Angol Amerikai Intézet

www.btk.elte.hu

Angol–Amerikai Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Rákóczi út 5. Telefon: 485-5200/4422 Fax: 460-4450 E-mail: [email protected] Honlap: http://seas3.elte.hu Vezetés: Dr. Frank Tibor egyetemi tanár, intézetigazgató Dr. Hargitai Márta, egyetemi adjunktus tanulmányi igazgatóhelyettes Dr. Starcevic Attila, egyetemi adjunktus tanulmányi és nemzetközi hallgatói ügyek intézeti titkára, az International Study Centre (ISC) vezetője Dr. Kenyeres János, egyetemi docens tudományos igazgatóhelyettes Adminisztráció: » Csóti Veronika intézeti főelőadó Tanszékek: » Amerikanisztika Tanszék Tanszékvezető: Dr. Bollobás Enikő egyetemi tanár » Anglisztika Tanszék Tanszékvezető: Dr. Friedrich Judit, egyetemi docens » Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kontra Edit habilitált egyetemi docens » Angol Nyelvészeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Szigetvári Péter, egyetemi docens » Angol Nyelvpedagógia Tanszék Tanszékvezető: Dr. Uwe Pohl egyetemi docens Megbízott tanszékvezető: Dr. Király Zsolt egyetemi adjunktus Intézeti könyvtár: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., Vezető: Deák Nóra Telefon: 411-6500/2352, 2355 E-mail: [email protected], http://seaslib.elte.hu

Az intézet bemutatása:

Az ELTE egyik legnagyobb intézete, az Angol– Amerikai Intézet (School of English and American Studies) 17 év után átköltözött az Ajtósi Dürer sor 19–21. szám alatti épületegyüttesből a Trefort-kertbe, a Rákóczi út 5. szám alá; az új intézeti könyvtár a Múzeum krt. 6–8. számú épület beépített udvarán kapott helyet. Az intézetben angol és amerikanisztika szak, továbbá ausztrál, kanadai, ír, anglisztikai és középkori oktatási-kutatási program, valamint öt különböző (amerikanisztikai, angol nyelvészeti, barokk és reneszánsz angol irodalmi, modern angol– amerikai irodalmi, nyelvpedagógiai) PhD- (doktori) program működik. Az intézet jelenleg közel 1800 hallgatót oktat, párhuzamosan BA-, MA- és PhD-szinten. Hallgatóink elsősorban a közoktatás, a média, a nemzetközi kapcsolatok, a tudományos kutatás, az idegenforgalom, a könyv- és folyóiratkiadás területein, valamint az államigazgatásban és nagykövetségeken helyezkednek el, évente mintegy 250 hallgatónk végez. Tanári karunkban mintegy 90 főállású és további kb. félszáz megbízott oktató működik. Az Intézetben kilenc egyetemi tanár oktat, hatan az MTA doktorai. Mindennek révén az ELTE Angol-Amerikai Intézete Magyarország legnagyobb és legjelentősebb angol-amerikai képzési és tudományos központja. Kiadványok Az intézetben komoly kutató- és publikációs munka folyik. Az igen jelentős számú könyv, tanulmány, cikk, műfordítás részletes felsorolását az intézeti honlap, a tanszéki honlapok és számos oktató saját honlapja tartalmazza. Az intézetnek több tudományos kiadványa van: az Anglisztika Tanszék évenként adja ki The AnaChronisT című évkönyvét, az Angol Nyelvészeti Tanszék megjelenteti a The Odd Yearbook, illetve a The Even Yearbook című évkönyveit. Az egyikbe fiatalabb nyelvészek (PhD-hallgatók, TDK-díjas hallgatók stb.), a másikba a szakma idősebb képviselői írnak. Az intézet Angol Nyelvpedagógia Tanszékén készül az Across Languages and Cultures című angol nyelvű tudományos folyóirat (főszerkesztő Klaudy Kinga, társszerkesztők Heltai

Pál és Károly Krisztina), a fordításelmélet elismert nemzetközi fóruma. Az Angol Nyelvpedagógia PhD Program jelenteti meg Holló Dorottya és Károly Krisztina szerkesztésében a Working Papers in Language Pedagogy című on-line folyóiratot, amely nyelvpedagógiai és alkalmazott nyelvészeti kutatások eredményeit, valamint a program doktori hallgatóinak kiemelkedő munkáit közli. Könyvtár Az intézeti könyvtár az ELTE BTK egyik legnagyobb könyvtáraként több mint 85 000 kötetnyi nyomtatott, audiovizuális és elektronikus dokumentummal rendelkezik, és országosan kiemelkedő hozzáférést tesz lehetővé az angol nyelvű irodalmak, a nyelvészet, a történelem, a kultúra és a nyelvtanítás egyes területeihez. Muzeális különgyűjteményei (Carnegie, Károlyi, Patterson) különleges értékek. Konferenciák Az Angol-Amerikai Intézet rendszeresen szervez nagyobb szakmai konferenciákat, melyek anyagát meg is jelenteti. 2007-ben „Az angol helyzete Magyarországon” címmel, 2008-ban „New Concepts and Approaches in English and American Studies (Új törekvések az anglisztikában és amerikanisztikában)” címmel szerveztünk tudományos tanácskozást, mindkét alkalommal a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatának keretében. 2011-ben a „125 éves az angol szak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen” címmel szervezett konferencia méltó emléket állított az Egyetemen folyó angol és amerikai stúdiumok több, mint egy évszázados múltjának, nagy hagyományának és az Angol-Amerikai Intézetnek, mint jelentős hazai és nemzetközi tudományos műhelynek. 2013 januárjában intézetünk látta vendégül a Magyar Anglisták Társaságának országos konferenciáját.

Oktatás

bolognai rendszerben: 3 + 2 + 3 év

Anglisztika alapszak BA (6 félév alapszakos képzés) Szakirányok: » angol » amerikanisztika Angol minor Mesterképzés (BA + 4 félév) » amerikanisztika mesterszak » anglisztika mesterszak » tanárképzés angoltanár PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév) minden területen

Amerikanisztika mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles amerikanisztika szakos bölcsész (MA in American Studies) Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Amerikanisztika mesterszakra jelentkezni? Az MA szak részben gyakorlatorientáltabb, jobban figyelembe veszi az elhelyezkedési lehetőségeket, az álláspiaci helyzetet, az országos és budapesti igényeket. Ugyanakkor az évek során megerősödtek azok az interdiszciplináris pályák, melyek képzésünket közvetlenül kapcsolják a nemzetközi amerikanisztika trendjeihez, hasznosítva saját oktatóinknak a korábbi időszakban megszületett tankönyveit, s a több mint másfél évtizedes oktatómunka során felhalmozott hazai és nemzetközi oktatási tapasztalataikat. A képzésről: az MA a kutatás iránt fogékony hallgatóknak, az elméletorientált diákoknak jó előképzést nyújt, bevezeti őket az interdiszciplináris munka módszertanába, megismerteti őket az egyéni forrásfeldolgozás technikáival, az újabb külföldi szakirodalom feldolgozásának módozataival. Reflektál a tudományterületen megjelent újabb elméleti irányokra, iskolákra (pl. új-amerikanisztika, posztmodern, posztstrukturalista, posztkoloniális irodalom- és kultúrakritika és elmélet, „gender studies”, kognitív nyelvészet, New History, TEFL). Mindez képessé teszi a legjobb hallgatókat a PhD-programba való belépésre s az ottani, sokkal önállóbb és több kreativitást igénylő tanulási formák sikeres elsajátítására.

Anglisztika mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles anglisztika szakos bölcsész (MA in English) Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Anglisztika mesterszakra jelentkezni? Napjaink nemzetközi érintkezésének legfontosabb nyelve, „lingua franca”-ja az angol, ezért nagy szükség lesz olyan szakemberekre, akik nemcsak magát a nyelvet ismerik magas szinten, hanem azt a társadalmat, civilizációt és kultúrát is, amely ennek a nyelvnek első számú közege. A munkaerőpiacon azokra a munkahelyekre, ahova eddig egyetemi végzettségű szakembereket kerestek, a jövőben MA fokozattal rendelkezőket várnak. A mostani gyakorlat is azt mutatja, hogy egyetemi (a jövőben MA) végzettségű szakemberekre van szükség az üzleti életben, a médiában, a könyv- és folyóirat-kiadásban, a diplomáciában, a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézményekben, az idegenforgalomban, a pályázati irodákban, az önkormányzati hivatalokban és a tágabb értelemben vett kulturális életben. Ezzel az MA fokozatú anglisták közvetve vagy közvetlenül elősegíthetik Magyarország nemzetközi kapcsolatainak további erősödését. Mivel a képzés munkanyelve az angol, a mesterképzés különösen nyitott az EU és az azon kívüli világ felsőoktatására. Végzett hallgatóink nemcsak hazai, hanem külföldi PhD-programokban is folytathatják tanulmányaikat, másrészt a hazai MA-képzésbe más országokban BA-fokozatot szerzettek is bekapcsolódhatnak. A képzésről: az anglisztika mesterképzés keretében oktatott modulok (tantárgyak), különösen a szakiránymodulok, mind témájukban, mind módszerükben lehetőséget biztosítanak az önálló, elmélyült tudományos kutatásra, és ezáltal felkészítik a legjobb hallgatókat a PhD-tanulmányokra a hazánkban több egyetemen akkreditált nyelv- és irodalomtudományi doktori iskolákban vagy külföldi egyetemeken.

Angoltanár mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles angoltanár (MA) Képzési idő: a képzési idő egyéni ütemezéstől függően 1–4 félév (40 kredit). Miért érdemes Angoltanár mesterszakra jelentkezni? A képzés felkészít a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.

www.btk.elte.hu

Filozófia Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/I Telefon: 485-5200/5216 E-mail: [email protected] Honlap: http://philosophy.elte.hu/ institute Vezetés: Dr. Bodnár István egyetemi tanár, intézetigazgató Adminisztráció: Gáll Katalin intézeti főelőadó

Tanszékek: » Általános Filozófia Tanszék Tanszékvezető: Dr. Orthmayr Imre egyetemi docens » Logika Tanszék Tanszékvezető: Dr. Máté András egyetemi docens » Ókori és Középkori Filozófia Tanszék Tanszékvezető: Dr. Bodnár István egyetemi tanár » Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék Tanszékvezető: Dr. Boros Gábor egyetemi tanár » Elméleti Nyelvészet ELTE-MTA Kihelyezett Tanszék Tanszékvezető: Dr. Siptár Péter egyetemi tanár 1068 Budapest, Benczúr u. 33. Telefon: 351-0413, 321-4830/179 E-mail: [email protected] Intézeti könyvtár: Múzeum krt. 4/I épület 1. emelet Vezető: Harsányi Ottilia Telefon: 485-5200/5275 E-mail: [email protected]


Az intézet teljes körű graduális és posztgraduális képzést nyújt a filozófiai és az elméleti nyelvészeti diszciplínákban. Logika A graduális képzés során a Logika Tanszék oktatói vezetik be a filozófia szakos hallgatókat a logika tudományába, majd az elemi logikai ismereteken túl a logika alkalmazásába és magasabb fejezeteibe. A tanszék részt vesz a Szabad bölcsészet alapszak programjában, logika és érveléstan kurzusokkal, és a Kar általános bölcsészképzési programjában. Filozófiatörténet A filozófia szakos hallgatók számára hat filozófiatörténeti kurzust hirdet meg az intézet. Az ókori keleti és európai filozófiák, valamint az egyházatyák és a skolasztikus gondolkodók alapvető gondolati rendszereit az Ókori és Középkori Filozófia Tanszék tanárai ismertetik meg velük. Az Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék fő feladata a filozófia újkori történetének oktatása Descartes-tól a kortárs irányzatokig. Ezen túlmenően a tanszék munkatársai részt vesznek más korszakok és irányzatok kutatásában is – így például a hellenizmus témájában. Az újkori filozófián belül a tanszék munkatársai minden jelentős irányzatot oktatnak. A XX. századi filozófiák közül elsősorban az úgynevezett kontinentális hagyományra esik a hangsúly, de jelen van az analitikus filozófiai gondolkodásmód is. Általános filozófia Az Általános Filozófia Tanszék oktatási hatókörébe tartoznak egyrészt a metafizika, az ismeretelmélet és tudományfilozófia bizonyos területei, valamint a humán filozófiai diszciplínák teljes köre (az etika, a politikai filozófia, a történelemfilozófia, a társadalomfilozófia, a nyelvfilozófia és a vallásfilozófia). A Tanszék a Filozófia Intézet többi tanszékéhez hasonlóan intenzív nemzetközi kapcsolatokat ápol. Különösen fontos együttműködést folytat olasz és francia egyetemekkel.

Elméleti nyelvészet A graduális képzés során megismertetjük a hallgatókat az alapvető nyelvészeti diszciplinákkal és ezek kutatási módszereivel, valamint a nyelvtudomány és a társadalomtudományok kapcsolatával. Doktori Iskola A Filozófia Intézet Doktori Iskolája a következő tárgykörökben hirdet posztgraduális programokat: analitikus filozófia, antik filozófia, esztétika, fenomenológia, hermeneutika, logika, politikai filozófia, újkori filozófia. Az Elméleti Nyelvészet Kihelyezett Tanszék által gondozott Elméleti nyelvészet doktori program a Nyelvtudományi Doktori Iskola keretein belül működik. Nemzetközi kapcsolatok Az Intézet kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, munkatársai rendszeres résztvevői a hazai és a nemzetközi konferenciáknak, továbbá gyakran vesznek részt más egyetemek oktatási tevékenységében csereoktatóként vagy vendégtanárként. Az Intézet munkáját tekintélyes filozófusokból álló Tudományos Tanácsadó Testület segíti; tagjai Európa és Amerika vezető egyetemeinek oktatói közül kerülnek ki.

Oktatás


Szabad bölcsészet alapszak (6 félév alapszakos képzés) » Filozófia szakirány » Elméleti nyelvészet szakirány Elméleti nyelvészet minor Filozófia minor Vallástudomány minor Mesterképzés (BA + 4 félév) » filozófia mesterszak » elméleti nyelvészet mesterszak » tanárképzés filozófiatanár » Logika- és tudományelmélet mesterszak » Vallástudomány mesterszak PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév) minden területen

Filozófia mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles filozófia szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Filozófia mesterszakra jelentkezni? Filozófia diszciplináris MA-szakra tetszőleges BA (vagy azzal egyenértékű) végzettséggel lehet jelentkezni. Ennek megfelelően a képzés eleve az egyes hallgatók előképzettségére, specifikus érdeklődésére, tehetségére és kitartó munkájára épít. Ez az eleve intenzív, folyamatos munkakapcsolat lehetővé teszi azt, hogy a képzés alapstruktúrája maga a tehetséggondozás terepe legyen. A Filozófia diszciplináris MA-t végzett filozófusok iránti foglalkoztatási igény alapvetően azonos lesz a jelenlegi osztatlan képzésben filozófia szakot végzettek iránti igényekkel. Hallgatóink többféle irányból érkeznek, és speciális érdeklődési körükön belül a korábbiaknál elmélyültebb tanulmányokat folytathatnak. Ennek eredményeképpen egy részük a munkaerő-piaci kereslethez pontosabban illeszkedő képzettséget tud szerezni. A képzésről: a Filozófia diszciplináris MA szak kétéves intenzív képzés során a hallgatókat felkészíti az önálló, felelősségteljes intellektuális munkára. Ennek képzésünkön belül több alapvető eszköze is adott: » az egyes hallgatók tanulmányaikat témavezető irányításával folytatják, vele együtt állítják össze a szak tantervének keretein belül előképzettségüknek és érdeklődésüknek megfelelően képzési tervüket; » szokásos kurzusaink mellett ún. műhelyszemináriumokat is indítunk, ezeken mód nyílik egy-egy témakör átfogóbb és részletekbe menő áttekintésére;

Elméleti nyelvészet mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles elméleti nyelvészet szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Elméleti nyelvészet mesterszakra jelentkezni? A szak célja, hogy olyan képzést adjon a hallgatóknak, amely arra is felkészíti őket, hogy sikerrel vegyenek részt modern nyelvészeti orientációjú külföldi vagy hazai doktori programokban is. Az eddig (a leendő MA-fokozatnak megfelelő szinten) végzett elméleti nyelvészet szakos hallgatók kivétel nélkül sikeresen felvételiztek hazai és külföldi PhDprogramokba, és kivétel nélkül el tudtak helyezkedni hazai és külföldi nyelvészeti tanszékeken, ill. kutatóintézetekben. A képzést elvégzett hallgatók képesek lesznek a nyelvészeti elméletek és elemzések kritikus értékelésére, ismereteik tudományos fórumokon való megjelenítésére, a megoldandó problémák megértésére és elemzésére – a mai magyar nyelv szerkezetének és rendszerének a modern elméletek, illetve modellek kereteiben történő leírására, valamint az így kapott eredmények társadalmi célok érdekében történő alkalmazására – például: anyanyelvi nevelési koncepciók, gépi fordítás, nyelvi zavarok diagnosztizálása és terápiája, nyelvi adatbázisok és szoftverek fejlesztése.

Vallástudomány mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles vallástudomány szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Vallástudomány mesterszakra jelentkezni? A vallástudomány mesterszak célja olyan bölcsészek képzése, akik ismerik az alapvető vallási jelenségeket, a jelentős vallási hagyományokat, mindenekelőtt az ún. világvallásokat, azok istenfogalmát, ember- és társadalomszemléletét, valamint legfontosabb etikai értékeit, történelmi megjelenési formáit, mindezeknek antropológiai és kulturális jelentőségét, az egyetemes emberi kultúrára gyakorolt hatásait. A mesterszak megfelelő számú jelentkező esetén három szakiránnyal indul: „vallástörténet“, „valláselmélet“ és „vallás a modern világban“ szakirány.

Filozófiatanár mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles filozófiatanár (MA) Képzési idő: a képzési idő egyéni ütemezéstől függően 1–4 félév (40 kredit). Miért érdemes Filozófiatanár mesterszakra jelentkezni? A képzés felkészít a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.

www.btk.elte.hu

Fordító- és Tolmácsképző Tanszék ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F Telefon: 485-5200/5894 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.elteftt.hu/ Vezetés: Dr. Klaudy Kinga egyetemi tanár, tanszékvezető

Adminisztráció: » Papp Sándorné tanszéki előadó

A tanszék bemutatása:

Az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke a legnagyobb múltú, szakfordítókat és tolmácsokat képző intézmény Magyarországon. 1973 óta működik; kezdettől fogva posztgraduális formában képez tolmácsokat és szakfordítókat, kezdetben két, majd négy nyelvpárban (magyar–angol/ német/ francia, valamint korábban orosz, később spanyol), 10–12 fős csoportokban. Az elmúlt 40 évben több mint 1300 szakfordító és tolmács nyert itt képesítést – a magyar piacon dolgozó képzett szakemberek jelentős része. 2000-ben az FTT elnyerte a European Masters in Conference Interpreting nemzetközi MA konferenciatolmács diploma kiadásának jogát. 2011-ben az FTT felvételt nyert az European Masters in Translation hálózatába. Az FTT rendszeresen (évente kétszer) szervez országos tolmács- és szakfordítóvizsgákat olyan gyakorló szakemberek részére, akik korábban nem vettek részt képzésben. E vizsgák eredményeképpen eddig több mint 1200 jelölt szerzett tolmács- vagy szakfordító-igazolványt: ők tekinthetők ma főhivatású nyelvi közvetítőknek Magyarországon. Az ELTE FTT programjai: » Fordító és tolmács mesterképzés A (magyar), B (angol, francia, német) » Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító szakirányú továbbképzés A (magyar), valamint B (angol, francia, német) nyelvi kombinációban. » Európai uniós konferenciatolmács szakirányú továbbképzés A (magyar), B (angol, francia, német) nyelvi kombinációban. Ennek a programnak a végén az ELTEdiploma mellett European Masters Certificate in Conference Interpreting címmel közös európai MAdiplomát is kapnak a nemzetközi vizsgabizottság előtt megfelelő konferenciatolmácsok. » Európai uniós szakfordító szakirányú továbbképzés A (magyar), B (angol, francia, német).

» Fordítástudományi doktori program: 2003-ban indította az FTT az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktoriskolájának keretén belül olyan jelentkezők számára, akik lehetőleg valamilyen idegennyelv-szakos egyetemi végzettséggel rendelkeznek, vagy idegennyelv-tudásukat igazolni tudják, van már némi fordítási és/vagy tolmácsolási gyakorlatuk, és érdeklődnek a nyelvi közvetítés elméleti kérdései, valamint/ és a fordítás és tolmácsolás empirikus kutatása iránt (180 kredit). Kutatás Az ELTE FTT nemzetközi hírű kutatóhely. Az itt folyó fordításelméleti kutatómunka országos és nemzetközi szinten is elismert, és biztosítja az oktatás elméleti-módszertani megalapozottságát. Az FTT számos saját kiadású szakkönyvet és tankönyvet jelentetett meg magyar és angol nyelven a fordítás és tolmácsolás témaköréből. Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat épített ki nemzetközi szakmai szervezetekkel (AIIC), 18 európai partneregyetemmel, az európai intézmények fordító- és tolmácsszolgálataival (Európa Parlament, Európai Bizottság, Európai Központi Bank). Munkatársai részt vettek számos nemzetközi konferencián és szakmai továbbképzésen, és maguk is szerveztek ilyeneket Magyarországon. Az FTT megalapította és folyamatosan megjelenteti az első magyar fordítástudományi folyóiratot a Fordítástudomány-t, amely szakmai fórumot jelent a fordítástudománnyal foglalkozó magyar kutatóknak. Az FTT szerkeszti az Across Languages and Cultures című angol nyelvű nemzetközileg referált szakfolyóiratot, amely az Akadémiai Kiadó és a Wolters Kluwer közös kiadásában jelenik meg (főszerkesztő: Klaudy Kinga). Konferenciák Az FTT 1999 óta minden év márciusában fordítástudományi konferenciát és öregdiák találkozót rendez, melynek célja, hogy a fordítás oktatásának, kutatásának és gyakorlatának képviselői rendszeresen találkozzanak. E konferencia keretében kerül sor a Fordítástudományi PhD Program hallgatóinak bemutatkozó előadásaira.

Oktatás


Mesterképzés (4 félév) » fordító és tolmács mesterszak » szakirányok: fordító, tolmács PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév)

Fordító és tolmács mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles fordító és tolmács Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Nyelvpárok: angol-francia, angol-német, német-holland, francia-angol, angol-holland, német-angol Miért érdemes Fordító és tolmács mesterszakra jelentkezni? Az európai multilingualizmus fenntartása, és az ezzel járó hatalmas méretű soknyelvű dokumentációs tevékenység miatt a nyelvi közvetítők iránti igény a jövőben prognosztizálhatóan nőni fog. A versenyképesség javításának kulcsa a gazdaság minden területén a korszerű, jól alkalmazható nyelvtudás, és szükség esetén a megfelelő minőségű nyelvi közvetítésre – fordításra, tolmácsolásra – való képesség. Társadalmi, politikai szinten az Európai Unióhoz történt csatlakozás, az oktatás, főként a felsőoktatás területén pedig a Bolognai Nyilatkozat aláírása és ezeknek a feltételeként, illetve következményeként jelentkező jogi, szervezeti, igazgatási, kulturális, szakmai, terminológiai stb. harmonizációs törekvések és előírások új munkaerő-piaci igényt teremtettek. Olyan szakemberek képzése vált szükségessé, akik a professzionális (szak)nyelvismereten túl jól informáltak az általuk választott forrásnyelvi és célnyelvi országok társadalmi, politikai, diplomáciai, gazdasági és kulturális hátteréről, és ezek birtokában a saját szakterületükön magabiztosan el tudják látni a nyelvi közvetítés feladatát. A fordító és tolmács mesterképzési szakon végzett szakemberek alkalmasak lesznek szóbeli és írásbeli nyelvi közvetítésre a fordítás, a szakfordítás (a gazdasági, a jogi, a politikai-diplomáciai, a közigazgatási, a műszaki stb. szaknyelv) és a tolmácsolás területén. A filmiparban a filmfeliratozásra, kiadványszerkesztésre, (szak)nyelvi tanácsadásra, szoftverlokalizációs munkák elvégzésére, terminológiai gyűjtemények, adatbázisok, glosszáriumok szakszerű elkészítésére és szerkesztésére, a fordítástámogató eszközök szakszerű használatára és a tolmácsolás területén: tárgyalási tolmácsolásra, médiatolmácsolásra, közösségi tolmácso-

lásra és a tolmácsberendezések használatára. A képzésről: az anglisztika, romanisztika és germanisztika BA-szakot végzett hallgatók közül sokan képzelik el jövőjüket nyelvi közvetítőként, tehát feltehetően nagy lesz az érdeklődés a fordító és tolmács mesterszak iránt. Számítunk más szakos, de jó nyelvtudással rendelkező jelentkezőkre is. Az FTT 40 éves tapasztalata azt mutatja, hogy a kívánatos csoportlétszám 15 fő. A magas szintű B nyelvtudás és a középszintű C nyelvtudás mellett a fordító és tolmács pályára való alkalmasságról is meg kell győződnünk, tehát a szakra való belépést alkalmassági vizsga előzi meg. A négy nyelvből összesen évente 60 fő felvételét tervezzük. A fordító és tolmács mesterszakon a gyakorlatok 12 fős nyelvi csoportokban folynak, tehát van lehetőség a hallgatók munkájának személyre szabott figyelemmel kísérésére. A fordításokat a lektorok egyénileg javítják, és személyre szabott útmutatásokat adnak a minőség javítására. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a munkáltatói szférával és a hallgatók már tanulmányaik végzése közben kapcsolatba kerülnek fordítóirodákkal, hogy reális fordítói feladatok megoldása közben sajátítsák el a mesterséget.

www.btk.elte.hu

Germanisztikai Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Rákóczi út 5. Telefon: 485-5200/4401, 4412 Fax: 460-4409 E-mail: [email protected] Honlap: http://germanistik.elte.hu Vezetés: Komlósiné Dr. Knipf Erzsébet egyetemi tanár, intézetigazgató

Adminisztráció: » Oláh Ágnes intézeti főelőadó » Árpád Hermina tanszéki előadó Tanszékek: » Néderlandisztika Tanszék Tanszékvezető: Dr. Gera Judit egyetemi tanár » Német Nyelvészeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Knipf Erzsébet egyetemi tanár » Német Nyelvoktató és Szakdidaktikai Tanszék Tanszékvezető: Feldné Dr. Knapp Ilona egyetemi docens » Német Nyelvű Irodalmak Tanszéke Tanszékvezető: Dr. Orosz Magdolna egyetemi tanár » Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke Tanszékvezető: Dr. Mádl Péter egyetemi docens » Magyarországi Németek Kutatási és Tanárképzési Központja Központvezető: Dr. Erb Maria egyetemi docens Intézeti könyvtár: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8., „Holdudvar” Vezető: Tepszics-Szilágyi Éva Vanda Telefon: 460-4400/2351 E-mail: [email protected]


A Germanisztikai Intézet 1992-es alapítása óta a hazai germanisztikai oktatás és kutatás egyik legjelentősebb tudományos műhelye lett, melyben teljes körű graduális és posztgraduális képzés folyik. Az intézet kutatási területei felölelik a diakrón és súlypontozva a szinkrón nyelvészet különböző területeit (grammatikológia, dialektológia, szociolingvisztika, lexikográfia, lexikológia, pragmatika, szövegnyelvészet), valamint az irodalom és a kultúratudomány különböző kutatási részterületeit (irodalomelmélet, narratológia, német–magyar kapcsolattörténet, regionalitás).

Német nyelvészet

A hallgatók alapos tudásra tehetnek szert a német nyelvtan és szókincs terén, ill. a rendszernyelvészet (fonetika, fonológia, morfológia, lexikológia, szintaxis, szövegnyelvészet és nyelvtörténet) és az alkalmazott nyelvészet (szociolingvisztika, pszicholingvisztika, nyelvelsajátítás, ill. nyelv és média kapcsolata) területén.

Irodalomtudomány

A Német Nyelvű Irodalmak Tanszéke számos lehetőséget biztosít a hallgatók számára, hogy megismerjék a német nyelvű országok irodalom- és kultúrtörténetét a középkortól napjainkig. Az irodalom- és kultúratudományi előadások és szemináriumok betekintést nyújtanak elméleti problémákba (pl. intertextualitás, intermedialitás, narráció, regionalitás, interkulturalitás, műfajelmélet, műfordítás), valamint elmélyült elemző és interpretációs készségek megszerzését tűzték ki célul.

Német nyelv és országismeret

A Német Nyelvoktató és Szakdidaktikai Tanszék tevékenységével jelentősen hozzájárul a germanisztika szakos hallgatók némettudásának fejlesztéséhez. A nyelvórákon a hallgatók nemcsak a mai német nyelvvel és annak változataival, hanem a német nyelvű országok kultúrájával is közelebbről megismerkedhetnek.

Néderlandisztika

A BA-, MA- és PhD-képzés keretében folyó munka a németalföldi irodalom és kultúra oktatására és kutatására irányul. A hallgatók megismerkedhetnek Hollandia és Flandria kultúrájával a középkortól napjainkig. Nagy hangsúlyt kap a fordítás elmélete és gyakorlata is. A tanulmányok megkezdésekor nem feltétel a holland nyelv ismerete.

Skandinavisztika

A Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszéke a magyar felsőoktatás egyetlen intézménye, ahol három skandináv ország – Dánia, Norvégia és Svédország – nyelvét, irodalmát és kultúráját oktatják és kutatják. A BA-, MA- és PhD-szintű oktatás és a tanszéken végzett kutatási munka egyrészt az egyes skandináv országok kultúrájára, másrészt Skandináviára mint egységes kulturális régióra irányul.

Német Nemzetiségi Központ

A Germanisztikai Intézeten belül megalapított intézmény sokrétű tevékenysége egyrészt a magyarországi németekkel kapcsolatos kutatások koordinálására, kivitelezésére, valamint a kutatási eredmények sorozatok formájában történő közzétételére terjed ki.

A Germanisztikai Intézet külföldi partnerintézményei:

Aarhus, Amsterdam, Antwerpen, Bergen, Berlin, Bordeaux, Brussel, Graz, Groningen, Hamburg, Heidelberg, Jena, Koppenhága, Leiden, Limburg, Marburg, München, Odense, Oslo, Paderborn, Saarbrücken, Stockholm, Trondheim, Umeå, Utrecht, Wien, Wroclaw

Oktatás


Germanisztika alapszak BA (6 félév alapszakos képzés) » német » nemzetiségi német » néderlandisztika: holland–flamand nyelv, irodalom és kultúra » skandinavisztika: dán, norvég és svéd nyelv, irodalom és kultúra Germanisztika minor (5 félév, nem germanisztika szakosok számára teljesíthető az 1. félévtől) Mesterképzés (BA + 4 félév) » német nyelv, irodalom és kultúra mesterszak » német nemzetiségi nyelv és irodalom mesterszak » néderlandisztika mesterszak » skandinavisztika mesterszak » tanárképzés német mint idegen nyelv német mint nemzetiségi nyelv PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév) minden területen

Német nyelv, irodalom és kultúra mesterszak (MA) Szakképzettség: okleveles német nyelv és irodalom szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Német nyelv és irodalom mesterszakra jelentkezni? A német nyelv és irodalom mesterszakos bölcsészhallgatók tanulmányaik során sokrétű műveltségre, különböző kompetenciákra, ill. ismeretekre tehetnek szert. A képzés mindenekelőtt általános bölcsész, filológiai és germanisztikai szakmai műveltséget, magas szintű nyelvtudást, valamint a német nyelvvel kapcsolatos speciális ismereteket nyújt.

Német nemzetiségi nyelv és irodalom mesterszak (MA) Szakképzettség: okleveles német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Német nemzetiségi nyelv és irodalom mesterszakra jelentkezni? A képzés a német nyelvű országok nyelvére, irodalmára és kultúrájára vonatkozó elméleti és gyakorlati jellegű szakmai alapozó ismeretek mellett a magyarországi német népcsoportok történetére, nyelvére,

irodalmára, identitására, kapcsolattörténetére, jogállására vonatkozó átfogó, interdiszciplináris ismereteket közvetít közép-, dél-kelet- és általános európai kontextusba ágyazva.

Némettanár/Német- és nemzetiségi német-tanár mesterszak (MA) Szakképzettség: okleveles némettanár / okleveles német- és nemzetiséginémet-tanár Képzési idő: a képzési idő az egyéni ütemezéstől függően 2–5 félév (40 kredit). Miért érdemes Némettanár/német- és nemzetiséginémet-tanár mesterszakra jelentkezni? A képzés felkészít a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.

Néderlandisztika mesterszak (MA) Szakképzettség: okleveles néderlandisztika szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Néderlandisztika mesterszakra jelentkezni? A néderlandisztika mesterszakos bölcsészhallgatók a képzés során magas szintű nyelvtudásra, valamint a holland nyelvvel, irodalommal és kultúrával kapcsolatos mély és átfogó ismeretekre tesznek szert.

Skandinavisztika mesterszak (MA) Szakképzettség: okleveles skandinavisztika szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Skandinavisztika mesterszakra jelentkezni? A skandinavisztika szakos bölcsészhallgatók tanulmányaik során sokrétű műveltségre, különböző kompetenciákra, ill. ismeretekre tehetnek szert. A képzés mindenekelőtt általános bölcsész, filológiai és skandinavisztikai szakmai műveltséget, magas szintű nyelvtudást, valamint a skandináv nyelvekkel, kultúrával kapcsolatos speciális ismereteket nyújt.

www.btk.elte.hu

Könyvtár- és Információtudományi Intézet Az intézet bemutatása:

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8. Telefon: 485-5200/2233 Fax: 485-5200/5224 E-mail: [email protected] Honlap: http://lis.elte.hu Vezetés: : Dr. Kiszl Péter, habilitált egyetemi docens Adminisztráció: » Moravcsik Szilvia intézeti főelőadó Tanszékek: » Információtudományi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Lóth László egyetemi docens » Könyvtártudományi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Sebestyén György egyetemi tanár Intézeti könyvtár: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8. Fszt. 5. Vezető: Dr. Patkósné Tóth Zsuzsanna Telefon: 485-5200/2245 E-mail: [email protected]

Szervezeti egységünk − akkori nevén Informatikai és Könyvtártudományi Intézet − 2003-ban alakult meg a Bölcsészettudományi Karon, de történeti gyökerei egészen az 1948/49-es tanévre nyúlnak vissza: ekkor indult meg Magyarországon az egyetemi szintű könyvtárosképzés, majd 1958-ban zajlott nálunk az első könyvtártudományi doktori védés. Az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszéke negyven éven át, egészen 1989-ig hazánk első és egyetlen felsőfokú könyvtáros diplomát nyújtó intézményeként működött, és az Információtudományi Tanszékkel ma is vezető szerepet tölt be az informatikus könyvtáros képzésben. Az információs szakemberek oktatása területén tapasztalható hazai és nemzetközi trendekhez igazodva, 2012-től Könyvtár- és Információtudományi Intézetként folytatjuk tevékenységünket, az országban egyedülálló és folyamatosan megújuló, információmenedzsment irányultságú BA–MA–PhD komplex képzési portfóliót kínálva az érdeklődő hallgatóknak. Oktatás és kutatás Kutatásainkban és képzési tervünkben külön hangsúlyt fektetünk a Bölcsészettudományi Kar hagyományaihoz méltó könyv-, könyvtár- és sajtótörténeti stúdiumokra, alkalmazott informatikai képzésünkben a hálózatiság, a digitalizálás kulturális és kommunikációelméleti megközelítésére, a tudományos adatbázisok gyakorlati ismeretére és az információkeresés elméletére, illetve a tudományos tájékoztatás korszerű kérdéseire a globalizáció korszakában. Felismerve a könyvtártudomány, az információs társadalom és a gazdasági szféra egymásra utalt helyzetét, intézetünk az ezredforduló óta kiemelt kutatási és képzési specialitásaként jelölte ki az üzleti információk professzionális kezelésének, könyvtár- és információtudományi megközelítésének területét, az információmenedzser szakemberek hatékony képzését. Fontosnak tartjuk az Európai Uniós integrációból fakadó tájékoztatási feladatok feltárását a tudástársadalom szempontrendszeréből ugyanúgy, ahogy a könyvtár- és információtudomány megfeleltetését a kialakuló globális tudásgazdálkodás igényrendszerének. Műhelykutatásaink, országos szakmai rendezvényeink, kiadványaink segítik hallgatóink tudományos életre való felkészítését. Mesterszakot végzettjeink előtt nyitva áll az út, hogy érdeklődési területük nemzetközileg elismert kutatójává váljanak: az MA két éve után akár azonnal tovább léphetnek az országban kizárólag nálunk működő könyvtártudo-

mányi doktori programba, hogy megszerezzék a PhD tudományos fokozatot. Elhelyezkedési lehetőségek Az intézetünk képzési programját választó szakemberjelöltek elsajátíthatják a legkorszerűbb könyvtár- és információtudományi eredmények elméleti és gyakorlati hátterét, hogy önálló gondolkodású, alkotó és – az infokommunikációs modernizáció hatására rohamléptekben fejlődő, egyúttal rendkívül szerteágazó – interdiszciplináris értelmiségi pályán kamatoztathassák tehetségüket az információs- és tudástársadalom intézményeiben: • a könyvtárakban és kulturális irányultságú non-profit szervezetekben épp úgy, mint piaci információ-szolgáltató vállalkozásokban és nagyvállalati információs központokban vagy a közigazgatásban, valamint • bármely, információs szakképzettséget igénylő területen. Célunk, hogy hallgatóink a korszerű információs technológia teljes eszköztárát hasznosítva, piacképes tudással, irányító szerepkört tölthessenek be • információ-előállítási, • információszervezési, • információfeldolgozási, • tájékoztatási és információ-prezentálási feladatokban, ezekhez kapcsolódó szolgáltatások tervezésében, menedzselésében, • tartalomszolgáltatási projektek irányításában. Intézeti könyvtár A gyűjteményben megtalálhatóak a könyvtár- és információtudomány legfontosabb hagyományos és elektronikus dokumentumai, állománya kb. 12 ezer kötet. A könyvtár főállású könyvtárossal, napi 8 órás nyitva tartással segíti a szak hallgatóinak, oktatóinak tanulmányait, illetve tudományos munkáját. A könyvtárból elérhetőek a kar által előfizetett tudományos szakirodalmi adatbázisok, például a JSTOR, az EBSCO és az EISZ adattár-kínálata. Informatikai infrastruktúra Az intézet korszerű számítástechnikai laborokkal rendelkezik, amelyekben folyamatosan biztosítjuk az oktatáshoz és kutatáshoz szükséges hardveres, illetve szoftveres feltételeket. Könyvtárunk 4 db munkaállomással várja olvasóit, a Múzeum körút alagsori intézeti tereiben pedig több - szabadon használható - számítógép segíti az informatikus könyvtáros hallgatók tanórán kívüli felkészülését, ismeretszerzését.

Oktatás


Informatikus könyvtáros BA (6 félév alapszakos képzés) Szakirányok: » Információ- és tudásmenedzsment » EU-információ Informatikus könyvtáros minor Bölcsészettudományi informatika minor Mesterképzés (BA + 4 félév) » informatikus könyvtáros Szakirányok: » kutatás-fejlesztési információmenedzser, » üzleti információmenedzser PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév) könyvtártudományi doktori program

Informatikus könyvtáros mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles informatikus könyvtáros (MA of Library and Information Science) Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Informatikus könyvtáros mesterszakra jelentkezni? A hallgatók elsajátíthatják a legkorszerűbb informatikai és könyvtártudományi eredmények elméleti és gyakorlati hátterét, hogy önálló gondolkodású információs szakemberként kamatoztathassák tehetségüket az információs- és tudástársadalom alapintézményeiben: könyvtárakban, kulturális örökséget gondozó más közgyűjteményekben, információszolgáltató központokban, gazdasági, társadalmi és kommunikációs szervezeteknél, vagy önálló információbrókerként, vállalkozóként. Intézetünk számítógéptermeiben a nyílt hálózati információk és zárt adatbázisok elérése, megismerése és professzionális kezelése ugyanolyan fontos eleme képzési programunknak, mint a külső gyakorlati helyszínek gondos megválasztása, a gyakorlatközpontú, de tudományos igényű felkészítés ismereteik hatékony alkalmazására. Az informatikus könyvtáros mesterszak működése nem képzelhető el a versenyszféra aktív bevonása, tudományos szinergiát is hozó partneri kapcsolatok kialakítása nélkül, így intézetünkben élénk együttműködés zajlik az Infodok Kft.-vel (Magyar Telekom Nyrt., illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság információszolgáltatója) vagy céginformáció-szolgáltatók sokaságával (Opten, Kompass, Dun & Bradstreet stb.). Sikerült olyan gazdálkodó szervezetekkel is kooperálnunk, mint a MOL Nyrt., a Chinoin Zrt. (Sanofi-Aventis); a közgyűjtemények közül - az ELTE BTK kari könyvtári hálózatának tagjai és az ELTE Egyetemi Könyvtá-

ra mellett, többek között - fontos szövetségesünk a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára (BCE KK), a Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára (SE KK) és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára (FSZEK KK). Ezeken kívül hallgatóink - jórészt rendszeresen - megfordulnak például a következő gyakorlóhelyeken: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Iparjogvédelmi Szakkönyvtára, Magyar Távirati Iroda Zrt., Magyar Nemzeti Bank Szakkönyvtára, Legfőbb Ügyészség Könyvtára, Magyar Telekom Nyrt. (Belföldi Tudakozó, Tudakozó+), MTV Zrt. Archívuma, Magyar Rádió Zrt. Archívuma, Külügyminisztérium Könyvtára. Diákjaink spontán szervezettsége, közösségkovácsoló készsége és aktivitása évtizedek óta töretlen. Webes eszközökkel, önálló blogokon, levelező listákon és évfolyamokon átívelő közös programokon hétről-hétre bizonyítják, hogy az itt formálódó szakmai és emberi kötődések értékére – mint pályájukat végigkísérő kapcsolati tőkére – talán szükségtelen is felhívni figyelmüket. Hallgatóink a tudományos pályázatok gyakori és sikeres résztvevői, kezdeményezéseikből rendszeresen indulnak országosan elismert szakmai rendezvények, konferenciák, külföldi és hazai utazások. A képzésről: A törzsanyag fontosabb területei: könyvtár- és információtudomány a 21. században, trendek és tendenciák a hazai és nemzetközi könyvtárügyben, könyvtári-információs menedzsment és marketing, a formai feltárás korszerű módszerei, osztályozási rendszerek és információkereső nyelvek modern irányzatai, szakirodalmi tájékoztatás professzionális technikái, könyvtári adatbázisok, hálózati információs szolgáltatások szervezése, szövegkiadás, hagyományos dokumentumok, régi könyvek, elektronikus dokumentumok és formátumok, tartalomszolgáltatás eszközrendszerei, angol szaknyelv. A kutatás-fejlesztési információmenedzser szakirány főbb ismeretkörei: piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban, tudománypolitika, könyvtári innovációk a tudományos és kulturális információk menedzselésében, tájékoztatási intézmények és eszközök itthon és külföldön, orvosi, egészségtudományi tájékoztatás, társadalomtudományi és bölcsészettudományi tájékoztatás, közgazdaságtudományi és jogi tájékoztatás, természettudományi és műszaki tájékoztatás, művészeti tájékoztatás, környezettudományi és agrártudományi tájékoztatás. Az üzleti információmenedzser szakirány főbb ismeretkörei: piacgazdaság és könyvtárügy az információs társadalomban, üzleti és jogi ismeretek, professzionális információkutatás- és közvetítés, az üzleti információ elmélete és gyakorlata, korszerű információmenedzsment és marketing módszerek, szervezeti információgazdálkodás, információs tanácsadás, térítéses információszolgáltatás a könyvtárban, forrásszerzési, pályázatkészítési műhelymunka, információvédelmi alapismeretek, vállalkozásalapítás, ügyviteli rendszerek.

www.btk.elte.hu

Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A Telefon: 485-5200/5353/5099 Fax: 485-5200/5151 E-mail: [email protected] Honlap: http://mnyfi.elte.hu Vezetés: Dr. Juhász Dezső egyetemi tanár, intézetigazgató

Adminisztráció: » Romhányi Andrea intézeti főelőadó » Hegedűs Hajnalka intézeti előadó Tanszékek: » Mai Magyar Nyelvi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Balázs Géza egyetemi tanár » Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Juhász Dezső egyetemi tanár » Finnugor Tanszék Tanszékvezető: Dr. Csepregi Márta habilitált egyetemi docens » Fonetikai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Gósy Mária egyetemi tanár » Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Ladányi Mária egyetemi tanár » Magyar mint Idegen Nyelv Tanszék tanszékvezető: Dr. Szili Katalin habilitált egyetemi docens Intézeti könyvtár: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A Vezető: Jakab Katalin Könyvtáros: Faga-Nagy Mária Telefon: 485-5200/5160 E-mail: [email protected]


Az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete a korábbi Magyar Nyelvészeti Tanszékcsoport jogutódjaként tevékenykedik, s a következő tanszékekből tevődik össze: Mai Magyar Nyelvi Tanszék A leíró stúdiumok széles skálája oktatásának gazdája (leíró grammatika, helyesírás, retorika, kommunikációtan, stilisztika, kognitív nyelvészet, diskurzuselemzés, nyelvművelés, a nyelvtanoktatás módszertana). Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék Fő feladata a magyar nyelvtörténeti, szociolingvisztikai, leíró és történeti dialektológiai és névtani oktatás és kutatás. Finnugor Tanszék Az összehasonlító nyelvtudománnyal és az uráli nyelvekkel összefüggő ismereteket közvetíti, a magyar nyelv finnugorságát, illetőleg a finnugor népek irodalmát, művelődéstörténetét, országismeretét és történelmét tanítja, gazdája az észt, illetve finn nyelvi és irodalmi stúdiumoknak. Fonetikai Tanszék Általános és magyar fonetikai ismereteket, illetőleg tágabb értelemben vett beszédtudományt, valamint pszicholingvisztikát oktat. Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék oktatási színterei a következők: a magyar nyelv és irodalom alapszak nyelvmentor szakiránya, az alkalmazott nyelvészet mesterszak alap- és törzsképzése, valamint interkulturális nyelvészet szakiránya, a PhD-képzésben az interkulturális nyelvészet doktori program. Magyar mint Idegen Nyelv Tanszék A magyar mint idegen nyelv oktatásának fő központja, ahol nemcsak a nem magyar anyanyelvűek

magyartudásának az elmélyítése, hanem a magyar mint idegen nyelv szakosoknak a képzése is folyik. Doktori Iskola Az intézet az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában működő Magyar nyelvészeti doktori program gazdája, amelynek keretében rendszeresen indulnak alprogramjai (leíró grammatika, nyelvtörténet, kognitív nyelvészet és stilisztika, szociolingvisztika és dialektológia, névtan, fonetika és pszicholingvisztika). PhD-hallgatóinak hagyományos, évenként megrendezett konferenciája a Félúton. A Finnugor Tanszék keretében két doktori program is működik. Az “Uráli nyelvészet és nyelvek” a Nyelvtudományi, az “Uráli népek folklórja és irodalma” az Irodalomtudományi Doktori Iskola programja. 2009 szeptemberében indult az Alkalmazott nyelvészet doktori program a Nyelvtudományi Doktori iskola keretében. Választható szakterületek: alkalmazott fonetika, alkalmazott retorika, anyanyelv-elsajátítás és -fejlesztés, a német mint idegen nyelv elsajátítása és fejlesztése (német nyelven). 2010 szeptemberében a Nyelvtudományi Doktori Iskola keretében az interkulturális nyelvészet doktori program is elindult. Kutatás A Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetben folyó kutatásokhoz több pályázat és egy ELTE–MTA közös kutatócsoport kötődik. Emellett önálló kutatócsoportok is működnek, nyelvészeti tudományos diákkörök, tutori és gyakornoki rendszer, valamint más fórumok (pl. a sokéves hagyománnyal büszkélkedő többnapos nyelvjárásgyűjtő utak) biztosítják az oktatók és a diákság szakmai tevékenységeinek, együttműködésének színterét. Az Intézet rendszeresen szervez konferenciákat, több kiadványsorozata is megjelenik (pl. Névtani Értesítő, Budapesti Finnugor Füzetek, Uralisztikai Tanulmányok).

Oktatás


Magyar alapszak BA (6 félév alapszakos képzés) Szakirányok: magyar, észt, finn, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány, művelődéstudomány, nyelvmentor, ügyvitel Minorok: magyar, észt, finn, finnugor, irodalomtudomány, művelődéstudomány, ügyvitel, bölcsészettudományi informatika, nyelv- és beszédtudomány, szerkesztői ismeretek, magyar mint idegen nyelv, nyelvmentor Mesterképzés (BA + 4 félév) » magyar nyelv és irodalom mesterszak Az Intézet által gondozott szakirányok: alkalmazott nyelvészet; beszédtudomány; finnugor; funkcionális kognitív nyelvészet; leíró nyelvészet; nyelv, társadalom, kultúra; történeti nyelvészet » finnugrisztika mesterszak Szakirányok: esztológia, fennisztika, uralisztika » Tanárképzés Választható: magyartanár, nyelv- és beszédfejlesztő tanár, magyar mint idegen nyelv tanár PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév) minden területen

Magyar nyelv és irodalom mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Magyar nyelv és irodalom mesterszakra jelentkezni? A hallgatók a magyar nyelv és irodalom működésével, tanulmányozásával, értelmezésével és művelésével kapcsolatos feladatokra készülnek fel, amelyek a magyar és egyetemes kultúra, a közművelődés és a kommunikáció tág tereihez kapcsolódó munkakörökben hasznosíthatók. A mesterszakot gondozó két intézet egyedülállóan gazdag kínálattal: összesen 12, ebből 7 nyelvészeti választható szakirány és száznál több oktató munkájával biztosítja a hátteret a legszélesebb körű képzéshez, támogatva ezzel a munkaerőpiacon való elhelyezkedést és a PhD-tanulmányok, a szakterületi tudományos pálya megkezdését.

Alkalmazott nyelvészet mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles alkalmazott nyelvészet szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes az Alkalmazott nyelvészet mesterszakra jelentkezni? A hallgatók a szakirányokban a törzsképzésen túl speciális szakismereteket és kompetenciákat sajátíthatnak el. A szak elvégzése elősegíti a hallgatók munkaerő-piaci elhelyezkedését, illetve felkészíti őket a PhD-ta-

nulmányokra, a szakterületi tudományos karrierre. Eddigi hallgatóink az oktatáson és a kutatáson kívül az államigazgatásban, szerkesztőségekben, nyelvi szakértőként különböző szolgáltató, gazdasági, művészeti intézményeknél, szervezeteknél stb. helyezkedhettek el. A mesterszakon két szakirány választható: az Alkalmazott szociolingvisztika és az Interkulturális nyelvészet.

Finnugrisztika mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles finnugrisztika szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Finnugrisztika mesterszakra jelentkezni? A finnugrisztikának több évszázados hagyományai vannak hazánkban. A magyar szakemberekre jelentős feladat hárul a kihalás ellen küzdő oroszországi kis rokon népek nyelvének és kultúrájának kutatásában is. A mesterszak három szakiránya közül az Esztológia és a Fennisztika az észt, illetve a finn nyelv és kultúra szakembereit képzi, az Uralisztika feladata pedig a finnugrisztika tudományos utánpótlásának biztosítása, a PhDképzés előkészítése.

Tanári mesterszakok (MA)

Képzési idő: az egyéni ütemezéstől és a korábban szerzett végzettségtől függően 2–4 félév (40 kredit). A tanári tanulmányokat folytatni lehet a doktori képzésben is. Szakképzettség: okleveles magyartanár / nyelv- és beszédfejlesztő tanár / magyar mint idegen nyelv tanár Miért érdemes a Tanári mesterszakokra jelentkezni? Magyartanár: A mesterszak felkészít a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben a magyar nyelv és irodalom tanításával kapcsolatos sokrétű feladatokra. A képzés tartalma: az iskolai nevelés szempontjait is figyelembe vevő irodalom- és nyelvtudományi előadások, szemináriumok, szakmódszertani kurzusok, iskolai gyakorlat. Nyelv- és beszédfejlesztő tanár: A végzettség jól hasznosítható a tömegkommunikációban és az üzleti életben dolgozók képzésében. A helyes beszéd és a szövegértési stratégiák tanítása hasznos a közoktatásban és a fejlesztő pedagógiában is. Magyar mint idegen nyelv tanár: A szakképzettség alkalmassá tesz külföldi lektori munkára, valamint a hazai iskolákban, nyelviskolákban a magyar mint idegen nyelv oktatására. A képzésben nyelvoktatás-módszertani és a nyelvhasználattal kapcsolatos nyelvészeti kurzusokatkínálunk.

www.btk.elte.hu

Magyar Irodalomés Kultúratudományi Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A Telefon: 485-5200/5113 Fax: 485-5200/5256 E-mail: [email protected], aleku. [email protected] Honlap: http://irodalom.web.elte.hu Vezetés: Dr. Kulcsár Szabó Ernő egyetemi tanár, intézetigazgató

Adminisztráció: » Aleku Sztefka intézeti főelőadó Tanszékek: » Régi Magyar Irodalom Tanszék Tanszékvezető: Dr. Orlovszky Géza egyetemi docens » Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Gintli Tibor habilitált egyetemi docens » XVIII–XIX. századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Margócsy István habilitált egyetemi docens » Összehasonlító Irodalomés Kultúratudományi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kulcsár Szabó Ernő egyetemi tanár » Tanárképzési Munkacsoport Megbízott vezető: Dr. Molnár Gábor Tamás egyetemi adjunktus Intézeti könyvtár: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A Vezető: Dr. Buda Attila Telefon: 485-5200/5454 E-mail: [email protected] Honlap: http://toldyferenc.elte.hu


Egyetemünkön 1791 óta folyik a magyar nyelv és irodalom oktatása. A magyar irodalom oktatására 1876-ban jött létre önálló katedra. 1904-ben a magyar irodalmat tanító tanszékek száma kettőre, 1951ben négyre emelkedett. A magyar irodalmi tanszékek 1993-ban alakították meg a Magyar Irodalomtörténeti Intézetet; az intézet alapító igazgatója Kenyeres Zoltán professzor úr volt. Az Intézet amellett, hogy magas szinten ellátja hagyományos feladatát, a magyar irodalomtörténet oktatását, egyben az irodalomtudomány különböző szakmai ágazatainak egyik legfontosabb hazai kutató és oktató bázisa: a tradíciókat is őrző tanszéki struktúrája tartalmilag és szemléletileg is megújult, korszerű irodalom-felfogást képviselve képzi a magyar és irodalomtudományi szakos hallgatók mellett a szabad bölcsészetre járókat, éppúgy, mint a magyart minorként választókat. Az Intézet továbbra is kiemelt feladatának tartja a tágan – azaz nem kizárólag a magyar nyelvűsége révén értelmezett – magyar irodalom történeti-poétikai vizsgálatát. Az irodalomnak a mindenkori kultúra rendszerében elfoglalt helye is érdeklődésének homlokterében áll, az irodalom társadalmi használatának kérdéseitől az irodalom különböző médiumokban való megjelenésén át egészen a szöveg és a társművészetek kapcsolatáig. A tanszékekre tagolódás is ezt a sokszínű egységet mutatja, hiszen a nagy irodalomtörténeti korszakok mentén szerveződő oktatási-kutatási egységek (a régi magyar irodalom, a XVIII–XIX. századi magyar irodalom, modern magyar irodalom) mellett egy, az összehasonlító irodalomtörténettel, a kultúra- és irodalomtudomány elméleti kérdéseivel foglalkozó tanszékkel is rendelkezik – miközben a történetiség elvén működő tanszékek is a kultúratudomány kérdésfeltevéseivel gazdagítják saját korszakuk oktatásának értékes hagyományát.

Képzési kínálat Az intézet által irányított és oktatott szakok: » magyar és magyar minorszak (BA, MA) irodalmi tárgyak; » irodalomtudomány szakirány (BA); » irodalom- és kultúratudomány (MA); » reneszánsz tanulmányok (MA) » művelődéstörténet (Cultural Studies) szakirány (BA); » szerkesztői ismeretek specializáció (BA). A tanárképzésben részt vevő hallgatók számára az intézet biztosítja az irodalmi szakmódszertani tárgyak teljesítését. Doktori képzés A PhD-képzés jól tagolt rendszere lehetővé teszi, hogy az MA szinten végző hallgatók érdeklődésüknek megfelelően választhassanak szakterületet a doktori cím megszerzésére; PhD-programjaink – amelyek közül több ilyen formában nem csak Magyarországon, hanem a hungarológiával foglalkozó nemzetközi egyetemi világban is egyedülállók –, jól kapcsolódnak a tanszéki struktúra jelezte kutatási területekhez. Programjaink a következők: » A magyar reneszánsz; vezetője: Horváth Iván egyetemi tanár » A magyar barokk; vezetője: Orlovszky Géza egyetemi docens » A magyar és európai felvilágosodás; vezetője: Szilágyi Márton habilitált egyetemi docens » A magyar romantika; vezetője: Szegedy-Maszák Mihály egyetemi tanár » Későromantikus és koramodern magyar irodalom; vezetője: Eisemann György habilitált egyetemi tanár » A XX. század első felének magyar irodalma; vezetője: Tverdota György egyetemi tanár » A legújabb kori magyar irodalom; vezetője: Schein Gábor habilitált egyetemi docens » Általános irodalomtudomány; vezetője: Kulcsár Szabó Ernő egyetemi tanár » Összehasonlító irodalomtudomány; vezetője: Szegedy-Maszák Mihály egyetemi tanár

Oktatás


Magyar alapszak BA (6 félév alapszakos képzés) Szakirányok: magyar, észt, finn, finnugor, folklorisztika, irodalomtudomány, művelődéstudomány, nyelvmentor, ügyvitel Minorok: magyar, észt, finn, finnugor, irodalomtudomány, művelődéstudomány, ügyvitel, bölcsészettudományi informatika, nyelv- és beszédtudomány, szerkesztői ismeretek. Mesterképzés (BA + 4 félév) » magyar nyelv és irodalom mesterszak » irodalom- és kultúratudomány mesterszak Az Intézet által gondozott szakirányok: irodalomtudomány, klasszikus magyar irodalom, középkori és kora újkori irodalom, modern magyar irodalom, összehasonlító irodalom- és kultúratudomány » Tanárképzés magyartanár PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév) minden területen

Magyar nyelv és irodalom mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Magyar nyelv és irodalom mesterszakra jelentkezni? A mesterszakon képzett szakemberek az írott nemzeti kulturális örökség, a magyar irodalom és az anyanyelv megőrzésével, hagyományozásával, értelmezésével és gondozásával alapvető és nélkülözhetetlen nemzeti feladatot töltenek be. Az írásbeliségben és szóbeliségben hagyományozódott anyanyelv és irodalmi örökség a nemzeti és a kulturális emlékezet folyamatosságának kiemelkedő fontosságú alkotóelemei. A mesterszak számos, a nemzeti kultúra, az irodalom, az anyanyelv kutatásával, a kutatási eredmények egy részének a közművelődés különböző fórumain és a nyelvi kommunikáció tág terein (nyelvtechnológia, fordítás, tolmácsolás) való közvetlen alkalmazásával, a korszerű nyelvi és irodalmi műveltség közvetítésével, kialakításával, népszerűsítésével olyan munkakörök eredményes betöltésére készít fel, amelyeknek mindennapi és magas fokú eszköze a nyelv. A mesterszakon végzettek feladata a nemzeti kultúra színvonalas képviselete, az irodalmi műveltség magas fokú terjesztése is. A képzésről: a magyar nyelv és irodalom mesterszak képesítési követelményei, a szakon kiépítésre kerülő kompetenciák egyértelműen megfelelnek, egyes szakirányokon fölülmúlják a jelenleg futó 5 éves, okleveles magyar nyelv és irodalom szakos bölcsészi képesítést adó képzés követelményrendszerét. Az új kétciklusú képzés sajátossága, hogy az

alapképzésben a korábbi rendszernél nagyobb hangsúly esik az általános bölcsészképző tárgyakra; míg a mesterképzésben több lehetőséget nyújt a speciális, szakterületi ismeretek elmélyültebb megszerzésére. A korábbi, osztatlan képzésű magyar szak tanári diplomájának a tanár szakos mesterképzés magyar nyelv és irodalom modulja feleltethető meg. A diszciplináris magyar szakos képzés a korábbi osztatlan képzés nem tanári, ún. „bölcsész” diplomájával egyenértékű képesítést ad.

Irodalom- és kultúratudomány mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles irodalom- és kultúratudomány szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Irodalom- és kultúratudomány mesterszakra jelentkezni? Az informatikai forradalom, az életünket és nyelvhasználatunkat befolyásoló médiumok hatása, a művelődésszerkezet átalakulása gyökeresen módosítja az irodalom társadalmi szerepét, egész létmódját. Ezért van szükség az irodalomtudomány terén is a tágabb kulturális aspektusok érvényesítésére. A mesterszakon képzett szakemberek alkalmasak irodalmi és kulturális jelenségek magas színvonalú, korszerű, társadalmilag hasznosítható tudományos elemzésére, ismerik a modern kommunikáció közegeit, közvetítésük rendszereit, a nyelv művészetének és médiumainak sajátosságait. Felkészültek a közoktatásban, a könyvkiadásban, a sajtóban, a művelődésszervezés legkülönbözőbb szintjein, valamint a kulturális kapcsolatok hazai és nemzetközi csatornáin adódó feladatok ellátására. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek továbbá tanulmányaiknak a doktori képzés keretében történő esetleges folytatásához.

Magyartanár mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles magyartanár (MA) Képzési idő: a képzési idő egyéni ütemezéstől függően 1–4 félév (40 kredit). Miért érdemes Magyartanár mesterszakra jelentkezni? A képzés felkészít a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.

www.btk.elte.hu

Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8. Telefon: 411-6570 Fax: 485-5219 E-mail: [email protected] Honlap: http://mmi.elte.hu Vezetés: Dr. György Péter egyetemi tanár, intézetigazgató

Adminisztráció: » Gruberné Welker Ágnes intézeti főelőadó Tanszékek: » Esztétika Tanszék Tanszékvezető: Dr. Bacsó Béla egyetemi tanár » Filmtudomány Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kovács András Bálint egyetemi tanár » Média és Kommunikáció Tanszék Tanszékvezető: Dr. Müllner András habilitált egyetemi docens


Az intézet vezetője Dr. György Péter, egyetemi tanár, az esztétika szak vezetője Dr. Bacsó Béla egyetemi tanár, a kommunikáció szakot Dr. Müllner András habilitált egyetemi docens, míg a filmelmélet- és filmtörténet szakot Dr. Kovács András Bálint egyetemi tanár vezeti. Az intézet képzési rendjéhez kapcsolódik a filozófiai doktori képzés részeként az Esztétikai Doktoriskola, melyet Dr. Radnóti Sándor egyetemi tanár vezet, valamint a Film-, Média- és Kultúraelméleti doktori program, vezeti Dr. György Péter.

Az intézet három tanszéke:

Az Esztétika, a Média és Kommunikáció és a Filmtudomány tanszékek kooperatív-kiegészítő tevékenységet folytatnak. Esztétikai és művészetelméleti gondolkodásra alapoz döntő mértékben a filmmel diszciplináris szinten való foglalkozás, kutatás. Az esztétika és a művészetelmélet tudatában van a kései modernitás nagy felismerésének, a média művészetet befolyásoló jellegének. S a médiatudomány sem nélkülözheti a mozgóképi szövegek elemzési technikáit, és az esztétikai megfontolások megalapozó ismertetéseit.

Képzés

A képzés új rendszerében az intézet BA-szinten együttműködik a művészettörténet és a filozófia szakokkal, és így együtt adják az ún. szabad bölcsészet képzést, amely azonban az MA-szinten önálló szakokra válva készíti fel a legjobb diákokat a PhDfokozat megszerzésére. Az intézet szakjai az 1973-ban újraindított Esztétika szakból nőttek ki, amelynek nyitott és interdiszciplináris hagyományát folytatják. A korábbi tanszékvezetők Dr. Zoltai Dénes és Dr. Almási Miklós egyetemi tanárok után Dr. Bacsó Béla, majd Dr. György Péter is egyszerre hagyományorientált és a jelen-

kor művészi jelenségei iránt nyitott képzési formát tart fenn az intézetben, vagyis az itt tanuló diákok egyszerre szerezhetik meg az elméleti alapokat, és mélyedhetnek el akár egyetlen műnem sajátosságaiban. A képzés BA-szintjén mód van olyan gyakorlati ismeretek megszerzésére, amelyekkel a diákok sikeresen helyezkedhetnek el a művészet és a média világának legkülönbözőbb rétegeiben. Az MA-szintű képzés előnyben részesíti a tutorális formát, azaz jóval személyre szabottabb órafelvételt kínál és vár el. Az intézet felkészült és tudományosan jól kvalifikált munkatársai biztosítékot kínálnak a képzés színvonalához, míg számítógépes stúdiója, filmlaboratóriuma, rádióstúdiója az előbb említett sokirányú képzés infrastruktúráját szolgálják.

Oktatás


Szabad bölcsészet alapszak BA (6 félév alapszakos képzés) » esztétika » filmelmélet és filmtörténet » kommunikáció és médiatudomány

elsősorban lehetőséget teremt filmmel és vizuális kultúrával foglalkozó doktori képzés elvégzésére, a későbbiekben pedig ilyen területen folytatandó tudományos kutatások végzésére.

Minorok: esztétika, filmelmélet és filmtörténet, kommunikáció és médiatudomány.

Szakképzettség: okleveles kommunikáció- és médiaszakértő Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Kommunikáció és médiatudomány mesterszakra jelentkezni? Az elmúlt másfél-két évtizedben a kommunikáció és a média hazai munkaerőpiacán folyamatosan növekedett a felsőfokú végzettségűek iránti igény, és a foglalkoztatási trendeknek köszönhetően ez a jövőben is várható. A kommunikáció- és médiatudomány mesterszakon végzettek a társadalmi kommunikáció legkülönfélébb területein hasznosíthatják végzettségüket, mint pr vagy marketing, vagy üzleti kommunikátorok; médiaelemző, médiavásárló, reklámügynökségi munkatárs, közvélemény- és piackutató; újságírók (riporterek) a nyomtatott sajtóban, az elektronikus médiában (rádióban, televízióban, on-line egyaránt), szerkesztők, laptervezők, lapmenedzserek; hálózati kommunikátorok, internetszakértők; sajtóreferensek, szóvivők; mediátorok; segítő-fejlesztők; nemzetközi kommunikációs ügyintézők; fotóriporterek; operatőrök; (digitális) archivátorok; lap-, könyv-, zeneműkiadói munkatársak, internetes kiadóvállalatok munkatársai; a szakminisztériumok és szerveik, illetve más országos irányító szervek munkatársai; önkormányzatok és más, a társadalmi kommunikációban érdekelt regionális vagy helyi szervek munkatársai; a kulturális örökség kezelésével és hasznosításával foglalkozó intézmények munkatársai; kutatóintézetek, tanácsadó vállalkozások munkatársai.

Mesterképzés (BA + 4 félév) » esztétika mesterszak » filmtudomány mesterszak szakirány: filmelmélet » kommunikáció és médiatudomány mesterszak szakirányok: kommunikáció és médiatudományi kutató, kommunikációs és médiaszakember PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév) minden területen

Esztétika mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles esztétika szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Esztétika mesterszakra jelentkezni? Az esztétika MA-fokozatot megszerzőknek az elsajátított ismeretanyag lehetővé teszi a művészeti és kulturális jelenségekkel való foglalkozást, így elhelyezkedhetnek a legkülönfélébb kulturális intézményeknél, valamint az írott és az elektronikus médiában. A szerteágazó lehetőségek miatt a munkaerő-piaci kereslet számszerű prognosztizálására nincs mód, de az eddigi visszajelzések azt mutatják, hogy az esztétika szakos bölcsészek körében hosszú évek óta kimagaslóan jó az elhelyezkedési arány.

Filmtudomány mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles filmtudomány szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Filmtudomány mesterszakra jelentkezni? A filmtudományi MA végzettség lehetővé teszi a különböző kulturális intézményekben, a média kultúrával és filmmel foglalkozó területein való elhelyezkedést, valamint az ilyen irányú előadói, szakújságírói, kritikusi tevékenységet. Az átfogó filmes alapismeretek és a kreatív gyakorlati feladatok elvégzése ugyanakkor lehetőséget teremt a filmszakma különböző területein való elhelyezkedésre, adott esetben a filmkészítői pálya felé is utat nyithat. Az elméleti szakirány a filmtudományi tevékenységhez szükséges képzést biztosítja,

Kommunikáció és médiatudomány mesterszak (MA)

www.btk.elte.hu

Művészettörténeti Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8. Telefon: 411-6500/2253 E-mail: [email protected] Honlap: http://arthist.elte.hu Vezetés: Dr. Rényi András egyetemi docens, intézetigazgató

Adminisztráció: » Pállné Egyed Erzsébet intézeti főelőadó Intézeti könyvtár: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8. Vezető: Köcse Erzsébet Telefon: 411-6500/2255 E-mail: [email protected]


A Bölcsészettudományi Karon 1872-ben alapították az első Művészettörténeti Tanszéket, Henszlmann Imre vezetésével. Azóta Hekler Antaltól Gerevich Tiboron, Zádor Annán át Fülep Lajosig, Vayer Lajosig és Németh Lajosig a legjelentősebb magyar tudósok fémjelezték – és tették a Kar egyik legpatinásabb intézetévé. 1996-ig az ország egyetlen olyan tanszéke volt, ahol az oktatás hangsúlya a művészettörténetre mint tudományra, illetve mint humán diszciplínára esett. Ugyanakkor a művészettörténet tágan értelmezett „ernyőfogalma” mindig is sokféle érdeklődési területet és gyakorlati tudást fedett le: generációkon át innen került ki a hazai muzeológia, a műemlékvédelem, a műkereskedelmi szakértés, a műkritika-írás és a kortárs művészet hazai szakembergárdájának legjava. A 2001-ben megalakított Művészettörténeti Intézetben, bár azt szervezetileg továbbra is csak egyetlen tanszék alkotja, az egyes szakterületek korszakok szerinti – a középkori, az újkori és a modern művészet történetére specializálódó „virtuális” tanszékek fokozatos önállósítására törekszünk. Az oktatásban ezt a hármas felosztást tükrözik az MA-képzésben válaszható szakirányok is: ezekhez negyedikként a muzeológia és a műemlékvédelem együttes szakirányú oktatása járul. Az utóbbi a közelmúlt fejleményei közé tartozik, így e szakterületek a korábbi időszakhoz képest hangsúlyosabb jelenléte a képzésben az intézményi struktúrában egyelőre még nem jelenik meg. Az intézet az utóbbi pár évben igyekszik megfelelni azoknak a kihívásoknak is, amelyek elé a művészet és a művészettörténet felsőfokú oktatásában valamint a művészeti intézményrendszerben végbement részleges és fokozatos átalakulások állítják. A képzésben az állandó oktatók (három főállású egyetemi tanár, négy docens, két adjunktus, egy tanársegéd, továbbá három nyugalmazott egyetemi tanár és egy címzetes docens) mellett alkalmilag felkért külső előadók, valamint PhD-hallgatók vesznek részt. Különös tekintettel a művészettör-

téneti kutatás elsődleges tárgyainak – műtárgyak, épületek, műemlékek ill. más, nem tárgyiasuló művészeti tevékenységek – komplexitására, őrzésük, állagvédelmük, rekonstruálásuk és szellemi-kulturális elsajátításuk feladatának összetettségére, a szak oktatása mindig is széles körű szakmai együttműködésen alapult. A formális, szerződésekben is rögzített szakmai együttműködések mellett (kiemelten az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetével, valamint a legfontosabb hazai művészeti múzeumokkal, társegyetemekkel stb.) folyamatosan számíthatunk a szakterület különféle intézményeinek és művelőinek önzetlen közreműködésére a rendszeres vagy alkalmankénti múzeumi, műemléki és kiállítás-látogatási gyakorlatok, tanulmányi kirándulások, a 135 órás múzeumi gyakorlatok, valamint a szakdolgozatok elkészítéséhez nélkülözhetetlen kutatások, témavezetések, és elbírálások esetében. Hallgatóink számára a legtöbb múzeum és kiállítási intézmény ingyenes belépést biztosít az állandó és jórészt az időszakos kiállításokra is. Az Intézetben 1993-tól működik az ország egyetlen művészettörténeti Doktori Iskolája, vezetője Kelényi György, egyetemi tanár. A három éves képzés során a doktoranduszok évenkénti váltásban a középkori, az újkori és a modern művészet témakörében rendszeres előadásokon és szemináriumokon vesznek részt. Az intézetben folyó oktatást támogatja a Tízedik Múzsa Alapítvány. Az intézet három díjat, illetve ösztöndíjat oszt ki hallgatói között, amelyeket egykori diákok, illetve egy esetben egy leszármazott alapított: a Szilárdfy jutalomdíjat, a Fülep Lajos díjat és a Péter András Alapítvány ösztöndíját. Az intézet internetes publikációja az Aria ( http://aria.elte.hu ). Az intézet több mint 30 ezer dokumentumot számláló könyvtárral rendelkezik, amelyet számos intézmény és magánszemély támogat adományaival. Jelentős muzeális értékű gyűjteménye a régi fotótár.

Oktatás


Szabad bölcsészet alapszak BA (6 félév alapszakos képzés) » művészettörténet szakirány Művészettörténet minor Mesterképzés (BA + 4 félév) » művészettörténet szakirányok: középkori művészet, újkori művészet, modern művészet, muzeológia és műemlékvédelem PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév) minden területen

Művészettörténet mesterszak (MA) Szakképzettség: okleveles művészettörténész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Művészettörténet mesterszakra jelentkezni? A mesterszakra elsősorban azok jelentkezését várjuk, akik a szabadbölcsészet művészettörténeti szakirányának vagy minor-szakjának elvégzése, vagyis az alapvető és átfogó művészettörténeti ismeretek megszerzése után a művészet történetével magas szintű szakmai felkészültséggel kívánnak foglalkozni. (Más alapszakon szerzett BAdiploma esetén a felvétel feltétele a minimálisan szükséges kurzusok - összesen 50 kredit – elvégzése ill. megszerzése). A felvételi során különös súllyal esik latba, hogy a jelentkezőnek mennyire konkrét elképzelései vannak saját érdeklődési köre, leendő kutatási területe, szakdolgozati témája tekintetében és hogy milyen előtanulmányokat végzett és milyen gyakorlati tapasztalatokat szerzett az adott területen. A mesterszakra felvett hallgatók száma az elmúlt három évben évfolyamonként nem haladta meg a húsz főt, így a képzés mind a négy MA-szakirányon kiscsoportos foglalkozások keretében, alkalomadtán a tanár és a diák személyes konzultációin keresztül zajlik. 2011-től bevezettük a tutoriális támogatás rendszerét: a hallgató egy-egy, szakterülete alapján kiválasztott oktató személyes segítségével állíthatja össze egyéni tanrendjét, a négy féléven keresztül pedig folyamatos konzultációban maradhat tutorával. Az oktatásnak ez a közvetlen és kollegiális formája azt is lehetővé teszi, hogy az oktatók az előadások vagy a szemináriumi gyakorlatok keretében saját aktuális kutatásukba is be tudják vonni a hallgatókat, akik ily módon már tanulmányaik alatt olyan szakmai együttműködésekben vehetnek részt, amelyek révén alaposabban felkészülhetnek későbbi önálló munkájukra. Arra törekszünk, hogy az intézet hallgatói olyan képzésben részesüljenek, hogy – akár múzeumokban vagy kutatóintézetekben, akár művé-

szeti-műkereskedelmi galériákban vagy magángyűjteményeknél, művészeti alapítványoknál, akár a kulturális örökségvédelem területén, az írott vagy az elektronikus sajtóban vagy más kulturális intézményekben helyezkednek is el – a rájuk bízott feladatokat szakszerűen, problémaérzékenyen, interdiszciplináris szemlélettel és nemzetközi kitekintéssel tudják elvégezni. A tudományos pályára készülők az intézetben működő doktori iskolában vagy külföldön folytathatják tovább tanulmányaikat. A képzésről: A kétéves mesterképzés alakvetően két részre osztható. Egyrészt áll a választható négy szakirány egyes speciális területeit középpontba helyező előadásokból és szemináriumokból, másrészt a minden hallgató által látogatott, egy-egy szakirányterület kutatásának aktuális kérdéseit tárgyaló előadásokból és gyakorlatokból. Az oktatásban nagy hangsúlyt kap a művészettörténet-tudomány története és módszerei, valamint a 135 órás szakmai gyakorlat, amelyet optimális esetben olyan szakintézményekben végeznek el a hallgatók, amelyek tevékenysége, gyűjtőköre a szakdolgozatuk témájával is összefüggésben van. Törekszünk arra, hogy a hallgatók kötelezően megszerzendő kreditjeik minél nagyobb hányadát olyan szabadon választható órák látogatásával teljesítsék, amelyek első, nagyobb volumenű tudományos igényű munkájuk megírásához elengedhetetlenek. Ennek érdekében a mind a hazai, mind pedig a külföldi felsőoktatási intézményekkel való szorosabb együttműködés létfeltétel. Az oktatásban azonos súlyt helyezünk a magyarországi és az egyetemes művészet tárgyalására. Mind a külföldi, mind a belföldi tanulmányi kirándulások megszervezésében jelentős részt vállalnak hallgatóink is (kiemelten a SzHÉK, valamint a hallgatói Műhelyek). Az intézet külföldi kapcsolatai közül a közismerten széleskörű (Ausztria, Franciaország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Románia és Svájc számos egyetemével kialakított) ERASMUS-hálózatunkat kell megemlítenünk, amelynek koordinátora Prokopp Mária, ny. egyetemi tanár. A szakmai kirándulások, a diák műhelymunka, a külföldi szakemberek alkalmankénti előadásai, az egy évben 2-3 alkalommal az intézetben megrendezésre kerülő konferenciák, az intézeti nap eseményei, az OTDK versenyein induló hallgatók bemutatkozó előadásai, a diákokkal közösen lebonyolított kutatási programok, az intézetünk honlapján és blogján elérhető aktuális információk és hírek az intézetben folyó képzés sokrétűségének a biztosítását szolgálják.

www.btk.elte.hu

Néprajzi Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8. Telefon: 485-5203 E-mail: [email protected] Vezetés: Dr. Mohay Tamás, habilitált docens, intézetigazgató E-mail: [email protected], [email protected] Adminisztráció: » Kalina Veronika intézeti előadó Tanszékek: » Folklore Tanszék Tanszékvezető: Dr. Bárth Dániel, habilitált docens » Tárgyi Néprajzi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Mohay Tamás, habilitált docens Intézeti könyvtár: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8. fszt. 23. Vezető: Molnár Szilvia könyvtáros Telefon: 485-5200/5203 E-mail: [email protected]

Az intézet bemutatása

Egyetemünkön az etnográfia, etnológia, folklorisztika különböző témaköreiben a 19. század közepétől kezdve folytak rendszeres előadások. A néprajz szakos képzés 1934 óta folyamatos és szervezett, amikor Györffy Istvánt kinevezték professzornak a Néprajzi Tanszékre. Azóta a néprajz egyetemi tanárai voltak itt: Viski Károly, Ortutay Gyula, Tálasi István, Dömötör Tekla; jelenleg pedig Paládi-Kovács Attila (nyugalomban), Voigt Vilmos (emeritus), Verebélyi Kincső (aktív). 1951 óta két tanszék, a Folklore Tanszék és a Tárgyi Néprajzi Tanszék működik; jelenleg e két tanszék, valamint a Könyvtár alkotja a Néprajzi Intézetet. A néprajz szakon kiváló tanárok egymást követő generációi képezték a hallgatókat. A kiadott diplomák száma több száz, a végzettek közül több tucatnyian szereztek doktori oklevelet, kandidátusi fokozatot, akadémiai doktori címet. Kutatás A jelenlegi két tanszéken eddig folyt néprajzi kutatómunka eredményeiből itt csak ízelítőt adhatunk. Az ötvenes években egy bő évtizedig itt volt a hazai néprajzi filmezés legfőbb műhelye; itt folyt Nagy-Budapest néprajzi kutatása, a munkásfolklór-kutatás, a középkori oklevelek néprajzi anyagának feltárása, Bél Mátyás műveinek fordítása és gondozása. A hatvanas években itt készült a Magyar Néprajzi Atlasz, egész iskolája alakult ki az anyagi műveltség kultúrtörténeti feltárásának, az egyéniségkutató folklorisztikának, a népi színjáték és néphit-, népszokáskutatásnak. Régi hagyománya van a nemzetiségekkel, a (népi) vallásossággal, a határokon túli magyarsággal foglalkozó kutatásoknak, és a történeti jellegű témák mellett nem hiányoznak a mai nagyvárosi társadalmakkal kapcsolatos témák sem, mint nemzeti szimbólumok, sport, stb. Éveken át működött MTA keretben a Folklór Szövegelemzési Kutatócsoport.

Kapcsolatok Az Intézet széleskörű kapcsolatrendszeréből kiemelendő, hogy az utóbbi években Erasmus kapcsolatok épültek ki Tartu, Szófia, Jyväskylä, Lyon, Bécs, Jena, Dublin egyetemeivel. Élénk kapcsolatokat tartunk fenn továbbá a Kolozsvári Egyetem néprajzi tanszékével illetve a szomszéd országok más magyar intézményeivel, társaságaival is. Kiadványok Egyetemi jegyzetek, tankönyvek, tanulmánykötetek, fordításgyűjtemények, forráskiadványok, szöveggyűjtemények láttak napvilágot. A Folklore Tanszék adja ki a Folkloristica és az Artes Populares c. sorozatokat, a Tárgyi Néprajzi Tanszék a Dissertationes Ethnographicae-t. Alkalmanként önálló intézeti kötetek is megjelennek, különösen egy-egy oktató jeles évfordulója tiszteletére; ilyenekben hallgatók írásai is megjelennek. Könyvtár A könyvtárat az Intézet alapításával egy időben hozták létre 1934-35-ben. Jelenleg az Egyetemi Könyvtár hálózatához tartozik, mint intézeti könyvtár. A könyvtár gyűjtőköre: a magyar és összehasonlító folklorisztika, tárgyi néprajz és kulturális antropológia tárgyköréhez tartozó magyar és idegen nyelvű szakirodalom, folyóirat és periodika. Az állomány nagysága mintegy 50 ezer kötet könyv és időszaki kiadvány. A könyvállomány értékes része az Ortutay Gyula (kb. 14 ezer kötet), továbbá Tálasi István, Barabás Jenő, Takács Lajos hagyatékából származó könyvanyag. A cédulakatalógus 1993-ban zárult le, az anyag visszamenőleg is egyre nagyobb része elérhető számítógépeken. A helyben olvasást a tágas, negyven férőhelyes olvasóterem biztosítja.

Oktatás


Néprajz alapszak BA (6 félév alapszakos képzés, 180 kredit) Néprajz minor (50 kredit) Mesterképzés (BA + 4 félév) » néprajz » szakirányok: folklorisztika, európai etnológia

Néprajz mesterszak (MA) Szakképzettség: okleveles néprajz szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Néprajz mesterszakra jelentkezni? A néprajz mint egyetemi szak iránt évtizedek óta folyamatos a társadalmi igény. A néprajz szakra sokan jöttek és jönnek a középiskolákból, de olyanok is, akik másutt már szereztek valamilyen szakképzettséget; és szinten számosan vannak olyanok, akik a néprajz szak elvégzését követően mennek tovább más egyetemre, szakra. Azok, akik tanári szakjukkal társították a néprajzot, iskolákban elhelyezkedve tágasabb látókörű tanárok lehettek. Matematikus, nyelvész, jogász, szociológus, földrajzos vagy zenei szerkesztő akkor is hasznosítja néprajzi ismereteit, ha nem közvetlenül szakmai intézményben dolgozik. A néprajz szakon végzett szakembereket évtizedek óta számos kulturális intézmény alkalmazza: múzeumok, közművelődési és oktatási intézmények, kutatóintézetek, továbbá sokan helyezkednek el a média, a turizmus, a nemzetiségi- és kisebbségpolitika, a műemlékvédelem, a kulturális- és államigazgatás, a diplomácia területein is. A kulturális érintkezések Európa- és világszerte tapasztalható kiszélesedésével, a határok átjárhatóságával megnövekszik a jelentősége azon szakemberek munkájának, akik képesek értelmiségi módon érteni a kultúrák működési mechanizmusait. A népi kultúra jelenségeinek újabban sokfelé tapasztalható reneszánsza felértékeli azok szakértelmét, akik nem csupán felületes vagy romantikus érdeklődést, hanem valódi tudást képesek mozgósítani céljaik elérése érdekében.

A képzésről: A néprajz szakon a hallgatók megismerkednek a magyar és európai népi kultúrával, annak főbb területeivel, műfajaival, történeti alakulásával, a foklorisztika és etnográfia (európai etnológia) alapjaival. Mivel a szaknak a középiskolai oktatásban nincs előzménye, az alapozó szakaszban alapismereti bevezetést adunk. A BA és MA szakaszban az elméleti és gyakorlati képzés egyaránt hangsúlyos: a képzés szerves részét alkotják - az előadásokon és a szemináriumi munkán túl - a néprajzi gyűjtési, valamint muzeológiai gyakorlatok, az adatkezelés, archiválás módszereinek elsajátítása, a tanulmányi szakmai kirándulások. A hallgatók betekintést kapnak az Európán kívüli népek kultúrájába is. Alkalmuk van elmélyedni a tudományos munkában, az elkészült szakdolgozatok az esetek többségében értékelhető tudományos teljesítmények vagy ezek előzményei. Erasmus kapcsolatok épültek ki Tartu, Szófia, Lyon, Bécs, Jena, és Dublin egyetemeivel. A néprajz szakon a viszonylag alacsony hallgatói létszám folytán régóta megszokott, hogy az oktatók személyesen ismerik hallgatóikat, valamint a hallgatók is egymást. A képzés a mesterszakos hallgatók teljesítményén és képességeik, motivációik, tehetségük megismerésén alapszik. Erre az elméleti és gyakorlati képzési formák elég alkalmat és lehetőséget biztosítanak. Egyre inkább igyekszünk orientálni a hallgatókat a témaválasztásukban, ami ahhoz is hozzájárul, hogy valódi kutatásokba kapcsolódhassanak be, és egyetemi éveik után később is megtalálják, megállják a helyüket.

www.btk.elte.hu

Ókortudományi Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F Telefon: 485-5200/5049 Fax: 411-6773 E-mail: okortudomanyi_ [email protected], Vezetés: Dr. Zólyomi Gábor habilitált egyetemi docens, intézetigazgató

Adminisztráció: » Dr. Ditzendyné Szili Éva intézeti főelőadó Tanszékek: » Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Zólyomi Gábor habilitált egyetemi docens » Egyiptológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Bács Tamás habilitált egyetemi docens » Görög Tanszék Tanszékvezető: Dr. Bolonyai Gábor egyetemi docens » Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Négyesi Mária egyetemi docens » Latin Tanszék Tanszékvezető: Dr. Déri Balázs egyetemi tanár

Az Intézet bemutatása:

Az Ókortudományi Intézetben folyik Magyarországon a legteljesebb ókortudományi képzés és kutatás. Tanszékei a korábbi tanszékcsoporti szervezetben folyó együttműködést fűzték szorosabbra az intézet 2001-ben történt megalakulásával. 2007 tavaszától a Trefort-kerti kampuszon működik minden tanszék és a velük kapcsolatban lévő kutatócsoport: a Múzeum krt. 6–8/A épületében az indológiai oktatást ellátó Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék és az Újgörög szak, a Múzeum krt. 4/B épületben az Egyiptológiai Tanszék és az F épületben az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék, a Görög Tanszék és a Latin Tanszék; ugyanitt kapott helyet az MTA Kisebbségkutató Intézetének részét képező, de a hebraisztikai oktatás egy részét ellátó MTA–ELTE Judaisztikai Kutatócsoport, és a klasszika-filológiai tanszékek Harmatta János Könyvtára. Kutatás Az intézet oktatói kiterjedt tudományos munkásságot folytatnak. Az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék kutatási témái: az ókori Közel-Kelet története és hadtörténete, az asszír hadsereg története, sumer nyelvtan és irodalom, a magyarországi zsidó kultúra. Az Egyiptológiai Tanszék évtizedek óta jelentős eredményeket felmutató ásatásokat folytat Egyiptomban. További fő kutatások: az óegyiptomi nyelv afroázsiai kapcsolatai, vallástörténet a hellenisztikus és a római korban. A Görög Tanszék oktatóinak fő témái: az attikai szónoklás (szövegkiadással is), az antik esztétika, reneszánsz kori görög stúdiumok, az (új)görög lexikográfia, és részt vesznek az új magyar nyelvű Platón-összkiadásban. Az Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszéken indoeurópai összehasonlító nyelvészeti, szanszkrit filológiai és hindí nyelvészeti és irodalmi kutatások folynak, szanszkrit és középkori hindí szövegeket adnak ki. A Latin Tanszék főbb kutatási területei: a klasszikus latin irodalom, a latin történeti nyelvészet, középkori filozófia, liturgiatörténet, keresztény latin irodalom és középkori latin filológia. Több projekt jelentős pályázati támogatással megy végbe.

Nemzetközi kapcsolatok A tanszékek szinte valamennyi jelentős európai és néhány amerikai egyetemmel partnerkapcsolatban vannak, kétévente pl. a bécsi egyetem kutatóival közös konferenciát tartanak. A szakok nemzetközi jellege miatt elvárás minden oktató folyamatos részvétele nemzetközi tudományos konferenciákon. A görög szakos hallgatók a University College London-ban folytathatnak Erasmus-tanulmányokat, és valamennyi tanszék oktatói mobilitási programban vesznek részt. Az Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék a müncheni és a lipcsei egyetemmel, az Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék a bécsi és a hamburgi egyetemmel tart fenn hallgatói és/vagy oktatói mobilitási kapcsolatokat. Az indiai állam 2007-ben Tagore-ösztöndíjat alapított fiatal, tehetséges indológusok részére. Kiadványok Az Egyiptológiai Tanszék kiadványa a Studia Aegyptiaca sorozat, és a klasszika-filológiai tanszékek több oktatója vesz részt a magyarországi klasszikafilológiai folyóiratok szerkesztésében. Több oktató fontos magyarországi és neves külföldi folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. A tanszékek egyedi könyvkiadást is folytatnak, és új könyvsorozatot indít az intézet Antiqua et Orientalia címmel.

Oktatás

bolognai rendszerben: 3 + 2 + 3 év Keleti nyelvek és kultúrák alapszak BA (6 félév alapszakos képzés) » szakirányok: hebraisztika, indológia, újgörög

Ókori nyelvek és kultúrák alapszak BA (6 félév alapszakos képzés) » szakirányok: assziriológia, egyiptológia, klasszika-filológia Minorok: assziriológia, egyiptológia, hebraisztika, hindí, judaisztika, latin, ógörög, szanszkrit, újgörög. Mesterképzés (BA + 4 félév) » assziriológia mesterszak » egyiptológia mesterszak » hebraisztika mesterszak » indológia mesterszak szakirányok: hindí, szanszkrit » klasszika-filológia mesterszak szakirányok: latin filológia, görög filológia, antikvitás öröksége » tanárképzés latintanár ógörögtanár

PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév) minden területen

Assziriológia mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles assziriológia szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Assziriológia mesterszakra jelentkezni?

Az assziriológia MA-képzés az ókori Közel-Kelet nyelveiről, írásrendszereiről, történetéről, kultúrájáról átfogó és alapos ismeretekkel rendelkező szakembereket képez. Az assziriológia MA-képzés eredményeként ezért a szakirányú kompetenciák mellett olyan általános kompetenciák is kialakulnak, melyek megléte jelentősen növeli a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeit.

Egyiptológia mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles egyiptológus Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Egyiptológia mesterszakra jelentkezni?

Az egyiptológia mesterszak az ókori Egyiptom nyelve, irodalma, története, régészete és vallása témakörökben jártas szakembert képez. Tudományos értelemben két életpályát kínál az egyiptológiai végzettség: az egyetemi oktatóét/ kutatóét és a múzeumi kurátorét.

Hebraisztika mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles hebraisztika szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Hebraisztika mesterszakra jelentkezni?

Izraelnek a világpolitikában és a világgazdaságban betöltött szerepe és Magyarországnak a közel-keleti országgal folytatott élénk gazdasági – kereskedelmi – kulturális kapcsolatai megkövetelik az olyan szakemberek képzését, akik jól kommunikálnak ivritül és tisztában vannak az országra, a zsidóságra vonatkozó történelmi, kulturális, civilizációs ismeretekkel. Hebraisztika MA ugyanakkor olyan elméleti képzést biztosít, amely lehetővé teszi, hogy a diákok az értelmisé-

gi pályán álljanak helyt a versenyben: például bibliatudósként, zsidó vallástörténészként, a magyar zsidóság történelmét kutató történészként.

Indológia mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles indológia szakos bölcsész (hindí szakirányon) Miért érdemes az indológia MA hindí szakirányára jelentkezni?

A hindí nyelv magas fokú elsajátításán kívül a hallgató megismeri a mai India kultúráját, és nemcsak a tudományos kutatásra készülhet fel, de piacképes ismereteket is szerezhet.

Szanszkrit szakirány

Szakképzettség: okleveles indológia szakos bölcsész (szanszkrit szakirányon) Miért érdemes az indológia MA szanszkrit szakirányára jelentkezni?

A hallgató nemcsak a szanszkrit nyelvet sajátíthatja el magas fokon, de betekintés nyerhet a régi India lenyűgöző kulturális hagyományába is, illetve megismerkedhet a szanszkrit filológia módszertanával is.

Klasszika-filológia mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles klasszika-filológia szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit). Miért érdemes Klasszika-filológia mesterszakra jelentkezni?

Az európai egység megteremtésére irányuló törekvések – a politikai és gazdasági célszerűségen túl – azon alapulnak, hogy e népek, köztük a magyarság, az antik civilizáció örökösei. Nemcsak nyelvek továbbéléséről van szó tehát, hanem arról, hogy Európában meghatározóak azok a gondolkodási, társadalmi és egyéni magatartásformák (az önálló személyiség közösségi felelősségvállalásán alapuló demokráciától kezdve a racionális gondolkodás meghatározó voltáig, a rómain alapuló jogszemlélettől a tudományos kutatás autonómiájáig), amelyek az antikvitásban nyertek máig nagyrészt érvényes alakot.

Latintanár mesterszak

Szakképzettség: okleveles latintanár Képzési idő: a képzési idő egyéni ütemezéstől függően 1–4 félév (40 kredit). Miért érdemes Latintanár mesterszakra jelentkezni?

A latin nyelv – az évtizedek óra tartó folyamatos borúlátó előjelzésekkel szemben – megőrzi szolid, de biztos pozícióit a középiskolai oktatásban, mint olyan nyelv, amely klasszikus műveltséget ad, és mint amelyet más (pl. orvosi, jogi) tanulmányok előkészítéseként tanulnak.

Ógörögtanár mesterszak

Szakképzettség: okleveles ógörögtanár Képzési idő: a képzési idő egyéni ütemezéstől függően 1–4 félév (40 kredit). Miért érdemes Ógörögtanár mesterszakra jelentkezni?

A képzés felkészít a közoktatásban, a szakképzésben és a felnőttképzésben az oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatokra, továbbá a tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.

www.btk.elte.hu

Orientalisztikai Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D Telefon: 485-52-02 E-mail: [email protected] Vezetés: Dr. Dávid Géza egyetemi tanár, intézetigazgató

Adminisztráció: » Kedvessy Eszter intézeti előadó Tanszékek: » Iranisztikai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Jeremiás Éva egyetemi tanár » Sémi Filológiai és Arab Tanszék Tanszékvezető: Dr. Ormos István egyetemi docens » Török Filológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Dávid Géza egyetemi tanár


Az intézet története Az ELTE BTK Orientalisztikai Intézete a magyar felsőoktatás legrégebben folyamatosan létező oktatási és kutatási intézménye a keletkutatás területén; a hazai keletkutatás legfontosabb tudományos és oktatási intézménye. Elsősorban a magyar őstörténet és a török hódoltság kora iránti vonzalom hívta létre a Kelet iránti általános érdeklődést, melynek során először a török, majd az arab, perzsa és egyéb keleti stúdiumok is megszülettek Magyarországon. Vámbéry Ármin, a nemzetközileg ismert tudós és utazó a budapesti egyetemen 1870-ben Európában elsőként alapított önálló Török Tanszéket. Jelenleg az Orientalisztikai Intézethez három tanszék tartozik (Török Filológiai Tanszék, Sémi Filológiai és Arab Tanszék, Iranisztikai Tanszék). 2007 óta a Török Filológiai Tanszék mellett egy, az MTA által támogatott Közép-ázsiai Kutatócsoport is. Oktatás Az oktatást és kutatást egy, összességében mintegy 50 ezer kötetet magában foglaló, részben központilag, részben a tanszékeknél elhelyezett könyvtár segíti. Intézetünkben folyik az országban a legszélesebb körű orientalisztikai képzés: nem kredites és kredites formában eddig összesen három szakon oktatunk (török, arab, perzsa); a 2006-os tanévtől kezdve beinduló hároméves BA-képzés keretében pedig a keleti nyelvek és kultúrák alapszakon belül három szakirányt indítunk (török, arab, iranisztika). A jelzett három orientalisztikai szakot BA szinten évente mintegy 30-40 diák, MA szinten évente mintegy 10-15 diák végzi el, az egyes szakok között természetesen eltérő számszerű megoszlásban. Nyolc minősített oktatónk (közöttük négy professzor) van, akik mellett minden nyelvből anyanyelvi beszélő

(oktatói vagy lektori státusban) segíti az egyes nyelvek magas szintű elsajátítását. Intézetünkben egyedülálló orientalisztikai PHD-képzés folyik, az eddigi nyolc év alatt több mint 10 sikeres doktori védés történt, és jelenleg is számos PhD-hallgatónk van. Nemzetközi kapcsolatok Az Orientalisztikai Intézet egyik fő erőssége, hogy tanszékei révén a nemzetközi tudományos kutatásokban intenzíven részt vesz mind szervezett együttműködés, mind személyes kapcsolattartás keretében. Ugyanakkor intézetünk nemzetközi kapcsolatai lehetővé teszik, hogy hallgatóink ösztöndíjasként és vendéghallgatóként bekapcsolódjanak az egyes célországok nyelvi képzéseibe.

Oktatás


Keleti nyelvek és kultúrák alapszak BA (6 félév alapszakos képzés) » arab szakirány » iranisztika szakirány » török szakirány

hagyományosan perzsa nyelvű területek (pl. Afganisztán, a középázsiai országok – Tádzsikisztán, Beludzsisztán, Pakisztán, India stb.) a történelmi és politikai fejlődés révén a 21. században a világ színterén meghatározó és megkerülhetetlen ázsiai térséggé lettek.

Minorok: arab, iranisztika, török

Turkológia mesterszak (MA)

Mesterképzés (BA + 4 félév) » arabisztika mesterszak » iranisztika mesterszak » turkológia mesterszak Szakirányok: oszmán történelem, török filológia PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév) minden területen

Arabisztika mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles arabisztika szakos bölcsész (MA in Arabic Studies) Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Arabisztika mesterszakra jelentkezni? Az arabisztika mesterszakos bölcsész minden olyan területen hasznosíthatja képzettségét, ahol a következő ismeretekre van szükség: arabnyelv-tudás, illetve -tanítás; az arab kultúra ismerete, az iszlám vallás ismerete, a modern arab világ politikai és társadalmi ismerete, a Közel-Kelet történetének ismerete, az arab–iszlám kultúrával való tudományos szintű foglalkozás. A szóba jöhető piaci igények: oktatás; újságírás; külügyi szolgálat, illetve nemzetközi kapcsolatok; nemzetközi segélyszervezetek munkája; menekültügy; külgazdaság; arab nyelvű fordítás és tolmácsolás; könyvkiadás és tudományos ismeretterjesztés; idegenvezetés.

Iranisztika mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles iranisztika szakos bölcsész (MA in Iranian Studies) Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Iranisztika mesterszakra jelentkezni? A megszerzett nyelvtudás (felsőfokú modern perzsa nyelvismeret, széles körű jártasság a klasszikus perzsa nyelvben, középszintű arab nyelvi ismeretek), valamint alapos jártasság Irán iszlám előtti és iszlámkori kultúrájában, valamint a modern országismeret, illetve az ezek kutatásával foglalkozó tudományterületeken sokoldalú feladatok ellátását teszi lehetővé. Ezt különösen aktuálissá teszi, hogy Irán és a környező

Szakképzettség: okleveles turkológia szakos bölcsész (MA in Turkic Studies) Képzési idő: a képzési idő az egyéni ütemezéstől függően 1–4 félév (40 kredit) Miért érdemes Turkológia mesterszakra jelentkezni? A turkológia mesterszakos bölcsész minden olyan területen hasznosíthatja képzettségét, ahol a következő ismeretekre van szükség: török nyelv, a mai Törökország politikai és társadalmi viszonyai, az Oszmán Birodalom története, a magyarországi török hódoltság forrásai, a török és oszmán kultúra, az oszmán-török művészet, a törökség régmúltja, az ősi török-magyar kapcsolatok, a Közel-Kelet múltja. A szóba jövő piaci igények, a mesterszakot végzett elhelyezkedési lehetőségei: tudományos tevékenység ( történész, nyelvész, levéltáros, művészettörténész, muzeológus, régész ), tudományos ismeretterjesztés, fordítás, tolmácsolás, nyelvoktatás, külügyi szolgálat, külkereskedelem, média ( újságíró, tudósító, filmes ), könyvkiadás, idegenvezetés itthon és Törökországban, illetve Magyarországon működő török cégeknél.

www.btk.elte.hu

Régészettudományi Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B Telefon: 411-6554, 411-6500/2923, 2924 Fax: 411-6553 E-mail: [email protected] Honlap: http://regeszettudomany.hu Vezetés: Dr. Raczky Pál egyetemi tanár, intézetigazgató

Adminisztráció: » Dr. Gaál Péterné intézeti előadó » Dr. Sebők Katalin ügyvivő szakértő Tanszékek: » Archeometriai és Régészeti Módszertani Tanszék Tanszékvezető: Dr. Bartosiewitcz László egyetemi docens » Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Feld István egyetemi docens » Ókori Régészeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Borhy László egyetemi tanár » Ős- és Koratörténeti Régészeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Vida Tivadar docens egyetemi tanár Intézeti könyvtár: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/B Vezető: Durkovic Éva Telefon: 485-5200/2150 E-mail: [email protected]

Intézet bemutatása:

Az ELTE BTK Régészettudományi Intézete az ország egyik legrégebbi múltra visszatekintő oktatási egysége, előzményei még a 17. századi Nagyszombati Egyetemre nyúlnak vissza. Az intézethez négy tanszék tartozik (Ős- és Koratörténeti Régészeti, Ókori Régészeti, Magyar Középkori és Kora Újkori Régészeti, Archeometriai és Régészeti Módszertani), melyhez egy akadémiai kutatócsoport (MTA Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport), több labor (Térinformatikai Labor, Archeozoológiai Labor) és gyűjtemény (Numizmatikai Gyűjtemény, Régészeti Gyűjtemény), több régészeti raktár, valamint egy restaurátorműhely kapcsolódik. Az oktatást egy 40 ezer kötetes szabadpolcos könyvtár segíti. Oktatás Intézetünkben folyik az országban a legszélesebb körű régészeti képzés: kredites formában összesen öt szakágban oktatunk (őskori régészet, antik / görög–római/ régészet, római provinciák régészete, népvándorlás kori régészet, középkori régészet), mely mellett a hallgatók még három programban mélyíthetik el ismereteiket (Az ókori Elő-Ázsia régészete, Régészetmódszertan és archeometria, Kora újkori régészet). 2006-tól indult a BA szintű képzés a történelem alapszak szakágaként a fent említett szakterületeken, 2009 szeptemberétől pedig az MA szintű régészet szak oktatása is megkezdődött, kiegészülve az archeometriai és az ókori Elő-Ázsia szakágakkal. A régészet szakot évente 25–30 diák végzi el. Intézetünkben folyik az országban egyedül posztgraduális képzés, évente 12–15 önköltséges és 2–3 ösztöndíjas hallgatóval. A képzés a régészet valamennyi területét érinti. Tizenkilenc minősített oktató (közöttük egy akadémikus és három akadémiai doktor) tanít az intézetben.

Kutatás – terepmunka A Régészettudományi Intézet legnagyobb erőssége a tudományos kutatásokban való intenzív részvétel, számos közülük nemzetközi együttműködésben folyik. Folyamatosan részt veszünk az ország területén folyó nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárásokon (M3, M35, M6, M43 autópályák, Vásárhelyi-program vésztározói, MOL-gázvezetéképítések). Fontos programunk a franciaországi Mont-Beuvray (ókori Bibracte) és az olaszországi Povegliano kutatása nemzetközi együttműködésben és Szőny (ókori Brigetio) feltárása. Szintén nemzetközi együttműködésben valósul meg a Pannónia romanizációja és a Középkori gazdaságtörténet program. Emellett számos más kutatási program is folyik az Intézetben (Archaeozoológia, Középkori várak, Középkori numizmatika, Légifotó). A széles körű kutatási tevékenység a diákok számára is kiváló lehetőséget nyújt a kutatásba való közvetlen bekapcsolódásba, nemcsak a kötelező ásatási gyakorlatokon keresztül, hanem a graduális és PhD-hallgatók az anyagfeldolgozásból is kivehetik részüket. Ennek eredményeképpen sok szakdolgozat és doktori értekezés készül az intézet saját kutatásaiból. Publikációk: 2011-ben újra indult az 1932-ben alapított Dissertationes Pannonicae (Ser. IV.) doktori értekezéseket és szakdolgozatokat közreadó sorozat. Az intézet rendszeresen szervez konferenciákat, amelyek anyaga önálló kötetként jelenik meg.

Oktatás


Történelem alapszak BA (6 félév alapszakos képzés) » régészet szakirány Mesterképzés (BA + 4 félév) » régészet mesterszak Szakirányok: ősrégészet, antik (görög–római) régészet, római provinciák régészete, népvándorlás kori régészet, középkori régészet, az ókori Elő-Ázsia régészete, archaeometria PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév) minden területen

Régészet mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles régész (MA in Archaeology) Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Régészet mesterszakra jelentkezni? A régészet tárja fel, dokumentálja, őrzi meg és teszi a társadalom számára elérhetővé az emberiség kulturális örökségének teljességét az írás megjelenését megelőző időszakokban és igen nagy részét azután is. Nemzetközi egyezmények és hazai jogszabályok a kulturális örökséget (köztük a régészeti örökséget) védelem alá helyezik. A régészettel kapcsolatos alaptevékenységeket (ásatás, múzeumi gyűjtemény irányítása) az egész világon csak régészet szakot végzett szakember irányíthat. A magas szintű képzettség teszi lehetővé, hogy a tudományos eredmények az egész társadalom számára hasznosuljanak, beépüljenek az oktatásba és mindenki számára elérhető ismeretté váljanak. A széles körű ismeretterjesztő irodalom, a régészet gyakori megjelenése a médiában és annak kedvező fogadtatása jól mutatja, milyen mély a társadalmi igény a régészet iránt. Munkaerő-piaci igények: a. múzeumok A régészet mesterszakos bölcsészeket alapvetően a régészeti anyaggal és gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok/közgyűjtemények (Magyar Nemzeti Múzeum, Budapesti Történeti Múzeum, megyei és városi múzeumok) foglalkoztathatják, ahol a gyűjtemények kurátoraként csak olyan muzeológusi képzettséget is magában foglaló végzettséggel lehet elhelyezkedni, mint amilyen a régészet. A hazai leletmentő ásatások nagyobbik részét a felsorolt múzeumokban dolgozó, MA-szintnek megfelelő végzettségű régész szakemberek végzik. b. tudományos kutatás A végzett hallgatók dolgozhatnak a tudományos kutatásban (MTA Régészeti Intézete), ill. az oktatásban (az egyetemek régészeti oktatásában — önállóan vagy a történelem szakon belül). Mindkét intézménytípus szakemberei régészeti terepmunkát is végeznek.

c. örökségvédelem Az újabb törvények létrehívták a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központot, amely a kulturális örökség felügyeletével foglalkozó szervezeteket egységes intézménybe vonta össze, és ellátja az örökségvédelmi feladatok koordinálását és felügyeletét. A felgyorsuló ütemű, ugrásszerűen növekvő beruházásokat (autópályák) megelőző régészeti munkálatok egyre nagyobb feladatokat rónak a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ hivatali apparátusára, ezért az MA-szinten végzett régészek iránt itt is fontos munkaerő-piaci igény jelentkezik. d. vállalkozás Csak a régészet MA-val (vagy annak megfelelő diplomával) rendelkező szakemberek vezethetnek önálló ásatásokat, ezért intézménytől független leletmentő vállalkozások is alkalmazhatják őket. e. kulturális turizmus A kulturális turizmus élénkülésével, az ezt kiszolgáló elemek térnyerésével (régészeti parkok, „élő múzeumok”, kiállítások, rendezvények) mind több olyan régészre lesz szükség, akik a növekvő igényeket magas szinten képesek kielégíteni. f. egyéb területek A régészeti ismeretek elsajátítása, a gyakorlatorientált munka lehetővé teszi olyan kreatív képességek kibontakoztatását, mely alkalmassá teszi a végzett hallgatókat, hogy a tömegkommunikációtól (újság, elektronikus média, könyvkiadás) az idegenforgalomig számos különböző területen elhelyezkedjenek. A képzésről: az MA-szintű régészeti oktatás olyan szakemberek képzését tűzi ki célul, akik a megszerzett ismeretek segítségével képesítettek arra, hogy régészeti forrásokat és lelőhelyeket felkutassanak, feltárjanak és feldolgozzanak, valamint ilyen jellegű múzeumi gyűjteményeket kezeljenek. A régészeti emlékanyag mellett ismerik a kulturális örökség más területeit is, és felkészültek arra, hogy ezen örökséggel kapcsolatos alapfeladatokat ellássanak minden olyan intézményben, amelynek feladata a kulturális örökség feltárása, védelme, feldolgozása és bemutatása. Rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyek a közgyűjtemények régészmuzeológus munkakörének betöltéséhez szükségesek.

www.btk.elte.hu

Romanisztikai Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/C Telefon: 411-6500/5760 E-mail: [email protected] Vezetés: Dr. Bárdosi Vilmos egyetemi tanár, intézetigazgató

Adminisztráció: » Gyulafi Mónika intézeti előadó Tanszékek: » Francia Tanszék Tanszékvezető: Dr. Bárdosi Vilmos egyetemi tanár » Olasz Tanszék Tanszékvezető: Dr. Salvi Giampaolo egyetemi tanár » Portugál Tanszék Tanszékvezető: Dr. Pál Ferenc egyetemi tanár » Spanyol Tanszék Tanszékvezető: Dr. Scholz László egyetemi tanár » Román Filológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Nagy Levente egyetemi docens Tanszéki könyvtárak: » Francia Tanszék Telefon: 411-6500/5768 E-mail: [email protected], [email protected] » Olasz Tanszék Telefon: 411-6500/2287 E-mail: [email protected] » Portugál Tanszék Telefon: 411-6500/2829 E-mail: [email protected] » Spanyol Tanszék Telefon: 411-6500/3207 E-mail: [email protected] » Román Tanszék Telefon: 411-6500/5248 E-mail: [email protected]


A Romanisztikai Intézet 2001-es alapítása óta a hazai romanisztikai kutatás és oktatás legjelentősebb tudományos műhelye. Az intézethez az alábbi nagy múltú intézeti tanszékek tartoznak: Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék, Olasz Nyelvi és Irodalmi Tanszék, Portugál Nyelvi és Irodalmi Tanszék, Román Filológiai Tanszék, Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszék. Oktatás A tanszékek BA és MA szintű diplomát adnak. 2013 szeptemberétől megindul az osztatlan tanárképzés is. Az alap- és a törzsképzés az adott nyelveken az alábbi területeket öleli fel: Irodalomtörténet a kezdetektől napjainkig. – Szinkrón és diakrón nyelvészet. – Az adott ország kultúrájának története. – Az adott nyelv mint idegen nyelv tanításának módszertana. – Nyelvismeret. Jelenleg az intézetnek közel 700 hallgatója és 77 munkatársa (tanársegédek, adjunktusok, docensek és professzorok, lektorok, tanszéki előadók, könyvtárosok) van. Kutatás Az intézeti tanszékek adnak otthont több oktatási és kutatási projektnek: itt készültek/készülnek például az Akadémiai Kiadó új francia–magyar és spanyol–magyar, magyar–spanyol kis- és középszótárai és számos egyéb nyelvészeti, lexikográfiai kiadvány. A Romanisztikai Intézet tanszékeinek oktatói kivétel nélkül részt vesznek az intézet tervszerűen végzett projektjeinek munkálataiban az irodalomtudomány, a nyelvtudomány, a szakmódszertan számos kutatási területén. Doktori képzés A Romanisztikai Intézetben a doktori képzés és fokozatszerzés átalakítása óta működtek doktori iskolák, melyeknek nyelvtudományi és irodalomtudományi programjai voltak, majd a doktori (PhD-) képzés átalakulása és újraakkreditálása óta ezek az ELTE BTK Nyelvtudományi, illetve az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolája keretében működnek folyamatosan tovább. A posztgraduális

képzésben végzett és a képzésben még részt vevő hallgatók egy része budapesti, debreceni, piliscsabai, szegedi, veszprémi, egri, nyíregyházi, pécsi, szombathelyi és székesfehérvári felsőoktatási intézmények fiatal oktatója, kutatója. Külföldi kapcsolatok A Romanisztikai Intézet tanszékei szoros és több évtizedes egyetemközi partneri kapcsolatban vannak számos francia, olasz, portugál, román és spanyol egyetemmel (Párizs, Róma, Madrid, Porto, Bukarest stb.), valamint az érintett budapesti kultúrintézetekkel. E kapcsolatokat gyarapítják az utóbbi időben igen intenzívvé és kiterjedtté váló Erasmus-kapcsolatok. Tudományos kiadványok Az intézeti tanszékek között a francia és az olasz tanszék rendszeres, évente megjelenő tudományos kiadvánnyal is rendelkezik (Revue d’Études Françaises, Nuova Corvina).

Oktatás


Romanisztika alapszak BA (6 félév alapszakos képzés) » francia nyelv, irodalom és kultúra » olasz nyelv, irodalom és kultúra » portugál nyelv, irodalom és kultúra » román nyelv, irodalom és kultúra » spanyol nyelv, irodalom és kultúra

Miért érdemes Olasz nyelv, irodalom és kultúra mesterszakra jelentkezni? A hagyományos bölcsészképzés tantárgyai mellett külön hangsúlyt helyez az olasz nyelven történő kommunikációra, a szövegkészítés és szövegfeldolgozás gyakorlatának készséggé emelésére, az önkifejezés fejlesztésére, a reflektív szemlélet és az interpretációs gyakorlottság kialakítására.

Minorok: francia, olasz, portugál, román, román nemzetiségi, spanyol

Portugál nyelv, irodalom és kultúra mesterszak (MA)

Mesterképzés (BA + 4 félév) » francia nyelv, irodalom és kultúra mesterszak » olasz nyelv, irodalom és kultúra mesterszak » portugál nyelv, irodalom és kultúra mesterszak » román nyelv, irodalom és kultúra mesterszak » spanyol nyelv, irodalom és kultúra mesterszak » tanárképzés franciatanár olasztanár portugáltanár román- és nemzetiségiromán-tanár spanyoltanár PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév) minden területen

Francia nyelv, irodalom és kultúra mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles francia nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Francia nyelv, irodalom és kultúra mesterszakra jelentkezni? A szak a hagyományos bölcsészképzés tantárgyai mellett külön hangsúlyt helyez a francia nyelven történő kommunikációra, a szövegkészítés és szövegfeldolgozás gyakorlatának készséggé emelésére, az önkifejezés fejlesztésére, a reflektív szemlélet és az interpretációs gyakorlat kialakítására.

Olasz nyelv, irodalom és kultúra mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles olasz nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit)

Szakképzettség: okleveles portugál nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Portugál nyelv, irodalom és kultúra szakra jelentkezni? A hagyományos bölcsészképzés tantárgyai mellett külön hangsúlyt helyez a portugál nyelven történő kommunikációra, a szövegkészítés és szövegfeldolgozás gyakorlatának készséggé emelésére, az önkifejezés fejlesztésére, a reflektív szemlélet és az interpretációs gyakorlottság kialakítására.

Román nyelv, irodalom és kultúra mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles román nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Román nyelv, irodalom és kultúra mesterszakra jelentkezni? A hagyományos bölcsészképzés tantárgyai mellett külön hangsúlyt helyez a román nyelven történő kommunikációra, a szövegkészítés és szövegfeldolgozás gyakorlatának készséggé emelésére, az önkifejezés fejlesztésére, a reflektív szemlélet és az interpretációs gyakorlottság kialakítására.

Spanyol nyelv, irodalom és kultúra mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles spanyol nyelv, irodalom és kultúra szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Spanyol nyelv, irodalom és kultúra mesterszakra jelentkezni? A hagyományos bölcsészképzés tantárgyai mellett külön hangsúlyt helyez a spanyol nyelven történő kommunikációra, a szövegkészítés és szövegfeldolgozás gyakorlatának készséggé emelésére, az önkifejezés fejlesztésére, a reflektív szemlélet és az interpretációs gyakorlottság kialakítására.

www.btk.elte.hu

Szláv és Balti Filológiai Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D Telefon: 485-5200/5144 Fax: 485-5210 E-mail: [email protected], Honlap: http://szlavintezet.elte.hu/index. shtml Vezetés: » Dr. Lukács István, intézetigazgató, egyetemi tanár E-mail: [email protected] Telefon: 411 6500 / 5178 Szoba: I. em. 103. » Dr. Kroó Katalin, intézetigazgatóhelyettes, habilitált egyetemi docens E-mail: [email protected] Telefon: 411 6700 / 5238 Szoba: fszt. 5. Adminisztráció: » Dr. Lesfalviné Csengődi Ágnes intézeti főelőadó Tanszékek: » Szláv Filológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kiss Szemán Róbert egyetemi docens » Lengyel Filológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Ráduly Zsuzsanna egyetemi docens » Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék Tanszékvezető: Dr. Kroó Katalin habilitált egyetemi docens » Ukrán Filológiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Zoltán András egyetemi tanár Intézeti könyvtár: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D Vezető: Vucskovics Erzsébet, Szivák Andrásné Telefon: 485-5200/5242 E-mail: [email protected]


A Szláv és Balti Filológiai Intézet jelenlegi felépítésében négy tanszéket foglal magában: a Szláv Filológiai, a Lengyel Filológiai, az Orosz Nyelvi és Irodalmi, valamint az Ukrán Filológiai Tanszéket. A filológiai megjelölés hagyományos: azt jelenti, hogy a nevezett intézmények a megfelelő nyelvek, irodalmak és kultúrák oktatásával és kutatásával foglalkoznak. A Szláv és Balti Filológiai Intézet e laza tanszéki együttműködési formából, tanszékcsoportból alakult meg 1998-ban. Az intézet története Egyetemünkön a szlavisztika oktatása 1849-ben kezdődött, amikor osztrák kultuszminiszteri rendelet értelmében a szláv nyelvek és irodalmak oktatására egyetemi tanszék alapítására került sor. Nemzetközi elismertségre a tanszék az 1881-ben professzorrá kinevezett Asbóth Oszkár (1852–1920) vezetése alatt tett szert. Asbóth Oszkár volt a magyar tudományos szlavisztika első, európai tekintetben is jelentős alakja. A Szláv Filológiai Tanszék (egykor: Szláv Intézet) mellett alapították meg 1919-ben a Rutén Nyelv és Irodalmi Tanszéket, amely azonban 1924-ben történelmi okok folytán megszűnt. 1894-ben jött létre – viszonossági alapon – a Horvát Nyelvi és Irodalmi Tanszék, amely 1938-ig állt fenn. 1945 után, az orosz nyelv kötelező iskolai oktatásának következtében vált szükségessé az Orosz Filológiai Tanszék alapítása. A tanszék ezen a néven 1995-ig működött, akkor nevét Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszékre változtatta, mivel a képzésbe az ukrán és a fehérorosz nyelv és irodalom mellett a lett és a litván nyelv oktatása is bekapcsolódott. Önálló Ukrán Filológiai Tanszék 2002-ben alakult. Viszonossági alapon jött létre az önálló Lengyel Filológiai Tanszék 1978-ban. A Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszék új neve 2007-től Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék, a korábbi elnevezés az ukrán szak kiválásával értelmét vesztette. A Szláv Filológiai Tanszéknek a múltban olyan nemzetközi hírű és kiemelkedő tudományos munkát kifejtő professzorok voltak a vezetői, mint Asbóth Oszkár,

Melich János, Kniezsa István és Hadrovics László. A magyarországi szlavisztika nemcsak a hazai tudományosságban vívott ki tekintélyt, hanem a nemzetközi, elsősorban európai tudományos életben is. Oktatás Az intézet keretében jelenleg a következő szakirányok vannak: bolgár, cseh, horvát, lengyel, orosz, szerb, szlovák, szlovén, ukrán, valamint lektori szinten macedón, fehérorosz, lett. 2012 óta litván minor szak működik. Az intézet széles körű külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, számos nemzetközi projektumban vesz részt. Doktori Iskola Az intézet keretében orosz és szláv irodalomtudományi, orosz és szláv nyelvtudományi doktori programok működnek, amelyek az ELTE Bölcsészettudományi Kar Nyelv-, illetve Irodalomtudományi Doktori Iskolájának keretében fejtik ki tevékenységüket. Az intézet oktatói megfelelő tudományos minősítéssel rendelkeznek: egy akadémikus, hét MTA doktora vezető oktató mellett valamennyi munkatárs rendelkezik PhD-fokozattal, sőt jelentős részük habilitációval is. A magyarországi szlavisztika 2010-ben 161 éves múltra tekint vissza, és bizakodva néz a jövő elé, hiszen szláv népek szomszédságában élve nem nélkülözhető nyelvük és kultúrájuk ismerete.

Oktatás


Szlavisztika alapszak BA (6 félév alapszakos képzés) Szakirányok: bolgár, cseh, horvát, lengyel, orosz, szerb, szlovák, szlovén, ukrán Minorok: bolgár, cseh, horvát, lengyel, litván, orosz, szerb, szlovák, szlovén, ukrán Mesterképzés (BA + 4 félév) » bolgár nyelv és irodalom mesterszak » cseh nyelv és irodalom mesterszak » horvát nyelv és irodalom mesterszak » lengyel nyelv és irodalom mesterszak » orosz nyelv és irodalom mesterszak » szerb nyelv és irodalom mesterszak » szlovák nyelv és irodalom mesterszak » szlovén nyelv és irodalom mesterszak » ukrán nyelv és irodalom mesterszak » tanárképzés horvát- és nemzetiségihorvát-tanár, horváttanár, lengyel- és nemzetiségi lengyeltanár, orosztanár, szerb- és nemzetiségiszerb-tanár, szerbtanár, szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár, szlováktanár, szlovén- és nemzetiségiszlovén-tanár, szlovéntanár, ukrán- és nemzetiségiukrántanár, ukrántanár PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév) minden területen

Bolgár/cseh/horvát/lengyel/orosz/szerb/szlovák/szlovén/ ukrán nyelv és irodalom mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles bolgár/cseh/horvát/lengyel/orosz/szerb/szlovák/szlovén/ukrán nyelv és irodalom szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Bolgár/cseh/horvát/lengyel/orosz/szerb/szlovák/ szlovén/ukrán nyelv és irodalom mesterszakra jelentkezni? Az ELTE BTK szlavisztikájának keretén belül a bolgár/nemzetiségi, cseh, horvát/nemzetiségi, lengyel/nemzetiségi, szerb/nemzetiségi, szlovák/nemzetiségi, szlovén/nemzetiségi, ukrán/nemzetiségi MA-szakon a magyarországi őshonos és Alkotmányunk értelmében nemzetalkotó szláv kisebbségek, továbbá a Magyarországgal közvetlenül, illetve a nem közvetlenül határos szláv népek nyelvét, irodalmát és kultúráját oktatjuk. E szakok léte biztosítja egyrészt a hazai kisebbségek fennma-

radását és szellemi fejlődését, másrészt az innen kikerülő diplomások fontos szerepet játszhatnak hazánk és a környező szláv népek politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak ápolásában. A képzésről: a mesterszakos (MA) képzési program tudományos szempontból is igényes program, amelynek minden eleme (nyelvtudomány, irodalomtudomány, nyelvi képzés, specializáció) kellő alapot nyújt az egyes tudományterületeken való elmélyülésre. A végzett hallgatók a) az ismereteket illetően » rendelkeznek egy szláv nyelvnek a felsőfokú (a közös európai nyelvi rendszer szerinti C2-es fokú) ismeretével; » magas szintű tudással rendelkeznek a bolgár/cseh/horvát/lengyel/orosz/ szerb/szlovák/szlovén/ukrán nyelv, irodalom és kultúra egészéről; » jól tájékozottak szakterületük legújabb kutatási módszereiről; » áttekintő tudással bírnak a bölcsészettudományok, illetve a pedagógiai és pszichológiai tudományok területéről; b) ismereteik alkalmazását illetően alkalmasak » azok tudományos fórumokon való megjelenítésére, eredeti ötletek felvetésére; » alapos szakmai tájékozottságuk, nagyfokú kreativitásuk, valamint a bolgár/cseh/horvát/lengyel/orosz/szerb/szlovák/szlovén/ukrán nyelvtudásuk révén a nyelvvel és kultúrával összefüggő elmélyült ismereteket igénylő munkakör betöltésére; » bolgár/cseh/horvát/lengyel/orosz/szerb/szlovák/szlovén/ukrán nyelven és a kor igényeinek megfelelően hatékony kommunikálásra, továbbá az információk, érvek és elemzések szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerinti magas szintű bemutatására; » a bolgár/cseh/horvát/lengyel/szerb/szlovák/szlovén/ukrán nyelvnek és kultúrának az oktatás különböző szintjein és formáiban való tanítására; c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek » a bolgár/cseh/horvát/lengyel/orosz/szerb/szlovák/szlovén/ukrán nyelv és kultúra iránti magas fokú motivációval és elkötelezettséggel, a fenti nyelvek és kultúrák használatának és átadásának fontosságát illető minőségtudattal; » a bolgár/cseh/horvát/lengyel/orosz/szerb/szlovák/szlovén/ukrán nyelvvel és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képességével; » olyan képességekkel, amelyek alapján az arra alkalmasak az adott képzési területen folyó doktori képzésbe léphetnek.

www.btk.elte.hu

Távol-keleti Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F Telefon: 411- 6550 és 485-5200/2095 E-mail: [email protected] Honlap: : http://tavolkeletintezet.elte.hu Vezetés: Dr. Hamar Imre egyetemi tanár, intézetigazgató

Adminisztráció: » Varga Ágnes intézeti főelőadó Tanszékek: » Belső-ázsiai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Birtalan Ágnes habilitált egyetemi docens » Japán Tanszék Tanszékvezető: Dr. Hamar Imre egyetemi tanár » Kínai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Hamar Imre egyetemi tanár » Koreai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Hamar Imre egyetemi tanár » Délkelet-Ázsiai Központ Tanszékvezető: Dr. Hamar Imre egyetemi tanár


Az intézet története A Távol-keleti Intézet Magyarország egyetlen olyan egyetemi intézete, amely kifejezetten a távol-keleti régió nyelveinek, kultúráinak, történelmének oktatásával és kutatásával foglalkozik. Az egyetemen 1924-ben alakult meg a kínait és japánt tanító Keletázsiai Intézet, majd néhány évvel később a Belsőázsiai Tanszék, ahol mongol és tibeti stúdiumok indultak. 1942-től mindkét oktatási egységet Ligeti Lajos, a magyar Kelet-kutatás egyik legnagyobb alakja vezette. Az ő tanítványa volt Kara György, aki a belső-ázsiai, illetve Csongor Barnabás, aki a kínai kutatásokat vitte tovább. Az elmúlt fél évszázadban a kínai, japán, mongol és tibeti tanulmányok az Orientalisztikai Intézethez tartoztak. 2008 elején alakult meg az önálló Távol-keleti Intézet, amelyhez négy tanszék tartozik: a Belső-ázsiai, a Japán, a Kínai és a Koreai Tanszék. Oktatás 2006 szeptemberétől a felsőoktatási reform keretében az ide tartozó stúdiumok az „Ókori és keleti nyelvek és kultúrák” alapszak részévé váltak, japán, kínai, mongol és – 2008-tól – koreai szakirány, illetve tibeti minor néven. 2007-től a felvételizők már jelentkezésük beadásakor megjelölhetik, hogy melyik szakirányra kívánnak jelentkezni. A reform az egyes szakirányos képzések teljes átalakításával és korszerűsítésével járt együtt. A hároméves alapszintű (BA) képzés után – az akkreditációs folyamat eredményétől függően – lehetőség lesz rá, hogy mindegyik szakirány mesterszinten is folytatható legyen, illetve az Intézet interdiszciplináris mesterképzések indítását is tervezi (Távol-Kelet-szakértő, buddhizmus). Kutatás A Távol-keleti Intézet szakjai – különösen a japán és a kínai – évről évre népszerűbbek, ám a diákok igényeihez alkalmazkodó, gyakorlatközpontú oktatás mellett a tanszékek továbbra is nagy súlyt helyeznek a magas színvonalra és a tudományos kutatásra. Az intézet munkatársai számos hazai és nemzetközi

fórumon publikálnak, rendszeresen részt vesznek tanulmányutakon és konferenciákon, s a tanszékeken gyakran adnak elő kiemelkedő külföldi tudósok. A kutatási tevékenység a szakokon folyó filológiai alapú oktatásra épül, és több területen beépíti a terepmunka módszereket is. Ilyen nemzetközi projekt például a Belső-ázsiai Tanszék másfél évtizede zajló mongóliai, és az utóbbi időkben Észak-Kínára is kiterjesztett expedíciós tevékenysége. Doktori képzés Jelenleg a japán, kínai és mongol szakon hároméves doktori képzés is folyik, így a tudományos érdeklődésű hallgatók az intézetben PhD-fokozatot is szerezhetnek. A Távol-keleti Intézet 2008-ban új folyóiratot indított Távol-keleti Tanulmányok címen. Konfuciusz Intézet Magyarországon elsőként, 2006-ban alakult meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a Konfuciusz Intézet, amely Kína hivatalos kulturális intézete. Jelenleg több mint háromszáz ilyen intézet működik a világon, Magyarországon egyedül az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A Konfuciusz Intézet részt vesz a Kínai Tanszék oktatási munkájában, tanárainak köszönhetően a Tanszék el tudta indítani a kínai fordító-és tolmács specializációt. A diákok számára kulturális programokat és előadásokat szervez, lehetőséget teremtve a hallgatóknak, hogy alaposabban megismerjék Kína kultúráját.

Oktatás


Keleti nyelvek és kultúrák alapszak BA (6 félév alapszakos képzés) » japán szakirány » kínai szakirány » koreai szakirány » mongol szakirány » tibeti szakirány Minorok: japán, kínai, koreai, mongol, tibeti Mesterképzés (BA + 4 félév) » japanológia mesterszak » mongolisztika mesterszak » sinológia mesterszak PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév)

Japanológia mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles japanológia szakos bölcsész (MA in Japanese Studies) Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Japanológia mesterszakra jelentkezni? Japán a világ második gazdasági hatalma, gazdasági, politikai és kulturális téren nemzetközi kisugárzása hatalmas. Hazánkban több mint száz japán vállalat működik, ezek a vállalatok a japánul tudó, Japánhoz értő, Japánt ismerő fiatal szakembereket nagy számban felszívják. Az indítandó japanológiai mesterképzés olyan szakembereket képez, akik a legkülönbözőbb területeken — az üzleti életben, tudományban, államigazgatásban, diplomáciában stb. — japánnyelvtudásuk és Japánra vonatkozó ismereteik segítségével sikeresen megállják a helyüket. Az MA-fokozattal rendelkezők alkalmasak lesznek arra, hogy felsőoktatási és tudományos intézményekben oktatókként, kutatókként helyezkedjenek el, s tevékenységükkel segítsék mind a Japánra vonatkozó ismeretek terjesztését, mind a politikai-gazdasági döntés-előkészítést. A fokozatot szerzők különböző olyan államigazgatási, diplomáciai és egyéb állami pozíciókat is betölthetnek, ahol Japán-ismeretüknek nagy hasznát veszik.

Mongolisztika mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles mongolisztika szakos bölcsész (MA in Mongol Studies)

Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Mongolisztika mesterszakra jelentkezni? A Belső-ázsiai nomád műveltséghez, a mongol és a rokon népek nyelveihez, ennek tágabb kontextusához értő szakemberek nemcsak a szűkebb értelemben vett mongolisztikai stúdiumokhoz járulhatnak hozzá, hanem minden olyan tudomány- és oktatási területhez is, mely ehhez kapcsolódik: történelem, nyelvészet, vallástudomány, néprajz, folklór, antropológia és más bölcsész- és társadalomtudományok. Különösen fontos szerepet kaphatnak a magyarság hagyományos műveltségéhez, nyelvéhez kötődő tanulmányokban, melyekben a mongolisztika korábban is jelentős szerephez jutott. A belső- és kelet-ázsiai térség, melyhez a mongolság műveltsége tartozik, geopolitikai helyzete, valamint a mongol rendszerváltás (1990) óta egyre inkább fellendülő gazdasági fontossága miatt a nemzetközi érdeklődés homlokterében áll.

Sinológia mesterszak (MA)

Szakképzettség: Okleveles sinológia szakos bölcsész (MA in Chinese Studies) Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Sinológia mesterszakra jelentkezni? Kínának az elmúlt két évtizedben tapasztalt világgazdasági és politikai szerepnövekedése nagymértékben hozzájárul a kínai stúdiumok népszerűségéhez, emiatt jelenleg is növekszik és a közeljövőben folyamatosan növekedni fog a Kínával foglalkozó szakemberek iránti kereslet. Az indítandó sinológia mesterképzés olyan szakembereket képez, akik a legkülönbözőbb területeken — az üzleti életben, tudományban, államigazgatásban, diplomáciában stb. — kínainyelv-tudásuk és Kínára vonatkozó ismereteik segítségével sikeresen megállják a helyüket. Az MA-fokozattal rendelkezők alkalmasak lesznek arra, hogy felsőoktatási és tudományos intézményekben oktatókként, kutatókként helyezkedjenek el, s tevékenységükkel segítsék mind a Kínára vonatkozó ismeretek terjesztését, mind a politikai-gazdasági döntés-előkészítést.

www.btk.elte.hu

Történeti Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8. Telefon: 485-5200/5194 E-mail: [email protected] Honlap: http://tortenelemszak.elte.hu Vezetés: Dr. Borsodi Csaba, habilitált egyetemi docens Adminisztráció: Juhász Györgyi intézeti főelőadó Tanszékek: » Atelier, Európai Társadalomtudomány és Historiográfia Tanszék Tanszékvezető: Dr. Sonkoly Gábor habilitált egyetemi docens » Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Gerő András egyetemi tanár » Kelet-Európa Története Tanszék Tanszékvezető: dr. Juhász József egyetemi docens » Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Poór János egyetemi tanár » Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Horn Ildikó habilitált egyetemi docens » Művelődéstörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Tőkéczki László habilitált egyetemi docens » Ókortörténeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Németh György egyetemi tanár » Történeti Ruszisztikai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Szvák Gyula egyetemi tanár » Történelem Segédtudományai Tanszék Tanszékvezető: Dr. Borsodi Csaba habilitált egyetemi docens » Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Majoros István egyetemi tanár » Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék Tanszékvezető: Dr. Erdődy Gábor egyetemi tanár Szekfű Gyula Könyvtár: 1088 Budapest, Múzeum krt. 6–8. Vezető: Emőkey István Telefon: 485-5200/5159, 5186 E-mail: [email protected]


Az ELTE BTK Történeti Intézete a magyar felsőoktatás legnagyobb történelemoktatással és -kutatással foglalkozó intézménye. Oktatóink 98%-a rendelkezik tudományos fokozattal, munkásságuk meghatározó a magyar tudományos életben. Hallgatóink rendelkezésére áll több mint 130 000 kötetes Szekfű Gyula Könyvtárunk. Történelem Az ELTE BTK Történeti Intézete és történelem szakos képzése a magyar felsőoktatás legrégebbi folyamatosan létező képzése. Nagy hagyományokkal, rendkívül széles oktatási és kutatási kínálattal magas színvonalú képzést nyújt hallgatóinak, kiváló lehetőséget kínálva az elmélyült szakmai munkára az oktatás és kutatás minden területén. A 2006 szeptemberében indult többszintű képzési rendszerben intézetünk folytatja a történelem BA-képzést. A történelem alapszakos képzésben kialakítottunk egy 50 kredites minor szakot, amely a tanári végzettséget szerezni kívánók számára ad lehetőséget a kétszakos tanári oklevél MA-szinten történő megszerzésére. A képzés mesterszintjén történelem MA (12 szakirányon), levéltáros MA (két szakirányon), hungarológia MA és ruszisztika MA, valamint történelemtanári MA képzést indítottunk 2010 szeptemberében. Levéltár Magyarországon 1949 szeptemberében jött létre a levéltárosok egyetemi szintű képzése. Az elmúlt hatvan évben négyszáznál több hallgató szerzett levéltáros oklevelet. A képzést az elmúlt évtizedekben folyamatosan korszerűsítettük, amely ma is megfelel a levéltáros szakma legújabb kihívásainak. A többszintű képzési rendszer keretében a BA képzésben a történelem alapszak 50 kredites szakirányán lehet megkezdeni a levéltáros képzést. Erre épül a 120 kredites levéltáros mesterszak két szakiránya (közép- és kora újkor, új- és jelenkor), és a legjobbak

a Történelemtudományi Doktori Iskola Történelem Segédtudományai Programján szerezhetnek PhD oklevelet. A képzést nappali és esti képzés formájában is meghirdetjük. A szakot elvégzők nagy többsége a magyar levéltári szervezet legkülönbözőbb levéltáraiban helyezkedett el, de igen jelentős azok száma is, akik kutatóként, vagy egyetemi oktatóként dolgoznak. Intézetünk a két legnagyobb magyarországi levéltárral (Magyar Országos Levéltár, Budapest Főváros Levéltára) szerződéses kapcsolatban áll, a levéltárak legkiválóbb szakemberei részt vállalnak a levéltáros hallgatók oktatásában. Muzeológusok képzése egyetemünkön az 1950es években kezdődött meg. A többszintű képzési rendszer keretei között a BA szinten a történelem alapszak 50 kredites szakirányán lehet megkezdeni a muzeológusi tanulmányokat. Erre épül a 120 kredites történeti muzeológus mesterszak. Intézetünk a legjelentősebb magyarországi múzeumok munkatársait évtizedek óta bevonja az oktatómunkába és hallgatók gyakorlati képzésébe. A történeti muzeológus oklevelet szerzők a magyarországi múzeumokban, a közművelődés területén helyezkedhetnek el, de végzettjeink közül többen a médiában, vagy tudományos kutatóként tevékenykednek. Doktori képzés A Történelemtudományi Doktori Iskola a kar legnagyobb doktorképző helye. Tizenhét programja a történelem szakterületen az országban a legszélesebb választékot nyújtja a hallgatók számára. Nemzetközi kapcsolatok Intézetünk Európa szinte valamennyi országában rendelkezik nemzetközi kapcsolatokkal, ezen belül mintegy negyven külföldi egyetemmel áll kapcsolatban, így hallgatóink bekapcsolódhatnak az európai oktatási térség képzéseibe vagy az ezen intézményekben folyó kutatómunkába.

Oktatás


Történelem alapszak BA (6 félév alapszakos képzés) » történelem szakirány » levéltár szakirány » muzeológia szakirány Történelem minor Mesterképzés (BA + 4 félév) » levéltár mesterszak Szakirányok: közép- és kora újkor, új- és jelenkor » történelem mesterszak Szakirányok: ókor, középkor, koraújkor-történet, modernkori magyar történelem, nemzetközi kapcsolatok, globalizáció a 19–20. században, Magyarország és az európai modernitás, újkori gazdaság- és társadalomtörténet, művelődéstörténet, orosz és kelet-európai történelem, európai tér- és várostörténet, az európai integráció története és jelene, a visegrádi együttműködés országainak és társadalmainak kapcsolattörténete, a 20. századi egyetemes történelem- hidegháború története. » történeti muzeológia » tanárképzés történelemtanár PhD/Doktori képzés (MA + 6 félév) 17 programban

Történelem mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles történelemszakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Történelem mesterszakra jelentkezni? Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1770-től folyik történelem szakos képzés. A folyamatos változások, a mindenkori társadalmi és szakmai igény eredményezte azt, hogy az ELTE történészképzése rendelkezik a mai magyar felsőoktatásban a legszélesebb kutatási és oktatási bázissal. A történelem szakon oklevelet szerzett hallgatók iránt a korábbi évtizedekben is nagy volt az érdeklődés a tudományos intézmények, közgyűjtemények, a média és a közigazgatás különböző területeiről. Az új típusú képzésben MA-oklevelet szerzők iránt valószínűsíthetően ugyanilyen érdeklődés lesz tapasztalható. Az eddigi tapasztalataink alapján azt mondhatjuk, hogy a nálunk végzettek körében nagyon jó a szakmai tudományos területen belül történő elhelyezkedés aránya, és végzettjeink egyéb területen is jó eséllyel tudnak elhelyezkedni. A kar többi tizenöt intézete, az intézetünk külső kapcsolatai (MTA Történettudományi Intézet, múzeumok, levéltárak, kutatóintézetek) alapján az egyetemen kívüli szakemberekkel történő konzultáció lehetősége is

minden hallgató rendelkezésére áll. A legfontosabb forrásgyűjtő helyekkel intenzív kapcsolata van intézetünknek, címzetes egyetemi tanárok, docensek vannak kutatóik, vezetőik között, akik munkánkat segítik.

Levéltár mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles levéltáros Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Levéltár mesterszakra jelentkezni? A levéltár szakot végzettek elhelyezkedési lehetőségei a korábbi évtizedekben és valószínűleg a jövendő évtizedekben is, több irányúak lesznek. Elsősorban a levéltári szakterület különböző típusú levéltáraiban (országos, önkormányzati, szak-, nyilvános magánlevéltárak) helyezkedhetnek el, de az utóbbi évtizedben jelentős számban alakultak a privát szférában magánvállalkozások bérirattározásra, de keresettek végzettjeink multinacionális cégek irattáraiban is. Az új típusú iratok kezelésére, rendezésére alkalmas szakemberek iránti kereslet növekedése várható az állami és magánigazgatás területén is. A speciális képzettséggel és ismeretekkel rendelkező végzettek előtt a kutatói pálya is nyitva áll: a levéltáros képzés a jelenlegi magyarországi elvárásoknak megfelelően tudományos munka végzésére is alkalmas levéltárosokat képez. Ennek megfelelően felkészíti a levéltáros mesterszak hallgatóit arra, hogy levéltárosi munkájuk mellett, tudományos kutatómunkát is végezzenek. A levéltár szak ún. „kis” szak, a legnagyobb létszáma évfolyamonként 15 fő volt korábban. Ennek megfelelően a hallgatók és oktatók kapcsolata sokkal szorosabb – ez lehetővé teszi a tehetséges hallgatókkal történő elmélyültebb foglalkozást. Ezt segíti a diákköri munka, a publikációs lehetőséget a hallgatók számára is biztosító Fons folyóirat, és a Fiatal Levéltárosok Egyesülete.

Történeti muzeológia mesterszak (MA)

Szakképzettség: okleveles történeti muzeológia szakos bölcsész Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Miért érdemes Történeti Muzeológia mesterszakra jelentkezni? A múzeum olyan gyűjtemény, amelynek intézményes keretében különböző tudományágak és tudományszakok művelői végeznek gyűjtő, feldolgozó és bemutató (kiállító és írói) tevékenységet. Ennek következtében a múzeumban alkalmazásra kerülő szakembernek rendelkeznie kell általános muzeológiai-gyűjteménykezelői ismeretekkel, valamint egy szakirányú képzettséggel. Ennek megfelelően felkészíti a muzeológus mesterszak hallgatóit arra, hogy muzeológusi munkájuk mellett tudományos kutatómunkát is végezzenek. A történeti muzeológia szak un. „kis” szak, ennek megfelelően a hallgatók és oktatók kapcsolata sokkal szorosabb, mint egy nagyobb létszámú szak esetében, ez lehetővé teszi a tehetséges hallgatókkal történő elmélyültebb foglalkozást.

www.btk.elte.hu

Zenei Tanszék

ELTE Bölcsészettudományi Kar

Cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/F Telefon: 485 5228, 411 6700 / 2381 Fax: 485 5220 E-mail: [email protected] http://music.elte.hu Vezetés: Dr. Bodnár Gábor egyetemi docens, tanszékvezető

Adminisztráció: Unger Aliz

A Zenei Tanszék bemutatása:

A nemzetközileg is elismert és tanulmányozott oktatási módszereken alapuló önálló ének-zenetanár képzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1984ben jött létre, s a Zenei Tanszék azóta is ellátja a több mint 3 millió fős budapesti és Budapest-környéki népesség ének-zene oktatását jól képzett szakemberekkel. A Bölcsészettudományi Karhoz történt 2003as csatlakozással lehetőség nyílt az egyetemi szintű képzésre, így a 2007/2008-as tanévben elindulhatott az ének-zene alapszak (BA) és 2009-ben megkezdődhetett az ének-zene tanár mesterszak (MA) oktatása. 2013 szeptemberétől a kínálat tovább bővül: az osztatlan képzési idejű tanárképzés bevezetésével a Zenei Tanszék 10 féléves ének-zene tanár szakot is indít (az utolsó két félévben gyakorlati tanítással). A szak, melyhez az ELTE tanárképzési kínálatából kell szakpárt választani, a középfokú tanulmányok sikeres befejezése és szóbeli felvételi vizsga után kezdhető meg - utóbbiról részletesen az Oktatás címszó alatt. A képzések főbb tantárgycsoportjai: » Elméleti ismeretkör: Zeneelmélet, Műelemzés – zeneelméleti analízis, Zenetörténet, Magyar zenetörténet, Hangszerismeret, Kórusirodalom. » Gyakorlati ismeretkör: Zongora, Magánének, Hangképzés – beszédművelés, Karének, Előadói gyakorlat, Vezénylési gyakorlat, Karvezetés-kargyakorlat. » Készségfejlesztés: Szolfézs, Partitúraolvasáscontinuo. » Szakterületi pedagógia: Ének-zene szakmódszertan, Iskolai gyakorlatok, Iskolai kórusvezetési ismeretek. Szakmai műhely: A Zenei Tanszék rendszeresen tart szakmai-tudományos kurzusokat, ahol jelentős hazai és külföldi előadók mutatják be ismereteiket, valamint (az adott események időpontjához alkalmazkodva) bel- és külföldi tanulmányutakat biztosít hallgatói számára – ez lehet nemzetközi zenei verseny, vagy fesztivál-jellegű rendezvény. A tanszék hallgatói-

ból álló ELTE „Pro Musica” Vegyeskar rendszeres résztvevője a hazai zeneéletnek, emellett számos alkalommal ért el kiemelkedő sikereket külföldön (nagydíjak, első helyezések, különdíjak). Az együttes repertoárjában megtalálhatók a magyar és az európai kóruskultúra valamennyi korszakának alkotásai. Kapcsolatok: » Hazai együttműködések: Felsőoktatási intézmények: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Nyíregyházi Főiskola, Kaposvári Egyetem. » Szakmai szervezetek: KÓTA, Magyar Egyházzenei Társaság, Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság, OTDT Művészeti és Művészettudományi Szekció, Bárdos Lajos Társaság, Magyar Kodály Társaság, Magyar Tehetségkutató Társaság, Közoktatási Szakértők Egyesülete. Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület Külföldi kapcsolatok: Universität Mozarteum Salzburg, Universität für Musik und darstellende Kunst Graz, Schloß Kapfenburg Musikschulakademie, Musikhochschule Hannover, Academia de Muzica Gheorghe Dima (Kolozsvár), Institute Universitaire de Formation des Maîtres de l’Académie de Lyon, Seoul National University of Education, Office of Chinese Language Council International (Hanban), Ball State University (USA), Université de Sousse (Tunézia).

Oktatás


Ének-zene alapszak (BA) Képzési idő: Ének-zene alapszak (BA) 6 félév: 1 félév alapozó, 5 félév szakmai törzsképzés. Párhuzamos szakként az ELTE által indított tanári szakok választhatók. Osztatlan képzésű Ének-zene tanár szak Osztatlan képzésű Ének-zene tanár szak: 10 félév, melyből az utolsó két félév gyakorlati tanítás. Az új típusú Ének-zene tanár szakra középiskolai érettségivel lehet jelentkezni, ének-zene érettségi nem szükséges. A szakokra történő belépés feltétele: szóbeli felvételi vizsga. A felvételi vizsga részei: » Zeneelmélet-szolfézs: lapról éneklés, hangköz- és hangzaténeklés, összhangzattani alapismeretek. » Zongora: két, szabadon választott, különböző stílusú darab előadása. » Magánének: két, különböző stíluskorszakból származó és eltérő karakterű zongorakíséretes műdal előadása. » Magyar népzene: 20 kötelező és 20 szabadon választott népdal előadása. » Zeneirodalmi tájékozottság: az általános zenei műveltség felmérése, a gimnáziumok számára készült ének-zene tankönyvek alapján. » Karvezetés: két, különböző stílusú népdal vezénylése a felvételizőkből álló kórus előtt. Ének-zene alapszak (BA) választható szakirányai: Karvezetés: A szakirányba történő belépés feltétele: az alapozó modul elvégzése, valamint meghatározott tanegységek – közülük egyes tantárgyak jeles, vagy jó minősítésű – teljesítése. Egyházzene A szakirányba történő belépés feltétele: egyetemi felvétel az ének-zene alapszakra. A szakirány speciális tantárgycsoportjai: Bibliaismeret és dogmatika, Egyházzene-irodalom, Liturgika és liturgiatörténet, Liturgikus nyelv, Liturgikus orgonajáték. Minorok: ének-zene, egyházzene A második tanári szakképzettséget előkészítő, 50 kredites

szakdiszciplináris modul („ének-zene minor”): 4 félév: 1 félév alapozó, 3 félév szakmai törzsképzés.

Osztott képzésű Ének-zene tanár mesterszak MA (BA + 4 félév)

A szakra történő belépés feltétele: szóbeli felvételi vizsga. A felvételi vizsga részei: Zeneelmélet-szolfézs: hármas- és négyeshangzatok, ill. diatonikus dallam éneklése (alteráció és moduláció lehetséges), funkciós harmóniamenet zongorázása. Zenetörténet-népzene: az európai zenetörténet stíluskorszakainak, ezen belül a legfontosabb műfajok, valamint a legjelentősebb zeneszerzők és zeneművek ismerete – 30 szabadon választott népdal előadása és elemzése. Zongora-magánének: 1-1 Bach-, ill. Bartók-mű előadása – 1 zongorakíséretes műdal éneklése. Karvezetés: a bizottság által kiválasztott rövid zenemű elvezénylése a felvételizőkből álló kórus előtt. Miért érdemes az Ének-zene alapszakra jelentkezni? Az ének-zene alapszakos szakemberek képzése – a szak létesítését támogató testületek véleménye szerint is – egyértelműen piacképes, mivel számos intézmény (például önkormányzat, művelődési ház, egyházi testület stb.) igényel olyan, zenei alapképzettségű szakreferensmenedzsert, akinek működése a zenei élet minden formájára, valamint a kulturális-művészeti szféra egyéb területeire is kiterjedhet. A piackutatási felmérések szerint jelentős az igény a jól képzett, megfelelő oklevéllel rendelkező szakember iránt, akinek nemzetközileg elismert végzettsége biztosítja a kulturális kommunikációban hamarosan vezető szerepet vivő, – akár határokon átnyúló – regionális kapcsolatteremtésre való alkalmasságot. Miért érdemes az Ének-zene tanár szakra jelentkezni? A képzés – az ELTE általános követelményrendszeréhez igazodóan – magas színvonalú és sokrétű, az oktatók nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Budapesten és körzetében csak a Zenei Tanszék képez ének-zene tanárokat, így az elhelyezkedés lehetősége biztosított az oktatási intézmények 6-12. évfolyamán, ének-zene – bármely (bölcsész, természettudományi vagy informatikai) szakos tanárként, illetve közművelődési, koncertszervezési területen. A szakterületi tanulmányok továbbfolytatása az Egyetem következő doktori iskoláiban célszerű: Művészettörténet-tudomány, Filozófiatudomány (Esztétika) – Bölcsészettudományi Kar; Neveléstudomány, Pszichológiatudomány – Pedagógiai és Pszichológiai Kar.

Interdiszciplináris mesterszakok ELTE Bölcsészettudományi Kar

Hungarológia mesterszak (MA) Szakképzettség: okleveles hungarológia mesterszakos bölcsész (MA in Hungarian Studies) Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Szakirányok: történelem, irodalom, nyelvészet, magyar mint idegen nyelv Lehetőségek: Átfogó ismereteket ad a magyar kulturális örökségről, tudatosítja annak egyedi vonásait és európai, illetve regionális párhuzamait, beágyazottságát. Lehetővé teszi nemzeti kultúránknak más kulturális kódrendszerekben történő hatékony képviseletét, valamint a különböző nemzeti kultúrák előítéletmentes vizsgálatát. A végzett hallgatók alkalmassá válnak a magyar kulturális örökség ápolásával, megismertetésével és kutatásával kapcsolatos feladatokra, más nemzeti kultúrák értelmezésére. A végzett hallgatók a kulturális szolgáltatási szféra, a média és az oktatás különböző területein tudnak elhelyezkedni, de kulturális menedzserként vagy a kultúrdiplomáciában is munkát vállalhatnak. A tudományos színvonalat és a gazdag specializálódási lehetőséget karunk legnagyobb intézeteinek (a Történeti-, Magyar Nyelvtudományi és Finnugor-, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet) részvétele biztosítja.

Szemiotika mesterszak (MA) Szakképzettség: okleveles szemiotika mesterszakos bölcsész (Semiotican) Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Lehetőségek: A szemiotika (jeltudomány) mesterszakra Magyarországon jelenleg egyedül az ELTE-n lehet belépni. A képzés során a hallgatók átfogó elméleti képzésben és sokoldalú gyakorlati ismeretek megszerzésében részesülnek olykor idegen nyelven is, melyeket később széles körben alkalmazhatnak. Nemzetközi viszonylatban érezhető a szemiotikusok felértékelődése a munkaerőpiacon (a képzett szemiotikus többek között az informatika, kommunikációelmélet, -gyakorlat; médiatudomány; a vizuális kultúra kutatása; a viselkedés vizsgálata; az újságírás, műfordítás, kritikai tevékenység; az empirikus kultúrakutatás, szövegelemzés; PR tervezés, marketing, tünetértékelés területein hasznosítható tudást visz be értékként a munkaerőpiacra). A szemiotika szakra való belépéshez a bölcsészettudományi képzési terület bármely alapképzési szakja teljes kreditérték beszámításával, feltétel

nélkül elfogadott, de meghatározott feltételek mellett lehetőség nyílik a felvételre a társadalomtudományi, az informatikai, a jogi és igazgatási, a természettudományi és a művészeti képzési terület alapszakjairól is.

Logika- és tudományelmélet mesterszak (MA) Szakképzettség: okleveles logika- és tudományelmélet mesterszakos bölcsész (MA in Logic and Theory of Science) Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Szakirányok: logika és a matematika filozófiája, a fizika alapjai, logika a nyelvészetben, modellek a társadalomtudományban. Lehetőségek: A logika, a matematika és más tudományok filozófiájával együttesen olyan kutatási területet képez, amelyet a világ szinte minden egyetemén művelnek, de a közép- és kelet-európai régióban ez a kezdeményezés úttörő jelentőségű, így a külföldi példákon keresztül egy élő, működő struktúrát tudtak kialakítani a képzés megalkotói. A szakon végző hallgatók jó eséllyel pályázhatnak majd magyar és (a közös nemzetközi platformnak, és a program angol nyelvű változatának hála) külföldi doktoriskolákba a filozófiában - mindenekelőtt tudományfilozófiában -, elméleti nyelvészetben, matematikában és fizikában az MA programnak, illetve a választott modulnak megfelelő témákkal. A képzés középpontjában a logika és tudományfilozófiai alkalmazásai állnak, különös tekintettel a matematika, a fizika, a nyelvészet és a társadalomtudomány alapjainak kutatásában alkalmazott logikai modellekre.

Iszlám tanulmányok mesterszak (MA) Szakképzettség: okleveles iszlám tanulmányok mesterszakos bölcsész (MA in Islamic Studies) Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Lehetőségek: Mindenekelőtt a már meglévő nyelvi ismeretek elmélyítésére, illetőleg a korábban nem tanulmányozott nyelv(ek) elsajátítása kerül sor az iszlám nyelvei (arab, perzsa, török, esetleg urdu) terén. A hallgatók az iszlám vallással, tanaival, történetével, irányzataival kapcsolatos jártasságukat mélyítik, így az iszlám vallás történetét, a Korán-tudományokat, a népi vallásosságot, a misztikát és a 20.-21. századi iszlám mozgalmakat tanulmányozzák. További tárgykörök, amelyek fontos szerepet kapnak a képzésben: az iszlám világ történelme különös tekintettel a modern

Oktatás


alakulásokra, az iszlám világ kultúrtörténete, az iszlám művelődéstörténetének főbb aspektusai különös tekintettel az egyetemes emberi kultúrához való hozzájárulásra, az iszlám világ és Európa kapcsolatainak alakulása a múltban és a jelenben.

Ruszisztika mesterszak (MA) Szakképzettség: okleveles ruszisztika mesterszakos bölcsész szakember (Philologist in Russistics) Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Lehetőségek: Nemzetközileg egyedülálló képzés. Multidiszciplináris jellegéből kifolyólag sokféle BA diploma birtokában elvégezhető. Az új szakot a társadalmi igénynek és a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően alakítottuk ki – egyaránt figyelembe véve a magyar és az európai uniós munkaerő piac igényeit. A szak létesítését az a felismerés motiválta, hogy Oroszország jelentősége geopolitikai értelemben ismét felértékelődött. A szak célja olyan magas szintű elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező mesterszakos szakemberek képzése, akik az államigazgatásban és a helyi önkormányzatoknál, a kulturális- és szakdiplomáciában, a médiában, valamint a vállalati szférában is képesek elhelyezkedni, mint orosz szakértők.

Reneszánsz tanulmányok mesterszak (MA) Szakképzettség: okleveles reneszánsz tanulmányok mesterszakos bölcsész (MA in Renaissance Studies) Képzési idő: négy szemeszter (120 kredit) Szakirányok: angol irodalom, filozófia, francia irodalom, magyar irodalom, magyar történelem, művészettörténet, német irodalom, neolatin irodalom, olasz irodalom, portugál irodalom, spanyol irodalom, szlavisztika, történettudomány Lehetőségek: Mai szemmel nézve a reneszánsz az előző információrobbanás kora. Az antik műveltség visszanyerése az ismeretek rohamos bővülésének csak egyik tényezője volt. A Föld felszínére – és környezetére, a Naprendszerre, majd az állócsillagokra – vonatkozó értesülések is hirtelen indultak bővülésnek az Amerika fölfedezése utáni időkben. Az információkezelés eszközei is modernizálódtak: a reneszánsz korban találták fel a mozgóbetűs nyomtatást, s akkor jelentek meg az első nagy könyvtárak.

A reneszánszkutatás ma tehát nem öncélú. Az előző információrobbanás tanulmányozása közvetlenül is hasznosul. Most dolgozzák ki az internet-korszak hálózati könyvformátumait. Ebből a munkából műhelyünk eddig is kivette a részét. Középkori és reneszánsz versek gépi nyilvántartásával korán foglalkoztunk (1976–1992). A világ első internetes szövegkritikai forráskiadása (1994), majd az első internetes szövegkritikai életműkiadás (1998) nálunk készült el. Az itt képzett fiatalok nemcsak a kéziratos és nyomtatott ókönyvek között, hanem a jövő hálózati újkönyveinek világában is megállják majd a helyüket. A bölcsészettudományok nagy része történeti, ám a tisztán történeti elven szerveződő képzési- és kutatóközpontok ritkák. A Reneszánsz tanulmányok mesterszak az egyazon korszakot tanulmányozó különböző tudományágak testvériségén, az eltérő tudományágakat művelő kollégák érdeklődési körének termékeny azonosságán alapul. Hallgatónk kiválasztott fő modulja mellett a többi művészettörténeti, filozófiatörténeti, történelmi, irodalmi modulból tanárával közösen állítja össze egyéni tanrendjét. Bemenet: bölcsész BA. Kimenet: doktorképzés – vagy éppen hálózati tartalomipari tevékenység.

www.btk.elte.hu

Szakmódszertani Központ ELTE Bölcsészettudományi Kar

A tanárképzés szolgálatában

Vezetés: Antalné dr. Szabó Ágnes egyetemi docens, központvezető Dr. Major Éva egyetemi docens, központvezető-helyettes

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán közel harminc bölcsész tanári szakon folyik jelenleg bolognai rendszerű tanárképzés a szakmai képzésért felelős intézetekben. A szakmai intézetek és a Szakmódszertani Központ tevékenységükkel a nagy hagyományokkal bíró, nemzetközileg is elismert bölcsésztanár-képzés megerősítését és továbbfejlesztését szolgálják. A 2013-ban induló, új típusú tanárképzési rendszerben az ELTE Bölcsészettudományi Kara szinte minden bölcsész tanári, valamint az ének-zene tanári szakon tervez képzést elindítani.

Munkatársak: Sváb Ágnes tanárképzési referens Perge Gabriella Neptun-referens

A tanárrá válás útja az új tanárképzési rendszerben

Cím: 1088 Budapest, Múzeum körút 6–8., Ifjúsági épület, II. emelet Telefon: 485-5200/5065 Fax: 485-5200/5067 E-mail: [email protected] Honlap: http://metodika.btk.elte.hu

Az ELTE Bölcsészettudományi Karának kiemelt küldetése a tudós bölcsész tanárok magas színvonalú képzése. A középiskolai diákok, ha tanári pályára készülnek, hosszú, ám igen gazdag, élvezetes utat járnak be, amíg tudós tanárrá válnak. A sikeres érettségi vizsga után osztatlan, egyciklusú, kétszakos tanárképzésre lehet jelentkezni a felvételi tájékoztatóban megadott módon. A sikeres felvételi után kezdődik el az öt- vagy a hatéves tanárképzés. Az első három évben a tanárjelölt hallgatók kétszakos közös képzésben vesznek részt, tehát együtt tanulnak az általános iskolai és a középiskolai tanári pályára készülő hallgatók. A szaktárgyi és a szakmódszertani

képzéssel párhuzamosan pedagógiai és pszichológiai kurzusokat is végeznek. Ha egy hallgató az első év után nem tanári szakon szeretné folytatni tanulmányait, lehetősége lesz átjelentkeznie a karon választható nem tanári bölcsészettudományi képzésekre. A tanári pályára készülő hallgatók a harmadik év után érdeklődésüknek megfelelően és eredményeik alapján folytathatják tanulmányaikat az általános iskolai vagy a középiskolai tanári szakokon. A negyedik évfolyamon tehát kettéválik a tanárképzés: az általános iskolai (valamint a szakiskolai) tanári diploma megszerzéséhez még további két évig, a középiskolai tanári végzettséghez még további három évig kell tanulni. Az utolsó évben mindkét képzéstípus egyéves szakmai gyakorlattal zárul. Ezt a gyakorlatot egy rövidebb tanítási gyakorlat előzi meg a negyedik vagy az ötödik évben. A tanárképzés végén a hallgatók tanári szakdolgozatot írnak, és tanári záróvizsgát tesznek. A Bölcsészettudományi Kar gazdag könyvtárakkal, külföldi ösztöndíjakkal, kutatócsoportokkal, diákműhelyekkel, kulturális programokkal, tudományos konferenciákkal, szakmai honlapokkal, e-learningszolgálattal, interaktív táblás képzésekkel, hallgatói képviselettel, hallgató pályázatokkal is támogatja a tanárjelölt hallgatók szakmai munkáját. A kétszakos tanári diploma megszerzése után a végzett pedagógusok a Bölcsészettudományi Kar több mint 70 doktori programjában, valamint a szakirányú tanárképzéseken folytathatják tanulmányaikat.

TERVEZETT TANÁRI SZAKOK AZ ÚJ TÍPUSÚ TANÁR-KÉPZÉSBEN A BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARON angol nyelv és kultúra tanára bolgár és nemzetiségi bolgár nyelv és kultúra tanára dráma- és színházismeret-tanár ének-zene tanár erkölcstan- és etikatanár filozófiatanár finntanár francia nyelv és kultúra tanára holland nyelv és kultúra tanára hon- és népismerettanár horvát és nemzetiségi horvát nyelv és kultúra tanára japán nyelv és kultúra tanára kínai nyelv és kultúra tanára

latin nyelv és kultúra tanára lengyel és nemzetiségi lengyel nyelv és kultúra tanára magyartanár média-, mozgókép- és kommunikációtanár művészettörténet-tanár német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára népzene- és népikultúra-tanár olasz nyelv és kultúra tanára orosz nyelv és kultúra tanára portugál nyelv és kultúra tanára román és nemzetiségi román nyelv és kultúra tanára

spanyol nyelv és kultúra tanára szerb és nemzetiségi szerb nyelv és kultúra tanára szlovák és nemzetiségi szlovák nyelv és kultúra tanára szlovén és nemzetiségi szlovén nyelv és kultúra tanára történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára újgörög és nemzetiségi görög nyelv és kultúra tanára ukrán és nemzetiségi ukrán nyelv és kultúra tanára

A Szakmódszertani Központ szakmai tevékenysége A Szakmódszertani Központ az alábbi szakmai tevékenységeket végzi a Bölcsészettudományi Karon: » A bölcsészeti tanárképzés szakmai képviselete a karon, az egyetemen, a régióban és a régión túl. » A bölcsészeti szakpedagógiai oktatás és a szakmai gyakorlat szervezésének támogatása, koordinálása a karon. » Szakpedagógiai kutatóműhelyek szervezése, a bölcsésztanár-képzési és a bölcsész tanári diskurzuskutató csoport szakmai munkájának a KÖZÉPISKOLA

KÖZÖS TANÁRKÉPZÉS 180 kredit, 3 év

Egyik tanári szak

Másik tanári szak

Szakmódszertan

Szakmódszertan

ÁLTALÁNOS ISKOLAI ÉS SZAKISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSE + 120 kredit, + 2 év

Pedagógia és pszichológia

KÖZÉPISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSE + 180 kredit, + 3 év

Pedagógia és pszichológia

Egyik tanári szak

Másik tanári szak

Szakmódszertan

Szakmódszertan

Szakmai gyakorlat

Egyik tanári szak

Másik tanári szak

Szakmódszertan

Szakmódszertan

Szakmai gyakorlat SZAKIRÁNYÚ TANÁRTOVÁBBKÉPZÉSEK 1–2 év

DOKTORI PROGRAMOK 3 év

támogatása. » Hazai és nemzetközi szakpedagógiai pályázatok kezdeményezése és koordinálása a karon az oktatók és a hallgatók közreműködésével. » A bölcsészeti tanárképzés szakmai népszerűsítése a régióban és a régión túl. » Kapcsolatépítés és -ápolás a közoktatási intézményekkel. » Szakmai kapcsolatok építése és ápolása más pedagógusképző intézményekkel és karokkal, a hallgatói érdekképviseletekkel, a gyakorlóiskolákkal, valamint a szakmai szervezetekkel. » A Trefort-kerti bölcsész tanári konferencia megszervezése a középiskolai tanárok számára. » Szakmai honlap működtetése a tanárképzés minden résztvevője számára. » A tehetséggondozás szolgálata: a tehetséges tanár szakos hallgatók szakpedagógiai kutatásainak ösztönzése; a tantárgy-pedagógiai diákkör és a gyakornoki műhely munkájának szakmai támogatása. » Szakirányú tanártovábbképzések szervezése a humán műveltségi területeken tanító pedagógusok számára. » Tanulmányi versenyek szervezése. » Egyéni és csoportos IKT-képzések szervezése, valamint állandó IKTszolgálat az oktatók és a hallgatók számára.

Az ELTE Bölcsészettudomány Kara a bölcsésztanárképzés központja Az ELTE Bölcsészettudományi Kara a bölcsésztanár-képzés országosan elismert központja. A karon az országban egyedülállóan gazdag a bölcsész tanári szakok, a szakirányú továbbképzések, valamint a bölcsészettudományi doktori programok kínálata. A nemzetközileg is elismert oktatók és a lelkes hallgatói képviselők mindent megtesznek azért, hogy mind elméleti felkészültségben, mind gyakorlati képességekben a legkiválóbb tudós bölcsész tanárok végezzenek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

Angol Amerikai Intézet

Recommend Documents