Általános jogi ismeretek I. Dr. Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék
.
VÁZLAT 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Jogforrás Jogalkotás: autonóm és delegált jogalkotás Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogszabályhely Jogrendszer vertikális tagozódása: jogszabályi hierarchia Jogrendszer horizontális tagozódása: jogági tagozódás Jogszabályok érvényessége és hatálya Jogérvényesülés, jogalkalmazás, jogértelmezés
.
OBDK
Jogvédelmi képviselők
Betegjog
Ellátottjog
Gyermekjog
OBDK: központi államigazgatási szerveken belül: központi hivatal hatalmi ágak szétválasztása: törvényhozó – végrehajtó – igazságszolgáltató a végrehajtó hatalmi ág része: feladata a jog alkalmazása Mi a jog? Mit keresünk, amikor jogot keresünk? 1. Szöveget keresünk => JOGFORRÁS 2. A szöveg értelmét keressük => ÉRTELMEZÉS .
1. JOGFORRÁS Külső jogforrás
Belső jogforrás
azon jogképző erő, ami a jogtól függetlenül létezik, amiből a jog tartalmát/érvényességét nyeri el (gyakorlat, társadalmi struktúra, társadalmi szükséglet, isteni akarat)
jogon belül keresi a forrást jog valóban szabályozza saját keletkezését: Alaptörvény, jogalkotási törvény
Anyagi jogforrás JOGALKOTÁSi hatáskörrel
felruházott szerv (OGY, Kormány, ME, miniszterek stb.)
.
Alaki jogforrás jog szövegének feltalálási helye: JOGSZABÁLY (törvények, rendeletek)
2. JOGALKOTÁS Törvényhozás autonóm jogalkotás törvényhozó hatalmi ág feladata (OGY) elvileg és formailag mindenki mástól függetlenül alkothat szabályokat DE ez nem korlátlanságot jelent (külső korlát: EU, nemzetközi szabályok, belső korlát: Alaptörvény, választók akarata)
Rendeletalkotás delegált jogalkotás végrehajtó hatalmi ág feladata (Kormány, ME, miniszterek, önálló szabályozó szerv vezetője – pl. NMHH) + MNB elnöke, önkormányzati rend. felhatalmazás alapján: 1. általános felhatalmazás: egy terület viszonyainak részletes szabályozására 2. konkrét felhatalmazás: valamely törvény végrehajtására (végrehajtási rendeletek)
JOGRENDSZER: jogszabályok összessége Vertikális/függőleges tagozódása: jogszabályi hierarchia Horizontális/vízszintes tagozódása: jogágak
.
3. JOGI NORMA, JOGTÉTEL, JOGSZABÁLY, JOGSZABÁLYHELY Jogi norma: „kitüntetett” szerepű társadalmi norma, amely a legitim állami kényszer kilátásba helyezésével határozza meg a konkrét cselekvési mintát (jogtudományi konstrukció) – ez a tartalom (pl. az emberi élet értékes, azt védeni kell) Jogtétel (jogi mondat): a jogalkotói akarat „látható” megnyilvánulása, a jogi normatartalom nyelvi kifejeződése – ez a forma „Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Btk. 160. § (1) bek. „A terhesség csak veszélyeztetettség, illetőleg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén, az e törvényben meghatározott feltételekkel szakítható meg.” a magzati élet védelméről törvény 5. § (1) bek.
néha egy jogtételt több helyen találunk meg 5. § (2) Súlyos válsághelyzet az, amely testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz.
Jogszabály: alaki értelemben vett jogforrás (törvény, rendelet stb.); egy csoportba foglalt jogtételek összessége, mely jogtételek között valamilyen tartalmi vagy logikai kapcsolat van (pl. 1992. évi LXXIX. törvény a magzati élet védelméről)
Jogszabály szintjei: törvény/kódex – (Könyv) – Rész – Cím <–> Fejezet – §, szakasz – bekezdés – pont – fordulat (Eü.tv.: fejezet-cím; új Ptk.: könyv-rész-cím-fejezet) Jogszabályhely: a jogi szabály paragrafusokba, bekezdésekbe, pontokba foglalt elemi része (a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX . törvény 5. § (1) bek.) .
4. JOGSZABÁLYI HIERARCHIA Alaptörvény 2/3-os, sarkalatos törvények Közönséges törvények Törvényerejű rendeletek
Rendeletek A szabályozás egyéb jogi eszközei
.
1. Alaptörvény/Alkotmány 2012. január 1-től: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) előtte: 1949. évi XX. törvény: Alkotmány kartális/írott alkotmány (1949 előtt történeti alkotmányunk volt) ez is törvény, de formailag és tartalmilag kiemelkedik a többi törvény közül formailag: megalkotásához és módosításához az összes képviselő 2/3-os többsége szükséges tartalmilag: - legfontosabb állami szervek és jogköreik - alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek - választások alapelvei - az ország fővárosa és nemzeti jelképek
.
2. Kétharmados/sarkalatos törvények elfogadásukhoz és módosításukhoz a jelen lévő képviselők 2/3-os többsége szükséges az Alaptörvény tételesen meghatározza őket: pl. képviselők, bírák és ügyészek jogállása, AB, MNB, ÁSZ, honvédelem, rendőrség, állampolgárság, választójog, önkormányzatok, adatvédelem, egyházak, pártok, nemzetiségek stb. 3. Közönséges/feles törvények abszolút többségi elv alapján: leadható vagy leadott szavazatok felénél több az igen (51-29-20) (egyszerű többség: több az igen, mint a nem szavazat pl. 4030-30) biztosítja a választásokon győztes parlamenti többség, a választópolgárok többségének vélelmezett akaratának a megvalósulását
.
4. Törvényerejű rendeletek (tvr.) a Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET) alkotta a rendszerváltás előtt, ma már nem alkothatók néhányuk még használatban van (pl. nemzetközi magánjogi kódex: 1979. évi 13. tvr., büntetések és intézkedések végrehajtásáról: 1979. évi 11. tvr.) törvényi szintű szabályozásnak tekintendők (1991-es AB határozat alapján) 5. Rendeletek I) Központi végrehajtó hatalom szervei 1. kormányrendeletek 2. miniszterelnöki és miniszteri rendeletek 3. önálló szabályozó szerv vezetője (pl. NMHH) + MNB elnöke II) Önkormányzati rendeletek (szűkebb területi hatály)
.
A szabályozás egyéb jogi eszközei normatív intézkedések, de nem minősülnek jogszabálynak! befolyásolják jogainkat, kötelességeinket, ezek gyakorlását 1. Közjogi szervezetszabályozó eszközök a) normatív határozat: OGY, Kormány, más testületi központi állig. szerv, AB, Költségvetési Tanács, önkormányzat bocsáthatja ki saját szervezetének, működésének, tevékenységének meghatározására b) normatív utasítás: KE, ME, központi állig. szerv vezetője, OBH elnöke, LÜ, alapvető jogok biztosa, MNB és ÁSZ elnöke, kormányhivatal vezetője, PM, jegyző adhat ki a vezetése, irányítása, felügyelete alá tartozó szervek szabályozására + OGY, KE, AB, alapvető jogok biztosa, önálló szabályozó szerv, Miniszterelnökség és minisztérium hivatali szervezetének vezetője, ami az állományba tartozókra kötelező
.
A szabályozás egyéb jogi eszközei 2. „Másodlagos szabályok” állami szervek, gazdálkodó szervek (pl. MÁV, Posta, Matáv, OTP) vezetőitől származó körlevél, állásfoglalás, irányelv, iránymutatás, utasítás kollektív szerződések 3. Bírói gyakorlat Kúria jogegységi határozatai és elvi határozatai az ítélkezési gyakorlat összehangolása érdekében
.
5. A JOGRENDSZER HORIZONTÁLIS TAGOZÓDÁSA Jogág: a társadalom viszonyainak egy körét sajátos eszközökkel szabályozó, szabályaiban összefüggő, a többi jogágtól viszonylag elkülönülő jogterületek összessége 1. a szabályozás módszere szerint jönnek létre a jogágak (polgári jog, büntető jog) ezen belül: 2. a szabályozás tárgya alapján jönnek létre a jogterületek (öröklési, kötelmi jog) (pl. a tulajdon a büntetőjognak és a polgári jognak is szabályozási tárgya, de a büntetőjog imperatív/kogens szabályokkal védi annak háborítatlanságát, a polgári jog megengedő/diszpozitív szabályokkal rendezi az azzal való rendelkezést) 3. diszciplináris elem: jogtudomány, jogi oktatás tudatosan tagolja a jogrendszert Jogágak között nincs fontossági sorrend, munkamegosztás van közöttük, egymás mellé rendeltek. Közjogias jogágak: egyik szereplő az állam mint hatalom, alá- fölérendeltségi viszony a felek között Magánjogias jogágak: a felek egymás mellé rendeltek nem a szereplő, hanem a szerep a fontos: állam is lehet mellérendelt pozícióban magánjogi viszonyokban rendőr az állam nevében jár el .
ALAPJOGÁGAK Anyagi jogi jogágak 1.
Á1
Á2
2.
M1
Eljárásjogi jogágak
közigazgatási 3.
M2
4.
polgári
M3
1. Nemzetközi (köz)jog: államok (és nemzetközi szervezetek) közötti viszony 2. Közjogias jogágak: az állam és a joghatósága alá tartozó magánfelek közötti viszony 1. alkotmányjog 2. közigazgatási jog 3. büntetőjog 3. Polgári jog: egyazon állam joghatósága alá tartozó magánfelek között 4. Nemzetközi magánjog: különböző államok joghatósága alá tartozó magánfelek között
MÁSODLAGOS/KERESZTÜLFEKVŐ JOGÁGAK két alapjogág határán alakultak ki, vagy kiváltak valamelyik alapjogágból pl. munkajog, társadalombiztosítási jog, pénzügyi jog, földjog, környezetvédelmi jog .
büntető
6. JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA Érvényesség: a szabály létezik, normatív erővel rendelkezik, képes kötelező erőt kiváltani, figyelembe kell venni a magatartások tanúsításakor 1. Formális érvényesség (1) A jogszabályt a jogalkotásra feljogosított szerv hozta meg (OGY, Kormány, ME, miniszterek, önkormányzatok) (2) A jogalkotó a jogszabályt a jogalkotásra vonatkozó előírásoknak megfelelően alkotta meg (Alaptörvény, OGY Házszabálya, jogalkotási tv.) (3) A megfelelően megalkotott jogszabályt a jog által előírt módon kihirdették (Magyar Közlöny, tárcaközlönyök) 2. Tartalmi érvényesség: a megalkotott jogszabály nem ellenkezik magasabb szintű, a jogforrási hierarchiában felette álló jogszabály előírásainak tartalmával 3. Szociológiai érvényesség: megfelel azoknak a társadalmi viszonyoknak, amelyekre vonatkozik; a címzettek a jogi normát közvetlen kényszer alkalmazása nélkül is követik: a jogszabály nem csupán érvényes, de érvényesül is 4. Etikai érvényesség: minimális erkölcsi elvárásoknak is megfelel 1.-2.: a jog saját belső előírásaihoz köti az érvényességet, „minden vagy semmi” elv alapján 3.-4.: jogon kívüli tényezőket vesz figyelembe, a megfelelés fokozati kérdés .
6. JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA Hatály: az érvényesség terjedelme 1. Időbeli hatály: mettől-meddig alkalmazható az érvényes jogszabály? kezdete: maga a jogszabály állapítja meg, vagy más, hatályba léptető jogszabály teszi meg - kihirdetése napján (hivatalos lapban való közzététel – Magyar Közlöny, tárcaközlönyök) - későbbi konkrét időpontban (3-6 hónap múlva, vagy adott napon, pl. jan. 1., júl. 1.) vége: új norma hatályon kívül helyezi a régit; ritkábban maga a jogszabály mondja ki; AB megsemmisíti visszaható hatály tilalma - büntetőjogban: „nullum crimen sine lege” - ”nincs bűncselekmény törvény nélkül” (kivéve ha előnyösebb helyzetet teremt) 2. Személyi hatály: kikre vonatkozik az érvényes jogszabály? 1) általános személyi hatály: adott állam területén mindenkire („aki”, „bárki”) 2) különös személyi hatály: bizonyos körülhatárolt csoport („a beteg”, „az ellátott”, „a gyermek”) 3) kivétel: diplomáciai mentességet élvező külföldi személyek .
6. JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE ÉS HATÁLYA 3. Területi hatály: milyen területre kiterjedően alkalmazható az érvényes jogszabály? a jogszabályok területi hatálya az ország egész területére kiterjed a magyar és nem magyar állampolgárokra egyaránt az önkormányzati rendeletek területi hatálya szűkebb: csak az önkormányzat közigazgatási területe „úszó”, „repülő” államterület: a külföldön tartózkodó magyar közlekedési eszközökön is kivétel: diplomáciai mentességet élvező területek 4. Tárgyi hatály: milyen ügyekre és milyen eljárásban kell/lehet a jogszabályt alkalmazni? általában a jogszabály címe adja meg 5. Szervi hatály: alkalmazásukról mely szervek kötelesek gondoskodni? 1) általános hatáskörű szervek (bíróság) 2) különös hatáskörű szervek (gyámhatóság)
.
7. JOGÉRVÉNYESÜLÉS amikor a jogszabályban testet öltő normatív elvárás ténylegesen hatással van a valóságra Jogérvényesülés módjai: I.)
Önkéntes jogkövetés 1. Tudattalan (vallási, erkölcsi normákkal egybeesik) 2. Tudatos (feltételezi a jogismeretet) 3. Instrumentális: legtudatosabb viszonyulás joghoz, eszközként használjuk a jogot (csak így érhető el a szubjektív cél; a jog többletbiztosítékot ad; a jog előnyösebb alternatívát kínál) II.) Jogalkalmazás 1. Hatósági jogalkalmazás: ha egy joghatás kiváltásához szükséges a hatósági közreműködés (építési engedély, forgalmi engedély, stb.) 2. Bírósági jogalkalmazás (igazságszolgáltatás): felek között konfliktus, jogvita eldöntése – alternatívája: mediáció/közvetítés, választottbíróság a kettő keveredhet is: kormányhivatal szabálysértési hatóságként járhat el, bíróság quasi regisztratív funkciót tölt be (a cégbíróság jegyzi be a cégeket) .
7. JOGALKALMAZÁS SZAKASZAI 1. Ténymegállapítás 2. Jogértelmezés 3. Határozathozatal Mi a jog? Mit keresünk, amikor jogot keresünk? 1. Szöveget keresünk => JOGFORRÁS 2. A szöveg értelmét keressük => ÉRTELMEZÉS
.
7. JOGÉRTELMEZÉS a jogalkalmazás azon szakasza, melynek során az elvontan megfogalmazott jogszabályi szövegek jelentését a konkrét helyzetre vonatkoztatjuk a) Ki végzi az értelmezést? – értelmezés alanya szerint: 1. autentikus (törvényi): értelmező rendelkezésekben maga a jogalkotó 2. jogtudományi: nincs kötelező ereje, de segíthet a jogalkalmazónak 3. jogalkalmazói: adott ügyre terjed ki, de általánossá válhat b) Hogyan értelmezzük a jogszabályt? – értelmezés módszerei szerint: 1. nyelvtani: szavak, mondatok értelmezése nyelvtani szabályok szerint 2. logikai: szavak, mondatok logikai szerkezete szerint 3. rendszertani: a jogrendszerben elfoglalt helye szerint 4. történeti: szöveg keletkezésének története szerint 5. teleologikus: jogalkotó szándékára tekintettel
.
Köszönöm a figyelmet!
.
