ArcGIS 8.3 példa 1. Dr. Iványi Péter
Megjegyzések • Ez a segédlet egy térinformatikai analízist mutat be.
• Nem minden lépés látható az oldalakon, de az előző segédletek megtanulása után nem szabad hogy problémát okozzon ennek a segédletnek a követése. • A végső eredményt nem csak a bemutatott módon lehet elérni. • A példa követésénél ne automatikusan kövessük a lépéseket, hanem figyeljünk arra hogy mi miért történik és esetleg hogyan lehetne másképpen megcsinálni.
Lépések Egy térinformatikai analízis legfontosabb lépései: 1.
2.
Cél azonosítása •
Milyen problémát akarunk megoldani?
•
Hogyan akarjuk megoldani?
•
Mi lesz a végtermék (térkép, jelentés)?
•
Ki a célközönség?
•
Az adatokat más célra is használják majd?
Adatbázis feltöltése •
Adatok összegyűjtése
•
Adatfeltöltés
•
Adat managelés
3.
Analízis végrehajtása
4.
Eredmény prezentálása
1. Cél azonosítása, a feladat Egy befektető társaság egy új lakótömböt szeretne építeni Greenvalley városban. A lakóházakat az átlag feletti áron szeretnék értékesíteni. A feladat egy telek (parcella) kiválasztása az alábbi feltételekkel: •Mivel gyerekes családoknak szeretnék értékesíteni a lakásokat ezért az egyik legfontosabb feltétel, hogy a „Pine Elementary”, a „Laurel Middle School” és a „Greenvalley High” által alkotott háromszögön belülre essen a telek középpontja (have their center in). •A csendes és nyugodt környezet biztosítása érdekében a telek több mint 100 méterre legyen a „Waterfall” főúttól. •A telek ugyanakkor közel legyen a központhoz, vagyis a telek ne legyen távolabb a Városházától („City Hall”-tól) mint 600 méter. •A megfelelő méretű lakótömbhöz és kerthez egy 800 méternél nagyobb telek kell. •Természetesen a telek legyen üres telek. („LANDUSE” értéke „VAC” legyen.)
2. Adatbázis összeállítása Az adatok összegyűjtése ebben az esetben egyszerű, mert a „Greenvalley” város térinformatikai adatbázisát fogjuk használni, amely az ArcGIS 8.3-as program bemutató adatbázisa. Más esetben különböző hivatalokból kellene megszerezni, megvenni az adatokat. Mivel az analízis során adatokat, fóliákat hozunk létre gyűjtsük ezeket egy helyre, vagyis hozzunk létre egy könyvtárat.
„Grenvalley” város térinformatikai adatbázisát fogjuk használni. Abból is az épületek (buildings_point), az utcák (stree_arc) és a telkek (parcels_polygon) adatait.
Hozzunk létre egy új térképet.
A térképhez adjuk hozzá az utcák és a telkek adatait, illetve az épületeket is. Az épületek hozzáadása után a lent látható ablak jelenik meg, mely azt jelzi, hogy az épületek adatainak térbeli koordináta rendszere nincs megadva, így az adatok vetítése az aktuális vetítési rendszerben nem lehetséges. Jelen példában ez nem okoz problémát, de más esetben definiálni kellene az épületek térbeli koordináta rendszerét.
Itt látható a térkép a hozzáadott adatokkal.
Az első feltétel, hogy a telek a három megadott iskola háromszögébe essen. Az iskolákat megkereshetjük a „Find” eszköz segítségével, vagy mint jelen esetben az épületeket feliratozzuk és a térképen próbáljuk megtalálni a keresett iskolákat. Az épületek (buildings_point) fóliájának tulajdonságai között lehet beállítani a feliratozást (Label). Ez látható az alábbi képen.
A feliratozott térkép látható az alábbi képen. A három iskola pedig könnyen megtalálható.
Mivel a keresett telek a három iskola által alkotott háromszögbe kell essen, ezt a háromszöget meg is kellene szerkeszteni. A szerkesztést nem az eredeti adatbázisban szeretnénk elvégezni, hiszen a szerkesztett háromszög nem adat csak segédeszköz a kereséshez. Illetve az is előfordulhat, hogy az eredeti adatbázis nem írható. Így hozzunk létre egy új térinformatikai adatbázist.
Az újonnan létrehozott adatbázisba másoljuk át a telkek adatait a „Greenvalley” adatbázisból. Ez látható az alábbi képen.
Ezt a lemásolt telek adattáblát is adjuk hozzá a térképhez. Mivel ez egy tökéletes másolat így az új fólia teljesen kitakarja a másik fólián levő telkek rajzait.
Ezen a képen csak az látható, hogy melyik fólia adatai melyik adatbázisból származnak. Szereszteni, módosítani csak a másolatot fogjuk.
3. Analízis
Kezdjük el a szerkesztést (Editor -> Start Editing). Egy ablak jelenik meg, ami az alábbi képen is látható. Fontos, hogy azt az adatbázist válasszuk amelyben az a fólia található amelyet éppen szerkeszteni akarunk. Jelen esetben azt az adatbázist módosítanánk, amelyik csak az általunk lemásolt telkeket tarlmazza. (Ez azért fontos, mert csak azokat a fóliákat fogja majd a program felajánlani amelyek a választott adatbázisban vannak.)
Mivel pontosan szeretnénk szerkeszteni, ezért állítsuk be a „Snapping” opciókat.
Az alábbi képen azt állítjuk be, hogy ha a szerkesztés során az egér kurzor elég közel kerül valamelyik épületet reprezentáló ponthoz (vertex) akkor pontosan ugorjon (snap) az épület pontjára. Így nem találomra választjuk ki az iskolák pontjait.
Végezzük el a szerkesztést. Ne felejtsük el, hogy • új objektumot szerkesztünk • a három pont megadása után a „Finish Sketch” parancsot kell használni
Mivel jelenleg csak egy tábla van az adatbázisban ezért a cél fólia (target) automatikusan kiválasztódik.
Mentsük el a szerkesztés eredményét (Save Edits) és fejezzük be a szerkesztést (Stop Editing). Az eredmény az alábbi képen látható.
Most hogy meg van a három iskola által alkotott háromszög válasszuk ki azokat a telkeket melyek beleesnek ebbe a tartományba. Első lépésben válasszuk ki a háromszöget, (váltsunk kiválasztó módba). Például kattintsunk ide.
A „Select By Location” ablak segítségével lehet megadni a telkek kiválasztását.
A jobb megkülönböztethetőség kedvéért a szerkesztett fóliát átneveztük „parcels_haromszoggel” névre. Majd beállítjuk, hogy új választást akarunk elvégezni (select features from) a „parcels_polygon” fóliáról. Azokat a telkeket akarjuk kiválasztani, melyek közepe beleesik (have their center in) a „parcels_haromszoggel” fólián kiválasztott (Use selected features) objektumba. Ez utóbbi beállítás fontos, mert egyébként a „parcels_haromszoggel” fólia összes objektumát venné figyelembe.
A kiválasztás eredménye látható az alábbi képen
Majd a kiválasztás eredményéből készítsünk egy új fóliát.
Most már nem lesz szükség a szerkesztett fóliára a prezentálásig, így kapcsoljuk ki. Ez látható az alábbi képen.
Következő lépésben a „Waterfall” utca 100 méteres körzetét szeretnénk kizárni. Ehhez először keressük meg utcát reprezentáló minden objektumot. Használjuk a „Find” eszközt.
A „Find” ablakban válasszuk ki az összes objektumot majd a jobb egér gomb megnyomása után (a választott objektumok felett) a megjelenő menüből válasszuk a „Select feature(s)” opciót. Így kiválasztjuk a „Waterfall” utcát.
A kiválasztott „Waterfall” utca látható az alábbi képen.
A 100 méteres zónát a „Buffer wizard” vagy Zóna varászlóval tudjuk elkészíteni. Azért készítjük el, hogy később a prezentálásnál is be tudjuk mutatni a zóna határát. Az alábbi ablak jelenik meg a „Buffer wizard” elindításánál. Az ablakban azt választottuk ki, hogy a kiválasztott (Use only the selected features) utcák köré akarunk zónát (buffert) húzni.
100 méteres zónát szeretnénk.
Az eredményt egy fólia file-ba is el akarjuk menteni. Adjuk meg a project elején megadott könyvtárat és a file nevét.
Az alábbi képen látható a létrehozott 100 méteres zóna a „Waterfall” utca körül.
Ezután azokat a telkeket akarjuk kiválasztani melyek nem esnek bele a „Waterfall” utca köré rajzolt bufferbe. Ezt két lépésben oldjuk meg: • Először kiválasztjuk azokat a telkeket melyek a zónába beleesnek • Második lépésben a választást megfordítjuk (invertáljuk) A bal oldalon az látható, hogy kiválasztást végzünk (select features from) azokból a telkekből, melyek beleesnek a háromszögbe (parcels_polygon_selection) és a telkek középpontja (have their center in) a „Waterfall” utca köré rajzolt zónába (Buffer_of_street_arc) esnek.
A kiválasztott telkek láthatók az alábbi képen. Érdemes megfigyelni, hogy csak a háromszögbe eső telkekből vannak telkek kiválasztva.
Ezután invertáljuk a kiválasztást. Kattintsunk a „parcels_polygon selection” fóliára, majd válasszuk a „Selection” -> „Switch selection” almenüt. Az eredmény az alábbi képen látható.
A kiválasztás eredményéből megint készítsünk egy új fóliát. Néhány fóliát kikapcsolhatunk a jobb láthatóság kedvéért.
A következő feltétel, hogy a telek és a városháza közötti tácolság ne legyen nagyobb mint 600 méter. E feltétel kielégítéséhez a városváza (City Hall) köré egy buffert, zónát húzunk. Itt is hasonlóan járunk el, mint a „Waterfall” utcánál. Válasszuk ki a „City Hall” épületet.
A zóna létrehozásához most is a „Buffer Wizard” eszközt használjuk. Most is három lépésben kell megadni a zóna definícióját: • Az épületek közül csak kiválasztott objektum köré akarunk zónát rajzolni • 600 méteres zóna kell • Az eredményt egy fólia file-ba is mentsük el
Az eredmény az alábbi képen látható. A jobb láthatóság kedvéért átlátszóvá (transparent) tettük a fóliát.
Természetesen a most létrehozott zónát is felhasználjuk a telek kiválasztásánál. Most is a „Select By Location” eszközt használjuk. A már két feltételt kielégítő telkek (parcels_polygon selection selection) közül akarunk kiválasztani (select features from) olyan telkeket melyek középpontja (have their center in) a városközpont köré húzott zónába (Buffer_of_buildings_point) beleesik.
A kiválasztás eredménye az alábbi képen látható.
A kiválasztás eredményéből most is egy új fóliát hoztunk létre. A jobb érthetőség kedvéért most már átneveztük a fóliát.
Nem maradt más mint az üres telkek kiválogatása. Ezt a „Select By Attributes” eszközzel lehet végrehajtani. Az eddigi feltételeket kielégítő telkek közül (parcels city hall 600) akarunk választani (Create a new selection), ahol a terület használati kód (LANDUSE) üres telket jelöl (VAC). A megfogalmazott SQL kifejezés is leolvasható az ablakból.
A kiválasztás eredménye az alábbi képen látható.
Az üres telkekből is készítünk egy fóliát.
Végső lépésben a terület nagysága szerinti válogatást végezzük el.
A kiválasztás eredménye az alábbi képen látható.
A minden feltételt kielégítő telkek az alábbi képen láthatók egy külön fólián.
Gondolhatnánk, hogy ezzel befejeződött a feladat. A bal oldalon látható az eredmény, a három telek melyek megfelelnek a feladatban megfogalmazott feltételeknek. Ugyanakkor remélem az egyértelmű, hogy egy ilyen térkép nem sok információt ad az eredményről. Miért? •Először is nem lehet megállapítani, hogy melyik az a három telek. Mi a kódja, azonosítója, hol van, stb? •Mekkorák ezek a telkek? Lehet hogy túl nagyok? •Mennyire és hogyan elégítették ki a feltételeket a telkek? Az egyik telek közelebb lehet a „Waterfall” utcához, vagy a városházához. A megrendelő lehet hogy az egyik feltételt fontosabbnak tartja, stb. •Mi a helyzet akkor, ha egyik telek sem tetszik a megrendelőnek? E térkép alapján esély sincs alternatív telek megjelölésére. Hiszen előfordulhat, hogy a megrendelő meggondolja magát és megengedi valamelyik feltétel elhagyását.
4. Az eredmények prezentálása
Az eredményeket tartalmazó térképkomponens mellett hozzunk létre újabb térképkomponenseket (Data frame). Az ablak most „Layout” módban ábrázolja a térképet.
Az új térképkomponensben a három iskolát, az általuk formált háromszöget és a háromszögbe eső telkeket szeretnénk ábrázolni.
Csak a háromszöget válasszuk ki és tegyük egy új fóliára.
Változtassuk meg a háromszög ábrázolási módját. Csak egy piros kerettel rajzoljuk meg az elemet.
Az eredmény az alábbi képen látható. Az még nem látható a képen, hogy e háromszöget a három iskola alkotja.
Az épületek fóliáját másoljuk át ebbe a térképkomponensbe is. Kapcsoljunk ki minden más fóliát. Válasszuk ki a három iskolát, majd ezeket tegyük egy új fóliára.
Az eredmény az alábbi képen látható.
Egy újabb térképkomponenst lehet hozzáadni a térképhez, mely a zónákat fogja megmutatni.
Ezen a térképkomponensen azok a telkek láthatóak melyek három feltételt kielégítenek: a három iskola által alkotott háromszögön belül vannak, a „Waterfall” utcától 100 méternél távolabb vannak és a városközponttól, városházától nincs távolabb mint 600 méter.
Egy újabb térképkomponensen az üres telkek és a 800 méternél bagyobb területű üres telkek láthatóak.
Három térképkomponens elhelyezése látható az alábbi képen.
Természetesen nagyon fontos hogy egy térképen legyen észak jel illetve méretarány. (Ez mindegyik térképre igaz.)
Az alábbi képen látható a végső eredmény. Az is látható, hogy a térképekhez jelmagyarázat is tartozik, hiszen egyébként nehéz lenne eldönteni, hogy melyik szín mit jelöl. A következő oldal mutatja meg a végső eredményt, amit azért még lehetne finomítani!!!!
