ArcGIS 8.3 segédlet 2-1. Dr. Iványi Péter
Tartalomjegyzék • • • • • •
Adatbázisok Térképek adatai és megjelenítése Új térkép létrehozása Adatok térképhez adása Egyszerűbb ábrázolási módok Fólia tulajdonságok
Adatbázis modellek ArcGIS kétféle adatbázis modelt is támogat: -a file alapú georelációs adat model (coverage és shape file-ok): a file-ok bináris formában tárolják a térbeli vektorokat és egyedi azonosítót használnak, hogy a vektorokat tulajdonság (attributum) táblákhoz csatolják - a geoadatbázis model: a relációs adatbázis egy sora egy objektumnak nem csak a térbeli adatait tárolja, hanem a tulajdonságait is.
Shape file-ok A shape file-ok egyik legelterjedtebb térképészeti adat file-ok. A formátumuk egyszerűbb mint a coverage file-ok formátuma, például a shape file-ok kevesebb topológiai információt tárolnak. A file-okban tárolt alakzatok: -Pontok -Pont halmazok (több pont) -Vonalak (folyamatos vagy több részes) -Poligonok (egyszerű vagy több részes területek): A poligonok átfedhetik egymást de a köztük fennálló topológiai kapcsolatot a file-ok nem tárolnak
Egy „shape file” több részből áll, melyeknek ugyanaz a neve, csak a kiterjesztésük más: -A térbeli adatokat tároló file. Kiterjesztése: SHP -A térbeli adatokhoz tartozó tulajdonságokat (attributumokat) tároló dBASE file. A file kiterjesztése: DBF
Geoadatbázis A geoadatbázis egy objektum alapú model, ahol egy objektum az adatbázis egy sorában tárolódik: mind a térbeli adat, mind pedig a hozzátartozó adatok, tulajdonságok. Az adatbázis képes raszteres vagy bitmap információt is tárolni, vagy hivatkozásokat másik adattáblára. Az geoadatbázisnak további fontos előnyei is vannak, így például beépített viselkedést lehet létrehozni az objektumokhoz tartozóan, hiszen minden adat ugyanabban az adatbázisban tárolódik. Továbbá az alapvető alakzatokon túl, mint pontok, vonalak és területek, speciális alakzatok is definiálhatók, például csövek, parcellák (objektumok speciális tulajdonsággal). A geoadatbázis alapvető, beépített alakzatai: -Pontok -Pont halmazok (több pont) -Hálózati csomópont: lényegében egy pont, és hálózatok reprezentálásában játszik fontos szerepet. Lehet egyszerű csomópont, de a csomópont rendelkezhet beépített logikával, például csővezeték csap. -Vonalak -Hálózati él: hálózati pontokat összekötő vonal -Poligonok vagy területek: A területek élei lehetnek egyenes vonalak, körívek, spline-ok. Topológia: A geoadatbázis teljes topológiai információt, az alakzatok közötti kapcsolatot, tárol. Például mely alakzatok fekszenek két objektum közös határán, stb.
Térkép adatmodellje 1. Egy térkép több térképkomponensből (data frame) áll. Például a képen két térképkomponens látható: -Egy a belvárost (downtown) bemutató térképkomponens -Egy áttekintő (overview) térképkomponens. Egyszerre csak egy térképkomponens lehet aktív. Az aktív térképkomponenst a név vastag betűs szedése jelzi. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a teljes térkép két módban ábrázolható: adat mód vagy elhelyező (layout) mód. Az aktuális mód itt látható. Amelyik ikon le van nyomva az az aktív. A földgömb az adat módot és a fehér lap az elhelyező módot jelöli. Hogy mit is értünk adat és elhelyező mód alatt azt a következő oldalak mutatják be.
Adat mód 1. Az adat módban lehet a térképet szerkeszteni, úgy mint adatot hozzáadni, analízist végezni. Elhelyező módban a térkép formája, megjelenítése adható meg.
Adat módban egyszerre csak egy térképkomponens tekinthető meg, ahogy az a bal oldali képen látható. A kép csak az Overview térképkomponenst mutatja jelenleg.
Adat mód 2. Ha át akarunk váltani egy másik térképkomponens adat nézetére, akkor: -Kattintsunk a térképkomponensre a jobb egér gombbal -A megjelenő menüből válasszuk az aktiválás (Activate) menüpontot. Az eredmény a következő lapon látható.
Adat mód 3.
A képen az aktív térképkomponens, a Downtown, látható.
Elhelyező mód Az elhelyező (Layout) mód azt jelenti, hogy a térkép komponenseket el kell helyezni egy virtuális papír lapon, melyet ki lehet nyomtatni egy nyomtatón. Ez látható a bal oldali képen. Az átnézeti térképkomponens felül látható, míg a városközpont alul helyezkedik el. Természetesen megváltoztatható ez az elrendezés. A térképnek csak egy elhelyező módja van. Az elhelyező móddal a térképek prezentációjánál még részletesen foglalkozunk.
Látható, hogy az elhelyező mód van bekapcsolva.
Adat és elhelyező mód közötti váltás Az adat és elhelyező mód közötti váltást két módon lehet végrehajtani: -A menüből válasszuk a: -View => Data View vagy -View => Layout almenüket.
-A másik lehetőség, hogy az állapotot jelző ikonok között választunk
Térkép adatmodellje 2. Egy térképkomponens fóliákat tartalmaz melyek az aktuális adatokra hivatkoznak. Egy fólia egy tábla minden adatára vagy annak csak egy részére is hivatkozhat. A képen az látható, hogy az Overview térképkomponens két fóliát tartalmaz: az utcákat (street_arc) reprezentáló fóliát és a parkokat (parks_polygon) reprezentáló fóliát. Az egy térképen belüli térképkomponensek hivatkozhatnak adatokra egy adatbázisból vagy több adatbázisból. A képen az látható, hogy a két térképkomponens ugyanannak az adatnak (utcáknak) két különböző nézetét reprezentálja. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy a térképkomponensek különböző adatokat mutassanak be. Például az egyik térképkomponens az országot addig egy másik térképkomponens az egyik megyét mutatja.
Egy térkép bármennyi térképkomponenst és egy térképkomponens bármennyi adatot, fóliát tartalmazhat.
Új project létrehozása Új project létrehozásánál fontos lehet hogy az információkat egy könyvtárba gyűjtsük. Vagyis hozzunk létre egy új könyvtárat. Ezt megtehetjük egy külső programból, például Total Commander-ből, illetve az ArcCatalog programból, ahogy ez a képen is látható. Válasszuk ki azt a könyvtárat amiben létre akarjuk hozni a könyvtárat, majd a könyvtár fölött a jobb egér gomb kattintásával ez a menü jelenik meg. Ahogy ez látszik, nem csak könyvtárat (Folder), hanem például geoadatbázist (Personal Geodatabase) is létre lehet hozni.
Új könyvtár
Természetesen az új könyvtárnak nevet kell adni, ahogy ez Windows alatt szokás. A név később megváltoztatható.
Új geoadatbázis 1. Egy új geoadatbázist is az ArcCatalog programból hozhatunk létre. -Válasszuk ki a könyvtárat -Kattintsunk a könyvtáron a jobb egér gombbal -Válasszuk a New almenüt -Majd a Personal Geodatabase almenüt Ez látható a bal oldali képen.
Új geoadatbázis 2.
Természetesen a geoadatbzisnak is kell nevet adni. Alapesetben a „New Personal Geodatabase” nevet rendeli hozzá az adatbázishoz a program. (A program „Personal”, személyi adatbázisnak nevezi.)
Új geoadatbázis 2.
Az új, üres geoadatbázis látható a bal oldali képen.
Adatok hozzáadása a projecthez 1. Adatok hozzáadása alatt mindenféle adatot értünk, melyeket az újonnan létrehozott könyvtárban illetve geoadatbázisban érdemes tárolni. Ha adatokat akarunk másolni két geoadatbázis között akkor első lépésben nyissuk meg mind a két geoadatbázist.
Adatok hozzáadása a projecthez 2. Második lépésben válasszuk ki az adat osztályt és a „click-and-drag” (vagyis kattintás és áthúzás) technikával húzzuk át az adatosztályt az új adatbázisra. Ekkor az alábbi ablak jelenik meg, mely értesít az adat átadásról (data transfer-ről). Az ablak jelöli, hogy -milyen típusú (type) adatot másolunk, például adatosztályt (feature class) -mi a forrás (source) és -mi a cél (target)
Adatok hozzáadása a projecthez 3. A másolás eredménye az alábbi képen látható. Az így átmásolt adat végleg átkerül az új adatbázisba. Ha valamit módosítunk az új adatbázisban akkor az csak abban az adatbázisban jelenik meg, az eredeti adatok, ahonnan a másolást végeztük, érintetlenek maradnak.
Adatok hozzáadása a projecthez 4. Extra információ: Két geoadatbázis közötti másolás másik módja, hogy a másolandó adatosztályon, adathalmazon a jobb egér gombot lenyomjuk, így az alábbi menüt kapjuk. Válasszuk az „Export” almenüt, majd a „Geodatabase to Geodatabase ...” almenüt
Adatok hozzáadása a projecthez 5. Extra információ: Az „Export” => „Geodatabase to Geodatabase ...” almenü választásával ez az ablak jelenik meg. A mezőket értelem szerint kell kitölteni (ezzel most nem foglalkozunk).
Adatok hozzáadása a projecthez 5. A előzőekben bemutatott másolásra akkor van szükség ha az adatot módosítani akarjuk. Ha csak használni akarjuk az adatokat, akkor elég rájuk hivatkozni. Ehhez egy fólia (Layer) file-t lehet létrehozni. (Ez a fólia file később egy térképkomponens része lehet.) Ezt is az ArcCatalog programból tudjuk megtenni, ahogy ez a képen látható. Válasszuk ki adatot, kattintsunk a jobb egér gombbal, majd válasszuk a „Create Layer” almenüt.
Adatok hozzáadása a projecthez 6. A megjelenő dialógus ablakban válasszuk ki a project könyvtárát és adjuk meg a nevet.
Adatok hozzáadása a projecthez 7. A létrehozott fólia látható az alábbi képen.
A fólia csak hivatkozik az adatokra, így bármilyen módosítás a fólia adatain az eredeti adatokban is megjelenik.
Ha gyors nézetet (Preview-t), vagyis grafikus képet szeretnénk generálni, akkor az előzőekben bemutatott módszert használjuk.
Térkép létrehozása 1. Indítsuk el az ArcMap programot és rendezzük el az ablakokat úgy, hogy az ArcCatalog program is látszódjék.
Térkép létrehozása 2. Adatot többféleképpen adhatunk egy térképhez. A legegyszerűbb, hogy kattintsunk az adatra az ArcCatalog programban, és míg az egér gombját nyomva tartjuk húzzuk át az ArcMap programba. Végül engedjük fel egér gombját.
Térkép létrehozása 3. Látható, hogy az utcák (street) adatai megjelennek az adatpanelben.
Térkép létrehozása 4. Adatot más úton is hozzá lehet adni a térképhez, például ha az alábbi ikont választjuk, minek hatására az alábbi ablak jelenik meg amiből kiválasztható az adat, adatbázis komponens vagy fólia.
Térkép létrehozása 5. Harmadik lehetőség az adatok hozzáadására ha kiválasztjuk a térképkomponenst, lenyomjuk a jobb egér gombot és a megjelenő menüből kiválasztjuk az „Add Data ...” almenüt. Ez ugyanazt az ablakot hozza fel, mint az ikon választásánál.
Térkép létrehozása 5. Ha egy adatot szeretnénk eltávolítani, akkor nem lehet a „törlő” (Delete) gombot használni. Az adat eltávolításához válasszuk ki az adatot az adat panelből majd a jobb egér gomb megnyomása után a menüből válasszuk ki a „Remove” almenüt. Ilyen módon persze nem csak egy hanem több fólia vagy térképkomponens is eltávolítható.
Adatforrás 1. Előfordulhat, hogy az adatok több adatforrásból (adatbázisból) származnak. Az adatforrás (source) úgy határozható meg, ha a Source fület választjuk.
Adatforrás 2. Az alábbi kép mutatja az adatforrásokat: az adatbázist a könyvtárakkal együtt.
Ábrázolás 1. Egy térképkomponensen belül az adatok, sorrendje NAGYON fontos. A program a adatokat lentről felfelé rajzolja ki. A fenti képen látható, hogy először az utcák (street_arc) kerülnek kirajzolásra és utána az épületek (buildings_point) szimbólumai. Ezért van az, hogy a posta épület szimbóluma az utca vonala (a bordó vonal) fölött jelenik meg. Ezzel szemben az alsó képen először az épületek szimbólumai kerülnek kirajzolásra és csak utána az utcák. Így fordulhat az elő, hogy az utca vonala áthúzza a posta szimbólumát, ahogy ez a képen látható.
Ábrázolás 2. Amikor adatokat adunk a térképhez a program automatikusan rendel színt hozzájuk. Ezen kívül a program automatikusan választ egy alap ábrázolás módot az adat térbeli formája (típusa) szerint például színes pontot, vonalat és poligont.
Ábrázolás 3. Az automatikusan választott szín egyszerűn megváltoztatható. Kattintsunk az adatot reprezentáló színes objektumra a jobb egér gombbal és így az alábbi ablak jelenik meg, amiből egy új szín választható. (Vagy nincs szín, No color, hozzárendelve az objektumhoz.)
Ábrázolás 4. A megváltoztatott szín az alábbi képen látható.
Ábrázolás 5. Egy másik lehetőség hogy az objektum szimbólumra a bal egér gombbal kattintunk. Ekkor egy dialógus ablak jelenik meg az objektum típusa szerint. Például poligon esetén az alábbi ablak jelenik meg. A így kiválasztott tulajdonság a fólia mindegyik adatára érvényes lesz.
Itt már további beállítások is tehetők: -Szín (fill color) -A körvonal vastagsága (outline width) -A körvonal színe (outline color) -Illetve még részletesebb szimbólum tulajdonságok (properties)
Ábrázolás 6. Vonal objektum esetén az alábbi ablak jelenik meg. Az ablak neve „Symbol Selector” vagyis „szimbólum választó”.
További beállítások is tehetők: -Szín (color) -Vastagság (width) -Illetve még részletesebb szimbólum tulajdonságok (properties) Vannak előre definiált kategóriák is, melyeket szintén ki lehet választani. Például az országutakat (Highway) jelölő vonal stílus is itt található meg.
Ábrázolás 7. Pont objektum esetén az alábbi ablak jelenik meg.
További beállítások is tehetők: -Szín (color) -Méret (size), a szimbólumé -Szög (angle) -Illetve még részletesebb szimbólum tulajdonságok (properties) Vannak előre definiált kategóriák is, melyeket szintén ki lehet választani.
Ábrázolás 8. Egy szimbólum választás eredménye látható az alábbi képen. A program a kiválasztott szimbólumot alkalmazza az összes épületre (buildings_point).
Fólia tulajdonságok 1. Egy fólia ábrázolás módjának és egyéb tulajdonságainak legrészletesebb beállításait úgy lehet végrehajtani, ha a fóliára kattintás után (kiválasztása) után a jobb egér gombot megnyomjuk, majd a „Properties” almenüt választjuk. A megjelenő ablak a következő oldalon látható.
Fólia tulajdonságok 2. Egy fólia tulajdonságainak részletes beállítására alkalmas az alábbi ablak.
Az ablakban a fülek választásával lehet váltani. Az egyes részeket alább tárgyaljuk. -General: Általános tulajdonságok -Source: Forrás -Selection: Kiválasztás -Display: Megjelenítés -Symbology: Szimbólika -Fields: Mezők -Definition Query: Adatszűkítés -Labels: Címkék -Joins & Relates: Kapcsolatok és vonatkozások
Általános tulajdonságok
-A fólia neve (Layer Name) -Látható-e a fólia (Visible) -Méretarány -Itt lehet eldönteni, hogy a fólia mindig látható legyen (Show layer at all scales) -Vagy ne mutassuk a fólia adatait ha a méretarány túl nagy vagy túl kicsi (Don’t show layer when zoomed...)
Adatforrások megjelenítése Korábban már láthattuk, hogy az adatforrások hogyan határozhatók meg. Ugyanakkor az előző módszerrel csak az adatbázis nevét és elérési útját lehet meghatározni. Ebben az ablakban részletesebb információ jelenik meg. Például az ablak az adatok koordinátarendszerét is megjeleníti.
Kiválasztás ábrázolása A későbbiekben látni fogjuk, hogy az adatok kezelése és analízes során szükség lehet bizonyos objektumok kiválasztására. A kiválasztott objektumok speciális módon jelennek meg és ezt a módot lehet itt beállítani.
Három lehetőség van: -Az általános ábrázolási mód -A jelölt szimbólummal -A választott színnel
Kiválasztás ábrázolása, Példa 1. Vegyük az alábbi példát ahol a parcellák világos kékkel vannak rajzolva. Ha egy parcellát szeretnénk kiválasztani akkor jól látható, hogy a választás nem igazán feltűnő. Ekkor jön jól az a lehetőség, hogy az adott fólián kiválasztott objektumok megjelenítési módját be lehet állítani. Válasszuk a piros színt a megjelenítéshez. Az eredmény a következő oldalon látható.
Kiválasztás ábrázolása, Példa 2. Az ábrán jól látható az eredmény. Illetve még egy fontos dolog megfigyelhető, hogy a kiválasztás ábrázolásának megváltoztatása csak az adott fóliára vonatkozik, hiszen a kiválasztott utca darab még mindig világos kékkel van ábrázolva.
Kiválasztás ábrázolása, Példa 3.
A harmadik opció választásával csak a rajzolási szín változik meg.
Megjelenítés A program mutasson lebegő ablakokat (MapTips) az elsődleges mező (primary display field) alapján. Az elsődleges mezőket a Mező fülnél tárgyaljuk. -Átlátszóság definiálása (Transparent) -Hivatkozott dokumentumok (Hyperlink) -Az ábrázolásból kizárt objektumok listája (Feature Exclusion)
Megjelenítés, Példa 1. A „MapTips” opció kiválasztásával egy kis ablak jelenik meg az egér kurzor közelében és megjeleníti az elsődleges mező (primary display field) tartalmát. Jelen esetben az elsődleges mező a parcella területe. (Az elsődleges mezőkről később lesz szó.)
Megjelenítés, Példa 2. Létrehoztunk egy 100 méteres zónát a kiválasztott parcella körül. Ez a zóna teljesen kitakarja az alatta levő telkeket, ahogy ez fenti képen látható. A zónák alatti telkek is láthatóvá tehetők. Például a zóna ábrázolás módját megváltoztatjuk és a zónát nem töltjük ki színnel. Másik módszer hogy átlátszóvá tesszük a zóna poligonját. Ez látható a következő oldalon.
Megjelenítés, Példa 3. Ha az átlátszóságot (transparency) 50 százalékra állítjuk, akkor a bal oldali képen látható eredményt kapjuk.
