Ámulni még ameddig lehet, megőrizni a táguló szemet, mellyel csodálkoztál gyermekkorodban. (Áprily Lajos)

„Ámulni még ameddig lehet, megőrizni a táguló szemet, mellyel csodálkoztál gyermekkorodban” (Áprily Lajos)

Készítették:

a Hétszínvirág tagóvoda vezetője: Telekné Karakas Szilvia és nevelőtestülete: Balázsné Figusch Erika Baliné Tátrai Terézia Bede Lajosné Csapóné Fehér Rózsa Dr. Balázs Csabáné Hertelendy Csabáné Kerekes Istvánné Major Istvánné Munkácsi Andrea Orgoványi Dezsőné Szabó Józsefné Tóthné Szurmay Zsuzsanna Vetési Márta

2

TARTALOM

1. Bevezető…………………………………………………………………………... 4 1.1. Óvodánk nevelési elképzelései…………………………………………………... 6 1.1.1. Gyermekképünk…………………………………………………………………. 6 1.1.2. Óvodaképünk……………………………………………………………………. 6 1.2. Személyi feltételeink……………………………………………............................. 7 1.3.

Tárgyi

feltételeink

Óvodánk

bemutatása

8

2. 12 2.1.Programunk

rendszerábrája……………………………………………………..

14 2.2. Nevelésünk alapelvei, céljai, feladatai…………………………………………... 15 2.2.1. Alapelvünk………………………………………………………………………. 15 2.2.2. Célunk…………………………………………………………………………… 15 2.2.3. Feladatunk……………………………………………………………………….. 15

3

2.3. Nevelésünk fő feladatai…………………………………………………………... 16 2.3.1. Egészséges életmódra nevelés, mozgás…………………………………………. 16 2.3.1.1. Egészséges életmód alakítása…………………………………………………. 16 2.3.1.2. Mozgás………………………………………………………………………… 20 2.3.2. Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok…………………………………………... 26 2.4. A program tevékenységformái………………………………………………….. 32 2.4.1. Játék, játékba integrált tanulás…………………………………………………... 32 2.4.2. A külső világ tevékeny megismerése, munkajellegű tevékenységek…………… 38 2.4.3. Vers – mese……………………………………………………………………… 48 2.4.4. Ének – zene, énekes játék……………………………………………………….. 52 2.4.5. Rajzolás, mintázás, kézimunka………………………………………………….. 57

3. Speciális szolgáltatásaink………………………………………………............ 61

4. Felhasznált szakirodalom…………………………………………………….. 63

4

1. Bevezető Köszöntjük az érdeklődőt, aki most ismerkedik intézményünk pedagógiai munkájával, a szülőt, aki ránk bízza gyermeke nevelését, és fenntartónkat, aki biztosítja működési hátterünket. Szeretnénk Önt megismertetni Hétszínvirág óvodánk helyi sajátosságaival, szakmai életével helyi nevelési programunkban. Szolnok város központjában, két épületrészben helyezkedik el óvodánk, közel a természet szépségeihez, a környezet értékeihez. Társintézményekkel közösen gondoskodunk az itt élő családok gyermekeinek harmonikus, egészséges fejlődéséről. Óvodakertjeink zöldövezetükkel szigetelik el városunk zajától, forgatagától óvodáinkat. Az épületek állagmegóvása sok törődést igényel, de gondjaink ellenére büszkék vagyunk hangulatos, vonzó és tiszta óvodai környezetünkre. Személyi

ellátottságunk

jó,

a

törvényi

előírásoknak

megfelelő.

Gyermeklétszámunk 100 % fölötti kihasználtságot mutat. Óvodánkat szívesen választják a szülők sajátos arculatunk és optimális elhelyezkedésünk következtében. Jelenleg hét óvodai csoportunkat közel homogén életkor alapján szervezzük, de készek vagyunk a jövőben a változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodni. Helyi nevelési programunkat a társadalmi elvárásokra, szülői igényekre nyitottan a gyermekek életkori sajátosságaira építettük. Segítjük gyermekeinket, hogy természeti – társadalmi környezetünkben biztonsággal tudjanak eligazodni, tájékozódni. Hangsúlyozzuk a mozgásfejlesztés fontosságát, a testi – lelki egészség megtartására törekszünk. Élünk a művészeti nevelés lehetőségeivel.

5

Közös kiindulópontjainkat, pedagógiai hitvallásunkat megőrizve, a helyi sajátosságokhoz igazodva készítettük el önálló környezetbarát és egészséges életmód megalapozását elősegítő programunkat. Óvodánk helyi nevelési gyakorlata kapcsolódik társintézményeink, az iskolák sajátos arculatához. Küldetésnyilatkozat Mi, a Hétszínvirág Óvoda nevelői, elkötelezettek vagyunk környezetbarát programunk iránt, mely a természet szeretetére és megóvására neveli gyermekeinket. Küldetésünknek tekintjük a természeti és tárgyi környezettel harmóniában élő testileg – lelkileg egészségesen fejlődő nemzedék nevelését. Célunk, hogy nevelésünk által olyan felnőttekké váljanak, akik lokálpatriótaként élik meg mindennapjaikat, fogékonyak a természet, a társadalom és a kultúra értékei iránt. Óvodánk dolgozóinak speciális szakmai felkészültsége, elhivatottsága az egészséges életmód és a környezet szeretete iránt garancia a környezettudatos életmód megalapozására nevelésnek. Jövőkép Környezetbarát szemléletünk és gyakorlatunk eredményeinek közvetítésével a Zöld Óvoda címnek való megfelelés.

6

1.1.

Óvodánk nevelési elképzelései

1.1.1. Gyermekképünk Olyan gyermekek, akik testi és érzelmi biztonságban, szeretetben élik meg mindennapjaikat.  Lételemük a mozgás, tevékenykedés,  Nyitott, érdeklődő, természetes gyermeki kíváncsisággal

tekintenek a világra,  Bizalomra, szeretetre és elfogadásra vágynak,  Önmagukat értékelni tudják,  Meglátják a szépet és jó környezetükben, értéknek tekintik és képesek megóvására. 1.1.2. Óvodaképünk Olyan óvodaélet szervezése, melyet hagyományteremtő programok színesítenek és tesznek érdekessé, izgalmassá a gyermekek számára. o Óvodapedagógusi bábműsor Mikuláskor, vidám meseelőadás Farsangkor, o Óvodapedagógusi kórus éneke karácsonykor, március 15-én, o Gyermek népi játék csoport bemutatói,

o „Zöld csütörtök” elnevezésű vitaminnapok, o Középső- és nagycsoportosok részére vízhez szoktatás és úszó tanfolyam, o Tartásjavító torna szervezése óvodai szinten, o Egyhetes „erdei óvoda” program a Tiszaligetben

7

1.2.

Személyi feltételeink

Az intézményünkben dolgozó alkalmazottak száma 26 fő. Felsőfokú végzettségű főállású óvónő:

14 fő

Főállású szakképzett dajka:

8 fő

Főállású dajka:

2 fő

Félállású szakképzet dajka:

1 fő

Kertész:

1 fő

A helyi nevelési program működtetése létszámmódosítást nem kíván. Óvodapedagógusaink közül 4 fő rendelkezik intenzív, diploma megújító képzettséggel. Óvodai szakértő szakirányú diplomás: 1 fő. Környezeti nevelő szakirányú diplomás: 1 fő Népi játék és szövő szakoktatói képesítéssel: 1 fő. Pedagógusképünk: - Olyan pedagógus, aki alapvetően gyermekszerető, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, stabil szakmai tudással rendelkező, megújulni képes kreatív egyéniség. Pedagógiai optimizmus jellemzi. - Tudása megfelelő önismerettel párosul, és olyan attitűddel, mint az elfogadás, és az empátia. Egymás kölcsönös tiszteletét kifejező magatartása, esztétikai érzékenysége modellként közvetíti az általunk kívánt értékeket.

8

Nevelőtestületünkkel szakmai fejlődésre, pedagógiai megújulásra törekszünk. Az önképzés és a továbbképzések tapasztalatait megosztjuk egymással, véleményt alkotunk pedagógiai kérdésekről. Célunk – az elméleti ismeretek gyakorlatban történő megvalósítása, módszertani útmutatás, ajánlás. A gyermekek fejlesztése érdekében együtt tervezünk, tapasztalatainkat átadjuk, megosztjuk egymással, nevelési gyakorlatunkat egyeztetjük. Szakképzett dajkáinkkal közösen teremtjük meg óvodánkban az érzelmi biztonságot, alapozzuk az egészségnevelésből adódó feladatokat, A felnőtt közösség munkakapcsolatában a megfelelő kommunikációt, a toleranciát és az egyenlő teherviselést hangsúlyozzuk. 1.4. Tárgyi feltételeink A biztonságos óvodai környezet megteremtése folyamatos feladat számunkra. Az I-es épület – (1965-ben épült) hagyományos, sátortetős épület. Négy csoportszobánkat, mely 95 férőhelyes, hosszú folyosók és öltözők, mosdók kötik össze. Itt található a vezetői, nevelői szoba, dajka szoba és egyéb helyiségek. A II-es épület – (1974-ben épült) dísztégla burkolatú épület. Három csoport működik 72 férőhellyel, megfelelő méretű termekkel, öltözőkkel. Mindkét épület berendezési tárgyai felújításra szorulnak. Óvodakertjeink tágasak, szép, zöld területekkel segítik a gyermekek optimális fejlődését, állagmegóvása nehéz feladat.

9

A helyi nevelési programhoz rendelt eszközök jellemzői:  A játéktevékenység eszközei: A

játékba

integrált

tanuláshoz

szükséges

eszközállományunkat

folyamatosan fejlesztjük. Játékeszköztárunk a reflektív játékpedagógiához illeszkedő. A szervezett mozgáskészség fejlesztést átlagos eszköztár alkotja. A szabad mozgáshoz szükséges udvari játékeszközeink biztonságosak, esztétikusak, a mai kor előírásainak megfelelőek.  Mese- és szakkönyv ellátottságunk Készleteinket az óvodapedagógusok és a szülők által óvodánknak adományozott mesekönyvek alkotják. Könyvtárkészletünket az óvodapedagógusok saját szakkönyvei képezik.  Különleges fejlesztési – tárgyi eszközeink Hét gyermekgaléria segíti az aktív pihenést és az egyensúlyérzék fejlesztését.

Udvari

játékeszközeink

speciális

mozgáskészséget

fejlesztenek.  Eszközzel jól ellátott területünk Folyamatosan fejlesztjük pályázatokkal a környezeti tevékenységhez és az erdei óvoda működéséhez eszköztárunkat.  Nevelési programunk végrehajtásához szükséges, nevelőmunkánkat segítő eszközök: Eszközök megnevezése

Színes, tudományos képeskönyvek; Nagyítók, kosarak, csíráztató tálak; Állat és növényhatározók Földgömb, térkép Mikroszkóp

Beszerezték (pályázattal, költségvetésből, adomány, stb)

Használatuk gyakorisága (napi rendszerességgel, havonta, évszakonként, évente, csak bizonyos korosztály/)

Használók száma %-os arány az óvodalétszámhoz

Szakkönyvtámogatás

Naponta

100% *

Pályázat

Naponta

60% *

Pályázat

Naponta

100% *

Pályázat Pályázat

Naponta Naponta

100% * 65% * 10

Vízvizsgáló eszközök, szűrők, tálak Cserepek, virágládákmagok, hagymák, virágföld Akváriumok (teknős, díszhal) Üvegek a gyűjteményeknek Locsolókanna, talicska, távcső, cirokseprű

Pályázat

Szükség szerint

100% *

Pályázat

Szükség szerint

100% *

Pályázat

Naponta

100% *

Pályázat

Naponta

100% *

Pályázat

Naponta

Kerti szerszámok (ásó, kapa, lapát, gereblye, lombseprű, hólapát, ültetőfa) Gyúródeszka, nyújtófa…. Darabolókések (gyerekeknek) Robotgép, mérleg Gyümölcsmosó Zöldségreszelő, hámozókés Ruhakefe, cipőkefe Kalapács, szögek (szerszámok) Logikai lapozgatók

Pályázat

Naponta

40% * (az eszköz darabszáma korlátozott) 80% *

Pályázat

Szükség szerint

80% *

Pályázat

70% *

Pályázat Pályázat Alapítvány

Szükség szerint, bizonyos korosztály Szükség szerint Szükség szerint Szükség szerint

Alapítvány Alapítvány

Szükség szerint Naponta

100% * 70% *

Alapítvány

70% *

Kirakó játékok Építéshez: papírdobozok, hengerek Barkácsoláshoz: textilek, töltőanyag, hurkapálcika, fakanál, csipkék, bőrök, gombok, szögek, szerszámok, szerszámosláda

Alapítvány Adomány

Naponta, bizonyos korosztály Naponta Naponta

Adomány

Naponta

80% *

Népi kismesterségekhez: csuhé, szalma, gyékény, rafia, vessző

Adomány

Naponta

80% *

Polc az alkotások elhelyezésére

Adomány

Naponta

80% *

60% * 50% * 70% *

70% * 80% *

11

Létrás-hinta, kötéllétra, mászókötél, gyűrűhinta, mászórúd, tárcsahinta, egyensúlyozó gerenda, homokmedence, mászó házak, rönklépő

Alapítvány

Naponta

80% *

Kugli, teke Gólyaláb Gyermekkerékpárok

Alapítvány Alapítvány Alapítvány

Naponta Naponta Naponta

60% * 30% * 80% *

Rollerek Wesco tappancsok

Alapítvány Pályázat

Naponta Szükség szerint

80% * 100% *

Wesco formák

Pályázat

Szükség szerint

100% *

A felsorolásban szereplő minimum eszközkészlettel rendelkeztünk a program bevezetésekor. Célunk, eszközállományunk állagmegóvása az eszközök számának bővítése, és az új feladatokhoz illeszkedő tárgyi eszközök beszerzése. *: Pedagógiai Programunk alapján ezen eszközök az egész nap folyamán a gyerekek rendelkezésére állnak. A %-os mutató a teljes gyermekcsoport létszámához képest, mikrocsoportos foglalkoztatás gyermeklétszámát mutatja.

12

2.1. Óvodánk bemutatása Hét csoportos óvodánk a város központjában fekvő nevelési komplexum tagjaként gondoskodik a 3 – 7 éves gyermekek fejlesztéséről. A közeli Zagyva – Tisza torkolat természeti szépsége nagymértékben oldja a város lüktető zaját, a panelházak komorságát, a piac forgatagát. Nagyszerű lehetőség számunkra, hogy már néhány perces sétával birtokba vehetjük és élvezhetjük a természet nyújtotta örömöket. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek és a természet találkozásai maradandó, kellemes élményt jelentsenek, mert a kialakuló viszonyban ez meghatározó jelentőségű. Számos alkalom kínálkozik erre folyóparton, gátoldalon, parkokban, ligeterdőben. Közvetlen környezetünket is úgy alakítottuk ki, hogy segítse a természettel való ismerkedést. Udvarunk gondozott növényzetével, hangulatos játszórészeivel, vonzó mozgásfejlesztő eszközeivel felüdülést nyújtó kis szigetként fogadja a lakótelepről érkező gyermekeket. Óvodásaink többsége átlagos körülmények között élő családban nevelkedik. A városi mozgásszegény életmód, a szűk lakások nem kedveznek az egészséges életvitelnek. A gyerekek keveset tartózkodnak a szabadban, ezért fokozott mozgásigény jellemzi őket. A nevelés különböző területein életkoruknak megfelelő képességekkel és tájékozottsággal rendelkeznek. Tapasztalataink arra ösztönöznek bennünket, hogy nevelőmunkánkban az egészségmegőrzést, a természet szeretetére nevelést és a környezetvédelem megalapozását kiemelten kezeljük. Szeretnénk, ha felnövő óvodásaink személyiségébe beépülne a természetbarát szemlélet, az egészséges és kultúrált életmód, illetve a környezet iránti igény. Igyekszünk érzelmi biztonságot nyújtó, oldott és szeretetteljes légkörben, szép, tiszta környezetben nevelni a ránk bízott gyerekeket. Nevelőtestületünket jól felkészült óvodapedagógusok alkotják, az önképzésre, továbbképzésre nagy hangsúlyt fektetünk. Tudatosan vállalt érték számunkra az

élet tisztelete, amely az élő- és élettelen világunk ismeretéből és szeretetéből táplálkozik.

Pedagógiai

munkánkban

a

szabad

játékot

elsődleges

tevékenységnek tekintjük, amelyhez megfelelő feltételt teremt a részben folyamatos,

rugalmas

gyermekismeretre,

a

napirendünk. fokozatosság

Tervezőmunkánkban elvére,

a

a

komplexitásra

reális és

a

témaorientáltságra építünk. Valljuk, hogy a természet és a belőle táplálkozó képalkotás, mozgás, irodalom és zene olyan maradandó élményt jelent a gyerek számára, amelyből élete végéig meríthet. Tárgyi feltételeinket folyamatosan bővítjük, különösen a kiemelt feladatainkhoz szükséges felszereléseket. Speciális területeinken hagyományokkal is rendelkezünk, amelyek az érzelmi megközelítés által még hatékonyabban szolgálják a törekvéseinket (pl.: „Zöld Csütörtök”, Madarak - Fák napja, stb.). Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy 1993-ban, a megyénkben elsőként indítottuk el az „erdei óvoda” programot. Az egy – egy hetes tábori élet felejthetetlen élményt nyújt minden résztvevőnek. Környezeti nevelésünk és az erdei óvodai programunk tapasztalatairól, eredményeiről módszertani kiadványt és referencia filmet jelentettünk meg. Több éves munkálkodásunk sikerein felbuzdulva döntött úgy nevelőtestületünk, hogy önálló helyi nevelési programot ír. A közeli társintézményekkel folyamatos, jó viszonyt alakítottunk ki, helyi sajátosságaink jól illeszkednek a szomszédos iskolák pedagógiai programjaihoz (úszásoktatás, erdei iskola, stb.). Ünnepeink, rendezvényeink megszervezésében, programjaink működésében a szülők is partnerek. Támogatják nevelési elképzeléseinket és aktív vélemény nyilvánítással formálják az őszinte együttműködést. Szeretnénk, ha az óvodánkban eltöltött évek örömteli, vidám korszakként élnének felnövekvő gyermekeink emlékezetében.

14

Programunk rendszerábrája A PROGRAMUNK CÉLJA ÉS FELADATA

Egészséges életmódra nevelés, mozgás

Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok

A program tevékenységformái

Játék, játékba integrált tanulás A külső világ tevékeny megismerése, munkajellegű tevékenységek Vers – mese Ének-zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka

A program kapcsolatrendszere

Család

Társadalmi szervezetek iskola, bölcsőde

A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN

15

2.2. Nevelésünk alapelvei, céljai, feladatai 2.2.1. Alapelvünk: Arra neveljük gyermekeinket, hogy szemléletük, tetteik az élet szeretetét, tiszteletét és elfogadását tükrözze. Nyitottá tesszük az őket körülvevő világ szépségeinek befogadására és fenntartására. 2.2.2. Célunk:  óvodánk szeretetteljes, játékos légkörében a 3 – 7 éves korú gyermekek

egészséges,

edzett,

harmonikus

személyiséggé

válásának elősegítése,  a külső világ sokszínű, tevékeny felfedezésével a környezethez fűződő

pozitív

érzelmi

viszony

kialakítása,

környezetbarát

életforma megalapozása. 2.2.3. Feladatunk:  esztétikus, higiénikus, biztonságos feltételek mellett a gyermekek egészséges életmódjához szükséges helyes életritmus, megfelelő szokásrendszer kialakítása, a családdal együttműködve,  rendszeres,

örömmel

végzett

mindennapi

mozgásszükséglet

kielégítése, testedzés biztosítása, egészségmegőrzésre törekvés; alapvető testi képességek fejlesztése, mozgáskultúra megalapozása.  élménygazdag környezetünkben, a mindennapi együttlétek során olyan értékes emberi tulajdonságok megerősítése, mint a tisztelet, szeretet, elfogadás, megértés, türelem, együttérzés, segítőkészség, figyelmesség, kitartás, szabálytartás.  változatos,

aktív

személyiségfejlesztés;

tevékenykedtetés intellektuális

közben érzelmek

komplex (érdeklődés, 16

felfedezés, vizsgálódás, alkotásvágy), kommunikációs készség, értelmi képességek fejlesztése, a gyermek egyéni fejlődési ütemének figyelembevételével.

2.3. Nevelésünk fő feladatai 2.3.1. Egészséges életmódra nevelés, mozgás 2.3.1.1. Egészséges életmód alakítása Célunk:  A gyermek életkorának megfelelő testi – lelki szükségletek kielégítése, a helyes életvitel megalapozása. Feladatunk:  Az egészséges környezet megteremtése,  gondozás és a helyes szokásrendszer kialakítása,  drogprevenció, egészségvédelem, edzettség, mozgásfejlesztés. Az egészséges környezet megteremtése A gyermekek fejlődése és a kiemelt környezeti nevelés megvalósítása érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a biztonságos, higiénikus és esztétikus környezet megteremtésére. Lehetőségeink figyelembevételével célszerű és ízléses tárgyi környezet kialakítására törekszünk. Udvarunkon füves, homokos és aszfaltos részek váltják egymást. A napos területek játékra, mozgásra, vízfürdőzésre egyaránt alkalmasak. Az erős napsugárzás, légszennyezettség és a zaj ellen dús lombozatú fák, cserjék, illetve fedett teraszok nyújtanak védelmet. A bokrok térelválasztóként is funkcionálnak, az elhatárolt területek kellemes kis zugokat 17

alkotnak a játékhoz. A mozgásfejlesztéshez fából készült tornaszerek állnak rendelkezésre. A virágoskertek, a sziklakert, a kis tó, a szépérzék fejlesztésén túl, a természettel való ismerkedésnek is fontos részévé váltak. Óvodáink belső tere szűkösnek mondható (folyosók, öltözők), de rugalmas, összehangolt szervezéssel csökkenthetjük a zsúfoltságot. Csoportszobáink több funkciósak, tehát megfelelő téralakítással, kisebb átrendezésekkel minden alapvető tevékenységre alkalmasak (játék, étkezés, pihenés). Zöld növények, szobaszökőkutak, csobogók, párologtatók, akváriumok hangulatossá és a párologtatással egészségesebbé teszik a termek levegőjét. (Sok aszmatikus és allergiás jellegű megbetegedést tapasztalunk.) Egészségügyi és esztétikai szempontból egyaránt fontosnak tartjuk a természetes anyagú berendezések, kiegészítők, játékszerek folyamatos beszerzését. Gondozás és a helyes szokásrendszer kialakítása (testápolás, öltözködés, étkezés, pihenés) Gyermekeink óvodába kerülése előtt családlátogatáson tájékozódunk az otthoni szokásokról, napirendről, esetleges betegségről, túlérzékenységről. A gondozás során kiemelten kezeljük a gyerekek testi komfortérzetének kielégítését. Fontosnak tartjuk az egységes követelmények felállítását, a következetességet és a személyes példamutatást. Az önkiszolgálási feladatok elvégzése közben bensőséges gyerek – felnőtt kapcsolat kialakítására törekszünk, elősegítve ezzel az egészségügyi szokások fokozatos belsővé válását. Testápolási (mosakodás, fogmosás, fésülködés, mosdó használat, zsebkendőhasználat) és öltözködési teendők során saját felszerelésük használatára, rendben tartására és tiszta, ápolt megjelenésre ösztönözzük a gyermekeket. Az öltözködésnél lényegesnek tartjuk a réteges és kényelmes viseletet, amely lehetővé teszi a szabad mozgást.

18

Étkezésnél nagy gondot fordítunk a kultúrált illemszabályok alakítására, és az egészségmegőrző, korszerűbb táplálkozási szokások megteremtésére. A szülők tájékozódhatnak az étrendünkről, így az otthoni étkezéssel összehangolhatják. Napirendünkben a gyermekek igényeihez igazodva a tízóraizás folyamatosan, az ebéd és az uzsonna részben folyamatosan történik. Az egészségesebb táplálkozást szolgáló és a családok támogatásával működő „Zöld Csütörtök” programunk során friss gyümölcsökkel, zöldfélékkel egészítjük ki az óvodai étkezést. A vitamintálakat, salátákat, müzliket a gyermekekkel közösen készítjük el, modellt nyújtva ezzel az otthoni korszerűbb étrend kialakításához is. A pihenéshez a nyugodt légkör biztosítását tekintjük a legfontosabbnak (mese, halk zene, altatódal, simogatás, aromaterápia alkalmazása). Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni alvásszükségletét és igyekszünk lehetőséget adni a folyamatos ébredésre csendes tevékenységek biztosításával. Drogprevenció, egészségvédelem, edzettség Alapfeladatunk a gyermekek testi – lelki egészségének megóvása, a higiéniás szabályok betartása, a gondozott, biztonságos környezet megteremtése. Megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosításával, szabályok felállításával védjük a gyermekek testi épségét, illetve igyekszünk megelőzni a baleseteket. A mindennapok során az időjárás függvényében minél több tevékenységet a szabad levegőn végzünk (játék tevékenységek, étkezés). Az udvari élet megszervezésekor építünk a levegő, víz, napfény együttes edzőhatására. Biztosítjuk az évszakhoz igazodó változatos játék- és mozgáslehetőségeket (kerékpározás, gyalogtúra, labdajátékok, szánkózás). A szabadban tartjuk a mindennapos frissítő tornák, illetve szervezett testnevelési foglalkozások jelentős részét. Heti 1 – 3 alkalommal közeli élményszerző sétákat teszünk és

19

évszakonként a nagyobb csoportokban hosszabb terepsétákra, távolabbi kirándulásokra megyünk. A túrázás, természetjárás során megismerik az aktív pihenés egyik formáját, amely harmonikus testi – lelki – szellemi kondíciót nyújt. A rendszeres mozgás növeli a gyermek légző- és keringési szerveinek teljesítőképességét, a csont- és izomrendszer teherbíró képességét. Testük megismerése, a mozgáskészség fejlődése segíti a helyes éntudat kialakítását. A közelben lévő tanuszodában a kisebbeknek vízhez szoktatást, a nagyobbaknak úszótanfolyamot szervezünk, a tanfolyam végeztével lehetőséget teremtünk a folyamatos gyakorlásra, edzésre. Rendszeres orvosi – védőnői szűrővizsgálatokat biztosítunk (szakorvosi beutaló, látás – hallás – fogászati szűrés, tartáshibák, stb., pszichológiai, pedagógiai szakszolgáltatás igénylése), az eredményekről tájékoztatjuk a szülőket. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  A testápolási teendőket, az öltözködést önállóan végzik. A tisztálkodási eszközöket helyesen használják, az egészségügyi szokásokat betartják, ügyelnek az ápolt külsőre.  Személyes holmijukat rendben tartják.  Igénylik az esztétikus étkezést, betartják a szokásokat, megfelelően használják az evőeszközöket.  Figyelnek

környezetük

rendjére,

a

munkavégzésbe

aktívan

bekapcsolódnak.  Igénylik a tartalmas, rendszeres mozgást, a szabadban való tartózkodást.  Megfelelő fizikumú, teherbírású, kiegyensúlyozott gyermekek kerülnek ki intézményünkből, akik érettek az iskolai életre.

20

A program ajánlott általános napirendje Rugalmas napirendünk biztosítja a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét, egészséges életritmusát. Ez alapján korcsoportonként az óvónő tervezi meg a gyermekek

számára

legkedvezőbb

napirendet,

mely

az

évszakokhoz

alkalmazkodva módosítható. A szervezett mozgás napjain a játékba integrált tanulás időtartama csökken. A

csoportközi

tevékenységek

szervezésénél

figyelembe

vesszük

a

szűrővizsgálatok eredményei alapján az orvos javaslatát, továbbá a gyerekek zene iránti érdeklődését, egyéni képességeit.

IDŐTARTAM

TEVÉKENYSÉG

J 6.00 – 10.00

Á T

Játék a szabadban, mindennapi játékos mozgás Megfigyelés, élmény- és tapasztalatszerző séta Testápolás Ebéd Készülődés a pihenéshez

É

Pihenés

K

Testápolás, teremrendezés Uzsonna Játék Csoportközi tevékenységek (pl.: tartásjavító torna, népi játék)

10.00 – 12.00

12.00 – 13.00 13.00 – 15.00

16.00 – 17.30

Nyitás, óvodások fogadása Játék, szabadon választott tevékenység Testápolás Folyamatos tízórai Játékba integrált tanulás

2.3.1.2. Mozgás 21

Célunk:  A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése.

Egészséges,

harmonikus

személyiségfejlesztés

elősegítése. Feladatunk:  Rendszeres és változatos mozgáslehetőségek játékos biztosításával a pozitív érzelmek erősítése, a mozgáskészség fejlesztése.  Folyamatos játékokba integrált mozgástapasztalatok  Alapvető mozgásformák (gimnasztika, rendgyakorlat…) megtartásával sokmozgásos játékok bevezetése.

Változatos mozgáslehetőségek biztosításához ajánlott mozgásanyag 3 – 6 – 7 éves korban JÁTÉKOK Szerep

vagy

utánzójátékok,

futójátékok,

fogásmódok

változtatásával.

Szabályjátékok: fogójáték, váltóversenyek, labdajátékok dobással, célzással. REND-GYAKORLATI FORMÁK Sorakozás egyes oszlopban, köralakítás szétszórt elhelyezkedésből, kettős sor. GIMNASZTIKA Végezzenek szabad-, páros-, társas-, kéziszer gyakorlatot – legalább hatfélét (pl.: babzsák, bot-, szalag-, karika-, labda- és padgyakorlatot). Kartartások

22

Mély-, mellső-, magas-, oldalsó-, tarkóra-, mellhez-, vegyes-, csípőre és vállra tartás, középtartás, két és egy kézzel tartással, könyökfűzés, keresztezett kézfogás, alsó- és felsőfogás. Testhelyzetek Alap- és terpeszállás, térdelés, nyújtott terpeszülés, hason- és hanyattfekvés, csípőben és térdben hajlított mellső és hátsó fekvőtámasz, guggoló-, lépő-, lebegőállás, oldalsó fekvőtámasz, lábujj-, sarokállás, török-, sarokülés, mellső és hátsó fekvőtámasz, guggoló- és térdelőtámasz. Kar-, törzs-, térd-, lábmozgások Emelés-, leengedés-, lendítés-, lengetés-, lebegtetés-, lökés-, húzás-, hajlítás-, nyújtás-, fordítás-, páros lábon szökdelés, karkörzés, törzshajlítás, törzsforgatás, egy lábon szökdelés, utánlépés előre és oldalt, tölcsér- és malomkörzés, galoppszökdelés párosával.

TERMÉSZETES MOZGÁSOK Járás Természetes módon, párokban, hullámvonalban, oldalt, hátra, körben, sarkon, lábujjakon, iránytartással, csigavonalban, nyolcasban, a talp külső élén, dobszóra, zenére stb. (ütemérzék fejlesztés). Futás Egyenes és különböző irányokban, körben, szórtan, irányváltással, 3 – 4 akadályon át, egyéni versengéssel.

Egyensúlygyakorlatok 23

Egyenes vonalon, padon, padmerevítőn, létrafokon, karikán, füles labdán, bodyrollon, trambolinon. Ugrás Akadályon

át,

helyből

majd

nekifutásból,

magasugrás,

mélyugrás,

zsugorkanyarulati ugrás. Támasz Csúszás, kúszás, mászás talajon előre, oldalt, körben, mászás vízszintes- és függőleges irányban, hossztengely körüli gurulás, mászás hátrafelé, rézsútosan felemelt szerre, csúszás padon karhúzással és tolással, guruló átfordulás előre, talicskázás combfogással, kézállás előgyakorlata, Függeszkedés: lajhármászás Dobás Célba dobás egykezes felső- és alsó dobással céltárgyakra, kislabda távolba hajítása kétkezes alsó- és felső dobással. Labdagyakorlatok Labdagurítás különböző testhelyzetekből, labdavezetés járással, lassú és gyors futással.

Mozgástapasztalás – képességfejlesztés A mozgásfejlesztés lehetőségei a szervezett mozgás során A szervezett mozgás anyagát a kondícionális koordinációs és egyensúlyfejlesztő gyakorlatok alkotják. A játékot és játékosságot alapvető eszközként kezeljük. Ügyelünk a mozgásigény optimális kielégítésére, a szervezet arányos fejlesztésére, a testi – lelki fittség és mozgásműveltség megalapozására. 24

Speciális gyakorlatok alkalmazásával a testalkati deformitások megelőzésére, illetve korrekciójára törekszünk (lábboltozat erősítés, gerinctorna). Figyelmet fordítunk a tanulási zavarok prevenciójára, így az észlelés- és testséma fejlesztésre, illetve a beszédfejlődésre. A tevékenységek megtervezésénél a csoport általános fejlettségére építünk, a gyakorlás során pedig az egyéni képességek fejlesztésére. Differenciált feladatok adásával ösztönözzük a gyermekeket, hogy mindenki a saját fejlődési tempója, teherbíró képessége szerint gyakoroljon. Kevés várakozási idővel, folyamatosan mozogjanak a gyerekek, sok mozgásos játék férjen az időkeretbe. Az atlétikai gyakorlatokat (futások, ugrások, dobások) az udvaron végezzük, amikor az időjárás engedi a szabadban tornázunk. 3 – 4 éveseknél a foglalkozások anyagát főleg a járás, futás, támaszgyakorlatok alkotják. 4 – 5 éveseknél hangsúlyt kap a tér mozgásos megismerése (pl.: különböző irányokban végzett mozgások variációi). A testséma fejlesztéstől elsősorban az oldaliság kialakítását szorgalmazzuk ettől az életkortól (csuklópánt, nagyméretű tükör használata). 5 – 6 – 7 éveseknél az észlelés és a finommozgás fejlesztése kap hangsúlyosabb szerepet (kéziszer gyakorlatok). A szervezett mozgásokra (szeptember 15.– májusig 31.) közvetve kötelező formában, vidám, felszabadult légkörben kerül sor. Minden korcsoportban délelőttönként 10 – 20 perces mozgáslehetőséget biztosítunk. Lehetőség szerint a szabadban, friss levegőn szervezzük ezeket a tevékenységeket és általában mozgásos szabályjátékokat, valamint lazító, relaxáló gyakorlatokat végzünk. Alkalmanként zenét is alkalmazunk.

25

Mozgásfejlesztés a szabad játékban Arra törekszünk, hogy a gyermekek természetes mozgáskedve megmaradjon, sőt egyre fokozódjon. Ennek érdekében mozgásra, játékra ösztönző biztonságos környezetet igyekszünk kialakítani. Folyamatos, rugalmas napirendünk az egész nap

során

megfelelő

feltételeket

teremt

az

udvari

és

csoportszobai

mozgásfejlesztéshez. Különösen az udvarunk felszereltségére fordítunk nagy gondot, mivel nincs tornatermünk. Fából készült komplex tornaszerek állnak óvodásaink rendelkezésére. 3 – 4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlesztésén van a fő hangsúly. A különböző támaszgyakorlatokhoz szükséges eszközök udvaron, termekben egyaránt fontosak (kúszás, mászás, csúszás). 4 – 5 éveseknél a szem – kéz, szem – láb koordináció és egyensúlyérzék fejlesztése kap fokozottabb hangsúlyt (pl.: ugróiskola, ugrókötél, célba dobások, kugli, különböző hinták, stb.). 5 – 6 éveseknél lényeges a finommotorika intenzív fejlesztése, így a változatos és rendszeres kéziszerek használata. A spontán mozgásfejlesztésnél, játéknál célunk, hogy mindenki megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének megfelelő tevékenységet. Minden évszakban élünk az aktuális mozgáslehetőségek biztosításával (kerékpározás, szánkózás, csúszkálás, uszodalátogatás). A balesetek megelőzése érdekében lényeges az alkalmazkodó képesség fejlesztése, és az alapvető szabályok betartására való ösztönzés. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  A gyermekek szíves tornáznak, a mozgás örömforrás számukra.  A

nagymozgásuk,

finommotorikájuk,

egyensúlyérzékük

és

összerendezett mozgásuk kialakult.  Ismerik az irányokat, jól tájékozódnak a térben. 26

 Szeretnek versenyezni, a szabályokat betartják.  Tudnak egyenletesen járni, egyöntetű, esztétikus gimnasztikai gyakorlatokat végezni.  Elsajátítják a labdavezetés technikáját.  Kedvező akarati, erkölcsi tulajdonságok alakulnak ki (pl.: bátorság, kitartás,

fegyelmezettség,

türelem,

együttműködési

készség,

helyzetfelismerés, segítségnyújtás).

2.3.2. Érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Célunk:  Derűs,

nyugodt,

élménygazdag

környezetben

az

egyén

kibontakoztatása, értékes emberi tulajdonságok (erkölcsi, érzelmi akarati) kialakítása, fejlesztése a közösségi együttélés szabályaihoz, normáihoz igazodva. Feladatunk:  Érzelmi biztonságot nyújtó otthonos légkörben pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítása felnőtt – gyermek, gyermek – gyermek között.  Kommunikációs

és

együttműködési

készségek,

képességek

fejlesztése.

27

Pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítása a felnőtt – gyermek, gyermek – gyermek között Alapelveink: Az óvoda minden dolgozója szeretettel, figyelemmel, türelemmel, megértéssel, segítő szándékkal fordul a gyermek felé. A felnőtt – felnőtt, felnőtt – gyermek kapcsolatban az elfogadó, egymás kölcsönös tiszteletét kifejező magatartás követendő példa legyen a gyermek – gyermek kapcsolatban. Nevelésünk feltételeként Minden csoportban szeretetteljes, barátságos, nyugodt, otthonos légkör megteremtésére törekszünk. Az óvodába kerülés előtt, az iskolába lépésig a családdal olyan együttműködő kapcsolatot alakítunk ki, amellyel közösen segítjük a gyermek beilleszkedését, egészséges fejlődését. Ennek érdekében a beszoktatást segítő közös tennivalóink a családdal: Első lépésként június – július hónapban szülői értekezletet tartunk. A szülők megismerkednek a leendő kiscsoportos óvónőkkel, óvodánk helyi programjával, szokásrendszerével. A nyár folyamán elvégzett családlátogatások alkalmával tájékozódunk a gyermek szokásairól, megalapozva ezzel kapcsolatunk érzelmi alakulását. A szülők ugyanúgy meglátogathatják gyermekeikkel az óvodát, segíthetik a kölcsönös ismerkedést. Lehetőséget biztosítunk az egyénre szabott, fokozatos szülői beszoktatásra. Az óvodába lépés első hetében a csoport mindkét óvónője – a dajka néni bevonásával – együtt segítik a kicsiknek az új környezet elfogadását. Személyes kapcsolattal, kis meglepetéssel, ölbeli játékkal kedveskedünk. Különös 28

gyengédséggel foglalkozunk velük a délutáni lefekvésnél, ha szükséges eloszlatjuk félelmeiket mesével-, dallal, saját kedvenc játékkal – megnyugtatjuk Őket. Ezzel is erősítjük a gyermekek érzelmi biztonságát, felnőttekhez való kötődésüket. A kicsiknél kiemelten kezeljük az érzelmi nyitottság kialakítását. Személyes törődéssel, óvó gondoskodással olyan bensőséges kapcsolatot alakítunk ki, melyben a gyermek jól érzi magát, felszabadultan játszik, otthonosan mozog a csoportban, a hozzátartozó helyiségekben. A gyermek érdeklődésének, egyéni sajátosságainak megfelelő tevékenységet biztosítunk, lehetőséget adunk saját ötleteik, elképzeléseik megvalósítására. Alkalmat adunk a kicsik és a nagyobb csoportok együttműködésére (közös játék, séta, kirándulás), hogy minél több közös élményben legyen részük. Az egymáshoz közeledő társak játékát, tevékenységét támogatjuk, segítjük a gyermekek egymáshoz való pozitív viszonyulását, a társas, baráti kapcsolatok alakulását. A személyiség minél teljesebb megismerésére törekszünk, hogy minden egyes gyermek számára megtaláljuk a legmegfelelőbb egyéni bánásmódot, pozitív tulajdonságaikat kihangsúlyozzuk. Segítjük a pozitív énkép, a reális önismeret kialakulását, ezeket a kapcsolatrendszerben tovább erősítjük. Az érdektelen, bátortalan, visszahúzódó

érzékeny, agresszív

gyerekek

nevelésére fokozott figyelmet fordítunk. Barátságos, őszinte magatartásunkkal törekszünk a nagyobbak érzelmi nyitottságának, biztonságának megtartására. Vigyázunk arra, hogy a felnőttekbe vetett bizalmukat ne veszítsék el. Az empátiás képességet mindannyiunkban fejlesztjük. Modellt nyújtunk, hogy a gyermekek elfogadják különböző tulajdonságú és képességű társaikat. Megláttatjuk az emberi kapcsolatokban a jót és a szépet, elősegítjük, hogy megalapozódjon bennük a felnőttek és az egymás iránti tisztelet, az ember alkotta értékek megbecsülése. 29

Együttműködési és kommunikációs készségek, képességek fejlesztése Élmény

és

tevékenység-rendszerünkben

alakítjuk

a

kapcsolatokat,

az

együttműködési képességeket, a kommunikációt. Már

óvodába

lépéstől

tevékenységekhez

megismertetjük

kapcsolódó

a

szokásokat,

gyermekekkel bizonyos

a

különféle

viselkedési

rendet.

Ügyelünk arra, hogy a szokásokhoz mindvégig pozitív érzelmek társuljanak. Gazdag lehetőséget teremtünk a sokszínű tevékenységre, teret adunk a gyermek önérvényesítő törekvéseinek kibontakozására. Az együttműködésben megtanulnak alkalmazkodni egymáshoz, később a szokásokat maguk is formálják, finomítják. Kiemelt figyelmet kap a jellemvonások alakítása. Saját példánk és a társak pozitív megnyilvánulásai segítik az olyan tulajdonságok megjelenését, mint az együttérzés, az egymás iránti figyelmesség, türelem, segítségadás, önzetlenség. Az együttműködésben, a gyermekek által vállalt feladatok teljesítésében egyre nagyobb aktivitást, önállóságot, kitartást, szabálytartást várunk el, kialakítjuk az adott tevékenységhez szükséges fegyelmet.

A sikert észrevetetjük, a

sikertelenség elviselését segítjük. Kapcsolatrendszerünkben lényeges szerepe van a kommunikációnak. A gyerekek viselkedéskultúráját példamutatásunkkal fejlesztjük. Kéréseinket érthetően, egyértelműen közöljük. Megbeszéljük, gyakoroljuk a helyes magatartási szokásokat, szabályokat az óvoda épületében, az udvaron, az utcán. Az udvarias szavak természetes alkalmazására nevelünk. Minden nap lehetőséget biztosítunk a meghitt beszélgetésekre, az egyéni élmények, érzések, gondolatok,

vélemények

meghallgatására,

a

gyermekek

kérdéseinek

megválaszolására. Arra szoktatunk, hogy figyelmesen, türelemmel hallgassák meg a másikat. A beszédhibás, a beszédben elmaradt gyermekeket időben szakemberhez irányítjuk. Hagyományaink, ünnepeink jelentős szerepet töltenek be az óvoda életében. 30

A csoportok szimbolikus elnevezése (virág és égitest nevek) önmagában is jelzi a gyerekek összetartozását, szokás és hagyományrendszere életkorhoz igazodó, egyéni színezetű. Minden csoportnak örömteli élmény a születésnapi köszöntés, az óvoda közös ünnepei, az óvoda és a szülők közös rendezvényei, a természeti ünnepek és egyéb események. A hagyományok rendszeréből kiemelt jelentőségű ünnepeink, jeles napjaink, saját hagyományaink: Ősszel:  Szüreti mulatság, játszóház, táncház  Október 04. Állatok Világnapja kedvenceinkkel  Egészségnevelési nap  Őszi kiállítás Télen:  Mikulásvárás  Luca napi játszóház  Karácsonyi hangverseny  Vidám farsangi napok Tavasszal:  Március 15.  Hétszínvirág rendezvénysorozat  Március 22. Víz Világnapja  Húsvéti játszóház  Április 22. Föld napja  Anyák napi köszöntés 31

 Május 17. Madarak és Fák Napja kerti-partival  Évzáró ünnepség, nagyok búcsúztatása Az ünnepek folyamatos előkészületeit a felnőttek és a gyermekek változatos, közös tevékenysége, meghitt örömteli együttléte jellemzi, melynek a család is részese. Ünnepeink hangulatát, alkalomhoz illő díszítéssel, öltözékkel fokozzuk, melyet az óvónők éneke, bábjátéka, dramatikus játéka tesz még színesebbé. Óvodánk élményben gazdag eseményei sokban segítik a közösségi érzések alakulását, az óvoda és a család kapcsolatának erősítését, a hagyományok továbbélését.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  A közös tevékenységekben aktívan részt vesznek, elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartásformákat.  Spontán alakuló, vagy az óvónő által létrehozott kisebb csoportokban is képesek együttműködni, egymásnak segíteni.  A megkezdett tevékenységet befejezik, akkor is, ha nehézséget jelent.  Tisztelettudó a viselkedésük, igazmondásra törekednek.  Érdeklődnek és figyelemmel vannak a társaik és egymás iránt.  Szívesen tevékenykednek a csoport érdekében, örülnek a közös sikereknek.  Bátran beszélnek, önálló véleményalkotásra vállalkoznak.  Szociálisan éretté válnak az iskolára.

2.4. A program tevékenységformái 32

2.4.1. Játék, játékba integrált tanulás Célunk:  A gyermekek derűs, alkotó légkörben, sokszínű játéktémákban éljék át élményeiket, vágyaikat.  A tanulási folyamatban is a játék váljon a legfőbb ismeretszerzési bázissá. Feladatunk:  A szabadon választott, önkéntes játék feltételeinek megteremtése.  A különböző életszakaszokban megjelenő játékfajták tartalmi és minőségi gazdagítása, a reflektív játék pedagógia elveinek gyakorlatban történő érvényesítése.  Beszédkészség fejlesztés.  A környező világról szerzett egyéni és közös tapasztalatok feldolgozásának elősegítése a játékba integrált tanulás során. A szabad önkéntes játék feltételeinek megteremtése Elsődleges feladatunk a barátságos, kiegyensúlyozott légkör megteremtése, amelyben a gyermekek szabadon döntenek a játszótársak és eszközök megválasztásában. Az adott korcsoport szükségleteihez igazítjuk a játszóhelyeket, állandó és variálható „kuckókat” hozunk létre. Rugalmas,

esztétikus

és

higiénikus

játékszerek

állnak

gyermekeink

rendelkezésére, amelyek változatos tevékenységre ösztönöznek. Természetes anyagú kellékek, kiegészítők, valós használati értékkel bíró eszközök teszik még vonzóbbá a játéktémákat.

33

A séták, kirándulások alkalmával szerzett közös élmények, tapasztalatok tartalmasabbá, gazdagabbá teszik a tevékenységet. Igyekszünk minél több időt biztosítani a szabad levegőn történő játékra. A változatosan kialakított udvarrészek jó lehetőséget nyújtanak a vidám, felszabadult játékhoz, mozgáshoz. Az udvaron töltött időben minden gyermek érdeklődésének, fejlettségének megfelelő tevékenységek közül választhat (pl.: sport-, énekes – illetve közlekedési játékok, stb.). A mozgásos szabályjátékhoz szükséges feltételek megteremtésére kiemelten figyelünk.

A különböző életszakaszokban megjelenő játékfajták tartalmi, minőségi gazdagítása 3 – 4 éves korban a gyakorlójáték közben önállóan próbálkozhatnak a szerek rakosgatásával. Ismerkednek a tárgyak tulajdonságaival és többnyire egymás melletti játszás jellemzi a tevékenységet. Fokozatosan jelennek meg a szerepjáték csírái, melyben a családból hozott élethelyzetek kerülnek előtérbe. A gyermekek igénye szerinti bekapcsolódásunk során ügyelünk a játék tiszteletben tartására. Az építő, konstruáló játékhoz nyugodt helyet alakítunk ki, hogy ne zavarják egymást. Szabályjáték közül elsősorban a mozgásos játékok jellemzőek (pl.: dalos játék, mozgásos játék). Lényeges az egyszerű szabály felállítása és az érzelmi megközelítés. Dramatizálás, bábozás az irodalmi élmények hatására jelenik meg. A beöltözéshez ruhák, kellékek állnak rendelkezésre, valamint néhány kedvenc ujjbáb, fakanálbáb.

34

4 – 5 éves kortól már a szerepjáték nyújt a leggazdagabb lehetőséget nevelési szempontból. Kialakul a kisebb csoportokban való együttjátszás igénye, az összehangolt cselekvés és főleg a szerepekhez való ragaszkodás. Barkácsolásként kiegészítő szerek készítésére vállalkoznak, de a játékok javításában is szívesen segítenek. Konstruálásnál, építésnél a szerepjátékokhoz szükséges eszközök elkészítésén van a hangsúly. Szabályjátéknál már az értelmi képességeket fejlesztő játékok is lényegesek (pl.: társasjátékok, képes kirakók). A szabályokat igyekeznek betartani, de még a felnőtt segítségét időnként kérik. A dramatizálás, bábozást már egyre önállóbban végzik, saját elgondolásaikat bátran megjelenítik. Egyszerű fakanál bábokat, síkbábokat már saját maguk is készítenek, amelyekkel „előadást” is rögtönöznek. Az improvizált szöveg, az éneklés – táncolás a legkedveltebb bábjáték téma. 5 – 6 – 7 éves korban a szerepjáték már kiteljesedik és napokon át él egy-egy játéktéma. Elfogadják egymás ötleteit, alkalmazkodnak a társakhoz, teljesen önállóan tervezik meg a tevékenységet. A természetben gyűjtött kincsekből, egyéb anyagokból önállóan készítenek a szükségletüknek megfelelő eszközöket. A barkácsolás ebben a korban összefonódik a szerepjátékkal, dramatizálással, bábozással. Megbecsülik a közösen elkészített kiegészítőket, heteken át őrzik, javítgatják. A konstruáló, építő játék során egyszerű anyagokból makettek készítésével is próbálkoznak (pl.: városrészek, üzletek, parkolók, természeti tájak építése). A térben, majd a síkban való tájékozódáshoz nagyszerű lehetőséget nyújtanak az ilyen jellegű próbálkozások. Képesek

bonyolultabb

szabályjátékok

megtanulására,

következetesek

a

szabályok betartásában és megjelenik az egészséges versengés is. Ügyelünk, hogy egy – egy versenyhelyzetben ne jelenjen meg negatív érzelem a társak iránt. 35

A dramatizálás, bábozás mellett a felnőtt kezdeményezésére már a dramatikus játék is előtérbe kerül. Előre megtervezik, hogy milyen mesét, történetet szeretnének eljátszani, és ahhoz elkészítik a jelmezeket, kellékeket, berendezik a helyszínt, kiosztják a szerepeket. Ennél a tevékenységnél már sok játékfajta kapcsolódik össze, így ez már fejlett alkotó képességet igényel. Ezek a játéktémák heteken átélnek, egyre bővülnek, mélyülnek, egyre többen kapcsolódnak bele. Igyekszünk a zavartalan tevékenységhez minden segítséget megadni és – főleg csendes szemlélőként – figyelni az eseményeket. Játékirányításunkat a bátorító, elfogadó attitűd, a modellnyújtó játszótárs jellemzi. Csak akkor lépünk közbe, amikor a helyzet, illetve a gyerekek érdeke úgy kívánja.

Beszédkészség fejlesztése a játékban A játéktevékenység – a kommunikáció, a párbeszéd kincsestára, ahol az egyén kifejezőképessége, szókincse természetes módon csiszolódik, fejlődik. 3 – 4 éves korban a hangok ismételgetése, a halandzsázás, ritmikus szövegek mondogatása a leghatékonyabb formája a beszédfejlődésnek. 5 – 6 – 7 évesek már jól értik és alkalmazzák a metakommunikációs jeleket is (gesztus, mimika, hangsúly, stb.). A dramatizálásnál, szerepjátékoknál jól megfigyelhető a színes, eredeti megfogalmazás, az érzelmekkel átszőtt „testbeszéd”. Tisztán, változatos szókinccsel, összefüggően képesek kifejezni mondanivalójukat.

36

A tapasztalatok feldolgozásának elősegítése, a játékba integrált tanulás A személyiségfejlesztés során kiemelten kezeljük, hogy a játékban, mint alaptevékenységben könnyedén és örömmel tanulnak az óvodások. A játék és tanulás szoros összekapcsolódása nagyszerű lehetőségeket nyújt a sokoldalú tapasztalatszerzésre. Folyamatos, rugalmas napirendünk biztosítja, hogy a különböző szituációkban spontán és irányított módon is megjelenjen az ismeretszerzés. A különböző tevékenységek során minél több érzékszervet igénybevevő,

változatos

cselekedtetést

teremtünk,

tudásvágyukat,

érdeklődésüket optimálisan kielégítjük. A gyermek komplex módon éli meg a világot, ezért a tanulás megszervezésénél is erre építünk. Fontos

a

gyermekek

minél

jobb

megismerése,

hiszen

egyéni

képességfejlesztésre törekszünk. A kötetlen mikrocsoportos fejlesztések alkalmával a nevelő részéről tudatosan, tervezett módon történik a differenciálás. Az 5 – 6 – 7 éveseknél kötött formát is alkalmazunk (elsősorban mikrocsoportos, csoportos és egyéni foglalkoztatási formában) a szándékos figyelem, a feladattudat, a türelem kialakítása érdekében. Az iskolaérettség megkívánja az önálló feladatmegoldásra, önellenőrzésre és önértékelésre való képességet. A tanulási folyamatnál hangsúlyt fektetünk a gyakori pozitív megerősítésre, amely a helyes cselekedetet emeli ki.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  A közösségen belül egyénileg és együttesen is tudnak elmélyülten, kreatívan játszani.  A játékfajták külön és összekapcsolva is megjelennek.

37

 A szerepeket önállóan elosztják, a felállított szabályokat betartják, és napokon át képesek egy – egy téma tartalmas játszására (együttműködési készség).  Kultúráltan viselkednek, a helyes magatartási normákat betartják (szociális, erkölcsi tulajdonságok).  Képesek belső motiváltságból kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. Ismerik a felfedezés örömét.  Értelmi képességeik fejlettsége lehetővé teszi az iskolai tanulást.

A szervezett tanulás formái Kötelező: • énekes játék

5 – 6 – 7 éveseknek

Közvetve kötelező: • mozgás, mozgásos játék • vers – mese Kötetlen: • külső világ tevékeny megismerése • ének - zene, énekes játék • rajzolás, mintázás, kézimunka

38

A 3 – 4 – 5 éveseknek nevelési területenként heti egy alkalommal tartunk szervezett tevékenységet. Spontán vagy irányított módon minden nap megjelenik a környezeti nevelés. Az 5 – 6 – 7 éveseknek témától függően alkalmanként kötött jellegű mikrocsoportos, csoportos és egyéni foglalkoztatást is szervezünk. A tevékenységek időtartamát a gyermekek életkori sajátossága, érdeklődése, aktivitása, egyéni fejlettsége határozza meg.

2.4.2. A külső világ tevékeny megismerése, munkajellegű tevékenységek Célunk:  A közvetlen és tágabb környezetben rejlő szépségek, értékek, összefüggések változatos tevékenykedtetés közbeni felfedezése, a lokálpatriotizmus megalapozása.  A természeti – tárgyi – emberi környezet megismerése során matematikai tapasztalatok gazdagítása; mennyiségi, alaki tér- és síkbeli viszonyok felismertetése.  A környezetalakító munkavégzés jelentőségének, esztétikumának érzékeltetése. Feladatunk:  A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető élmény- és tapasztalatszerzési alkalmak biztosítása.  Munkajellegű tevékenységek tervezése, feltételeinek megteremtése.  Megfelelő szervezeti formák kialakítása, a kommunikációs készség fejlesztése.

39

A 3 – 6 – 7 éves korban tervezhető élmény- és tapasztalatszerzési alkalmak biztosítása Az óvodába kerülő 3 – 4 éves gyermekkel fokozatosan igyekszünk elfogadtatni, megszerettetni az új környezetet. Miután megbarátkoznak a felnőttekkel, társaikkal, szokásokkal, egyre bátrabban mozognak az épület helyiségeiben, az udvaron. Együttes rácsodálkozással fedezzük fel belső és külső környezetünk szépségeit, értékeit. Megnevezünk színeket, formákat, nagyság- és mennyiségbeli viszonyokat, a külső világ hangjait, illatait. Megfigyeléseink az életkori sajátosságokhoz igazodó sokoldalú érzékeltetésre, sokszínű cselekedtetésre épülnek. A természetsarok gazdagításához, manuális tevékenységekhez

folyamatosan

gyűjtjük

a

természet

„kincseit”.

Gyűjtőmunkánkba a családot is bevonjuk. Udvarunkon, közeli parkokban nyomon követjük a természet változásait, a növények, állatok, emberek időjáráshoz

alkalmazkodó

életét.

Vizsgálódásaink

helyszínei:

a

piac,

Molnárfecske-telep, gólyafészek, Zagyva-part, melyek rövid sétával elérhetőek. Megnevezünk 2 – 3 kertünkben nyíló virágot, illetve vadvirágot, ismerkedünk 2 – 3 gyümölcs, zöldségféle tulajdonságaival (íz-, illat-, szín-, forma). Közeli kertes házaknál megfigyeljük a háziállatokat (pl.: kutya, macska, tyúk, kakas, stb.) és gondozásukat. Figyeljük udvarunk gyakori madárvendégeit (veréb, varjú, galamb), bogarait. Megismerkedünk közeli intézményekkel (bölcsőde, iskola, piac, Művelődési Ház) és az ott folyó munkával. Az ünnepekre való készülődés pozitív érzelmi megközelítést nyújt a családtagok iránti szeretet erősítésében, az összetartozás biztonságának érzékeltetésében.

40

A testápolási szokások megalapozásához, a testünkkel való ismerkedéshez, kedvező lehetőségeket teremtenek a spontán és szimulációs játékok. Séták alkalmával gyakoroljuk a gyalogos közlekedést, és megnevezünk 2 – 3 gyakori járművet. Ellátogatunk a közeli autóbusz pályaudvarra, eljutunk a Tisza - partig. 4 – 5 éves korban megfigyeléseink már kissé távolabbi környezetünkre is kiterjednek: Tisza-part, közeli erdő, rét. Az évszakok jelenségeit, az időjárás változásait jeltáblán regisztráljuk. Szabadjáték közben ismerkedünk a hó, jég, dér tulajdonságaival (hőre olvad, csúszik). Kapcsolatot keresünk a természet változásai és az élővilág alkalmazkodása között (pl.: lombhullás, madárvonulás, téli álom, melegen öltözés, stb.). Növényekkel, állatokkal végzett megfigyeléseken keresztül egyszerű ok – okozati relációkat tárunk fel (pl: rügyeztetés, virághagymák dugványozása, a moha jelentősége, hernyóbábozódás). Megfelelő feltételek biztosítása, illetve hiánya esetében figyeljük meg a hajtatás, csíráztatás, palántázás, ültetés változásait. Veteményesekbe,

gyümölcsösökbe tett látogatásokon újabb ismereteket

szerzünk a fejlődésről, gondozásról, érésről és betakarításról. Gyógynövényeket gyűjtünk, szárítunk, beszélünk jótékony hatásukról (pl.: kamilla, hársvirág, csipkebogyó), amit idővel kipróbálunk. Vadasparkba kirándulunk, ahol tanulmányozhatjuk a vadak életmódját. Madárkalácsot készítünk, etetőket helyezünk el ablakunk előtt, és folyamatosan gondoskodunk „vendégeink” táplálkozásáról. Hangsúlyozzuk a madárvédelem, a vadon élők védelmének fontosságát. Naponta figyeljük mesterséges „kis tavunk” élővilágának növény- és állattársulásait. Bővítjük a családi szimulációs játékot, melyben bemutatják családtagjaikat, otthoni feladataikat, kedvelt időtöltésüket. 41

Tudatosítjuk a gyermekekben az egészségük védelmének, az orvos gyógyító munkájának fontosságát. Felkeressük

közelben

élő

családok

otthonát,

az

orvosi

rendelőt,

gyógynövényboltot, tájházat, könyvtárt, színházat, művészeti alkotásokat. Megfigyeljük a hajóállomást, gyakoroljuk a járművön utazás szabályait, eljutunk a Tisza-ligetig (hajó, autóbusz). Megkülönböztetünk személy- és teherszállító járműveket. Tapasztalatszerzésünk folyamatában összehasonlítunk, osztályozunk, csoportosítunk, sorba rendezünk, párosítunk, mérünk. Ismerkedünk geometriai formákkal (síkban, térben), térbeli kiterjedésekkel. Egyszerű műveleteket végzünk 10-es számkörben halmazok elemeivel (bontás, egyesítés). 5 – 6 – 7 éves korban egyre aktívabbak, önállóbbak az alkalomszerű, illetve folyamatos megfigyelésben (pl.: madárles, virágoskert, a tó életközösségei, kísérletek). Meglévő ismereteiket változó körülmények között is tudják alkalmazni. Bővül felfedezéseink helyszíne: Tiszaliget, tölgyerdő. Terepsétákat szervezünk minden évszakban ezekre a helyekre, nyomon követjük a természet változásainak jellegzetességeit tágabb környezetünkben is (esztétikai élmények, speciális vizsgálódások). Ellátogatunk arborétumba, parkerdőbe, természetvédelmi területekre, növényés állatkertbe. Megismerkedünk távoli országok gyümölcseivel, zöldségeivel, virágaival (piaci vásárlás), illetve különleges cserjékkel, fákkal, egzotikus állatokkal. Egyszerű csoportosítást végzünk ismert növényekkel (fű, virág, gyom, cserje, fa, termés, stb…). Megnevezünk néhány jellegzetes gyomot, mezei virágot, gabonafélét, vadon termő gyümölcsöt. Beszélünk a költöző madarak vonulásának okáról, elemi tápláléklánc kapcsolatokról (pl.: szúnyog, béka, gólya).

42

Egyszerű kísérleteket végzünk az időjárásnak a környezet élettelen elemeire gyakorolt hatásáról (pl.: víz – levegő – talaj). Vizsgáljuk a víz különböző megjelenési formáját a hőmérsékleti változások függvényében (eső, hó, jég, dér, zúzmara, pára). A víz körforgását mesterséges körülmények között florárium készítésével szemléltetjük. Természetes helyzetekben figyeljük és nevezzük meg a levegő mozgásának erejét (szellő, szél, szélvihar), a talaj tulajdonságait (fagyás – olvadás, esőzés, szárazság idején). A termőföldet vizsgáljuk, mint a növények tápanyagát, és mint egyes állatok élőhelyét. Megfigyeljük környezetünk szennyezettségét, érzékeltetjük a környezetvédő magatartás fontosságát (pl.: hóolvasztás tapasztalatai). Csoportosítást végzünk ismert állatokkal külső jellegzetességük (rovar, hüllő, kétéltű, szárnyas, emlős) és élőhelyük szerint (erdő, mező, víz). Felhívjuk figyelmüket a „védett növény”, „védett állat”, „természetvédelmi” kifejezések jelentésére. Ellátogatunk szülők munkahelyére, középületekbe, megismerjük városunk nevezetes épületeit, köztéri alkotásait (Múzeum, Művésztelep, Galéria, Város és Megyeháza).

Rávilágítunk

az

emberi

kéz

szerepére,

amellyel

a

környezetformáló munkát végzi. Testünk védelme érdekében kiemeljük a helyes táplálkozás, a rendszeres mozgás és levegőzés szükségességét. Megneveztetjük családtagjaik foglalkozását, munkahelyét, beszélgetünk a családok szükségleteiről, kötelességeiről. Elutazunk a vasútállomásra, megnézzük a közlekedési dolgozók munkáját, beszélünk a vasúti személy- és teherszállítás előnyeiről (környezetbarát közlekedési eszköz). Megfigyeljük a városi forgalom irányítását, a járműves közlekedés szabályait, a megkülönböztetett jelzésű járműveket, a vízi, szárazföldi, (légi) közlekedési- és szállítóeszközöket.

43

Szimulációs játékban felelevenítjük az egyes napszakokban ismétlődő tevékenységeket,

és

jeltáblán

jelezzük.

Érdeklődésük

függvényében

ismerkedünk az évszakok, napszakok ritmikus váltakozásának okaival, egyszerű csillagászati kérdésekkel. Matematikai tájékozottságuk növekedését mutatja, ha a tőszámlálás mellett a sorszámokat is használják. Méréseket végzünk különböző egységekkel, és ösztönözzük őket tükörképek létrehozására. A konstruáló, építőjátékban maketteket készítünk (pl.: város, erdő), amelyekkel a térbeli viszonyok gyakorlásán túl az irányok, névutók helyes alkalmazását is segítjük. Óvodánkban a környezeti nevelés jeles napjait a szülőkkel együtt szervezzük meg. Megemlékezünk a Víz napjáról (március 22.) a Föld napjáról (április 22.) a Madarak, Fák Napjáról (május 17.) és az Állatok világnapjáról (október 4.). Ezeket az alkalmakat érdekes, tartalmas tevékenységek, kirándulások emelik ki a hétköznapokból. Hagyomány, hogy minden júniusban megszervezzük a tiszaligeti erdei óvodai tábort. Három éves nevelőmunkánk megkoronázása a gyermek és természet ilyen formában való találkozása. Az (5) – 6 – 7 éveseknek meghirdetett egyhetes program nagyon kedvelt az óvodásaink és szüleik körében. A természet társulásainak (folyó, tó, erdő, rét) alaposabb vizsgálódásaihoz speciális eszközök állnak a gyermekek rendelkezésére (nagyító, távcső, gyűjtőzsák, munkafüzet). Irányításunkkal megismerkednek a mikroszkóp szerepével is (vízminták, virágpor,

rovarok

vizsgálata).

Gyakorolják

a

természetjárás

helyes

viselkedésmódját, a praktikus öltözködést, az önálló eszköz- és felszerelés használatot,

a

környezetvédelem

alapvető

szabályait.

Az

irányított

megfigyeléseken, kísérleteken, manuális jellegű foglalkozásokon kívül lehetőség van a szabad játékra, mozgásra, a természetben való önfeledt szemlélődésre, gyönyörködésre is. Az étkezésen, testápoláson kívül az egész nap folyamán a szabadban zajlanak a különböző tevékenységek. Egy alkalommal távolabbi 44

kirándulásra megyünk, amely során az Alföldtől eltérő táj élő és élettelen környezetével ismerkedünk (pl.: Mátra). A táborozás a szülők bevonásával történik. Szabadon választott közös játékok, vidám hangulatú nyársalás közben idézzük fel az élményekben gazdag hét eseményeit.

Megfelelő szervezeti formák kialakítása, a kommunikációs készség fejlesztése Minden korosztálynál mikrocsoportos formában történik a közvetlen élmény- és tapasztalatszerzés. Ez a szervezeti forma kötetlen, oldott légkörével jó lehetőséget teremt a testközeli, személyes beszélgetésre. Minden gyermeket meghallgatunk, a feltett kérdéseire válaszolunk. Az egy – egy téma köré szervezett megfigyelésekbe, tevékenységekbe érdeklődésük

szerint

kapcsolódnak

be.

Az

így

kialakult

természetes

élethelyzetekben alkalmuk van gyakorolni a párbeszédre épülő, összefüggő, az anyanyelvi szabályokhoz igazodó társalgást. Az érzelmeikhez közel álló dolgokról bátran beszélnek, ezáltal csiszolódik nyelvi kifejező képességük. A témák komplex feldolgozása (énekes játékok, mondóka, vers, szimulációs játékok, stb…), fokozza az érzelmi átélést, az életkornak megfelelő ismeretszerzést. A témaegységek projektrendszerű feldolgozása erősíti az együttműködési készséget és az ok-okozati összefüggések önálló felfedezésére nyújt lehetőséget. A

természet

változásainak,

jelenségeinek,

az

évszakok

hangulatainak

megnevezése nyelvünk gazdag választékát kínálja a gyermekeknek. A minél több érzékszervvel történő tapasztalás szavakba öntése a szókincsbővítést segíti. A természetben tett vizsgálódásainkról videofelvételeket készítünk, melyek megtekintésével motiváljuk az élmények szóbeli felidézését, ezáltal az ismeretek mélyítését.

45

Munkajellegű tevékenységek tervezése, feltételeinek megteremtése A különböző munkafajtákhoz megfelelő feltételeket teremtünk, a tevékenységek megszerettetése által kedvező tulajdonságok kibontakoztatására törekszünk. Az önkiszolgálásnak minden korosztálynál fontos szerep jut. Az óvodába érkező gyermekkel

elfogadó,

megértő

kapcsolatot

alakítunk

ki.

A

dajkák

közreműködésével segítjük a szükségleteket kielégítő szokások megalapozását. 3 – 4 éves korban megismertetjük a saját személyük ellátásához szükséges feladatokat, valamint a munkafázisok sorrendjét (testápolás, öltözködés, étkezés, környezetgondozás). Testápolásnál, a mosdó és WC használatánál, fogmosásnál, hajápolásnál az egyéni igényekhez mérten segítünk. Öltözködésnél ügyelünk a ruhadarabok megfelelő sorrendjére, a rendezett külsőre. Étkezésnél önállóan viszik asztalukhoz a tányért, poharat és a leszedést is ők végzik. Figyelünk az evőeszközök megfelelő használatára, a helyes étkezési szokások kialakítására. Személyes példamutatással vonjuk be a gyermekeket holmijaik elpakolásába, az öltözőszekrények rendben tartására. Dicsérettel, buzdítással erősítjük a munkához való pozitív érzelmi viszonyt. 5 – 6 – 7 évesek egyre nagyobb biztonsággal, önállósággal végzik önmaguk ellátását. A játékok helyre rakásába, a teremrendezésbe már mindenki magától bekapcsolódik.

Az

önkiszolgálásban

szerzett

jártasság

után

egyéni

fejlettségükhöz mérten és önkéntes alapon vesznek részt a közösségért végzett munkában (pl.: étkezéshez kapcsolódó feladatok, ágyazási teendők, foglalkozási eszközök kiosztása és összeszedése, stb…).

46

Heti egy alkalommal minden korcsoportban „zöldcsütörtököt” tartunk, amely szerves része egészségmegőrző programunknak. A vitamintálak, müzlik, zöldség- és gyümölcssaláták elkészítésébe aktívan és egyre önállóbban vesznek részt. Az alkalomszerűen végzett feladatokat (teremdíszítés, játékszerek tisztítása, jeles és ünnepnapok előkészületei, ajándékkészítés kisebbeknek, egymásnak, a felnőtteknek) és az egyéni megbízatásokat (pl.: segítés a kicsiknek, tárgyak, üzenetek átadása) örömmel és felelősséggel végzik. A

növény-

és

állatgondozás,

környezetszépítés

teendői

átszövik

mindennapjainkat. A természetsarok szépsége kezdettől fogva kíváncsisággal tölti el a 3 – 4 éveseket. Érdeklődve szemlélik az akváriumok, terráriumok lakóinak életét, gondozását. A természet „kincseinek” gyűjtésébe, rendezgetésébe lelkesen bekapcsolódnak. A felnőttek és nagyobb társak udvaron, kertben végzett munkálatait figyelemmel kísérik, és kedvük szerint ők is tevékenykednek (pl. falevélgyűjtés, viráglocsolás). 4 – 5 évesek a természetsarok ápolásában, rendezésében már aktívan részt vesznek (pl.: cserepes virágok öntözése, halak, csigák, teknősök etetése). A témákhoz kapcsolódó gyűjtőmunkákat albumokba rendezzük. A közös madárkalács készítés, madáreleség vásárlás, a folyamatos madáretetés pozitív érzelmi és erkölcsi jellemvonásokat erősít. A kerti munkához a gyermek méretének megfelelő eszközöket biztosítunk (gereblye, ásó, kapa, lapát, söprű, öntözőkanna). Fokozatosan ismertetjük meg a szerszámok rendeltetésszerű, biztonságos

használatát.

A

tevékenységekbe

egyéni

teherbírásuk

és

érdeklődésük szerint kapcsolódnak be (pl.: falevél gereblyézése, összegyűjtése, hólapátolás, söprögetés, homok fellazítása, stb…). A virágoskertbe magokat vetnek, palántáznak, folyamatosan öntöznek, gyomlálnak. 47

Az (5) – 6 – 7 évesek ősszel részt vesznek a kiültetett virágok felszedésében, átültetésében. Segítenek az akváriumok, terráriumok tisztításában, floráriumok készítésében, a cserepes növények lemosásában, a természetsarok takarításában. Bekapcsolódnak

a

„kis

tó”

gondozásába,

a

sziklakert

gyógy-

és

fűszernövényeinek gondozásába, szedésükbe a szárításhoz. A cserjék, fák metszésénél, fűnyírásnál a levágott részeket összegyűjtik. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  A gyermekek ismerik lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét, saját születésük helyét, idejét.  Ismerik az évszakok jellemző jegyeit, a hozzájuk kapcsolódó eseményeket, tevékenységeket.  Ismerik környezetük növényeit, a háziállatokat, vadon élőket, bogarakat, madarakat és gondozásukat.  Élvezik a természet szépségeit, alapvető környezetbarát szemlélettel rendelkeznek.  Betartják az elemi közlekedési szabályokat, ismerik a közlekedési eszközöket.  Közvetlen környezetükben jól tájékozódnak, ismerik a szomszédos intézményeket, városunk nevezetes épületeit, alkotásait.  10-es számkörben biztonságosan számlálnak, a halmazok elemeivel egyszerű műveleteket végeznek (egyesítés, bontás, egyenlőségek, különbözőségek).  Összehasonlítanak mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.  Jól tájékozódnak térben, síkban, ismerik az irányokat, a névutókat.  Önállóan, pontosan végzik az önkiszolgálást.  Szívesen dolgoznak a közösségért.  Kedvelik a közös munkavégzés alkalmait. 48

 Bátran vállalnak egyéni megbízatásokat.  Felelősséget éreznek közvetlen környezetük növényeiért, állataiért.  Igénylik

a

szép,

tiszta,

rendezett

környezetet,

önként

közreműködnek ennek megteremtésében.

2.4.3. Vers – mese Célunk: A mese – vers megismertetése, megszerettetése által a gyermekek érzelmi, etikai és értelmi fejlődésének elősegítése. Az irodalmi élményeken keresztül a pozitív személyiségjegyek megalapozása. Feladatunk:  Az irodalmi anyag igényes, körültekintő összeállítása.  Irodalmi élmények tartalmának biztosítása.  A nyelvi kifejezőkészség és a kommunikációs képesség fejlesztése.

Az irodalmi anyag igényes, körültekintő összeállítása Óvodásainkat művészi értékű, igényesen megválasztott irodalmi alkotásokkal kívánjuk esztétikai élményhez juttatni. Anyaggyűjteményünkbe a magyar népköltészet világából, főleg a népi mondókákból, népmesékből, de más népek meséiből, a klasszikusok gyermekekhez szóló műveiből is válogatunk. A mai magyar írók modern meséiből, elbeszéléseiből azokat emeljük ki, melyek a játékosság,

őszinteség,

gyermeki

öröm,

jókedv

érzését

sugallják.

A

versanyagban szerepelnek népi mondókák, kiolvasók, rigmusok. Költőink

49

alkotásaiból a gyermekkor élményanyagára épülő ritmusos, vidám hangulatú, természetről, állatokról szóló versek kapnak helyet.

Megismertetünk a gyermekekkel: 3 – 4 éves korban: 10 – 12 mondókát 10 – 12 új mesét 4 – 5 éves korban: 4 – 6 mondókát 5 – 7 rövid verset 10 – 14 új mesét 2 – 3 elbeszélést 5 – 6 – 7 éves korban: 4 – 5 kiolvasót 12 – 14 új verset 14 – 16 új mesét 3 – 5 elbeszélést A 3 – 4 éves korosztályt olyan mesékkel ismertetjük meg (főleg állatmesékkel), melyek cselekménye, tartalma egyszerű, szerkezete érthető, rövid terjedelmű. Arra törekszünk, hogy a gyermekek örömüket leljék a mozgással kísért mondókák, rigmusok, legismertebb költőink zenei hatású játékos verseinek ismételgetésében. A (4) – 5 – 6 – 7 éves gyermekek számára a több fázisú állatmeséken, népmeséken keresztül a terjedelmesebb novellisztikus – realisztikus meséket, elbeszéléseket, bonyolultabb szerkezetű tündérmeséket is felhasználunk.

50

Mesetárunkban helyet kapnak még mai történetek, valamint tréfás csalimesék. Irodalmi anyagunkban szerepelnek természeti jelenségekre illő mondókák, versek, a gyermekek közös játékához alkalmas kiszámolók (labdázó, hintázó, felelgető, stb…) tréfás mondókák, humoros versek, meghallgatásra szánt költemények.

Irodalmi élmények tartalmának biztosítása Az óvodába kerülő gyermek első versélményét ölbeli játékokkal, ritmikus mondókákkal alapozzuk meg. Az anya – gyermek kapcsolatát kifejező ölbeli játékot a gyermek kívánsága szerint alkalmazzuk, mert segítik az érzelmi kötődés, a biztonságérzet elmélyülését. A mondókákhoz kapcsolódó egyszerű játékos mozdulatokat örömmel fogadják, önfeledten utánozzák. Egyéni irodalmi repertoárral rendelkezünk. A mese élményszerű bemutatása, ismétlése mellett a naponta adódó spontán helyzetekben sok mondókát, verset idézünk fel. Az új versek bemutatását a természeti jelenségek, a környezetben tett felfedezések hangulatához kapcsoljuk. Egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A mesehallgatáshoz nyugalom és csend szükséges, amelyet személyes érzelmi eszközökkel, meghitt, derűs légkör megteremtésével érünk el. Így az egész csoport részvételére számíthatunk. Gyakori meseismétléssel a gyermekek kedvenc meséihez előkészítjük a későbbi bábozás, dramatizálás megjelenését. Rövid jelenetek előadásával biztosítjuk a bábok megismerését, megszerettetését. Bábozáshoz, dramatikus játékhoz egyszerű kellékeket használunk, melyek a képzeleti képek előhívását, az érzelmi kötődést, a szorongások feloldását segítik.

51

A mesekuckó kellékei (ruhák, jelmezek) képes- és mesekönyvek, ujj- és zsákbábok, fakanál bábok ösztönzőleg hatnak a reprodukálásra. A nagyobbak mese – vers iránti érdeklődését, szeretetét tükrözi a szabadjáték alatt kialakult mondókák, kiolvasók, versek ismételgetése, az önálló mesélés, bábozás. Segítjük a gyermekeket új mesék kitalálásában, befejezésében, a cselekmények mozgással, mimetikus játékkal való kifejezésében. A versek, mesék segítségével óvodásaink felfedezik a természet szépségét, erősödik érdeklődésük önmaguk és társaik iránt, erkölcsi ítélőképességük, értelmi képességük fejlődik, érzelmi életük gazdagodik. Örömmel fogadunk minden otthonról hozott, igényesen megválasztott mesekönyvet, verses kötetet. Ezekből a könyvekből kívánságra egy – egy nyugalmat árasztó mesét, verset olvasunk fel a délutáni pihenéshez. A nagyobbaknak folytatásos mesével, történettel kedveskedünk. A családdal való együttműködésben hangsúlyozzuk az élőszóban történő mesélés fontosságát. Ünnepeinket

az

óvónői

bábcsoport

előadása

teszi

élményszerűbbé.

Alkalmanként igényesen kiválasztott színházi előadást, bábszínházat tekintünk meg. A nagyobbaknak könyvtárlátogatást is szervezünk. Ezzel is fokozzuk a gyermekek irodalmi érdeklődését, formáljuk ízlésüket.

A nyelvi kifejezőkészség és a kommunikációs képesség fejlesztése A mese, vers, bábozás, dramatikus játékok a nyelvi képességek fejlesztésének eszközei. Segítik a tiszta beszédhallás, helyes kiejtés és a nyelvtanilag helyes beszéd elsajátítását. Óvodásaink a mesékből, versekből új fogalmakat ismerhetnek meg, gyarapszik aktív és passzív szókincsük. A bábozás, dramatizálás alkalmat ad az összefüggő beszéd és párbeszéd gyakorlására, társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. A dramatikus játékok során a metakommunikációs képességük is intenzíven formálódik. 52

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  A gyermekek örömmel hallgatnak, ismételgetnek mondókákat, verseket.  Igénylik a mesehallgatást.  Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak.  Önállóan meséket, történeteket találnak ki, beszéddel, mozgással fejezik ki.  A gyermekek igénylik, szeretik és megbecsülik a könyveket, irodalmi alkotásokat.

2.4.4. Ének – zene, énekes játék Célunk: A népi mondókák, énekes játékok megismertetése, megszerettetése által a gyermekek mozgáskultúrájának megalapozása, fejlesztése, mely elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását, a hagyományok tovább élését. Feladatunk:  Életkornak, a gyermek képességeinek megfelelő művészi értékű zenei anyag igényes, körültekintő válogatása.  Zenei képességek fejlesztése 3 – 6 – 7 éves korban, különös tekintettel a mozgáskultúra megalapozására. A

gyermekek

zenei

ízlésének,

esztétikai

fogékonyságának

formálása a mindennapi és az ünnepi alkalmakhoz kapcsolódó zenei élmények által.

53

Az életkornak, a gyermekek képességeinek megfelelő művészi értékű zenei anyag igényes, körültekintő válogatása A népi gyermekmondókákat, énekes játékokat a néphagyomány gazdag, változatos mozgásanyagából merítjük. Figyelünk az életkornak megfelelő zenei szempontokra

(dallamfordulat,

hangterjedelem),

a

játékforma

helyes

megválasztására. Anyaggyűjteményünkben helyet kapnak a különböző tréfás névcsúfolók, csújjogatók, tájegységünk mondókái, gyermekdalai, a környezeti megfigyelésekhez kapcsolódó időjárási mondókák, rigmusok.

Megismertetünk a gyermekekkel: 3 – 4 éves korban: 6 – 10 mondókát, ölbeli játékot (2 – 4 motívumból álló), 10 – 12 énekes játékot (4 – 6 motívumból, rövid, 4 – 5 hangból áll), 1 – 2 komponált gyermekdalt. A mondókák, dalok 2/4 ütemén belül a negyed és a páros nyolcad ritmusok váltakoznak. 4 – 5 éves korban:

4 – 6 mondókát (4 – 6 motívumból álló), 10 – 14 új énekes játékot (6 – 8 motívumból álló), 2 – 3 műdalt.

5 – 6 – 7 éves korban:

4 – 6 mondókát, 14 – 16 új énekes – táncos játékot (12 – 18 ütemű is lehet), 3 – 4 műdalt.

54

A dalanyagban ünnepi, alkalmi dalok is szerepelnek. A nagyobbak zenei anyaga többnyire dúr hexacord hangkészletűek, van bennük szünet, szinkópa. Zenehallgatáshoz főleg a magyar népdalkincsből válogatunk. Gyűjtünk rokon és más népek dalaiból, a magyar komponált műzene, a klasszikus műzene anyagából, melyeket többnyire énekléssel adunk elő. Emellett megjelenítjük a hangszeres előadásmódot (furulyán, citerán).

Zenei képességek fejlesztése 3 – 6 – 7 éves korban különös tekintettel a mozgáskultúra megalapozására Biztosítjuk a zenei tevékenységhez szükséges feltételeket (vidám légkör, tiszta levegő, megfelelő tér, idő, hangszer, táncruhák).

Ritmusfejlesztés – mozgásfejlesztés 3 – 4 éves korban a beszoktatás időszakában, az ölbeli játékokat (arc-, kéz-, ujj-, lábjátékok, altatók, táncoltatók) mindaddig alkalmazzuk, amíg az a gyermeknek örömet jelent, igényli. A mondókákat, dalokat változatos, játékos utánzó mozgással, a játékhoz kapcsolódó mozgással együtt ismertetjük meg. Így biztosítjuk a kicsik önfeledt, örömteli játékát, segítjük az egyenletes lüktetés megéreztetését. (4) – 5 – 6 – 7 éves korban mindig az adott csoport képességszintjére építünk. Ismétlünk, és újat tanulunk. A gyermekek zenei érdeklődését fenntartva, fokozatosan ismertetjük meg a dalokhoz kapcsolódó mozgásformákat, térformákat (először a sor, lánc, kör, csigavonal, hullámvonal, egyszerű szerepcserére épülő játékokat). A nagyobbak zenei anyagát már a bonyolultabb mozgást igénylő szerepcserélő, párválasztó, sorgyarapodó – fogyó, hidas – 55

kapus játékokkal bővítjük. A párválasztókat egyszerű táncmozdulatokkal színesítjük (mórikázás, dobbantós, lépés, páros forgás, sarokkoppantás láb előtt, sarokemelgetés, stb…), az ünnepi, alkalmi dalokat is mozgással kísérjük. Külön figyelmet fordítunk a testtartás, a mozgás szépségére, óvónői minta alapján. A közös játék örömét átélve felfedeztetjük a gyermekekkel a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, feszültségoldó hatását. Az énekes játékok eredetiségét, variánsait megismerve a nagyok egyre változatosabb, újabb mozdulatokat találnak ki játékukhoz, élvezettel improvizálnak. Ezáltal fejlődik tér- és formaérzékük, ritmusérzékük, mozgásesztétikájuk, megalapozódik táncanyanyelvük. A gyermekek számára még számos érdekes, mozgásos ritmusfejlesztő játékot alkalmazunk. Megéreztetjük a motívumok hangsúlyát, hosszát, a szünetet, a mondókák, dalok ritmusát, dallamjátszó, népi hangadó játékainkkal zenekart alakítunk. Az egyszerűbb „hangszereket” termésekből készítjük el. Ezeket, a tánckellékekkel együtt, játékukhoz bármikor felhasználhatják.

Éneklési készség, zenei hallás fejlesztése Sokat énekelünk csoportosan és egyénileg. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek örömmel, érzelmi gazdagsággal, lehetőleg tisztán énekeljenek. Gyakran játszunk felelgetős játékot, gyakoroljuk a halkabb – hangosabb, a magasabb – mélyebb fogalompárokat éneklés közben is, a 6 – 7 évesekkel tempóváltoztatással egybekötve. Mondókára dallamot találunk ki, énekelve beszélgetünk. A dallamvonalat kézmozgással térben érzékeltetjük. Megfigyeltetjük a környezetben, a természetben hallható zörejeket, a finomabb hangszíneket beszéd- és énekhangokban, hangszeren.

56

Törekszünk az egyöntetű, középerős éneklésre, a jól artikulált, szép szövegkiejtésre. A népi mondókák, énekes játékok megismerésével bővítjük a gyermekek szókincsét.

A gyermekek zenei ízlésének, esztétikai fogékonyságának formálása, a mindennapi és az ünnepi alkalmakhoz kapcsolódó zenei élmények által: A zenei nevelés kötetlen, amelyben az énekes játékok az 5 – 6 – 7 éves gyermekek számára kötött jellegű formában történik. Tavasztól őszig az énekes játékokat lehetőség szerint a szabadban szervezzük. Napközben igyekezünk kihasználni a spontán helyzeteket, nemcsak a csoportszobában, de az udvaron is. Évente több alkalommal szervezünk óvodai szintű hangulatos táncmulatságot, táncházat (mint pl. szüreti mulatság, farsangi mulatság és egyéb alkalom). Ilyenkor előtérbe kerülnek az évközben tanult csúfolódók, csújjogatók és a játékos – táncos mozdulatok népzenére történő gyakorlása, improvizálása, mellyel segítjük a hagyományok továbbélését. Évzáró ünnepélyünkön a nagyok népies jellegű öltözékben mutatják be játékcsokrukat a szülőknek – egyöntetű, esztétikus mozgással-, mely gyermeknek, felnőttnek egyaránt szépélményt jelent. Nap, mint nap lehetőséget teremtünk a különböző tevékenységekhez kapcsolódó zenehallgatásra. Hagyományos óvodai ünnepeinket a közös éneklés mellett óvónői kamarakórusunk többszólamú énekével tesszük élményszerűbbé. Jeles napjainkat zenetanárok, és énekesek hangversenye színesíti. Ezzel is fokozzuk zene

iránti

érdeklődésüket,

formáljuk

zenei

ízlésüket,

esztétikai

fogékonyságukat, a zene figyelmes hallgatására nevelünk.

57

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  A gyermekek az énekes játékokat örömmel játsszák, önállóan kezdeményezik; a játékos táncos mozdulatokat alkalmazzák.  Önállóan mozgást, ritmust, dallamot rögtönöznek.  Az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát megérzik, a zenei fogalompárokat megkülönböztetik.

2.4.5. Rajzolás – mintázás – kézimunka Célunk: A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi megjelenítése. A tér – forma színképzetük gazdagítása, szép iránti igényességük alakítása. Feladatunk:  rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységéhez szükséges feltételek megteremtése,  az alkotó – alakító tevékenységének tartalmi, minőségi fejlesztése,  beszédkészség fejlesztése.

Rajzolás,

mintázás,

kézimunka

tevékenységéhez

szükséges

feltételek

megteremtése A gyermekek alkotó – alakító tevékenységéhez nyugodt, állandó, természetes fényt kapó, jól elkülönült helyet biztosítunk, ahol kedvükre, a nap folyamán bármikor tevékenykedhetnek az általuk kiválasztott, könnyen elérhető helyen lévő eszközökkel. Gondoskodunk arról, hogy méretben, minőségben megfelelő 58

eszközök álljanak a gyermekek rendelkezésére. Megismertetjük biztonságos használatukat, így a nap folyamán a szabadjáték alatt bármikor alkalmazhatják, lehetőség szerint az udvaron is. A rajzolás, festés, mintázás, képalakítás, kézimunka, konstruálás, építés tevékenységek a mindennapi szabad játékba integrálódnak. Az alkotó – alakító tevékenységeket a nap folyamán kötetlen, irányított mikrocsoportos formában, heti 1 – 2 alkalommal szervezzük. A spontán adódó lehetőségeket kihasználjuk, ahol a közös, örömteli tevékenykedés mellett az egyéni fejlesztés és segítségnyújtás a feladatunk. Óvodásaink alkotása így egyre kifejezőbbé válik, megmutatva fantázia- és élményvilágukat.

Az alkotó – alakító tevékenységének tartalmi, minőségi fejlesztése o 3 – 4 éves korban a gyermekeket játékuk során ismertetjük meg a különböző anyagokkal (festék, agyag, gyurma, ragasztó, különböző tulajdonságú papír), egyszerű technikai eljárásokkal (tépés, nyomkodás, gömbölyítés, sodrás, mélyítés). A firkálni, rajzolgatni, ábrázolni kezdő gyermeknek egyénileg segítünk, figyeljük gondolatait, elképzeléseit, engedjük szabadon próbálkozni. A mindennapi agyagozás – gyurmázás során

az

alakíthatóságról,

formákról

szereznek

tapasztalatokat.

Építkezésük alkalmával megismerik az azonos és különböző tárgyak formáit, alakzatait. o 4 – 5 éves korban a gyermekek tudatos képalakító tevékenységükben, élményeiket, megélt tapasztalataikat, vágyaikat változatos technikai eljárásokkal, egyéni módon, emlékképek felidézésének segítségével valósítják meg. Megjelenik a környezetábrázolás, az ember, állat, tárgyak,

59

az

egyszerű

mozgás

megelevenítése.

Mindehhez

változatosabb

eszköztárat (kréta, filctoll, fapálcikák, stb…), gazdagabb színhasználatot ajánlunk. Újabb technikai megoldásokkal ismertetjük meg a gyermekeket (színkeverés, levélnyomat, termések-, fonalak-, textíliák felhasználása). Plasztikai

munkájukban

támogatjuk,

hogy

saját

elképzeléseiket,

élményeiket, környezetük eseményeit valósítsák meg. Építőmunkájuk folyamán megláttatjuk a rész – egész összefüggéseket, a formák tagolódását.

Egymás

munkája,

mű-

és

népművészeti

alkotások

megfigyelésével esztétikum iránti érzékenységüket alakítjuk. o 5 – 6 – 7 éves korban a gyermekek apró résztevékenységeket igénylő közös

alkotásban

vesznek

részt.

Fejlődésük

az

alkotások

bonyolultságában, tervek készítésében, részletek, részformák gondos kivitelezésében jelenik meg. Megismertetjük a vegyes technikai eljárásokat, melyekből gyermeki kéz által kompozíciók születnek. Alkotásaikban

saját

élményeik,

mesék,

versek,

ünnepek

eseményábrázolása jelenik meg. Elképzeléseiket, egyéni ötleteiket újabb technikai eljárásokkal fejlesztjük (batikolás, márványozás, szövés, fonás, filctoll, pasztellkréta, frottázs kompozíciók). Egyénileg és egyre több alkalommal korongoznak, gyermek szövőkereten gyakorolják a szövés technikáját. Részt vesznek ajándékkészítésben, környezetalakító, díszítő munkában. A természetben közösen gyűjtött anyagokkal kísérletezünk, így egyre több környezetesztétikai élményt élnek át. Építkezésük a térbeli tapasztalatokra

támaszkodva

eredeti

megoldások

kivitelezésében

bontakozik ki. Megismertetjük a gyermekeket a kisebb – nagyobb méretű, különböző mértani formájú elemek változatos használatával, melyekkel formacsoportokat, térrészeket hoznak létre. Lehetőségünkhöz mérten megtekintjük a múzeumban, galériában, vándorkiállítások

alkalmával

látható

műalkotásokat,

népművészeti

tárgyakat, szobrokat, amikből esztétikai élményt merítenek óvodásaink. 60

Beszédkészség fejlesztése Az alkotó – alakító tevékenységekhez kapcsolódó beszéd előmozdítja a nyelvi kifejezőképesség fejlődését. A térbeli, formai alakzatok, a biztonságos eszközhasználat, a technikák alkalmazásának megértése, az arányok, irányok nyelvi kifejezése a beszédfejlődést segíti.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  Örömmel, saját elképzeléseik, fantáziájuk alapján ábrázolnak.  Biztonsággal alkalmazzák a változatos technikákat és azok eszközeit, kreatív módon tudják felhasználni a természet kincseit.  Építésükben együttműködnek.  Megfogalmazzák véleményüket, bátran, nyíltan beszélnek mások alkotásairól, rácsodálkoznak a szép látványra.

61

3 Speciális szolgáltatásaink  Sajátos arculatunkhoz illeszkedő óvodán kívüli szolgáltatásaink: Nevelési időben szervezett szolgáltatásaink: - Egyhetes erdei óvoda tábort szervezünk nagycsoportosaink részére a Tiszaligetben. A tábor önálló programmal működik három óvónő vezetésével (egy dajka segítő munkájával). (Térítésmentes szolgáltatás) - A középső csoportosok részére vízhez szoktatást, a nagycsoportosok részére úszótanfolyamot szervezünk a szülői igények alapján. A tanuszodai díjakat a szülők rendezik az uszoda felé, a személyi feltételeket óvodánk biztosítja. A szolgáltatások célja: erősíti az óvodai nevelés céljának elérését, illeszkedik pedagógiai sajátosságainkhoz. A szervezés feltétele: a szülők 85%-a igényelje és járuljon hozzá.  Óvodán belüli szolgáltatás: Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatásaink: - tartásjavító testnevelés - a szülők igénye alapján hitoktatás megszervezése Célja: - a preventív mozgásfejlesztés elősegítése, Sajátos fejlesztési programjaink a nevelési program és pedagógiai munkatervünk része.  A projekt témákhoz illeszkedő térítéses programok: A szolgáltatás megnevezése

Finanszírozás

Kirándulás

Szülői Választmány

Színházlátogatás

Szülői Választmány

Egyéb gyermekeknek való Szülői Választmány rendezvények

A szervezés feltétele A szülők 80%-a igényelje és járuljon hozzá A szülők 80%-a igényelje és járuljon hozzá A szülők 80%-a igényelje és járuljon hozzá

Felhasznált szakirodalom: 1. Nagy Jenőné Óvodai programkészítés, de hogyan? OKKER Budapest 1997. 2. Nagy Jenőné Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés OKKER Budapest 1997. 3. Dr. Deliné Dr. Fráter Katalin Lépésről lépésre óvodai fejlesztő program Dr. Deli Imre Hajdúböszörmény 1997. 4. Villányi Györgyné Játék a matematika? Tárogató Kiadó Bp. 1993. 5. Tarján Gábor Mindennapi hagyomány Dabas Mezőgazdasági Kiadó 1994. 6. Kósa – Szemerkényi Apáról fiúra Bp. Móra Kiadó, IV. kiadás 1973. 7. Dankó Ervinné dr. Az óvodai nevelés kérdései korunkban Bp. dinasztia Kiadó 1993. 8. Zilahi Józsefné Mese – vers az óvodában I. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó 1995. 9. Dr. Fejes Erzsébet – Kanczler Gyuláné dr. Mesélő természet Kincs Könyv Kiadó 1995. 10. A közvetlen és tágabb környezetünk tevékeny felfedezése Szolnok, Grafiti Nyomda 1996. 11. Kodály Zoltán Magyar Népzene Tára Bp. Zeneműkiadó 1951. 12. Forrai Katalin Ének az óvodában Bp. Editio Musica 1974. 63

13. Törzsök Béla Zenehallgatás az óvodában Bp. Zeneműkiadó 1982. 14. Kondacs Mihályné – Podmaniczky Mária Vizuális nevelés az óvodában Bp. Calibra Kiadó 1993. 15. Gergely Ildikó Mit? Miért? Hogyan? Módszertani Füzetek I. II. III. Redact 2000. Oktatási és Szolgáltató Bt.

64