Ápold a múltat, őrizd a jelent, nézz a jövőbe! (Neumann János) FELSŐGALLAI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA TATABÁNYA, SZENT ISTVÁN U

„Ápold a múltat, őrizd a jelent, nézz a jövőbe!” (Neumann János)

A

FELSŐGALLAI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA TATABÁNYA, SZENT ISTVÁN U. 47-53.

HÁZIRENDJE

Készült:

Készítette:

Tatabánya, 2013. március 31.

Schamberger Ágnes

Módosítva: 2013. augusztus 29.

igazgató

Módosítva: 2014. augusztus 25. Módosítva: 2016. november 16.

2

TARTALOMJEGYZÉK A Házirend nyilvánossága, hatályba lépése ....................................................................... 4 A Házirend legitimációját bizonyító dokumentumok ........................................................ 5 Bevezető rendelkezések ..................................................................................................... 6 Az intézmény adatai ........................................................................................................... 7 Az iskola nagyobb tanulóközösségei ................................................................................. 8 Jogok és kötelességek......................................................................................................... 8 6.1. A tanulók jogai ............................................................................................................ 8 6.2. Tanulói jogok gyakorlása ............................................................................................ 9 6.3. A diákönkormányzat, diáksport támogatásának elvei, rendszere .............................. 10 6.4. A tanulók kötelességei: .............................................................................................. 11 6.5. Az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás . 12 6.6. A tankönyvellátás rendje ........................................................................................... 12 7. Az iskola munkarendje ..................................................................................................... 14 7.1. Csengetési rend .......................................................................................................... 15 7.2. Óraközi szünetek ....................................................................................................... 16 7.3. Tanórán kívüli foglalkozások rendje ......................................................................... 16 7.4. Hivatalos ügyek intézésének rendje .......................................................................... 17 7.5. Vagyonvédelem, kártérítés, a helyiségek, területek használatának rendje ................ 18 7.6. Egyéb előírások ......................................................................................................... 19 7.7. Tanítás nélküli munkanapok ...................................................................................... 20 7.8. Hit- és vallásoktatás ................................................................................................... 20 8. Egészségvédelem ............................................................................................................. 20 9. Balesetvédelem................................................................................................................. 21 10. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok ................................................................ 21 11. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások, fizetési kötelezettségek rendszere ....................................................................................................................................... 23 12. A napközis és tanulószobai foglalkozások megszervezése ........................................... 24 13. A térítési díj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések ....................... 25 13.1. Térítésmentes szolgáltatások: ................................................................................ 25 13.2. Térítéses, illetve hozzájárulásos szolgáltatások: .................................................... 26 13.3. A térítésköteles tevékenységek köre: ..................................................................... 26 14. A tandíj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések .............................. 26 15. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai ................................................................................................................................... 27 16. Tájékoztató füzet ........................................................................................................... 27 17. A hetesek kötelességei .................................................................................................. 27 18. Késés ............................................................................................................................. 28 19. Mulasztások igazolása, távolmaradási, távozási engedélyek ........................................ 28 20. Tanulmányi kötelezettségek .......................................................................................... 30 20.1. A tanulói felvétel, átvétel rendje ............................................................................ 30 20.2. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai, a tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok .............................................................................................................................. 30 20.3. Magántanulói státusz ............................................................................................. 31 21. Az értékelés pedagógiai elvei és eljárásai ..................................................................... 31 21.1. Az írásbeli értékelés gyakorlata iskolánkban ......................................................... 32 21.2. Magatartás és szorgalmi követelményrendszer ..................................................... 33 Magatartás ....................................................................................................................... 33 1. 2. 3. 4. 5. 6.

3 Szorgalom ......................................................................................................................... 34 22. Osztályozó, javító, különbözeti vizsga rendje ............................................................... 35 23. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái ....................................................................................................................................... 36 23.1. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formája ......................................... 36 23.2. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája ...................................... 37 24. A tanulók jutalmazásának elvei és formái..................................................................... 38 25. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei ........................................... 40 25.1. Fegyelmező intézkedések ...................................................................................... 40 25.2. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: ................................................. 41 25.3. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás ................................. 41 25.4. A házirendet vétkesen megszegő tanulóval szemben az alábbi intézkedéseket foganatosítjuk: ...................................................................................................................... 43 25.5. Fegyelmező intézkedések ...................................................................................... 43 26. Mellékletek .................................................................................................................... 43 I. számú melléklet Az osztályozó vizsga évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményei ...................................................................................................................... 44 II. számú melléklet A számítástechnika szaktanterem használatának rendje ...................... 95 III. számú melléklet A sportlétesítmények használati rendje ............................................... 96

4

1. A Házirend nyilvánossága, hatályba lépése

A Házirend nyilvános, az iskola honlapján, a tanári szobában és az igazgatói irodában bárki számára hozzáférhető.

A Házirendet a tantestület a hatályos jogszabályok változása esetén a jogszabályban foglalt határidőknek megfelelően felülvizsgálja. A módosított Házirend 2016. december 1-jén lép hatályba. Tatabánya, 2016. november 16.

Schamberger Ágnes igazgató

5

2. A Házirend legitimációját bizonyító dokumentumok

TANTESTÜLETI ÉRTEKEZLET JEGYZŐKÖNYVE, jelenléti ív DÖK JEGYZŐKÖNYVE, jelenléti ív SZM ÉRTEKEZLET JEGYZŐKÖNYVE, jelenléti ív INTÉZMÉNYI TANÁCS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐKÖNYVE

6

3. Bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet:  az iskola igazgatója készíti el,  és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről;  229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról;  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról;  2012. évi CXX. törvény az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról;  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;  továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai – mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák – kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét.

7

4. Az intézmény adatai neve:

FELSŐGALLAI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

címe:

2800 TATABÁNYA, SZENT ISTVÁN U: 47-53.

fenntartója: KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT működtetője: TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Fenntartója

és

működtetője:

TATABÁNYAI

NÉMET

ÖNKORMÁNYZAT OM azonosító jele: 201292 Adószáma: 15834508-2-11 Számlaszáma: 11740009-15834508 KSH statisztikai számjele: 15834508-8520-372-11 Működési engedély száma: KEB / 11 / 504-7 / 2016. Működési engedély kelte: Tatabánya, 2016. július 25. Telefonszáma: 34/511-858, 34/511-859 Faxszáma: 34/511-858, 34/511-859 Internet és e-mail címe: www.szechenyi-tbanya.sulinet.hu [email protected] Alapító okirat száma, kelte: 108.3/2012.(V.24.), 2012. május 24. Hatályba lépése: 2012. augusztus 31. Módosító alapító okiratok száma, kelte: 153/2012. (VIII.29.), 2012. augusztus 29. Hatályba lépése: 2012. augusztus 31. 225/2012. (XI.22.), 2012. november 27. Hatályba lépése: 2012. december 15. Alapító okirat száma, kelte: 2/2016., 2016. június 24. Hatályba lépése: 2016. szeptember 1.

NEMZETISÉGI

8

5. Az iskola nagyobb tanulóközösségei a tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám 25%-a tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, javaslatát.

6. Jogok és kötelességek 6.1. A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy:  színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt,  igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, sportkör, könyvtár, kedvezményes étkezés),  napközi otthoni (tanulószobai) ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön,  személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára,  tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,  érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,  vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részesüljön,  részt vegyen tanulmányi versenyeken,  kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, önképzőkörök stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen,  csak napi 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez,  kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja,  szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti,  véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,

9

 képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,  választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén,  kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon,  egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét,  családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben – kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön,  fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny)  kérheti átvételét más iskolába. 6.2. Tanulói jogok gyakorlása A tanulók jogai: a következők:  sérelem esetén az iskola tanulója – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője – a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola igazgatójától kérhet jogorvoslatot  az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként a Diákközgyűlésen történik  az iskolai közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat  a Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50%-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét  kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját, pl. egy osztályt érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben  az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét  a tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít  diákkör létrehozását pedagógus vagy legalább 10 fő tanuló kezdeményezheti. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport, szakmai diákkörök alakíthatók. A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit. Az iskolába beiratkozott tanulók a Köznevelési törvény 46.§ (6) bekezdése a) – d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.

10

6.3. A diákönkormányzat, diáksport támogatásának elvei, rendszere A diákönkormányzat munkáját egy, a tanulók által felkért, az iskolában tanító tanár segíti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében, rendszeresen kapcsolatot tart az iskolavezetéssel és a tantestülettel. A kapcsolattartás színterei:  tantestületi értekezletek  munkaközösségi foglalkozások  DÖK közgyűlései, megbeszélései  napi közvetlen beszélgetések A diákönkormányzat munkáját az általa kialakított működési rend szerint végzi, amelyet egyeztet a tantestülettel és az igazgatóval. A diákönkormányzat programját és az iskolai munkatervet a tanév kezdetén összehangoltan kell kialakítani, hogy a tanulók nagyobb csoportjait érintő programok szervezhetők, megvalósíthatók legyenek. A diákönkormányzat a működéséhez térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit és berendezéseit. Az iskola igazgatója legalább két héttel korábban köteles írásban megküldeni a DÖK munkáját segítő tanárnak azokat az intézkedéseket, amelyekkel kapcsolatban a DÖK véleményét ki kell kérni. Ezt követő hét munkanap után a megküldött tervezetet az érdekelt felek kölcsönösen megvitatják, és egyeztetik álláspontjukat. A DÖK a működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket saját bevételeiből fedezi, amelyek lehetnek:  vas- és papírgyűjtés bevétele  farsangi bál bevétele  pályázatokon nyert összegek  szülők és egyéb szervezetek támogatásai A DÖK pénzeszközeit a szülői munkaközösség elnökségének egyik tagja és a DÖK-segítő pedagógus kezeli, azt egy erre a célra nyitott betétkönyvben helyezi el. A diáksport az évente kialakított munkarend szerint, a megalakított sportcsoportokban végzi tevékenységét. Munkáját az éves munkaterv mellékleteként elkészítendő működési rend szerint szervezi.

11

Munkájához a tárgyi feltételeket az iskola biztosítja, térítésmentesen használhatja az iskola sportlétesítményeit, sportszereit. Működéséhez szükséges pénzeszközei az alábbiak:  fenntartói támogatás  pályázatokból befolyt bevételek  egyéb szponzori támogatások 6.4. A tanulók kötelességei:  betartsa az iskolai házirendet, az intézmény, ill. az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit,  tartsa tiszteletben az intézmény, ill. az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse,  részt vegyen a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon  rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen – képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének,  érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében,  az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet,  biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem,  a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza,  segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését,  tisztelje társait és az iskola dolgozóit,  védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás, valamint a testékszerek használata,  az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg,  az iskola nevelési elveivel ellentétes/nem összeegyeztethető ezért tilos a testékszer, a hajfestés, a körömfestés és a smink,  a tanulók az iskolai ünnepélyeken az, alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg. A lányok öltözete fehér blúz és sötét szoknya vagy nadrág, a fiúké fehér ing és sötét nadrág, valamint a ruhához illő lábbeli. Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl: játék, mobiltelefon, rádió, magnó, számítógép, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad

12

behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Az engedéllyel behozott tárgyak biztonságáért az engedélyt megadó tanár a felelős, az ő kötelessége gondoskodni azok biztonságos elhelyezéséről. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése és árusítása. A tanuló nem tarthat magánál fegyvert és fegyvernek minősülő eszközt. Tilos az iskolába petárdát behozni. 6.5. Az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás A tanulónak az iskolán kívül szervezett programokon, pl. kirándulás, színház-, múzeum-, mozilátogatás, sportversenyek és egyéb alkalmakkor úgy kell viselkedniük, hogy az megfeleljen az iskolában megfogalmazott viselkedési szabályoknak, a társadalmi elvárásoknak, magatartásuk senkit ne zavarjon és ne sértsen. Meg kell őrizniük és vigyázniuk kell iskolánk jó hírnevére! Az iskolán kívül szervezett rendezvényeken dohányozni, szeszesitalt vagy más a szervezetre káros élvezeti cikket fogyasztani tilos. 6.6. A tankönyvellátás rendje A tantestület minden tagja részletesen áttanulmányozza a tankönyvjegyzékben megjelent tankönyveket, segédkönyveket. A munkaközösség-vezetők összegyűjtik és összehangolják a munkaterületükön jelentkező igényeket és javaslatokat, amelyeket az iskola igazgatójának továbbítanak. Az iskola igazgatója minden év január 10-ig felméri, hogy hány tanulónak kell, vagy lehet a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet (a tankönyvvé, pedagóguskézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről) alapján meghatározott normatív kedvezményeket, illetve az iskola által nyújtott kedvezményeket (könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján) biztosítani, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatja a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló

13

a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b) pontokon túl. Az a)–b) pont szerinti igényeket a rendelet 5. mellékletben meghatározott igénylőlapján lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. Iskolánkban nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás, a normatív kedvezményen túli további kedvezmény az iskolai könyvtári állományban lévő szabad példányok erejéig lehetséges. Egyéb kedvezmény igénybe vételére nincs lehetőség. Az igazgató a felmérés alapján minden év január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői munkaközösséget és a diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és ezt a helyben szokásos módon közzéteszi. Az iskola április utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelést, figyelembe véve és megbecsülve az iskolába lépő új osztályok, tanulók várható létszámát. Az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit. A tankönyvterjesztéssel megbízott személy kijelölése: Határidő: január 10. Felelős: iskolaigazgató Tankönyvek fogadása és szétosztása az iskolában, augusztus hónapban. Felelős: tankönyvfelelős Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvtámogatás minden tanulót alanyi jogon megillet, ill. kiegészítő támogatás igényelhető a jogszabálynak megfelelően az arra jogosult tanulóknak. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt.

14

A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát.” Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományból biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az alábbiak szerint: Az ingyenes tankönyvellátás, ill. az iskola által biztosított kedvezmények egyik lehetséges módja a tartós tankönyvek iskolai könyvtárból való kikölcsönzése. A tanulók év elején kikölcsönzik a könyveket, majd év végén visszaszolgáltatják a könyvtár számára. A tanulóknak kötelességük a tankönyvek megóvása. A megrongált, összefirkált, használatra nem alkalmas tankönyvek árát a tanulóknak meg kell téríteni az iskola SZMSZ-ének mellékletét képező Tankönyvtári Szabályzatban foglaltak szerint.

7. Az iskola munkarendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület fogadja el a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértésével az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok programját az iskola munkatervében kell meghatározni. A tanítás 745 órakor kezdődik. Minden diák a tanítás kezdete előtt 15 perccel korábban érkezzen meg az iskolába. A tanulók az 53. számú épület udvarán gyülekeznek. 730-kor az ügyeletes tanárok kíséretével vonulnak fel az osztályok a tantermekbe. Rossz idő esetén az ügyeletes tanár dönt arról, hogy a tanulók a tanítás előtt, ill. a szünetekben hol tartózkodjanak. Pedagógus az óráról csak indokolt esetben hívható ki.

15

Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából a szülő írásos kérésére (orvoshoz, szüleihez, stb.), akkor az osztályfőnök, illetve az órát tartó tanár a naplóba és a tájékoztató / ellenőrző füzetbe köteles beírni a távozás okát és pontos idejét. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27§ (2) bekezdése kimondja, hogy az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az 55§ (1) bekezdése szerint az iskolában - kivéve, ha az intézmény egész napos iskolaként működik - az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti - az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. Iskolánk a tantestület döntése értelmében nem működik egész napos iskolaként. A szülők a délutáni foglalkozások alóli felmentést írásban, az erre rendszeresített iskolai kérelem kitöltésével kérhetik a tanév elején a szülői értekezleteken, de legkésőbb szeptember 15-ig. Ezt a tanév közben csak nagyon indokolt esetben, az igazgatóval egyeztetve, szintén írásban lehet módosítani. 7.1. Csengetési rend 730

jelző csengetés

1. óra

745 – 830

2. óra

840 – 925

3. óra

940 – 1025

4. óra

1040 – 1125

5. óra

1135 – 1220

6. óra

1230 – 1315

7. óra

1345 – 1430

A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1 – 7. tanórában tartandók. A tanítási órákon kívüli foglalkozásokat a délutáni órákban szervezzük.

16

Becsengetés után tanulóink – a lezárt termek kivételével – kötelesek a tantermekben tartózkodni. A tanuló nem folytathat a tanítási órán olyan tevékenységet (pl. étkezés), amely a tanulás folyamatát akadályozza, az órát tartó tanár munkáját zavarja. 7.2. Óraközi szünetek Tanóra végén, kicsengetéskor az órát tartó tanár sorakoztatja a gyerekeket, és megvárja, míg minden tanuló elhagyja az osztálytermet. Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Az 1., a 3. és a 4. szünetben a tanulók jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén az osztálytermükben tartózkodhatnak. A 2. és az 5. szünetben a tanulók az osztálytermekben tartózkodhatnak. Testnevelés óra után a gyerekek az osztálytermekben tartózkodhatnak. A főétkezésre biztosított hosszabb szünet: 1315 – 1345-ig tart az ebédszünet azoknak a tanulóknak, akiknek 7. órájuk van. A napközis / tanulószobai foglalkozásokon, illetve a délutáni (nem tanórai foglalkozásokon) részt vevő tanulóknak az ebédszünet 1230 – 1400, illetve 1315 – 1400-ig tart. Tanítási idő alatt az iskola területét a tanulók nem hagyhatják el, csak osztályfőnöki engedéllyel. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat. Tűz esetén riasztásra a folyosókon kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók. 7.3. Tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskolai könyvtárra vonatkozó részletes szabályok a Szervezeti és Működési Szabályzatban szerepelnek.

17

Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket első osztályos korukban megismerhetik a diákok. (A nyitvatartási rendet a könyvtáros javaslata alapján az igazgató határozza meg tanévenként.) Az a tanuló, aki az iskolai könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy határidőre nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést, illetve késedelmi díjat fizet. A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a szakköri és sportköri foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet. 7.4. Hivatalos ügyek intézésének rendje A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon, a gazdasági irodában vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. A tanári szobában tanuló csak a pedagógusok rendkívüli engedélyével tartózkodhat. A diákok rendkívüli ügyeik intézése érdekében a pedagógusokat a szünetekben, vagy a tanítási órák után kereshetik föl. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik.  A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak.  Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva.  A tanulók a diákigazolvánnyal és egyéb adminisztrációs problémáikkal az iskolatitkárhoz fordulhatnak, ügyeiket lehetőség szerint a tanítás megkezdése előtt, vagy a 3. szünetben intézhetik.  Fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a tanulók az étkezési befizetési időpontokat betartsák. A szülők az iskola által kijelölt fogadóórákon, sürgős esetben pedig – időpontegyeztetés után – a megbeszélt időpontban kereshetik föl az iskola tanárait. Idegen személyek az épületben csak az iskolavezetés engedélyével tartózkodhatnak.

18

7.5. Vagyonvédelem, kártérítés, a helyiségek, területek használatának rendje A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni, rongálás nélkül, rendeltetésüknek megfelelően használni. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén pedig anyagilag (a teljes kár megtérítése mellett) és fegyelmileg felelős. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A tantermekben elhelyezett készülékeket tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. A tantermeket a tanítási órákon kívüli időszakokban zárni kell. A termek kulcsai a tanári szobában vannak elhelyezve, ahonnan reggel az ügyeletes tanár adja ki a heteseknek, tanítás után pedig az ő kötelességük a terem zárása után a kulcsok leadása. A megrongált zárak javíttatása az osztályok kötelessége. Az iskola az „iskolahasználók” számára 645 – 18 óráig tart nyitva. A technikai dolgozók a munkaköri leírásukban foglaltaknak megfelelően tartózkodnak az iskolában és gondoskodnak az épületek nyitásáról és zárásáról. A hét végi és a fentiektől eltérő nyitva tartásról az iskola igazgatója dönt, illetve csak az ő engedélyével lehet az épületeket használni. A DÖK és a diáksportkör az éves munkatervében meghatározott programjaihoz térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit. A számítógép terem sajátos rendje a mellékletben szerepel. Az iskola tanulóinak étkezését az ebédlő biztosítja. Az ebédlőben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak a gyerekek. A szélfogó rendjéért a napközisek a felelősek. Étkezések rendje Az étkezések ideje:

19

 Reggel 7 – 730-ig  Délben 1230 – 1400-ig Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az étterem rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az éttermet. Az étkezésre felügyelő nevelő feladata nemcsak a rend és a fegyelem biztosítása, hanem a kultúrált étkezés, az evőeszközök használatának megtanítása is. A tanítási idő a tanuló munkaideje, melyet az órarend szabályoz. Az iskolai helyiségek, létesítmények csak olyan célokra használhatók, amelyek összhangban vannak az iskola alapfeladatával, az iskola munkáját nem zavarják, erkölcsi, anyagi kárt nem okoznak. A helyiségek bérbeadásából származó bevételek a működtetőt illetik. A létesítményeket használóknak mindenkor be kell tartani a munka-, tűz és balesetvédelmi előírásokat. 7.6. Egyéb előírások Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Tanítási órára mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt az óra alatt bekapcsolni tilos. Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani tilos! A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A tanulók tanáraikat és társaikat, az iskolába belépő idegeneket udvariasan köszöntik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik. A tantermet az osztály tanulói csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. Ennek ellenőrzése az órát tartó tanár feladata. A „rendhagyó” teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést.

20

Az iskolai rendezvények, klubdélutánok – az előkészítés és rendrakás terhe mellett – az 1-4. évfolyam számára 18 óráig, míg az 5-8. évfolyam számára 20 óráig tarthatók. A farsangi diákbál 20 óráig tarthat. A gyermekét iskolába hozó és onnan elvivő szülő vagy felnőtt jelenlétével felelősséget vállal a gyermekért. A felügyelő tanár felelőssége a szülő vagy felnőtt iskolából való távozásától annak az iskolába való megérkezéséig tart. 7.7. Tanítás nélküli munkanapok Az iskolában évente a tanév rendjére vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően tervezzük a tanítás nélküli munkanapok számát. Ezek programját az iskola éves munkatervében rögzítjük. Hagyományaink szerint ezeket a napokat hulladékgyűjtésre, nevelési értekezletre, iskolai nagykirándulásra, tanulmányi kirándulásra, tantestületi kirándulásra stb. használjuk fel. Ugyancsak itt kerül meghatározásra az is, hogy a DÖK mikor és milyen programra kívánja felhasználni az egy tanítás nélküli munkanapját. 7.8. Hit- és vallásoktatás Az iskolában lehetőséget biztosítunk a törvényesen működő egyházaknak a hités vallásoktatásra. Ezekhez térítésmentesen biztosítjuk az iskola helyiségeit, ill. használhatják az oktatástechnikai eszközöket. A vallásoktatás időpontja, ill. helye szeptemberben kerül meghatározásra az egyház vezetőivel való egyeztetés alapján.

8. Egészségvédelem A tanulók részére – egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálatára – az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és védőnői rendelés van. A kötelező védőoltások megnevezését és időpontját az oltást megelőzően az ellenőrző könyvön keresztül ismertetni kell a szülőkkel. Május hónapban az iskolaorvos szűrése után összeállítjuk a gyógytestnevelésre javasolt tanulók névsorát. Számukra a szülők igénye szerint gyógytestnevelést szervezünk az iskolában.

21

Elvisszük a gyerekeket a fogászati szűrésekre, és az osztályfőnöknek figyelemmel kell kísérnie azt, hogy a kiszűrt tanulók megjelentek-e a kezeléseken. Az iskolában egy gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik alsó, ill. felső tagozatban. Minden évben meghatározásra kerül az iskolai munkatervben az az időpont, amely alatt ő kötelezően az iskolában tartózkodik. Ezen időpontot közzé tesszük az iskola hirdető tábláján, ill. ismertetjük a szülőkkel a szeptemberi szülői értekezleten. Ez idő alatt kereshetik fel őt a szülők vagy a gyermekek problémás esetekben. Sürgős esetben tanítási idő alatt is fordulhatnak hozzá problémáikkal, amelyek elintézéséhez ő minden esetben megadja a szükséges felvilágosítást, ill. segítséget.

9. Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola balesetés munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnika, technika, kémia, fizika és a testnevelés foglalkozások megkezdése előtt évente egy alkalommal balesetvédelmi oktatásban is részt kell venniük a tanulóknak. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának.

10.

A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok

a) Az igazgató feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; megbízza a munkavédelmi felelőst. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:  intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel. A jegyzőkönyvek határidőre történő továbbítása a munkavédelmi felelős feladata. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:  a balesetet azonnal jelenti az igazgató és az intézmény fenntartója felé,  gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.

22

Súlyos az a tanulóbaleset, amely: ­ a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette), ­ valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, ­ orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, ­ súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), ­ a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./ 4. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. b) A pedagógus feladata: 1. Az igazgató utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az igazgató utasítására:  közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,  e baleseteket jelenti a munkavédelmi felelősnek, ill. beírja a sérülési naplóba, 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban:  a balesetet azonnal jelenti az igazgatónak, illetve az igazgató távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről,  közreműködik a baleset kivizsgálásában. 4. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az igazgató megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. c) Nem pedagógus alkalmazott:  az igazgató utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. d) Egyéb előírások  a dolgozóknak munkára alkalmas állapotban kell a munkahelyen megjelenni. Munkaidő alatt szeszes italt fogyasztani Tilos!  dohányozni az iskola területén csak az arra kijelölt helyen lehet,  a dolgozóknak ismerni kell a MVSZ előírásait, részt kell venni munkaés balesetvédelmi oktatáson, a munkavédelmi szabályokat be kell tartani,

23

 az iskolában rendkívül fontos, hogy biztosítsuk a kiskorú tanulók állandó felügyeletét, szigorúan betartsuk a munkarendet, órarendet, ügyeleti rendet,  szülői értekezleteken ismertetni kell a balesetvédelemmel kapcsolatos előírásokat, az intézményi védő, óvó előírásokat  kívánatos, hogy az osztályfőnök a szülőktől tájékoztatást kérjen és kapjon a gyermek egészségügyi problémáiról: pl. gyógyszerérzékenység, allergia, idegrendszeri, testi, érzékszervi gondok, stb.

11. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások, fizetési kötelezettségek rendszere Az iskola csak a törvényben lévő normatív kedvezményeket tudja a tanulóknak biztosítani mind az étkezés, mind pedig a tankönyvellátás területén. A szociális támogatások lehetőségéről az intézmény minden tanítási év kezdetekor tájékoztatja a tanulókat, illetve a tanulók szüleit. A tájékoztatás formája:  a tanuló, szülő szóbeli tájékoztatása,  az iskola hirdetőtábláján való tájékoztatás kitűzése. A tanulók anyagi helyzetét az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős figyelemmel kísérik, és szükség esetén felhívják a szülők figyelmét a segélyezés iránti kérelem lehetőségére. Minden tanév megkezdése előtt a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő szülő érvényes határozat bemutatásával igényli az étkezési kedvezményt, valamint az ingyenes tankönyveket. A diákönkormányzat támogatásban részesítheti a rászoruló tanulókat egyes programokon (pl. táborozás, színház-, mozilátogatás, stb.) való részvétel érdekében. Ehhez a DÖK-öt segítő tanár döntése szükséges. A szervező tanárnak minden esetben részletes költségelszámolást kell készítenie a szülők felé, amelyeket egy évig meg kell őrizni. Ezen programok szervezésénél a költségtakarékos eljárásra és a biztonságos szervezésre (autóbusz, szálláshelyek minősége, stb.) kell törekedni.

24

12.

A napközis és tanulószobai foglalkozások megszervezése

Az iskola minden év április 30-ig felméri a következő tanévre vonatkozóan a napközis és tanulószobai igényeket. Ennek függvényében szervezi meg a következő tanévben a napközis és tanulószobai csoportokat. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei: az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni a következők szerint:  a tizedik évfolyam befejezéséig,  a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni:  az iskolai felkészítéssel és  a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A foglalkozások megszervezésénél figyelembe kell venni, hogy a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez általában  az 1 – 4. évfolyamon napi maximum 4 – 5 óra,  az 5 – 8. évfolyamon napi maximum 3 óra áll rendelkezésre, amely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A kérelmek elbírálásakor figyelembe kell venni azt, hogy a napközis, tanulószobai csoportok a szülők igényeinek megfelelően kerüljenek kialakításra. A napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik:  az iskolai felkészítés,  a gyermek napközbeni ellátása. A napközi és tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozásra felvett gyermek távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra a napközis nevelő engedélyt adott.

25

13. A térítési díj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések a) A térítési díj befizetése A térítési díj befizetésének módja:  készpénz,  átutalás,  készpénzátutalási megbízás (csekk). A térítési díj befizetésének határideje minden tanítási év elején kerül meghatározásra, hónapokra lebontva. A befizetés bonyolítási módja: a) készpénzfizetés esetén:  az intézményben található pénztárba b) átutalás esetén:  az átutalási megbízásokat az intézmény arra kijelölt dolgozója átadja, az átvevő az átadás-átvételt aláírásával igazolja, c) a készpénzátutalási megbízás (csekk) esetén  a csekkeket az intézmény arra kijelölt dolgozója átadja, az átvevő az átadás-átvételt aláírásával igazolja. b) A térítési díj visszatérítése A térítési díj visszatérítése  a következő esedékes térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés nem történik,  készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik, az érintett írásbeli értesítését követően.  Átutaljuk abba az intézménybe, ahova a gyermek távozott 13.1. Térítésmentes szolgáltatások:  napközi otthon, tanulószoba (az étkezés kivételével),  tanévenként egy tájékoztató füzet,  egészségügyi ellátás a magasabb jogszabályok alapján,  könyvtárhasználat,  egyéni, illetve kiscsoportos, differenciált képességfejlesztésen való részvétel,  délutáni szakköri és sportköri foglalkozásokon való részvétel,  háziversenyeken való részvétel,  az iskola által szervezett versenyeken való részvétel.

26

13.2.

Térítéses, illetve hozzájárulásos szolgáltatások:

Az alábbi szolgáltatások díját a szülő fizeti, melynek csökkentéséhez, esetleges teljes átvállalásához az iskola alapítványi támogatással, ill. pályázati erőből hozzájárulhat. 13.3. A térítésköteles tevékenységek köre:  levelezős versenyek részvételi díja,  elveszett vagy megrongálódott tájékoztató füzet pótlása,  diákigazolvány,  táborok,  erdei iskola,  osztálykirándulás,  diákcsereprogram,  színház-, mozi- és kiállításlátogatás,  a szülő által kért osztályozóvizsga,  egyéb.

14. A tandíj befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A tandíj befizetése A tandíj befizetésének módja:  készpénz,  átutalás,  készpénzátutalási megbízás (csekk). A tandíj befizetésének határideje: egyedi esetenként kerül meghatározásra az igazgató rendelkezése alapján. A befizetés bonyolítási módja: a) készpénzfizetés esetén az intézmény pénztárába b) átutalás esetén:  az átutalási megbízásokat az intézmény arra kijelölt dolgozója átadja, az átvevő az átadás-átvételt aláírásával igazolja, c) a készpénzátutalási megbízás (csekk) esetén  a csekkeket az intézmény arra kijelölt dolgozója átadja, az átvevő az átadás-átvételt aláírásával igazolja.

27

Az iskolában szervezett önköltséges szakkörök, tanfolyamok térítési díját a tanuló, ill. a résztvevő akkor igényelheti vissza, ha a részvétel önhibáján kívül hiúsult meg, és a foglalkozások több, mint a felén nem tud részt venni. Az iskola a tandíjhoz és a térítési díjhoz pénzügyi fedezet hiányában a törvény által biztosított kereteken felül kedvezményeket nem tud adni.

15. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai A nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben. A rajzokat és képzőművészeti munkákat értékelés és a jogszabályban meghatározott őrzési idő elteltével a tanuló kérésére az intézmény visszaadja alkotójának. Egyedi esetekben a díjazásról a tanuló (törvényes képviselője) és az iskola írásbeli megállapodást köt.

16.

Tájékoztató füzet

Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze az ellenőrző könyv, amely okmány. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló ellenőrzőjét minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírni, beíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és ezt az osztályfőnöknek bemutatni. A tanulók számára tanévenként egy tájékoztató füzet ingyenes, az elveszett vagy a megrongálódott tájékoztató füzet pótlása térítésköteles. 17.

A hetesek kötelességei  Szünetekben a heteseknek az osztályteremben kell tartózkodniuk.  A két hetes megosztja egymás között a feladatokat.  Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (pl. tiszta tábla, tanári asztal rendje, stb.) a tiszta, kulturált környezetet.  Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig.  Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket.

28

 Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az iskolavezetésnek a tanár hiányát.  Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el.  Távozáskor leoltják a világítást.  Az utolsó óra után bezárják az ablakot.  Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz.  A hetesek csak tanári kérésre vihetik a naplót az osztályterembe, vagy a tanári szobába. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni.

18.

Késés

A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. A késő tanuló az órát nem zavarhatja! A késések ideje összeadódik. Amennyiben a késések ideje eléri a 45 percet, az egy igazolt vagy igazolatlan órának számít. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható!

19.

Mulasztások igazolása, távolmaradási, távozási engedélyek

Ha a tanuló a kötelező foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyeztetni. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. A mulasztás igazolható:  a tanuló – a szülő írásbeli kérelmére – előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra.  a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta,  a tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

29

A hiányzás első napján a szülő köteles értesíteni az iskolát telefonon esetleg levélben (telefon: az üzenetrögzítő lehetővé teszi az oktatási időn kívül is az értesítést) a hiányzás okáról és várható időtartamáról. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő 3 tanítási napon belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. A tanév utolsó tanítási napjáról, illetve az azt megelőző napokról való hiányzást legkésőbb az utolsó tanítási napon igazolni kell. Ha a tanuló egy napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskola tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt értesítenie kell a második napon. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. A rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. A tanuló által vállalt fakultációs órákról, szakköri foglalkozásokról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. A szülő nagyon indokolt esetben egy tanévben összesen három napot – nem alkalmat – igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat. Az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót, illetve szülőjét, és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

30

A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

20.

Tanulmányi kötelezettségek

20.1.

A tanulói felvétel, átvétel rendje

Az iskolába való beiratkozás a fenntartó által meghatározott időpontban történik. A beiratkozás alkalmával a szülőnek be kell mutatnia az óvodai szakvéleményt, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülő (gondviselő) személyi igazolványát, valamint a gyermek lakcímkártyáját. A nemzetiségi iskolába való jelentkezéskor a nemzetiséghez tartozó jelentkezőt azonos feltételek esetében előnyben kell részesíteni, a nemzetiségi nevelésoktatást is folytató iskolába vagy osztályba fel vagy át kell venni. Nemzetiségi oktatás iránti igényét a szülőnek írásban kell jeleznie. Az a gyermek, aki nem kéri a nemzetiségi oktatást, csak abban az esetben vehető fel, ha az iskola befogadó képessége ezt lehetővé teszi. A beiratkozott gyermekek szüleit az iskola a fenntartóval való egyeztetés után értesíti a felvételről. (osztályok száma, stb.) A leendő első osztályos gyermekek szüleinek május-június hónapban szülői értekezletet tartunk, ahol ismertetjük az iskola munkarendjét. 20.2. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai, a tantárgyválasztásra vonatkozó szabályok Iskolánk német nemzetiségi iskola, ahol a hatályban lévő törvények szerint a tanulóknak biztosítani kell német nyelvből a heti 5 tanórát és a heti 1 népismeret órát. Emellett Pedagógiai Programunkban kiemelt fontosságú tantárgyként jelöltük meg a matematikát, a magyart és a testnevelést. Iskolánkban minden elsős beiratkozás alkalmával a szülők írásban nyilatkoznak, hogy kérik-e gyermekeik számára a nemzetiségi oktatást, vállalják-e az ezzel

31

járó többletfeladatokat, illetve hogy a nemzetiséghez tartozónak vallják-e magukat. Az ehhez szükséges heti 5 német nyelvi és 1 népismereti órát a tanulók túlterhelésére vonatkozó jogszabályok betartása mellett csak akkor tudjuk biztosítani, ha a szabadon felhasználható órakeret egy részét a német nemzetiségi órákra fordítjuk. Iskolánkban a törvényi kötelezettségeknek megfelelően megszervezzük a mindennapos testnevelést. A beiratkozáskor biztosított jogokat a tanulóknak felmenő rendszerben biztosítanunk kell az általános iskolai tanulmányok befejezéséig. Az iskola, amennyiben a rendelkezésére álló órakeret és a személyi feltételek megengedik, illetve a jogszabályi előírások a nemzetiségi iskola számára ezt kötelezővé teszik, egyes tantárgyakból csoportbontásokat alkalmaz. A csoportok kialakítása szeptemberben történik, a szaktanárok javaslata alapján. Ha a tanuló iskolát kíván változtatni, be kell mutatnia a fogadó iskola befogadó nyilatkozatát. Az iskolaváltoztatási igazolás visszaérkezése után záradékoljuk a gyermek bizonyítványát, és ajánlott küldeményként postázzuk a fogadó iskola címére. A tanuló fegyelmi határozattal más iskolába csak akkor irányítható, ha az intézmény igazgatója biztosítja számára a felvételt. Ehhez az ő írásbeli nyilatkozata szükséges. 20.3.

Magántanulói státusz

Magántanulói státuszt kaphat a tanuló a törvényben megfogalmazott feltételek szerint. Felkészítéséről és vizsgáztatásáról ugyancsak a törvényben foglaltak szerint kell eljárni. A tanulót mentesíteni lehet egyes tantárgyak tanulása alól ugyancsak a törvényben megfogalmazottak szerint. Ehhez orvosi javaslat vagy szülői írásbeli kérelem szükséges, amelyet az igazgató bírál el, és hagyhat jóvá.

21.

Az értékelés pedagógiai elvei és eljárásai

32

Elveink, eljárásaink összhangban vannak a közoktatási törvény ide vonatkozó paragrafusaival. Az értékelés akkor sikeres, ha folyamatos, sokoldalú, (méri az emlékezeti teljesítményt, az ismeretek alkalmazását és a problémamegoldó képességet), változatos, kiszámítható és tudatosított. Az értékelés során a tanulói teljesítményt összehasonlítjuk az elvárt követelményszinttel, figyelünk arra, hogy a szorosan vett tantárgyi tudás mellett a tanuló minden pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és az ezekben elért fejlődését is osztályozzuk, s az osztályzaton kívül rámutatunk a helyes és hibás elemekre. 21.1.

Az írásbeli értékelés gyakorlata iskolánkban

Iskolánkban az írásbeli értékelések fent említett formáinál a hagyományos 5 fokozatú értékelést alkalmazzuk 2-8. évfolyamon minden tantárgy esetében. Az érdemjegyeket a naplóban vezetjük. Fegyelmezési céllal dolgozatot nem íratunk, és érdemjegyet nem adunk. A szummatív értékelés dolgozatának írását a tanárnak előre be kell jelentenie a tanulóknak, és a dolgozatokat egy héten belül ki kell javítani. Minden ilyen jellegű dolgozatnál a külalakot is értékeljük, beírjuk a naplóba és az ellenőrző könyvbe a jegyeket. A munkák külalakját a tanuló szorgalmának megállapításakor figyelembe vesszük. Javításnál nagyon fontos a munka végére írt rövid szöveges értékelés. Egy nap csak két témazáró dolgozat íratható. Az osztályozott írásbeli dolgozatot a tanulónak látnia kell. Az érdemjegyet a tanár a naplóba és egyidejűleg az ellenőrző könyvbe is beírja. Az érdemjegyeket nem tesszük függővé a tanuló korábbi eredményeitől. A tanuló írásbeli munkájának helyesírási hibáit minden szaktanárnak javítania kell. Az ellenőrzés-értékelés szempontjából a legfőbb információt a szummatív értékeléssel kapott érdemjegyek jelentik, ez az érdemjegy nagyobb szerepet játszik a félévi és év végi osztályzat kialakításakor. Formatív értékeléshez kötött írásbeli számonkérést a tanárnak nem kell előre bejelentenie. Ezek értékelésére is a fentebb említett elveket alkalmazzuk. Az írásbeli számonkéréseknél ügyelni kell arra, hogy

33

 a feladatlap megfelelő mennyiségű feladatot tartalmazzon a reális értékelés érdekében,  a feladatok nehézségi szintje és a tantervi követelmények összhangban legyenek,  a feladatlap felépítése az egyre nehezedő feladati sorrend szerint legyen összeállítva,  mérje az emlékezeti teljesítményt, az ismeretek alkalmazását és a problémamegoldó képességet,  a feladatok megoldására meghatározott pontszámok igazodjanak a feladatok nehézségi szintjéhez,  az érdemjegyek a tantervi követelmények alapján megállapított ponthatárok alapján kerüljenek megállapításra. A szummatív értékelés dolgozatait egy évig meg kell őrizni. A tantárgy jellegétől és a szaktanár módszereitől függően írathatjuk ezeket központilag kiadott feladatlapokra, az általunk összeállított feladatlapra vagy dolgozatfüzetbe. A szummatív értékelések témaköreit és megírásuk időbeli ütemezését minden tantárgy tanmenetében meg kell határozni. Arra törekszünk, hogy havonta egy érdemjegyet kapjanak a tanulók minden egyes tantárgyból. Az érdemjegy nem lehet a tanár fegyelmező eszköze. 21.2.

Magatartás és szorgalmi követelményrendszer

Magatartás Példás  annak a tanulónak a magatartása, aki a Házirend szabályait betartja, a közösségi munkából példamutatóan veszi ki részét,  aki becsületes, őszinte, segítőkész, felelősséget érez társai iránt,  viselkedése tanórán, szakkörön, iskolában és iskolán kívül is fegyelmezett, példamutató,  az iskola dolgozóival és társaival szemben is udvarias, figyelmes, tisztelettudó,  igazolatlan mulasztása nincs,  egyéni tisztasága kifogástalan, öltözete, megjelenése nem hivalkodó, ízléses gondozott,  tudásához, képességeihez mérten feladatokat vállal és azokat példamutatóan teljesíti,

34

 felismert hibáinak kijavítására tudatosan törekszik. Jó:

 a Házirend legfontosabb szabályait betartja,  részt vállal a közösségi munkában, de kezdeményezőkészség hiányában erre ösztönözni kell,  az iskola dolgozóival és társaival szemben udvarias, figyelmes, tisztelettudó,  az iskola, az osztály berendezéseit óvja,  viselkedése a tanórán és tanórán kívül általában kifogástalan,  nem követ el jelentősebb fegyelmi vétséget,  igazolatlan mulasztása nincs,  öltözete, tiszta, rendes, ápolt,  hibáinak kijavítására törekszik.

Változó:  a Házirend szabályainak betartásában következetlen,  a közösségi munkában a rábízott feladatokat csak többszöri felszólítás után végzi el, vagy teljesíti,  a felnőttekkel és társaival szemben tanúsított magatartásában kifogásolható,  pontatlan, rendszertelen, esetleg igazolatlan órája van,  a társadalmi tulajdonban tudatosan nem okoz kárt,  öltözéke, tisztasága kifogásolható,  fegyelmi vétsége az értékelés időszakában osztályfőnöki figyelmeztetés,  hibáinak kijavítására csak figyelmeztetés után hajlandó. Rossz:  a Házirend szabályait sorozatosan megszegi,  összeférhetetlen magatartásával a közösség munkáját, annak fejlődését akadályozza,  viselkedése kíméletlen, durva, terrorizálja társait, verekszik, hazudik,  a társadalmi tulajdont rongálja,  rendszeresen késik, felszereléseit nem tartja magánál,  tisztasága, megjelenése erősen kifogásolható, piszkos, rendetlen, környezetében is rendetlenséget csinál,  hibáinak kijavítására nem hajlandó. Szorgalom

35

Példás:  aki rendszeresen, képességei szerint tanul, lelkiismeretesen végzi munkáját otthon és az iskolában,  aki cselekvőkészségével (aktivitásával) az órán saját és társai munkáját segíti, fejleszti tudását, képességeit,  munkáiban példamutató a rend és a fegyelem. Jó:  képességei szerint általában igyekvően végzi munkáját,  tanórán és tanórán kívül aktivizálható,  munkáiban rend és fegyelem tapasztalható. Változó:  képességein alul dolgozik. Kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti,  a kapott írásbeli, szóbeli feladatait nem végzi el rendszeresen,  nehezen aktivizálható,  írásbeli munkájának külső alakjára, tisztaságára nem sok gondot fordít. Hanyag:  teljesítménye lényegesen alacsonyabb annál, amit képességei és lehetőségei alapján elérhetett volna,  a végzett munkájával szemben lusta, felületes, nemtörődöm,  kötelességeit sorozatosan elmulasztja,  írásbeli munkái, munkadarabjai piszkosak, rendetlenek.

22.

Osztályozó, javító, különbözeti vizsga rendje

A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület – az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján – úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsga teljesítésének ideje:  félévkor: január 1-15.  a tanítási év végén: június 1-15. Ha a tanuló más oktatási intézményből vagy más országból kéri felvételét az iskolába, és előző intézményében valamely tantárgyat nem vagy kisebb

36

óraszámban tanulta, vizsgát kell tennie. Ezen vizsgán győződik meg a vizsgabizottság a tanuló megfelelő szintű tudásáról, amelynek alapján az igazgató dönt a tanuló felvételéről, a megfelelő osztályba történő sorolásáról, vagy az évfolyam ismétlésére utasítja a tanulót. Döntéséről írásban értesíti a gyermek szüleit. Ha a tanuló maximum 3 tantárgyból év végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ennek időpontja augusztus utolsó hete. Az osztályozó és javító vizsgákat a tanulónak az iskolavezetés által meghatározott vizsgabizottság előtt kell letennie. Ez írásbeli és szóbeli részből állhat, jellege a tantárgy követelményrendszerétől függ. Az osztályozó vizsga évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményeit a Házirend 1. számú melléklete tartalmazza. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

23. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái 23.1.

A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formája

A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson:  az oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos minden kérdésről,  az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról,  az iskola működéséről. A tanulónak be kell tartania a véleménynyilvánítása során a Házirendben, illetve az egyéb belső szabályokban foglaltakat. A tanuló a véleményét:  önállóan, saját maga, illetve  a tanulók képviselete útján is elmondhatja. A tanuló képviselő útján nyilváníthatja ki véleményét, pl:  a diákönkormányzat,  a szülői munkaközösség és  egyéb iskolai közösség működése során.

37

Az önálló véleménynyilvánításra az egyes iskolai fórumok a működési rendjük szerint adnak teret. A véleménynyilvánítás formái:  személyes megbeszélés,  gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés,  írásos megkeresés, véleménynyilvánítás. A pedagógusok és az igazgató feladata, hogy biztosítsák a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát. 23.2.

A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája

A tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon:  a személyét, illetve  a tanulmányait érintő kérdésekről. A pedagógusok és az igazgató feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. A tájékoztatás formái:  szóbeli tájékoztatás,  írásbeli tájékoztatás. A tájékoztatás tartalmának, jellegének megfelelően történhet:  közösen, illetve  egyénileg. A tanulóval kapcsolatban tájékoztatást adhat:  az igazgató,  a nevelőtestület,  DÖK-segítő pedagógus,  a szaktanár,  osztályfőnök,  oktató-nevelő munkát végző pedagógus. A tanulók aktuális ügyekről való tájékoztatása elsődlegesen az osztályfőnökök feladata. Tájékoztatni kell a tanulókat az iskola Házirendjéről, a tantestületi és nevelési értekezletek tanulókra vonatkozó határozatairól, a szünetek rendjéről és minden olyan eseményről, amely a tanulókat érinti, ill. amelyeken az ő részvételük elvárható, ill. kötelező.

38

A tájékoztatásnak elsődleges színtere az osztályfőnöki óra, ill. a tanulókkal folytatott kötetlen beszélgetések. A rendszeres tájékoztatást szolgálják az osztálytermekben, ill. az iskola folyosóján elhelyezett faliújságok. Az iskolai faliújságot havonta más-más osztály készíti, a beosztást a DÖK programja tartalmazza. Az iskola tájékoztató eszköze lehet még az iskolarádió. Az iskolában az első félév zárása után és a második félév zárása előtt iskolagyűlést tartunk. Ennek feladata az elmúlt időszak munkájának értékelése, ill. a következő időszak feladatainak megbeszélése. Az értékeléseket az osztályfőnökök készítik el, az iskolagyűlést az igazgató vezeti. A tanulók adminisztrációs ügyeik intézéséhez (diákigazolvány, bérlet, stb.) az iskolatitkárhoz és a gazdasági ügyintézőhöz fordulhatnak. Az iskolai igazgató és helyettese a szülői fogadóórák előtt 15-16 óráig fogadják a tanulókat, ill. sürgős esetekben szünetben, vagy a tanítási órák után.

24.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái

A tanulók jutalmazásánál  az elért tanulmányi eredményekre,  a közösség érdekében kifejtett tevékenységre,  magatartásra,  szorgalomra,  az iskola hírnevét öregbítő eredményekre kell figyelemmel lenni. A tanuló év közbeni szorgalmát és magatartását az osztályfőnök havonta értékeli. Osztályfőnöki, ill. szaktanári dicséretben részesíthető az a tanuló, aki az előző havi értékeléshez képest lényegesen javított tanulmányi eredményén, ill. magatartása vagy szorgalma kedvező módon változott. Írásbeli osztályfőnöki dicséretben részesíthető az a tanuló, aki a félévi bizonyítványában 4,51 vagy a feletti eredményt ért el.

39

Év végén tárgyjutalmat kaphat az a tanuló, aki az év végi osztályzata alapján jeles (alsó tagozaton 1, felső tagozaton 2 négyessel) vagy kitűnő tanulmányi eredményt ért el. Osztályfőnöki dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolai tanulmányi versenyen 1-3. helyezést ért el. „Igazgatói dicséret”-ben kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolán kívül rendezett tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyeken, művészeti versenyen első – hatodik helyezést ért el, valamint megyei és országos versenyen kiemelkedően szerepelt. „Igazgatói dicséret”-ben részesíthető az a tanuló év végén, aki kiemelkedő jó közösségi munkát végzett az év folyamán, illetőleg az iskola által szervezett különböző megmozdulásokon, sport, kulturális, hulladékgyűjtés, stb. kiemelkedő eredményt ért el. Nevelőtestületi dicséretben részesülhet az a kitűnő vagy jeles tanuló, akinek a tantestület az év végi osztályozó értekezleten megszavazza. Széchenyi dicsőségtáblára való felkerülés szempontjai  jeles, ill. kitűnő tanulmányi eredmény  példamutató magatartás, „nagy tett”  tanulmányi verseny győztese  városi versenyek helyezettje Javaslatot tehet a felkerülésre:  az iskolavezetés  diákönkormányzat  osztályfőnök Dönt a tantestület. Elbírálás: év végi osztályozó konferencia. Széchenyi Emlékplakett adható év végén  annak a nyolcadik osztályt végzett tanulónak, akinek tanulmányi eredménye a nyolc év alatt jeles vagy kitűnő volt, és magatartásával, szorgalmával, közösségi munkájával kitűnt társai közül,  annak a szülőnek, pártoló tagnak, aki az iskola nevelő-oktató munkáját, működési feltételeit társadalmi munkájával jelentős mértékben támogatta,  emlékplakettben részesül az iskola azon dolgozója, aki tartósan magas színvonalú munkájával kiemelkedik kollégái közül.

40

Jutalomkirándulás Az iskola a tanév során jutalomkirándulást szervez azon tanulók számára, akik a szorgalmi idő alatt tanulmányi munkájuk, magatartásuk, közösségi munkájuk alapján példamutatóan helytálltak.

25.

Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § (1) bekezdése alapján a Házirendjében szabályozni köteles a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit. A tanuló fegyelmi felelősségével kapcsolatos eljárásnál alapvetően figyelembe kell venni:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 58 – 59. §-át,  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53 – 61. §-ában foglaltakat. Az iskolában alkalmazott fegyelmező intézkedéseket a következő fejezetben szabályoztuk, táblázat formájában összefoglaltuk. A fegyelmező intézkedések fontos alapelve, hogy ne a büntetés vezéreljen bennünket, hanem a tanulók „jó útra terelése”, magatartásának, szorgalmának, viselkedéskultúrájának javítása. A fegyelmező intézkedéseket az iskolai szintű értékeléseken ismertetni kell, a naplóban és az ellenőrző könyvben dokumentálni, valamint a szülőket értesíteni szükséges. 25.1.

Fegyelmező intézkedések

Ha a tanuló a házirend bármely pontját megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. Fegyelmező intézkedések, a fegyelemsértés mértékétől függően:  szóbeli figyelmeztetés: szaktanári, osztályfőnöki, ügyeletes nevelői, napközi vezetői, „igazgatói”,  írásbeli figyelmeztetés: osztályfőnöki, szaktanári, napközi vezetői, „igazgatói”,  intő: osztályfőnöki, „igazgatói”. Fegyelmi büntetések, a fegyelemsértés mértékétől függően:

41

 megrovás,  szigorú megrovás,  tantestületi fegyelmi  áthelyezés az évfolyam másik osztályába (ha van)  áthelyezés másik iskolába. A fegyelmi büntetések felfüggesztve is adhatók. Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegéstől számítva három hónap eltelt. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja. A fegyelmi eljárás lefolytatása a jogszabályban előírtaknak megfelelően történik, a diákönkormányzat bevonásával. Eltiltás a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Eltiltás a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat a gimnázium utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak alapján a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. 25.2.

A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb:

 meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától és kizárás a gimnáziumból fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál A fegyelmi eljárás során a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 58. §-a alapján kell eljárni. 25.3.

A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás

Szabályai:  Az egyeztető eljárás célja: a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslás érdekében.

42

 Az egyeztető eljárás megszervezése: Az egyeztető eljárást az iskolai Szülői szervezet és az iskolai DÖK közösen kezdeményezi, az eljárás működtetéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja.  Az egyeztető eljárás iratkezelése: az egyeztető eljárásra az értesítést a Szülői Szervezet javaslatára az iskolatitkár készíti el és juttatja el az érintetteknek. Az eljárás során keletkezett jegyzőkönyvet, az írásbeli megállapodást és az egyéb keletkezett iratot a Szülői Szervezet iratai közé iktatja.  Az egyezető tárgyalás lebonyolítása: az eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú tanuló esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetért.  A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető tárgyalás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult.  A tanuló ill. kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető tárgyalás lefolytatását.  A határidő (5 nap) eltelte, az egyeztető eljárás elutasítása, ill. ha a bejelentéstől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre ennek esetén a fegyelmi eljárást az előírt módon folytatni kell.  Az egyeztető eljárást az osztályfőnök vezetésével – az ifjúságvédelmi felelős és az osztályban tanítók közössége folytatja le.  Az egyeztető eljáráson a tanuló szülőjének jelenlétét biztosítani kell, a tanuló kérésére és a szülő hozzájáruló nyilatkozata alapján szülői jelenlét nélkül is lefolytatható az egyeztető eljárás.  A sikeres egyeztető tárgyalás jegyzőkönyv elkészültével zárul, melyben a tárgy és a pontos időpont mellett rögzítik a hozzászólásokat és a tárgyalás eredményeképpen kötött írásbeli megállapodást. Ha a kötelességszegő és a sértett megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapra lehet felfüggeszteni.  Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.  A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyezető tárgyalás nem vezetett eredményre, vagy a sértett (kiskorú sértett szülője) a felfüggesztés határidejének lejárta előtt írásban kérte az eljárás folytatását.

43

25.4. A házirendet vétkesen megszegő tanulóval szemben az alábbi intézkedéseket foganatosítjuk: Vétség

Büntetőpont

1. Nem óvja az oktatás során használt eszközöket, felszereléseket, az iskolaépületet, a termek berendezéseit szándékosan rongálja 2. Fegyelmezetlen, vagy tiszteletlen magatartásával zavarja az órát, szünetben rendetlen 3. Engedély nélkül elhagyja az iskola épületét 4. Dohányzik 5. Nem tartja be a tantermekben az előírt balesetvédelmi szabályokat, a termek használati rendjét 6. A számítógépes hálózatot nem a tanév elején ismertetett módon használja, vagy szándékosan kárt okoz. 7. Nem teljesíti hetesi kötelezettségeit. 8. Igazolatlanul nem vesz részt iskolai rendezvényen. 9. Az iskolai rendezvényen nem a házirendben meghatározott ünnepi öltözetben jelenik meg. 10. Rádiótelefonját az iskolában bármilyen formában használja. 11. Ellenőrzője nincs az iskolában. 12. Az ebédlőben nem megfelelően viselkedik, a szélfogó rendjét nem tartja be. 13. Késés.

25.5.

1 pont 3 pont 3 pont 3 pont 2 pont 1 pont 3 pont 1 pont 2 pont 1 pont 1 pont 1 pont

Fegyelmező intézkedések

10 pont elérése esetén 20 pont elérése esetén 30 pont elérése esetén 35 pont elérése esetén 40 pont elérése esetén 50 pont elérése esetén

26.

3 pont

Mellékletek

Szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés Osztályfőnöki intő (magatartási jegy jó vagy változó) „Igazgatói figyelmeztetés” (magatartási jegy változónál jobb nem lehet) „Igazgatói intő” (magatartási jegy rossz) Fegyelmi tárgyalás

44

I. számú melléklet Az osztályozó vizsga évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményei Felsőgallai Széchenyi István Általános Iskola - Osztályozó vizsgák követelményei Osztályozó vizsga német nyelv és irodalom tantárgyból 1-8. évfolyam 1. évfolyam A vizsga szóbeli részből áll.

Témakörök: 1. Köszönési formák

9. Színek

2. A család

10. Gyümölcsök - zöldségek

3. Bemutatkozás

11. Étel - ital

4. Az iskola

12. Testrészek

5. Otthonunk

13. Állatok

6. Számok 20-ig

14.

7. Évszakok, hónapok

15. Jeles napok

8. Szabadidő, hobby

Ruházat

16. 1 mondóka, 1 dal ismerete

2. évfolyam A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll.

Szóbeli rész Témakörök: 1. Számok 100-ig

9.

Hangos olvasás és fordítás

2. Bemutatkozás

10.

Kérdésekre való válaszadás

3. Évszakok, hónapok, napok

11.

Napirend

4. Szabadidő, sport, hobby

12.

Testrészek

5. Állatok, virágok

13.

Ruházat

6. Élelmiszerek

14.

Jeles napok

7. Iskola

15.

Foglalkozás

8. Közlekedési eszközök

16.

2 mondóka, 2 dal ismerete

Írásbeli rész: 1. A német ábécé ismerete

7. Szabályos igék ragozása jelen időben

45 2. Másképp írjuk és másképp ejtjük

8. Főnév: egyes és többes szám

3. Szótagolás

neme, alany és tárgyeset

4. Személyes névmás: er, sie, es

9. Melléknév

5. Határozott és határozatlan névelők ( der, ein…)

10. Kérdő mondat

6. Haben, sein igék ragozása

3. évfolyam A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll.

Szóbeli rész Témakörök: 1. Iskola: berendezés és használati tárgyak

8. Foglalkozások

2. Tantárgyak, órarend

9. Téli, nyári sportok

3. Szabadidő, kirándulás

10. Egészség, baleset

4. Természet: az erdő állatai, növények

11. Élelmiszerek, bevásárlás

5. Barátság

12. Kerti munka

6. Állatok a ház körül

13. Család, családtagok

7. Karácsony

14. Évszakok, időjárás

Írásbeli rész: 1. Határozott és határozatlan névelők használata 2. Szótagolás 3. Főnév: nyelvtani nem, egyes és többes szám, alany és tárgyeset 4. Melléknév 5. Személyes névmások használata: alany és tárgyeset 6. Kérdő és kijelentő mondatok

4. évfolyam A vizsga szóbeli és írásbeli részből áll.

Szóbeli rész Témakörök: 1. Család

8. Jeles napok

2. Napirend, idő kifejezése

9. Bevásárlás

3. Egészség, betegség

10. Családi ünnepek

46 4. Szabadidő, sport, hobby

11. Évszakok

5. Kirándulás

12. Állatok

6. Iskola

13. Udvariassági formák

7. 1 dal ismerete

14. 1 vers ismerete

Írásbeli rész: 1. Szabályos és rendhagyó igék ragozása, jelen időben 2. Igekötős igék felismerése, ragozása 3. Határozott és határozatlan névelők 4. Főnév: egyes és többes szám, nemek, alany, tárgy és részes eset 5. Melléknév, melléknévfokozás 6. Személyes névmás 7. Mondatszerkesztés: kijelentő és kérdő mondatok 8. Elöljárószavak: auf, an, über, unter, vor, hinter, neben, in, zwischen,

5. évfolyam Az osztályozó vizsga szóbeli és írásbeli részből áll.

Szóbeli rész Témakörök:

1. Bemutatkozás 2. Külső, belső tulajdonságok 3. A család 4. Az iskola, tanulás, tantárgyak, osztályterem 5. Foglalkozások, szerszámok, eszközök 6. A ház és a lakás, bútorok, berendezési tárgyak, az én szobám 7. Házimunka 8. Közlekedési eszközök 9. Utazás, nyaralás 10. Évszakok, időjárás 11. Napirend 12. Házi állat, kedvenc állat

Írásbeli rész:

47

1. Igeragozás jelen idő 2. Múlt idő (Präteritum) 3. Jövő idő 4. Felszólító mód 5. Igekötős igék 6. Módbeli segédigék: sollen, wollen, mögen jelen ideje 7. Főnévragozás 8. A melléknév fokozása 9. Dátum, idő kifejezése 10. Személyes névmás 11. Birtokos névmás 12. Tárgy- és részes esettel álló elöljárószavak

6. évfolyam Az osztályozó vizsga szóbeli és írásbeli részből áll.

Szóbeli rész Témakörök:

1. Egészség, betegség 2. Ételek, italok, receptek 3. Sport 4. Szabadidő, hobby 5. Zene, kedvenc énekes, együttes 6. Utazás; előkészületek, úti célok 7. Hétvége a családban 8. Iskola (iskolai élet) 9. Lakóhely és környéke, látnivalók, nevezetességek 10. Tájékozódás a városban, útbaigazítás, útleírás 11. Bevásárlás, bevásárlási lehetőségek 12. Állatok (állatfajok, állatkert, állattartás)

Írásbeli rész:

48 1. Ige jelen idő 2. Ige: múlt idő (Präteritum, Perfekt) 3. Igekötős igék jelen, múlt (Präteritum, Perfekt) ideje 4. Módbeli segédigék jelen, múlt (Präteritum) ideje 5. A határozatlan névelő: alany-, tárgy- és részes esete 6. Elöljárószavak (tárgy- és részes esettel állók) 7. Személyes névmás 8. Birtokos névmás 9. Mutató névmás 10. Kérdő névmás 11. Kérdő mondatok; „W-Fragen”

7. évfolyam Az osztályozó vizsga szóbeli és írásbeli részből áll.

Szóbeli rész Témakörök:

1. Személyleírás, jellemzés 2. Barátok, baráti körök, cserediák-kapcsolat 3. Táplálkozás, étkezések 4. Étkezési szokások régen és ma 5. Étterem, gyorsbüfé, ételek, kiszolgálás, étlap 6. Sport, tömegsport, versenyek 7. Iskolán kívüli tanulás, egyéni tanulási formák 8. Filmbeszámoló 9. Kedvenc énekes, együttes, dal 10. Környezetvédelem 11. Magyarország földrajza (főbb tájai, folyók, tavak, hegyek, hegységek) 12. Utazás, nyaralás/üdülés, szálláslehetőségek, kiszolgálás

Írásbeli rész:

1. Igeragozás: jelen, múlt (Präteritum, Perfekt), jövő idő 2. Módbeli segédigék jelen, múlt (Präteritum) ideje

49 3. Visszaható igék 4. Igekötős igék 5. Vonzatos igék 6. Melléknév, melléknévragozás, melléknévfokozás 7. Névmások 8. Kijelentő/kérdő/felszólító mondat 9. Fő-/mellékmondat 10. Elöljárószavak 11. Számnevek

8. évfolyam Az osztályozó vizsga szóbeli és írásbeli részből áll.

Szóbeli rész Témakörök:

1. Sport, extrém sportok 2. Sport és egészség 3. Az egészséges táplálkozás 4. Egészség, betegség, civilizációs betegségek 5. Az iskolarendszer, iskolatípusok 6. Tanulás, továbbtanulás, képzés 7. Foglalkozások, „álomfoglalkozás” 8. Nyaralás, szünidő, utazás, turizmus 9. Környezetvédelem, környezeti katasztrófa 10. Barátok, csoportok 11. Német nyelvű országok 12. Német nyelvterületek speciális ételei

Írásbeli rész: 1. Igeidők: jelen, múlt (Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt) 2. Szenvedő szerkezet 3. Feltételes mód 4. Vonzatos igék

50 5. A határozott és határozatlan névelő alakjai (egyes-, többes szám, alany, tárgy-, birtokos, részes eset) 6. Elöljárószavak 7. Személyes névmás 8. Mutató névmás 9. Vonatkozó névmás 10. Kérdő névmás 11. Összetett mondatok

51 Osztályozó vizsga német hon-és népismeret tantárgyból 1-8. évfolyam

Az osztályozó vizsga szóbeli témakörökből áll

1. évfolyam

1. Családtagok felsorolása 2. Növények környezetünkben 3. Állatok a környezetünkben 4. Közlekedési eszközök régen és ma 5. A karácsony ünnepkörének szokásai 6. A húsvét ünnepkörének szokásai 7. 1 mondóka ismerete 8. 1 dal ismerete

2. évfolyam

1. Családtagok, családfa 2. Zöldségek, gyümölcsök megnevezése 3. Házi- és vadállatok megnevezése 4. Közlekedési eszközök régen és ma 5. A parasztház részei, berendezési tárgyai 6. Virágok megnevezése 7. A húsvéttal kapcsolatos szavak és kifejezések ismerete 8. 1 közmondás ismerete 9. 1 vers ismerete 10. 1 dal ismerete

3. évfolyam

1. A családtagok megnevezése 2. A nemzetiségi népviselet ismertetése 3. A falu főbb épületeinek felsorolása 4. Advent ünnepkörének ismertetése 5. Hagyományos ételek megnevezése

52 6. 1 közmondás ismerete 7. 1 dal ismerete 8. 1 vers ismerete

4. évfolyam

1. A gyerekek kötelessége régen és ma 2. A gyermekek ruházata régen és ma 3. A karácsony ünnepkörének ismertetése 4. Hagyományos karácsonyi ételek ismertetése 5. Néhány gyógynövény ismerete 6. Néhány német nemzetiségi település megnevezése Komárom-Esztergom megyében 7. 1 közmondás ismerete 8. 1 dal ismerete 9. 1 vers ismerete

5. évfolyam

1. A család tagjai, rokonság 2. A régi és a mai iskola összehasonlítása 3. A tanterem berendezési tárgyainak ismerete 4. Néhány régi foglalkozás és munkaeszköz ismerete 5. A régi parasztház részei 6. A téli ünnepkör ismertetése 7. 1 közmondás ismerete 8. 1 dal ismerete 9. 1 vers ismerete

6. évfolyam

1. Az esküvői szokások ismertetése: ruházat, pohárköszöntő, ételek, italok megnevezése 2. A húsvéti ünnepkör részletes ismertetése 3. A farsangi szokások ismertetése 4. A parasztház és udvara 5. Néhány német nemzetiségi író, költő megnevezése

53 6. 1 közmondás ismerete 7. 1 dal ismerete 8. 1 vers ismerete

7. évfolyam

1. A hétköznapi viselet bemutatása 2. Az ünnepi viselet bemutatása 3. Ételek, italok, étkezési szokások ismertetése (hétköznap, ünnepnap) 4. 1 német nemzetiségi étel receptjének ismerete 5. Mezőgazdasági munkák az év folyamán 6. Német telepesek Magyarországon a történelem folyamán

8. évfolyam

1. Mezőgazdasági munkák az év folyamán 2. Az aratás és a szüret témaköréhez tartozó szavak és kifejezések ismerete 3. Német nemzetiségi írók és költők műveinek ismerete 4. Adott irodalmi mű feldolgozása 5. A német nemzetiség jelképei

54

Osztályozó vizsga követelményei iskolánkban I. Alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom tantárgy: 1.évfolyam A tanult kis- és nagybetű biztonságos ismeretében tudjon a tanuló némán és hangosan olvasni. Biztosan tájékozódjon a vonalrendszerben. Másoláskor legfeljebb 2-3 technikai hibát kövessen el. Tudjon egy-kettő mondatot alkotni képről. Tudjon rövid szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatot megoldani. Tudjon köszönni, bemutatkozni.

2.évfolyam Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Feldolgozott szöveg megértésének bizonyítása: tartalmának elmondása a tanító kérdéseinek irányításával. Ismert szöveg gyakorlás utáni folyamatos felolvasása. Az ábécé rend ismerete. A magán- és mássalhangzók felismerése, a rövid és hosszú hangok megkülönböztetése szóban és írásban. Szavak, szószerkezetek két-három mondat helyes leírása másolással, tollbamondásra. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A „j” hang biztos jelölése 20- a tanulók által gyakran használt- szóban. Az egyszerű szavak megfelelő elválasztása. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolás segítséggel. Hibajavítás tanítói irányítással.

3.évfolyam Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondása, néhány összefüggő mondattal. A feldolgozott művek témájával kapcsolatos kérdések megfogalmazása. Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése. Fél oldal terjedelmű ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása a szövegértés bizonyítása egyszerű feladatok elvégzésével. Feldolgozott szövegek felolvasása felkészülés után. 5-6 mondatos elbeszélő fogalmazás írása ismert témáról. Egyéni tempójú, rendezett, tiszta írás. Az önálló írásbeli munkák javítása tanítói segítséggel. Igék, főnevek, melléknevek felismerése, szófajuk megnevezése. A tanult tulajdonnevek kezdése nagybetűvel. Új a korosztály szókincsében megtalálható kiejtésük szerint írandó szavak helyesírása. Egyszerű szavak elválasztása önállóan. A „j” hang helyes jelölése újabb 25-30 szóban. A szöveg tagolása mondatokra, a mondatkezdés és –zárás helyes jelölése. A mondaton belül a szavak elkülönítése.

55 Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorlataiban.

4.évfolyam Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. A tanult, udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban. Előzetes felkészülés után ismert témájú szövegek folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasása. 15-20 soros, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével. Legnagyobb költőink, íróink nevének, és a tőlük olvasott művek címének megjegyzése. Rendezett, olvasható írás, a margó, a betű- és szótávolság megtartásával. A mondat kezdése nagybetűvel, a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük használata. A szavak szófajának, az egy alakú szótöveknek és a tanult toldalékoknak felismerése, a toldalékos alakok megfelelő helyesírása. Az igealak felismerése, az ige és az igekötő kapcsolatának helyesírása. A tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése. A többes szám felismerése, a melléknév, határozatlan számnév fokozott alakjának helyes írásmódja. Tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt hibák javítása segítséggel. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Részvétel a csoportos beszélgetésekben.

történetalkotásban,

az

improvizációkban

és

az

elemző

Környezetismeret tantárgy: 1. évfolyam  Megfigyeléseiről, tapasztalatairól tanítói kérdések alapján tudjon beszámolni. 

Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről.



Sorolja fel helyes időrendben az évszakokat, hónapokat, napszakokat.



Ismerje az időjáráshoz tartozó piktogramokat.



Ismerjen fel néhány környezetében élő növényt és állatot.



Alkalmazza az általa ismert egészséges életmód elemeit.



Tudjon tájékozódni az iskolában és annak környékén.



Ismerje lakóhelye nevét és lakcímét



Ismerje lakóhelyének főbb nevezetességeit.

56

2. évfolyam  Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján.  Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel.  Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről.  Ismert témakörben csoportosítson megadott szempont szerint.  Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket.  Használja helyesen a napszakok nevét.  Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben.  Nevezze meg az évszakok jellemzői időjárás jellemző jegyeit.  Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, a helyzetet jelentő kifejezéseket.(előtte, mögötte, alatta, fölötte, közötte, mellette)  Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját.  Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit.  Ismertessen egyet a település hagyományai közül.  Tudja útbaigazítani az idegent lakóhelyén.  Ismerje a halmazállapotokat.  Ismerjen egyszerű felszínformákat, felszíni vizeket.

3. évfolyam  A tanuló rögzítse írásban tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon.  Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról.  Olvassa el helyesen a hőmérőt.

57  Használja helyesen a tanult mértékegységeket.  Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra.  Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját.  Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb jellemző élőlény fajt.  Sorolja fel az élőlények életfeltételeit.  Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek és, miként lehet az egészséges állapotot megőrizni. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot.  Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton.  Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat.  Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit, közlekedési eszközeit.  Ismertessen egyet a település hagyományai közül.  Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén. Az idő mérése és becslése.

4. évfolyam  A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat.  Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon.  Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből.  Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket.  Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait.

58  Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket.  Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább.  Ismerje a domborzat jelölését a térképen.  Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén.  Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét.  Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között.  Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket.  Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.  Nevezzen még veszélyhelyzeteket járművel való közlekedés, kerékpározás közben.

Rajz tantárgy: 1.évfolyam  Élmények megjelenítése síkban:  Rajzolás  Színezés  Festés  Tárgyak, élőlények ábrázolása, felismerhető jegyekkel. 2.évfolyam  Képelemek egyensúly a munkákban.  Fő színek  Kevert színek  Folt- és színritmus létrehozása.  Alapvető térviszonyok jelölése. 3.évfolyam

59  Vizuális kifejezőeszközök főbb jellemzőinek megnevezése, önálló alkalmazása.  Élmények, elképzelések tudatos vizuális megjelenítése felismerhető térviszonyokkal.  Festmény, szobor felismerése. Szerző, cím megnevezése. 4.évfolyam  Nyelvi és vizuális kifejezőeszközök tudatos alkalmazása  Önálló térábrázolás  Nézeti ábrázolás, folyamatábra  A képzőművészet ágai  A kötelező művészeti ágakból 4-4 alkotás felismerése. Szerző, cím megnevezése.  Műalkotások elemzése

Technika tantárgy: 1.évfolyam  Képlékeny anyagok lényeges tulajdonságai:  Formázás gyurmából  A papír lényeges tulajdonságai, alakítása:  Tépés  Nyírás  Hajtogatás  A fonal tulajdonságai (csomó és csokorkötés)  A biztonságos gyalogos közlekedés alapvető szabályai  Az eszközök célnak és rendeltetésnek megfelelő használata

2.évfolyam  Képlékeny anyagok jellemző tulajdonságai  Formázás gyurmából  A papír jellemző tulajdonságai  Hajtogatás  Előrajzolás alaklemez után  A fonal és textil tulajdonságai  Tárgy készítése fonalból

60  Utánzással kapcsolatos illemszabályok  Környezetünk tisztántartásában szükséges eszközök ismerete 3.évfolyam  Karton és papírlemez tulajdonságai  Tulajdonság és felhasználhatóság közötti összefüggések  Fonal, textil anyagtulajdonságainak önálló vizsgálata  Kézi varrás alapöltései, fonás  A lakás beosztásának alapelvei és a helyiségek funkciói  Háztartási eszközök rendeltetése  A kerékpáros közlekedés alapvető szabályai  Mérések „cm” pontossággal 4. évfolyam  Az anyagok tulajdonságainak biztos ismerete, önálló megmunkálása.  Nézetrajz, alaprajz felismerése  A kerékpáros közlekedés alapvető szabályinak ismerete, alkalmazása  Az egészséges táplálkozás alapelvei  Segélyhívószámok ismerete, telefonos segélyhívás szabályai  Önálló modellkészítés, beszámoló a szerkezet és forma kapcsolatáról

Erkölcstan: A vizsga szóbeli. A tanulónak minden évfolyamon a saját életkorának megfelelő erkölcsi nézőpontot kell ismernie. A témakörök lehetnek azonosak, de magasabb évfolyamon, érettebb színvonalon kell éreznie az erkölcsi normákat, fejlettebb szinten kell kommunikálnia környezetével.

1. évfolyam  A tanuló rendelkezzen életkorának megfelelő reális képpel saját külső tulajdonságairól, legyen tisztában legfontosabb személyi adataival.  Lássa át társas viszonyainak alapvető szerkezetét.  Legyen képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.

61  Legyen képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, tudjon különféle beszédmódokat alkalmazni.  A beszélgetés során tartsa be az udvarias társalgás elemi szabályait.  Érezze a szeretetkapcsolatok fontosságát.  Érezze, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében.  Törekedjen arra, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki.  Legyen képes átélni a természet szépségét, és értse, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért.  Legyen képes arra, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze.  Legyen tisztában azzal, és érzelmileg is képes legyen felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.  Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.  Ismerje az Internet – életkorából adódó- veszélyeit.

2.évfolyam  A tanuló rendelkezzen életkorának megfelelő reális képpel saját külső tulajdonságairól, legyen tisztában legfontosabb személyi adataival.  Lássa át társas viszonyainak alapvető szerkezetét.  Legyen képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez.  Legyen képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, tudjon különféle beszédmódokat alkalmazni.  A beszélgetés során tartsa be az udvarias társalgás elemi szabályait.  Érezze a szeretetkapcsolatok fontosságát.  Érezze, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében.  Törekedjen arra, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki.  Legyen képes átélni a természet szépségét, és értse, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért.  Legyen képes arra, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze.  Legyen tisztában azzal, és érzelmileg is képes legyen felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő.  Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.  Ismerje az Internet – életkorából adódó - veszélyeit.

62 3.évfolyam  A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe legyen saját külső és belső tulajdonságairól, és késztetést érezzen arra, hogy fejlessze önmagát.  Oda tudjon figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tudjon kapcsolódni beszélgetésbe.  Legyen képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, tudjon különféle beszédmódokat alkalmazni.  Érzelmileg kötődjön a magyar kultúrához.  Értse és fogadja el, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; legyen kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és legyen kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre.  Értse, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, részt tudjon venni szabályok kialakításában.  Értse, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre.  Legyen képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni.  Legyen képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.  Ismerje az Internet – életkorából adódó - veszélyeit.

4.évfolyam  A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe legyen saját külső és belső tulajdonságairól, és késztetést érezzen arra, hogy fejlessze önmagát.  Oda tudjon figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tudjon kapcsolódni beszélgetésbe.  Legyen képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, tudjon különféle beszédmódokat alkalmazni.  Érzelmileg kötődjön a magyar kultúrához.  Értse és fogadja el, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; legyen kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és legyen kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre.

63  Értse, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, részt tudjon venni szabályok kialakításában.  Értse, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre.  Legyen képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni.  Legyen képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.  Ismerje az Internet – életkorából adódó - veszélyeit.

Ének-zene tantárgy: 1. évfolyam Éneklés: Felismerhetően el tudja énekelni a tanult gyermek és népi gyermekjátékdalokat, tudja ritmizálni a népi mondókákat. Tudja elénekelni a tanult gyermek és népi gyermekjátékdalokat. Tudjon a dalok éneklése közben mérőt tapsolni. Zenehallgatás: Ismerje fel a zongora és a furulya hangját. Ismerje fel a zongora, a furulya, a hegedű és a dob hangját. Ismerje fel a női és a férfi énekhangszínt. Zenei ismeretek: Ismerje a tanult ritmikai és dallami elemeket. Ismerje és alkalmazza a tanult ritmikai (negyed és szünetjele, páros nyolcad jele) és dallami elemeket. Ismerje a tanult dallamhangok nevét és kézjelét (lá-szó-mi). Képes legyen hangoztatni a tanult dallamelemeket. Ismerje az ütemvonalat, a záróvonalat és az ismétlőjelet. Meg tudja különböztetni a mérőt a ritmustól.

2. évfolyam Éneklés:

64 El tudja énekelni pontos ritmusban a tanult műdalokat és népi gyermekjátékdalokat, valamint a rokon népek ismert dalait. Felismeri a karácsonyi népszokásokat és el tudja énekelni a hozzájuk fűződő szokásdalokat. El tudja énekelni pontos ritmusban a tanult gyermekdalokat, népi gyermekjátékdalokat, műdalokat, mérő, ill. ritmus tapsolásával is. Farsangi népszokások ismerete és a hozzájuk fűződő szokásdalok.

Zenehallgatás: Felismeri a gyermekkar és a vonószenekar hangzását. Ismerje fel a kürt hangját. Ismerje fel a fúvós zenekart. Zenei ismeretek: A tanult hangok (félértékű hang és szünete) hosszúságának felismerése. Ismeri az újonnan tanult dó dallamhang nevét és kézjelét. Legyen képes a tanult hangok (félértékű hang és szünete) hangzás utáni felismerésére és önálló lejegyzésére. Ismerje az újonnan tanult dallamhangok (dó,ré,alsó lá) nevét, kézjelét. Tudja a tanult dallamhangokat kottáról leolvasni és kottába írni. Ismerje a kettes ütemet.

3.évfolyam Éneklés: A tanult gyermekdalok, népi gyermekjátékdalok, népdalok, műdalok eléneklése. A betlehemezés mint népszokás. A tanult gyermekdalok, népi gyermekjátékdalok, népdalok, műdalok hibátlan szöveggel és pontos ritmussal való éneklése. A pünkösdi népszokások ismerete és szokásdalai. Zenehallgatás: Ismerje fel a hangszíneket (gyermekkar, nőikar, férfikar), az ismert hangszerek hangját (furulya, zongora, hegedű, kürt), a vonós és fúvószenekart. A kórustípusokat (gyermekkórus, nőikar, férfikar, vegyeskar) hallás után meg kell tudnia nevezni. Hangszerek felismerése hallás után ( üstdob). Zenei ismeretek: Tudjon ismert dalokat szolmizálni, ismerje fel és szólaltassa meg a tanult ritmusértékeket (egészérték és szünetjele, önálló nyolcad és szünetjele). Ismerje az újonnan tanult dallamhangokat felső dó, alsó szó). Ismerje a négyes ütemet.

65 Tudjon ismert dalokat szolmizálni, legyen biztos a tanult ritmusértékek és ritmusképletek (szinkópa) felismerésében, megszólaltatásában , a magyar népdalok sorszerkezetének felírásában. A tanult hangokat tudja kottába írni és kottából olvasni.

4. évfolyam Éneklés: A tanult népdalokat, műdalokat pontos ritmussal, pontos szöveggel és helyes légzéssel énekelje el a dalok hangulatának megfelelő előadásmódban. Tisztán, helyes légzéssel és artikulációval tudjon énekelni a dalok hangulatának megfelelő előadásmódban. Beszéljen a fonó szerepéről. Zenehallgatás: Ismerje fel Mozart utazás szánon c. zeneművét. Tudja felsorolni a vegyeskar szólamait. Ismerje fel a klarinét és a cselló hangját. Ismerje fel a fokozatos halkítást, erősítést zenei példákon. Ismerje a zenei együttesek (fúvós,vonós, szimfónikus zenekar) összetételét és hangszereit. Ismerje Mozart, Bartók, Erkel nevét és tudjon pár összefüggő mondatot mondani munkásságukról. Zenei ismeretek: Tudjon ismert dalokat szolmizálni, biztos legyen a tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerésében, megszólaltatásában (pontozott fél és szünetjele, nyújtott ritmus, 3-as ütem, ti hang). Tudjon önállóan dalrészleteket szolmizálva olvasni és kottába írni. Tudjon tanult dalokat szolmizálni, biztos legyen a tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerésében és megszólaltatásában (váltakozó ütem, éles ritmus, fá hang, hétfokúság). Tudjon önállóan dalrészleteket kottából szolmizálni és kottába írni.

Testnevelés tantárgy: Megjelenés a vizsgán Követelmény: a házirend előírásainak megfelelő sportfelszerelés viselése. Bemelegítés: Követelmény: az osztályozó vizsga anyagának megfelelő általános és speciális bemelegítés a vizsgáztatóval való előzetes megbeszélés alapján. (4 – 6 perc)

66 1. évfolyam  Gimnasztikai feladatok végrehajtása, utánzással;  Ugrókötél feladatok: 10 áthajtás előre, páros lábon szökdeléssel;  Motoros tesztek végrehajtása;  Egyszerű fogó- és futójátékok ismerete;  Egyszerű labdás játékok ismerete;  Akadálypálya: támasz-, függő-, és labdás feladatokkal;

2. évfolyam  Gimnasztikai feladatok végrehajtása tanári ütemezésre;  Ugrókötél feladatok: 20 áthajtás előre, páros lábon szökdeléssel;  Motoros tesztek végrehajtása;  Egyszerű fogó- és futójátékok ismerete;  Egyszerű labdás játékok ismerete;  Akadálypálya: összetettebb támasz-, függő-, és labdás feladatokkal;

3. évfolyam  Gimnasztikai feladatok önálló végrehajtása (8-10 feladat);  Ugrókötél feladatok: 30 áthajtás előre, páros lábon szökdeléssel;  Motoros tesztek végrehajtása;  Labdás feladatok: labdavezetés; egy és kétkezes gurítások; alsó, felső, mellső dobások helyből; 3 lépésből kitámasztásos kapura lövés; egy leütésből kosárra dobás;  Torna: 3-5 mozgásforma kapcsolatában önálló, összefüggő talajgyakorlat összeállítása és bemutatása; szekrényugrás: függőleges repülés;

67  Atlétika: 60 m futás állórajtból; kislabda hajítás helyből; távolugrás elugró sávból; lépő magasugrás technikája;  Kötélmászás: mászókulcsolás helyes technikája, 1-2 mászófogás bemutatása;

4. évfolyam  Gimnasztikai feladatok önálló végrehajtása (10-12 feladat);  Ugrókötél feladatok: 40 áthajtás előre, páros lábon szökdeléssel;  Motoros tesztek végrehajtása;  Labdás feladatok: labdavezetés szlalomban; egy- kétkezes átadások párokban, helyben és mozgás közben; labdavezetésből kitámasztásos kapura lövés és kosárra dobás;  Torna: 5-7 mozgásforma kapcsolatában önálló, összefüggő talajgyakorlat összeállítása és bemutatása; szekrényugrás: függőleges repülés;  Atlétika: 60 m futás állórajttal; kislabda hajítás 3 lépéses dobóritmusban; távolugrás elugró sávból; lépő magasugrás léc fölött;  Kötélmászás: mászókulcsolással a kötél teljes hosszában;

-

Matematika 1. osztály

- Biztos számfogalom a 20-as számkörben - Páros, páratlan fogalma - Kétjegyű szám fogalmának ismerete - Sorszám helyes használata - Növekvő, csökkenő számsorozatok felismerése adott szabály szerint - Számok bontása, leolvasása kirakásról - Összeg és különbségalak leolvasása - Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban

68 - Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete 20-as számkörben - Szóbeli számolási eljárások elvégzése 20-as számkörben - Összeadás, kivonás biztos elvégzése 20-as számkörben - Egyszerű összefüggések lejegyzése relációs jelek alkalmazásával - Egyszerű szöveges feladat értelmezése - Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel - Egyszerű függvénykapcsolatokhoz összetartozó elempárok keresése - Egyszerű függvénykapcsolatok kifejezése nyíljelöléssel, matematikai jelekkel - Válogatás alakzatok közül megadott tulajdonságok alapján - Igaz, hamis állítások eldöntése a tanult alakzatokról - A m, kg, l egységek használata szám és egyszerű szöveges feladatokban - A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása

2. osztály

- Biztos számfogalom a 100-as számkörben - Állítások igazságának eldöntése - Számok helye a különböző beosztású számegyenesen - Az egyjegyű és kétjegyű számok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása - A számok rendezése legfeljebb két szempont szerint - A sorszám ismerete, írása, olvasása, helyes használata - Az összeadás és kivonás kapcsolatainak ismerete - Tudjon több műveletből álló műveletsort elvégezni a zárójel használatával is - Tudja a kéttényezős szorzási eseteket készségszinten és a nekik megfelelő osztási eseteket - Tudja az osztás, a szorzás fordított műveletét - A szorzás tényezőinek felcserélhetőségeit alkalmazza - Tudja az osztást maradékkal - Tudjon nyitott mondatokba számokat behelyettesíteni - Egyszerű szöveges feladatok önálló olvasással történő értelmezése, megoldása - Szöveges feladatok megoldása, lépéseinek alkalmazása - Sorozatok képzése adott szabály alapján - Tudjon egyszerű függvénykapcsolatokhoz összetartozó elempárokat keresni - A négyzet, téglalap tulajdonságainak megfigyelése, a megfigyelés megfogalmazása, kifejezése válogatással - A hosszúság, idő, tömeg, űrtartalom méréséről tanultak alkalmazása szöveges feladatokban

69 - Mennyiségek összehasonlítása, műveletek mennyiségekkel

3. osztály

- Biztos számfogalom a 10000- es számkörben - Alaki-, helyi-, valódi érték ismerete, alkalmazása - 5-tel, 10-zel, 100-zal osztható számok felismerése, alkalmazása a számok szétválogatásában, rendszerezésében - A tagok, tényezők felcserélhetőségének ismerete és alkalmazása - Az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása - Az eredmény ellenőrzése a becsült értékkel való összevetéssel, inverz művelettel - Az egyjegyűvel való írásbeli osztás, szorzás pontos elvégzése, az ellenőrzés ismerete - Törtek a mindennapi életben - A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése - Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá - Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazokon behelyettesítéssel - Egyszerű szöveges feladat megoldása ábrákkal és matematikai jelekkel - Összetett valamint egyszerű, fordított szövegezésű szöveges feladat megoldása ábrákkal és matematikai jelekkel - Sorozatok folytatása - Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében - A kocka, téglatest, négyzet, téglalap tulajdonságainak megfigyelése - A téglatest és kocka felismerése, a köztük lévő kapcsolat ismerete - A négyzet és téglalap legfontosabb tulajdonságainak felsorolása - Párhuzamos és merőleges egyenes párok felismerése síkban - Alakzatok tükrösségének ismerete - A mérőeszközök és használatuk ismerete - A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete - Mérésekkel kapcsolatos legegyszerűbb átváltások végrehajtása - Mérésekkel kapcsolatos ismeretek alkalmazása szöveges feladatok értelmezésében, megoldásában

4. osztály

- Biztos számfogalom a 10000-es számkörben - Számok nagyságszerinti összehasonlítása, rendezésük

70 - A relációs jelek helyes használata - Számok közelítő helye különböző beosztású számegyenesen - Mennyiségek felének, harmadának, negyedének, tizedének felismerése, meghatározása - Hőmérőről negatív értékek leolvasása, változások felismerése - Biztonság a szóbeli műveletek elvégzésében - A négy alapművelet készségszintű alkalmazása - Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése - A műveleti elnevezések használata - Számítások ellenőrzése - Összetett, 2-3 műveletet tartalmazó számfeladat megoldása - A helyes műveleti sorrend, a zárójel alkalmazása a négy alapművelet körében - Írásbeli szorzás, osztás egyjegyű és kétjegyű számmal - Törtek megnevezése, lejegyzése - Számláló, nevező, törtvonal - Összetett és fordított szövegezésű szöveges feladatok értelmezése néma olvasással - A sorozatképzés szabályainak megfogalmazása, leírása - Néhány elemével megadott sorozathoz többféle szabály készítése - A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete, alkalmazása, szöveges feladatok értelmezésében, megoldásában - A téglalap és négyzet kerületének mérése, számítása konkrét esetben

71

Osztályozó vizsga követelményei iskolánkban II. Felső tagozat Magyar nyelv és irodalom tantárgy: 5. évfolyam

Írásbeli: szövegértési feladat megoldása; elbeszélés, leírás; a kommunikáció nyelvi és nem nyelvi jelei; a szavak felépítése (a toldalékok fajtái); hangrend; helyesírási alapelvek; a szavak hangalakjának és jelentésének kapcsolata; helyesírás: a magánhangzók és mássalhangzók időtartamának jelölése, a mássalhangzók kapcsolódásának törvényei; a párbeszéd írása; a j és ly jelölése a szavakban

Szóbeli: a mese jellemzői, fajtái; a mítosz jellemzői, mitológia; Petőfi Sándor költeményei, a János vitéz cselekménye; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regénye (cselekmény, szereplők)

memoriterek: Petőfi Sándor: János vitéz (részletek a műből) Petőfi Sándor: Az alföld Arany János: Családi kör

6. évfolyam

Írásbeli: szövegértési feladat megoldása; jellemzés; a levél a szavak jelentése, szófajok; helyesírás: a tulajdonnevek helyesírása; a tulajdonnevekből képzett melléknevek helyesírása; a számnevek helyesírása, a keltezés

72

Szóbeli: a monda, rege jellemzői; a ballada jellemzői; a népdalok csoportosítása; Arany János: Toldi című elbeszélő költeménye; Arany János: A walesi bárdok, Mátyás anyja A magyar reneszánsz irodalma (Janus Pannonius, Balassi Bálint) A magyar felvilágosodás irodalma (Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály) Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye (cselekmény, szereplők, jellemek)

memoriterek: Arany János: Toldi (részletek a műből) Arany János: A walesi bárdok Kőműves Kelemen (részlet a balladából) Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

7. évfolyam

Írásbeli: szövegértési feladat megoldása; az egyszerű mondat elemzése (a szószerkezetek fajtái); az egyszerű mondat szerkezeti rajza (ágrajz készítése); helyesírás: a szóösszetételek helyesírása (egybeírás, különírás)

Szóbeli: A magyar nemzeti romantika irodalma (a romantika és a népiesség) Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János munkássága; Vajda János, Tompa Mihály költeményei; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai; Mikszáth Kálmán novellái, a Szent Péter esernyője című regénye;

memoriterek: Kölcsey Ferenc: Huszt, Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Föltámadott a tenger, Szeptember végén

8. évfolyam

73

Írásbeli: szövegértési feladat megoldása az összetett mondat fajtái; az alárendelés és a mellérendelés (a tagmondatok közötti viszony fajtái) szövegtan: a jelentésbeli és a grammatikai kapcsolóelemek felismerése,

tételmondat,

szövegtagolás; az írott sajtó szövegei

helyesírás: a központozás szabályai; az idézés

Szóbeli: A Nyugat költői Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső József Attila lírája; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című regényének elemzése Tamási Áron: Ábel a rengetegben című regényének elemzése drámai műfajok; a média nyelve

Történelem tantárgy: A vizsga részei: A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli vizsgarészből. Az írásbeli vizsgarész időtartama 45 perc. A feladatlap rövid választ igénylő feladatokat és egy kis terjedelmű kifejtő (esszé) feladatot tartalmaz. A szóbeli vizsgarész időtartama 10perc. A vizsgázó a szaktanár által meghatározott, az adott évfolyam követelményeire épülő témaköröket kapja meg előzetesen. A vizsgán a témakörökből összeállított tételsorból egy tételt húz.

Az értékelés szempontjai (esszé és szóbeli ):

-

Feladatmegértés

-

Tájékozódás térben és időben

-

Szaknyelv alkalmazása

-

Eseményeket alakító tényezők feltárása

-

Megszerkesztettség

Mindkét vizsgarészben legalább 30 %-ot el kell érnie a vizsgázónak a vizsga eredményességéhez.

74 Témakörök, követelmények: 5. osztály: Az emberiség őskora, Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája, Az ókori görög-római világ. A középkori Európa világa. A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora.

6. osztály: A magyar királyság virágkora, A világ és Európa a kora újkorban, Magyarország a kora újkorban, A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon

7. osztály: A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei, Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon, A nagyhatalmak versengése és az első világháború, Európa és a világ a két háború között, Magyarország a két világháború között, A második világháború

8. osztály Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése, Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig, A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása, A Kádár-korszak jellemzői, Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése, Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon, Társadalmi szabályok, Állampolgári alapismeretek, Pénzügyi és gazdasági kultúra, Háztartás és családi gazdálkodás, Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság, Médiamodellek és intézmények, A média társadalmi szerepe, használata, A reklám és a hír a hagyományos és az új médiában

Matematika tantárgy: A vizsga írásbeli feladatmegoldásból (45 perc), és szóbeli feleletből (15 perc) áll. 5. évfolyam



Elemek halmazba és sorba rendezése.

  

Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. Ellentett, abszolút érték felírása. Műveletek racionális számokkal.

75    

Szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Tájékozódás a koordinátarendszerben. Grafikonok, diagramok elemzése, készítése. A hosszúság, a terület, a térfogat, az űrtartalom, az idő és a tömeg mértékegységei.



A körző, a vonalzó célszerű használata.



Térelemek.

 

A téglalap kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.

6. évfolyam 

Elemek halmazba és sorba rendezése.

   

Néhány elem összes sorrendjének felsorolása. Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. Ellentett, abszolút érték, reciprok felírása. Műveletek racionális számokkal, műveleti sorrend, zárójelek.

          

Szöveges és egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel. A százalék fogalma, a százalékérték kiszámítása. Számok osztói, többszörösei, közös osztók, közös többszörösök. Oszthatósági szabályok. Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Koordinátarendszer, grafikonok, diagramok. Mértékegységek. Alapszerkesztések. Alakzatok tengelyes tükörképe, tengelyes szimmetria. A téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.

7. évfolyam 

Műveletek racionális számokkal, műveleti sorrend.



Arányos következtetések. Százalékszámítás.



Műveletek azonos alapú hatványokkal.



Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.



Algebrai kifejezések.



Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása mérlegelvvel.



Tengelyes és középpontos tükrözés.



Szimmetrikus alakzatok.

76 

Háromszög és nevezetes négyszögek szerkesztése.



A háromszög magassága, magasságvonala, magasságpontja.



A háromszögek, a négyszögek és a kör kerülete, területe.



A henger és a hasáb felszíne és térfogata.



Halmazelmélet, műveletek halmazokkal.



Sorba rendezési problémák.



Lineáris függvények.

8. évfolyam 

Hatványozás.



Műveletek racionális számokkal, műveleti sorrend.



Szöveges feladatok (helyértékes, geometria, fizikai, keveréses, együttes munkavégzés).



Halmaz, logika, kombinatorika, statisztika - alapfogalmak.



Négyzetgyökvonás.



A Pitagorasz-tétel alkalmazása.



A henger és a hasáb hálója, felszíne és térfogata.



Műveletek vektorokkal, párhuzamos eltolás.



Egybevágósági és középpontos hasonlósági transzformációk.



Függvények (lineáris, abszolút érték, másodfokú, fordított arányosság függvénye).

Informatika tantárgy: 5. - 6. évfolyam

Gyakorlati: 

Ismeretek leírása különféle jelekkel.



Billentyűzet és egér kezelése.



Háttértárak és könyvtárak váltása, ki/belépés, mozgás a könyvtárszinteken.



Egyszerű, hétköznapi, ill. térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmus értelmezése, végrehajtása.



Ábrák, rajzok készítése.

7. évfolyam Gyakorlati:

77  Weblapszerkesztés  Egyszerű, egyoldalas alapműveleteket tartalmazó feladat (színek, képek, szövegek, linkek)  Prezentáció  Egyszerű alapműveleteket tartalmazó feladat (színek, szövegek, képek)  Szövegszerkesztés  Egyszerű, egyoldalas feladat elkészítése. (oldal -, karakter-, és bekezdésformázás) 8. évfolyam Gyakorlati:  Táblázatkezelés  Egyszerű táblázat elkészítése (formázás, szum, átlag, min, max. fgv.)  Adatbázis kezelés 

Egytáblás adatkezelő feladat (importálás, egyszerű lekérdezések, jelentése)

Természetismeret tantárgy: 5. évfolyam

 Élet a kertben (zöldségek, gyümölcsök)  Állatok a házban és a ház körül,  Állandóság és változás a környezetünkben¸  Tájékozódás a valóságban és a térképen,  A Föld és a világegyetem,  Felszíni és felszín alatti vizek 6. évfolyam

 Erdő életközössége,  Vizek, vízpartok,  Hegyvidékek, dombvidékek,  Alföldi tájakon,  Az ember szervezete és egészsége,  Kölcsönhatások a természetben,  Természet és társadalom kölcsönhatásai

78

Fizika tantárgy: 7. évfolyam 

Ismerje a hosszúság, térfogat, tömeg, idő fogalmát, mértékegységét. Tudjon tömeget és térfogatot mérni mérőeszközökkel. Ismerje a sűrűség fogalmát, tudja összehasonlítani a testek sűrűségét.

 Ismerje a körmozgás, forgómozgás, fordulatszám, keringési idő, periódusidő, egyenletes mozgás, egyenletesen változó mozgás fogalmát. Ismerje a sebesség, átlagsebesség fogalmát, jelét, kiszámítását. Oldjon meg egyszerű feladatokat a sebességgel kapcsolatban. Tudjon út-idő, sebesség-idő grafikonokat elemezni.  Soroljon fel mozgásállapot-változással járó kölcsönhatásokat. Értelmezze a tömeg fogalmát. Ismerje az erőhatás, erő fogalmát, jelét, mértékegységét, tudja értelmezni a vektor fogalmát. Ismerje a különféle erőhatásokat, erőábrázolásokat, az erő forgató hatását. Ismerje fel a hatás–ellenhatás törvényét, az erő–ellenerő fogalmát. Ismerje a súrlódást és közegellenállást, mint a mozgásokat befolyásoló tényezőket. Tudjon sűrűséggel és forgatónyomatékkal kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani. Ismerje a nyomás fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását. Folyadékok és gázok nyomását értelmezze, anyagszerkezeti alapokon történő magyarázatát ismerje. Arkhimédész törvényét ismerje fel kísérletek alapján, értelmezze a felhajtóerőt. Elemezze az úszás, merülés, lebegés jelenségét sűrűségviszonyokkal. Magyarázza el a hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepét az élő- és élettelen világban, ill. a környezetvédelemben. 

Ismerje a hőmérséklet, halmazállapot, olvadáspont, fagyáspont, forráspont fogalmát. Tudjon hőmérővel mérni. Ismerje a túlhűtés, túlhevítés, csapadék, fogalmakat; tudjon példát mondani megfordítható és megfordíthatatlan folyamatokra.



Ismerje a hang, hangforrás, frekvencia, hangszín, terjedési sebesség, hangerősség, ultrahang, zajszennyezés, hullám, hullámtörés, hullám-visszaverődés fogalmát.

 Ismerje a fényforrás fogalmát, tudja a fényforrásokat csoportosítani. Ismerje a fény terjedési sebességét. Ismerje a fény visszaverődésével és a fény törésével kapcsolatos alapvető jelenségeket, törvényeket. Értelmezze a síktükörben látott képet. Tudjon példát síktükör, homorú- és domború tükör, domború- és homorú lencse használatára a gyakorlati életben. Tudjon egyszerű optikai eszközöket felsorolni. Ismerje a látás

79 feltételét; a fehér fény és a szivárvány kapcsolatát, a spektrum fogalmát. Ismerje a szem működését, a színlátás, közellátás, távollátás jelenségét. 8. évfolyam  Tudja az energia fogalmát, jelét, mértékegységét, az energia-megmaradás törvényének érvényesülését a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazásakor. Tudja a munka, teljesítmény, hatásfok fogalmát, mértékegységét és kiszámítási módját. A belsőenergia és a fajhő fogalmát tudja meghatározni. Ismerje a Nap és a csillagok energiatermelését. Ismerje a háztartásokban, a közlekedésben alkalmazott energiahordozókat, értse az energiatakarékosság szükségességét, a fenntartható fejlődés fogalmát. Ismerje a földrengés, légköri és tengeri áramlat, cunami jelenségeket.  Ismerjen egyszerű elektrosztatikai jelenségeket: elektromos töltés, semleges test, vonzás, taszítás, megosztás; és értse ezek anyagszerkezeti magyarázatát. Értse a vezetők és a szigetelők közötti különbséget és tudjon ezekre példákat.  Ismerje az elektromos áram fogalmát; az áramerősség fogalmát, jelét, kiszámítását, mértékegységét, mérését; az áramkör részeit, az áramirányokat. Ismerje a feszültség fogalmát, jelét, kiszámítását, mértékegységét, mérését. A soros és párhuzamos kapcsolást.

Ismerje

az

elektromos

ellenállás

fogalmát,

jelét,

kiszámítását,

mértékegységét. Tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani az áramerősség, feszültség és ellenállással kapcsolatban.  Értse az elektromos munka fogalmát, jelét, kiszámítását, mértékegységét; az elektromos teljesítmény fogalmát, jelét, kiszámítását, mértékegységét. Ismerje az elektromos áram hatásait a gyakorlati életben. Értse a váltakozó áram és az egyenáram fogalmát. Tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani az elektromos munkával és elektromos teljesítménnyel kapcsolatban. Tudjon áramerősséget és feszültséget mérni mérőműszerrel. 

Ismerje a Naprendszer objektumait (Nap, bolygók, holdak, üstökösök, meteorok), és a rajtuk uralkodó fizikai viszonyokat. Ismerje a Hold jellemzőit, fázisait. Értse az idő mérését az égitestek mozgása alapján. Ismerje az árapály, a napfogyatkozás, holdfogyatkozás jelenségét. Ismerjen fel néhány fontosabb csillagképet, ismerje a fényév fogalmát. Tudja, hogy mi a Tejútrendszer. Értse meg, mi a különbség az asztrológia és az asztronómia között. Ismerje a földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzőit; a Föld, a Naprendszer és a Világmindenség fejlődéséről alkotott elképzeléseket.

80

Biológia tantárgy:

7. évfolyam  Távoli tájak életközösségei: a trópusi, a mérsékelt és a hideg övezet, a hegyvidékek, tengerek és a tengerpartok élővilága.  Az ökológiai rendszerek szabályozó folyamatai, az élőlény és környezete; az életközösségek szerveződése; táplálkozási kapcsolatok és szintek; anyagforgalom és energiaáramlás; az emberi tevékenység hatása az életközösségekre; a Föld globális gondjai; lakóhelyünk környezeti problémái.  Rendszer az élők világában, rendező elvek, rendszertani kategóriák: az élőlények országai. 8. évfolyam  Az emberi test felépítése és működése. Szerveződési szintek; sejtjeink közös jellemzői; a szövetek felépítése és funkciója.  Az önfenntartó működések: a szervek felépítése és működése,  Az idegrendszer felépítése és működése; a szomatikus és a vegetatív  idegrendszer felépítése és működése; reflexek; az idegrendszeri elváltozások, a  hormonrendszer felépítése és működése; az ideg- és a hormonrendszer kapcsolata.  Érzékszerveink ismerete.  Az ember szaporító szervrendszere, a nemi működés; az ember nemi élete; terhesség és szülés; higiénia, a nemi úton terjedő betegségek

Kémia tantárgy:

7. évfolyam Mindennapi anyagaink - Oldott anyag, oldószer, oldat. A mindennapi életben előforduló oldatok készítése, utasítások értelmezése -

H, O, H2O előállítása, tulajdonságai, kimutatása

81 -

Szűrés, ülepítés, bepárlás, forralás végrehajtása leírás alapján

-

Elemek, vegyületek

-

Az égés jelensége, a tűzoltás szabályai

Atomok és elemek Atomok szerkezete, semlegessége (természettudományos világkép) -

Atomok – elemek – vegyjelek

-

A periódusos rendszer

-

A vegyjel mennyiségi értelmezése

Elemek és vegyületek - A fémes elemek és egyszerű vegyületeik -

A vizsgált anyagok tulajdonságai és felhasználásának ismerete

-

Az anyagok élettani és környezeti hatása

-

Az anyagok kémiai és köznapi neve, a fontosabb anyagok kémiai jele

Kémiai reakciók - Energiaváltozások -

Reakciótípusok

-

Savas, lúgos anyagok, pH-érték

8. évfolyam Nemfémes elemek: - A mindennapi életben előforduló fémes elemek tulajdonságainak ismerete -

Savak tulajdonságai, használatuk veszélyei

-

Leggyakoribb sók és tulajdonságai

-

Reakciók: kiindulási és keletkezett anyagok megnevezése

-

Reakciók besorolása a megfelelő típusokba

-

Vegyjel, képlet, megadott reakcióegyenlet mennyiségi értelmezése

-

Háztartási, kozmetikai anyagokon szereplő Ph érték értelmezése

-

Egyszerű kísérleti leírások értelmezése

-

Környezet– és egészségvédelemmel kapcsolatos előírások betartása

Fémes elemek és vegyületek: - A mindennapi életben előforduló fémes elemek tulajdonságainak ismerete -

Lúgok tulajdonságai, használatuk veszélyei

Hétköznapok kémiája - Vizsgált anyagok jellemző tulajdonságai, felhasználásának ismerete -

Anyagok élettani, környezeti hatásai

-

Gyógyszerek, háztartási vegyszerek felelősségteljes használata

82

Földrajz tantárgy: 7. évfolyam

 Földtörténet,  Földrajzi övezetesség 

Kontinensek földrajza (Afrika, Amerika, Ázsia, Ausztrália és Óceánia, Sarkvidékek)

8 évfolyam

 Európa természetföldrajza,  Európa országainak gazdaságföldrajza,  Magyarország természetföldrajza,  Magyarország társadalom- és gazdaságföldrajza

Rajz és vizuális kultúra: 5. évfolyam

 Műalkotásokon keresztül, művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek elemzése.(őskor, ókor, egyiptomi, görög, római művészet) 

Egyszerű térbeli helyzet ábrázolása. Külső, vagy belső tér.

 Természeti formák tónusos ábrázolása  Színtani ismeretek, hideg és meleg színek. Festés, képalkotás. 6. évfolyam

 Műalkotásokon keresztül művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek elemzése.(román stílus, gótika reneszánsz,)  Az emberi arc arányai. A szimmetria jelenléte az ábrázolásban.  Színtan főszínek, mellékszínek, kontrasztok  Betűrajz, díszítés, tervezés. 7. évfolyam

83  Műalkotásokon keresztül művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek elemzése (barokk, klasszicizmus romantika)  Portré készítése vonalas, tónusos rajz.  Csendélet festése beállítás alapján. Szín és tónus kapcsolata.  Vetületi ábrázolás, axonometria. 8. évfolyam

 Műalkotásokon keresztül művészettörténeti korszakok stílusjegyeinek elemzése (impresszionizmus, posztimpresszionizmus, szecesszió, modern kori művészetek).  Az emberi test arányrendszere, korok, nemek szerint.  Perspektivikus ábrázolás. 

Modern épületek rajzi tervezése. Forma és funkció kapcsolata.

Ének-zene tantárgy: Az ének-zene vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből áll. Az írásbeli feladatnál egy négysoros magyar népdal betűkottáját kell átírni a hangjegyírás szabályainak megfelelően ötvonalas kottarendszerbe. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a vizsgázónak. A tételsor népdalelemzés, műelemzés, zenei fogalmak, és zenetörténeti korok témakörét tartalmazza. A gyakorlati részben a vizsgázónak a tanult dalokból (népdalok, műdalok) a vizsgabizottság választása alapján egy éneket el kell énekelnie. Az értékelés szempontjai: stílszerű előadásmód, dallami és ritmusbeli pontosság.

5. osztály Dalanyag:

Aki dudás akar lenni; Érik a szőlő; Hull a szilva; Erdő, erdő, erdő Erdő, erdő, de magas a teteje; Megrakják a tüzet Megyen már a hajnalcsillag; Régi táncdal; Bárdos Lajos: Rétre hívó J.S.Bach: Parasztkantáta (részlet);

Zenetörténet: Az őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk zenéje Zenehallgatás: Kodály Zoltán: Kállai kettős Gregorián énekek A.Vivaldi: A négy évszak (Tavasz,Tél)

84 J.S.Bach: G-dúr menüett G.F.Händel: Győzelmi kórus Zenei ismeretek, fogalmak: népi hangszerek; régi és új stílusú népdalok jellemzői énekes és hangszeres műfajok (madrigál, kantáta, oratórium, fúga,szvit, concerto) a zenei ábécé; hétfokú hangsorok (dúr,moll); hangközök (tiszta)

6. osztály Dalanyag:

Ablakomba, ablakomba; A Vidrócki híres nyája; Két tyúkom tavalyi; Luca Panna; Madárka, madárka; Ősszel érik babám; Ellopták szívemet; Csínom Palkó; A jó lovas katonának; W.A.Mozart: Vágyódás a tavasz után L.van Beethoven: A mormotás fiú dala

Zenetörténet: A klasszikus kor zenéje J.Haydn, W.A.Mozart, L.van Beethoven élete és művei Zenehallgatás: Kodály Zoltán: Mátrai képek Magyar történeti énekek J.Haydn: G-dúr szimfónia W.A.Mozart: Kis éji zene; Varázsfuvola L.van Beethoven: IX. szimfónia „Örömóda” Zenei ismeretek, fogalmak: énekes és hangszeres műfajok (opera, szonáta, szimfónia, vonósnégyes) a szimfonikus zenekar hangszerei hangsorok (előjegyzés); hangközök(szekund,terc) hármashangzat (dúr,moll); periódus, variáció

7. osztály Dalanyag:

A bolhási kertek alatt; A malomnak nincsen köve; Általmennék én a Tiszán; Gerencséri utca; Sárgul már a fügefa levele; F.Schubert: A pisztráng; J.Brahms: Bölcsődal; Erkel Ferenc: Himnusz; Erkel Ferenc: Hunyadi László (Meghalt a cselszövő) G.Verdi: Nabucco (Rabszolgák kórusa)

Zenetörténet: A romantika korának zenéje (osztrák, orosz, német, lengyel, olasz) A nemzeti romantika zeneszerzői (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc)

85 Zenehallgatás: Kodály Zoltán: Háry János Bartók Béla: Magyar képek Erkel Ferenc: Hunyadi László (Meghalt a cselszövő, Palotás) Erkel Ferenc: Bánk bán (Keserű bordal, Hazám, hazám ária) Liszt Ferenc. XV. magyar rapszódia (Rákóczi-induló) részletek F. Schubert, G. Verdi, M.P. Muszorgszkij műveiből

Zenei ismeretek, fogalmak: énekes és hangszeres műfajok (dal, rapszódia, szimfonikus költemény, programzene, etűd, csárdás, palotás) hangsorok (2# 2b); hangközök (szext) Allegro, Andante, Largo, Lento

8. osztály Dalanyag:

Erdő mellett estvéledtem; Hess páva; Októbernak, októbernak elsején; Elindultam szép hazámból; Énekeljünk, énekeljünk; Röpülj, páva, röpülj; E. Gebhardi: Glória szálljon; Fornsete: Nyár kánon

Zenetörténet: A XX. század zenéje A dzsessz; A rock és a beat zene; A musical Zenehallgatás: Karai József: Estéli nótázás Kodály Zoltán: Esti dal C. Debussy: Gyermekkuckó (részletek) B. Britten: Variációk és fúga egy Purcell-témára A.L. Webber musical-jei Szörényi-Bródy: István a király

Zenei ismeretek, fogalmak: énekes és hangszeres műfajok (blues, dzsessz, musical, spirituálé, ragtime, rock) folklorizmus, impresszionizmus

Technika tantárgy: 5.osztály

86 1.Ételkészítés 

egészséges táplákozás



a terítés ábc-je

2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben 

családi munkamegosztás



épületek, építmények funkciói, anyagai

3. Tárgyi kultúra, tárgykészítés, modellezés 

modell, makett fogalma



a műszaki rajz alapjai (vonalfajták, jelek, méretmegadás)

4. Közlekedési ismeretek 

a közlekedés fejlődése



gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok ismerete

6.osztály

1.Ételkészítés 

az élelmiszerek címkéjén feltüntetett információk értelmezése



konyhai eszközök, gépek használata, balesetveszélyek felismerése

2.Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben 

hulladékok csoportosítása, szelektív gyűjtése



veszélyes anyagok a háztartásban



épület alaprajzának, helyszínrajzának értelmezése

3. Tárgyi kultúra, tárgykészítés, modellezés 

természetes és mesterséges anyagok



a fa megmunkálás szerszámai



egyszerű használati tárgy készítése fából

4. Közlekedési ismeretek 

kulturált közlekedés

87 

a kerékpár biztonsági felszerelései

7.osztály 1. A háztartás és a közszolgáltatások 

az ivóvíz forrásai, a víz minősége



hulladékok kezelése, komposztálás



elektromossággal működő gépek jellemzői és használatuk

2.Közlekedés 

a kerékpáros közlekedés szabályai



a belsőégésű motorok működése



környezettudatos közlekedés

3.Tárgyi kultúra, modellezés 

karbantartás a háztartásban



tárgykészítés

4.Továbbtanulás, szakmák, megélhetés 

jövedelemforrások



szakmák, foglalkozások jellemzői

Testnevelés tantárgy: Megjelenés a vizsgán Követelmény: a házirend előírásainak megfelelő sportfelszerelés viselése.

Bemelegítés: Követelmény: Az osztályozó vizsga anyagának megfelelő általános és speciális bemelegítés a vizsgáztatóval való előzetes megbeszélés alapján, önállóan. (5 – 8 perc)

5. évfolyam

88 Természetes és nem természetes mozgásformák -

8 - 10 gyakorlatból álló szabadgyakorlat-sorozat bemutatása;

-

ugrálókötél-áthajtás előre, páros lábon szökdelve (50 áthajtás);

-

kötélmászás mászókulcsolással;

-

labdapasszolás falra, egy vagy kétkezes dobással, kézi- vagy kosárlabdával (1,5 m, 30 s);

-

négyütemű fekvőtámasz (30 s);

Követelmény: a felsoroltak közül két mozgásforma bemutatása.

Úszás és úszó jellegű feladatok Ötödik évfolyamban az úszás és úszó jellegű feladatok tematikai egység egyik óratervi változatunkban sem szerepel.

Sportjátékok Kézilabda -

labdavezetés egyenes vonalban mindkét kézzel;

-

egykezes felső labdaátadás párban, helyben és helyben futás közben;

-

egykezes felső kapura dobás három lépésből, kitámasztással és felugrással;

Röplabda -

kosárérintés egyénileg;

-

társtól kapott labda továbbítása alkarérintéssel vissza a társnak;

-

alsó nyitás;

Kosárlabda -

labdavezetés egyenes vonalban mindkét kézzel;

-

kétkezes felső kosárra dobás helyből;

-

hosszúindulás - egy labdaleütés – megállás – sarkazás – kétkezes mellső átadás;

Követelmény: a felsorolt labdajátékok közül egy (két) labdajáték feladatainak bemutatása.

Atlétikai jellegű feladatok -

állórajt;

-

60 m síkfutás;

-

négy-körös futás (a kézilabda pálya körül, kb. 480 m);

-

kislabdahajítás három lépés nekifutásból;

-

távolugrás rövid 8-10 lépés nekifutásból, ugrósávból;

-

átlépő magasugrás 5 lépés nekifutásból;

Követelmény: a felsoroltak közül egy futó, egy dobó és egy ugró feladat bemutatása.

89

Torna jellegű feladatok -

talajtorna elemek: fejállás, kézenállás bordásfalnál;

-

rövid összefüggő talajgyakorlat (gurulóátfordulás előre, hátra; repülő gurulóátfordulás előre; tarkóállás; mérlegállás; összekötő elemek);

-

szekrényugrás: felguggolás, homorított felugrás (3 rész, keresztben);

felguggolás, gurulóátfordulás előre (3 rész hosszában) Követelmény: a felsoroltak közül egy talajtorna elem, egy szekrényugrás és a rövid összefüggő talajgyakorlat bemutatása.

Az alternatív környezetben űzhető sportok, az önvédelmi és küzdősportok, a német nemzetiségi tánc tematikai egység követelményeit az osztályozó vizsgán nem kell teljesíteni.

6. évfolyam Természetes és nem természetes mozgásformák -

8 - 10 gyakorlatból álló szabadgyakorlat-sorozat bemutatása;

-

ugrálókötél-áthajtás előre, páros lábon szökdelve (60 áthajtás);

-

kötélmászás mászókulcsolással;

-

labdapasszolás falra, egy vagy kétkezes dobással, kézi- vagy kosárlabdával (1,5 m, 30 s);

-

négyütemű fekvőtámasz (30 s);

Követelmény: a felsoroltak közül két mozgásforma bemutatása.

Úszás és úszó jellegű feladatok Követelmény: hivatalos igazolás bemutatása az évfolyam követelményeinek megfelelő úszófeladat teljesítéséről. (Az óraterv C változata esetén minimum 25 m mell-, vagy hátúszás.)

Sportjátékok Kézilabda -

szlalom labdavezetés mindkét kézzel;

-

egykezes felső labdaátadás párban, futás közben (páros lefutás) kapura dobással befejezve;

-

egykezes felső kapura dobás labdavezetésből kitámasztással és felugrással;

Röplabda -

kosárérintés egyénileg;

-

kosárérintés párokban háló fölött folyamatosan;

90 -

társtól kapott labda továbbítása alkarérintéssel vissza a társnak háló fölött folyamatosan;

-

alsó nyitás háló fölött;

Kosárlabda -

szlalom labdavezetés mindkét kézzel;

-

hosszúindulás – egy labdaleütés – beleállás - kétkezes felső kosárra dobás;

-

hosszúindulás – egy labdaleütés - fektetett dobás;

-

hosszúindulás - labdavezetés – megállás – sarkazás – kétkezes mellső átadás;

Követelmény: a felsorolt labdajátékok közül egy (két) labdajáték feladatainak bemutatása.

Atlétikai jellegű feladatok -

térdelőrajt;

-

60 m síkfutás;

-

négy-körös futás (a kézilabda pálya körül, kb. 480 m);

-

kislabdahajítás öt lépés nekifutásból;

-

távolugrás rövid 8-10 lépés nekifutásból, elugrósávból;

-

átlépő magasugrás 7 lépés nekifutásból;

Követelmény: a felsoroltak közül egy futó, egy dobó és egy ugró feladat bemutatása.

Torna jellegű feladatok -

talajtorna elemek: kézenállás, kézenátfordulás oldalt (cigánykerék)

-

összefüggő talajgyakorlat (gurulóátfordulás előre, hátra; repülő gurulóátfordulás előre; fejenállás, tarkóállás; mérlegállás; összekötő elemek)

-

szekrényugrás: felguggolás, homorított felugrás (3 - 4 rész hosszában)

gurulóátfordulás előre (3 - 4 rész hosszában) guggoló átugrás (3 – 4 rész keresztben) Követelmény: a felsoroltak közül egy talajtorna elem, egy szekrényugrás és az összefüggő talajgyakorlat bemutatása.

Az alternatív környezetben űzhető sportok, az önvédelmi és küzdősportok, a német nemzetiségi tánc tematikai egység követelményeit az osztályozó vizsgán nem kell teljesíteni.

7. évfolyam Természetes és nem természetes mozgásformák -

8 - 10 gyakorlatból álló szabadgyakorlat-sorozat bemutatása;

91 -

ugrálókötél-áthajtás előre, páros lábon szökdelve (70 áthajtás);

-

kötélmászás mászókulcsolással (fiúknak lefelé függeszkedve);

-

labdapasszolás falra, egy vagy kétkezes dobással, kézi- vagy kosárlabdával (2 m, 30 s);

-

négyütemű fekvőtámasz (60 s);

Követelmény: a felsoroltak közül két mozgásforma bemutatása. Úszás és úszó jellegű feladatok Hetedik évfolyamban az úszás és úszó jellegű feladatok tematikai egység egyik óratervi változatunkban sem szerepel. Sportjátékok Kézilabda -

szlalom labdavezetés mindkét kézzel;

-

egykezes felső labdaátadás futás közben (hármas lefutás) kapura dobással befejezve;

-

egykezes felső kapura dobás önindítás után labdavezetésből kitámasztással és felugrással;

Röplabda -

kosárérintés egyénileg;

-

kosárérintés párokban háló fölött folyamatosan oldalra haladással;

-

háló fölött kosárérintéssel továbbított labda fogadása és továbbítása alkarérintéssel a saját térfélen lévő társnak, aki kosárérintéssel továbbítja azt a háló fölött (négy fő folyamatos játéka);

-

felső nyitás háló fölött;

Kosárlabda -

szlalom labdavezetés mindkét kézzel;

-

indulócsel - hosszúindulás – egy labdaleütés – beleállás - egykezes felső kosárra dobás;

-

indulócsel - hosszúindulás – labdavezetés - fektetett dobás;

-

szemből, társtól kapott labdával megállás – sarkazás - hosszúindulás - labdavezetés – megállás – sarkazás – kétkezes mellső átadás;

Követelmény: a felsorolt labdajátékok közül egy (két) labdajáték feladatainak bemutatása.

Atlétikai jellegű feladatok -

térdelőrajt;

-

60 m síkfutás;

-

öt-körös futás (a kézilabda pálya körül, kb. 600 m);

-

kislabdahajítás öt - hét lépés nekifutásból;

-

súlylökés helyből (lányok 3kg, fiúk 4 kg);

-

távolugrás rövid teljes nekifutásból;

92 -

átlépő vagy guruló magasugrás teljes nekifutásból;

Követelmény: a felsoroltak közül egy futó, egy dobó és egy ugró feladat bemutatása.

Torna jellegű feladatok -

talajtorna elemek: kézenátfordulás oldalt (cigánykerék), fejenátfordulás

-

összefüggő talajgyakorlat (gurulóátfordulás előre, hátra; repülő gurulóátfordulás előre; fejenállás, kézenállás, tarkóállás; mérlegállás; összekötő elemek)

-

szekrényugrás: felguggolás, terpesz felugrás (4 rész keresztben)

guggoló átugrás (4 rész keresztben) gurulóátfordulás előre (4 rész hosszában) Követelmény: a felsoroltak közül egy talajtorna elem, egy szekrényugrás és az összefüggő talajgyakorlat bemutatása.

Az alternatív környezetben űzhető sportok, az önvédelmi és küzdősportok, a német nemzetiségi tánc tematikai egység követelményeit az osztályozó vizsgán nem kell teljesíteni.

93 8. évfolyam Természetes és nem természetes mozgásformák -

8 - 10 gyakorlatból álló szabadgyakorlat-sorozat bemutatása;

-

ugrálókötél-áthajtás előre, páros lábon szökdelve (80 áthajtás);

-

kötélmászás: lányoknak mászókulcsolással lefelé függeszkedve, fiúknak függeszkedve;

-

labdapasszolás falra, egy vagy kétkezes dobással, kézi- vagy kosárlabdával (2 m, 30 s);

-

négyütemű fekvőtámasz (60 s);

Követelmény: a felsoroltak közül két mozgásforma bemutatása.

Úszás és úszó jellegű feladatok Követelmény: hivatalos igazolás bemutatása az évfolyam követelményeinek megfelelő úszófeladat teljesítéséről. (Az óraterv C változata esetén minimum 50 m mell-, hát- vagy gyorsúszás.)

Sportjátékok Kézilabda -

szlalom labdavezetés mindkét kézzel;

-

egykezes felső labdaátadás futás közben (hármas-nyolcas) kapura dobással befejezve;

-

társtól kapott labdaátvétel után labdavezetés, indulócsel, majd egykezes felső kapura dobás kitámasztással és felugrással;

Röplabda -

kosárérintés egyénileg;

-

kosárérintés párokban háló fölött folyamatosan oldalra haladással oda – vissza;

-

háló fölött kosárérintéssel továbbított labda fogadása és továbbítása alkarérintéssel a saját térfélen lévő társnak, aki kosárérintéssel továbbítja azt a háló fölött (négy fő folyamatos játéka)

-

felső nyitás háló fölött;

Kosárlabda -

indulócsel - hosszúindulás – labdavezetés – beleállás - egykezes felső kosárra dobás;

-

társtól kapott labdával fektetett dobás (labdavezetés nélkül);

-

társtól kapott labdával megállás – sarkazás - hosszúindulás – szlalom labdavezetés – fektetett dobás – lepattanó labda szedése – kosárra dobás;

Követelmény: a felsorolt labdajátékok közül egy (két) labdajáték feladatainak bemutatása.

Atlétikai jellegű feladatok

94 -

térdelőrajt;

-

60 m síkfutás;

-

öt-körös futás (a kézilabda pálya körül, kb. 500 m);

-

kislabdahajítás öt - hét lépés nekifutásból;

-

súlylökés becsúszásból (lányok 3kg, fiúk 4 kg);

-

távolugrás rövid teljes nekifutásból;

-

átlépő vagy guruló magasugrás teljes nekifutásból;

Követelmény: a felsoroltak közül egy futó, egy dobó és egy ugró feladat bemutatása.

Torna jellegű feladatok -

összefüggő talajgyakorlat (repülő gurulóátfordulás előre; gurulóátfordulás hátra; fejenállás, kézenállás, kézenátfordulás oldalt (cigánykerék); fejenátfordulás; tarkóállás; mérlegállás; összekötő elemek)

-

szekrényugrás: felguggolás, terpesz felugrás (4 - 5 rész keresztben)

guggoló átugrás (4 -5 rész keresztben) gurulóátfordulás előre (4 -5 rész hosszában) Követelmény: egy szekrényugrás és az összefüggő talajgyakorlat bemutatása.

Az alternatív környezetben űzhető sportok, az önvédelmi és küzdősportok, a német nemzetiségi tánc tematikai egység követelményeit az osztályozó vizsgán nem kell teljesíteni.

95

II. számú melléklet A számítástechnika szaktanterem használatának rendje 1. A számítástechnikai szakteremben tanulók csak szaktanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. 2. A tantermet zárva kell tartani. A teremhez a szaktanárnak, az igazgatónak és a takarítónőnek kell kulccsal rendelkeznie. 3. A tanteremben a terem órarendjét ki kell függeszteni, amelynek tartalmaznia kell az órát tartó tanár nevét is. 4. A gépeket meg kell számozni. A számozást az oktató gépével kell kezdeni, amelynek száma mindig a nulla. A gépek fölé ki kell függeszteni, hogy mely tanulók dolgoznak rajta. 5. A gépterembe élelmiszert, innivalót bevinni TILOS! 6. A gépeken csak az iskola programjai, meghajtói használhatók! 7. A gépeken történt meghibásodást, üzemzavart azonnal kötelesek a tanulók jelenteni a szaktanárnak, aki azt jelzi az iskolavezetésnek. 8. A tanulóknak törekedniük kell a terem berendezésének, felszerelésének szakszerű használatára, be kell tartaniuk a balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályokat. 9. A teremben egy darab halotronnal oltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni, amelynek szakszerű használatára a szaktanárt ki kell oktatni. 10.Fokozott gondot kell fordítani a terem tisztaságára, rendszeres takarítására. Kerülni kell mindenfajta tevékenységet, amely porral jár.

96

III. számú melléklet A sportlétesítmények használati rendje Öltözők - Az emeleti öltözőt a fiúk, a földszintit a lányok használják. - Az 1. épület emeleti osztályai az épületen belül, a földszinti osztályok az udvaron keresztül, a 2. épület osztályai a sportudvaron keresztül vonuljanak az öltözőkhöz. - A gyerekek fegyelmezetten a folyosón várják meg, míg az előző osztály elhagyja az öltözőket. - Az öltözőt használó gyerekek közül öltözőügyeletest és helyettest kell kijelölni. Feladatai: - felel a fegyelemért és a rendért; - nyitja, ill. zárja az öltözőket; - gondoskodik az öltözők szellőztetéséről; - ellenőrzi a fürdőt és a WC-t; - sportfoglalkozás előtt jelent; Fürdő, WC - A testnevelési órák között tisztálkodásra a csapokat használják a gyerekek. Délutáni sportfoglalkozások után indokolt esetben a zuhanyzót is igénybe vehetik. Ehhez azonban felügyeletükről gondoskodni kell. - A fürdőben lévő villanybojlerhez TILOS hozzányúlni! - Az öltözőkhöz kapcsolódó WC-ket, csak az ott öltözők használhatják. Az energiával, a vízzel való takarékoskodás mindenki kötelessége! Az öltözők, fürdők, WC-k épségére, tisztaságára mindenki köteles vigyázni! Tornaterem - A tornaterem csak a kijelölt célra, sporttevékenységre használható! - Sporttevékenységet csak megfelelő sportfelszerelésben, tornacipőben lehet benne végezni! - Felügyelet nélkül a tornateremben semmilyen foglalkozást sem szabad végezni! - A tornateremben levő szerek épségéért az ott tartózkodók felelnek. Az esetleges kár megtérítése a kár okozóját terheli. - Ha a tornateremben nincs foglalkozás, akkor az ajtaját zárva kell tartani. (kulcsok: igazgatónál, testnevelőnél, takarítónál) A tornaterem, sporttevékenységen kívüli használatára csak az iskola igazgatója adhat engedélyt.

97

Sportszertár - Osztályonként két fő szertárost kell kijelölni. - A szertárosok is csak engedéllyel, lehetőleg felnőtt kíséretében léphetnek a szertárba. - A szertárban kialakított rendért a sportfoglalkozás vezetője felel. - A szertárt zárni kell! (kulcsok: igazgatónál, testnevelőnél, takarítónál)