ÁRA 1 PENGÓ. c ^ r k e s z t í : La j t a a n d o ^ I. ÉVFOLYAM = 2. SZÁM. = MÁJ. 20

c ^ r k e s z t í : La j t a

a n d o ^

I. ÉVFOLYAM = 2 . SZÁM. = 1928. MÁJ. 20.

DÉ C SI G Y U LA , a m ag ya r film kultúra ú ttörője, 30 év es ju b i­ leumát ün nepelte.

ÁRA

1

PENGÓ

ta r '

FIL M G Y Á R

P A S A R É T I.Ú T 80. SZÁM . TELEFON:

AUT.

6 4 2 -8 7 .

w iirv

KÉT M ODERN MŰTEREM

LABORATÓRIUM F ilm e k k é s z íté s e , h ív á sa , k id o lg o z á s a .

A K Ö L C S Ö N O S Z T Á L Y ÍSKOLAL ÉS TUDOMÁNYOS MŰSOROKAT IS SZÁLLÍT. Központi iroda: IV ., K O S S U T H

L A J O S = U C C A 13.

T E L E F O N : J. 3 0 6 - 5 6 .

Gyárt:

n u i Mechanikai Rt.

BUDAPEST, V., VÁCZI-ÚT 6. SZÁM. T e l e f o n : T e r é z 120-35. MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB K I N Ő T E CH N I K A I GYÁRA ELVÁLLAL MINDEN E S Z A K ­ M ÁBA VÁGÓ J A V Í T Á S T IS!

Kérjen á r a j á n l a t o t !

F I L M G Y Á R I GÉPEKET ISKOLAI, EGYE­ SÜLETI ÉS HÁZI FI LM VE T ÍT Ő G É P E K E T Ú J DO NS ÁG UN K az

Eternola portable filmvetítőgép (mint az ábrán látható, de tűzvédő dobozokkal felszerelve) dobozból, mely kézibőröndképen szállítható, 1 perc alatt vetítésre kész állapotba emelkedik ki. Elektromos és kézi haj­ tással, izzólámpa fény­ forrással.

I. É V F O L Y A M .

D r. P A P D E Z S Ő

=

2. S Z Á M .

=

1928. M Á JU S 20

állam titkár,

a Szakm aközi D ön tőb íróság eln öke :

A S Z A K M A K Ö Z I D Ö N T Ő B ÍR Ó S Á G A GYAKORLATBAN lemmel, mint az egész ügynek m in­ den részletét ismerő, a részletek k i­ derítésében közrem űködő bíró, a bírói felelősségnek terhével kerül azzal szembe, ava gy ha az ü g y részleteinek ismerete nélkül, anélkül, h ogy a tény­ állás tisztázásához a m aga részéről is hozzájárulhatna, csupán az a köteles­ sége, h ogy a neki feltett kérdésekre válaszoljon. E gészen bizonyos, h ogy azok a szakértő bírák, akik, m int ilye­ nek, az esetek túlnyom ó részében e g y ­ hangúan döntik el az általuk közösen kivizsgált ügyeket, csak igen ritkán jutnának egyértelm ű m egállapodásra akkor, ha nem mint bírák, hanem csak mint egy-egy kiszakított kér­ désre m eghallgatott szakértők nyilat­ koznának. Nem szabad azután feledni, hogy ebben a szakmában, melyben mind a kártokozó cselekmény, mind a kárté­ rítési kötelezettség esetleg existenciáknak pusztulását jelentheti, az utó­ lagos igazságszolgáltatásnál talán még nagyobb jelentősége van annak, h ogy akkor, m ikor a kár m ég nem következett ugyan be, de az ügylet sima lebonyolítását m áris nyilvánvaló veszély fenyegeti, ez a veszély a bíró­ ságnak közbelépésével idejében elháríttassék. H o g y továbbá éppen ebben

ry gyakorlati érzéket és életrevalóságot tanúsí­ tott a m agyar film szak­ ] ma azzal, h ogy m egte­ remtette a szakmában I lil i felm erülő vitás ügyek elintézésére az állandó választott bí­ róságot. H iszen a jogviszonyok, m e­ lyek e szakmában felm erülnek és kü­ lönösen a film bérletre vonatkozó ügyletek, m elyek a szakmában elő­ forduló ügyleteknek zömét teszik, oly különlegesek, h ogy m agának a szak­ m ának kellett m egterem teni m ég az idevonatkozó különleges jogszabályo­ kat, üzleti szokványokat is. A z ü g y ­ letnek tárgya a filmbérletnél nem v a ­ lamely helyettesíthető dolog, de olyan egyedi tárgy, mellyel kapcsolatban a szerződésszegésből felm erülő kárnak helyes m egítélése a legteljesebb szak­ mai jártasság nélkül, anélkül, hogy a bíró a kapcsolatos különleges m ű­ vészi és különleges gazd asági ism ere­ tekkel saját személyében ne rendel­ keznék, alig lehetséges. H iszen bi­ zonyos, h o gy a rendes b íróság is se­ gíthet m agán szakértőnek igénybevételével. D e régi dolog az, h ogy m ás­ képen látja az ügyet és ig y más vé­ leményt alkot m agának arról az em­ ber, ha, bár ugyanazzal • a szakérte­ -

N

1

hogy a szakmabeli érdekképviseletek éppen az ő saját szervük gyanánt m ű­ ködő bíróság révén jutnak abba a helyzetbe, hogy a perekből a jo g sza ­ bályok hiányosságára ' von atkozólag m erített tanulságokat az üzleti szok­ ványoknak m egfelelő kiépítése körül értékesítsék. A szakm aközi választottbíróság ügyel a kari becsületre, a szakmán be­ lül az üzleti tisztesség követelményei­ nek érvényesülésére. A fentartó egye­ sületeknek ez az a közös szerve, mely a kari becsület, az üzleti tisztesség el­ len elkövetett cselekm ényekre felh ívja az egyesületek figyelm ét, amelyeknek íg y m ódjukban áll bírói eljárás során vétkeseknek talált tagjaikkal szemben megtenni a viszonyok elvadulásának, az egész szakma anyagi és erkölcsi megkárosodásának m egelözésére szüÍn­ séges intézkedéseket. A kölcsönös bi­ zalom. a kölcsönös megbecsülés, az összetartozásnak az az érzése, m ely ma a szakm ában egyfelől a film köl­ csönzőket és a m ozgóképüzem eseket, de m ásfelől a közvetlen versenytársa­ kat is egym ásközt, önm aguknak és az összességnek is javára összefűzi, jórészben a két egyesület szerencsésen m egalkotott összekötő szervének, a szak maközi választó ttb íróság létezésé­ nek és működésének köszönhető. H a azt mondtam, h ogy a szakm á­ nak gyakorlati érzéke és életrevaló­ sága nyilvánult m eg a szakm aközi v á ­ lasztottbíróságnak a fölállításában, ugyanezt m ondhatom e b íróság szer­ vezetének és eljárásának m egállapí­ tása tekintetében is. A zo kat a hátrá­ nyokat, m elyeket az arra hivatott jo g ­ tudósok a választottbíróságok általá­ nosan elism ert nagy előnyei mellett azok árnyoldalai gyanánt szoktak emlegetni, a film szakm a választott­ bíróságánál szinte egytöl-egyig sike­ rült elkerülni. Itt nem lehet szó arról, h ogy a felek esetleg alkalm atlan embe­ reket bíznak m eg a választottb írásk o­ dással. Ennél a bíróságnál ugyanis

a szakmában, melyben m indkét olda­ lon a viszonyok nehézségeivel küzdő felek kerülnek egym ással szembe, a szigorú jog alkalm azásánál jobban szolgálja mind a feleknek, mind az összességnek érdekét a m éltányosság­ nak érvényesítése, ami pedig inkább, mint a rendes bíróságnak, módjában áll a szakm ának és a feleknek viszo ­ nyait közelről ism erő szakbíróságnak, mely a mi esetünkben eljárásának egyik legsarkalatosabb irányelvéül csakugyan a m éltányosság követelm é­ nyeinek alkalm azását tűzte ki. Éppen íg y bizonyos, h o gy ebben a szakmában, amelyben a felek annyira egymásra vannak utalva, a per bírói eldöntésénél a legtöbb esetben m ind­ két félre nézve többet ér, ha a bíróság ügyességhez segíti őket., am ire pedig a szakmabeli bírákban szintén sokkal inkább m eg van a képesség, mint a rendes bíróságban. A ligha találko­ zunk valam ely b íróság működésében az egyességeknek olyan nagy arány­ szám ával, mint a mi szakm aközi dön­ tőbíróságunknál. H iszen például az 1926/1927. m űködési évben 116 ér­ demleges ítélettel befejezett ü ggyel szemben 71 bírói egyesség állott (61 % ), sőt egészen bizonyos, hogy a mö­ gött a 243 ü gy m ögött is, am ely íté­ let és bírói egyesség nélkül szűnt meg, a szakértőbíróságnak m űkö­ dése érezteti hatását, az késztetvén a feleket a bíróság ítéletének bevárása nélkül a teljesítésre, a követeléstől elállásra, a m egegyezésre. Valóban, a feleket, az üzleti fogásokat ismerő, az egész szakm ának viszonyait áttekintő bíróság előtt alakoskodni és hazudozni nem lehet és m ég az is, akiben meg volna erre a hajlandóság, éppen szakmabeli kartársainak ítélőszéke előtt óvakodik leginkább ennek m egkockáztatásától. Nem is szólva arról, hogy csak az ilyen választottbíróság biztosíthatja, amint a szakm aközi dön­ tőbíróság tényleg biztosítja is, az ítél­ kezésnek gyorsaságát; valam int arról,

2

esetre m egszervezett választottbírósá­ goknak háttérbeszorulásával a gazd a­ sági érdekképviseletek által kényszerű hatáskörrel, állandó jelleggel előre m egszervezett választottólróságoknak a téríőglalása. E zért mondom, hogy a magyar film szakm a nagy gyakorlati érzékéről tett tanúbizonyságot, amidőn saját választottbíróságát a szakma szükségleteinek helyes felism erésével próbálgatás és ingadozás nélkül kez­ dettől fogva a választottbíráskodáshoz fűződő legtökéletesebb jogpolitikai el­ veknek alapjaira helyezte. A legtökéletesebb intézm ény is csak annyit ér azonban, am ennyit az embe­ rek, akikben és akik által az intézmény él és m űködik. É n m agam , m integy három év óta figyelhetem a film ­ szakm a választottbíróságának a m ű­ ködését. M ondhatom , h ogy azzal a sok lehangoló gyarlósággal szemben, am ely a mi közéletünket sorvasztja, emészti, e bíróságnak, e bíróság tag­ jainak m űködése örömmel tölti el lel­ kem et. A német klasszikusoknak mon­ dását, h ogy feladataival együ tt nő az ember, e b íróság működésében naprólnapra beigazolva látom. A legkülön­ bözőbb világnézetű emberek látják el itt együtt a szakm a által rájuk bízott legm agasabb rendű feladatot, az igaz­ ság szolgáltatását. Itt nem választja el őket egymástól semmi, de egyesíti az igazság kutatásának és érvényesí­ tésének, a szakmai becsület és tisztes­ ség megóvásának a szenvedélyes vá­ gya. Bám ulatos az az önzetlenség és az az önm egtagadás, mellyel feladatu­ kat teljesítik, az a lelkierő, amellyel a személyes rokon- és ellenszenvtől m a­ gukat közben függetlenítik, valam int bámulatos az belátás és az a készség, am ely a legbonyolultabb ügyeknek is gyors és alapos áttekintésére képesíti őket. jellem ző esetként had említsek m ég a sok közül egyet, amelynek köz­ vetlen tanúja voltam . Ö tös tanács ítél­ kezett egy bonyolult ügyben, melyben többek közt a kölcsönzőnek abból eredt

nem egyesek esetenként, hanem a szakm ának egyetem e viszon ylag hoszszabb időre választja m eg a bírói te­ endők ellátására saját tagjai közül a közfelfogás szerint legalkalm asabb egyéneket, akik éppen m egbízatásuk nagyobb , állandóságánál és ezzeljáró nagyobb gyakorlatuknál fo gva a bírói teendők ellátásához szükséges képes­ ségeket is inkább elsajátíthatják és így a bíráskodásnak m agasabb színvonalát is inkább biztosíthatják. Ttt nem lehet szó arról, h ogy a felek által esetenként választott bírákban m eg van a hajla­ m osság arra, h o gy a bírói tá rgy ila go s­ sá g követelm ényeivel szemben m agu­ kat tisztán az őket m egbízó fél érdekképviselőjének tekintsék. M ert a b írá­ kat itt nem a fél választja, hanem az ő t is m agában foglaló szakm ának egyetem essége. Ttt nem lehet szó a r­ ról, h ogy a bíróválasztással járó huza­ vona, v a g y a b íróság esetenkénti m eg­ szervezésének más akadálya az eljárás elhúzására vezethet. E z a b íróság ugyanis kész szervezettel vá rja az eléje kerülő vitás ügyeket. Itt nem le­ het szó a választottbíráskodás különös költségességéről. M ert hiszen tudjuk, h o gy a mi választott bíróságunk szak­ mabeli tagjai éveken át tiszteletdíj nélkül, tisztán nobile oííicium kén t lát­ ták el rengeteg időt, ideget, elm élye­ dést igénylő bírói feladatukat és ha a b íróság a legutolsó évben m égis beve­ zette a bíráknak a feleket terhelő igen m érsékelt díjazását, hát tette ezt nem a bíráskodással járó anyagi előnyért, hanem tisztán attól a nagyon is megszivlelendő jogpolitikai elvtől vezet­ tetve, h ogy egyfelől a könnyelm ű per­ lekedéstől a feleket visszatartsa, őket a perenkívüli m egegyezésre ezzel is inkább szorítsa, m ásfelől pedig, hogy a bíráknak teendőik lelkiismeretes el­ látása tekintetében nem csak erkölcsi, 'hanem az anyagi előnnyel szemben anyagi felelősségét is annál közvetle­ nebbül érvényestíhesse. K ü lföldön ál­ talános jelenség imm ár az esetről-

3

a szakm ának legalaposabb ism erete, csak az igazságn ak mindenek fölé he­ lyezett szem pontja vezethet ilyen e g y ­ értelm űségre, amiképen csak ezek a tényezők eredm ényezhetik azt a külön­ ben általános jelenséget is, h ogy a bí­ rák esetenkénti állásfoglalását az ő szakm ai hovatartozásuk sohasem be­ folyásolja. Sokat töprengettem m ár azon, m iért van az, h ogy annak a nagy intelligen­ ciának, szorgalom nak, tisztességnek, amellyel a legtöbb m agyar kereskedőhivatását ellátja, aránylag olyan kevésaz anyagi eredménye. A hiba nem az emberekben, a hiba a fájdalm as köz­ viszonyokban rejlik, amelyeken az egyesek nem segíthetnek. Tisztuljon ki mielőbb, a láthatár a magyar keres­ kedőnek, a hasai film szakm a derék képviselőinek, fájdalom, ezid öszerin t ugyancsak befellegzett, borús m űkö­ dési területe felett!

kártérítési követeléséről is volt szó, hogy az elsőhetes színház szerződés ellenére nem játszotta le a lekötött fil­ met és emiatt a másodhetes színházak egy része is stornirozta a kötést. É p ­ pen mikor a tanácskozás során ez a kérdés került szóba, a tanácsnak két m ozgóképüzemes tagját a teremből ki­ hívták. A bennmaradt két film es köz­ ben m egállapodásra jutott a kár m eg­ ítélhető összege tekintetében és pedig olyan m egállapodásra, m elynek ered­ ménye lényegesen eltért az e címen ke­ resetbe vett összegtől. E gyenként szál­ lingóztak be azután a m ozgóképüzemesek és m ikor az elnök a film esek tanácskozási eredményének közlése nélkül felhívta őket, nyilatkozzanak most már ők is a m egítélhető kártérí­ tés összegére nézve, a két m ozgókép­ üzemes külön-külön, hajszálnyira ugyanazt az összeget jelölte meg m él­ tányos kártérítésül, am elyre előttük és nélkülük eljutott a két filmes is. Csak

—Y:

A K Ü LFÖ LD I F IL M S Z ÍN H Á Z A K

ELŐADÁSAI

és egy artistam utatványból áll. Telje? sen azonos a játékterv Párizs másik leghatalmasabb filmszínházában a Pa? ramount?színházban is, bár kevesebb élőszámmal, hanem inkább a sláger? film hangulatát érzékeltető az Ameri? kában igen divatos prológgal. Párizs belső nagy kőrútjain levő igen nagy? számú filmszínházaiban rendszerint — ellentétben a két nagy színházzal — két slágert adnak. A külső körútakon fekvő „kiscbb “ filmszínházakban, ame? Ivek m indegyike azonban legalább 1000 szem ély befogadóképességű, a három slágeres műsort kultiválják. Ezek a m űsorösszcállítási differenciák onnan adódnak, mert m indegyik színházfaj? tának más és más a közönsége és ez a közönség mást és mást kíván. A két nagy színház, valamint a belső köruta? kon fekvő nagy színházaknak alig van

nagy nyugateurópai vá? rosok filmszínházainak előadásait általában a legteljesebb akciószabad? ság jegyében tartják meg, éppúgy, mint ahogy teljesen szabad a film színházak alapi? tása is. A z előadások, illetve műsorok sza? bad összeállításának a legjellegzete? sebb vonásait

A

F R A N C IA O R S Z Á G , illetve Párizs filmszínházainál látjuk. Itt a legnagyobb filmszínház a Gaumont? Palace mindig egy slágert játszik, hozzá egy rövid burleszkot, vagy víg? játékot, esetleg természeti fölvételt és még 1— 2 híradót, továbbá 3 számból álló színpadi részt ad. A z utóbbi zene? számból, vagy orgonaszámból, táncból

4

'törzsközönségük, ezek inkább az óriási idegenforgalom ból, a nagy Boulevar# •dók sétálóiból, illetve úgynevezett ,,be# esettje id b ő l élnek és tekintve, hogy itt a forgalom hihetetlen m éreteket öl# tött, ezek a nagy színházak ezekből a töm egekből óriási közönséget nyernek. E zek a színházak tehát internacionális műsorral el tudják érni azt, amit a többi színház a két és három sláger# rendszerrel tud csak produkálni. A többi párizsi film színház műsor# összeállítását a párizsi közönség mén# talitása írja elő és ez a mentalitás kényszeríti a színházak vezetőit a há­ rom sláger-rendszerre. Ezért a legtöbb helyen csak két előadást tartanak. A z e g y ik délután 3 óra tájban kezdődik (úgynevezett matinéé), a másik este 8—9 óra körül (soireé). Ezeknél a mo# ziknál törzsközönség látogatja az elő# adásokat, itt úgyszólván minden hely# nek meg van a pontos látogatója. Ezek olcsóbb jegyekkel is jutnak be a szín# házba, míg az idegenek és futóvendé# gek teljes árat fizetnek. (Ez a rendszer egyébként más párizsi szórakozóhe## Íven is fennáll.) A 3 sláger#rendszcrt ezeken az okokon kívül a franciák hal# latlan sovinizmusa is követeli. A fran# cia m egköveteli, hogy a m ozijában lég# alább egy francia film et mutassanak be, ezt azonban nem rendelet írja elő, hanem a publikum parancsolja így és a szórakozóhelyeknek a publikum az igazi parancsolója. A francia publikum részére rossz francia film nincs, mert a francia sovinizmus szerint francia film nem lehet rossz. M agyar publikum, hol vagyunk mi 'ettől!? * A N G L IÁ B A N szintén a legteljesebb szabadság uralkodik a filmkultúra terén, azzal a m egjegyzésem m el, hogy az angol film# színházi közönség a világ legjobb, lég# naivabb és lcgédesebb közönsége.. A z sír és nevet, ahogy a színész és rendező

5

óh ajtja és sohasem zúgolódik. N yelvi és egyéb faji rokonvonások miatt An# gliában még most is az amerikai film dominál, bár az új angol film gyártási mozgalom sokat ártott az amerikai filmnek. A z előadási modor általában egyezik a párizsi Paramount#Palacc színház előadásával, azzal a különbség# gél, hogy különös nagy súlyt helyez# nek az előadásokat bevezető zenei szá# mokra és ezrekre menő töm egek per# ceken keresztül némán és áhítatosan hallgatják ezeket a zenei produkció# kát. Ezeket a zenei szám okat a szín# pad megfelelő beállításával, szenzációs fényhatásokkal, vagy gyönyörűen meg# festett függönnyel igyekeznek alátá# masztani. Angliában majdnem az egész lakos# ság film rajongó és legalább is olyan nagy hódolója a filmnek, mint a sport# nak. Nem egyszer láttam, hogy a lég# forgalm asabb utcán párosával hosszú# hosszú útvonalon nyugodtan áll a tö# meg és várja, hogy bejuthasson a film# színházba. Sok helyütt kis háromlábú turistaszéket visznek magukkal, ha tudják, hogy sorba kell állniok. Hát lehet Pesten olyan film et bemu# tatni, am elyért a pesti publikum órák# hosszat várna? Angliában, illetve Londonban egy# egy nagy filmhez a tulajdonosok egy# egy beszélőszínházat szoktak kibérelni és csak több hónapi monopol játszás után kerül ez a film az úgynevezett első hétre. Igaz ugyan, hogy egy#egy ilyen nagy filmhez semmi mást nem adnak, mint zenei előjátékot 8— 13 pengős helyárral. A zenei aláfestés eze# ken a helyeken egyszerűen tökéletes. Legutóbb láttam egy burleszket, ahol két ember legurult a lépcsőn, nálunk és másutt ezt a zajt dobbal próbálták volna utánozni. O tt egy form ális zenei m egkomponált legurulást adott elő a zene. V o lt is persze óriási hatás! Lón# donban szintén 2 előadás divik és pe# dig egy délutáni, rendszerint a londoni bennszülöttek részére, a mindennél

rült külföldi filmnek kell lenni annak, am ely a berlini u. n. Urafführungoir sikert arat. T én y azonban az, hogy Berlinben évente nem is mutatnak be többet, mint 150—200 külföldi filmet-

fontosabb délutáni 5 órai tea előtt (2 /4—3 órai kezdettel), egy pedig este 7— 8 órai kezdettel.

N É M E T O R S Z Á G B x \N

*

filmszínház alakításához semmiféle en? gedély nem kell, itt is a legteljesebb akció?szabadság áll fenn. Itt a szabály a következő: 1 sláger 1 burleszk 1—2 híradó (W ochenschau) zenei előjáték és színpadi rész. A színpadi rész igen sokszor egy egyszerű prológ, sokszor azonban ars tista?, kabaré? vagy énekszám, am elyet a film színházak épúgy vesznek köl? csönbe, mint magát a filmet. Német? országban, de főleg Berlinben különös szokás fejlődött ki az egyes filmelő? adások alatt a közönség tetszés? vagy nem tetszés nyilvánítása tekintetében. Lábdobogás, vagy más hangos, élőt? tünk teljesen szokatlan tüntetésszerű hangos tetszésnyilvánítás kiséri a fii? met vagy az előadást. Tetszés? illetve nem tetszés esetén hatalmas taps, vagy áttörő éles fü tty elmaradhatatlan. A zenei aláfestés még a kis filmszínhá? zakban is egészen elsőrangú. A német alaposság evvel is, mint minden egyéb? bel egészen tudományos, vagy irodalmi alapokon foglalkozik és nem egy ki? váló német zeneművész rendes kultúr? munkának tekinti a filmek teljes zenei kidolgozását. Jellegzetes tünet Ném etországban is, hogy a közönség feltétlenül köve? teli a német filmet. Rendkívül jól sikc?

A Z O LASZ film színházi kultúra legfeljebb az észak? olasz m élyföld nagy városaiban (Mi? lano, Torino, etc.) hasonló a francia filmkultúrához. Délen, sőt Középolasz? országban mint Firenzében, Rómában, valam int lejebb N ápolyban, a filmkul? túra igen kezdetleges és messze cl? marad a nyugati vagy középeurópai államok film kultúrája m ögött. Sem az előadás művészi voltára, sem a vetítő? technikára, sem pedig a zenére nem fektetnek nagy súlyt, ezért azután a látogatottság is elég gyér.

A U S Z T R IÁ B A N illetve Bécsben a filmszínház?kultúra most kezd csak nagyobb fejlődést mu? tatni, mert eddig m eglehetős elhanya? golt volt. A z előadások művészi vol? tára nem fordítanak nagy gondot, ha? n é m a film ek é t e/ég gondos zenei kísé? rét mellett egyszerűen vetítik. Egy? egy másfélórás előadás keretén belül 1 slágert, 1 kis vígjátékot és 1 híradót játszanak. Bécsben a mi fogalm aink szerinti elsőhetes színház nincsen, a m űsorokat több színház egyszerre ját? sza 3 , illetve 4 napos előadás kercté?ben adják elő. Ausztriában, ha más formában is, de úgy az alapításhoz, mint az előadás m egtartásához bizo? nyos engedély szükséges.

6

S T E IN M Á R T O N , a M a gya r-H olla n d K u ltu rga zd asá gi R . T. ig a z g a t ó ja :

O K T A T Ó F IL M É S S A J T Ó film három évtized alatt m eghódította a világot, m ondhatnók egyik nap­ ról a m ásikra, m ert har­ minc év alig jelent vala­ m it az idők végtelenségé­ nek rohanó kerekén. N em csak példát­ lan hatású új szórakozást teremtett a népm illiók szám ára, hanem új ipar­ ágakat alkotott, a kereskedelem terén kiváló új lehetőségeknek nyitott utat, a m űvészetek és technika ú jirán yú fejlődését is m egalapozván. Á m az oktatófilm nek, e dolgos, sze­ rény testvérkének H am úpipőke szo­ m orú sorsa jutott osztályrészül, aki csöndes munkában és törhetetlen hit­ tel v á rja mesebeli hercegét: az általá­ nosan kötelező film oktatás aranycipel­ lőjével. A z oktatófilm nek tehát hálás öröm ­ mel kell fogadni m indenkit, aki baráti szeretettel és m egértéssel közeledik hozzá, kin yú jtva felé segítő és tám o­ gató kezét. A legnagyobb örömmel kell fogadnia ennélfogva a sajtó köze­ ledését, mely minden új törekvésnek kovácsa és az új célokért lievülő m un­ kának lendületet ad. E zé rt tölt el a különös öröm érzése engem is, e g y ha­ sonló irányú szemle szerkesztőjét, az új szaklap m egjelenése alkalmából, amelyet meleg szeretettel köszöntök, mert szimbólumát látom annak, h o g y a sajtó diplomáciai viszonyt létesít az oktatófilm m el, amikor ily új szaklap­ ban elküldi hozzá a maga nagykövetét. F ilm és sajtó: e két nagyhatalom baráti szövetségre léptek egym ással; jól m egférnek e szívélyes antántban

és ma m ár senki sem vitatja, h ogy a film a világ szám ára n agyszerű kul­ turális és szociális pluszt jelent. A sajtó elfogulatlan, okos bírálatá­ val ellenőrzi és tám ogatja a fejlődés nagy müvét, a tudom ányos és m űvé­ szi törekvéseknek közvélem ényt te­ remt és m egnyitja a szíveket és elmé­ ket új vélem ények, világnézetek és életcélok szám ára. M ás népek és o r­ szágok levegőjét is elhozza és idegen érzések és szellemek beáram lása m eg­ term ékenyíti a m agyar hum uszt, hogy annál színesebb virá go k at és ízesebb gyüm ölcsöt teremjen. Összekötő kap­ csot jelent a szakm a m unkásai között, akik állandó érintkezés útján, vélem é­ nyeik sűrű kicserélésével m unkálják meg a talajt a későbbi eredm ények szám ára. A z imm ár évenként m egism étlődő európai film nagygyűlések és oktató­ filmkamarák révén — m elyek az ok­ tatófilm ü gy népszövetsége gyanánt te­ kinthetők — : a film „ alkotm ánya" is kiépülőben van és ez is elő fogja segí­ teni a népek közötti m egértést. A sajtó az, m ely ezt a folyam atot előm ozdítja, a film sajtó is, m ely a m aga m unkakö­ rében igyekszik a m agasabb célok ér­ vényesülését előm ozdítani. A z ú j lapnak szeretettel ajánlom figyelmébe az oktatófilm ügy törekvé­ sek lelkes felkarolását, melyről el­ mondhatjuk ugyanazt, amit Leó Greiner német költő a könyvről mondott: „ A könyvek m egkövetelik jogaikat. Élő lények azok és ha mint árut keze­ led őket, rabszolgaként kerülnek a piacra!“

A

7

P Á L H U G Ó m űépítész :

É P ÍT É S Z E T I k é r d é s e k S Z ÍN H Á Z A K N Á L legjobb film színház az, ahol aránylag a legjobb filmeket, a legjobb zene kísérettel és a legjobb, legszakszerübb vetítés­ sel adják. M ivel azon­ ban ma m ár a rossz film eket nem le­ het a nagyobb film színházaknál placirozni, íg y általában minden jobb film ­ színházban majdnem e g y nivójú fil­ meket adnak, szakszerű vetítéssel és lehető jó zenével. A színház megépítésében és annak kiállításában kell tehát újat, szebbet és jobbat adni. A publikum u. i. oda vonzódik, ahol a jó film , jó vetítés és jó zene mellett kényelmesebben, biz­ tonságosabban és m űvészibb kikép­ zésű keretekben élvezheti a filmet.

A

A kép. A legelemibb követelm ény, h ogy a képet abszolúte tisztán és nem eltor­ zulva lássuk, h ogy nyakunkat ne kell­ jen kényszeredetten tartanunk, hogy az előttünk ülő feje ne essen a képbe és h ogy végül m indezt e g y nagyon kényelmes ülőhelyen élvezhessük. Nem szabad ezért a kép középpontját az át­ lagos szem vonaltól túlságos m agasan va g y alacsonyan elhelyezni. E z t elér­ jük, ha a nézőtérnek erős emelkedést adunk, m iáltal egyszersm ind azt is elérjük, h ogy az előttünk ülő nem za­ varja látásunkat. A z erkély elhelyezé­ sét is ennek m egfelelően kell beépí­ teni, m ert a túl m agasan fekvő erkély a kép m agasabb elhelyezését vonja m aga után és ezáltal a földszinti szemvonal is túl m agasra kerül.

a

F IL M ­

lenő kép plasztikussága fokozódjék. E zt ú gy érjük el, ha körülötte fekete bársonnyal bevont jó mély falakat ál­ lítunk, illetve a színpad oldal és felső falait a hátfalon álló vászonig bevon­ juk. A színpad létesítése a konferáló és szkeccsek részére igen ajánlatos. £ Zenekar. A zenekar okvetlen a színpad alá süllyesztve legyen, h ogy az és az ott elhelyezett kottavilágítótestek a vá sz­ nat ne zavarják. * Ülőhely. ■L egjob b ak és legkényelm esebbek a jól párnázott, m egfelelő szélességű és m élységű, könnyen fel- és lehajtható ülőhelyek, m elyek szintén fokozzák a színház látogatottságát. ifi V ilágítás. A kárm ilyen tökéletes is már a vetí­ tés, az a legerősebb szemet is k ifá ­ rasztja. A szünet az, am ely a szem fáradtságát van hivatva elim inálni. E zé rt nagyon fontos a színház helyes m egvilágítása. A túlzottan csillogó rendszertelen, különbözőfényü v ilá g í­ tás teljesen elhibázott, mely az am úgy is kifárad t szemet m ég jobban irr i­ tálja. Film színházban közvetlen vilá ­ gító testnek egyáltalában nem sza­ badna lenni, kizáró lag indirekt v ilá g í­ tás ajánlatos és az is csak olyan felü­ letre vetítve, am ely nem túlságosan kápráztató fényt reflektál. A sötét nézőtér fokozatos kivilágítása, h ogy az átmenet a szem re káros hatású ne legyen, ma már közism ert elsőrendű követelm ény.

* Színpad.

Fűtés, szellőztetés. A színház fűtése és szellőzése ugyancsak elsőrangú fontossággal bír.

A vászon elhelyezését oly módon kell eszközölni, hogy a rajta m egje­

8

A rosszul m egkonstruált fűtés, de m ég inkább a rosszul m egkonstruált szellőzés elriasztja a közönséget. A jól elhelyezett, term észetes szellőztetőablakocskák néha jobb szolgálatot tesz­ nek, mint eg y szakszerűtlenül felsze­ relt ventillátor, m ely csak huzatot idéz és n yugtalan ítja a nézőket. A fű ­ tés és szellőzés m egkorfttruálása m in­ den egyes színháznál, az adott viszo ­ nyoknak m egfelelően más és más, me­ lyet csak egy elsőrangú fűtő- és szel­ lőző m érnökszakem ber bevonásával tanácsos létesíteni. A term észetes szel­ lőzésnek egyik legalkalm asabb m ódja a nyitható tető mellett a színház a meléhet a színházat radikálisan kiszellőz­ tetni. E lőnye ennek m ég az is, h ogy a nyitható tető mellett a színház a me­ legebb időszakban is üzemben m arad­ hat. * Biztonság. A nézőtér jó m egközelítése és gyo rs kiüríthetősége többek között fokozza biztosságérzetét és íg y nemcsak a tűz­ biztonság em elésére szolgál, hanem a közönség m egnyugtatására is. N a g y fontosságú, h ogy a váró- és távozó publikum elkülönítve legyen és egym ásba ne ütközzék. * Ruhatár. M ozgószínházaink legtöbbjében a ruhatár kicsi és rosszul m egoldott és íg y m ég azok se adják le ruháikat, akik a ruhatári pénzt nem sajnálják, mert íg y a kellemetlen várást és to­ longást akarják elkerülni. E z kétsze­ resen hátrányos, m ert egyrészt a né­ zőtérre vitt ruha za varja m agát a tu­ lajdonosát, de kellemetlen a szom szé­ dokra is, m ásrészt a színház tulajdo- nosa is elesik e g y arán ylag n agy jö­ vedelemtől. A z az ideális ruhatár, hol a be- és kiadott ruhákat nem kell át­ rakni, am ely sok zavart idéz elő és rongálja a ruhát. A legveszedelmesebb azonban a ruhatárban a huzat, vagy a hideg tem peratura, amely m ár sok

újabb film színházból idegenítette el a közönséget. Föltétien jó hatást vá l­ tana ki eg y olyan film színház, m ely­ nek jól m egkonstruált, tágas ruhatára díjtalanul állana a közönség rendelke­ zésére. * Pénztár és várócsarnok. A jó, tágas és kényelmes pénztár és váróhelyiség is nagy mértékben emeli a látogatók szám át, m ert a film ­ színház egym ásután következő előadá­ sai közötti váró időt nem kellene tü­ relmetlenül és idegesen kivárni. A film színházat a közönség legnagyobb része ötletszerűen keresi fel és íg y az a film színház prosperálna a legjob­ ban, am ely a váró idő alatt a publikum szórakozásáról kényelmes, tágas váró helységben gondoskodnék és ú gy ál­ lítaná össze m űsorát, h ogy a közön­ ség minden hátrány és akadály nélkül negyed, v a g y félóránkénti folytatóla­ gos bejárással is élvezhetné az elő­ adást. £ Vetítés. M a m ár nem probléma az aránylag távoli vetítés, m ert ennek m egfelelő áram és felszerelés áll rendelkezé­ sünkre, de m égis ú gy gazd asági, vala­ mint vetítési szempontból is nagy előnnyel bír a vetítőháznak a vetítővászontól nem túl m esszire való el­ helyezése. A vetítőház jó tágas, elsőrangúan szellőztethető legyen, direkte a sza­ badba nyíljon, tűzbiztosán önm űködő vasajtóval zárható és a* nézőtértől tel­ jesen elkülönítve álljofi, továbbá az előírásnak m egfelelően egy teljesen izolált film gön gyölítő helyiséggel b ír­ jon. *

T oilettek. K önnyen fellelhető, hygienikus toilettek és klozettek a film színház elen­ gedhetetlen szükségletei. * i

Architektúra. E ze k lennének nagyjából a film ­ színház építésénél a legfontosabb irányelvek. É s m ost nézzük, hogy mindezek ruházatát, kiképzését m i­ lyen irányelvek mellett kellene a mai felfogás szerint eszközölni. A színdarabok és operák előadá­ sára szolgáló színházat, ha az m ég oly elsőrangú építőm űvésztől is szár­ m azik és m ég oly kitünően is bevált, nem vehetjük a film színház m egépí­ tésénél mintaképül, m ert am íg a szín­ padon a térben lejátszandó esemé­ nyeket a legkülönbözőbb nézőpontból aránylag elég jól látjuk, addig a film vetítését m egfelelően csak a vászon síkjával szemben tudjuk eltorzulás nélkül élvezni. Ebből nyílván következik, h ogy az oldalülések és oldalpáholyok nem jók és íg y azok a lehetőségig elhagvandók, viszont a vászon síkjával szem ­ benéző helyeket, tehát a legjobb helye­ ket, nem szabad közép folyosó létesí­ tésével kiküszöbölni. E zeknek az irányelveknek a betar­ tása is új probléma elé állítja a film ­ színház építőt, de m aga a film ú j­ szerűsége is m egkívánja, h ogy a szín­ ház ú gy külsőleg, mint belsőleg ne legyen egy egész más célra szolgáló . színház m ásolata, régi stílusú m otí­ vum ok lralmazata, hanem szigorúan az új célnak, új szerkezetnek és alap­ rajzi diszpozíciónak m egfelelő. C sodálatos, h ogy am íg az autót, m elyet m ég ha királyoknak, hercegek­ nek, v a g y pénzkapacitásoknak is ké­ szítenek, nem a múltban használt ba­ rokk, rokokó, v a g y egyéb stílusok felhasználása szerint, hanem teljesen a cél és szükségletnek m egfelelően ké­ peznek ki, addig a film színházakra m ég m indig egy letűnt kor stílusát kényszerítik.

A m ilyen kom ikusán álarcosbál sze­ rűen hatna, ha egy autó modern ka ­ rosszériája helyett egy X I V . L a jo s korabeli díszhintó kerülne és amilyen hátrányai lennének ennek, m ert az első hosszabb túra után á karosszéria teljesen tönkre menne, ugyanolyan hibás, ha a teljesen újszerű rendelte­ tésű film színházak kiképzését a régi kor m otívum aival eszközölnénk. M inden stílus a szükségletből és az annak m egfelelő arányaiból keletke­ zett és íg y az abban készült architek­ túra jó és élvezhető csak akkor lesz, ha nem csak szolgai lag a m otívum okat m ásoljuk le, hanem azokat az abban az időben az akkori szükséglet és az akkori szerkezet arányainak m egfele­ lően hozzuk összhangba. A jó film színház azonban szerke­ zetben és arányaiban teljesen eltér minden eddigi stílus arányaitól. Nem helyes tehát, ha a régi klasszikus stí­ lusokat kén yszerítjü k az új rendelte­ tésű és arányú szerkezetek és felüle­ tek kiképzésére. E gészen ham isan jár el az az épí­ tész is, aki a film színház építésénél szükségessé vált arányokat és szerke­ zeteket, ahelyett, h ogy azokat m ég erősen pointirozná, igyekszik m inden­ féle eszközzel elm aszkírozni, csakhogy valam iképen a régi kor architektúrá­ ját alkalm azni tudja. A jó film színház m ár külső m egje­ lenésében kell h ogy kifejezze rendel­ tetését, ízléses, a mai kor kívánalm ai­ nak és gazd asági helyzetének m egfe­ lelő, nemesen egyszerű és m űvészies legyen és ne akarjon egy róm ai tem ­ plomot, v a g y eg y barokk kastélyt m í­ melni, de ne is legyen kulisszaszerű papírmasé, v a g y ízléstelenül elhelye­ zett plakátok halm azata, mely m ég egy külvárosi tizedrangú m ozinak sem válik díszére.

10

P. H O R V Á T H D E Z S Ő :

A K R I T IK A H A T Á S A A F IL M Z E N E FE JLŐ D É SÉ R E ém etország nagy városai* bán már régóta szokás sós, hogy a premierszíns házak előadásairól oh* jek tiv lapkritikák jelen* nek meg. Hangsúlyozs nőm kell, hogy objektiv, vagyis nem a fi lm vállalat, va g y m ozgószínház meg* bízásából, hanem kizárólag a közöns ség tá jékoztatására. Ezek a kritikák né* met alapossággal törnek pálcát az elő* adás felett és nemcsak a filmet, de a kísérőzenét is bonckés alá veszik. Ez a körülm ény bizonyos serkentő hatással van a zenei illusztrátorok m unkakedvére, szinte nemes verseny fejlő d ik ki a karm esterek között, ki tud jobb, m egfelelőbb zenekíséretet produkálni. /V kom ponista zenei veze* tőknek lépten*nyomon kiváló alkalom kínálkozik a film egyes elvont jelene* téhez hézagpótló zenedarabot irni. A legtöbb berlini bemutatószínház karm estere egyszersm int a modern m uzsika lelkes irányítója és fejlesz* tő je is. G. Becce, T. R. Leuschner, C. M ay, stb., m indannyian neves szerzők, m űveik az egész világon kedveltség* nek örvendenek. A tárgyilagos, minden egyéb vonat* hozástól mentes bírálatnak a kisérő* zenére való kiterjesztése nálunk is m eghozná a gyümölcsét. H iszen Bu* dapesten czidáig a sajtó vajm i keve* set törődött a kísérőzene kvalitásával. Innen van az, hogy — sajnos — egy* ném ely premierszínházban a zenekisé* rét általában, és állandóan sok kívánni* valót hagy' hátra. N incs kellő ambíció a zenei vezetőkben, gyakran hiányzik a szakavatottság is és ez mind a film* előadás nívójának rovására megy. A kísérőzenéről szakszerű kritikát gyakorolni nem könnyű dolog. A kri* tikusnak elsősorban teljesen ismernie

N

kell a film világot, tisztában kell lennie a zenei verizmussal, a filmzene tulaj* donképeni főalkotóelem ével, amellett, hogy elméleti és gyakorlati zeneértő, különben szakszerűen hozzá se szól* hat a filmzenéhez. Ma még az a helyzet, hogy a cselek* m énnyel párhuzamosan felépített ki* sérőzene a közönség átlagának nem n yú jt zenei m űélvezetet és ennélfogva vajm i kevés m éltánylásban részesül. V iszon t a filmzene célja végeredmény* ben nem is az, mint azt az abszolút zenénél elvárjuk, hogy t. i. a dallam és ritmus által gyönyörködtessen. A film* zene szerepe teljesen alárendelt, de szerves része a film előadásnak és az a hivatása, hogy periodikusan, a cse* lekm ény hangulatával azonos impresz* sziót keltse. A modern kivitel pedig a legtöbb esetben nem a dallamban ta* Iái ja meg azt az eszközt, mely a han* gulatnak megfelelő hatás előidézésére szolgál. Rég túlhaladott álláspont, amikor a film eket kedvelt és közism ert ;opera* részletekkel kisérték, — tekintet nél* kül a cselekm ény hangulatbeli átalaku* lásaira. M egtörtént és előfordul még ma is sok helyen, hogy eféle egyveleg játszása alkalm ával a zenei értélén fel* tűnő ellentétbe kerül a film jelenct han* gulatával és ez a kontraszt a fejlet* tebb ízlésű, nagyobbigényű moziláto* gató élvezetét kellemetlenül befolyá* solja, a kép hatását lerontja. A nagy amerikai és német filmszín* házak kiváló gondot fordítanak az elő* adások stilszcrű zenei előkészítésére. M ég véletlenül sem fordulhat elő egy jelenet hibás zenei értelmezése. A ze* nedramaturg, — mert ilyen is van — jclenetrőhjelcnetre áttanulm ányozza a film et és a zenekiséret periódusainak m egfelelő részekre ossza. Ezután kö*

11

vetkezik a jelenetek egyidejüsítése (szinkronizálás). E célból egy tekintés lyes számú heterogén jellemdarab el* engedhetetlen feltétel. (A Paramount cég new*yorki zeneműtárában közel 120,000 darab zenekari mű van a két? tős példányokat is beleszámítva.) A felhasználásra előkészített külön* féle zeneművek hosszú asztalokon, szép sorjában, áttekinthetően felsora* kozva várják a zenei illusztrátor utol* só, egyben legkényesebb és legnehe* zebb munkáját. M egkezdődik a selej* tezés, vagyis a kevésbé alkalmas anyag félrehelyezése és az általános ízlésnek legjobban m egfelelő, zenei szempont* ból legjellem zőbb kották rendszeres beiktatása. Ehhez a munkához kétség* kívül fejlett ízlés, magasfokú zenei in* telligencia, művészi érzék és hosszú gyakorlat szükséges.

A z így összeválogatott anyag korre*^ petáló próbán m egy keresztül egy' zongorakisérő bevonásával. A film pe* reg és a zongora játsza a szinkronizált zenét. Esetleges sim ítások elvégzése után következik a zenekari próba, szin* tén a filmmel együtt — előadássze* rüen. Itt már csak az esetleges hang* szertechnikai nehézségek cgyszerüsí* tendők, vagy a jelenetváltozások folv* tán előálló átmeneti kérdések várnak végleges m egoldásra és a kísérőzene készen áll, hogy a kritikának alávesse magát. Lehetséges, hogy az amerikai és német példára nálunk is rövidesen, ta* Ián már az elkövetkező szezonban ak* cióba lép a rendszeres filmzenekriti* ka és ez határozott fejlődést és maga* sabbrendű művészi nivót fog eredmé* nyezni a m agyar film zenekultúra terén-

D r. gesztesi B A L O G H G Á B O R :

A M A G Y A R F IL M G Y Á R T Á S O R G A N I­ Z Á C IÓ J Á N A K E L Ő K É S Z ÍT É S E a nyitott szemmel nézünk körül Európa filmpro* dukciójában, érdekes je* lenségeket figyelhetünk meg m indenfelé: az eu* rópai piacokon — a kü* lönböző film rendeletek intézkedései folytán — az amerikai film behozatal csökkenő tendenciát mutat. Franciaországban 1927*ben az előző évhez viszonyítva 9 %*al csökkent az amerikai behozatal. Svédországban 1925*bcn 85 %*al szerepeltek az ame* rikai filmek, m ely szám 1927*ben 50 %*ra csökkent. A z új német film* rendelet hatásaképen is rendkívül erős csökkenést várnak, amit különben az Ufa*Gaum ont egyezm ény fokozottan fog elősegíteni. Rendkivül érdekes fel* szólalás történt a nemrégen, Folke

H

12

* Holmberg által a párisi film *szaksajtó képviselői részére adott dineren, ame* lyen 0 ‘Connel az Albatros igazgatója c kérdéssel kapcsolatban „közös euró* pai taktika“ szükségességét hangsú* lyozta. Éppen Folke Holm berg leg* utóbb Svcnskáékkal is folytatott po* zitiv irányú tárgyalásokat. A legna* gyobb fellendülés mégis Angliában észlelhető. A z újonnan alakult angol gyárak és vállalatok egym ásután köt* nek közös gyártási illetve kihelyezési szerződéseket. Legutóbb a „British International‘ szerződött a francia „Cinerom ans‘bal és a német „T erra“* val és ezek az európai együttműkö* dési szerződések szinte mindennapo* sak és azt m utatják, hogy Filmeurópa egy tökéletes átalakulás előtt áll. Pe* dig William Hays az amerikai „Film*

«cár“ — ahogy őt nevezik — éppen •ezekben a napokban időzött Párisban, h ogy a francia korm ánnyal az ameri? kai filmipar nevében tárgyaljon a „ Film dekretum “ ügyében, m ely sze? rint minden 4 Franciaországba beho? zott amerikai film után egy franciát kell átvenniük. Ez a határozat már olyan :súlyosan érintette A m erikát, hogy a március 25?i new?yorki „Tim es“ már a b o jk o tt kérdését veti fel, ami tér* m észetesen kétélű fegyver volna: egy# formán súlyosan érintené úgy az amc< rikaiakat, mint a franciákat. Ezidő? -szerint még biznak a „D ekretum “ eny? hitésében. H iszen a jelen helyzet sze? rint a rendelet fenntartása esetén az amerikai érdekeltségeknek az évente készült francia film eknek több, mint 50 %?át kellene átvinniük, hogy saját film jeik részére a behozatali enge? d é lyt m egkaphassák. A z amerikai ál? lami hatóságok a genfi konvenció eb len irányúiénak tartják a dekrétumot, de nagy kérdés, hogy H erriot kultusz? m inisztert meg tudják?e győzni iga? zukról. A d d ig is — míg ezek a gaz* dasági kérdések tisztázódnak, a fran? cia és angol produkció teljes gőzzel halad előre és m ellette a „D u ce“ leb kés és hathatós irányítása m ellett az olaszországi film is főnixm adárként éled új életre. Jellegzetes tünet, hogy a nagy német, am erikai és legújabban francia film époszok (most a nagy Jeanne d’A rc film készül „N a ta n “ produkciójában) mellett az olaszok is elsősorban hazafias és nemzeti irányú film eket állítanak elő a „L u ce“ falai között. Ezek közül kettőt már Buda* pesten is bem utattak: a „ Garibaldi“ ?t és az „ Ü j Olaszország'^ot. A legkisebb államok (Ausztria, Csehszlovákia stb.) területén is folyik a lázas szervezke? dés. K ívül áll a mi érdekeltségi körűn? kön, de trágyilagosság kedvéért mégis meg kell említenünk, hogy a vörös szov jet sem átalja más európai álla? m okkái keresni a mindszorosabb kap? ccsolatot és film gazdasági együttműkö?

dést. N ém etország nem egy hatalmas vállalata áll ma már szoros vonatko? zásban a „Sovkino“ :val, „ Prometheus“? szál és egyéb gyártó és kölcsönző ala? kulatokkal. A Derussa (Deutsch?rus? sische Film?Alliance) külön német és orosz együtm űködési alakulat. Oroszt ország rendezőket, operatőröket és technikai szem élyzetet cserél Német? országgal és kölcsönös kihelyezési és játszási viszonosságot garantál. (Ér? dekes megemlíteni, hogy a nagy poli? tikai távolságok dacára a „M utter', „ Potem kin“ és más erősen propaganda tendenciájú film ek N ém etországban is m eglehetős sikert arattak. Legutóbb pedig a „Z eh n Tagé die die W elt er? schüttertcn“ ?t m utatták be Berlinben.) De nemcsak az egyes önálló európai országok, hanem például Anglia egyes gyarmatai, legutóbb Ausztrália is ko? m oly m egállapodásokat létesített a film produkció közös lebonyolítására az anyaországgal. A kvóta és kontin? gens m egállapodások egész sorozata, az együttm űködési felületek valóságos hálózata alakul ki köröskörül amerre nézünk. Mindennek célja — , mint min? denütt hangsúlyozzák — nem az Unió elleni animozitás, hanem az egyes or? szágok nemzeti film gyártásának meg? teremtése, megerősítése és megvédel? m ezese az amerikai invázió és supre? mácia ellen. E gy egészen term észetes és jogos védekezés: a gyengébbé az erősebb ellen. És mindjobban kialakul az „Euró: paitfilmO fogalma és mibenléte. An? nakidején, évekkel ezelőtt, éppen Pe? kár G yula használta legelsőnek ezt a kifejezést: ,,Európa?film“ . Ma már mindenütt ez a felfogás érvényesül a kihelyezés és garancia kérdés szem? pontjából. N éhány nappal ezelőtt egy jelenleg körünkben időző ismert film? ember kifejtette abbeli véleményét, hogy 40 milliónál kisebb nem zetek ön? álló gyártás létrehozására képtelenek a film jeiknek előzetes garantált érté? kesitése nélkül. Ha túlzás is ez az állí?

13

tás, annyi bizonyos, hogy most, ami* kor a körülöttünk lévő nem zetek sok* féle kontingcns?rendcletc csak még? jobban m egnehezíti egy kis ország újonnan induló film gyártásának elhe? lyezkedési lehetőségeit: tisztes, átlát gos játékfilm ek készítése egy az euró? pai produkcióban való alapos elhelyez? kedést és a megváltozott viszonyokba való beleilleszkedést feltételez. Ez egyes, kisebb színm agyar és propa? ganda film jeinken kívül, egyenlőre — amíg keresett „márka“ nem lesz a ma? gyár film — az egyetlen kiindulási pont. N e tekintse senki felületességnek ezeket a kiragadott részleteket az eu? rópai alliancetok világából. Szakszerű, kim erítő ism ertetésük túlhaladná egy folyóirat kereteit és ugyancsak vas? kos kötetet töltene meg. Csupán az? ért soroltam fel őket, hogy rámutassak arra, hogy ma már nemcsak egyes ki? vételes zsenik és állam férfiak — mint Herriot vagy Mussolini — ism erték fel a film fontosságát, hanem úgyszől? ván minden kulturterületen megértet? ték hallatlan jelentőségét. Sajnos, mi m agyarok, akik a 4963/925. M. E. sz. alaprendelctünkkel talán a legelsők le? hettünk volna egy életképes és egész? séges film gyártás megteremtésében, bárom értékes esztendő elvesztegeté? sével alaposan lemaradtunk a nemzet tek nemes versenyében. D e ne beszél? jünk a múlt hibáiról és mulasztásairól, hanem — de lege ferenda — lássuk in? kább, hogy mi lenne most a legfonto? sabh a talán most már mégis életre? kelő film gyártás megorganizálásában. A z a közm ondás: „m inden kezdet nehéz“ — kétszeresen áll a filmgyár? tásra, hiszen a szükséges együttható tényezőknek egész labirintusát kell megalapozni és létrehozni. A z em lített „mariage“ tszerű közös produkciós szer? ződések, valam int kihelyezési (garan? cia, plasszirozás) m egállapodások mel? lett egyik legfontosabb feladat a „Pro? duktionsleitcr“ (gyártási vezető) és az

„ A telierleiter“ (állandó műterem főV nők) hatáskörének körvonalozása. (Az? ért használok német szakkifejezést, mert egyenlőre nálunk nincsen még közös használatú elnevezésük.) Előbbi vagy az egész gyártásnak vagy egyes film eknek legfőbb vezetője, akinek nemcsak a gazdasági és pénzügyi, ha? nem éppen a művészeti kérdésekben is döntő súllyal kell bírnia. H ogy a gyártási vezető szem élyének milyen fontossága van, azt ma már talán fe? lesleges magyarázni. Itt van például a szezon kimagaslóan legjobb filmjé? nek a „H otel lmperiállitnak a példája, amelynél a nagy Erich Pommer uni? verzális tehetsége idegen földön, ide? gen m űvészekkel egy szívben és lélek­ ben csaknem 100 százalékig m agyar filmet hozott létre. Éles ellentétben az „ U fá “ ?nak különben derekas filmjei? vei a „C sárdáskirályn ő“?vel és a „G yu rk ovics leányok“?kal am elyeknél még oly kedvező előfeltételek ellenére valami fanyar idegenszerűség vonul végig, pedig előbbi jórésze Pesten, ma? gyár erők közrem űködésével készült, a másik pedig nagyszerű írónknak, pompás ütemű szüzséjéből készült. Erich Pommer azóta — legalább egy időre — visszaszerződött az Ufá?hoz és nagy szerencse, hogy a közel jövő? ben meginduló „Magyar Rapszódia“ az ő produkciójában fog létrejönni. A z állandó műterem főnök a permanens gyártás előfeltétele. Már pedig csakis permanens gyártással lehet a rendel? kezésre álló ateliéket gazdaságosan ki? használni, azok berendezését a modern technika nívóján tartani. A z állandó törzsszem élyzet is csak így tartható együtt, különben kereset híján minden egyes film befejezése után más elhe? lyezkedési és megélhetési lehetőséget keres. A z em lített két vezető m ellett szakértő Aufnahm eleiter (felvételve? zető) szükséges a rendező mellett. Már nevében benne van, hogy mi a hatás? köre. A rendező szem élyével homogént egészet kell alkotnia. Rendezőink es>

14

operatőrjeink között nem egy világ* hírnévre tett szert. (Korda, Kertész, V ass, Virágh.) Ennek dacára — hiszen nem zetünk kim érhetetlen tárháza a te* hetségeknek — itthon is rendelke* zésre állnak kitűnő erők. Nem kell másod* és harmadrendű külföldieket importálnunk. Ez a „Gem einschaft* produkciós*' film ekre is vonatkozik. A z egyenlőre még szükséges kénysze* rűség, hogy egyes nagy külföldi stárok nevet — m árkát — adjanak ilyenfajta film jeinknek, de a rendezés tekinteté* ben már sokkal rigorozusabbaknak kell lennünk. A z utánpótlás sem lesz prob* léma, ha évente csak 8— 10 közepes játékfilm is készül. (Segédrendező, segédoperatőr, fotográfus.) Ezután még állaiidó technikai szakem berek és állandó törzsszem élyzet kell, amit a fokozódó gyártás m agával hoz. (Vilá* gító, műszerész, gépész, díszítő, festő, kárpitos, asztalos, stb.) A produkció* vezetőnek és főrendezőnek a művé# szeti, történeti és egyéb szakértőknek, valam int a különféle m űvészeti és iparm űvészeti ágakhoz tartozó közre* m űködőknek egész gárdáját kell szűk* séghez képest az elérendő cél szolgá* latába álltani. A filmszínészgárda egyenlőre nincs kialakulva. Színpadi színészeink erre h ivatott és alkalmas része természet* szerűleg csak akkor tudja magát a „film re" specializálni, ha ez részére állandó kereseti lehetőséget biztosít. Film színésziskoláink végzett növendé* keinek alkalm asságát és rutinját is csak a tényleges film játékban való közrem űködés igazolhatja. Később le* hét az állami színésziskola m ellett koordinált helyzetben egy független film osztályt is felállítani. Sok kiváló, form ás arcú, jó alakú színész van, aki* nek nincs hibátlan előadó képessége, vagy kellem es orgánuma. Ezeket is ki lehet a filmre próbálni. Persze itt is teljes függetlenítés a cél, hiszen az egész világon, ahol kom oly filmgyár* tás van — egyes kivételektől elte*

kintve — mindenütt szigorúan elkülö* nül a film színész a színpadtól. A zután ki kell építeni és bővíteni a színészregisztereket és a film színész* elosztót (ha kell, állami felügyelet mel* lett). A pályázatokat és versenyeket szakszerűen és őszintén kell vezetni minden üzletiesség kizárásával. N agyon kívánatos a sajtó teljes füg* getlenítése és az önálló kritika minden szem élyi és üzleti szempontra való te* kintet nélkül. Rendkívül fontos a szüzsé megvár lasztása. A téma legyen logikus, cm# béri és ütemes. N e látványos monu* mentái film eket, hanem igazi játékfii* m eket próbáljunk készíteni, ahol a rendelekzésre álló eszközeink elégse* gesek. N e a díszletezés legyen pompá* zatos, ne a hatalmas statiszta töm egek felvonulása legyen, ami a szemet a jövő magyar film jében elkápráztatja. A m ondanivalónk legyen abszolút művészi és film játszóképességnck tel* jcs kihasználását tartsuk mindig szem előtt már a szüzsé kiválasztásakor. A scenárium kérdés a művészeti vezetés kérdése mellett az egész gyártási probléma „Achilles;sarka“ . Óvakod* nunk kell a m agyar tém akörben mozgó filmeknél a m agyarkodástól. A ma* gyár lélekben és szívben, a m agyar táj és szokások művészi interprctálásá* bán kell a m agyarságot kifejezni. Nagyon fontos a precíz scenárium és Drehbuch (szövegkönyv). A rém dezői példánynak tökéletes munka eredm ényének kell lenni, mely a leU tár és fundus minden lehetőségével számolva és a költségvetési elöirányt zattal is összhangzásba hozva készült. N em szabad fejből, kapkodva beillesz* teni kellőképen elő nem készített jele* neteket. A feliratoknak irodalmi ma* gyarsággal kell iródniok, gondosan ke* rülvc úgy a zsargonszerűséget, mint a dagályosságot. Szegény m egcsonkított országunk is rendelkezik m egkapó természeti szép* ségekkel és érdekes motivum okkol.

15

(Balaton, Duna, H ortobágy, stb.) A festői népviseleteket is pompásan ki lehet használni. A plain?air felvételek m ellett két műtermünket is ki kell végre használnunk. Itt elsősorban a lámpaparkot kell kiegészítenünk és az áram szolgáltatást fokoznunk. A fundus kielégíti a szükségletet. A la; boratóriumok azonban tényleges gyári tás esetén természetszerűleg kibővís tendők. A „ jó “ m agyar film itthon is jó üz* let, ezért a mozgószínházak percem tuális kötelezése szerintem nem is szükséges. Nem lekicsinylendő ötlet azonban egy kam ara színházszerű ál? lami bemutató filmszínház. Emellett mindennemű pályázatokkal, különféle kedvezm ényekkel (kölcsön, adó, illés ték, vám) kellene előmozdítani a más

gánvállalkozási kedvet. A kezdet nehézségeit leküzdve fo; kozatosan kell megvalósítanunk a per; manens — folytonos — gyártást, mely az eredményes film produkció alapfel; tétele. Fokozatosan kell a külföldi sze= replők és résztvevők számát is mind inkább csökkent énünk, ami által egy* részt mind több és több m agyar teheti ség jut kenyérhez és érvényesüléshez — m ásrészt m indjobban m egközelíti hetjük az igazi „m agyar“ filmet. Szorgalmas munkával és sok jóakas rattal kell hozzáfogni a nagy munkái hoz, hogy mi m agyarok, akik az elsők között lehettünk volna a kulturnemí zetek e nagy versenyében, ne zuhani junk a legutolsó helyre és haló poraií ból diadalmas fönixm adárként emels kedjen fel a m agyar Film géniusza.

D r. R O T T E N B E R G H E N R IK , a J ó zs e fv á ro s i Film színház iga zga tója :

M O Z G Ó S Z IN H Á Z A IN K É S A M A G Y A R F IL M m agyar film gyártás v a ­ júdó kérdéséhez m ár annyian hozzászólottak illetékesek és nem ille­ tékesek, hozzáértők és hozzá nem értők, h ogy nem lesz ártalm ára az ügynek, ha egyszer kivételesen m egszólal az a ré­ teg is, m elynek szintén némi köze van a m agyar film gyártás n agy problé­ m ájához. Á ltalánosságban az a nézet, h ogy m ozgószinházaink averzióval viseltet­ nek a m agyar film ek iránt. V a n v a ­ lami a dologban. E g y em beröltő óta gyártanak filmet. Tényként m eg lehet állapítani azt, h o gy az összes film ­ gyártó nem zetek együttvéve nem hoz­ tak annyi csalódást film term ékeikkel, mint am ennyit egyedül a m agyar fil­ mek szereztek m ozgószínházainknak.

A

A z ünnepi zászlódísz és dobpergés, am elynek hangjai mellett időközönkint e g y-egy m agyar film et felavat­ nak, rendszerint kudarcba fü l. H ol a kiállító koldusszegénysége, hol a ren­ dezés elavultsága, nem ritkán pedig a színészek játéka az, am elyek m iatt a m agyar film ek legnagyobb részé­ nek a karriérje m ár a startnál m eg­ törik. Szám olok film m űvészeink és ren­ dezőink érzékenységével s sietek ki­ jelenteni, h ogy igen szép szám m al vannak köztük, akik hivatásuk ma­ gaslatán állanak s a külföld elism er­ tebb film m űvészeivel is bátran felve­ hetik a versenyt. Nem is ők azok, akik m iatt a m agyar film legtöbbje m egbukik, hanem azok, akiket film ­ g yá rtó vállalataink mint saját felfe­ dezésüket prezentálnak a nyilvános­

16

ságnak, nem szám olván természetesen azzal, hogy a publikum igényeit ma már csak komoly m űvészi munkával lehet kielégíteni. Bárm ennyire átérzik is m o zg ó szín ­ házaink a m agyar film kivételes je­ lentőségét és m agasabbrendü rendel­ tetését s ha e címen készek is enged­ m ényeket tenni és áldozatokat hozni: a magyar film pártolásában azonban ők is csak egy bizonyos határig me­ hetnek el, de semmi körülm ények kö­ zött a határokon túl, ahol m ár az üz­ let n ívója s az üzleti kilátások vannak kockára téve. M ert hát a m ozgószinház elsősor­ ban üzlet. A m ozgószínház az üzlet keretében mindennapi előadásain ke­ resztül teszi m eg azt, ami minden m agyar embernek a kötelessége: szol­ gálja a kultúrát, szolgálja a népjóléti intézm ényeket, szolgálja az államot, a fővárost s ad egy csomó embernek kenyeret. H o g y ezeknek az állam pol­ gári és em berbaráti kötelességeinek m eg tudjon felelni, ezért kell a m o z­ gószínházat rideg üzleti alapon ke­ zelni. É rzelm i v a g y etikai momentu­ m oknak itt helyük nincs, különben a m ozgószínház, am elynek anyagi egyensúlyát am ugyis m ár csak m űvé­ szi balanszirozással lehet ideig-óráig biztosítani — összedől. M agyar film mindamellett kell, mert a jó magyar film különb üzlet a legjobb külföldi film nél. H o g y mik a m agyar film attribútum ai? U g y a n ­ azok, mint a külföldi film é: oly téma, m ely a m ozilátogató közönség m in­ den rétegének a figyelm ét le k ö ti; a tökéletes világítási technikával alátá­ m asztott modern rendezés, a szerep­ lők szerencsés m egválasztása és azok­

nak m űvészi játéka, végezetül pedig a g azd ag és elegáns kiállítás. A film szüzséje lehetőleg drámai tónusu le­ gyen, de sok v íg és m ulattató epizód­ dal, mert könnyes szemmel duplán jólesik a kacagás. N agyjában ezek volnának a m oz­ gószínházaknak a m agyar filmmel szemben igényelt kívánalm ai. T u d ju k igen jól, h ogy a jó film hez a felso­ rolt kellékeken felül m ég pénz is kell, még pedig sok pénz. Itt m ár aztán egyedül az állam az, amely mint fi­ nanszírozó kom olyan számbajöhet. E g vedül az állam, minden pénzünk felszívója van ma abban a helyzetben, h ogy nélkülözni tudja azt a tőkét, m ely a m agyar film gyártás erőteljes m egindításához szükséges. H a az állam nak pénze van bajbaju­ tott bankok, szövetkezetek és m agánvállalatok szanálására, szenteljen né­ hány m illiót a m agyar film ü gy sza­ nálására is, am ely nem eg y bank, egy szövetkezet v a g y magánvállalat,, ha­ nem az egész ország ügye. H a a film ­ nek valóban m eg van az a propagandisztikus ereje, am iről ankéteken anynyit hallunk; ha a film valóban az a m egbecsülhetetlen kultúrfejlesztő fak­ tor, am elyről cikkekben annyit olva­ sunk: hadd győzzék m eg végre az ország ügyeit intéző m iniszter urakat, h ogy a magyar film ügy minden tá­ mogatásra érdemes, mert kamatostul téríti meg a reáfordított pénzössze­ geket. M ozgószinházaink türelmetlenül várják a jó magyar film et, mely a k í­ nálkozó jó üzlet mellett egyben m eg­ becsülése lesz m agának a m agyar film ügynek is!

Próbafelvétel nőkről és férfiakról. A iu a t ö r film e k s z a k s z e r ű k id o lg o z á s a . T r ü k k - , o k ta tó é s I s m e r e t t e r je s z t ő l i l m e k k é s z ít é s e .

KOVÁCS és FALUDI B u d a p e s t , V I I ., G y a r m a f = u c c a

17

film la b o ra tó riu m

I

(CORVIN FILMGYÁR) I

3 7 . — T e l e l ő n : J. 4 1 3 —5 5 .

írja : P Á N C Z É L L A JO S

BOLVÁRY GÉZA szorgalm as film krónikás­ nak, ha e g y-egy film ­ n agyság portréját akarja összeállítani, sokszor a könyvek és lapok töme­ gét kell keresztül bön­ gésznie, m íg végül m egtalál minden adatot, amelyből azután m egkonstruál­ hatja a tervbevett portrét. A m iko r B ol­ váry Géza alakját skiccelem fel, nem kell sokat kutatni, hiszen itt indult el előttünk, az első sikerek, am elyek szár­ nyat és biztatást adtak a további út­ hoz, itt szegődtek melléje. A kom olyan szám bavebető m agyar rendezők között talán a legfiatalabb. H arm in cegy éves és a harm incegy esz­ tendőből közel tíz esztendő m ár a filmé. Bizonyos, hogy ez az első tíz év volt a nehezebb, ami ezután jön, már könnyebb lesz. Bolváry G ézát a véletlen sodorta a f ilmrendezői pályára és am ikor először került kontaktusba a film szalaggal, m ég m aga sem tudta, h ogy voltakép­ pen hová vezet ez az út, akadozott, kapkodott a színész, a rendező és a film író hárm as dilem m ája között. F estő akart lenni és a háború ka­ tonatisztet csinált belőle, a fe lfo r­ dulás azonban elvette a tiszti csillag­ jait, a pozíciót és állt tehetetlenül a holnap előtt. Fiatalem ber, jó m egjele­ nés. V a la k i felh ívja a figyelm ét, h ogy a film központban statisztákat soroz­ nak. P róba, — szerencse! Bolváry Géza tauglich a sorozáson,

18

statisztál néhány filmen és ekkor m ég csak az minden vágya, h ogy egy kis szerepet kapjon. Nem kell sokáig várni. M ár vége a kom m unnak, a ma­ g ya r g yá rak m ég intenziven dolgoz­ nak és B o lv áry G ézára nem sokára két érdekes szerepben figyel fel az akkor m ég m agyar film ekért lelkesedő kö­ zönség. A z egyik A tizennegyedik k í­ nai diplom atája, a m ásik Jön a rozson át! fiatal szerelmese. A z egyik karak­ terszerep, a m ásik amorozó. V o ltak jelenetei, am elyek nem ú gy sikerültek, ahogy kellett volna, de éppen a két el­ lentétes karakterű szerep ragyogóan bizonyította, h ogy van érzéke a film ­ játszáshoz, tehetséges, legfeljebb a ru­ tin hiányzik . . .

Á m am ikor ezeket a szerepeket já t­ szotta, nem csupán a szerep eljátszása volt előtte a cél, hanem nyitott szem ­ mel járt a műteremben, igyekezett el­ lesni a film rendezés sok csinját-binját, a fi lm játékon túl érdekelte m aga a film, ahogyan m egszületik. A fiatal film színész ekkor m ár nem egyedül járkált a műteremben, oldala mellett sétált — a jövendő filmren­ dező. & E g y kalandos történettel kezdte. A kétarcú asszony volt a címe, m aga írta a sziizséjét is és itt m indjárt kom pli­ kált feladatról gondoskodott — a film ­ rendező szám ára. V ízala tti felvételt csinált, olyat, amit előtte nem fotografált m agyar rendező, n agy bazint épít­ tetett a pasaréti gyártelep udvarán s ennek a vizében viaskodott V á n d o ry G uszti, néger ellenfelével. N em valam i rendkívüli dolog akkor, am ikor az am erikai és német rende­ zők filmjeiben nagyszerű rendezési bravúrokat láthatunk, ellenben igenis figyelem re méltó abból a szempontból, h o g y a fiatal rendező m indjárt első film jénél nem akart kitaposott úton haladni, újat keresett, eredetit. E z a vállalkozási kedv m ár előre vetette a fényét annak, h ogy ez az új rendező nem retten vissza a nagyobb feladatok­ tól, sőt m aga keresi, hiszen B o lváry G éza a film író adta fel B o lv áry G ézá­ nak a rendezőnek. A kétarcú asszony az akkoriban di­ vatos kalandos film ek érdekes és sike­ rült darabja volt, m ásodik film jével a Tavaszi szerelemmel m ár a rom anti­ kus vizekre evezett. H angulatos, finom történet volt, amelyben különösen k i­ fejezésre jutott a képszerüség. B o lváry nemcsak a cselekm ény érdekes vezeté­ sére gondolt, hanem arra is, h ogy ezt a cselekményt, minél szebb és a film hangulatának m egfelelő miljőben v i­ gye előre. A m iko r ennek a filmnek a felvételeit vezette, alighanem életrek elt benne a festő m ert a kiválasztott

tájak, a hangulatos beállítások mind igazi m űvészre vallottak. A T avaszi szerelem m ár biztosabb kezűnek m u­ tatja, mint A kétarcú asszony, ebben a filmben m ár olyan kvalitások m utat­ koztak, am elyek egyre többet Ígérnek a fiatal rendező karrierjére. É s ennek a film jének van eg y neve­ zetessége, am elyről csak kevesen tud­ nak. A Tavaszi szerelem második női szerepében játszott először a film felvevögép előtt M attyasovszky-Bolváry iskola egy szőkehajú, fiatal növendéke: Bánky Vilma. E z a tehetségfelism erésre, a rendező jó szemére vall. A magyar film gyártás virága elher­ vadt, mielőtt kinyílt volna. Itt voltak a m agyar tehetségek igéretteljesen, m unkára készen, de nem volt alkalom, h ogy m egm utassák, m it tudnak. A tőke óvatosan visszavonult, minden pénzt a tőzsde forgatagáb a dobtak és a m agyar tehetségek egym ásután szál­ lingóztak ki idegenbe. B o lv áry G éza is elment oda, ahol alkalom adatott a munkára. M ünchen­ ben m eg is becsülték a tehetségét s film ről-film re fejlődve, m egnyíltak előtte — Berlin kapui is. A Götter, Mensclien und Tiere cím ű film je már nagyvonalú, fölényesen dolgozó ren­ dezőt mutat, a Vihar pedig, amely a német összeroppanás napjainak hűsé­ ges krón ikája eg y m egható szerelmen keresztül, igaz emberi történetet ad. E g y ik legutóbbi filmje A shanghai fo ­ goly lüktető, izgalm as, érdekes riport egy fo rro n g ó országból. A z utolsó film je a Geisterzug, m ég nem pergett, de kvalitásait elism erte a német sajtó, sőt a korm ány is, akkor, am ikor a fil­ met m űvészeti értékei m egjutalm azásául adókedvezm ényben részesítette. * München és Berlin után most viszszatért Pestre, a m agyar földre, ahon­ nan elindult, visszatért, h ogy kü lföl­ dön m egedzett tehetségével segítse

19

Talán eljön az idő, h ogy a m agyar film gyártás elég erős lesz arra, h ogy a külföldön levő tehetségeit hazahívja, de úgy, h ogy itthon is m aradjanak. E k k o r B o lv áry G ézára, aki a tíz esz­ tendős- film m ult mellett is, m ég a jövő' embere, elsősorban kell gondolni. É s bizonyos, h ogy B o lv áry az első h ívó szóra ú jra boldogan jön haza, ahová m agyarságán kívül az első sikerek fe­ lejthetetlen emlékei is fűzik . . .

előbbre a kátyúba rekedt m agyar film ­ gyártást. E z nem az első hazatérése. Öt évvel ezelőtt, am ikor ugyancsak a m agyar film gyártás feltám asztásán dolgoztak. B o lv áry G éza hazajött az első hívó szóra. A k k o r is M ikszáthfilmet rendezett, az E gy fiúnak a felét! M ost m egint hazajött, m egint M ikszáth-film et c s in á l. . . N éhány hét alatt kész a N o szty fiú-val, aztán újra B e r­ lin következik 1

IV O R N O V E L L O vor N ovellával 1924 m áju­ sában találkoztam elő­ ször Párisban, a Boulevard des Italiens egyik m ozija előtt hatalmas plakát az akkor v ir á g ­ korában levő G riffith új film jét hir­ dette: The W hite R ose. A női star: M ae M arsh, akkor híres színésznő, azóta — lebukott a film egéről. A férfi főszereplő új név: Ivo r Novello. A k k o r m ég csak annyit tudtam : Ivo r Novello. A nevét, semmi többet. Pár órával később m ár tudtam, hogy kitűnő színész, akivel alighanem talál­ kozni fogok m ég. M ár tudniillik úgy, hogy ő m ozivásznon, én: a nézőtéren. G riffith fedezte fel s ez m ár önm a­ gában véve nagyszerű ajánlólevél, hi­ szen a nagy D. W . fedezte fel a még ma is népszerű, nagy starok tekinté­ lyes százalékát. A film K olum busza — íg y nevezték el D avis W arth G riffith -t — , ú g y látszik nem elégedett m eg A m erikával, átrándult E urópába is, felfedező útra. Londonban a W áy dozvn East (Ü t a boldogság felé .. .) premierjén személyesen jelent m eg és a londoni tartózkodást egy kis cserkészésre használta fel. A londoni színpadokon akkor tűnt fel egy fiatal színész, olyan Rom eo, am ilyenről a stradfordi költő álm od­ hatott. Ivo r Novello.

G riffith éles szeme m eglátta az ifjú színészben a film tehetséget és elvitte m agával Am erikába. É s a m anrarosnecki stúdióban Ivor N ovello elját­ szotta a T h e W hite Rose párisi apa­ csát. amely az első állomás volt az úton, amelynek nagyobbik fele m ég hátra van. % Tvor N ovello huszonnyolc éves. A The W hite Rose-t más film ek követ­ ték, am elyek közül az Apacsszerelem került el a m agyar közönség elé. K ü ­ lönös véletlen, m indkét filmjében

20

apacsszerepet játszik, a párisi M ontm artre szerelmes, vad legényét. E g y ik sem olyan alakítás, amely n agy telje­ sítm ényekre adna alkalmat, de m ind­ kettő olyan — éppen a banálisság m iatt — h ogy közepes színész könnyen elbukhat benne. Ivor N ovello fel tu­ dott emelkedni, fel tudott tűnni. H o gyan ? Jó megjelenés. Szép fiú, de — több, m int „szép fiú .íe Jó színész, — aki a színpad intelligenciáját át tudta men­ teni a film re, a film szerűség sérelme nélkül. A játékában, a film színész leglegelső követelményei dominálnak, egyszerű, higgadt m ozdulatok és a kü­ lönösen fénylő szem einek beszédes villogása. A W hite R ose néhány prem ier­ darabja felejthetetlenül él most is em­ lékezetemben, mintha csak most lép­

tem volna ki a Boulevard des Italiens m ozijának kapuján a párisi májusba... * N ég y esztendővel később újra talál­ kozunk. M ost m ár nem a nézőtér és a v á ­ szon m esszeségében, hanem szemtőlszembe. Ivor N ovello eljött M agyarországra, h ogy a filmen az egész v i­ lág szám ára életrekeltsen egy figurát, am elyet a nagy palóc mesemondó te­ remtett meg. A z első pillanatra talán furcsa, h ogy a m ulatóskedvü N oszty F erit, ezt a m agyar földből fakadt legényt — egy angol színész játssza. H a talán más színészre, oscarm arionokra esik a vá ­ lasztás, aggodalm askodni is kellene, Ivor N ovello azonban olyan igaz és tiszta tehetségű színész, h ogy nem kell félteni N oszty F eri alakját.

%

w

.

NYERSFILM p o z it ív

, n e g a t ív e r e d e t i g y á r i á r o n

K IN E C H R O M , P A N K IN E , S U P E R P A N (é jje li felvételek re). s z í n e s p o z i t í v , ANILINFESTÉKEK. V e z é rk é p v is e lő

L

a j t a

M agyarország

A

részére:

n d o r

B u d a p e s t , V I I ., E r z s é b e f A ő r u f 3 0 . T e l e f o n : J. 3 6 3 = 7 6 .

A z -O K T A T Ó F IL M A hágai nemzetközi oktatófilm kongresszus Hágában május l=íől 5=ig nemzetközi oktatófilm= kongresszus és kiállítás volt, amelyen megjelentek az összes európai államok kiküldöttei. Tekintettel arra, hogy az oktatófilm problémája gerince a F ilm kul= íu rá=n ak, szükségesnek tartottuk, hogy erről a nemzetközi eseményről összefoglaló tudósítást kőzöl= jünk. Alább adjuk az erre v o n a t k o z ó c i k k e k e t : Dr. N A G Y A R P A D h. á lla m titk á r:

BESZÁM OLÓ A I IÁ G A I F IL M K O N F E R E N C IÁ R Ó L ágában, a kicsiny, de erős H ollandia harm onikusan szép városában, a v ilá g ­ béke hivatalos őrhelyén, e hónap elején zajlott le a II. európai oktatófilm ­ konferencia. L ezajlott, illetve zajosan folyt le a szó szoros értelmében ez a nem zetközi találkozó, m ert a film ú j­ szerűsége és oktatási vonatkozású kér­ déseinek rendezetlensége m iatt a lel­ kekben sok háborgás, sok forrongás van m ég s íg y a forrásban levő go n ­ dolatok m egnyilatkozása term észetsze­ rűen nem folyhatott le simán, a kedé­ lyek nagyobb ütközései, sokszor h ar­ cos kitörései nélkül. A Baselban tavaly tartott I. film ­ konferencián m egalkották az európai oktatófilm kam arát, mert szükségét érezték egy szervnek, melyen a film ­ nek oktatási célokra való felhasználása

H

fontos kérdéseiben E urópa összes nemzetei m egtalálják az érintkezés állandó kapcsolatát s egységes, e g y ­ öntetű eljárással elősegíthessék a film ­ oktatás fejlődését. Szervezeti szabály­ zata szerint a kam ara jelöli ki a mun­ kát, feladatot a film oktatás kérdései­ ben a különböző nemzeti szervezetek szám ára, rendszeres összejöveteleket rendez, körlevelek, szem lék kiadását veszi céljai szám ára tervbe. H asonló, de m ég szélesebbkörü, a világ minden nemzetére kiterjedő nem zetközi oktatófilm intézetet a L . U . C. É .-t létesítették az olaszok R ó ­ mában és ez az intézet a népszövetség*' tanácsa által m ár hivatalosan is elis­ mertetett. A z oktatófilm gyártását, el­ osztását és kicserélését a különböző nem zetek között tűzte ez ki céljául s működését a nem zetek szövetsége ta­ nácsának igazgatása alatt fogja kifej­

22

teni, amely e részben kikéri tanácsát a szellemi együttm űködés nem zetközi bizottságának. N em zetközi film tárat ú. n. cinemathékát kíván berendezni s általános film katalógust szándéko­ zik vezetni az oktatófilm ekről. Ennek a római és a hasonló célból Párizsban létesítendő hasonló nem zet­ közi intézetnek program m jával kellett összeegyeztetni a mostani konferen­ cián a baseli film kam ara vázolt program m ját. K ényes term észetű feladat volt ez, mert a versenyző felek közül m indegyik jo go t érzett magában a létezésére, az oktatófilm kérdéseiben a vezető szerepre, m ég pedig a kezde­ ményezés, a korábbi m egalakulás jo g ­ címén a baseli, a népszövetség általi elism ertetése és tárgykörének nem zet­ közi jellegére és terjedelm ére való te­ kintettel viszont a római. E zé rt a ba­ seli kam ara a m űködésének jogalap ­ ját képező, eddig csak ideiglenes ér­ vényű szervezeti szabályzat végleges m egalkotását tartotta a mostani kon­ ferencián első feladatának s ez hoszszas tárgyalások után sikerült is neki, amennyiben m egosztván e különböző alakulatok között a m unkakörök, a népszövetségnek a szellemi együ ttm ű ­ ködés központi bizottsága részéről je­ lenvolt képviselője öröm ét fejezhette ki mind e szerveknek a jövőben e g y ­ más mellett karöltve kifejtendő békés összemüködésén s a résztvevők m eg­ n yugtatására kijelentette, h o gy ő az először m egalakult, tehát m ár m eglevő szervnek a baselinek fenntartása mel­ lett van s nem rombolás útján akar uj szervezetet alkotni. A z oktatófilm m el foglalkozó intéze­ tek és a baseli kam ara között feníorg ott éles ellentétek szerencsés elim i­ nálása után áttértek a konferencia p rogram m jának érdem leges letárgyalására. E z az oktatófilm kérdésének m últ évi elméleti megbeszélése helyett, inkább a gyakorlati lehetőségek m eg­ beszélésére irányult. E zúttal nem el­ méleti m agyarázatát óhajtották az ok­

23

tatófilm kellékeinek, hanem inkább a különféle iskolai, népművelési és tu­ dom ányos m intaoktatófilm ek bemuta­ tását,. h ogy a gyakorlati bemutatás mellett elhangzó kísérő előadásokból nyerjenek behatóbb tájékozást a részt­ vevők az ily film ek készítése terén eddig elért eredm ényekről s a fejlődés lehetőségeiről és kívánalm airól. A zért rendezték m eg a konferencia mellett egyidejűleg az első nem zetközi film ­ kiállítást is, melyen a különböző típusú felvevő- és vetítőgépek s a felvételnél használt összes anyagok és eszközök (nyersfilm , lámpák, kostüm ök, m eg­ n agyított film képek stb.) bem utatásra kerültek s m eggyőzték az egyes nem­ zeteket az ezek tekintetében m utat­ kozó haladásról. A szakszerű előadá­ sok kíséretében tartott bem utatások rendkívül sok tanulságot nyújtottak. A konferencia osztályokra oszlott, amelyekben 12 szakbizottság foglalko­ zott a különböző kérdésekkel. E ze k tárgykörébe utaltatott minden a film ­ oktatást illető kérdés. í g y a szaksajtó m egszervezése, a kiadandó pedagógiai és technikai szemlék cseréje, az okta­ tófilm ek vizsgálata, osztályozása, idő­ szakonként jegyzékbe foglalása s az­ után a film ek országok közti kicseré­ lésének foganatosítása. E z utóbbi kér­ désre nézve határozatba ment az a ja ­ vaslat, h ogy a nem zetek szövetsége felkeressék, m iszerint minden állam ­ ban egy vélem ényező bizottság alakí­ tásához járuljon hozzá, mely az elfo­ gadott jó oktatófilm ek vám m entes­ sége iránt javaslatot tegyen s ha ez ma esetleg még nem volna lehetséges, legalább a vám eljárásnak ily film ekre nézve nem zetközileg való m egkönnyí­ tését vig ye keresztül. E g y ik szakbizottság behatóan fo g ­ lalkozott a film pedagógia, methodika és psychológia kérdéseivel s a film nek a taneszközök sorába beillesztését s •— a nyilvános bem utatóhelyekre való vándorlás m ellőzésével — • az egyes tá rgy a k oktatásánál, m agában az isko-

Iában való felhasználását mint egyedül helyes m ódszert jelölte m eg s norm a­ ként elfogadandónak vélte a Baselben m ár bevált gyakorlatot, h ogy minden iskolában e célra eg y m egfelelő terem ­ ben fali villanykapcsoló legyen s ugyanott egy fal vetítés céljára fehérre m eszeltessék. E zen kívü l minden fo lyo ­ són két vetítőgép legyen, m iket a ta­ nár szükség szerint bevihet a terembe és használhat. A gépnek, melyet az iskolának csak hivatalosan engedélye­ zett, m egbízható helyről legyen szabad beszereznie, tűzálló filmmel kell el­ látva lenni s előzetes v a g y utólagos tájékoztató m agyarázat tarthatása vé­ gett tetszés és szükség szerint bárm i­ kor m egállíthatónak kell lennie. A film oktatás m egoldásának eme ideális elvei és m ódja mellett arról is szó esett a bizottságban, h ogy # film ­ pedagógiával behatóan és sikerrel fo g ­ lalkozó s e téren m ár tapasztalatokat szerzett tanerők az egyes állam ok kö­ zött pár hónapi időre kicseréltessenek. Tetszésre talált az oktatófilm leg­ nehezebb kérdésének, az előállítási költségek leszállításának m egoldására vonatkozó az a javaslat, h ogy a ren­ des 35 mm. szélességű film alak helyett oktatófilm ek céljaira a felényi (16 mm.) szélességű v a g y ennél is cseké­ lyebb (9^ mm.) méretű ú. n. keskeny film (schm alfilm ) vétessék általánosan használatba, m ely az eddigi kísérletek szerint a m inőség legkisebb kára nél­ kül nagy anyagm egtakarítást s ezzel előállítási költségcsökkentést tesz le­ hetővé. A Bécsben 1925 óta, az ottani egye­ temi élettani intézetben felvett 3000 m éternyi keskeny film a m egfelelő elő­ hívó és m ásolóanyag használata m el­ lett teljes sikerű kísérletnek bizonyult. Ebből és más kísérletekből kitűnt, m i­ szerint a rendes film előnye, hogy mindenütt egységes nagyságú s m in­ den országban egyform án használ­ ható, a keskeny film alkalm azásánál is biztosítható, ha itt is egy standard

nagyságot állapítunk meg. E zé rt jav a ­ solták a konferencián, h ogy a m éretre nézve a film iparral egyb efogva egy A m erikára is kiterjedő nem zetközi m egállapodás létesítessék. Beszám oltak a tudom ányos célokra rendszerint csak 10 méter hosszúság­ ban készített s két végén összefűzött film szalag, az ú. n. R in gfilm alkalm a­ zásának kísérleteiről is, am elyek telje­ sen beváltak s a résztvevő film peda­ gógusokat és film gyártókat bizonyára fokozottabb mértékben fo g já k az az­ zal való kísérletekre ösztönözni. E zeknek a íilm tipusoknak technikai és financiális téren való beválása né­ zetem szerint óriási lépést fog jelen­ teni világszerte a film oktatás fejlődé­ sében. A nem zetközi oktatófilm szervek (R óm a— Básel— P áris) között a hatás­ körök tisztáztatván, m ég hátra volt a két nagy tábor — . a film pedagógusok és film gyártók, az elmélet és g ya k o r­ lat emberei — között fennforgó ellen­ tétek kiegyenlítése. E z is sikerült azzal a m egoldással, h ogy a kam ara 12 szakbizottságán k í­ vül az összes bizottságok egy-egy ki­ küldöttjéből és a film gyártókból egy külön tanácsadó szakbizottság (comm ission consultative) alakított, mely az oktatófilm ek előállítása kérdéseiben lesz hivatva a K am ara elnökségének szakvélem énnyel szolgálni. E z az elvi intézkedés, valam int az a körülm ény, h ogy az oktatófilm gyártók teendőik­ nek egységesen s behatóan való m eg­ állapítása céljából m ég ez évben Berlinben közös m egbeszélést tarta­ nak, világosan m utatja, h ogy az ok­ tatófilm ügy terén az érdem leges m unka m egindult s az ü gy a hágai konferencia folytán jelentékeny lépést tett előre a fejlődés útján. S ha az ok­ tató, valam int a felnőttek oktatására szolgáló kulturfilm ma még túlköltséges gyártásának m egindulásától más hatást nem várhatnánk is, m inthogy a szórakoztató film ek mellett utat nyi­

tottu n k a jobb, a tisztább, de nehezeb­ ben előállítható film ek készítéséhez, m ár akkor is eredm ényes minden európai nemzetre nézve az oktatófilm ­ köröknek a hágai film konferencián is k ifejtett lelkes m unkája. M i m agyarok a film gyártásnak ez új területen világszerte várható m eg­ indulását különös örömmel üdvözölhet­ jük, m ert ennek kihatásaként a szóra­

koztatófilm ekben is a tiszta és tanul­ ságos tárgyak szám ának szaporodá­ sát várhatjuk, am elyek m egszerzésé­ nél pedig mint kevésbbé módos or­ szágnak ezideig sokszor be kellett ér­ nünk a kevésbbé költséges, de egyben kevesebb értékű film ekkel, ami közön­ ségünk ízlésének és nemesebb erköl­ csének fejlődésére nem m indig járt üdvös hatással.

D r. P U R É B L G Y Ő Z Ő s zé k e sfőv á rosi tan ácsn ok, egy e tem i m ag á n tan ár:

A F Ő V Á R O S É S A F IL M O K T A T Á S filmnek óriási jelentői sége van nemcsak a társ sadalomban, a népéleti ben, hanem az oktatás* bán is. Budapest székes* főváros mondhatni talán
A

25

polgári fiúiskolában, 31 polgári leány* iskolában, 50 iparostanonc fiúiskolá* bán, 15 iparostanonc leányiskolában tart évenként pedagógiai filmelőadást és körülbelül 80.000 tanuló vesz éven* ként ezeken az előadásokon részt, tel? jesen ingyen, amennyiben az összes költségeket a főváros viseli. A fővárosi Paedagógiai Film gyár ez* ideig m integy 60.000 méter negatívot dolgozott fel kizárólag közoktatási cé* lókra és kb. 200.000 méter pozitív film szolgáltatta azt az anyagot, amely a jelzett tantói munkát végezte. A Paedagógiai Film gyár fennállása óta körülbelül 10.000 előadást tartott Budapest tanuló if júsága részére. Maga a főváros óriási anyagi áldozatot ho* zott, amennyiben m integy 500.000 pen* gőt fektetett be film gyárába, átalakítva erre a célra a rendkívül alkalmas, de már megszűnt központi konyhát a Hungária*körút és az Üllői*út sarkán. A gyár tekintetében a főváros, mint úttörő az egész kontinensen egyedül áll és nagy vezető szerepre van hivatva ezen a téren. Éppen ezért résztvett a Hágában május l*től 5*ig tartott pae* dagógiai filmkongresszuson, ahol óriási sikert ért el, amennyiben a sok kiállító között paedagógiai film jeivel mond* hatni egyedül szerepelt. A z összes külföldiek egészen Ameri*

káig mindmegannyian igen élénken ért deklődtek a gyár iránt és igyekeztek felvenni a kapcsolatot. N agy elismeí réssel voltak Budapest székesfőváros ilynemű alakítása iránt és m integy minta gyanánt jövő program jukba fel is vették az egyes államok. N a gy elismeréssel kell m egem lékezi nünk Ágotái Béla vezérigazgatóról, aki tulajdonképen az egész Paedagó* giai Film gyár eszm éjének a megteremi tője volt és akinek a főváros vezetőséí gét sikerült rávenni a gyár megalapítái sára. M indenesetre nagy lendület a Paedagógiai Film gyárnak az a körük mény, hogy sikerült a Kinizsiíutcai kis helyiségből az Üllőiíúti óriási méretei két öltő és a technika minden vívm áí nyával felszerelt új film gyárba átmern nie, ahol ma úgy a film ek felvétele, koí pirozása, trükkfilm ek készítése tekim tétében igen előre haladtunk és iskoí Iáinkban a szem léltető oktatást valói sággal átalakítottuk. A z elemi iskolának első és második, m ajd III— IV . osztályának, a polgári iskolának egyes tantárgyainak m egfcí lelő menetekben, az iparostanonciskoí Iákban, sőt most már a gimnáziumban és reáliskolában is a m egállapított tani terv keretében a szem léltető és oktatói film teljesen bekapcsolódott. Történcí lem, földrajz, fizika, szám tantanítások a szem léltető oktatás kapcsán történi nek, különösen nagy segítségre szob gálnak a Süllös 4 éle vetítőgépek, ameí Ivek akárm ilyen szobában, vagy teremi ben, bárm ilyen gépnagyságban, egy? szerűen a konnektorban való bekapcsoí lássál vetítik a filmeket. N a gy előnye a SüllőSíféle gépnek az is, hogy vetítés közben, ha a tanár hosszabban akar valamely szem léltető kép mellett maí gyarázatot tartani, bármely pillanatban megáll, anélkül, hogy bárm ilyen kom ; plikációt okozna, mire tovább folytatí h atják a vetítést, leadván a film tOí vábbi részeit. N agy jelentősége ennek a gépnek az is, hogy teljesen tűzbiztos. Saját hűtői

26

készülékkel van ellátva, a filmek kinti levő részét meg is gyújthatjuk, akkor is csak egyikét kocka ég el, anélkül, hogy nagyobb tűzveszélyt jelentene. Ezért tudtuk ezt iskoláinkban bevei zetni és így a teljes tűzbiztonságot ga* rantálni. Statisztikailag még röviden a követi kezők: A z elemi iskolákban film jeink az I— IV. osztályig beszédi- és érteleim gyakorlatra, földrajzra, növénytanra és állattanra, gazdaságtanra és egyéb szórakoztató előadásokra vannak be# rendezkedve. 1927íben kb. 100 előadást tartottunk. A z 54 polgári iskolában földrajzi, növénytani, állattani, gazdai ságtaní, ipari egészségtani, néprajzi, term észettudom ányi, m ennyiségtam és szórakoztatófilm jeink körülbelül 100 előadásban lettek bemutatva az elmúlt esztendőben. H atvanöt iparostanonci iskolában, ugyancsak a fenti szakiam tárgyakban vannak film jeink és ezeki ben m integy 60 előadást tartottunk 1927íben. A többi fővárosi iskolában vegyes volt a film oktatás anyaga. Am időn ezekben röviden áttekintést óhajtok nyújtani a paedagógiai szaki oktatásunk film jeiről és az e keretben levő tanm enetükről, kétségtelen elisi méréssel kell nyilatkoznunk Budapest székesfőváros Tanácsáról, am ely élői terjesztéseim re és hathatós intervení ciómra óriási anyagi áldozatot hozott, úgy, hogy módunkban van ezt a gyárat a jövőben is nagy mértékben fejlesz^ teni. A z eddig elvégzett munka csak a kezdetét jelenti annak az óriási feli adatnak, am elyet a Paedagógiai Fiimi gyár a következő években munkaprogí ram jába felvett. A Paedagógiai Film gyár törekvése az, hogy a film oktatás nem zetközi kap; csolatát felvegye és teljesen kiépítse, különböző népek film kultúrájának eredm ényeit egym ással m egismertesse, filmesere útján az állóképek vetítését, am ely nézetem szerint máris idejét

A m időn összegezem azt, hogy Ma? gyarországon a film oktatás terén nem? csak kezdem ényezők vagyunk, hanem valóban komoly munkát is folytatunk, amit a külföld teljes m értékben hono? rált és elismert, olyannyira, hogy nem? csak érdeklődésével, hanem barátságos összeköttetéseivel is kitüntetett ben? niinket, remélem és hiszem, hogy ugyancsak Budapest székesfőváros ta? nácsa lesz az, am ely a film oktatást ha? talmas keretekben nemcsak a konti? nensen, hanem még az Európán túli országokban is kiterjeszti, helyesebben irányító példaként fog szolgálni.

múlta, film diákkal óhajtjuk kiegészít tcni, illetőleg felvenni és ennek az ér? dekében úgy a filmszalag, valamint a dia?vetítőgépek gyártását is program? jába vette a filmgyárunk. Ú g y érzem, hogy a hágai, valamint a london— párizsi kapcsolatunknak nem zetközi szempontból nagy jelentő? sége lesz, amennyiben film gyárunkat részben m egism ertettük az illetékesek? kel, részben pedig felkeltettük az ille? tékesek érdeklődését és hatalmas kap? csolatot terem tettünk részben film? gyártásunk emelése, részben a filrm csere keresztülvitele szem pontjából.

POLLERM ANN

ARTÚR

m in. tan.,

a N ép jóléti P rop a ga n d a k özp on t v e z e t ő je :

A M A G Y A R E G É S Z S É G Ü G Y I F IL M E K HÁGÁBAN H ágában tartott Il-ik európai oktatófilm -kon­ ferencia fontosságát a népjóléti- és m unkaügyi min i sztér i um hatáskö­ rébe tartozó társadalom egészségügyi szempontból fokozta az a körülm ény is, h ogy ma m ár az eg ész­ ségvédelem nek tekintélyes tényezőjévé nőtte ki m agát a már közism ertnek m ondható előzetes védekezés. U gyan is ez utóbbinak m ajdnem alapvető fon­ tosságú pillérje, az egészségügyi ok­ tatás és a közvetítés utolsó, de nagyon fontos láncszeme, ez a mindenütt leg­ jobban bevált m ódszer: a mozgókép. H a a külföldnek kétségtelenül ré­ gebbi eredetű ily m ozgalm ától eltekin­ tünk, nyugodtan m ondhatjuk azt, h ogy M a gy a ro rszág igazán tekinté­ lyes számmal szerepel az egészségvé­ delemnek m ozgókép útján való v ég re­ hajtása terén és a hágai konferencián szétosztásra került három nyelvű film ­ jegyzékünk m ár j i film et tüntetett fel az ottan egybegyült szakemberek előtt. A cél az volt, hogy lehetőleg m in­

A

den, a népjóléti m inisztérium gondo­ latkörébe tartozó szakosztály vegyen részt és ezért a m inisztérium fennha­ tósága alatt álló Propagandaközpont 3 film et jelentetett be a kon gresszu­ son történő bemutatásra. A z egyik film a főiskolák részére szolgáló tudom ányos film ek csoport­ jába tartozik, am ely film egy szegy­ csont nélkül született és íg y állandóan kidom borodó szívvel élő csecsemőt örökített meg, am ely eset ritkasága m iatt tényleg csak filmen adható elő. illetve m utatható be az orvosi főisko­ lákon. A m ásodik csoportba eg y aggkorellenes diétával kezelt m alac-csopor­ tot m utat be a már em lített propa­ gandaközpont kebelében létesített m a­ g y a r orvosi film -archivum , amelynek érdekességét az adta meg, h ogy a fil­ men jól látható görcsös állapotot m a­ lacokon itt sikerült elsőízben kiváltani. V ég ü l pedig a M ezőkövesden ké­ szült és a babonaellenes küzdelmet szolgáló népszerű egészségügyi okta­ tási m ozgóképet m utattuk be, amely

27

film kereteit kedvesen emelte a m ező­ kövesdi viselet és íg y a filmnek repre­ zentatív jellege, is volt. Valam ennyi előadást m egfelelő ma­ gyarázattal kisértem. A z értekezletek közül résztvettem a tudom ányos szak­ osztály ülésein P ienkovszky lengyel egyetem i tanár elnöklete alatt és ez a b izottság m egbízott azzal, h ogy a m a­ g y a r és német orvosi tudom ányos m ozgóképeket gyűjtsem össze m egfe­

lelő regiszterben és az érdemesebbjeit a jövő év folyam án Párisban, az o r­ vostani hallgatók ottani egyesületében m utassam be. A m agam részéről rendkívül fon­ tosnak tartom az ott elért eredm ények gerincét, am ely szerintem abban áll, h ogy kétségtelenül bebizonyított kultúrfölényünket közegészségügyi oldal­ ról is m eg tudtuk kellőleg világítani.

G Y Á R F Á S G Y U LA , a M agyar M ozgók ép ü zem tu la jd on osok O rsz. E g y esü letén ek ü g y v . a le ln ö k e :

A P A E D A G Ó G I A I F IL M O K T A T Á S É S A F IL M S Z A K M A most m egtartott hágai pedagógiai film kongreszszuson résztvettek qz összes állam ok hivatalos szerveinek kiküldöttei és pedagógiai szakemberei. M agáról a kongresszusról Nagy Á r ­ pád Öméltósága ú gyis beszám ol e lap keretében. M iután a film szakm ai ér­ dekeltségek részéről úgyszólván egye­ dül vettem részt hivatalos m inőség­ ben, azért ehhez a kérdéshez csak an­ nak gyakorlati oldaláról kívánok hoz­ zászólni. M egállapíthatom , h ogy a bemuta­ tott nagym ennyiségű film technikai kivitelben nem érte el azt a színvona­ lat, amelyet az előrehaladott mai film ­ technika mellett elvárhattunk volna, de ugyanakkor örömmel regisztrá­ lom, h ogy a m agyar felvételek túlha­ ladták kivitel tekintetében szám os be­ m utatott külföldi oktatófilm et. Lehetetlennek tartom továbbá, hogy a pedogógiai szem léltető-film eket egy nem zetközi központi iroda irányítsa a film szakm a bevonása nélkül. A film ­ szakm a fogalm a alatt értem term észe­ tesen a modern és minden technikai kellékkel felszerelt műteremmel ren­

A

28

delkező vállalatot, a rendezőt, az operatőrt, a kitünően felszerelt film ­ színházakat, azok tulajdonosait és ve­ zetőit és a film kereskedelem szám os ágazatát kifejtő gazd asági érdekeltsé­ gek összességét. (Film kölcsönzők, film kereskedők stb.) E zek bekapcsolódása nélkül kényte­ len va g yo k az oktatófilm -m egm ozdu­ lást laikus próbálkozásnak m inősíteni, de enélkül nem is várhatok semmiféle kom oly és eredményes m unkásságot. Ü g y képzelem el a dolgot, h ogy az állam ok részéről kiküldött urak, to­ vábbá a pedagógusok a szcenárium írók és rendezők tám aszai volná­ nak, m íg a gyakorlati m egoldással, de különösen a kereskedelm i ügyek v é g ­ rehajtásával bízzák m eg a film szakm a bevált embereit. H iszen ha ők együtt haladnak a tulajdonképeni film szak­ m ával, ú gy minden bizonnyal lénye­ ges költség- és termelési differenciá­ kat tudnának elérni, azonfelül a peda­ gó giai film ek rendszeres is kólánkra üli kihelyezésénél, a nem zetközi film ke­ reskedelemben is a film szakm a óriási segítőtársa volna a pedagógiai film ­ m ozgalom nak. H iszen a szakm ának ehhez m eg van a kellő szervezete, ősz-

szeköttetése és rutinja. V é g ü l pedig nem utolsó tény az sem, h ogy az ú g y ­ nevezett pedagógiai film ek nemcsak az iskola falai közé valók, hanem oly­ kor-olykor bizony bekivánkoznak a nagy film színházak vetítővászn aira is, m ert a nagyközönség is nem egy eset­ ben szivesen látja az oktató- és isme­ retterjesztő filmet. Tekintettel arra, h ogy N agy Á rpád Öméltósága a pedagógiai film kérdé­ seivel kom olyan foglalkozik és meg van részéről az az Ígérete, hogy a közeljövőben a hágai tapasztalatok alapján ankétot hív össze, nem k ív á ­ nom az ü gyet tovább részletesen ta g ­ lalni, — azt azonban nem hallgatha­ tom el m ár most, hogy az 1930. évre Becsbe összehívott nem zetközi peda­ gógiai film kongresszuson sok remé­

nyem van arra, h ogy ott a m ag y ar oktatófilm -érdekeltségek a film szakszakm ával karöltve fognak résztvenni. A H ág a után folytatott londoni éspárisi tanulm ányutam on azt tapasz­ taltam, h ogy a nyugateurópai film ­ színháztulajdonosok a legnagyobb ér­ deklődéssel kisérik az ism eretterjesztő és pedagógiai film kérdését, am it on­ nan is gondolok, hiszen a nyugateu­ rópai film színházak eg y-egy oktatóés ism eretterjesztő film et állandóan m űsorra tűznek. Fia mi úttörői vol­ tunk a pedagógiai film oktatásnak, ak­ kor hiszem, a m agyar m ozitulajdono­ sok is el fognak követni mindent, h ogy az oktató- és ism eretterjesztő film eket minél nagyobb számban beilleszthes­ sék íilm m üsoraikba.

A m agyar kiállítás term e a hágai nem zetközi oktatófilm -kiállításon.

29

Á G O TÁI BÉLA, a P a ed a g og ia i F ilm g yá r v e z é r ig a z g a t ó ja :

B U D A P E ST S Z É K E S F Ő V Á R O S P A E D A G O G IA I F I L M G Y Á R A A II. E U R Ó P A I O K T A T Ó F IL M ­ K O N G RESSZU SO N é s k i á l l í t á s o n H á g á b a n , 1928-B A N z oktató, helyesen pedagó­ giai film ek n agy jelen­ tőségét legjobban bizo­ n yítja az a rendkivüli érdeklődés, am ely a film ­ kongresszus és kiállítás iránt m egnyilatkozott. E urópának legtöbb államából n ag y­ számban vettek részt tanítók, tanárok, film készítők és vetítőgép -gyártók a kongresszuson és kiállításon. M indenki ismertette — az összes külföldiek szerint — „o ktatófilm jeik­ nek" történetét és előadásaiknak rend­ szerét, mindenki elhozta eddigi ered­ ményeinek javát ú gy, h o gy m ódunk­ ban volt m egism erni a különféle álla­ m oknak és iskoláknak vélem ényét a film ekről, kívánságaikat, javaslatai­ kat. a film eknek a tanítás menetébe leendő minél szorosabb bekapcsolá­ sára nézve. í g y m egism ertük a törek­ véseket és elgondolásokat hogyan, m i­ lyen irányban, mértékben és rendsze­ rekben kívánják a jövőben az „oktató­ film eknek" gyá rtá sá t és a tanulóifjú­ sággal való közlését. Igen érdekes volt azoknak a peda­ gógusoknak a felfogása, akik inkább elméleti alapokon foglalkoztak az „ oktatófilm " kérdéssel, azokkal szem ­ ben, akiknek m ódjukban volt m ár több éven át a film tanító és szu ggesztiv erejét a gyakorlatban is alkalmazni. T u dvalevő dolog, h o gy a film g y á r­ tás költséges. A z elméleti területen m ozgók rendszerint olyan kíván ságok­ kal állottak elő, m int itthon nálunk is többen, am elyeknek végreh ajtása nem eléggé fokozatos a pedagógiai film ­ gyártásn ak fejlődésével és olyan áldo­ zatokat követel, amelyeket ma eg ye t­

A

len film gyár, vállalat, va g y iskolafenn­ tartó hatóság se m b irm e g . A k ik azon­ ban a gyakorlatból a való életet isme­ rik és tudják, h ogy a film gyártás — bár rohamosan fejlődik, — m égis csak fokozatosan fejleszthető, mert nem szám ítva a film gyártsához szükséges technikai eszközöknek, felszerelések­ nek és berendezéseknek is mérhetetlen költséges voltát, a gyártásban b izo ­ nyos tervszerű fokról-fokra fejlődő rendszert kell követnünk és nem csaponghatunk eg yik szélsőségből a m á­ sikba, az alaptól a végletekig. Öröm m el állapíthatom m eg, h ogy Budapest székesfőváros P edagógiai F ilm gyára, m int ilyen, az első volt a földkerekségen. Budapest tanácsa volt az első iskolafenntartó hatóság, amely m ár 16 év előtt kötelezőleg rendelte el a pedagógiai film eknek a tanítás keretébe való beillesztését és alkalm a­ zását. A zóta több iskolafenntartó tőlünk kérte el és vette át a rendszert, de mint P edagógiai F ilm g y á r m ég ma is egyedülállók vagyunk, mert m ásutt mindenütt pedagógiai, szerintük „o k ­ tatófilm eket" más, m eglévő g yá rak keretében, a legjobb esetben, mint al­ osztályban készítik. Annak a ténynek, h ogy Budapesten foglalkoznak a legrégebben pedagó­ giai film gyártással, köszönhetjük azt, h o gy a pedagógiai filmek készítésé­ nek és előadásuknak rendszere nálunk a legelörehaladottabb és legfejlettebb, amit H ágában m indenki elismert. A z t el kell ismerni, h ogy a gazd ag államok, illetve az igen n ag y tőkéjű vállalatok, mint a franciák és néme­ tek eddig sokkal több oktató film et

gyárto ttak, mint a mi pedagógiai film ­ gyárun k, de ez nem von le semmit abból a tényből, h ogy rendszerünk m égis a legfejlettebb. A P edagó giai F ilm g y á r ugyanis •eddigi lehetetlen, szüle, kis helyiségei­ ben nem tudta terveit az egész vona­ lon m egvalósítani. A szűk helyen, kor? látóit felszereléssel és kevés szem ély­ zettel csak korlátolt mértékben volt képes film eket gyártani. M ost azon­ ban, h ogy gyáru n k m egkapta új, nagy telepét, módunkban van a film g y ár­ tással kapcsolatos minden kérdést m eg­ oldani. Ü j gyártelepünkön teljesen kiépít­ h etjük a külföld által elismert, és sze­ rintük ideális rendszert, va g yis: a fil­ meket egészen a tantervek előírása és utasítása szerint, előbb osztályonként, később osztályok és tárgyankint elő­ állítan i; az előadásokat az egész vo ­ nalon díjmentessé tenni; az előadások előkészítése céljából a szükséges álló­ képeket, üvegdiapositiveken, film sza­ lagokon, fényképnagyításokon, mint szemléltető falitáblákon, a vetítéshez szükséges diapositiv- és film dia-vetítőgépeket oly m ennyiségben gyártani, h ogy kezdetben kerületi központok­ ban. később — természetesen m egfe­ lelő idő m úlva — minden iskolában álljanak rendelkezésre, h ogy a filmelőadások nemcsak mint összefoglaló előadások legyenek bemutathatok, ha­ nem a tanítás bárm ely fokán, mint a tanítási órát kiegészítő szemléltetés. Továb b ra is fenntartjuk az eddig bevett gyakorlatot, h ogy a tájékozta­ tókat sokszorosítva az iskoláknak elő­ re m egküldjük, m ajdan az üveg- és film diákat a tantestületeknek bemu­ tatjuk és a tantestületek a látottak m egrögzítése céljából az előadások után az osztályokban az anyagot szó­ val és írásban feldolgoztatják. K ülönösen m éltányolták Budapest székesfővárosának azt az áldozatkész­ ségét, h ogy a tornaterm eket tűzbiztos vetítőgépekkel szereli fel és az előadá­

sokat nem a m ozgóképszínházakban, hanem az iskolákban rendezteti. A film gyártás m unkájába ezentúl a film bizottság útján az iskolák közvet­ lenebbül fogn ak befolyni. E z a bizott­ ság fogja a film gyár és az iskolák kö­ zött azt a kapcsot alkotni, am ely az együttm űködést intenzivebbé teszi. A P edagógiai F ilm g y á r közrem űködése a hágai kongresszuson és kiállításon ezt a rendszert ism ertette és szemlél­ tette és ennek köszönhető, h ogy ma m ár minden államból érkeznek hoz­ zánk levelek, m egkeresések, érdeklőd­ nek film jeink és vetítőrendszerünk iránt, kérik azokat vételre, cseréhe. N agyjelentőségű lesz, ha sikerül a külföldi film gyártókkal, tulajdonosok­ kal csereösszeköttetésbe lépnünk, mert e réven iskoláinkat oly film ekkel lát­ hatjuk el, am elyeknek előállítása csak később következhetnék be, mert a f o ­ kozott film gyártásunknál az, hogy előbb a közelebbit, aztán a távolabbit, az elemi iskolák anyagán kezdve, te­ hát alulról kiépíteni a főiskoláig, és pedig előbb azt, ami a tanterv szem­ pontjából elsősorban szükséges és csak azután azt, ami nem közvetlen köve­ telmény és aminek előállítása túlságo­ san költséges. A hágai kongresszusnak és kiállí­ tásnak reánknézve nagy értéke annak a bizonyossága, hogy jó úton hala­ dunk. Igen értékes az az erkölcsi, szel­ lemi és gyakorlati kapcsolat, amely bennünket a külföldi pedagógusokkal, film gyártókkal közelebbi szerves és szoros összeköttetésbe bozott. Ennek folyom ánya lesz a Berlinben, szeptemberben, tartandó konferencia, melyen m eg fo g já k valósítani azt a szervezetet, am ely a film gyártást, a film ekkel való szemléltetést egységes pedagógiai elvek alapján kíván ja m e g ­ oldani és általános érdekű filmeket, valam int az egyes nemzetek speciális film jeit az állam ok között létesítendő csere révén minden nemzet tanulóifjú sága részére közkinccsé tenni.

E R D É L Y I M Ó R IC k o rm á n y fő ta n á cs o s :

K OZOS M U N K ATER V A PR O PA G A N D A ÉS O K T A T Ó F IL M G Y Á R T Á S TERÉN hágai kiállításra való fel­ h ívást oly késő időben kaptuk m eg, h ogy kép­ telenek voltunk arra el­ készülni, annál is inkább 11 m erültek fel nehézségek, m ert tájékozatlanok voltunk az iránt, h o g y tisztán pedagógiai film ek jön­ nek-e tekintetbe, vagy kiállítható-e táj­ kép és az ország egyéb látnivalóit fe l­ tüntető film ek. K ö rö si H enrik m inisz­ teri tanácsos az első pillanatban táviiratilag fordult H ágába, h ogy e kér­ dést tisztázza és e közben ugyancsak hosszabb idő telt el, m íg a válasz m eg­ érkezett és m ivel az én film vállalatom ­ nak csak negatívjai voltak, pozitivkópiák felett nem rendelkezett, ezek ilyen rövid idő alatt a kiállítás szem ­ pontjainak m egfelelően gyorsan el nem készülhettek volna, a kiállításon csak az eg y balatoni filmmel vehet­ tünk részt. D e ebből is m eggyőződhettek a k b állításon m egjelent nem zetközi szak­ emberek, h ogy M agyarországon a film gyártáshoz érten e k ! A balatoni film különben az itteni tudom ányegyetem professzorai köré­ ben a legnagyobb elismerésben része­ sült. A jövőre nézve azt a tanulságot kell ebből levonni, h ogy az érdekeltségeket nem az utolsó pillanatban, hanem ide­ jekorán kell az ilyen kiállításra való részvételre felhívni, m ert az erre való előkészülődés mindenesetre némi időt vesz igénybe. A kongresszussal és kiállítással kap­ csolatban az elméleti konkluzium az,

A

h ogy m eggyőződésem szerint hazánk mai helyzetében éppen az ily propagandisztikus film eknek a gyá rtá sá ra n agy szükség van. M ár a háború előtti években Szterényi József báró, akkori kereskedelem ügyi m iniszter a m agyar iparban a koncentráció szükségességét hangoztatta, m ert csak íg y vélte ha­ zánk iparát fejleszteni. P ed ig akkor N agym agyarországon voltunk, tőke­ erősebbek és békés viszonyok között. H a tehát akkor időszerű volt a legille­ tékesebb fórum oknak az iparban való ilyetén beavatkozásra, m ennyivel fon­ tosabb ez ma, T rianon által sújtott C son kam agyarországon. M eggyőződésem , hogyha a film ipar abban az időben annyira fejlődött volna M agyarországon , mint ahogy ma van kifejlődve, akkor semm iesetre sem fordulhatna elő az, h ogy eg y és ugyanazon tém át nem eg y v a g y két film gyár, hanem majdnem kivétel nél­ kül az összes film g yára k készítik ek E z nem zetgazdasági szempontból o ly tékozlás, amelybe az illetékes kereske­ delem ügyi m iniszternek bele kell szól­ nia. E légséges, ha példának okáért a B alaton-film ről szólva, csak egy ily jó film kerülne forgalom ba, minek ebből 4— 5 vállalatnak külön-külön film et készíteni? E zt a felesleges kiadást egy olyan tőkeszegény, iparilag lerongyolt o r­ szágban nem szabadna kockáztatni. E gyüttes, tervszerű munkára van szükség a filmgyáraknak, fel kell te­ hát egym ás között osztani az ország ism ertetésére a pedagógiai szolgálatra való m unkálkodást.

S T E IN M A R T O N A M a gy a r-H olla n d K u lturgazdasági R ész v én y tá rsa sá g ig a z g a tó ja :

S Z E R E P Ü N K A H A G A I K O N F E R E N C IÁ N M agyar-H ollan d K utturgazdasági R észvénytársaság évek óta — m ióta az iskolai film ok­ tatás hazánkban kötelezd lett — minden eszten­ dőben elkészíti a m aga „m a g y a r" o k ­ tatófilm éit, melyek a pedagógusok és m ás szakem berek teljes elism erése mellett kerülnek az ország ifjúsága előtt előadásra, sőt egyes film ek kül­ földi körök előtt is nagy sikerrel ke­ rültek bemutatásra. A T ársaság, mely tagja a „N ém et M ozgó képkötelék'‘-nek is, az elsők kö­ zött volt, m elyek a hágai kiállításra a m egh ívót m egkapták. A m agyar „H ollan du sokn ak" nem okozott nagy fejtörést, h o g y milyen képekkel jelen­ jenek meg, gazd ag anyagukból bősé­ gesen válogathattak. Ö ssze is állított a T á rsasá g eg y jókora gyűjtem ényt speciális m agyar film jeiből, sőt a ki­ állítás céljaira e g y uj, m agyar, három felvonásos oktatófilm et is gyártottak. N éhány héttel a kiállítás előtt azon­ ban újabb értesítés érkezett a kiállítás rendezőitől, melyben közölték, h ogy a bem utatható film ek m ennyiségét k o r­ látozták és M a gy a ro rszág ra m indöszsze 4500 méter esik. A film ek kijelö­ lését és beosztását erre a kultúszm iniszterium vette a kezébe, m ely a „H o llan d i" anyagából legértékesebb­ nek a „M a g y a r A lfö ld " cím ű kép be­ m utatását tartotta. í g y azután a többi m agyar filmm el a „M a g y a r A lfö ld " került el H ágába, m elynek első sikere az volt, h o gy a cseh delegátusok tiltakoztak a kép be­ m utatása ellen. A „M ag yar-H o lla n d i" ugyanis fizikai, állattani, történelmi, v a g y más tárgyú oktatófilm jeinél is módot talál arra, h o gy az ifjú ság o t egyidejűleg Trianonra is figyelm ez­ tesse. — A z irredenta eszme term é­

A

szetesen ebből a filmből sem hiányzott és íg y a kép csak sok viszontagság után került a szigorú bírálók elé. A bemutatott kép azután igen nagy, ben­ sőséges sikert aratott. — A ki filmet gyárt, v a g y a film csináláshoz valam i köze van, jól tudja, h ogy milyen ne­ héz a néző tenyeréből tapsot kicsi­ karni. Ennél a filmnél tapsoltak'! Van Staveren úr, a konferencia elnöke, dr. Günther, a berlini „D é r B ild w art" szerkesztője és dr. Am m an professzor — tehát az oktatófilm ügy három je­ les és elism ert szakértője, külön is öröm üket fejezték ki a kép felett, mely egyes részeiben egészen eredeti és ú j­ szerű módon ism erteti egy országrész keletkezését és kultúrájának kialaku­ lását. A három kiváló szakember, de általában az egész konferencia elism e­ rése kom oly szó és Geszti L a jo s ta­ nár, a film tervezője is nyugodtan könyvelheti el a sikert. A M agyarH olland K u ltu rg a zd a ság i R .-T ., m e­ lyet az erkölcsi elismerésen kivül szá­ mos külföldi cég keresett fel a film m iatt — sajnálhatja, h ogy egyéb film ­ jei kim aradtak a kiállításról; bizo­ nyára akadna még közöttük jónéhány, am ely a külföldi professzorok tetszé­ sét elnyerné. N a g y sikere volt m ég a M agyarH olland K u ltu rg a zd a ság i R. T . ki­ adásában m egjelenő „ F ilm és M űve­ lődés“ c. film szem le „h ág a i" különszám ának is, m ely holland, német, francia és m agyar nyelven üdvözölte a kongresszus tagjait és ismertette a bem utatásra kerülő filmet. A sok száz példányban kiosztott lap szerkesztő­ sége sem feledkezett m eg a m agyar propagandáról; a lap minden egyes példányához eg y-egy tetszetős k iv i­ telű. Budapestről szóló, hivatalos ide­ genforgalm i propaganda füzetet csa­ toltak.

33

S Z É K E L Y SÁN D OR oki. g é p é s z m é r n ö k :

T E C H N IK A I E R E D M É N Y E K A H Á G A I P E D A G Ó G IA I K O N F E R E N C IÁ N m ásodik európai pedagó? giai filmkonferenciának* a pedagógiai film eknek az iskolai oktatás terén való felhasználásán, a tu? isis dom ányos film eknek is? mertetésén, a nem zetközi oktatófilm? munka m egszervezésén és a nemzet? közi pedagógiai filmcsere megindítá? sán kívül igen fontos technikai problé? m ákat is meg kellett oldania, mert a pedagógiai filmek elterjedése csakis a gyártás olcsóbbá tétele, az előadások könnyű és egyszerű lebonyolítása, va? lamint a vetítőgépeknek leegyszerűsí? tése alapján vihető csak keresztül. A m ozgófényképeknek az iskolai ok? tatásba való bevonása szükségessé te? s z í a vetítőgépeknek olyan természetű átalakítását, m elyek lehetővé teszik a gépeknek olyan egyének útján való kezelését is, akik a kellő szakképzett? ség híján vannak. G ondoskodni kellett a vetítés céljaira szolgáló fényforrás előírásainak pontos megállapításáról, a

A

filmszalag felm elegedését és ezzel kap? esolatban a filmtűz m cggátlását szol? gáló védőszerkezetekről, dönteni kel? lett a hűtők kérdésében, valam int a film szalag méreteinek végleges meg? állapításáról. A felvétel és a gyártás olcsóbbáté? telét az a javaslat célozta, mely a nor? málfilm helyett pedagógiai film eknél a keskenyfilm ek alkalm azását javasolta. A keskenyfilm ekre való kötelező fel? vétel és másolás kérdésében úgy hatá? rozott a konferencia műszaki szakcso? portja, hogy az egyes államokhoz még az ez évi londoni konferencia előtt körkérdést intéznek, hogy hogyan akarják. A magam részéről a normál filmm éret m egtartását javasoltam , mert a felvétel és másolás a normál m éretek m ellett egyszerű, míg keskeny negatívról készítendő normál positiv? m ásolathoz különleges m ásológépek szükségesek. A keskcnyfilm nek csak az esetben volna jogosultsága, ha a tu? dom ányos és oktatófilm ek kim ondott

„A z eke m indent m eg ­ h ód ított."

„A k a n y a rg ó foly ók a t átvágá sok k a 1 rövidítették r n .-tr «

A M agyar-H olland K u ltu rgazd asági Rt. „ A m a gy ar A lfö ld " cirnü film jéből a hágai nem zetközi oktatófilm kiállításon.

állapították meg, a fényerősség határát pedig 60 lum enben.' Éppen ezért elej­ tették a vízhűtőket is, mert ilyen ala? csony kapuhőm érséklet mellett a film hűtése is felesleges, hiszen a film gyűl? ladási hőmérséklete a vetítőgép kapu? jábarí 90 °C körül van. Ez a határozat természetesen maga után vonja azt a feltételt, hogy iskola­ gépeken fényforrásul csak izzólámpa alkalmazható. A m echanikai tűzvédő? szerkezeteket is elejtették, mert ezek üzem közben felm ondhatnák a szolgá? latot és rendeltetésüknek amúgy sem felelnének meg. M indez természetesen csakis az olyan iskolai előadásokra vonatkozik, m elyeknél a vetítés magában az elő? adóteremben történik. A technikai kísérletek és vizsgák? tok term észetesen tovább folynak és az 1930?ban Bécsben tartandó követ? kező konferencián az összes függő­ kérdések elintézést nyernek.

tan iskolákban kerülnének csak bemu? tatásra, amikor is ilyen keskeny film? nek levetítésére alkalmas, külön gépe? két szereznének be. De a tudom ányos film ek egy nagy része nagy mozgó? színházakban, a nagy közönség elé is kerül, viszont számos olyan nem ki? m ondottan pedagógiai célzattal készült film van, mely az iskolai előadások program m ját is képezheti, nem volna tehát észszerű, ha a felvétel keskeny filmre történne. A hágai konferencia m egnyitásán hangzott cl az elnöki szék? bői az a kijelentés, hogy amióta a filmszínházak elhagytak bennünket, magunkra maradtunk és a magunk erejével vagyunk kénytelenek magunkon segíteni. Ennek nem szabad megtörténni. A m ozinak nem szabad ezt a kérdést el? ejteni, hanem igenis kézbe kell venni és az iskoláknak segítségére kell len? nie. A konferencia technikai csoportja fontos határozatokat hozott a filmek szállítására és a filmek megóvására nézve is kim ondották a film eknek fix orsókon való szállítását. 75 méteres, 200 méteres és 360 méteres orsókon szállítják a film eket. A z orsókon való szállítás sok fölösleges áttekercselés? tői, csavarástól, ütéstől felkarcolástól kím éli meg a filmszalagot, élettartam át tehát növeli. E lejtették az éghetetlen filmre való másolás kérdését is. A z éghetetlen film nem tartós, előállítása költségesebb, vízben kinyúlik, nehezen ragasztható, nem alkalmas tehát olyan film ek elő? állítására, m elytől nagyobb tartósságot követelünk. A tűzbiztonság elérését más módon akarja a technikai szakcsoport elérni. A fényforrás fejlesztette kapuhőmér? sékletnek kell olyan alacsonynak lem ni, hogy a film meg ne gyulladhasson. A vetítőgép kapujában m egengedett maximális hőm érsékletet 65 °C?ban

35

A m agyar delegáció tagjai a hágai nem zetközi oktatófilm -kiállításon.

L IS IN T Z K Y

FERENC

áll. fo g . ta n á r : •

A Z O K T A T Ó F IL M P R O B L É M Á I nem rég m egtartott há­ gai nem zetközi oktató­ film kongresszus alkal­ m ával módom volt m ély­ reható eszmecserét fo ly ­ tatni a nem zetek ki­ küldött film szakértő pedagógusaival azokról a kérdésekről, m elyek a fe j­ lődő oktatófilm et legbensőbben érintik. M egállapíthattuk ugyan örömmel, h o g y impozáns m ennyiségű oktató­ film készült m ár el a legkülönbözőbb tém ákról és életrevaló szervezkedések b iztosítják az oktatófilm fejlődését, m égis kiforratlanoknak és még ötletszerüeknek találjuk azokat az elve­ ket és irányító szabályokat, m elyek az oktatófilm leglén yegére: belső tartal­ m ára és ennek feldolgozására, felépí­ tésére vonatkoznak. M aga a bemuta­ tott szám os oktatófilm árulja el fel­ tűnően ezt a tényt. A látott film kö­ zött igen sok érdekes és nagyon érté­ kes részlet ragadta m eg a figyelm et, de pedagógiai és hatáspszichológiai szempontból hiányokat találhattunk. M ert nem hangoztathatjuk m ég „tu ­ d o m á n y o sá n a k és ,,oktató“ -nak azt a filmet, m elynek jelenetei közé néhány méter valam iféle, sokszor prim itiv és lehangolóan értelmetlen „trü k k felv é­ tel' ‘ van beragasztva, m égha tém ája valam ely tantárgyról van is m erítve. É s nem oktatnak azok a film ek sem, m elyek nincsenek jól rendezve és meg­ vágva, hanem a vásznon túlhosszú ideig álló, monoton cselekm ényü ké­ pek erőtlen halmazai, bárha hosszú és hangzatos képközi szövegek tarkítják is. Ilyen film pedig, sajnos, m ég sok van. Épen ezért az em lített m egbeszélé­ sünk során teljes figyelm ünket a jó film készítésének problém áira fo rd í­ tottuk, m elyek az oktatófilm kérdések súlypontját alkotják. M ert ha ezek

A

36

m egoldást nyertek, és jó, tökéletes oktatófilm ek születtek m eg, akkor a velük kapcsolatos más k érd ések: or­ ganizáció, "technika, p énzügy stb. m a­ guktól elintéződnek. A jó oktatófilm készítésére von at­ kozóan sikerült tárgyalásaink alatt a legfontosabb irányelveket m egállapí­ tanunk, m elyek a további részletes és mélyenszántó kutatások vázát alkot­ ják. E hely szűk a kim erítő fejtege­ tésre. E rre és a konklúziók leszűré­ sére más formában nyílik alkalmam,, m ost kivonatosan vázolom az elfo g a ­ dott főbb irányelveket. Első, m ondhatjuk form ális biztosí­ téka és elengedhetetlen feltétele a jó oktatófilm nek, h ogy pedagógus szel­ lemi m unkájának gyüm ölcse legyen. O lyan egyéné, akinek a legm agasabb színvonalra emelt alapképzettségébe vá g a készítendő film témája, és aki a kérdéses tudom ányág tanítására is legm agasabb fokig képzett, azonkívül m egszerezte a filmet illető alapos szak­ tudást. S tatisztikailag kim utathatjuk, h ogy a bukott oktatófilm ek zöme nem ily egyének müvei. Szükséges, h ogy necsak az oktató­ film ek bírálói legyenek pedagógusok, hanem az oktatófilm készítésének m in­ den részletében és fázisában pedagó­ gusoké legyen a döntő szerep. E zzel biztosítódik az a kivánalom is, h ogy az oktatófilm készítésnél az üzleti nye­ részkedés szem pontjai háttérbe szo­ ruljanak. M intahogy — hasonlattal élve — ma m ár nem tudunk elképzelni oly klinikát, ahol a vezető és a felelős in­ tézkedő szem élyzet nem az orvosok szine-javából kerülne ki, u gyan ú g y az oktatófilm et g y á rtó alakulatokba k i­ tűnő pedagógusokat kívánunk. E kér­ déssel kapcsolatos a film pedagógiai szem inárium ügye. M úlhatatlanul tel­

jesítendő követelm ény, h ogy minden országban létesüljenek m agas nívójú film pedagógiai szem inárium ok, h ogy egyrészt intézményesen lehetőségek adódjanak a még nem ism ert,‘ de bi­ zonyára szám os tehetség m egnyilat­ kozásának, m ásrészt a pedagógusok egyöntetűen nyerhessenek szakszerű kiképzést a film és film gépek kezelé­ sében és a film előadások kérdéseiben. A z oktatófilm sikerének titkaiba vág n ak továbbá a film tém a kiválasz­ tásának és feldolgozásának főelvei. Á ltalánosságban mondható, h ogy m in­ den tudom ányág hathatós interpretátorául fogadhatja a film et. E g y nega­ tívumot, egy tilalmat azonban külön kell hangsúlyoznunk, mely a film lé­ nyegéből és az ember érdeklődésének alaptermészetéből fakad. N em szabad film re vinni a cselekm énytelen tém á­ kat, m egm erevedett m otívum okat, va g y ilyenekkel szemléltetni és m agya­ rázni a tanítandó fogalm akat, mert film szerűdének és előreláthatóan nem kiséri ezeket érdeklődés és siker. A film nek ugyanis épen az a páratlan előnye, h o gy cselekm ényt, elevenséget tud visszaadni. A z ember figyelm ét és érdeklődését pedig épen a cselekmény, az élethű m ozgás köti le. A filmnek ez az ember term észetével ily csodála­ tosképen m egegyező tulajdonsága az a m ágikus erő, am ely a film et rövid idő alatt mindenütt m egkedveltette és bámulatosan kifejlesztette. M ilyen ter­ mészetesnek látszik ez a tilalom ! É s m égis m ennyit vétkeznek ellene! Igen, m ert ily felvétel technikailag könnyű és — olcsó. A z ilyen cselekménytelen film épen ú g y nem nyeri m eg a tet­ szést, 'mint az érzelem nélküli lírai köl­ tem ény nem arathatna babérokat. A z t tapasztaltuk a látott filmeken, h o gy néhány tudom ányágnak, mint pl. a földrajz- és növénytannak oktató­ film je szinte predesztinálva van arra, hogy a cselekm énytelenség hibájába essék. A m ozivászonra vetített, m ere­ ven álló növények, v a g y sok film m é­

37

teren lejátszott üres tájképek soroza­ tai m ég nem jó oktatófilm ek, ha m ég oly szépek is, hanem ezek állóképdiapozitivre valók. M ég akkor sem lesznek film szerűekké, ha a ..panorá­ m afej''-jel mindenféle irányban el vo ­ nultatjuk a néző előtt. Cselekm ényt kell beleszőni, különösen — a föld­ rajzi filmeknél — etnográfiái célt szol­ gáló jeleneteket és történeteket, me­ lyeknek természetes m iliőjét adják a tájképek. A cselekm énynek a föld­ rajzi, v a g y m ás tudománybeli film be való természetes beleszövésére szám os lehetőség kínálkozik. A z oktatófilm tém a feldolgozása a legkényesebb, nehezebb és egyben leg­ fontosabb probléma, mely azonban m ég legkevésbbé m egoldottan áll előt­ tünk és a legkörültekintőbb m egfon­ tolásokat igényli. A rávonatkozó ku­ tatások kiindulásához előtérbe kell he­ lyeznünk azt a tényt, h ogy a m ozi el­ sötétített termében a minden más ha­ tástól függetlenített néző lelkében az játszódik le, ami a filmképeken, de legalább is az ezek nyújtotta impreszsziók töltik m eg lelkét. A m ozivászon a néző tudatmezeje, és a moziban a néző figyelm e intenzivebben éber. A zért, ha a film tanítani akar, akkor a képek tartalm ának, cselekm ényének és egész rithm ikus kom plexum ának igazodniok kell és karöltve járniok az: ember term észetes tanulásának, fo ga ­ lom alkotásának lelki folyam ataihoz. N em sok oktatófilm nél láttunk ily fel­ dolgozást. D e amelynél ez m egvolt, azt tetszés és önkéntelen taps kisérte. Ilyen gondolatokat és eszméket fa ­ kasztottak a H ágában lévő pedagó­ gusok lelkében a látott film ek és ter­ mékeny eszmecserék. Ö röm et nyújtott az a lelkesedés, mellyel az oktatófilm szolgálatába állottak. Élénk im pulzu­ sokkal távoztunk, h ogy a nehéz és gondos m unkát igénylő további kuta­ tásainkkal a filmet, a modern eleven hieroglifot minél eredményesebben te­ g yü k pompás oktatóeszközzé.

•Az oktatófilm Belgiumban. A belga k i­ rályságban az oktatófilm és tudom ányos íilm-elöadás a fejlődés úgyszólván legm a­ gasabb fokán áll. olyannyira, h ogy igen sok külföldi állam kü lön bizottságot kül­ d ött ki a belgiumi oktatófilm ügyének tanulm ányozására. A belga korm ány részé­ ről 2 évvel ezelőtt történt meg az első dön ­ tő lépés az oktatófilm érdekében, am ikor dr. Camille H u y s m a 11 11 belga miniszter át­ vette a közoktatásü gyi minisztérium veze­ tését. Az uj m iniszter akkor azonnal el­ rendelte, h ogy az összes iskolákat v etítő­ gép ek k el kell felszerelni és gondosk odott arról, h ogy az iskolák részére m egfelelő m ennyiségű oktatófilm is álljon rendelke­ zésre. A miniszter intézkedésére állami film gyűjtem ényt (oktató film-archivumot) létesítettek és tervbe vette azt is, h ogy úgy az állami, mint nem állami iskolák számára k özös oktat ófilm -vállalatot alapit. E tervek közül csak részben sikerült eg y ik ­ másik, mert a közbejött belga pénzügyi válság megnehezítette az összes kérdések m egoldását. A korm ánynak m agánérdekelt­ ségek jöttek a segítségére és ezek ig y e ­ keztek a korm ány terveit m egvalósítani. A z első ilyen szerv „U nivcrsité Cinegraphique Belge“ címmel alakult és csakha­ mar fiókokat létesített Belgium összes v á ­ rosaiban, ú gy h ogy ma már kb. 50.000 ta gja van. A szövetség hetenként körül­ belül 50 fiókja számára szállít teljes o k ­ tatófilm m űsorokat. Hivatalos hetilapot is ad ki francia és flam and nyelven, készít oktatófilm eket és egyre fejleszti film könyv­ tárát. Az Université Cinegraphique Belge jelenleg odatörekszik, h ogy az Université Cinegraphique Internationale tö ­ rekvéseit is előm ozdítsa, mert az utóbbi utján Belgium területén kívül csoportokat alapított, am elyek a brüsszeli központban elhelyezett filmeket hozzák forgalom ba. Az „Internationale11 fiókokat létesített már Franciaországban és Hollandiában és hir szerint legközelebb a Balkán-állam okban is óhajt fiókokat felállítani. A m ásodik szö­ vetség, am ely intenziven foglalk ozik az o k ­ tatófilmmel, „ A z o k t a t ó é s k u 11 11 rf i 1 m b a r á t. j a i n a k a s z ö v e t s é g e " cimen m űködik és a korm ány a legm eszszebbmenő erkölcsi és anyagi tám ogatás­ ban részesíti. Ennek a szövetségnek az-volt az első teendője, h ogy film könyvtárt léte­ sített és v a g y díjtalanul, v a g y pedig igen mérsékelt ellenszolgáltatás fejében bármi­ lyen tanintézetnek, vagy egyesületnek szállít oktató- és kulturfilmeket, tanítók és előa dók részére szükséges előadási anya­ got, vetítőgépeket, sőt ha szükséges, elő­ adókat. A szövetségnek jelenleg több mint 1200 oktató- és kulturfilmje van, am elyek­ nek a tárgyát az oktatás minden ágazatá­

38

ból m erítették. A szövetség m ost külföldi oktatófilm eket óhajt beszerezni és vidéki film könyvtárak, illetve oktatófilm -archívu­ m ok berendezését határozta el. Az igen élénk belga oktatófilm -m ozgalom nak más irányban is term ékeny hatása van, amenvnyiben a brüsszeli film laboratórium ok ál­ landó munkához jutnak, azonkívül a vetítő­ gép-kereskedők igen élénk forgalm at b o­ nyolítanak le. Az oktatófilm fejlődése Angliában. L o n ­ donban ezidőszerint két filmszínház mű­ ködik, am elyek kizárólag oktatófilm elő­ adásokat. rendeznek. Az egyikn ek „P o ly technic Theatre" a neve. a R egent-Streeten, am elyben a technikai intézet évek. óta Uránia-szerű előadásokat tart. Itt. futott hosszú heteken keresztül a Chang, a Shackleton-féle délisárk-expedicióról szóló film és mások. London egyik déli városrészében, South K ensingtonban „Im perial Institute" címmel klubszerű muzeum működik, am ely­ nek külön filmszínháza van oktató- és kulturfllmek részére. Itt fő le g az angol g ya r­ m atokról felvett filmeket kultiválják és azok népeiről és szokásairól tartanak k ü ­ lön előadásokat. A H arw ard-egyeíem az oktatófilmért. Az északam erikai Cam bridgeban m űködő v i­ lághírű Harward egyetem részére előkelő amerikai tőkések „U niversity Film Foundation“ címmel különleges intézményt, il­ letve alapot létesítettek, am elynek célja, h ogy az egyetem ek, iskolák, tem plom ok, illetve egyházak és egyesületek céljaira oktatófilm et beszerezzenek. Az alapítvány külön irodát is létesített, am elynek cime a k övetk ező: N ew york 11 W est 42 d Street. Kétszáz uj kulturfilm Ném etországban. 1928 első évnegyedében a német cenzúrá­ hoz 198 oktató- és kulturfilmet nyújtottak be felülvizsgálás céljából 110.493 m. hosszú­ ságban. Az előző évben összesen 870 o k ­ tatófilm készült 409,619 m. hosszúságban, úgy, h o g y erre az esztendőre eső első ne­ gyedévi átlag megmaradt. A fontosabb c é ­ gek közül ez a m ennyiség a követk ezőképen oszlik m eg: az JJfa gyártott 24 filmet, 11.000 m. hosszúságban, az Em elka gyártott 10 filmet 5700 m. hosszúságban, Ewald és Dr. Albert Hauff vállalatai 8—8 filmet k é ­ szítettek 2000— 2000 m. hosszúságban. A többi cé$r is 4— 7 filmmel szerepel, m ig 12 cég 24 filmet és 53 vállalat pedig 53 filmet gyártott az oktatófilm céljaira. K ötelezővé teszik az oktatófilm et az olasz iskolákban. A z uj olasz kultuszállamtitkár Michaele Bianchi, aki kim ondottan n agy barátja a filmnek, amint elfoglalta uj ál­ dását, máris n agy figyelm et fordított az iskolái filmoktatás kérdésének. Illetékes szakem berekkel történt m egbeszélésé után

------------------------

+ akkén t határozott, h ogy az alsóbb fok u osz­ tályokban , illetve iskolákban bizonyos k ön yv ek et teljesen a filmmel fog ják he­ lyettesíteni. Am ennyiben éz az első kísér­ let kedvező eredm énnyel végződik, amit a kísérlettől várnak, akkor a közel jövőben az iskolai film oktatás v a g y önálló tantárgy lesz az olasz iskolákban, v a g y pedig k ap­ csola tb a hozzák m egfelelő tankönyvekkel. Minden bizonyára n agy hatást várnak m á­ su tt is ettől a kísérlettől, amely, ha té n y ­ leg m egfelel a hozzáfűzött rem ényeknek, n a g y jövőre számíthat és minden kulturállam ban hamarosan követni fog já k az olasz példát. A film a rajz- és nyelvoktatás szolgálatá­ ban. Adrién Bruneau, eg y ismertnevü pá­ risi paedagogiai szem élyiség, aki a rajzok ta tá s eg y ik tekintélyes reprezentánsa, u jabban a filmet a rajzoktatás szolgálatába állította. A hallgatóknak a rajzoktatásról •egy-egy filmet vetítenek, azonban az elő­ adás folyam án semmiféle jegyzetet nem k é­ szíthetnek. V etítés után a hallgatók emlé­ k ezetből lerajzolják a filmen lejátszott tár­ g y a k a t és ha a kísérletek nem sikerülnek, akkor a filmet újból vetítik. A kísérletek azt bizonyítják, h ogy a hallgatók a film­ vetítés révén több figyelm et fordítanak a tá rgyakra , mintha egyszerűen le kellene azok a t rajzolni. — .E g y kölni paedagogus, Harrack igazgató, n yelvoktatás céljaira veszi igénybe a filmet. Harrack filmeket v e ­ tít a hallgatók számára, am elyek m ozdula­ tok a t és cselekm ényeket adnak elő a min­ dennapi életből és ezeket a jeleneteket rö­ v id , idegen-nyelvű felírások követik. A v e ­ títés folytán a hallgatók figyelm e sokkal inkább koncentrálódik a vetítésre és a kí­ sérletek azt bizonyítják, h ogy a n yelv ok ta­ tá sn a k ez a m ódja gyakorlatilag sokkal eredm ényesebb, mint a száraz magolás.

Francia regényírók filmeket gyártanak. Párisban két és fél millió frank alaptőké­ vel e g y . uj film gyártó részvénytársaság ala­ kult, am elynek francia címe a k övetk ező: „L a Société Cipéifiatogfaphique des romanciers francais et étvangeis“ A vállalat v e ­ zetőségében a követk ező francia és kül­ földi írók foglaln ak helyet: A lfréd Machard, G eorges L ecom te, Henry de R égm er, Henry Bordeaux, J. H. R osny ainé, Edm ond Haracourt, Charles le Goffie, Léon Frapié, Charles-Henri Hirsch, Jean-José Frappa, Jean Vignaud, Claude Farrére, Henri Duvernois, Fortunát Strow ski. Az első filmnek ..Tu m‘appartiens" a cime és A lfréd Machard szcenáriuma alapján készül. A főszereplők franciák és németek, mig a rendezést Maurice Gleize vállalta magára. Francia irodalm i körökben n agy rem énységgel néz­ nek ennek a vállalkozásnak a működése elé, mert valóban elsőrendű irodalmi nevek szerepelnek azok között, akiknek a mun­ káit meg akarják filmesiteni. A tudom ányos fényképészet iskolai o k ­ tatása. A z alkalm azott és tudom ányos fényképészet előm ozdítására a darmstadti technikai főisk ola még 1912-ben külön tan­ széket állitott fel. 1924-ben állami tám oga­ tással és adom ányokkal kibővítették, ú gy ­ szólván külön intézménnyé tették ezt a tanszéket. Az intézetnek az a célja, liogy a film ügyet és fényképészetet tudom ányos eszközökkel fejlessze és e tekintetben már igen érdemes eredm ényeket ért el. Az in­ tézet lehetővé teszi hall agatói számára azt, h ogy a fényképészetet technikailag és iparm űvészetileg a legm agasabb fokon m eg­ tanulják és elsajátítsák. Újabban főleg film technikusok, rendezők és filmszcenikusok keresték fel az intézetet és igen szép eredm ényeket értek ott el.

S p o r ffílm e k K u líu r film e k C s a lá d i film e k R e k lá m film e k V e f if ő r e k lá m o k R e k lá m fe r v e k

Iskolai vetítőgépeket

K I N O R I P O R T

R okrmanü János

e la d , ja v if, fe ls z e r e l. Am atőr =fölvevőgépek !

BUDAPEST, VI., PQD1V3ANICZKY-UCGA 4 1 . II.

V I I ., S a j ó =u c c a

T e le fo n : J ó z s e f 315—97.

39

5 /a .

IIMTECHNIKA R o v a ív e z e ío : S Z É K E L Y S Á N D O R , oki. gép észm érn ök

A FILMTECHNIKA HALOTTAT F A R K A S JENŐ m agyar tehetségek eg yik itthon m aradt reprezentását: Farkas Jenő Jó­ zsefet halálos katasztrófa érte, am elynek áldozata H ű l iil is lett a m aevar kinemato g rafia egyik m egalapítója és leg­ szorgalm asabb m űvelője. A m agyar film technikai karnak eg yik vezető em ­ bere volt, aki sokat tanult a kü lfö l­ dön, h ogy a m agyar film technikát itt­

A

hon szolgálja. Farkas ismerte a film ­ technika minden ágazatát, s z e n v e d é l­ lyel szolgálta a m űtermet, rajongója volt a műtermi életnek és legalaposabb m űvelője a műtermi berendezéseknek. T ekin tély volt idehaza a m aga szak­

májában, de tekintély volt a külföldön is, főleg Bécsben és Berlinben, ahol nem egyszer kérték ki vélem ényét a m űterm ek felszerelésénél. M int ember, Farkas Jenő, a legjobb barát, a legodaadóbb bajtárs volt, aki abban a kivételes helyzetben élt, h ogy nem volt ellensége, hanem csak jóba­ rátja. É vek óta beszélnek a m agyar film ­ gyártás felélesztéséről és am ikor ko ­ m ollyá vált ennek a kérdésnek a m eg­ oldása, a Film alap is F ark ast hívta m eg a m agyar m űterm ek technikai ellenőrjéül és F ark as derekasan, be­ csületesen felelt m eg a feladatnak. É vek óta részt vett a szakm ai m ozgal­ makban és azokon az üléseken v a g y m anifesztációkon, am ikor a film g y á r­ tás kérdése került szóba, F ark as min­ dig hallatta szavát és szavainak min­ denkor m eg volt a kellő súlyuk. É rté ­ kes és elmés felszólalásai m indenkor visszhangra keltek és most, h o g y el­ hagyott bennünket, érezzük azt az űrt, amit m aga után hagyott. T én yleg pó­ tolhatatlan veszteséget jelent a ma­ g y a r kinem atografia szám ára Farkas halála, akinek emléke m indenkor ra ­ g yogn i fog azok előtt, akik M agyarországon a film technikával foglalkoz­ nak. Em lékét mindenki szeretettel zárta szívébe és sírhantjára a m agyar film echnika minden m unkása külön is helyezi el fájdalm a gyá sza jeléül a részvét koszorúját.

40

| HE I N R I C H E R N E M A N N | ájus 18-án sírba szállt a film technika eg yik igen n ag y pionérja és alkotó­ elméje H einrich E m e mami. H etvennyolc évet élt H einrich Ernemann, aki 1889-ben foglalkozott először az akkor m ég kezdő korát élő fényképé­ szettel és D rezdában egy kis asztalosm űhelyben rakta le annak a nagy és hatalm as üzemnek az alapköveit, am ely az ő nevét viselte és amely a világ egyik leghatalm asabb film tech­ nikai vállalata lett. É vről-évre na­ gyobbodott ez a kis drezdai asztalosműhely7, m íg végre 1897-ben építette fel a mai n ag y gyárán ak első épületét. „K in o n a k " h ívták az első vetítőgépét, am ely az egyp erforációjú keskenyfilm vetítésére volt alkalm as és 1903-ban m utatta be az első vetítőgépét, amely őse volt a mai Im perator-gépnek. De nem csak a vetítőgépipar terén, hanem a felvevőgépek konstruálásában is ve­ zetőszerepet játszott Ernem ann. A fo ­ tóipar terén is olyan újításokat veze­

]M 11$üliII

A F IL M T Ö R T É N E T E SZÁM OKBAN kézzel rajzolt képektől, az egyes m ozgásfázisok rajzszerü utánzásától a mai értelemben vett film ­ szalagig a m ozgófénykép m egrögzítésére alkalmas anyag óriási fejlődésen ment keresz­ tül. A színfoltok, színárnyalatok ter­ m észetim átvétele volt a kitűzött cél, a kísérletek a fényhatások m egrö g zí­ tését célozták. *

A

1727-ben jöttek rá arra, hogy a fén ysu garak bizonyos ezüstsókra ha­ tással vannak és ezt a tapasztalatot összekapcsolva a Cam era-obscurával

41

tett be, am elyek nevét az egész világon ism ertté és fogalom m á tették. P éld át­ lan idealizmussal szolgálta a film kul­ túrát és felölelt minden újítást' amit a film technika terén elérni lehetett.

'SE A m agyar film szakm a, amely m in­ dig szívébe fogadta újabb és újabb al­ kotásait, m ély fájdalom m al és gyászszal áll a kiváló film technikus sírja előtt és em lékét minden bizonnyal ide­ haza is sok szeretettel fo g já k m eg­ őrizni. és a fénysugaraknak lencse útján való irányításával és szabályozásával a tulajdonképeni fényképezésnek vetették m eg az alapját. £ 1814-ben felfed ezik a jódezüst fényérzékenységét. * 1826-ban N icéphore N iep cé a fény­ képészet első nagy embere a litographiával foglalkozva, cinlem ezeket aszfaltfirnisszel vonva be, azokat fényha­ tásnak vetette alá. A lem ezeket az­ utáni levendulaolajjal kezelve a firniszréteg azon része, amelyet a fény nem ért, feloldódott. A z erről készült le­ vonat a „hcliograph.“ * 1826-ban Daguerre egy véletlen folytán rájön arra, hogy a jódezüst-

lem ezek fényérzékenysége higanygő­ zök hatására lényegesen emelkedik. E zzel lehetővé tette azt, h o g y a jódezüstlem ezek rövid idejű m egvilágí­ tása is már elegendő; a hosszú meg­ világítás fölöslegessé vált. *

1888-ban Marey alkalmazza először a bróm ezüst-em ulzióspapírtekercset. £

1889-ben Freese Greene és E vans felvételeikhez először ■ alkalmaznak cel­ luloidfilm et. *

1839-ben tökéletesíti Daguerre az „elő h ív ó " eljárást. A fényképezésnek ezt a módját „ Daguerreotypiának ne­ vezték. Itt a kép hordozója eziistözött rézlem ez volt.

1889-ben alakul az Eastmann és W alker cég R ochester N ew -Jerseyben az Északam erikai E gyesült-Állam o kban: a mai Eastmann K odak Com p.

*

1841-ben szabadalmaztatja az angol E o x Talbot a „ K alotyp" eljárást. E zü sln itr állal, jód káliummal és ecetsavval preparált papírra történtek a felvételek. A z így készült felvételek az első „n egatív", mert a term észet­ ben sötét részek a papíron világosak voltak és fordítva. E rről az átlátszó negatívról készültek a „ p ősit ív" máso­ lás útján. *

1843-ben N iepce de Saint-V ictor, jódréteggcl bevont üveglem ezre fotogr áfáit. * 1830-ben L e Cray és Se ott A rcher kollódium lem ezeket alkalmaznak. &

1831-ben R . L . M addox angol or­ vos készíti az első használható brpmezüstgelatinem nlziós lemezt. * 1883-ben gyártja Goodwin az első celluloidszalagot fényérzékeny emul­ zióréteggel. * 1888-ban hozza Eastmann először forgalomba a filmszalagot. M éretei azonban nem egyeznek a piai értelem­ ben vett film szalag méreteivel. *

1893-ben Vallót a film rétegbe érzé­ keny festékanyagot visz. *

1899-ben W ood a film szalagra olyan emulzióréteget visz, mely festék­ anyagot tartalmaz. *

1906-ban alapította az „ A g fa " (A k tien-Gesellschft fú r A nilinfabrikation) Berlin-Treptow ban a film anyaggyár­ tását célzó vegykísérleti laboratóriu­ mát. *

Dr. Lee de F orest 1909-ben kezdi meg kísérleteit a hangrezgéseknek fényrezgéssé való átalakítására. 1913-ban León Gaumont bemutatja a három színei járás alapján készült színes film et. *

1913 december havában mutatta be León Gaumont a fonográffal kapcsolt beszélő film et. *

D r. Lee de F ó r estnek 1923-ban si­ kerül a hanghullámokat film re fotografálni.

vámol a leggyorsabban filmet a N y u g a ű n , a K e le t in , a D u n á n é s a fő v á m h á z b a n . V I ., V á c i= u f 1. (W e s fe n d U p a lo fa ) — T e l e f o n : T e r é z 159=47.

A i

z «

.

a

m ^

o

d

&

v _

/ •

A FELVÉTEL ült szám unkban ism ertet­ tük az am atőrfelvevő­ gépet és annak megtöltési m ódját. M ost a gép kezelését és a felvételek­ nél betartandó szabályo­ kat fogom ismertetni. A felvétel kétféle módon történik. V a g y „ k é z b ő r v a g y eg y „állvány" felhasználásával. A szabadkézből való felvételnek igen nagy előnye, h o gy sokkal széle­ sebb körben alkalm azható, mint ha a felvevőgépet e g y állványra kell szerel­ nünk, mert a felveendő tárgy, v a g y szem ély minden elm ozdulását a gép­ pel követni tudjuk. A kézből való fel­ vétel céljaira eg y rugós szerkezet szol­ gál, m ely eg y gom bnyom ásra azonnal működésbe lép és a felvételeket auto­ m atikusan eszközli. H a a felvétel a rugós szerkezet felhasználásával valam ilyen okból sza­ bad kézzel nem történhetne meg, eg y szilárd, jól leerősíthető állványra erő­ sítjü k a felvevőgépet. A jó és szilárd leerősítés azért lényeges, m ert a leg­ kisebb elm ozdulás is erősen érezhető lesz a felvételen és ez a vetítésnél kel­ lemetlen rezgés, ingás form ájában fog m egnyilvánulni.

]M iü iü ii

A gép beállítása m ár most ú g y tör­ ténik, h ogy a gép tetejére szerelt u. n. „kereső "-t ( „ c “ ) a felveendő jele­ netre irán yítjuk ( i. ábra.). A „ v “ irányzókon lévő „1“ nyíláson átte­ kintve a nyílást a „ c “ keresővel egy vonalba hozzuk és íg y irán yítjuk a felveendő tárgyra.

A kis am atőrgépek ú gy vannak m egszerkesztve, h ogy minden 8 mé­ ternél távolabb eső tá rgy felvétele éles lesz. H a 8 méternél közelebb eső tár­ gyat, v a g y szem élyt akarunk lefil­ mezni, az objektív beállítandó. A „2 “ ábra a szekrényre szerelt távolsági­ skálát tünteti fel. A távolságot m érő­ szalaggal lemérve a „ Z “ m utatót a le­

mért hossznak m egfelelő szám ra állít­ juk be. A rra kell törekednünk, hogy a felvétel minél nagyobb legyen, m ert kis alakoknál az arckifejezés nem jól vehető ki; viszont azonban figyelem ­ be kell vennünk azt is, h ogy a filmen m ozgást fotografálnak, nem ford u l­ hat elő tehát az, h ogy a felveendő az elm ozdulásnál egészen, v a g y részben kiessen a képből. A felvétel mindég pillanatfelvétel, melynek sebessége dso-ad másodperc, igen jó, fényerős objektivre van tehát szükség. A különböző m egvilágítások szerint az objektív eg y fényelzáró gyű-

rüvel szabályozható. A „ b “ gyűrűn szám os jelzés van: Á rnyékban, szobában a g yű rű i:3-5-re állítandó. N a g y általánosságban a g yű rű i :4-5-re állítandó. Napsütésben a g yű rű i :6-3-ra állítandó. A szabad mezőn, hómezön a g yű rű i :9.o-re állítandó. H egyekben, tengeren a gyű rű i:i2 .5 -r e állítandó. Minden felvétel befejezése után a gyűrű mutatója mindég i:y.y-re állí­ tandó vissza. A filmen a fény és árnyék erős kontrastjai rögzíth etők m eg, ü gyel­ nünk kell azonban arra, hogy. az objektivet közvetlen napsütés ne érje. E zé rt az objektivre egy napvédő-1 sze­ relhetünk, m ely az objektív körül az objektív gyű rű jére csavarva, az objektivet a nap közvetlen behatásától m eg­ védi. M aga a film felvétel m ár most a kö ­ vetkezőképen történik. M indenekelőtt tudnunk kell, hogy i méter film 3% másodperc alatt vehető fel. A gépet az állványra szerelt ú. n. „panoráma­ f e j - re csavarjuk. E z a panorám afej eg y fogantyúval ellátott fémlap, melylyel a gépet felvétel közben vízszintes irányban körül forgathatjuk. Bal ke­

zünket a panorám agej fo rg a ttyú jára tesszük és a felvétel alatt erősen le­ felé szorítjuk. Szem ünkkel a ,,K e r e ­ s ő i t egészen m egközelítjük és rajta keresztül folyton figyeljü k a felveendő jelenetet. Jobb kézzel a gép forgattyúját úgy forgatjuk, hogy másodpercen­ ként két fordulatot tegyen, ami másod­ percenként 16 képkockafelvételnek fo g megfelelni. A 3. ábra a forgattyú kez­ dő állását mutatja.

3. ábra.

A gép forgatását természetesen előzőleg be kell gyakorolni. L egalkal­ masabb a begyakorlást használt film ­ mel, órával a kézben, eszközölni. F o r ­ gatásnál a gépre támaszkodni nem sza­ bad, egész könnyen, csuklóban és ú gy fel, mint le csak teljesen egyenletesen szabad a kezet m ozgatni. A felvétel befejeztével a 2. ábrán látható ,,n“ gom bot m egnyom va a fil­ men a felvétel végét m egjelöljük, ú gy h ogy előhívás után könnyebben lehes­ sen az egyes jelenetek különválasztá­ sát eszközölni. Sz. S .

Filmhirszolgálat, ;$£;■

filmfelvételek

eszközlése úgy helyben, mint vidéken. Laloratorium i munkák, filmek kidolgozása, u. m. előhívás, másolás, ö ssze ­ állítás stb., feliratok készítése, filmkockanagyitás, általában minden e szakmába vágó munka.

M d

a n d„

j j y

l

a r

F i l ml lí ür nU rd l a

JL l l l U

R

X

T •

» ..M A G Y A R H ÍR A D Ó " Kel i f i l m r i p o r í k i a d ó j a .

cí mű

B U D A P E S T , I.. D Ö B B E N T E I =U C C A 11. — T E L E F O N : A U T . 5 3 4 -4 5 .

fíLMIRODAlOM SZAKSAJTÓ Székely Sándor: A film útja. Általános nyom da r. t. kiadása. Ára 6.— pengő. Most jelent meg Székely Sándor, az O. M. M. E. szakértő m érnökének értékes m unkája „ A film utja“ . Székelynek ez a k ön y v immár az ötöd ik m unkája és a ma­ gyar kinotechnikai szakirodalom nak eg yik legtartalm asabb müve. Huszonhat fejezet­ ben 101 illusztrációval ismerteti a film fe j­ lődését születésétől a beszélő filmig, és külön fejezetben foglalk ozik a vetítőgépek, iskolagépek ismertetésével. Bőven és érde­ kesen mutatja be a film rongálódási kárszá­ mításokat, hasznos útmutatással szolgál a vetítés technikával k apcsolatos minden kérdésben. Fényforrás, tükör, objektív, ve­ títővászon, vetitőszén- és gépbeszerzésnél a k ön yvben ismertetett táblázatok alapján — m elyek mindenkinek érthetően, könnyen áttekinthetők — minden mpzgószinháztu­ la jdon os a néki legm egfelelőbbet tudja k i­ keresni. A film anyagának ismertetése, a tűzbiz­ tonsági berendezések, a színes filmek, a képtáviratozás, beszélő film, a műtermek, optika, házi vetítőgépek, mind eg y -eg y ér­ dekes fejezete Székely müvének. Az ér­ tékes munka nélkülözhetetlen m indazok­ nak. akik a film rejtelmeit megismerni akarják. A technika világa. Az Athenaeum kiadása. A tudás, a munka, az akarat hősei és alkotásai elevenednek meg ebben a m un­ kában, m ely pótolhatatlan kalauz a tech ­ nika újításaiban. A 866 oldalas, pazar k i­ állítású mű a technika minden vívm ányait ismerteti és először foglalkozik egy külön, n agy fejezetben a film technikájával. A munkát a m agyar technikai élet elismert kiválóságai írták: B e k e Manó egyetem i tanár, P o g á n y Béla m űegyetem i tanár, Schimanek Emil műegyetem i tanár, H o l l ó s József ny. államtitkár, B e k e József miniszteri tanácsos, K e r t é s z K . R óbert ny. államtitkár, T h i e r i n g Osz­ kár m űegyetem i tanár, iparokt. főigazgató

stb. irták a mű egyes fejezeteit, a filmtechnikai rész pedig S z é k e l y Sándor oki. gépészm érnök, az 0 . M. M. E. szakér­ tője avatott tollát dicséri. Technikai lexikon. G yőző A. A ndor ki­ adása. Az első k ön yv, m ely a technikai tudo­ m ányokat lexikonszerűen ismerteti. A film technikája ebben a munkában van először lexikonszerűen 1feldolgozva; ez a rész. S z é k e l y Sándor az 0 . M. M. E. szakértő­ m érnökének munkája. Mihály Dénes: Dér sprechende Film. V erlag M. K rayn, Berlin, W . 10. Genthienerstr. 39. Ára fűzve 10.— M, kötve 12.— M. A beszélő film problém ája már majdnem olyan régi, mint m aga a kinematografia, hiszen E disonnak már a m ozgófén ykép fel­ találása idejében az volt az ötlete, h ogy a filmet összekapcsolja a fonográffal. A há­ ború előtt különböző fajtájú és összetételű bészélőfilm eket mutattak be, am elyek ak­ kori fogalm ak szerint, már meglehetősen előrehaladt stádiumban voltak, bár mai szemmel nézve, g yön ge és naiv alkotások. Edison 1899-ben foglalk ozott már egy olyan filmmel, am ely beszél, énekel és eg ye­ dül szolgáltatja a zenét. 1899— 1906-ig k í­ sérletek egész töm ege foglalkozott a be­ szélő-film problém ájával. 1900-ban Ruhm er kísérleteket végez a fénytelefon terén és m egalkotja a ,,Photographophont“ . 1916ban készül az első 8 méteres film, am ely­ nek szalagján a kép és a szó együttesen kerül a schichtre. 1923-ban Svédországban kísérleteznek a kérdéssel, u gyanakkor Dá­ niában is és majdnem ebben az esztendő­ ben foglalk ozik a beszélőfilmmel L e e d e F o r e s t Am erikában. Az 1925. évi berlini filmkiállitáson a K i p h o n szintén talál­ kozunk a beszélőfilmmel, ezúttal már tö ­ kéletesebb formában, u gv h ogy az IJfa át is vállalja a T r i e r g o n forgalombaTiozatalát. Bekapcsolódik a kérdésbe Heinrich K ü c h e n m e i s t e r is, akinek Ultraphonját Budapesten is jól ismerik.

45

A beszélőfilm problém ájáról, annak tech­ nikai m egoldásáról, technikai alapelveiről, keletkezéséről és lényegéről is igen érde­ kesen, tanulságosan és részletesen 11 i h á 1 y Dénes, a pesti T elefon gyár egykori tehet­ séges m érnöke, akinek a zsenalitását már Budapesten is felism erték. Mihály Dénes évek óta él Berlinben, ahol tekintély lett a szakmájában és m ost nemrégiben gaz­ dag tudását és a beszélőfilm terén" szerzett, tapasztalatait k ön yve foglalta. Ebben a k ön yvben 99 ábra m agyarázza m eg k öze­ lebbről a beszélőfilm kérdését, am elyet M i h á 1 y Dénes igen élvezetes stílusban tár elénk.

Dr. H. Joachim : Die kinom atographische Projektion. Y erlag W ilhelm Knapp Halle a/S. Ára fűzve 10.80 M, kötve 12.80 M. A német film- és kinotechnikai szakiro­ dalom eg y hatalmas és gazdag értékes művel gazdagodott. A hallei K napp-cég, am ely Ném etország eg yik leghatalmasabb vállalkozása a filmtechnikai kön yvk iadás térén, ezúttal olyan kön yvet adott ki, am i­ lyen a német szakirodalom ban Lieseg a n g óta nem igen jelent meg. Ha az em ­ ber kézbe veszi a kön yvet, érzi rajta Lie segang hatását és ezt a m eggyőződést m eg­ erősíti csakham ar az előszó is, am ely be jelenti, h ogy ez a k ö n y v tulajdonképen L i e s e g a n g m on í i ment ál i s szak könyvének a folytatása. Dr. Joachim természetesen nem marad m eg L iesegang alapelvei mellett, hanem bő m unkájával már t e l j e s r é s z l e t e s s é g ­ gel f e ls o ro l j a azokat a f i 1m t e c h n i k a i újdonságokat, am elyek 1919. óta piacra kerültek. K ilenc fejezetre ossza dr. Joachim uj müvét, am elynek beveze­ tést is ad és ebben a bevezetésben a ki nematografia céljait, lényegét ismerteti. Az e l s ő fejezet felsorolja az eddig érvén y­ ben volt és érvényben lév ő film szalag-nagvságokat és ismerteti a film kezelési m ód­ ját. A m á s o d i k fejezet első felében a vetítőgépeket ismerteti, m ig a m ásodik ré­ szében az összes vetitőgép-faitákat m a­ gyarázza a szerző. A li a r m a d i k fejezet főleg vetítési és világítási berendezéseket tárgyal és a legkisebb részletekig fog la l­ kozik ezzel a kérdéssel. A n e g y e d i k szakasznál ismét visszatér, de már más

NAGYSIKERŰ

T

E

L

E

K

form ában, más nézőpontból tekintve a v e ­ títőgépekhez, mig az ö t ö d i k fejezet az optikai kérdéseket tárgyalja és részletesen ismerteti a M echau-gép jelentőségét. A h a t o d i k fejezetben a gépház összes techni­ kai és villam ossági felszerelését tárgyalja, mig a h e t e d i k fejezetet a gépházberen­ dezésnek, a vetítőgép vászonnak és n éző­ térnek szenteli. "A n y o l c a d i k fejezet a helyes és hibás vetítésről, valam int a tű z ­ biztonsági intézkedésekről szól. Egészen ér­ dekes a kön yv k i l e n c e d i k szakasza, am ely iskolai és házi vetítőgépek rendsze­ reit ismerteti és bem utatja azok használa­ tát és ismerteti az iskolai gépek n agv je­ lentőségét.

Film industrie. Y erlag Max Schröder, Berlin S. 14.. W allstrasse 56. Ára 5.— M., az Industrie-Bibliothek 18-ik kötete.

D eutschlands

A német Industrie-Bibliothek 18-ik kötete a német film gyártással foglalkozik , illetve ennek is kim agasló vállalkozásával: az E m e l k á v a 1. A rendkívül díszes kön yv 14 cikkben fog lalk ozik a müncheni film­ gyárral, am elyet képben és írásban tálal az olvasó elé. TIa l á t s z ó l a g reklámize is van a füzetnek, mégis rendkívül tanul ságos, mert sok olyasm it mutat be, amit mi itthon M agyarországon nem ismerünk és ezért sok haszonnal forgathatja m inden­ ki, aki érdeklődik a film világ rejtelmei iránt. A gazdag kiállítású k ö n y v nem hiá­ nyozhat egyetlen egy szakkönyvtárból sem.

Almanach 1928. A Prágában m egjelenő Internationale Filmschau minden évben eg y igen díszes kiállítású szak könyvet ad ki, amely Cseh­ ország területén nélkülözhetetlen k ézi­ k ön yv. A k ön y v tartalm azza az összes csehországi filmszínházak adatait és közli m indazokat a tudnivalókat, am elyek a cseh ország i filmszakmát közelről érdeklik. A kis kön yvecsk e nyom datechnikai szem­ pontból igen szép és mutatós produktum és akinek Csehországgal valami dolga akad, nem tudja egy -pillanatig sem nélkü­ lözni.

*

(A fenti k ön yv ek et a F i 1 m k u 11 u r a kiadóhivatala utján is lehet megrendelni.)

FILMZENEUJDONSAGOK :

€ E

TANGOSZERENÁD

B Ö L C S Ő D A L „ A Z E L S O D O R T E M B E R " c. film szenzációs hatású h e g e d ű s z ó l ó j a

M indkét szám I*. H O R V Á T H H E Z S Ő szerzem én ye M egjelent Rózsavölgyi és Tsa kiadásában. Budapest, IV., Szervita-tér 5.

_

|1:

A

______________________

TARTALOMJEGYZÉK: ű r . Pap D ezső: A szakm aközi döntőbíróság a gyakorlatban. — Y ; A külföldi film színházak előadásai. Siein Márton: O ktatófilm és a sajtó. Pál Hugó: Építészeti kérdések a filmszínházaknál. P. Horváth D ezső: A kritika hatása a filmzene fejlődésére. Dr. G esztesi Balogh Gábor: A m agyar film gyártás organizációjának előkészítése. Dr. Rotienberg Henrik: M ozgószínházaink és a m agyar film. Pánczél Lajos: B olváry G éza, Ivor N ovello. Dr. N a g y Árpád: Beszám oló a hágai film konferenciáról. Dr. Purébl G yőző: A főváros és a film oktatás. Pollermann Artúr: A m agyar egészségügyi filmek Hágában. Gyárfás Gyula: A paedagogiai film oktatás és a filmszakma. Ágotái Béla: Budapest székesfőváros paedogogiai film gyára a II. európai oktatófilm kongresszuson Hágában, 1928?ban. Erdélyi Móric: K özös m unkatervek a propaganda és oktatófilm* gyártás terén. Stein Márton: Szerepünk a hágai konferencián. S zékely Sándor: Technikai eredm ények a hágai paedagogiai konfe? rencián. Lisintzky Ferenc: A z oktatófilm problémái. O ktatófilm hírek: O ktatófilm Belgiumban. — A z oktatófilm fejlődése Angliában. — A H awardíCgyctem az oktatófilm ért. — K étszáz új kultúr? film N ém etországban. — K ötelezővé teszik az oktatófilm et az olasz iskolákban. — A film a rajz? és nyelvoktatás szolgálatá? bán. — A francia regényírók film eket gyártanak. — A tudó? m ányos fényképészet iskolai oktatása. Filmtechnika: H alottak: Farkas Jenő, l leinrich Ernemann. — A film története számokban. A z amatőr kinematografia: A felvétel. Filmirodalom, szaksajtó hírei, stb.

47

4

\

FILMGYÁR


Budapest IV., Semmelweiss=u. 2. T e le fo n ; T eréz 2 0 8 —54.

ERDÉLYI

M ó r ic m . kir. k o r m á n y fó ia n á c s o s , kir. u d v a r i fé n y k é p é s z v e z e fé s e a la ff.

k

L A J T A

A

N D O I D

S zerk esztőség és kiadóh ivatal s B U D A P E S T , VII., E R Z S É B E T = K Ö R U T 30. — T E L E F O N : J. 363— 76.

M e g je le n ik k a v o n la . M in d e n c ik k é r f a s z e r z ő fe le l. A F IL M K U L T Ú R A 3. S Z Á M A 1928. JU N IU S 20=ÁN JELEN IK M E G . E lőfizetési ár az 1928. évre

48

7 pengO

(8 szám.)

Zeiss-lkon A. G. Dresden m o z ig é p e i

az egész

világod u r a l j á k !

K is z o lg á lá s

a régi árakon. K edvező fizeíési felíéíelek.

600 m. tü zv éd őd ob ok k a l, a le g ­ n a g y o b b ig én y t kielégít.

900 m. tü zvédődobokkal, a koru n k le g n a g y o b b telje­ sítm énye.

Isk ola i és házi m ozigépein k a tűz­ bizton sá g szem p on tjá ból egyed ü l állnak. M a g ya rorszá gi vezérk ép v iselő :

K IN O T E C H N IK A I V Á L L A L A T VII., E rz sé b e ú k ő ru í 13. sz. és a fiók VIII., R ők k SziláréLu. 8. A szerkesztésért és kia d ásért fe le lő s : Lajta A ndor — O tthon-n yom da (Kis Iván) B udapest, V I II ., M ária-u. 42.

E R IC H

POM M ER,

az Uía P rodu ktionsleiter-je, aki B uda­ p esten a „M a gy ar R a p szód ia " fö lv é t e ­ leit intézi.

A

r a

I

pengó