DR. SÁSKA ZOLTÁN ATTILA FŐHADNAGY
ANTE PORTAS EU – A CIPRUSI KONFLIKTUSRA HANGSZERELT ANNAN-TERV A TRÓJAI FALÓ? ANTE PORTAS EU – CAN THE ORCHESTRATION OF THE ANNAN PLAN ON THE CYPRUS ISSUE BE THE TROJAN HORSE? Rezümé Több eddigi ENSZ-főtitkár dolgozott a ciprusi konfliktus megoldásán, de egyikük sem került ilyen közel a megoldáshoz, mint a korábbi főtitkár Kofi A. Annan. A sok korlátozó rendelkezés és Törökország jövőbeni EU-tagságától függővé tett tiltások feloldása nem a görög és török ciprióta közösségek békés együttélését szolgálta.
Resume Most of the previous UN Secretary-Generals have worked on the solution to the conflict in Cyprus, but none of them have come so close to the solution than the former Secretary-General Kofi A. Annan. The numerous restrictions and the lifting of bans depending on Turkey’s future EU membership haven’t served the peaceful cohabitation of the Cypriot and Turkish communities.
Kulcsszavak: ENSZ, Ciprus, Törökország, Európai Unió, Annan-terv, fegyveres konfliktus Keywords: UN, Cyprus, Turkey, European Union, Annan Plan, armed conflict
Ciprus klasszikus XX. századi, brit-séma szerinti fejlődése nem egyedülálló a KözelKelet történetében. Ilyen lehet a Palesztin állam küzdelmes létének kérdése, ha nem is a ciprusi minta alapján rendeznék. De említhetném a francia-angol vegyes örökségek további sorát, pl.: Vietnámot, Iránt, Szíriát, és Libanont. A két utóbbit az ENSZ előd Népszövetség által javasolt – nagyhatalmi kezdeményezésekre született – alkotmányok működtették, működtetik. Jelenleg 2014-ben Szíriában korrupt, diktatórikus rendszer honos, de ami minden háború ürügyéül szolgál: a vallások közötti ellentét, ebben az államban most az Arab Tavaszt követő 2011-es szíriai felkelésektől kezdve vált egyre kiélezettebbé. Korábban Libanon és Szíria alkotmányaiban lefektetett alapjogaik tiszteletben tartásával fért meg a keresztények bármely rítusának képviselője a muzulmán és a zsidó vallásúval. Elgondolkodtat tehát az a
tény, hogy mostanság az emberiség vallási ellentétek miatt háborúzik-e vagy csak tudatlan szereplője a gazdasági érdekek és a területszerzés ádáz színfalai előtt? Az utóbbit reális elképzelésnek tartom. Ciprus a „kis államok” kategóriájába tartozik. Vajon mi az, ami idegen intervenciókhoz és belső konfliktushoz vezetett? Talán geopolitikai helyzete vagy kis mérete, de köztudott, hogy a probléma gyökere valahol fél úton található e kis állam belső nehézségei és külső biztonsága között, ugyanis Törökország megszállta a sziget északi felét még 1974ben. Ciprus térképe:1
1
The University of Texas at Austin / PCL Map Collection - http://www.lib.utexas.edu/maps/europe/txupclmaps-oclc-664083136-cyprus_pol-2010.jpg (2014.06.26)
2
Ezt felismerve az ENSZ több erőfeszítést tett a probléma megoldására. Az egyik és talán legerőteljesebb Kofi A. Annan ENSZ-főtitkár terve (The Annan Plan for Cyprus)2, ami a 2004. április 24–én tartott népszavazáson Ciprus görögök lakta részén elutasításra került. Nem véletlenül. Vajon mik lehettek az okok és milyen mértékben szolgálták volna Törökország EU-csatlakozási álmait? Az Annan-terv Ciprus föderatív államkénti megformálását tűzte ki célul annak érdekében, hogy elsimítsa a szigeten gyökeret vert érdekellentéteket. De mi is a legszembetűnőbb ismérve a föderatív államnak? Most figyelmen kívül hagyva a nemzetközi jogban vizsgált jogalanyiság problémakörét, a föderatív állam fő ismerve a hatalom megoszlása a központi és a regionális hatóságok között, ellentétben egy egységes („unitárius”) állam fennforgása esetén, amikor a hatalom egy központi („centrális”) kormányzat kezében összpontosul. C. Palley egyik írásában különbséget tesz egységes és föderatív államok között azt állítva, hogy az első esetben a központi kormányzat egy magasabb törvényhozói autoritással rendelkezik, mint a helyi szintű törvényalkotó egységek. A föderatív államokról pedig azt írja, hogy a kormányzati hatalom megoszlik a központi és a regionális kormányzatok között.3 A föderáció az együttműködés őszinte szellemiségében kell, hogy gyökerezzen. Ezt nevezhetjük „Bundestreue”-nak is, ami a „szövetségi hűség”-et jelenti, és félreérthetetlenül fogalmazza meg a föderáció funkcionalitásának motorját, ami nélkül nem létezne ez a fajta államformáció.4 Látszólag az Annan-terv is hasonló alapelvek mellett került megalkotásra, de a passzusok között ott rejlett Törökország EU-tagság iránti vágyakozása, egy megszállás által került pozícióban. Az igazán jelentős különbség a föderatív államok ismert formái között és azon javaslat között, amely Ciprus átváltoztatását szorgalmazta egy föderatív (szövetségi) állammá nem más, mint az egyetlen egységes Ciprusi állam megléte, vagyis elő-létezése. Ez adott volt, ugyanis Ciprus 1960. augusztus 16-án kikiáltotta függetlenségét, nem volt többé brit gyarmat.
2
The Annan Plan for Cyprus - http://www.hri.org/docs/annan/ (2014.06.26) PALLEY Claire, Constitutional Law and Minorities, Minority Rights Groups, Report No. 36, 13. o. 4 BAYER Herman-Wilfried, Die Bundestreue, 23. o.3
3
Dióhéjban az Annan-tervről
A svájci mintára létrehozandó Egyesült Ciprusi Köztársaság terve 2004 elején Annantervként több változtatás után elfogadásra került, de tele volt még nem kielégítően szabályozott területtel vagy változtatásra váró résszel. A tervet az Alapító Egyezmény vezette be markáns fő cikkelyeivel, vagyis a Main Articles-al”5. Jelen publikációban a fő cikkelyek azon pontjait veszem górcső alá, ahol a török érdekérvényesítés túlsúlyát lehet felfedezni. Az Annan-terv a fő cikkelyek szerint három nemzetközi szerződés mellett (Treaty of Establishment, Treaty of Guarantee és Treaty of Alliance) hozta volna létre az új Ciprusi Államot. Mivel ez a három szerződés korábbról életben maradt ezekre vonatkozó külön protokoll aláírásával, a Görögországgal, Törökországgal és Nagy-Britanniával aláírásra kerülő szerződésen túl – azok mutatis mutandis alkalmazkodtak az újonnan megalakuló állami berendezkedéshez (1. cikkely 3. pont). A fő cikkelyek (Main Articles) 1. cikkelyének 5. pontja Ciprus EU-tagságának fennállása esetén előírta Ciprus támogatását Törökország EU-csatlakozásának elérésére. Gyakran kitűnik és jelen cikkben is kimutatásra kerül, hogy Törökország EU-csatlakozási ambíciói töretlenek és nagy valószínűséggel ez vezetett a sziget korábbi megszállásához, továbbá a 30 éven át tartó tárgyalások sorozatos kudarcához. A terv szerint az Egyesült Ciprusi Köztársaság egy független állam, föderális kormánnyal rendelkezik és két tagállama van: a Görög Ciprusi Állam és a Török Ciprusi Állam (2. cikkely 1.a.). Ez a rendelkezés érdekes nemzetközi jogi szempontból, mert a nemzetközi közösség előtt az ENSZ által alkotott javaslat először tesz említést a Török Ciprusi Államról, ami nem létezett előtte, hanem bábállamként (a török megszállást követően) a Törökország által használt „túsz” státuszát töltötte be. Ezen cikkely értelmében az Egyesült Ciprusi Köztársaság egyetlen egy osztatlan nemzetközi jogalanyisággal és szuverenitással rendelkezne, az Egyesült Nemzetek Szövetségének tagja, továbbá a demokráciára, a képviselő köztársasági kormányokra, a politikai egyenlőségre, a bi-zonalitásra, a két alkotó tagállam egyenlő státuszára és saját alkotmányára épülne. Az Annan-terv alkotta új ciprusi alkotmány szerint egyetlen ciprusi állampolgárság létezne csak, de a ciprusi állampolgárok ezen túl rendelkezhetnek tagállami állampolgársággal is, amely az EU-állampolgársághoz hasonlóan csak kiegészíti és nem helyettesíti a ciprusi állampolgárságot (3. cikkely 1-2. pontjai). A fő cikkelyek állampolgárságra vonatkozó 5
The Annan Plan for Cyprus - http://www.hri.org/docs/annan/Main_Articles/MainArticles.pdf (2014.06.20)
4
részében szembetűnik a – Törökország EU-tagságától függő – személyek szabad vándorlásának joga. A 3. cikkely 5-7. pontjai szerint: ameddig Törökország nem csatlakozik az Európai Unióhoz, addig a tagállamok korlátozhatják a személyek szabad vándorlásának és letelepedésének jogát százalékban és időmoratóriumban meghatározott módon annak érdekében, hogy a tagállamok külön-külön is megőrizhessék identitásukat, viszont az egyezmény nem tért ki egy égetőbb probléma orvoslására, ugyanis a megszállás utáni török telepeseknek a számát nem csökkentette látványosan és így több mint 150.000 elűzött görög ciprióta aligha térhetne valaha is vissza az északi területre. Ezen túl a török állampolgárok beszivárgását a szigetország északi felében nem lehetne ellenőrizni. Véleményem szerint ez a rendelkezés sértette leginkább a ciprusi nép (görögöket és törököket egyaránt) jogait, mivel a ciprusi állampolgár szabadon mozoghat, letelepedhet az Európai Unió területén, de a saját hazájában mindezt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem tehetné. Az Európai Unió eddigi vívmányaival is ellentétes, de a megoldás érdekében ezt a tényt is figyelmen kívül hagyták a terv megalkotói.
A fő cikkelyek úgy rendelkeztek, hogy az emberi jogok és szabadságok külön helyet kapjanak az új alkotmányban. A vallási, etnikai vagy a tagállami állampolgárságon nyugvó megkülönböztetést tilalmazta a 4. cikkely 1. pontja. Előfordul, hogy bizonyos területeken (településeken) más, az ellenkező állam közösségéhez tartózó csoportok (görög ciprióták a török részen, vagy török ciprióták a görög részen) élnek. Ezeket a közösségeket megilletné a fő cikkelyek (4. cikkely 2. pont) értelmében a saját kulturális, vallási és oktatás joga, ugyanakkor azon tagállamban, ahol élnek, képviseleti jogra is jogosultak lettek volna (kissebségek védelme). A vallási kisebbségek, név szerint: a maronita, a latin és az örmény vallásúak jogának védelmét is el kellett látnia az alkotmánynak, mégpedig nemzetközi standardok szerint (4. cikkely 3. pont). Az imént felsorolt vallások eddig is teljes szabadságot élveztek. Maga az 1960-as ciprusi alkotmány sem rendelkezett másképpen a vallási kisebbségekről, és a Ciprusi Köztársaság területén ezen ősegyházak zavartalanul működhettek (a török megszállt területen ugyanakkor nem volt hasonló a helyzet). Az új alkotmánytervezet ezen vallások gyakorlását biztosította, valamint azok biztosítására egyidejű képviseletet kaptak magában a föderatív parlamentben is. Vitatható továbbá a Legfelső Bíróság felállításának szabályozása az egyezményben (6. cikkely 2. pont). A Legfelső Bíróság egyforma számú török és görög ciprusi bíróból, továbbá három nem ciprusi bíróból állna mindaddig, amíg a törvény erről másképpen nem 5
rendelkezik. A Legfelső Bíróság, inter alia, a tagállamok közötti, a külön vagy mindkettő tagállam és a szövetségi állam kormánya közötti jogvitákat hivatott orvosolni, továbbá egy köztes bázis alapjain a szövetségi intézmények közötti joghézagok kitöltését látja el, amennyiben az elengedhetetlen a szövetségi kormány zavartalan működésének biztosítására. Idegen bírák megjelenése egy független szuverén állam területén, mely részese lehetne a döntéseknek? A 10. cikkely volt hivatott a tulajdonjogi vitákat rendezni a megszállt területeken. Ez volt az a pont, amely bonyolult szabályozása révén semmiképpen sem kárpótolhatta a korábbi tulajdonosokat, hiszen legtöbb esetben cserére, kompenzációra való jogosultságot jelentett volna az egyéneknek, akik ragaszkodtak régi tulajdonukhoz. Az idők folyamán rengeteg ingatlan cserélt gazdát, a jogtalan szerzések idővel adásvétel, lebontás, ráépítés útján szinte visszakövethetetlenül új generációk tulajdonába vagy birtokába kerülhetett.
Egy egyesülő Európa a sebek begyógyítását is szolgálja, akárcsak Ciprus egyesülése. A terv szerint Ciprus kétszer egyesülne: 1. amikor a szigetország találkozik önmagával, 2. amikor kiteljesedett teljes lényével együtt az Európai Unió tagja lesz. De ez az ország sok sebből vérzik, ezért az egyezmény fő cikkelyeinek 11. cikkelye egy Megbékélési Bizottság (Reconciliation Commission) létrehozásáról szólt, amely a megértés, a tolerancia és az egymás iránti tiszteletet volt hivatott népszerűsíteni. Ez a bizottság egyenlő számú (férfiak és nők egyenlő arányán túl) görög és török cipriótákból meg legalább egy nem ciprusi tagból állt volna. Utóbbit az ENSZ-főtitkár jelölte volna ki a két tagállammal folytatott konzultációját és azok egyetértését követően. Lehetséges, hogy ebben a javaslatban is egy Cipruson kívüli bábáskodó idegent láthattak, főleg a görög ciprióták, akik közül a török megszállás következtében a legtöbben nyomtalanul eltűntek vagy elestek a harcokban, az esetleges megtorlásokban. A Treaty of Alliance értelmében 6.000 görögből és 6.000 törökből álló kontingens állomásozhatott volna a sziget két államában 2011-ig, amit majd 3.000-re kellet volna csökkenteni mindkét félnek külön-külön 2018-ig, de legkésőbb Törökország EUcsatlakozásáig. Ezt követően további csökkentéseket következtek volna a maradék erők átcsoportosításával új megegyezés szerinti helyszínekre (8. cikkely). Ezen cikkely értelmében Törökország kb. 30.000 főt számláló csapatát 6.000 főre kellett volna csökkenteni a majdani Török
Ciprusi
Államban,
ami
Ciprus
teljes
demilitarizációját
jelentette
volna,
fegyverszállítások megtiltásával és mindkét „országfél” haderejének (török és görög ciprióta 6
haderő aktív és tartalékos állományának) teljes felszámolásával, ami egyidőben zajlott volna a szigeten állomásozó görög és török erők átcsoportosításával új megegyezés szerinti helyszínekre. Mindennemű fegyver, - kivéve engedéllyel tartott sportfegyverek -, használatát és birtoklását tiltotta a 8. cikkely 2. pontja, de különösen a lakosság paramilitáris kiképzését vagy tartalékos katonák tartását a szigeten. Továbbá az Egyesült Nemzetek Szövetségének csapatai továbbra is a szigeten maradhattak volna (ameddig a föderális kormány a tagállamokkal nem dönt az ellenkezőjéről), hogy ellenőrizzék az egyezményben megfogalmazottakat. A fő cikkelyek úgy rendelkeztek, hogy ameddig Törökország nem csatlakozik az Európai Unióhoz, addig nemzetközi katonai gyakorlatot akkor lehet csak tartani a szigeten, ha a két tagállam beleegyezésén túl kikérik Görögország és Törökország beleegyezését is. A ciprusi görögök biztonságérzetét sértette a 8. cikkely, hiszen minden egyes görög ciprióta család jelentős fegyverarzenállal rendelkezik saját otthonában. A fentiekből kitűnik, hogy Ciprus mennyire a nagyhatalmi érdekszféra áldozata, ugyanis Törökország még egy rendezés után is csak akkor engedné karmai közül a szigetet, ha EU-csatlakozása megvalósul, így a görög ciprióták szinte csak a török fél érdekeinek biztosítását láthatták az Annan-tervben.
Ciprus és az Európai Unió
Ciprus az Európai Unióhoz való csatlakozását hivatalosan 1990. júliusában kérte. A csatlakozási kérelemről véleményt (avis) alkotott a Bizottság, amit 1993. június 30-án hirdettek ki.6 A Bizottság véleménye végeredményben nem volt más, mint egy politikai szöveg , amiben megfogalmazták Ciprus európai elhivatottságát, hogy csatlakozása kívánatos, ugyanakkor a Bizottság nem tartotta még eléggé felkészültnek a szigetet a csatlakozásra. A Ciprusi Köztársaság státusza a nemzetközi jogban nem változott, hiszen a társulási megállapodásban, de a csatlakozási kérelemben is egy egységes Ciprusról tesznek említést a felek. Továbbá ezen szerződések, de minden eddigi szerződés is az Európai Unióval nem a sziget egy bizonyos részét érinti, hanem Ciprus szigetének egészét. Így elmondható, hogy az Európai Unió magatartása világosan meghatározza a Ciprusi Köztársaság nemzetközi jogi helyzetét. Ciprus nemzetközi jogalanyisága változatlanul állt fenn (kiterjed a sziget egész
6
Archive of European Integration / „Commission Opinion on the Application by the Republic of Cyprus for Membership” - http://aei.pitt.edu/5760/1/5760.pdf (2014.06.26)
7
területére) és maga az Európai Unió sem ismerte el az 1983-ban létrehozott Észak-Ciprusi Török Köztársaságot.
Ciprus 2004. május 1-én csatlakozott az Európai Unióhoz a „megszállt területek nélkül”, így a nemzetközi jog szerint – mivel a nemzetközi közösség egy, a sziget egészére kiterjedő szuverenitással rendelkező Ciprusi Köztársaságot ismer el – Törökország az Európai Unió egy részének megszálló hatalmává vált és nem csak Ciprus egy részének jogtalan bitorlója maradt. A török ciprióták igennel voksoltak az Annan-tervre, de az Európai Unióhoz való csatlakozás anélkül valósult meg a görög ciprióták elutasító referenduma miatt. A két ország közötti feszültség enyhítésére született meg az Annan féle terv, amely egy föderatív jelleggel felruházott Ciprusi Szövetségi Államot hozott volna létre. A terv megbukott.
Koppenhágában az Európai Unió Tanácsa még 2002. december 13-án döntött a Ciprusi Köztársaság csatlakozásáról. (A döntés értelmében 2004. május 1-én Ciprus az Európai Unió tagja lett kilenc másik országgal együtt, köztük Magyarországgal.) Rögtön utána 2002. december 26-án az elfoglalt Nicosiában török ciprióták tüntettek Rauf Denktas, a török ciprióták politikai vezetőjének megosztó politikája ellen és az Annan-terv elfogadása mellett. A tömeg felszólította a megszállt szigetrész politikai vezetőjét Denktast, hogy mondjon le, mivel elvesztette tárgyalói jogosultságát, hiszen egyedül csak ő a megosztás híve és mindaddig miatta akadoztak a tárgyalások. A tüntetés mögött Erdogan török miniszterelnök állhatott, aki üres kézzel tért haza Törökországba a Koppenhágai Csúcsról, mivel még az Egyesült Államok nyomására sem volt hajlandó az Európai Unió egy agendát adni Törökország csatlakozási tárgyalásainak a megkezdésére, de a „túszként” használt szigetrész vezetőjének döntése, miszerint nem ül tárgyalóasztalhoz, végképp nem kedvezett Erdogan ambícióinak, hogy elérje Törökország EU-tagságát.
Tíz év után, 2014-ben is a tárgyaló felek tovább lebegtetik a megszületendő föderatív ciprusi állam létrejöttét. Denktas 2012-ben elhunyt, az őt követő török ciprióta politikai vezetők fogékonyabbak voltak a tárgyalásokra. Egyik legutóbbi hír, amiről a török Anadolu Hírügynökség is beszámolt, hogy a két ciprusi fél ismét vagy továbbra is egy föderatív állam létrehozásában látja a probléma megoldásának lehetőségét. Mevlut Cavusoglu EU-ügyekért felelős török miniszter viszont kijelentette, hogy Törökország hosszú, fenntartható békét 8
kíván Cipruson, de az Európai Unió nem kívánatos fél a tárgyalóasztalnál.7 Mert nem adott pontos időpontot a csatlakozásra?
Összegzés
Talán korai lenne epilógust írni egy megoldatlan konfliktusról született cikkhez, de a záró gondolatok kategóriájában mégis megvan az a szabadság, hogy a jelen pillanatban még megoldatlan konfliktusról – a cikkben nem részletezett történelmi előzményeket is alapul véve – elmondhassam: A nagyhatalmi politika áldozatai sorának élvonalában található ciprusi népet 1960-ban a függetlenség körül Zürich-ben folyó egyeztetések alatt nem kérdezték meg, hogy mit szeretne. Nem adták meg annak a lehetőségét, hogy a ciprióta közösségek saját maguk dönthessenek – egy esetleges referendum megtartásával – a sziget függetlenségéről vagy pedig Görögországhoz való csatlakozásáról. Mivel a sziget lakóinak „demokratikus véleményének” sem szenteltek különös figyelmet, megkezdődtek a zavargások, pedig előtte úgy tűnt, hogy a kisebbségek jogait és azok tiszteletben tartását biztosítani lehetne. Az 1964ben keletkezett zavargások Nicosia megosztásához vezetettek. ENSZ-csapatok őrizték a törékeny békét a két közösség között, majd bekövetkezett az, aminek nem kellett volna bekövetkezni. 1974-ben török csapatok szállták meg a sziget északi felét. Az Amerikai Egyesült Államok hallgatólagosan, de beleegyezett az invázióba. Hogy miért? Talán a szigeten túl erősnek bizonyult kommunista párt előretörését akarta visszaszorítani, esetleg a népszerűtlen görög katonai juntával nem tudott együttműködni. Figyelemre méltó, hogy az Egyesült Államok álláspontja alig változott ez ügyben. Mivel az Egyesült Államok harmadik legfontosabb katonai szövetségese Törökország, ezért néhol megpróbált hatni az Európai Unió Tanácsára és Bizottságára, hogy Törökország EU-tagságát mielőbb fedél alá hozza (lásd a legerőltetőbb módon éppen a Koppenhágai Csúcson 2002 decemberében). 1974-ben az inváziót követően az ENSZ tűzszüneti felhívásainak Törökország nem tett eleget és fokozatosan haladt előre a sziget belseje felé. Nagy-Britannia nem lépett közbe, mivel a szigeten található két szuverén bázisát a támadásoktól nem kellett féltenie. A britek által tanúsított „ami már nem az enyém, nem védem”- hozzáállás szintén kedvezett Törökországnak. 7
Anadolu Agency - http://www.aa.com.tr/en/turkey/313338--turkey-wants-a-lasting-peace-in-cyprus (2014.06.19)
9
Úgy tűnt, hogy a megoldás egy bi-kommunális, bi-zonális rendszer létrehozásában rejlik. Az alapok megvoltak, a későbbi tárgyalások akadoztak és provokációk hada (légtér megsértése török katonai repülőgépek által, görög ciprióta civilek elhurcolása török területre a Buffer-zónában) akadályozta a párbeszéd folytatását. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa sorra gyártotta a rezolúciókat. Minden eddigi ENSZ-főtitkár dolgozott a konfliktus megoldásán, de egyikük sem került ilyen közel a megoldáshoz, mint a korábbi főtitkár Kofi A. Annan.
Mivel az Annan féle terv nem a két ciprióta közösség (görög és török), hanem az ENSZ és az akkori főtitkár kezdeményezésére született, a szigetlakóknak úgy tűnhetett, hogy nem őket, a görög és török ciprusiakat szólítja meg. A szabad mozgás, letelepedés, tulajdonvásárlás szabadságának a korlátozása feszültségeket is kelthetett, de leginkább a békés együttélésnek a lehetőségét vetette el. Ezen kívül mely állampolgár tűri szó nélkül, hogy saját hazájában más állampolgárságú bíró ítélkezzen fölötte, esetleg ügyeinek viteléről szabadon döntsön. Világosan kitűnik, hogy a sok korlátozó rendelkezés és Törökország jövőbeni EU-tagságától függővé tett tiltások feloldása nem az együttélést szolgálták. Úgy nézett ki, mintha két ellenség között folyt volna a szövetségre lépés, pedig maguk a török ciprióták sem érzik magukat közelebb állónak Törökországhoz, mint Ciprus egészéhez és a görög ciprióta közösséghez, sőt az Európai Unióhoz, amit az északi, törökök lakta országrészben tartott népszavazás is beigazolt. Ugyanaz történt újra: a politikusok nem vették figyelembe, hogy emberekről és azok akaratáról döntenek.
10
Felhasznált irodalom:
1. The Annan Plan for Cyprus - http://www.hri.org/docs/annan/Annan_Plan_Text.html (2014.06.20) 2. BAYER Herman-Wilfried, Die Bundestreue, Tübingen 1961. 3. PALLEY Claire, Constitutional Law and Minorities, in Minority Rights Group
Report, 36, London 1978. 4. Archive of European Integration / „Commission Opinion on the Application by the Republic of Cyprus for Membership” - http://aei.pitt.edu/5760/1/5760.pdf (2014.06.26) 5. Anadolu Agency – http://www.aa.com.tr/en/turkey/313338--turkey-wants-a-lasting-peace-in-cyprus (2014.06.19) 6. The University of Texas at Austin / PCL Map Collection http://www.lib.utexas.edu/maps/europe/txu-pclmaps-oclc-664083136-cyprus_pol2010.jpg (2014.06.26)
11
