XII. évfolyam 12. szám
2014. december
Aranyszájú Szent János Karácsonyi beszédéből „Új és teljesen szokatlan titok tárul szemem elé: pásztorok énekét hallom, de nem csendes pusztai dallamokat énekelnek, hanem diadalmas mennyei himnusz hangzik ajkukról. Angyalok dala cseng, arkangyalok énekelnek, kerubok magasztalják, szeráfok dicsőítik, mindnyájan együtt ujjongva köszöntik Istent a földön, és az embert az égben. A Magasságbeli Isten intézkedéséből földre szállott és az ember Isten jóságából újra elnyerte az eget. Ma Betlehem olyan, mint az égbolt: csillagok helyett éneklő angyalok a díszei, a nap helyett az Igazság Napja tündöklik ott. Ne kutassuk, hogy történt mindez, mert ahol Isten akarja, enged a természet rendje. Akarta, tehette, leszállott, üdvösséget hozott: Istennél minden lehetséges…Királyok jöttek, hogy csodálják az Égi Királyt, miként jött a földre…hogy leborulva imádják…Asszonyok csodálják őt, aki asszonytól született, mert az asszonyi fájdalmat vidámságra fordította….pásztorok a jó Pásztort, aki életét adja juhaiért…Anyát látok, aki gyermeket szült, imént világra jött Csecsemőt, de nem értem a születés módját, mert nem működnek a természet törvényei, mikor Isten akarja. Mily végtelen kegyelem! Isten örök Egyszülöttje.”
2
A szeplőtelen terhességben lévő Mária a tisztes korú Józseffel, mint Dávid nemzetségbeli Betlehemben iratkozott be; következvén pedig a szülés ideje, és nem volt semmi hajlék, azért a királynő számára a puszta jutott osztályrészül, Krisztus születik, hogy az elesett embert föltámassza. (Karácsonyi tropár)
Karácsonyi gondolatok - 2014. Ahelyett, hogy vennék Neked valamit, amit szeretnél, valami olyat adok Neked, ami az enyém, ami tényleg az enyém. Egy ajándékot. Valamit, ami jelzi, hogy tisztelem azt az embert, aki itt ül velem szemben, és arra kérem, hogy értse meg, mennyire fontos, hogy vele lehetek. Most már van valamije, ami egy kicsit én vagyok, van belőlem egy darabkája. Paulo Coelho Karácsonyi ajándék ötleteim: az ellenségednek megbocsátás, az ellenfelednek türelem, a barátodnak szeretet, mindenkinek jóindulat, minden gyermeknek jó példa, magadnak tisztelet. Oren Arnold
Ne feledd, ha a karácsony hiányzik a szívedből, akkor a fa alatt sem találsz rá! Charlotte Carpenter
3
Karácsonyi várakozás Ernest Hemingway, a nagy Nobel –díjas amerikai író önéletrajz-szerű írásában elmeséli, hogy az ő életében a legnagyobb örömöket mindig az okozta, amikor valamire várhatott. Amikor várt egy utazásra, amikor várt valakire, barátra, leányra, egy vadászkalandra, érdekes kiállításra, egy bemutatóra, egy-egy könyvének, írásainak a megjelenésére. Ezek voltak élete legszebb pillanatai - írja. Aztán egy kicsit szomorkásan hozzáteszi: amikor elérte azt, amit akart, mindig szomorúság vett erőt rajta, a várakozás örömének vége volt, mert amikor megérkezett valami, az sose volt olyan szép, annyira jó, ragyogó, oly tiszta vagy örömteli, mint ahogy ő azt várta. Leírja, hogy ő amikor megjelent egy könyve nemigen olvasta el, hanem új könyvet kezdett írni. Nos talán ezért is adta vissza lelkét teremtőjének. Valószínű, hogy Hemingway már nem várt többé önmagától semmit, úgy érezte, kiírta magát, lemondott önmagáról. Nem volt ereje kisebb lenni és ezért pontot tett élete végére, nem tudott már várni önmagától semmit! A várakozásban van valami hallatlan öröm és erő. Fölemelő és pusztító erő. Van egy lány, aki mindig azt mondogatja: Én olyan boldog vagyok, minden reggel, mert én mindig várom, hogy mit készít nekem ma az Isten! És érdekes kis dolgokról számol be. Sokan talán megmosolyogják érte. Elmondta például, hogy egyszer egy pár szürke kesztyűt akart venni, szegény lány, aki szerény fizetésből tartja fenn magát- ahogy mondta, hogy várta ma mit készít számára az Isten, aznap összegyűlt a kesztyűcskére a pénz- és találtam szürke kesztyűt! Hát nem jó az Isten?! Elszégyellheti az ember magát, hogy mennyi boldog öröm él annak a szívében, aki minden nap vár valami kedveset
4
Istentől. Annak minden nap meg is érkezik valami. Mert mindenkinek megérkezik! Csak, aki nem várja, az nem veszi észre. Aki várja, az észreveszi: itt van.
Karácsonyról „keleti” és „nyugati”szemmel Leonyid Uszpenszkij írja, az ikon ugyanannak az eseménynek egyszerre két aspektusát mutatja be; Isten inkarnációját - mely a kereszténység leglényegesebb alaptétele -, és ennek a teremtett világra való hatását. Némileg leegyszerűsítve: az ikon középponti része az előbbit, a körülötte lévő alakok és jelenetek pedig az utóbbit jelenítik meg. A kép közepén, vagyis a teremtett valóság „szívében", sötét barlang szája nyílik, amelynek mélyén az Istenember fekszik egy oltárt formázó bölcsőben, mellette pedig, bíborvörös ágyon, mint a tűzzel körülvett „eléghetetlen csipkebokor", Mária „Theotokhosz". A barlang - a természet mélye - Isten alászállásának csak az első lépcsőfoka: a második, amikor halálakor az alvilágba száll le; e szimbólum juttatja kifejezésre azt a gondolatot, hogy a Megváltó fénye a teremtést egész a gyökeréig átjárja. Az ikon, számos szereplője segítségével — korszakonként változó, hogy több vagy kevesebb alakkal —, a világ létezőinek teljességét igyekszik bemutatni, amint Isten testet öltését hírül kapják: a dicsőségtől sugárzó sziklák és hegyvonulatok, a sarjadó növények, s a jászolnál az állatok; angyali seregek, akik adatva a Születés titkát, eltakart kezeikkel hódolnak előtte, és végül az emberi nem, amelynek sokféleségét és különböző reakcióit két embercsoport mutatja meg. A pásztorok és a keleti mágusok alakjai utalnak a Testet öltés egyetemes fontosságára, melyet fölismerhet a tanulatlan, egyszerű ember éppúgy, mint a bölcs, az örökké „pogány" gondolkodó.
5
A mágusok ezen felül — minthogy különböző életkorokat képviselnek, és különféle ajándékokat hoznak — még tovább tágítják a megváltás érvényességét. Ez tehát az Istentől megszólított világ. Az egyes ember személyes reakciói az ikon alsó részén, József és Salomé alakjain keresztül kerülnek bemutatásra. Salomé az a bába, aki a hagyomány szerint jelen volt a Születéskor, s most jóravaló asszonyként, Krisztusban egyedül a védtelen csecsemőt látva fürdeti meg őt, gondoskodik róla. A sokkal kevésbé jóhiszemű vakságot József, s az elébe álló alak képviseli, a vén pásztorként megjelenő Sátán, „a kétkedés szelleme". Ez a momentum ismét utalás a teremtés teljességére a Születés körül: a gonosz is jelen van itt, de érdekes, hogy nem kozmikus erőként, nem „a világ hercegeként", hanem mint a személyt megkísértő hatalom. Valószínűleg az egyetlen, aki kellő mélységgel tudatában van annak, hogy a gyermek valóban ember, de egyúttal maga az Isten is, az maga Mária, aki éppen ezért legközelebb van a Megváltóhoz, és ha arcára nézünk, ott tisztán látható ennek a tudásnak a bizonyossága. Nacsinák Gergely András
Fésüs Éva Álmodik a fenyőfácska odakinn az erdőn. Ragyogó lesz a ruhája, ha az ünnep eljön. A Betlehemi bazilikában a születés helye
6
Pilinszky János: A Karácsony Margójára a történeti valóságon, Jézus megtestesülése — a bölcsőtől a koporsóig — egyúttal az isteni-emberi történet legtömörebb, legegyszerűbb és legösszetettebb képeit és szimbólumait ajándékozza nekünk. Mária és József alakja a bölcsőben fekvő gyermekkel: a család, minden család örök bensőséges képe. Ugyanakkor azonban, szinte észrevétlen fordulattal, isteni költészettel: az örök szüzesség képe is. A család, a termékenység jegyei mögött itt az ember másik magasrendű életformájának, a természetfölötti élet előképének, a szüzességnek is legbensőségesebb „hármasában" gyönyörködhetünk. Külön-külön és együtt: Jézus, Mária és József alakjában, a szent család, a karácsonyi barlang szeplőtelen látványa, egyszerre kimeríthetetlen szemléleti kincse minden családnak, s vezércsillaga minden egyes — társas vagy végképp magányos — emberi életnek. Csodálatos egyetemességet rejt magában, s oly észrevétlenül egyszerű „fogalmazásban", amire egyedül a természetfeletti képes. Mint család: áldást osztó képe az emberiségnek, s ugyanakkor — a szüzesség isteni mélységű fölfedésével — az örök, egyszeri ember megszentelése, annak kodifikálása, hogy az egyes ember a történelemnek nemcsak láncszeme, hanem egyúttal fölülmúlhatatlan végcélja, Isten szeretetének legfőbb tárgya is. Természetes és természetfeletti eme csodálatos egyensúlyában csakis így lehet jelen már most és már itt az a hatalmas feszültség, mely drámájával az egész univerzum sorsát kimérte, s melybe már most és már itt belefér a kereszt éjszakája, a bal és jobb lator, Veronika kendője és Júdás árulása, az egész emberi történelem, s azon is túl az egész teremtett világ „türelmetlen várakozása". Az egyszerű képet (pásztorok, királyok és ökrök foglalatában) ihletett kézzel és kiapadhatatlan odaadással nemhiába idézték fel templomok falán a századok. E kép, mely természetfeletti „elkötelezettségével" mindent fölülmúló történést ígér — így érkezik ma is közénk, az éjszakában megeredő hóesés intimitásával.
7
Ezt látják a karácsonyi angyalok Karácsonykor angyalok szállnak át a városok felett, belesnek a kéményeken és az ablakokon. Hópelyheken utaznak és gomolygó felhőkön. Aranyszínű a hajuk, piros az arcuk és fehér habos a ruhájuk. Sok-sok angyalka repül, ilyenkor már kora délután elindulnak távoli, mesés lakóhelyükről, hogy karácsony titkokkal teli, varázslatos éjszakáján megérkezzenek az emberekhez. Vannak olyan angyalkák, akik az ajándékokat hozzák a gyerekeknek, mások egyszerűen csak a vidámságot és a szeretetet hozzák. Mialatt ők fenn röpködnek az égben, az emberek házaikban a karácsonyi vacsorához készülődnek, vagy áhítattal állják körül a fenyőfát. Sok család van, ahol nem telik pulykasültre és kalácsra, az angyalok beröppennek ezekhez a családokhoz, és szeretettel erősítik meg az emberi szíveket. Ezért érzi mindenki karácsony estéjén a nyugalmat és a békességet. Sok ember van, aki egyedül ünnepel, gyertyát gyújt és csillagszórót, ésszomorúan gondol szeretteire, akik messze kerültek tőle. A karácsonyi angyalkák hozzájuk is elmennek, és egy pillanatra legalább örömet és mosolyt varázsolnak a magányos emberek arcára. Ha karácsony estéjén megzörren az ablakotok vagy befütyül a szél a kéményeteken, gondoljatok a karácsonyi angyalkákra, mert biztosan ők járnak közöttetek. Legyetek ti magatok is olyanok, mint az angyalok, vigyetek boldogságot nagyszüleiteknek, családotoknak. A szeretethez és békességhez néha nagyon kevés kell. Gondoljatok erre, ha kavarognak a karácsonyi hópelyhek, de akkor se feledjétek ezt, ha majd meleg nyár lesz!
Egy ajándék éppen annyit ér, amennyi szeretettel kiválasztották. Thyde Monnier
8
A Görög Katolikus templom karácsonyi szertartási rendje 2014 Dec. 24. szerda: Karácsony előestéje (bűnbánati nap) 6.30 utrenye 7.30 Királyi imaórák 15.00 Hangács 16.30 Nagy alkonyati zsolozsma Szent Bazil Liturgiával, 17.00 Betlehemes- gyermekeink játéka, , utána családi kántálás 23.00 Nagy esti zsolozsma, lítia 24.00 Éjféli szent Liturgia Dec. 25. csütörtök: Jézus Krisztus születése 8.00 Parasznya - Szent Liturgia 9.00 Utrenye 9.30 Szent Liturgia 14.00 Szent Liturgia, kántálás, Szenvedélybeteg-ház 18.00 Vecsernye Dec. 26. péntek: Az Istenszülő emlékezete 7.45 Nyomár- Szent Liturgia 8.45 Hangács -Szent Liturgia 10.30 Szent Liturgia - Dusnok 11.30 Szent Liturgia Dec. 27. szombat: Szent István főszerpap, első vértanú emlékezete 17.30 Szent Liturgia 18.30 Vecsernye Dec.31. szerda: Óévzáró hálaadás 17.00 Szent Liturgia Jan. 1. csütörtök: Urunk körülmetélése, Szent Bazil főpap emlékezete, polgári újév 8.45 Utrenye 9.30 Szent Liturgia 18.00 Vecsernye SZENTPÉTERI LEVELEK Kiadja a Sajószentpéteri Görögkatolikus Egyházközség Felelős kiadó: Jármi Zoltán parókus (Elérhetőség: 06-30-271-6971) Sajószentpéter 3770, Vörösmarty út 12.
[email protected], www.szentpeter.hu Szerkesztés és nyomdai előkészítés: Ujházi Tibor (
[email protected]) Szerkesztőség email címe:
[email protected] Bankszámlaszám: CIB bank 10700086-48385408-51100005
