ARANYGYAPJÚ VAGY SZAMÁRBŐR ? A nemzet kulturális tulajdona – a szellem vagyona vagy a vagyon szelleme ?
DR. BENDZSEL MIKLÓS
Gazdálkodás a nemzet kulturális tulajdonával BAROSS GÁBOR NEMZETI GAZDASÁGPÁRTOLÓ TÁRSASÁG Vitaestje, 2005. február 9.
ÉLETMINŐSÉG Nemzeti közösségek identitása, kohéziós ereje, hagyományai A nemzeti kultúra intézményeinek megerősítése, fejlesztése, új kezdeményezések megvalósulása
ÁLLAM – NEMZETI KULTURÁLIS STRATÉGIA - PIAC Könykiadás
Oktatás Tudomány
Kiadók Gazd.keretek
Iskolák Műhelyek
Kutatóhelyek Fórumok
Művészetek
Nyelvművelés
Közgyűjtemények Műhelyek
Jogi és társadalmi keretek
Örökségvédelem
Sport
Műemlék- és LétesítTermészetvé- mények Szervedelem zetek
DILEMMA A nemzet kulturális vagyonának működtetésében miképp biztosítható egyidejűleg a köztulajdon védelme és a hatékonyság ? 2
Kultúra-gazdaságtani alapvetés – jellemző jegyek 1.
A kulturális-művészeti jószágok a támogathatóság, az értük való verseny és a fogyasztásukból való kizárhatóság elve alapján gazdasági (szűkös) jószágok. Mennyiségük ugyanakkor pusztán gazdasági eszközökkel (lényegében) nem szaporítható.
2.
A kultúrjószágok és – szolgáltatások lehetnek magán- (CD), vegyes (színház) és közösségi (díjtalan múzeumi tárlat) jellegűek. Piaci jellemzőjük, ill. civil- és állami támogatásuk alapvetően befolyásolhatja a GDP-ben képviselt részarányukat.
3.
Lezáratlan vita tárgya, hogy a finanszírozás módja vajon befolyásolja-e az eredmény művészi jellemzőit, kulturális értékét ?
4.
A kulturális élményjószágok jelentős része tartozik az ún. „kívánatos javak” (merit goods) körébe, amennyiben ezek fogyasztását bátorítandónaktámogatandónak tartják, a fogyasztási szuverenitás elvének korlátozásával.
5.
A piaci elégtelenség jelensége: a piaci tranzakciókon túlmutató pozitív hatásokat gyakorló kulturális jószágok kínálata alul marad a társadalmilag kívánatosnak tekinthető mennyiségnek. 4
Pozitív hatások lehetnek (az életminőséget befolyásoló jellemzők alapján): - helyi-nemzeti identitás (B) = nyelvművelés, sport (DIA, labdarúgás) - presztízs erősítése (B) = tudomány, művészet (SZBK, Bartók, Nobel) - a nemzeti örökség, szubkultúrák megőrzése = oktatás, örökségvédelem (Kodály- vagy Pető-módszer, kastélyprogram) - a fogyasztás, turizmus, üzleti élet fellendüléséhez való hozzájárulás (A) = Művészetek (fesztivál) - az emberi tőke megújítása (B) = könyvkiadás (műveltség, OK/ Mill.k.) - az oktatási folyamat gazdagítása, stb. (A,B) = tudomány, művészet (Mindentudás Egyeteme) _______________________________________________________________________________________________________________________________________
A) – más termelőknél jelentkezik B) – más fogyasztóknál jelentkezik 5
A KULTURÁLIS JAVAK KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSÁNAK GAZDASÁGI ALAPJAI (Vagyongazdálkodási kihatásokkal) – TOWSE (1994) nyomán
1.
2.
3. 4.
5.
6.
Optimális kereslet A kulturális javak bármikori fogyasztására való jog fenntartása érdekében közvetett (adófizetés) módon is hajlandóak áldozni az emberek. A jövő generáció érdekei A következő generációk kulturális öröksége fennmaradjon – ez a jelen felelőssége Nemzeti presztízs és öntudat Vonzóerő, országhírnév, nemzeti büszkeség, integráló erő Tovagyűrűződő hatások A kulturális fogyasztás emberi tőkét gyarapít: műveltség, kreativitás serkentése, gazdaság profit Kockázat és bizonytalanság Az új alkotó- és fogyasztó szereplők megjelenésének útjában álló tőkeigényességi és kísérletezési rizikó csökkentése Ízlésformálás Még nem létező, új igények létrehozásának bátorítása
A KULTÚRA ÁGAZATI TÁMOGATÁSA (KUTI-MARSCHALL, 1990)
A) RÁSEGÍTŐ típusú magatartás = liberális szerep, igen kis közvetlen részvétel a működtetésben, nonprofit szervezet, magánadományok – adókedvezmény B) MECÉNÁS típusú állami magatartás = a közvetlen támogatás szigorúan független szervezeteken keresztül C) MENEDZSER típusú gyakorlat = fenntart és szubvencionál; művészi autonómia és befogadási függetlenség tisztelete – vevő/finanszírozó D) MŰVEZETŐ ÁLLAM = minden fázis ellenőrzése, politika és ideológia-vezérelt irányítás
MAGYAR KULTURÁLIS STRATÉGIA (KSB Munkaanyag, 2004. július) Időhorizont: 2013, helyzetkép és alaptrendek (részletek) Stratégiai célok, értékelések, prioritások 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Kulturális vidékfejlesztés Több kultúrát gyerekkorban (…) Új közösségrétegek elérése Az örökségvédelem cselekvési programja A kulturális örökség életközelibbé tétele A magyar tehetség helyzetbe hozása itthon és külföldön Kortárs újdonságokkal a jövő klasszikusaiért (….) A kultúra mint gazdaság- és versenyélénkítő (….) - Makrogazdasági hozzájárulás – MSZH vizsgálat - NFT – Európa Kulturális Fővárosa pályázat – gyorselemzés
A kulturális politika eszköztára (KSB Munkaanyag) 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Közlekedés a helyi és regionális politikákkal (sic !) Finanszírozás (vagyongazdálkodás nélkül) Az Európai Unió adottságainak kiaknázása (versengés …) Jogi szabályozás ( statikus …) Médiapolitika (plurális vagy kaotikus ?) Kulturális diplomácia (evidenciák)
Vizsgálat a szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági hozzájárulásáról
•
• • •
Magyarország a Szellemi Tulajdon Világszervezet (WIPO) felkérésére Közép-Kelet-Európában elsőként vállalkozott a Magyar Szabadalmi Hivatal irányításával a úttörő jelentőségű vizsgálat elvégzésére. Vizsgálat célja: nemzetközileg elfogadott módszertan alkalmazásával tárja fel a „copyright” ágazatok súlyát, teljesítményét, gazdasági hozzájárulását a magyar gazdaságban Vizsgálati módszertan: WIPO által kidolgozott metodika szerint, nemzetközi összehasonlításra alkalmas Közreműködő partnerek: – Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanács – Szerzői Jogi Szakértői Testület – Központi Statisztikai Hivatal 10
Szerzői jogi ágazatok főbb csoportjai
I. Elsődleges „copyright” ágazatok
II. „Copyright”-függő ágazatok
III. Részleges „copyright” ágazatok
IV. Egyéb, kiszolgáló ágazatok
–sajtó és az irodalom, – zene, színművek, opera, – filmalkotás és videó, – rádió és a televízió, – fényképészet, – szoftver és adatbázis, – vizuális és grafikus művészet, reklám – közös jogkezelő szervezetek – televíziókészülék, rádiók, képmagnó, CD lejátszó, DVD lejátszó, kazettás magnó, elektronikus játék lejátszására és hasonlóra alkalmas készülék gyártása, – számítógép gyártása, – hangszer gyártása – fényképészeti eszköz és mozi-berendezés gyártása – fénymásoló gyártása – üres rögzítő eszköz gyártása, – papír gyártása –kölcsönzés – ruházat, textil és cipőáruk, – ékszerek és érmék, – egyéb kézműves áruk, – bútor, –háztartási eszközök, porcelán és üveg, – tapéta és szőnyeg, – játékok és számítógépes játékok, – építészet, mérnöki tervezés, elemzés, – enteriőrök tervezése (lakberendezés), –múzeumok –általános kereskedelem 11 – általános szállítás – telefon, internet
Az elsődleges kulturális ipar GDP-hez való hozzájárulása a főbb ipari országokban 2000-ben (%)
7,1
Egyesült Királyság Svédország
4,4
Hollandia
4
3,9
MAGYARORSZÁG
3,9
EU 15 összesen
3,7
Dánia
3,5
Németország
3,4
Franciaország
3,3
Olaszország
3,2
Finnország Spanyolország
2,9
2,8
Luxemburg
2,7
Belgium
2,6
USA
2,4
Kanada
2,3
Ausztria Írország
2,1
1,9
Portugália
1,3
Görögország 0
1
2
3
4
5
6
7
(%)
8
12
Az elsődleges kulturális ipar GDP-hez való hozzájárulása (szoftveripar nélkül) a főbb ipari országokban 2000-ben (%)
Egy esült Király ság
4,6 2,6
Magy arország Dánia
2,3
USA
2,3 2,2
Hollandia Finnország
2,1
Spany olország
2,1
Sv édország
2,1
Kanada
1,9
Németország
1,9 1,6
Belgium
1,6
Olaszország
1,5
Franciaország 1,5
Portugália Ausztria
1,4
Luxemburg
1,4 1,1
Görögország 0,9
Írország 0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5 (%)
13
Az elsődleges kulturális iparban foglalkoztatottak részaránya a főbb ipari országokban 2000-ben (%) A
4,3
Finnország 4,2
Dánia MAGYARORSZÁG
4,1 3,2
Egyesült Királyság 3,1
EU 15 összesen 2,8
Írország 2,7
Svédország 2,5
Japán 2,4
Belgium USA
2,2
Spanyolország
2,2
Hollandia
2,1
Ausztria
2,1
Portugália
1,9
Franciaország
1,9 1,5
Görögország 1,3
Olaszország
1,3
Németország 0,3
Kanada 0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
(%)
14
Az elsődleges kulturális iparban (szoftveripar nélkül) foglalkoztatottak aránya a főbb ipari országokban 2000-ben (%)
3,1 Egyesült Királyság
3,1
Dánia
2,9
Magyarország
2,9
Finnország
2
USA
2
Svédország
2
Spanyolország
1,8
Franciaország
1,7
Japán
1,7
Hollandia
1,6
Belgium
1,4
Luxemburg
1,3
Portugália
1,3
Ausztria
1,2
Olaszország
1,2
Németország
0,9
Írország
0,7
Görögország
0,1
Kanada 0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5 (% )
15
A szerzői jogi alapú ágazatok gazdasági hozzájárulása Magyarországon 2002-ben (%, előzetes adatok) Bruttó Bruttó kibocsátás hozzáadott érték
I. Elsődleges copyright ágazatok II. Copyright-függő ágazatok III. Részleges copyright ágazatok IV. Egyéb, kiszolgáló ágazatok ÖSSZESEN
Foglalkoztatás
Munkavállalói jövedelem
3,9
3,9
4,1
4,5
4,3
1,1
1,0
1,2
0,7
0,7
1,0
0,8
0,2
0,2
0,2
0,2
9,1
5,9
6,3
6,7
16
Az elsődleges kulturális ipar szerkezete 2002-ben a GDP alapján számítva
Szakmai érdekképviseleti szervezetek Vizuális és grafikus 1% művészet, reklám Sajtó és az irodalom 4% 18% Szoftver és adatbázis 19% Zene, színművek, opera 8% Fotóművészet 1%
Filmalkotás és videó 2%
Rádió és televízió 47%
17
Az elsődleges kulturális ipar szerkezete 2002-ben a foglalkoztatottak alapján számolva
Szakmai Vizuális és grafikus érdekképviseleti szervezetek művészet, reklám 0% 7% Sajtó és az irodalom 33%
Szoftver és adatbázis 25%
Fotóművészet 2% Rádió és televízió 16%
Filmalkotás és videó 3%
Zene, színművek, opera 14%
18
Várszegi Asztrik:
Egy magyar kolostor Európában és az Európai Unióban Európai Tükör, 2004/9 – December p. 46–52
Hankiss Elemér:
Az emberi tényező, Népszabadság, 2005. január 22. p. 4.
Sárközy Tamás:
Egy kézbe az állami vagyonnal ! Népszabadság, 2005. január 29. p. 14.
Csoóri Sándor:
A hagyomány rejtett oldala, Magyar Nemzet, 2005. február 5. p.-31.
György Péter:
A láthatatlan átváltozás, Népszabadság, 2005. február 5. p. 4. 19
EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA 2010
BUDAPEST
Víz és metropolis
Duna, fürdőkultúra (?)
EGER
Ezer év – ezer érv Város a város alatt
Pincerendszer, Fény Galéria, panelprogram
DEBRECEN
Nyitott kapuk
Külső-belső terek, Kálvinista Róma, üveghegy
GYŐR
Technika, kultúra, környezet - a jövő harmóniája
Nemzeti Színház, Múzeum, Vasilescu gyűjtemény, régió
KAPOSVÁR
Szabadság, Európa, Kaposvár
Szabadságmúzeum, Ifjúság-központ, várrekonstrukció
EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA 2010
KECSKEMÉT
Kodályi örökség
MISKOLC
Élménypark és jövőmúzeum
Kulturális központ, Játékház, Magyar Mezopotámia Zeneprogram
PÉCS
2000 éves kultúra
Pécsi püspökség 1000 éve
SOPRON
Liszt Ferenc (200./125.)
Hangok, terek, színek, szelek
SZÉKESFEHÉRVÁR Kézfogás a történelemmel
Koronázó-város, gazdaság
VESZPRÉM
Zene, tánc
Királynők városa
Egyes emberek patrióták, de népek kozmopoliták legyenek, és boldog lesz a világ. Eötvös József: Vallomások és gondolatok
A magyarságnak vagy európai problémák megoldását kell magára vennie – vagy a maga problémáiban is alulmarad. Németh László: A magyar élet antinómiái
22
Köszönöm a figyelmüket !
23
