ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK. A rendelet hatálya

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007. (II. 09.) rendelete a Budapest, IX. ker. Könyves Kálmán krt. – Üllői út – MÁV Kelenföld – Keleti Pályaudvar vasútvonal - Gyáli út által határolt terület Kerületi Szabályozási Tervéről és Építési Szabályzatáról A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint 63/C..§ (2) és a 65/A.§ (2) bekezdései meghatározott jogkörével élve, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6.§ (3) a.) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a 7.§ (3) bekezdés c.) pontjának megfelelően jóváhagyja a Kerületi Szabályozási Tervet, megalkotja az alábbi rendeletet és elrendeli ezek alkalmazását. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. § A rendelet hatálya (1) Jelen rendelet hatálya a Budapest IX. ker. Könyves Kálmán krt. – Üllői út – MÁV Kelenföld – Keleti Pályaudvar vasútvonal - Gyáli út által határolt területre (továbbiakban: Terület) terjed ki. (2) Jelen Építési Szabályzat csak a szabályozási tervlappal együtt érvényes, azzal együtt alkalmazandó. 2. § Az előírások alkalmazása (1) A területen területet felhasználni, telket, építési telket vagy területet kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint rendeltetését módosítani (együtt építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak e rendelet és a szabályozási terv alapján szabad. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az Étv., az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), a 46/1998.(X.15.) Főv. KGY. rendelet (a továbbiakban: FSZKT), valamint a 47/1998.(X.15.) Főv. KGY. rendelet (a továbbiakban: BVKSZ), vonatkozó előírásait jelen rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni és az általános érvényű rendelkezések, hatósági előírások és szabványok vonatkozó előírásait kell betartani. 3. § Szabályozási elemek (1) A szabályozási tervlapon rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek: a) szabályozási vonal, b) az övezeti besorolás és annak előírásai, c) építési hely, és határa d) építési vonal e) megszüntető jel, f) maximális párkánymagasság, g) telepítendő fasor,

Budapest, IX. ker. Könyves Kálmán krt. – Üllői út – MÁV Vasútvonal - Gyáli út által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve

h) megtartandó fa, fasor, i) meglévő, megtartandó zöldfelület, (2) A kötelező érvényű szabályozási elemektől eltérni csak a jelen rendelet, ill. a Szabályozási Terv megváltoztatásával lehet. 4. § Telekalakítás (1) Kötelező telket alakítani a) új építés esetén a szabályozási vonallal és a kötelező megszüntetéssel érintett telkek esetében b) az ingatlant érintő építési engedélyezéssel egyidejűleg. (2) A területen nyeles telek nem alakítható ki. (3) A területen a telkek a telekrendezés szabályai és az övezeti előírások keretei között összevonhatók és megoszthatók, amelyhez a kerületi főépítész véleményét előzetesen ki kell kérni. (4) A telekalakítással nem jöhet létre az övezeti előírásokkal ellentétes állapot. TERÜLETFELHASZNÁLÁS 5. § Területfelhasználás, keretövezeti besorolás (1) Az 1. §. (1) bekezdésében lehatárolt terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik. (2) A beépítésre szánt területek az FSZKT szerint az alábbi keretövezetbe tartoznak: a) I intézményterület b) KV-IK különleges, intézményi funkciókkal vegyes használatú közlekedési terület c) K-HT honvédségi területek (3) A beépítésre nem szánt területek az FSZKT szerint célzott területfelhasználási módú területekbe és keretövezetbe nem sorolt közterületekbe tartoznak: a) KL-KT közlekedési célú közterületek: (38298) hrsz. Üllői út (38293/69) hrsz Üllői út (38293/15) hrsz. Könyves Kálmán körút (38293/70) hrsz. Könyves Kálmán körút (38293/59) hrsz. M5 autópálya b) KL-VA vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló terület (38249/1) hrsz. vasúti terület c) Keretövezetbe nem sorolt közterület: (38291) hrsz. Gyáli út A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS BEÉPÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 6. § Az építés feltételei, a területeken elhelyezhető funkciók, építmények


(1) A területen elhelyezhető létesítményeket a vonatkozó építési övezetek, övezetek előírásai tartalmazzák. (2) A területen telkenként több épület elhelyezhető a vonatkozó előírások betartásával, egy épületen belül különböző rendeltetési egységek is létesíthetők. (3) A területen üzemanyagtöltő állomás létesítése nem engedélyezhető (4) A területen pavilon, sátor, lakókocsi, mozgóárus, tűzrakóhely nem helyezhető el. (5) A legnagyobb megengedett párkánymagasság értékeket a szabályozási tervlapon feltüntetettek szerint kell figyelembe venni. (6) A területen az OTÉK szerint számított parkolóhely-létesítési kötelezettséget a vonatkozó önkormányzati rendeletnek megfelelően kell biztosítani, elsősorban épületen belül. Új építés esetén a térszint alatti és felszíni parkolás arányát az egyes építési övezetek előírásai határozzák meg. (7) Tetőkert létesítése esetén az azon kialakított zöldfelületet a zöldfelületi mutató számításánál az alábbi megkötések mellett lehet figyelembe venni: a) ha a termőföldtakarás vastagsága 2,0 m-nél nagyobb, akkor a zöldfelület 100%-a, b) ha a termőföldtakarás vastagsága 1,0-2,0 m közötti, akkor a zöldfelület 50%-a számítható be, amennyiben c) a termőföldtakarás vastagsága 1,0 m-nél kisebb, akkor a zöldfelület nem számítható be a kialakítandó zöldfelület mértékébe d) a tetőkert területének 25%- lehet burkolt felület. (8) Az épületek engedélyezési tervei csak az építési telekre vonatkozó kertépítészeti tervvel együtt engedélyezhetők. (9) Az építési helyen kívül eső meglevő építmény(rész)ek, épület(rész)ek szintterülete nem növelhető. Átalakításukat csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból szabad végezni. Felújításuk a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében megengedett. (10) Reklámvilágítással, telken belüli térvilágítással káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát korlátozni nem szabad. (11) Két szintet meghaladó mélygarázs csak talajmechanikai és hidrogeológiai szakvélemény alapján létesíthető. (12) Felszíni parkolók a BVKSZ előírásainak megfelelően létesíthetők. 7. § Értékvédelem (1) Ha a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 24. §-ában foglaltak szerint a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell. Mindemellett értesíteni kell a területileg illetékes Budapesti Történeti Múzeumot.


8. § A városkép védelme (1) Az épületek közterületről látható homlokzatán és tetőzetén légvezeték, közművezeték, hírközlési és gépészeti berendezés, kültéri klímaberendezés, fémkémény a városképet illetve az épület homlokzati egységét zavaró módon nem helyezhető el. Az építési hatóság ezek utólagos elbontását is elrendelheti. (2) Épületek között illetve közterületeken légvezeték nem létesíthető. (3) Az épület tetőfelülnézetét ötödik homlokzatnak kell tekinteni. Az építési engedélyezési tervekhez kötelező a csatlakozó épületeket is feltüntető, tetőfelülnézetet is bemutató tömegvázlat csatolása. (4) Az épületek engedélyezési tervének részeként a homlokzatok színtervét is be kell nyújtani. (5). Magastetős kialakítás esetén a tetősíkból kiugró, azt felaprózó tetőtéri ablakok kialakítása nem engedhető meg. (6) Épületek homlokzatának (fóliázás, rávetítés, stb útján) hirdetőfelületként való hasznosítása nem megengedett. Ezek megszüntetését az építési hatóság utólagosan is elrendelheti. (7) A portálok, kirakatszekrények, cégérek, hirdetőtáblák méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt, egy egységként kell tervezni és kialakítani. utólagos cseréjük, átalakításuk csak a teljes homlokzat és környezet figyelembevételével, azt nem zavaró módon helyezhető el. (8) Pavilon vagy sátor lakókocsi sem a közterületen, sem az építési telkeken nem helyezhető el. 9. § Polgárvédelmi létesítmények (1) A területen található polgári védelmi létesítményeket (óvóhelyeket, szirénát, annak elektromos kapcsolóját, vezérlőegységét és elektromos csatlakozó kábeleit) érintő kivitelezési munkák esetén a polgári védelmi létesítmények megszüntetéséhez, átalakításához és új létesítéséhez a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság konkrét, eseti hozzájárulása szükséges. A védelmi létesítményt is érintő építési-, bontási engedély csak a szakhatóság jóváhagyásával adható ki. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 10. § Az I-IX/1 jelű építési övezetre vonatkozó előírások (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el: a) közintézmény b) igazgatás c) iroda, d) szálláshely-szolgáltatás, e) szolgáltatás f) vendéglátás, g) egyéb közösségi szórakoztatás h) sportlétesítmény,


i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái j) kiskereskedelem, k) parkolóház. (2) A melléképítmények közül a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz) c) kerti vízmedence, d) kerti lugas, e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. (3) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal az alábbi paraméterek betartásával lehet: a telek megengedett az épület megengedett legnagyobb legkisebb legnagyobb legkisebb Az építési kialakítható területe övezet jele m2 I-IX/1 5.000

terepszint alatti beépítési mértéke % 80

legkisebb szintterületi zöldfelületi mutatója mértéke építménymagassága m2/m2 % m m 3,0 35 15,0 30,0 3,5* * Amennyiben az épület(ek) földszintjén a beépítési mérték 10 %-ig közcélú funkció létesül az önkormányzattal kötött megállapodás alapján. beépítési mértéke % 60

(4) Az építési övezet területén új ipari épület és raktárépület nem helyezhető el, ilyen funkció fennmaradására telephelyengedély nem adható. (5) Az övezetben megengedhető legnagyobb párkánymagasság a homlokzat hosszának maximum 25 %-án: 36,0 m. (6) Az övezetben hagyományos lapostető nem alakítható ki, magastető, tetőterasz, járható tető, zöldtető, tetőkert létesíthető. (7) Az övezetben sorgarázs sem önálló épületben, sem épület földszintjén nem alakítható ki. (8) Az övezetben szükséges parkolóhelyek legfeljebb 5 %-a helyezhető el felszínen. A felszíni parkolók fásítottan alakítandó ki, 4 parkolóhely/1 fa arányban. 11. § Az I-IX/2 jelű építési övezetre vonatkozó előírások (1) Az építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el: a) közintézmények, b) igazgatás c) iroda, d) kereskedelem-szolgáltatás, e) vendéglátás, f) kiskereskedelem, g) szálláshely-szolgáltatás.


(2) A melléképítmények közül a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt b) kerti lugas, c) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. (3) Az építési övezetben építményt elhelyezni zártsorú beépítési móddal az alábbi paraméterek betartásával lehet: a telek megengedett az épület megengedett legnagyobb legkisebb legnagyobb legkisebb Az építési kialakítható területe övezet jele m2 I-IX/2 1.500

beépítési mértéke % 80

szintterületi mutatója m2/m2 4,5


legkisebb zöldfelületi mértéke % 20

építménymagassága m m 10,5 45,0

(4) Az övezet városképi jelentőségére tekintettel új épület vagy épülettömeget érintő átalakítás esetén a kialakítás részleteit elvi építési engedély alapján az építéshatóság határozza meg, az önkormányzati főépítész véleményének előzetes megkérése alapján. (5) Az övezetben hagyományos lapostető nem alakítható ki, magastető, tetőterasz, járható tető, zöldtető, tetőkert létesíthető. (6) Az övezetben sorgarázs sem önálló épületben, sem épület földszintjén nem alakítható ki. (7) Az övezetben szükséges parkolóhelyek csak felszín alatt helyezhetők el. 12. § Az K-HT-IX/1 jelű építési övezetre vonatkozó előírások (1) A terület honvédelmi létesítmények, illetve az azokhoz tartozó szálláshely-szolgáltató épületek, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló épületek, elhelyezésére szolgál. (2) A melléképítmények közül a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz) c) kerti vízmedence, d) kerti lugas, e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő f) hulladéktartály-tároló g) zászlótartó oszlop helyezhetők el.


(3) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal az alábbi paraméterek betartásával lehet: a telek megengedett az épület megengedett legnagyobb legkisebb legnagyobb legkisebb Az építési kialakítható területe övezet jele m2 K-HT-IX/1 5.000






(4) Új önálló épület alapterülete nem lehet kisebb 100 m2-nél. (5) Meglévő épülethez annak léptékétől és tömegalakításától eltérő toldaléképületet építeni nem lehet. (6) Az övezeten belüli meglévő egybefüggő zöldfelületek kötelezően megtartandók, azokon új, összefüggő burkolt felületek nem hozhatók létre. (7) Az övezetben épülettől különálló, önálló szintalatti parkoló nem létesíthető. (8) Az övezetben szükséges parkolóhelyek felszínen és térszín alatt egyaránt elhelyezhetők. A parkolókat fásítottan kell kialakítani, 4 db/1 fa arányban. 13. § Az KV-IK-IX/1 jelű építési övezetre vonatkozó előírások (1) Az építési övezet területén közlekedési funkciókon, azok üzemi technológiáin kívül a) intézmény b) szálláshely-szolgáltatás c) vendéglátás d) kiskereskedelem, e) parkolóház rendeltetési egységek helyezhetők el. (2) A melléképítmények közül a) közműbecsatlakozási műtárgy, b) kerti lugas, c) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. (3) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal az alábbi paraméterek betartásával lehet: a telek megengedett az épület megengedett legnagyobb legkisebb legnagyobb legkisebb Az építési kialakítható területe övezet jele m2 KV-IK5.000 IX/1







(4) Az építési övezet területén új ipari épület és raktárépület nem helyezhető el, ilyen célra épület, építmény rendeltetése nem változtatható meg, ilyen rendeltetés megkezdésére, vagy fennmaradására telephelyengedélyt nem adható ki. (5) A szükséges parkolók felszínen és térszín alatt egyaránt elhelyezhetők, a felszíni parkolókat fásítottan kell kialakítani, személygépkocsik esetén 4 db/1 fa, autóbusz esetén 2 db/1 fa arányban. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI 14. § KL-KT-IX jelű övezet (1) A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. (2) Az övezet területén autómosó nem létesíthető. 15. § KL-VA-IX jelű övezet (1) A terület a HÉV, a MÁV vasúti és vasúti üzemi területei, valamint az ezekhez kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen a az alapfunkciót kiszolgáló és ellátó építmények, épületek helyezhetők el. A területen más célú felhasználás számára teleket kialakítani nem lehet. 16. § Közlekedés (1) A közterületek meglévő, ill. tervezett szabályozási szélességét a szabályozási tervlap tartalmazza. (2) A Könyves Kálmán krt.-on közvetlen gépjármű ingatlankiszolgálást biztosító új útcsatlakozás vagy kapubehajtó nem létesíthető. (3) A rendeltetésszerű használat biztosításához szükséges parkolóhelyeket a vonatkozó előírások és a helyi parkolási rendeletnek megfelelő mennyiségben kell biztosítani. A felszínen elhelyezhető parkolók arányát az övezeti előírások tartalmazzák. (4) Az FSZKT-val összhangban a területen P+R 150 parkoló elhelyezése szükséges. 17. § A közműlétesítményekre vonatkozó rendelkezések (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabályokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. (2) A meglévő és a tervezett közműhálózatoknak és azok védőtávolságának közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha más műszaki megoldás nem létezik és ha azt egyéb ágazati


előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmai jogi bejegyzéssel kell fenntartani. (3) A meglévő közművek kiváltásakor, vagy megszüntetésekor a feleslegessé vált közművezetéket, közműlétesítményt fel kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. (4) Útrekonstrukció esetén az érintett meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról, az utcafásítás lehetősége érdekében a közművek átépítéséről is gondoskodni kell. Az átépülő közművezetéket az ágazati előírás szerint megengedett legkisebb fektetési távolságra kell elhelyezni a várhatóan hosszabb időtávban helyen maradó közmű mellé, hogy utcafásításra terület szabaduljon fel. (5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. A közművezetékeket föld alatti közműlétesítményeket vagy föld alatti vagy épületen belül történő elhelyezéssel kell kivitelezni. (6) A területen új épület építésére építési engedély csak a teljes közműellátás rendelkezésre állása esetén adható. A teles közműellátáshoz biztosítani kell a vezetékes ivóvízellátást, a tüzivízellátást, a közcsatornás szenny- és csapadékvízelvezetést, a villamosenergia ellátást, a földgázellátást és a vezetékes hírközlést. (7) Ha a beépítés legalsó padlószintje mélyebbre kerül a csatorna folyás-fenékszintjénél, akkor a keletkező, összegyűlő vizeket helyi átemelő létesítésével kell a közcsatorna-hálózatba vezetni. (8) A tervezési területről a szennyvizet az egyesített rendszerű közcsatornával kell elszállítani, amelybe csak az előírásoknak megfelelő szennyezettségű szennyvíz vezethető, ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. (9) A nagyobb parkolók burkolt felületén összegyűlő felszíni vizeket csak hordalékfogó, olajfogó, benzinfogó, stb. műtárgyon átvezetve lehet a közcsatornába engedi. (10) A tervezési területen belül a közép-, a kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat föld alatti elhelyezéssel kell kivitelezni. Helytakarékosság érdekében hírközlési kábelként multifunkcionális telekkommunikációs kábel elhelyezése szükséges. (11) Reklámvilágítással, közterületi térvilágítással kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát korlátozni nem szabad. (12) Vezeték nélküli közcélú hírközlési létesítmény (antenna, antennatartó szerkezet) elhelyezése építési engedélyköteles, ha azok bármely mérete meghaladja: a) antenna esetében a 4,0 m-t, b) antennatartó szerkezet esetében a 6,0 m-t. Közcélú antenna elhelyezés úgy kell történjen, hogy magassága legfeljebb 5,0 m-rel haladja meg az épület tetejének gerincmagasságát, illetve a zárófödém magasságát. 18. § Tűzvédelem (1) A szükséges oltóvíz mennyiséget a mindenkor hatályos jogszabályok (jelenleg a mód. 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében) kialakított tűzcsapokról kell biztosítani.


(2) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni kell. (3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály ill. nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. (4) A parkolási rend bármilyen megváltoztatása során az oltóvízszerzési helyek állandó megközelíthetőségét biztosítani kell a módosított 35/1996.( XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49. § (7), illetőleg 51. § (3) bekezdése alapján. 19. § Környezetvédelem (1) A területen talajszennyező tevékenység nem folytatható. (2) A hatályos felszín alatti vízminőségvédelmi rendelet „érzékeny” felszín alatti vízminőségvédelmi kategória határértékei betartandók. (3) A mindenkor hatályos levegőtisztaság-védelmi rendelet vonatkozó határértékeit kell betartani a területen. Káros légszennyezéssel járó, bűzt kibocsátó tevékenység nem folytatható. (4) A mélygarázsok szellőztető kürtőit tetőgerinc magasságába kell vezetni, a kipufogó gázok kivezetése csak megfelelő hígítás biztosításával történhet. (5) A hatályos zaj- és rezgésvédelmi rendelet előírásai betartandók. Új létesítmények csak úgy helyezetők el, ha az épületek belső téri zajszintje a rendelet előírásainak megfelel. A határoló utak mentén ez passzív akusztikai védelemi megoldások is alkalmazhatók. (6) A területen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása a mindenkor hatályos rendeletek szerint történjen. (7) A területen terepszint alatti építkezéssel a talaj- és rétegvíz áramlás útját elzárni nem szabad, annak megfelelő továbbvezetéséről a mélyépítés keretében gondoskodni kell. (8) A közműépítéseknél, egyéb építési tevékenységeknél, tereprendezéseknél keletkező hulladékokat hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladék lerakón kell elhelyezni, és a hulladékokat csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezet szállíthatja el. (9) A tervezési területen hulladékot – tekintet nélkül annak veszélyességére – elhelyezni lerakni, tárolni tilos. (10) A tervezett létesítményeket figyelembe véve gondoskodni kell olyan terület kijelöléséről, amely a hulladékudvar és hulladéksziget, illetve szelektív hulladék gyűjtőhely működését biztosítja. (11) Vízvételi hellyel ellátott létesítményt csak a csatorna hálózathoz csatlakozva szabad elhelyezni. (12) Területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. (13) A területen a bontások, tereprendezések és építkezések során a kitermelt talaj minőségét meg kell vizsgálni. A vizsgálati eredmények alapján dönthető el a kitermelt talaj elhelyezésének módja, illetve az, hogy szükség van-e felügyelőségi intézkedésre.


(14) a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A tevékenységek vonatkozásában a 219/1994. (VII.21.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni. 20. § Zöldfelületek (1) 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágása csak hatósági engedéllyel lehetséges. A kivágásra kerülő fák pótlása az idevonatkozó önkormányzati rendelet előírásai szerint történhet. (2) A szabályozási tervlapon jelölt tervezett fasorok esetében várostűrő, legalább közepes lombkoronát fejlesztő, előnevelt fák ültetendők. A fák öntözési lehetőségének biztosításáról a kiépítéssel egy időben gondoskodni szükséges). (3) A mélygarázs tetőfödémén kialakított zöldfelület csak minimum 2,0 méteres talajtakarás esetén számítható be a zöldfelületi mutatóba. A garázsfödém minden 100 m 2-re után egy közepes lombkoronát fejlesztő fa ültetése kötelező. Az ültetendő fa számára min. 1,5x1,5x1,5 m nagyságú ültetőgödröt kell kialakítani. (4) Az előkertekben – gépkocsibehajtó kivételével - csak zöldfelület és díszburkolat létesíthető. 21. § Záró rendelkezések (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a) a Ferencvárosi Önkormányzat 29/1999. (XII. 30.) rendelettel jóváhagyott Skanska irodaház– Volán Buszpályaudvar kerületi szabályozási terv hatályát veszti, b) a Ferencvárosi Önkormányzat 18/2004. (V.21.) rendeletével jóváhagyott Vágóhíd utca és környéke kerületi szabályozási terv tervezési határa az alábbiak szerint módosul: Soroksári út – Haller utca – Nagyvárad tér - Szent László Kórház KSZT határa – Könyves Kálmán körút –– Gyáli út – Ferencvárosi pályaudvar – MÁV Budapest-Kelebia vasútvonal által határolt terület.

Budapest, 2007. február 7.


ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK. A rendelet hatálya

Recommend Documents