Andragógiai helyzetkép – nehézségek, lehetıségek, jelen és jövı Szakmai tanácskozás és workshop Esztergom, 2013. január 24-25.
ANDRAGÓGIAI SZAKBIZOTTSÁG …és ami mögötte van..
Farkas Éva
AZ ANDRAGÓGIAI SZAKBIZOTTSÁG MŐKÖDÉSE 2004 – Andragógiai Konzorcium
2006 – Andragógiai Szakbizottság
Koltai Dénes
Farkas Éva
Kocsis Mihály
Kerülı Judit
AZ ANDRAGÓGIAI SZAKBIZOTTSÁG FELADATAI Fı feladatai:
Andragógia BA és MA szakok szakalapítási kérelmének elkészítése Az andragógia alapszak és a kapcsolódó mester szakok, valamint a felnıttképzési/kultúraközvetítıi/személyügyi szakma érdekeinek képviselete A szakok és azok tanterveinek folyamatos minıségi fejlesztése Reflektálás a felnıttképzési/kultúraközvetítıi/személyügyi szakmát érintı gazdasági-társadalmi, szakmapolitikai folyamatokra
AZ ANDRAGÓGIAI SZAKBIZOTTSÁG TAGSÁGA Budapesti Gazdasági Fıiskola – Hillerné Farkas Julianna Debreceni Egyetem – Juhász Erika Dunaújvárosi Fıiskola – Cserné Adermann Gizella Eötvös József Fıiskola – Brachinger Tamás Eszterházy Károly Fıiskola – Tóth András Eötvös Loránd Tudományegyetem – Striker Sándor Kaposvári Egyetem – Csimáné Pozsegovics Beáta Kodolányi Fıiskola – Szabó Péter Nyíregyházi Fıiskola – Kerülı Judit Nyugat-magyarországi Egyetem – Gál Zoltán, Mátrai Zsuzsa Pázmány Péter Katolikus Egyetem – Cseszka Éva Pécsi Tudományegyetem – Németh Balázs Szegedi Tudományegyetem – T. Molnár Gizella Szent István Egyetem – Budavári Takács Ildikó Zsigmond Király Fıiskola – Dovala Márta
MINEK NEVEZZELEK? Neveléstudományi Doktori (PhD) képzés
Andragógia MA
Kulturális mediáció MA
Tanár szakok:
Emberi erıforrás tanácsadó MA
Könyvtár-pedagógia tanár
Andragógia BA Mővelıdés -szervezı
Felnıttképzési szervezı
Személyügyi szervezı
Andragógus tanár
Munkavállalási tanácsadó
Közösségi mővelıdés tanára
KURRENS SZAKMA
Multidiszciplináris szakma, ugyanakkor nem nyilvánvaló, hogy hol milyen munkakörökben dolgoznak az andragógusok
Társadalmi-szakpolitikai kontextusba ágyazottan értelmezhetı
Ha sok a tanulni való az andragógia felértékelıdik
Ma sok a tanulnivaló Az andragógia elıtt rendkívüli feladatok állnak
A szakmapolitika azonban nem tartja fontosnak
A 15-64 ÉVES NÉPESSÉG MUNKAERİ-PIACI STÁTUSZA (2011) Összes népesség
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
Inaktívak
15-64 éves népességre vetítve (ezer fıben)
6 770,2
3 779,0
478,0
2 523,6
A 15-24 évesek száma (ezer fıben) és aránya (%-ban)
1 196,1 (17,7)
218,8 (5,8)
79,2 (16,7)
898,1 (35,3)
Forrás: A 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal
AZ ÚJ TÍPUSÚ SZAKISKOLAI KÉPZÉS Alaptanterv (EU 8 kulcskompetencia fejlesztése) Kerettanterv (központilag a felnıttoktatásban is): adott iskolatípusra készül, meghatározza a tantárgyak rendszerét, óraszámát, a tananyag felépítését. A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelıen az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.
PÉLDA A SZAKISKOLAI KERETTANTERVRE Komplex mőveltségterület
Heti óraszám/ évfolyam
Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (nyelvtan, irodalom, mővészetek, médiaismeret – kommunikáció)
1
Idegen nyelv
2
Matematika
1
Társadalomismeret (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz)
1
Természetismeret (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz)
1
Testnevelés és sport
5
Osztályközösség-építés (életvitel, etika – egészségtudatosság, fenntartható fejlıdés, életpályatervezés)
1
Összesen
12
PÉLDA A SZAKISKOLAI KERETTANTERVRE Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Az olvasási, a szövegértési és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztése döntı szerepet játszik a társadalmi beilleszkedésben, a társadalmi sikerességben. A társadalmilag elfogadott kommunikációs formák, viselkedésminták megismerése és használati módjuk elsajátítása nagyrészt e tantárgy keretei között zajlik. A tantárgy tanításának alapvetı célja a biztos alapkészségek kialakítása: a magabiztos írás, a helyesírás, az olvasás és a kommunikáció. A program ugyanakkor lehetıséget teremt arra is, hogy a tanulók mővészeti, irodalmi tájékozottságot szerezzenek, ízlésük, véleményük formálódjon, képesek legyenek köznapi, közéleti és mővészeti témákról is beszélgetni.
PÉLDA A SZAKISKOLAI KERETTANTERVRE Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom
Tematikus egységek: Kommunikáció 8 óra Nyelvtan 8 óra Szövegértés, szövegalkotás 8 óra Irodalom – mővészetek – média 8 tanóra
KIHÍVÁSOK A FELNİTTKÉPZÉS SZÁMÁRA
Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák hiánya
Hogyan lehet korrigálni, illetve a hiányokat pótolni a felnıttképzésben?
Kik lesznek képesek a korrekciós mechanizmusokat mőködtetni?
Köznevelési törvény elıírásai
Andragógus-tanár képzés megszőnt
A HAZAI FELNİTTKÉPZÉSI HELYZET
Sodródás
Ambiciózus európai kezdeményezések
Foglalkoztatáspolitika
Oktatáspolitika
Gazdasági visszaesés
Források szőkülése
A FELNİTTKORI TANULÁS FINANSZÍROZÁSA MAGYARORSZÁGON (%) Egyéb 2012
Forrás: OSAP
Szakképzési hozzájárulás
2011 2010
Munkaerı-piaci Alap
2009
Állami források
EU források
Egyének Munkáltatók saját bevételük terhére 0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
A FELNİTTKORI TANULÁS FINANSZÍROZÁSI VOLUMENE MAGYARORSZÁGON 2011 (Millió Ft-ban)
Minden felnıttképzés
Nem szakképzési célú Szakképzési célú felnıttképzés beleérve felnıttképzés a felsıoktatást is
Állam
311
--
Nincs adat
Egyén
50 543
36 217
14 280
Munkáltató
23 075
2 059
21 726
2 314
413
1 937
Nincs adat
Nincs adat
Nincs adat
82 293
37 319
43 043
Foglalkoztatási Szolgálat Egyéb (TÁMOP, Költségvetési intézmények) Összesen:
2011-ben a felnıttképzési szektor finanszírozási volumene 82 milliárd forint volt, amely a GDP 0,3%-a. Forrás: Dr. Szép Zsófia - közgazdász, egyetemi docens - számításai
EURÓPAI SZAKPOLITIKAI STRATÉGIÁK Council Resolution on a renewed European agenda for adult learning (2011/c 372/01) Rethinking Education: Investing in skills for better socioeconomic outcomesCOM(2012) 669 EURÓPA 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása Fenntartható növekedés: erıforrás-hatékonyabb, környezet-barátabb és versenyképesebb gazdaság Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, szociális és terülheti kohézió jellemezte gazdaság
EURÓPAI SZAKPOLITIKAI STRATÉGIÁK
Rethinking Education: Investing in skills for better socio-economic outcomes COM(2012) 669
A
modern, tudásalapú gazdaságoknak magasabb szintő és relevánsabb készségekkel rendelkezı emberekre van szükségük. A CEDEFOP elırejelzései szerint az Unióban a 2010.évi 29 %-ról 2020-ig várhatóan 34 %-ra fog emelkedni a felsıfokú végzettséget igénylı állások aránya, míg az alacsony képzettséget igénylı munkahelyek száma ugyanebben az idıszakban 23 %-ról 18 %-ra csökken. A transzverzális készségek, többek között a kritikus gondolkodás, a kezdeményezıkészség, a problémamegoldás és a közös munkavégzés képessége felkészítik az egyéneket az életpályák napjainkban jellemzı változatos és kiszámíthatatlan alakulására.
FOGLALKOZTATÁSI RÁTA ISKOLAI VÉGZETTSÉGI SZINT SZERINT (2011) 25-64 éves népesség
Alapfokú Középfokú iskolai iskolai végzettség végzettség (%) (%)
Felsıfokú iskolai végzettség (%)
EU 27
53,0
69,9
82,1
Magyarország
36,5
62,1
78,4
EU 15
54,4
70,4
82,2
Forrás: EUROSTAT
MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA ISKOLAI VÉGZETTSÉGI SZINT SZERINT (2011)
25-64 éves népesség
Alapfokú iskolai végzettség (%)
Középfokú iskolai végzettség (%)
Felsıfokú iskolai végzettség (%)
EU 27
14,8
7,6
5,0
Magyarország
23,1
9,6
3,9
Forrás: EUROSTAT
TOVÁBBI MUNKAERİ-PIACI ADATOK Munkanélküliség a 15-24 évesek körében (2012. július) Részmunkaidıben foglalkoztatottak (2011) Munkanélküli háztartásban élı 0-17 éves gyermekek aránya (2010) Szegénységi arány (2010) A létminimum 2010-ben 78.000, 2011-ben 84.000 Ft
EU 27 Magyarország 78 000 fı 5 472 000 fı (22,6%) (27,1%)
19,5 %
6,8%
10,6 %
16,1 %
25,9 %
28,4 %
Forrás:EUROSTAT
EURÓPA 2020 STRATÉGIA KIEMELT CÉLJAI 20-64 évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie Az EU GDP-jének 3%át kell K+F-re fordítani Teljesíteni kell az éghajlat-változási/energiaügyi célkitőzéseket Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni Az ifjabb generáció 40%-a rendelkezzen felsıoktatási oklevéllel 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát
MAGYARORSZÁG VÁLLALÁSAI Magyarország Nemzeti Reform Programja (2011)
Európai Unió célkitőzése 2020-ra
Magyar valóság 2012-ben
Nemzeti vállalás 2020-ra
foglalkoztatás
75%
60,7%
75%
felsıoktatás
40%
28,1%
30,3%
iskolaelhagyás
10%
11,2%
10%
25%-os csökkentés
28,3%
23,5%
szegénység
FELNİTTKORI TANULÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELI ARÁNY AZ OECD ORSZÁGOKBAN
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELİ FIGYELMET!
„JÓT S JÓL! EBBEN ÁLL A NAGY TITOK!” (Kazinczy Ferenc)
Dr. Farkas Éva egyetemi docens, független felnıttképzési szakértı
[email protected]
