PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ ÉS
Ankét írásos anyag
INFORMATIKAI ZRT.
GONDOLKOZZON A MI FEJÜNKKEL!
Tanácsadó Igazgatóság
1135 BUDAPEST, MÓR U. 2-4.
Személyi jövedelemadó és az eva 2010. évre vonatkozó fontosabb változásai A 2010. évre vonatkozó változtatásokat a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó 2009. évi LXXVII. számú törvény, valamint az egyéni vállalkozásról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. számú törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. számú törvény tartalmazza.
Személyi jövedelemadó Új adóalap-számítás („bruttósítás”+ 27 százalék) – Az összevont adóalapba tartozik az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózás szabályai szerint átalányban megállapított jövedelme is. – Az adóterhet nem viselő járandóságra (pl. családi pótlék, nyugdíj) az adóalapkiegészítés nem vonatkozik. Adómértékek, adósávok, adójóváírás – Az alsó kulcs 18 százalékról 17 százalékra, a felső kulcs 36 százalékról 32 százalékra csökken. A 4 százalékos különadó megszűnik. – Az adójóváírás a bér, és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint (évente összesen legfeljebb 181 200 forint), amely teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben a 3 millió 188 ezer forint jogosultsági határt nem haladja meg. Ha meghaladja, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell a 181 200 forintot, aminek következtében a jogosultsági határt 1 millió 510 ezer forinttal meghaladó rész (azaz 4 millió 698 ezer forint összes jövedelem) esetén adójóváírás már nem érvényesíthető. Adóelőleg szabályok – Az adóelőleget – az adóalaphoz hasonlóan – az adóalap-kiegészítéssel növelt adóelőlegalap után kell fizetni. Az adóelőleg alapja az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem és annak 27 %-a. – Adóelőleg nyilatkozat – a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről (50 %-nál több is lehet), – az adóelőleg-megállapítás módjáról, – a magánszemély összevont adóalapjának, adóterhet nem viselő járandóságainak adóévi várható összegéről, – bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről, – a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról, – az állami végkielégítés megosztásának mellőzéséről, – a fogyatékossági kedvezményről.
2 – Költségkülönbözet
miatt
fizetendő
bírság (39%).
– Adó-befizetési különbözet miatt fizetendő bírság (12%). –
Nem kell adóelőleget megállapítania a számlázott összegből.
Megszűnő adókedvezmények – háztartási szolgáltatások után járó kedvezmény, – magánnyugdíjpénztári kiegészítő tagdíj, és a társadalombiztosítási megállapodás alapján járó kedvezmény, – tandíjkedvezmény, – alapítványi kedvezmény, – biztosítások kedvezménye, – az alkalmi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény. Adómentes juttatás marad például: – áramdíj-kedvezmény, szén és tűzifa a jogviszony fennállásáig (új jogszerzés nincs), – a közlekedési kedvezmény, – az iskolarendszeren kívüli képzés, a tevékenység ellátásának feltételeként, – internet- és számítógéphasználat, – az üzemanyag-megtakarítás címén adott juttatás legfeljebb havi átlagban 100 ezer forint összeghatárig, – a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek esetében az e tevékenységre tekintettel kapott napidíjból a vonatkozó kormányrendelet szerinti napi 25 eurónak megfelelő forintösszeg, – a csoportos személyszállítás, – üzletpolitikai kedvezmény, – munkáltató, volt munkáltató által a csoportos létszámleépítés miatt elbocsátott, vagy elbocsátandó munkavállalók részére nyújtott olyan szolgáltatás, mellyel a munkáltató a munkavállaló újra-elhelyezkedését támogatja, – társadalmi szervezettől, egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, – munkaruházati termék, – személygépkocsi magáncélú használata. Új menteség – védőoltás, – 10 000 forintot meg nem haladó követelés-elengedés (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás), – követelés elengedés megélhetési ellehetetlenülés elkerülése céljából (hitelintézet, pénzügyi vállalkozás).
A
béren
kívüli
és
egyéb
3 juttatások kedvezményes adózása
A leggyakrabban adott juttatások kedvezményes kulccsal adóznak a kifizetőnél és a juttatást járulék, illetőleg eho-kötelezettség nem terheli. A kedvezményesen (25 %-kal) adózó juttatások és az egyedi korlátok a következők: –
Munkáltatónál, társas vállalkozásnál (szövetkezetnél) a munkavállaló és közeli hozzátartozója mellett a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja részére történő juttatás esetén: − üdülési csekk juttatása és üdültetés esetén a minimálbér, − iskolakezdési támogatás esetén a minimálbér 30 százaléka, − iskolai rendszerű képzés esetében a minimálbér két és félszerese, − helyi utazási bérlet juttatása esetén a bérlet ára, − meleg étkeztetés 18 ezer forint/hó összegben, − a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően az adóévben természetben adott – egyébként adóköteles – juttatás együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. – Munkáltatónál továbbá a munkavállalónak történő juttatás esetén: − az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százaléka, − az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százaléka, − a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százaléka, − magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés.
A korláton felüli rész után a juttatónak 54 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék járulékot (vagy ehót) kell fizetnie. Természetbeni juttatásként adókötelessé váló béren kívüli és egyéb juttatások –
legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész;
–
művelődési intézményi szolgáltatás évente a minimálbér összegéig;
– hideg étkezési utalvány havonta 6 ezer forint értékhatárig; –
két évig használt számítógép ingyenes, vagy kedvezményes juttatása;
–
villamosenergia iparban dolgozók díjkedvezménye, bányászatban és erdőgazdálkodásban dolgozók szén és tűzifa járandóságának kedvezményére a 2010. január 1-jét követően létrejövő jogviszonyok tekintetében;
–
a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből a 15 000 forintot meg nem haladó összeg;
–
összeghatártól függetlenül a versenyen, vagy vetélkedőn nyert érem, trófea.
A juttatások nem kedvezményes köre esetében a juttatónak 54 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék tb. járulékot (vagy ehót) kell fizetnie. Külön szabály rendelkezik arról, hogy, ha a juttatás megfelel a 2009. évi adómentességre vonatkozó feltételeknek és mértéknek, akkor a juttatás feltételeit (például a munkáltató legfeljebb évi
4 három alkalommal a 2010. évi minimálbér 10 százalékát meg nem haladó csekély értékű ajándékot ad) nem kell külön szabályozni. A 2009. évi adómentességi feltételeknek megfelelő, de a törvényben meghatározott mértéken felül adott juttatásokat – például hideg étkezési utalványt nem havi 6 ezer forint összegben adják, hanem havi 10 ezer forintot adnak, és nem részesül minden dolgozó ilyen juttatásban, akkor a 6 ezer forint feletti rész juttatását – külön szabályozni kell. Teljes egészben adókötelessé váló juttatások − a belföldi és a külföldi napidíj; − a falusi vendégfogadás jövedelme, megszűnik az egyes tevékenység-típusokhoz (agroturisztikai szolgáltatás, szállásadással járó vendégfogadás, vagy e kettő együtt) tartozó 400 ezer, 800 ezer és 1 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész adómentessége, az e tevékenységből származó jövedelme jellemzően önálló tevékenyégből származó jövedelemként adóköteles; − a borravaló, hálapénz, felszolgálási díj címen szerzett jövedelmek nem minősülnek 2010. január 1-jétől adóterhet nem viselő járandóságnak, a szerzés módjától függően kétféle jogcímen adóztatható. Az új szabályozás alapján amennyiben a felszolgálói díjat, borravalót (hálapénzt) a magánszemély a munkáltató közvetítésével szerzi meg, akkor az bérjövedelemként adóköteles, míg a vendégtől közvetlenül kapott borravaló, felszolgálási díj, hálapénz egyéb jövedelemnek minősül; − megszűnik az az adómentességi szabály, amely szerint adómentes az 1993-at megelőzően külföldi pénzeszközből alapított alapítványi juttatás, az olyan vállalkozási tevékenységet nem folytató (köz)alapítványtól, egyesülettől kapott juttatás, amelynél az volt a feltétel, hogy akkor adómentes a juttatás, ha az alapítvány nem bocsát ki adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolást. Adóterhet nem viselő járandóság lesz − a munkáltatói lakáscélú támogatás az eddigi 1 millió forintról 5 millió forintra növelten, − a szépkorúak jubileumi juttatása, − katonai, rendőri hallgatók ösztöndíja. A munkáltatói lakáscélú támogatás összeghatára az eddigi 1 millió forintról 5 millió forintra emelkedik a 2010. január 1-jétől folyósított munkáltatói támogatások esetében. A 2010. január 1-jét megelőzően folyósított támogatás, elengedett kölcsön összegét nem kell figyelembe venni az 5 millió forint juttatási keret számításánál. Reprezentáció, üzleti ajándék Adómentes a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági adóalapot növelő tételként köteles figyelembe venni. Az egyéni vállalkozókra, illetve a társadalmi szervezetekre, köztestületekre, egyházi jogi személyekre, valamint a vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványokra vonatkozó szabályok nem változnak. Személyes közreműködői díj-kiegészítés és kivét-kiegészítés A társas vállalkozó részére kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg, valamint az egyéni vállalkozó osztalékalapjából megállapított jövedelem terhére ki kell egészíteni a társas vállalkozó személyes közreműködői díját, illetve az egyéni vállalkozó kivétjét a piaci viszonyoknak megfelelő éves kereset nagyságára.
5 Az Szja törvény szokásos piaci érték fogalmába módszert tartalmaz, amely alapján a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás megállapítható. Megtakarítások ösztönzése − Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem A jelenlegi szabályozásban csak a tőzsdei ügyletekre vonatkozóan biztosított a 20 százalékos adómérték mellett, az ügyleti eredmények egymással szemben történő elszámolhatósága adott adóéven belül, és az adóévi veszteség adóévek közötti elszámolhatósága. A 2010. évre vonatkozó módosítással a szabályozás kiterjed a tőzsdén kívüli ellenőrzött piaci ügyletekre is. A kedvező szabályozással érintett ügylet tárgya az értékpapírokon túl kiterjed más pénzügyi eszközökre, valamint a devizára is. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügyletek alapján (ideértve az Szja törvény 65. §-a (1) bekezdésének bb) alpontja szerinti ügyletet is, amely esetében a magánszemély úgy dönt, hogy annak nyereségét, vagy veszteségét a 67/A. § szerint vallja be) az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereségek (ide nem értve, ha az kamatjövedelem, vagy, ha az ügylet alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani) együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a magánszemélyt terhelő, az adóévben pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része. Ha egy, az Szja törvény 65. §-a (1) bekezdésének bb) alpontja alá tartozó ügylet (pl. állampapír-átruházás) egyébként megfelel az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának, a magánszemély választhatja, hogy az ügyleti eredményt (nyereséget vagy veszteséget) az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint vallja be, feltéve, hogy a 67/A. §-ban foglalt egyéb feltételek is fennállnak. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó adóévi veszteség adóévek közötti elszámolása – hasonlóan a tőzsdei ügyletből származó veszteség elszámolásához – adókiegyenlítéssel történik. − Tartós befektetésből származó jövedelem A tartós befektetések ösztönzése érdekében 2010-től az Szja törvény új szabályokat tartalmaz. A számlanyitás évében (amely „gyűjtőévnek” tekinthető) tartós befektetési szerződésenként (megnyitott számlánként) legalább 25 ezer forintot kell befizetnie a megtakarítónak, amely befizetés a számlanyitás évében korlátozás nélkül növelhető (ezen befzetés lekötött pénzösszegnek minősül). Az elhelyezés naptári évét követően ugyanakkor a befektetés további befizetéssel már nem növelhető. A magánszemély abban az esetben élhet a kedvező szabályokkal, ha a befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel tartós befektetési szerződés(eke)t köt. Egy naptári éven belül egy adott befektetési szolgáltatóval maximum két szerződés köthető: − lehet egy olyan szerződés, amely alapján a befektetési szolgáltató a magánszemély által befizetett összeget kamatozó bankbetétben (ideértve a fizetési számlán történő elkülönítést is), takarékbetétben – forintban – helyezi el; − továbbá lehet egy olyan szerződés, amely alapján a befizetés ellenőrzött tőkepiaci ügyletben forintban denominált pénzügyi eszközre és olyan forintban denominált pénzügyi eszközre vonatkozó megbízások teljesítésére használható fel, melynek befektetési hozama egyébként kamatjövedelemnek minősülne (pl. állampapír, befektetési jegy).
6 Az egyes tartós befektetési szerződések alapján átcsoportosítás nem lehetséges.
fennálló
állományok
között
A kedvező adózási szabályok alkalmazásának további feltétele, hogy a magánszemély az általa a gyűjtőévben befizetett – lekötött – pénzösszeget, továbbá annak befektetése révén elért hozamokat (amely lehet kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ügyleti nyereség) a számlanyitás évét követő legalább három naptári évben (hároméves lekötési időszak), valamint a lekötés folytatólagos meghosszabbítása esetén további két naptári évben (kétéves lekötési időszak) (a három- és kétéves lekötési időszak együttesen ötéves lekötési időszak) a befektetési szolgáltató, hitelintézet által vezetett lekötési nyilvántartásban tartsa. Az adó mértéke nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napján megállapított lekötési hozam után. A lekötési hozam után 10 százalékos mértékű az adó, ha a magánszemély: −
a hároméves lekötési időszakot nem hosszabbítja meg (a lekötési hozamot a hároméves lekötési időszak utolsó napján kell megállapítani),
−
a hároméves lekötést a lekötött pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg (a részkivéttel arányos lekötési hozamot a hároméves lekötési időszak utolsó napján kell megállapítani),
−
a lekötést a folytatólagos kétéves lekötési időszakban szakítja meg (a lekötési hozamot a megszakítás napján kell megállapítani).
A lekötési hozam után 20 százalékos mértékű az adó, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg (a lekötési hozamot a megszakítás napján kell megállapítani). A lekötött pénzösszeg és a befektetési hozamok állománya terhére a magánszemély korlátlan számú (pl. vételi-eladási, betétlekötési, ismételt lekötési) megbízást adhat a befektetési szolgáltató, hitelintézet számára. A hároméves lekötési időszak utolsó napján részkivétre van lehetőség. Ekkor a lekötött pénzösszeg megmaradó része tekintetében (amelynek azonban a 25 ezer forintnak megfelelő összeget el kell érnie) a lekötési időszak nem szakad meg. A tartós befektetési szerződéssel rendelkező magánszemély halála esetén nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani, ha az a lekötési időszak megszűnése előtt következett be. A lekötési időszak megszűnésekor, továbbá a lekötés megszakításakor a tartós befektetési szerződés megszűnik. Nem kell a tartós befektetésből származó jövedelmet a magánszemélynek bevallania, ha az adójának mértéke nulla százalék. Ha az adó mértéke 10, vagy 20 százalék, a tartós befektetésből származó jövedelem utáni adót a magánszemély az adóbevallásában köteles megállapítani, és az adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni. A tartós lekötés az ötéves lekötési időszak leteltét követően folytatható. A befektetési szolgáltatóval az öt év elteltével újra megkötött tartós befektetési szerződés esetén az újabb hároméves lekötési időszak gyűjtőév nélkül indulhat. A magánszemély külföldi befektetési szolgáltatóval is köthet tartós befektetési szerződést. − Nyugdíj-előtakarékossági számla A nyugdíj-előtakarékossági számlával rendelkező a nyugdíj-előtakarékossági számláját megszüntethetik oly módon, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott pénzt, pénzügyi eszközt átviszi a befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba.
7 A nyugdíj-előtakarékossági számlán lévő követelés tartós befektetésbe történő átalakítása esetén az átalakítás évében a számlára befizetett összeg alapján nyugdíjelőtakarékossági nyilatkozat nem tehető, és a rendelkező nyilatkozata szerint az átalakítás évében, valamint a megelőző évben átutalt jóváírás(ok)nak megfelelő összeget 20 százalékkal növelten az átalakítás évére vonatkozó adóbevallásában be kell vallani, valamint az adóbevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetni. − A biztosításokkal összefüggő módosítások Kamatjövedelemnek minősül valamennyi életbiztosításból, nyugdíjbiztosításból származó nem mentes szolgáltatás, és a maradékjog címén megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más magánszemély által fizetett díj(ak) – kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más magánszemély költségként elszámolta –,az adóköteles (adózott) biztosítási díj(ak) összegéből a kivont díjtartaléknak a kivonás előtti díjtartalékhoz viszonyított arányos részét. Nem alkalmazható e rendelkezés azon bevételre sem, amelyre jogosító életbiztosítási szerződés más – nem magánszemély – által fizetett díja, vagy díjának egy része adómentesnek minősült és a magánszemély – a szerződés átalakításával lehetővé vált díjtartalék-kivonásig – a díj, mint egyéb jövedelem után az adót nem fizette meg. Továbbra is adómentes: általában a biztosító szolgáltatása, kivéve a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítás alapján fizetett jövedelmet pótló kártérítést, az élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, ha az nem haláleseti, baleseti, betegségbiztosítási szolgáltatás, nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a szerződéskötés harmadik fordulónapját követően nyújtott nyugdíj-szolgáltatás, kivéve továbbá az olyan biztosítási szerződés alapján nyújtott szolgáltatást, amelynek díját, vagy díjának egy részét a magánszemély költségként elszámolta. A kamatjövedelemnek minősülő hozam adózása: a hozam öt év után feleződik, tíz év után nem adózik, de csak akkor, ha a biztosítási szerződés megszűnik, ha nem szűnik meg, akkor a hozam négy év után feleződik, hat év után nem adózik, ha a díjtartalék-kivonás a kivonást megelőző négy, illetve hat évnél régebben felhalmozott díjtartalék terhére történik. Az átmeneti rendelkezés alapján a 2006. szeptember 1-jétől 2009. december 31-éig megkötött élet- és nyugdíjbiztosítási szerződés alapján nyújtott biztosítási szolgáltatás adókötelezettségére a 2010. január 1-jét megelőzően felhalmozott díjtartalék terhére kivont bevételre a magánszemély választhatja az Szja tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseinek alkalmazását. Adóelkerülés visszaszorítása − Kamat, jogdíj, szolgáltatási díj fizetése A külföldi illetőségű magánszemély részére – ha a magánszemély illetősége szerinti állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén – kamat, jogdíj, szolgáltatási díj címen fizetett (juttatott) bevétel egésze jövedelemnek minősül 2010-től, amely jövedelem után 30 százalék forrásadót kell fizetni. Az adót – amennyiben a bevétel kifizetőtől származik – a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be. Ha a bevétel juttatása nem pénzbeli formában történik, a juttatást terhelő adó megfizetésére a kifizető köteles. − Ellenőrzött külföldi társaságból származó jövedelem 2010. január 1-jétől egyéb jövedelem a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti ellenőrzött külföldi társaság magánszemély tagjánál az ellenőrzött külföldi társaság adóéve (üzleti éve) utolsó napján kimutatott adózott eredményének a felosztott osztalékkal csökkentett részéből a magánszemély részesedésére jutó része.
8 − Ingatlannal rendelkező társaságban lévő
részesedés
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény meghatározása szerinti ingatlannal rendelkező társaságban részesedéssel rendelkező külföldi magánszemélynek 2010. január 1-jétől belföldön, azaz Magyarországon adókötelezettsége keletkezik, ha az ingatlannal rendelkező társaságban meglévő részesedését (értékpapírt) ellenérték fejében elidegeníti, kölcsönbe adja, vagy a részesedését a társaságból kivonja, és erre tekintettel szerez jövedelmet. Az adókötelezettség keletkezésének feltétele, hogy a társaságban tag (részvényes) magánszemély az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt, vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását. Az ügylet után fizetendő forrásadó mértéke 25 százalék. Egyéb fontosabb változások − Kamatkedvezmény A természetbeni juttatások adóterheléséhez igazodva a kamatkedvezmény, valamint egyéb, korlátozottan adómentes kifizetések adója 44 százalékról 54 százalékra emelkedik. A kamatkedvezmény nem munkaviszonyos jövedelem lesz, hanem a munkáltatót terheli az adófizetési kötelezettség. Átmeneti rendelkezés alapján a 2009. november 30-áig megkötött szerződéseknek megfelelően megszerzett, kamatkedvezményből származó jövedelem adókötelezettségét a hitel, kölcsön futamideje alatt a kifizető választása alapján akár a korábbi, akár az új szabály szerint is meg lehet határozni. A kifizetőnek ezen választásáról 2009. december 31-éig tájékoztatnia kell a magánszemélyt. − Nem munkáltató által adott természetbeni juttatás 2010-től természetbeni juttatásnak minősül a kifizető által ingyenesen, vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a kifizető a juttatásban részesülő magánszemélynek nem foglalkoztatója. − Szövetkezeti tagi kölcsönök kamata A szövetkezeti tagi kölcsön kamata abban az esetben minősül kamatjövedelemnek, ha az a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg. (Az új szabály alapján tehát a példabeli esetben a tagi kölcsön kamata 7 +5 = 12 százalékos lehet). − Átváltási szabályok A törvény különböző helyein található rendelkezések helyett a külföldi pénznemben szerzett jövedelem forintban történő meghatározására egységes átszámítási szabály került megalkotásra. Bevétel esetében a bevételszerzés időpontjában, kiadás esetében a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamot kell alkalmazni.
9 Egyéni vállalkozókat érintő módosítások − Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnés Ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít, az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének a napján – a törvény (Evctv.) erejénél fogva – megszűnik. Az egyéni vállalkozó a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan megállapítja az adókötelezettségét. Az egyéni céget alapító egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggésben eltérő szabályokat kell alkalmazni. − Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti az Evctv. alapján. A szünetelést a körzetközponti jegyzőnél – az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon – kell bejelenteni. A szünetelésre külön szabályok vonatkoznak. − Adóalap, adókulcs Megszűnik a különadó, de a vállalkozói személyi jövedelemadó kulcsa 16 %-ról 19%-ra emelkedik. A társasági adó szabályihoz hasonlóan a beruházáshoz, foglalkoztatáshoz, K+Fhez kapcsolódó kedvezmények kivételével megszűnnek az adóalap-kedvezmények (helyi iparűzési adó kedvezménye, szabadalom, mintaoltalom kedvezménye). 2010-től megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése. A veszteségelhatárolásra vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazhatók, ha az elhatárolt veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Ezen új szabályt az egyéni vállalkozó már a 2009. évi elhatárolt veszteségére is alkalmazhatja. Átmeneti rendelkezés értelmében az egyéni vállalkozó a korábbi (2009. február 1-je előtt hatályos) szabályok szerint megkezdett értékcsökkenési leírást a teljes leírásig folytathatja, feltéve, hogy az új típusú cégautóadót megfizeti. Az ezen költségelszámolás révén keletkező – a 2009. február 1. és 2009. december 31. közötti időszakra eső – cégautóadó-bevallási és fizetési kötelezettséget a 2010. évi első negyedévi bevallással egyidejűleg lehet – jogkövetkezményektől mentesen – teljesíteni. − Mezőgazdasági őstermelők Részben a társasági adó, részben az egyéni vállalkozó adózásának változásaival összhangban megszűnik a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő azon lehetősége, hogy a bevételét csökkentheti a megfizetett helyi iparűzési adó alapján elszámolt költséggel, ha az adóév utolsó napján nincs nyilvántartott adótartozása. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó változásokkal párhuzamosan, már a 2009. évi elhatárolt veszteségére is alkalmazhatóan megszűnik a veszteség elhatárolásának adóhatósági engedélyeztetése. − Átalányadózás 2010. január 1-jétől az átalányadózó egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevételéből, illetve a mezőgazdasági kistermelő e tevékenységéből származó bevételéből átalányban megállapított jövedelme – „felbruttósítva” – része az összevont adóalapnak.
10
Egyszerűsített vállalkozói adó − Egyéni céggel kapcsolatos szabályok Ha egyéni vállalkozó eva-alany alapít egyéni céget, az egyéni vállalkozó adóalanyisága az egyéni vállalkozó jogállása megszűnése napjával szűnik meg, az egyéni cég pedig a társasági adó alanyává válik. Az általános szabálytól eltérően ebben az esetben az egyéni cég négy adóév eltelte előtt jellemzően két adóév után adóalany lehet. Megszűnik az egyéni vállalkozó adóalanyisága (és egyéni vállalkozói jogállása) akkor is, ha átruházás révén szerzi meg egy egyéni cég vagyoni betétjét. Ha az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása, vagy vagyoni betétjének átruházással történő megszerzése miatt szűnik meg, az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége, azzal, hogy a bevételből nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt, vagy amelyet e törvény rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni. Az egyéni cég is adóalany lehet, az egyéni cég is december 20-ig történő bejelentéssel teheti meg az adóalanyiság választását. Az eva-alany működhet korlátolt, illetve a korlátlan mögöttes felelősséggel. Az eltérő szabályozás attól függ, hogy az egyéni cég a számviteli törvény hatálya alá tartozik, vagy bevételi nyilvántartást vezet. A korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég számára kötelező a kettős könyvvitel vezetése. A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre pedig a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra (bt., kkt.) vonatkozó szabályozás az irányadó, így a cég választása szerint a bevételi nyilvántartás, vagy a kettős könyvvitel szabályai szerint teljesíti nyilvántartási kötelezettségét. A döntést az eva-alanyiság alatt nem lehet megváltoztatni. A korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég (25 százalék) osztalék utáni adót kiváltó adó fizetésére köteles, ha eva-alanyként bevételi nyilvántartást választ, azaz, ha kikerül a számvitelről szóló törvény hatálya alól. − Tevékenységet szüneteltető evás egyéni vállalkozó Az Evtv. 2010. január 1-jétől lehetővé teszi, hogy az egyéni vállalkozó tevékenységét egy hónaptól öt évig terjedő időtartamra szüneteltetheti. Ezzel összhangban úgy módosul az Eva törvény, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó adóalanyiságát nem érinti a szünetelés ténye. Attól függetlenül választható az adóalanyiság, illetve maradhat eva-alany az egyéni vállalkozó, hogy tevékenységét szünetelteti. − Adóalanyiság megszűnése Módosul az adóalanyiság megszűnésének időpontja az adóalanyiság választására jogosító értékhatár túllépése esetén. A változás révén az értékhatár meghaladásának napját követő nappal szűnik meg az adóalanyiság, ezzel – főszabály szerint – az értékhatárt meghaladó összeg is egyértelműen evás bevételnek számít. − Adómérték Az Eva adókulcsa 25%-ról 30%-ra emelkedik. Bevezetésre kerül egy második, 50 százalékos eva-kulcs is, melyet akkor kell alkalmazni, ha az adózó túllépi a bevételi határt. Ebben az esetben a bevételnek a törvényi értékhatárt meg nem haladó része után harminc, az azt meghaladó része után ötven százalék mértékű adót kell fizetni. Az emelt kulcs alkalmazásakor nem az adóalap, hanem a bevétel összege az irányadó.
11 Az 50 százalékos kulcs alkalmazásakor bevétel az Eva törvényben meghatározott bevétel, növelve – a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében – azzal az összeggel, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve a harminc napos szabály alkalmazása alapján sem minősült addig bevételnek. Ha a bevétel a 25 millió forintot nem haladja meg, de adóalap-korrekció miatt az adóalap több mint 25 millió forint, akkor az értékhatárt meghaladó részre is az általános kulcs alkalmazható. Ha a bevétel több mint 25 millió forint, akkor 25 millió-ra az általános 30 százalékos kulcsot, míg a fölöttes részre 50 százalékos kulcsot kell alkalmaznia. − Bevallás Az adóbevallási határidő a személyi jövedelemadózás hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókhoz hasonlóan a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében (társaság, egyéni vállalkozó) február 15-éről február 25-ére módosul.
