Apor Vilmos Katolikus Főiskola ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2011
TANÍTÓ SZAK ÁTK
Matematika: 1. Halmazműveletek és logikai műveletek értelmezése, kapcsolatai és ezek bemutatása konkrét feladatokkal. Halmazfogalom alakítása az alsó tagozaton. Nyitott mondatok fajtái és megoldási módjaik. Matematikai nyelv és jelölés az alsó tagozaton. A gondolkodás és a nyelv (beszéd) fejlődésének pszichológiai vonatkozásai. 2. A természetes szám fogalmának kialakítása (felépítése). A negatív egész számok és a törtszámok fogalmának előkészítése az alsó tagozaton. (A számkörbővítés szükségessége, követelményei, módjai). Az eszközhasználat pszichológiája. 3. Alapműveletek tanítása az alsó tagozaton. A szóbeli és írásbeli műveletek. /A műveletek értelmezései, kapcsolatuk, tulajdonságaik/. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztésének lehetőségei az alsó tagozaton. 4. A binér reláció fogalma, tulajdonságai, megadási módjai és ezek megjelenése az alsó tagozaton. A tanórán kívüli matematikai nevelés lehetőségei. 5. A függvény fogalmának alakítása, a függvényszerű gondolkodás. A sorozat, mint speciális függvény. A geometriai transzformációk, mint függvények. A koordináta rendszer. A taneszközök használata a fenti témakörben. 6. Szöveges feladatok megoldásának szakaszai és ezek megvalósulása az egyes osztályokban. Matematikai modellek /számegyenes, koordinátarendszer, grafikon, nyitott mondat stb. felhasználása a problémamegoldásban. Siker és kudarc hatása a motiváltságra. 7. A kombinatorika főbb problémái. A kombinatorika tanítása alsó tagozaton. Valószínűségi problémák, véletlen tömegjelenségek törvényszerűségeinek felfedeztetése. A differenciáltfejlesztés lehetőségei a kombinatorikai feladatok segítségével. 8. A térszemlélet fejlesztésének módjai az alsó tagozaton. Síkidomok és testek tulajdonságai és ezek tanítása. Geometriai transzformációk térben és síkban, és azok tanítása alsó tagozaton. Matematikai játékok szerepe a nevelésben. 9. A mérés fogalma, szerepe a számfogalom kialakításában és a mennyiségek megismerésében. A mértékrendszer és számrendszer. A mérési eredmények feldolgozása. Korszerű munkaformák a matematika tanításában.
Természetismeret: 1. A környezetismeret tantárgy helye és jelentősége az alsó tagozatos nevelés- oktatás cél- és feladatrendszerében. A tantárgy komplexitása. Koncentráció a tárgyon belül és más tárgyakkal. A kisiskolások világképe. 2. A környezetismeret tantárgyban rejlő nevelési lehetőségek felismerése és azok megoldásának módja a tantervi témák feldolgozása során. A nemzeti azonosságtudat kialakítása a környezetismeret órán. Természetszeretetre és a környezetvédelemre való nevelés lehetőségei a 6-10 éves gyermekek számára. 3. Az 1-3. osztály környezetismeret tananyagának feldolgozásához szükséges tanulói ismeretszerző, kutató módszerek és az ehhez kapcsolódó tanítói feladatok. Az algoritmus szerepe a tanítás folyamatában. 4. A környezetismeret tanításában alkalmazható szervezeti formák jellemzői. A tanulmányi séták és kirándulások szerepe az ismeretszerzés, - alkalmazás folyamatában 1-4. osztályig. Az erdei iskola múltja, jelene és jelentősége. 5. A környezeti nevelés szerepe, feladata és megvalósítási lehetőségei az 1-4. osztályban. A környezetismeret órákon alkalmazható taneszközök ismertetése és felhasználásának módja. Testnevelés és sport: 1. A testnevelés fogalma, célja és eszközei. A testgyakorlatokkal kapcsolatos élettani és lelki folyamatok. A természetes gyakorlatok jellemzése. 2. A testgyakorlatok tartalmának és formájának elemzése. A testi képességek és fejlesztésük módja. A gimnasztikai alapformájú gyakorlatok jellemzése. 3. A testnevelés oktatásának módszerei. A gyakorlás megszervezése, gyakorlatok vezetése, segítségadás. 4. A mozgástanulás szakaszainak elemzése. Játékelmélet, általános iskolai játékok felosztása, játékok vezetésének módszerei. 5. A tanító szakmai felkészültségének és személyiségének szerepe a testnevelés oktatásban. Az óravázlat és tanmenetkészítés módszere, felkészülés a testnevelés órára. Az órán kívüli szabadidős sporttevékenységek. Technika: 1. Az anyagok és alakításuk egy témakörének feldolgozása. Szerkezet, tulajdonságok, előállítási technológia, megmunkálási módok, felhasználási lehetőségek. Az életkori sajátosságoknak megfelelő műveletsor megtervezése szabadon választott munkadarabhoz kapcsolódóan. 2. Műszaki kommunikáció módja és eszközei. Jelképek alkalmazása technika órákon. Szimbólumokban történő gondolkodásmód kialakítása. Egyezményes rajzi jelek, szabványos jelölések megismertetése. 3. Az építő elemekkel végzett gyakorlatok és a műszaki ábrázolási ismeretek kapcsolata.
A kisiskolás tanulók térszemléletének (térlátásának) fejlesztése. Építés síkban, építés térben. A modell szerepe az oktatásban. 4. A technika tantárgy célja, feladatai, sajátosságai. Az akarati cselekvés pszichológiai elemzése. Az értékelés sajátosságai. 5. Módszerek, munkaszervezési formák. Kreativitás és problémamegoldás. Korszerű technikai szemlélet megalapozása. Ének-zene: 1. A zenei nevelés célja és feladata, Kodály Zoltán zenepedagógiai elvei alapján. Az iskolai képzés előzményei. 2. A tankönyvek dalanyaga (gyermekdal, népdal, műdal), a daltanítás különböző lehetőségei. 3. A zenei elemek tankönyvsorozatokban.
tudatosításának
módja,
megtanításuk
sorrendje
a
különböző
4. A zenei készség fejlesztés folyamata, a készségek kialakításának módja, a fejlesztés területei, konkrét példák bemutatásával. Az e-tananyagok felhasználása az ének-zene órákon. 5. A tudatos zenehallgatás, mint a hangszín – forma - stílusérzék fejlesztésének eszköze. Az ének-zene óra megtervezése a NAT-tól az óravázlatig.
Vizuális nevelés: 1.A vizuális nevelés célja, feladata, jelentősége, interdiszciplináris jellege a közoktatás paradigmaváltásának tükrében A személyiség és képességfejlesztés - kulcskompetenciák- tervezése és megvalósítása: a tananyagstruktúra specifikuma, szervezési metodikák, foglalkozások sajátos feltételrendszere, eszközei. Az e-learning lehetőségei a vizuális nevelésben.
2. A vizuális kommunikáció fogalma, a vizuális üzenet, közlemény a közlés szándéka szerinti fajtái, jellemzői. (a művészi-esztétikai célú – emocionális tartalmú közlések, és a nem művészi célú, racionális tartalmú közlések.). 3. A vizuális kommunikáció kialakulása – a gyermekrajz fejlődés - a 6-10 éveseknél , a vizuális képességek pedagógiai kibontakoztatásának hatása a személyiségfejlődésre. 4. A komplex művészeti nevelés és komplex vizuális nevelés lényege és különbözősége, lehetőségei a személyiségközpontú pedagógiai gyakorlatban. A gyakorlatközpontú múzeumpedagógia és az iskolai vizuális nevelés együttműködési lehetőségei.
5.A képző- és iparművészeti alkotások szerepe, a szakrális művészet, a népművészet jelentősége a vizuális nevelés folyamatában, a személyiségfejlesztésben. A szemléltetés mint személyiségfejlesztés, jelentősége és módjai a nevelés – oktatás folyamatában.
Magyar nyelv és irodalom:
1. Az anyanyelvi nevelés feladat- és tevékenységrendszere, részterületei az 1–4. osztályban. 2. Az olvasás mint nyelvhasználatai mód fajtái. Az olvasástanítás pedagógiai, pszichológiai kérdései. A napjainkban használatos olvasástanítási módszerek. 3. Az olvasástechnika fejlesztése. A szövegértő olvasás feltételei, fejlesztésének lehetőségei. A szövegelemzés szerepe az integrált anyanyelvi nevelésben. Önművelési szokások alakítása. 4. A kézírás elsajátításának élettani és pszichológiai feltételei. Az elnyújtott és késleltetett írástanítás lényege. Eljárások az írástechnika és az írás eszközi használatának fejlesztésére. 5. A kommunikáció képességének jelentősége a szocializációs folyamatban. Az élőbeszéd továbbfejlesztésének feladatai és eljárásai. 6. A nyelvhasználati módok integrálása az írásbeli szövegalkotásban. A fogalmazástanítás célja és feladatai. Irányzatok a fogalmazástanítás történetében. 7. A funkcionális nyelvszemlélet érvényesülése a nyelvtanításban. A nyelvtani fogalom kialakításának lépéssora. A nyelvtani fogalmak tudatosítása elnyújtott ismeretszerzéssel. 8. A beszédművelés jelentősége a nyelvhasználati módok fejlesztésében. A helyesírás-tanítás feltételei. A helyesírás fejlesztésének eljárásai. A tanulók helyesírásának megítélése. 9. Az oktatás-nevelés folyamatának tervezése a magyar nyelv és irodalom tantárgyban. Tanulásirányítás és képességek fejlesztése a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás a magyar nyelv és irodalom tantárgyban. 10. A nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program tananyagrendszerének jellemzői. A pedagógus szerepe a program tevékenységrendszerében.
MŰVELTSÉGTERÜLETEK
Matematika: 1. A halmazelmélet és a matematikai logika alapvető fogalmai. Műveletek és tulajdonságaik. Összefüggések a matematikában.. A halmaz és a logika kapcsolata. Az összefüggés-felismerő képesség fejlesztése .A tevékenység szerepe, az anyanyelv és a matematikai nyelv szerepe a matematika tanításában. Jelölések bevezetése, szerepe. 2. A fogalmak kiterjesztése, a számfogalmak és a műveletfogalom bővítése során. A valós számkör. Számelméleti alapismeretek. Oszthatóhatóság, prímszámok. Nevezetes összefüggések, kongruenciák 3. Egyenletek, egyenlőtlenségek. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Egyenletek ekvivalens átalakításai. Diofantikus egyenletek. Többféle megoldás és megoldási mód keresése. Szöveges feladatok szerepe a gondolkodás fejlesztésében. A szövegértő olvasás jelentősége, fontossága a matematika órákon 4. Alkotások térben és síkban. A tér és sík kapcsolata.. Geometriai alapismeretek. Térelemek. Kölcsönös helyzetek. Testek, testek származtatása. Szabályos testek. Mindennapok geometriája.. A térszemlélet fejlesztésének lehetőségei. .Axiómarendszerek a geometriában 5. Relációk, függvények, sorozatok. Geometriai transzformációk, mint függvények. A függvényfogalom átfogó, egységesítő szerepe a matematikában és tanításában. Matematikai modellek. Koordinátarendszer. Tantárgyi koncentrációk a függvények tanítása során 6. Ok-okozati összefüggések feltárása, a jelenlévő kapcsolatok elemzése, konkrét függvénykapcsolatok vizsgálata (függvénytranszformációk). A legfontosabb tapasztalatok összefüggése, érzékeltetése. Relációk, függvények, sorozatok, geometriai transzformációk. 7. A kombinatorika és a valószínűségszámítás elemei. Kombinatorikai alapfogalmak. Problémahelyzetek szerepe a matematika tanulásban. Problémák megértése. A kombinatorikus gondolkodásmód fejlesztésének és lehetőségeinek bemutatása konkrét feladatokon keresztül. Természetismeret: 1. A természettudományi módszerek. Konkrét feladaton keresztül mutassa be egy-egy felhasználását 10-12 éves korú gyermekek részére. 2. A Föld gömbhéjas szerkezetének felépítése. Felszíne jellemzői, védelmük, és ezek tanítása 6-12 éves korban. 3. Magyarország tájegységei és azok bemutatása földrajzi algoritmus alapján. Adott lakóhely bemutatása. Magyarország helye Európában. 4. Virágos növények (nyitvatermők, zárvatermők) szervezeti felépítése, a környezethez való alkalmazkodás formái (származás, környezet, testfelépítés, életműködés kapcsolata). Tanításuk módszerei és eszközei. Mérgező és ehető gombák, gyógynövények.
5. Gerinctelen és gerinces állatok szervezeti felépítése, a környezethez való alkalmazkodás formái, származás, környezet, testfelépítés, életműködés, viselkedés kapcsolata. Tanításuk módszerei és eszközei. "Nemszeretem" állatok. 6. Környezet, környezeti tényezők. A levegő és a víz fizikai, kémiai tulajdonságai, a levegő-, és vízszennyeződés hatása az élővilágra. A környezetvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Az erdei iskola szerepe a környezeti nevelésben. 7. Energiaszükséglet, energiatermelés, energiaátalakítások. Szén, nitrogén, körforgása a természetben. Emberi beavatkozások és következményei. Műanyagok a környezetben. Szemét és hulladék, újrahasználat, újrahasznosítás.
oxigén
8. Környezet, környezeti tényezők az egyed feletti organizációs szinteken. Globális környezeti problémák. A természet szeretetére nevelés az iskolában. Informatika: 1. Az informatika tanterv általános és részletes követelményei a 6. évfolyam végéig, alternatív tantervek, tanmenetek elemzése. 2. Tanterv, tanmenet, óravázlat egysége, az informatika óra felépítése és szerkezete (ismeretátadás, rögzítés, visszacsatolás, és értékelés) egy példán levezetve. 3. Motivációs lehetőségek az informatika órán. Új fogalmak kialakításának lépései, összefüggések megláttatása, gyakorlati példa alapján. Választható módszerek, munkaformák és szemléltetési módszerek. 4. Alapvető informatikai alapfogalmak. Információ, adat, jel, kódolás, kódrendszerek, információ mennyiség. Egymásra épülő informatikai fogalmak összefüggései és kialakításának lépései és módszerei az általános iskolában. 5. A számítógép és környezete. A számítógép mint rendszer. Elemi kezelési ismeretek. Bekikapcsolás. Alapvető billentyűzet és egérhasználat. 6. Az operációs rendszerek és elemi használati készségének kialakítása az általános iskolában. Az adattárolás rendszere a számítógépen, adatkeresés és rögzítés, könyvtárhasználat. 7. A számítógépes ügyvitel elemei. A gépi írástudás és olvasás. Szövegszerkesztési, dokumentum-készítési készség kialakításának, fejlesztésének gyakorlati lehetőségei és módszerei. 8. A számítógépes rajzolási alapkészségek fejlesztése az informatika órán. Logo programozási nyelv alkalmazása a geometriai készségek fejlesztésére. 9. A számítógép-hálózat és használatának kialakítása az általános iskolában. Információk gyűjtése a hálózatról. Böngészőprogramok alkalmazása. Az E-mail. Internet, virtuális világveszélyei.
10. Az informatika általános oktatási alkalmazásának lehetőségei. Az informatika, mint az oktatás tárgya, az oktatási folyamat segédeszköze, az oktatásszervezés kiszolgálója. Oktató programok fajtái. A szimuláció és a játék. Számítógép a tanári munkában. E-learning.
Ember és társadalom: Tételsor 2011. január, keresztfélév 1. Az antik embereszmény. 2. A középkor művelődéstörténeti értékei 3. A reneszánsz szellemisége, a reneszánsz ember 4. A barokk kora. 5. Az európai polgári fejlődés, különös tekintettel a művészetek fejlődésére a 19. században. 6. Európai magyarság, magyar európaiság. 7. A globalizáció természetrajza Ember és társadalom:
1. Az antik embereszmény. Milyen antik értékek közvetítése fontos nevelési cél az általános iskola 5-6. osztályában? Milyen módszerekkel érhető el? 2. A középkor művelődéstörténeti értékei. Mutassa be, hogy az adott témakörön belül milyen lehetőségek vannak a tanulók ismeretszerző képességeinek fejlesztésére? 3. A reneszánsz szellemisége, a reneszánsz ember 4. A barokk kora. 5. Az európai és magyar polgári fejlődés, különös tekintettel a művészetek fejlődésére a 19. században. Milyen módszerek segíthetik a tananyag elsajátítását? 6. Európai magyarság, magyar európaiság. Fejtse ki, milyen módszerek alkalmazása célszerű az adott témakörben! 7. A globalizáció előnyei és hátrányai (Multikultúra – interkultúra- inkultúra) . A jelenség elemzésekor, értelmezésekor hogyan lehet a tantárgyi koncentrációt megvalósítani! 8. A magyar társadalom tagolódása és életmódja a 20. század első felében. Testnevelés és sport: 1. A testnevelés fogalma, célja és eszközei. A testgyakorlatokkal kapcsolatos élettani és lelki folyamatok. A természetes gyakorlatok jellemzése.
2. A testgyakorlatok tartalmának és formájának elemzése. A testi képességek és fejlesztésük módja. A gimnasztikai alapformájú gyakorlatok jellemzése. 3. A testnevelés oktatásának módszerei. A gyakorlás megszervezése, gyakorlatok vezetése, segítségadás. 4. A mozgástanulás szakaszainak elemzése. Játékelmélet, általános iskolai játékok felosztása, játékok vezetésének módszerei. 5. A tanító szakmai felkészültségének és személyiségének szerepe a testnevelés oktatásban. Az óravázlat és tanmenetkészítés módszere, felkészülés a testnevelés órára. Az órán kívüli szabadidős sporttevékenységek. 6. A futó mozgások technikája, a futó mozgások összefüggései különböző sportágakkal. (atlétika , torna, labdajátékok ) 7. Dobások, dobómozgások technikája, előkészítő és rávezető gyakorlatok oktatásának módszere, felhasználása különböző sportágakban. 8. Ugrások, az ugrások előkészítése, oktatásának módszere és alkalmazása különböző sportágakban. ( torna, labdajáték, atlétika) 9. A tanult mozgásformák alkalmazása a testnevelési játékokban. A játékok felosztása, oktatásának módszere. Az általános iskola 1-6. osztályának játék anyaga. 10. Az úszás fajtái oktatásának módszere. Vízhez szoktatás gyakorlatai, levegővétel oktatása. Az úszás egészségre gyakorolt hatása
Vizuális nevelés 1.A vizuális nevelés célja, feladata, jelentősége, interdiszciplináris jellege a közoktatás
paradigmaváltásának tükrében A személyiség és képességfejlesztés - kulcskompetenciák- tervezése és megvalósítása: a tananyagstruktúra specifikuma, szervezési metodikák, foglalkozások sajátos feltételrendszere, eszközei. Az e-learning lehetőségei a vizuális nevelésben.
2. A vizuális kommunikáció fogalma, a vizuális üzenet, közlemény a közlés szándéka szerinti fajtái, jellemzői. (a művészi-esztétikai célú – emocionális tartalmú közlések, és a nem művészi célú, racionális tartalmú közlések.). 3. A vizuális kommunikáció kialakulása – a gyermekrajz fejlődés - a 6-10 éveseknél , a vizuális képességek pedagógiai kibontakoztatásának hatása a személyiségfejlődésre. 4. A komplex művészeti nevelés és komplex vizuális nevelés lényege és különbözősége, lehetőségei a személyiségközpontú pedagógiai gyakorlatban. A gyakorlatközpontú múzeumpedagógia és az iskolai vizuális nevelés együttműködési lehetőségei.
5.A képző- és iparművészeti alkotások szerepe, a szakrális művészet, a népművészet jelentősége a vizuális nevelés folyamatában, a személyiségfejlesztésben. A szemléltetés mint személyiségfejlesztés, jelentősége és módjai a nevelés – oktatás folyamatában. 6.A vizualitás jelentősége a megismerés folyamatában, az affektív(érzelmi) és kognitív (értelmi) nevelésben. A vizuális nevelés tantárgyközi szerepe. 7. A kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése a vizuális nevelés által. A kreativitás tartalmi jegyei. Az alkotás szerepe a gyermeki személyiségfejlesztésben. 8. A személyiség és képességfejlesztés tervezése és megvalósítása – a tanmenet – mikrotanterv – A vizuális kultúra tanmenet mint a pedagógus személyes programja A vizuális nevelés sajátos feltételrendszere, a tanítói és a tanulói munka eszközei és segédletei. 9.A vizuális nevelés módjai, a vizuális kultúra óra tervezésének speciális jellemzői a személyiség és képességfejlesztés megvalósítására. Adaptivitás és konstruktív pedagógia lehetőségei a vizuális nevelésben. 10.Munkaformák változatai, alkalmazásuk lehetőségei a vizuális nevelés folyamatában a személyiség- és kreativitás fejlesztésére. Pedagógiai értékelési módok, típusok a vizuális nevelésben. Ének-zene: (műveltségi terület) 1. A zenei nevelés célja és feladata, Kodály Zoltán zenepedagógiai elvei alapján. Az iskolai képzés előzményei. 2. A tankönyvek dalanyaga (gyermekdal, népdal, műdal), a daltanítás különböző lehetőségei. 3. A zenei elemek tudatosításának módja, megtanításuk sorrendje a különböző tankönyvsorozatokban. 4. A zenei készség fejlesztés folyamata, a készségek kialakításának módja, a fejlesztés területei, konkrét példák bemutatásával. Az e-tananyagok felhasználása az ének-zene órákon. 5. A tudatos zenehallgatás, mint a hangszín – forma - stílusérzék fejlesztésének eszköze. Az ének-zene óra megtervezése a NAT-tól az óravázlatig. 6. A zene alapelemei: a dallam és a ritmus. Az abszolut és a relatív rendszer, hangsorok a trikordtól a dodekafoniáig. Együtthangzási lehetőségek: hangközök, hármas és négyes hangzatok. 7. A középkor, a reneszánsz és a barokk korszak jellegzetes műfajai, legjelentősebb szerzői és legfontosabb műveik, a kerettanterv követelmény rendszere, a zenehallgatás-zeneirodalom témakörben. 8. A klasszikus, a romantikus korszak és a XX. század jellegzetes műfajai, legjelentősebb szerzői és legfontosabb műveik, a kerettanterv követelmény rendszere a zenehallgatászeneirodalom témakörben.
9. A magyar népzene különböző stílusai, a magyar műzene a XIX és a XX. században, megjelenésük az első hat osztály anyagában. 10. A közösségi éneklés, a kórusmunka jelentősége, a karvezetői tevékenység. A művek kiválasztása, a próbák megtervezése, a műsorszerkesztés és a szereplések.
Magyar nyelv és irodalom: 1. Az anyanyelvi nevelés feladat- és tevékenységrendszere, részterületei az 1–6. osztályban. 2. Az olvasás mint nyelvhasználatai mód fajtái. Az olvasástanítás pedagógiai-pszichológiai kérdései. A napjainkban használatos olvasástanítási módszerek. 3. Az olvasástechnika fejlesztése. A szövegértő olvasás feltételei, fejlesztésének lehetőségei. A szövegelemzés szerepe az integrált anyanyelvi nevelésben. Önművelési szokások alakítása. 4. A kézírás elsajátításának élettani és pszichológiai feltételei. Az elnyújtott és késleltetett írástanítás lényege. Eljárások az írástechnika és az írás eszközi használatának fejlesztésére. 5. A kommunikáció képességének jelentősége a szocializációs folyamatban. Az élőbeszéd továbbfejlesztésének feladatai és eljárásai. 6. A nyelvhasználati módok integrálása az írásbeli szövegalkotásban. A fogalmazástanítás célja és feladatai. Irányzatok a fogalmazástanítás történetében. 7. A funkcionális nyelvszemlélet érvényesülése a nyelvtanításban. A nyelvtani fogalom kialakításának lépéssora. A nyelvtani fogalmak tudatosítása elnyújtott ismeretszerzéssel. 8. A beszédművelés jelentősége a nyelvhasználati módok fejlesztésében. A helyesírás-tanítás feltételei. A helyesírás fejlesztésének eljárásai. A tanulók helyesírásának megítélése. 9. Az oktatás-nevelés folyamatának tervezése a magyar nyelv és irodalom tantárgyban. Tanulásirányítás és képességek fejlesztése a felzárkóztatástól a tehetséggondozásig. Ellenőrzés, értékelés, osztályozás a magyar nyelv és irodalom tantárgyban. 10. A nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési program tananyagrendszerének jellemzői. A pedagógus szerepe a program tevékenységrendszerében. 11. A nyelvtantanítás tartalma, tevékenységformái az 5–6. osztályban. 12. Kommunikációs ismeretek az 5-6. osztályban. 13. Az irodalmi nevelés céljai, feladatai és tevékenységformái az 1–6. osztályban. Az olvasóvá nevelés lehetőségei
14. Az irodalom szerepe a személyiségfejlesztésben. A műértés képességének fejlesztése epikus művek elemzésével. 15. Az irodalmi művek elemzésének szempontjai, a műelemző órák típusai. A műértés képességének fejlesztése lírai művek elemzésével. 15. Irodalomtanítási programok, tankönyvcsaládok az 5–6. osztályban.
Angol nyelv: 1. Motivational differences. Success in language learning. Extrinsic and intrinsic motivation 1.1 How can you ensure students’ continuing interest in the language programme? 1.2 Why are some students successful at language learning whilst others are not? 1.3 What is the difference between integrative motivation and instrumental motivation? 2. Class management: The role of the teacher. 2.1 Describe the two types of assessment and the two types of feedback. 2.2 In your opinion what is the most important and difficult role of the teacher? 3. Class management : Student groupings 3.1 Why do you think groupwork is important? 3.2 What approach would you adopt to putting students in pairs? 3.3 What is your attitude to students’ use of their mother tongue? 4. Reading as a Cognitive Progress 4.1 Explain the cognitive view of reading. 4.2 What is lexical access? 5. Reading in a Second Language 5.1 Are fluent first language reading and fluent second language reading different? 5.2 How can reading teachers help their students learn to read a second language? 6. Role Play. Role play in language learning 6.1 What is role play? Is role play for language learning or language practice? 6.2 In what way can you consider role play as a communicative technique? 7. Learning Theories and Approaches (Behaviorism, Cognitivism, Acquisition and Learning, Task-Based Learning, Humanistic Approaches, Self-Directed Learning etc.) 7.1 Is conditioning an important part of learning? 7.2 What is a balanced activities approach? 8. Content-Based Second Language Instruction 8.1 What does ’content’ represent in content-based programmes? 8.2 Compare and highlight the differences between the holistic approach and the skills approach 8.3 What would you consider when planning for the integration of language and content instruction?
