Aprók Háza Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata
1
BEVEZETŐ Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szabályzatot az intézmény vezetője készítette el. A szabályzat nevelőtestület fogadja el a szülői közösség véleményezését követően, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. A szervezeti és működési szabályzat hatálya Területi: kiterjed az óvoda épületére, az óvoda udvarára és nevelési időben történő óvodán kívüli foglalkozásokra. Személyi: kiterjed az óvoda minden jogviszonnyal rendelkező alkalmazottjára, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, és ahol érintett, ott a szülők körére is. Időbeli: a fenntartó jóváhagyását követően a kihirdetés napjától válik hatályossá. A szervezeti és működési szabályzatba foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörében eljárva hozhat intézkedést. A szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt, az óvodavezető tájékoztatja a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, és ha ez nem vezet eredményre, a rendbontót felszólítja az intézmény elhagyására. I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése Az alapító okirat kelte, azonosítója: 2013. július 31. Péteri Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 148/2013.(VII.31.) számú határozatával fogadta el. 1.A költségvetési szerv neve és székhelye: Neve: Aprók Háza Óvoda Székhelye: 2209. Péteri Petőfi Sándor u.60. OM azonosítója: 201697 Alapításának időpontja: 2012. augusztus 1. 2.Jogelőd intézmény neve és székhelye: Neve: Péteri Általános Művelődési Központ Székhelye: 2209. Péteri Petőfi Sándor u. 57. 3.Alapító jogokkal felruházott irányító és fenntartó szerv neve, székhelye: Péteri Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2209.Péteri Kossuth Lajos u.2. 4. Felügyeleti szerve: Péteri Község Önkormányzat Képviselő-testülete Péteri Község Önkormányzat jegyzője 5. Az intézmény működési köre: Péteri Község közigazgatási területe
2
6. Gazdálkodási besorolása alapján: Önállóan működő költségvetési szerv. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. Rendelet 10.§(4)-(5)-(6) bekezdése alapján Péteri Községi Polgármesteri Hivatal, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el az önállóan működő költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait. 7. Jogszabályban meghatározott közfeladata: a közoktatásról szóló 1993.évi törvény 86§ (1)-(2) bekezdése alapján óvodai nevelés, beleértve többi tanulóval együtt fejleszthető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is. 8. Típus szerinti besorolása: közoktatási intézmény-óvoda. 9. Tevékenységei: TEÁOR száma és megnevezése: 8510 iskolai előkészítő oktatás Szakágazat száma és megnevezése: 851020 óvodai nevelés Alaptevékenysége és szakfeladat számai: 851000 Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Az Óvoda a gyermekek hároméves korától ellátja a területileg illetékes Rehabilitációs Szakértői Bizottság véleménye, állásfoglalása alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, nevelését, akik a többi óvodás korú gyermekekkel együtt nevelhetők, az alábbi területeken: a) A megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd: Beszédfogyatékos, Enyhe fokban értelmi fogyatékos- tanulásban akadályozott Ép értelmű, vagy enyhe fokban értelmi fogyatékos autista b) A megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 10. Felvehető maximális gyermeklétszám: 3 csoport: 85 fő 11.Vállalkozási tevékenység: A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem végez. 12. A feladatellátását szolgáló vagyon és a vagyon felettirendelkezési jog: A költségvetési szerv feladatainak ellátásához biztosított vagyon: Intézmény elnevezése, címe: Aprók Háza Óvoda
Helyrajzi szám 240
Alapterület (m2) 241
Az intézmény a rendelkezésre álló vagyontárgyakat nevelőfeladatainak ellátásához szabadon és ingyenesen használja a benne lévő berendezéssel és szakmai felszereléssel. A vagyon feletti rendelkezési jogát az Önkormányzat magának tartja fenn. Tevékenységéért, valamint a kezelésében lévő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáért az intézményvezetője a jogszabályban meghatározott módon felelős.
3
13. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetőjét Péteri Község Önkormányzat Képviselő-testülete pályázat útján a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. Törvény és a 138/1992.(X.8) Korm. Rendelet alapján nevezi ki. 14.Foglalkozottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Az intézmény alkalmazottai közalkalmazottak, jogviszonyukra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadó. 15. Az intézmény képviseletére jogosultak: A mindenkori kinevezett intézményvezető, illetve annak távolléte esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott helyettesítési rend az irányadó. Aláírási joggal az intézményvezető rendelkezik, távollétében a megbízott helyettes. II. rész 1. Az intézmény működési rendje 1.1.A nevelési év rendje: A nevelési év szeptember 1-től a következő naptári év augusztus 31-ig tart, melyet pontosan meghatároz az oktatási és kulturális miniszter által kiadott, a tanévrendjéről szóló rendelet. A nevelési év helyi rendjét az óvoda éves munkaterve tartalmazza. Ebben kerülnek rögzítésre: Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontjai és felhasználásuk, A karbantartási, felújítási munkák elvégzése érdekében a nyári szünet időpontja, A nemzeti, óvodai ünnepek megünneplésének időpontjai, A nevelőtestületi értekezletek időpontjai, Az óvoda működését befolyásoló feladat-ellátási terv, valamint minden egyéb, amit a nevelőtestület célszerűnek tart. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről. A munkatervhez ki kell kérni: az óvodaszék, (nem működik) az óvodai szülői szervezet (SZMK) véleményét. 1.2. A nyitva tartás rendje: a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12 & alapján
Heti nyitva tartás: Az óvoda hétfőtől péntekig, heti 5 napos munkarenddel tart nyitva. Az ettől eltérő nyitva tartást – indokolt esetben, előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője engedélyezheti, illetve rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt, Péteri Önkormányzat jegyzője rendkívüli szünetet rendelhet el. Napi nyitva tartás: Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. az óvodában nyári zárás nincs, folyamatos nyitva tartással működik a fenntartó döntése alapján, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően szülőket tájékoztatni kell. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza.
4
A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. Az intézmény, reggel 6.00 órától – 18 óráig fogad gyermekeket. Az intézményből a gyermeket:- a foglalkozásokat követően: - ha ebédet nem igényel 11.30 órától – 12 óráig, - ha ebédet igényel 12.45 órától – 13 óráig lehet - délután: 14.45 órától – legkésőbb 18 óráig kell elvinni. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodapedagógusoknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő napi nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény fenntartója, illetve a jegyző adhat engedélyt. A napi ügyelet és az esetenkénti téli zárásra vonatkozó rendelkezések a Házirendben találhatók. Az óvoda esetenkénti zárva tartása alatt a szülők halaszthatatlan hivatalos ügyeinek intézése szerdánként 8-12 óra között, az ügyeleti rendnek megfelelően lehetséges. 2.Az intézmény vezetése Az alapító okiratban előírt feladat-ellátási kötelezettség - alapfeladat és kisegítő, valamint kiegészítő tevékenység vonatkozásában - továbbá a Péteri Önkormányzat, mint irányítószerv által meghatározott közvetlen követelmények és feltételek megfelelő ellátásáért az óvoda vezetője felelős. Az intézmény jogszerű működtetése során jogkövető magatartással, korszerű vezetési, menedzselési és szakmai ismeretekkel tervezi, szervezi, koordinálja és irányítja az óvoda életét, belső és külső kapcsolatait. 2.1.Az intézmény szervezeti struktúrája Az intézmény engedélyezett álláshelyeinek száma:11fő, felhasználása kötött: 7 fő pedagógus – ebből 1 fő óvodavezető , 3 fő dajka, 1fő pedagógiai asszisztens.
Munkakörök
A munkakörökben Megjegyzés (teljes foglalkoztatható részmunkakör) létszám
Intézményvezető-óvodapedagógus
1
Teljes munkakör
Óvodapedagógus
6
Teljes munkakör
Dajka
3
Teljes munkakör
Pedagógiai asszisztens
1
Teljes munkakör
Takarító
1
Részmunkakör -4 óra
vagy
Az óvodavezető magasabb vezető beosztású, ő a legfelsőbb vezető, a szervezet irányítója. Mellette tanácskozási és véleményezési joggal: a gyermekek/szülők érdekeit képviselő szülői szervezet.
5
2.2. Vezetési jogkörök Valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák. A szervezeten belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség,- illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. 2.2.1.Az óvodavezető jogköre Az intézményvezető hatáskörét, feladatait meghatározó munkaköri leírást a Péteri Önkormányzat készíti el, és a polgármester kiadmányozza. A közoktatási törvény vonatkozó előírásai szerint feladata különösen: A hatáskörébe tartozó, a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, A nevelőtestület vezetése, A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, A pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, A munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, A közoktatási intézmény képviselete, A szülői szervezettel, munkavállalói érdekképviseleti szervvel való együttműködés, A nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése, A gyerek és ifjúságvédelmi munka, valamint a gyerekbalesetek megelőzésének irányítása, A döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az óvodavezető felelőssége Az intézményvezetője egy személyben felelős: az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, vagy költségvetési keretben (az azok részét képező megvalósítási tervben, teljesítménytervben), valamint feladat-ellátási megállapodásban foglaltaknak, illetve az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv működésében és gazdálkodásában a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott, használattal kapcsolatos jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért, az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, a szerv besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatos nyomon követési (monitoring) rendszerműködtetéséért, a tervezési, a beszámolási, valamint a közérdekű, és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, 6
A pedagógiai munkáért, A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, A gyermekbalesetek megelőzéséért.
2.2.2. Az óvodavezető helyettes jogköre Az óvodavezető közvetlen munkatársa. Munkáját az óvodavezető által készített munkaköri leírás alapján végzi. A vezető távollétében teljes felelőséggel végzi a vezetési feladatokat. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető írásban meghatároz. Elsősorban a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése, és a pedagógusok, illetve minden alkalmazott helyettesítésének, szabadságolásának ütemezése, ellenőrzése. A vezető helyettes megbízásakor és a megbízás visszavonásakor a nevelőtestület véleményezési jogkörrel rendelkezik. Az óvodavezető helyettes felelőssége: Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek, különösen a pedagógiai munkát segítők munkavégzését illetően, és a pedagógusok helyettesítésének megszervezését illetően. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A beszámolás idejét az óvoda éves munkaterve, illetve mindig az aktualitás határozza meg. 2.3.Az intézményvezető akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az intézmény vezetői feladatainak ellátása tekintetében, váratlan távolléte esetén, írásos megbízás hiányában a helyettesítés rendje: Az óvodavezető helyettese ha ő is távol van, akkor intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető 4 hetet meghaladó tartós hiányzása esetén köteles gondoskodni arról, hogy a:vezetői, - megbízott vezető helyettesi feladatokat ellássák. A teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A helyettes kötelező órában látja el vezetői feladatait, s a csoportja ellátásáról, helyettesítéssel, illetve határozott idejű kinevezéssel kell gondoskodnia. 2.4.A vezető helyettesítésére vonatkozó szabályok: A helyettesítők csak halaszthatatlan ügyben, az óvoda zökkenőmentes működésének érdekében járhatnak el. Intézkedésük során kötelesek betartani a vonatkozó jogszabályokat, valamint az óvoda szabályzataiba foglalt rendelkezéseket, továbbá tekintettel lenni az óvoda partnerközpontú szemléletére. Intézkedésükről feljegyzést kötelesek készíteni, melyet a vezető munkába állását követően tájékoztatás céljából haladéktalanul átadnak.
7
a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 2.5.A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése Óvodavezető Óvodavezető helyettes
Az intézményben való tartózkodásának rendje 7.30 – 13.00 6.30. – 13.00 vagy 13.00 – 17.00
2.6.Az óvoda vezetősége Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség tagjai: Óvodavezető Óvodavezető helyettes A vezetőség megbeszéléseire az éves munkatervben meghatározott időpontokban, valamint az aktuális feladatok elvégzésének tekintetében, szükségszerinti időpontokban kerül sor. Megbeszélést kezdeményezhet a vezetőség bármely tagja. A megbeszélések időpontjának kijelölésénél tekintettel kell lenni a gyermekek szakszerű ellátásának kötelezettségére. 2.7. A vezető, a helyettes közötti feladatmegosztás és képviselet A vezetők közötti feladatmegosztás és képviselet Ellátandó feladatok a vezetők Feladatot ellátó vezető munkaköri leírása alapján Szakszerű és törvényes működés Óvodavezető Célszerű és takarékos gazdálkodás Óvodavezető Gyermek és ifjúságvédelem Óvodavezető Gyermekbalesetek megelőzése Óvodavezető Egészségügyi vizsgálat megszervezése Óvodavezető helyettes Ellenőrzési, mérési, értékelési és Óvodavezető minőségbiztosítási rendszer működtetése Pedagógiai program végrehajtása, Óvodavezető ellenőrzése. Éves munkaterv elkészítése, értékelése Óvodavezető Beiskolázási feladatok lebonyolítása Óvodavezető Pedagógus továbbképzési program és Óvodavezető beiskolázási terv elkészítése Nemzeti ünnepek és egyéb hagyományok Óvodavezető helyettes ápolása
Egyéb /helyettes, ellenőr stb. Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető
8
Álláshelyek betöltése, kinevezés Megbízások Munkaköri leírás elkészítése Közalkalmazottak besorolása, nyilvántartások Szükség szerint közalkalmazottak minősítése Alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerése Szabadságok tervezése, ütemezése Szünetek alatti ügyelet biztosítása Munkarend szervezése, ellenőrzése Pénzügyi és gazdálkodási feladatok Tanügy igazgatási feladatok Kapcsolattartás szülői közösséggel és egyéb partnerekkel Nyilvántartások naprakész vezetése, Szabályzatok dokumentumok elkészítése, hozzáférhetősége Csoportok adminisztratív teendőinek ellenőrzése Tűz és munkavédelmi előírások betartása Leltározás selejtezés Épület és vagyontárgyak védelme Intézmény képviselete Biztosítja a gyermekek részvételét városi eseményeken
Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető
Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes
Óvodavezető
Óvodavezető helyettes
Óvodavezető
Óvodavezető helyettes
Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető
Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes, KJT képviselő Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes
Óvodavezető
Óvodavezető helyettes
Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető Óvodavezető helyettes
Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető helyettes Óvodavezető
3.A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:- külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, minden más személy. A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
9
A látogatótól meg kell kérdezni jövetele célját, kit keres, és bejelenteni, majd elkísérni a kívánt alkalmazotthoz, illetve kihívni a kért alkalmazottat. Az óvodai foglalkozások rendjét, a gyermekek tevékenységét megzavarni nem lehet! Az önkormányzat képviselőit, szaktanácsadót, szakértőt, más hivatalos és szakmai szervek képviselőit az óvodavezető fogadja. Az óvoda dolgozói, ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett vásár alkalmával, az óvodavezető engedélyével. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Az óvoda biztonságos működését garantáló szabályok Megtartása kötelező a közoktatási intézmény területén tartózkodó szülőknek, illetve a közoktatási intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek, és az óvodával jogviszonyban állóknak. 3.1.Az óvoda helyiségeinek, létesítményének használati rendje Az intézmény minden dolgozója felelős a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak felszerelések állagának megőrzéséért, az energiatakarékos felhasználásáért, a tűzbaleset-, és munkavédelmi szabályok betartásáért. A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az óvodavezető engedélyével, lehet onnan elvinni. A helyiségeket, létesítményeket rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvásra figyelemmel kell használni. A nevelői szobát az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlen segítők használják, ez a nevelőtestületi értekezletek helye is. A szülői közösség értekezletire is rendelkezésre áll. A Szakértői Bizottság szakembere, logopédus, és a gyógypedagógus, egyéni fejlesztési szükség esetén az óvoda pedagógusai is igénybe vehetik. Továbbá a tanulásra érkező hospitálók konzultációjára is használható. Az udvar elsősorban a gyermekek levegőn való foglalkoztatására használható, a tavaszi, nyári időszakban a foglalkozások levezetésére. A gyermekek levegőztetését naponként biztosítani kell az évszaktól függetlenül és az időjárásnak megfelelően a pedagógiai programnak megfelelően. A rendért, a játékok és eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvodapedagógus felel. Az óvoda helyiségeiben párt nem működhet. (2011. évi CXC. törvény 24& (3)) Az óvoda ingyenes helyiséghasználatot biztosít a szülői szervezet részére. A helyiségek használatra való átengedéséről az óvodavezető dönt. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. A közösségi tulajdon érdekében a riasztó biztonságos használata, a nyílászárók bezárása-nyitása a nyitó és záró dajka, takarító feladata. Riasztás esetén a kijelölt személyek (1. zárós személy, 2. óvodavezető) a legrövidebb időn belül kötelesek intézkedni, az eset jelzéstől függően.(riasztás okának felderítése)
10
3.2.Az óvodába be nem hozható tárgyak, eszközök pirotechnikai eszköz pl. petárda emberi élet kioltására, illetve maradandó sérülés okozására alkalmas bármilyen fegyvernek használható tárgy pl. szúró, vágó eszköz tűzveszélyes anyag pl. benzin, gázolaj maróhatású anyag pl. sósav kábítószer Amennyiben az óvoda dolgozói észreveszik, hogy tiltott tárgyakat, eszközöket szándékoznak behozni a szülők, vagy más személyek, azonnal kötelesek felszólítani az intézmény elhagyására és értesíteni az óvoda vezetőjét további intézkedés céljából. 3.3.Az óvodában tartózkodás során elvárt viselkedés Az óvoda épületében és az óvoda udvarán minden szülőnek és az óvodával kapcsolatban nem álló személyeknek kötelességük a kulturált viselkedés szabályait megtartani. Ennek értelmében tartózkodniuk kell a botrányokozástól, az agresszív/erőszakos illetve erőszakot kiváltó provokatív, másokat zaklató viselkedéstől. botrányos viselkedésnek minősül: mások nyugalmát zavaró hangoskodás, kiabálás, veszekedés, trágár szavak használata, hangos zenehallgatás, valamint erkölcstelen megjelenés és viselkedés. agresszív/erőszakos cselekmény, valamint erőszakot kiváltó provokatív viselkedés: verbális vagy fizikai zaklatás, fenyegetés, zsarolás, szándékos konfliktus előidézése, rongálás, más személyek lökdösése, bántalmazása. Az óvoda minden dolgozójának, a szülőnek és azon más személyeknek, akik az óvodában tartózkodnak és észlelik a botrányos, agresszív vagy zaklató magatartást, - mérlegelve a sérelmet elszenvedő személy veszélyeztetettségének fokát - testi épségének megóvása érdekében azonnal döntenie kell a szükséges intézkedésről. Fő szabály, hogy a gyermekektől minél távolabb tartsuk az eseményt! A biztonságos működést szolgáló intézkedés lehetőségei, ha már megtörtént a nem kívánt esemény: Életveszélyt okozó testi sértés vagy rendkívül súlyos bántalmazás esetén – a bántalmazó eredménytelen felszólítását és tettének következményére való figyelmeztetését követően, haladéktalanul a mentők és a rendőrség telefonon történő értesítése, eljárás kezdeményezése, az óvodavezető, távollétében intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása. Botrányokozás esetén a botrányokozó felszólítása a helytelen viselkedés befejezésére és figyelmeztetés cselekményének következményére, továbbá az óvodavezető, illetve távollétében az intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása. Zaklatás és provokáció esetén, amennyiben ez az óvoda dolgozóira irányul, higgadtan, az agresszió minden jele nélkül a zaklató felszólítása az ilyen irányú viselkedés befejezésére, majd a kijárati ajtó felé vezetése, és az óvodavezető, illetve távollétében az intézkedésre jogosult felelős személy tájékoztatása. Szülők közti zaklatás és provokáció esetén a cselekményt észlelő óvodai dolgozó tájékoztatja az óvodavezetőt, távollétében helyettesét a konfliktusról, aki a továbbiakban intézkedni jogosult. 3.4.Más tulajdonának eltulajdonítása Az óvoda leltárában nyilvántartott, valamint a gyermekek mindennapi óvodai életéhez tartozó tárgyak, eszközök, felszerelések (pl. gyerek ruha), illetve a szülőtársak és az óvodában dolgozók értéktárgyainak eltulajdonítása lopás bűncselekményének minősül. Aki észleli a lopás tényét, köteles jelezni az óvodavezetőnek. Intézkedés megtételére az óvodavezető
11
jogosult. Az intézkedés magába kell, hogy foglalja a jegyzőkönyv felvételét, és a rendőrségi feljelentést. 4. Az intézmény belső kapcsolati rendszere A szervezeti egységek és a vezetők, illetve a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A vezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint Legfelsőbb vezetői szint (intézményvezető)
Szervezeti egység szervezeti egység neve: nevelőtestület
Rendje és formája - Értekezletek ideje, rendszeressége: évente 5 alkalom, nevelés nélküli munkanapokon - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: havonta, kötelező órákon túl - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon túl - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél szervezeti egység - Értekezletek ideje, rendszeressége: neve: évente 2-szer nevelés nélküli munkanapokon - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: alkalmazotti havonta, kötelező órákon túl közösség - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező órákon - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége: szükség szerint, dokumentumok, faliújság, körlevél
Az intézmény tagintézménnyel, intézmény egységgel nem rendelkezik Mivel az intézmény jelenleg tagintézménnyel, intézményegységgel nem rendelkezik, ezért szabályozásra nem kerül - a tagintézményekkel, illetve- az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje. 4.1.1. A közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályozza. További szabályozást - a belső sajátosságokat illetően - az intézményi közalkalmazotti szabályzat tartalmaz. Az alkalmazotti közösség jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési és döntési jogok illetik meg. A jogok gyakorlásával kapcsolatos megbeszélést, értekezletet az óvodavezető jogosult összehívni. Kezdeményezési joggal a közalkalmazotti tanács képviselője és a szakmai munkaközösség vezetője rendelkezik. Részvételi jog illeti meg: az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. 12
Véleményezési és javaslattevő jog: az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során az óvodavezetőjének mérlegelnie kell. Döntési jog: kizárólag az intézményi minőségirányítási program elfogadását illetően. Az intézményi minőségirányítási programot a nevelőtestület által történő elfogadását követően terjesztheti az óvoda vezetője az alkalmazotti értekezlet elé. Az alkalmazotti közösség megbeszéléseiről minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A közalkalmazottak munkarendje A nevelési évre szóló munkarend a munkatervben található. Minden közalkalmazottnak kötelessége, hogy munkája során az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat betartsa. Az óvodapedagógusok munkarendje: Az óvónők napi munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátását, zavartalan biztosítását kell figyelembe venni. Az intézmény vezetőség és a dolgozói javaslatot tehetnek egyéb szempontok és kérések figyelembevételére is. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. Az óvodapedagógusok munkaköri feladatait a munkaköri leírás és a megbízások tartalmazzák. A pedagógusok heti kötelező órája 32 óra, heti munkaideje 40 óra. A kötelező óra, és a kötelező óra és munkaidő közti különbségből adódó órák értelmezését, feladatellátással történő kitöltését az adott nevelési év intézményi éves munkatervében szabályozott feladat-ellátási terv fejezete határozza meg. Az óvónők napi munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátását, zavartalan biztosítását kell figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai és a dolgozói javaslatot tehetnek egyéb szempontok és kérések figyelembevételére is. A munkaidő vezetése a havi nyilvántartási nyomtatványon, a közalkalmazott kötelessége és felelőssége. A pedagógus köteles a munkakezdés előtt minimum 5 perccel munkahelyén megjelenni, a munkarendjének megfelelően ápoltan, munkaruházatban. Munkából való távolmaradását előzetesen személyesen, vagy váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A helyettesítések rendjéért az óvodavezető felel. Az óvónők számára a kötelező órán felüli – pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvoda vezetője adja. A nevelő oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendjét az intézmény zavartalan működésének megfelelően az óvoda vezetője állapítja meg, a közalkalmazotti képviselő és óvodavezető egyeztetésével. Munkaidejük heti 40 óra.
13
Az alkalmazottak munkakezdés előtt minimum 5 perccel kötelesek munkahelyükön megjelenni, távolmaradásukról értesíteni a vezető-helyettest, illetve váratlan késés, távolmaradás esetén, telefonon jelezni annak okát és időtartamát. Munkatársi értekezletek: Nevelési évenként minimum két alkalommal, a vezető-helyettes hívja össze, az óvodavezető tájékoztatását követően. A munkatársi értekezletre a teljes munkaidőben és a részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottat is meg kell hívni. A napirendi pontokat a vezető, vezető-helyettes állítja össze. A munkatársi értekezlet levezetése során lehetőséget kell adni, hogy minden részt vevő elmondhassa véleményét, észrevételét, javaslatot tehessen az érintett témán belül. A munkatársi értekezletről, ha érdemi kérdésben születik döntés jegyzőkönyvet, ha nem, akkor feljegyzést kell készíteni maximum két munkanapon belül, és tájékoztatás céljából haladéktalanul át kell adni az óvodavezetőnek. 4.1.2. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az óvodavezető, továbbá ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az óvoda szülői szervezete kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntési jogköre A pedagógiai program elfogadása; Az SZMSZ és a házirend elfogadása; Az intézményi minőségirányítási program elfogadásának tekintetében: az óvodában vezetői feladatot ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendjét illetően, továbbá a teljes körű intézményi önértékelés periódusának, módszereinek meghatározásában; A nevelési év munkatervének elfogadása; Átfogó értékelések és beszámolók elfogadása; Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; A pedagógiai program valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról; Jogszabályban meghatározott más ügyek. Véleményezési és javaslattevő jogköre Az intézményvezetői programok szakmai véleményezése; Szakmai anyagok véleményezése; Az óvodáról készült publikációk véleményezése. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a
14
nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény irattárába kerülnek, határozati formában. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó feladatok átruházása: Az óvodai felvételi eljárás vonatkozásában, amennyiben a jelentkező gyermekek száma meghaladja a férőhelyek számát, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság tesz javaslatot a felvételre. A szülő által benyújtott felül bírálati kérelem tárgyában a nevelőtestület jogosult kivizsgálni az ügyet. Az óvoda minőségfejlesztési feladatainak ellátására minőségfejlesztési team hozható létre. A feladatok ellátásáról a megbízott beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetőjének (a megbízott személy megnevezése az éves intézményi munkaterv feladat-ellátási/felelősi fejezetében kerül rögzítésre). A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében minimum négy értekezletet tart a nevelési év során. Ezt az intézményi éves munkaterv rögzíti. Tanévnyitó nevelési értekezlet Téli nevelői értekezlet Tavaszi nevelői értekezlet Tanévzáró nevelői értekezlet 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka, emelkedő színvonalú ellátását, a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, a szülői közösség (óvodaszék) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe.
15
A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) óvodavezető helyettes c) munkaközösség vezető A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái Az ellenőrzés lehet tervszerű, ütemezett, valamint probléma feltárására, megoldására irányuló bejelentés nélküli, alkalomszerű. Az ellenőrzésről írásos feljegyzést, vagy értékelőlapot kell készíteni, melyben az ellenőrzést végző rögzíti tapasztalatait, valamint dátummal, aláírásával hitelesíti. Az ellenőrzésről készült feljegyzés vagy értékelőlap érdemi megállapításait az ellenőrzöttel ismertetni kell. Lehetőséget kell adni véleménynyilvánításra, az eltérő vélemények megbeszélésére. Az ellenőrzés, fejlesztési javaslattal zárul, melynek elfogadását az ellenőrzést végző, és az ellenőrzött is aláírásával igazol. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, foglalkozás látogatás, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok Az óvodavezető, óvodavezető helyettes, Szakmai Munkaközösség vezető hatásköre a dajkák munkájának ellenőrzése, ami magába foglalja a gyermekek közti gondozási, és egyéb feladatok ellátásának szakmai vonatkozását. 6.A gyermekek közössége A nagyjából azonos életkorú gyermekek egy gyermekcsoportot alkotnak, melynek létszáma törvényileg szabályozott: maximum 25 fő. Ettől eltérni csak a fenntartó engedélyével, illetve az Oktatási Hivatal engedélyével lehet. Maximális csoportlétszám túllépés engedélyeztetéséért az óvodavezető a felelős. Lehetőség van vegyes életkorú csoportok kialakítására is, amennyiben azt az óvoda érdeke megkívánja, továbbá ha a nevelőtestület kezdeményezi. Az óvodában 3 gyermek csoport működik, fantázia nevük: Maci, Pillangó, Katica. 7.A szülői szervezet A vezetők és az óvodaszék közötti kapcsolattartás (jelenleg nem működik) A szülők az óvodában a köznevelési törvényben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet illetve óvodaszéket hozhatnak létre. A szülői szervezet működése rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt, melyet a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzatban tesz közzé.
16
A vezetők és a szülői szervezet (SZMK) közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre, melynek vezetőségébe minden csoport szülői közössége 2 főt delegál. Legalább évi 2 alkalommal, az óvoda vezetésével közös értekezletet tartanak a hatékony együttműködés érdekében. 7.1.A szülői szervezettel való kapcsolattartás A szülők képviselőjével az óvodavezető tart kapcsolatot. Az együttműködés és kapcsolattartás során: a vezető feladata a szülői szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását, illetve meghatározott dokumentumok közvetlen rendelkezésre bocsátását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek az óvodaszék jogainak /pl.: véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési / gyakorlásához szükségesek), óvodán belül megfelelő helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal; A szülői szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda más belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával: segítse az intézmény hatékony működését, támogassa a vezető irányítási, döntési tevékenységét. Ezt a hatáskört indokolt esetben átruházhatja az óvodavezető-helyettesre. Évente minimum egyszer kerül összehívásra, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatát. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezet véleményének (egyetértésének) kikérése jogszabály alapján kötelező, az óvodavezető az írásos előterjesztést a döntést megelőző 15 nappal korábban adja át a szülői szervezet vezetőjének. A szülői szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjaihoz, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van. Az óvodavezetőnek biztosítania kell, hogy a szülői szervezet: az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 munkanap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra; véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 munkanapot kell biztosítani; véleményezhesse a szülőket érintő anyagi kiadásokkal járó elképzeléseket; véleményt nyilváníthasson az óvoda átszervezését illetően. A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni. További véleményezési és egyetértési jogot nem ad az intézmény a szülői szervezetnek. 7.2.A szülői szervezet kiemelt feladata, hogy a) véleményezési jogot gyakoroljon az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján, különösen: az intézmény irányítását érintő kérdésekben,
17
a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben, az intézmény egészét, vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben; munkaterv véleményezésében. b) egyetértési jogot gyakoroljon az óvodai pedagógiai program elfogadásakor. E jog gyakorlásához az óvoda vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. c) egyetértési jogot gyakoroljon a házirend elfogadásakor. A szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. Az SZMK által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt. A szülő szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg. 7.3.A szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a köznevelési törvénynek megfelelően a gyermekekről a nevelési év során folyamatos szóbeli tájékoztatást ad. Ez lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Szülői értekezletek rendje: Tanévnyitó szülői értekezlet – újonnan beiratkozó gyermekek szülei részére Téli szülői értekezlet Beiskolázási szülői értekezlet Új kiscsoportos gyermekek szülei részére Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az óvónő és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Fogadóórák rendje: Az óvoda házirendjében szabályozott. A szülők írásbeli tájékoztatása A csoportok saját üzenő táblával rendelkeznek, melyen tájékoztatják a szülőket az óvónők, vezető, logopédus, és a gyermekvédelmi felelős személyéről és fogadóórájáról. Ezen kívül ez a tábla szolgál az aktuális információk közlésére is. A bejáratnál elhelyezett központi faliújságokon mindenkit érintő, fontos híreket, információkat, valamint mindenki számára érdekes és aktuális ismeretterjesztő információkat teszünk közzé. (színház, kiállítás, sport esemény…) 8. Dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos Az óvoda alapdokumentumait (PP, SZMSZ, Munkaterv, Házirend) a szülők megismerhetik. Elhelyezésük a csoportszobákban és a vezető irodában. A Házirendet minden beiratkozó betekintésre átveszi, ezt aláírásával igazolja, egy példány a bejárat melletti faliújságon folyamatosan megtekinthető Az előbbi dokumentumokra illetve bármely az intézmény érintő kérdésben (a kötelező titoktartás figyelembevételével) tájékoztatást az óvodapedagógusok illetve az óvodavezető ad. 9.Fakultatív hit és vallásoktatás Megszervezése legalább 10 szülő igénye esetén valósulhat meg, ez iránti kérelmet az érintettek aláírásával ellátott írásos formában kell kérelmezni az óvoda vezetőjénél. Ezután a megjelölt egyház képviselőjével történik egyeztetés a megvalósításról. Az óvoda zavartalan működése érdekében ½ 8-8 óra , illetve ½ 16 – 17 óra között biztosítható helység az óvodában.
18
10. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: a fenntartóval, más oktatási intézményekkel az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval; d) egyéb közösségekkel: az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, a település egyéb lakosaival. 10.1.A fenntartóval való kapcsolattartás: A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), az intézmény ellenőrzésére: gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében-amennyiben szükséges. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás adása, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. kiállítások, rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, beszámoló írásban. 10.2.Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki, elsősorban a Pittner Dénes Általános és Művészeti Iskolával A kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az óvoda pedagógusai. szakmai,
19
kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: rendezvények, versenyek. a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésével: kölcsönös látogatás, szakmai fórum. Gyakoriság: látogatás nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt. Intézményközi munkaközösség jöhet létre közös megegyezés alapján. 10.3.Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 10.4.Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős. A kapcsolattartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása. A kapcsolat formája, lehetséges módja: Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt. a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 10.5.Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás A kapcsolattartó: az óvoda vezetője. A feladatellátásra szóló megállapodást a Péteri Közös Önkormányzat jogosult megkötni. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. Orvosi beavatkozás - kezelés - csak is a szülő előzetes értesítése és beleegyezése után történhet. Kivétel a baleseti elsősegélynyújtás. Az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté.
20
A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét-tisztasági szűrését-, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még: a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az egészségügyi ellátás rendje: a) iskolaorvosi szolgáltatás Iskolaorvosi szolgáltatás
Az egészségügyi ellátás megnevezése
Nem releváns b) védőnői szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) c) fogászati ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)
Védőnői szolgáltatás védőnő Megbízás Negyedéves tisztasági szűrés Helyben Iskolafogászati ellátás Dr. Vígh Beatrix Megbízás Évente egy alkalom Helyben illetve a Monori Balassa B. utcai fogorvosi rendelő
10.6. Kapcsolattartás a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, és a Nevelési Tanácsadóval A kapcsolattartó: az óvoda vezetője, illetve egyeztetést követően a fejlesztőpedagógus. A kapcsolattartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel. Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a fejlesztőpedagógus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint. 10.7..Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.
21
10.7.1.Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel A kapcsolattartó: az óvodavezetője, illetve egyeztetést követően a kulturális felelős. A kapcsolattartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása. A kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé. Gyakorisága: nevelési évenként minimum 3 alkalommal, a szülői szervezet véleményének kikérésével. 10.7.2. Sport egyesületekkel A kapcsolattartó: az óvoda vezetője A kapcsolattartalma: az ovis gyermekek életkorának megfelelő mozgás és sport lehetőségek kihasználása. A kapcsolat formája: mozgás és sporttal kapcsolatos szabadidős tevékenységek ajánlása a szülőknek, valamint intézményen belül és intézményen kívül részvétel a gyermekekkel a programokon. Gyakoriság: nevelési évenként 2 alkalommal, a programok indítása előtt, majd a programok befejezését követően. 11. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának a feladata és kötelessége. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése, az óvoda belső dekorációjának image. Újabb hagyomány tekintetében minden alkalmazottnak lehetősége van javaslattal élni, melyet személyesen jelezhet az óvodavezető felé. A javaslatot az óvodavezető terjeszti elő, elfogadásáról az alkalmazotti közösség dönt. Amennyiben a szülőket is érinti a javaslat, úgy a szülői szervezet élhet véleményezési jogával. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket.. 22
A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), - tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. Az ünnepély, megemlékezés neve Mikulás Advent Karácsony Farsang Március 15. Húsvét Anyák napja Nagycsoportosok búcsúztatása Pedagógus nap
Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja December 6. December 1 – 20 December 20. Február 20. Március 14. Április Május 5. Május 20. Június
Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvény neve Intézmény fennállásának évfordulói Idősek világnapja Dolgozók jubileumai
A rendezvénnyel érintettek köre
A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja 5 évente november
Alkalmazottak, gyermekek, szülők, partnerek Alkalmazottak, Október nyugdíjba vonult kollegák Alkalmazottak
Alkalmazottak, Április-május gyerekek Születésnap Alkalmazottak, gyerekek Gyermeknap Alkalmazottak, Május gyerekek Kirándulás Alkalmazottak, május gyerekek Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása Sportnap
Megnevezés Címeres magyar zászló, címer Kokárda Ünnepi viselet Ünnepi viselet nemzeti ünnepeken
Leírás szabvány Nemzeti színű szalag Szülői ízlés szerint Fehér felső, sötét alj
23
12. Az intézményi védő, óvó előírások, gyermekvédelmi feladatok ellátás rendje 12.1.A gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje Teendőinket meghatározza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a végrehajtásához kapcsolodó jogszabályok, valamint az Önkormányzat Eslyegyenlőségi Terve. Ennek felelősségteljes ellátásáért az óvodavezető felel, munkáját megosztva az erre a célra megbízott gyermekvédelmi felelőssel együtt. Elérhetősége a központi faliújságon megtekinthető. Célunk: A gyermekek alapvető jogainak és szükségleteinek biztosítása az intézmény lehetőségeihez mérten. Esélyegyenlőség biztosítása az eltérő szociális és kulturális környezetből érkező gyerekek számára. Az óvónők feladatai: Az óvodába járó gyermekek szociális, szociokultúrális családi hátterének megismerése. Szükség szerint környezettanulmány végzése. Hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztett helyzet jelzése a gyermekvédelmi felelősnek. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyermekek differenciált fejlesztése. A gyermekvédelmi felelős és az óvodavezető feladatai: A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestület tagja, az intézmény vezetőjének a megbízásából, az óvodavezetővel együtt képviseli a gyermek és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja és személyes részvételével elősegíti ezek érvényesülését. A családdal és a pedagógusokkal együttműködve kiküszöböli a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmakat, védi őket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól illetve ellensúlyozza a veszélyeztető hatásokat. A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot. Munkájáról évente beszámol a nevelőtestületi értekezleten illetve egyéb esetekben az intézményvezető utasítására. Kapcsolatot tart konkrét esetekben a Nevelési Tanácsadóval, gyámhatósággal, pártfogókkal, nevelőszülői felügyelőkkel, rendőrséggel, valamint a családokkal foglalkozó szakemberekkel. Rendszeresen figyeli a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, a helyi önkormányzat kapcsolódó rendeleteit, és ezt a vezető óvónő és kollégái tudomására hozza. Segíti és szorgalmazza a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet kritériumainak intézményi szintű megállapítását. Összehangolja a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között. Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, az intézkedéseket, az eredményeket. Elősegíti a csoportvezető óvónők felderítő tevékenységét. Szükséges esetekben családlátogatást végez a csoport óvónőivel. Továbbképzéseket tart az óvodapedagógusoknak. Részt vesz a gyermekvédelmi munka intézményi ellenőrzésében, értékelésében és minőségbiztosításában.
24
A hátrányos szociális helyzetben lévő családok segítésének formái: Tájékoztatás az igénybe vehető segélyekről. Kedvezményes étkezési díj biztosítása: A törvényi rendelkezéseknek megfelelően normatív állami támogatás, az önkormányzat rendeletének megfelelően az igazolt jövedelem alapján. A szülők által ajándékozásra behozott gyermekruhák elajándékozása a rászoruló családoknak. 12.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok A gyermekbalesetek megelőzéséért elsődlegesen az óvoda vezetője felelős. Feladata a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek irányítása, különösen: Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából-a munkavédelmi felelős bevonásával. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. Az óvoda épületének, udvarának, felszereléseinek és eszközeinek (csoportszobák, belső termek, valamint az udvar, az udvaron felszerelt játék) vonatkozásában a veszélyforrások feltárása, a kerületi balesetvédelmi szakember bevonásával. Feltárt, balesetet okozható helyzet, vagy hiba esetén jegyzőkönyv felvétele, és azonnali intézkedés kérése a fenntartó illetékes képviselőjétől. A veszélyforrást jelentő felszerelés, eszköz eltávolítása, illetve ha ez nem lehetséges, akkor biztonságos elkerítése, továbbá egyéb, a gyermekek biztonságát szolgáló, az adott helyzethez igazodó célszerű intézkedés megtétele. Az óvoda területén karbantartási, felújítási, építési munkák engedélyezése, a munkálatok ideje alatt a gyermekek biztonságos óvodai életének megszervezése, valamint az ezzel kapcsolatosan a szülők tájékoztatása. Az alkalmazottak tevékenységének ellenőrzése a gyermekek között használt veszélyes felszerelések és eszközök tekintetében. A balesetvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásának koordinálására, dokumentálására, és nyilvántartására egy fő pedagógus megbízása. A gyermekekkel az óvodai nevelési év, valamint szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
25
A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 169 & alapján Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető; hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; - hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. A pedagógusok feladata, hogy: Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. Közreműködik az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek; a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban
26
Az intézményvezető feladatai, a gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 169 & alapján Lehetővé teszi az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: intézkedik a 8 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről elektronikus úton jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik), - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet.
Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakember bevonása szükséges. gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. Súlyos az a gyermekbaleset, amely: a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./ 12.3. A nevelő-oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtése 12.3.1.Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok. Szülők tájékoztatása: A csoport üzenő tábláján keresztül, mikor, hova, milyen közlekedési eszközzel, és költségvonzata. A szülő aláírásával adja beleegyezését a részvételbe. Intézményvezető tájékoztatása: Előzetesen szóban, majd a helyi formanyomtatvány kitöltésével-füzetben, és a kísérők aláírásával hitelesített formában, a külső foglalkozás megkezdése előtt minimum egy nappal. Az óvodán kívüli foglalkozás csak abban az esetben tekinthető engedélyezettnek:szóbeli beleegyezés, illetve ha a nyomtatványt az intézményvezető ellenjegyezte, Nevelési időben szervezhető foglalkozások Helyszíni foglalkozás Kirándulás, séta,
27
Színház, múzeum, kiállítás, mozi látogatás, Sport programok, Kulturális programok, Bölcsőde, iskola látogatás. A pedagógusok kötelessége: A foglalkozásokhoz annyi kísérő pedagógust, dajkát, vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Gyermeklétszámnak megfelelően 10 gyermekenként minimum 1-1 fő. A gyermekekkel - életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. Az ismertetés tényét a fent említett helyi formanyomtatványon dokumentálni kell. 12.3.2.Nevelési időn túli, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok Kezdeményezése: A gyermekek, szülők, pedagógusok igényei, szükségletei szerint szervezhetők a nevelési időn túli foglalkozások. Az intézményvezető felé kezdeményezője lehet: szülői szervezet, szakmai munkaközösség, Közalkalmazotti Tanács képviselője. Részvétel: A nevelési időn túli foglalkozások hirdetmény formájában jelennek meg. A jelentkezés, a szolgáltatás igénybevétele önkéntes. Jelentkezni írásban lehet, a szülő aláírásával. Lehetséges formái: Hétvégi közös családi kirándulás, egyéb program pedagógus vezetésével Tájékoztatási kötelezettség az intézményvezetője felé: A programfelelős pedagógus köteles indulás előtt tájékoztatni az intézményvezetőt a szervezett program: Helyszínéről, Időpontjáról, az utazás, szállás, étkezés körülményeiről, A résztvevők létszámáról, nevéről, A felügyelő pedagógusok nevéről, számáról, Elérhetőségről (cím, telefon), Indulás, érkezés időpontjáról, az útvonal megjelöléséről. 13. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően haladéktalanul értesíti: az érintett hatóságokat, a fenntartót, a szülőket; megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.
28
Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.
Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény: kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.
az
Az egyes rendkívüli eseményekre vonatkozó további belső szabályozás nem kerül csatolásra. 14. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai Az intézmény a következők szerint szabályozza az intézményben reklámtevékenységet:
folytatható
Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos:egészséges életmód, környezetvédelem, társadalmi tevékenység, közéleti tevékenység,kulturális tevékenység. A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai:újságok terjesztése, szórólapok, plakátok, d) szóbeli tájékoztatás stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg. 29
15. A jutalmazás feltételeit: Mivel nincs kollektív szerződés, ezért az SZMSZ-ben kell szabályozni. Feltételei: Magas színvonalú nevelőmunka végzése, a Pedagógiai program teljes körű megvalósítása, ellenőrzések és mérések pozitív eredményei Speciális fejlesztési igényű, valamilyen szempontból hátrányos helyzetű, beilleszkedési és magatartási zavaros, képességeiben lemaradást mutató, tehetséges gyermek sikeres integrációja és egyéni fejlesztése Nyitottság és törekvés pedagógiai és pszichológiai ismeretek bővítésére, módszertani újdonságok megismerésére, sikeres adaptálására, terjesztésére Pedagógiai kísérletben való részvétel, szakmai értékelése, továbbadása Szakmai igényességgel összeállított bemutató és elemzése Hospitáló pedagógus jelöltek felkészítése, irányítása Kollégák pedagógiai munkájának segítése, gyakorlati és elméleti síkon Óvodai szabályzatok, dokumentumok elkészítésében való aktív részvétel Szülőkkel történő együttműködés és szolgáltatói színvonal mértéke Szülők elégedettsége Az óvoda igényes képviselete különböző rendezvényeken, eseményeken: szakmai napok, előadások, konferenciák, ünnepélyek, pályázatok, sportrendezvények, intézménylátogatások. Gyermekek felkészítése és kísérete. Az óvodán belüli rendezvények előkészítésében és lebonyolításában való aktív közreműködés Információszerzés pályázati lehetőségekről, pályázat elkészítése. Az óvoda szolgáltatói tevékenységének bővítése. Játék és foglalkozási eszközök készítése. Igényes magas színvonalú dekoráció készítése Gyakornok mentorálása Értékelés mérés kiváló eredménye Referencia intézményi szolgáltatásokban történő részvétel Szabályai: Legalább 1 éves munkaviszony az Óvodánkban Nevelőtestületi és a Közalkalmazotti Tanács képviselőjének javaslata és véleményezése alapján az óvodavezető dönt.
17. Kártérítési felelősség A Munka Törvénykönyve 2012 évi I. törvény 179-191 & szerint kerül alkalmazásra. (2013 01. 01 követően a 179-190 & szerint) 18. Egyéb szabályzások Speciális jogszabályok : Az Aprók Háza Óvoda munkavédelmi szabályzatában, tűzvédelmi szabályzatában található. Feladatellátás követelményei: A munkaköri leírások tartalmazzák az alkalmazottak jogait, kötelezettségeit, konkrét feladatait és azok ellátásának követelményeit.
30
19. Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének és tárolásának, valamint kezelésének rendje nem releváns 20. Munkaköri leírás minta lásd dokumentum végén 16. Általános rendelkezések Az óvoda épületének főbejáratánál címtáblát kell elhelyezni. Az óvoda nevét, fenntartóját érintő változás, valamint a tábla megrongálódását követően 10 munkanapon belül jelezni kell a fenntartónak, aki gondoskodik a címtábla cseréjéről. Az óvoda épületét fel kell lobogózni. A nemzeti lobogó rendszeres karbantartásáról az óvoda köteles gondoskodni. A lobogó megrongálódását, eltűnését az óvodavezetőnek szóban jelenteni kell, és írásban feljegyzést készíteni. Az óvoda homlokzatán és udvarát szegélyező kerítésén reklámtábla elhelyezése tilos! LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
1. Véleményezte
__________________________ Dátum
____________________________ Szülői Közösség
2. Elfogadta
__________________________ Dátum
___________________________ Nevelőtestület
3. Jóváhagyta
_________________________ Dátum
____________________________ Óvodavezető
31
4. Érvényességi nyilatkozat 2014.január 01.-től visszavonásig. 5. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente 6. Módosítás előírásai Törvényi változás esetén Feladatváltozás esetén A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek. 7. Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető a vezetői irodában és minden csoportszobában. 8. A különös közzétételi lista az óvoda honlapján illetve az intézmény faliújságján megtalálható.
32
33
