot értelmező kor divatjának, vagy az előadást megálmodók habitusának, motivációjának megfelelően. Mint mindannyian, én is többféle verzióval, többféle rendezéssel találkoztam életem során. Az általam látott Tragédia előadások ritkán érintettek meg oly mértékben, ahogy a mű olvasott formája. Amennyire telített a mű súlyos gondolatokkal, legalább annyira színes formavilággal és vizualitással is. Ezen lehetőségek míves megoldásait szeretném élménnyé varázsolni nézőink számára. Hiszem, hogy azon alapgondolatok – melyeket a mű képenként és összefüggéseiben hordoz –, megfogalmazhatóak a tánc absztraháló képességével. Értelemszerűen olyan volumenű alkotásról van szó, olyan nemzeti értékről, amelynek a színpadra állítását nem megszokott formában százszor is meggondolja az ember: lehet-e, teheti-e? A művel kapcsolatos kérdésfeltevéseimre a választ Szerb Antal fent idézett sorai között találtam meg, mely teljes magabiztossággal indított el azon az úton, hogy Madách mesterművét olyan komplex alkotásban mutassuk fel, ahol a tánc által megteremthető, a vizualitást előtérbe helyező, értelmező formavilágot a drámai csomópontokon kiegészíti a verbalitás, a kimondott szó mágiája – a Gárdonyi Géza Színház színművészeinek közreműködésével. Koreográfus: Topolánszky Tamás
Marcel Mithois – Aldobolyi-Nagy György – G. Dénes György:
A FÉRJVADÁSZ zenés vígjáték
Ki lőtt? Kire? Mikor? Miért? Hogyan tovább? Férj volt, van, lesz! De ki lesz az?! Kezdődhet a férjvadászat! Vígjáték. Francia vígjáték. Zenés francia vígjáték. Bohózati elemekkel tarkított zenés francia vígjáték. Zene: Aldobolyi Nagy György - az Orchideák (Charley nénje) és több tucatnyi sláger közismert szerzője. Bizarr fordulatok, pikáns élethelyzetek. Krimi, krimi-vígjáték, zenés krimi-vígjáték. Minden együtt van egy rendkívül szórakoztató, kellemes színházi este vidám hangulatához. Rendező: Blaskó Balázs
Móra Ferenc meséje alapján színpadra írta Szőke Andrea:
GYEREKEKNEK
A DIDERGŐ KIRÁLY
zenés mesejáték a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója Bánjamár királynak borús az orcája, Majd megdermed csontja, reszket keze-lába. Kandallója izzik, mi haszna, hiába! Nem jut oda meleg, ahol a szív zárva...
Illusztráció: Dósa Csilla
Móra Ferenc klasszikusnak számító verse szó szerint szívet melengető történet. Az öreg Bánjamár király zord természetével elriaszt magától mindenkit, aki a palotában él. Önzésével egyre távolabb kergeti az őt szerető embereket, s engedi közelebb az álnok, haszonleső Sutyimutty főtanácsnokot. S egyszer csak – mikor sötét gondolataiból felocsúdva körbekémlel – azt veszi észre, hogy egyedül maradt. Igaz, sürögnek-forognak körülötte, minden kívánságát lesik, ám az emberek szívében a szeretet helyét már átvette a félelem, és a szánalom. S a csillogó trónterem díszes sarkait áttetsző pókhálóként körbeszövi a magány... A magány cudar egy lakótárs. Dideregni kezd tőle az ember, és folyton takarózna, melegedne. De nem tud. Nincs annyi takaró. Szólhat körülötte harsány zene, asztalán a legfinomabb ételek illatozhatnak, drága orvosságokat nyelhet, befűttethet a királyi kandallóba, mindhiába. A hideg csak marad. Felégetheti az erdőket, házakat, bútorokat, az egész világot, az sem segít. Ám könnyedén oltalmat adhat egy aprócska dolog. Például egy kislány pityergése... Mert a melegséget nem kívül kell keresni, hanem legbelül. Bent, a szívben. A királyi didergést nem a kandalló tüze szünteti meg, hanem a szeretet... A bűbájos történet ízig-vérig mese, mégis megkapóan emberi. Az igazán fontos dolgokat kutatja, s eközben rálel az őszinteség, a bizalom, a megbánás és az újrakezdés varázslatos világára. S ettől melegség támad mindenki szívében... Rendező: Baráth Zoltán
Blaskó Zsófia - Nagy Zoltán:
A Csodatükör mesejáték
a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója Miben rejlik a valódi szépség? Képesek vagyunk-e meglátni a látszat mögött az igazi valóságot, vagy a felszín elrejti szemünk elől azt, ami igazán lényeges? Délceg, Kopac király egyetlen fia elindul, hogy megkérje Kevély király három lánya közül egyikük kezét, miközben a királyfit Anni, egy szegény sorsú kislány tiszta szívéből szereti. A kérdés, hogy Délceg végül felismeri-e Anniban igazi mátkáját. Talán az is kiderül, hogy az igazi csoda bennünk van. S legfőképpen tetteink tükrözik igazán mindazt, ami bensőnkben rejlik. Rendező: Baráth Zoltán Illusztráció: Blaskó Zsófia
Andersen meséje alapján színpadra írta Szőke Andrea:
PÖTTÖM PANNA mesejáték
a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kedves asszony, aki nagyon szeretett volna egy gyermeket. Volt neki egy javasasszony testvérnénje, aki meghallván bánatát, neki ajándékozott egy árpaszemecskét, hogy azt ültesse el, gondozza, nevelgesse, s majd meglátja, mi lesz belőle. Nőtt, nőtt a virág, egyre színesebb és bámulatosabb lett, és mire kitárta valamennyi finom díszét, egy aprócska kislány csücsült a közepén… s vele együtt ott csücsült egy csodálatos mese is! Andersen örökszép története Puccini lelket simogató zenéjének kíséretében csillan meg egy órácskára a közönség szemei előtt. Nem, mint egy ékes gyémánt, inkább csak, mint egy hajnali harmatcsepp. Benne van a fények játéka, a természet zenéje, a szellő ritmusa, az élet boldogsága. És benne van maga a mesélés szelíd színű mosolya is… Pöttöm Panna kalandjait nézve a publikum nem tehet egyebet, mint hogy lélegzetvisszafojtva, tátott szájjal bámul… és gyönyörködik! Rendező: Baráth Zoltán
Illusztráció: Dósa Csilla
STÚDIÓSZÍNPAD Szőke Andrea:
TURI
„secondhand életek” akusztikus lomodráma Az előadás, a manapság oly népszerű turkálók világába helyezve az eseményeket, a valós és abszurd világot egyesítve, egy időszerű életképet formáz meg, a zene segítségével. A darabban - melyben a humor, az érzelmek és a gondolatok kiemelt szerepet kapnak - acapella dalok hangzanak el. A klasszikus színházi jelenetek és a szokatlan előadási forma keveredése egy rendhagyó, ám igényes és könnyen emészthető produkciót eredményez, mely széles közönségréteg igényeit szolgálja ki. Bár a helyszín egy turkáló, a dalok és jelenetek egy elvont, mégis mindenki számára ismerős világba repítenek: ami maga az Élet. Felcsendül a magány, a keserűség dala, kiderül, hogy a látszat néha csal, de a csalás néha látszik is. A rongyok közt feltámad a mások élete iránti vágy, vagy épp csak a vágyakozás egy saját élet után. Ám nem hiányozhat a nosztalgia és a humor sem. A vaskosan megformázott figurák, a több síkon mozgó jelenetek, az extrém helyzetek, a kifigurázott zenei stílusok kavalkádja egy elgondolkodtató, ám szórakoztató előadás lehetőségét hordozza magában. A cél egy igazi „secondhand hatás” megteremtése, amelytől úgy érzi mindenki a közönség soraiban, hogy egyszer már ő is viselte az érzések némelyikét, vagy esetleg szívesen felpróbálná őket... Rendező: Fehér István
Clébio Oliveira legújabb alkotása táncjáték
A szerelem évszázadok óta mozgatórugója az emberi gondolkodásnak, valamint meghatározó szerepet tölt be az antik mitológia, a vallások, a filozófia és a művészetek világában is, e területek központi témájának egyike. Clébio Oliveira - a GG Tánc Eger idei stúdiószínpadi előadásának koreográfusa - ezúttal az agy szemszögéből vizsgálja a szerelmet, szenvedélyt. Hogyan jellemezhető ez az érzés egy reálisabb szempontból nézve? Hogyan viselkedik az agyunk a szenvedéllyel szemben? Mi játszódik le elménkben, mikor szerelmesek vagyunk? Milyen kapcsolatot létesít egymás közt a test és az agy? Oxitocin, dopamin, szerotonin. Vágyódó test. Boldog beteljesülés. Gyönyör. Olykor pedig elmebajhoz hasonlítható ez az állapot, stresszel, megszállottsággal, kényszerrel fűszerezve. Koreográfus: Clébio Oliveira
Eugène Ionesco:
Különóra tragikus komédia A tudás hatalom? Igen, de vajon mire használjuk? A tudásra való éhség bűn-e? Ha már megszereztük a tudást, szabad-e visszaélnünk vele? Van-e határa a tudásnak? Játszhatunk-e Istent? Önmagában a tudás elég-e a diktatúra kialakulásához? A tudást vágyók részei akarnak lenni a tudás következményének? – hát ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket fogalmaz meg a Különóra, másik címén A lecke című, Eugène Ionesco által írt abszurd szövegből készült előadás. Mester és tanítvány végzetes találkozása egy szolgáló segítségével – ha egy mondatban kell elmondani a történetet, de ami e mögött sejlik fel, azt gondolom, alapjaiban fogalmazza meg a társadalom működését és a társadalmi manipuláció ma is oly érvényes és befolyásoló hatását. A TUDÁS ELSŐSORBAN FELELŐSSÉG, és mint ilyen, vigyázni kell a birtoklására, különben túlértelmezése esetén önmegsemmisítővé válhat. Ugyanakkor a társadalom többi szereplőjének felelőssége is tetten érhető, számon kérhető, legyen az egy-egy ideológia mellett, vagy ellen. Ionesco mérnöki pontossággal „fényképezi le a társadalmat”, az abszurd eszközeivel, még 1950-ben. A világ működéséről árulkodik, hogy ma is egy teljesen érvényes gondolatisággal, tartalommal találkozunk. Rendező: Csurulya Csongor
SZÉKHELYEN KÍVÜLI ELŐADÁS Weöres Sándor verse alapján színpadra írta Szőke Andrea:
SEHALLSELÁT DÖMÖTÖR mosolygós mese
a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója Ismerek egy kisfiút. Olyan öt – tíz éves forma. A haja se nem szőke, se nem barna, olyan... olyan igazi, kócos szénakazal, amilyen a kisfiúknak lenni szokott. A szeme se nem kék, se nem zöld, még csak nem is fekete, de olyan huncutul mosolyog, hogy erre a szemre szokták azt mondani a felnőttek, hogy „a szeme sem áll jól neki”. Pedig jól áll az a szem, de még milyen jól! Egyébként hogy látna meg vele mindent, még azt is, amit nem kéne? Persze azt, amit kéne, nem mindig veszi észre... - de ezt csak a komolykodó felnőttek mondják, nekik pedig köztudottan unalmas az észjárásuk... Weöres Sándor Sehallselát Dömötöre a gyermekirodalom örökéletű figurái közé tartozik, nem véletlenül. A mindig kalamajkába keveredő kisfiúnak olyan hétköznapi problémákkal kell megküzdenie, amelyek tulajdon butaságából fakadnak, s mulatságos helyzeteket produkálnak. A közönség pedig jót nevet rajta... és persze saját magán is! Rendező: Baráth Zoltán Illusztráció: Dósa Csilla
BÉRLET- és JEGYÁRAK TÓTÉK / CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ / ZRÍNYI 1566 / KÉT ÚR SZOLGÁJA / AZ EMBER TRAGÉDIÁJA / A FÉRJVADÁSZ Zenés Prózai
Jegyárak az egyes előadásokra
I. helyár: 3.700 Ft II. helyár: 3.500 Ft I. helyár: 2.900 Ft II. helyár: 2.600 Ft
III. helyár: 2.900 Ft III. helyár: 2.300 Ft
I. helyár
II. helyár
III. helyár
Az Ön megtakarítása a jegyárakhoz képest bérletvásárlás esetén*
Gárdonyi Géza bérlet (péntek, 19 óra)
14.000 Ft
12.000 Ft
11.000 Ft
34 %
Latinovits Zoltán bérlet (péntek, 19 óra) Hevesi Sándor bérlet (szombat, 19 óra) Kelemen László bérlet (szombat, 19 óra) Illyés Gyula bérlet (szombat, 19 óra)
12.000 Ft
11.400 Ft
9.800 Ft
42 %
Németh László bérlet (szerda, 19 óra) Bródy Sándor bérlet (csütörtök, 19 óra)
10.800 Ft
10.100 Ft
8.800 Ft
42 %
Pedagógus bérlet (péntek, 19 óra)
10.800 Ft
10.100 Ft
8.800 Ft
42 %
Egressy Béni bérlet (szombat, 15 óra) Nyugdíjas bérlet
8.800 Ft
8.200 Ft
7.000 Ft
53 %
6 előadásra érvényes felnőtt bérletek
Választható produkciók a 6 előadásos bérlethez: 2 stúdióelőadás: 1.700 Ft/fő 1 stúdióelőadás: 1.100 Ft/fő Stúdiószínházi előadás jegyára: 1.700 Ft • •
Felnőtt bérletet vásárlóknak: 5 % kedvezmény, amennyiben bérletét 2017. május 31-ig megújítja,vagy 10 % kedvezmény, amennyiben bérletét 2017. május 15. – július 31. között egy összegben kifizeti (a nyugdíjas és diák kedvezménnyel nem vonható össze)
ÖN VÁLASZT… 4 NAGYSZÍNHÁZI, VALAMINT 2 STÚDIÓELŐADÁS 9.200 FT Szabadon választott előadás, nem fix helyre szól. A kiválasztott előadás előtt 7 nappal bármilyen szabad helyre beváltható – személyesen vagy telefonon – a szervező irodában.
IFJÚSÁGI BÉRLETEK TÓTÉK / CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ / ZRÍNYI 1566 / KÉT ÚR SZOLGÁJA / AZ EMBER TRAGÉDIÁJA / A FÉRJVADÁSZ Zenés Prózai
Jegyárak az egyes előadásokra
I. helyár: 3.700 Ft II. helyár: 3.500 Ft I. helyár: 2.900 Ft II. helyár: 2.600 Ft
III. helyár: 2.900 Ft III. helyár: 2.300 Ft
6 előadásra érvényes ifjúsági bérletek
I. helyár
II. helyár
III. helyár
Az Ön megtakarítása a jegyárakhoz képest bérletvásárlás esetén*
Jászai Mari bérlet (szerda, 18 óra) Csokonai Vitéz Mihály bérlet (kedd, 19 óra) Dobó István bérlet (csütörtök, 18 óra) Petőfi Sándor bérlet (csütörtök, 18 óra)
6.900 Ft
5.700 Ft
5.000 Ft
66 %
Választható produkciók a 6 előadásos ifjúsági bérlethez: 1 stúdióelőadás: 1.100 Ft/fő 2 stúdióelőadás: 1.700 Ft/fő Stúdiószínházi előadás jegyára: 1.700 Ft
ZRÍNYI 1566 / A didergő király / KÉT ÚR SZOLGÁJA /A CSodatükör Földszint: 2.300 Ft
Jegyárak az egyes előadásokra 4 előadásra érvényes ifjúsági bérletek Móra Ferenc bérlet (kedd, 15 óra) József Attila bérlet (szerda, 15 óra) Zelk Zoltán bérlet (szerda, 15 óra) Vörösmarty Mihály bérlet (csütörtök, 15 óra)
Erkély: 1.900 Ft
Földszint
Erkély
Az Ön megtakarítása a jegyárakhoz képest bérletvásárlás esetén*
4.400 Ft
4.000 Ft
50 %
TÓTÉK / ZRÍNYI 1566 / AZ EMBER TRAGÉDIÁJA / KÉT ÚR SZOLGÁJA Ady Endre bérlet (kedd, 15 óra) Blaha Lujza bérlet (szerda, 15 óra)
4.400 Ft
4.000 Ft
50 %
GYEREKBÉRLETEK A CSODATÜKÖR / A DIDERGŐ KIRÁLY / PÖTTÖM PANNA földszint: 2.300 Ft
Jegyárak az egyes előadásokra 3 előadásra érvényes gyerekbérletek Lázár Ervin bérlet (kedd, 10 óra) Mikszáth Kálmán bérlet (kedd, 10 óra) Fazekas Mihály bérlet (kedd, 15 óra) Kormos István bérlet (kedd, 15 óra) Weöres Sándor bérlet (szerda, 10 óra) Móricz Zsigmond bérlet (szerda, 10 óra) Molnár Ferenc bérlet (szerda, 15 óra) Janikovszky Éva bérlet (szerda, 15 óra) Szabó Lőrinc bérlet (csütörtök, 10 óra) Fekete István bérlet (csütörtök, 15 óra) Benedek Elek bérlet (péntek, 10 óra) Balassi Bálint bérlet (péntek, 15 óra)
erkély: 1.900 Ft
Földszint
Erkély
Az Ön megtakarítása a jegyárakhoz képest bérletvásárlás esetén*
3.200 Ft
2.800 Ft
64 %
ZRÍNYI 1566 / AZ EMBER TRAGÉDIÁJA / KÉT ÚR SZOLGÁJA Jókai Mór bérlet (kedd, 15 óra) Arany János bérlet (csütörtök, 10 óra)
3.200 Ft
2.800 Ft
64 %
Kedvezmények Felnőtt bérletet vásárlóknak: 5 % kedvezmény, amennyiben bérletét 2017. május 31-ig megújítja, vagy 10 % kedvezmény, amennyiben bérletét 2017. május 15. - július 31. között egy összegben kifizeti. (a nyugdíjas és diák kedvezménnyel nem vonható össze) Részletfizetési kedvezmény - I. részlet (60%) átvételkor, II. részlet (40%) – 2017. november 30-ig. A nyugdíjasok és a diákok valamennyi bérletes előadásra kedvezményesen válthatják meg bérletüket, a nyugdíjas szelvény, illetve a diákigazolvány felmutatásával. 30 km-nél távolabbi településekről utazó csoportok (30 fő fölött) 25 % kedvezményben részesülnek. A KEDVEZMÉNYEK NEM ÖSSZEVONHATÓK! A Gárdonyi Géza Színház jegy- és bérlet vásárlása esetén az alábbi utalványokat- és kártyákat fogadja el:
Erzsébet kultúra utalvány, Ticket kultúra- és sportutalvány, Erzsébet kártya, OTP szép kártya, K&H szép kártya
ÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ BEMUTATÓK 2017-2018 NAGYSZÍNPAD
GYEREKEKNEK
STÚDIÓSZÍNPAD
Örkény István:
Móra Ferenc meséje alapján színpadra írta Szőke Andrea:
Szőke Andrea:
A DIDERGŐ KIRÁLY
akusztikus lomodráma
TÓTÉK
tragikomédia Kálmán Imre:
CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ nagyoperett
Moravetz-Balásy-Horváth K.-Papp:
ZRÍNYI 1566 rock musical
Carlo Goldoni:
KÉT ÚR SZOLGÁJA komédia
Madách Imre:
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA táncjáték
mesejáték
a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója
TURI
CLÉBIO OLIVEIRA LEGÚJABB ALKOTÁSA
Blaskó Zsófia-Nagy Zoltán:
táncjáték
A CSODATÜKÖR
Eugène Ionesco:
mesejáték
KÜLÖNÓRA tragikus komédia
Andersen meséje alapján színpadra írta Szőke Andrea:
SZÉKHELYEN KÍVÜLI ELŐADÁS
a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója
pöttöm panna
mesejáték
a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója
Weöres Sándor verse alapján színpadra írta Szőke Andrea:
Mithois-Aldobolyi-G.Dénes:
SEHALLSELÁT DÖMÖTÖR
zenés vígjáték
a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszínház koprodukciója
A FÉRJVADÁSZ
A SZÍNHÁZ A MŰSORVÁLTOZÁS JOGÁT FENNTARTJA!
mesejáték
www. gardonyiszinhaz.hu
