Amit az élelmiszerek címkézésérıl, jelölésérıl alapvetıen tudni érdemes

1

Amit az élelmiszerek címkézésérıl, jelölésérıl alapvetıen tudni érdemes

Írta: Dr. Horacsek Márta, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest

This project has been funded with support from the European Commission. This communication reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein

2

TARTALOMJEGYZÉK

E l ı s z ó .................................................................................................................................... 3 I. Mi valójában az élelmiszer jelölés? ........................................................................................ 4 II. Kötelezı információk az élelmiszereken ............................................................................... 4 1. Élelmiszer megnevezése .................................................................................................... 4 2. Összetevık listája ............................................................................................................... 5 2.1. Néhány szó az adalékanyagokról ................................................................................ 5 2.2. Az adalékanyagok E számrendszere és funkció szerinti csoportosítása ..................... 5 2.3. Néhány szó az allergén anyagokról és azok feltőntetésérıl ........................................ 6 2.4. Mikor ne keressük a címkén az összetevıket? ............................................................ 7 3. A megnevezésben, vagy más módon kiemelt összetevık mennyisége .............................. 8 4. Nettó mennyiség ................................................................................................................. 8 5. Minıségmegırzési/fogyaszthatósági idıtartam ................................................................. 8 6. Az élelmiszer elıállítójának, forgalmazójának neve, cégneve, címe ................................. 9 7. Eredet, vagy származási hely ............................................................................................. 9 8. Felhasználási útmutató ....................................................................................................... 9 9. Alkohol tartalom .............................................................................................................. 10 10. Tápérték jelölés .............................................................................................................. 10 11. Tételazonosító jelölés (LOT /L) ..................................................................................... 10 III. Nem kötelezı információk az élelmiszereken.................................................................... 11 1. Tápértékjelölés ................................................................................................................. 11 2. Tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások ............................................... 12 2. Tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások ............................................... 13 3. Bio, Öko jelzéssel ellátott élelmiszerek ........................................................................... 14 4. GMO jelölés élelmiszereken ............................................................................................ 15


3

Elıszó Az élelmiszerek címkézésének/jelölésének alapvetı célja, hogy tájékoztassa a fogyasztót az élelmiszer jellegérıl, tulajdonságairól. Az élelmiszerek címkéjének elkészítésénél alapelvként kell érvényesíteni a pontos, valósághő tájékoztatást, lehetıvé téve ezzel a fogyasztó számára a megfelelı választás lehetıségét, a fogyasztói érdek és a piaci versenytisztaság érvényesülését, valamint az áruk szabad áramlását. Az élelmiszerek jelölése nem tévesztheti meg a fogyasztót. A valósághő tájékoztatásért a termék elıállítója, forgalmazója és mindazon „élelmiszervállalkozók” a felelısek – természetesen az élelmiszerláncban betöltött szerepüknek megfelelıen – akik a készítmény piacra helyezésében (farmtól az asztalig) valamilyen formában részt vesznek. Az élelmiszerek jelölésérıl beszélve többnyire a csomagolt élelmiszerekre gondolunk, de jelölésnek számít a csomagolatlan élelmiszerek kísérı dokumentumainak ide vonatkozó adatai, az eladás helyén, a fogyasztó tájékoztatására szolgáló, a termék paramétereit leíró információk.

A címke/jelölés tehát fontos információk hordozója, megfelelı értelmezése és megértése alapvetı fontosságú a tudatos fogyasztói döntés meghozatala, az egészséges étrend összeállítása szempontjából.


4

I. Mi valójában az élelmiszer jelölés? A jelölés nem csak az élelmiszerre vonatkozó szó, jel védjegy, márkanév, vagyis a szöveges elemek, hanem az ábra, szimbólum, grafika, amelyet az élelmiszer csomagolásán, a dokumentációban, a címkén, a galléron, a győrőn elhelyeznek. Röviden az élelmiszer azonosítójának, „személyigazolványának” is nevezhetjük. A Magyarországon forgalomba kerülı élelmiszerek csomagolásán, magyar nyelven, közérthetıen, egyértelmően, jól olvashatóan kell feltőntetni fogyasztók tájékoztatásához és az ellenırzéshez szükséges jelöléseket. Amennyiben a Magyarországon elıállított és/vagy forgalomba hozott élelmiszereken idegen nyelvő jelölés is van, akkor tartalmának, összhangban kell lenni a magyar nyelvő szöveggel. Az élelmiszerek jelölésének kötelezı és nem kötelezı elemei egyaránt vannak.

II. Kötelezı információk az élelmiszereken Az élelmiszerek jelölésének általános szabályait jelenleg a 19/2004. (II.20.) FVM-ESZCSMGKM rendelet határozza meg, amely európai uniós irányelven alapul. Ennek értelmében az élelmiszerek címkéjének/jelölésének kötelezı elemei az alábbiak:

1. Élelmiszer megnevezése A megnevezésnek elegendıen pontosnak kell lenni ahhoz, hogy tájékoztasson az élelmiszer valódi jellegérıl, és megkülönböztethetı legyen a vele összetéveszthetı termékektıl. A megnevezést sok esetben jogszabályok (európai szintő, nemzeti szintő) határozzák meg, pl. gyümölcslé, gyümölcsnektár, méz, joghurt, pálinka, anyatej helyettesítı tápszer, étrendkiegészítı, stb. A megnevezés, vagy annak kiegészítése további információt adhat az élelmiszer fizikai állapotáról, az alkalmazott kezelı eljárásokról, a csomagolásról. Pl. félzsíros, pasztırözött tej, sőrített paradicsom, gyorsfagyasztott zöldborsó, „ionizáló energiával kezelt”, „védıgázas csomagolásban”, stb.


5

2. Összetevık listája Összetevı mindazon anyag, beleértve az adalékanyagokat is, melyet az élelmiszer elıállításához felhasználtak és jelen van a végtermékben, esetleg megváltozott formában. Az élelmiszer elıállításához felhasznált anyagokat elıállításkori tömegük csökkenı mennyiségi sorrendjében, az „Összetevık” szót követıen kell feltőntetni a csomagoláson. Az adalékanyagokat a funkciójuk szerinti csoportnevük és nevük, vagy csoportnevük és „E” számuk szerint kell feltőntetni. Pl. antioxidáns (aszkorbinsav), vagy antioxidáns (E 300).

2.1. Néhány szó az adalékanyagokról Az élelmiszer-adalékanyagokat az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságainak javítása, eltarthatóságuk növelése, tápértékük megırzése, feldolgozásuk megkönnyítése érdekében adják az élelmiszerekhez. Az emberiség már ısidık óta használja ıket. Napjainkban felhasználásukat tudományos nemzetközi szervezetek ajánlásaira, megállapításaira épülı jogszabályok határozzák meg. Csak engedélyezett adalékanyagok használhatók, a legkisebb szükséges mennyiségben. A maximális mennyiség sok adalékanyag esetében (pl. mesterséges színezékek, tartósítószerek) jogszabályban rögzített. Az „E” számok az Európai Unió területén engedélyezett adalékanyagok rövidített jelölései.

2.2. Rövid betekintés az adalékanyagok E számrendszerébe és funkció szerinti csoportosításába Az alábbi csoportosítás nem teljes, csupán tájékoztató jellegő áttekintést ad az adalékanyagok „E.” számrendszerérıl. Nem zárja ki, hogy bizonyos E sorszám tartományba tartozó adalékanyagnak más, az adott csoporttól eltérı, esetleg ugyanannak az adalékanyagnak több funkciója is legyen. Erre az adott sorban néhány esetben utalunk is. A százas tartományok nem minden számához van adalékanyag rendelve, pl. ízfokózó csak mintegy 20-féle van az adott kategóriában és nem 100, mint ahogy az a sorszámokból következne, de számos édesítıszernek is lehet ilyen funkciója pl. aszpartam, aceszulfam K.


6

Funkció

E szám

Színezékek

E 100 – E 199

Tartósítószerek

E 200 – E 300

de pl. ecetsav (étkezési sav/savanyúságot

E 170

szabályozó) almasav (savanyúságot szabályozó)

E 296

széndioxid (hajtógáz, csomagológáz)

E 290

Antioxidánsok és savanyúságot

E 300 – E 399

szabályozó anyagok Sőrítıanyagok, stabilizátorok és

E 400 – E 499

emulgeálószerek Savanyúságot szabályozó,

E 500 – E 599

csomósodást gátló anyagok Ízfokozók

E 600 – E 699

Fényezıanyagok, lisztkezelıszerek,

E 900 – E 999

csomagológázok, édesítıszerek Stabilizátorok, sőrítıanyagok

E 1200 – E 1300

Módosított keményítık

E 1400 – E 1450

Nedvesítıszerek, stabilizátorok

E 1500 - E 1521

2.3. Néhány szó az allergén anyagokról és azok feltőntetésérıl Ha az élelmiszer bármely komponense az alábbi listán szereplı allergén anyagot, vagy abból származó anyagot tartalmaz és annak jelenléte nem derül ki egyértelmően sem a megnevezésbıl (pl. búzaliszt), sem az összetevık felsorolásából, akkor az allergén anyag jelenlétére utalni kell. Például, ha az összetevık felsorolásánál szerepel a búzaliszt, akkor nem kell külön kiemelni, hogy az glutent tartalmaz; amennyiben a felsorolásban keményítı, vagy módosított keményítı szerepel, akkor azt mindig ki kell egészíteni az eredet megjelölésével, ha az glutent tartalmaz (pl. búzakeményítı). Ha az élelmiszerben használt zselatin halból származik, akkor azt egyértelmően közölni kell a fogyasztóval. Pl. zselatin (halból), vagy zselatin* */hal eredető.


7 Allergén összetevık*: •

Glutent tartalmazó gabona (búza, rozs, árpa, zab, tönköly-búza, kamut-búza, vagy ezek keresztezett változatai pl. tritikale=búza+rozs)

•

Halak, rákok, puhatestőek és az azokból készült termékek

•

Tej, tojás (nem csak a tyúk) és azokból készült termékek, beleértve a laktózt is

•

Mogyoró, szójabab, csillagfürt, szezámmag, diófélék, mandula pisztácia és azokból készült termékek

•

Zeller és az abból készült termékek

•

Mustár és a belıle készült termékek

•

Kén dioxid és SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben

*/A lista csak a leggyakrabban allergiát, vagy allergiaszerő tünetet okozó élelmiszereket, élelmiszer-összetevıket sorolja fel. E mellett, az egyéni érzékenységtıl függıen még lehetnek olyan élelmiszerek, vagy élelmiszer összetevık, amik egyes egyéneknél allergiát, vagy allergia szerő problémát okozhatnak, ezért nem jogszerő feltőntetni egy termék csomagolásán, hogy pl. allergén mentes.

Az allergének fenti módon történı jelölése mellett gyakran találkozhatunk pl. a „Nyomokban mogyorót is tartalmazhat”, vagy hasonló mondatokkal, amikor az elıállító a gyártás során nem szándékosan bekerülı allergén anyag esetleges jelenlétére hívja fel a figyelmet óvatosságból.

2.4. Mikor ne keressük a címkén az összetevıket? •

Egyetlen alapanyagból álló élelmiszer esetén, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos pl. feketebors, tej, stb.

•

Sajt, vaj, savanyú tej - és tejszínkészítmények, amennyiben elıállításukhoz a tejeredető alapanyagokon, mikrobatenyészeteken, enzimeken és bizonyos termékek elıállításhoz szükséges konyhasón kívül más anyagot nem használtak fel.

•

Szénsavas víz, melynek jelölésén a széndioxid hozzáadását deklarálták

•

Erjesztett ecet, amelyet csak egy anyagból állítottak elı, illetve más anyagot nem adtak hozzá.


8

3. A megnevezésben, vagy más módon (grafikus, alapvetı jellemzıje az élelmiszernek) kiemelt összetevık mennyisége Amennyiben egy összetevı a fenti módon kiemelésre kerül, akkor a mennyiségi jelölésnek szerepelnie kell a termék megnevezésénél, vagy az összetevık felsorolásánál, egyes esetekben a tápérték, illetve az egyéb élettanilag aktív anyagok jelölésénél. Pl. Mogyorós csokoládé – mogyoró mennyiségi megadása kötelezı Nem alkalmazandó ez a szabály azokban az esetekben, amikor például a töltıtömeg van feltőntetve a csomagoláson (savanyú uborka, szardínia növényi olajban, stb.); amikor más, többnyire termék-specifikus jogszabály határozza meg a kiemelt komponens mennyiségi jelölésének módját (pl. gyümölcsnektár); a hozzáadott vitaminok, ásványi anyagok esetében, amikor a mennyiségi adatok a tápérték jelölésben szerepelnek, stb.

4. Nettó mennyiség Az elırecsomagolt élelmiszer nettó mennyiségét folyadék esetében térfogat egységben (liter, centiliter, milliliter), más termékeknél tömeg egységben (kilogramm, gramm) kell feltőntetni. Ha a szilárd élelmiszer folyadék közegben van és az nem lényeges része az élelmiszernek (pl. savanyúságok, befıttek felöntıleve), akkor a nettó tömeg mellett a töltı tömeget (pl. uborka, paprika, barack tömege) is meg kell adni a csomagoláson. Azon élelmiszereknél, amelyeket a szokásnak megfelelıen darabszám szerint értékesítenek (ilyen az étrend-kiegészítık jelentıs része), nem kötelezı a nettó mennyiség fentiek szerinti feltőntetése, ha a darabszám a jelölésen fel van tőntetve, vagy ha a termék kívülrıl jól látható és megszámlálható.

5. Minıségmegırzési/fogyaszthatósági idıtartam Az élelmiszerek minıségmegırzési idıtartama az az idıtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait, a helyes, sok esetben megadott tárolási körülmények között megırzi. Olyan élelmiszerek, amelyek három hónapon túl nem tarthatók el elegendı a nap és hónap megadása, a három hónapnál tovább, de 18 hónapnál nem hosszabb ideig eltartható élelmiszereknél elegendı a hónap és az év megadása, a 18 hónapnál hosszabb ideig eltartható élelmiszereknél elégséges az év jelölése. This project has been funded with support from the European Commission. This communication reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein

9

Vannak olyan élelmiszeripari termékek, amelyeknél nem szükséges minıségmegırzési idıt megjelölni. A teljesség igénye nélkül ilyenek, pl. az ecet, az étkezési só, a szilárd halmazállapotú cukor, a 10, vagy annál nagyobb térfogat százalék alkoholt tartalmazó italok, a rágógumi, a kizárólag ízesített, és/vagy színezett cukorból álló édesipari termékek.

Amennyiben szükséges a „Minıségét megırzi….” részt követnie kell a tárolási feltételeknek, amelynek betartása a termék minıségmegırzése szempontjából fontos. A

mikrobiológiai

szempontból

gyorsan

romló

élelmiszereknél,

amelyeknél

a

minıségmegırzési idı lejártát követı fogyasztás kockázatot jelenthet a fogyasztó egészségére a „Fogyasztható:….” feliratnak kell szerepelnie a csomagoláson, a tárolási feltételekkel együtt.

6. Az élelmiszer elıállítójának, vagy az EGT valamely tagállamában székhellyel rendelkezı forgalmazójának neve, cégneve, címe

7. Eredet, vagy származási hely Ezt csak abban az esetben kötelezı feltőntetni, amennyiben ennek hiánya megtévesztheti a fogyasztót az adott élelmiszer tényleges származása, eredete felöl. Pl. a „Gyıri kekszet” ma már Lengyelországban készítik, így fel kell tőntetni származási helyként Lengyelországot. Ugyanez nem vonatkozik az olasz, vagy zalai felvágottra, mert azok már egy terméktípust jelölı nevek.

8. Felhasználási útmutató Ez csak akkor szükséges, ha a fogyasztó e nélkül nem tudná az élelmiszert rendeltetésszerően, megfelelıen felhasználni.(pl. levesporok elkészítési javaslata, teák elkészítési javaslata, stb.)


10

9. Alkohol tartalom Az 1,2 térfogat százaléknál több alkoholt tartalmazó italok tényleges alkohol tartalmát térfogat százalékban kell megadni a címke „fı” látómezıjében, ahol a megnevezés, nettó mennyiség és a minıségmegırzési idıtartam, vagy arra való utalás is szerepel. Pl. Világos sör, Alk. 4,1 % V/V, 0,5 l, Minıségét megırzi a doboz fenekén jelzett idıpontig.

10. Tápérték jelölés Csak akkor kötelezı, ha az élelmiszeren tápanyag-összetételre, vagy egészségre vonatkozó állítás van, így errıl részletesebben a következı fejezetben olvashat.

11. Tételazonosító jelölés (LOT /L) A tétel az egyszerre, azonos feltételek mellett legyártott élelmiszerek sokasága. Nem kell tételazonosító jelölést alkalmazni 10 cm2-nél kisebb felülető csomagolásokon, illetve akkor, ha a minıségmegırzési idıtartam tartalmazza a hónapot és a napot. A tételazonosító jelölést, és ha szükséges az „L” betőt minden esetben jól láthatóan és olvashatóan, kitörölhetetlenül kell feltőntetni. A tételazonosító jelölést (többnyire számsor, esetleg számsor betőkkel kombinálva) Magyarországon sok esetben a „Gyártási szám” „GYSZ” vagy ezzel azonos jelentéső kifejezések is megelızhetik.

A felsoroltakon kívül a különbözı élelmiszercsoportokban még számos egyéb információ megadása is lehet kötelezı pl. csokoládé esetén kakaótartalom, gyümölcsitalok/nektárok/ levek esetén a gyümölcstartalom, stb.

A nem elıre csomagolt élelmiszerek jelölése a kísérı iratokon található. Az árusítás helyén a fogyasztók tájékoztatására jól látható módon kell feltőntetni a termék megnevezését. Ha az élelmiszert a forgalmazás helyén, de a fogyasztó távollétében elıre csomagolják (pl. habtálcás kiszereléső sajtok) az alábbi adatoknak kell szerepelnie a csomagoláson: ● Megnevezés ● Nettó mennyiség ●Minıségmegırzés/Fogyaszthatóság ●


11 Elıállító/Forgalmazó ● Amennyiben szükséges: alkoholtartalom

A nem csomagolt kenyereken a fenti információk megadása szükséges azzal a különbséggel, hogy a minıségmegırzési idıtartam a lejárati nap nevével is megadható a dátum helyett. Pl. csütörtök.

III. Nem kötelezı információk az élelmiszereken Az élelmiszerek csomagolásán számos, nem kötelezıen feltüntetendı elem is szerepelhet, ami sok esetben a fogyasztó jobb informálását segítheti elı (pl. tápértékjelölés, tápanyagösszetételre és egészségre vonatkozó állítás, vegetariánusoknak, egyéb speciális étrendet folytatóknak szóló információk, receptek az adott élelmiszer elkészítéshez, felhasználásához, csomagolóanyag környezetbarát jellege, stb.). Más esetekben marketing szempontból hívják fel a vásárló figyelmét a termékre (pl. játékok a termék kartondobozán, vásárlásösztönzı kuponok, nyereménysorsolásban való részvétel, stb.).

1. Tápértékjelölés A jelen szabályok szerint a tápértékjelölés feltőntetése csak a különleges táplálkozási célú élelmiszereken

(pl.

bébiételek,

csecsemıtápszerek, diabetikus élelmiszerek, stb.) és a tápanyag-összetételre, vagy egészségre vonatkozó állítással ellátott élelmiszereken, továbbá

a

vitamin,

ásványianyag

hozzáadásával készülı élelmiszereken kötelezı, egyébként önkéntes.

Az

élelmiszerek

tápértékjelölésére

vonatkozó

részletes

szabályokat

a

Magyar

Élelmiszerkönyv (MÉ) 1-1-90/496 sz. elıírása tartalmazza. Az európai tápérték jelölési modell az alábbi tápanyagokat foglalja magába: Energiatartalom (kJ/kcal), fehérje, szénhidrát, zsírtartalom (g) 100 g, vagy 100 ml termékre kifejezve This project has been funded with support from the European Commission. This communication reflects the views only of the author, and the Commission cannot be held responsible for any use which may be made of the information contained therein

12 Amennyiben a tápanyag-összetételre vonatkozó állítás a cukrokra telített zsírsavakra, élelmi rostra, nátriumra vonatkozik, vagy egy élelmiszerhez vitaminokat, ásványi anyagokat adtak, akkor a közlendı tápanyagok az alábbiak: Energiatartalom (kJ/kcal), fehérje, szénhidrát (ebbıl cukor), zsír (ebbıl telített zsírsavak), nátrium, élelmi rost (g) 100 g, vagy 100 ml termékre kifejezve A fenti tápanyagokat követheti a vitaminok, ásványi anyagok mennyisége mg vagy µg mértékegységgel megadva + a felnıttek számára ajánlott napi bevitel (RDA) százalékában kifejezve. Ehhez az adatokhoz kapcsolódóan kell feltőntetni az élettanilag aktív egyéb anyagok mennyiségét, pl. taurin, koffein, L-karnitin.

A szabályok szerinti formák mellett az utóbbi idıben terjedıben vannak olyan önkéntes grafikus tápérték jelölési formák is, amelyek a csomagolt élelmiszerek fı oldalán helyezkednek el, figyelemfelkeltıbbek a hagyományosaknál, és az energiatartalomra, illetve azon tápanyagok jelenlétére hívják fel a figyelmet, amelyek túlzott fogyasztása elınytelen az egészség megırzése szempontjából. Az Egyesült Királyságban használatos „közlekedési lámpa” rendszer színekkel segíti elı a vevı választását. A skandináv országokban és Dániában használatos „kulcslyuk” jelet azok az élelmiszerek viselhetik, amelyek megfelelnek az egészséges táplálkozás elemeire épülı kritériumrendszernek. Ipari kezdeményezés a GDA, magyarul INBÉ (Irányadó Napi Beviteli Érték) rendszer, ami szintén a fogyasztó választását könnyítheti meg.

“kulcslyuk”

“közlekedési lámpa”

INBÉ


13

2. Tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások A tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítás az élelmiszerek jelölésének speciális területe. Az állítás olyan közlés, képi, grafikus, vagy jelképes ábrázolás, amelynek használata nem kötelezı, és amely kijelenti, sugallja, vagy sejteti, hogy az élelmiszer a hagyományostól eltérı jellemzıkkel bír. Állításokat az élelmiszer jelölése, megjelenítése és reklámozása során lehet alkalmazni, beleértve azokat a kereskedelmi és márkaneveket is, amelyek állításként értelmezhetık (pl. Zero kalorie, Cardio, stb.) Állítás csak abban az esetben használható, ha a tápanyag, vagy biológiailag aktív komponens •

Jelenléte, hiánya, csökkent, vagy növelt mennyisége bizonyítottan elınyös táplálkozási, vagy élettani hatással rendelkezik

•

Jelentıs mennyiségben van jelen, illetve nincs jelen a termékben, illetve annak fogyasztott mennyiségében

•

A szervezet számára hasznosítható formában van jelen

Az állításnak a fogyasztásra kész élelmiszerre kell vonatkoznia és az átlag fogyasztó által közérthetınek kell lennie. A használatára vonatkozó felelısség és a tudományos háttér igazolása az élelmiszeripari vállalkozó, vagyis a termékért felelıs elıállító, forgalmazó feladata.

Az állításoknak két fı csoportja van: 1. Tápanyag-összetételre vonatkozó állítás: információt ad arról, hogy mit tartalmaz, vagy mit nem tartalmazz a termék és milyen mértékben. (pl. energiamentes, élelmi rostban gazdag, vitaminforrás, stb.) 2. Egészségre vonatkozó állítás: információt ad arról, hogy mit tud a termékcsoport, termék, vagy annak valamely összetevıje. (pl. A kalcium részt vesz a csontrendszer kialakításában, megtartásában.)


14 Milyen egészségre vonatkozó állítások nem alkalmazhatók: o Amelyek azt sugallják, hogy az élelmiszer fogyasztásának mellızése hatással lehet az egészségre; o Amelyek a súlycsökkenés mértékére és ütemére utalnak o Amelyek egyes orvosok, vagy egyéb egészségügyi szakemberek, vagy nem nemzeti szinten elfogadott orvosi, táplálkozástudományi és dietetikus szakemberek egyesületeire hivatkoznak.

NEM !!! 3. Bio, Öko jelzéssel ellátott élelmiszerek Az ilyen jelzéssel ellátott élelmiszer alapanyagokat, élelmiszereket európai jogszabályok által részletesen meghatározott körülmények között kell termeszteni, tenyészteni, feldolgozni és forgalmazni. A biológiai/ökológiai élelmiszer elıállítás fıbb sarokkövei az alábbiak: o A termesztés/tenyésztés folyamán harmónikus tápanyagpótlás, biológiai védekezés, környezetkímélı anyagok alkalmazása, továbbá fenntartó (a környezetet kímélı) gazdálkodás szükséges. A hagyományos termesztésrıl több éves átállási idıszak választja el a biotermék elıállítást, ez idıszak alatt nem lehet biotermesztésre utaló kifejezéssel ellátni a termékeket. o Az élelmiszer elıállítás/feldolgozás folyamán adalék-, és segédanyagok csak kivételesen, és csak a biotermékekre vonatkozó rendelkezésekben felsoroltak használhatók. „Bio”, „Öko” jelzéssel ellátott élelmiszerek nem tartalmazhatnak genetikailag módosított szervezetet, vagy azok segítségével elıállított anyagot tartalmaznia, vagyis a terméknek GMO mentesnek kell lennie. o A bilógiai/ökológiai élelmiszerek címkézésére/jelölésére ugyanazok a szabályok érvényesek, mint amiket élelmiszerek esetében egyébként is alkalmazni kell.


15 A biológiai/ökológiai termelésre utaló jelzı, vagyis a „biológiai”, vagy „ökológiai” kifejezés csak akkor tőntethetı fel a terméken, amennyiben a „bio” összetevık aránya legalább 95 %. Ha a „bio” összetevık aránya 70-94 %, akkor csak az összetevık felsorolásánál lehet utalni arra, hogy az adott komponens ilyen gazdálkodásból származik. A biotermék címkéjén ezen kívül még szerepelnie kell: „Ellenırzött ökológiai gazdálkodásból” Ellenırizte: Biokontroll Hungaria Nonprofit Kft.

(HU – ÖKO 01)

Figyelem! A „bio” „öko” kifejezések önmagukban nem alkalmazhatók. Többször elıfordul, hogy a cég nevében, vagy egy élelmiszer márkanevében „Bio”, vagy „Öko” kifejezés szerepel, de a termék valójában nem az, tehát javasolt minden esetben a címke alapos tanulmányozása. Az ökológiai, biológiai termeléssel elıállított élelmiszerek nem tévesztendık össze a „reform”, alternatív, stb. jelzıkkel ellátott élelmiszerekkel.

4. GMO jelölés élelmiszereken A genetikailag módosított szervezetek olyan élı szervezetek, amelyekben a genetikai örökítıanyagot (DNS) a természetben nem elıforduló módon változtatták meg. A technológiát gyakran nevezik géntechnológiának, génmanuipulációnak. Az ilyen jellegő módosítások célja lehet a környezetnek jobban ellenálló fajták (pl. hidegtőrı, szárazságtőrı, rovaroknak ellenálló, hosszabb ideig tárolható, mert pl. nem puhul), nagyobb terméshozamú, esetleg tápanyag szempontjából módosított (pl. paradicsom likopin tartalom növelése, olajos magvú növények zsírsavösszetételének módosítása, stb.) fajták elıállítása. Az érvényes európai szabályok szerint, amennyiben egy élelmiszer genetikailag módosított szervezetet tartalmaz (GMO), akkor a címkén az adott összetevı vonatkozásában fel kell tőntetni a „Géntechnológiával módosított ……..-t tartalmaz” kifejezést. Amennyiben egy élelmiszerben a különbözı „szennyezıdések” következtében a GMO szervezetek kimutatható mennyisége meghaladja a 0,9 % határértéket, akkor erre szintén utalni kell a címkén a „Géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz” kifejezéssel.


Amit az élelmiszerek címkézésérıl, jelölésérıl alapvetıen tudni érdemes

Recommend Documents