Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hatósági Osztály HATÁROZAT

A lsó-Tisza- vidéki K ö rny ezetv éde lmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hatósági Osztály Szám: 39.556-8-14/2008. Ea: Csókási Anita Dr. Balthazár Éva

Tárgy: MMBF Földgáztároló Zrt. Szőreg-I. biztonsági földgáztároló SZBT-4 gyűjtő és elosztó központ egységes környezethasználati engedélye

HATÁROZAT A MMBF Földgáztároló Zrt. (1117 Budapest, Budafoki út 79.) részére a benyújtott egységes környezethasználati engedélyezési tervdokumentáció alapján indított eljárásban egységes környezethasználati

engedélyt

adok a Szőreg-I. biztonsági földgáztároló SZBT-4 gyűjtő és elosztó központ Szeged-Tápé 02139/39. hrsz. telephelyen a 315/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete 13.2 pontja szerinti „földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m3 /nap-tól” tevékenység folytatásához. AZ ENGEDÉLYEZETT TEVÉKENYSÉG - Megnevezése: - Folytatásának helye: -

Földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m /nap-tól SZBT-4 gyűjtő és elosztó központ Szeged-Tápé 02139/39. hrsz. Engedélyes neve: MMBF Földgáztároló Zrt., rövid név: MMBF Zrt. Engedélyes címe: 1117 Budapest Budafoki út 79. A cég (engedélyes) KÜJ száma: 102083891 IPPC KTJ: 101898868 A gáztároló mobil gázkapacitása: 1200 millió m3 stratégiai; 700 millió m3 kereskedelmi A földgáz kitermelés kapacitása: 20 millió m3/nap stratégiai; 5 millió m3/nap kereskedelmi SZBT-4 csúcskapacitása: 9 millió m3/nap

A létesítmény egységes országos vetületi rendszer szerinti EOV koordinátái: EOV X (m): = 103194 EOV Y (m): = 742272

Központ: 6721 Szeged, Felső Tisza-part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048 Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068 Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113 Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970 Ügyfélfogadás Központ: H - Sze 9.00-11.30 és 12.30-15.00 között, P 9.00-12.00; Kirendeltség: H - P 9.00-12.00 E-mail: [email protected], Internet: http://atiktvf.zoldhatosag.hu

2 A TELEP FELADATA, FŐ TEVÉKENYSÉGE A Szőreg-1 Biztonsági Földgáztároló megvalósításának célja a lakossági és ipari földgázfogyasztók folyamatos, biztonságos, megfelelő minőségű földgázzal való ellátásának biztosítása a földgázellátási források bármilyen problémája és szélsőséges, hosszantartó téli időjárás esetén is. A fővállalkozási tendert a MOL Nyrt. nyerte meg és a két fél között megkötött fővállalkozói szerződés szerint a MOL Nyrt. végzi a biztonsági földalatti gáztároló létesítésével összefüggő Engineering és Ügyviteli feladatokat, illetve a komplex létesítménynek üzembe helyezését, megvalósítását a pályázatban szereplő Algyő-Szőreg-1 mezőben. A mező és a megépítendő tárolói létesítmények az MSZKSZ Biztonsági Földgáztároló Zrt. (új nevén MMBF Földgáztároló Zrt.) tulajdonát képezik. A földgázellátás folyamatos biztosítása érdekében a Szőreg-1 gázsapkás kőolajtelepben földalatti gáztárolót alakítanak ki. A mezőből olajtermelés, valamint az utóbbi években már sapkagáz termelés is történt. A telepből a kőolajtermelés jelenleg is folyamatban van, ugyanakkor a gázsapka további termeltetése befejeződött. A MOL Nyrt. TÁSZ Beruházás a Szőreg-1 Biztonsági Földalatti Gáztároló felszíni létesítményei kivitelezési és engedélyezési terveinek elkészítésével az OLAJTERV Zrt.-t bízta meg. A stratégiai földalatti gáztárolóhoz kapcsolódóan az országos gázszállító rendszer fejlesztése egy másik projekt keretében valósul meg. AZ ÜZEM TEVÉKENYSÉGÉNEK, TECHNOLÓGIÁJÁNAK ISMERTETÉSE 1. A tevékenység, termelési kapacitás, kapcsolódó létesítmények 1.1. A földalatti gáztárolás A Szőreg-1 Biztonsági Földalatti Gáztárolót gázsapkás olajtelepből alakítják ki. Az elsősorban stratégiai jellegű tárolás mellett a tárolót részlegesen kereskedelmi tárolás céljából is tervezik üzemeltetni. A gáztároló részei: -

Földalatti tároló Kutak és kútkörzetek Kútbekötő és gerincvezetékek Kihelyezett gyűjtő és elosztó központok Földalatti gáztároló központi gázelőkészítő és kompresszor üzeme

A földalatti gáztárolás technológiája két ciklusból áll. A betárolási ciklus: A földalatti gáztárolót besajtoló kutakon keresztül töltik fel, melyhez a távvezetéken érkező földgáz nyomását kompresszorok segítségével növelik meg. A kitermelési ciklus: A geológiai tárolóból a nyers földgáz kitárolását saját nyomáson a kitermelő kutakon keresztül végzik el és előkészítik a távvezetéki feladáshoz szükséges minőségűre.

3 A Szőreg-1 Biztonsági Földalatti Gáztároló központi létesítményei a jelenleg meglévő Algyői Gázüzem mellett létesülnek. Az újonnan létesítendő SZBT-1 kompresszor- és gázelőkészítő üzem, és a kihelyezett gyűjtő és elosztó központok között besajtoló és kitermelő gerincvezetékek épülnek. A Szőreg-1 Biztonsági Földalatti Gáztároló távvezetéki gázzal történő feltöltéséhez a gázt a gázbesajtoló gerincvezetéken vezetik az SZBT-2, -3, -4 gyűjtő és elosztó központokhoz. Itt történik a besajtolandó gáz kutankénti elosztása. Kitermelési ciklus során a termelő kutak gázát a gyűjtő és elosztó központokon gyűjtik és szeparálják. A szeparált gázt az új gázgerincvezetéken az SZBT-1 Gázelőkészítő Üzembe szállítják. A szeparátorokból elvezetett fluidumnak feldolgozása a jelenleg meglévő Gázüzem technológiai rendszerében történik. 1.2. A gyűjtő és elosztó központ technológiájának ismertetése 1.2.1. A gáztároló feltöltése Betárolási ciklusban, a gyűjtő-elosztó központokban történik meg a besajtolandó gáz szétosztása a kutak felé, azokon át a telepbe. A gáztárolóba történő betárolási kapacitás meghatározásánál 150 napos besajtolási ciklusidőt vettek figyelembe, amely alatt az 1,9 x 109 Nm3 mobil gázkészlet betárolható, ill. visszapótolható. Ebből 12,7 x 106 Nm3/d besajtolási ütem adódik. A távvezetéki gázt az SZBT-1 Kompresszor Üzembe beépítendő kétfokozatú gépekkel komprimálják 45-55 bar(a) szívóoldali nyomásról 120-182 bar(a) értékre. Az SZBT-1-től 210 bar nyomásfokozatú gázbesajtoló gerincvezeték létesül az SZBT-4 gyűjtő és elosztó központ irányába. A tisztítható besajtoló gerincvezetékek a gyűjtő és elosztó központ kerítésvonalán belül jön a felszínre. A szakaszoló szerelvények utáni vezetékágból ágaznak le a koaleszcer szűrőszeparátoron keresztül a gyűjtő és elosztó központok befutósoraihoz kiépítendő gázbesajtoló fejcsövek. A betárolási ciklusban működő, S-05-4 jelű állóhengeres, 210 bar tervezési és engedélyezési nyomású koaleszcer szűrő-szeparátor készülék a komprimált gázból az SZBT-1 kompresszoraiból származó olajat leválasztja, valamint a csővezeték faláról leváló szilárd szemcséket (reve) kiszűri a földalatti gáztároló rétegbe történő besajtolást megelőzően. A készülékben az üzemi nyomás 115-185 bar, üzemi hőmérséklet 5-40 oC. A készülék bonthatóságát és ezáltal a beépített szűrő elemek cseréjét vagy tisztíthatóságát a leszerelhető fedél biztosítja. A koaleszcer szűrő-szeparátorban automatikusan leválasztott olaj leürítése a kompresszorolaj gyűjtő készülékbe történik. A mintegy 315 l űrtartalmú, Æ 500 mm-es, 25 bar tervezési nyomású fekvőhengeres készülék gázelvezető ágát szerelvény beépítése nélkül kötik be a gyűjtő és elosztó központ lefúvató rendszerébe. A leürítés gravitációsan, flexibilis csatlakozással a készülék alá helyezendő hordóba történik. Az SZBT-4 befutósori fejcsöveihez 12 db új fúrású kút újonnan építendő kútvezetékét kötik be. A 2 db meglévő kutat a meglévő SZG-4 gyűjtőállomás befutósoráról átkötik, hiszen vezetéke nem csatlakozik a besajtoló fejcsőre. Ez a kút csak termelő kút lesz, szemben a 12 db új besajtoló/termelő kúttal. A kivitelezési tervek szerint az SZBT-4 befutósori fejcsövénél 1 db további tartalékhelyet alakítottak ki. A 12 db új kútvezeték egységesen DN150 méretű, PN210-es, a velük párhuzamosan tervezett metanol vezetékek pedig DN25 méretűek és PN210 nyomásfokozatúak.

4 A meglévő (A-925H) kút vezetéke DN100 PN160-as. Ez vonatkozik az átforgatásnál létesítendő új mezőbeni (nyomvonalas) szakaszra is. Biztonságtechnikai megfontolásból ennek a meglévő kútnak a gyűjtő és elosztó központon belüli, befutósori kútvezetéke és metanol vezetéke a biztonsági elzáró szerelvényétől 210 bar tervezési nyomású. 1.2.2. Földgáz kitermelés Kitermelési ciklus során a termelő kutak gázát a gyűjtőállomásokon szeparálják. A leválasztott CH-folyadék és kísérővíz a meglévő MOL Nyrt. rendszerbe, a gáz pedig az új, mezőn belüli kitároló gerincvezetéken a központi gázelőkészítő technológiára kerül. A kutakhoz kitermelés kezdetén a hidrátképződés elkerüléséhez szükséges metanol adagolása is innen történik. A Szőreg-1 stratégiai gáztárolónál a stratégiai mobil gázkészlethez rendelten 45 napon át 20 x 106 Nm3/d, a kereskedelmihez rendelten további 5 x 106 Nm3/d kitermelő csúcskapacitást hoznak létre. A stratégiai 20 x 106 Nm3/d csúcskapacitást az üzemindítást követő 24 órán belül elérik. Téli hideg indításnál a kereskedelmi kitermelés 2 x 10 6 Nm3/d-os üteme mellett kialakuló állandósult hőállapot hatása figyelembevehető. Alacsony hőmérsékletű kitermelés esetén a szénhidrogén-hidrátok keletkezését illetve jégképződést megakadályozó műveletekre van szükség, mint a befutósori gázmelegítés illetve kútkörzeti és/vagy befutósori metanol adagolás. Gázmelegítés céljából a befutósori kútvezetékekbe, a biztonsági főelzáró szerelvények és a befutósori fejcsőrendszer közötti vezetékszakaszokba (a hozamszabályozók elé) gázmelegítőket építenek be. Fűtőközeg a kazánkonténer 1 és 2 MW hőteljesítményű melegvizes kazánjainak szekunder ágában keringetett maximum 90 oC-os hőmérsékletű kilépőoldali fagyálló folyadék. A gázáram hőmérsékletének szabályozása a hozamszabályozótól elvezetett gáz hőmérsékletéről (mint előre beállítandó alapjelről) történik, a gázmelegítőbe bevezetett fűtőközeg mennyiségének szabályozásával (szabályozószelepen keresztül). A bekötött kutak maximum 500 eNm3/d kúthozamához tartozó állandósult kútfejhőmérséklet kb. 67 oC, a nagy hozamú vízszintes kutak maximum 900 eNm3/d kúthozamához tartozó állandósult kútfej-hőmérséklet pedig 76 oC. A kútáramnak a kutak beüzemelésétől, beindításától történő felmelegedése függ a kútvezeték hosszától és a tényleges kúthozamtól is. Ez utóbbi mennyiségi értéket egyedi kutanként a számítógépes üzemirányító rendszeren (DCS) a hozamszabályozóhoz tartozóan állítják be. A stratégiai 20 x 106 Nm3/d csúcskapacitásnak az üzemindítást követő 24 órán belüli eléréséhez a bekötendő kutakat 4-6 darabos kútcsoportonként - a kazánok felfűtését követően 3-6 órás ciklusokban - lehet termelésbe állítani. A gyűjtő központhoz közeli, nagyobb hozamú kutak beüzemeltetésével kezdett stratégiai kitermelés esetén rövidebb idő elteltével lehet újabb kutakat sorrendben egymás után beindítani. A gázmelegítőknél a szabályozandó hőmérséklet tartomány 0-40 oC közötti (beavatkozási tartomány) alapjelet a kitermelés előtt a kezelő állítja be. A kútvezetékekben kétirányú mérésre és szabályozásra alkalmas ultrahangos áramlásmérőket és hozamszabályozókat építettek. A kutak szabályozását besajtoláskor és kitermeléskor is a számítógépes üzemirányító rendszer (DCS) vezérli. Kútindításnál, illetve azt megelőzően a metanol adagolás a kútkörzetekben történik, azt követően a befutósori gázvezetékeknél. A hozamszabályozók utáni kútvezetékek a mérő és közös (DN200 és DN500 méretű) termelő fejcsövekre, valamint a helyi lefúvató fejcsövére (DN150) csatlakoznak. A közös fejcsőhöz csatlakozó kútvezetéki szakaszba motorikus helyi és távműködtetésű elzáró szerelvényt terveztek, a mérő fejcsőhöz csatlakozó kútvezetéki szakaszba pedig csak

5 kézi elzárót. Mind a kétféle szerelvény nyitott és zárt állapotának távjelzése megvalósul az irányítástechnikai kiviteli tervek szerint. A befutósori mérő és közös termelő fejcsövek 210 bar tervezési és engedélyezési nyomásúak a szeparátortéri mérő és közös szeparátorok gáz belépő vezetékeinek elzáró szerelvényeivel bezárólag. A termelő fejcsövekbe a helyi nyomás és hőmérsékletmérőkön kívül nyomás és hőmérséklet távadó műszereket terveztek. A 210 bar-os befutósori vezetékrendszer után a szeparátortéri technológiai rendszer, valamint a kitermelő gerincvezeték rendszer 100 bar tervezési és engedélyezési nyomású. A 100 bar-os kitermelő rendszer túlnyomás elleni védelme céljából a befutósori mérő és termelő fejcsövekbe SIL-3 (Safety Integrity Level = biztonsági teljességi szint) bizonylattal ellátott nyomásvédelmi rendszert alakítanak ki. Ezeknek a segédenergia nélküli, rugóvisszatérítéses ESD (Emergency Shut Down = vészleállító) szerelvényeknek a nyitott illetve zárt helyzetét a műszeres kiviteli tervek szerint távjeleztetik. Ezzel egyidejűleg zárnak a befutósori főelzáró szerelvények is. A biztonság fokozása érdekében az előbb ismertetett védelemhez fedővédelmeket társítottak. Szeparálás, gázkiadás Az SZBT-4 gyűjtő és elosztó központ szeparátorterén 2 db közös és 1 db mérő szeparátor kerül beépítésre. A szeparátorok háromfázisú, kéttestes készülékek. Szeparálási nyomás 65-90 bar. A közös szeparátorok egymással párhuzamosan kapcsoltak, a befutósori közös fejcsőről ágaznak le. A felső szeparátortestben válik le a gázból a folyadék, mely az alsó készüléktestben válik szét CH-kondenzátumra és szénhidrogén kísérővízre. A felső készüléktestből a gáz ütközőlemezes cseppfogóbetéten áramlik keresztül. A szeparátortéri gázfejcső fokozatosan növekvő méretekkel épül ki. Az SZBT-3 gyűjtő és elosztó központ felé tervezett nyersgáz gerincvezeték DN450 méretű PN100-as. A gáz gerincvezetékbe történő metanol adagolási lehetőséget az SZBT-4 szeparátortéri gázelvezető fejcsövénél végzik. A háromfázisú szeparátorok alsó, Æ 800-as készüléktestéből a CH-kondenzátum és a szénhidrogén kísérővíz elvezetése szűrőkön, mennyiségmérőkön és szabályozó szelepeken keresztül történik. Ezek az elemek kiszakaszolhatóak, továbbá kerülőági elzáróval és kézi szabályozóval is ellátottak. A színtelen kondenzátumot a szomszédos SZG-3 gázgyűjtő állomás G-T jelű tartalék gerincvezetékén szállítják az Algyői Gázüzembe, ahol további nyomásejtés történik. Szénhidrogén kísérővíz elvezetése az algyői olaj gerincvezeték rendszeren át az Algyői Főgyűjtőre történik. A szénhidrogén kísérővíz elvezető fejcsőhöz csatlakoznak a szeparátorok kondenzátum elvezető ágai is arra az esetre, ha a szeparált kondenzátum elolajozódik (elszíneződik). Színes kondenzátumnak a szénhidrogén kísérővíz fejcsőre való átkötésébe az eltérő nyomásviszonyok miatt kézi szabályozó szelep került beépítésre minden szeparátornál. A 100 bar-os szeparátorok biztonsági szelepei csak kiszakaszoláskor, a bezárt térfogat esetleges túlmelegedéséből adódó túlnyomás levezetését szolgálják. Nyitónyomásuk 100 bar. A biztonsági szelepekkel párhuzamosan a szeparátorok nyomásmentesítő ágai is bekötnek a lefúvató rendszerbe. 1.3. Besajtoló és/vagy termelő kutak és monitoring kutak Az SZBT-4 gyűjtő és elosztó központi befutósori fejcsőrendszerre csatlakozó kutak adatai:

6

Kút Jele

EOV X (m)

EOV Y (m)

Funkció

Maximális kitermelő kapacitás

SZGT-28

103 754

742 054

besajtoló/termelő

<500 eNm3/nap

SZGT-29

103 580

742 306

besajtoló/termelő

<500 eNm3/nap

SZGT-30

103 321

741 856

besajtoló/termelő

<500 eNm3/nap

SZGT-31

103 596

741 750

besajtoló/termelő

<500 eNm3/nap

SZGT-32

103 285

741 540

besajtoló/termelő

<500 eNm3/nap

SZGT-33

102 889

741 565

besajtoló/termelő

<500 eNm3/nap

SZGT-34

103 194

741 772

besajtoló/termelő

<500 eNm3/nap

SZGT-H6

104 282

742 315

besajtoló/termelő

<900 eNm3/nap

SZGT-H7

104 208

742 133

besajtoló/termelő

<900 eNm3/nap

SZGT-H8

103 401

741 480

besajtoló/termelő

<900 eNm3/nap

SZGT-H9

103 182

741 441

besajtoló/termelő

<900 eNm3/nap

SZGT-H10

102 917

741 049

besajtoló/termelő

<900 eNm3/nap

A-925H

103 609

741 521

csak termelő

<500 eNm3/nap

A-988H

102 675

741 897

csak termelő

<500 eNm3/nap

Az SZBT-4 gyűjtő és elosztó központ körzetébe eső megfigyelő kutak: Kút Jele

EOV X (m)

EOV Y (m)

A-494

102611

741254

A termelő és/vagy besajtoló kutak kútkörzetből a gyűjtő és elosztó központra a következő paraméterek kerülnek továbbításra GSM-GPRS adatátvitellel: - Béléscsőközi nyomás - Légző nyomás - Hőmérséklet - Kútvezetéki nyomás - Csőtörésbiztosító nyitott-zárt állapota

7 1.4. Segédüzemi technológiák és külső kapcsolatok 1.4.1. Technológiai célú hőellátás A gyűjtő és elosztó központ befutósori gázmelegítőinek technológiai célú hőellátására 1 db 1 MW, és 1 db 2 MW névleges hőteljesítményű melegvizes kazánegységet építenek be. A kazánegységek önálló automatikus égés és szabályozásvezérléssel, illetve primer- és szekunderoldali keringető rendszerrel rendelkeznek. A kazánok fűtőgáz megtáplálását az SZBT gyűjtő-elosztó központok besajtoló rendszeréről a koaleszcer szeparátorok gázelvezető ágától (szűrt gáz) leágazva biztosítják, a fogyasztott mennyiséget mérik. Kétkörös fűtési rendszerben a primer (kazán) és a szekunder (technológia felől) körök zártak. A fűtési rendszer mindkét körét glikol bázisú fagyálló folyadékkal töltik fel, az egységek esetleges téli elfagyásának megakadályozására. A szekunder oldali beépített keringető szivattyúk száma összesen 2 db (1 db üzemi + 1 db tartalék) a két kazánegységhez együttesen. A szekunder oldali keringető szivattyúk közös frekvencia-fordulatszám szabályzóval rendelkeznek, szabályozásuk nyomáskülönbség alapján történik. A kazánokhoz 1 db közös lemezes hőcserélőt építenek be. A primer és a szekunder köri rendszerekhez zárt tágulási tartályok - 1 db 800 l-es és 2 db 600 l-es - tartoznak. A gyűjtő és elosztó központ hőellátó egységének üzemi távfelügyeletét, üzemállapot jelzéseinek monitorozását (üzemállapot, üzemzavar, hibajelzések, stb.) a kazánegységek kommunikációs rendszerén keresztül, a gyűjtő és elosztó központba kihelyezett DCS-R üzemfelügyeleti rendszer látja el. A kazánok önálló vezérlési rendszere és szabályozási automatikája biztosítja a kazánok egyedi és együttes hibamentes üzemét, a szekunderoldal hőigényétől függő önálló ki- és beléptetését. A konténeren belül CH-koncentráció-érzékelőt helyeznek el, amely esetleges fűtőgáz szivárgás esetén, az ARH 20 %-nál jelzést ad a kihelyezett DCS-R üzem-felügyeleti rendszernek, az ARH 40 %-nál pedig automatikusan zárja a fűtőgáz biztonsági mágnesszelepét. 1.4.2. Fűtőgáz előkészítő egység A gyűjtő és elosztó központ 3 MW összes névleges hőteljesítményű melegvizes kazán egységeinek fűtőgáz ellátásához 1 db komplett, szánkóra szerelt kivitelű fűtőgáz előkészítő egységet alakítanak ki. A kazánok együttes gázfogyasztása maximum 350 Nm3/h mennyiségű, 34 MJ/Nm3 fűtőértékű szagosított fűtőgáz, melynek nyomása 200-250 mbar. A gázelőkészítő egység biztosítja a többlépcsős nyomásszabályozást, a szabályozási lépcsők közötti folyadékleválasztást, valamint a szükséges fűtést. A fűtőgáz előkészítő egység tervezésénél minimum két lépcsős nyomásejtéssel számolnak. A nagy expanzió miatt a gázt fűteni szükséges, a gázmelegítéshez villamos tápenergia áll rendelkezésre. A nyomásejtés után a cseppfogóból leválasztott folyadék automatikusan ürül a gyűjtő és elosztó központ atmoszférikus üzemű szloptartályába. A fűtőgáz felhasználás miatt az előkészített gázt szagosítani kell. A szagosító anyag adagolása a mindenkori gázfelhasználástól függően mennyiségarányos. A fűtőgáz előkészítő egység szekunderoldalon, kazánházi felhasználásra alkalmas minőségű gázt biztosít. A kiadott fűtőgáz mennyiségét az egységen belül mérik.

8

1.4.3. Metanol tároló és adagoló rendszer A kitermeléskor kútindításkor, illetve kis kúthozamok esetén a szénhidrogén hidrátok keletkezésének megakadályozására, metanol injektálásra van szükség. A gázkutakhoz a metanol adagoló vezeték, egyrészt a kútkörzeten belül két adagolási ponthoz, másrészt a gyűjtő és elosztó központ befutósoránál a hozamkorlátozó szelep előtt és szelep utáni kútbekötő vezetékszakaszokhoz csatlakozik. A gázkutakon kívül a kitermelő gerincvezetéki indítópontokhoz (ill. szeparátortéri gázfejcső induló szakaszához) is adagolnak metanolt. A metanol adagoló rendszerhez tartozik az 50 m3-es metanol tartály, továbbá a metanol lefejtő szivattyúk, valamint ezek vezetékrendszere is. Az 50 m3-es Æ 2500 mm-es metanol tartály földfeletti, védőtálcás, atmoszférikus üzemű, légzőszeleppel ellátott, 2 bar tervezési és engedélyezési nyomású, fekvőhengeres tartály. A lefejtő szivattyúk csővezetéki kapcsolata lehetővé teszi a metanol lefejtését tankautóból az 50 m3-es tartályba, valamint indokolt esetben a tartály visszafejtését a tankautóba. A szivattyúk kerülőágain a tankautó saját szivattyújával (ha van ilyen) szintén át lehet fejteni a metanolt az 50 m3-es tartályba. Az adagoló szivattyúkhoz két párhuzamosan beépítendő mechanikai szűrőn keresztül tervezték a metanol vezetését. A gyűjtő és elosztó központon minden adagolási helyhez önálló adagolófej tartozik, a gerincvezetéki adagoláshoz, pedig önálló szivattyú szükséges. A gyűjtő és elosztó központban telepítendő adagolóállomások közös alapkeretre szerelt, villamos hajtású hidraulikus membránszivattyúkból, adagolófejenként belső és külső biztonsági és visszacsapó szeleppel, szívó- és nyomóoldali kézi elzáró szerelvényekből, pulzációs edényekből, közös szívófejcsőből, kézi és motoros lökethossz állítóból, valamint helyi műszerekből felépített komplett berendezésekből áll, adagolófejenként önálló nyomóvezetékkel. A gyűjtő és elosztó központban az adagolt metanol mennyiséget adagolási helyenként a gázminőség, nyomás, hőmérséklet és gázáram függvényében a központi üzemirányító (DCS) rendszer határozza meg és vezérli. Az adagolandó metanol mennyiségek: SZBT-4 gyűjtő és elosztó központban: - gázkutakhoz 9 fej, egyenként: 5 fej, egyenként: - bővítési lehetőség 1 fej - gerincvezetékhez önálló 1 fejes szivattyú: Gázkutakhoz - 3 db adagolószivattyú (3 kW) - 1db adagolószivattyú (11 kW) Gerincvezetékhez - 1 db adagolószivattyú (1,5 kW)

80 l/h 130l/h 130 l/h 130 l/h

9 1.4.4. Lefúvató és szlop rendszer A gyűjtő és elosztó központ befutósori besajtoló és kitermelő fejcsöveivel párhuzamosan DN150 méretű lefúvató fejcső létesül. A lefúvató fejcső 5 m3-es cseppfogón keresztül csatlakozik a DN200-as, 22 m magas lefúvató állványcsőhöz. A gyűjtő és elosztó központon belül nagyteljesítményű lefúvatásokat (pl. teljes kútáram lefúvatása biztonsági szeleppel) nem terveznek végezni. Ez utóbbi helyeken biztonsági szelepek helyett biztonsági gyorszárak működnek, melyekkel az érintett rendszer havária esetben kiszakaszolható, és így nincs szükség nagy mennyiségű gáz lefúvatására. A készülékek és a technológiai vezetékrendszer nyomásmentesítése szándékolt kezelői beavatkozást igényelnek. A lefúvató fejcsőre kötnek a befutósori kútvezetékek nyomásmentesítő szerelvényei, a koaleszcer szűrő-szeparátor, a fűtőgáz előkészítő egység lefúvatója, a kitermelő szeparátorok biztonsági szelepei és nyomásmentesítő szerelvényei, a gerincvezetéki fogadó és indítóvégek, technológiai fejcsövek nyomásmentesítői, továbbá a kazánok szekunder oldalai fejcsöveinek túlnyomás elleni védelmére betervezett hasadótárcsák. A lefúvatások befejeztével a lefúvató-rendszeri cseppfogó villamos fűtőszállal egybeszigetelt zsompjában összegyűlt folyadékot gravitációsan a gyűjtő központ szloptartályába ürítik. A közös és mérő termelő szeparátorok, a fűtőgáz előkészítő egység cseppfogói, valamint a lefúvató rendszeri cseppfogó folyadék leürítői a gyűjtő és elosztó központ DN100-as szlop fejcsövén keresztül a szloptartályba kötnek be. A szloptartály földfelszín alá süllyesztett, atmoszférikus üzemű légzőszeleppel ellátott duplafalú fekvőhengeres, űrtartalma 10 m3. A szlop leürítő fejcsőre tölcséres csatlakozást is kialakítanak, mely a mintavételi helyeken és gerincvezetékek görény feladó és fogadó csővégeinek leürítéseikor felfogott folyadékok betöltésére szolgál. A szloptartályban összegyűlt folyadék ürítése a beépítendő merülőszivattyúval – mennyiségmérőn keresztül – az SZG-4 gyűjtőállomásra a meglévő lefúvató rendszeri földalatti készülékbe történik. A szlopszivattyú indítása a helyszínen kézi módon, leállítása kézi módon, illetve a szloptartályi alsó vészszintről, szintkapcsolóval történik. 1.4.5. Tűzivíz rendszer Az oltóvíz tárolására az új gyűjtő és elosztó központon 50 m3-es fekvőhengeres földtakarásos tartályt telepítenek. A tartály feltöltése a szomszédos SZG állomásról vezetéken történik. A vízkivételt egy db – tűzoltó tömlő csatlakozásra alkalmas – DN 100 mm acél szívócsonk biztosítja. 1.4.6. Villamos energia ellátás 1-1 db gyűjtő és elosztó központ tervezett villamos teljesítményigénye: 3 x 230/400 V; 50 Hz feszültségszinten: Beépített: Egyidejű:

berendezéseinek

villamos

200 kW 105 kW

A fenti teljesítményigény a gyűjtő és elosztó központ részére létesítendő OTR 20/0,4 kV-os 250 kVA-es transzformátorállomásból földkábelen biztosított. A külső villamosenergia-ellátás meglévő 20 kV-os hálózatról lecsatlakozással történik.

10 A gyűjtő és elosztó központokra 1-1 db dízel üzemű áramfejlesztő kerül, amely a hálózat kimaradása esetén a szünetmentes üzemeléshez biztosítja a szükséges villamos-energiát a fogyasztók részére. A gyűjtő és elosztó központok erőátviteli fogyasztóit fölkábelen táplálják. A kábelek egy részét földárokban, egy részét beton kábelcsatornában, illetve technológiai acélszerkezethez rögzített tűzihorganyzott kábelcsatornában vezetik. A gyűjtő és elosztó központok villamos fogyasztói helyi indításúak, illetve távműködtetésűek. A gyűjtő és elosztó központok térvilágítását vasbeton oszlopokra szerelt energiatakarékos fényszórókkal oldják meg, amelyek általános megvilágítást biztosítanak. A befutósor, a szeparátor tér és szivattyúszín világításának bekapcsolására csak a kezelői jelenlétnél van szükség. A technológiai csővezetékek elfagyás veszélyes csőszakaszait, szerelvényeit a csővezetékekre és szerelvényekre felszerelendő fűtőkábelekkel látják el. A gyűjtő és elosztó központok 1-1 db kezelő épületének helyiségeit a helyiségek jellegének megfelelő világítással, dugaszoló aljzatokkal építik ki. A kezelő helyiségben szünetmentes áramforrást helyeznek el, amely az adatátviteli rendszer, a vagyon- és tűzvédelmi berendezések folyamatos villamosenergia-ellátását áramkimaradás esetén is biztosítja. A helyiségekbe villamos fűtést, klímaberendezést telepítenek. A gyűjtő és elosztó központokon Ø 20 mm köracélból és 4 méteres 2"–os csőföldelőkből, földelő hálózat kerül kialakításra. A gyűjtő és elosztó központ biztonsági áramtalanítása a villamos kezelő helyiség bejárati ajtaja mellé telepítendő BK jelű „Ki” helyzetben rögzítődő biztonsági kikapcsolóval lehetséges. Működtetésekor az áramfejlesztő hálózat-dízel (HDK) automatika szekrényben a hálózati táplálás kikapcsol és ezzel lebénítja az áramfejlesztő indítását is. 1.4.7. Műszerlevegő ellátó egység A gyűjtő és elosztó központ technológiai rendszerébe beépítendő pneumatikus segédenergiával működő műszerek levegőigényének biztosítására 70 Nm3/h kapacitású műszerlevegő ellátó egységet telepítenek. A műszerlevegő ellátó egység rendelkezik 1 db üzemi és 1 db tartalék olaj-befecskendezésű csavar légkompresszorral, 1 db adszorpciós szárítóval, elő- és utószűrővel, komprimált levegő visszahűtővel. A 10 m3-es légtartályt szabadtéren, a műszerlevegő ellátó rendszer egyéb berendezését, pedig a gyűjtő és elosztó központ kezelői épületében kialakított helyiségben helyezik el. 1.4.8. Külső kapcsolatok Az SZBT-2, -3, -4 gyűjtő és elosztó központoknak technológiai és egyéb anyag- és energiaforgalmi kapcsolatai lesznek a meglévő SZG-2, -3, -4 gázgyűjtő állomásokkal, melyek átadására illetve fogadására az MSZKSZ Biztonsági Földgáztároló Zrt. és MOL Nyrt. szerződést köt. Az új és meglévő üzemek közötti csatlakozási csomópontokban mennyiségmérőt telepítenek. Az SZBT-4 gyűjtő és elosztó központ technológiai kapcsolata a meglévő SZG-3 gázgyűjtő állomással, valamint az olaj gerincvezeték rendszerrel a következők szerint valósul meg: - A háromfázisú szeparátorokban a gázból leválasztott színtelen kondenzátum az SZG-4 gyűjtőállomás G-T jelű gáz gerincvezetékéhez csatlakoztatva az Algyő Gázüzembe kerül feldolgozásra. A színtelen kondenzátum vezeték DN100 méretű és PN 100 nyomásfokozatú, katódvédett, az SZBT-4 kerítésvonala előtt bukik a föld alá.

11 - Kísérővíz+színes kondenzátum együttesen vezetve az SZG-4-től a közeli vizes olaj gerincvezetéki (Algyői Főgyűjtő) csomóponthoz kiépített jelenleg meglévő gerincvezetékek SZG-4 kerítésén belüli szakaszaira csatlakozik. A vezeték túlnyomás határoló biztonsági szelepe szekunder ága az SZG-4 gyűjtőállomás földalatti, lefúvató rendszeri készülékébe köt be. A kísérővíz+színes kondenzátum vezeték DN100 méretű és PN40 nyomásfokozatú, katódvédelemmel ellátott, az SZBT-4 kerítésvonala előtt bukik a föld alá. - Az SZBT szloptartályától és szeparátor terétől DN100 PN16 méretű szlop és folyadék biztonsági lefúvató vezeték az SZG-4 állomás föld alatti lefúvató-rendszeri készülékbe köt be. A közös szlop és folyadék biztonsági lefúvató vezeték katódvédett, az SZBT-4 kerítésvonala előtt bukik a föld alá. - Az új gyűjtő és elosztó központ és a meglévő SZG gázgyűjtő-állomás közötti új próbatermeltető gázvezeték létesül. (az építési engedély Szolnoki Bányakapitánysági határozat száma: SzBK-3464/3/2008.) Az új és meglévő üzemek közötti csatlakozási csomópontokban mennyiségmérőt építenek. 1.5. A gyűjtő és elosztó állomás kiszolgáló létesítményei és berendezései 1.5.1. Kezelőépület A kezelőépületbe az állandó felügyelet nélküli gyűjtő és elosztó központ erősáramú-, műszerés műszerlevegő helysége települ raktárhelyiséggel és WC blokkal kiegészítve. 1.5.2. Szivattyúszín Szivattyúszínbe 5 db metanol-adagoló szivattyút helyeznek el. A gépek feladata, hogy porlasztott metanolt adagoljanak a kútvezetékekbe. 1.5.3. Veszélyes hulladék tároló konténer A gyűjtő és elosztó központban keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése 200 l-es hordókban történik. A hordók tárolását speciális környezetbarát konténer biztosítja, melynek rácsos padlója alatt hegesztett acél felfogóteknő van. A konténert vasalt lemezalapra helyezik el. 1.5.4. Külső bekötő út A bekötőút magassági kialakítását a MOL Nyrt. tulajdonát képező 02143/2. hrsz-ú út burkolatának magassága, a durva tereprendezés szintjei, valamint a tervezett állomás ±0,000 szintje határozták meg. Az útburkolat 4,0 m széles, 1,0 – 1,65 m széles padkával ellátott. A burkolt útfelületről lefolyó csapadékvíz elvezetését továbbra is a 02143/2. hrsz-ú aszfalt út meglévő árka biztosítja. 1.5.5. Kerítés A kerítés BEKAERT Pantanet Family tekercses kerítésrendszerű 203 cm magas, Bekaclip oszlopokkal, legfeljebb 2,5 m tengelytávolságra. Felette 3 sor szöges dróttal, 46o-os ferde tartókkal kifelé dőlve. A kerítés elején, minden sarkon, irányváltoztatásnál, szintváltásnál, lejtésváltásnál, egyenes szakaszokon 25-50 méterenként, a kerítés végén és a kapuk mellett feszítő oszlopokra van szükség. Az egy- és kétszárnyú szárnyas kapuk BEKAERT Robusta típusúak. A kerítés színe zöld RAL 6005.

12

1.6. Készülék és gépjegyzék Jel

Megnevezés

BH-4/SZG-28-34, BH-4/A-925H, BH-4/A988H

Csőköteges hőcserélők

BH-4/SZG-6H10H

Csőköteges hőcserélők

T-50-4

Metanol tartály

SZ-1-4, SZ-2-4

Lefejtő szivattyúk

SZ-3-4, SZ-4-4, SZ-5-4

Metanol szivattyúk

SZ-6-4

Metanol szivattyú

SZ-7-4

Metanol szivattyú

S-01-4, S-02-4

S-03-4

SL-01-4

Műszaki jellemzők P=200 kW Ttervezési: -20 - +100 °C ptervezési: 210 barg P=350 kW Ttervezési: -20 - +100 °C ptervezési: 210 barg V=50 m3 Ttervezési: -20 - +40 °C ptervezési: 2 barg Q= 12000 l/h Tüzemi: 20 °C Pnyomóági: 2 bar Q= 80 l/h/fej Adagolófejek száma: 6 Tüzemi: -20 - +80 °C Pnyomóági: 210 bar Q= 130 l/h/fej Adagolófejek száma: 2 Tüzemi: -20 - +80 °C Pnyomóági: 210 bar Q= 130 l/h/fej Adagolófejek száma: 1 Tüzemi: -20 - +80 °C Pnyomóági: 100 bar

Megjegyzés, telepítési jellemzők szabadtéren szabadtéren szabadtéren földfeletti, fekvőhengeres szabadtéren

szivattyúszínben

szivattyúszínben

szivattyúszínben

Közös szeparátorok

V = 11,17 m3 Ttervezési:-20 - +80 °C ptervezési: 100 barg

szabadtéren, fekvőhengeres, technológiai készülékek

Mérő szeparátor

V = 3 m3 Ttervezési:-20 - +80 °C ptervezési: 100 barg

szabadtéren, fekvőhengeres, technológiai készülék

V= 10 m3 Ttervezési:-20 - +90 °C ptervezési: atm

duplafalú, földalatti, fekvőhengeres

Szloptartály

13

Szlopszivattyú

Q= 6 m3/h H=36 m Ttervezési: -20 – +40 °C

szabadtéren

S-04-4

Lefúvató cseppfogó

V= 5 m3 Ttervezési:-20 - +60 °C ptervezési: 25 barg

földfeletti, szabadtéri, tálcára telepített

S-05-4

Koaleszcer szűrőszeparátor

V= 1,4 m3 Ttervezési:-20 - 60°C ptervezési: 210 barg

szabadtéren, állóhengeres, technológiai készülék

S-06-4

Kompresszorolaj leürítő tartály

V= 0,315 m3 Ttervezési:-20 - 60°C ptervezési: 25 barg

szabadtéren, fekvőhengeres

LF-01-4

Lefúvató állványcső

Ttervezési:-20 - 60°C ptervezési: 25 barg h= 22 m; DN200

SZ-06-4

VT-54

Jel

-

Tűzivíz tartály

V= 50 m3 Ttervezési:-20 - 50°C

fekvőhengeres, földdel fedett

Megnevezés

Műszaki jellemzők

Megjegyzés, telepítési jellemzők

2 db melegvizes kazán

Típus: Hoval MAX-3 1150 és 2150 P=1 ill. 2 MW Gázfogy.: 315-330 Nm3/h η=95% Low NOx égők, kazánonként 1-1 kémény

konténerben

14

-

-

Emisszió: NOx=80 mg/m3 CO=40 mg/m3 SO2=fűtőgáz összetétel függvénye Villamos fogyasztás: 5,5 kW +1 kW vezérlés Gyártmány jele: TJ 330DW Motor gyártója: DeaWoo Generátor gyártója: Marelli Teljesítmény (kW/kW): Dízel aggregát 240/264 Üa fogy. (75%-on) (l/h): 43,6 szünetmentes villamosenergia-ellátás Szállító: Ganzair 70 Nm3/h műszerlevegő mennyiség biztosítása tartozékai: csavar Műszerlevegő ellátó egység légkompresszor, 500 l-es puffertartály, adszorpciós szárító, elő- és utószűrő, 10 m3-es légtartály

-

Fűtőgáz előkészítő egység

Q=350 Nm3/h szagosított fűtőgáz előállítása Villamos fogyasztás: 25 kW (400V, 60 Hz)

szabadtéren

épületben kivéve a légtartályt (az épületen kívül)

Szabadtéren, szánkós egységen

Épületen belül Két különálló helyiségben

irányítástechnikai és villamos berendezések 1.7. Anyag és energiaforgalom

Az SZBT-4 gyűjtő-elosztó állomás – négy lehetséges üzemmód maximális kapacitásaira számolva – anyag és energiaforgalmi adatait a következő táblázatok tartalmazzák: Betárolás: Anyagforgalom

Kereskedelmi betárolás (KB)

Max. besajtolás (KB+BB)

Földgáz * eNm3/nap)

1280

3460

(122) 2930

(330) 7920

186/40

186/40

Tüzelőanyag** (szagosított földgáz) (Nm3/h) Nm3/d Villamos energia*** (kW)

Megjegyzés

beépített/egyidejű

15 Műszerlevegő ** (70) (70) 3 3 (Nm /h) Nm /d 1680 1680 Leválasztott olaj 7 19 **** (I/nap) * a betárolás maximális kapacitáson, a kútkapacitást egységesen 12,5 eNm3/nap/kút értékben figyelembevéve ** a segédenergia felhasználást a betervezett berendezések kapacitásainak figyelembevételével, maximális értéken vették figyelembe *** beépített teljesítmény / egyidejű maximális felhasználás **** a kompresszor garantált olajfogyasztásából becsült adat Kitermelés: Anyagforgalom

Normál (KK)

Földgáz (eNm3/nap) CH kondenzátum (m3/h) m3/d Kísérővíz (m3/h) m3/d Metanol (l/h) m3/d

610*

Tüzelőanyag szagosított földgáz (Nm3/h) Nm3/d

Max.

Megjegyzés

7630**

/9000** összes kitermelt

(7) 160 (2,5) 61 (17) 0,4

(84) 2016*** (32) 768*** (210) 5

(26) 630

(330) 7920***

Csak indításkor, max. 1-2 napig

Villamos energia (beépített / egyidejű 191/110 191/110 (kW) teljesítmény) Műszerlevegő (70) (70) (Nm3/h) Nm3/d 1680 1680 * a kereskedelmi 2000 eNm3/nap kitermelt mennyiséghez tartozó érték ** a bekötött kutak adataiból számított érték (7+2 x 500 eNm3/nap + 5 kút x 900 eNm3/nap) *** a segédenergia felhasználást a betervezett berendezések kapacitásainak figyelembe vételével, maximális értéken vettük figyelembe Fajlagos anyag és energiaforgalmi adatok: Besajtolás

Földgáz (eNm3/nap) CH kondenzátum m3/eNm3 Kísérővíz m3/eNm3

Kitermelés

Normál (K)

Maximum (B + K)

Normál (K)

Maximum (B + K)

1280

3460

610

7630

0

0

0,262

0,264

0

0

0,1

0,1

16 Metanol* Nm3/eNm3

0,65*10-3

0,65*10-3

Tüzelőanyag (szagosított 1,96 1,96 1,04 1,04 földgáz) (Nm3/eNm3) Villamos energia 0,027 0,010 1,172 1,014 (egyidejű) kW/eNm3 Műszerlevegő 1,124 1,416 2,754 0,220 Nm3/eNm3 Leválasztott olaj (nem 0,005 0,014 0 0 ásványi) Nm3/eNm3 Készülék nyomás mentesítés lefúvató 0 0 0 0 rendszerbe ** * állandósult üzemállapotban nincs metanol adagolás, csak a kitermelés indításához szükséges 1-2 napig, ** csak karbantartáskor van lefúvatás, üzemszerű állapotban nincs A TEVÉKENYSÉG VÍZ-ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK A technológiai és a szociális célú víz biztosítását a szomszédos SZG-4 gyűjtőállomás vízrendszeréről, leágazva oldják meg. Szociális vízigény SZBT-4

210 l/nap

Technológiai vízigény 100 l/nap (kb. 50 m3/év)

Kommunális célú felhasználás: A kommunális célra használt vizet az SZG-4 gyűjtőállomás vízrendszeréről nyerik, az ivóvizet palackos vízből biztosítják. Technológiai célú vízfelhasználás: Technológiai célra használt vizet szintén az SZG-4 gyűjtőállomás vízrendszeréről nyerik, felhasználása a karbantartáskor alkalmanként szükségessé váló készüléktisztításokra, valamint térburkolati mosásra és locsolásra történik. A gyűjtő és elosztó központon melegvizes zárt rendszerű konténerkazán fog üzemelni. A kazánokat és a hozzá kapcsolt melegvizes hőcserélő rendszert az üzemelés kezdetekor glikolos lágyvízzel töltik fel. A lágyvizet az Algyői Gázüzem melletti „C” kazántelepen lévő vízlágyító berendezésekben állítják elő, majd tartálykocsival szállítják a felhasználás színhelyére. Algyői üzemelési tapasztalat szerint a kazánok tápvizének cseréjére, utántöltésére nincs szükség. A létesítmény üzemeltetése során egyéb technológiai célú vízhasználat nincs. Tűzivíz Az SZBT-4 tűzivíz igényét a SZG-4 gyűjtőállomás vízrendszeréről fedezik, vízvezetéken keresztül töltik fel az 1 db 50 m3-es tűzivíz tartályt. Keletkező szennyvizek, szennyvízgyűjtés, elvezetés és kezelés Kommunális szennyvizek A kezelő épület szociális helyiségeiben keletkezik, mennyisége megegyezik a szociális célú vízhasználattal.

17 A várható napi szennyvízmennyiség: max. 3 fő időszakosan tartózkodó személyzettel számolva: 3 fő x 70 liter/fő/nap = 210 liter/nap. Az SZBT-4 gyűjtő és elosztó központ kezelő épületében keletkező szennyvíz gyűjtésére 3 m3es zárt szelvényű akna épül. Az akna leürítése szippantó kocsival történik 2-3 hetente, a szennyvizet külső vállalkozó szállítja el a Szegedi Vízmű Kft. algyői szennyvíztisztító telepére. Technológiai szennyvizek A műszerlevegő kompresszor rendszerben a levegőből leválasztott, kannában gyűjtött, műszerolajjal szennyezett vizet, vizes szlopba ürítik, majd az SZBT-1 állomásra átszállítják. Csapadékvíz elvezetés A metanol lefejtéshez a tartálykocsi számára tálcás kialakítású, a mélypontján vízzáras víznyelővel ellátott lefejtő hely szolgál. A metanol lefejtés idejére a kezelő személyzet a csapadékvíz elvezető árok felé kiépített csatornaszakaszt ideiglenesen lezárja, és az esetlegesen elcsöpögő metanolt – mely esős időben szennyezheti a csapadékvizet és azzal terjedhet - az erre a célra kialakított metanol lefejtő akna felé vezeti. Ha szemmel látható szennyeződés nem történik a töltés során, akkor visszaállítják a kézi szerelvényt a csapadékvíz elvezető árok irányába. Így szennyezett víz nem kerülhet csapadékvíz elvezető árokba. Az aknából a metanollal szennyezett csapadékvizeket szippantással távolítják el, (kommunális szennyvíztől elkülönítve), és elszállítják az erre a célra jogosultsággal rendelkező és befogadó veszélyes hulladékkezelő telepre. Vasbeton védőtálcát és gyűjtőaknát alakítanak ki a következő kezelőtereken: -

Földfeletti 50 m3-es metanol tároló tartály Szeparátortér Távvezetéki indító-fogadó Koaleszcer szeparátor Fedett és 3 oldalról zárt metanol szivattyú szín

A védőtálcán az esővíz megfelelő lejtéssel és szükség esetén rácsos folyókán át megfelelő méretű aknába gyűlik. Az aknák zsompja elzáró szerelvény közbeiktatásával csövön keresztül az övárokba csatlakozik. A szerelvényt csak akkor nyitják meg az övárok felé, ha nem keletkezett szennyezett csapadékvíz, nem történt meghibásodás. Olajos-, és metanol szennyezés esetén veszélyes hulladékként szállítják el a szennyezett csapadékvizet. Minden további technológiai területen beton burkolatú kezelőtér (nem tálcás) kerül kialakításra. Az üzemi útra hulló csapadékvizet a burkolat oldal és hossz esésének kialakításával a burkolat szélén elhelyezett szegély vezeti el, melynek mélypontján kialakított folyókán keresztül a meglévő árokba köt be. A befutósori térburkolatra hulló csapadékvizet a mélyvonalakon elhelyezett rácsos folyókákon keresztül vezetik el az állomást körülvevő árokba. A szabad, füves területekre hulló csapadékvizek elvezetése a tervezett felületek kb. 1%-os árok irányú lejtésével biztosított.

18 Az övárokból további elvezetés nincs, ott elszikkad a víz. A kezelőépület tetővíz elvezetése tisztítóaknán keresztül köt be az övárokba. Vízvisszasajtolás A gyűjtő és elosztó központon a termelvényből leválasztott kísérővizet vezetéken, a meglévő rendszerhez csatlakozva továbbítják az Algyő Főgyűjtő szénhidrogén kísérővíz kezelő telepére, ahol kezelés után visszasajtolják. A gázkitermelés éves szinten legfeljebb 6 hónapig tart. Szimulációs számítások eredménye azt mutatja, hogy a 45 napos, teljes kapacitással történő kitermelés során keletkező vízmennyiség a Szőreg-1 Biztonsági Földgáztároló egészére vonatkoztatva kb. 8300 m3 - a ciklus utolsó harmadában a napi maximum 1625 m3/nap - a 45 napon túli, kereskedelmi célú gázkitermelésből származó víztermelés mennyisége 3300 m3. Az összes visszasajtolásra kerülő vízmennyiség (max. 12.000 m3/év) nem haladja meg az Algyő sapkagáz termelésre vonatkozó környezetvédelmi engedélyben is figyelembe vett és vízjogi engedélyben meghatározott mennyiséget. A telephely szennyezettsége, monitoring A Biopetrol Környezettechnika Kft. elvégezte a felszíni technológiai létesítmények beépítésére kijelölt területek alapállapot felmérését. A 2007. júniusi vizsgálatok szerint az SZBT-4 új gyűjtő és elosztó központ területén a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet (B) szennyezettségi határértéket meghaladó szennyezést mértek talajvíz esetében As, SO42- komponensre, talaj esetében felszínközeli rétegben Ni szennyezőanyagra. A szénhidrogének jelenléte a területen alig volt kimutatható. Az SZBT-4 területén észlelt alapszennyezettség eredete nem ismert. A MECSEKÉRC Kft. a szomszédos SZG-4 telephelyének szennyezettségi vizsgálatát, valamint a szennyezés lehatárolását is elvégezte. 2005-ben kiegészítő talajvízméréseket végeztek (a talaj ismételt vizsgálatára nem volt szükség, mert arra nézve a 2004. évi eredmény is negatív volt). A kiegészítő elemzések eredményeit a 2004-ben végzett feltárással összehasonlítva kimutatták, hogy az eltelt egy év alatt a xilol kivételével valamennyi korábban vizsgált szennyezőanyag koncentrációja a hatóság által előírt (D) kármentesítési határérték körüli szintre mérséklődött, csökkent a szennyezés kiterjedése is, továbbá annak a talajvízzel történő terjedés kockázata csekély. A szennyezés mértékének kedvezően csökkenő tendenciájára alapozottan a MECSEKÉRC Kft. a műszaki beavatkozási tervében aktív kármentesítésre nem, csak kármentesítési monitoring létesítésére tett javaslatot. Felügyelőségünk a 22.373-1-21/2006. számú határozatában a dokumentációt elfogadta, és talajvíz monitoring rendszer kiépítésére és működtetésére kötelezte a MOL Nyrt.-t. Az SZG-4 területén 4 db kármentesítő monitoring kút került kijelölésre. További 15 db monitoring kút vízjogi létesítési engedély száma 19298-4-5/2007. A 2005. évben végzett vizsgálatok szerint az SZG-4 által fedett területen észlelt szénhidrogénszennyezés jelenleg nem nyúlik át a tőle keletre fekvő SZBT-4 területére, és átterjedésére – figyelembevéve a talajvíz ÉK-DNy-i irányú áramlását – a jövőben sem kell tartani. Az új létesítmény építését megelőző talajcserére és tereprendezésre is tekintettel az SZBT-4 új monitoring kútjainak kiépítésekor ismételten elvégzik az alapállapot felmérést.

19 A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Légszennyező pontforrások Kazánok kéménye A technológiai hőigény fedezését a gyűjtő és elosztó állomáson 1 db 2 MW és 1 db 1 MW hőteljesítményű, HOVAL típusú, földgáz tüzelésű, konténerbe telepaített kazán biztosítja. A stratégiai kitermelés esetén, a kitermelés kezdetén, kútindításkor 24 órán át mindkét kazán üzemel, majd a csúcskapacitás elérését követően a 2 MW hőteljesítményű kazánt leállítják. Kereskedelmi kitermelés esetén az 1 MW hőteljesítményű kazán csökkentett kapacitáskihasználással üzemel. A kazánok alacsony légszennyező anyag kibocsátását a megtervezett nagy tűztér, az alacsony tűztérterhelés, valamint a folyamatos vezérlésű, Low NOX égők biztosítják. A kazánok hatásfoka 95 %. Dízel motor meghajtású aggregát kipufogó kéménye A villamosenergia-ellátását, áramszünetek esetén, 1 db dízelüzemű motorral meghajtott aggregát biztosítja. Az aggregát kizárólag szükség áramforrásként üzemel. Az aggregát üzemideje nem éri el az évi 50 órát. Havonta 5 perc üzemeltetéssel ellenőrzik az aggregát rendelkezésre állást. Pontforrás azonosítója

P1

P2

P3

2.000kW T1 HOVAL MAX-3 2150 kazán

1.000 kW T2 HOVAL MAX-3 1150 kazán

Kémény:

Kazánkémény I.

Kazánkémény II.

Magassága (m): kibocsátó felület (m2):

3,2 0,16

3,5 0,08

240/264 kW E3 TJ330DW dízel aggregát Aggregát kipufogó kéménye 2,1 0.01

Berendezések Teljesítmény: „LAL” jelentés szerinti azonosítók:

Diffúz források Metanoltartály légzője Az 1 db 50 m3 térfogatú metanoltartály feltöltésekor, a légző nyíláson keresztül metanol gőzök kerülnek a környezeti levegőbe. Szloptartály légzője A 1 db 10 m3 térfogatú szloptartály üzemelése során, a légzőn keresztül szénhidrogén kerül a környezeti levegőbe. Lefúvató A létesítményen belül nagyteljesítményű lefúvatásra nem kerül sor. Az egyes berendezések, csőszakaszok javítása előtti lefúvatáskor 10 – 100 m3, a gyűjtő és elosztó állomás teljes lefúvatásakor maximum 1.500 m3 földgáz kerül kibocsátásra a környezeti levegőbe.

20

Görényindító, illetve fogadó kamra Az évi 3 – 4 alakommal történő görényezés esetén néhány köbméter diffúz légszennyezéssel kell számolni. A telephelyen levegőterhelést okozó technológiák: Pontforrások: Technológia megnevezése Hőellátás Villamosenergia-ellátás

Pontforrás Technológia száma

Technológia LAL szerinti azonosítója 1 2

Pontforrás megnevezése

Pontforrás magassága (m)

Kibocsátó felület (m2)

1

P1

kazánkémény I.

3,2

0,16

1

P2

kazánkémény II.

3,5

0,08

P3

Aggregát kipufogó kéménye

2,1

0,01

2

A forrás által kibocsátott anyagok kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szilárd kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szilárd kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szilárd

1. számú technológia: Pontforrás

Megnevezés

Magasság (m)

P1 P2

Kazánkémény I. Kazánkémény II.

3,2 3,5

Kibocsátó felület (m2) 0,16 0,08

Technológiai határértékek Légszennyező anyag

Forrás

Határérték (mg/m3)

Kén-dioxid és kéntrioxid Nitrogén-oxidok Szén-monoxid szilárd

P1-P2

35

P1-P2 P1-P2 P1-P2

350 100 5

21 A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes) 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 3% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 2. számú technológia: Pontforrás

Megnevezés

Magasság (m)

Kibocsátó felület (m2)

P3

Aggregát kipufogó kéménye

2,1

0,01

Technológiai határértékekkel nem szabályozott kibocsátás

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM A létesítmény ~ 700 m kiterjedésű közvetlen hatásterületén 1 db zajtól védendő tanyaépület (Szeged-Tápé, 2121/46 hrsz.) található. Az elvégzett számítások szerint, az SzBT-4 gyűjtőelosztó központjának üzemeléséből származó zajt is figyelembe véve, a közvetlen hatásterületen lévő tanyaépület védendő homlokzata előtt 2 m-re a zajterhelés nem fogja eléírni a nappal 60 dB, éjszaka 50 dB zajterhelési határértéket. A közvetetett hatásterületen zajhatást csak a telephelyre történő, nem csővezetéki anyagszállítás és ellenőrzés miatti gépkocsi forgalom okoz, melynek értéke a védendő területeken elhanyagolható. A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI A tevékenység során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése Az SZBT-4 gyűjtő és elosztó telephelyen keletkező veszélyes hulladékot telephelyen belül szilárd burkolatú úton megközelíthető térburkolaton elhelyezett munkahelyi gyűjtőhelyként üzemelő zárt kármentő tálcával ellátott tároló konténerben gyűjtik elszállításig. A telephelyeken keletkező veszélyességi jellemzőkkel nem rendelkező hulladékot szelektíven gyűjtik a kezelőnek történő átadásig. Települési szilárd hulladékok gyűjtése, kezelése A nem hasznosítható kevert települési szilárd hulladékot telephelyen zárt hulladékgyűjtőbe gyűjtik és hulladéklerakóra szállítják ártalmatlanításra. Telephelyen keletkező hulladékok Hulladék megnevezése

EWC kód

További kezelés a helyszínen

Vas és acél Alumínium Műanyagok fa

19 10 01 17 04 02 17 02 03 17 02 01

nincs

Veszélyes anyagokkal

15 02 02*

Helyszínen történő hasznosítás nincs

Telephelyen kívüli kezelés módja Átadás engedéllyel rendelkező kezelőnek

22 szennyezett adszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, rongy Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű és kenőolajok Egyéb motor hajtóműés kenőolajok Olajat tartalmazó hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett göngyöleg Papír Műanyag Települési szilárd hulladékok

13 02 05* 13 02 08* 16 07 08* 15 01 10* 20 01 01 20 01 39 20 03 01

TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELEM Az érintett terület természetvédelmi oltalom alatt nem áll. Védett természeti érték előfordulási helyeként nem ismert. A tevékenység folytatása természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA Gáztermelésre vonatkozóan nem készült BAT dokumentum. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A telephelyen az integrált telephelyi igazgatás az elérhető legjobb technika ajánlásainak megfelel. A gyűjtő és elosztó központ irányítási rendszere a központi üzembe (SZBT-1) telepített állandó felügyelettel, időszakos helyszíni kezelői ellenőrzéssel, ill. beavatkozással fog működni. A telephelyen működő technológiák BAT-értékelése: Gázbesajtolás, kitermelés, segédüzemekben alkalmazott műszaki megoldások az elérhető legjobb technika ajánlásainak megfelelnek, a nemzetközi gyakorlattal megegyezőek. A folyadékok tárolása – metanol tartály, szloptartály - a tárolt anyag nyomásának megfelelő tartályokban történik. A földalatti szloptartály duplafalú, szivárgás-érzékelővel ellátott, megfelel a jogszabályi előírásoknak. A kazánegységeket alacsony szennyezőanyag kibocsátás és a magas hatásfok jellemzi. Fokozottan üzembiztosak, hosszú üzemszünet után is nagy biztonsággal, problémamentesen indíthatók és üzemeltethetők. Az irányítástechnikai rendszer megfelel a legkorszerűbb műszaki megoldásoknak. A villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása áramkimaradás esetén dízel aggregáttal, az energiával történő hatékony gazdálkodás az elérhető legjobb technikát szolgálja. A

23 folyamatos üzemvitel költsége és energiaigénye alacsonyabb, ha kiküszöbölhető az üzem kényszerűség miatti leállítása Lefúvatás minimalizálása, túlnyomás elleni védelem szintén megfelel az elérhető legjobb technika ajánlásainak. A felszín alatti közeg felé kibocsátás nincs, esetleges szennyeződés monitoringja talajvíz figyelőkutakkal történik. ELŐÍRÁSOK A tevékenység végzésének általános feltételei 1. A tevékenységet úgy kell végezni, ellenőrizni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni. 2. Semmiféle olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, nem valósítható meg a felügyelőség előzetes értesítése és annak írásbeli hozzájárulása nélkül. Indokolás A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza. Szabályok a tevékenység végzése során Óvintézkedések 3. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására. Készenlét és továbbképzés 4. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjai számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. 5. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készíteni, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell. 6. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. -

Az engedélyes köteles alkalmazottai kapcsán biztosítani, hogy ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1

24 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez. Felelősség 7. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy a környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a környezetvédelmi felügyelők számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A környezetvédelmi megbízott nevét és adatait minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni. Jelentéstétel 8. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-től december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 1-jei határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani, melynek meg kell felelnie a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az „Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére” című részben előírtakat. 9. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Kártevők elleni védekezés 10. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Indokolás Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást. Értesítés Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: 11. A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. 12. Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. 13. Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseit. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás,

25 valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket. 14. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy a talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül a következő hatóságokat értesíteni: - az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/553-060, mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/303-31-19, fax:+36/62/553-068, email: [email protected], honlap:http://atiktvf.zoldhatosag.hu a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén - a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6721 Szeged, Berlini krt. 16-18. telefon: +36/62/550-970, fax: +36/62/550-977, E-mail: [email protected]) tűz és katasztrófahelyzet esetén - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Dél-alföldi Regionális Intézet Szegedi, Mórahalomi Kistérségi Intézetét (6726 Szeged, Derkovits fasor 7-11. sz., telefon: +36/68/592-500, telefax: +36/68/401-091, Email: [email protected]) az emberi egészséget veszélyeztető járványveszély esetén. Indokolás Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME Előírások: 15. A vízhasználatok mennyiségi adatait minőségi bontásban kell ismertetni az éves jelentésben. A tevékenységgel kapcsolatos vízforgalomról mérésre alapozott nyilvántartást kell vezetni. A vízmérleget a vízhasználatokról, szennyvíz- és technológiai szennyvíz keletkezésekről, be kell nyújtani a felügyelőségre. Teljesítés határideje: a tárgyévet követő március 31. 16. Az MMBF Földgáztároló Zrt. és MOL Nyrt. közötti vízátadásról, illetve gyűjtő és elosztó központon a termelvényből leválasztott kísérővíz MOL Nyrt. Algyő Főgyűjtő telepre visszasajtolás céljából történő átadásáról szóló érvényes szerződést kérjük csatolni. Határidő: 2009. március 31. 17. A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szerinti kárelhárítási tervet kell benyújtani felügyelőségünkre. Határidő: 2009. március 31. 18. A 3 m3-es szennyvízgyűjtő akna, a metanol lefejtő akna, illetve az egyéb kezelőtereken kialakított gyűjtőaknák vízzárósági próba jegyzőkönyveit meg kell küldeni felügyelőségünknek. Határidő: használatbavételi engedélyezési dokumentáció benyújtásáig. 19. Be kell nyújtani a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó atmoszférikus tartályokra vonatkozóan a 16. § szerinti adatlapokat a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet alapján. Határidő: 2009. június 30.

26 20. A metanol lefejtő aknában gyűjtött szennyezett csapadékvizet hulladékkezelési engedéllyel rendelkező kezelőnek kell átadni. Szennyezőanyag-tartalommal (metanol) rendelkező, tisztítatlan csapadékvíz az övárokban nem szikkasztható el. A hulladék elszállítási bizonylatokat meg kell őrizni, ellenőrzéskor fel kell tudni mutatni. Határidő: folyamatos 21. A kommunális folyékony hulladék csak engedéllyel rendelkező folyékony hulladékártalmatlanító telepre szállítható el. Határidő: folyamatos 22. A keletkező szennyvíz minőségének meg kell felelnie a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírt határértékeknek. Határidő: folyamatos 23. A jelenlegi környezeti állapotához képest a tevékenység végzése további talaj- és talajvízszennyezést nem okozhat. 24. A tevékenység környezetre gyakorolt hatásának megfigyelésére monitoring hálózatot kell tervezni és működtetni. A monitoring rendszer vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentációját be kell nyújtani felügyelőségünkre. A monitoringot a felügyelőség engedélyével (jóváhagyásával) kell üzemeltetni. A monitoring pontok elhelyezésénél figyelembe kell venni az alapállapot vizsgálatnál feltárt szennyezéseket is. Határidő: 2009. március 31. 25. A telephelynek üzemelő monitoring rendszerrel kell rendelkeznie. Határidő: a telephely használatbavételének időpontja 26. A monitoring rendszer mintavételi pontjaiban akkreditált talajvíz mintavételt és akkreditált laboratóriumi vizsgálatot kell végezni. Vizsgálandó komponensek: pH, vezetőképesség, hőmérséklet, TPH, BTEX, illetve a szennyezéssel érintett területen kiegészítve: arzén, nikkel, szulfát. A monitoring rendszer adatszolgáltatását, a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet rendelet 6. melléklete szerinti „Monitoring információs rendszer, környezethasználati monitoring” megnevezésű adatlapon kell benyújtani. A monitoring rendszer eredményeit és az azokon alapuló értékelést évi rendszerességgel kell megküldeni a felügyelőség részére a tárgyévet követő év március 31-ig. 27. A tevékenység végzése csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának lehetőség szerinti megőrzésével végezhető. Illetve a tevékenység nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit az alapállapot vizsgálatnál megállapítottak, illetve egyéb szennyezőanyagok esetében a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték. 28. A 44/1995. (IX. 15.) IKM rendelet, a GOMBSZ II. fejezet 39. § (1) bekezdése, valamint MSZ 9909. szabvány 6.6. bekezdése szerint végzett tartályok felülvizsgálatairól készült jegyzőkönyveket meg kell küldeni felügyelőségünkre. Teljesítési határidő: minden év március 31-ig kell az éves jelentés részeként megküldeni az aktuális vizsgálatokról szóló dokumentációt. 29. Amennyiben az üzemeltetés ideje alatt felszíni vagy felszín alatti vizeket veszélyeztető káresemény történik, úgy arról és a szennyeződés elhárítása érdekében tett intézkedésekről a felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell. 30. Az üzemeltető gondoskodik a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007.(IV.26.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerinti kárelhárítási terv elkészítéséről. A tervet legkésőbb a Szőreg-1 Biztonsági Földgáztároló használatbavételi engedélykérelmével együtt kell a Felügyelőség részére jóváhagyásra megküldeni.

27 Indokolás: A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) alapján „A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak műszaki védelemmel folytatható. A 219/2004. (VI. 21.) Korm. rendelet 8. § b) pontja szerint „A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, beleértve a monitoring kialakítását, működtetését, és az adatszolgáltatást.” A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 10/2000 (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 3. sz. mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8.§ a) pontja szerint „A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel végezhető a külön jogszabály szerinti legjobb elérhető technika, illetve a leghatékonyabb megoldás alkalmazásával.” A vízhasználatokkal illetve az üzemi tevékenységgel összefüggésben keletkezett szennyvizek, technológiai szennyvizek ártalommentes elhelyezését biztosítani kell. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. § (8) alapján „A tárgyévben az alap-adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben - be kell jelenteni az illetékes felügyelőségnél a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új alap-adatlapon”. LEVEGŐVÉDELEM Előírások: 31. Az 1. számú technológia P1-P jelű pontforrásaihoz csatlakozó kazánok légszennyező anyag kibocsátását akkreditált méréssel kell megállapítani, a mérési jegyzőkönyvet a mérést követő 30 napon belül be kell nyújtani az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre. Teljesítési határidő: első alkalommal a próbaüzem befejezését követő 30 napon belül 32. A próbaüzem megkezdése előtt a próbaüzem kezdetének és várható befejezésének időpontját az ATI-KTVF-re írásban be kell jelenteni. Teljesítési határidő: a próbaüzem megkezdése előtt 8 nappal 33. A légszennyező forrásokról és a hozzá csatlakozó berendezésekről üzemnaplót kell vezetni, melyben fel kell tüntetni az üzemidőt, üzemzavarokat és azok okait, valamint a megszüntetésre tett intézkedéseket, karbantartási tevékenységeket, az emisszió-mérés időpontját és a mérést végző szervezet nevét. Teljesítési határidő: folyamatos 34. A naplóban szereplő adatokat évente összesíteni kell. Az összesítés eredményét az éves beszámolóban meg kell adni. Teljesítési határidő: tárgyévet követő március 31. 35. A légszennyező pontforrásokra éves adatszolgáltatási kötelezettséget a mérési eredmények alapján kell teljesíteni. 36. A Légszennyezés Mértéke (LM) éves jelentést 2009. 10. 01-től (LAL- bejelentés érvényességi ideje) kezdődőden kell benyújtani. Teljesítési határidő: 2010 március 31., majd a tárgyévet követő március 31. 37. A légszennyező pontforrások üzemeltetéséről naplót kell vezetni 38. A berendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások,

28 gépkihasználás stb.) szabad használni. 39. A rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotokról a felügyelőséget telefonon azonnal és 24 órán belül írásban tájékoztatni kell. 40. Az engedélyesnek nyilatkoznia kell legkésőbb az engedély jogerőre emelkedésétől számított öt év leteltéig arról, hogy az engedélyben, illetve a jogszabályban előírtakhoz képest volt-e változás vagy sem, külön kitérve a berendezés műszaki állapotára. 41. A légszennyező pontforrásokhoz csatlakozó berendezéseket rendeltetésüknek megfelelően kell üzemeltetni. 42. A berendezések hatékony működése érdekében biztosítani kell az optimumra való szabályozást. Indokolás A fenti előírások a határérték alatti kibocsátások fenntartását és a határérték feletti kibocsátások megakadályozását hivatottak biztosítani. Az 1. számú technológia esetében a berendezésekre megállapított technológiai határértékek a módosított 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú mellékletében szereplő határértékek. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 16. § (10) bekezdése az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatos változásokról bejelentési kötelezettséget ír elő, amelyet maradéktalanul teljesíteni kell. A jogszabály 8. sz. mellékletének 2. pontja bírság kiszabását írja elő a változásjelentés elmulasztásának esetére. Az engedélynek a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdés szerinti felülvizsgálata, az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatának részét képezi. Diffúz források: 43. A lefúvatott gáz mennyiségéről folyamatosan üzemnaplót kell vezetni (lefúvatás ideje; időtartama; (számított) mennyisége; stb.). Az éves beszámoló keretében az azt megelőző naptári év adatait meg kell küldeni felügyelőségünkre, ellenőrzéskor vagy a felügyelőség kérésére az üzemnaplót be kell tudni mutatni. Teljesítési határidő: tárgyévet követő március 31. 44. A technológiai folyamat szervezésével törekedni kell arra, hogy a lehető legkevesebb mennyiségű gáz kerüljön lefúvatásra. 45. A légzőnyílások rendszeres ellenőrzésével és karbantartásával biztosítani kell az alacsony mértékű légszennyező anyag kibocsátást. Indokolás: A lefúvatás során a lefúvatott gáz nem szabályozott körülmények között kerül a környezetbe, ennek lecsökkentését és megakadályozását hivatottak elérni előírásaink. A 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 10. § 6) bekezdése értelmében a helyhez kötött diffúz légszennyező által okozott levegőterhelés megelőzés, illetve csökkentés érdekében a környezetvédelmi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedések végrehajtását határozatban írja elő.

29 ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM 46. A zajkibocsátási határérték, dB Ingatlan hrsz. Nappal Éjjel 6-22 óráig 22-06 óráig Szeged-Tápé, 2121/46 57 47 47. Az üzemi zaj vonatkozásában az MSZ 13-111:85 sz. szabvány 3.2. pontja szerinti LKH=70 dB(A) zajkibocsátási határértékeknek kell teljesülnie a telekhatáron. 48. A próbaüzem ideje alatt szabványos zajméréssel kell igazolni a zajkibocsátási határértékek betartását. A mérési jegyzőkönyvet az ATI-KTVF-nek meg kell küldeni. Teljesítési határidő: a próbaüzem befejezését követő 30 napon belül Indokolás: A zajkibocsátási határérték kiadása a 284/2007. (X. 29.) Korm r. 10. § (1) és a 93/2007. (XII. 18.) KvVM r. 1. §. (1)-(4) alapul. A védendő épület lehelyezésére szolgáló ingatlan településrendezési terv szerinti besorolása mezőgazdasági kis tanyás zóna, nem érzékeny terület

A védendő épület Építményjegyzék szerinti besorolása 1110 egy lakásos épület

Az engedély-kérelemben megadott adatok igazolják a zajterhelési határértékek teljesülését. A 284/2007. Korm. r. 3. § 3) bekezdése értelmében a környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények ellenőrzése értelmében mérést végeztethet, illetve mérés végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Előírások: 49. Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. 50. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 10. §-ában és 3. sz. mellékletében meghatározott módon – gyűjteni. 51. A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás), illetve hasznosítónak való átadás fogadható el. 52. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át. 53. Az engedélyes köteles a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szerint részletes nyilvántartást vezetni a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani. 54. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített

30 adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint. 55. Egyebekben a veszélyes hulladékok esetében a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletben, a települési hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendeletben, az egyéb nem veszélyes hulladékok esetén a 2000. évi XLIII. törvényben előírtakat kell betartani. Indokolás: A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás). Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését. ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA 56. Az engedélyes köteles a kitermelt anyagokról, a betárolt és kitárolt gáz mennyiségéről nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban az egyes anyagforgalmakat, technológiai egységenként (betárolás-kitárolás) kell rögzíteni. A nyilvántartásban rögzíteni kell a felhasznált anyagok (metanol, stb.), a kitermelésnél jelenlévő egyéb anyagok (mezőkondenzátum, kísérő víz) mennyiségét is. A nyilvántartásban ezen anyagokat kg és/vagy t mértékegységben kell megadni. Határidő: Folyamatos 57. Az engedélyes köteles nyilvántartani a különböző technológiai egységekben felhasznált vagy előállított energiákat. Meg kell adni a felhasznált energiák mennyiségén kívül az azokhoz kapcsolódó fajlagos értékeket is (egységnyi gázforgalomra eső fajlagos energia felhasználás). Határidő: Folyamatos 58. Az engedélyes köteles az egyes technológiák energiahatékonyságát nyomon követni, figyelemmel kísérni, nyilvántartani. Határidő: Folyamatos 59. Az engedélyes köteles az előbbi pontokban megadott nyilvántartások adatait az éves beszámoló részeként benyújtani. Határidő: Folyamatos, az éves beszámoló részeként 60. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (energetikai belső auditálást) végezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: az 5 év múlva esedékes felülvizsgálattal egyidőben, annak részeként. 61. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: Folyamatos Indokolás: A telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tételének elérése, ezáltal csökkenteni az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket.

31 TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM Az érintett ingatlanok védett természeti érték előfordulási helyeként nem ismertek, természetvédelmi oltalom alatt álló területnek (Natura 2000, természeti terület) nem részei. A tevékenység végzése természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért. A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG SZÜNETELTETÉSE Előírások 62. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást vagy 6 hónapnál hosszabb leállást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni, biztonságossá tenni, illetve ártalmatlanítás/hasznosítás céljából eltávolítani a kezelt hulladékot, a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket, tárolt hulladékot, anyagokat, amelyek környezetszennyezést eredményezhetnek. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot, arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. Indokolás A tevékenység felhagyására vagy szüneteltetésére vonatkozó előírásokhoz biztosított legyen a környezet védelme. MŰSZAKI BALESET MEGELŐZÉSE ÉS ELHÁRÍTÁSA Előírások 63. Eleget kell tenni a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet alapján elkészített biztonsági jelentésben, belső védelmi tervben, valamint a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet alapján elkészített kárelhárítási tervben foglaltaknak, illetve az adott esemény bekövetkeztére vonatkozó értesítési, bejelentési kötelezettségnek. 64. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás A műszaki baleset megelőzés és elhárítás célja az emberi egészség megóvása és a környezet védelmének biztosítása. ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE 1. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről, mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 2. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni, amely a környezet veszélyeztetését okozza. 3. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, valamint a

32 panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszügyet részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani. 4. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formájának a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és annak minden lehetséges időpontban a felügyelőség részére hozzáférhetőnek kell lennie. 5. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban. 6. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 7. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell bocsátani az ellenőrzés alkalmával bármilyen lehetséges időpontban. 8. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre a minták elemzése alapján a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 9. Amennyiben építési engedélyezési eljárási kötelezettség alá tartozó tevékenység módosítást terveznek, azt a felügyelőségnek be kell jelenteni jóváhagyás céljából. 10. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi azonosítókat szerepeltetni: KÜJ, KTJ; A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt.,…), a cég székhelye (irányítószám, település, utca, házszám/hrsz/Pf); A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám/hrsz); A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); TEÁOR ’03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály értelmében jelentős változtatás; Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint; Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni, amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni); A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek/, kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is); 11. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (6721 Szeged, Felső-Tisza part 17.), 6701 Szeged, Pf: 1048.

Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága

Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése

Beadási határidő

Éves adatszolgáltatás Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés, hulladék mennyiségétől függően EPRTR jelentés

évente

március 1.

33 LM (Légszennyezés Mértéke) bevallás

évente

március 31.

„FAVI környezethasználati monitoring” adatlapok” és a „FAVI Eng.” adatlapok változás esetén történő benyújtása

évente

március 31.

Éves környezeti beszámoló minimális tartalma Hulladékgazdálkodás: - keletkezett hulladékok, - technológiánkénti anyagmérleg Levegővédelem: - elvégzett mérések, és azok értékelése Vízvédelem: Vízhasználat vizsgálata (vízforgalom mérése, szennyvíz mennyisége, minősége) Monitoring rendszer vizsgálat és értékelő jelentés (talajvíz vizsgálati beszámoló) FAVI jelentés, változás esetén Tartályok műszaki felülvizsgálatáról jelentés Környezetvédelemhez kapcsolódó képzések Panaszok (ha voltak) éves összefoglaló jelentése Bejelentett események (ha voltak) éves összefoglaló jelentése

évente

március 31.

évente

március 31.

évente

március 31.

Eseti beszámolók Haváriák jelentése Energetikai belső auditálás (veszteségeltáró vizsgálat) Panaszok (ha voltak) Haváriák jelentése A bejelentett események összefoglalója

eseti 5 év eseti

Haladéktalanul A felülvizsgálati dokumentáció részeként Panasz beérkezését követő 1 hónapon belül

eseti

Haladéktalanul

eseti

Az eseményt követő 1 hónapon belül

Indokolás Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.

34 A szakhatóságok előírásai: 1.) ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 1615-20/2008. sz. állásfoglalása: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére, a MMBF Földgáztároló ZRt. (1117 Budapest, Budafoki út 79.) engedélyesnek, a Szőreg-I. biztonsági földalatti gáztároló SZBT-4 gyűjtő és elosztó központ egységes környezethasználati engedélyének kiadásához - környezetegészségügyi szempontból - az alábbi kikötésekkel járulok hozzá: 1. A tervezett tevékenységet úgy kell végezni, hogy a lehető legkisebb mértékű környezetterhelést és környezet-egészségügyi kockázatot idézzen elő. 2. A tevékenységből származó szennyezőanyag kibocsátás mérséklését szolgáló intézkedésekkel biztosítani kell a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben rögzített légszennyezettségi határértékek teljesülését. 3. A telephelyen keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését közegészségügyi kockázatot, környezetszennyezést kizáró, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelő módon kell végezni. 4. Maradéktalanul be kell tartani, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet vonatkozó előírásait. 5. Az üzemi létesítményekből és a tevékenységből származó zajterhelés a védendő létesítmények homlokzatánál nem haladhatja meg a 8/2002. (111.22.) KöM-EüM együttes rendeletben meghatározott határértéket. 6. A veszélyes anyagokról és készítményekről, illetőleg azok változásairól a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően bejelentést kell tenni az ÁNTSZ területileg illetékes Kistérségi Intézete felé. 7. A veszélyes anyagokat és készítményeket úgy kell tárolni és felhasználni, hogy azok a biztonságot, az egészséget, illetve a testi épséget ne veszélyeztessék, a környezetet ne szennyezhessék, károsíthassák.” 2.) Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 3601/93/2008. sz. állásfoglalása: „Értesítem, hogy a MMBF Földgáztároló Zrt., Szőreg-I. biztonsági földalatti gáztároló SZBT-4 gyűjtő és elosztó központ egységes környezethasználati engedélyezése ügyében, mint polgári védelmi szakhatóság a tárgyi engedély megadásához hozzájárulok A szakhatósági állásfoglalás ellen fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.” 3.) Körzeti Földhivatal Szeged 11457-2/2008. sz. állásfoglalása: „A Szegedi Körzeti Földhivatal az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hatósági Osztály 6721 Szeged, Felső Tisza-part 17. megkeresésére a „Szőreg-1 Biztonsági Földgáztároló SZBT-4 Gyűjtő és elosztó központ” munkálataihoz

35

termőföldvédelmi szakhatósági hozzájárulását megadja. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek helye nincs, jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság határozata ellen nyújtható be.” 4.) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK3.536/2/2008. sz. állásfoglalása: „Szolnoki Bányakapitányság T. Címzett SzBT-4 gyűjtő- és elosztó állomás környezethasználati engedélye tárgyban küldött engedélyezési tervet áttanulmányozta, és az egységes környezethasználati engedély kiadásához feltétel nélkül hozzájárul.” 5.) Szeged MJ Város Címzetes Főjegyzője Építési Iroda 9212-13/2008. sz. állásfoglalása: „Hivatkozott számú megkeresésére építésügyi szakhatósági hozzájárulást adok a Szőreg 1. biztonsági földalatti gáztároló SZBT-4. gyűjtő és elosztó központ egységes környezethasználati engedély kiadása tárgyú, P7013 projektszámú műszaki tervdokumentációja szerinti beruházás Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területére eső részére, az alábbi kikötésekkel: A feleslegessé vált közműveket és létesítményeit a közmű üzemeltetője köteles eltávolítani. A kivitelezés befejeztet követően a közterületet az eredeti állapotának megfelelően helyre kell állítani. Az építési munka végzése során keletkező építési törmelékeket, hulladékokat el kell szállítani. Szeged város közigazgatási területén a kijelölt törmeléklerakó hely a Sándorfalvi úti Központi Hulladéklerakó Telep. A beruházó köteles: A város területén folyó közmű és mélyépítési munkák megkezdésének és befejezésének várható időpontját a munkák megkezdése előtt 15 nappal a Központi Közmű és Közterületi Nyilvántartónak (a továbbiakban KKNY) bejelenteni. Minden új létesítményről elkészíttetni a nyilvántartáshoz szükséges geodéziai, illetve szakági műszaki adatokat tartalmazó bemérési jegyzőkönyvet, - közművek esetén nyitott munkaárokban - és továbbítani a KKNY-nek. Szeged Megyei Jogú Város Központi Közmű és Közterületi nyilvántartását a Geodéziai és Térképészeti Rt. Szegedi Osztálya vezeti (Szeged, Tímár u. 7.) Ezen szakhatósági hozzájárulás nem vonatkozik a vezeték Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívül eső (Algyő nagyközség közigazgatási területére eső) szakaszára és mentesít a létesítéshez szükséges egyéb hozzájárulások és engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.”

36 6.) Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság 3364-1/2008. sz. állásfoglalása: „A 314/2005. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet 4. §. (1) bekezdésében meghatározott jogkörömben eljárva az MMBF Földgáztároló Zrí. Szőreg 1. biztonsági földgáztároló SZBT-2 gyűjtő és elosztó központ környezethasználati engedélyéhez szakhatósági hozzájárulásomat megadom.” 7.) Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 235/2008/R. sz. állásfoglalása: „Hivatkozással 39.556-8-1/2008. ikt számú (ü.i.: dr. Balthazár Éva) talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás iránti kérelmükre, TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁST adok a Szőreg-I biztonsági földalatti gáztároló SZBT-4 gyűjtő és elosztó központ környezethasználati engedély megadásához: Engedélykérő: MMBF Földgáztároló Zrt. (1117 Budapest, Budafoki út 79.) Felülvizsgálat tárgya: Szőreg-I biztonsági földalatti gáztároló SZBT-4 gyűjtő és elosztó központ Telephely: Szeged-Tápé 02139/39 hrsz. Tevékenység TEÁOR megnevezése: 5210 raktározás, tárolás Engedélyezési terv: OLAJTERV Zrt., (1036 Budapest, III. Lajos 103.) Készült: 2008. augusztus, Projektszám:P7013 A benyújtott környezethasználati engedélyezési terv kielégíti a talajvédelmi követelményeket, elfogadása ellen kifogást nem emelek.” 8.) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda 490/3996/001/2008. sz. állásfoglalása: Az SZBT-4 gyűjtő- és elosztó központ egységes környezethasználati engedélyére vonatkozó kérelmet és a mellékelt tervdokumentációt (Projektszám: P7013) megvizsgálva a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII.23.) Kormány rendeletet módosító 201/2007. (VII. 30.) Kormány rendelet 1. § (2) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedély elfogadásához az örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadom az alábbi feltételekkel. 1. A régészeti örökség védelme érdekében a beruházáshoz kapcsolódó földmunkák csak régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetők. Az engedélyes tartozik a munkák megkezdése előtt 15 nappal, írásban dokumentálható módon (fax, levél) értesíteni a régészeti szakszolgálatot (Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat, 1036 Budapest, Dugovics Titusz tér 13-17., tel: (06-1/430-6000), hogy a munkálatokat figyelemmel kísérhessék. 2. Az engedélyes tartozik továbbá a munkakezdés és a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjáról a kulturális örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni.

37

4. Ha a régészeti megfigyelés közben bebizonyosodik a beruházásra szánt terület régészeti érintettsége, akkor a munkálatokat fel kell függeszteni, és az érintett nyomvonalszakaszon megelőző feltárást kell végezni. Ezen állásfoglalásom ellen jogorvoslattal csak az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésben lehet élni.” Az engedély a jogerőre emelkedéstől számított 5 évig érvényes. Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, mint elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 750.000 Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01711875-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyelőségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. Jelen határozat – fellebbezés hiányában – a fellebbezésre nyitva álló határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik. INDOKOLÁS A MMBF Földgáztároló Zrt. (1117 Budapest, Budafoki út 79.) megbízásából az Olajterv Zrt. (1036 Budapest, III. Lajos u. 103.) 2008. augusztus 29-én benyújtotta a Szőreg-I biztonsági földgáztároló SZBT-4 gyűjtő és elosztó központ egységes környezethasználati engedélyezési tervdokumentációját. A Zrt. a 1.500.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat a felügyelőség számlájára átutalta a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet III/1. pontja alapján. A tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete 13.2 pontja szerinti „földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m3 /nap-tól” tevékenységnek minősül, amely megkezdéséhez egységes környezethasználati engedély kiadása szükséges. A szakhatóságok a rendelkező részben foglalt állásfoglalásukban az engedély kiadásához hozzájárultak. Állásfoglalásaik indokolásai a következők: 1.) ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete 1615-20/2008. sz. állásfoglalása: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalást kért a tárgyi egységes környezethasználati engedélyezési

38 eljárásában. A szakhatósági véleményezésre megküldött dokumentációt áttanulmányoztam és a tapasztaltak alapján, az engedélykiadásához fenti kikötésekkel hozzájárultam. Szakhatósági közreműködésem során figyelembe vettem a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a 213/2001.(XI. 14) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet, a 8/2002. (III. 22.) Köm-EüM együttes rendelet, a 25/2000. (IX. 30.) EüMSzCsM rendelet, a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, , valamint a 2000. évi XXV. törvény vonatkozó előírásait. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (1) bekezdésére figyelemmel, a környezeti hatásvizsgálati és az egyes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése, valamint 12. számú melléklet 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII.28.) Kormányrendelet 21. § (2) bekezdés (a) pontjában biztosított hatósági jogkörben, a 2. számú mellékletben megállapított illetékességgel adtam ki, alkalmazva a KET vonatkozó előírásait.” 2.) Csongrád Megyei állásfoglalása:

Katasztrófavédelmi

Igazgatóság

3601/93/2008.

sz.

„Szakhatósági állásfoglalásom az alábbi tényálláson alapul: Az engedélyezési tervdokumentációban foglaltak megfelelnek a hatályos polgári védelmi jogszabályoknak. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: KET) szabályai alapján folytattam le az eljárást. A KET 45. §-ának (2) bekezdése tartalmazza a fellebbezésre vonatkozó rendelkezéseket. Hatásköröm és illetékességem az 1999. évi LXXIV. törvény 25. § (2) bekezdése, valamint a 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet 11. § (1) bekezdés k) pontja és a a 314/2005 (XII.25.) Kormány rendelet 20. § (2), 12. sz. melléklet 2. (ia) pontján alapul.” 3.) Körzeti Földhivatal Szeged 11457-2/2008. sz. állásfoglalása: „A fenti iktatószámon a Szegedi Körzeti Földhivatalhoz benyújtásra került az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hatósági Osztály 6721 Szeged, Felső Tisza-part 17. megkeresésére a „Szőreg-1 Biztonsági Földgáztároló SZBT-4 Gyűjtő és elosztó központ” munkálataival kapcsolatos ügyirat. Felhívjuk a kérelmező figyelmét, hogy amennyiben termőföld más célú hasznosítására kerülne sor, úgy a termőföld igénybevétele előtt a termőföldről szóló 2007. évi CXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján az illetékes körzeti földhivataltól köteles kérni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezését, egyszeri földvédelmi járulék megfizetése mellett! A szakhatósági állásfoglalás a környezet védelméről szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseiben foglaltak alapján került kiadásra. Jelen állásfoglalás csak az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére a „Szőreg-1 Biztonsági Földgáztároló SZBT-4 Gyűjtő és elosztó központ” munkálataira vonatkozik, nem használható fel és nem is helyettesíti az egyéb kapcsolódó engedélyezési eljárásokat.”

39 4.) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság SZBK3.536/2/2008. sz. állásfoglalása: „A dokumentáció CH bányászati szempontból megfelelő részletességgel mutatja be a felszíni technológiák üzemeltetés során folyamatosan fennálló környezeti hatásokat. A Bányakapitányság hozzájárulása a Bányatörvény céljának megfelelően történt, az ásványi nyersanyagok bányászata állami érdek, a tevékenység gyakorlása csak megfelelő létesítmények építésével és üzemeltetésével valósulhat meg. A Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását a l993. évi XLVIII. törvény a bányászatról 43.§ (2) bekezdése alapján adta meg.” 5.) Szeged MJ Város Címzetes Főjegyzője Építési Iroda 9212-13/2008. sz. állásfoglalása: „Szakhatósági állásfoglalásomban előírt kikötések és kötelezettségek a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályairól szóló 59/2003. (II. 5) Kgy. rendelet 58.§ (6) - (8) bekezdései valamint a közműnyilvántartásról szóló 3/1979. Ép. Ért. 11.) ÉVM utasítás 4.§ (1) és 6.§ -án alapulnak. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44.§-ában, valamint az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM számú rendelet 2. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazáson alapul.” 6.) Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság 3364-1/2008. sz. állásfoglalása: Állásfoglalása indokolást nem tartalmaz. 7.) Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Talajvédelmi Igazgatóság 235/2008/R. sz. állásfoglalása:

Növény-

és

„Az ATI-KTVF 39.556-8-1/2008. iktatószámú levelében kérte hatóságunktól a Szőreg-I biztonsági földalatti gáztároló SZBT-4 gyűjtő és elosztó központ környezethasználati engedély megadásához engedélyezési terv dokumentáció alapján, szakhatósági állásfoglalásunkat. A dokumentáció részletesen foglalkozik a tervezett tevékenység talajra, vízre, környezetre gyakorolt hatásával, talajvédelmi érdekeket nem sért. A szakhatósági állásfoglalást az a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44-45. §. előírásai, az 2007. évi CXXIX tv. 43. § 48. § előírásai, valamint a csatolt dokumentáció alapján adtam ki.” 8.) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda 490/3996/001/2008. sz. állásfoglalása: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kérelmére az SZBT-4 gyűjtő- és elosztó központ egységes környezethasználati engedélye ügyében eljárás indult a Hivatalomnál.

40 A tárgyi beruházás a Szőreg-I biztonsági gáztározó építési munkálatainak részét képezik, s ez a BO-K-8570. számú nyilatkozatuk alapján nagyberuházás. A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve régészeti lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet (továbbiakban Rendelet) 14/D § (1) bekezdése alapján a nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsődleges leletfeldolgozás tekintetében a feladatokat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintő előkészítő munkafázisokban való részvételt is - a Kötv. 22. § (3) bekezdésében meghatározott szerződés keretében a régészeti szakszolgálat látja el. A Rendelet 14/C § alapján a földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani, a régészeti lelőhelyeken pedig megelőző feltárást kell végezni. Hozzájárulásom a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet módosításáról szóló 201/2007. (VII.30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése a) pontja alapján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényen alapul.” A 314/2005. (XII. 25.) Korm. sz. rendelet 21. § szerinti hirdetményre észrevétel nem érkezett. Mindezek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (8) bekezdése alapján az egységes környezethasználati engedélyről szóló határozat egy példányát megküldöm Szeged Megyei Jogú Város Jegyzőjének (Ügyfélszolgálati Iroda) azzal, hogy a kézhezvételtől számított 15 napon át gondoskodjon annak közszemlére tételéről és a határozat jogerősítéséhez a kifüggesztés és a levétel napját tartalmazó záradékot küldje vissza a felügyelőségnek. (A Ket. 78. § (6) bekezdése szerint a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni.) Az engedélyt az 1995. évi LIII. tv. 70. §-a, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (3), (4), (5) és (8) bek. alapján adtam meg. A felügyelőség hatáskörét és illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) bekezdése és a 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A jogorvoslati eljárás díját a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján állapítottam meg. Kapja: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

MMBF Földgáztároló Zrt., Budapest, Budafoki út 79. 1117 Olajterv Zrt., Budapest, III. Lajos u. 103. 1036 ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete, Békéscsaba, Pf. 77. 5601 Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője, Szeged, Széchenyi tér 11. Körzeti Földhivatal, Szeged, Kálvária sgt. 41-43. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Iroda Szeged, Pf.: 902. 6701 Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Szeged, Berlini krt. 16-18.

41 8. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság, Szolnok, Templom u. 5. 5000 9. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság, Szeged, Tisza L. krt. 47. 6721 10. Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Hmvhely, Rárósi út 110. 11. ATI-KTVF, Hatósági nyilvántartás 12. ATI-KTVF, Irattár Szeged, 2008. december 22. Kardos Sándor igazgató megbízásából:

Csókásiné dr. Király Anikó s.k. hatósági igazgatóhelyettes