APRÓ CSODÁK SZIGETE. a tiszadobi NAPSUGÁR NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. OM azonosító: 4456 Tiszadob, Károlyi M. út 3

„APRÓ CSODÁK SZIGETE „ a tiszadobi NAPSUGÁR NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM azonosító: 033362 4456 Tiszadob, Károlyi M. út 3.

A PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁBAN RÉSZT VETT 2013. augusztus 31.

Bertalan Lászlóné óvodavezető Porkolábné Fazekas Ildikó óvodavezető-helyettes Dobszainé Orovecz Mónika Gulyás Julianna Hurcsik Jánosné Szabó Józsefné

óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus

2

„ Amikor az erdőn jársz, és rábukkansz valahol egy forrásra, ülj le melléje csöndesen és figyelj. Nagyon csöndes légy, és akkor hallani fogod a zöld ruhás tündérke hangját a surranó vízből. Ha pedig jó füled van, és érted az erdő nyelvét, akkor meghallhatod azokat a csodaszép meséket, amiket a forrás, a csermely, a patak tündére elmond ilyenkor a fáknak…” ( Wass Albert )

3

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETŐ ............................................................................................................................ 5 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP ............................................................................................ 6 II.1. Alapelvek .................................................................................................................... 6 II.2. Gyermekkép ................................................................................................................ 7 II.3. Óvodakép .................................................................................................................... 7 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI.............................................................................. 8 III.1. Az óvodai nevelés általános feladatai ......................................................................... 8 III.1.1. Az egészséges életmód kialakítása....................................................................... 10 III.1.2. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés......................................................... 13 III.1.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ............................ 16 III.2. Integrációs, fejlesztő tevékenységünk ....................................................................... 18 IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ................................................... 19 IV.1. Személyi feltételek .................................................................................................... 19 IV.2. Tárgyi feltételek ........................................................................................................ 20 IV.3. Gyermeklétszám jellemzői ........................................................................................ 20 IV.4. Gyermekcsoportok szervezésének elve..................................................................... 20 IV.5. A napirend kialakításának elvei ................................................................................ 21 IV.6. A hetirend megtervezése ........................................................................................... 22 IV.7. Az óvodai nevelésünk tervezése ............................................................................... 22 IV.8. Az óvoda kapcsolatai ................................................................................................ 23 V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ........................................................................................................................... 26 V.1. Játék........................................................................................................................... 26 V.2. Verselés, mesélés ...................................................................................................... 30 V.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc ..................................................................... 32 V.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka ................................................................................. 35 V.5. Mozgás ...................................................................................................................... 37 V.6. A külső világ tevékeny megismerése – természetismeret - matematika ................... 39 V.7. Munka jellegű tevékenységek ................................................................................... 43 V.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás ................................................................ 45 VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ............................................. 47 VII. KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMJAINK................................................................................... 49 VIII. GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÜNK............................................................. 50 IX. CSALÁD ÉS ÓVODA....................................................................................................... 52 X. MAGYAR NYELVEN FOLYÓ ROMA NEMZETISÉGI KISEBBSÉGI ÓVODAI NEVELÉS ................................................................................................................................ 53 XI. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSE ÉRDEKÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ FELADATAINK...................................................................................................................... 55 MELLÉKLETEK LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

4

I. BEVEZETŐ A helyi nevelési program módosításának indoklása Az „Apró csodák Szigete” óvodai pedagógiai programunk módosítását az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról-szóló 363/2012.(XII.17.) kormányrendelet alapján végeztük el. A módosítás során figyelembe vettük a nemzeti köznevelésról szóló 2011. évi CXC.törvény vonatkozó előírásait:  a sajátos nevelési igénysű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 32 / 2012.( X.8.) EMMi rendeletet  a Nemzeti, etnikei kisebbség óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 32/ 1997. MKM rendeletet Alapként szolgáltak adottságaink, eddigi értékeink, óvodai hagyományaink, tapasztalataink és újonnan szerzett ismereteink. A jelen helyi pedagógiai program már a módosításokkal egységes szerkezetben olvasható. Az óvoda jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Tiszadobi Napsugár Napköziotthonos Óvoda Az óvoda pontos címe, telefonszáma: 4456 Tiszadob, Károlyi M. út 3. sz. Tel.: 42/ 722-675, e-mail:[email protected] Az óvodai ellátás földrajzi területe: Tiszadob Nagyközség (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Az óvodai csoportok száma: négy A csoportok szervezése: vegyes életkor szerint. Az óvoda fenntartója: Tiszadob Nagyközség Önkormányzata A fenntartó címe: 4456, Tiszadob, Andrássy út 37. Az óvoda alapító-okiratának száma, kelte: 113/2011.(VIII.23) Az engedélyező szerv neve: Tiszadob Nagyközség Képviselőtestülete Az óvoda vezetője, a módosított program benyújtója: Bertalan Lászlóné óvodavezető A programmódosítás oka: - az Óvodai nevelés országos alapprogramjában történt 2012. évi köznevelési törvényi változások Óvodánk rövid története Óvodánk 1974-ben épült, eredetileg 3 csoportszobával és főzőkonyhával. Az óvodások ellátása a településen 5 csoportban és két épületben történt. 1982-ben a gyermekszületések csökkenése miatt összevonták a két óvodát. Azonban szükség volt a

5

4. csoportszoba létrehozására, melyet belső átalakítással oldottunk meg. Ezt követően a főzőkonyha megszűnt és az általános iskola új konyhájáról történik az étkeztetés napjainkig. 1995-ben ismét csak három csoport üzemelt, majd folyamatosan újra feltöltődött a gyermeklétszám. Szükség lett a 4. csoport visszaállítására, 2002-ben megépült 5. csoportszobánk is, valamint egy szép tágas tornaterem. 1997-ben új nevet választottunk óvodánknak, Napsugár Óvoda lettünk. A névváltozással egy időben új szemléletet, új módszereket vezettünk be nevelőmunkánk során. Ezt az új szemléletet tükrözi az 1999-ben önállóan megírt helyi nevelési programunk, mely a természetbe ágyazott nevelést valósítja meg. 2005-ben a gyermeklétszám csökkenése és a kihasználtsági-mutatók csökkenése miatt újra négy csoportos lett az óvoda. Óvodánk földrajzi helyzete- a település jellemzői Tiszadob három megye határán helyezkedik el Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyében. / Szabolcs – Borsod – Hajdu megye / Tiszadob, Északkelet-Magyarország egyik legszebb tájegysége. Itt található az ország legnagyobb és legszebb tiszai holtága. A Tisza és Holt-ágai meghatározó elemként hatnak a falu és gyerekeink életére. Igen gazdag növény-, madár- és állatvilág ad nagyon sok kellemes élményt az itt élő, és az idelátogató emberek számára. Településünk azon kevés falvak egyike, amely megőrizte régi arculatát, a jellegzetesen Árpád - kori település szerkezetet. Ez a különlegesség – hangulat és nyugalom- a táj, a természeti környezet gazdagsága párosulva az önkormányzat és az itt élő emberek törekvéseivel, az idegenforgalom az egyre népszerűbb falusi turizmus fellendülésével egyre több embernek biztosíthat jövedelmet. A településen az önkormányzat fenntartásában működik: Óvoda, Faluház, Könyvtár , Falumúzeum. Településünk büszkesége, a történelmi szempontból is jelentőséggel bíró Andrássykastély, melyet évente igen sok turista látogat meg, és az itt élő emberek kedves kiránduló, pihenőhelye.

II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP II.1. Alapelvek  a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg  a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be  az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben

6

II.2. Gyermekkép  Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, - figyelembe véve a genetikai adottságaikat, és az érés sajátos törvényszerűségeit, a spontán és tervszerű környezetei hatásokat, egyénenként változó sajátos és életkoronként változó testi és lelki szükségleteit, a családi és az óvodai nevelést,- akik jól fejlettek, egészségesek, mentálisan és szomatikusan is  Szeretnénk, ha az általunk gyermekközpontú, befogadó, és előitéletmentes légkörben, magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesülő gyermekek harmonikus, kiegyensúlyozott, kreatív és jól kommunikáló személyiséggé válnának.  El kívánjuk érni, hogy az óvodáskor végére a gyermekek megtanuljanak, a különbözőségekkel természetes módon előítéletek nélkül együtt élni, és hogy koruknak megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs és csoporttárs váljon belőlük,  Arra törekszünk, hogy meglévő hátrányaik csökkenjenek, nevelésünk nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának  Szeretnénk, ha nevelőmunkánk eredményeként a halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermekek boldog, kiegyensúlyozott személyiséggé válnának. II.3. Óvodakép  hogyan lehet gyermektársait megismerni, elfogadni  hogyan lehet meglátni és értékelni a társakban a jó tulajdonságokat, és a kevésbé jókat  hogyan kell egymásnak segíteni, egymást támogatni  hogyan lehet egy közösség egyedi tagja lenni  hogyan kell értékelni a társak egyéniségét, gyermeki érzelmeit,  hogy a játéktevékenység számára az egyetlen tevékenység melyben önmaga lehet, és felszabadultan fejlődhet.  Mindent megteszünk azért, hogy olyan óvodát szervezzünk ahol maradéktalanul érvényesül a gyermeknek az a joga, amely szerint:  egyediségéhez optimálisan illeszkedő pedagógiai rendszerben a számára legkevésbé szegregált környezetben nevelkedjen, mely számára szükséglet a felnőttek számára kötelesség  El kívánjuk érni, hogy a befogadás napi élményei hatására a felnövő kisgyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé váljon  Olyan pedagógiai légkört, környezetet alakítunk ki, ahol a befogadó attitűd válik természetessé, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, és gyermekek számára egyaránt  Aktív pedagógiai munkánkkal elő kívánjuk segíteni, hogy a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat minél inkább érvényesüljön.  Helyi nevelési programunk szellemiségét, mely a természetközpontúságra és az egészségtudatos életmód hangsúlyozására épül, az óvoda minden helyiségében megjelenítjük.

7

 Óvodánkban gyermeket, felnőttet tisztelő, barátságos, egészséges, tiszta, esztétikus, biztonságos légkör fenntartását szorgalmazzuk.  Tartósan éltetni kívánunk egy olyan óvodai hangulatot, amelyben a gyerekek szívesen, örömmel, felszabadultan tevékenykednek.  Arra törekszünk, hogy a szülők bizalmas partnerként, örömmel vegyenek részt a közös nevelőmunkában.  A roma nemzetiségi kisebbséghez tartozó gyermekek kizárólag magyar nyelven folyó óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.  A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.  A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését szükségszerűen megvalósítjuk.  Óvodánkban el kívánjuk érni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége a teljes nevelési rendszerben biztosítva legyen.

III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI III.1. Az óvodai nevelés általános feladatai az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése

-

 az egészséges életmód alakítása  az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés  az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Nevelési programunk általános céljai    

   

a másság elfogadásának és elfogadtatásának erősítése a fejlődő gyermeki személyiség számára a szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem biztosítása tisztelettel, elfogadással, szeretettel, megbecsüléssel körülvevő környezet feltétel nélküli megteremtése, fenntartása a 3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus, fejlődésének elősegítése a gyermeki személyiség kibontakoztatása, az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével a kisiskolás korba való átlépés pszichikus feltételeinek megteremtése arra törekszünk, hogy kiegészítsük az elsődleges családi nevelés folyamatát, és az eltérő családi háttérből eredő hátrányokat enyhítsük az emberi és természeti környezetnek, mint lehetséges és szükséges élettérnek a tolerálása, tisztelete a gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása

8

a megfelelő kompetenciák kialakítása az óvodapedagógus, fejlesztőpedagógus, valamint a külső szakemberek összehangolt szakmai munkája által  a kompetencia alapú képességfejlesztés erősítése  a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek képességfejlesztésének elősegítése  az óvodai integrációs program keretében a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek differenciált képességfejlesztésének elősegítése 

Nevelési programunk sajátosságaiból eredő nevelési céljaink  Az életkori, egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem maximális figyelembe vételével az egyéni bánásmód elvének érvényesítése, az egyéni fejlesztés lehetséges formáinak alkalmazása  Olyan gyermekek nevelése, akik megbecsülik és értékelik szűkebb természeti környezetük értékeit, és aktívan részt vesznek annak felfedezésében, megőrzésében, megóvásában.  Fokozottan elősegíteni az egészségtudatos nevelési elvek érvényesülését, hogy minél egészségesebb, edzettebb kisgyermekek kerüljenek ki az óvodából  A családok „aktív ösztönzése” az egészséges életvitel betartására  A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének biztosítása.  Nevelőmunkánkkal elő kívánjuk segíteni, hogy a gyermekek képesek legyenek megismerni szülőföldünk népi hagyományait, felelevenítve a Tiszadobon élő népszokásokat. Nevelési programunk fokozottan kiemelt feladatai   

   

az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése feltétlenül a gyermek sajátos személyiségéhez igazítva az egyéni bánásmód és a differenciált fejlesztés alkalmazása a gyermeki kompetenciák kialakítása érdekében a játékkal, mint mással nem helyettesíthető egyedi tevékenységgel és a többi gyermeki tevékenységek széles körének tudatos felhasználásával azoknak a kompetenciáknak a fejlesztése amelyek az iskolai tanulást alapozzák meg a 3H –s gyerekek fejlődésének elősegítése, az integráció alapelveinek fokozott érvényesítésével a gyermeki személyiség fejlődésének nyomon követése, a DIFER mérőeszköz alkalmazása a multikulturális és az interkulturális nevelésen alapuló integráció hangsúlyozásával az inkluzív (befogadó) pedagógia erősítése a kompetencia alapú óvodai programcsomag fokozatos beillesztése a fejlesztő munkába

9

III.1.1. Az egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása ebben az életkorban, melyet erőteljes testi fejlődés jellemez, kiemelt jelentőségű. Az egészség / óvodáskorban is / szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az egészség megőrzésére irányuló gondozás, a személyi és környezeti higiéniát valamint, pszicho higiéniát is magába foglalja. Óvodai nevelésünk feladata a gyermekek testi fejlődésének sokoldalú elősegítése.

Ezen belül kiemelt területek  gondozás, testi szükségletek kielégítése, az ezzel kapcsolatos szokások kialakítása, mélyítése, (helyes életritmusok: táplálkozás, testápolás, öltözködés, pihenés, alvás)  egészségmegőrzés, mozgás, testi képességek fejlesztése, kisebb rendellenességek korrekciója  megfelelő szakember bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása  a gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása  környezet-tudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme, a testi-lelki egészség megóvása a megfelelő szakemberek bevonásával  egészséges és biztonságos környezet kialakítása, fenntartása  a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása

Gondozás, testi szükségletek kielégítése, az ezzel kapcsolatos szokások kialakítása, mélyítése. Helyes életritmusok Napirendünkben, rendszeres ritmusban ismétlődik a gondozási teendők ellátása, de a gyermekek testi szükségleteinek kielégítése egész nap biztosítva van. Az ezzel kapcsolatos szokásrendszer kialakítását az egyéni fejlettség és fejlődési ütem maximális figyelembevételével óvodába kerüléstől iskolakezdésig igyekszünk kialakítani, mélyíteni. Táplálkozás A napirendben szereplő három fő étkezés biztosítja a gyermekek számára a megfelelő és szükséges tápanyag bevitelt. A helyes és kulturált étkezési szokások kialakítása fontos gondozási feladatunk. A fő étkezések biztosítása mellet kiemelt jelentőségűnek tartjuk az egészség védelmében a folyamatos és változatos természetes vitamin bevitelt. Óvodánkban ez már

10

hagyományosan „gyümölcsnapok” és „gyógytea-kóstoló” napok megszervezésével valósulnak meg. A szülők is partnerek ebben a folyamatban, a gyermekek születés és névnapjára igyekeznek magas vitamintartalmú ételeket, gyümölcslevet hozni. Évszakonként hagyományos népi ételeket készítünk az óvoda konyháján, mellyel egy-egy ünnepet teszünk érdekesebbé. Az étkezési szokások során kiemelten kezeljük a közösségi szokások erősítését, a gyerekek egymás közötti kapcsolatépítésének segítését.

Testápolás, öltözködés A testápolás és az öltözködés a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres szükség szerinti tisztálkodását és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Egyúttal fejlesztheti a gyermek ízlését, önállóságát is. A testápolási műveletek az óvónő és a gyerekek közötti bensőséges kapcsolat elmélyítését is elősegíti. Törekszünk a családi és az óvodai szokások összehangolására. A gyermekek elsajátítják a különböző műveletek technikáját, és az óvónővel együttműködve kialakul igényük az önálló testápolásra. A fogmosással, a fogápolással igen sok ki sgyermek itt az óvodában találkozik először, melynek helyes módját, igényét itt alakítjuk ki. Az óvónők, dajkák saját, személyes tisztaságukkal, gondozottságukkal is igyekeznek a helyes testápolás, öltözködés szokásrendszerét mélyíteni. Meggyőzzük a szülőket arról, hogy fontos a réteges öltözködés, mert a kellemes hőmérsékletű szobák nem igényelnek sok ruhaneműt a gyerekeken. Az időjárás és az öltözködés szükségszerű összefüggő megfigyeltetése valamennyi csoportban játékos évszaknaptárok, bábok segítségével folyamatosan zajlik. A gyerekek ezek segítségével megtanulják, melyik évszakban milyen ruhaneműt célszerű viselni. - „Jót tündér a fogtündér” címmel – évente agy alkalommal fogászati bemutató napot szervezünk gyerekeknek, szülőknek. A pihenés, alvás rendszere A gyerekek alvásszükséglete kielégítésének egy része az óvodára hárul. Ehhez kellő időt a napirendben biztosítunk. A megfelelő szellőztetéssel, nyugodt körülmények megteremtésével, a zavaró belső és külső ingerek megszüntetésével biztosítjuk a nyugodt pihenést. A pihenéshez megfelelő méretű, korszerű fektető ágyakat és takarót, meleg lepedőt biztosítunk, az ágyneműt a szülők adják, melynek tisztításáról is ők gondoskodnak. A reggel korán érkező, még fáradt gyerekeknek lehetőséget adunk a reggeli pihenésre. Egészségmegőrzés mozgás, testi képességek fejlesztése, kisebb rendellenességek korrekciója, edzés Óvodánkba csak egészséges gyermek járhat, a napközben megbetegedett gyerekeket lefektetjük, a szülőt értesítjük, szükség esetén orvoshoz visszük. 11

Figyelünk a személyiségzavarokra, neurotikus tünetekre, melyek kedvezőtlen családi légkör, súlyos lelki megrázkódtatás hatására alakulnak ki. Ezek a gyerekek fokozott törődést, gondoskodást igényelnek, a gyermekben rejlő, tevékenységét blokkoló feszültségét igyekszünk oldani. Az egészség megőrzéséhez fontos, hogy a gyerekek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. A mozgásfejlesztés egyik fontos kerete a mozgásos nap, mely során ügyesebb és kevésbé ügyes gyerekeknek is alkalma van kipróbálni a tornaeszközöket, fejlődni, ügyesedni. Ennek helyszíne a jól felszerelt tornaterem. A napirendünkben helyet foglaló „Ficánkoló„ frissítő torna alkalmával a felszabadult, önfeledt mozgásra van lehetősége a gyerekeknek. Havonta egy alkalommal „Ugra-bugra „ napot szervezünk csoportonként a szülőkkel közösen. A szabad, udvari játék, a fokozatosan hosszabbodó séták szervezése is tág teret biztosít a gyerekek eltérő mozgásigényének kielégítésére, testük edzettségének fokozására. A testnevelés foglalkozásokon lehetőség nyílik a kisebb tartáshibák, a lábboltozat apróbb hibáinak korrigálására. Folyamatosan szervezünk olyan felvilágosító programokat a szülőkkel közösen / pl. „Egy nap az egészségért, Széchenyi kerékpártúra”, amelyekkel tudatosítjuk bennük a szabad levegőn való mozgás, edzés fontosságát, és ezekre való belső igény kialakítását. A harmonikus, esztétikus, a magyar néphagyomány gyöngyszemeire épülő mozgásfejlesztést segíti az óvodások részére, a rendszeres gyermek-népijáték szervezés, melyet az óvónők minden csoportban tervszerűen végeznek. Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása A nap minden percében a gyermek egyéni sajátosságaihoz, fejlettségi fokához mérten történik a tudatos, felépített fejlesztés. A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása A gyermekek számára naponta 2 alkalommal szervezett sepciális „beszélgetőkör”ben teljeskörű a gyermekek igényeire épülő szeretetátadás, és kommunikáció elősegítése. A környezet-tudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme, a testi-lelki egészség megóvása a megfelelő szakemberek bevonásával A „ Légy egészséges mint a makk” –komplex egészségvédő projektünk folyamatos megvalósítása során kívánjuk elősegíteni. Az egészséges környezet biztosítása Az óvoda helyiségei, udvara, kisebb változtatásokkal megfelelő környezetet biztosítanak a gyermekek testi szükségleteinek kielégítéséhez. A csoportszobák mérete, a füves, fákkal szegélyezett udvar tág teret biztosít a gyermekek számára elengedhetetlen mozgásra. A csoportszobák melletti öltöző és mosdó helyiség lehetővé teszi a gondozási teendők ellátását, a testápolási, öltözködési feladatok optimális megszervezését. Az óvoda gyermekméretű bútorokkal, megfelelő fényforrásokkal, fűtőrendszerrel és szellőztetésre alkalmas nagyméretű ablakokkal van ellátva. A csoportszo12

bák és a kiegészítő helyiségek tisztán tartásáról a dajka nénik megfelelő eszközökkel és korszerű tisztítószerek alkalmazásával megfelelő módon gondoskodnak. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása A „ Légy egészséges mint a makk” –komplex egészségvédő projektünk folyamatos megvalósítása során kívánjuk elősegíteni A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A gyerekek igényesek lesznek a tisztaság iránt, önállóan mosakodnak, öltözködnek. Használják a körömkefét, a fésűt, rendben tartják a hajukat. Önállóan mosnak fogat, fogápoló szerekkel tisztán tartják azt. Helyesen használják a zsebkendőt. Saját magukat kiszolgálják, önállóan tevékenykednek, holmijukra vigyáznak. Mindennapi szükségleteiket önállóan kielégítik. Tisztán étkeznek, közben kulturáltan viselkednek. Megfelelően használják az evőeszközöket. Csukott szájjal rágnak. Igénylik az asztal esztétikai rendjét. Önállóan öltözködnek, vetkőznek, ruhaneműikkel gondosan bánnak, cipőjüket megkötik. Képesek önállóan eldönteni, hogy fel vagy le vegyenek ruhadarabokat. Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Igényükké válik a levegőzés, szívesen tornáznak, vesznek részt mozgásos játékokban. Igényükké válik a helyes, vitamindús, egészséges táplálkozás Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozására, környezettudatos magatartásuk megalapozásával az egészség fejlesztéséra, védelmére, a testi-lelki egészség megóvására a megfelelő szakemberek bevonásával. Kidolgoztunk egy komplex óvodai egészségvédelmi projektet, („ Légy egészéges mint a makk…..” ) melynek keretében négy fő témakörben alakítjuk, formáljuk a gyermekek egészségtudatosságát. (lásd. mellékletek) III.1.2. Az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés Érzelmi élet Óvodáskorban, a magatartás megnyilvánulásában, a tevékenységekben meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek. Átszövik a gyermekek életét, és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. A magasabb rendű érzelmek a gyermekek tapasztalatai során alakulnak ki. Ezért fejlődésükben meghatározó a családban a szülők szerepe, az óvodában az óvodapedagógus mintája, aki a hangsúlyaival, gesztusaival, mimikájával is kifejezi érzelmeit. Az első találkozás az óvodával minden gyermek esetén alapvetően befolyásolja a csoporthoz fűződő későbbi kapcsolatát. A kisgyermekben bizonytalanságot kelt a számára idegen környezet. Az óvodába érkezés előtt lehetőséget adunk a gyerekeknek és a szüleiknek, hogy ellátogassanak az óvodába és a szülővel együtt töltse el az első napokat. Az otthoni megszokott játékukat behozhatják magukkal az óvodába. Nagyon fontos, hogy már az első napokban kialakuljon az óvónő-gyermek, és gyermek-gyermek közötti kiegyensúlyozott kapcsolat, mely megalapozza a további együttműködést.

13

A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekhez családlátogatásra is elmegyünk, így szeretnénk tágabb képet kapni a gyermek családban elfoglalt helyéről, s közelebb hozni a szülőket az óvodához, hiszen a nevelésünk sikeressége nem csak tőlünk függ, ebben partnerre számítunk a szülők részéről. Óvodai programunkban az érzelmi biztonság és a pozitív érzelmek fejlődése az alábbi elvek érvényesítésével valósul meg: élethelyzetekben, szituációkban az érzelmeket aktivizáló hatásokkal, a művészetek eszközeivel, a minden gyermek felé kifejezett szeretetteljes elfogadással és megértéssel, az érzelmeket kifejező gyermeki megnyilvánulások támogatásával és a szükséges kontroll erősítésével,  az érzelmeket átélő, empatikus felnőtt magatartás mintájával    

Szocializáció Óvodai életünkben a gyermek a szocializáció újabb minőségét éli át. A családból naponta kilépve kitágul számunkra a szociális tér, egyre nő a személyiségükre hatást gyakorló személyek száma. A szülő-gyermek testvér kapcsolatot újabb szokásokkal, magatartásformákkal gazdagítjuk. Óvodánk dolgozói értékeléseikkel alakítják a gyermek önmagáról kialakított képét. Megtanulja megismerni önmagát, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat. Ebben a fejlődésben meghatározó szerepet töltenek be óvodapedagógusaink, akik elsősorban az anyát helyettesítik napközben. Igen pozitív attitűd jellemzi mind az óvónő-gyermek mind a dajkagyermek kapcsolatot, mert a köztük létrejövő érzelmi kapcsolat minősége befolyásolja szociális érzékenységüket, közérzetüket. A kiegyensúlyozott légkör, a jó közérzet növeli a biztonságérzetet, nyitottabbá teszi a gyermeket társai felé és a szeretett felnőtt mintájának követésére, ösztönzi. Óvodáskorban a modellválasztás legfőbb indítéka a szeretet, majd a kortársaik szociális vonzóereje késztet mintakövetésre. A szeretetteljes magatartás barátságos, biztonságos, légkört biztosít. Ezt nagymértékben elősegíti a vegyes csoportok szervezése. A 25-30 fős óvodai csoportjainkban biztosítjuk a gyermekek kis létszámú mikroközösségének létrejöttét, amelyek ideális teret jelentenek a jó közérzet, a személyes kapcsolatok és az elmélyült tevékenységek kialakulásához. Az óvodáskorú gyermek szociális viszonyai kezdetben helyzeti eredetűek. A gyermek érzelmi kötődései nem ugyanolyan erősek minden gyermek irányába a szeparációs lehetőségek erősítik a baráti kapcsolatokat, ugyanakkor a gyermekek teljes szabadságot kapnak. Szocializáció és erkölcs-szabad játék A szocializáció szempontjából a szabad játéktevékenységeknek van a legnagyobb jelentősége. A játék szabadsága és a gyermekek önkiteljesedése a közösségi élet szabályai között ésszerű korlátokkal valósul meg. A közösségi szabályok megalkotásában és közvetítésében indirekt módon vezérlő szerepet tölt be az óvodapedagógus, biztosítva a folyamatban a gyermek aktív közreműködését. 14

Igyekszünk minél természetesebbé tenni a gyermekek számára a befogadó magatartás gyakorlását, a különbözőségek elfogadását. Folyamatosan tanulják a gyerekek a különbözőségek tiszteletét, elfogadását. Megismerik egymás egyéni sajátosságait és megtanulnak feltétel nélkül alkalmazkodni egymáshoz. Óvodapedagógusaink feladatai az érzelmi – erkölcsi nevelés és szocializáció támogatásában:  a gyermek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása / magányos gyermek felé a páros kapcsolat erősítése /  a közös élményeik forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének erősítésével  a gyermek elképzelései és döntései alapján a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása  a viselkedés-kultúra megalapozása  a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában a gyermek aktivizálása, egyezkedésekkel, kompromisszumokkal  a mikro csoportos tevékenységek körének bővítése a felajánlott, szervezett keretekben  a társas és szabályjátékok rendszeres biztosítása a gyermekek közreműködésével  a hazához, tájhoz, kultúrához, néphagyományokhoz kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés  a jeles napok, ünnepek hagyományainak megteremtése az óvodai életben  folyamatos segítségnyújtás a befogadó attitűd kialakulásához  ( egyénhez igazított fejlesztés stb. )  az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív én-kép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával  a gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítása  a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi munka, alkotások megbecsülésére nevelés  hagyományok ápolására nevelés  a környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével  a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése, érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel  az erkölcsi alaptulajdonságok, szociális képességek, attitűdök azaz kompetenciák ( együttműködés, önállóság, segítőkészség, stb.)  fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében

15

III.1.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Értelmi nevelés Helye a nevelés folyamatában Az óvodában töltött évek meghatározóak a kisgyermek számára úgy érzelmileg mint értelmileg egyaránt. Az értelmi képességek kibontakoztatása, az önálló, alkotó, aktív gondolkodás alapjainak lerakása nagyon fontos helyet foglal el, értelmi képességei úgy fejlődjenek, hogy az élet egyre változó helyzeteiben jelentkező feladatokat meg tudja oldani, tudjon, eligazodni a világban. Az életkori sajátosságokra építve biztosítsunk a gyerekeknek olyan változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Általános feladataink  a valóság megismeréséhez, összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása  a megismerő tevékenységet segítő képességek, készségek fejlesztése  az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése Konkrét feladataink  a feladatok megvalósítása nem különül el egymástól, hiszen az egész értelmet fejlesztjük, az egész embert ezért törekszünk a komplexitás biztosítására  fokozzuk az értelmi erők fejlődését, mind magasabb szintű ismerettartalom, értelmi erőfeszítést kívánó feladatok ellátásával  a fejlődésre döntő hatással van a nevelés-tanulás tartalma, az ismeretanyag jellege, formája és módszere, ezért annak változatosságával biztosítjuk a fejlődést Kiindulópontunk az óvodába érkező gyermek értelmi szintje, észlelésének, megfigyelőképességének fejlettsége. A kisgyermekkorban elsősorban a megismerő tevékenységet erősítjük, az ehhez szükséges képességeket fejlesztjük / érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet / A tapasztalatok során minél több információt szerezzenek a gyerekek, érdeklődésüknek, egyéni fejlettségüknek megfelelő szinten. Később, az iskoláskor elérésére a hangsúly a gondolkodás, ok-okozati összefüggések felismerése felé tolódik el.A gyermekekben kialakítjuk azt a képességet, hogy a környező világ dolgaiban összefüggéseket keressenek, illetve alkossanak. Egyszerű kísérletekkel segíthetjük a gyermekek elemző képességét, amikor nemcsak szavakban, hanem gyakorlatban is konkrétan megtapasztalhatja az adott tárgy, jelenség, tulajdonságait, összefüggéseit. A gyermek gondolkodását akkor tudjuk legjobban fejleszteni, ha érdeklődését fenntartjuk, motiváljuk a probléma megoldására való kedv kialakítását. Minél többet lát és tapasztal a gyermek, annál tágabb lesz érdeklődési köre, annál inkább meglát problémákat, igyekszik azokat a maga erejéből megoldani. A gyermek értelmi fejlődése érdekében nagyon sok érzelem indította já-

16

tékos - mozgásos tevékenységet és sokoldalú tapasztalatszerzést kell kezdeményeznünk. Ezáltal lesz egyre nagyobb érdeklődésük és tudásvágyuk. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére          

kialakul a tér és időészlelésük felfogják környezetük eseményeit, jelenségeit a szándékos és tartós értelem kialakulása a megfigyelőképességük tökéletesedik a tudatos emlékezetbe vésés kialakul képesek emlékképek kombinálására, különbséget tesznek a képzelet és a valóság világa között dolgok közötti összefüggések meglátása, lényeges és lényegtelen tulajdonságok megkülönböztetése ok-okozati összefüggéseket felismernek problémamegoldó képességük önállóvá válik belső érzékelésük / mozgás, egyensúly / megfelelően működ Anyanyelvi és kommunikációs nevelés

Helye a nevelési folyamatban Az embert a beszéd kapcsolja a többi emberhez, és a beszédben tudja megérteni a külvilágot. Így van ez már kisgyermek esetében is. A mozgás, beszéd és a gondolkodás egymással szoros kölcsönhatásban fejlődnek. A fejletlen mozgás gátolhatja a beszéd fejlődését a beszédfejlődés elmaradása lassíthatja a gondolkodás fejlődését. Az anyanyelv használata végig kíséri az óvoda egész napi életét, szerves része az óvodai éket minden mozzanatának. Átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, jelen van minden mozzanatban. Alapvető feltétel a szóbeli közlést kiváltó derűs légkör biztosítása. Általános feladataink A beszédfejlesztés leghatékonyabb eszköze az óvónő példamutató beszéde, kommunikatív viselkedése, gyakori beszédkezdeményezése, és beszédkapcsolata. A felnőttel való beszédkapcsolat az óvodában kiegészül a gyermektársakkal való tevékenység közbeni beszélgetéssel. Több társ beszédét, viselkedését kell a gyermeknek követnie, megértenie. Az életszerű helyzetben minden gyermek beszél arról, ami foglalkoztatja, érdekli. Azt utánozza, amit hall, úgy utánozza, ahogy hallja, ezért fontos a környezetében élők szép és helyes beszéde. Az anyanyelvi és kommunikációs képességfejlesztés eszközei: mondókák, versek, mesék, bábok, nyelvi játékok. A néphagyományok ápolása során használt kifejezések is beépülnek a gyermek szókincsébe. A beszédtechnikai hibákat fel kell ismerniük, és tapintatosan korrigálni. Nagyfokú elmaradás esetén szakember, logopédus segítségét kérjük a probléma megszüntetésére.

17

Konkrét feladataink            

az óvónő, mint modell, ezen a nevelési területen is érvényesül beszéd és kommunikációs képességfejlesztés beszélő környezet kialakítása a folytonos beszédhiba javítgatásának elkerülése a természetes beszédkedv és kommunikáció fenntartása, ösztönzése a gyermeki kérdések támogatásának kiemelése beszédészlelés, beszédkészség fejlesztése szóbeli emlékezet fejlesztése folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása nyelvi készség fejlesztése kommunikációs jelzések felismerésének, használatának gyakorlása az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek, valamint a migráns gyerekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában

A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére  a gyerekeink aktívan használják szókincsüket  beszédük összefüggő, elbeszélésük folyamatos, logikai összefüggéseket tartalmaz  figyelmesen képesek végighallgatni társukat  helyesen használják a névutókat, igeidőket, módokat  beszéd-helyzetben jól érthető, megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű beszédük  beszédüket gesztus, arcjáték kíséri  tisztán ejtenek minden beszédhangot  a különböző beszédfajtáknak megfelelő hangsúlyt használnak bő szókinccsel,  fejlett kommunikációs készséggel rendelkeznek  élményeiket, elképzeléseiket bátran megfogalmazzák III.2. Integrációs, fejlesztő tevékenységünk

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 173.§-a alapján szabályozott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezzük a nevelést, külön a jogszabályban meghatározottak szerint - nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelünk. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik. Az Óvodai Integrációs Program (óvodai IPR) nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének megteremtésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvoda munkájában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az óvodai nevelés Országos Alapprogramjára épül.

18

A Helyi Óvodai Integrációs Programunk célja Az óvoda körzetében lévő valamennyi 3 éves HHH gyermek beóvodázásra kerüljön. Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 - 7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez. Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek évről-évre egyre nagyobb számban integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat. Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése – a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, szakmai és szakszolgálatokkal, általános iskolákkal, kisebbségi önkormányzattal, civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatás sikeresen valósuljon meg. (A program a Mellékletekben.)

IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI IV.1. Személyi feltételek Az óvoda valamennyi dolgozója maximálisan arra törekszik, hogy folyamatos együttműködéssel, összehangolt munkával kialakítsa a befogadó szellemiségű óvodai légkört, illetve az inkluzív (befogadó) nevelést elősegítse. Minden alkalmazott kiemelt jelentőségű feladata: a gyermeki fejlődésbe vetett abszolút bizalom, mint a pedagógus optimizmus megvalósítása a különbözőségek elfogadása a diszkrimináció tilalmának érvényesítése hit a gyermeki fejlődésben a gyermek jelzéseire biztosított komoly figyelem a nem könnyen érthető jelzések értelmezése, a mögöttük lévő szükségletek feltárása  a ki nem mondott, csak tünetekkel jelzett gyermeki segélykérés figyelmen kívül hagyásának megelőzése       

Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szükséges szakembereket. Minden óvodapedagógus – dajka szemléletében tudatosodni kell, hogy kulcsszereplő: elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell értékű. Minden óvodai dolgozónak, törekednie kell az összehangolt munkára, mellyel hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez.

19

IV.2. Tárgyi feltételek Az óvoda külső és belső arculata teljes mértékben az igényességet, a gyermek közeliséget szolgálja, mely egyben a pedagógiai program sikerességét is elősegíti. A csoportszobákban modern gyermekbútorok, és a játékeszközök, fejlesztőeszközök változatos sokasága, teszi lehetővé a gyermekek szabad játéktevékenységét, az egész napos nevelőmunka harmonikus lebonyolítását. Különös figyelmet fordítunk a biztonsági előírások betartására az udvari játékeszközök használatbavétele során. Korszerű, gyermek centrikus fektetők biztosítják a gyermekek kényelmes pihenését. Az óvoda tornaterme igen jól felszerelt, és sok-sok tornaeszköz segíti a kicsik mozgásfejlesztését. Az óvoda udvara már az Európai Unió előírásoknak megfelelő fajátékokkal van betelepítve, mely az óvodás korosztály játékigényének megfelel. Egy különleges gumipálya két focikapuval biztosítja a sporthoz való hozzászoktatás aktív lehetőségét, az egészséges mozgásfejlesztést. A kiszolgáló helyiségekben is korszerű bútorok teremtik meg a dolgozók optimális munkafeltételeit. A HCCP előírásainak megfelelően felszerelt tálaló konyha biztosítja az ételek higiénikus tálalását. IV.3. Gyermeklétszám jellemzői Óvodánk jelenleg 4 gyermekcsoporttal működik. Minden csoportban vegyes életkorú gyermekek vannak elhelyezve. Az óvodába előjegyzett gyermeklétszám évek óta az átlagos szintnek megfelelő, a kihasználtságunk éves viszonylatban jónak mondható. A csoportokba beírt és átlagosan óvodába járó gyermekek létszáma a törvényi előírásoknak megfelel. Sajnos egyre több a hátrányos helyzetű gyermekek száma, és sajnos növekvő tendenciát mutat a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma.. A szülők jelentős hányada nem rendelkezik munkaviszonnyal. Bölcsőde nincs a településen, ezért az első szocializáló intézmény a településen az óvoda. Közigazgatásilag a településhez tartozó Reje - tanyáról naponta iskolabusszal is járnak gyerekek be az óvodába. Sajátos nevelési igény miatt fejlesztésre szoruló gyermekünk az utóbbi 10 évben nem volt.

IV.4. Gyermekcsoportok szervezésének elve Óvodánk jellege és adottságai, óvodapedagógusaink attitűdje azt eredményezte, hogy éveken át homogén csoportokba szerveztük a gyerekeket. A gyermeklétszámból, a beíratott gyermekek életkori összetételéből adódóan, az elmúlt szükségszerűen vegyes csoportokba szervezzük a gyerekeket. Emellett pedagógiai szempontokat is figyelembe véve, az agresszió kezelése érdekében választottuk a vegyes életkorú csoportszervezést. A szülők körében elfogadott lett ez a csoportszervezési forma , hiszen a testvérgyerekek így egy csoportban kaphattak helyet. Könnyebbé vált a beszoktatás gyermek és szülő számáréa egyaránt.

20

IV.5. A napirend kialakításának elvei A gyermekek egészséges fejlődéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. Napirendünkben a legtöbb időt a gyerekek legfőbb tevékenysége a játék kapja. A rendszeresen visszatérő, ismétlődő tevékenységek érzelmi biztonságot teremtenek a gyerekekben. Kellő gonddal ügyelünk arra, hogy a gyerekek szabadidejükben tevékenységeiket valóban szabadon választhassák meg. Minden gyermek esetében és minden tevékenységre vonatkozóan az egész nap folyamán érvényesítjük a folyamatosságot. Napirendünkben kiküszöböljük a felesleges, indokolatlan várakozási időt, a szükségtelen sorakoztatást, de az elkerülhetetlen várakozáshoz a gyerekek fokozatosan szokjanak hozzá. Az egyes tevékenységi formákra szánt időtartamokat a nyitvatartási időnek megfelelően osztottuk el. Napirendünk rugalmassága lehetővé teszi az előre nem tervezett, de a gyerek személyiségfejlődését szolgáló események beillesztését, figyelembe veszi a gyermek önállóságát, ügyességének fejlődését, tevékenységét. A különböző csoportok napirendjét úgy koordináljuk, hogy lehetővé tegye a csoportok közös tevékenységét, a csoportok közötti kölcsönös segítségnyújtást. Arra törekedtünk napirendünk összeállításánál, hogy a gyermekek napirendje a családban lehetőleg az óvodával összhangban legyen és harmonikusan egészítse ki egymást. Fokozottan arra, törekszünk, hogy az óvodai napirend igazodjon a különböző tevékenységekhez a gyermek egyéni szükségleteihez, és legyen tekintettel a helyi szokásokra, igényekre. Figyelmet fordítunk a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítására, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Napirendünk Tevékenység

Időtartam

6.00

Az óvoda nyit

6.30-8.30

Gyülekező, szabad játék, előkészület a beszélgető körhöz Beszélgető kör, kezdeményezett fejlesztő tevékenységek Gondozási tevékenység, előkészületek a tízóraihoz Tízórai, gondozási tevékenység Szabad játék, kezdeményezett fejlesztő tevékenységek Gondozási tevékenység, előkészület az ebédhez Ebéd, gondozási tevékenység Délutáni pihenő Ébresztő, gondozási tevékenység Uzsonna, gondozási tevékenység Szabad játék Az óvoda zár

8.30-9.15. 9.15-9.30 9.30-10.00 10.00-11.30. 11.30-11.45 11.45-13.00 13.00-14.30 14.30-15.00 15.00-15.30 15.30-17.00 17.00

21

2 óra 45 perc 15 perc 30 perc 1 óra 30 perc 15 perc 1 óra15 perc 1 óra 30 óra 30 perc 30 perc 1 óra 30 prec

IV.6. A hetirend megtervezése A hetirend kialakításának legfontosabb elvei:    

témanapok összehangolásának figyelembevétele gyermekek terhelhetőségének heti eloszlása a tevékenységek szervezésének gyermek centrikussága projekttervek figyelembevétele

A hetirend kialakítása során a négy óvodai csoport összehangolja a hetirendjét, hiszen a tornaterem használata és az egyéb tevékenységformák eszközhasználata és a rendszerszemlélet miatt erre szükség van. IV.7. Az óvodai nevelésünk tervezése Óvodánkban az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerésének és fejlesztésének tervét több dokumentum rögzíti. Csoportnapló Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermek megismerését és fejlesztését szolgálja a csoportnapló, amely alapvető dokumentuma az óvodai nevelőmunkának. Az óvodavezető által elkészített éves pedagógiai munkaterv alapján az óvónők elkészítik a csoportok nevelési terveit, és fejlesztési időszakokra bontva a fejlesztési terveket. A csoportok fejlesztési terveinek megvalósulását negyedévenként értékelik az óvónők a csoportnaplóban, majd félévkor és tanév végén elkészítik a nevelési év elemzését és értékelését. A napi kezdeményezett tevékenységek felépíté-

sét, a speciális naponta vezetett tervkártya tartalmazza Egyéni fejlődési napló - Neveltségi szintfelmérés Csoportjainkban az óvodába érkező gyerekekről a szülők segítségével elkészítjük az anamnézist. A bemeneti mérésre alapozzák az óvodapedagógusok fejlesztési terveiket. Folyamatosan (3-4 évig) minden gyermekről egyéni fejlődési naplót vezetünk a HOP-ban megfogalmazott céloknak megfelelően. A gyermekek fejlettségét 4 éves kortól a DIFER mérőeszközzel végezzük. A 3 évesek fejlődését a beszoktatási időszaktól kezdődően folyamatosan megfigyeljük és ezt rögzítjük az egyéni fejlődési naplóba, kiegészítve a részletes anamnézissel. A 4 évesek esetében minden tanévben november végén, és április végén (év elején és év végén) végezzük el a méréseket. Közben pedig megtervezzük a fejlesztési terveket a fejlődés elősegítésére. Az 5-6-7 évesek esetében minden tanévben november végén, január végén (iskolaérettségi vizsgálat) és április végén végezzük el az iskolaérettségi vizsgálatokat. Természetesen az Integrációs óvodai program bevezetését követően már a DIFER mérőeszközzel kísérjük nyomon a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlődését is, és készítjük el a megfelelő fejlesztési tervet. Abból a tényből kiindulva, hogy óvodáskorban a szabadjáték a személyiségfejlesztés leghatékonyabb eszköze, az következik, hogy a gyermeki fejlődést is legcélszerűbb egy jól felépített, a szabad játékban való megfigyelés elsődlegességét arányaiban is kifejező szempontrendszer

22

alapján is értékelni. A mérés eredményeire alapozva a szülőkkel együttműködve végezzük a szükség szerinti részképesség fejlesztést. Az óvoda-iskola átmenet segítése érdekében az iskolába induló óvodás gyerekek vizsgálati eredményeit átadjuk az elsős tanító néniknek. A tanköteles korba lépő gyermekek pedagógiai szűréséhez igénybe vesszük a nevelési tanácsadó vizsgálatát. A vizsgálati eredményekre alapozzuk az egyéni fejlesztési tervek elkészítését. A később érő vagy egyéb problémával küzdő gyerekek esetében a szülővel egyeztetve iskolaérettségi vizsgálatot kezdeményezünk. Felmentés esetén tovább folytatódhat a gyermek óvodai fejlesztése. Folyamatosan megfigyeljük a gyermekek magatartását, tevékenységeit. Értékelésünket úgy közvetítjük a gyerek felé, hogy együtt örülünk a gyermekekkel sikereinek. Az egyes gyermek teljesítményét saját adottságaihoz és előző teljesítményéhez hasonlítjuk, mérjük és ennek alapján értékeljünk. Minden gyermeknek jól esik a dicséret, de csak úgy szabad dicsérni, hogy az a gyermek érzelmi életének, személyiségfejlődésének kedvezzen. A magatartás hiányosságaira is rámutathatunk, de hangvételünkből, metakommunikációnkból a gyermekeknek meg kell érezniük jóindulatunkat, szeretetünket. Nincs negatív értékelés! Nem a hibákat hangoztatjuk, hanem helyes magatartást erősítjük. IV.8. Az óvoda kapcsolatai Az óvoda hatékony működése nem valósítható meg a belső és külső partneri kapcsolatrendszer folyamatos ápolása, a tartalmi értékek megújítása nélkül. Igyekszünk a település közösségi életében igen aktívan részt venni, hiszen így alapozzuk meg a gyermekekben a szűkebb közösségükhöz, környezetükhöz való ragaszkodás és a településszeretet kialakulását.

PARTNER

1. óvodás gyermek

KAPCSOLATTARTÁS TARTALMA - testi szükségletek kielégítése, szokások kialakítása, mélyítése, - bizalom, elfogadás, közösség kialakítása, érzelmi biztonság megteremtése és a pozitív érzelmek fejlesztése, - a közös élményeik forrásainak gazdagítása,a valóság megismerésének és összefüggéseinek feltárásához szükséges képességek harmonikus fejlődésének biztosítása, - a megismerő tevékenységet segítő képességek, készségek fejlesztése, az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvések segítése

23

KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI - gondozás - fejlesztőtevékenységek - óvodai programok, rendezvények, ünnepek - élményszerző séták, kirándulások - beszélgetőkör

2. szülő

3. óvodai dolgozók

4. fenntartó - polgármesterrel, a képviselőtestülettel a jegyzővel,és a hivatali egységekkel

5. Széchenyi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

6. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

- személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel, bizalom, elfogadás, együttműködés, - a család szokásainak, értékrendjének megismerése, nézetek kicserélése, - az óvodai nevelőmunkával, és az óvoda működésével kapcsolatos feladatok megbeszélése és felosztása. - ,,csapatépítés” - az óvoda működésével, óvodai felvételekkel kapcsolatos egyeztetések, ötévesek névjegyzékének megküldése az óvodavezetőnek, a be nem íratott ötévesek jelentése a jegyzőnek, igazolatlan mulasztások jelzése tankötelesekről - 2 H-s és 3 H-s gyermekek névjegyzékének megküldése az óvodavezetőnek, együttműködés a veszélyeztetett gyermekek gondozásba vételével kapcsolatosan és sérült gyermekek speciális intézménybe történő elhelyezésében - Gazdálkodási csoporttal heti, havi egyeztetések, rovatelszámolások - óvodalátogatási igazolások kiadása - Éves leltározások közös végzése - közös programok szervezése - leendő elsősök óralátogatása az elsős osztályokban 10 fős csoportokban - Az iskolába menő nagycsoportosok DIFER - mérés eredményeinek áttekintése az első osztályos tanítók részvételével. - Családok szociális, mentális támogatásának segítése, - közös családlátogatások a problémás családoknál, a megoldás közös keresése - jelzőrendszer folyamatos működtetése, - A szülők erőforrásainak feltárása

24

- Családlátogatás, egyéni beszélgetések - Közös programok, óvodai rendezvények, ünnepek - Szülői értekezlet, fogadóóra, szülői fórum - megbeszélések, értekezletek, szakmai bemutatók, kollektív kirándulások

- értekezletek, - megbeszélések - beszámolók - képviselő testületi ülésen való részvétel - óvodai programokon való részvétel

- iskolai programokon való részvétel - Ovi- Suli napok - Közös túrák, sportversenyek, barkácsolások - Kerekasztal megbeszélések - jelzőrendszer működtetése - rendszeres és eseti esetmegbeszélések - rendszeres és eseti családlátogatások - óvodalátogatás - közös programok, összejövetelek - közös jótékonysági rendezvények

- A gyermekek óvodai beíratásának támogatása, - Naprakész együttműködés az 7. Egészségügy helyi óvodaorvossal, és a védőnőkképviselői ( Orvos, fog- kel - szűrővizsgálat szervezése a orvos, védőnői szolgálattal, az óvoda védőnői szolgálat ) orvossal, a fogorvossal

- Jelzőrendszer működtetése, - szűrővizsgálat - Esetmegbeszélés - közös szülői értekezletek, fórum - egyéni tanácsadás - közös pályázati munka

- a gyermekek óvodai beíratásában való együttműködés, - a gyermekek hiányzásának csökkentése érdekében való együttműködés, - a szülői programok közös szervezése, - pályázati lehetőségek felkutatása, és sikeres pályázás érdekében együttműködés - a gyerekek megismerkedhetnek Könyvtárral, könyveket kölcsönzünk ki - részt veszünk a településszintű rendezvényeken, egyéb közösségi rendezvényeken. - Falumúzeumban tett látogatások - A gyermek fejlesztésében való kooperatív együttműködés

- konzultációk, - közös családlátogatások, - rendezvények együttes lebonyolítása, - közös pályázatírás, eredményesség esetén közös megvalósítás

8. Roma Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat

9. Közművelődési intézmények Könyvtár, Faluház, Falumúzeum.

10.Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság 11. Civil szervezetek Nyugdíjas klub, Tűzoltó Egyesület, Tiszavirág horgászegyesület, Volt Állami Gondozottak Egyesülete,

- látogatások, - tájékoztatás, megbeszélések, - rendezvényeken való közös részvétel.

- esetmegbeszélések, fórumok, - fejlesztési terv közös kidolgozása, - szakmai szolgáltatások megtervezése és biztosítása - Minden tanévben rendszere- - közös rendezvények, bemusen támogatják az egyesületek tatók az óvodai nevelőmunkát segítő programokat.

25

V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI V.1.

Játék

A játék helye programunkban Programunk a természetbe ágyazott nevelést valósítja meg szorosan ötvözve az egészségtudatos neveléssel, ezért a játéktevékenységet is áthatja ezeknek a céloknak az érvényesítése. A játék- de főleg a szabadjáték a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A szabadjáték a kisgyermek elemi, pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. / a felnőtt az első játszótárs./, bármelyik élménye játékának forrásává válhat. A játék örömforrás, maga a cselekvés, az elképzelés, manipuláció okoz örömet. A szabadjáték a legfőbb személyiségfejlesztő eszköz a gyermek számára. A szabad játékhoz szükséges feltételek biztosítása Óvodapedagógusaink feladata elsősorban, hogy nyugodt, barátságos, kiegyensúlyozott légkört biztosítsanak, melyben a gyermeknek módjában áll kiválasztani a számára legvonzóbb játék tevékenységet, módjában áll nézelődni, válogatni és dönteni, hogy mit, hol, és kivel kíván játszani. Jó játék akkor alakul ki, ha a gyermekeknek van élményük, tapasztalatuk, amit megjelenítenek a játékban. Óvodapedagógusaink ezért rendszeresen új élményekhez és tapasztalatokhoz juttatják a gyermekeket, irányítják a gyermekek játékát. A játék tartalma nagyrészt a gyermekek valóságból szerzett ismereteire épül, ezért különösen nagy gondot fordítunk arra, hogy minél jobban megismerjék környezetüket, részesei legyenek az eseményeknek. / pl. orvosi rendelő, szüret, betakarítás, búcsú /. Számolnunk kell azzal is, hogy a játékban megjelennek a gyermek negatív tapasztalatai is. Az óvónő jelenléte ilyenkor nagyon fontos, mert az óvónő a gyermek elsődleges játszótársa. A jó játékhoz elengedhetetlenül fontosak a megfelelő mennyiségű és minőségű játékeszközök, melyek óvodánkban a gyermekek rendelkezésére állnak. Óvodánk udvara igen nagy, több terebélyes fa ad árnyat a játéktevékenységhez. A füves terepen kiváló lehetőség nyílik a szabadtéri játékok sokaságára, a szabad mozgásos és egyéb játékokra. Az udvar játékeszközei fából készültek, és gyermek közeliek. Mindennapjainkban természetes módon jelenek meg a népi játékok, amelyek valamely jeles naphoz, népszokáshoz kötődnek. Óvodánkban magas a hátrányos helyzetű gyermek száma. Számukra az egyetlen lehetőség a játékra az óvodában van. Ezeken, a gyermekeken észrevehető, hogy minden játékot csak ők szeretnének birtokolni. Sok játéknak nem tudják a használatát sem, ezért az óvónő fokozott odafigyelésére, játékirányítására nekik nagyobb szükségük van. Ezek a gyerekek a játéknak eleinte csak a gyakorló játék szintjére jutnak el. Óvodapedagógusaink kreatív maguk által barkácsolt eszközeikkel, ötleteikkel igyekeznek a szabadjátékot egy magasabb fokozatra emelni.

26

A játék típusai Szabad játék Az óvodában elsődlegesen fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Az óvodai nevelésünk egyik kiemelkedő feladata, hogy biztosítsuk a szabad játék elsődlegességét. Arra törekszünk, hogy a nemi identitás fejlődését elősegítsük a játéktevékenység folyamán. Igyekszünk ésszerű határokat szabni a fiúk óvó-védő késztetéseiből fakadó és a csoporton belüli társas pozíciók, elfoglalásából adódó harcias szellemű játékainak. Támogatjuk a lányok anyáskodó, gondoskodó aktívan kommunikáló hajlamait. Tiszteletben tartjuk a tradicionális nemi szerepektől való eltérést, az egyéni különbözőségeket, motivációkat (babázó kisfiú, autózó kislány) Általános feladataink        

a szabadjáték elsődlegességnek biztosítása a játék eszköz jellegének professzionalizálása a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása örömteljes óvodai élet biztosítása a gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával játék-támogató óvónői magatartás, reflektív attitűd fokozása a szülők játékszemléletének formálása

Konkrét feladataink  tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot adó, segítő, támogató jelenlét  potenciális partnerré válás, akit érdekel, mit játszanak a gyerekek, és csak akkor  avatkozik be, ha veszélyessé válik a játék  a szabad játék és a játszótársválasztás biztosítása  a kreativitás ösztönzése, támogatása  reflektív szemlélet kialakítása:  (gyermekjátékkal kapcsolatos jelzéseinek szinkronizálása, majd a gyermekek játékához szükséges döntéseinek előkészítése- üzenetek dekódolása, nemcsak kérdez a gyerek jelez is!)  a szabad játék elsődlegességének biztosítása a szülőkkel, pedagógus és nem pedagógus kollégákkal való együtt működésben:  mintaértékű kommunikáció  a csoportra, egyénre szabottan formálódó szokások, normák hangsúlyozása  a szerepjátékba való bekapcsolódáskor az adott játszócsoportra hangolódó szerepformálás  pozitív visszajelzés a gyermek felé  megfelelő csoportlégkör biztosítása inter- és multikulturális szemlélettel  intervenciós gyakorlat megvalósítása, szoros együttműködés a szülőkkel, a dajkákkal 27

      

a közösségi élet, a játék szabályainak formálása a szülőkkel közösen megfelelő játszóhely biztosítása könnyű és biztonságos mozgás lehetőségét szolgáló térfelosztás (családi játékok tere, mesesarok, építő kuckó, stb.) játékeszközök biztosítása megfelelő játékidő biztosítása közös tapasztalatszerzés biztosítása

Anyanyelvi feladataink a szabad játékban  a csoport etikai kódexének nyelvi megfogalmazása  a beszédes óvodai légkör kialakítása, biztosítása, folyamatos erősítése  az asszertív (együttműködő) kommunikációs stílus nyelvi formálásának gazdagítása  a HH, HHH gyermekekre fordított kettős figyelem, a beilleszkedés támogatása a játékban, minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott, tervszerű anyanyelvi fejlesztés  tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása  érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása  a gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával  beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondat alkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakításának segítése

Gyakorló játék (konstrukciós, építő játékok) A gyakorló játék kiindulópontja a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, amely újra és újra ismétlésre készteti a gyerekeket. Lényege valamilyen egyszerű cselekvés ismételgetése, amely örömet okoz. A gyakorló játékok irányításában biztosítsa az óvónő a mozgásteret és mindazokat a játékszereket, eszközöket, anyagokat, amelyek alkalmasak a gyerekek mozgásigényeinek a manipulációs vágyának kielégítésére. A kicsik számára legyenek öltöztethető, húzható, rakosgatható játékszerek, természetes anyagok.

28

Szimbolikus és szerepjáték (színlelő-, szerep-, fantázia játék, bábozás, dramatizálás, alkotójáték, barkácsolás) A szimbolikus játék a szerepjátékot megelőző játékforma Két típusa van:  a kisgyermek saját cselekvését, viselkedését úgy utánozza, hogy mással végezteti ( babák sétáltatása)  másoknál megfigyelt cselekvést utánoz (havat lapátol, mint az apukája) A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, amely a gyakorló játék keretei között bontakozik ki, és kifejlett formáját az óvodáskor végére éri el. A gyerekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi. Konkrét feladataink Segítsük az önkéntességnek, szabad választásnak, önállóságnak érvényesülését:        

a játék megszervezésében a téma megválasztásában a szerepek kiosztásában a szereplők közötti viszonyok életre keltésében a játékszerek, eszközök kiválasztásában a szereplők közötti viszonyok életre keltésében a játékszerek, eszközök kiválasztásában, a játékhelyzetek kialakításában gondoskodjanak arról, hogy a gyerekek biztonságban érezhessék magukat.

Szabályjáték (társasjátékok, szabályokon alapuló közösségi játékok) Jellemzője, hogy pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. A szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését, egy-egy szakaszának lezárását. Ügyesen, kezdeményezően kell játszani, és küzdeni kell a győzelemért. A szabály betartása vagy megszegése különböző érzelmeket vált ki a játék résztvevőiből, s ez nagymértékben meghatározza a gyermek magatartását, egymáshoz, csoporthoz való viszonyát. A gyermekek akár nyernek akár vesztenek, a szabályjátékban is tanulják a helyes magatartás alapvető formáit, a szerénységet, mértéktartást, az eredményekre való törekvést. A szabályjátékok egyes fajtái főként a gyerekek mozgását, mások elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik.

29

Mozgásos szabályjáték - testnevelési játékok, dalos és mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, szembekötősdi, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok - értelmi képességet fejlesztő szabályjáték: - különböző társasjátékok, képes kirakók, dominók, kártyajátékok, nyelvi játékok Mindennapjainkban természetes módon jelennek meg a népi játékok, amelyek valamely jeles naphoz, népszokáshoz kötődnek. Konkrét feladataink  az egészségtudatos nevelés érdekében minél több időt biztosítani a szabadban szervezett mozgásos játékokra A játéktevékenységek gyakorlása során a fejlesztés várható eredményei      

a gyermekek szeretnek és tudnak játszani a környezetükben megfigyelt, tapasztalható jelenségeket képesek feldolgozni és újraalkotni önállóan kezdeményeznek szerep és szabályjátékot elosztják a szerepeket, betartják a szabályokat, egymáshoz és szabályokhoz tudnak alkalmazkodni. elfogadják egymás véleményét, javaslatát, a konfliktusokat megoldják, képesek problémahelyzeteket megoldani. / dominó, kártya, puzzle / egyszerűbb kiegészítő eszközöket önállóan elkészítenek, játékukban felhasználják azokat. / bábok, kiegészítő eszközök dramatizáláshoz /

Az udvari játéktevékenység jellemzői az óvodánkban  az óvoda udvarán az óvodás gyermekek életkorának megfelelő és biztonsági előírásoknak megfelelő, szabvány szerinti fajátékok találhatók  többféle mozgásigényt kielégítő játékeszközt használhatnak a gyerekek  az udvaron természetes zöld fű és élő fák teremetik meg az egészséges környezetet, mely a természetbe ágyazott nevelésnek kellően harmónikus, teret biztosít  modern gumipálya biztosítja a gyerekek sportos mozgását, a különböző labdajátékok gyakorlásának lehetőségét V.2.

Verselés, mesélés

Helye a nevelési folyamatban Óvodákban az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is össze-összekapcsolt mondókák,

30

dúdolók, versek. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és a szavak egységével a gyermekeinknek érzéki-érzelmi élményeket adnak át. A verseléssel, mondókázással és meséléssel igyekszünk élményeket biztosítani a gyermekek számára. Arra törekszünk, hogy minél több gyermek megszeresse a verset és a mesét, hogy örömet okozzon neki és várja a vele való találkozást. Fontosnak tartjuk, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes mesét, verset halljanak a gyerekek. Óvodásaink ahhoz, hogy az irodalomhoz hozzá jussanak közvetítőre, van szükségük, óvónőjükre, aki fejből mondja az alkalomhoz illő mondókákat, verseket. Megmutatja a hozzájuk tartozó mozdulatokat, játékokat, emlékezetből, ritkábban könyvből olvasva, arca és hangja játékával kisérve életre kelti a mesét. A mese hangulatának megteremtése érdekében állandó mesemondó helyet, sarkot, kuckót alakítunk ki. Igen fontosnak tartjuk, hogy a kedvelt meséket, verseket újra és újra szívesen hallgathassák. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyerekek meseélményeiket játékkal és rajzzal is kifejezhessék. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek már óvodába kerülésükkor megismerkedjenek a meséskönyvekkel. Óvodánk jelenlegi mesekönyv állománya folyamatos megújításra szorul. Bábkészletünk megfelel a mesék világának, a gyerekek igényeinek. Arra törekszünk, hogy a mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érezze magát. Fontosnak tartjuk a rendszeres, elalvás előtti mesemondást, mert ilyenkor a nyugalom szinte helyet készít a mesének. Az óvodánkban a népi és az irodalmi műveknek egyaránt helye van. Általános feladataink  a gyermeki önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és mesealkotás megalapozása változatos módszerek alkalmazásával  mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, mese kiegészítés, megkezdett mese befejezése, fantáziajátékok, meseszerkesztés, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás  a gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása,  önkifejező képesség gazdagítása  a mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása  anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés  a klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers anyag megválasztásával a multi és interkulturális nevelés megvalósítása Konkrét feladataink  a megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvistatisztikai eszközeinek kihasználása, a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlesztése érdekében  az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása  a tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése  a beszéd észlelés – megértés - reprodukció fejlesztése 31

A fenti tartalmakat kiegészítjük (az életkori sajátosságok figyelembevételével) a „Kompetencia alapú óvodai programcsomag” „Tűz-Víz-Föld-Levegő” témajavaslatainak anyagaival, ajánlott játékaival, illetve a kiegészítő segédletekben található ajánlásokkal. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére  Szeretik és igénylik a mesét, részt vesznek a mesemondás feltételeinek kialakításában. Figyelmesen végighallgatják a mesét, tekintetükön látszanak a belső képzeleti képek jelei. Folytatásos mesét, verses mesét, meseregények szálait össze tudják kötni. Van kedvelt mesehősük, a mese fordulatait beviszik a játékukba.  A meséről beszélgetnek, szófordulatait a mindennapi beszédükben alkalmazzák.  A bábozás, a dramatizálás, a mesejelenetek ábrázolása kedvelt tevékenységeik közé tartoznak.  A mesekönyveket önállóan nézegetik, hozzájuk kapcsolódó szöveget, képolvasást, magyarázatot összefüggően mondanak. A játék tartozékaiként verset, mondókát az alkalomhoz illően mondanak.  Önállóan kezelik a könyvespolc könyveit, vigyáznak rájuk, részt vesznek a javításukban.  Az olvasást utánozzák, egy-egy betű iránt érdeklődnek.  A versek, mesék témáit úgy választjuk meg, hogy túlnyomó részt a természet élővilágának lakói szerepelnek bennük.  A meséket, verseket, mondókákat az évszakhoz illően, az aktualitást figyelembe véve választjuk meg.  A természetben járva, a természeti jelenségeket megfigyelve tanítjuk meg ezeket a verseket, meséket.  A mesék, versek szereplőit, azok életmódját megfigyelve magyarázzuk meg az egyes szavak, kifejezések jelentését.  A népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi művek megismertetése V.3.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Helye a nevelés folyamatában Az óvodába járó gyerekek összetételéből adódik, hogy a legtöbb gyermek kevés, korának megfelelő zenei élménnyel érkezik óvodánkba. A szülők nagy része kevés gondot fordít e területre, pedig az anyával való együttjátszásnak jelentős részét kitehetnék a párban mondható mondókák, hőcögtetők, tapsoltatók, járkáltatók. A bölcsödéből érkezett gyerekekkel ezen a téren nagy eredményeket értek el, de sajnos a bölcsőde, bezárásával ez is hátrányt szenved / ez is terhel minket /. Az óvodába érkező gyermekek éneklési kedve,

32

játszani vágyása, ritmusérzése jó, amit a fejlesztésükhöz az óvodapedagógusaink jól fel tudnak használni. Óvónőink zenei felkészültsége jónak mondható, többségük furulyán játszik. Sok gyermekdalt, mondókát ismerünk, amit munkánk során igyekszünk kamatoztatni a gyermek éneklési készségének fejlesztésében, zenei érdeklődésük felkeltésében. A nap folyamán igyekszünk a zenei élményeket játék közben irodalmi, rajzolási és szinte minden tevékenység alkalmával nyújtani. A módszertani felkészültségünk is jónak mondható. Tervszerűen meghatározzuk a zenei feladatokat, ahhoz kapcsoljuk a dal- és játékanyagot. A zenei tevékenységeket a zenei feladat, az anyag jellege, a gyermekek fejlettségi szintje határozza meg. A fokozatosság elvét a zenei anyag feldolgozásában, a játék sorrendjében, a zenei képességek fejlesztésében is betartjuk. Igyekszünk a szülőket tájékoztatni arról, hogy a túl sok, válogatás nélküli gépzene káros hatású. Folyamatosan tájékoztatjuk arról a szülőket, hogy milyen mondókát, dalt, játékot használunk a zenei nevelés területén. Zenei eszköztárunk megfelelő, minden csoportban kellő számú ritmushangszer áll a gyerekek rendelkezésére. A zenehallgatás mindig nagy élmény a gyerekek számára, főleg a hangszeren előadott zeneművek. Igyekszünk formálni vele a gyermek zenei kultúráját, felkelteni érdeklődésüket más népek és saját nemzeti zenei kultúránk iránt. Általános feladataink  attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel  beszéd és zenei hallás fejlesztése  különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása  a beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása  egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben Konkrét feladataink  az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok örömet nyújtanak, felkeltik a zenei érdeklődésüket, formálják a zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát  az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermekek zenei képességeinek és a zenei kreativitásának alakításában  a zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvoda pedagógus vegye figyelembe a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását  az ének-zene, énekes játék hatása a gyermek nyelvi-kommunikációs fejlődésére

33

A fenti tartalmakat kiegészítjük (az életkori sajátosságok figyelembevételével) a „Kompetencia alapú óvodai programcsomag „Tűz-Víz-Föld-Levegő” témajavaslatainak anyagaival, ajánlott játékaival, illetve a kiegészítő segédletekben található ajánlásokkal.

Felhasznált zenei anyag Óvodánkban a mondókákat és az énekes játékokat a magyar gyermekjátéktár – hagyomány anyagából merítjük. Felhasználunk még művészi értékű, a magyar népzenei sajátosságokra épülő komponált gyermekdalokat is. A néphagyomány ápolása ebben az életkorban zenei téren is nagyon indokolt. Egyrészt, mert a gyermek ugyanolyan, észrevétlenül tanulja meg a mondókákat és a gyermekdalokat, mint az anyanyelvét, másrészt, mert a néphagyomány a zenét a szöveg és a dallam tökéletes egységében tárja a beszélni tanuló gyermek elé. A zenehallgatások anyagának kiválasztásakor is a hagyomány, a népdalok, a művészi értékű műdalokat és zenei darabokat tartjuk megfelelőnek. A másság elfogadását, a megszokottól eltérő zene megismerését teszi lehetővé a helyi cigány táncegyüttes alkalmankénti bemutatója. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére  A gyermekek érzékennyé válnak a természet és a környezethangjaira. Felfedezik a madarak hangjának dallamát, a szél, az eső zenéjét, a zörejek változatosságát, ezeket utánozni is képesek.  Kedvvel, örömmel énekelnek egyénileg és csoportosan is.  Egyszerű dallammotívumokat képesek tisztán visszaénekelni, ritmusmotívumokat visszatapsolni. A mondókákat és az egyenletes lüktetést kiemelve a magyar beszéd ritmusa szerint mondják.  Felismerik a magas-mély, halk-hangos, gyors-lassú különbséget, és be tudják mutatni dalon, mondókán, beszédben és különböző mozgásokon.  Ismert dalokat felismernek dúdolásról, hangszerről, sajátos kezdő, záró vagy belső motívumról.  Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a ritmustól.  Egyöntetűen körbejárnak szép testtartással.  Az egyszerű játékos, táncos mozgásokat szépen megformálják / pl. dobbantás, koppantás, átbújás, párválasztás, forgás, kifordulás, stb. /  Térformákat alakítanak ki óvónő segítsége nélkül / pl. kör, csigavonal, stb. /  Egyszerű, játékos táncmozgásokat esztétikusan, kedvvel végeznek.  Használják az ütőhangszereket, lüktetést, ritmust, motívumokat kiemelnek, társaik énekét képesek kísérni egyéni ötlet vagy megbeszélés alapján.  Tudnak dalokat hangosan és magukban énekelni, több dallammotívum elbújtatásával is.  Kitalálnak a dalokhoz játékos mozdulatokat, vagy játékot.  A bemutatott élőzenét, a hangulatban eltérő népdalokat, más népek dalait figyelmesen hallgatják.  Megalapozott a zenei anyanyelvük. 34

A mondóka és dalanyagot úgy válogatjuk össze, hogy zömmel állatokról, növényekről, illetve az időjárásról, az évszakok váltakozásáról szóljanak. Amikor az időjárás engedi, az ének foglalkozásokat a szabadban szervezzük. Kirándulások alkalmával sokat éneklünk, megfelelő hely esetén dalos játékokat kezdeményezünk. A dalok, mondókák kíséretéhez főleg természetes anyagokból, termésekből készült hangszereket használunk / pl. mákgubó, csörgő babból, büröksíp, stb. /. A természet hangjainak változatosságát és sokszínűségét tudatosan használjuk fel a gyerekek hallásának fejlesztéséhez.

V.4.

Rajzolás, mintázás, kézimunka

Helye a nevelési folyamatban A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka különböző fajtái, a műalkotásokkal való ismerkedés fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret és lehetőséget biztosítunk. Maga a tevékenység – s ennek öröme – a fontos, nem a mű, nem az eredmény. Sajátos feltételeinkkel biztosítjuk a gyerekeknek, hogy gazdagodjon élmény – és fantáziaviláguk, annak képi kifejezése. Egyéni fejlettségükhöz, képességükhöz igazodva alakuljon képi – plasztikai kifejezőképességük, térbeli tájékozódásuk és rendezőképességük, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük. Feladatul tűztük ki, hogy minél több különböző anyagokkal, a kézimunka technikai alapelemeivel ismertessük meg a gyerekeket. Óvodásaink többségére jellemző, hogy az ábrázoló tevékenységet főleg csak itt az óvodában folytathatja. A szülők „segítése” általában kimerül abban, hogy vesznek a gyermeknek néhány kifestőt és azt színezgetik otthon. Itt ismerik meg és használják azokat az eszközöket, melyek igen sokoldalú tevékenységet tudnak a gyerekeknek adni. Festék, gyurma, olló, ragasztó a családban csak kevés gyerek esetében áll rendelkezésre. Szinte az óvónőkre vár a feladat, hogy ezen eszközök használatát megtanítsák a gyerekekkel. Sok esetben csak maga egy – egy tevékenység automatikus ismétlése nyújt a gyereknek élményt, a sok gyakorlás után egyre magabiztosabbá, ügyesebbé vélik, később már képes lesz az alkotásra is. Úgy tapasztaltuk, hogy a gyerekek nagyon szeretnek önállóan készíteni valamit, amit a gyakorlatban is használni tudnak, valami lesz belőle. Ez gyakrabban motiválja őket a minél tökéletesebb, szebb munka elkészítésére. Minden olyan anyagot felhasználunk a kézimunka során, ami környezetünkben előfordul. Gyakran megesik, hogy mi is elcsodálkozunk, mi mindent lehet készíteni papírból, fonalból, kavicsból, magvakból. Elképzelésünk szerint e tevékenységet napokig engedjük folytatni, hogy legyen lehetősége a gyerekeknek magából kiadni, kidolgozni, ami benne van, felgyülemlett. / festhessen akár 10 db képet is / Lehetőséget kívánunk adni a gyerekeknek, hogy megismerkedjenek néhány régen végzett mesterséggel. Élményszerzéssel kötjük majd össze azokat a látogatásokat, amikor majd elmegyünk olyan idős emberekhez, akik még űzik ezeket a népi mesterségeket. / pl. vesszőfonás, kosárfonás, fafaragás, gyékényfonás, rongyszőnyeg – szövés, nemezelés, batikolás, viaszolás, kékfestő, stb. / Óvónőinkre jellemző az általános felkészültség, jártasak a barkácsolás és egyéb „alkotások” elkészítésében. Nem szégyellnek egymástól segítséget kérni, egymástól tanulni. Igyekszünk minden 35

élőlényt, jelenséget előbb alaposan megfigyeltetni a gyerekekkel, mielőtt lerajzolják, vagy lefestik azokat. Különösen a természet színeire, azok visszaadására keressük a lehetőséget, a „Szigetben” tett séták alkalmával. Felhasználunk minden olyan termést, egyéb természetben gyűjtött kincset / ág, kavics, levél, stb. / amit le lehet rajzolni, nyomdázni, festeni. Csak olyat gyűjtünk, ami már nem él, amit már ledobott magáról a természet. Általános feladataink  a belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával  a gyermeki élmény és fantázia világ gazdagításával a saját forma nyelv, az alkotó alakító önkifejezés fejlődésének segítése  az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása  az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás  az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés  a vizuális tevékenységekhez kapcsolódó, verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése  vizuális tevékenység közben az állandó beszélő légkör biztosítása, illetve elősegítése Konkrét feladataink  a gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül  igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására  a gyermek megismertetése a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel, és eljárásaival, az eszközök használatával  az anyanyelvi nevelés feladatainak érvényesítése a rajz, mintázás, kézimunka tevékenységekben A fenti tartalmakat kiegészítjük (az életkori sajátosságok figyelembevételével) a „Kompetencia alapú óvodai programcsomag „Tűz-Víz-Föld-Levegő” témajavaslatainak anyagaival, ajánlott játékaival, illetve a kiegészítő segédletekben található ajánlásokkal. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére  élményeiket, tapasztalataikat vizuálisan képesek megjelentetni  tárgyak térbeli kiterjedésével tisztában vannak, főbb formai jellemzőket megneveznek  képi kifejezés eszközeit készség szinten alkalmazzák 36

 színhasználatuk valóságnak megfelelő  forma ábrázolásuk változatos, arányok, egyensúly, térbeliség, létrehozására képesek  emberábrázolásuk részletező, mozgásábrázolás is megjelenik  díszítőmunkájuk fejlett, ábrázolási technikákat ismernek, alkalmaznak  tevékenységük kitartó, érzékelik saját és egymás munkáját  a balról jobbra kezdés nem okoz problémát V.5.

Mozgás

Helye a nevelési folyamatban A torna a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását, a járást, a futást, a dobást, az ugrást, a függést, egyensúlyt, támaszt. A mozgásos napokon a gyerekek megismerkednek a gimnasztika a talajtorna elemeivel, a labdagyakorlatokkal, és sok-sok testnevelési játékkal. Ezeken, a napokon a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy bővítsék a mozgástapasztalataikat, fejlesszék cselekvőfeladatmegoldó képességeiket. Fokozatosan kialakul a szép, harmonikus, mozgás iránti vonzalmuk, fejlődik testi képességük, ügyességük, fokozódik testi erejük, gyorsaságuk, állóképességük. Az élményszerű tevékenységek alkalmával, örömmel végzett gyakorlatok és játékok elősegítik a gyerekek helyes testtartásának, szép mozgásának kialakulását. Az udvaron, szabad levegőn történő egészséges mozgás kiemelkedő élettani jelentőséggel bír óvodáskorban is. Befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légző és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Az óvodai testnevelés fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában. A gondozás, az egészséges életmódra nevelés hatását felerősíti, kiegészíti. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben és időben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést. Fejleszti a gyermekek alkalmazkodási képességét, valamint előkészíti a nevelés feladatait, mely során fejleszti a gyermek személyiségét. A testnevelés hatására a gyerekekben fontos személyiségtulajdonságok alakulnak és erősödnek, bátorság, fegyelmezettség, kitartás stb. A frissítő testnevelés a gyermekek napirendjében nagyon fontos szerepet tölt be, frissíti, edzi őket, elősegíti mozgásszintjük és testi képességeik fejlődését. Minden héten hetente egy alkalommal van mozgásos nap csoportonként, amelynek keretében valósítjuk meg a mozgásfejlesztést, testi nevelést. A gyermekek a különböző nehézségű feladatokat fokozatosan, egyéni képességeiknek megfelelően sajátítják el, fontos hogy folyamatosan mozogjanak és a mozgás öröm legyen a számukra. A mozgás megszerettetésében fokozatosan együttműködünk a családokkal. Felhívtuk a szülők figyelmét arra, hogy az óvodán kívül is teremtsenek lehetőséget a gyerekek számára a családdal közösen szerzett élmények a mozgásterén is. Így pl. kerékpározás, szánkózás, korcsolyázás, kirándulás. A torna és mozgásos játékok során kiemelten kezeljük azt a néhány tartás és lábboltozat hibát, amely gyermekeink mozgására jellemző, pl. görbe hát, lúdtalp. Speciális gyakorlatok, módszerek beiktatásával nemcsak a mozgásos napokon, de egyéb napokon is játékos formában korrigáljuk ezeket a hibákat a gyermekeken. /Pl. mezítlábas torna, stb./ A testi képességek aktív, változatos fejlesztését javítjuk az újonnan megvásárolt sportszerekkel / body-roll, karika,

37

tüske labda, stb./. A gyerekek egészséges fejlődése érdekében az óvónőknek biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét is. Ezért alapvető feladat a jó levegőjű, tiszta környezet, melynek kialakításában a gyerekek is segítenek. A különböző mozgások elsajátításának folyamatát feltétlenül a gyerekek mozgásos tapasztalatira, játékos kedvére kell, hogy építse az óvónő. A testnevelés feladatainak tejesítésére a foglalkozásokon kívül a napi 2x10 perces „Ficánkoló” tornát is alkalmazzák az óvónők. Általános feladataink  a társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése  a mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése  a mozgás, mozgásigény különbözőségének figyelembevételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra, az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával  változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos mozgásra, valamennyi gyermek számára  anyanyelvi nevelés terén a mozgásos tapasztalatok beépülnek a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével  világos, konkrét értékeléssel a pozitív én-kép alakulás támogatása  állandó beszélő légkör biztosítása, elősegítése Konkrét feladataink  fizikai állóképesség fejlesztése  nagy és finommozgások és a fizikális erőnlét fejlesztése, szem-kézláb koordináció, ritmusérzék fejlesztés  testséma fejlesztése, testrészek ismerete, a test koordinációjának alakítása, testfogalom, kezesség, lateritás, dominancia  mozgással kapcsolatos szókészlet fejlesztése  egészséges versenyszellem kialakítása A fenti tartalmakat kiegészítjük ( az életkori sajátosságok figyelembevételével) a „Kompetencia alapú óvodai programcsomag „Tűz-Víz-Föld-Levegő” témajavaslatainak anyagaival, ajánlott játékaival, illetve a kiegészítő segédletekben található ajánlásokkal. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére  a gyerekek szeretik és igénylik a mozgást  ellenálló képességük, edzettségük, alkalmazkodó képességük szabályhoz és a társhoz kifejeződik  magatartásukban megnyilvánulnak erkölcsi tulajdonságaik, mint pl. felelősségérzet, segítőkészség, stb.  ismerik az eszközök nevét és a gyakorlatokhoz kapcsolódó kifejezéseket. 38

 mozgásuk összerendezett, erőnlét egyensúlyérzék, ritmusérzék kifejlődött.  kitartóan képesek a feladatok elvégzésére járás, futás, egyensúlyozás, irányváltoztatás, téri tájékozódás, térben mozgás, eszközös játékok, kúszás, ugrás.  játékos és verseny helyzetekben megfelelő akarattal, fantáziával, kreativitással, önálló szervezéssel vannak jelen. - figyelmük, gondolkodásuk, emlékezőképességük, ötletességük megfelelő szintű

V.6. A külső világ tevékeny megismerése – természetismeret - matematika Helye a nevelési folyamatban Óvodánkban kiemelten kezeljük Tiszadob, természeti környezetének megismerését, felfedezését. Büszkék vagyunk mesébe illő erdőnkre- a Szigetre, amelyet a Holt Tisza ölel körül. Évszázados fák, fiatal csemeték ezer és ezer növény –és virágfaj, megannyi állatfaj kínálja szépségeit, látnivalóit gyermek és felnőtt számára egyaránt. Kedvenc pihenő és kiránduló helye ez a falu „apraja-nagyjának. Mégis hiányát érezzük az aggódó, féltő-óvó felnőtt és gyermeki magatartásnak, amely a természet védelmében, óvásában nyilvánul meg. Szeretnénk a gyerekekkel még jobban sajátunkká tenni a „Tisza –parti” vízi világot, a „Sziget” csendjét, ezernyi csodáját, de megőrizve annak érintetlenségét, tiszteletben tartva növény, állat sajátos szabadságát. Aktívan részt vállalunk Tiszadob természeti kincseinek védelmében. Szeretnénk óvodásainkat a környezetvédelem iránt befogadóvá tenni. Arra neveljük őket, hogy legyenek képesek észrevenni a természetet-környezetünket, károsító jelenségeket, pl. sok szemét, fák ágainak letördelése, stb. Szeretnénk, ha kialakulna bennük annak az igénye, hogy figyeljenek fel a helytelen viselkedési formákra, mellyel ártanak az emberek a természetnek. Folyamatosan gyakorolják saját gyermeki szintjükön az élő természet gondozását, melyre óvodánkban megannyi kitűnő lehetőség kínálkozik. Pl. akvárium gondozása, téli madáretetés, virágos ablakok megteremtése, a kiskert növényeinek gondozása, fák-bokrok óvása, védelme stb. Szűkebb és tágabb környezetünkben részt veszünk a szelektív „szemét szüretben„. Apró kis megfigyeléseiket jelzik az óvó nénik segítségével településünk erdészének, természetvédőinek / pl. fák rongálása /. Mivel falusi óvoda vagyunk a mi gyermekeink egy zártabb, érintetlenebb világot vallhatnak szülőföldjüknek. Fontos feladatunknak tartjuk a szülőföldhöz, nemzeti kultúránk hagyományaihoz fűződő pozitív viszony alakítását, a helyi népszokások, hagyományok felelevenítését. A folyamatosan változó, megújuló, társadalmi és természeti környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz és tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. A környezettel való megismerkedés közben alakul a gyermekek társas magatartása, fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejezőképessége. A megismerő folyamat ébren tartja a gyerekek kíváncsiságát, érdeklődését, kielégíti felfedezési vágyukat. Igyekszünk minél több lehetőséget bi ztosítani a nap folyamán arra, hogy minél több érzékszervvel való tapasztalást éljenek át és ezzel az élmények több szempontból újra felidéződjenek. Témaválasztásuk széleskörűen felöleli az emberi és természeti tárgyi környezet legfontosabb elemeit:

39

 család  testünk  időjárás  öltözködés  évszakok, napszakok  állatok, növények  közlekedés  az óvoda és környéke  a falu nevezetes épületei, intézményei  színek Segíteni kívánjuk a szülőket abban, hogy felismerjék annak a fontosságát, hogy már kisgyermekkorban váljanak a gyerekek természetszerető egyéniséggé. Arra ösztönözzük őket, hogy teremtsenek lehetőséget a családnak arra, hogy közösen ismerjék meg a falu természeti kincseit, látnivalót. A kisgyermek számára a szülőkkel közösen szerzett és átélt tapasztalatok és az ilyen módon megszerzett ismeretek a legfontosabbak és legmaradandóbbak. Erre építve, az óvoda fejlesztőmunkája csakis hatékonyabb lehet. Tiszadob környezete erre a módszerre kiválóan alkalmas. A tapasztalatszerzés legfontosabb módjának az alkalmi és folyamatos megfigyelést tartjuk és a gyűjtőmunkát, melyeknek óvodánkban régóta tartó hagyományai vannak. Óvónőink igyekeznek elmélyülni a környezetvédelem, a természeti környezet még mélyebb megismerésében A környezet megismerése során matematikai tapasztalatoknak, ismereteknek is a birtokába jutnak a gyermekek. Felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térbeli viszonyokat, alakul ítélőképességük, fejlődik tér, sík, és mennyiségszemléletük.. Fokozódik egyéni megismerő erejük, problémalátásuk, problémamegoldó képességük. A tapasztalatszerzést, megfigyeltetést nemcsak az élő természetben kívánjuk megszervezni, de a csoportszobában is, felhasználva a természetben gyűjtött ezernyi kincset. Környezetvédelmi nevelőmunkánk Az „Apró csodák Szigete” élővilágának- állat és növényvilág - védelme kiemelt óvodai feladatunk. Ennek színtere természetesen a Sziget és a Holt-Tisza partja. Az évszakok váltakozásainak megfelelően végezzük a gyerekekkel a legfontosabb környezetvédő munkánkat, szervezzük a különböző programokat a következő területek jegyében: Állatok védelme ( - az állatok világnapján egy-egy erdei állat életmódjának bővebb megismerése madáretetők elhelyezése az óvoda fáin minden télen téli eleség gyűjtés a madaraknak mókusodúk felkutatása, élelem elhelyezése) Növények védelme (- növények gondozása az óvoda udvarán, a csoportszobákban - erdei séta alkalmával a növények védelmére figyelemfelhívás - erdész munkájának segítése- kidőlt fákról, hernyós fákról, bokrokról jelzés) 40

A föld-talaj védelme (- erdei séták során szemétgyűjtés,talajformák megfigyelése) Levegő védelme ( - figyelemfelhívó séták során a szabad levegő fontosságát hirdető plakátok elhelyezése a szülők ösztönzése a gyalogos és kerékpáros közlekedésre) A víz védelme ( - a Holt-Tisza partján állandó „felderítő séta” szervezése, a szemét összegyűjtése, jelzés a horgászegyesületnek a vízen, vízparton érzékelhető szennyeződésekről ) Általános feladataink A matematikai nevelés meghatározó szerepet kap a gyerekek képességeinek fejlesztésében elsősorban a következő területeken:  tapasztalás: érzékelés, észlelés, megfigyelés  emlékezés: mozgásos, cselekvéses, képi emlékezés, szóhasználatra, módszerekre emlékezés, élmények felidézése  megértés: azonosítás, megkülönböztetés, összefüggések felismerése, általánosítások, kérdések, utasítások megértése  konstruálás: szabad és egy-egy feltételnek megfelelő alkotások előállítása, megkeresése  ítélőképesség: annak megítélése, hogy egy tulajdonság, igaz vagy nem igaz adott tárgyra, összefüggésre A programunkban a matematika tevékenységi kört társítottuk egy másik tevékenységi naphoz a külső világ megismeréséhez. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a két tevékenységi kör hatékonyan egymásra épül, és jobban elősegíti a matematikai nevelést, mintha külön tevékenységi napként szerepelne a fejlesztő munkában. Hiszen a matematika minden tevékenységi körhöz jól kapcsolható, és tulajdonképpen a matematikai összefüggéseket a külső világ megismertetése közben lehet a leginkább felismertetni. Konkrét feladataink  a szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítása  konkrétumok megtervezése pl. kirándulások, ünnepek, gyűjtött tárgyak  a spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználás mellett a tevékenységekben való alkalmazása lehetőségeinek gazdagítása, prob41

lémahelyzetek teremtése a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követése, differenciált fejlesztés  az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös öszszegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével  a spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó  a megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása A fenti tartalmakat kiegészítjük ( az életkori sajátosságok figyelembevételével) a „Kompetencia alapú óvodai programcsomag „Tűz-Víz-Föld-Levegő” témajavaslatainak anyagaival, ajánlott játékaival, illetve a kiegészítő segédletekben található ajánlásokkal. A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére  Váljanak olyan gyermekekké, akik képesek felismerni, felfedezni a természetben rejlő „Apró csodákat ” érdekességeket, tudnak és akarnak tenni környezetük megóvása érdekében.  Ismerik saját nevüket, szüleik nevét, foglalkozását, lakásuk címét.  Reális én képük alakul ki, képesek testrészeiket az emberi test felépítésének megfelelően megnevezni, igényesek testük tisztaságára, ápoltságára  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket, járműveket, azok közlekedési helyét.  Ismerik a környezetükben lévő jellegzetes épületeket, azok rendeltetését  Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik jellemző tulajdonságaikat, az évszakokhoz kapcsolódó néhány kiemelkedő népszokást, hagyományt .  Felismerik és megnevezik a napszakokat, hónapokat, a hét napjait.  Ismerik a növény szót, annak tartalmát. Tudják, hogy a növények fejlődése és az évszakok változása között összefüggés van.  Tudják, hogy a növényeket gondozni kell, ismernek néhány növényekkel kapcsolatos munkát, eszközt / szántás, aratás /  Ismerik és megnevezik a környezetükben élő állatot, tudják csoportosítani tulajdonságaik szerint.  Ismernek néhány erdei és vadállatot, madarat, ismerik óvásukat, védelmüket.  Ismerik és megnevezik környezetük színeit, sötét és világos árnyalatait, gyakran észlelt tárgyak feltűnő összefüggéseit.  Ismernek néhány jellegzetes hagyományt, jeles napot és a hozzá fűződő szokásokat.  Alkalmassá válnak a csoportszobában, óvoda folyosóján élő díszállatok gondozására, ápolására. 42

 Felfedezik az élet keletkezésének „csodáját” és az ivadéknevelés minden gondját, örömét.  Aktívan részt vesznek a környezetvédős programokon, ezáltal tudatosodik bennük a környezetvédelem fontossága. V.7.

Munka jellegű tevékenységek

Helye a nevelési folyamatban A személyiség fejlesztés egyik eszköze a munka, és a munka jellegű játékos tevékenység. Célra irányuló tevékenység, mely többnyire külső irányítással folyik, a gyermekektől belső figyelmet, kötelezettség vállalást és annak teljesítését igényli. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja, a gyermeknek valamit teljesíteniük kell, s munkájuk eredményét ők és mások is tapasztalják. A munka végzése közben megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti és társadalmi környezetükről. A jókedvvel végzett munka hatására alakul ki a gyermekben a munkavégzés készsége, szokása. Közben megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok, célszerű használatát, ismerkednek a munkaszervezés folyamatával. Az óvodában a munka elsősorban a közösségért végzett tevékenység, közben alakulnak a gyermekek közötti társas kapcsolatok, elősegíti a kapcsolatok színesebbé válását. Fontos nevelési eszköz, nevelőereje nagyhatású, mert elősegíti a gyermekben a munka játéktól eltérő jegyeit, ízlésformáló hatásával fejleszti esztétikai alkotóképességüket. Minden óvodai munkát egyaránt végeznek, gyakorolnak a fiúk és a lányok. Ezzel is segítjük a nemek társadalmi egyenlőségének kialakulását Általános feladataink  a munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása  a munka a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája  konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel  az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása Anyanyelvi feladataink -

a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák gyakorlása a munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása beszélő légkör biztosítása

43

Konkrét feladataink  a gyermek egész személyiségének alakítása, fejlesztése az óvodai nevelés során megszeretett és megkedvelt munka jellegű játékos tevékenységen keresztül  lehetőséget biztosítunk a gyerekek számára olyan munkák végzésére, amelyek fejlesztik képességüket, gazdagítják személyiségüket  elősegítjük, hogy tapasztalatok útján fedezzék fel a gyerekek a munka szükségességét, hasznosságát  a munka végzésére belső motivációval késztetjük a gyerekeket  fontosnak tartjuk a munkához való pozitív viszony kialakítását, melyben támaszkodunk a munkára nevelés potenciális feltételei  a napirendben megfelelő időt biztosítunk, hogy a különböző feladatokat a gyermekek egyéni tempójuknak megfelelően végezzék.  az óvónő és a dajka kezdi a munkát és mintát ad a gyerekeknek a pontos, kitartó munkavégzésre. Munkafajták, munka jellegű tevékenységek Mindennapi élettel kapcsolatos munkák: - terítés az étkezések előtt, söprögetés, teremrendezés, naposi munka Évszakhoz, jeles napokhoz, ünnepekhez kapcsolódó, alkalomszerű munkák: - az ünnepekre való felkészülés során segítenek ajándékokat készíteni, esetleg olyan kisebb tárgyakat, amelyek ajándékba adhatók, vagy részben a terem díszítésére is felhasználhatók. Önellátással kapcsolatos munkák: - öltözködés, mosakodás Közösségért végzett munka: - növény és állatgondozás, élősarok gondozása A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére      

A gyerekek képesek szükségleteiknek megfelelően önállóan ellátni magukat / öltözködés, önkiszolgálás / A naposi munkát, egyéb alkalomszerű tevékenységet szívesen végzik, nem tartják tehernek. Szívesen segítenek az óvoda rendjének, tisztaságának fenntartásában. A megbízatásokat számom tartják, élősarok gondozása, tízórai és ebéd utáni seprés, stb. / azokat önállóan végzik / A munkavégzéshez legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát ismerik.

44

A mindennapi és az alkalomszerű munkákban egyaránt kiemeljük a természeti környezet megóvásának fontosságát. Fokozott figyelmet fordítunk az óvoda udvarának rendjére. Gyermekméretű kerti szerszámokkal a gyerekek is örömmel végzik ezt a munkát. A falu által szervezett szelektív hulladékgyűjtő akciókban óvodánk rendszeresen részt vesz. A csoportszobában mindennapi munka a növények és az élősarok gondozása.

V.8.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Helye a nevelési folyamatban A tanulás tevékenységekben valósul meg. A tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvónő által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak (készségek) fejlesztése, attitűdök erősítése, és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A felfedezés lehetőségét biztosítja, a kreativitást erősítési. A tanulás lehetséges formái bővülnek a cselekvéses tanulással, a felfedezéssel és szűkülnek a feladat megoldással (munkafüzet) és az óvodapedagógus által kezdeményezett kötelező tevékenységi formákkal. Tanulási formánk figyelembe veszi a gyermek életkori sajátosságai mellett a mindenkori fejlettségi szintjét. Az óvodában a tanulás folyamata, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógusok által kezdeményezett tevékenységek során és meghatározott időkeretben valósul meg. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad a gyermeki érdeklődés kielégítésére, a gondolkodás örömének átélésére, az emberi és tárgyi környezet szépségeinek felfedezésére. A tanulás a gyermekek világképének kialakulását is befolyásolja. Hatására a gyermekek tapasztalatai rendeződnek, pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük. Tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük gazdagodik fantáziájuk. Fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak a problémák felismerésére és megoldására. Az óvónők arra törekednek, hogy az iskolai beilleszkedést közvetetten segítsék, személyre szabott pozitív értékeléssel, a tanulási készségek, képességek differenciált fejlesztésével. Általános feladataink Az óvodában a gyermekek spontán, önkéntelen módon tanulnak. Óvónőink a gyerekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítják a tapasztalat és az ismeretszerzés folyamatát. Mivel a fejlődés nem egyenletes, fontos, hogy minden gyermek önmaga lehetőségéhez képest fejlődjék. Óvónőink ezt segítik elő, de semmiképpen sem erőltetik. Ezért a gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadással késztetik sokoldalú tevékenységre. Tapasztalatszerzésüket úgy irányítják, hogy az a gon-

45

dolati feldolgozást is segítse. Az óvodai tanulás a játék motivációs bázisára épül és mindvégig játékos jellegű marad. A nyugodt tanulás feltételeit az óvónőknek kell kialakítania. A célszerűen berendezett csoportszoba, a jól átgondolt szokásrendszer, lehetőségek megteremtése a gyermek szükségleteinek kielégítésére, közlés, önkifejezés, szereplés, versengés, tevékenységek stb. mind feltétele nevelési rendszerünkben a tanulásnak. A tanulási tevékenységet játékidőben, megfelelő helyen, naponta megközelítőleg azonos időben szervezzük. A tanulási folyamatban kialakítjuk a szükséges munkafegyelmet, esetenként türelmes várakozásra szoktatjuk a gyerekeket. Tervezésünkben a természeti környezet adja a tanulási folyamat gerincét. Munkánkban havonként számba vesszük a várható környezeti változásokat, a jeles napokat, szokásokat. A tervezés fontos követelménye, hogy az újabb tapasztalatok és ismeretek szorosan kapcsolódjanak a már meglévőkhöz, tartalmuk fokozatosan mélyüljön, bővüljön. Konkrét feladataink  a gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával  sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása  az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva  a gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerében az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása  kompetenciák fejlesztése (pl. a tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az interaktív közös együttlétben, szövegértés, szövegalkotás megalapozása) A tanulás lehetséges formái az óvodában       

utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás a spontán játékos tapasztalatszerzés a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés a gyakorlati probléma és feladatmegoldás különböző élethelyzetekben való gyakorlás az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvéses tanulás kompetencia alapú nevelés

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  a kisgyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben óvodásból iskolássá érik  a rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre  az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához  a sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érhetik el csak a fentiekben leírt fejlettségi szintet. 46

VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. 2. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 3. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. 4. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz és:  megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás  teste arányosan fejlett, teherbíró  mozgása összerendezettebb, harmonikusabb  erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom-motorika  mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.  a lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre  a tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek  érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálásnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának 5. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek:  az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. 6. Az egészségesen fejlődő gyermek:  érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mon47

datfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,  elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.  az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára , a szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. 7. A szociálisan érett gyermek:  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,  feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 8. A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 9. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 10. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

48

VII. KIEGÉSZÍTŐ PROGRAMJAINK „ Napra -forgó “ /Szülő program / A program-indítás konkrét okai:  roma szülők nagy része csak iskolakezdés előtt a kötelező időszakban hozta be gyermekét óvodába, és akkor is igen rendszertelenül járatták őket  a roma szülők nem vettek részt az óvoda közösségi életében  Nem értékelték az óvoda nevelőmunkáját  agresszívan nyilvánultak meg az óvónőkkel szemben A program célja:  kialakítani a szülőkkel egy kölcsönös bizalmon alapuló partneri viszonyt  megismertetni a roma szülőkkel a családi élet, a gyermeknevelés a társadalmi együttélés szabályait  kialakítani bennük a gyermekük iránt érzett felelősségérzetet  gátlások feloldása, enyhítése  ráirányítani a szülők figyelmét a saját népük között meglévő példaértékű családok életvitelére A gyakorlati munka lényege:  havonta egy alkalommal “beszélgető körbe” hívtuk az óvodába a roma szülőket, amely beszélgető körben egyenrangú félként vett részt óvónő és szülő  változatos formában oly témákat dolgoztunk fel, amely a családi élettel, gyermekneveléssel stb. van kapcsolatban

“ Tesz - Vesz Kuckó “ / Gyermekprogram/ A programindítás konkrét oka:  a roma gyerekek jelentős része csak az iskolakezdés előtti utolsó évben érkezett óvodába, ezért óriási képességbeli lemaradás volt náluk tapasztalható  egy év előkészítő szakasz kevés volt a felzárkóztatásra, a készségeik fejlesztésére  a nagy létszámú csoportban történő fejlesztés nem volt elegendő a roma gyerekek esetében, ezért új módszer kidolgozása vált szükségessé A program célja:  adjunk még több lehetőséget a nagycsoportos roma gyerekeknek arra, hogy fokozódjon önbizalmuk  segítsük elő, hogy a kisebbségi érzéseik folyamatosan átalakuljanak egyfajta “ én tudattá” vagyis büszkén vállalják romaságukat 49

 fokozatosan érjük el, hogy felszabadultabban vegyenek részt az óvodában folyó fejlesztő tevékenységekben  azokat a részképességeket, amelyek terén lemaradottak, kiemelten fejleszszük, és amelyekben sikerélményekhez juthatnak, megerősítsük az egyéni bánásmód elvének teljes mértékű érvényesítésével A gyakorlati munka lényege:  hetente egy alkalommal az egyéni fejlesztést erősítve kiscsoportos keretek között fejlesztjük az iskolába készülő roma nagycsoportos gyerekeket 1 óvónő és 1 roma szülő közreműködésével A programok eredményei, értékei: A hét év gyakorlati tapasztalatai alapján elmondhatjuk, eredményes volt mindkét program a beindítástól kezdve napjainkig. A megvalósítás során természetesen átéltük a kezdeti nehézségek minden gondját, baját. Hiszen nem kitaposott úton jártunk, hanem magunk tapostuk az új utat. A programok pozitív változásokat indítottak el az óvoda és rajta keresztül a település életében. A roma szülőket sikerült meggyőzni arról, hogy fontos az óvoda és a család egymást segítő kapcsolata. Rádöbbentek arra, hogy a jobb jövőt a tanulással, óvodába, iskolába járással alapozhatja meg a kisgyermek. Úgy gondoljuk minden szülőben elindítottunk egy olyan gondolkodást, ami a változtatás igényét ébresztette fel bennük. Miután jobban megismerték az óvoda követelmény-rendszerét, jobban értékelik az óvoda nevelőmunkáját. Aktívabban részt vesznek az óvoda és a település közéletében. Sérelmeiket emberibben vitatják meg óvoda és falu-szinten egyaránt. A szülők magatartásában, mentalitásában bekövetkezett jelentős változás hatására, a roma gyerekek rendszeresebben járnak óvodába, már 3 éves kortól beíratták őket az óvodakötelékébe. Rendezetten, ápoltan járatják a szülők a gyermekeiket a közösségbe. A gyermekprogram legfontosabb eredménye a roma gyerekek önbizalmának fokozódása lett, de emellett kiemelkedő jelentősége van az egyes gyerekek fokozott képességbeli fejlődésének is. Igen pozitív visszajelzést kaptunk a Kuckós gyerekek teljesítményéről az általános iskola pedagógusaitól. Az óvoda számára ez az egyik legfontosabb szempont a gyermekek fejlődési mutatója után. A programokat pályázati lehetőség, anyagi fedezet megteremtése esetén folyamatos -an újra szervezzük. Mindkét programot rugalmas módosítássall alkalmassá tettük az IPR program keretében a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek és szülői közösség integrációs fejlesztésére.

VIII. GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÜNK Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett fontos feladatunk, hogy olyan befogadó környezetet teremtsünk az óvodában, amely segít a már kialakult előítéletek feloldásában, és lehetővé válik, hogy további előítéletek szülessenek.

50

Óvodánkban 1 fő gyermekvédelmi felelős van, de minden óvónő ellátja a gyermekvédelmi feladatokat. Tanév elején csoportonként összeállítjuk a veszélyeztetett és a 2 H és 3 H-s gyerekek névsorát, nyilvántartást vezetünk róluk. Megkezdjük a családlátogatásokat, a környezettanulmányok elkészítését. Egész évben folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyerekek, a családok életét, negatív változások esetén jelzést teszünk a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Folyamatosan részt veszünk a Gyermekjóléti Szolgálat esetmegbeszélésein, ahol megoldásokat keresünk a családok problémáinak megoldására, a gyerekek életkörülményeinek javítására, hátrányos helyzetének kompenzálására. Fokozottan figyelemmel kísérjük a gyerekek egészségi állapotát, nagy hangsúlyt fektetünk az egészségvédelemre. Kiemelt feladataink  az óvodai háttérből adódó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményeit sértő körülményeket feltárjuk, valamint azok kezelési módját meghatározzuk.  a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget veszélyeztető körülményeket folyamatosan feltárjuk  meghatározzuk az óvoda azon együttműködési kapcsolatait melyek az esélyegyenlőséget segítik elő és velük élő munka kapcsolatot tartsunk fenn  konkrétan megfogalmazzuk a szülők jogait és kötelezettségeit és meghatározzuk az intézmény ezzel kapcsolatos feladatait és ezt rögzítjük  rögzítjük a pedagógusok jogait és kötelezettségeit  rögzítjük a gyermekek jogait, kötelezettségeit  a gyermekek fejlődésének értékelését  tudatos tervszerűséggel a HHH – s gyermekek fejlesztése A gyermek érdeke és jogai  képességeinek, érdeklődésének, adottságának megfelelő nevelésben részesüljön  nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön  részére az állami, és helyi önkormányzati óvoda egész nevelési programjában és tevékenységében a nevelés során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék  személyiségi jogait, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát, önrendelkezési jogát az óvoda tiszteletben tartsa  az óvodai életet úgy szervezzük, hogy annak szolgáltatásai ne jelentsenek terhet a gyermek számára.  minden segítséget megkap a gyermek ahhoz, hogy képessége, tehetsége kibontakozhasson, személyisége fejlődhessen.  a gyermeket, mint fejlődő személyiséget, különleges védelem illeti meg.  a gyermek nevelése a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik.

51

A szülő jogai és kötelességei  A szülő kötelessége, és joga, hogy családban gondozza, nevelje a gyermekét, és:  a szülőnek gondoskodnia kell a gyermeke testi, értelmi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást biztosítsa  biztosítania kell az óvodáztatás, illetve a tankötelezettség teljesítését.  figyelemmel kell kísérnie gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, megadni ehhez minden szükséges segítséget  biztosítsa a gyermekek tankötelezettségének vagy fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének teljesítését  elő kell segítenie a gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda rendjének a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.  tegye meg a szükséges intézkedéseket gyermek jogainak érvényesítése érdekében.  tartsa tiszteletben az óvoda vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak emberi méltóságát és jogait.  rendszeresen tartson kapcsolatot gyermeke pedagógusaival

IX. CSALÁD ÉS ÓVODA Az óvodai nevelésünk a családi nevelésre épül. A gyermek elsősorban a családban nevelődik. Óvodai nevelésünk hozzájárul a családi szocializáció esetleg kedvezőtlen hatásának enyhítéséhez, de nem vállalhatja át a család nevelési feladatainak megoldását. Folyamatosan tudatosítjuk a szülőkben, hogy az iskolai életmódra való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést. A szülőket tájékoztatjuk az iskolaérettségi vizsgálat eredményéről a gyermek aktuális fejlettségi szintjéről, fejlődési jellemzőiről. Gyakran előfordul, hogy a családban végbement funkcionális változások következtében óvónőinkre hárul a fejlődésben történő lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülő hiányok pótlása. Óvónőink gyermekismerete, pedagógiai és pszichológiai felkészültsége a gyermekek fejlődéséért érzett felelőssége megfelelő alapot teremt a családdal való eredményes együttműködéshez. Szükséges, hogy az óvodánk minden dolgozója előítéletektől mentesen tudjon közeledni minden családhoz. Törekszünk arra, hogy minden családdal megtaláljuk a kapcsolatteremtés, az együttműködés legmegfelelőbb módját. A családlátogatás célja, hogy az óvodapedagógusaink megismerjék a gyermekeket közvetlen környezetükben, felmérjék helyét a családban, tájékozódjanak a család nevelési elveiről, szokásairól. Az első óvodában töltött nap meghatározó élményt jelenthet a gyermek számára. Arra törekszünk, hogy a hátrányos helyzetű családokból érkező gyermekeket is elfogadják a közösség többi tagjai. A beszoktatás a későbbi közösségi életet is meghatározhatja, a biztonságot nyújtó nyugodt, szeretetteljes, családias légkör megtapasztalásával. A gyermek óvodai élményein keresztül a család is kialakít egy képet az óvodai élet-

52

ről. A család és az óvoda közötti kapcsolat elmélyítésére, egymás szokásainak még jobb megismerésére lehetőséget teremtenek az ünnepek, közös programok. Fontosnak tartjuk, hogy az ünnepek kiemelkedjenek az óvoda mindennapjaiból, és a szülők is részt vegyenek megszervezésében és lebonyolításában, Feladataink közé tartozik a hagyományok, népszokások ápolása, értékeink megőrzése, továbbadása. Nyílt napon a szülőknek lehetőséget biztosítunk az óvoda napi életébe való beteki ntésre. A szülők személyes élményeik alapján gyermekük új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel, képet kapnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről, egyúttal módjuk van társaikkal való összehasonlításukra is. Szülői értekezleten az óvodát, a csoportot, a gyermeket, a szülőket érintő legfontosabb témákat, feladatokat, programokat, problémákat beszéljük meg. Óvodapedagógusaink feladata a szülők véleményének meghallgatása, javaslatainak figyelembe vétele. Napi kapcsolattartásra van szükség ahhoz, hogy a szülő folyamatosan tájékozott legyen a gyermekével történt eseményekről, fejlődéséről. De legalább ilyen fontos, hogy az óvónő is tájékozódjon a gyermek családi életében történt legfontosabb eseményekről. Az óvoda olyan új módszerekkel közelít a családokhoz, melyek segítségével a szülők számára is természetessé válik az inkluzív (befogadó) pedagógiai szellem, magatartás.( pl. beszélgető-körök - szülői fórumok, sportdélutánok, nyílt napok szervezése). Ezeken a fórumokon hangsúlyozzuk a szülőknek, milyen fontos-hogy a gyermek:  szabadon kifejleszthesse személyes képességeit  szabadon választhasson bármilyen tevékenységet anélkül, hogy a szigorú nemi szerepek által meghatározott korlátozások vonatkoznának rá

X. MAGYAR NYELVEN FOLYÓ ROMA NEMZETISÉGI KISEBBSÉGI ÓVODAI NEVELÉS 17- 2013.( III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelveiről szabályozza a kisebbségi nevelés elveit. A nemzetiségi kisebbségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési-oktatási rendszerének része, amely Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait. A Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve (a továbbiakban: nemzetiségi óvodai nevelés irányelve) meghatározza a magyarországi nemzetiségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit. A nemzetiségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a nemzetiségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a nemzetiségi óvodai nevelés formáira és a fejlődés jellemzőire az óvodáskor végére.

53

A nemzetiségi óvodai nevelésünk célja és feladata A nemzetiségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a helyi roma nemzetiség kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. A nemzetiségi nevelésünk célja és feladata, hogy  biztosítson anyanyelvi (magyar) környezetet a gyermekek számára;  ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományokat és szokásokat;  készítse fel a gyermeket az iskolai életmódra;  segítse a roma nemzetiségi identitástudat kialakulását és fejlesztését. Óvodánkban a nemzetiségi nevelés során arra kell törekedni, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett – figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét – minél teljesebbé váljon a magyar anyanyelven folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérő kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást. A roma nemzetiségi kultúr-kincsből és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezzük meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelően rugalmasan alakítjuk csoportjaink heti- és napirendjét. Hátrányos helyzetű, nemzetiségi gyermekek integrálása. A másság elfogadása egyformán fontos éppen az óvodában,ahol ezáltal megelőzhetjük az előítéletek kialakulását. Már egészen kis korban tapasztalhatják, hogy minden gyermek hordoz értékeket, attól függetlenül, hogy milyen a bőrének színe, és minden gyermekben van valami szeretni való, mindenkitől lehet valamit tanulni. Ha nemzetiséghez tartozó gyermek van csoportunkban, be kell hoznunk az adott gyermek/ek népi kultúrájának értékeit a csoport életébe. Pl. népművészeti ágak, zene, tánc, stb. Ezáltal nő az adott gyermekek önbecsülése és megbecsülésük az egész csoportban. A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére  Ragaszkodnak óvodájukhoz, gyermekekhez, felnőttekhez, ezt ki is tudják nyilvánítani (érzelmek, szavak, tettek).  Igényükké válik a helyes cselekvés, viselkedés szabályainak betartása. Egymást figyelmeztetik is erre.  Szívesen vesznek részt közös tevékenységekben, szeretik az együttműködést.  Felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, szívesen dolgoznak a közösségért.  Konfliktus esetén társaikkal egyezkednek.  Érdeklődőek egymás iránt, a csoportba érkező vendéget szívesen fogadják.  Szívesen dolgoznak a közösségért, bíznak saját képességükben. 54

XI. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG MEGTEREMTÉSE ÉRDEKÉBEN MEGVALÓSÍTANDÓ FELADATAINK A gyermekek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében, az alábbi feladatok kerültek megfogalmazásra. (1092/2007. XI. 29.) Korm. határozat alapján:

    

 Az óvodai felvétel alkalmával az esélyteremtés érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek előnyben részesülnek 3 éves kortól, a népesség nyilvántartás és a védőnők közreműködésének segítségével.  Az integráción alapuló nevelési célok összehangolása a problémamentes óvodából iskolába való átmenet megteremtése érdekében.  A gyermekek alapvető részképességeinek (elfogadás, alkalmazkodás, állóképesség stb.) fejlesztése a szociális helyzetükből eredő hátrányok ellensúlyozása érdekében A gyermekek feladat- és szabálytudata valamint a viselkedés kultúra kialakítása és gyakorlása. A kompetencián alapuló neveléshez szükséges módszerek és eszközök biztosítása (a taneszköz fejlesztési tervben meghatározottak szerint) a hatékony és eredményes nevelési és tanulási folyamatokhoz. A pedagógiai és intézményi reformok által nyújtott fejlesztéseket az óvodapedagógusok továbbképzésével biztosítani kell. A minőségi munka eredményessége érdekében fejlesztő programok kidolgozása, bevezetése (Kompetencia alapú óvodai programcsomag) Az esélyegyenlőségi cél segítése szolgálja a szülők és az óvoda közötti kapcsolat hatékonyabb együttműködését. Hogyan és mi módon kapcsolódik az óvoda feladatok

Mellékletek Legitimációs záradék

55

Legitimációs záradék

Elfogadta:

A tiszadobi Napsugár Napköziotthonos Óvoda nevelőtestülete

…………………………………… Aláírás

………………………………….. Dátum

Jóváhagyta: ……………………………………. Óvodavezető

………………………………… Dátum

Hitelesítette: ……………………………………. Óvodavezető

………………………………… Dátum

A Pedagógiai Programról a tájékoztatót elfogadta: Tiszadob Nagyközség Képviselőtestülete

………………………………… Aláírás

…………………………………… Dátum

56

A Pedagógiai Programról a tájékoztatót elfogadta:

A Roma Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat

………………………………………. Aláírás

Egyetértését nyilvánította:

……………………………….. Dátum

A tiszadobi Napsugár Óvoda Szülői Szervezete

……………………………………. Aláírás

……………………………………. Dátum

57

Tájékoztatásul megkapják:

 Tiszadob Nagyközség Önkormányzata  Tiszadob Nagyközség Roma Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzata  A tiszadobi Napsugár Óvoda Szülői Szervezete

Publikálás formája: fénymásolat, elektronikus Pdf formátum

58

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉS

A Pedagógiai Program hatályba lépése: 2013. szeptember 1. Hatályosság: visszavonásig érvényes A nevelési program nyilvánossága: Tájékoztatás, megismertetés formája és rendje: - közvetlen partnereinknek eljuttatjuk, a szülőkkel ismertetjük a beiratkozáskor és a szülői értekezleten a hozzáférés lehetőségét. Hozzáférhető elhelyezés biztosítása: -

az intézmény könyvtárszobájában és Tiszadob Nagyközség honlapján.

A programról tájékoztatás kérés külön is lehetséges, az óvónőkön keresztül. Az óvodavezető egyeztetett időpontban biztosítja a tájékoztatást az igénylőknek. Elektronikus formában kérhető a napsugarovodatdob@ gmail.com

…………………………………………………………. óvodavezető

59