Arany-hegy-Ürömhegy-Péter-hegy. felszínmozgás-veszélyes" területek mérnökgeológiai felülvizsgálata 1

Földtani Közlöny 133/2, 239-261, (2003) Budapest

Az Arany-hegy-Üröm-hegy-Péter-hegy „felszínmozgás-veszélyes" területek mérnökgeológiai felülvizsgálata 1

The risk of slope-failure revisited. Engineering-geological Arany-hegy-Ürömhegy-Péter-hegy area PAÁL Tamás

study of the

2

(11 ábra) Tárgyszavak:

Kiscelli Agyag Formáció, tektonikai hatások, másodlagos fekvésű, áthalmozott rétegek, állékonysági vizsgálatok, építési korlátozások

Keywords: Kiscell Clay Formation,

tectonical effects, secondary, resedimented

layers, stability building

calculations, restrictions

Abstract According to the Order of the Budapest Municipality made in 1998, in major parts of the area in district III. of Budapest it is likely that there are unstable slopes and for this reason building has been prohibited until the sewage network is developed. Following this, assigned partly by the Budapest Municipality and partly b y the local Municipality, Főmterv has carried out soil investigations during 2000 and 2001. The Óbuda slopes built up b y the Kiscell Clay Formation are covered mainly by loess. Cutting the slopes by digging for brickworks has caused landslides for more than a century. Due to the gradual expansion of the quarries the landslides have occured over an ever greater area, mainly because high and steep clay faces have been left standing unsupported. Several buildings have been damaged and other damage has also occured. O n the other hand, the Kiscell Clay Formation is made up by clays, the swelling and shrinking properties of which may result in damage to roads and buildings, too. These two damaging impacts are often mixed up. Building prohibition based on the damage that has occured during the past century is not fully justified. Some 77% of the landslides experienced during the 20th century were due to opening the slopes for brick factories or other deep working ditches. Concerning the stability of the slopes, detailed investigations have been carried out. The profiles show that Arany-hegy is built up by the typical Kiscell Clay Formation. O n top of the grey layer there is its yellow version covered b y a loose Quaternary layer of different materials. On the other hand, at Péter-hegy this stratum can be found only in parts. O n the western part of the area the Kiscell Clay Formation is missing down to 25 m depth and is substituated by secondary clay and silt with some debris. This can be explained b y the tectonic activity which has affected this area. It can be stated that stability is generally acceptable and does not need over-all building prohibitions; however, care must be taken in designing and implementing the buildings and, in particular, no sewage can be drained and dried up in the soil. Obviously no construction should be made on the area of the former mines. Strict building restrictions must be maintaned for the direct surroundings of the mines and less strict restrictions for farther places. For the greatest part of the slopes no restrictions other than the restriction for the draining of the sewage is justified.

e l h a n g z o t t a Magyarhoni Földtani Társulat Mérnökgeológiai és Környezetföldtani Szakosztálya megalakulása 40. évfordulója alkalmával tartott jubileumi előadóülésen, 2002. január 28-án. 2

F Ő M T E R V Fővárosi Mérnöki Tervező Rt., H-1024 Budapest, Lövőház utca 37.

Földtani Közlöny 133/2

240

Összefoglalás A Fővárosi Önkormányzat rendeletei 1998-ban Budapest III. kerületében a cím szerinti terület legnagyobb részét „f elszínmozgás-veszélyes"-nek minősítették, s beépítését megtiltották mindaddig, amíg a csatornahálózat ki n e m épül. Ezt követően a Főmterv Rt. 2000-2001-ben a Fővárosi Önkor mányzat és a Kerületi Önkormányzat megbízására mérnökgeológiai felülvizsgálatot készített. Az általában lösszel borított Kiscelli Agyag Formációból felépülő budai lejtőkre már a 19. században is téglagyári agyagfejtők települtek. Ezek környezetében ismételten talajcsúszások fordultak elő, épület-, és egyéb kár következett be, különösen amíg a bányászat folyt és magas agyagfalak álltak megtámasztatlanul. A Kiscelli Agyag Formáció azonban térfogatváltozó tulajdonságú is, s emiatt utak, épületek gyakran károsodnak olyan helyeken is, ahol bányák egyáltalán nincsenek. E két kárt okozó hatást n e m mindig különböztetik m e g világosan. N e m indokolt tehát általában a károsodásokra hivatkozással építési korlátozást elrendelni csak azért, mert a csatornahálózat még nem épült meg. Az elmúlt évszázad során bekövetkezett talajcsúszások több mint háromnegyed része ugyanis téglagyári, vagy más bánya, és mély munkagödör miatt alakult ki. A lejtők stabilitására vonatkozóan részletes feltárások, laboratóriumi-, és állékonysági vizsgálatok készültek s ezeket mérnökgeológiai szakvélemény értékelte. A feltárások alapján az Arany-hegyen a tipikus Kiscelli Agyag Formációból felépített rétegződés mutatkozik, a szürke agyagot annak sárga változata fedi, melyet változatos anyagú negyedidőszaki takaróréteg borít. A Péter-hegy egy részén viszont csak részben található meg ez a rétegfelépítés. A terület nyugati részén 25 m mélységig is hiányzik a Kiscelli Agyag Formáció, s helyét kőtörmelékes, másodlagos fekvésű agyag és iszap foglalja el. Ez a területet ért tektonikai hatásokra vezethető vissza. A vizsgálat alapján a lejtők stabilitása általában megfelelő és n e m tesz szükségessé különösebb korlátozást, de semmiképpen nem szabad a szennyvizeket a talajba szikkasztani. A valamikori bányák területén, a vastag feltöltésen továbbra sem szabad építkezni. A bányák közvetlen közelében szigo rúbb, távolabb enyhébb építési korlátozást kell fenntartani, és nagy területen nem indokolt az építési korlátozás.

Bevezetés A z Ó b u d a - B é k á s m e g y e r Ö n k o r m á n y z a t Polgármesteri Hivatalának Főépítészi Irodája és a Fővár os i Ö n k o r m á n y z a t Főpolgármesteri Hivatalának Főépítészi Irodája megbízása alapján 2 0 0 0 - 2 0 0 1 években a F ő m t e r v Rt. összegyűjtötte a korábbi feltárási adatokat, és számos új talajfeltárás m i n t a a n y a g á n a k részletes laboratóriumi vizsgálatán alapuló állékonyság-vizsgálatokat végzett, s mindezek adataiból mérnökgeológiai szakvéleményt készített az Arany-hegyen, Ü r ö m h e g y e n és P é t e r - h e g y e n a hatályos jogszabályok által „felszínmozgás-veszélyes" n e k minősített, és ezért építési korlátozás alá v o n t területekre. A Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról (a BVKSz-ről) és a Fővárosi Szabályozási Kerettervről (FSzKT-ről) szóló 1998. évi fővárosi rendeletek építési korlátozásokat léptettek életbe a felszínmozgás-veszélyesnek

minősített

területeken. (E „területek kijelölése az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet adatai, térképes lehatárolása alapján történt" írja a z FSzKT.) így B u d a jelentős nagyságú,

még

c s a t o r n á z a t l a n területein

építési

tilalom

lépett

életbe.

A

bekövetkezett felzúdulás hatására 2000. évben módosították a BVKSz-t, részben enyhítve a korlátozásokat, ami a z o n b a n n e m alkalmazható a vizsgált területre. E z indokolta a részletes mérnökgeológiai vizsgálatot, amelynek területét a z 1. ábra mutatja be.

Fig. 1 Location map of the study area with the soil profiles

Arany-hegy-Üröm-hegy-Péter-hegy „felszínmozgás-veszélyes" területek mérnökgeológiai felülvizsgálatain

1. ábra. A vizsgált terület helyszínrajza a rétegszelvények bejelölésével

242


Előzmények A budapesti csúszásveszélyes területek kataszterét a F ö l d m é r ő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) készítette el 1970-1973-ban, majd 1977-ben felülvizsgálva ezt csökkentette a „veszélyesnek" minősített területet. A r a n y - h e g y - Ü r ö m - h e g y Péter-hegy területe egyáltalán n e m szerepelt e területek között. Felhívta a figyel m e t az F T V arra, h o g y káros a s z e n n y v i z e k szikkasztása, ezért általában szüksé ges a szikkasztási tilalom, építési tilalom viszont csak az aktív m o z g á s o s n a k minősített bányaterületeken indokolt. Ezt k ö v e t ő e n a M a g y a r Állami Földtani Intézet (MAFI) 1986-ban kiadta B u d a pest Építésföldtani T é r k é p s o r o z a t a r é s z e k é n t az 1:20 0 0 0 m.a. Geomorfológiai térképet, m e l y e t az M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a F ö l d r a j z t u d o m á n y i Kutató I n t é z e t (MTA FKI) szerkesztett ( P É C S I & S Z I L Á R D 1986). A geomorfológiai térkép stabilitás szempontjából elkülöníti a k ü l ö n b ö z ő lejtőket: a vizsgált területen „csuszamlás-veszélyes"-nek, és „barázdás eróziós"-nak minősített területek v a n n a k , de „jelenleg m o z g á s b a n l é v ő , labilis", v a g y „általában instabil lejtő" nincsen. A továbbiakban az M T A FKI 1995-ben fővárosi megbízásra elkészítette a „Budapest felszínmozgásos területeinek térképezése, mérnökgeomorfológiai értékelése és a javasolt intézkedések" c. tanulmányát valamint 1:10 000 méret arányú térképet. Ez gyakorlatilag az 1986. évi geomorfológiai térkép 5 - 1 5 % - o s lejtőkategóriájába tartozó területeket m i n d veszélyesnek minősítette, s ide sorolt n é h á n y e n n é l laposabb, ill. m e r e d e k e b b lejtőt is, függetlenül attól, h o g y ő k m a g u k korábban ezeket a területeket h o g y a n minősítették. A t a n u l m á n y h á r o m kategóriába sorolja a felszínmozgásosnak nevezett területeket: 1. csuszamlásveszélyes lejtők, 2. ideiglenesen n y u g a l o m b a n lévő csuszamlásos területek, 3. beépítésre alkalmatlan csuszamlásos felszínek. 1. Csuszamlásveszélyesnek tekintették „az e n y h é n hullámos, laza üledékekből (agyag, márga, agyagos h o m o k , löszszerű üledékek, lejtőüledékek stb.) épült lejtőknek állandó, de változó intenzitású feszültség alatt álló részleteit", m e l y e k „természetes v a g y a n t r o p o g é n hatásra (teraszírozás, szikkasztás stb.) mozgásba jöhetnek". Részletes felmérés javasolása mellett a következő beépítési intézkedéseket tartották szükségesnek: - többszintes beépítés esetén k o m p l e x mérnökgeológiai-geotechnikai vizsgálat és szakvélemény készítése; - földszintes építkezés esetén talajmechanikai szakvélemény készítése; - beépítés k ö r n y e z e t é b e n e g y é b utólagos földmunkák kizárása; - szikkasztás megszüntetése, felszíni vízrendezés, a teljes csatornázás kiépítése stb. A vizsgált területet e kategóriába sorolta az M T A FKI, de figyelemre méltó, h o g y az 1986. évi geomorfológiai térkép többféle jelzésű részei egyforma katego rizálást kaptak, sőt m é g „alacsony h e g y h á t " és „alacsony gerinc" is csuszam lásveszélyes lett. 2. A „korábbi fosszilis, v a g y r e c e n s csuszamlásos lejtők átmenetileg stabili z á l ó d o t t felszíntípusát" i d ő l e g e s e n n y u g a l o m b a n l é v ő n e k t e k i n t e t t é k . Az

Arany-hegy-Üröm-hegy-Péter-hegy

„felszínmozgás-veszélyes" területek mérnökgeológiai felülvizsgálata243

„ e g y k o r i c s u s z a m l á s o s lejtők fokozatos k o n s z o l i d á l á s á v a l a c s u s z a m l á s o s felszínek ideiglenesen stabilizálódtak, átlagosnál n a g y o b b csapadékok, vagy emberi behatásra ... ismét mozgásba jöhetnek." I l y e n e k pl. a Drasche-bánya és a Jablonka út közötti részek, a R ó k a - h e g y D-i oldalán az Ü r ö m i út menti sáv. 3 . B e é p í t é s r e alkalmatlanok az „igen lassú, de folyamatos, m é r é s e k k e l k i m u t a t h a t ó m o z g á s ú területek", m e l y e k t ö b b n y i r e e m b e r i b e a v a t k o z á s miatt k á r o s o d t a k , m i n t pl. az óbudai, csillaghegyi volt t é g l a g y á r a k területe és környezete. A B V K S z - F S z K T leegyszerűsítve a kérdést az M T A FKI által hangsúlyozott csatornázási i g é n y miatt, megszüntette a h á r m a s kategorizálást, és m i n d a z t a területet tilalom alá vonta, amelyen bármiféle veszélyt jelzett az MTA F K I , majd az okozott problémát látva másfél év múlva n é m i k é p p e n enyhített a szigoron, bár a vizsgált területen ez n e m érvényesülhetett.

Általános földtani és vízföldtani adottságok A B u d a i - h e g y s é g legidősebb, a Péter-hegy felső r é s z é n felszínen is m e g j e l e n ő k ő z e t e a triász időszakban keletkezett karni F ő d o l o m i t F o r m á c i ó . E z a vizsgált terület a l a p k ő z e t e , a felszínmozgásokban n e m érintett. A r e p e d é s e i b e n , járatai b a n található karsztvíz táplálja a d u n a p a r t i római-fürdői forrásokat. Az oligocén rendszer rupeli e m e l e t é n e k üledéke a Kiscelli Agyag Formáció ( B Á L D I 1 9 8 3 ) , a m e l y a Budai-hegység lejtőinek általában az alját borítja, e z e n a területen is m i n d e n h o l előfordul. Az eredetileg kékesszürke színű Kiscelli Agyag felső része sárgás színűvé alakult ( V E N D L 1 9 3 0 , 1 9 3 2 ) ; ez az átalakulás, és a közbetelepült v é k o n y h o m o k o s rétegek a sárga részt j o b b vízvezető-képességűvé tették, m i n t eredetileg a szürke volt. B á r a fiatalabb fedőrétegeknek m é g így is a m a j d n e m vízzáró alaprétegét jelenti, de felszíne akár csapadékból, akár emberi h a t á s r a ö s s z e g y ű l ő víz h a t á s á r a á t n e d v e s e d h e t , s ezáltal részt v e h e t a m o z g á s o k b a n ( V E N D L 1 9 2 9 ) . K ü l ö n ö s e n a Bécsi úti téglagyárak bányáiban, a n a g y magasságig, m e r e d e k e n megbontott Kiscelli A g y a g Formáció okozott kiterjedt mozgásokat. ( E b b e n döntő szerepe volt annak, h o g y a jövesztés szempontjait a biztonság fölé helyezték, főleg a II. világháború után, amikor az újjáépítés téglaigénye miatt elbontották a korábban m e g h a g y o t t ún. védőpilléreket is.) Itt az Aranyvölgy utcában volt egy kisebb és a M é s z k ő utca elején egy közepes m é r e t ű téglagyári agyaggödör. A n e g y e d i d ő s z a k pleisztocén korának legidősebb k é p z ő d m é n y e az Ü r ö m h e g y e n j e l e n t ő s részt beborító, egészen az Arany-hegyig h ú z ó d ó gerincet alkotó ( P A P P 1 9 4 3 ) , és több h e l y e n a lejtőkön is m e g j e l e n ő édesvízi m é s z k ő , amely lyukacsos szövetű részein j ó l átengedi a vizet, ezért ilyen helyen k ö z r e m ű k ö d h e t a felszínmozgásokban. A m é s z k ö v e t sok kisebb b á n y á b a n fejtették. E kor legjellegzetesebb üledéke a lösz. Itt lejtőlösz fordul elő, amely m á r keletkezésekor is ferde felületre rakódott le, s e k ö z b e n rétegenként keveredett a lejtő magasabb részein felszínen lévő k ő z e t e k törmelékanyagával. A j é g k o r s z a k szárazabb időszakaiban a lösz, n e d v e s e b b időben a lejtőtörmelék dominált, s a periglaciális szoliflukció r é v é n kevert, vagy legalább is sávosan váltakozó szemcsenagyságú réteg alakult ki. A lösz függőlegesen j ó vízvezető, a durva szemcsés rétegekben


244

lejtőirányban tud mozogni a víz, míg az agyagos rétegek vizet rekesztőek. Ezáltal szilárdsági és vízvezetési t u l a j d o n s á g o k t e k i n t e t é b e n r e n d k í v ü l k o m p l e x rétegcsoport jött létre. A Saroglya utca menti völgyeiéiben és az egész területet körülvevő domb lábakon alsó-holocén agyagos, kőzetlisztes medencekitöltés található, melyet a Saroglya utca elején lévő széles völgytalpon felső-holocén h o m o k és homokliszt fed be. E z e k a kevert felső rétegek általában jól áteresztik a csapadékvizet, amely az alattuk lévő vízrekesztő rétegeken meggyűlve lejtős területen időszakos (ál)talajvizet, a lapos, völgytalpi területeken tényleges talajvizet h o z létre.

A vizsgált terület részletes földtani viszonyai A talajviszonyok megismerésére számos korábbi adat állt rendelkezésünkre. A F ő m t e r v Rt. jogelőde, a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat 1986-ban 25 db nagyátmérőjű fúrást készített. A Mélyépterv (Mélyépítési Tervező Vállalat) 1992b e n szakvéleményt adott ki, amelyhez 15 db nagyátmérőjű fúrás történt (Tsz: 17.551-2). 1993-ban a Geohidro Kft. készített szakvéleményt, melyhez 9 db nagyátmérőjű fúrást is végeztek. Ezeket kiegészítve, e vizsgálathoz újabb 15 db, m a x . 25 m mély, nagyátmérőjű fúrás készült. A vizsgálatok az M S z 14.043-79 szabvány szerint készültek, s az e szabvány szerinti anyag megnevezéseket használjuk. A rendkívül nagyszámú fúrás helyszínrajzi ábrázolása n e m lehetséges, ezért a vizsgált szelvények közül is csak azok szerepelnek a korábbi 1. ábrán, melyeket a további ábrákon is bemutatunk. (A teljes területet átszelő V I - V I sz. rétegszelvény lejtőnként külön betűjellel szerepel.) A rétegződés

területenkénti

áttekintése:

A r a n y - h e g y - Ü r ö m - h e g y DNy-i lejtője (2, 3. ábra) M i n d k é t szelvényben a Kiscelli Agyag lejtők tipikus felépítése mutatkozik: a m é l y e n fekvő szürke Kiscelli Agyagon vastag sárga Kiscelli Agyag fekszik, amit n é m i vegyes anyagú lejtőtakaró borít. Feltűnő a sárga Kiscelli Agyag vastagsága a lejtő középső részén, ahol az általában jellemző 6 - 8 m-nél lényegesen többet tártak fel a fúrások. A 2. ábra szelvénye felül elérte az Üröm-hegy édesvízi mészkő sapkáját, ami alatt meszes iszap jelentkezett. A 3. ábra szelvényének e g y közbenső pontján találtak édesvízi mészkövet, amely helyzetéből következően n e m elsőd leges fekvésű. Víz mindkét szelvény valamennyi fúrásában jelentkezett: a Kiscelli Agyagban, több helyen jelentős mélységben a rétegvíz, a m é s z k ő alatt a talajvíz. Arany-hegy DK-i lejtője (4. ábra) Az Arany-hegy legmeredekebb lejtőjét mutató szelvényen felül a már látott vastag sárga Kiscelli Agyag található. A h e g y ormánál, a kilátó mellett, lénye gesen v é k o n y a b b a sárga réteg, s tovább csak a lejtő alsó részénél vastagodik ki újra. E z e n a lejtőn löszös iszap és homokliszt a takaróréteg. A h e g y lábánál dunai eredetű, ártéri rétegek települnek n a g y vastagságban. A h e g y tetején rétegvíz, a h e g y lábánál talajvíz jelentkezett, a középső szakaszon víz n e m mutatkozott.



3. ábra Az Arany-hegy-Üröm-hegy DNy-i lejtője, a VIA rétegszelvény F;g. 3 SW slope of Arany-hegy-Üröm-hegy.

Lithologie sequence of the profile VIA

246


4. ábra Az Arany-hegy DK-i lejtője, a XIV rétegszelvény

Fig. 4 SE slope of Arany-hegy. Lithologie sequence of the profile XIV Arany-hegy ÉK-i lejtője (5. ábra) A szelvény kiindulása az előzőekben m á r látott hegytetői fúrás, lejjebb a lejtő n a g y vastagságú kőtörmelékes, másodlagos fekvésű réteggel fedett. Ez rendkívül változatos színű és kőzettörmelék tartalmú, de n e m löszös jellegű, amit a mag minták h é z a g t é n y e z ő értékei e g y é r t e l m ű e n bizonyítanak. A vastag takaró alatt egészen v é k o n y a sárga Kiscelli Agyag, amiből a területet ért egykori jelentős erózióra lehet következtetni. A legfelül mutatkozó rétegvíz után a lejtő k ö z e p é n a másodlagos fekvésű réteg legalján volt kevés talajvíz, majd legalul víz egyálalán n e m volt. Péter-hegy D N y - i lejtője (6, 7. és 8. ábra) A viszonylag kis területre v o n a t k o z ó h á r o m ábra b e m u t a t á s á t az indokolja, h o g y e g y m á s k ö z e l é b e n j e l e n t ő s e n eltérőek a rétegek. A 6. ábra szerint felül vastag m á s o d l a g o s fekvésű a g y a g alatt közvetlenül a szürke Kiscelli Agyag j e l e n t k e z e t t , a m i itt is m e g n y i l v á n u l ó eróziós hatást mutat. A lejtő lentebbi r é s z é n m á r i s m é t m e g t a l á l h a t ó a sárga Kiscelli Agyag, valamivel v é k o n y a b b k ő z e t t ö r m e l é k e s , m á s o d l a g o s fekvésű rétegekkel, és - feltehetőleg - löszös e r e d e t ű homokliszttel és iszappal borítottan. A v ö l g y b e n e g y rövid fúrás m á r csak ezeket a rétegeket tárta fel. A 7. ábra s z e l v é n y é b e n felül m é g 25 m m é l y s é g i g s e m volt Kiscelli Agyag, e g y i k változatában sem. H e l y é t itt is

Arany-hegy-Ürömhegy-Péter-hegy

„jelszínmozgás-veszélyes"

XVI.

területek mérnökgeológiai jelülvizsgálata

106

247

112

5. ábra Az Arany-hegy ÉK-i lejtője, a VIB. rétegszelvény Fig. 5 NE slope of Arany-hegy. Lithologie sequence of the profile VIB k ő z e t t ö r m e l é k e s , m á s o d l a g o s fekvésű iszap és a g y a g foglalja el. A lejtő lábánál j e l e n t k e z e t t a szürke Kiscelli Agyag, felette p e d i g az eddig l á t o t t a k h o z hasonló a rétegsor. A H é t h a l o m utca m e n t é n végigfutó, m a j d attól kissé eltérő 8. ábra s z e l v é n y é b e n a 1 0 3 . és 1 1 1 . sz. fúrások 2 5 , ill. 1 5 m m é l y s é g i g egyáltalán n e m találtak Kiscelli Agyagot, c s a k a v a s t a g m á s o d l a g o s fekvésű rétegeket. A s z e l v é n y K-i v é g é n j e l e n t k e z e t t a Kiscelli A g y a g , H O R U S I T Z K Y ( 1 9 3 8 ) fúrásában szín nélkül, c s a k geológiai kor m e g h a t á r o z á s s a l m e g a d o t t rétegleírásban. A v á l t o z a t o s r é t e g z ő d é s n e k m e g f e l e l ő e n a v í z v i s z o n y o k is i g e n k ü l ö n b ö z ő e k , bár a fúrásokban általában n e m j e l e n t k e z e t t víz. E rétegződési anomáliák magyarázatát

k e r e s v e két s z a k i r o d a l m i

forrás

kínálkozik. W E I N ( 1 9 7 7 ) a Péter-hegy triász dolomit kiemelkedését a negyedidő s z a k b a n b e k ö v e t k e z e t t tenger-visszahúzódással

együttjáró

„pszeudodiapír"

jellegű h e g y s é g k é p z ő d é s n e k tekinti, h a s o n l ó a n a Gellért-hegy és a Sas-hegy t ö m b j é h e z . F O D O R et al. ( 1 9 9 4 ) a Péter-hegy déli oldalán egy „paleogén-koram i o c é n ( ? ) " eltolódást feltételez, m a j d k é s ő b b megállapítja, h o g y „jelentős

248


6. ábra A Péter-hegy DNy-i lejtője, a VIC. 7. ábra. A Péter-hegy DNy-i lejtője, a IX. rétegszelvény rétegszelvény Fig. 6 S W slope of Péter-hegy. Lithologie sequence of Fig. 7 S W slope of Péter-hegy. Lithologie sequence of the the profile VIC profile IX m é r t é k ű n e g y e d k o r i tektonika n e m m u t a t h a t ó ki a területen, b á r ilyen fiatal m o z g á s o k b i z o n y á r a léteztek." A hivatkozott két m ű

t é r k é p é n e k egy-egy

egyszerűsített részletét a 9. ábra mutatja, a rétegződési a n o m á l i á k h e l y é n e k bejelölésével. A m é r n ö k g e o l ó g i a i v i z s g á l ó d á s n a k nyilvánvalóan n e m

lehet

célja, h o g y a tektonikai v é l e m é n y e l t é r é s h e z hozzászóljon, de azt m i n d e n e s e t r e t é n y k é n t kell rögzíteni, h o g y a P é t e r - h e g y déli oldalán rétegződési anomáliát tártak fel a m o s t készített fúrások. A Kiscelli A g y a g h e l y é n a vastag áthalmozott r é t e g csak e g y elmozdulás r é v é n kialakult üres tér betöltésével j ö h e t e t t létre. E l s ő r á t e k i n t é s r e , e z az e l m o z d u l á s i n k á b b t ű n h e t f ü g g ő l e g e s n e k ,

mint

vízszintesnek. A talajfizikai jellemzőket a F ü g g e l é k mutatja b e területenként és rétegenként.

Arany-hegy-Üröm-hegy-Péter-hegy „felszínmozgás-veszélyes" területek

8. ábra. A Péter-hegy DNy-i lejtője, a XIX. rétegszelvény Fig. 8 SW slope of the Péter-hegy. Lithologie sequence of the profile XIX

250


9 . ábra Módosított léptékű, kiegészített, részleges másolatok. A) WEIN 1977 térképéről „pszeudodiapír rög", B ) FODOR et al. 1994 mellékletéről „eltolódás" Fig. 9 Partial copies of A) „Pseudodiapir block" from the map of WEIN 1977, В) Annex „Strike-slip fault" from the annex of FODOR et al. 1994, completed and prepared on a changed scale Talajvízviszonyok A vizsgált területen n é g y csoportba sorolhatók a vizek: - a z Ü r ö m h e g y platóján a m é s z k ö v ö n átszivárgó, és az alatta lévő Kiscelli Agyag felett m e g g y ű l ő rés-, és hasadékvíz, - a lejtőkön a Kiscelli Agyag felszínének mélyedéseiben, a löszös, v a g y másod lagos fekvésű, lejtőtörmelékes rétegek alján szivárgó talajvíz, a m e l y n e m alkot összefüggő vízfelszínt, és n e m is állandó, - a Kiscelli Agyag belsejében, h o m o k o s a b b lencsékben, járatokban előforduló rétegvíz, - a lejtők lábánál, a folyami eredetű rétegekben kialakuló állandó talajvíztükör. A fúrások jelentős részében talajvíz n e m jelentkezett. A 2-8. ábrákon bemu tatott rétegszelvények tartalmazzák az oda eső fúrások vízadatait. Összefoglalva:



a 45 db, különböző időben készített fúrásban - 1 , 3 - 1 7 , 0 m között észlelték a vizet, s e z e k közül 30 db fúrás vízállása 3 - 9 m közötti. A 2000. n o v e m b e r i fúrások idején egyetlen - 2 , 0 m-es vízadat kivételével, az összes többi - 5 , 1 - 1 4 , 7 m közötti. Viszonylag felszínhez közeli vizet észleltek az 1993 előtti fúrásokban, s azok közül is kimagaslóak a 1937. éviek ( H O R U S I T Z K Y 1938), amely esztendő a legcsapadékosabb (989 m m ) volt a 20. sz.-ban. A fővárosi talajvízfigyelő kúthálózatnak h á r o m kútja esik a vizsgált területre, a m e l y e k közül kettő a hegylábi talajvizet észleli. Az Arany-hegy tetején is volt egy kút, amely - 1 4 , 8 5 m, és - 1 8 , 2 3 m közötti vizet észlelt, de m á r sok éve tönkrement. Az 1986. évi Főmterv-dokumentáció tartalmazta a területre eső ásott kutak jelentős részének vízállását. 2000 őszén e z e k egy részét a kertekbe való bejutás nehézségei, vagy a kutak megsemmisülése miatt m á r n e m lehetett újra m e g mérni, de 27 db kútban m ó d volt meghatározni a két észlelési időpont közötti vízáUás különbségét. 2000-ben általában magasabb volt a talajvízszint, de az emelkedés mértéke m e g l e h e t ő s e n egyenetlen. Az Ü r ö m - h e g y platóján és az a h h o z csatlakozó j e l e n t ő s részen viszonylag kicsi a talajvízszint eltérése 1986-hoz képest, de egy jelentős nagyságú területen 2 m-nél m a g a s a b b vízszintemelkedés mutatkozott. A talajvízszint e m e l k e d é s é n e k okát kutatva tekintsük át a talajvíz fő utánpót lási forrásának, a csapadéknak az alakulását az Országos Meteorológiai Intézet Központjában végzett m é r é s e k alapján a két kútészlelés közötti időben. Az 1 9 8 6 2000 közötti tizenöt év átlagos csapadéka 522 m m , ami j e l e n t ő s e n alatta marad a 600 m m körüli sokévi átlagnak. M é g látványosabb a csapadékhiány jellemzése, h a figyelembe vesszük, h o g y ez idő alatt csaknem két esztendőnek megfelelő csapadék nem hullott le. Az elmúlt évszázad c s a p a d é k m i n i m u m a volt az 1997. évi 326 m m , bár ez a m i n i m u m n e m egyedülálló az észlelések történetében, mert m á r a 19. sz. k ö z e p é n is előfordult u g y a n e z e n érték. A 20. sz.-ban észlelt n é g y 4 0 0 m m alatti csapadékból h á r o m esett a tárgyalt 15 évbe. A vízszintmérések alapján n a g y területen észlelt talajvízszint-emelkedés ezek szerint nyilván n e m j ö h e t e t t létre csak természetes hatásra. A víznyomócső hálózat kiterjedését figyelembe v é v e megállapítható, h o g y - ha n e m is minden hol, de általában - ott n a g y o b b a talajvíz emelkedés, ahol v a n vízcső, tehát reális feltételezni, h o g y egyrészt ott szikkasztás történik, másrészt a víznyomócsövek hálózati vesztesége is növel(het)i a talaj víztartalmát.

Allékonyságvizsgálatok A Függelékben részletezett talajréteg összehasonlítás alapján - a bemutatott eltérések ellenére - rendkívül h a s o n l ó a k a különböző területrészek talajviszo nyai, így a nyírószilárdsági j e l l e m z ő k egységesen használhatók. Ezért az állékonysági vizsgálatokban a teljes területen az alábbi csoportosításban, a következő nyírószilárdsági paraméterekkel számoltunk:

252

Földtani Közlöny

133/2

Szórása Minta száma Átlagos súrlódási Átlagos kohéziója Szórás szöge ( ) (kN/m ) (db) (kN/m ) О Másodlagos fekvésű, lejtótörmelékes, közettörmelékes iszap és agyag, valamint a homokliszt és iszap rétegek együttesen (a továbbiakban: másodlagos rétegek) й

30

2

2

24,9

3,5

40,6

14,6

20,5

2,8

46,7

15,6

Sárga Kiscelli Agyag

25

A vizsgálati e r e d m é n y e k közelítőleg normális eloszlását feltételezve a p = 9 0 % - o s v a l ó s z í n ű s é g g e l előforduló a d a t o k t a r t o m á n y á t a szórás-érték 1,64-szeres szorzatával k a p h a t ó érték határolja. Tekintettel a z o n b a n arra, h o g y egyrészt ez e s e t b e n csak a kisebb s z é l s ő - é r t é k n e k v a n j e l e n t ő s é g e , másrészt m i n d k é t paraméter alsó szélsőértékének egyidejű előfordulása m é g kisebb valószínűségű, e z é r t reális a p = 8 0 % - o s v a l ó s z í n ű s é g h e z tartozó 1,27-szeres s z ó r á s é r t é k figyelembevétele, s az így kiadódó alsó küszöbérték előfordulási valószínűségét m i n i m u m 9 0 % - o s n a k tekinteni, (vö. R É T H Á T I 1985 p. 226.). A m é r t é k a d ó n a k tekinthető alsó küszöbértékek tehát: súrlódási szög (°) kohézió k N / m másodlagos (áthalmozott üledék) rétegek 20,5 22,1 sárga Kiscelli A g y a g 17,0 26,9

2

M é l y é p t e r v állékonyság-vizsgálata alapján A Mélyépterv dokumentációjában részletezte a blokk módszerrel ( K E Z D I 1976) végzett állékonyság-vizsgálatait, m e l y e k a most vizsgáltnál kisebb területre vonatkoznak. A vizsgálatokat m i n d az észlelt, m i n d az annál 3 m-rel magasabban feltételezett maximális talajvízszint esetére elvégezték. Ez utóbbi esetre a 10. ábra mutatja az általuk vizsgált s z e l v é n y e k n e k az egységnyi biztonságot adó nyírószilárdsági p a r a m é t e r e k alapján meghatározott egyeneseit, és az összesített nyírószilárdsági paramétereket az előzőekben ismertetett rétegenkénti átlagérté kekkel és az alsó küszöbértékekkel ( N É M E T H 1978). A vizsgálati p o n t o k n a k az

10. ábra. Állékonysági diagram Fig. 10 Stability

diagram

Arany-hegy-Üröm-hegy-Päer-hegy


e g y e n e s t ő l való távolsága adja a biztonság mértékét. A X I V - X I V rétegszelvény b e n , a z Arany-hegy DK-i oldalán (maximális talajvízállás esetén) adódott a minimális 1,54 állékonysági biztonság, ami megfelel az M S z 15.002/1-87 szabvány 4. fejezete szerint megkívánt 1,5 értéknek. (A m á s i k minimális biztonság-érték 1,62, illetőleg a többi ezt m i n d jóval m e g h a l a d ó érték, 1,82-3,85 közötti.) E vizsgálati módszerrel vizsgálva tehát a terület állékonysága biztosított akkor is, h a a mostani vizsgálat lényegesen n a g y o b b s z á m ú - és ezért n a g y o b b megbíz h a t ó s á g ú - nyírószilárdsági paramétereinek alsó küszöbértékeit vesszük figye lembe. PLAXIS Version 7 for W i n d o w s 95/NT p r o g r a m szerinti m ó d o n A számítás a véges elemes (mozaik módszer) k o n t í n u u m m e c h a n i k a i számítási m o d e l l r e épül. A v a l a m e n n y i esésvonal irányú rétegszelvényre, összesen 15 területre elvég zett vizsgálat e r e d m é n y e i szerint a minimális 2,2 biztonság a V I c - V I c . és a X - X . s z e l v é n y n é l adódott a Péter-hegy oldalán, s e n n é l kevéssel m a g a s a b b (2,3) a I I I III, szelvénynél az A r a n y - h e g y - Ü r ö m - h e g y DNy-i lejtőjén. Az M S z szerint meg kívánt minimális biztonságot tehát j e l e n t ő s e n m e g h a l a d j á k a legkisebb értékek is. További vizsgálatok történtek arra a - fizikailag szinte lehetetlen - esetre, h a a legkisebb biztonságot adó szelvényeknek a lejtőre eső részénél m é g magasabb, a terepet 3 m-re megközelítő talaj vízállás j ö n n e létre: a V I c - V I c . szelvénynél az eredeti 2,2 biztonság 1,5-re csökkenne, a X - X . szelvénynél az eredeti 2,2biztonság 2,0-ra c s ö k k e n n e , a III-III. szelvénynél az eredeti 2,3biztonság 2,1-re csökkenne. Tehát m é g ilyen szélsőséges helyzetben is megfelelő a terület állékonysága. Területi elkülönítésben a biztonsági tényező értékek: - az A r a n y - h e g y - Ü r ö m - h e g y DNy-i lejtőjének Ny-i v é g é n - u g y a n e z e n lejtő további és DDK-i részén - az Arany-hegy ÉK-i és K-i lejtőin - a Péter-hegy lejtőin

3,4-4,3, 2,3-3,0, 3,0-3,9, 2,2-2,6.

Összevetések, megvitatás A) Kiindulásul: a 20. sz. során az észak-budai agyagterületeken bekövetkezett 13 db tényleges felszínmozgásból 10 db ( 7 7 % ) téglagyári (vagy egyéb) bánya, illetve építkezés miatti m é l y bevágás következtében alakult ki. További kettő (15%) kedvezőtlen felépítésű és lejtésű területen telepített t e m e t ő b e n , a talaj m e g b o n t á s a , áthalmozása miatti m e g n ő t t beszivárgás hatására jött létre. Egy, az Apostol utcai, ( 8 % ) u g y a n c s a k földmunkával kapcsolatban, de kifejezetten gon datlanság miatt történt, egy forrás eltömése révén. B) F i g y e l e m r e méltó az MTA FKI tanulmánya felszínmozgásokkal foglalkozó 3. f e j e z e t é n e k első m o n d a t a , a m e l y így hangzik: „ B u d a ... lejtős felszínein gyakoriak a t ö m e g m o z g á s o s , csuszamlásos folya m a t o k . " Ez a kiinduló állásfoglalás m e g h a t á r o z z a tárgyalásmódját, további

254


állásfoglalását. A kulcsszó a „gyakoriak", és alapvetően vitatható a m o n d a t „jelen idejű" kijelentése. A valóban előforduló felszínmozgások egyáltalán n e m tekinthetők gyakorinak, ö n m a g u k b a n , s z á m u k alapján sem, de különösen azért n e m , mert 85%-uk bányászattal, és más jelentős földmunkákkal, tehát d u r v a emberi beavatkozással h o z h a t ó k kapcsolatba, 15% -uk p e d i g u g y a n c s a k a terep megbontását jelentő temetőkkel. A földrajztudomány elsősorban a természeti viszonyok között kialakult felszín formákat vizsgálja, főleg a legfiatalabb földtörténeti k o r o k b a n bekövetkezett változásokat. A pleisztocén kori periglaciális szoliflukció az egyik lényeges ténye zője volt abban az időben a b u d a i lejtők kialakulásának ( P A Á L 1972), számos más, pl. tektonikai hatás mellett. Ilyen n é z ő p o n t b ó l valóban „ideiglenesen nyugalom b a n lévőnek", v a g y általában „csuszamlás-veszélyesnek" tekinthető m i n d e n lejtős felszín, amint azt az MTA FKI állította. M a a z o n b a n a természeti hatások m á r n e m érvényesülnek olyan mértékben, mint korábban, amellett, h o g y a jégkorszak elmúlásával egészen más az éghajlat is. Vitathatatlan, h o g y az ember számos kedvezőtlen hatást tud előidézni a természetben (ismeretes pl. Dunaúj város építésének első időszakában a 10 m-t megközelítő talajvízszint emelkedés, s a n n a k az ottani D u n a part állékonysági problémáiban kifejeződött hatása), de n e m ez a jellemző, n e m ez a mértékadó. N e m említi az MTA FKI, h o g y az általa felszínmozgás-veszélyesnek jelzett területek jelentős részén térfogatváltozó talaj van, amely t ö m e g e s e n okoz épület károkat, útburkolati károkat, anélkül, h o g y „csuszamlásról" lehetne beszélni, n e m is beszélve az igen gyakori építési hibákról. Az MTA F K I által javasolt „beépítési intézkedésekkel" általában egyet lehet érteni az előzőek fenntartása mellett, kivéve a csatornázásra vonatkozó kötelező igényt. Nyilván kedvező, h a a terület csatornázott, m é g h o z z á egyesített rend szerű csatornával, vagyis m i n d a szennyvíz, m i n d a csapadékvíz zárt rend szerben kerül elvezetésre, de n e m ez az egyetlen módja a tényleges veszélyt j e l e n t ő szennyvíz-szikkasztás megakadályozásának. Az MTA FKI 1995. évi t a n u l m á n y á n a k a melléklete jelenti az igazi problémát, vagyis az, h o g y az 1986. évi geomorfológiai térkép 5 - 1 5 % - o s lejtőkategóriáját teljes egészében, és n é h á n y m á s területet automatikusan m i n d veszélyesnek, további részeket pedig m é g szigorúbban minősítettek. C) Ezt k ö v e t ő e n a Főváros - a csatornázásra vonatkozó általános igényt figye l e m b e v é v e - túlságosan leegyszerűsítette a kérdést, amikor megszüntette a hár mas kategorizálást, és mindazt a területet tilalom alá vonta, a m e l y e n bármiféle veszélyt jelzett az MTA FKI.

Következtetések A F ő m t e r v 1961-től e r e d m é n y e s e n foglalkozik a budai felszínmozgásokkal ( P A Á L 1962, 2001), és azok stabilizálásával. E tapasztalatok és a mostani vizsgá latok alapján egyértelmű: tényleges, és egységes veszélyhelyzet nincs az egész területen, bár a B V K S z - F S z K T térképe ezt jelzi. Csak l é n y e g e s e n kisebb, m á r m e g m o z d u l t , és/vagy vastag feltöltéssel borított részeken j o g o s az építési korlá-



tozás fenntartása. Ezektől távolodva fokozatosan csökkenő mértékű kell, h o g y legyen az esetleges épületkár ellen előírt biztonsági intézkedés. A csatornahálózat fejletlensége ö n m a g á b a n n e m lehet az alapja az építési tilalomnak. A szennyvíz-csatornázás bővítése - feltétlenül igen lényeges itt is, és a főváros más részein is - , de ez alapvetően várospolitikai, n e m pedig geotechnikai, mérnökgeológiai kérdés. N e m megalapozott ilyen követelményt támasztani csak azért, mert lassú ü t e m b e n zárul a „közműolló". Indokolatlan az általános tilalom. A vizsgálat filozófiája: az építési engedéllyel az engedélyes saját veszélyére és felelősségére élhet, környezetének veszélyeztetése esetén a PTK szerinti kártérítési jogok érvényesíthetők, és érvényesítendők (!). (PTK 352. § : „ ... az épület hiányosságaiból másra háramló kárért az épület tulajdonosa felel." M i n d e z e k a l a p j á n n é g y területi kategóriát állapított m e g a F ő m t e r v (11. ábra): I. zóna: visszatöltött b á n y a g ö d ö r területe. Két ismert b á n y a g ö d ö r esik a vizsgált területre: 1. a Péter-hegy lejtőjének K-i részén, a M é s z k ő utca és a H é t h a l o m utca között, 2. az Arany-hegy DNy-i lejtőjének K-i részén, az Aranyvölgy utca felett. II. zóna: bányagödör közvetlen határterülete, A Péter-hegyi 1. terület menti telkek, az arany-hegyi 2. területhez közeli telkek. III. zóna: mozgás n e m ismeretes, de - elvileg - (kedvezőtlen k ö r ü l m é n y e k esetén) épületkárosodás veszélye állhat fenn, IV. zóna: szabad beépítésű terület. A két utóbbi z ó n a határvonalának meghatározásakor alapvető szempont volt a terep lejtése. Az egyes zónákra a következő előírások, kikötések szükségesek, ill. ajánlások indokoltak: I. zóna: (valamikori b á n y a visszatöltött gödre) - építési tilalom Biztosítani kell, h o g y a csapadékon kívül m á s víz ne j u s s o n a területre, vagy ha mégis bejut, az rendezetten kerüljön elvezetésre. N ö v é n y z e t telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. Я. zóna: (valamikori b á n y a gödrének közvetlen határterülete) - építési korlátozás és (!) szakintézet által készítendő olyan részletes geotechnikai, valamint állékonysági vizsgálat és szakvélemény, amely kiterjed arra a területre, melyre az új é p í t m é n y hatással lehet, vagy amely az új építményt befolyásolhatja. A kötelező előírások közül a legfontosabbak: - telkenként legfeljebb 1500 m - k é n t egy-egy, szabadonálló épület építhető, (ikerház, önálló kiszolgáló épület n e m létesíthető, kivéve támfalgarázst), - n e történjenek 3 m-t meghaladó földtömeg mozgatások (feltöltés, bevágás), - a szennyvízcsatorna megvalósításáig legfeljebb két lakás építhető, épít m é n y e n k é n t zárt szennyvíztározóba kell vezetni a szennyvizet. Az ajánlások közül a legfontosabbak: 2

256 Földtani Közlöny 133/2

11. ábra A vizsgálat alapján javasolt területi kategóriák Fig. 11. Categories of zones based on the

investigation



- az épület zárt (négyszöghöz közeli) alaprajzú, lehetőleg kis terhelésű legyen, - süllyedésre, süllyedéskülönbségre n e legyen érzékeny a szerkezet, - megerősített alap-, és födémkoszorút építsenek. III. zóna: [mozgás n e m ismeretes, de - elvüeg (kedvezőtlen k ö r ü l m é n y e k esetén) épületkárosodás veszélye állhat fenn], - építési korlátozás, és a vizsgált területre részletes geotechnikai szakvélemény készítendő. Az előzőeknél kevesebb a kötelező előírás és az ajánlás, bár a legfonto sabbak azokkal m e g e g y e z n e k . IV. zóna: (szabad beépítésű terület) részletes talajmechanikai szakvélemény készítendő. Kötelező előírás itt is az é p í t m é n y e n k é n t zárt szennyvíztározó. Ajánlás, h o g y ne történjenek 3 m-t meghaladó földtömeg mozgatások (bevágás, feltöltés). A szikkasztási tilalom betartását valamennyi zónában építésrendészeti körben ellenőrizni kell. Az I. zónába sorolt területeken - sok esztendő múltán - részletes feltárásokon alapuló mérnökgeológiai, geotechnikai, és állékonysági vizsgálatok alapján lehet majd meghatározni, hogy milyen a feltöltés konszolidációja, illetőleg, hogy kelle beavatkozás a stabilitás érdekében. A II—III—IV. z ó n á k kiterjedését célszerű öt évenként felülvizsgálni, h o g y az időközben bekövetkezett változások megjelenjenek a szabályozásokban. A felül vizsgálatok megalapozottságát elősegíthetné, ha n e m csak esetlegesen hozzá férhető ásott kutakból lenne vízszint adat, h a n e m rendszeresen észlelt talajvíz figyelő kúthálózatból. Az e l v é g z e t t felülvizsgálat a l a p j á n m e g h a t á r o z o t t kategorizálást és az előírásokat, ajánlásokat a M a g y a r G e o l ó g i a i Szolgálat B u d a p e s t i Területi Hivatalának véleményezése alapján 2 0 0 1 . októberében a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta és ezt követően a Kerületi Ö n k o r m á n y z a t a Kerületi Városrendezési Szabályzatba beépítette.

Köszönetnyilvánítás Köszönetet m o n d o k Ú J V Á R I C s a b á n a k a F ő m t e r v Rt. m é r n ö k é n e k , aki a terepi m u n k á b a n és az anyag feldolgozásában igen alapos, lelkiismeretes m u n k á t végzett, s a kézirat összeállítása során is segítséget nyújtott. Külön köszönetem a tanulmány lektorainak, dr. M I N D S Z E N T Y Andrea egyetemi tanárnak és dr. S Z A B Ó I m r e egyetemi docensnek, akik sok értékes megjegyzéssel, számos hiba kijaví tásával segítettek hozzá, h o g y az a n y a g jelen formáját nyerje el.


258

Függelék A talaj fizikai j e l l e m z ő k áttekintése Az áttekinthetőség é r d e k é b e n az előforduló r é t e g e k e t n é g y csoportra osztva mutatjuk be: - másodlagos fekvésű (áthalmozott), k ő t ö r m e l é k e s iszap és a g y a g (fedőréteg), - homokliszt és iszap, - sárga Kiscelli Agyag, - szürke Kiscelli Agyag. A r a n y - h e g y - Ü r ö m - h e g y D N y - i lejtője

másodlagos... homokliszt és iszap sárga Kiscelli Agyag szürke Kiscelli Agyag

Plasztikus index min. - átlag - max. 16-26,2-36 4-10,0-14 17-28,5-39 21-31,5-41

Konzisztencia index min. - átlag - max. 0,8-1,14-1,4 0,6-1,27-2,4 0,8-1,12-1,4 0,8-1,17-1,5

Hézagtényező min. - átlag - max. 0,60-0,75-0,87" 0,56 - 0,65 - 0,76 0,49 - 0,68 - 0,88 0,43 - 0,54 - 0,70

Megjegyzés: X -jelnél: elszórtan összesen 3 db 1,0 körüli, vagy feletti érték (az átlagolásnál figyelmen kívül hagyva] Arany-hegy DK-i lejtője Plasztikus index min. - átlag - max. 16-25,2-39 6 - 9,6-13 23 - 29,7 - 35 16-30,3-40

másodlagos ... homokliszt és iszap sárga Kiscelli Agyag szürke Kiscelli Agyag


Hézagtényező min. - átlag - max. 0,53 - 0,63 - 0,76 0,63-0,73-0,83 0,61-0,68-0,85 0,42-0,51-0,63

x

x

Megjegyzés: XX -jelnél: a 3/M jelű fúrásban -2,0 m-en egy adat 1,04 (az átlagban nem szerepel) A r a n y - h e g y ÉK-i lejtője Plasztikus index min. - átlag - max. 16-25,2-39 9-11,3-15 17-29,1-39 21-28,1-41

másodlagos... homokliszt és iszap sárga Kiscelli Agyag szürke Kiscelli Agyag


Hézagtényező min. - átlag - max. 0,53-0,63-0,76 0,58-0,62-0,71 0,49-0,63-0,76 0,37 - 0,48 - 0,63


Hézagtényező min. - átlag - max. 0,46-0,57-0,68 0,63 - 0,64 0,50-0,53-0,62 0,43 - 0,47 - 0,52

Péter-hegy D N y -i lejtője Plasztikus index min. - átlag - max. 10-19,8-27 6-12,2-14 19-22,9-29 20-22,6-28

másodlagos ... homokliszt és iszap sárga Kiscelli Agyag szürke Kiscelli Agyag

R é t e g - c s o p o r t o n k é n t a k ö v e t k e z ő táblázatok mutatják az egyes területeken m é r t adatokat.

(Zárójelben, viszonyításul „budai a g y a g o k " m e g n e v e z é s s e l a

( P A Á L 1976) t a n u l m á n y b a n m á s területeken talált több száz m i n t a vizsgálatának adatait t ü n t e t j ü k fel.)


„jelszínmozgás-veszélyes

" területek mérnökgeológiai

felülvizsgálata

259

M á s o d l a g o s fekvésű (áthalmozott), kőtörmelékes iszap és agyag

Arany-hegv-Üröm-hegv Arany-hegy D K Arany-hegy ÉNv Péter-hegy DNy (Budai agyagok

Plasztikus index min. - átlag - max. 16-26.2-36 16-25,2-39 16-25,2-39 10-19,8-27 3 - 28,8 - 52

Konzisztencia index min. - átlag - max. 0,8-1,14-1.4 0,8-1,13-1,4 0,8-1,13-1,4 0,8-1,05-1,4 0,75-1,14-1,65

Hézagtényező min. - átlag - max. 0,60 - 0,75 - 0,87 0,53 - 0,63 - 0,76 0,53 - 0,63 - 0,76 0,46-0,57-0,68 0,45-0.70-1,15)

Az A r a n y - h e g y különböző oldalain talált másodlagos fekvésű rétegek plasz tikus i n d e x és konzisztencia index értékeinek eltérése minimális, szinte tökéletes egyezésről l e h e t beszélni. A h é z a g t é n y e z ő értékek az A r a n y - h e g y - Ü r ö m - h e g y DNy-i oldalán valamivel lazább talajt m u t a t n a k a többi arany-hegyi adatnál és itt v a n h á r o m olyan adat [agyag rétegben (!)], a m e l y megközelítette azt az értéket, a m i n é l makroporozitás, löszös szerkezet szóba jöhet. A Péter-hegyi m i n t á k valamivel soványabbak az arany-hegyieknél, konzisz tencia i n d e x e k szélső értékei tökéletesen a z o n o s a k a többivel, de az átlag kevéssel alacsonyabb, b á r m é g így is a „ k e m é n y " kategóriába tartozó. A h é z a g t é n y e z ő k m i n d h á r o m értéknél alacsonyabbak az eddigieknél, vagyis e z e k a m i n t á k vala mivel t ö m ö r e b b e k . A „budai agyagok"-hoz képest a plasztikus index k ö z é p é r t é k e k valamivel, a m a x i m u m o k jóval alacsonyabbak, a konzisztencia index m i n i m u m és közép értékek gyakorlatilag azonosak, a m a x i m u m o k alacsonyabbak, a h é z a g t é n y e z ő m i n i m u m egy kivételével alacsonyabb, a k ö z é p é r t é k adatai szintén egy kivétellel közeliek, a m a x i m u m o k n á l pedig ott szerepeltek makroporózus m i n t á k adatai is, ezért a táblázatban mutatkozó eltérés, valójában itt is hasonló adatot jelent. Tehát az itteni takaróréteg alacsonyabb plaszticitása kedvezőbb, m i n t B u d a más területein, konzisztenciája kb. ugyanolyan, a Péter-hegyi m i n t á k n a g y o b b tömör sége szintén kedvezőbb. Homokliszt és iszap

Arany-hegy-Üröm-hegy Arany-hegy D K Arany-hegy E N y Péter-hegy DNy

Plasztikus index min. - átlag - max. 4-10,0-14 6 - 9,6-13 9-11,3-15 6-12,2-14

Konzisztencia index min. - átlag - max. 0,6-1,27-2,4 0,8-1,25-1,6 0,7-1,37-2,3 0 , 7 - 1 , 2 1 - 1,8

Hézagtényező min. - átlag - max. 0,56-0,65-0,76 0,63-0,73-0,83 0,58-0,62-0,71 0,63-0,64

A h o m o k l i s z t és iszap rétegek, melyekről leginkább feltételezhető lett volna a löszös szerkezet előfordulása, mindössze egyetlen ilyen adatot mutattak. A többi a d a t a z e g y e s t e r ü l e t e k e n e g y m á s h o z m e g l e h e t ő s e n közeli. J e l l e g z e t e s a konzisztencia index értékek n a g y szórása: viszonylag kis víztartalom változásra ez az a d a t n a g y különbségeket mutat. E g y ü t t tekintve az összesen n é g y makroporózus adatot, az látható, h o g y ilyen csak az A r a n y - h e g y - Ü r ö m - h e g y DNy-i oldalán és az Arany-hegy DK-i oldalán fordul elő egymástól m e g l e h e t ő s e n n a g y távolságban készült fúrásokban, löszös takarórétegről tehát n e m lehet beszélni.

260


Sárga Kiscelli Agyag

Arany-hegy-Uröm-hegy Arany-hegy D K Arany-hegy ENy Péter-hegy DNy (Budai agyagok

Plasztikus index min. - átlag - max. 17-28,5-39 23-29,7-35 17-29,1-39 19-22,9-29 13-32,5-62

Konzisztencia index min. - átlag - max. 0,8-1,12-1,4 0,9-1,14-1,4 0,7-1,05-1,5 1,0-1,18-1,4 0,75-1,17-1,75

Hézagtényező min. - átlag - max. 0,49-0,68-0,88 0,61-0,68-0,85 0,49-0,63-0,76 0,50-0,53-0,62 0,25-0,66-1,15)

Az átlagos plasztikus index h á r o m adata az Arany-hegy térségében egymáshoz i g e n hasonló, a Péter-hegyen ezeknél lényegesen alacsonyabb, s valamennyi alacsonyabb, mint B u d a n a g y területein általában, vagyis a vizsgált területen soványabb a sárga Kiscelli Agyag. A konzisztencia index adatok az Arany-hegy első két sorában egymáshoz inkább közeliek, s ezekhez képest az Arany-hegy ÉK-i oldala minimum-, és átlag-értékében valamivel g y e n g é b b , a Péter-hegy pedig j o b b . A „budai" adatokhoz képest az átlagok az első két sorban kevéssel, az Arany-hegy ÉK-i oldalán több m i n t egy tizeddel alacsonyabbak, tehát kissé g y e n g é b b e k , m í g a Péter-hegyen átlagosak. A h é z a g t é n y e z ő adatokból az átlagokat tekintve az első két sor gyakorlatilag azonos, az Arany-hegy ÉK-i oldala kevéssel, a Péter-hegy j e l e n t ő s e b b e n tömörebb, ami kedvező. Szürke Kiscelli Agyag

Arany-hegy-Uröm-hegy Arany-hegy D K Arany-hegy ENy Péter-hegy DNy (Budai agyagok

Plasztikus index min. - átlag - max. 21-31,5-41 16-30,3-40 21-28,1-41 20 - 22,6 - 28 13-29,1-52

Konzisztencia index min. - átlag - max. 0,8-1,17-1,5 0,9-1,16-1,4 0,8 - 1,08 - 1,3 1,0-1,16-1,5 0,85-1,29-1,95

Hézagtényező min. - átlag - max. 0,43-0,54-0,70 0,42-0,51-0,63 0,37-0,48-0,63 0,43-0,47-0,52 0,25-0,54-0,95)

Az átlagokat tekintve a plasztikus index adatok a j e l e n t ő s e n soványabb Péter h e g y i e k kivételével átlag körüliek, a konzisztencia i n d e x e k átlag alattiak, az Arany-hegy ÉK-i oldalánál a leginkább, a h é z a g t é n y e z ő k az első két sorban átlag körüliek, a m á s o d i k kettőben az átlagnál tömörebbet mutatnak. Összefoglalva a talajfizikai j e l l e m z ő k kiértékelését - a helyi anyagokat a r é t e g e k állékonysága szempontjából - a budai tömegadatokhoz viszonyítva: a másodlagos fekvésű rétegek itt k e d v e z ő b b e k (alacsonyabb plaszticitásúak, közel a z o n o s konzisztencia mellett a t ö m ö r s é g is nagyobb - a m i n i m u m értékek kivételével). A sárga Kiscelli Agyag is itt mutatkozik soványabbnak, ami kedvező eltérés, a konzisztencia index adatok a Péter-hegy kivételével kedvezőtlenebbek, a tömörségi adatok a b u d a i t ö m e g adatokhoz viszonyítva részben kedvezőbbek, részben azokkal közel m e g e g y e z n e k . A szürke Kiscelli Agyag plaszticitásának átlagos és maximális értéke a Péter-hegyen jóval alacsonyabb, a többi területen k ö z e l m e g e g y e z i k a b u d a i t ö m e g a d a t o k k a l , k o n z i s z t e n c i á j a általában alacsonyabb, de a minimális adatokat illetően é p p e n a Péter-hegyen kedvezőbb, a tömörséget illetően fele részben átlag körüli, fele részben a n n á l kedvezőbbek a vizsgált terület adatai.



Irodalom - References BÁLDI T 1983: Magyarországi oligocén és alsó-miocén formációk. - Akadémiai Kiadó, Bp. 293 p. FODOR L., MAGYARI Á., FOGARASI A. & PALOTÁS K . 1994: Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budai-hegységben. A Budai-vonal új értelmezése. - Földtani Közlöny 1 2 4 / 2 , 129-305. HORUSITZKY H. 1938: Budapest Dunajobbparti részének (Budának) hidrogeológiája. - Hidrológiai Közlöny 1 8 , 404 p. KEZDI Á. 1976: Talajmechanika - Példák és esettanulmányok. - Tankönyvkiadó, Bp. 271 p. NÉMETH G. 1978: Matematikai statisztikai módszerek rézsűállékonysági vizsgálatokhoz. Mélyépítéstudományi Szemle 2 8 / 6 , 240-247. PAÁL T. 1962: A Herman Ottó út és környékének csúszás-vizsgálata. - Mélyépítéstudományi Szemle 1 2 / 3 , 126-134. PAÁL T. 1972: Pleisztocén talaj-fagy jelenségek hatása lejtők állékonyságára. - Földtani Közlöny 1 0 2 / 2 , 188-198. PAÁL T. 1976: A budai agyagok mérnökgeológiai összehasonlítása. - Földtani Közlöny 1 0 6 / 3 , 2 2 9 - 2 5 6 . PAÁL T. 2001: Geológiai megfigyelések az EUROCENTER-Óbuda áruház építése kapcsán. - Földtani Közlöny, Ш/3-i, 569-579. PAPP F. 1943: Budapest földtani felépítése alapozás szempontjából. - Mérnöki Továbbképző Intézet 1 8 , 64 p. PÉCSI M. & SZILÁRD J. 1986: Budapest építésföldtani térképsorozata, Geomorfológiai térkép, MAFI kiadvány RÉTHÁTI L. 1985: Valószínűségelméleti megoldások a geotechnikában. - Akadémiai Kiadó, Bp. 242 p. VENDL A. 1929: A talajvíz az óbudai suvadásos területen. - Hidrológiai Közlöny 9 , 60-74. VENDL A. 1930: A kisceffi agyag mállása. - Matematikai és Természettudományi Értesítő 4 8 , 237-255. VENDL A. 1932: Kiscelli agyag. - Földtani Intézet Évkönyve 2 9 , 9 3 - 1 5 2 . W E I N Gy. 1977: A Budai-hegység tektonikája. - MAFI kiadványa, 76 p. Kézirat beérkezett: 2002. 04. 18.

Arany-hegy-Ürömhegy-Péter-hegy. felszínmozgás-veszélyes" területek mérnökgeológiai felülvizsgálata 1

Recommend Documents