Bírság A bírság nem mentesít semmi alól. A környezetvédelmi minisztérium vagy a jegyző szabhatja ki (utóbbi esetben a bírság 30%-a az önkormányzatot illeti). ( ) Alap 9-18.000 Ft Környezetveszélyeztetés esetén (BTK-s eset) 24-48.000 Ft Nemzetközi 700.000-1.000.000 Ft Súlyosság ha kétszer ismétli meg S=2 ha többször ismétli S=3 érzékeny területen S=5 Mennyíség ( ) veszélyes: 10 visszavételre kötelezett: 2,5 (pl: elektromos és elektronikus berendezések) települési: 1,5 sitt: 1 A bírság mérsékelhető, ha rendbe tették Mt egy függvény szerint van megadva és ez még kategorizálva. (induló és átlag meredekség) nem súlyos, egyéb esetek (1 0,43) Mt szabálysértés (1,4 0,63) jogellenes hulladék kezelés (1,8 0,83) környezet veszélyeztetés (2,2 1,04) 16/2001 hulladékok jegyzéke (EWC) egy 6 jegyű szám szerint: _ _ _ _ _ _ , főgyoport-alcsoport-hulladékfajták. az élet teljes területét próbálja felölelni
tonna
Baktériumok sejtmag nélküliek: Prokarióták sejtmaggal rendelkezőek: Eukarióták Eukarióták (szennyvíz tisztításnál használt baktériumok érdekelnek minket) Sejtfaluk ellenálló nehezen bontható anyagból áll (pl cellulóz) Általában a baktériumoknak van egy tokjuk (sejtfalon kívüli poliszacharid állomány) nem tud mindent megenni a sejt (mert túl nagy pl) ezért enzimeket gyárt → az extracelluláris enzimek idő után elsodródnának, hasonlóképpen a feldarabolt makromolekulák is. ezt a tok felfogja enzim másik szerepe a ragasztás o a mozgó baciknak újra kell alkalmazkodnia, ami nehéz (pH, kaja, só konc.) o az egyhelyben lévő meg nem jár szép tájakon. a megtapadtak ökológiai előnyben a többihez képest → a legtöbb helyhez kötött. Ez a tok a ragasztó Sejtfal: ~ a növényi sejtfalhoz. stabilitást adjon membránja: 40% lipidek (zsír), 60% fehérje a 60% a funkciós helyek (pl transzport fehérje) Kromoszóma: 1 kromoszóma. nem izgalmas körny. védelmi szempontból Méret: 0,5-5 μm (mikron) szűrők-ultraszűrők <0,5 μm → sterilre szűrhetnek Baktérium spóra: nem szaporító képlet, hanem ínségesebb időkben egy túlélési forma Szaporodás: aszexuális, hasadás, nincsen génállomány csere gömb bot, csavart forma. van ami szerkezetbe képes rendeződni ???
Gombák egyszerű gombák 5-10 μm eukarióták, elágazó, fonalas szerk. szaporodás spórával Sejtek összetétele: 80-90% a víz átlag baktérium sejt összetétele: C60H87O23N12P (1,46 KOI/g sejt száraz anyag) C5H7O2N (1,42 KOI/g sejt száraz anyag) <- környezetvédelemben ezt használják Poliszacharidok: rövid- és hosszú-láncú is. Keményítő (tartalék), Cellulóz (sejtfal) Lipidek (zsírsav+alkohol <12 C lánc), Zsírsavak Lebontás (katabolizmus): 2 Cél Energiaszerzés Alapanyagszerzés 2 lehetőség: sejten kívül a makromolekulákat hidrolízis terméke: akkora molekula, ami már befér a sejtbe Mikrobák növekedését befolyásolja: Víz (gombák 10-12% víz tartalmú talajt követelnek, bacik ~20%) Makroelemek fontosak: C O2 H N S P K Ca Mg Fe az eleje fontos a sejthez, a vége a funkciók ellátásához Mikroelemek a funkciókhoz fontosak: Mn Mo Zn Cu Co Ni V B Na Si Loedig minimum elv: a szükségeshez képest legkisebb mennyiségben jelenlévő anyag limitálja a növekedést. Heterotróf: Energia és C forrásnak szerves szervezeteket használnak Autotróf: Energia és C forrásnak szervetlen anyagokat (pl Nitrifikáló baktériumok a szennyvíztisztításban) N-forrás: minden élőlény számára: Ammónia, vagy N-tartalmú fehérje (ínséges időben van aminek a Nitrát is jó). Oxigén: Aerob – Oxigén van Anaerob – Oxigén nincs (és NO3- sincs) Anoxikus – Oxigén nincs, de van NO3Az NO3- Oxigénjét terminális elektron akceptorként fel tudja használni (heterotróf(?)) – (pl Élesztők tudnak választani) (Anoxikus szennyvíznél fontos: NH4+ → (nitrifikálás) NO3-→ (denitrifikálás) N2) Hőmérséklet Archenius egyenlet <20°C Pszikrofil v 20°C < <45°C Mezofil 45 °C < Termofil fehérje denat.
optimum
T
Ph is hasonlóan működik (7-nél kicsit magasabb jó a baciknak, a gombák már 5-6-ban is akár megélnek). Mindig az a szervezet emelkedik ki, amelyik az adott körülmények között az ott jellemző szubsztrátot leggyorsabban/legjobban le tudja bontani. Eköré épül minden (sokszor erre nincs idő). Nem mindig a laboratóriumi steril kultúra a legjobb, a már kipróbált, életképes hatásosabb lehet. x Sejtnövekedés (bacik egy telepbe bele) A-B: körülmények, enzimeket kezd gyártani. B-C: növekedés C-D: exponenciális növekedés (maximális gyorsasággal) D-E: lassuló fázis E-F: lassú pusztulás F-G: sejt pusztulás (éhhalál, megeszi a szomszédot…stb.) A
E D
C
F
G
B
t
A Komposztálás Elve komposztálás: biológiai lebontási folyamat, melyben termofil (55-60°C), aerob körülmények között heterotróf baktériumok szerves anyagot bontanak le, szilárd halmazállapot. nem igényel speciális baktérium kultúrát olyan anyagokat kell előállítani, ami bár szilárd, de valamelyes nedves, hogy a baci szeresse aerob: olyan állapotú anyag kell, hogy levegőzhessen, mert ahol nincs levegő, ott másféle lebontás lesz hőmérséklet: a lebontás során keletkező hőtől melegszik fel, nekünk csak fel kell fognunk, hogy ne vesszen el: hőszigetelő szerű burkolat. 1 kg O2 felhasználás: 14.000 kJ (szennyvíz tisztításnál ezt a hőt nem vesszük észre, a sok víz miatt) a legnagyobb komposztálás MO-on, a leülepedett szennyvíziszap besűrítése. (20-30% szárazanyag tartalom) Egy kísérlet: Oxigénnel telített meleg vízbe rakjuk
t
t
A mezofilek a saját lebontásukkal csinálnak hőt, ami miatt meghalnak a termofileknél a lebontási sebesség nagyobb, mert gyorsabb az anyagcsere Folyamatábra: iszap
keverés
komposztálás
segéd anyag
levegő
rostálás
szennyvíz iszapnál nem lényeges a C/N arány, mert jó szokott lenni, de ha pl. növényeket komposztálunk, már lényeges beállítani
fa szalma kukoricaszál kukoricacső nyersiszap fölösiszap rothasztott
C/N (g/g) 270-440 80 40 66 11 6,3 15,7
gyakran hasznáét komposztálási segédanyagok ezeket komposztáljuk
(kitérő volt még a szennyvíz tisztítás) optimális C/N arány: 20-40: így nem gátolja a lebontási sebességet, a baci növekedést (ha növényt komposztálok, lehet N tartalmú anyagot kell hozzáadjak). szennyvíz iszapnál a felszabaduló NH3-al kell foglalkozni. Porozitás növelés: általában fa segédanyaggal lehet igazán jól ► jól kikenődik vékonyan a felületre, jól visszanyerhető ► tépő, szaggató aprítógéppel ► nehezen bomlik a nagy C/N arány miatt szalmaszál. sima felületű, nem tud jól rátapadni, belülre meg nem tud bejutni segédanyag, tehát vissza akarom nyerni → fa mechanikailag stabil, nehezen bomlik →ez jó. Nedvesség: ideális kezdet: 60% nedvesség 40% szárazanyag (nem folyik) a végére megfordul (40% nedvesség, 60% szárazanyag) → épp nem porzik igazából nem mérem a nedvességtartalmat, a fát hozzákeverem, de a porozitást nézve, aztán majd megszárad valamennyire (1m3 iszap – 2-3 m3 fa). Oxigénhiány: átlagösszetétel ► bakt C5H7O2N + 5O2 5CO2 + 2H2O + NH3 1,42g O2/g szervesanyag ► szennyv iszap C10H19O3N + 12,5O2 10CO2 + 8H2O + NH3 1,99 g O2/g szervesanyag sztöchiometriai: levegő: 0,2-0,25 Nm3/t komposzt → nagyobb levegő kell, h hőelvonás is legyen. a komposztálás során a leginkább hő elvonó mechanizmus a párolgás, nem az hogy az átáramoltatott levegő melegszik fel és hőt → el kell vonnia hőt, h ne melegedjen túl, mert akkor a termofil is kinyirná magát. 2-3 Nm3/t komposzt párával telített levegőként távozik, ezzel hűtünk Levegőbefuvatás:
légzéssel arányos a hőtermelés, így azzal arányban kell a levegőbefúvatás is. de két ok miatt nem lehet simán a görbe alapján: ► nem homogén a dolog. nincs szép görbénk → a hőmérsékletről kell szabályozni a befúvatott levegő mennyiséget ► a komposzt alja kiszárad, a teteje túlhevül, ha folyamatosan fuvatom be → pöffögéssel kell befújni és nem folyamatosan. (szaggatott levegőztetés) meg van határozva jogilag is, hogy mennyi ideig legyen huzamosan magas hőmérsékleten a komposzt → a patogén baktériumok meghaljanak pl. a prizmásnál 55°C-on 2 hét (5 átforgatás). 65°C-on 1 hét (2 átforgatás) pl. komposztáló cellánál 60°C-on 1 hétig (0 átfordítás) a 40-60%-os ökölszabály a hőelvonáshoz szükséges párakeletkezés miatt jön létre (a kg-ban mért víztartalom 50-70%-a eltűnik, de szennyvíziszap esetében nagyrészt inert fa van benne, így összességében a 20%-os szennyvíz iszap kb. 50%-osra szárad be, a többi az inert fa Mennyi ideig komposztálok? a jogilag előírt idő alatt kb. a fele szerves anyag elbomlik, úgyhogy ezzel nem foglalkozunk. utána ha kihűl, humuszképződés veszi át a helyét az utógondozásnál. műszaki irányelv 50-100 mg O2/g szárazanyag ???, akkor késznek tekinthető a komposzt másik minősítés
de valójában ezeket nem nézik, mert elsődleges cél a patogénektől való megszabadulás, csak másodlagos a szerves anyag bontás
A Komposztálás Gyakorlata (1) Leghagyományosabb a prizmás 100-200 m hosszú lehet, szélessége attól függ, mivel forgatják, magassága 1,5-2,5 m (számít mi van benne). ha növény van benne: nagyobb kupac, ritkább forgatás ha szennyvíz iszap (töményebb), akkor kisebb prizma Átforgatás: Átforgató gép (a saját hasa alatt forgatja, csak háromszögre jó) Traktor mögött Kézi munka (úgynevezett „brazil gépsoros” megoldás) Alak: fajlagos felület nagy, komposzt hőmérséklet. itt akár 40% inaktív lehet jobb, 15-20% inaktív rész Méret: háromszög: 1,8 m2/m3 trapéz: 0,6-0,8 m2/m3 → jobb hely, jobb hatásfok, de ezt nehezebb forgatni Átforgatást eleinte gyakran (2 naponta), utána már ritkábban. Prizmás előnye, hogy egyszerű Hátránya, hogy nagy a terület igénye, a komposzt egyenetlen → leginkább a növényi eredetűeket (de nem csak) (2) Továbbfejlesztett: Aktívan levegőztetett prizma fedőréteg Kétféle módon: Levegő átszívás csövek Levegő átfújás A Szívás: előnyei: hamarabb beindul, a levegő kijön, így kezelhető hátrányai: a ventillátorok általában fújni jók, nem túl büdös, akkor minek tisztítani? → az alá fújt a gyakoribb. A hőszigetelésre takaróréteget → az aktív terület növelhető vele. Elég macerás volt. Később ennek továbbfejlesztésével: takaró fóliát, még később: Gore-Tex Levegő kijön, de a fólián lekondenzál a meleg pára → az ammónia beleoldódik (nem 100%-ig igaz) Időjárásnak jobban ellenálljon, vagy a ponyva könnyebben mozgatható legyen, a következő modosulatok: gore-tex támfal
házikó
Ha egy vályúban vezetik a befúvó csöveket, akkor a csurgalék vizek elvezetésére is alkalmas lehet Időjárásnak jobban ellenáll, nem kell forgatni, gyorsabb Prizma 1-2 hónapos, Gore-Tex 2-3 hetes érlelés Még mindig egész sok macera van vele, a Gore-Tex-el is baj van, elhasználódik, külső pár cm inaktív…
(3) Cellás
MO-on ez is elterjedt. 8-10 m hosszú, 4-5 m széles, ~3 m magas. szellőztetés, ugyancsak csatornával. itt a hőmérséklettel nincs baj, mert hőszigetelt cella a rakodásnál a végén nem tudják plafonig pakolni, így szökik a levegő azon a részen. megoldás a kettős ajtó. ~10 napos komposztálás szellőztetés: Gore-Tex szabadalma: betömődhet oldalt. Egyszerűbb lenne egy vas fedővel. ürítésnél simán kilehet mosni. (segédmunkások → egyszerűség lenne fontos) 3 dolog miatt fontos: bacik oxigén ellátása, szárítás, meleg elszállítása. nem folyamatos: „pöffökben” prizmásnál a szaganyag: diffúz, lassú, nagy terület → nem nagy baj intenzívebb rendszernél, intenzívebb szag. Gore-Tex: állítólag nem jut ki szag. Cellás: jó, homogén, gyors, viszont intenzív ammónia felszabadulás. a levegőt kezelni kell: ► vizes mosás töltöttoszlopon ► biofilter átvezetés akár fel is lehetne használni az elnyelt anyagokat, de nem szokták. Komposztálás folyamatábrája segéd anyag víztelenített szennyvíz iszap (20-25% vízt)
általában fatörmelék (nem mindig)
keverés
adalék
intenzív érlelés
utó érlelés
aktív levegőztetés
rostálás
tárolás
néha kész komp. kell keverni a jó beindításhoz
Egyéb intenzív komposztálási módok (4)
folyamatos, futószalaggal, levegőztetéssel. nem egyszerű, meghibásodhat, öszzetöpörödhet
USA-ban. vályús. ~prizmáshoz, automatizálva. tetején átkeverő
köralku. rajta keverők.
(5) (6)
Települési szilárd hulladék MO-on szinte csak szennyvíz iszap komposztálás van. viszont lerakni nem szabad → komp. előmozdítani. MO: Zöldhulladék (kerti, konyhai). 20-40 kg/fő/év, 50-70% szerves anyag Biohulladék. 70-90 kg/fő/év, 30-40% szerves anyag. Zöld hull-ot, szennyvíz iszappal együtt komp, vagy simán elégetik. Ideális bio : zöld hull arány - 1:3
