ÁRA 1 PENGÓ. s t K ESZTI : Lajta a n d o^ L ÉVFOLYAM = 5. SZÁM SZEPT.l. Dr POGÁN Y FR IG YE S állam titkár, orsz

s t ££K ESZTI : Lajta a n d o ^

L ÉVFOLYAM = 5. SZÁM. — 1928. SZEPT.l.

D r PO G Á N Y F R IG Y E S állam titkár, orsz. k ép ­ v iselő, az O rszá gos M agyar M ozgók épip a ri E g y esü let uj eln öke.

ÁRA 1 PENGÓ

í Z

A w

.

NYERSFILM

p o z itív , n e g a tív e r e d e ti g y á r i á r o n K IN E C H R O M , P A N K IN E , S U P E R P A N (é jje li

SZÍN E S POZITÍV, ANILINFESTÉKEK.

fe lv é te le k r e ).

V e z é r k é p v is e lő

M agyarország

részére:

L A J T A ANDOR B u d a p e s t , V I I ., £ r z s é b e ^ k ő r u ( 3 0 . T e l e f o n : J. 3 6 3 =7 6 .

OLGA CSEHOVA VILÁGFILMJE

ÍTÉL A DNYESZTER 1 9 2 8 . szeptember 6-tól

2 hétig a ROYAL APOLLÓBAN.

DANUBIUS MOZGÓKÉPIPARI R.T. BUDAPEST, VIIL, ]ÓZSEF-KÖRUT 31/b . TELEFON: lé z s e f 4 3 1 - 9 5 .

Távirati c im : D A N K IN O .

I. É V F O L Y A M .

=

5. S Z Á M .

=

1 9 2 8. S Z E P T . 1.

POG ÁN Y F R IG Y E S dr. államtitkár, orsz. képviselő, az Országos Magyar M ozgóképipari Egyesület eln ö k e :

A FILM K U LTU R H IVA T Á SA A M A G YA R V ID ÉK EN filmet m ár em briójában is nagyjelentőségű talál­ m ánynak i s m e r t e m, am elynek elsősorban nem szórakoztató, hanem nép________ nevelő szerepére vetet­ tem volna fősúlyt, ha ilyen irányú ha­ táskörben befolyásom lehetett volna. E lism erem , h ogy a film a szóra­ koztatás egyik igen nemes eszköze, m agam is igen gyakran gyönyörködöm olyan m űvésziesen elkészült filmekben, am elyeknek témájában, cselekm ényé­ ben nem pusztán szórakoztató célt lá­ tok, hanem egyebet is és bár a gon­ dokkal küzdő mai ember — ezt el kell ism erni — könnyű szórakoztatást k í­ ván a m ozgóképszínházban, ennek ellenére is ma is vallom , h o gy a film ­ nek m ár a jelenben, de m ég inkább a jövőben a népek v a g y em beriség erköl­ csi, szellemi és gazd asági ismereteinek a kibővítésében kell keresnie fő h iva­ tását. A kk o r, am ikor a mi népünk, de hiszen nemcsak a mienk, hanem m ég n agy és m űvelt nem zetek népanyagá­ nak többsége is, az elemi iskolák elvég­ zése után vajm i ritkán jut abba a hely­ zetbe, h ogy önmagát szellem ileg és gazd aságilag továbbm üvelje, am ikor napilapok és szaklapok az em beriség csak igen csekély töredékének a szel­

A

lemi továbbm üvelését végezhetik, m ert a nép m ég nem érzi azt a szükséges­ séget, h ogy ezekben állandó tanács­ adót lásson, akkor éppen szórakoztató m ivoltánál fo gva közkedveltté lett kö­ rükben a film , am ely sokkal hatható­ sabb nevelő és m űvelő tényezővé vá l­ hat minden nyom tatványnál és minden tanfolyam nál. Ennek a m eglátása és felism erése vezeti kétségtelenül azokat a korm ány­ férfiakat, akiknek hatáskörébe a film és m ozgóképügyek egyrészt tartoznak, m ásrészt, akik hivatali v a g y társadal­ mi szerepkörüknél fogva ex offo a nép felvilágosításával foglalkoznak. E zek a körök mindinkább nagyobb és na­ gyobb teret biztosítanak a m ozgókép­ nek. N a g y elégtételül szolgál nekem, aki ilyen kérdésekben valam ikor szin­ tén tényező voltam , h ogy felfogásom ­ mal nem álltam és nem állok ma sem egyedül, bár sajnos, azt a szerepet, am ely a film et ezen a téren feltétlenül és minden m ást m egelőzően megilleti, — nyilván a súlyos gazd asági körül­ m ények folytán — még m indig nem érhette el. A külföld is elism eréssel adózott ugyan a m agyar oktatófilm organ izá­ ciójával szemben és ez az elismerés, hiszem, m ég fokozottabb mértékben

1

fo g ja m unkára serkenteni ezeket a szerveket. Nem zárkózhatom azonban el annak a kijelentése elöl, h o gy ezek a szervezetek a maguk 'erejére tám asz­ kodva csak sokkal lassúbb lépésben haladhatnak kitűzött céljaik felé, mint akkor, ha az én régi felfogáson sze­ rint a korm ányhatalom m ár az ezirányú akciók m egindulásakor biztosí­ totta volna azokat az anyagi eszközö­ ket, amelyekkel a céltudatos, sokol­ dalú népnevelő film a kellő időben m egterem thető lett volna. A g ilis és minden kultúrszükségletet világosan 1átó kultuszm inisz t erűn k program m jába vette elm aradott né­ pünknek nem csak iskolai, de iskolánkívüli nevelését is. E rre a célra — sa­ ját szavai szerint — a szemléltető ok­ tatás hathatós eszközei közé szám ítja a m ozgóképeket is, am inthogy u gyan ­ csak terve a tanyai iskoláknak és egyéb külterületi központoknak rádió­ val való felszerelése is. Igen jelentős összegű dotációra volna azonban szüksége a m iniszter­ nek, h ogy ezt a széles program m ját végrehajthassa. E zé rt nem csupán a közoktatásü gy berkeiben intézkedöknek, hanem a pénzügyi kormánykö­ röknek is a helyzet m agaslatára kel­ lene emelkedniük és nem volna sza­ bad sajnálni azokat a m illiókat, am e­ lyekkel — a nemesen szórakoztató m ozgóképek ki nem túrásával, mert erre a szórakoztatásra vidéki népünk­ nek százszorta inkább van szüksége, mint az egyéb szórakoztató intéz­ mények székhelyein élő lakosságnak — az erkölcsöket nemesítő, az ism erete­ ket fejlesztő és terjesztő m ozgóképek töm ege volna előállítható, beszerezhe­

2

tő és a nép széles rétege elé vetíthető. A mi vidéki m agyar népünkben na­ gyon is m eg van a képesség a hasznos ism eretek elsajátítására. H o g y a köz­ vetlen hasznot nem hajtó, de a jö vő ­ ben szintén a m aga gyüm ölcsét megterm ő tudás m egszerzésére való fo g é ­ kon yság felkeltessék benne, abban nagy szerepe volna a szórakoztatófilm ek közé kevert ism eretterjesztő m ozgóképek­ nek. M áris sokkal előbbre volnánk e tekintetben, ha azokban az időkben, am ikor a korm ány a film ügyeket ter­ m észetszerűleg a m aga hatáskörébe vonta, m egfelelő alapot létesített volna oktatófilm ek gyártására v a g y bevált külföldi ism eretterjesztő és kultúrfilmek bevásárlására. S ezt az alapot évről-évre kellett volna dotálni. H a a szórakoztatófilm ek gyártása hazánk­ ban a háború utáni időkben nem is tu­ dott m ég erőre kapni, ily alap létében legalább az oktatófilm ek gyártására vethették volna m agunkat sokkal na­ gyobb eredm énnyel a hozzáértő film ­ érdekeltségek, m int ahogy az ma na­ gyon is szükkörű keretek között v a ­ lam elyes csekély közvagyon felhaszná­ lásával (főváros, népjóléti m iniszté­ rium stb.) történik. Nem tudom, m eg lenne-e m ég a m ódja és lehetősége a film révén való oktatás ily m egszervezésének, a g o n ­ dolat azonban, — h ogy az elm últakat ne is rekrim ináljuk, szerény nézetem szerint nem érdemtelen arra, h ogy az illetékes körök kom oly m egfontolás tá rg y á v á tegyék és ha m ár vajúdik a hazai film gyártás ügye, kapcsolják bele legalább a népet nevelő és ism ere­ teit bővíteni hivatott kultúrfilm ek gyártását is.

C ASTIG LIO N E H E N R IK m. kir. kereskedelmi tanácsos, sí budapesti „C orso“ m ozgóképsziniiáz ügyvezető igazgatója:

A M A G YA R K IN EM ATO G RÁFIA G A ZD A SÁ G I JE L E N TŐ SÉ G E ÉS H E L Y Z E T E A magyar kinematográfia válsá­ gos időket él. Szanálásának egyetlen m ódja: a magyar licenz-árak mér­ séklése.

A KINEMATOGRÁFIA TÉRHÓ­ DÍTÁSA M AGYARORSZÁGON

am ely azonban a mi érzés- és gondo­ latvilágunkban nem m indig talált ked­ vező viszhangra. E z az idegenszerűség, ez az idegen befolyás volt az indító oka annak a m ozgalom nak, am ely nálunk a mozi ellen, különösen a társadalom m űvel­ tebb rétegeiben indult meg. De a szakm a nem várta ölhetett ke­ zekkel a fejlem ényeket. N em hiába állt szolgálatában annak a zseniális találm ánynak, am elynek káprázatos hatalma épp az, h ogy a nagy töm egek­ ből m eríti erőit s ez a legbensőbb kapcsolatot teremti m eg a néplélekkel, de sokat tanult is el tőle. E lőre m egérezte azt a veszedelm et, am elyet a m ozgalom továbbterjedése a m ozi népszerűségének csökkenése szempontjából jelenthet s minden igy e­ kezetével azon volt, h ogy a m agyar film gyártás m egterem tésével önmagát* egész nívóját m egreform álja. Nem rajta múlt, h ogy ez az igyeke­ zete a háború előtt nem sikerült oly mértékben, mely7 arányban lett volna azzal az energiával és azzal az anyagi áldozatkészséggel, melyret a nemes cél érdekében a m agyar m oziszakm a k i­ fejtett. Sajnos, a nem zetközi konkurrencia m ár oly veszedelmesen erősnek bizonyult, hogy7 a m agyar kinem ato­ g rá fia saját erejéből nem birkózhatott m eg vele, szükség lett volna — tisztán erkölcsi tekintetben — az állam tám o­ gatására is, ezt azonban ebben az idő­ ben nem sikerült m egszereznie. A n n ak ellenére, hogy7 az illetékes

m agyar kinem atográfia gazd asági jelentőségének értékelésénél egyrészt ab­ ból a szempontból kell kiindulni, h o gy m aga az egész találm ány alig 30 éves m últra tekinthet vissza, m ásrészt — s reánk nézve ez a fontosabb körül­ m ény — , h ogy világkörü li hódító út­ ján E urópa kultúrállam ai között hoz­ zánk jutott el legkésőbb s bár a m a­ g y a r vállakozási készség kitűnő üzleti érzékével első pillanatban felism erte kulturális értékkel párosodó anyagi jelentőségét, rajta kívü l fekvő okok­ nál fo gva nem honosíthatta m eg ab­ ban a mértékben, mint amilyben ko­ rábbi térhódítása révén a legtekinté­ lyesebb poziciót a kontinens nyugati államaiban m ár akkor foglalt el, hol ad d igra ú gy mint m űvészi vállalkozás és mint szórakoztató eszköz a kultúrá­ val, a gazd asági és társadalm i viszo ­ nyokkal m ár teljesen összenőtt intéz­ mény7 volt. E nnek a véletlen, de egynittal igen sajnálatos körülm énynek volt betud­ ható, h o gy az új találm ány nálunk csak ,,m ozi“ -ként juthatott szerephez s m inthogy program m ját kizáró lag im ­ portált, tehát idegen filmekből állít­ hatta össze, kénytelen-kelletlen azt a n ívó t vette fel, mely7et a külföldi p ro­ dukciók mint hazájukbeli esztétikai és erkölcsi felfogást tükrözték vissza,

A

3

körök m aguk is koncedálták az uj iparág m eghonosításában rejlő nagy nem zetgazdasági érdekeket, előttünk ismeretlen okokból nem honorálhatták a-szakm a kívánságát. A film gyártás hazai m egterem tésé­ nek szükségessége leghívebben akkori külkereskedelm i m érlegünk adataiból vilá g lik ki: A béke utolsó három évében film ­ behozatalunk v o lt :* S z á r m a z á si ország**

191419121913ben ben ban mennyiség métermázsákban

A u sztria 374 N ém etország 26 O laszország 5 F ran ciao rszág 64 2 N agvbritannia Dánia 9 Ész. A m erikai E g y . Á ll. 3 E gyéb 2 . összesen :

485

334

240

48 10 96

93

40 80

'

4

5

10

24

3 7

5 5

512

492

A behozatal évi átlagos értéke közel 1.2 m illió aranykoronát tett k i* * * s bár ez összeg összbehozatalunk érté­ kének csak 1.1% -a volt, sorrendben a legfontosabb árucikkek között a tize­ dik helyet foglalta el.

H E L Y Z E T A VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN A legválságosabb időket élte át a szakm a, am ikor — szerencse a sze­ rencsétlenségben — , kiütött a háború, ami e g y csapásra m egváltoztatta a helyzetet. A nem zetközi forgalom erős eltoló­ dása következtében beálló film hiány m egterem tette a m agyarfilm gyártást. Ezekben az években élte a m agyar kinem atográfia fénykorát, m elynek óri­ ási nem zetgazdasági jelentőségét né­ hány szám adatai közelebbről szemlél­ tetjük. * A nyers (m egvilágitatlan) film forgalm a fenti kim utatásunkban nem szerepel. ** Szárm azási országként a vám hivatal azt az országot tünteti fel, ahonnan a film ek k ó ­ p iája érkezik, tehát nem a film -negativek k é­ szítési helyét. •*** K óp ia és licenzár.

M agyaországon a kinem atográfia — mint em lítettük volt — szórakoz­ tató eszközként kezdte m eg karrierjétA z első tulajdonképeni film színhá­ zat csak 1902-ben nyitották m eg B u ­ dapesten. 1904-ben m ég csak 7 m ozink volt- de m ár 1905-től kezdve gom ba­ m ódra szaporodtak, főleg a fő vá ro s­ ban. A háború harm adik évében B ud a­ pesten 86, a vidéken 614 m ozgófényképszínházunk volt, m elyek közül 43 részvénytársasági alapon m űködöt. A vidéki m ozgófényképszínházak gazd asági értéke — igen körültekintő szám ítások alapján — 50 m illió aran y­ koronát tett ki, a budapestieké 25 m il­ lió aranykoronát., A fellendült film gyártás szintén igen jelentékeny tőkéket m ozgatott m eg az új keletű iparág érdekében, ú g y h o g y a film gyárak, valam int a külföldi film ­ vállalatok helyi képviseleteinek g azd a­ sági értéke 20 m illió aranykoronát ért el, va g yis az új találm ány térhódítása folytán keletkezett új gazd asági érté­ kek összege közel 100 m illió arany­ koronát tett ki. M indenesetre igen tekintélyes öszszeg, m ely — annak idején — M a­ g ya ro rszá g 41 m illiárd aranykoronát kitevő nemzeti vagyon áh oz viszo ­ n yítva is, kom oly nem zetgazdasági faktort képviselt. B á r a világháború egyre nagyobb anyagi áldozatokat követelt az o rszá g ­ tól, a film gyártás m égis óriási ará­ nyokban fejlődött. A m agyar film ­ szakm a szinte m értföldes lépésekkel igyekezett pótolni az ez irányban m u­ lasztottakat. Á m , m ikor m ár csak rö­ vid idő kérdése volt, h ogy a m onu­ mentális m ű befejezést nyerjen s bát­ ran szembe nézhessen azzal a pillanat­ tal, m ikor a világháború m egszűnésé­ vel az internacionális verseny béklyói ismét porba hullanak, anélkül- h ogy a m egnyíló világ fo rg a lo m zsilipjei ártal­ m ára lehetnének, bekövetkezett M ag va ro rszá g legszörnyübb katasztró­ fája: T r i a n o n ! .. .

4A változott viszonyoknak m egfele­ lően alakult film kereskedelm ünk is, de — sajnos — csak m ennyiségileg.

H E L Y Z E T A KATAKLIZMA UTÁN A regi m agyar terület kétharm ad részébe idegenek helyezkedtek el, akik az elvitt területeket nem háborúban, hanem a háború befejezése után, nem hadseregtől, hanem fegyvertelen lakos­ ságtól vették e l . . . A 21 m illió lakosú 325.000 n égy­ szögkilom éteres virá gzó országból, E urópa kultúrájának ezer éves védbástyájából csonk lett: 92 n ég yszö g ­ kilom éterre zsugorodott, lakosainak szám a 7 b2 m illióra apadt. E g y ország kétharm ad részének el­ vesztése önm agában véve is egy olyan lcataklizm a, m elynek nyom án eg y új •élet fakadása csak a csodával lehet határos. R om ok alá került a szakm a óriási anyagi áldozatba került, verejtékes m unkájának gyüm ölcse: a m agyar film g yártá s is, de közeljárt a teljes m egsem m isüléshez az egész m agyar kin em atográfia is. A m agyar film gyártás ugyan dol­ g o z o tt m ég egy ideig ■ — két gyön yörű felépítésű gyártelepünk m ég ma is m egvan — , de a katasztrofálisan rossz gazd asági viszonyok, — pén­ zünk belső értékének állandó zuhaná­ sával járó válság — • lehetetlenné tet­ ték, h o gy produktum aink felvegyék a világ p iaci versenyt. N éhány m erész kísérlet után egész film gyártásun k •összeomlott s bár a legutolsó években az állam m aga is tám ogatására sietett* különböző körülm ények folytán ez m ég ma sem indulhatott fejlődésnek. A film kölcsönzés azért került vá l­ ságb a ,mert m ozijaink szám a — az ■ország m egcsonkítása folytán — több m int 60% -kal csökkent. (L ásd a mel­ lékelt kartogram m okat is.) A m ozik szám a volt: 1914ben

^Budapesten a vidéken Összesen

73 640 713

Értékben, dacára a nagy mértékben csökkent importnak, többet fizetünk a behozott filmekért megcsonkításunk óta, mint Nagymagyarország idején.

O ka ennek az a körülm ény, h ogy a m agyar film licenzárak óriási m érték­ ben emelkedtek. Film behozatalunk alakulása a leg­ utolsó három év alatt:* S z á r m a z á si o rszá g * A u sztria N ém etország F ran ciaország E gyéb Összesen

192519261927ben bán ben m ennyiség métermázsákban

86 24

17 25 152

29 38 10 23 100

15 52 '

14

IT 92

B ehozatalunk értéke kitett: Kópiaár Licenzár Összesen aranykoronákban

1925-ben 1926-ban 1927-ben***

564.000 408.000 380.000

1,706.000 1,100.000 1,000.000

2,270.000 1,508.000 1,380-000

A z értékbeli eltolódás a békeévek értékviszonyaihoz vonatkoztatva óri­ ási. (L ásd a mellékelt kartogram m o­ kat is.) V o lt a behozatal: o = iH< l>^ n o v-r C

m ennyisége értéke 10C0 aranyméterben korona

N agym agyaro rszágba 1912— 1914-ben á tla g 5900 Cson kam agyarországba 1925— 1927-ben 1400

s

§ &

1,200.000

0.20

1,700.000

1.20

Vagyis az importált filmek értékemel­ kedése a békeévek áraihoz viszonyítva 500%-os, ezzel szemben a filmek kihasz­ nálási lehetősége több mint 40%-kai csökkent.1 * A nyersfilm forgalm i adatai nélkül. ** Szárm azási országként a vám hivatal azt az országot tünteti fel, ahonnan a fil­ mek kó p iája érkezik, tehát nem a íilm -negativek készítési helyét. *** Nem végleges adatok. 1 F igyelem be véve a m egm aradt m ozik teherbiróképességét az elveszettekéhez v i­ szonyítva, mely kedvezőbb arányú, mint a m ozik szám szerinti csökkenésének aránya.

Az ország m egcsonkítása után

77 168

245

5

NAGYMAGYARORSZÁG FILMBEHOZATALA ÉS MOZIJAINAK SZÁMA

L . : „A M A G Y A R JK IN E M A TO G R A F IA G A ZD ASÁ G I J E L E N ­ T Ő S É G E ÉS H E L Y Z E T E " C. C IK K E T .

M AGYARÁZAT: ÉVI

T e r v e z t e : C A S T IG L IO N E H . m. kir. k e resk ed elm i tan ácsos

Á T L A G O S F IL M B E H O ZA T A L U N K 1912 - 1914-BEN

• ~ M E N N Y ISÉ G B ÉRTÉK A = N A G Y M A G Y A R O R S Z Á G M O Z IJ A I­ NAK SZÁMA

CSONKAMAGYARORSZÁG FILMBEHOZATALA ÉS MOZIJAINAK SZÁMA

L . : „ A M A G Y A R KIN E M A TOG R Á F IA G A ZD A SÁ G I J E L E N ­ T Ő SÉ G E ÉS H E L Y Z E T E " C. C IK K E T

M AGYARAZAT: ÉVI # =

T e rv e zte : C A S T IG L IO N E H . m. kir. k ere sk e d e lm i tanácsos

Á T L A G O S F IL M B E H O ZA T A L U N K 1925—1927-BEN

M E N N Y ISÉ G ÉRTÉK A = C SO N K A M A G YA R O R SZÁ G M O Z IJA IN A K SZÁMA

A licenzárak emelkelése és a felve­ vőképesség nagyarán yú csökkenése term észetszerűleg m aga után vonta a film kölcsöndíjak horribilis emelkedé­ sét is. E zek, valam int a n agy közter­ hek és a n a g y üzemi rezsi sodorták válságba a m ozikat, elsősorban a bu­ dapesti vállaltokat.

1925— 26. szezonban a szám uk 29-re apadt. A z 1926— 27-i szezon sem hozott lényeges változást. A z áldatlan hely­ zet csak akkor kezdett ném ileg en­ gedni feszültségéből, m ikor a vidéki színházak szám a minderősebb ará­ nyokban m egnövekedett. A z általános gazd asági pangás okozta rettentő m unkahiány oly üzleti vállalatok ala­ pítását is m aga után vonta, m elyek a vállalkozónak legjobb esetben csak a puszta m egélhetést tudták biztosítani. Ily üzleti bázison nagyon sok vidéki m ozi nyílt m eg, 60%-ban vasár- és ünnepnapi üzemmel. A szakm a fel­ vevőképessége ezáltal m égis feljavult, mi a régi színházak némi tehermente­ sítését vonta m aga után: a kölcsöndíjak valam elyest lem orzsolódtak.

A fővárosi m ozik különleges hely­ zete hozta m agával ezt az elsőséget mert a budapesti publikum talán a v i­ lág legnagyobb igényű közönsége. E l­ tekintve a nívót illető követelm ények­ től, a fővárosban évek óta legalább két n ag y film ből és híradókból áll a m űsor: 2 óránál rövidebb előadást egyetlen budapesti mozi sem tart, de gyako ri a 2 1/4 — 21/-? órás program ul is, m ely­ nél a jelzett m űsor m ég 1— 2 burleszkkel bővül. M int n agy tehertételről kell m eg­ em lékeznünk a zenei kíséretről, mely a legkisebb moziban is 5— 6 tagú s nem csak a prem ierm ozikban találunk 10— 12 tagú zenekart. A m egváltozott gazdasági viszo ­ nyok az ő teherbíróképességüket tet­ ték elsősorban a legkeményebb pró­ bára, m elynek az volt a következm é­ nye, h ogy a m oziengedélyek állami revíziójának befejezése óta több mint 45% gazd át cserélt és hihetetlen g y o r­ san em észtődtek fel azok a tekintélyes összegeket kitevő tőkék is, melyekkel az új engedélyesek a szakm ai vérk e­ ringést felfrissítették. A gazd asági krízis az 1925— 26. sze­ zonban kulm inált s egyáltalán nem hozott enyhülést az új m agyar pénz­ egységnek: a pengőnek forgalom bahozatala sem- legfeljebb abból a szem ­ pontból, h o gy stabilizálta az árakat, m iáltal a kalkulációknak nyújtott reá­ lisabb bázist, természetesen anélkül, h ogy az inproduktiv üzletm enetet is feljavította volna. A kölcsönzővállalatok szám a is egyre csökkent: a békeévekben 46 cég közvetítette a film kereskedelm et; az

A MAI H EL YZET A filmgyártás. C son kam agyarországn ak nem volt szabad elpusztulnia és Antheusként fel is emelkedett a m élységből! . . . A z o rszág gazd asági talpraállításának kérdése súlyos feladatokat rótt a m indenkori korm ányokra, m elyek a m egpróbáltatások e nehéz óráiban az egész világ bám ulatára méltón m eg is állták helyüket. M inden eszközt, minden alkalm at m egragadtak arra, h ogy a gazd asági újjászületés m ég a n a g y katasztrófát is hasznára fordítsa az országnak. A konszolidáció óriási program m jának összeállításánál csak természetes, h ogy nem m aradhatott figyelm en kívü l annak a nem zetgazda­ sági értéknek felhasználása sem, mely a film gyártás m eghonosításában rejlik. Ily intenciók alapján született m eg a Bethlen-korm ánynak a m agyar film ­ gyártás fejlesztésére vonatkozó rende­ leté, mely a film ek cenzúrázásával kapcsolatban a cenzuradíjakon felül film ipari pótdíjat és gyártási kötele­ zettségi m egváltásutáni pótdíjat is ál­

8

lapít meg- m ely összegek felett a m a­ g y a r film gyártás fejlesztésére alapí­ tott Film ipari A lap rendelkezik. A m agyar film gyártást m egterem tő és m egszervező korm ányrendelet sok­ kal újabb keletű, sem hogy a m agyar film gyártásró l m ár beszélni lehessen, de csak idő kérdése, h ogy némi g y a ­ korlati szempontból való reorganizálás után eg y életerős, nagy koncepciójú nem zetközileg versenyképes ipar fe j­ lődjön ki.

színházak ma bruttó bevételük 35— 50% -át fizetik kölcsöndíjként, de e % -os díjak mellett eg y bizonyos össze­ get garantálnak is. A közterhek legjelentősebb tétele a 10— 25-os v i­ galm i adó, sok helyt ezenfelül 5— 10 % -os kultúradó, továbbá 2% -os fo r­ galm i adé), kereseti- jövedelm i, v a g y társulati adó és engedélydíjak. T á v o l áll tőlünk annak gondolata is, h ogy ism ertetésünkbe politikai mo­ tívum okat szőjünk, de a felpanaszlott nagy közterhekkel kapcsolatban ön­ kéntelenül felm erülhet az a kérdés, h ogy ha ily elszom orító viszonyok kö­ zött él a m agyar m oziszakm a és a kor­ m ány — mint arról a későbiekben lesz szó — nem zetgazdasági szem ­ pontból célszerűnek tartja a m agyar film gyártás m egalapítását, amelynek legelső fejlődési feltétele a hazai m oz­ góképszínházak konszolidált helyzete, m iért nem csökkenti a korm ány a film színházak közterheit? . . .

A filmvállalatok. H elyzetük az előző évi állapotokhoz viszo n yítva sem m ivel sem változott. Szám u k állandóan csökkenésben van ■ — 46-ból 21 lett — , a kis tökével ren­ delkező vállalatok sorban elpusztul­ tak: nem tudtak a helyzet nehézségei­ vel m egbirkózni. A m agas licenzárakat nem lehet arányba hozni a színhá­ zak teherbíróképességével s ha ebből a szempontból nem következik be v á l­ tozás, kizáró lag a külföldi gyárak fiókjai ragadják kezükbe a m agyar piacot s a hazai vállalkozás teljesen m egszűnik.

M a gy a ro rszág ezeréves történelm é­ nek most éli legsúlyosabb időszakát. Állam i függetlenségét ugyan nem vesztette el, de azt oly súlyos feltéte­ lek mellett kapta meg, melyek el nem fogadása az ország sorvadását idézte volna elő. A ve sz te tt h áború következtében

A film színházak. A színházak helyzete a legkétségbeejtőbb. A kölcsöndíjak — a m ár jelzett okoknál fo gv a — szinte elviselhetet­ lenek. A budapesti és nagyobb vidéki

fizeten d ő

jó v áté te l

term észetben i és fizete n d ő m illió a ra n y k o ro n a készp én zszo l-

20 éven át évenkén t á tla g to

Örökítse meg családját PA7HÉ —

amatőr-mozigéppei! Egy tekercs ára P 2*17-------—

M a g y a r o r s z á g i ve zé rké p vise le t:

Danubius Mozgóképipari RT. P a th é B a b y osztálya

VIII., Üilői-ut 4. szám.

Telefon: József 461-88

9

gáltatásokból áll, melynek term észe­ tes következm énye az állam háztartás egyensúlyának biztosítása érdekében a közterhek hatványozott növelése. A jóvátételi kötelezettségek teljes liquidációjáig — ú g y érezzük — hazafiatlan ság volna a közterhek csök­ kentésének kérelme is. Ily körülm ények között nem lehet m eglepő az az adatokkal bebizonyít­ ható elszom orító tény, hogy a

magyarországi mozgóképszínházak 90%-a deficittel dolgozik,

a többi épp hogy vegetál. S h ogy e válságos m ozi-viszonyok m ennyire átmentek a köztudatba, annak legeklatánsabb bizonyítéka, h ogy szám talan tőkenélküli m oziengedélyes évek óta a zsebében hordja engedélyét: nem akad vállalkozó, aki financirozná m ozgószinházát, am inthogy nem akad vevő arra a számtalan m ozira sem, m ely ma ú g y Budapesten, mint a v i­ déken eladó. A magyar kinematográfia megmentésé­ nek egyetlen módja: a licenzárak mér­ séklése.

A z t hisszük, h o gy a külföldi film ­ gyárak n ak és képviseleteiknek sem le­ het érdeke, h ogy a m agyar piacot — • m ely világpiaci relációban m ég akkor is igen tekintélyes marad, ha a liceozárakat m érséklik — elveszítsék. M ár pedig — amennyiben igényeiket nem m érséklik — csak két út áll nyitva a m agyar szakm a előtt: t . vagy egy nagy pénzcsoportnak, esetleg egy amerikai filmvállalatnak engedik óit a film színházakat, 2. vagy kartellbe tömörülnek a ve­ zet ö f ilmszín házak. M indkét lehetőség következm ényeit

szakem berek előtt felesleges k ifejte­ nünk. A szakm a szanálásának exisztenciális fontossága a m ásodik m eg­ oldást a legkom olyabb form ában v e ­ tette fel ez év tavaszán. ■ A budapesti prem ier-színházak foglalkoztak a k a r­ tell m egalapításának kérdésével s ha akciójukat később el is ejtették, a m ozgalom intőjel volt, egyrészt a ma­ g y a r film kölcsönzőknek, h ogy külföldi vásárlásaiknál legyenek tekintettel a m ozik teherbíró-képességére, mert bárm ily nehéz is a saját konkurrenciális helyzetük- végeredm ényben az ő javukat is autom atikusan m aga után vonja a m ozgalom eredm ényes ke­ resztülvitele. A m ozik a leépítésben épp ú gy, mint a helyáremelésben el­ jutottak a m axim um ig! M ásrészt figyelm eztetés volt a kü l­ földi íilm képviseleteknek, h ogy a m a­ g y a r szakm a belső organizációja mel­ lett, m ely példaként állítható a nem­ zetközi szakm a elé, a prem ier-színhá­ zak tervüket nem csak könnyen keresztülvihették volna, hanem bárm i­ kor keresztül is vihetik! A prem ier-színházak eg y kézbe akarták letenni a m űsorok beszerzé­ sét s h o gy tervü k minden körülm é­ nyek között sikerre vezessen, a kartelltervezethez azok a színházak is csatlakoztak, m elyek saját film vá lla ­ lattal bírnak. A nem zetközi verseny egészséges fejlődésének érdeke köve­ teli meg, h ogy a magyar szakma ne járjon külön -utakon, mert példája könnyen követőkre találhat. Viszont kétségtelen, hogy a magyar szakmát szanálni kell! Ennek pedig egyetlen módja: a magyar licenzárak m érséklése!

FEN YŐ SÁN DOR, Magyar M ozgóképüzem engedélytsek Orsz. E gyesületének alelnöke :

AZ ELSŐ M AG YAR F IL M K IÁ L L IT A S TAN ULSÁGAI z is m eg volt. M eg volt az első m agyar F ilm - és M ozikiállitás. H a nem az első lett volna, hanem a tizedik, akkor is vo l­ nának tanulságai, akkor is beszélni, irni, kritizálni, tanulni kel­ lene belőle, h ogy a tizenegyediket már jobban tudjuk csinálni; ezerszerte in­ dokoltabb tehát, h o gy végign ézzünk az elsőn, hátha ennek tanulságai alap­ ján m ár a m ásodik is kifogástalan lesz. M ert, h ogy lesz m ásodik és tizedik is, a z egészen bizonyos. N ézzük elsősorban — szükség van-e e g y ily kiállításra, kinek és minek jó az. E n ged jék ham ar m egállapítani, h o gy igenis szükséges volt a kiállítás m egrendezése, kellett, h ogy m eglegyen, kellett, h ogy a mi szakm ánk is résztv e g y e n abban a nemes versenyben, am ely kiállítások, árúm intavásárok rendezésében nyilvánul m eg világszerte és melyben nincs iparág, m ely részt ne venne. E kiállítások keretén belül meg va n az egyes iparágak között és az egyes iparágak keretén belül az egyes cégek között az a nemes verseny, mely végeredm ényben gyártm ányaik, áruik szebb, jobb és tökéletesebb formában való előállítására serkentik az iparág m űvelőit. E ze k az egym ás közötti versenygések szülik azokat a nagyszerű ideákat, m elyek felhasználásával tud­ ják gyártm ányaikat a mai kultúrem -

E

Hébeí

ber m agas és kényes ízlésének m egfe­ lelően előállítani. Ebbeli igyekezetük teszik őket ismertté és népszerűvé, m ert a közönség m indig észreveszi, el­ ismeri és honorálja azokat a törekvé­ seket, m elyek az ő ízlését, kényelmét, v a g y kultúrigényét szolgálják. A film szakm a oly népszerűségnek örvendett és örvend ma is, amellyel egyetlen más iparág, v a g y foglalko­ zási ág sem dicsekedhet. A zokn ak azonban, akiknek kötelességük a szak­ ma egészsége, hogyléte felett őrködni, észre kellett venniük, hogy ez az év­ tizedes népszerűség, mintha kicsit vesz­ tett volna erejéből. E zeket az állításai­ m at igazoló észrevételeim et, bizon yí­ tékaim at előterjeszteni nem e cikk ke­ retébe tartozandónak tartom, de talán szükségtelen is, m ert ma m ár minden szakem ber tudja ezt, noha négy-öt év­ vel ezelőtt csak néhányan láttuk és jó ­ soltuk m eg előre e betegség erőteljes kifejlődését. • ■ A kereskedők, g yá ro so k annyi sok szép, a népszerűséget szolgáló ideát, ötletet vettek át tőlünk és használtak fel a m aguk javára, nem kell szégyelni m agunkat, ha ez egyszer mi m együnk kölcsönkérni tőlük. Tagadhatatlan, h ogy a kiállítások, árum intavásárok rendezése népszerű dolog, m ert ha nem volna az, akkor nem rendeznének ezekből világszerte nem zetközi- és egyes városokban csak hazai vonatko­

nemzetközi szállítmányozó és elvámolási vállalata

V I ., V á c í = u f 1. ( W e s í e n d = p a l o f a )

11

—

T e l e f o n : A u f . 159=47.

zásban, évente többet is. E ze k népsze­ rűségét bizon yítja az is, h o gy ma az egész világon a legalkalm asabb esz­ köznek tartják az idegenforgalom nö­ velésére. A m i tehát alkalm as eszköz a népszerűsítés céljára a kereskedőknél, alkalmas kell, h ogy legyen a mi szak­ mánkra vonatkozóan is. E zé rt döntött helyesen a két egyesület, am ikor a k i­ állítás m egrendezése mellett foglalt állást. A következm ények is e felfo gás he­ lyességét bizonyítják. A közönséget — ugyanis — szemm elláthatóan nagyon érdekelte a mi kiállításunk, amely csakugyan kiállítás és nem vásár volt. Statisztikai térképeink, grafikonjain k, a betiltott plakátok, a betiltott filmek betiltásának indokolása, az első m ozi­ engedély, a külföldön élő m agyar filmstárok, a Budapesten élő és m űködő film rendezők, feliratíró k és a buda­ pesti összes elsőhetes m ozik karm es­ tereinek arcképcsarnoka, a solti halál­ m ozinak, mint elrettentő példának be­ m utatása rajzban, a Chaplin-plakát p ályázatra beérkezett 15 plakátterv, a Star-szín házak igen szép és ötletes k i­ állítása: a kacsalábon m ozgó kastély, a R oyal A polló és D écsi-m ozi nézőte­ reinek m űvészies kivitelben elkészített kisebbített mása, a Corso-m ozi ötle­ tes, a kölcsönző cégek szebbnél-szebb elgondoláséi és kivitelű kiállítása, a P edagógiai film gyár, a M a gya r F ilm ­ iroda és a M agyar-H olland g yö n yö ­ rűen összeállított és kulturális jellegű kiállításaik, a gépkereskedők n agy ál­ dozattal járó és a legújabb, legm oder­ nebb gépeket bemutató kiállításaik, a nyom datechnika haladását, tökéletese­ dését bizonyító legújabb produktum ak, a K ád ár-cég bem utatott reklám lehe­ tőségei, a Pecsek-cég által kiállított eső, szél, vonat stb.-it utánzó hangsze­ rek, mind olyan dolgok, am elyek a kö­ zönség figyelm ét feltétlen lekötötték.

Igen n ag y érdeklődést váltott ki a F a ludi és K o vá cs cég kiállítása, am ely a trükk-felvételek titkával ismertette m eg a közönséget. A feliratokat ké­ szítő gépnek is állandóan nagy közön­ sége volt, valam int állandó nagy érdek­ lődés tá rgy á t képezte a Film kultúra' cím ű folyóirat kiállítása is, mely a v i­ lág majdnem összes szaklapjainak be­ m utatásával eg y kis ízelítőt adott a. közönségnek a hatalmas m éretű szakirodalom ról. K ü lön tanulm ány tárgyát, képezhette a vidéki színházak terv ra j­ zainak, fényképeiknek kiállítása. H a r­ minchat vidéki m ozgószínház vett. részt a kiállításon és a beküldött fény­ képek és rajzok fényes bizonyítékai a vidéki m oziélet m agas kultúrájának ésannak, h ogy áldozatkész, avatott, hoz­ záértő kezek irán yítják azt. A közönség foglalkozott ezekkel a. dolgokkal és miután minden, am it lá­ tott, érdekelte, bizonyos, h ogy ez a kiállítás is elérte célját: közelebb hozta' a közönséget a szakm ához. N em zárhatom le cikkem et anélkül,, h ogy keserű m egállapításokat ne te­ gyek. Nem szólok arról, h ogy a ren­ dezést önzetlenül vállaló néhány lelkes em bernek a két egyesület egy íillérnyí anyagi tám ogatást sem nyújtott, nem szólok a közöm bös em berekről, akiket senki és semmi nem érdekel, nem szó­ lok azokról sem, akik lelki és eszmei szegénységüknél fo gv a m indenütt és mindenben csak a prompt elérhető és m egfogható hasznon keresztül látják és nézik a dolgokat, de igenis szólok arról, h ogy a kiállításon a szakm a leg­ erősebb és legvagyonosabb vállalatai nem vettek részt, pedig a kiállításán részt kellett volna venniök erkölcsi, hazafias és üzleti érdekből is. É s ha e három okból csak eg y állana is fenn, ez is elegendő ok volna, m ert akkor ennek az egynek a kedvéért is — ott kellett volna lenni.

12

H E V E S T IVÁN :

A F IL M E S Z T É T IK A N É PSZE R Ű KÉRDÉSEI 1. A HAPPY END esztétika tulajdonképpen nagyon m agas tudo­ mány. E g y ik n agy feje­ zete a filozófiának, célja pedig az> h o gy kikutas­ sa: m elyek a szépségnek es m űvészetnek hatóelemei, keletkezésíik lélektani feltételei. A gyakorlati esztétika azonban csupán azoknak a konkrét szem pontoknak összefoedalása, am elyek alapján valam ely m űvészi alkotást m egítélünk. í g y tehát a filmesztétika sem egyéb, mint a film k ri­ tika alapvető elveinek rendszere.

A

A film esztétika népszerű problém ái­ n a k ismertetését eg y olyan kérdésen kezdjük, amellyel látszólag befejezésül kellene foglalkoznunk. A film darab bevégzésének, a filmm ese bezárásának ■fontos kérdése ez. Rövidesen ki fo g azonban derülni, h ogy nem ellentmon­ dás a befejezéssel kezdeni. M ert a film darab végső m egoldásának prob­ lém ája ráv ilá gít a filmmese m űvészi szerkezetére is, arra a nagyon fontos dologra is, am it a film kom pozíciójá­ nak neveznek. A m oziközönség legnagyobb része nem szereti a tragiku s befejezést. V a ­ lahogy ú g y gondolkodik, h ogy a „pén­ zéért" nem akarja rosszul érezni ma­ gát. M egkívánja, h ogy a darab hőse v a g y hősnője, akivel együttérzett két­ ezer és egynéhány méteren keresztül, a végén boldog legyen. E zzel a nyujgodt érzéssel akar hazamenni a m ozibői. T u d ja ugyan jól, h o gy ez az élet­ ben nincs így. Nem azok lesznek bol­ d o g o k , akik m egérdem elték és nem azok jutnak rossz sorsra, akik intriTusok v a g y gonoszok voltak. D e ha m ár az életben nem ú g y van, legyen ú g y a filmen — gondolja v a g y inkább c sa k érzi a közönség. V igasztalódn i

akar, azt, h ogy legalább a m űvészet hitesse el vele, h ogy a sors igazságos, h ogy a jóság jutalm at, a hitványság büntetést kap. A boldog befejezés kö­ vetelése tehát töm eglélektani szem ­ pontból teljesen érthető. A töm eg a m űvészettől az élet korrigálását, szé­ pítését, tehát végeredm ényben h azu g­ ságot és illúziókeltést kiván. A film rendezőknek és film jeiknek túlnyom ó többsége m indig honorálta is a film közönségnek ezt az igényét. A boldog befejezés, a happy end, szinte elv és szabály lett a filmm eseírásban. Ú jabban azonban egyre többen kezde­ nek rájönni arra, h ogy a boldog be­ fejezés forszirozása egyike a mai szüzséválság kom oly okainak. A minden áron való happy end m ég inkább sablonossá teszi a film ek me­ séit. A film m ese-írásnak szinte re­ ceptje alakult ki. A mese m ég nincs meg, de a végét m ár előre tudja a szerző: a szerelm esek elérik egym ást és jön a puszi second plánban. Ehhez az örökös gom bhoz azután a kabát is m indig egyform án csinálódik: i. Ö szsze kell hozni a szerelmeseket. 2. K i kell fundálni valam i akadályt intrikus, véletlen félreértés, vagyon i v a g y osz­ tálykülönbség alakjában. 3. M ost m ár el kell hárítani az akadályt: az intrikust m egtérésre birni, megbüntetni v a g y eltenni láb alól. Többnyire m aga esik abba a verem be, am it a fő hősnek ásott. E lh árítani, eloszlatni a véletlen félreértést, áthidalni a vagyon i v a g y osztálykülönbséget: m eglágyítan i „a zord apa" szívét v a g y kideríteni, h ogy a szegényebbik hősre n agy örökség vár. V a g y más hasonló. 4. í g y azután ki van a 2000 méter, jöhet a m egol­ dás, a „happy end". A film írójának nincs több lehető­ sége, mint h ogy ezekbe a részekbe v i­ gyen több v a g y kevesebb eredetiséget.

13

E setleg érdekes m ellékalakkal, mel­ lékcselekm énnyel tarkíth atja a tu laj­ donképpeni mese egyfo rm aságát v a g y nagyszabású technikával leplezheti a mese ócskaságát és vérszegénységét. A z íg y szerkesztett mese nem rejt m agában igazi drám ai konfliktust és ha m égis van benne valam i feszítő erő, annak hatása előre lerom lik az­ által, h ogy mindenki előre tudja a jó elintézést. A szerelmesek között fel­ m erült akadályokat ma m ár a m ozi­ ban a gyerekek sem veszik kom olyan. M ég eg y n ag y baja van a happv end erőszakolásának, éppen m űvészi, éppen esztétikai szempontból. H o g y az író és rendező a mese sablonságán felül a drám ai küzdelem látszatát ad­ ják, kénytelenek a szereplők karakte­ rét az igazságn ak m eg nem felelően eltúlozni. A főhősök és főhősnők csu­ pa szim patikus tulajdonságokból öszszetett angyalok, az intrikusok pedig minden kom iszságot m egtestesítő ör­ dögök. E záltal a film darab figu rái is sablonosak lesznek és legtöbbször nem az élet valódiságát, hanem hazu gságát jelentik. M egism étlődő egyh angú tí­ pusok, akiknek karakterében csak igen ritkán nyilatkozik m eg egyéni vonás. M inden cselekedetüket előre kitalál­ hatjuk. É s m ég egy, am iért a happv end közrejátszott a mai szüzséválságb a n : a tragikus végződések az életben is sokfélék és változatosak, ellenben a boldog vég, ú gy ahogyan azt a film hozhatja, m ajdnem m indig ugyanaz. H an gsú lyoznu nk kell m égegyszer: a happv end forszirozása által kelet­ kezett film m eseválság, m elyről éppen A m erikában panaszkodnak legjobban, nemcsak m agasabb m űvészi, hanem kereskedelm i szempontból is. M indebből azonban m ég nem kö­ vetkezik az, h ogy a boldog véget el­ h agyva m indig tragiku s befejezésre kell a film írónak törekedni. Nem azon fordul m eg a kérdés, h o gy boldog-e a befejezés v a g y boldogtalan, hanem, h o gy az valóban befejezés, m egoldás

legyen. Töm eglélektanilag sem az a. fontos, h ogy a közönség m indig csó­ kot, eljegyzést és esküvőt lásson a film végén, hanem az, h ogy m egérez­ ze: nem történhetett másként, a film ­ darabban felvetett sorsproblém ák nem oldódhatak m eg m áshogyan. A bol­ d ogság helyett a m egnyugvás is ele­ gendő v a g y annak érzése, h ogy a hős sorsa m eg volt pecsételve. M ert ha a boldogtalan befejezésnél ú gy érezzük, h o gy az csupán szerencsétlen véletlen m üve volt- akkor természetesen fel­ zaklatott lélekkel, elégültség és bele­ n yugvás nélkül h agyju k ott a szín­ házat. Sokszor éppen a boldog befejezés­ h agyja nyitva, befejezetlenül a dara­ bot és éppen a tragikus vég tudja csak teljesen lezárni. E g y példa jól m eg fo g ja ezt világítani. A T ü zek c. régi Lubitsch film első változata tragikus, befejezéséi volt: a nő belátta, h ogy bűnös m últja tovább üldözni és akár­ m ennyire m eg is tisztult lélekben, a társadalom nem bocsájtja m eg neki régi életét és lehetetlenné teszi boldog­ ságát. L evon ja a konzekvenciát, leu g­ rik az erkélyről és m eghal. É rezzü k mi is, h o gy nem volt kivezető út: ez az egyetlen elfogadható m egoldás, akárm ilyen m egrázó is az. A z új v á l­ tozatban szerelmese visszatartja az öngyilkosságtól, csók jön és happy end. M iért? T udjuk, h ogy a tragiku s probléma nincsen m egoldva és m ás­ nap minden baj elölről kezdődik. Ím e e g y példa: a boldog befejezés nyitva h ag yja a mesét, nem fejezi be a drá­ mát, m íg a tragikus vég szigorú lo­ g ik ával lezárta azt. B old og és boldogtalan- nyitott v a g y zárt befejezés tehát egym ást nem fedő fogalm ak. É s a vég ső következtetés: a film darab befejezése lehet boldog" v a g y boldogtalan de mindenesetre zárt befejezésnek kell lenni. A m űvészi ha­ tás egységének, a közönség m egn yu g­ tatásának egyform án elengedhetetlen feltétele ez.

14

L A JT A AN D O R:

A FILM -INTERNACIONÁLE ugusztus 22-én tizennégy európai állam kiküldöt­ tei kim ondották az euró­ pai mozgó ké p-f'ód öráció megalakítását. T ize n ­ négy állam igen fontos tényező E u róp a térképén és íg y társadalm i és film politikai szem pont­ ból kétségtelenül fontos esemény a födöráció m egalakulása. A m ozga­ lom élén áll természetesen N ém etor­ szág és h ozzája csatlakoznak a k ö v e t­ kező állam ok: A n glia, F ran ciaország, F in n ország, M a gyaro rszág, H ollan­ dia, A u sztria, L en gyelo rszág, S véd or­ szág, S v á jc és C seh ország stb. A z E. L . S. (=z E uropáischer Lichtspielsyndikat) a D . L . S. ( = a Deutscher L ichtspielsyndikat) m intájára alakult és azt lehetne mondani, h ogy a D .L .S . lebegett az alapítók szeme előtt m in­ taképen. K étségtelenül jelentős film ­ politikai m ozzanat és m ajd a jövő fo g ja m egm utatni, mit is jelent ez a szövetség gyakorlati szempontból. H i­ szen az első elgondolás lehet igen ne­ mes és jóhiszem ű, de rossz vezetés ferde irányba viheti a szövetséget, am ely azután nem is tudja m egvaló­ sítani céljait. D e föltételezzük, h ogy a vezetés átgondolt, rutinirozott lesz és lehetséges, h o gy E urópa film poli­ tikai egén olyan események történhet­ nek, am elyek jótékony hatással lesz­ nek az egész film kultúrára egyrészt és az egyes nem zetek film politikájára m ásrészt. A film a béke politikáját m ozdítja elő és alkalm asint az európai film szindikátus is a béke eg yik jelen­ tős tám asza lesz. M i m agyarok m in­ den bizonnyal örömmel üdvözlünk minden m ozgalm at, am ely a béke m egszilárdítására alkalmas, és új há­ ború kitörését m egakadályozza, azon­ ban M a gy a ro rszág jelenlegi szom orú helyzetében mi is csak azt tudjuk mon­

A

dani, amit a nagy politikában m on­ dunk: a m egcsonkított ország életkép­ telen minden vonatkozásban, filmélete is épp olyan gyön ge bázison nyugszik, m int egész gazd asági és társadalm i élete, m ert az országot m egfosztották legértékesebb testrészeitől, azért ne­ künk az európai film szindikátus első­ sorban politikai kérdés m arad. Csonkam agyarországn ak m indegy, van-e födöráció v a g y nincsen, m ert ennek a szegény országnak a film kultúráját nem a szindikátus dönti el — m ert jöhet ingyen film ekkel, kamatmentes kölcsönökkel v a g y bárm i mással is — mert m indaddig, m íg az ezeréves M a­ g ya ro rszá g vissza nem kapja régi ha­ tárait, régi yoo film színházát, a belső film gyártás teljes „H interlandjétíe, ad­ dig nekünk gyakorlati szempontból ér­ téktelen m indenféle szindikátus. M égis üdvözöljük az európai mozgófénykép-szövetség m egalakulását, m ert lépést jelent a béke felé, amely után mi is vágyódun k, m ert közelebb hozza az egyes népeket, am elyek ed­ dig nem ism erték egym ást és remél­ jük, h ogy a közeledés egyúttal azt a felism erést is fogja eredményezni, am ely felism erés javára fo g szolgálni M agyarországnak. E redm ényezni fo g ­ ja azt a felismerést, h ogy az ezeréves M a g y a ro rszág g a l igazságtalan ság tör­ tént a békediktátum alapján, amely nem hozott m egn yugvást a m agyar kinem atografiának sem, éppúgy mint M a gy a ro rszág más, szellemi, ipari és kereskedelm i foglalkozásának sem. H a M a gy a ro rszág igazsága érdekében a m agyar film - és m ozgófényképszakma bármilyen csekély eredményt is tud elérni a film -internationálé révén, akkor örömm el üdvözölhetjük ezt az alakulást, am ely végeredm ény m égis csak a békés konszolidációt lesz hí­ va tv a elő m ózd í tani.

S Z É K E L Y SÁNDOR o k i. gép észm érnök:

A L E G Ú JA B B B E SZÉ LŐ FILM ült szám unkban ism ertet­ tem a beszélőfilm elm é­ letét és technikáját, vala­ ] mint a beszélőfilm kü ­ lönböző tipusait. A mel­ I l i ü l í l l lékelt i. ábra egy beszélőfilm -felvevőkészüléket m utat fel­ vétel közben, a 2. ábra pedig e g y olyan leadókészüléket, am ely a filmmel e g y ­ idejűleg a hangot is továbbítja a szín­ padon levő vetítővászon m ögött fel­ szerelt hangszórókba. E z a leadóké­ szülék a legújabban feltűnt H einrich I. Küchenm eister-íé\e beszélőfilm le­ adására szolgál. H einrich I. K üchenm eister nevével legelőször az ez évi hágai nem zetközi film kiállításon találkoztunk, amidőn a

M

bem utatott készülék, különösen a hang­ tiszta és m ellékzengéstől mentes re­ produkálásával általános feltűnést kel­ tett. Ú g y értesülünk, h ogy a D. L . S. (Deutsches L ichtspiel-Syndikat) jövő évi január i-től az összes m ozgófényképszínházaikban beszélőfilm -hetet fog rendezni, am ely beszélőfilm -héten a K üchenm eister-féle készüléket fo gják alkalm azni. Ennél a készüléknél is a hanghullá­ m ok a m ikrophont érik és a m ikrophonban elektrom os áram m á alakult hanghullám ok egy kábelvezeték útján jutnak a hang- és képfelvevőgépbe, íg y tehát a hang és a cselekm ény fel­ vétele egyidőben, szynkorn történik. A hang felvétele eg y különlegesen

A b e s z é lő fiím = fe lv e v ő k é s s !t ílé k

16

preparált külön film szalagra történik. F on to s ez azért, m ert előhívás szem ­ pontjából máskép kezelendő a cselek­ m ényt ábrázoló film szalag negativja. mint a hang felvételére szolgáló film. H iszen ma a felvételeknél nagyon ér­ zékeny negativ film szalagot alkalm az­ nak, h ogy minden színárnyalat jól ér­ vényesüljön a felvételnél — , m íg a hang felvételére szolgáló film nem kell, h ogy annyira érzékeny legyen, m ivel a hangot átalakító fotocellában elegendő fény áll rendelkezésre. M aga a m ásolás norm ális széles­ ségű film szalagra történik olyképen, F o g y a cselekm ény és a hang egy

film szalagra jutnak. E z a film szalag bárm ely rendszerű vetítőgépen lejátsz­ ható. A hangvisszaadókészülék pedig m agára a gépállványra szerelhető és a film szalag csak ezen a hangvisszaadókészüléken át — am ely lényegileg egy szelén cella — jut az alsó tűzvédődobba. E z a szelén cella szintén K üchenmeister találm ánya és szakem berek k i­ jelentése szerint tökéletes hangrepro­ dukciót ad. A készülék kiegészítő ré­ sze egy hálózati kapcsoló, melynél egyszerű kontaktussal az egész hang­ visszaadó szerkezet működésbe hoz­ ható.

L e a d ó g é p , a m e ly a film m e l e g y id e jű le g a h a n g o t is t o v á b b í t j a

KURCZ ÉS LAJTA PHOTOCINKOGRAFIAI

MAGYAR MOZGÓFÉNYKÉPKEZELŐK ORSZ. SZÖVETSÉGE

HŰINTÉZET

M IÉN K K Á V É H Á Z T e le lő n : J. 311—38.

BUDAPEST, VIII., VIG-U. 3. TELEFON:

JÓZSEF

M unkaközvetítő: BOGN ER GYULA, a munkaközvetítés d í j t a l a n .

3 5 3 -1 8 .

17

/

A-FILM.-NAGYJAI =

RÉGIEK /(UJAEO = ír ja : P Á N C Z É L

CHARLES F A R R E L L ezdetben vala a Psilander, akinek testén talán leg­ szebben feszült — nem a fra k k — a zsakett, szemén hódítón villogott a m onokli, sohasem ját­ szott olyan szerepet, amelyben szegé­ nyes ruhába kellett volna öltöznie, gyön yörű volt és ellenállhatatlan, a nagy W aldem ár, a m ozivászon első, igazi férfistarja, akit perolinillatds kis külvárosi m ozikban m ég most is so­ kat emlegetnek. A zután jött a V alentino! H irtelen, szinte egyik napról a m ásikra tűnt fel a m ozivásznon ez az olasz fiú, e g y ­ kori parkettáncos és hosszú esztendők m eddő próbálkozásai után neki sike rült feljutni a népszerűség arra a fo­ kára, am elyre előtte egyedül Psilandert emelte a film világ o tá tfo gó ereje. K ülönös véletlen — és érdekes, hogy erről V alentino halálakor sem esett szó — hogy az isteni R u dy épp úgy. m int az isteni W aldem ár a férfikor delén és a sikerek zenitjén halt meg. M indketten alig jutottak túl a har­ mincesztendőn, a csillaguk m agasan ragyogott, az egész v ilá g m oziközön­ sége rajo n g va fogta körül a nevüket s az élet ilyen irigyelt pontján pusz­ tultak el ezrek és ezrek, v a g y talán m illiók és m illiók n agy szom orúsá­ gára. Psilander halála után évekig kellett várni, m ig felbukkant eg y V alentino és V alentino halála után még mindig nyitott kérdés, ki less az a színész, aki

K

LAJO S

fogalom szeriien ki tud emelkedni a film aktorok színes és m égis szürke töm egébőlf A m ikor /Valeritino m eg­ halt, az ötletes reklán az uj Valentino jelzővel bocsátott útjára néhány fiatal színészt, akik jöttek és elhaltak, mint a kérész és ezen a m egállapításon az sem változtat, h ogy talán m ég ma is jól fizetett és szivósan reklam irozott starjai e g y-egy gyárnak. Á m a sok új színész közül, akiket az utóbbi évek film jei vetettek fel­ színre, kiem elkedik egy név: Charles Farrell. Nem biztos, de lehet, h ogy az. a szerencséje, ahogyan jött. Nem zengtek előtte a reklám harsonái, nem Ígérték be, mint új W ien tinót, nem emelték naggyá, mielőtt láttuk volna és íg y a nagy Ígéretekkel szemben nem érhette csalódás a közönséget. Charles Farrell jött egyszerűen és csendesen egy igénytelennek tetsző filmben, am ely éppen ezzel az igén y­ telenségével, egyszerűségével m essze kiem elkedett a film ek tengerében, büszkén és szilárdan, mint eg y szirt,amelyet hasztalan nyaldosnak a hul­ lámok. Nem volt rajta frakk, nem a hódító szerelmes fegyvereivel vonult feL Charles F a rrellt egy párisi csatornatisztító piszkos, nyütt gúnyájában, o r­ mótlan csizm áiban láttuk m eg először. G ondoljuk csak m eg egy csatornatisztító-am oroso, akinek minden v á g y a az, h ogy felkerüljön az utcára, a nap­ fényre s a bűzös kloákát az előmene­ telt boldog avanceolást jelentő — ut~ caseprőséggel cserélje fel. H át ebben, ilyen szerepben indult el Charles F a r-

rell és bizonyos, h ogy kényes am eri­ kai kollégái között nem egy akadt volna, aki húzódozik v a g y határozot­ tan tiltakozik a szerep eljátszása el­ len. D e hát Charles Farrell annyira igaz színész, h o gy nem hódítani akart, hanem a szerep mélyebb részét látta meg, azokat az értékeket és hatáso­ kat, am elyeket egy jó színész ki tud hozni. A hetedik m enyország utcaseprője szép start volt és Charles F arrell ne­ vét m egjegyezték az emberek. N ézzük m eg, m ik azok a kvalitások, am elyek nem engedték meg, h ogy mint sok új star felett, fölényesen és érdektelenül ke resztül nézzen a m ozibarát. M icsoda Charles F arrell m űvészetének rugója? H am ar rátalál az ember. A z egyszerűség és az őszinteség! A kettő voltaképpen rokon s ha je­ lentkezik is külön-külön, m égis in­ kább ú g y lehet elképzelni, mint e g y ­ mást kiegészítő m otívum okat. C h ar­ les F arrell m űvészi egyéniségében íg y is jelentkeznek. A hetedik menyor­ szág utcaseprője, A z óceán hősei fia ­ tal szerelmese, A sejk halála F a zilja és A z utca angyala festője mind eze­ ken a m otívum okon nőnek n agy ala­ kításokká. A négy film közül, ami ennek a fiatal m űvésznek eddigi pá­ lyafu tását jelzi, talán A hetedik menyország a legjelentősebb. A z egyszerű utcaseprő alakja voltaképpen bonyo­ lult s végigvo n u l rajta az érzések egész skálája. N yers és m orózus férfi, mint mind a többiek, akik lenn a kloákákban ism erték m eg a munkát. A sötétség valahogy lelkűkre ütötte bélyegét. É s am ikor először szembe­ kerül e g y nővel, nem enged fel a nyersesége, érzéketlen, csaknem dur­ va. A film cselekményébe szőtt tava­ szi napsugár azonban lassan felol­ vasztja azt a jégkérget, ami a férfi szive körül fonódott s ebben a m eta­ m orfózisban egyszerre a legnagyobb m űvészi teljesítm ények régiójába len­ dül fel Charles F a rrell alakítása. A

padlásszoba rom antikájában mennyi báj és mennyi közvetlenség van! És mennyi egyszerűség és mennyi őszin­ teség! Farrell jeleneteinek minden métere esemény, pedig am íg a padlásszoba idillikus élete folyik, m ég ki sem bon­ takozott a m aga teljességében m űvé­ szi egyénisége. A drám ai erő később robban ki a játékából, azután, h ogy a háború viharába sodródik és m egrok­ kanva, a szeme világától m egfosztva tér vissza ahhoz, akit szeret. Csupa m élység, m egrázó erő, de itt is az őszinteség és az egyszerűség ütik rá a karátjelzést alakítására. A z utca angyala festője voltaképpen ro kon figura A hetedik menyország utcaseprőjével s egész bizonyos, h ogy az első film n agy sikere adta az in­ spirációt a m ásodik film re. A m b a rrell m űvészi ereje új színekkel ruház­ ta fel ennek a rokon figurán ak az alak­ ját. A szerelem legtisztább, legigazabb him nusza csendül fel Charles F arrell alakításán keresztül. Őszinte, igaz, mély, teli van hittel, gyön géd­ séggel, rajongással. Nem érdektelen A sejk halála F a ­ zilja sem s főként abból a szempont­ ból érdemel különösebb figyelm et, m i­ ként állja m eg a fiatal színész a he­ lyét olyan szerepben, am ely dekoratív hatásokon épül fel s amelyben nagy alakítások em lékeivel kell m egbirkóz­ ni. M ert ne felejtsük el, Valentino például A sejk-ben nőtt n aggyá s ez az alakítása annyira emlékezetes volt, h ogy esztendőkkel később m egcsinál­ ták a folytatását, A sejk fiát is. F arrell előbbi szerepeinek m erő kontrasztja F azil. N em szegény utca­ seprő és nem kóbor festő, hanem ha­ talm as úr. N em kopott gúnya a ruhá­ zata, hanem E urópában az utolsó di­ vat, otthonában a csillogó köntös. Nem a játékával kell kiharcolni a hó­ dítást, hanem ez m ár ex o ffo adódik a szerep karakteréből. F arrell gyö-

19

■4-

nyörü em berpéldány, az ifjú sejk tar­ ka köntösében, acélos fia a sivatagnak. A szerep m egrajzolása érdekes és tartalm as színészi munka. N em nehe­ zedett teljesítm ényére a m aharadzsák és sejkek eddigi alakítóinak árnyéka, haladt azon az egyéni úton, amelyen elindult. C sodálatos nagy szerelem v i­ harzik benne végig, a szerelem m in­ den szépségével, minden bájával és

tragédiájával. A z ö sejkjében testesült m eg először és igazán a tragédia, am elynek be kell következnie, ha a si­ vatag fia szembeszáll népe törvén yei­ vel és szerelm i duellum ra indul eg y európai asszonnyal. F aziln ak m eg kell halnia. É s Charles Farrell F a ziljá t nem is tudtuk volna elképzelni sohasem a happy end lág y blendejében.

PO GÁN Y F R IG Y E S DR. ÁLLAM TITKÁR, AZ OMME. UJ ELNÖKE A z O rszágos M a gya r M ozgó kép­ ipari E gyesület augusztus 25-én tar­ tott közgyűlésén a Geiger R ichárd k o r­ m ányfőtanácsos lemondásával m egüre­ sedett elnöki széket dl*. Pogány F r i­ g yes állam titkárral, a mindszenti ke­ rület orsz. képviselőjével töltötte be. Ebből az alkalom ból közöljük többek között az új elnök székfoglalójának azt a részét, am ely általános érdeket szolgál. Pogány állam titkár beszédé­ nek ez a része íg y hangzik: T isztelt K ö zg yű lés! A három év­ tizedes m últra visszatekintő m ozgó­ kép e rövid idő alatt világhatalom ­ má nőtt, am ely a nyolcadik nagy hatalomnál, a sajtónál is szélesebb néprétegek szellemi, erkölcsi, sőt g azd asá gi ism ereteit és felfogását irán yítja, befolyásolja. C sak term é­ szetes, h ogy az ilyen nagy hatalmú tényezőnek szinte minden életnyilvánulása „ ü g y "-g y é lett, közüggyé vált s állam hatalmi szabályozásnak vettetett alá, h agyján ! Senki sem tagad ja ennek jogosságát, ha helyes keretek között és célszerű mérték szerint történik s nem eredm ényezi azt, h ogy a film K ro n os istenként felfalja saját szülötteit. A közérdek és a jogos magánérdek között meg kell lennie itt is a helyes kiegyen lí­

20

tődésnek s azt fo gju k keresni mi, az egyesület elnökségének tagjai. A m agyar társadalm i és gazd a­ sági életben a kis film kockák óriási hadseregének — elism erjük — a nemzeti érdekeket kell szolgálnia. V iszon t, ha ezt e film kockák jól szolgálják, akkor jogos és m éltá­ nyos, h o g y a köznek ilyen értékes szolgálatokat tevő film érdekeltsé­ geknek is lehetővé tétessék, h ogy szám ításukat m egtalálják s a közér­ dekek mellett a m agánérdekeket is m unkálhassák. H a Önök, i. t. U raim , e felülről sem kifogásolható axióm ám at he­ lyeslik és m eg fogn ak ajándékozni bizalm ukkal és tám ogatásukkal, a k ­ kor remélem, m unkánk nem lesz eredménytelen. E z pedig „sine qua non“ feltétele annak, h ogy az elnöki állást ne csak elfoglaljam , de meg is tartsam . C sak addig leszek ugyanis hajlandó elnökükként fungálni, am íg rem ényem lesz arra, hogy7 az eg ye­ sületnek hasznára lehetek, de rög­ tön félreállok, am ikor árról fogok m eggyőződni, h ogy az egyesületnek többé nincs haszna működésemből. M egism ételve köszönetem et előle­ gezett bizalm ukért s m egköszönve m egjelenésüket, — egyéb tá rg y hiá­ nyában — a közgyűlést bezárom.

A z -O K T A T Ó F I L M H A M ZA D E Z S Ő : (Páris)

AZ O KTATÓ FILM EK NEM ZETKÖZI SZERVEI Film kultúra hasábjain, a H ágában m egtartott m ásodik nem zetközi o k ­ tatófilm kongresszusról m egjelent cikkek már beszám oltak a kongreszszusnak a film oktatás nem zetközi szerveit érintő határozatairól. Azonban, egyrészt a kérdés sokkal bonyolultabb volt, sem hogy az azt tisztázni óhajtó határozatok, m ár m eghozatalukkor, gyakorlati keresz­ tülvitelük előtt, teljesen rendezni tud­ ták volna; m ásrészt a kérdés tisztá­ zása csak, m integy a kongresszus nagy horderejű program jának letárgyalása előtt rendezendő, hatásköri probléma volt adva, s íg y kisebb ak­ tuális érdekességet nyújtva, nem is tarthatott arra szám ot, h o gy a kon­ gresszus m unkájáról írott beszám o­ lók, bővebben térjenek ki rá. M ost, h ogy a kongresszus lezajlott, és végleges határozatai alapján új és talán nem is végleges* de m indeneset­ re rendezett szituáció áll fenn, sok te­ kintetben hasznos lehet annak az is­ mertetése. M. Lebrun, aki a Szellem i E g y ü tt­ m űködés N em zetközi Intézetének k e­ retén belül felállított és íg y közvetlen a N épszövetség hatáskörébe rendelt ,, Service d'études ciném atographiques“ vezetője, volt szíves részletes dokum entációval kellően m egv ilá gíta ­ ni a helyzetet.

A

21

A kongresszus határozatai és a népszövetségi approbáció folytán a nem­ zetközi szervezetek 2 kategóriáját kü ­ lönböztetjük meg. A z első csoportot a népszövetségi hivatalos szervek, a másodikat pedig azok a szervezetek alkotják, am elyekkel való együttm űködésre a hivatalos szer­ vek autorizálva vannak. Jelenleg m indkét csoport e g y m ár ténylegesen m űködő és eg y-egv tervezett, helye­ sebben szervezés alatti intézményből! áll. A z első csoporthoz tartozik: a) A „ Service d’E tu des Cinématographiques de l’Institut International de Cooperation Intellectuelle. (A Szel­ lemi E gyüttm ű köd és N em zetközi In­ tézete). b) A z „Institu t International du C inéma E ducatif de Rom é (Róm ai In­ tézet) . A z első a Szellem i E gyüttm űködés N em zetközi Intézetének F ilm osztálya a N épszövetség közvetlen tanácsadóés szakértő szerve és mint ilyen az oktatófim lek nem zetközi vonatkozásánál m in tegy a cerebrális teendőket végzi, am elyeknek m egvalósítására és gya­ korlati. keresztülvitelére szolgál majd a R óm ai Intézet. A második csoport: a) Com ission International du Cinématographe d’ Eriseignement et d’Education Sociale és b) a Bálé-i (bázeli) Kamara. Ennek

lanatnyilag nem jelentenek sem g a z ­ a működése szintén két részre oszlik: dasági, sem kom olynak látszó kultu­ szellemi (a) és gyakorlati (b) teendők rális előnyt. szerint; nem zetközi tekintetben pedig 2. A z internacionális szervekkel az adja m eg jelentőségüket, h o gy mint már em lítettük, ezek azok az intéze­ való kapcsolatok és együttm űködések tek, am elyekkel együttm űködésre van­ kiépítése és azoknak mennél bensőbbé nak autorizálva a népszövetségi hiva­ tétele. E z vonatkozik főleg a Com ission talos szervek, ami sok esetben azt je­ International du Cinem atographe lenti, h ogy az általuk megteremtett d ’Enseignem ent et d ’Education Socivagy elfogadott — kisebb-nagyobb ale-ra, am ely szervezettel föl kellene nem zetközi relációjú — gyakorlatot vennie a kapcsolatot az összes m agyar fogadja el alapul az I. T. C. I.-nek, Service d etudes ciném atographiques- oktatófilm intézm ényeknek és egyéb ja, am elyet azután a N épszövetség a olyan szervezeteknek és testületeknek is, am elyeknek szociális és kulturális Róm ai Intézeten keresztül, általános m unkásságuk ezt m egengedi. nem zetközi érvényűvé emelhet. A B izo ttsá g ga l való együ ttm űkö­ Mindezekből adódik a fentebbi szer­ désre alapot nyújt szervezeti szabály­ vezetek ism eretének fontossága. zatának I V . pontja: >,A B izottság arra Film oktatásunk m egerősödését és fejlődését természetesen ezirányú nem­ törekszik, h ogy szoros együ ttm űkö­ dést valósítson m eg . . . stb. egyesü le­ zeti m unkáktól fo g ja nyerni, de abban erős tám ogatásunkra lehetnek, a g y a ­ tekkel, éppen úgy, mint azokkal a kü ­ korlatukban most kialakulni kezdő lönböző nem zetközi v a g y nem zeti h i­ vatalos v a g y magán szervezetekkel, nem zetközi viszonylatok is. E zeknek m ikénti kialakulására ket­ am elyek érdeklődéssel viseltetnek a film hasznosságának fejlődése iránt.“ tős irányban gyakorolhatunk hatást. i. K ü lfö ld i kapcsolatok kiépítése Mennél hatásosabban veszünk részt ebben a nem zetközi munkában, annál főleg kezdem ényezően (csere; vám stb. s tb .); ilynemű ügyleteknek lebo­ inkább szolgáljuk és erősítjük nemzeti nyolítása, m ég akkor is, ha azok pil­ film oktatásunk jövőjét is.

H Ü BN ER JÓ ZSEF népművelési titkár (Szeged):

A M OZGÓKÉPSZÍN HÁZ étségtelen, h ogy az embe­ riség fejlődése közben — az ősembertől a re­ K pülőgépes em berig — kialakult erkölcsi érté­ 111i l l l l l kek közül a családi élet az, am ely az em beriség erkölcsi ala­ pokon n yugvó további fejlődését leg­ határozottabban biztosítja. A családi élet keretében ú gy a csa­ lád, mint az egyén, valam int az e g ye ­ temes közösség (a nemzet) érdekeit is érvényre kell juttatni. Itt lép előtérbe e g y ik legfontosabb szülői kötelesség: '

22

és

a

szülők

a nevelés. A nevelés a szülők részéről kötelesség, annak tudatával, h ogy jó neveléssel kiegyensúlyozott, boldog és munkáséletet alapozhat meg gyerm e­ k é n e k m í g a rossz nevelés legtöbb­ ször az erkölcsi süllyedés, az elhibá­ zott és százszor elátkozott élet kiala­ kítója lehet. A nevelés kötelességének tekintélyes részét ma leveszi a szülők válláról az iskola, azonban nem teljesen, m ert az iskola m unkássága mellett a szülők számára is maradnak kötelező felada­ tok és csak a kettő harm onikus össze-

m űködése biztosítja igazán az ifjú ­ ságra gyakorolt nevelő hatások ered­ ményes érvényre jutását. A z iskola a nevelés különböző ága­ zatai (erkölcsi-, értelmi-, testi nevelés) közül term észetszerűleg az értelmi ne­ velést kénytelen legjobban felkarolni, h ogy a jövő nemzedék birtokába ju t­ hasson azoknak az ismereteknek, ame­ lyek az életküzdelemben győzelm ét biztosíthatják. A kitűzött cél elérésére a modern pedagógia ma m ár oly esz­ közöket is igénybe vesz, am elyek a régi iskolában ismeretlenek voltak, í g y került a technika fejlődése során az iskola szolgálatába a vetítőgép, a film .

hazai v a g y külföldi utazásokra vihette volna. A z ilyen utazásoknak rendkívüli hasznuk volt, mert az utazás közben szerzett ism eretek nem üres szó, ha­ nem átélés utján jutottak a lélek bir­ tokába. Élm ények szükségesek ahhoz, h ogy lelkűnkben nemes érzelm ek, aka­ rati elhatározások keletkezzenek. A z utazások m indig élmények, átélések, tehát maradandó hatást gyakorolnak a lélekre. A z utazás, a világlátás ne­ velő hatása tehát kétségtelen, azonban a mai kereseti és szociális viszonyok mellett a szülők többsége az utazások rendezéséhez szükséges anyagiakkal nem rendelkezik.

A filmben rejlő nevelő és oktató ér­ tékek kiaknázására rendelte el a val­ lás- és közoktatásügyi m iniszter az iskolai kötelező film-előadásokat. — E zekn ek ma m ég vannak hibái, zök­ kenői, am elyekkel azonban most nem foglalkozunk, lévén ez nem a mi, ha­ nem a hivatalos körök feladata. Ellenben foglalkozunk — a szülők szem pontjából — a m ozgóképszínhá­ zak rendes előadásaival és azokkal a nevelő hatásokkal, m elyek ezekben az előadásokban is rejlenek és am elyek­ ről gyerm ekének lelke fejlődésével tö­ rődő szülőnek is tájékozottnak kell lennie. Á ltalában kétféle film et különböz­ tetünk m eg: tudom ányos és szórakoz­ tató filmet. A mai élet bonyolultsága mellett m ár régen nem elégedhetünk meg azokkal az ismeretekkel, amelyeket a h elyi viszonyok követelnek és nyújta­ nak. hiszen egész gazd asági berendez­ kedésünk olyan, h ogy távolabbi vidé­ kekkel, országokkal, sőt világrészek­ kel összefüggésben levő ism eretekre is szükségünk van, m ert az élet köve­ teli azokat. E ze k az ism eretek a m últ­ ban is előnyösek voltak, azonban régente is nagyon kevés szülő volt olyan a n yagi helyzetben, h o gy gyerm ekét

A íme szociális nyomorunkban film siet segítségünkre!

a

M a m ár minden szülőnek m ódjában áll, h ogy gyerm ekét, költséges utazta­ tás nélkül, a film utján csodálatos erő­ vel és részletességgel m egrögződő él­ m ényekhez juttassa. Nem szükséges más, mint hogy a szülő mindenkor kí­ sérje figyelem m el a m ozgóképszínházak műsorát s amikor tudományos (kultúr-) film van műsoron, adjon al­ kalmat gyermekének, hogy azt meg­ tekinthesse. Term észetesen leghelye­ sebb, ha a szülő is elm egy gyerm eké­ vel az előadásra, h ogy annak során, a gyerm ek lelkében önkéntelenül és szükségszerűen feltóduló kérdésekre a kellő felvilágosítást, ott helyben, m eg­ adhassa s ezzel gyerm eke élményét el­ mélyítse. A m agyar kultúra és a szülők neve­ lési eljárása szempontjából m egbecsül­ hetetlen jelentőségű és értékű a M a­ gyar M ozgóképüzem engedélyesek O r­ szágos Egyesülete elnökségének a m a­ g ya r m ozgóképszínházakhoz intézett am a felhívása, h ogy m űsorukba tudo­ mányos (kultúr-) film eket is illessze­ nek be, m ert így tényleg módjában lesz minden szülőnek, h ogy a költséges utazások pótlására, kevés költséggel, film ek útján, juttassa élményekhez

23

gyerm ekét, m elyek egyben lelki életét fejlesztik, fogalom körét, tudását is bővítik. A magyar m oziknak ezt az előzé­ kenységét és áldozatkészségét a szü­ lőknek m eg kell ragadniok — ha tö­ rődnek gyerm ekük jövőjével. A film ek m ásodik csoportjában, a szórakoztatófilm ek között is nagyon sok olyan film et találunk, am elyek a puszta szórakozás, m ulattatás mellett m ég a kedély ápolására, erkölcsi és esztétikai érzelm ek ébresztésére is k i­ válóan alkalm asak. E ze k is n agym ér­ tékben segíthetik elő a szülő nevelési eljárásának eredm ényességét. Term észetesen vannak olyan filmek is, m elyek m egtekintése nem ajánlható az ifjú sá g szám ára. E zeket a cenzúra a 16 éven aluliak szám ára nem is en­ gedélyezi. K étségtelen, vannak m ég olyan film ek is, am elyeknek cselekm é­ nye, v a g y talán csak egyes jelenetei nem alkalm asak az ifjú lélek form álá­ sára. A z ilyen filmek előfordulásának m agyarázata az, h o gy a külföldi film gyárak a filmben elsősorban üzle­ tet látnak, am elynek a — rendesen külföldi — töm egízléshez kell alkal­ m azkodnia. Itt is kiviláglik annak rendkívüli jelentősége, hogy a magyar film gyártást fel kellene már támasz­ tani, végre tenni kellene már ezen a téren valamit. A kifogásolható film ektől gondos szülő természetesen távol tartja g y e r­ mekét.

E zeknek a film eknek a kikapcso­ lása után azonban m ég m indig sok olyan film van, am elyeknek tartalma,, cselekménye kiválóan alkalmas a haza­ fiasság, a szülők iránti tisztelet és­ szeretet, a kötelességérzés, a munkaszeretet, egym ás megbecsülése stb. stb. érzésének fejlesztésére, ilv irányú élmények keletkeztetésére, átéltetésére s amelyek a helyes erkölcsi szemléle­ tet is nyújtanak. Gondos, gyerm eke jövőjével törődő szülő ezeket a film eket is figyelemmel' kíséri és alkalmat ad gyerm ekének azok megtekintésére. A fentiek után le kell szögeznünk,, h ogy a m ozgószínház a szülők irá n yí­ tása alapján nevelési tényező lehet* amely olyan nevelő hatásokat ,sugároztat, m elyeket különben csak a k iv ált­ ságos anyagi helyzetben levők tudnak felhasználni. M iután ezeknek a nevelő hatásoknak az érvényrejuttatása a m ozgóképszínházakban, súlyos anyagi m egterhelést a szülőknek nem jelente­ nek, azok iénybevétele a szegényebb társadalm i osztálynak is módjában áll. M i e kérdés fontosságára a fig y e l­ met felhívtuk, az előnyök kihaszná­ lása a szülőktől fü gg. S ha a szülők a fentiek szerint törődnek, súlyt helyez­ nek gyerm ekük nevelésére, akkor a szülők által figyelem m el kísért film ­ előadások sohasem lesznek rossz ha­ tásúak, am ilyennek azt egyes túlzók, rémlátók rosszindillatukig feltüntetni igyekeznek.

B U D A PE ST S Z E N T M A R G IT -S Z IG E T . Százötven holdas festői szépségű park, é v s z á z a d o s fák, g y ö n y ö rű v ir á g o k . SZANATÓRIUM - SZENT MARCIT GYÓGYFÜRDŐ N A G Y S Z Á L L O D A - SPORTOK Ú szá s, e vezés, v it o rlá z á s, sp o rto k , polo, te n n isz. —

m oto rcsón a k, — ga la m blövé s, — lo v a s ­ V erse nye k, bajnoki m é rk őzé se k , regatták.

SZÓRAKOZÁSOK w

h a n gv e rse n y e k, tánc.

AUTÓJÁRATOK A KOHÁRY-UCCÁBÓL.

-tUj Ufa-kulturfilmek. D r. U lrich S chulz, a k in e k „D obrudzsa,"-felvételeiről a F I L M ­ K U L T Ú R A 4-ik szám ában beszám oltunk, B efejezte kutatásait és visszaérkezett B e r­ linbe. Schulz dr. m áris 12 drb egyfclvonásos á lla tfilm -felvételeit kezdte meg, ezek közül 6 rövidesen be is fejeződik. A 6 film között a n agyváros állatairól szól az e g y ik film , egy m ásik film idom ított állatok m utatványait fo g ja á néző elé tárni, a többi film is érdekesebbnél-érdekesebb szüzsét elevenít m eg az állatvilágból. Vasúti mozgószínház az indiai vasutakon. A z indiai N orth W estern L in ie nevű vasú t­ társaság ez év elején külön vasúti kocsit ren­ dezett be m ozgófényképek előadására. E z t a lío cs it az egyes hosszúj áratú vonatokhoz kap ­ c so ltá k és b ejá rtá k vele úgyszólván egész Indiát. A z első turné 3 és fél hónapig tartott és 5000 angol m érföldet já rta k be ezzel a „m o zg ó " film színházzal. E z alatt az idő alatt kb. 500.000 ember nézte v é g ig azokat az elő­ adásokat, am elyeket a m ozgó vonathoz csa­ to lt m ozgóképhelyiségben tartottak. V etítésre kerültek elsősorban népszerű ism eretterjesztő film ek az egészségügy, a m ezőgazdaság és az ipar köréből, azonkívül szórakoztató és m ás ism eretterjesztő film et m utattak be. Eszterházy Mihály gróf Afrika-filmje. Igen -érdekes tagokból álló kutatótársaság indul legközelebb Bécsből a legsötétebb K ö zép afrikába, nevezetesen U gan d a m ég ismeretlen vidékeire, hogy ott tudom ányos film felvéte­ lek et készítsen. A z expedíció a V iktó ria -tó •egész környékét, am elyet m ég nem vettek film re, be fo g ja járni és ezekről a felvételek­ ről nagyarányú kom binált film et fognak ké­ s z íte n i: 1 tudom ányos film et és 1 já té k fil­ m et, am elynek „F ekete és fehér elefántcsont" lesz a címe. A z expediciós társaság élén a Bécsben élő gróf Eszterházy M ihály áll, aki­ nek két társa van ebben a vállalkozásában. A z egyik gró f Stadion R zyszczew ski és W ilhclm Rothaupt, az ism ert osztrák A frik a Icutató. ■ \ - | j

változás rövidesen m eg is történik, most egy ilyen vonatkozású törvény javaslatot, am ely­ nek keretébe bele lehet illeszteni ezt a kér­ dést, az alsóház már is tárgyal. A módosítás szerint a jövőben olyan film negativok és kó ­ piák, am elyek a R o yal S o ciety véleménye szerint tisztán tudományos és oktató célokat szolgálnak, N agybritánn ia területére vám m en­ tesen engedhetők be. H a azonban kiderül, hogy a film et nem ilyen célokra, hanem nyerészesedési vágybó l üzleti célokra használnak fel, ú g y utólag 50 font büntetést vetnek ki a film im portőrre. A z indokolás szerint A n g lia azért ó h a jtja a tudományos film vám m en­ tességét törvényesen biztosítani, mert ezzel a tudom ányos vilá g, nevezetesen az orvosi tudomány érdekeit a k a rja szolgálni. K é tsé g ­ telen, hogy az angol példa követőkre fog ta ­ lálni és a tudom ányos film ek vám m entes cseréje rem élhetőleg m eg is fo g indulni.

Filmforgalmunk 1928 január—június havá­ ban. 967. M egvilágítatlan film ek: a) m eg­ világít atlan m ozgófénykép film ek I. Behozatal Érték 1000 P — — — — 265 M ennyiség q — — — — 98 N ém etország — — — 77 N agy-B ritan n ia — — — 18 L en gyelo rszá g — — — — E gyéb országok — — — 3 b) m ásfélék, gelatinképek is Érték 1000 P — — — — 182 M ennyiség q — — — — 140 N ém etország —• — — 62 A m erikai E g y .-Á ll. — — 63 E gyéb országok — — — 15

2 —

— — — —

968. M egvilágított m ozgótényképfilm ek: a) negatív film ek Érték jooo P — — — — — — M ennyiség q — — — — —• — b) pozitív film ek Érték 1000 P — — — M ennyiség q — — —

— —

270 47

42 10

A u sztria — — — — 5 3 Sz. H . Sz. állam — — — 2 N ém etország — — — 31 3 F ran ciaország — — — 7 1 B u lgária — — — — — 1 E gyéb országok — — — 4 — Jegyzet a 968. t.-sz.-h oz: Elhasznált fil­ mek és film hulladék nyersfilmgyártásra.

Vámmentesen engedik be a tudományosfolmeket Angliába. Nem régiben az É sza k ­ am erika i E gyesült Á llam okból egy tudom á­ nyos film et hoztak A ngliába, azonban az a n g o l vám hatóságok a film et visszatartották •és súlyosan m eg akarták vám olni. E z az ügy ^kellemetlen visszatetszést keltett angol tudo­ mányos körökben, ahol m ost m ozgalom in­ dult m eg abban a tekintetben, hogy az angol 'korm ány változtassa m eg a vám törvén yt a tisztán tudom ányos film ek jav ára. E z a vá m ­

II. K iv ite l 3 2 —

Érték 1000 P — M ennyiség q — A u sztria — N ém etország

25

— — — —

— —

— —

Ó9 205

— — — — — —

— —

46

59

-f-

Iim TECHNIKA R o v a ív e z e íő : S Z É K E L Y

S Á N D O R , o k i. g é p é s z m é r n ö k

A PANCHROM ATIKUS N E G A T ÍV A „PANKINE“ iindcn újítás, amely nagy át* alakítást von maga után, forradalm i jelentőségű. M int a vetítőgépiparban az optikai kiegyenlítés sen alapuló, folytonos mozgású, m áltaikereszt nélküli vetítős gép, mint a film gyártásban a beszélős film, am ely magával hozza a műtér* mek akusztikai szem pontból való áts építését, úgy a panchrom atikus anyag használata a műtermek világítási bes rendezésében fog forradalm i változást előidézni. A panchrom atikus anyag, m ely vös rös színárnyalatokra is érzékeny és így színdús jelenetek felvételére is ab kalmas, nem tűri meg a mai műtermi világító berendezéseket, mert az ívs lámpa spektrum a nem alkalmas pans chromatikus emulsióhoz. A panchro* matikus anyagnál a színárnyalatok jobban érvényesülnek, tehát erős arcs festés nem szükséges, jól érvényesük nck a színes díszletek színváltozásai is, az anyag teljes érzékenységének kihasználására tehát más műtermi vb lágítást igényel, mint eddig. Higanylám pák, ívlámpák alkalm ak lanok és ha már alkalm azzuk őket, akkor különleges fémtartalmú szene* két kell használni, am elyeket egyéné* sen a panchrom atikus felvételek cél* jaira gyártanak. M aga a napfény sem

M

alkalm azható csak úgy egyszerűen. N apfénynél középerős sárga szűrő al* kalmazandó, de ez is attól függ, hogy m ilyen a háttér; kék égnél példáúl sű* rübb, míg párás égboltozatnál világo* sabb szűrő szükséges. M űtermi világításra mint legideáli> sabb fény, a N itra izzólám pát szók* ták használni, am ely minden szűrő nélkül alkalmas, azonban a gyakor* lat szerint az Efa ampák igen jól fe* lelnek meg a követelm ényeknek. M ivel a fény és árnyék kontrasztja panchrom atikus anyagnál sokkal job* bán észlelhető, mint rendes fény* nél, csakis lágy bevilágítás hasz* nálható. Ilyen lámpák az 500 w attos, 1500 w attos N itraphot lámpák. Ha összehasonlításokat akarunk tenni az egyes lám patypusok között, úgy a hi* ganylámpák helyett egy olyan lapos reflektor alkalmazható, amelynél 12 drb 500 w attos N itraphot szolgáltatja a világosságot. Egyes higanycsövek helyett 3 vagy 5 Nitraphot*körtés lámpa alkalmazható, míg alsó úgyne* vezett lábvilágításra egy 3 Nitraphot* lámpából álló sorozat elegendő. Felső világításra hullámos lemezből készült reflektorok vannak alkalmazásban,, am elyekben 1500 w attos izzólám pák fénye egy szórólem ezen keresztül vi* lágítja meg azt a műtermi részletet, am ely épen bevilágítandó. T izenkét m 2 műtermi részlet bevilágítására 6 drb ilyen 1500*as reflektor elegendő.

26

A z izzólám pavilágítás előnyei ké# zenfekvők: nyugodt, vibrálásm entes egyenletes fényt szolgáltat, a lámpák ellenőrzése felesleges, nincs szenelés, nincs utánaállítás, a bevilágítása egész rendkívüli és a színárnyalatok tökéle# tesen jutnak érvényre. Em ellett az iz# zólámpa fogyasztása is olcsóbb, mint az ívlámpáé volt. A szereplők szem# pontjából is nagy előnye, hogy el­ kerülhető a gyakori szemgyulladás, am elynek a 'legtöbb film szereplő ál# landóan ki van téve. E gy nagy hátránya mindenesetre van ennek a világítási rendszernek, a rendkívüli hőmérséklet, ez azonban kellő számú ventilátor alkalmazásával csökkenthető. Term észetesen a pankine anyag használata m egváltoztatta a mai ív# lámpákat. A lám pagyárak tehát arra igyekeznek, hogy az új felvevőtech# nika követelm ényeinek m egfelelő vi# lágítási szerkezeteket gyártsanak. A műterm eket tehát majdnem kizárólag mindenütt az előbb em lített gázzal töltött félw attos lámpákkal világítják be. Am erikában most olyan impreg# nált ívlám paszeneket gyártanak, ame# lyeknek alkalm azásával a régi ívlám# pák is használhatókká válnak panki# nefilm felvételekhez is. A pankine emulsio bevonulásával használatonkivül h elyezett higanylám# pák, ncon#gázzal töltött csövekkel való kom bináció esetén már olyan fényt adnak, am elynek spektrum a a pan# chrom atikus anyagra is m egfelel és* így erre az anyagra is alkalmazható. Egész bizonyos, hogy a panchroma# tikus anyagra eszközölt ideális felvé# telek és a vörös fényre való érzékeny# sége óriási elterjedtséget fog biztosi# tani ennek az anyagnak és előbb#utóbb minden műteremben erre az új felve# vőtechnikára fognak áttérni. N álunk M agyarországon most szerelik fel az első ilyen pankine anyag használatára alkalmas műtermet, a Paedagógiai filmgyár telepén.

A PANCHROM ATIKUS N E G A TÍV H A SZ N Á L A TA A közönséges bróm ezüst emulzió főleg a kéksugarakra érzékeny. Mi# után azonban a fehér napfény a spek# trum különböző színeiből áll, a kö# zönséges fényképészeti emulzió ezek közül a színek közül főleg a kékre reá# gál a legérzékenyebben. A közönsó# ges emulzió a kék szinű tárgyakat annyira természetellenesen, fehér szm# ben adja vissza, mintha ezek a tár# gyak fehérszínűek volnának. A z em# béri szemnek a sárga és sárgás zöld színek lényegesen sötétebbnek tűnnek föl, mint fa kékszín. H ogy ezt a tér# m észetellenességet eltüntessék, clőál# lították az úgynevezett „ortochromat tikus“ emulziót, am ely sárga és sár# gás zöld tónusok iránt is érzékeny. Tájképekre, repülőfclvételekre ez az ortochrom atikus emulzió rendkívül al# kalmas és kielégítő. A játékfilm ek ké# szitésénél azonlban eddig hiányzott olyan emulzió, olyan szinérzékenv anyag, am ely a vörös tónusok iránt érzékeny, jólehet a vörös színek visz# szaadása a filmen mindenkor fontos körülmény. A z t az emulziót, amely a vörös színre is érzékeny, tehát úgy# szólván valam ennyi fénysugárra érzé# kény, panchromatikus emulziónak hívják. A z AgfazPankine a snektrum valam ennyi szinfajtájára érzékeny és kiválóan alkalmas annak a vissza# adására. E cikkünk keretében két képet köz# lünk. A z egyik az extrarapid negatívra, a másik a pankine filmre történt felvé# telt ábrázolja. A képek m ögötti fal a szivárvány minden színét öleli föl és pedig balról jobbra a következő sor# rendben: kék, zöld, sárga, orange és vörös. Elég egy pillantás a két ábrára és akkor rögtön láthatjuk, hogy a két negativfajta közül melyik érzékeny a sz'inekre. A Pankinc-film tehát főleg a szincs

27

fölvételekre alkalmas, olyan fölvéte? lekre, am elyeknél nemcsak a fény, hanem a szinérzékenység is fontos. D e alkalmas a Pankine az olyan föl? vételeknél is, ahol a vörös sugarak játszanak domináló szerepet, mint pl. az ipari fölvételeknél (gőzhenge­ reknél, kem encék lángjainál stb.) to? vábbá tüzeknél vagy pedig orvosi m űtéteknél (vér, stb.) De különösen alkalmas a Pankine portraiísfölvételekre. A bőr, a szem és a haj szine úgyszólván teljes élethüségbeai kerül a filmre. A Pankine valam ennyi szin? rej, tehát a vöröstől a violettig tulérzékeny. Ez az érzékenység azonban nem minden színnel szemben egyenlő. Ezért fölmerül annak a szükségessége, h ogy a kék sugarak erejét némileg tompítsuk. Ezt a tom pítást sárga szűrök beállításával érjük el, amelyek elzárják a kék sugarak fényét és nem engedik az emulzióhoz. A szerint, hogy milyen fényerősségű lámpáknál dolgozunk, tudjuk ezeknek a sárga szűröknek az erejét kiválasztani. KÜ? lönböző szem pontok játszanak közre a tekintetben, hogy milyen sárga szü# Tőket vegyünk igénybe. A napfénynél — am ely a legerő­ sebb kék sugarakban — erős szűrőket alkalmazunk. A gfa 2?es és 3 -as szűrőt.

1 . á b ra A g fa -P a n k in e ío l vétel félw a tto s fé n y n é l

28

2 . á b ra A g fa -E x tr a R a p id -fö lv é te l ivlá m p a é s h ig a n y lá m p a fén y n é l

lvlámpafénynél a 2*es szűrőt használ­ hatjuk. A félwattos lámpáknál, ame? Ivek kevés kékes, inkább sárga és vö ­ rös sugarakat adnak, alig használjuk a szűrőt, sőt azt teljesen nélkülözhet* jük is, mert a féhvattos lámpáknál a Pankine negatív abszolút szinérzé? kény képeket ad vissza. A higanylámpáknál a Pankine semmivel sem értékesebb az Extra rapid negativnél, mert a higganyvilágítás rendkívül szc* gény sárga és vörös sugarakban, ez? zel szemben túlságosan sok kék su­ garat ad. Ezért a higganylámpák las* sankint el is tűnnek a műtermekből. Színes jelenetek, félwatí\os lámpák és Pankine negatív az ideális kom bi? náció ma a műtermek világában. - N ehogy főleg eleinte zavarok és félreértések m erüljenek föl a Pankine negatív használata tekintetében azért ajánlatos mielőbb próbakidolgozást végezni. A Hübl?féle könyvben szin? táblák egész tömege van, am elyek alkalmasak ezeknek a próbáknak az elvégzésére és elemzésére. V örös szőrük és fényerős objekti? vek alkalmazásánál a Pankine, erős napfényvilágitás mellett, rendkívül alkalmas éjjeli fölvételek készíté­ sére is.

A FILM TÖ RTÉN ETE SZÁMOKBAN. 1909-ben alakul Ihringshausenban Cassel mellett a H ahn— Goerz v e ­ títő gép-gyár, *

tökéletesíti a beszélőfilm akusztikai . részét. * 1923-ben dr. H erbert T, Kalm us egy felvevőgépet készít, amelynél az objektiven keresztül behatoló fénysugarak egy prizmával két részre bontatnak és két képet vetí­ tenek a filmszalagra, egy orange és kékeszöld szűrön keresztül. íg y ké­ szíti a „T ech n ik o lo r” -film et. *

1909-ben szerkeszti A lexander Ernemann az „ Imp erator“ -ve tí tőgépet. * 1909-ben kezdi meg dr. Lee de F orest a beszélőfilm nek, telefon­ megoldású kísérleteit. *

1923-ben mutatja be dr. Lee de P orest a „P h o n o film e<-et. A felvevőgépre fotoelektrikus cellát szerelt, mely a hanghullámok rezgéseit fényrezgésekké alakítja át és így viszi film re. A film levetítésére a rendes vetítőgép felső karjára egy másik fotoelektrom os cellát szerelt, amelynél a fény ingadozásai elektro­ mos rezgésekké alakulnak át. E z t az áramot vezetik hangszórókba. *

1912-ben mutatja be Mechatt mér­ nök W etzlárban a „K a iserk in o ” bán az első, optikai kiegyenlítésen alapuló folytonos mozgású vetítő­ gépet. *

1913 szept. 3-án mutatják be a nyilvánosságnak a „ Gaumont-beszelő filn iu-et. 1914-ben kezdi M ihály Dénes a fényelektrom os kísérleteit. ❖

1928-ban M ihály D énes magyar m érnök Berlinben bemutatja a „tá ­ volbalátó készülék” -et, amely alapja lesz a m ozgófénykép távolba való vetítéseinek. *

1916 június /-én mutatja be M i­ hály Dénes a „P ro jek top h on “ -t, az első 8 méter hosszú beszélő film sza­ lagot, melyre a magyar szabadalmi hivatal 1913-ben szabadalmat ad. * 1923 tavaszán kezdi meg Berglund Svédországban beszélőfilm kí­ sérleteit. * 1923 október havában mutatják be M assolle, E n g l és V ogt az első „T r ie r g o n ” beszélő film et. * 1923-ban P oulsen és Petersen D á­ niá bán kíséri eteznek beszélő film m el. ❖ 1923-ben H einrich I . K üchenmeister „U ltra p hon” rendszerével

E zzel tulajdonképen ideiglenesen be is fejeztem a m ozgófényképezés rövid adatszerű történeti ismertetését. A tulajdonképeni m ozgókép tehát 33 éves m últra tekinthet vissza. 33 év alatt az első film szalagtól a szines és beszélő film ig, a m ozgásnak képsoro­ zat utján történt érzékeltetésétől a képtáviratozásig, a „L atern a m agicá“ tól a távolbalátó készülékig jutottunk el. H o g y m it hoz a jövő, előre tudni nem lehet! A képtáviratozás és; tá­ volbalátás azonban olyan széles per­ spektívát jelent, am elynek határa ma m ég beláthatatlan. Székely Sándor.

29

M IR O D A L O M

SZAKSAJTÓ W. Pxidowkin: F ilm regie und Film m anuskript, Berlin, 1928. V e r la g dér L ich t-B ild Bühne. A ra kötve 5 M . A Bücher dér P ra xis sorozatnak ez az ötö­ dik könyve, amellyel a L. B. B. valóban nagy szolgálatokat tett annak, aki m eg akarja ta­ nulni elm életileg is a film rendezést, az azzal já ró rengeteg munkát, a szcenárium ot a karja m egism erni és azt, hogy hogyan kell a szce­ náriumot a gyakorlati életben használni. A könyv igen egyszerű beosztású és ezért na­ gyon okosan és áttekintően vezeti be egyrészt a laikust, de m agát a szakm abelit is a film ­ gyártás titkaiba és útbaigazítást ad szám ukra a m űterm i élet sok-sok labirintusában. N e­ hogy félreé rtsü k ! Pudow kin nem árul „titk o ­ k a t", am elyek esetleg diszkreditálnák a fil­ met, a benne élőket v a g y azt a m isztikum ot, amellyel a kü lvilág felől a film világa felé fordulnak. Nem, Pu do w k in könyve oktatókönyv, rendkívül tanulságos, hasznos útm u­ tató ja azoknak, akik be akarnak tekinteni a film vilá g m űvészi és technikai világába. Rendkívül hasznos kézi kön yv pl. film színésziskolák részére, mert tökéletes irányt m utat a m űtermi élet minden rejtelm e felé. A kö n yv végén m utatványt közöl néhány' ismert film szcenárium ából, am ivel példát akar m u­ tatni, hog\ran kell a szcenárium ot helyesen feldolgozni. Guido Seeber: D ér T rick íilm in seinem grundsátzlichen M öglichkeiten, Berlin, V e r­ lag L ichtbild-Bühne. Á ra 5 M. A legszebb technikai szakkönyvek egyike, amelyek eddig megjelentek. Zsebkönyv nagy­

ságú, de benne van minden, ami technikai vonatkozásban ú jat tud mondani. Rendkívül komoly könyv, • am ely azonban a m ulatságos és m ókás film világból m eríti tárgy-át. A kön yv m egism erteti az olvasóval a trükk film lényegét, történetét és a trükk minden válfaját. K ülön fejezetet szentel a szerző a rajzfilm n ek , nevezetesen a szilhuet-film nek, a film karikaturának és minden egyes fejezete valóban annyira érdekes és lebilincselő, hogy az olvasó alig tu d ja a könyvet — mintha v a ­ lami szórakoztató regényt olvasna — letenni. Nagyr érdeklődésre tarthat szám ot a könyvnek az a része, am ely az operatőr trü kkfilm eszközeit, gépét, annak szerkezetét stb., is­ merteti. Krügener-W eiss: Leichtes Photographieren. 19. A u flage. V e r la g Union Deutsche V erla g sgesellschaft, Zw eigniederlassung, Berlin. Á ra

1 M. A fényképészeti szakirodalom ban N ém et­ országban az U nion V crlagsgesellsch aft ve ­ zet, amely évről-évre a díszesebbnél-díszesebb szakkönyvek egész töm egét adja ki. V a n is a könyveknek keletiik, hírük és amit a szer­ zők ezekben a szakkönyvekben mondanak, azok m érvadók is. Ilyen kedves és praktikus kis kön yv a vállalatnak az a zsebkönyve, am ely a könnyű fényképezésről értekezik. H i­ szen a film világban dolgozunk fotografáló géppel, részint mint hivatásos fotográfusok, részint mint amatőrök. U tóbiak részére nél­ külözhetetlen ez a kis könyv, szóval és gép­ pel bem utatja a helyes és könnyű fo to grafálás művészetét.

P RO SPE K TU SO K . D eutsche Universal. Berlin: A C arl Laemm el vezetése alatt álló német Universal re­ mek és díszes albummal lepte m eg a német film piacot. E zer színben ra g y o g ez az album, am ely 60 oldalon keresztül az U niversal-prödukció szín e-javát tárja a szemlélő elé. B ért

L . Seidenstein, az U n iversal európai s a jtó ­ főnöke, ú jság író i érzékkel és páratlan hozzá­ értéssel állítota össze ezt a díszes albumot, amely a W olfssohn testvérek (L ichtbildBühne) nyom dájának technikai felkészültsé­ gét és ízlését dicséri.

30

OLVASSUNK SZAKKÖNYVEKET! A ,,F ilm k u ltú r a “ elismerve annak szükségességét, hogy a szakmában dolgozók m egism erjék e l m é l e t i l e g saját szakmájukat, magyar és külföldi szakkönyvek közve­ títését vállalta el. A külföld gazdag szákirodalma áll rendelkezésére, de egyelőre a következő magyar- és németnyelvű műveket szerezhetik be olvasóink a „ F i l m k u l t ú r a * 1 kiadóhivatala utján, a pénz előzetes beküldése mellett. M egjegyezni kívánjuk, hogy ezek az árak e r e d e t i á r a k , amelyekhez csak a portót és a forgalm i adót számítjuk hozzá. (A márka átszámítási kulcsa: E37). 1.

Á lt a lá n o s s z a k k ö n y v e k , é le t r a jz o k és sz ó ra k o z ta tó m ü v e k :

R IC H A R D O T T : W ie fü h re leli m ein K in ő ------ — — M D ie O rga n isa tion im F ilm - und T h ea terb ctrieb — — — — — — — M R e ie h s-K in o-A d res s b u ch 1928 — — --M mit M on opolk a rten M Jahrbuc'h dér F ilm -In d u strie 1.927, 1928 M L . B. B. Ivalender. 1928 — _ — — M D ér klein e A u fn a h m eleiter, 1928 — M P A N C Z É L L A J O S : A z cn m ozim E . M. M U N G E N A S T : Á sta N ielsen , ihr L eb en , ilire- K unst, ihre B ed eutung, k ötv e _ — — félvá szon k ötésb en e g és z vá szon k ötésb en F R E D . H IL D E N B R A N D T : D ie T á n zerin V a le s k a Gert. k ötv e — félvá szon k ötésb en eg és z vá szon kötésb en W OLFGANG P F L E ID E R E R : L ich tb ild und F ilm fiih rer 1928 GUIDO B A G IE R : D ér k om m cn d c F ilm — D r. R U D O LF H A B M S : K u lturbed eu tu ng und K u ltu rgefa h ren des F ilm es — R A S C H A U E R és T U C H T IG : D ér F ilm als Lehrm ittel — — — P ra k tiseh er W e g w e is e r fiir F ilm re g isseu re, A rch itek ten und R equ isiteure — — — — — — — B u d o lf K u rtz: E xp ression ism u s und F ilm D r . K . Mühsam u. E . J a c o b s o n : L e x ik o n des F ilm s : W ie icli zum F ilm k a m — M a * O íien: D ér W e g zum F ilm — — __ — Á sta N ielsen , B iog ra p h ie — — H en n y P ortén, B iog ra p h ie — K in o -N o v e lle n — — — — C olin R o ss : M it dem K u rb elk asten um die W elt — — __ __ __ __ __ __ B é la B alá zs: D ér sich tba re M en sch — — kötve E rn st L u b itsch u. E . A . D u pont: H o lly ­ w o o d , das F ilm p a r a d ie s __ — — _

M ű k e d v e lő

2.50

_

Dr. E . S e e g e r: D as R e ich slich tsp ie lg e ste z D r. E ck s le in : F ilm - und K in oreclit —

_ —

M M M

4.50 5.80 6.50

20—

M

1.80

P

3.. -

M M

2.... 16—

M M M M M

4__ 2.50 1 1 1

M M M

1 3.50 4.80

— _ _

1

F ilm te c h n ik a :

_

3. 30 _ 50__ 20— 2 3

3.80 4.60 4.50

M

2.

M E N D E L u. F . F É L I X : D c r p ra k tisehe V orfü lirer i— — — — — M 5— GUIDO S E E B E R : D ér p ra k tisch e K a m era m a n n — — M 5— D ér T r ic k film _ _ _ _ _ _ M 5 -Dr. W A L T E R F R IE D E L : E lek tr. F ern selien und B ild ü b e rtra g u n g , F e rn k in em a tog ra p h ie — — — — — — M 5— F . P . L IE S E G A N G und G. S E E B É R : H a n d b u ch d ér praktisehen K in em a tog ra p h ie — — _ — — — — M -------B Á N D I .: D ie G esch ich te d es F ilm s — M ------I I .: D ie H e rste llu n g des F ilin s M --------1. T e il: R oh film fa b rik a tio n . 2. T e il: F ilm a u fn ah m e 3. T e il: E n tw ick e ln und Ivopieren III. D ie Vorfiihrunsr <''\s F Wis D ie P ro je k tio n v o n Dr. J o a ch im M 12.80 IV . S o n d erg ebiete des F ilm s 1. T e il: W iss e n sc h a ftlich e K in em a togra p h ie M 10— M IH Á L Y D É N E S : D é r sp re ch e n d c F ilm K ötve M 12— A . P L A N K L : D é r R a tg e b e r des L iclit4.80 sp ielvorfü h rers _ — _ — — — M Dr. R . R IC H T E R : H ilfsb u eh fiir dcn 1.50 K a m era m a n n — — — — — — M E. G. Lu'.z und Dr. K . W o lte r: D é r g e zeichnete F ilm — — — — — — M 12__ k ö tve M 13.80 6__ In g . A . L a s s a lly : B ctrieb sk in em a tog ra p h ie M 0.70 k ötve M P 5— S zék ely S ándor: A film utja — — — — A m o z g ó fé n y k é p v e títő g é p e k és 2— a zok k e z e lé se . 1921. A ra — — P __ A m ozg ó fén y kép v e títő gé p és a 4 film te ch n ik á ja . 1923. Á ra — — P 4 __ — F ilm te ch n ik a . 1925. A ra — — — P 5__ __ A film te ch n ik á ja . 1926. Ara — — P Z om b ory L á sz ló : A m o zg ó fé n y k é p és üzem e — — — — — — — — — P 12—

M M M

M

L a jta A n d o r: F ilm m ű v észeti É v k ö n y v — P 3.20 — P riif-V o rsch rifte n fiir L ie h tsp ie lvo rfü h re r — — — — — — — M 2.50 Dr.

_

3.

e lő a d á s r a a lk a lm a s s z ín d a r a b o k ,

F ílm jo g :

_ _

M M

2 15

k a b a ré tr é fá k és z e n e m ű v e k

nagy választékban beszerezhetők a SZÍNHÁZI ÉLET szindarabosztályánál, Budapest, V II., E rzsébet-körút 29. — Színdarab árjegyzéket kívánságra ingyen küld. C o n fe r e n c le r : A co n fe re n cie r. (K a b a réestélyre a lk a lm a s ) __ 60 G o n íe re n cie r II. (U jabb eon feren ce szám ) — — 60 Mit k o n fe r á lju n k ?— — — — — ___ 60 C o n fe re n ce -ö tle te k és tém á k. — — — — — 60 C o n fe re n ce. (K a b a réestély co n fe re n cé ) — 60 K is h a b a r é fr é fá h é s k o m é d iá k : H u m oros c o n fe r e n c e .___ — — — — A m á lk a tant. Ernőd T . 4 fé r fi, 2 nö Á llo m á sfö n ök . A . P ica rd , 2 fé rfi, 2 nö — Á p rilis b olon d ja . T ö rö k K . 2 fé r fi, 2 nö

___ 60 1__ _ 1__ 1__

A u d ien cia . Guthi S. 3 fé rfi — — — — A z a lvó oroszlán. Szenes B . 2 fé rfi, 2 n ö— A z asszon y és a h ű ség . C sendes G. 2 fé rfi, 1 Az a huncut K rau sz. P a u lin i B . 5 fé rfi — B áró T ra m bolin . F ö ld e s I . 3 fé r fi, 2 nö —. B ied erm ey er. D r é g e ly G. 3 fé rfi, 3 nö — A b ra zília i ü ltetvén yes. B é k e ffy — V a d n ai, fé rfi, l n ö — — — __ .— — — B rid g e. F a rk a s I. 3 fé r fi, 2 nö A b ö lcs k irá ly. L iptai I. 5 fé r fi, 1 nö B uby. Ila rsá n y i Z s. 3 fé rfi, 1 nő — — A bunda. Ú jh e ly i N. 3 nö, 1 fé rfi— _ _

A ,,Film kultúra” előfizetői — a lapra való hivatkozással — engedményt kapnak.

— — nö — —

1__ 1__ I___ 1__ 1__ 1__

4

—

1___ 1___ 1__. 1 . 1__

TARTALOMJEGYZÉK: Pogány Frigyes dr.: A film kultúrhivatása a m agyar vidéken. Castiglione Henrik: A m agyar kinem atográfia gazdasági jelentősége és helyzete. Fenyő Sándor: A z első m agyar film kiállítás tanulságai. Hevesy Iván: A film esztétika népszerű kérdései. Lajta Andor: A filmdntcrnacionále. Székely Sándor: A legújabb bcszélőfilm. Páncél Lajos: Charles Farrell. Hamza D ezső: A z oktatófilm ek nem zetközi szervei. Hübner József: A m ozgóképszínház és a szülők. Filmtechnika: A Pankinemegativ. A film története számokban. Fi mirodalom, szaksajtó.

k

LAJTA

ANDOR)

*

S z e rk e sz tő s é g és k ia d ó h iv a ta l: B U D A P E S T , V I I ., E R Z S É B E T = K Ö R U T 3 0 . —

T E L E F O N : J. 3 6 3 — 7 6 .

M e g je le n ik h a v o n ía . M i n d e n c i k k é r í a s z e r z ő f e le l. A F IL M K U L T Ú R A 6. S Z Á M A

1928. O K T Ó B E R

E lő fiz e té s i á r az 1 9 2 8. é v r e

7

p e n g O

1=ÉN J E L E N IK (8

s z á m .)

M EG.

0 0 0

ül

(S [0

0

0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0 0

A kulíura filmje és a film legmagasabb kultúrája:

0

• #

0 0 0 0 0 0

HARLIE

0

HAPLIN

0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0

0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0

IRKUSZ

0 0

0 0 0 0

0

0 0

0 0 0 0

0

0 0 0 0 0 0

0 0

0 0 B B Q S B Q Q B B B Q Q Q Q B B B B Q Q B B B Q J rS Q B B B B I A szerkesztésért és kia d ásért fe le lő s : Lajta A nd or — O tthon-nyom da (Kis Iván) B udapest, V I II ., Mária-u. 42.

L ÉVFOLYAM = 5 . SZÁM= 1928.SZEPT.L

G Y Á R FÁ S G YU LA, a M agyar M ozgóképen gedélyesek O rszágos E g y esü letén ek ügyv a leln ök e, aki a b u d a ­ pesti kon gresszu st e lő ­ k észítette és résztv ett a b erlini I. nem zetközi m ozikon gresszuson.

A

raI

PENGŐ