Általános tájékoztató emelőgépek üzembe helyezéséről és üzemeltetéséről

Általános tájékoztató emelőgépek üzembe helyezéséről és üzemeltetéséről Az emelőgépekkel kapcsolatos teendőket a Munkavédelmi törvény (Mvt.), az Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) rendeletek és szabványok írják elő. Az utóbbi időszakban lényegesen megváltoztak az előírások, az üzembe helyezésre, üzemeltetésre és vizsgálatokra vonatkozóan. - Az üzemeltetők nagy része nem követte és alkalmazta a változásokat, pedig a feladatok többsége átkerült az üzemeltető kötelezettségei és az át nem ruházható kötelezettségei közé. A jogkövetés elősegítése a munkavédelmi szakfeladatot ellátó és emelőgép szakértő kötelezettsége. - A megváltoztatott törvény, jogszabályok és szabványok előírják a szükséges okiratok, az üzembe helyezettség, a gép és munkakörnyezet, valamint az emelőgép technológiája és a kiszolgált technológia egymásra hatásának a folyamatos felülvizsgálati kötelezettségét, az emelőgép szakértő részére, valamint a kockázatelemző részére. - A szabvány szerinti kötelező átvizsgálás eredménye okozhatja a régóta üzemeltetett emelőgép újbóli üzembe helyezését, előírt vizsgálatok elvégzését, okiratok aláírásra való előkészítését, valamint az időközben előírt, de részben el nem készített, alá nem írt vagy elveszett dokumentumok pótlását, az új előírásoknak megfelelően. Az új üzembe helyezést az is okozhatja, hogy valamilyen irat hiányzik, vagy nem megfelelő, illetve ezeket nem lehet az új előírásoknak megfeleltetni, és sajnálatos módon egy 2012. évi tévesen fogalmazott szabványban nyilatkozni kell az üzemeltetőnek is, hogy megvan, vagy mikor pótolják az üzembe helyezéshez előírt alkalmassági vizsgálatot. Ezért az esetek többségében, - mivel egy 2012. évi szabvány szerint nem lehet pótolni egy jóval korábban üzembe helyezett, vagy üzembe helyezettnek vélt emelőgép akkori üzembe helyezéséhez előírt alkalmassági vizsgálatot, és amennyiben ezt a korábbi alkalmassági vizsgálati szabvány szerint nem végezték el, ezért újból üzembe kell helyezni az emelőgépet, ha nem végezték el a korábbi MSZ 6726 szerinti- vagy annak okán a biztonsági és fővizsgálatot az üzembe helyezéshez! Tartalomjegyzék: - 2014. V. havi változás 1. oldal - Korábbi alkalmassági vizsgálati kötelezettség 1. oldal - Új alkalmassági vizsgálati kötelezettség MSZ 6726-1:2011 2. oldal - Targonca Üzemviteli Dokumentáció 20122. oldal - Szabvány alkalmazási kötelezettsége 3. oldal - Emelőgép szakértői jogosultság 3. oldal - Az el nem fogadható visszautasítandó emelőgép vizsgálati okiratok 4. oldal - Gépi hajtású szintkülönbség kiegyenlítő, vagy rámpakiegyenlítő 6. oldal - Emelőgép bérlése bérbeadása 7. oldal - Emelőgép kezelői jogosultság 7. oldal - Bérmunka emelőgéppel 7. oldal - Munkavédelmi oktatások 8. oldal - Emelőgép ügyrend elkészítési kötelezettsége 8. oldal - Hatósági munkavédelmi ellenőrzés 8. oldal

2 - Üzembe helyezettség ellenőrzése 8. oldal - Teendők: A fentiek szerint felül kell vizsgálni az emelőgépek üzembe helyezettségét, üzemeltetését 2014. V. havi változás: 2014. V. hónapban az EU-ba lépés okán megváltoztatták a Munkavédelmi Törvényt, elvették az emelőgép szakértők jogosultságát az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi vizsgálat elvégzésére, és szakirányú alapvégzettséggel rendelkező munkavédelmi szaktevékenységre jogosult személyt jogosítottak fel. Egyben meghatározták a feladatait: Azt vizsgálja, hogy adott munkakörnyezetben adott emelőgépre vonatkozóan a megfelelő munkavédelmi előírásokat alkalmazzák, és azok teljesülnek, vagy nem. Tehát nem az emelőgépet vizsgálja, hanem a munkavédelmi előírások megfelelőségét és teljesülését. Szakvéleménye szabványhivatkozást nem tartalmazhat! A műszaki G-D-36 jelű emelőgép szakértő az ICS 53 szabványsorozatnak felelteti meg az emelőgépet. 1. sz. melléklet, igazságügyi szakvélemény. Korábbi alkalmassági vizsgálati kötelezettség: Az MSZ 6726:1981 jelzetű, az emelőgép alkalmassági vizsgálatára vonatkozó szabvány fejléce rögzítette, „Amennyiben e szabványnál van szigorúbb előírásokat tartalmazó szabvány, aszerint kell a vizsgálatot elvégezni” Minden emelőgépre vonatkozóan szigorúbb előírást tartalmazott a rá vonatkozó fővizsgálati szabvány, a biztonságtechnikai vizsgálattal együtt! Ennek okán kellett elvégezni üzembe helyezéshez a fő és biztonságtechnikai vizsgálatot. Így az EBSZ azon előírása is teljesült, mely szerint az emelőgép üzembe helyezéséhez el kell végezni a terheléses vizsgálatokat is. Az MSZ 6726:1981 jelzetű szabvány terheléses vizsgálatot nem tartalmazott. Egy pár emelőgépre vonatkozóan a vizsgálati szabványa, vagy az EBSZ előírja az üzembe helyezéshez elvégzendő fővizsgálatot, de önmagában ilyen általános előírás emelőgépekre sosem volt, és most sincs, tehát pld.: olyan targoncához és személyt is emelő gép üzembe helyezéséhez, ami nem képes felemelni a személyt 3 méternél magasabbra, nincs fővizsgálat előírva! Tehát a 2011. évnél korábban üzembe helyezett emelőgépek, melyek üzembe helyezéséhez nem végezték el az akkori alkalmassági vizsgálati előírás okán a fő és biztonságtechnikai vizsgálatokat, akkor sem, és most sincsenek üzembe helyezve, így nem lehet nyilatkozni az üzemeltetőnek arra, hogy elvégezték az üzembe helyezéshez előírt alkalmassági vizsgálatot. Új alkalmassági vizsgálati kötelezettség MSZ 6726-1:2011 2001. évben megváltoztatták az alkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabványt, az MSZ 6726-1:2011 jelzetű szabvány az emelőgépekre, az MSZ 6726-4:2012 jelzetű szabvány pedig a hidraulikus emelőművű emelőgépekre vonatkozik úgy, hogy e szabvány egy kivételével behívja az MSZ 6726-1:2011 szabvány összes vizsgálati pontját. Több alkalommal jeleztem a Magyar Szabványügyi Testületnek, hogy hibás az MSZ 16226:2012 szabvány 3.4.1. pontja szerinti táblázat 4. sora, mely szerint üzemeltető nyilatkozik arra, hogy elvégezték az üzembe helyezéshez az alkalmassági vagy fővizsgálatot. AZ alkalmassági és fővizsgálat közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, mert a kétféle vizsgálatnak más a tartalma és a célja is.

3 Targonca Üzemviteli dokumentáció: 2012. évben szabványt készítettek - nem pedig rendeletet! - MSZ 16226:2012 jelzettel, mint üzemviteli dokumentációt. Fejléce szerint a munkáltató vezető - minden esetben az alapító okiratban a közjegyző által munkáltatásra kötelezett vezetőt kell érteni - írásban kijelöli azt a személyt, aki kitölti és naprakészen vezeti a dokumentációt. Jelenleg már 2012 óta minden targoncának ilyen dokumentációval kell rendelkezni. Amennyiben nincs ilyen dokumentáció, felülvizsgálandó az emelőgép szakértő tevékenysége, hiszen a vizsgálatra vonatkozó szabványok átutalják a dokumentációk vizsgálatát az MSZ 6726-1:2011 szabvány szerint, és felelősségre vonható, hogy nem végezte el a vizsgálatot és nem segítette elő a jogkövetést. Már ekkor ki kellett volna derülni, hogy az emelőgép nincs és nagy valószínűséggel nem is volt üzembe helyezve. A Magyar Szabványügyi Testülettel egyeztettem, így amennyiben kézzel van beírva az üzemviteli szabvány a gépbe, akkor adható előkészítve az üzemeltetőnek, de fel kell hívni az üzemeltető figyelmét arra, hogy köteles vásárolni targoncánként egy-egy szabványt. Ezt írtam felül, és az igazságügyi szakértő is, hiszen cégen belüli szabványmásolás vagy sokszorosítás nem minősül a szabvány forgalmazásának. Egy eredeti megvásárolt szabvánnyal minden esetben rendelkezni kell.

Szabvány alkalmazási kötelezettsége: AZ 1995 évi XXVIII. Törvény 6. §: (1) 6 Nemzeti szabvány alkalmazása önkéntes. (2) 7 Műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. 6 Megállapította: 2001. évi CXII. törvény 4. § (1). Hatályos: 2002. I. 1-től. 7

Megállapította: 2001. évi CXII. törvény 4. § (2). Hatályos: 2002. I. 1-től. Látszólag a szabványok alkalmazása önkéntes. Ezzel szemben a Munkavédelmi törvény, (továbbiakban Mvt.) Mvt.11. § A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által kiadott és más külön jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan az illetékes miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazzák. munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól (Tehát nem magyar nyelvű szabvány nem alkalmazható!) különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles - vitás esetben - annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.

A javaslat az, mivel a szabvány önmagánál nem enyhébb tartalmú, ezért az alaklazása javasolt, felesleges házi szabvány elkészíttetése, ha nem tartalmaz a meglévő szabványnál szigorúbb előírásokat. Házi szabvány készítésére G-D-36 emelőgép szakértő jogosult.

4 Emelőgép szakértői jogosultság: A Magyar Mérnöki Kamara - MMK - megalakulását megelőzően az Ip. M volt jogosult többek között a munkavédelmi és az emelőgép szakértői engedélyek kiadására. Ezt a feladatot és jogosultságot a MMK kapta meg. Más szervezetek is adtak ki szakértői engedélyeket, de 2000. I. 1 - vel minden nem MMK szakértői engedélyt megszüntettek. 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről elrendeli, hogy az MMK adjon ki többek között munkavédelmi emelőgép szakértői engedélyeket: - MB5-sz emelőgépek és kiegészítő berendezéseik biztonsága - MB-22 emelőgépekkel kapcsolatos tevékenység felülvizsgálata tevékenységekre. A munkavédelmi hatóság kitette a honlapjára, hogy e két szakértő jogosult emelőgép műszaki szakértői vizsgálatára, valamint az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi vizsgálatra. Utánajártam, az alábbi eredménnyel: - 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről elrendelkezik, nem érinti a műszaki szakértői területet, azaz nem jogosít fel műszaki szakértésre. - A nevezett szakértők nem vesznek részt a műszaki emelőgép szakértőkre kötelező évi négy alkalommal kötelező továbbképzésen. - A nevezett szakértők egy része nem rendelkezik az emelőgép műszaki szakértőkre előírt szakirányú alapképzettséggel, ami jelen esetben villamos, vagy gépészmérnök. A 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet előírása szerint bölcsész, vagy agrármérnök alapvégzettség szükséges a munkavédelmi szakértői jogosultság megszerzéséhez. Agrármérnök a tehénhez ért. Bölcsész az államigazgatáshoz ért. Az MB-22 közül kettőt ismerek, egyik villanyszerelő, másik pék szakmunkás. A munkavédelmi végzettségük régi középfokú, amit korábban már alapfokúvá fokoztak, tehát az előírt szakirányú alapképzettségük és az előírt munkavédelmi szaktevékenységre való jogosultság hiányában törvényileg nem jogosultak az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi vizsgálatra, sem pedig az emelőgép műszaki szakértői vizsgálatára. Szaporodnak az ország területén az MB5-sz szakértők által készített egyforma és halmozottan alkalmatlan vizsgálati okiratok, így látható, hogy központi oktatás során kapnak jogosulatlan munkavégzésre „felhatalmazást” és kitöltendő formanyomtatványt. A jogosulatlan munkavégzés pénzbüntetéssel meg nem váltható bűncselekmény! Azért különös figyelemmel kell a kötelezettsége alapján ellenőrizni üzemeltetőnek, hogy az emelőgép szakértő rendelkezzen érvényes G-D-36 emelőgép szakértői engedéllyel. Az érvényes engedély ellenőrizhető az MMK honlapján. A 39/1999. (VII.6.) GM rendelet az ipari szakértésről, úgy a G-D-36 kódjelű szakértői területet is a csoporthoz tartozó más szakterületekkel a 182/2009. (IX.10.) sz. korm, r. 2009.10.01-én jogutód nélkül hatályon kívül helyezte. Ez végül mégsem sikerült, mert sok szabvány, törvény és rendelet kötelezi üzemeltetőt műszaki szakértői vizsgálat elvégeztetésére, ezért a mellékelt „MMK Nem törölték el a szakértést.doc” kamarai értesítő irat erről bővebb felvilágosítást ad. Mellékelem a MMK értesítését, mely szerint kizárólag a G-D-36 emelőgép szakértői engedéllyel végezhető az EBSZ szerinti emelőgép műszaki szakértői tevékenység, és egyéb műszaki emelőgép szakértés.

5 Az el nem fogadható visszautasítandó emelőgép vizsgálati okiratok: -

Olyan előzetes munkavédelmi vizsgálat, ami nem a Mvt-ben meghatározott tartalommal rendelkezik, hanem szabványokra hivatkozik. Szabványhivatkozást a vizsgálat nem tartalmazhat! Lásd: mellékelt Koltai Henrik: Eljárásrend. A vizsgálatot végző feladata megállapítani, hogy adott környezetben adott gépre a megfelelő munkavédelmi előírásokat alkalmazzák, és azok teljesülnek, vagy nem, így a vizsgálatnak nem lehet alapja a műszaki szabvány. Nem a gépet vizsgálja, hanem az alkalmazott munkavédelmi előírásokat!

-

Olyan időszakos biztonsági vizsgálat, (öt évenként végzendő biztonsági vizsgálat, és vizsgálati csoportszám besorolás szerinti időközönként végzendő fő és szerkezeti vizsgálat) melyek jegyzőkönyveit munkavédelmi vizsgálatnak címezték, nevezték. A munkavédelmi vizsgálatnak nevezés a szakértői engedély visszavonásával járhat! Alapvető szinten nem tudja, hogy mit kéne csinálnia.

-

Az MSZ 63- 1 től 6-ig szabványsorozat bármelyik tagjára hivatkoztak, illetve az MSZ 63 szabványsorozat valamelyike szerint végezte a vizsgálatot, vagy hivatkozza. Az MSZ 63 szabványsorozat termelő eszközök vizsgálatára vonatkozik: Továbbá nem tárgya a szabvány, ami nem munkavédelmi előírásokat tartalmaz.

Időszakos vizsgálat mindegyike és az MSZ 6726 szerinti alkalmassági vizsgálat is szabványossági. Nem lehet az MSZ 63 szerinti vizsgálatot emelőgépre vonatkoztatni, mert az emelőgép nem termelőeszköz, továbbá munkavédelmi vizsgálatára sem vonatkoztatható az MSZ 63 szabványsorozat: A munkavédelemről szóló 93. évi XCIII. törvény 58. §(1) bekezdése előírása szerint: „A munkáltató az 57 § (1) bekezdésében előírt kötelezettségén túl, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint és valamennyi munkavállalójára kiterjedően a 21. § (3) bekezdésében - ide nem értve a munkaeszközöket - a 32. § (2) bekezdésében, a 42. §-ban, a 44. § (1) bekezdésében, a 46. §-ban, az 54. § (1) bekezdés b), d)g) pontjaiban, (2) bekezdésében, (7) bekezdésének b) pontjában és az 56. §-ban előírt feladatainak ellátásához a rendeletben megjelölt szakképesítéssel rendelkező személyeket ( a továbbiakban: foglalkozás-egészségügyi szolgálat) köteles biztosítani. Mellékelve: munkavédelmi hatóság jogalkalmazói állásfoglalás:

6 „Munkaegészségügyi vizsgálat.pdf” -

Mely jegyzőkönyvön nincs feltüntetve a kamarai engedélyszám.

-

Mely jegyzőkönyvet többen írtak alá, és nincs vizsgálati pontonként aláírva, hogy az adott vizsgálati pontot ki végezte el.

-

Mely jegyzőkönyvhöz tartozó vizsgálatot nem az emelőgép munkaterületén végezték: Az új szabványok előírják, hogy vizsgálni kell a kiszolgált technológiának való megfelelést, és azt is, hogy a kiszolgált technológia megfelel az adott emelőgép tulajdonságainak műszaki és technológiai szempontból. Pld.: ha a kiegyenlítő gépet nem emelőgépként helyezték üzembe, és nem emelőgépként üzemeltetik, akkor a targoncának nem felel meg a kiszolgált technológia. Ennek a vizsgálata egyrészt az emelőgép szakértő feladata, másrészt a kockázatelemzést elkészítő munkavédelmis feladata, tehát ebben az esetben sem a kiegyenlítő, sem a targonca, használatra nem alkalmas!

Gépi hajtású szintkülönbség kiegyenlítő, vagy rámpakiegyenlítő: Az eszköz emelőgép, kérésre külön tájékoztatót küldök. Az emelőgép üzembe helyezéséhez az alábbi okiratokra van szükség: - Magyar nyelvű használati utasítás; gyártómű vagy forgalmazó - Európai konformitási nyilatkozat; gyártómű vagy gyártómű megbízott forgalmazója - Akkreditál laboratórium megfelelőségi tanúsítás jegyzőkönyve bizonyos gépekre; akkreditált laboratórium - Szerelői igazolás az emelőgép üzembe helyezésére való műszaki felkészítésről; szakszerviz, szakszerelő - Vizsgálati csoportszám besorolás; emelőgép szakértő G-D-36 - Alkalmassági vizsgálat MSZ 6726 szabványsorozat szerint; emelőgép szakértő G-D-36 - Vizsgálat igazolása ( üzemviteli dokumentáció melléklete ) csak targoncához; emelőgép szakértő G-D-36 - Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat; munkavédelmi szaktevékenységre jogosult - Üzembe helyezés elrendelése irat; aláíró alapító okirat szerinti munkáltató vezető - Üzembe helyezés eljárás jegyzőkönyve irat; aláíró munkáltató vezető és munkavédelmi szaktevékenységet ellátó, és ha van, emelőgép ügyintéző. Ez utóbbi tevékenység ellátásához okj-s képesítés szükséges - Üzemviteli dokumentáció csak targoncához MSZ 16226:2012 szabvány szerint; munkáltató írásban kijelöli - Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat jegyzőkönyv szükségességére, az üzembe helyezéshez, a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személy írásban nyilatkozzon; üzemorvos - Ha a személyt három méternél magasabbra képes emelni az emelőgép, üzembe helyezést megelőzően fővizsgálat; emelőgép szakértő G-D-36 az akkreditál laboratórium megfelelőségi tanúsítás jegyzőkönyve nélkül egyszeri alkalommal maximum 180 napra lehet próba jelleggel üzemeltetni az emelőgépet. Ezalatt kell pótolni az iratokat, vagy 180 nap elteltével törvény szerint az üzemeltető köteles a gépet leállítani.

7

Az üzembe helyezés elrendelése iratot és a próba jellegű üzemengedélyt az alapító okirat szerinti munkáltató vezető, az üzembe helyezés eljárás jegyzőkönyvét ugyanez a személy a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személy és az emelőgép ügyintéző ( ha van ) írja alá. A munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személy írásban döntsön arról, hogy szükség van, vagy nincs a foglalkoztatás- egészségügyi szaktevékenységet végző vizsgálatára, aki nem pecsételhet rá a felsorolt okiratok egyikére sem. A munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személy elkészíti a kockázatelemzést, aminek törvény szerint kötelező résztvevője a foglalkoztatás- egészségügyi szaktevékenységet végző személy. Amennyiben bármilyen eddig említett és szükséges okirat hiányzik, vagy nincs a jogosultak által aláírva, akkor az az emelőgép nincs üzembe helyezve. Az összes okiratnak a gép munkaterületén - irodában - kell lennie, gépenként időrendben tárolva. A gép kiselejtezéséig vagy elszállításáig az üzembe helyezési okiratokat, az időszakos vizsgálati okiratokat, a karbantartási és javítási munkalapokat, a betelt emelőgép naplókat szoros bizonylatként meg kell őrizni Az emelőgép naplóba a munkakezdést megelőzően a kezelőnek kell bejegyezni a kötelező átvizsgálás eredményét. Ki kell írni a vizsgálat eredményét, pld.: a gép hibátlan. Jelölések és macskakörmök nem fogadhatók el! Az emelőgépek kezelőit írásban kell megbízni adott emelőgép kezelésével, feltüntetve az okj-s szakmunkás bizonyítvány és a kezelési vagy vezetői jogosítvány számát. Az emelőgépek kezelőinek munkavédelmi oktatás tematikáját a munkavédelmi szaktevékenységre jogosult írásban elkészíti. A oktatást követően az oktatottak a tesztlapokat kitöltik. A megfelelő válaszokat adó a kioktatott személy. ( EBSZ. Alapján. ) Amennyiben személytartóban, vagy a gép kezelőállásában a személyt három méter fölé képes emelni az emelőgép, az erre vonatkozó külön tájékoztató szerint kell eljárni. Kérésre elküldöm. Emelőgép bérlése bérbeadása: Az emelőgép üzembentartója a bérbeadó Az emelőgép üzemeltetője a bérlő. Az emelőgéppel kapcsolatos összes kötelezettség az üzemeltetőt terheli. Üzembentartónak tájékoztatási kötelezettsége és ellenőrzési kötelezettsége van. Minden kötelezettség az üzemeltetőt terheli. Üzemeltető, akinek a munkaterületén és/vagy érdekében végzik a munkát. Mvt. Amennyiben bérbeadó és a bérlő között a szerződés tartalmazza, hogy bérbeadó kötelezett a karbantartás és vizsgálat elvégeztetésére, akkor üzemben tartó a bérlő nevére köteles elkészíttetni az iratokat, a bérlő vezetője helyezi üzembe e gépet, üzemeltető köteles a munkaterületen tartani ezeket az iratokat, és ellenőrizni vagy ellenőriztetni azok megfelelőségét.

8 Bérlőnek gondoskodni kell 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet szerinti jogosult gépkezelőről. Pld.: Emelőgép, kivéve targonca okj-s szakmásított bizonyítvány, és kiegyenlítőre gépkezelői tanúsítás szükséges. Emelőgép kezelői jogosultság: Targonca: Okj-s szakmunkás-bizonyítvány targonca kivéve emelőgép, és kezelői jogosítvány: - vezető állásos - vezető üléses - gyalogkíséretű Emelőgép: Okj-s szakmunkás-bizonyítvány emelőgép kivéve targonca, és kezelői tanúsítvány. Pld.: szintkülönbség kiegyenlítő. Bérmunka emelőgéppel: Ha külső cég emelőgépes munkát végez, akkor el kell keríteni a munkaterületet, írásban át kell adni, és oda a megrendelő dolgozója nem léphet be. A kivitelező cég köteles az emelőgépet a helyszínen üzembe helyezni, a helyszínen végzett vizsgálatokkal. Amennyiben az elkerítés nem valósíthat meg, akkor a megrendelő köteles az emelőgépet a saját nevére üzembe helyezni, ellenőrizni a gépkezelő jogosultságát, úgy jár el, és úgy felel, mint a saját üzemeltetésű emelőgépét a saját dolgozója kezelné. A vonatkozó munkavédelmi oktatásokat minden esetben el kell végezni. Munkavédelmi oktatások: EBSZ alapján: az oktatott anyagnak és a kiértékelt tesztlapoknak a munkaterületen kell lenni, és írásban kell bizonyítani, hogy az oktatott személy elsajátította az oktatott anyagot. Ez tesztlapos kiértékelést jelent. Emelőgép ügyrend elkészítési kötelezettsége: 33/1994. (XI. 10.) IKIM rendelet a korábbi EBSZ határidővel előírta az Emelőgép Ügyrend elkészíttetését határidővel! Lényege az, hogy az üzemeltető belső szabályozással az előírásoknak megfelelően szabályozza az emelőgéppel kapcsolatos teendőket, jogosultságokat, kötelezettségeket és felelősséget. Azóta eltelt legalább 22 év! Az ügyrend nem az EBSZ másolata! Hatósági munkavédelmi ellenőrzés: Amennyiben a hatóságot képviselő személy bármit előír az emelőgéppel kapcsolatban, a Mvt. szerint köteles a pontos joghelyet is megadni. Mivel az ellenőr nem emelőgép szakértő, az előírtakat szükséges G-D-36 emelőgép szakértővel ellenőriztetni. Emelőgépek esetében élet és vagyonbiztonságról van szó, a hatóság bizonyítottan néha előír olyan teendőket, melyek élet és vagyonbiztonságot veszélyeztetnek és azonnali leállítási ok, pld.: villaágak vagy torny terhelés jelölése.

9

Üzembe helyezettség ellenőrzéséhez általános esetben: Magyar nyelvű gépkönyv, √ Európai konformitási nyilatkozat, √ Akkreditál laboratórium megfelelőségi tanúsítás jegyzőkönyve csak, egyes gépekhez Vizsgálati csoportszám besorolás, √ Alkalmassági vizsgálat MSZ 6726 szabványsorozat szerint, √ Vizsgálat igazolása, ( üzemviteli dokumentáció melléklete ) csak targoncához √ Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, √ Üzembe helyezés elrendelése irat, √ Üzembe helyezés eljárás jegyzőkönyve irat, √ Üzemviteli dokumentáció, MSZ 16226:2012 szabvány szerint előkészítése csak targoncához √ Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat jegyzőkönyve, amennyiben a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személy leírja, hogy szükséges, - vagy nem üzemorvos Jelen okiratot az alapító okiratban munkáltatásra kötelezett vezetővel és a munkavédelmi szakfeladatot ellátó személlyel láttamoztatni kell, továbbá ezen okirat a targonca üzemeltetői dokumentációjának része.

Amennyiben egyetlen irat is hiányzik, akkor az emelőgép nincs üzembe helyezve! Ez független attól, hogy mikor „helyezte üzembe” az üzemeltető. Teendők: A fentiek szerint felül kell vizsgálni az emelőgépek üzembe helyezettségét: - hogy a vizsgálatokat a munkaterületen végezték, - jogosultak végezték, ( MMK honlapján a jogosultság ellenőrizendő ) - a tartalmuk címzésük előírásszerű, - megvan-e az összes előírt gyártóműi irat, - megvan-e az összes előírt vizsgálat az üzembe helyezéshez hiánytalanul, - elvégezték-e a kockázatelemzést, és az tartalmazza a kiszolgált technológiát is, - targoncához kitöltötték az üzemviteli dokumentációt és kijelölt személy vezeti, - az okiratokat a kötelezettek írták alá, alapító okirat szerinti munkáltató- és a munkavédelmi vezető, Továbbá: - betartják az előírt karbantartási és vizsgálati rendet, - vannak-e írásban megbízott kezelési jogosultsággal rendelkező gépkezelők, - elkészítette-e az előírt Emelőgép Ügyrendet az emelőgép ügyintéző, vagy G-D-36 szakértő, - a személyt három méternél magasabbra emelni képes emelőgéphez alkalmazzák az alpintechnikai önmentő készüléket, - a raktározás Mvt. szerint veszélyes tevékenység, felsőfokú szakirányú végzettségű elkészítette-e a raktártechnológiát, és üzembe helyezték-e előzetes munkavédelmi és foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálattal, - tűz vagy robbanásveszélyes anyagot szállító vagy térben működő emelőgép és munkaterülete rendelkezik ATEX tervvel és a megfelelő kialakítás ATEX vizsgálattal, - bérelt gép esetén, a szerződés tartalmazza-e, hogy ki végezteti a karbantartást, vizsgálatokat, javításokat, ha nem tartalmazza, akkor a bérlő a kötelezett, ha tartalmazza, a bérlő köteles az okiratokat a munkaterületen tárolni, Halmozott hiányosság esetén szükséges ellenőrizni, hogy a jogkövetést elősegíti-e a munkavédelmi szaktevékenységet végző, és a jogosult G-D-36 emelőgép szakértő, esetleg mindezekről nem tudnak, vagy elhallgatják a szükséges teendőket, vagy mi az oka annak, hogy nem rögzítették írásban a szükséges hiánypótlást.

10 A szakértő szabványpont szerint köteles minden vizsgálat alkalmával ellenőrizni az emelőgép üzembe helyezettségét! Kivizsgálandó, hogy mi az oka annak, hogy a teendőkkel és az előírásokkal kapcsolatban négy, akár tizenegy éve történt változásoknak az emelőgépekkel kapcsolatos tevékenységeknél nyoma nincs. Mellékelve külön kérésre: 354 Munkavédelmi szakértőkről rendelet Munkavédelem nem műszaki szakértés Koltai Henrik: Emelőgépek vizsgálati rendje. Igazságügyi szakvélemény. MMK állásfoglalás G-D-36 MMK Nem törölték el az emelőgép műszaki szakértést Tájékoztató kiegyenlítő emelőgépről Munkavédelmi Hatóság állásfoglalása szerint: Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat nem szükséges az emelőgép üzembe helyezéséhez. Az említett követelményekről kérésre elküldöm a még kérdéses tételről a pontos joghelyet. Bármilyen ellentétes véleményt köszönettel veszek, ami pontos joghely hivatkozást tartalmaz. Budapest, 2016. július 21. Tisztelettel:

Dr. Luzsinszki László 06-20/328-9857 [email protected]