balközép Nem lehet szemet húnyni fölötte: gárdisták a Várban Plakát a képviselőcsoportról Aratás után: egyre erősebb a maygar mezőgazdaság

– beszélgetés Lendvai Ildikó frakcióvezetővel Aratás után: egyre erősebb a maygar mezőgazdaság

Nem lehet szemet húnyni fölötte: gárdisták a Várban

Magyar Szocialista Párt – Országgyűlési Képviselőcsoport

balközép 2007. augusztus XIV. évfolyam 9. szám www.mszp.hu

Plakát a képviselőcsoportról

párt A Magyar Gárda ügyében bűn hallgatni Az elmúlt egy év során a szélsőjobboldali, neonáci mozgalmak olyan mértékben erősődtek meg Magyarországon, amilyenre 1944 óta nem volt példa. A folyamat csúcsaként a budai Várban, a köztársasági elnöki palota előtt alakult meg a Magyar Gárda. Az MSZP és a kormány határozott harcot hirdetett a fasiszta veszéllyel szemben.

Többé nem akarjuk azt hallani, – A kormány minden alkotmányos eszközt megragad annak érdekében, hogy visszaszorítsa a szélsőséges ideológiák és mozgalmak térnyerésének Magyarországon – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kormányszóvivői sajtótájékoztatón, amelyen a kormány több minisztere és államtitkára is megjelent. – Kezdődött azzal, hogy Göncz Árpádot kifütyülték. – Ma el lehet magyarázni, miért nem probléma, hogy a köztársasági elnök palotája előtti téren fasiszták grasszálnak – mondta a kormányfő. A köztársasági elnök nem szólalt meg az ügyben, hanem az osztályvezetőjével üzent. A mi-niszterelnök megjegyezte: nem az osztályvezetőre kíváncsiak, hanem a köztársasági elnökre. Ide kapcsolódva Gyurcsány Ferenc hozzátette, nem akarják többet azt hallani, hogy „ne ijesztgessünk a fasizmussal”. Gyurcsány azt kérte az államfőtől, a történelmi egyházaktól és a legnagyobb ellenzéki pártszövetségtől: tegyék egyértelművé, hogy osztják azok aggodalmát, akik a szélsőjobb térnyerését érzékelik Ma-gyarországon, továbbá azt is tegyék egy-értelművé: a Magyar Gárda egyenruhája, retorikája és szóhasználata a neonáci mozgalmakra utal. A kormányfő ocsmányságnak nevezte, hogy az egyik rádió internetes oldalán olyan fotómontázs jelent meg Szetey Gáborról, amely a személyügyi államtitkárt az auschwitzi koncentrációs tábor bejárata előtt ábrázolja, ruháján rózsaszín háromszöggel. – Ez gazemberség. Nem azért, mert a kormány egyik tagját illeti, nem azért, mert politikáról van szó, hanem mert valaki nem érti: Auschwitz Európa és az emberi történelem legnagyobb tragédiája. Nem érti, hogy az elmúlt napok szerecsenmosdatásának és a kétértelmű beszédnek az a vége, hogy az önmagát konzer-

vatívnak, polgárinak és nemzetinek tekintő rádió honlapja nem véletlenül, nem magától, hanem nyilván a szerkesztő jóváhagyásával közöl ilyen képet – hangsúlyozta a kormányfő. Gyurcsány Ferenc ezek után és a Magyar Gárda létrejöttére is utalva, feltette a kérdést: meddig kívánnak csendben maradni azok, akik azt állítják, hogy kulturális örökségvédelemről, vagy bármi másról van szó. – Jaj annak a konzervativizmusnak, annak a jobboldalnak és annak a nemzetnek, amelyben a fasizmus ilyen módon megjelenhet. Szégyen és gyalázat, hogy mindig lehet találni kifogást, hogy csak annyit lehessen mondani: Magyarországnak ez nem jó.

Fasiszták gyülekeznek. Nem kopogtatnak az ajtón, hanem itt vannak közöttünk. Magukat nemzetinek, konzervatívnak mondják, és jobboldalinak. Gyurcsány Ferenc – Vajon akkor fogják felemelni a szavukat, amikor a cigányt, a meleget, a szőkét, a liberálist megbélyegzik, megköpködik, megütik? Hol van az emberi jogokra oly kényes nemzeti konzervatív oldal, hol vannak a keresztény egyházak? – kérdezte Gyurcsány Ferenc, aki

Mindenki számára világos, hogy az árpádsávos zászló a 23 történelmi zászló kontextusából kiemelve, a nyilas hagyományt jelenti. balközép 2007. augusztus

hogy „ne ijesztgessenek a fasizmussal”!

szerint a Magyar Gárda karszalagja maga a magyar nyilaskeresztes mozgalom, a rózsaszín háromszög maga a fasizmus. A miniszterelnököt korábban Ronald S. Lauder és Mose Kantor, a Zsidó Világkongresszus és az Európai Zsidó Kongresszus elnöke a múlt hét folyamán kérte közös levélben arra, sürgősen tegyen meg mindent annak érdekében, hogy „megállítsanak bármely politikai pártot, amely beszéddel, fegyveres fenyegetéssel vagy más eszközökkel faji erőszakra ösztönöz, a gyűlölet és a bigottság kifejezéseit használva”. – Miközben szóvivőjük kínos kísérleteket tett arra, hogy mondjon és ne is mondjon valamit, a Fidesz parlamenti képviselője személyesen üdvözölte a különítményeseket. Ez példátlan, semmivel nem menthető, egyértelmű politikai színvallás, amelyre a Fidesz frakciója többé nem válaszolhat mellébeszéléssel – jelentette ki Lendvai Ildikó frakcióvezető. A Fidesz ugyanis eddig nem volt hajlandó konkrétan elítélni a Magyar Gárda megalakulását, amely nem meglepő azok után, hogy a legnagyobb ellenzéki párt számos helyen együttműködik a Magyar Gárda létrejötte mögött álló radikálisan szélsőjobboldali Jobbikkal. Lendvai Ildikó azt is várja, hogy haladéktalanul megszólalnak annak a három történelmi egyháznak a vezetői, amelyiknek egy-egy képviselője részt vállalt a szégyenteljes szertartásban. Ez egyelőre szintén nem történt meg, mint ahogy

2007. augusztus

balközép

a egyházak nem emelték fel hangjukat a neofasiszta mozgalmak terjedésével szemben sem. Hiller István oktatási és kulturális mi-niszter, az MSZP alelnöke is elhatá-rolódásra szólította fel az egyházi vezetőket. A katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetői azonban azzal érvelnek, hogy a maguk részéről már elhatárolódásnak tekintik azon közle-ményeiket, amelyekben kijelentik, hogy senki sem kapott engedélyt a Magyar Gárda zászlajának megáldására.

Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettes kijelentette: továbbra is kérjük az egyértelmű állásfoglalásokat, mert azt gondoljuk, hogy bűn hallgatni. Van, aki ürügyet keres arra, hogy ne kelljen megnyilvánulnia, ilyen a köztársasági elnök, akinek véleményét csak egy hivatali osztályvezetőn keresztül lehetett megismerni. – Sólyom László az elmúlt hónapokban minden számára fontos, szimbolikus ügyben megszólalt, elmondta véleményét, arra vagyunk kíváncsiak, hogy vajon ebben az ügyben miért hallgat, miért nem tesz egyértelmű állásfoglalást – kérdezte a frakcióvezető-helyettes. Mesterházy szerint a történelmi keresztény egyházak nem foglaltak állást határozottan, bár a gárda avatásán nem az ő tudtukkal szentelték meg lelkészeik és papjaik a zászlót, de úgy tesznek, mintha ezzel véget érne a történet. A parlamenti pártok közül a Fidesz néhány nap késéssel, ímmel-ámmal határolódott el a Magyar Gárdától, de úgy, hogy közben felmentést is adott. Az MSZP frakcióvezető-helyettese hangsúlyozta: arra kíváncsiak, miért alkalmaz kettős beszédet a Fidesz, és miért nem szólal meg Orbán Viktor ebben a kérdésben. A szocialisták szerint fontos lenne, hogy a Fidesz elnöke is állást foglaljon.

képviselőcsoport

Kezdődnek az első európai uniós projektek munkálatai

Csaknem 10 ezer milliárd forint felhasználásáról van szó a következő években

Történelmi fordulóponthoz érkeztünk, hiszen a fejleszté-sek nemcsak épületeket és utakat jelentenek, hanem változásokat az államigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben is. Varju László

Varju László, az MSZP frakcióvezető-helyettese és Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának elnöke A kormányzati fejlesztések új iránya címmel tartott sajtótájékoztatójukon az ország jövőjét körvonalazták. A frakcióvezető-helyettes elmondta, hogy megjelentek az uniós pályázati kiírások, és már ismertek a kiemelt fejlesztések is, amelyek régiós, illetve országos jelentőségűek. Közel 10 ezer milliárd forint fölhasználásáról van szó. Ezek a fejlesztések csak a kormány, az önkormányzatok, a vállalkozók és a civil szervezetek összefogásával, együttes felelősségvállalásával valósulhatnak meg, s így hozhatják meg az oly régen várt sikert az országnak is. Varju László szólt arról is, hogy a több mint 500-ból kiválasztott 271 kiemelt fejlesztés a maga 500 milliárdos értékével az első lépést jelenti, amelyet továbbiak követnek majd. Hozzátette: történelmi fordulóponthoz ér-

keztünk, s bízik a sikerben, hiszen a fej-lesztések nemcsak épületeket, alsóbbrendű utakat jelentenek, hanem változásokat az államigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben is. Ez utóbbiról már Kökény Mihály beszélt. Bevezetőjében kiemelte, hogy az Új Ma-gyarország fejlesztési terv nagy esélyeket ad az egészségügynek. Több egészségügyi témájú európai uniós pályázatot is meghir-detnek az év végéig, köztük az Országos Mentőszolgálat fejlesztését szolgáló 4,1 milliárd forintos programot, és az év végén 75 milliárd forint értékben megkezdődik az egészségpólusok fejlesztése.

Kökény Mihály a járóbeteg-szakellátáshoz kapcsolódó két pályázatról elmondta: 23 olyan kistérségben válik lehetővé a szakellátás fejlesztése, ahol korábban soha nem volt rendelőintézet. Nyolc kis kórház átalakítására is sor kerül, ahol nincsenek meg az aktív fekvőbeteg-ellátás feltételei. Az egészségpólusok fejlesztése a három vidéki orvostudományi egyetemet – Szeged, Debrecen és Pécs – valamint hat kiemelt, súlyponti kórházat érint. Kökény Mihály közölte: már vannak olyan adatok, miszerint az intézmények az év első felében messze nem használták ki a járóbeteg-ellátás finanszírozási keret-összegét. Nagyjából 7,5 milliárd forintot nem költöttek el. – Van tehát lehetőség, hogy értelmes átcsoportosításokat hajtsanak végre – jelentette ki. – Ha az önkormányzati szférától azt várjuk, hogy racionalizálja működését, akkor ez elvárható az egészségügyi tárcától is – jelentette ki.

Az év végén 75 milliárd forint értékben megkezdődik az egészségpólusok fejlesztése. Kökény Mihály

balközép 2007. augusztus

hírek Magda Sándor:

A kutatás-fejlesztés terén nincsenek politikai frontok

Szeptembertől kezdi meg munkáját az Országgyűlés kutatási és innovációs eseti bizottsága.

– Az MSZP üdvözli, hogy a Fidesz és a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) kölcsönösen részt vesz egymás programalkotási folyamatában, mert ez azt jelenti, az ellenzéki pártnak lesz programja – mondta Nyakó István. Az MSZP szóvivője szerint a programban biztosan előkelő helyen szerepel majd a CDU egyik szívügye, az egészségügyi reform.

A kutatás-fejlesztés szerepének megerősítését, a kapcsolódó pályázati rendszer átláthatóbbá tételét és a finanszírozás hosszú távútervezhetőségének meg-teremtését tűzte ki célul az Országgyűlés új kutatási és innovációs eseti bizottsága. Magda Sándor, a testület elnöke elmondta, hogy az egy-másfél havonta ülésező bizottságnak 15 tagja van, akiknek munkáját 16 állandó meghívott, továbbá a témáknak megfelelően további résztvevők segítik. A bizottság munkatervéről az első ülésen határoznak a tagok, akiknek az első időszakban az országban zajló innovációs tevékenység áttekintése mellett a készülő akadémiai törvény véleményezése mindenképpen a feladata lesz – tette hozzá Pálinkás József, fideszes társelnök. Magda Sándor és Pálinkás József egyetértett abban, hogy az innováció ügyében nincs éles politikai szembenállás, így a testület munkája során konszenzusos döntéseket kívánnak hozni. Így a bizottság munkája más parlamenti bizottságok számára például szolgálhat. A bizottság életre hívásáról szóló júniusi országgyűlési határozat régi adóssága a parlamentnek, hasonló bizottságok az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban is működnek. zottságok az Egyesült Államokban, Franciaországban, Németországban is működnek.

Bosszú az OVB-n?

Göndör István frakcióvezető-helyettes szerint aki egy darabig reménykedett abban, hogy a Fidesz komolyan gondolja a pártfinanszírozás megújítására

2007. augusztus

balközép

Nyakó István

Talán lesz programja a Fidesznek?

Karsai József

Új üzem, új munkahelyekkel Évente mintegy 50 ezer tonna kapacitású, a fához hasonló fűtőértékű pelletet gyártó üzem kezdte meg a működését Battonyán – közölte a város polgármestere, a térség szocialista párti országgyűlési képviselője. Karsai József elmondta: új üzemben, ha áttérnek a három műszakos termelésre, mintegy negyven fő talál munkát.

létrejött ötpárti egyeztetést, az egy újabb illúzióval lett szegényebb. Ugyanis a konszenzus helyett a Fidesz – és fiókszervezete, a KDNP – csupán amellett kardoskodott, hogy megbüntesse az Országos Választási Bizottság tagjait azzal, hogy megvonja tiszteletdíjukat, és hogy a választás során mellőzzék a borítékok használatát. Emellett egy olyan – valamiféle nyomdaszakértői – eseti bizottságra tettek javaslatot, aminek célja és értelme egyaránt zavaros. Vagyis lényegtelen, sokadrangú kérdésekről folyik a vita a lényegi keretszabályok helyett. A Fidesz célja a zavaros javaslatokkal nyilván az, hogy zátonyra futtassa a pártfinanszírozás reformját, de az MSZP továbbra is érdekelt a költségcsökkentésben, a rendszerek hatékonyabb működéséhez a keretszabályok meghatározásában .

Veres János

Értékén marad a pénzünk – Az idén előre láthatólag 3,5 százalékos lesz a reáljövedelem csökkenése Magyar-országon, míg jövőre nem változik majd a reáljövedelmek szintje – mondta a pénz-ügyminiszter. Veres János emlékeztetett arra, hogy az elmúlt öt évben a reáljövedelmek a gazdasági növekedést 10 százalékkal meghaladó mértékben emelkedtek

Utpatum quam iriure ming esto e Beszélgetés Lendvai Ildikó frakcióvezetőhelyettessel

Per auguerit lore feugait landiamet dunt utem alis aliquat, consed miniam niam dion henisse

Több mint egy éve ül a külügyminiszteri bársonyszékben. Ez már elég hosszú idő ahhoz, hogy megkérdezzük: hogy érzi magát, mennyire szokott bele a diplomácia jobbára rejtélyesnek tűnő, férfiak dominálta világába? – Szerencsére van némi különbség a magyarországi felfogás és a nyugat-európai helyzet között: az unió régebbi tagállamaiban a diplomácia már korántsem férfiak uralta jelenség: ott a vezető diplomaták, nagykövetek, külügyminiszterek között sem ritkaság a nő. A diplomácia valóban egy izgalmas világ, különösen számomra, aki nem szakdiplomataként jutottam el a külügyminiszteri tisztségig. Az, hogy kívülről jöttem, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a megszokottól eltérően szemléljek dolgokat, hogy más nézőpontból is láthassam a folyamatokat, és ennek az eltérő szemléletnek van létjogosultsága. Ennek köszönhetően szorosabb kapcsolatot ápolunk a civil szervezetekkel, és másfajta hangot tudunk megütni a külső kapcsolatokban is.

Nemrég volt egyéves a kormány, s ennek kapcsán számos értékelés, elemzés látott napvilágot. Több politikai szakértő is úgy vélekedett, hogy a Külügyminisztérium azon tárcák közé tartozik, amelyek kissé elszürkültek az elmúlt egy évben. Talán nem tévedek, ha feltételezem, hogy ezekkel a véleményekkel nem ért egyet, különösen annak tudatá-

ban, hogy hosszabb ideje ön a kormány legnépszerűbb tag ja... – Látom, hogy a külkapcsolatok kérdései, a külpolitika az utóbbi években hátrébb szorul a közérdeklődésre számot tartó témák között, nem csupán Magyarországon, hanem az EU új tagországaiban is. Az erősödő belpolitikai csatározások árnyékba borítják a külpolitikát, s magam is tapasztaltam már, hogy interjúfelkérés vagy televíziós beszélgetés során hiába szerettem volna külpolitikai kérdésekről beszélni, folyamatosan az éppen aktuális belpolitikai történésről kérdeztek... Egyébként a külpolitika jellemzője, hogy elsősorban nem „belül”, hanem az országon kívül van a terepe. S van talán még valami, ami a „szürkeség” imázsához hozzájárulhatott, s amit egyáltalán nem bánok: a Külügyminisztérium körül nem voltak botrányok, nem kerültünk be feszültségeket keltő ügyekkel a médiába. Professzionális munkát végzünk, hogy előrelendítsük Magyarország külkapcsolatait, hogy felszámoljuk a nemzetközi kapcsolatokban jelentkező konfliktusokat, mint például az utóbbi évben Szlovákia és Magyarország közt.

Még szerencse, hogy külügyi területeken nem hirdettek meg reformokat... A jelenlegi kormányfő aktív külpolitikai szereplése mellett egyébként mekkora mozgástér marad a külügyminiszter számára?

– Európában egyáltalán nem szokatlan egy külpolitikailag aktív kormányfő, hiszen az unió stratégiai céljaira is az állam- és kormányfők tesznek javaslato-


interjú

exerat am, suscing euisit kat. Ez az aktivitás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a külügyminiszternek ne lenne komoly elemző-előkészítő szerepe, ráadásul a diplomácia mindennapi munkájának irányítása és felügyelete teljes mértékben a külügyminiszter hatáskörébe tartozik. Nyilván vannak a nyilvánosság számára jobban látható események, amelyek a kormányfőhöz kötődnek, de számos kevésbé látható folyamat rejtőzik a háttérben, amely a Külügyminisztérium munkáján alapul.

Lehet, hogy kissé diszkriminatív a kérdésem, de mit gondol, melyek ma Magyarország legszorosabb szövetségesei az Európai Unióban? Tudjuk, hogy a szövetségek a cél függvényében változnak, azt is, hogy mindenkivel jó viszonyt ápolunk, de tudjuk azt is, hogy minden közösségben szövődnek forróbb meg hűvösebb kapcsolatok.

– A kapcsolatépítés a diplomáciában nem érzelmi kérdés, és az unióban minden tagállamnak vannak közös értékei és érdekei. Ugyanakkor minden ország külkapcsolatai összefüggenek a belpolitikai helyzettel és egyéb gazdasági kapcsolataival. Vannak olyan szövetségesek, akikkel Magyarország nagyon sokszor kerül egy platformra, és vannak olyanok is, akikkel egy-egy éppen aktuális témában alakul ki közös álláspont. Németország hagyományos szövetségesünk, hiszen Berlin komoly közép-európai elkötelezettséggel bír, és megszámlálhatatlan gazdasági szállal kötődik a régióhoz. Ausztria is Magyarország egyik nagyon fontos partnere; a régi uniós tagállamok közül ezzel a két országgal alakult ki a legszorosabb kapcsolatunk. Mindenképpen említésre méltó a visegrádi együttműködés, amely ugyan nem indult felhőtlenül, de ma már az EU-n be-

lül is ismert és elismert kooperációvá nőtte ki magát. De például a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos kérdésekben Svédország, Spanyolország, Olaszország is hozzánk hasonlóan gondolkodik.

Szomszédpolitika, határon túli magyarság. Mintha ez a terület veszített volna prioritásából, mintha a kormány belenyugodott volna abba, hogy a magyar kisebbségekkel való kapcsolattartásban az ellenzék lenne az irányadó. Mintha nem tudatosulna, hogy a kettős állampolgárságot felkaroló Fidesz sem a népszavazási kezdeményezés előtt nem támogatta, sem most, az azóta újra felmelegített aláírásgyűjtés kapcsán nem támogatja ezt a kérdést...

– A kormány és a határon túli magyarok közötti kapcsolatrendszer határozottan átalakulóban van. A korábbi támogatás-központú politikát kezdi felváltani egy olyan politika, amely már nem csupán a magyar kultúra és a nemzeti identitás megőrzéséről szól, hanem határon átnyúló fejlesztésekről. Ez egyre inkább elfogadott a határon túli magyar közösségek számára is. Ma ugyanis olyan politikára van szükség, amely a határon átnyúló vállalkozás- és gazdaságfejlesztést, a versenyképesség növelését, illetve az oktatás színvonalának javítását is tartalmazza.

A rendkívül emocionális, nemzetileg túlfűtött jobboldalhoz képest nem fog ez kissé érzelemmentesnek tűnni?

– A mi részünkről sem hiányoznak az érzelmek, de az tény, hogy a kormány sokkal inkább modernizáció-központú politizálást folytat, s ezt szerencsére a határon túl is kezdik érteni. Mi azonban a magyar

Hiller István

Pénz a kultúrára – Húszmillió forintos alapot hoz létre az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Balassi Intézet számára – jelentette be Hiller István oktatási és kulturális miniszter. Az alap célja, hogy olyan pénzügyi keretet biztosítson az intézet számára, amelyből a vendégoktatók által szervezett kulturális programok, rendezvények, konferenciák kötetek és kiadványok terveivel lehet pályázni.

Simon Gábor

Javaslatokat tesznek Simon Gábor, az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának szocialista elnöke a következő időszak fő feladatai között a bővülő foglalkoztatást, a tisztuló munkaerőpiacot, és a hátrányos helyzetűek lehetőségeinek javítását jelölte meg. A frakció foglalkoztatási szakcsoportja folyamatosan követi a kormányzati lépéseket, javaslatokat téve.

Pál Béla

Vonzzuk a turistákat – A turisztikai ágazat az elkövetkezendő években minden eddigit meghaladó mértékű fejlesztések előtt áll, amelyek tovább erősítik az ágazat versenyképességét – mondta Pál Béla, az MSZP turisztikai szakcsoportjának vezetője. A turizmus fejlődésének belső motorja a belföldi turizmus élénkülése, mely az üdülési csekk adómentes értékhatárának növekedése óta látványosan megugrott.

2007. augusztus

balközép

kormány

A

magyar gazdáknak nem lesz félnivalójuk v ersen y társaiktól Ha 2011-12-re kiegyenlítődnek az európai uniós támogatások, a magyar gazdáknak nem lehet félnivalójuk európai vetélytársaiktól – mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a debreceni Farmer-Expo megnyitóján.

a borreform kap-csán nyilvánvalóvá vált, hogy nélkülünk nem lehet semmilyen döntést hozni, és nagyon nehéz olyan határozatot alkotni, amit mi ellenzünk – tette hozzá. A miniszter közölte: maga sem gondolta volna, hogy a 2006-os év értékelésénél Magyarország első lesz az ide érkező pénzek lehívásában, kifizetésében, és abban is, hogy egyetlen ország-

rárvállalatok 2005-ben mért együttes, 44,5 milliárd forintos eredménye tavaly 70 milliárd forint fölé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy célba értek a támogatások és megértek a magyar áruk védelmét szolgáló piaci intézkedések. Az áruházláncokban két éve tapasztalt 40 százalékos magyar áruarány ma már megközelíti a 70 százalékot. Gráf József az idei mezőgazdasági károkkal kap-

ként nem kell pénzeket visszafizetnie büntetésként az Európai Uniónak. Gráf József elmondta: örül a Központi Statisztikai Hivatal az elmúlt évre vonatkozó adatainak, amelyek szerint az ország 3,6 milliárd euró értékben exportált és csak 2,6 milliárd euró értékben hozott be élelmiszert, így nőtt a pozitívuma az export-import szaldóban. Az ag-

csolatban azt mondta: a fagy és az aszály ritkán támad egy éven belül, de ki fogjuk bírni és túl fogjuk élni ezt az időszakot. – Rendelkezésre állnak azok a tartalékok, amelyekkel segíteni tudunk a gazdálkodóknak és biztosítani fogjuk az állattenyésztők takarmánnyal való ellátását is – szögezte le Gráf József.

Az agrártárca vezetője, az MSZP elnökségi tagja emlékeztetett arra, hogy a tavalyi kivételesen jó év volt az agrárium számára, a rendszerváltás óta a legkiemelkedőbb eredményeket hozta. A 2005. évi 44,5 milliárd forintról tavaly 71,5 milliárdra nőtt a mezőgazdaságban a társas vállalkozások eredménye, és több mint 70 milliárdra a magángazdaságoké. A 140 milliárd forintos eredményt a mezőgazdaság 1600 milliárdos árbevételből produkálta.

Korábban itthon és az EUban is azt hitték, hogy Magyarország a leszakadó államok között lesz a közösség tagja. Ezzel szemben formálja az unió agrárpolitikáját. Ugyanakkor rendkívül aránytalan a nyereség megoszlása, mert 75 százalékban a növénytermesztők részesültek belőle, és csak 25 százalékban az állattenyésztők. Ezen kíván javítani a tárca az agrárszerkezet megváltoztatásával. – Az agráriumba befektetett tőkére 8 és fél százalékos nyereséget sikerült elérni, ami európai viszonylatban is vezető helyre sorolja Magyarországot – fejtette ki a mi-niszter. Három évvel korábban még fél-másfél százalék között mozgott a bevétel- illetve a tőkearányos nyereség. S mindezt még csak 64,5 százalékos uniós támogatottsági szinttel érték el az agrárcégek. Gráf József korábban arról is beszélt, hogy Magyarország a mezőgazdaság tekintetében jól képviseli érdekeit az Európai Unióban. – Megvannak a szövetségeseink, kiépített kapcsolatrendszereink. Akár a cukor-, a zöldség-, vagy

Levélben kért segítséget Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől a Bagamér környéki tormásokat ért jégverés miatt Juhászné Lévai Katalin szocialista országgyűlési képviselő és Orvos Mihály a település polgármestere. Juhászné Lévai Katalin elmondta: csak az év végére derül ki, hogy képes-e regenerálódni a hatalmas jégverés miatt elemi kárt szenvedett termés. A képviselő asszony szerint nagy a baj a térségben, kérdéses, hogy a legrászorultabb helyzetben lévőknek sikerül-e kiheverniük a megélhetésüket veszélyeztető elemi kár következményeit.


Steiner Pál:

Építészeti pályázatot hirdet meg a főváros

Könnyebb lehet az örökbefogadás

A Városháza Fórum építészeti tervpályázat a Főpolgármesteri Hivatal jelenlegi épületét, a Városháza parkot, a Merlin Színházat, a Belvárosi Tűzőrséget és a Főpolgármesteri Hivatal parkolóit is magába foglaló területet érinti. A beruházás célja egyrészt a hivatal műemlék épületeinek felújítása, másrészt az összesen 40 ezer négyzetméteres Városháza tömb beépítetlen részére egy új épületegyüttes terveinek elkészítése. A történelmi városképhez illeszkedő, de a főváros modern arculatát is meghatározó karakteres épületegyüttes Budapest megújulásának egyik jelképévé, a Városháza park helyén létrehozott nyitott fórum a város új főterévé válhat. Steiner Pál, a fővárosi közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője hangsúlyozta: olyan terveket várnak,

amelyek valóban nyitott, közösségi térré, szimbolikusan is a demokrácia színhelyévé teszik a Városháza környékét. Emellett a tervek elbírálásakor fontos szempontként veszik majd figyelembe a környezettudatos szemlélet megjelenését, azaz a főváros elvárja, hogy a pályázó az építésre és az üzemeltetésre tett javaslataiban is a környezetbarát megoldásokat keresse. A főváros a fejlesztést – akárcsak a Duna-parti Közraktárak megújítására kiírt sikeres pályázat esetében – közpénz felhasználása nélkül, a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló PPP-konstrukcióban szeretné megvalósítani. Emellett, szintén a Közraktárakhoz hasonlóan mind a Városháza telke, mind a Városháza régi épülete és az új ingatlan a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában marad, a fejlesztő tehát egyik ingatlan felett sem szerezhet tulajdonjogot. A főváros ezek egy részének korlátozott időre történő használatba adásával teremt fedezetet a beruházáshoz.

Egy gyanús vagyonnyilatkozat... Komoly gondok lehetnek Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének és feleségének, Lévai Anikónak korábbi vag y on ny i l a tko-zataival a tokaji kft. ügyében felmerült új információk miatt. – Ha igaz az, amit Szász István Attila ügyvéd válóperében a vagyonmegosztáskor mondott, vagyis hogy a telekkönyvileg az ő nevén lévő földek sosem voltak az ő tulajdonában, azt mások, például

2007. augusztus

balközép

Lévai Anikó pénzéből és megbízásából vásárolta meg – közölte Szabó Zoltán országgyűlési képviselő. Szász István Attila tagja volt a Szárhegy dűlőSárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-nek, amelynek Lévai Anikó is résztulajdonosa volt. A képviselő elmondta: Szász István Attila később módosította vallomását, de ha az mégis igaz, akkor joggal várják Orbán Viktor válaszát arra, miért volt szükség bújtatott földvásárlásra, és honnan származott az ehhez szükséges összeg, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozataiban. Szabó Zoltán elmondta: ez a kérdés felvetődött már korábban az Orbán-család vagyonosodását vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság ülésén is. Orbán Viktor akkor azt mondta, hogy az ő felesége jogvégzett asszony, így kizártnak tartja, hogy ilyen ügyletet folytatott volna.

– Az MSZP az örökbefogadásra vonatkozó jogszabályok egyszerűbbé, az eljárás gyorsabbá tételét kéri a kormánytól – mondta Török Zsolt. – Az MSZP-frakció gyermek- és ifjúsági szakcsoportja a vér szerinti szülő és a gyermek kapcsolattartására vonatkozó szabályok, illetve azoknak a határ-időknek az átgondolását javasolja, amelyek olyan gyermekek örökbefogadására vonatkoznak, akikről születésük előtt lemondtak – közölte a szakcsoport vezetője. Ezeket az időkorlátokat lehetne csökkenteni. A hatályos jogszabályok szerint az is kapcsolattartásnak minősül, ha a vér szerinti szülő évente egy képeslapot küld a gye-reknek. –Egy vér szerinti szülőnél a kapcsolattartás többet kell, hogy jelentsen – mondta Török Zsolt.

reformpolitika Új Magyarországot építünk

A nehezén már túl vagyunk! Új Magyarországot épít a kormány azzal, hogy megóvja az ország kulturális értékeit, ha kell, akkor továbbfejleszti azokat, átépít városközpontokat, és ha kell, akkor új erőt és új tevékenységet teremt az ország ezernyi helyén. A kormányzás ezzel új szakaszába lépett. Az első évet a nagyon bonyolult, a helyenként konfliktusoktól sem mentes átépítkezés jellemezte. Magyarország azonban az unió 27 tagállama közül az elsők között jutott el odáig, hogy elfogadták a következő évekre szóló fejlesztési prog-ramját és az operatív terveket. Az Új Magyarország Fej-lesztési Terv akcióterveinek keretében az elkövetkezendő hónapokban 2800 milliárd forint értékű fejlesztés kezdődik el – részben pályázati úton, részben kiemelt projektek révén. A kormány most 271 kiemelt projekt támogatásáról döntött, összesen több mint 500 milliárd forint támogatási értékben. A kiemelt fejlesztések között vannak nemzeti jelentőségű beruházások (a Budavári Palota fejlesztése, a Liszt Ferenc Zeneakadémia felújítása, a Szépművészeti Múzeum tér-szint alatti bővítése, a szentend-rei Skanzen fejlesztése, a balatonfüredi reformkori város-központ további felújítása), humán programok és útépítési programok. A fejlesztési programok nem csak kilométereket, milliárdokat jelentenek, hanem a magyar épített és természetes kultúra értékeinek védelmét is. Az elmúlt egy év a program egészét tekintve kikerülhetetlen hozzájárulás lesz ahhoz, hogy a negyedik év végén úgy érezze az ország többsége: érdemes volt erőfeszítést tenni. Nyilvánvalóan senki nem szereti, ha a család költségvetéséből vissza kell venni. Az idei évvel túl leszünk a növekvő infláción, a növekvő terheken, a következő esztendőre pedig balközép

a nettó keresetek növekedése már eléri, vagy egy kevéssel meg is haladja az inflációt – ami azt jelenti,

talános iskolája van, akkor 32 év, ráadásul a diplomás kezdő átlagfizetés 60 százalékkal magasabb.

Korábban itthon és az EU-ban is azt hitték, hogy Magyarország a leszakadó államok között lesz a közösség tagja. Ezzel szemben formálja az unió agrárpolitikáját. hogy a bérek nem veszítenek értékükből. A tandíj kapcsán azt sem kellszem elől téveszteni, hogy 30 éves korában egy diplomával rendelkező férfinak még 48 év életesélye van, míg ha csak nyolc ál-

Ezek alapján olyan nagy bűn azt mondani annak, aki egyetemre jár, hogy a képzési költségekhez te is járulj hozzá? Amikor a bírálatok embertelennek nevezik a vizitdíjat, akkor

azt a kérdést is fel kell tenni :a 70 ezer forintos para-szolvencia emberséges?”

Egyik fórumán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-pártelnök egy bevásárlóközpontokban használatos érmével illusztrálta, hogyan lesz rend, mondván, ez kellett ahhoz, hogy az emberek visszavigyék a helyükre a kocsikat, mint ahogy a kórházban eltöltött pontos napok számát is csak azóta teszik szóvá a betegek, amióta napidíjat kell fizetni. „Ilyenekről szól ez a világ. Van, aki nem átallja azt mondani, hogy ez népnyúzó és nemzetellenes. Én meg azt mondom, így lesz rend, a rendből lesz majd szabadság, a rendből és a szabadságból lesz egy gazdagabb ország”.




2007. augusztus XIV. évfolyam 9. szám

www.mszp.hu


Kiadja az MSZP Országgyűlési Képviselőcsoportja • Felelős kiadó: Lendvai Ildikó frakcióvezető • Főszerkesztő: Marton Levente Szerkesztőség: MSZP-Frakció Sajtóosztály • Kommunikációs Igazgató: Galgóczy Éva 1358 Budapest, Széchenyi rakpart 19. • tel.: 06 30 221-5240


keresztrejtvény

2007. augusztus

balközép

11




balközép 2007. augusztus XIV. évfolyam 9. szám www.mszp.hu


2007. augusztus

balközép

13

Fő Véget ért a lejtmenet? A közvéleménykutatási adatok alapján az állapítható meg, hogy az MSZP túljutott a támogatottsági válságon: a párt szavazóinak aránya folyamatos emelkedést mutatott az elmúlt három hónapban.

a pártatlanság ....

Nehéz a köztisztviselők élete. Reggeltől délutánig ─ pénteken meg 2-ig ─ közszolgálatot teljesítenek. Ilyen jogviszonyban állnak ugyanis – az állammal. Ha valamivel nem ért egyet, természetesen a köztisztviselő is kifejtheti a véleményét – minden hétköznap koraeste és hétvégén, meg pénteken kettő után. De nem egy pályázat visszautasítására adott hivatalos indoklás keretein belül. 2007. június 19-én a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Területfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága hivatalos levelet postázott, az illetékes önkormányzat egyik osztályvezetőjének saját kezű aláírásával. A levélben így írnak: „A Bizottság a pályázatokban benyújtott célkitűzéseket jónak ítélte, azonban a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat rendelkezésére álló, csökkenő finanszírozási forrásai az idén nem teszik lehetővé valamennyi igény kielégítését.” Eddig minden a legnagyobb rendben. A levélnek azonban itt nincs vége, így folytatódik: „Az elmúlt évek hibás gazdaságpolitikájának ugyanis nagy ára van, a 2007-es megszorító büdzsének mindenki elszenvedője, többek között a megyei önkormányzatok is.” Ha egy politikusi beszéd második sorában foglalna helyet ez a mondat, semmi gond nem lenne vele. Ha újságírói tollból csordult volna ki, akkor sem. De egy köz-

tisztviselő ezt a mondatot nem írhatta volna le. Ha valaki leírta, egy köztisztviselő nem írhatta volna alá....

B ecsengettek ...

Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter részvételével tartották meg az Országos Szakképzési Tanévnyitó Értekezlet megnyitóját a Budapesti Corvinus Egyetemen.

balközép Nem lehet szemet húnyni fölötte: gárdisták a Várban Plakát a képviselőcsoportról Aratás után: egyre erősebb a maygar mezőgazdaság

Recommend Documents