ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIA MŰHELYMUNKA. Egy új papír-ceruza teszt validitásvizsgálata: A TPC és a TAT eredményeinek korrelációja

Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai kar Pszichológia szak

ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIA MŰHELYMUNKA Egy új papír-ceruza teszt validitásvizsgálata: A TPC és a TAT eredményeinek korrelációja

Témavezető: Varga Katalin Készítette: Nagy-Varga Diána NADRABP.ELTE

2011/2012. tavaszi félév

Előszó Jelen kutatás célja egy éppen fejlesztés alatt álló papír-ceruza teszt érvényességének vizsgálata, hogy az a későbbiekben a teljesítménymotiváció mérését igénylő vizsgálatokban kiválthassa a Tematikus Appercepciós Tesztet. Erre azért van szükség, mert a TAT felvétele és kiértékelése bonyolult, idő- és energiaigényes, ráadásul a felvételi körülmények és a kiértékelő személye mind nagyban befolyásolja a kapott eredményeket, ezért sokszor nem megbízható és nem érvényes. Reményeim szerint sikerül a TPC érvényességét bizonyítani és ezzel hozzájárulni a teszt mihamarabbi bevezetéséhez.

1. Elméleti bevezető 1.1. A pszichológiai mérés A mérés a tudományos kutatások alapköve, elengedhetetlen ahhoz, hogy a vizsgált területre vonatkozóan objektív következtetéseket vonhassunk le (Rózsa, Nagybányai-Nagy & Oláh, 2006). A pszichológia célja a lelki jelenségek, mentális képességek és folyamatok megismerése, felmérése; ez azonban bonyolult feladat, mivel a pszichológiai jelenségek nem mérhetőek közvetlenül: a kutatók csupán a megfigyelhető jellemzőkből következtetnek rájuk (Szokolszky, 2004; Rózsa et al., 2006). A pszichológiai jellemzők felmérésére a 20. század első felétől olyan nagyszámú és sokféle módszert kezdtek alkalmazni, hogy a fogalmak, teszttípusok és tesztelési eljárások egységesítése vált szükségessé. Ez is feladata a pszichológiai tesztfejlesztés és tesztelés tudományának, a pszichometriának (Rózsa et al., 2006). 1.1.1. A pszichológiai tesztek Az pszichológiai tesztek jellemzően olyan standardizált eljárások, melyekkel adott időpontban megvalósuló viselkedést mérnek. Ezen viselkedéseket a kiértékelés során pontszámokká alakítják vagy osztályokba sorolják, és meghatározott normák mentén következtetéseket vonnak le belőle az általános viselkedésre vonatkozóan. A tesztek és módszerek sokfélesége miatt azonban nem minden fentebb felsorolt jellemző teljesül az összes mérőeszköz esetében (Szokolszky, 2004; Rózsa et al., 2006). Standardizált tesztek esetében a felvétel módja és a kiértékelés egységesített, az eredmények értelmezését reprezentatív mintán felvett adatok által kialakult normával való összevetés segíti. Léteznek azonban nem standardizált mérőeszközök is, melyek esetében az eredmények értelmezése nem igényli a más személyek eredményeivel történő összehasonlítást (Rózsa et al., 2006). -1-

A pontozás folyamatának tekintetében beszélhetünk objektív és nem objektív pontozásról. Előbbi esetben a pontszámok kiszámítása meghatározott módon, pontosan standardizált módszerrel történik (ilyenek például a papír-ceruza tesztek); míg az utóbbi esetben a teszten nyújtott teljesítmény kiértékelése szubjektív, nagymértékben függ a kiértékelő személyétől, tudásától, tapasztalataitól (pl. projektív tesztek) (Rózsa et al., 2006). Ahhoz, hogy egy mérőeszköz hatékonyan alkalmazható legyen objektív, tudományos vizsgálatokban, bizonyos kritériumoknak meg kell felelnie; ilyen a reliabilitás és a validitás, melyek a legfontosabb pszichometriai kritériumok közé tartoznak. 1.1.2. Validitás Egy teszt validitása alatt azt értjük, hogy ténylegesen az adott mérőeszközzel vizsgálni kívánt konstruktumot méri. Ennek bizonyítása bonyolult és időigényes folyamat, mivel a validálás a teszt tartalmára vonatkozik, ebből fakadóan pedig a felmerülő problémák köre kifejezetten széles és szerteágazó. Ezen felül ahhoz, hogy a mérőeszközt érvényesnek nyilváníthassuk, a megbízhatóság kritériumának is teljesülnie kell, amely összefüggés fordítva nem áll fenn. Ráadásul a validitás – a reliabilitáshoz hasonlóan – a tesztnek nem egyetlen, egységes jellemzője (Rózsa et al., 2006). Az érvényesség témakörében többféle validitásról beszélhetünk: A látszatérvényesség – másképpen facevaliditás – megállapítása a legegyszerűbb és legfelszínesebb eljárás, ami tulajdonképpen annyit jelent, hogy a teszt ránézésre azt méri, amit szeretnénk vele. A kritériumvaliditás módszerének alkalmazása során a validálni kívánt mérőeszközt egy már bizonyítottan érvényes referenciateszthez hasonlítjuk, mutatóik együttjárását vizsgáljuk (Rózsa et al., 2006). Statisztikai elemzésekben a korrelációs együttható mutatja meg a vizsgált változók közötti lineáris kapcsolat, együttjárás irányát és erősségét (Szokolszky, 2004). Sajnos az összehasonlításra alkalmas referenciatesztek köre viszonylag szűk, így ez az eljárási mód ritka. Speciális esete a prediktív validitás, melynek során azt vizsgálják, hogy a mérőeszközön elért eredmények nyomán tett előrejelzés teljesüle. Konvergens validitás esetén két hasonló vagy kapcsolódó jellemző mérésére szolgáló teszt mutatóinak közepes mértékű együttjárását várjuk. A túl magas vagy tökéletes korreláció nem optimális, hiszen az arra bizonyíték, hogy a két eszköz ugyanazt a tényezőt méri. A konvergens validitás önmagában nem elegendő ahhoz, hogy egy tesztet érvényesnek tekintsünk (Rózsa et al., 2006). A diszkriminációs validitás bizonyítja, hogy tesztünk elkülönül, független a nem rokon tényezőket mérő más tesztektől, és valóban azt méri, amit mi szeretnénk.

-2-

A konstruktumvaliditás a mérőeszköz érvényességének elméleti alapú igazolására szolgál, melynek esetében a fogalmak pontos definiálása útján állapítható meg, hogy a teszt megfelelően méri-e a kívánt jellemzőt. A konstruktumvaliditás jellegéből fakadóan elméleti síkon mozog, így kiegészítik egymást a gyakorlati, statisztikai, objektív kritériumérvényességi vizsgálatokkal (Rózsa et al., 2006). 1.2. A személyiség mérése Az 1920-as évektől kezdve a mentális képességeken túl egyre nagyobb hangsúlyt kapott a különböző személyiségjellemzők felmérése is. Az e célt szolgáló tesztek a személyiséget meghatározó vonások, illetve viselkedéses megnyilvánulások mérésére törekszenek, melyeknek segítségével a jövőbeli viselkedés bejósolhatóvá válik (Rózsa et al., 2006). A személyiség vizsgálata történhet papír-ceruza tesztekkel, személyiségleltárokkal, tulajdonságlistákkal és projektív tesztekkel. 1.2.1. Projektív tesztek Bár a projektív tesztek alkotói mind a pszichoanalitikus iskola követői, ezeket a teszteket a pszichoanalitikus terápiák keretein kívül, a személyiségpszichológia egyéb területein is használják, például az agresszió vagy teljesítménymotiváció kutatására (Smith, Nolen-Hoeksema, Fredrickson & Loftus, 2005). A projektív tesztelési eljárások során a vizsgálati személyek valamilyen többértelmű ingeranyaggal találkoznak, amelyekre vonatkozólag nincs elvárt, előre meghatározott válasz; a személy – a szabad asszociáció analógiájára – szinte bármilyen értelmezést adhat a bemutatott ingerekre. Ezen módszerek alapeleme, alapfogalma a projekció, miszerint az egyén saját személyiségét, érzelmeit, szükségleteit, motivációit, tudattalan vágyait és konfliktusait vetíti ki a válaszaiban (Szokolszky, 2004; Smith et al., 2005; Carver & Scheier, 2006). A

projektív

tesztek

három

kategóriába

sorolhatóak:

lehetnek

perceptívek,

apperceptívek, valamint produktívak. A perceptív tesztek lényegi mozzanata az észlelés, vagyis az, hogy a vizsgált személy mit lát egy nehezen meghatározható ingerben (például tintafoltban). Apperceptív típusúnak azok az eljárások számítanak, melyek kidolgozottabb jelentésadást és értelmezést kívánnak; ilyen például a történetalkotás is. Produktívaknak azon a teszteket nevezzük, melyek megkívánják, hogy a vizsgált személy létrehozzon valamit; legyen az rajz, mondatok befejezése vagy épp szóasszociáció (Füredi, Németh & Tariska, 2003; Szokolszky, 2004).

-3-

A projektív tesztek közül a Rorschach – és a Tematikus Appercepciós Teszt használata terjedt el a legszélesebb körben (Füredi et al., 2003; Smith et al., 2005). 1.2.1.1. TAT A Tematikus Appercepciós Tesztet – ami 1907-ben még mint fantáziavizsgálat jelent meg – Henry Murray és Christiana Morgan fejlesztette pszichodiagnosztikai eljárássá 1935ben a Harvard Egyetemen (Füredi et al., 2003). A TAT, mint azt neve is mutatja, apperceptív kategóriába tartozó projektív teszt. Az appercepció elve szerint a világot a korábbi tapasztalatainknak megfelelően, ahhoz idomulva észleljük; a Tematikus Appercepciós Teszt tehát az emberek képzeletében megjelenő alapvető témákat térképezi fel (Smith et al., 2005). A teljes ingeranyag 31 fekete-fehér képből áll, ezek eltérő kombinációi szolgálnak külön a férfiak, a nők, valamint a 15 év alatti fiúk és lányok vizsgálatára (Füredi et al., 2003). Az eredeti változatában a személyeknek 20 különböző, más-más témákat provokáló többértelmű képet mutatnak, amiken különböző emberek eltérő szituációkban láthatók. A vizsgálati személyeknek ezekről a helyzetekről kell történeteket mesélniük, mégpedig úgy, hogy utaljanak a képen szereplő személyek kilétére, arra, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással, mi történik éppen az adott szituációban, ennek mik voltak az előzményei illetve mik lesznek a következményei, valamint ezen felül be kell számolniuk a szereplők érzéseiről és gondolatairól is. A történetalkotás során a fent felsoroltakon kívül nincsenek kikötések: mondhatnak bármit, ami csak megjelenik képzeletükben (Smith et al., 2005). Ezt követően a kapott történeteken tartalmi elemzést végeznek, melynek során feltárják a történet hősének – akivel a mesélő azonosul – tulajdonságait és viselkedésbeli jellegzetességeit; valamint a személy motívumaira, konfliktusaira és szükségleteire utaló visszatérő témákat (Comer, 2005; Smith et al., 2005). A TAT önmagában pusztán adatgyűjtésre alkalmas, kidolgozott pontozási rendszerrel együtt tekinthető csak mérőeszköznek. 1.2.1.2. Problémák A projektív tesztekkel kapcsolatos leggyakoribb kritika a pszichometriai jellemzőiket és használhatóságukat illetően merül fel, mivel a legtöbb esetben megbízhatóságuk és érvényességük is megkérdőjelezhető. Ez annak köszönhető, hogy a válaszok kiértékelése bonyolult feladat, sokszor intuíciót, előzetes tapasztalatot igényel, mivel a válaszok összessége által kiadott teljes kép figyelembevételét kívánja. E módszerek elsajátítása idő- és energiaigényes, ráadásul végső soron érvényességük is megkérdőjelezhető (Rózsa et al., 2006). -4-

Sokszor a már bemért projektív tesztekről sem állítható, hogy következetesen megbízhatóak és érvényesek lennének (Smith et al., 2005), nem érik el a kérdőívek reliabilitási és validitási szintjét. 1.2.2. Kérdőíves kutatások A papír-ceruza tesztek esetében - a projektív tesztektől eltérően – az adatok felvételéhez nem szükséges különleges ingerkészlet: a vizsgálati személyek kérdéseket vagy állításokat tartalmazó papírlapokat kapnak kézhez, melyek kitöltéséhez egy egyszerű toll vagy ceruza is elegendő. A

személyiségjellemzők

felmérésére

leggyakrabban

önjellemző

kérdőíveket

használnak, melyek kitöltésekor a személyek az ott szereplő állításokat önmagukra vonatkoztatva ítélik meg és értékelik. Az alapgondolat szerint az emberek képesek hitelesen beszámolni gondolataikról, érzéseikről és viselkedésükről, melyek a későbbi következtetések alapját képezik. Ezen tesztek alkalmazásakor feltételezzük, hogy vizsgált személy őszintén válaszol a kérdésekre és így a kapott adatok megfelelnek a valóságnak. A kérdőívek lehetnek egy-, illetve többdimenziósak, attól függően, hogy egyetlen vagy több személyiségjellemző vizsgálatára irányulnak-e (Szokolszky, 2004; Rózsa et al., 2006). 1.3. A teljesítménymotiváció 1.3.1. A motivációról általában A motiváció egy viselkedést energizáló és megfelelő irányba terelő állapot, mely a személy számára tudatos vágyként érzékelhető. A motivációink nagyon nehezen befolyásolhatóak, a velük kapcsolatos döntésekre általában már csak megjelenésük után kerül sor (Smith et al., 2005). 1.3.2.A teljesítménymotiváció Henry Murray személyiségelméletében a szükségletek, a motívumok és a környezeti hatások jelentőségére alapozott. Munkatársaival együtt létrehozta az másodlagos – vagyis pszichogén – szükségletekre is nagy hangsúlyt fektető emberi szükséglet-katalógust. Murray elgondolása szerint ezek a motívumok állnak az emberi viselkedés hátterében, ezek mintázata írja le a személyiséget (Carver & Scheier, 2006). A személyiség motivációs alapú vizsgálatához elengedhetetlen a motívumok felmérése, ez azonban nem egyszerű feladat, hiszen az emberek szükségleteiket sokszor nem fejezik ki nyíltan. Aszerint, hogy a motívum a nyílt viselkedésben megfigyelhető-e, beszélünk manifeszt – másnéven nyílt – és latens – vagyis rejtett – szükségletekről. Előbbiek mérése -5-

nem ütközik különösebb akadályokba, az utóbbinál pedig a problémát az okozza, hogy egy motívum „láthatatlansága” még nem jelenti azt, hogy az a motívum nem is létezik. A latens szükségletek felmérése tehát lényegesen nehezebb feladat, márpedig a kutatások során gyakran épp ezekre vagyunk kíváncsiak (Carver & Scheier, 2006). Morgan és Murray feltételezték, hogy az erőteljes rejtett motívumok megjelennek az egyének fantáziájában. Az appercepció elve szerint a fantáziakép kivetül az ingertárgyra, tehát a TAT esetében a felbukkanó témák tükrözik a latens szükségleteket, azáltal, hogy a személyek beleszövik történeteikbe az őket foglalkoztató személyes motivációs célokat. Ez az oka annak, hogy a Tematikus Appercepciós Tesztet használják leggyakrabban a szükségletek felmérésére (Carver & Scheier, 2006). 1.3.3. A TAT és a teljesítménymotiváció mérése A történetekben megjelenő motívumok pontozása sokféleképp történhet., és bár a motiváció kutatásában leggyakrabban a Tematikus Appercepciós Tesztet használták, az kizárólag a motivációs pontozási rendszerrel együtt alkalmas erre. A projektív történetek teljesítménymotiváció mérésére való használatát McClelland vezette be 1953-ban. McClelland módszere 3 ponton tért el a Murray által alkalmazottól: A TAT képein kívül más képeket is felhasználtak, a tesztet csoportosan vették fel, a képeket rövid ideig vetítették, és az ez követő történet írására is csupán korlátozott idő állt rendelkezésre. Ezen felül mind a pontozási rendszer, mind pedig válaszok értékelésének szempontjai különböztek a Murray-féle elemzéstől. A történetek tartalma kerül elemzésre, mégpedig olyan általánosan alkalmazható kategóriák felhasználásával, melyekhez különböző teljesítmények kapcsolódhatnak. A pontozás érzékenyen megkülönbözteti az eltérő erejű motívumokat. A képek esetében akkor beszélünk teljesítményképzetekről, ha a személy a történetekben egy konkrét teljesítménycél elérése felé törekszik. A cél elérésére vonatkozó viselkedések leírására McClelland leíró kategóriákat használ, maga a cél mivolta nem számít az értékelésbe. További pontozásra csak azok a történetek kerülnek, melyekben megjelent teljesítményképzet (Komlósi & Kovács, 1981). Bár a projektív teszteket gyakran nyilvánítják pszichometriailag alkalmatlannak, a TAT esetében kevésbé sötét a kép: reliabilitására vonatkozólag a teljesítménymotiváció és az agresszió mérésében a pontozók közötti együttható meglehetősen magas (Smith et al., 2005) Validitását több vizsgálat is alátámasztotta. Az egyik vizsgálatban szignifikáns kapcsolat állt fenn a TAT-ra adott válaszok alapján megállapított hatalomvágy és a mások feletti hatalmat biztosító életpályák választása között (Smith et al., 2005).

-6-

Atkinson és McClelland (1948) kísérletében a vizsgálati személyeket eltérő ideig ételmegvonásnak tették ki – vagyis mesterségesen fokozták táplálékszükségletüket – majd felvették velük a Tematikus Appercepciós Tesztet. Azt találták, hogy az éhség növekedésével változtak a személyek étellel kapcsolatos TAT- fantáziái: egyre több olyan téma bukkant fel a történetekben, melyekben szerepelt ételmegvonás, a szereplők étel iránti szükséglete vagy ennek legyőzésére irányuló aktivitás (amely nem mindig ételszerzést jelentett) (Atkinson & McClelland, 1948). Allan Lundy (1988) tanulmányában azt vizsgálta, mi az oka annak, hogy bizonyos kutatások eredményei alapján a TAT érvényes, más kutatások szerint azonban nem. 199 serdülővel 4 feltételben vették fel a Tematikus Appercepciós Tesztet: semleges feltételben; egy személyiségtesztet követően; azt hangsúlyozva, hogy a TAT egy személyiségteszt valamint egy nem fenyegető, de strukturált feltételben. Ha a TAT-ot, mint személyiségtesztet mutatták be a kitöltőknek, természetes módon megjelent egyfajta önvédelem, aminek következtében kevésbé érvényes eredményeket születtek. Az eredmények azt mutatták, hogy a semleges, általános instrukciók esetében a TAT-ból kapott motivációs pontok egyértelműen validnak bizonyultak és szignifikánsan korreláltak egy bizonyos külső kritériummal, míg a másfajta instrukciók jelentősen rontották a teszt érvényességét (Lundy, 1988). Egy másik kutatásban a vizsgálati személyek teljesítménymotivációját befolyásolták: egyeseket siker, másokat kudarcélményekhez juttattak. Feltételezték, hogy a két feltételben alacsony és magas fokú teljesítményszükségletet váltottak ki, ezért összehasonlítást végeztek a két kategória között. A két csoport teljesítménymotivációra vonatkozó válaszai között szignifikáns eltéréseket találtak (McClelland, Clark, Roby, & Atkinson, 1949). Atkinson, Heyns és Veroff (1954) vizsgálatában az egyik feltételben a vizsgálati személyeket társas elfogadottságukat kockáztató helyzetbe hozták, a másik feltétel a kontrollcsoport volt. A két csoport fantáziái különböztek: a kísérleti feltételben résztvevőknél szignifikánsan magasabb affiliációs igény jelentkezett.

Az elméleti háttér alapján a TPC érvényességét kritériumvaliditási eljárással ellenőrzöm, melyhez referenciatesztként a motiváció mérésében kiemelkedően gyakran használt Tematikus Appercepciós Tesztet használom fel.

-7-

2. Hipotézisek: 1., Hipotézisem feltáró jellegű, célom annak kiderítése, hogy a TPC-n elért pontszámok együttjárnak-e, és ha igen, milyen irányban és mértékben a Tematikus Appercepció Teszt teljesítménymotiváció-pontszámaival. Reményeim szerint a fejlesztés alatt álló TPC eredményei megfelelő mértékben korrelálnak majd a TAT eredményeivel, így az előbbi mérőeszköz validnak bizonyul.

3. Módszer 3.1. Vizsgálati személyek Kutatásunk során kényelmi mintavétellel 58 felnőtt személytől gyűjtöttünk adatokat. Mind az 58 résztvevő életkora ismert, ez alapján a minta átlagéletkora 25,74 év (s = 9,149); a legfiatalabb kitöltő 18, a legidősebb 52 éves volt. A nemek eloszlása megközelítőleg egyenlő arányú: 30 férfi és 28 nő vett részt vizsgálatunkban. A mintát a tesztek felvételének sorrendje alapján két csoportra osztottuk. Az egyik feltételben először a TAT, ezt követően pedig a TPC kitöltésére került sor: ebben a csoportban 27 fő szerepelt, ebből 15 férfi és 12 nő; az átlagéletkor 22,7 év (s = 4,065), a legfiatalabb résztvevő 18, a legidősebb 38 éves volt. A másik feltételben, ahol először a TPC-t, majd a TAT-ot töltötték ki, 29 személy vett részt: 15 férfi és 14 nő. A csoport átlagéletkora 28,9 év (s = 11,586), a legfiatalabb résztvevő 18, a legidősebb 52 éves volt. Bár a két csoport között szignifikáns életkori különbség volt, teljesítménymotivációs pontszámuk sem a TAT, sem a TPC esetében nem különbözött (II. melléklet: II/1—II/4. táblázat). 3.2. Mérőeszközök Az eljárás során három tesztbattériát használtunk fel: a Tematikus Appercepció Teszt McClelland által átdolgozott rövid verzióját (Komlósi & Kovács, 1981), Oláh Attila Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőívét (Oláh, 2005), valamint az éppen fejlesztés alatt álló TPC-t; emellett pedig a résztvevők kitöltöttek még egy rövid demográfiai kérdéssort, melynek fő célja születésük módjának kiderítése volt (császárral vagy természetes úton jötteke világra?). 1. Jelen kutatásban a TAT felvétele során a vizsgálati személyeknek számítógép segítségével, egy időzített PowerPoint diasoron 4 képet (a Murray-féle TAT 1-es és 7-es képeit, valamint két másikat) és hozzájuk tartozó kérdéseket mutattunk. Mindig, mikor a program a következő diára váltott, hangjelzéssel adta ezt a kitöltők tudtára. Az instrukció -8-

szerint a teszt az alkotó képzeletet vizsgálta, emiatt kértük a személyeket, hogy minél színesebb, részletesebb történeteket írjanak. A résztvevők először 20 másodpercig láthatták az adott képet, majd ezután egyesével következtek a képhez tartozó kérdések, melyekre az előre kiosztott válaszlapokon kellett felelni. A négy kérdés során arra kellett választ adni, hogy kik a kép szereplői és mi történik éppen; mik voltak jelen történés előzményei; mit akartak és gondoltak, illetve mit akarnak és gondolnak a szereplők; valamint mi fog történni a jövőben. Mindegyik kérdés megválaszolására körülbelül 1 perc és egy A/4-es lap egynegyede állt rendelkezésre, valamint kérdések után még képenként egy perc szolgált a történetek kiegészítésére, befejezésre. A vizsgálat ezen része nagyjából 20 percet vett igénybe. 2. A következő teszt, a TPC (vagyis TAT Papír- Ceruza) pillanatnyilag még fejlesztés alatt áll. A tesztet az ELTE Affektív Pszichológiai Tanszékén Veres-Székely Anna, Varga Katalin és munkatársaik hozták létre azzal a céllal, hogy a magatartásgenetikai vizsgálatok során a teljesítménymotiváció mérését egy egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé szubjektív módon mérjék, mint amire a jelenleg használt TAT lehetőséget ad. A TPC 22 tételből álló önjellemző kérdőív, melynek állításait 5-fokú skálán kell megítélni aszerint, hogy adott kijelentés mennyire jellemzi a kitöltőt. 1-est kell jelölni, ha az adott állítás egyáltalán nem jellemző; 2-est, ha inkább nem jellemző; 3-ast, ha változó, hogy jellemző-e; 4-est, ha kismértékben jellemző és végül 5-öst, ha a tétel nagyon jellemző a válaszadóra. 3. A Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív 80 tételt foglal magában és szintén önjellemző. A válaszokat egy 1-től 4-ig terjedő skálán kell jelölni, ahol az 1-es az egyáltalán nem jellemző, a 4-es pedig a teljes mértékben jellemző válaszokat jelöli. 4. A rövid demográfiai kérdéssor tartalmazott kérdéseket a nemre, korra, sportolási szokásokra,

betegségekre

és

születési

körülményekre

vonatkozóan,

azonban

célja

tulajdonképpen annak kiderítése volt, hogy az illető természetes úton vagy császármetszéssel született-e A jelen validálási kutatás szempontjából a felsorolt mérőeszközök közül csak a TAT és a TPC kitöltésével gyűjtött adatok és azok eredményei relevánsak. 3.3. Eljárás Az adatgyűjtés során a résztvevők sorszámmal ellátva, sorrendben összetűzve kapták kézhez a tesztbattériákat, valamint szóbeli instrukcióban is felkértük őket, hogy a mérőeszközökkel sorban haladjanak. A csoportos tesztfelvétel esetében ez azzal járt, hogy az először TPC-t töltő feltételben a vizsgálati személyeknek meg kellett várnia, míg mindenki

-9-

végez a kérdőívvel, csak utána kezdhettek neki közösen a TAT-nak. A vizsgálat folyamatában ez egyáltalán nem okozott fennakadást. Az adatok felvétele részben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, több lehetséges időpontban; részben pedig külső helyszíneken zajlott. Az egyetemi teremben a résztvevők többnyire 3-4 fős csoportokban – de néhányszor előfordult, hogy mindössze ketten – töltötték ki a teszteket. A TAT anyaga projektoron került kivetítésre, így minden teremben tartózkodó egyformán jól láthatta. Külső helyszínekre azért volt szükség, mert sok résztvevő jelezte, hogy az idejébe nem fér bele az egyetemre történő bejövetel.

A külső helyszín általában a résztvevők otthonát

jelentette, de néha folyosót, vagy nyilvános helyszíneket takart. Törekedtünk az egyetemihez hasonló feltételek megteremtésére, azonban előfordult, hogy sok zavaró körülmény nehezítette a vizsgálatot. Ez esetekben legtöbbször egyszerre 2-3 fő töltötte ki a tesztbattériákat. A vizsgálat személyektől függően ¾-1 órát vett igénybe.

4. Az eredmények bemutatása A statisztikai elemzéshez a Statistical Package for the Social Sciences (SPSS) program 17-es számú verzióját használtam fel. Hipotézisemben azt vizsgáltam, hogy a TAT történetek megválaszolásával gyűjtött teljesítmény

összpontszámok

milyen

mértékben

járnak

együtt

a

TPC-n

elért

összpontszámokkal. A Tematikus Appercepciós Teszten elért pontok átlaga 7,07 (s = 8,489), míg a TPC pontszámainak átlaga 80,44 (s = 9,487) volt. A Pearson-féle korrelációs elemzés alapján a két mutató alacsony, tendenciózus együttjárást mutat, azonban eredmény nem lett szignifikáns (r = 0,254; p = 0,056) (II. melléklet, II/5-II/6. táblázat). A TAT 4 képére külön is elvégeztem a korrelációs vizsgálatokat: Az elemzéshez tartozó táblázatok megtalálhatók a II. mellékletben: II/7. – II./14. számú táblázatok. 1. Az első képen elért teljesítménypontszámok nem jártak együtt a TPC pontszámaival (r = 0,087; p = 0,522). 2. A második kép és a TPC pontszámainak együttjárása sem volt szignifikáns ( r = 0,227; p = 0,09).

- 10 -

3. A harmadik képen elért teljesítménypontok alacsony mértékű, tendenciózus korrelációt mutattak a TPC-pontszámmal (r = 0,241; p = 0,071). 4. A negyedik kép esetében sem találtam szignifikáns összefüggést az eredmények között (r = 0,182; p = 0,176). A TAT különböző mutatóira lebontva is megvizsgáltam az együttjárásokat: Az elemzéshez tartozó táblázatok megtalálhatók a II. mellékletben: II/15. – II./32. számú táblázatok. 1., A négy történetben felbukkanó instrumentális aktivitás összpontszáma közepes mértékű szignifikáns korrelációt mutatott a TPC-n elért pontszámmal (r = 0,326; p < 0,05) (1. táblázat). TAT és TPC összpontszámok

Pearson-féle korrelációs együttható

Szignifikancia

0,326

0,031

1. táblázat. TAT-TPC korreláció az instrumentális aktivitás fényében 2., Összesen 37 személy történetében vagy történeteiben jelent meg teljesítményvágy, és ez a tényező nem mutatott szignifikás összefüggést a TPC-n elért eredménnyel (r = 0,271; p = 0,11). 3., Cél anticipálása (akár pozitív, akár negatív) 41 történetben fordult elő, és ennek gyakorisága bár alacsony mértékben, de szignifikánsan korrelált a TPC-n elért eredménnyel (r = 0,317; p < 0,05) (2. táblázat). TAT és TPC összpontszámok


Szignifikancia

0,317

0,046

2. táblázat. TAT-TPC korreláció a Célanticipáló történetek esetében A célanticipációt negatív és pozitív elvárásokra lebontva is megvizsgáltam: a., 32 résztvevőnél jelent meg a történetekben pozitív célanticipáció, aminek mértéke azonban ismét nem jelzett szignifikáns összefüggést (r = 0,245; p = 0,176). b., Negatív célanticipáció csupán 23 egyénnél bukkant fel, azonban ez esetben közepes erősségű szignifikáns korreláció jelent meg a TPC-n elért összpontszámmal (r = 0,415; p<0,5) (3. táblázat). TAT és TPC összpontszámok


Szignifikancia

0,415

0,049

3. táblázat. TAT-TPC korreláció a negatív célt anticipáló történetek esetében - 11 -

4., A személyi akadályok mindössze 16 személy TAT-jában szerepeltek, így a csoport létszámát az elemzéshez túl alacsonynak ítéltem. 5., Környezeti akadályok 21 esetben jelentkeztek, az ezekből származó pontok azonban nem adtak szignifikáns összefüggést a TPC összpontszámával (r = 0,332; p = 0,141). 6., 29 vizsgálati személynél jelent meg teljesítménnyel kapcsolatos érzelem (pozitív és/vagy negatív) a történetekben. Az ez alapján kapott pontszámok közepes erősségű, 0,01-es szinten szignifikáns együttjárást mutattak a TPC pontszámaival (r= 0,508; p<0,01) (4. táblázat). Pearson-féle korrelációs együttható

Szignifikancia

0,508

0,006

TAT és TPC összpontszámok

4. táblázat. TAT-TPC korreláció a teljesítményre vonatkozó érzelmek tükrében a., Pozitív érzelmek csupán 15 TAT-ban voltak felfedezhetőek, így ez esetben is túl alacsony volt az elemszám az elemzéshez. b., Negatív érzelmek 22 embernél fordultak elő, szignifikáns együttjárás itt sem volt tapasztalható a TPC-vel (r = 0,352; p= 0,108). 7., Támogató erő értékelhetetlenül kevés vizsgálati személynél bukkant fel. 8., A teljesítménytéma – vagyis hogy a TAT történeteknek mennyire volt lényegi mozzanata maga a teljesítmény – 0,05-ös szinten szignifikánsan együttjárt a TPC-n elért összpontszámmal (r = 0,402; p < 0,05) (5. táblázat). TAT és TPC összpontszámok


Szignifikancia

0,402

0,023

5. táblázat. TAT-TPC korreláció a Teljesítménytéma felbukkanásának tükrében Nemekre lebontva is megvizsgáltam a két teszt pontszámainak együttjárását: Az elemzéshez tartozó táblázatok megtalálhatók a II. mellékletben: II/33. – II./37. számú táblázatok. 1., A férfiak csoportjában 29 főtől volt hiánytalan adatunk: átlagos TAT-pontszámuk 5,2 (s = 7,112), TPC átlaguk pedig 79,69 pont (s = 9,468). Esetükben a Pearson-féle korrelációs elemzés nem hozott szignifikáns eredményt, azonban érdekes, hogy az együttható alapján negatív irányú az együttjárás (r= -0,057; p= 0,768).

- 12 -

2., A nők csoportjában 28 résztvevő szerepelt, a TAT-on teljesítmény összpontszámuk átlagosan 9,07 volt (s = 9,475), TPC pontszámuk pedig 81,21 (s = 9,616). A két teszt eredményein korrelációs elemzést végezve közepes mértékű szignifikáns együttjárást kaptam (r = 0,474; p <0,05) (6. táblázat).


Szignifikancia

0,402

0,023

TAT és TPC összpontszámok

6. táblázat. Korreláció a nők TAT és TPC pontszámai között Ezen eredmény hatására a nemek közti teljesítménymotivációs különbségek feltárása érdekében lefutattam egy független mintás t-próbát. A szóráshomogenitás sem a TAT, sem a TPC pontszámok esetében nem sérült, de a különbségek nem voltak szignifikánsak (TPC: t= 0,603; szabadságfok = 55; p= 0,549 / TAT: t= -1,768; szabadságfok = 56; p= 0,083). A tesztfelvételi sorrend alapján képzett csoportok esetében: Az elemzéshez tartozó táblázatok megtalálhatók a II. mellékletben: II/38. – II./41. számú táblázatok. 1., Abban a csoportban, ahol első tesztként a TAT szerepelt, 26 főtől volt hiánytalan adatunk. A TAT-on és TPC teszten elért pontszámok nem függtek össze egymással (r = 0,281; p= 0,165). 2., Abban a csoportban, ahol a TPC-t töltötték ki először, 29 személytől szerepelt hiánytalan adat. A két teszt ebben az esetben sem korrelált egymással (r = 0,228; p = 0,235).

4. Megvitatás, következtetések 4.1. Eredmények értelmezése A statisztikai korrelációs elemzéseket összefoglalva következő eredményeket kaptam: a TPC-n elért pontszám szignifikánsan, pozitív irányúan együtt jár a TAT-történetekben összesítetten – vagyis mind a 4 kép alapján – megjelenő instrumentális aktivitásnak; cél anticipálásának; negatív cél anticipálásának; a teljesítménnyel kapcsolatos érzelmeknek és a teljesítménytéma megjelenésének mértékével, azonban legfeljebb közepes erőséggel. A Tematikus Appercepciós Teszt többi mutatójával a TPC nem függött össze.

- 13 -

Az eredmények alapján elmondható, hogy a női vizsgálati személyek TPC pontszámai közepes erősséggel, pozitívan korreláltak a TAT-on elért teljesítménypontszámaikkal, míg a férfiak pontszámai között együttjárás nem volt kimutatható. A tesztek felvételi sorrendje nem hatott ki a teszteken elért teljesítménypontszámokra. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a TPC jelenlegi formájában nem alkalmas a Tematikus Appercepciós Teszt helyettesítésére a teljesítménymotiváció mérését igénylő helyzetekben. 4.2. Korlátok A tesztfelvétel nem zajlott egységesen: egyrészt három különböző kísérletvezető folytatta le a vizsgálatot; másrészt a helyszínek jellege is nagyon eltérő volt. Egészen más hatások érték a kitöltőket a semleges egyetemi teremben, illetve otthoni környezetben vagy nyilvános helyszíneken. Ráadásul a semleges egyetemi környezet sem biztos, hogy semleges: volt olyan résztvevő, aki megjegyezte, hogy ez az egyetem olyan, mintha egy kórház lenne. A kérdőíveken nem jelöltük, hogy milyen helyszínen lettek kitöltve, így ezt később, az elemzések során nem tudtuk vizsgálni. Az adatgyűjtést több zavaró tényező is nehezítette: kérésünk ellenére gyakoriak voltak az arra vonatkozó hangos megszólalások, hogy ki mit lát a képen, ezek befolyásolhatták a többi kitöltő gondolatait. A legnagyobb akadályt mégis a TAT történetek kiértékelésre jelentette, mely még a részletes pontozási útmutató ellenére is nehézségeket okozott. Sokszor nehéz volt eldönteni, hogy adott cél teljesítménynek ítéljünk-e, avagy sem, márpedig ezen múlt, hogy a történet részletesebb elemzésre került-e. 10-15 személy történeteit két pontozó párhuzamosan értékelte, azonban a többi esetben erre idő hiányában nem került sor. A közös elbírálás során is sok kérdés merült fel, mivel a bírálók nem egyszer nem értettek egyet adott történetekre vonatkozóan; ilyenkor végül kompromisszumos megoldás született, vagy érveléssel meggyőzték egymást. 4.3. Kitekintés A TPC további validitási vizsgálataihoz érdemes lenne nagyobb mintán, standardizáltabb körülmények között elvégezni a kutatást. További előrelépést jelenthetne, ha pontosan meghatározásra kerülne, hogy a TPC teljesítménymotiváció mely aspektusát hivatott mérni. Ezen felül a megbízhatóságot nagymértékben növelné, ha minden történetet legalább két pontozó értékelne. - 14 -

Felhasznált irodalom Atkinson, J. W., Heyns, R. W., Veroff, J. (1954). The effect of experimental arousal of the affiliation motive on thematic apperception. The Journal of Abnormal and Social Psychology, 49(3) 405-410. Atkinson, J. W., McClelland, D. C. (1948) The projective expression of needs. II. The effect of different intensities of the hunger drive on Thematic Apperception. Journal of Experimental Psychology, 38(6), 643-658. Carver, C. S. & Scheier, M. F. (2006). Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. Füredi J., Németh A. & Tariska P. (2003) A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest. Komlósi A. & Kovács Á. (1981). A TAT teszt értelmezése és felhasználási lehetőségei a pályaválasztási tanácsadásban. In Pszichológiai tanácsadás a pályaválasztásban. Módszertani füzetek 4. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest. Lundy, A. (1988). Instructional Set and Thematic Apperception Test Validity. Journal of Personality Assessment, 52(2), 309-320. McClelland, D. C., Clark, R. A., Roby, T. B.; Atkinson, J. W. (1949). The projective expression of needs. IV. The effect of the need for achievement on thematic apperception. Journal of Experimental Psychology, 39(2) 242-255. Oláh A. (2005). Érzelmek, megküzdés és optimális élmény - Belső világunk megismerésének módszerei. Trefort nyomda, Budapest. Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L. & Loftus, G. R. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. Szokolszky Á. (2004). Kutatómunka a pszichológiában. Osiris Kiadó, Budapest.

Online irodalom Rózsa S., Nagybányai-Nagy O. & Oláh, A. (2006). A pszichológiai mérés alapjai: Elmélet, módszer és gyakorlati alkalmazás. HEFOP Bölcsész Konzorcium. Budapest URL: http://mek.niif.hu/05500/05536/05536.pdf

- 15 -

MELLÉKLET I. TPC Alább helyzetekkel kapcsolatos állításokat talál. Kérjük, ítélje meg, hogy mennyire jellemző Önre az adott állítás általánosságban (legyen az a munkája, valamilyen sport, hobbi, vagy más terület). Karikázza be minden állításnál a megfelelő számot: 1: egyáltalán nem jellemző rám 2: inkább nem jellemző rám 3: változó, hogy jellemző-e rám 4: kismértékben jellemző rám 5: nagyon jellemző rám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Ha valamibe belefogok, igyekszem azt kiemelkedő szinten megcsinálni. Szeretem versenyhelyzetben megmérettetni magam. Elkeserít, ha valamiben kudarcot vallok. Alapos és gondos vagyok azokban a feladatokban, amiket rám bíznak. Hajlandó vagyok szorgalmasan tanulni vagy gyakorolni, hogy fejlesszem magam valamiben. Szorgalmasan és körültekintően végzem a munkám. Hosszan és kitartóan dolgozom olyasmiért, ami fontos nekem. A nehézségek csak arra ösztönöznek, hogy még nagyobb erőbedobással törekedjem a cél felé. Ha elhatározom magam valami elérésére, igyekezettel törekszem is rá. Barátaim eltökélt embernek ismernek. Előre félek, ha valamiről látszik, hogy nem fog működni, hiába dolgozom vele. Aktívan törekszem céljaim elérésére, akár fizikai munkáról, akár szellemi teljesítményről van szó. Ha hibázom valamiben, elbizonytalanodom. Van, hogy nem bízom magamban, ilyenkor óvatossá válok. Nehezen döntök. Ha kell, lehetetlen helyzetben is törekszem céljaim elérésére. Jó érzés, amikor büszke lehetek magamra. Szeretem a munkám. Előfordul, hogy irigység bujkál bennem mások sikerei láttán. Bosszant, ha elakadok valamiben. Igazából a jól begyakorolt, megszokott feladatokban érzem jól magam. A kudarcok újabb és újabb teljesítményre hajtanak.

- 16 -

1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5 1-2-3-4-5

Demográfiai és életesemények kérdéssor:

1. Nem:

férfi

-

nő

2. Kor: 3. Iskolai végzettség: 4. Jelenlegi tanulmányok – intézmény, szak, évfolyam: 5. Sportol-e rendszeresen (heti min. 1 alkalom)?

Igen

–

Nem

Ha igen, mit? 6. Dohányzik-e? Leszoktam

Igen

-

Nem –

Alkalmanként

7. Volt-e eddigi élete során súlyosabb betegsége? Volt e korházban huzamosabb ideig betegség miatt? 8. Altatták-e már műtétileg? 9. Allergiás-e valamire?

Ha igen, mire?

10. Hogyan született: császárral, vagy természetes (hüvelyi) úton? 11. Vannak-e testvérei? Hányadik a testvérsorban? 12. Gyerekkorában volt-e bárányhimlős? 13. Születés után besárgult-e?

- 17 -

–

MELLÉKLET II. Leíró statisztikák nem Gyakoriság

Százalék

Kumulatív Százalék

férfi

30

50.9

50.9

nõ

28

49.1

100.0

Összesen

58

100.0

II/1. táblázat. A nemek mintabeli megoszlása Leíró statisztika N

Minimum

Maximum

Átlag

Szórás

Életkor

58

18

52

25.74

9.149

Érvényes

58

II/2. táblázat. A minta életkori adatai Csoport statisztika

Életkor

Tesztek sorrendje

N

Átlag

Szórás

Std. Hiba átlag

TAT előbb

27

22.7

4.065

0.782

TPC előbb

29

28.9

11.586

2.151

II/3. táblázat. Életkori jellemzők a tesztfelvétel sorrendjének fényében Független mintás t-próba Levene-próba F Életkor

Szóráshom. teljesült Szóráshom. sérült

Sig.

34.162 .000

t-próba

95% konfidencia intervallum

t

df

Sig.

-2.629

54

.011

-2.705

35.23

.010

Átlag

Lower

Upper

-6.193

-10.915

-1.471

-6.193

-10.839

-1.546

különbség

II/4. táblázat. Életkori eltérések a tesztfelvételi sorrend által meghatározott csoportokban

-2-

Elemző statisztikák

Korrelációk

Leíró stat. TAT összpontszám TPC összpontszám

Átlag

Szórás

N

7.07

8.489

58

80.44

9.487

57

TAT teljesítmény összpontszám

TAT teljesítmény

TPC

összpontszám

összpontszám

1

.254

Pearson-féle korreláció Sig. (2-tailed)

.056

N

II/5.táblázat. Teljesítmény pontszámok

58

57 1

TPC

Pearson-féle korreláció

.254

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.056

N

57

57

II/6. táblázat. Együttjárás a minta TAT és TPC pontszámai között A TAT képeire lebontott elemzés 1. kép korrelációja

Leíró stat. TAT 1. kép pontszámai TPC összpontszám

Átlag

Szórás

N

1.78

3.434

58

80.44

9.487

57

1. kép

TPC

pontszáma

összpontszám

1

.087


teljesítmény-

Sig. (2-tailed)

pontszáma

.522

N

II/7.táblázat. Teljesítmény pontszámok – TAT 1. képe

1. kép teljesítmény-

58

57 1

TPC


.087

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.522

N

57

57

II/8. táblázat. Együttjárás TAT 1. képének és a TPC pontszámai között

2. kép korrelációja

Leíró stat. TAT összpontszám

Átlag

Szórás

N

1.50

2.767

58

80.44

9.487

57

2. kép


teljesítmény-

TPC összpontszám



TPC

pontszáma

összpontszám

1

.227

Sig. (2-tailed)

pontszáma

N

.090 58

57 1

TPC


.227

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.090

N

57

57

II/10. táblázat. Együttjárás a TAT 2. képének és a TPC pontszámai között -3-



Átlag

Szórás

N

.78

2.847

58

80.44

9.487

57

3. kép

összpontszám


TPC

pontszáma

összpontszám

1

.241


teljesítmény-

TPC


Sig. (2-tailed)

pontszáma

.071

N

58

57 1

TPC


.241

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.071

N

57

57

II/12. táblázat. Együttjárás a TAT 3. képének és a TPC pontszámai között



Átlag

Szórás

N

3.02

3.000

58

80.44

9.487

57

4. kép


teljesítmény-

TPC összpontszám



TPC

pontszáma

összpontszám

1

.182

Sig. (2-tailed)

pontszáma

N

.176 58

57 1

TPC


.182

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.176

N

57

57

II/14. táblázat. Együttjárás a TAT 4. képének és a TPC pontszámai között

A TAT mutatóira lebontott elemzés Az összesített instrumentális aktivitás korrelációja

Leíró stat. Instr. aktivitás pontszám TPC összpontszám

Átlag

Szórás

N

1.84

.976

45

80.44

9.487

57

Instrumentális


aktivitás-

II/15.táblázat. Instrumentális aktivitás és TPC pontszámok

Instrumentális aktivitás-

TPC

pontszám

összpontszám

1

.326

Sig. (2-tailed)

pontszám

N

.031 45

44 *

TPC


.326

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.031

N

*

44

1

57

*. A korreláció 0,05-ös szinten szignifikáns (2-tailed)

II/16. táblázat. Együttjárás az instrumentális aktivitás és a TPC között -4-

A teljesítményvágy korrelációja

Leíró stat. Teljesítményvágypontszám

Átlag Szórás

N

1.73

.932

37

80.44

9.487

57

Teljesítményvágy- Pearson-féle korreláció pontszám

TPC összpontszám

TPC

pontszám

összpontszám

1

.271

Sig. (2-tailed) N

II/17.táblázat. Teljesítményvágy és TPC pontszámok

Teljesítményvágy-

.110 37

36 1

TPC


.271

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.110

N

36

57

II/18. táblázat. Együttjárás a teljesítményvágy és a TPC pontszámai között

Az összesített célanticipáció korrelációja

Leíró stat. Célanticipációpontszám

Átlag

Szórás

N

2.15

1.636

41

80.44

9.487

57

Célanticipáció-


pontszám

TPC összpontszám

II/19.táblázat. Célanticipáció és TPC pontszámok

Célanticipáció-

TPC

pontszám

összpontszám

1

.317

Sig. (2-tailed) N

.046 41

40 *

TPC


.317

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.046

N

*

40

1

57


II/20. táblázat. Együttjárás a célanticipáció és a TPC pontszámai között

A pozitív célanticipáció korrelációja

Leíró stat. Pozitív célant. pontszám

Átlag

Szórás

N

1.61

.998

33

80.44

9.487

57

Pozitív


célanticipáció-

TPC összpontszám

II/21.táblázat. Pozitív célanticipáció és TPC pontszámok

Pozitív célanticipáció-

TPC

pontszám

összpontszám

1

.245

Sig. (2-tailed)

pontszám

N

.176 33

32 1

TPC


.245

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.176

N

32

57

II/22. táblázat. Együttjárás a pozitív célanticipáció és a TPC pontszámai között

-5-

A negatív célanticipáció korrelációja

Leíró stat. Negatív célant. pontszám

Átlag

Szórás

N

1.46

.658

24

Negatív


célanticipáció-

TPC összpontszám

80.44

9.487

57

II/23.táblázat. Negatív célanticipáció és TPC pontszámok

Negatív célanticipáció-

TPC

pontszám

összpontszám

1

.415

Sig. (2-tailed)

pontszám

N

.049 24

23 *

TPC


.415

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.049

N

*

1

23

57


II/24. táblázat. Együttjárás a negatív célanticipáció és a TPC között

A környezeti akadály korrelációja

Leíró stat. Körny. akadálypontszám

Átlag

Szórás

N

1.27

.550

22

Környezeti


akadály-pontszám

TPC összpontszám

80.44

9.487

57

II/25.táblázat. A környezeti akadály és a TPC pontszámok

Környezeti akadály-

TPC

pontszám

összpontszám

1

.332

Sig. (2-tailed) N

.141 22

21 1

TPC


.332

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.141

N

21

57

II/26. táblázat. Együttjárás a környezeti akadály és a TPC pontszámai között

A teljesítménnyel kapcsolatos érzelmek korrelációja

Leíró stat. Telj. érzelmek pontszáma TPC összpontszám

Átlag

Szórás

N

1.86

1.217

29

Teljesítmény-


érzelmek 80.44

9.487

57

II/27.táblázat. A teljesítményérzelmek és a TPC pontszámok

Teljesítményérzelmek

TPC

pontszáma

összpontszám

1

.508

Sig. (2-tailed)

pontszáma

N

.006 29

28 **

TPC


.508

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.006

N

**

28

1

57

**. A korreláció 0,01-es szinten szignifikáns (2-tailed)

II/28. táblázat. Együttjárás a teljesítményérzelmek és a TPC között -6-

A teljesítménnyel kapcsolatos negativ érzelmek korrelációja

Leíró stat. Negatív érzelmi pontszám

Átlag

Szórás

N

1.26

.541

23

Negatív érzelmi


pontszám

TPC összpontszám

80.44

9.487

teljesítményérzelem és a TPC pontszámok

TPC

pontszám

összpontszám

1

.352

Sig. (2-tailed)

57

II/29.táblázat. A negatív

Negatív érzelmi

N

.108 23

22 1

TPC


.352

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.108

N

22

57

II/30. táblázat. Együttjárás a negatív teljesítményérzelmek és a TPC között

A teljesítménytéma korrelációja


Átlag 1.76

Szórás 1.062

N 33

Teljesítménytéma Pearson-féle korreláció pontszám

TPC összpontszám

80.44

9.487

TPC pontszámok

TPC

pontszám

összpontszám

1

.402

Sig. (2-tailed)

57

II/31.táblázat. Teljesítménytéma és a

Teljesítménytéma

N

.023 33

32 *

TPC


.402

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.023

N

*

32

1

57


II/32. táblázat. Együttjárás a teljesítménytéma és a TPC pontszámai között Nemekre lebontott elemzés A férfiak pontszámának korrelációja


Átlag 5.20

Szórás 7.112

N 30


TPC összpontszám

79.69

9.468

II/33.táblázat. A férfiak teljesítménypontszáma


TAT teljesítmény

TPC

összpontszám

összpontszám

1

-.057

Sig. (2-tailed)

.768

29 N

30

29 1

TPC


-.057

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.768

N

29

29

II/34. táblázat. Együttjárás a férfiak TAT pontszáma és a TPC pontszámai között -7-

A nők pontszámának korrelációja

Leíró stat. TAT összpontszám TPC összpontszám

Átlag

Szórás

N

9.07

9.475

28

TAT teljesítmény

9.616

teljesítménypontszáma

összpontszám

összpontszám

1

.474

Sig. (2-tailed)

28

II/35.táblázat. A nők

TPC


összpontszám 81.21

TAT teljesítmény

*

.011

N

28

28 *

TPC


.474

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.011

N

1

28

28


II/36. táblázat. Együttjárás a nők TAT és a TPC pontszámai között

Független mintás t-próba Levene-próba

TAT teljesítmény

Szóráshom. teljesült

összpontszám

Szóráshom. teljesült

95% konfidencia intervallum

Sig.

Átlag

F

Sig.

t

df

(2-tailed)

különbség

Lower

Upper

2.914

.093

-1.768

56

.083

-3.871

-8.259

.516

-1.750

49.992

.086

-3.871

-8.314

.571

-.603

55

.549

-1.525

-6.591

3.541

-.603

54.856

.549

-1.525

-6.592

3.543

Szóráshom. sérült

TPC összpontszám

t-próba

.020

.889

Szóráshom. sérült

II/37. táblázat. Teljesítménypontszámok eltérése a nemek függvényében

Csoportokra lebontott elemzés: A “TAT az első” csoport korrelációja


Átlag

Szórás

N

6.30

8.848

27

79.12

8.838

26


TPC összpontszám

II/38.táblázat. Az 1. csoport teljesítménypontszámai


TAT teljesítmény

TPC

összpontszám

összpontszám

1

.281

Sig. (2-tailed) N

.165 27

26 1

TPC


.281

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.165

N

26

26

II/39. táblázat. Együttjárás az 1. csoport TAT és a TPC pontszámai között

-8-

A “TPC az első” csoport korrelációja


Átlag 7.72

Szórás 8.539

N 29


TPC összpontszám

81.48

9.887

II/40.táblázat. A 2. csoport teljesítménypontszámai


TAT teljesítmény

TPC

összpontszám

összpontszám

1

.228

Sig. (2-tailed)

29

N

.235 29

29 1

TPC


.228

összpontszám

Sig. (2-tailed)

.235

N

29

29

II/41. táblázat. Együttjárás a második csoport TAT és a TPC pontszámai között

-9-

ÁLTALÁNOS PSZICHOLÓGIA MŰHELYMUNKA. Egy új papír-ceruza teszt validitásvizsgálata: A TPC és a TAT eredményeinek korrelációja

Recommend Documents