BUDAPEST F Ő V Á R O S XVI. K E R Ü L E T I
ÖNKORMÁNYZAT
ALPOLGÁRMESTERE Készült a 2013. május 29-i képviselő-testületi Készítette: dr. Varga Dorina önkormányzati
ülésre! referens
Tárgy:
A B R F K XVI. kerületi Rendőrkapitányság beszámolója a 2012. év közbiztonsági helyzetéről, valamint a kapitányság munkájáról
Tisztelt Képviselő-testület! A települési önkormányzatok és a rendőrség kapcsolatát a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rtv.) rendezi. Az Rtv. 8. § (4) bekezdése értelmében: „A rendőrkapitány vagy kijelölt helyettese évente beszámol a rendőrkapitányság illetékességi területén működő települési önkormányzat képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról." Dr. Tóth Sándor kerületi kapitányságvezető úr a fent megjelölt törvényi szabályozás értelmében elkészítette írásbeli beszámolóját, mely jelen előterjesztés mellékletét képezi ( 1 . számú melléklet). Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására! Határozati javaslat: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete a B R F K X V I . kerületi Rendőrkapitányság 2012. évben végzett munkájáról szóló beszámolót elfogadja. Határidő: 2013. május 29. Felelős: Kovács Péter polgármester (elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel) Budapest, 2 0 1 3 . május 16. I s Raymund alpolgármester attam:
íncsin László jegyző ^ T á r g y a l j a : K ö r n y e z e t v é d e l m i és K ö z b i z t o n s á g i Bizottság Melléklet:
A B R F K X V I . kerületi Rendőrkapitányság beszámolója közbiztonsági helyzetéről, valamint a kapitányság munkájáról
a
2012.
év
Budapesti
Rendőr-főkapitányság
XVI. kerületi
Rendőrkapitányság
Vezetője H : 1163 Budapest, Veres Péter út.101. S : 407-8455; 56-100; 407-7996 S : 407-8455; 56-101 :
[email protected] s/a ni: OM60
- AW
IJ-OM-
a BRFKXVI.
1.
ált
kerületi
Beszámoló Rendőrkapitányság
2012. évi
mnkájáról
Bevezetés
A bűnügyi és közbiztonsági helyzet szempontjából kiemelendő, hogy kerületünkben nincsenek nagy bevásárlóközpontok, éjszakai nyitva tartással üzemelő, vagy 30-40 főnél nagyobb tömegeket vonzó szórakozóhelyek. A kerület a budapesti kerületek közül a bünügyileg legkevésbé fertőzöttek közé tartozik. Közlekedési szempontból a kerület közútjai nagy átmenő forgalmat bonyolítanak, a fővárosba bevezető utak mind közlekedésrendészeti, mind pedig bűnügyi szempontból relevanciával bírnak. Előbbi a balesetek viszonylag nagy számában, míg utóbbi a vagyon elleni bűncselekmények alakulásában mutatkozik meg. A közterületi szolgálat szempontjából a kerület alacsony bűnügyi fertőzöttsége és ez által a bejelentések viszonylag alacsony száma bír jelentőséggel. A reagáló képességet ez pozitívan, míg a kerület nagy területe és azt kelet nyugati irányban kettészelő H É V vonal negatívan befolyásolja. 2. Vezetés, i r á n y í t á s A 2012. évben ismét jelentős számú változás történt a vezetők személyében. > A bűnügyi osztály éléről 2012. április 15-én távozó Horváth Szabolcs r. őrnagyot, 2012. május 15. hatállyal Keller Éva r. őrnagy váltotta. > A közrendvédelmi osztályvezetői beosztást 2012. július 4. hatállyal Kovács Attila r. alezredes töltötte be. > A körzeti megbízotti alosztály vezetését korábban ellátó Kranyik T a m á s r. főhadnagy helyett e beosztást 2012. május 1. hatállyal Barna Péter r. őrnagy látja el. > Barna Péter r. őrnagy helyett, az őr- és járőrszolgálati alosztályt dr. Kuharszky Béla r. főhadnagy vezeti, aki korábban kiemelt főelőadói beosztást töltött be a közrendvédelmi osztályon. A vezetők személyében bekövetkezett viszonylag nagy számú változás zökkenőmentesen lezajlott, köszönhetően annak, hogy a két osztályvezető kivételével az új vezetők korábban is a kapitányság állományában teljesítettek szolgálatot. 3. Közrendvédelmi szakterület 3.1
Reagáló-képesség
Az év folyamán a fő célt a közterületi szolgálat folyamatos fejlesztése jelentette. A statisztikák alapján a reagáló-képességünk a legjobb a kerületi rendőrkapitányságok között, mely átlagosan 11 perc.
A z év során új elemként működő „egy járőr, egy gépkocsi" programnak köszönhetően 24 óra tekintetében kettővel nőtt a közterületen szolgálatot ellátó szolgálati gépjármüvek száma, ami pozitív hatással volt a reagáló-képességre, és nem kevésbé a lakosság szubjektív biztonságérzetére. A program végrehajtásában az első időkben napszakonként 4 fő vett részt, mely alapesetben 2-2 főt jelentett a közrendvédelmi osztály és a közrendvédelmi főosztály állományából. A kapitányság gépjárműparkjából 3 gépkocsi felszerelésére került sor, melyekbe fejlett híradástechnikai és informatikai eszközök lettek szerelve. A programban részt vevő járőröket alapvetően a már meglévő járőrkörzetek szerint osztottuk be. Egy járőrkörzetbe két gépkocsit vezényeltünk. Amennyiben a közrendvédelmi főosztályról vezényelt rendőrök helyismerettel nem rendelkeztek, őket a helyi rendőrökkel osztottuk közös járőrkörzetbe. Az első időkben a gépkocsik közösen láttak el szolgálatot, melynek során egymás helyzetét rádión folyamatosan egyeztették, hogy két- három utcányi távolságnál ne legyenek messzebb egymástól. Az önálló intézkedéseik során összevonásukat maguk szervezték. Küldések esetén az ügyelet m i n i m u m két gépkocsit irányított a helyszínre, azonban, ha ezt szükségesnek látta, sor került a többi egyfős járőr, ha kell a kerületben szolgálatot teljesítő összes járőr helyszínre irányítására. A szolgálatirányító parancsnok folyamatosan figyelemmel kísérte a programban részt vevő rendőrök tevékenységét, a szolgálatirányításban a klasszikus kétfős járőrszolgálathoz képest sokkal nagyobb szerepet kapott. Az elmúlt időszakban a programban részt vevő körzeti megbízottakat a körzetükbe és az azzal szomszédos körzetekbe irányítottuk. A program során folyamatosan monitoroztuk annak közbiztonságra és a rendőri állományra gyakorolt hatását, mind személyes elbeszélgetésekkel, mind pedig kérdőíves módszerrel. A rendőrök jelentős része úgy gondolja, hogy a program megoldást jelent a lakosság szubjektív biztonságérzetének javítására. A veszélyeztetettség érzése vonatkozásában alapvetően az mondható el, hogy a válaszadók többsége ugyanakkora vagy nagyobb veszélyben érezte magát, mint a klasszikus két fős járőrszolgálat során. Megszűnt az az árnyalatnyi különbség, mely a program elején abban mutatkozott, hogy a rendőrök inkább a járőrszolgálat során érezték magukat nagyobb veszélyben, mint a konkrét intézkedések során. A szolgálatban részt vevő rendőrök nem tartják ezt a szolgálati formát sokkal veszélyesebbnek a két vagy több fős járőrszolgálattól, mivel a létszám miatt jelentkező deficitet, a technikai fejlesztések részben ellensúlyozták. A z állampolgári visszajelzések alapvetően semlegesek, azonban az érdemben nyilatkozók többsége a programot pozitívan értékelte. A programban részt vevő rendőrök a klasszikus két fő járőrszolgálathoz képest kevesebb alkalommal használtak kényszerítő eszközt. Ez jelentheti a rendőri intézkedéshez való lakossági viszonyulás pozitív irányú változását, esetleg egy ilyen irányú változás kezdetét. A reagálási idő és a küldések számának alakulása alapján megállapítható, hogy a többség a reagálási idő csökkenését érzékelte. Ez a tendencia természetes m ó d o n adódott abból, hogy az ügyeleti szolgálat a bejelentésekre általában m i n i m u m két gépkocsit küldött az első időkben. Jelenleg a program javítja a reagálási időt, tekintettel arra, hogy az olyan bejelentések, melyek feldolgozásához egy rendőr elegendő nem kötnek le feleslegesen erőforrásokat. Alapvetően a rendőrök a közhangulat változatlanságáról számoltak be, azonban jelentős számban érzékeltek javulást és jelentősebb odafigyelést a kollégák részéről.
3
Összességében megállapítható, hogy a rendőrök szubjektív megítélése pozitívan alakul. A csekély számú állampolgári visszajelzés túlnyomórészt pozitív. Rendkívüli esemény nem történt. A kezdeti nehézségeken az állomány túllépett, a műszaki és informatikai eszközök kezelése készségszintüvé vált. A program mára beépült a rendőri szolgálatok rendszerébe, a rendőrök éppoly természetesnek veszik a szolgálati forma létezését, mint az egyéb szolgálat ellátási formákat. 3.2 Rendőri
intézkedések Elfogások és előállítások
1223
1200 1109
1072
2012 -elfogás
előállítás
Szabálysértési feljelentések, helyszíni és közigazgatási bírságok
2010. —•—szabálysértési feljelentés
2011 helyszint bírság közigazgatási bírság
Mint az a fenti diagramokon látszik, a rendőri intézkedéseket egyes vonatkozásokban a növekedés jellemzi. Az elfogások száma 531-ről 551-re nőtt, mely 4 %-os emelkedést jelent. A tettenérések száma stagnál, 2011-ben 231 fő, 2012-ben 229 fő került emiatt elfogásra. Az egyéb okból végrehatott elfogások száma, mely túlnyomó részben az Rtv. 33. § (1) bekezdés e) pontja alapján végrehatott elfogás volt, jelentősen megnőtt, 2011-ben 175 fő elfogására került sor e jogalappal, 2012-ben ez a szám 218 volt, ami 25 %-os növekedést jelent. Ennek oka a migrációs célú ellenőrzések év közbeni fokozásában rejlik. Az előállítások számadataiban kimutatható 13 %-os csökkenésnek az oka, hogy az „egy járőr, egy gépkocsi" programban részt vevő szolgálati gépjármüvek technikai felszerelése lehetővé teszi a különböző adatbázisok azonnali, helyben történő használatát. Ennek következtében az önmagát hitelt érdemlően igazolni nem tudó személy azonosítása végrehajtható, az előállítás szükségtelenné válik. 2 0 1 1 . évben 889 fő került előállításra igazolás miatt, míg ez a szám 2012-ben 702 főre csökkent. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyek előállításának száma szintén növekedést mutat, a 201 l-es 151 főről 11 %-os emelkedéssel 168 főre nőtt. A mintavétel miatt előállított személyek száma stagnál, ez 201 l-ben 72 fő volt, míg 2012-ben 71 fő. A szabálysértési feljelentések száma 4318-ról, 2618-ra 40 %-al csökkent. A csökkenés oka az év során bekövetkezett normaváltozásokban kereshető. Az év folyamán összesen 675 db közigazgatási bírság kiszabására került sor. A helyszíni bírságok száma kis mértékben, 2 %-al 3486-ról 3572-re nőtt, mely a budapesti kerületek összehasonlításában a legmagasabb szám. A közterületi szolgálat kiemelt hangsúlyt fordít a differenciált rendőri intézkedéseknek, ezt mi sem példázza jobban, mint hogy a 5.000 forinttól 50.000 forintig terjedő kiszabható bírságösszeg mellett a kerületben átlagosan kiszabott bírságösszeg 9430 forint. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a szabálysértési feljelentés helyett a gyors, valamint erő- és eszközhatékony helyszíni bírság alkalmazását helyezzük előtérbe a szabálysértést elkövetők szankcionálásakor. 3.3 Körzeti megbízotti
szolgáiat
A körzeti megbízotti szolgálat tekintetében a 2012. évre meghatározott célkitűzések részben megvalósultak. A körzeti megbízotti szolgálat felélesztése és az üres létszámhelyek feltöltése megtörtént. Az intézkedési aktivitás a statisztikai mutatók alapján javuló tendenciát mutat, a rendészeti szakterület bűnügyi érzékenységének javítása irányába megtettük a megfelelő lépéseket. A lakossági kapcsolatok javításával és szakszerűbb, kulturáltabb, valamint hatékonyabb rendőri intézkedésekkel a panaszok számának csökkentése és a lakosság bizalmának elmélyítése volt a fő célkitűzés, ezen kívül szem előtt tartottuk a lakosságot irritáló vagyon elleni bűncselekmények számának visszaszorítását, az állomány megtartását. Az év során a körzeti megbízottak vezényléses szolgálati időrendszernek megfelelően a körzetük közbiztonsági és bűnügyi helyzetének megfelelően látták el a szolgálatukat. Rendszeresen kapcsolatot tartanak a körzetükben lévő választókerület önkormányzati képviselőjével. A lakossági kapcsolatok fejlesztése érdekében előadásokat és lakossági fórumokat tartottak a kerületben m ű k ö d ő jelentős számú óvodában, általános és középiskolában, valamint nyugdíjas klubokban. 3.4 Körözési
tevékenység
A B R F K XVI. kerületi Rendőrkapitányságon a körzeti megbízotti alosztály állományába tartozó rendőr végzi az elfogatóparancs alapján és eltűntként körözött személyek vonatkozásában a körözési tevékenységet, mely során 173 körözési ügyirat került
feldolgozásra. A rendőri intézkedéseknél a körözés miatti elfogások száma arányaiban nem változott az előző évhez viszonyítva, azonban a K M B szolgálattól a hely- és személyismeret fejlődésével és a körözési tevékenység fokozásával, körözési akciók tartásával e szakterület javulása várható. 3.5 Összegzés A körzeti megbízotti alosztály tekintetében a tárgyév két legfőbb célja az önkormányzati és lakossági kapcsolatok fejlesztése és az intézkedési aktivitás javítása volt. A szolgálat felélesztésével a kapcsolatok jelentősen fejlődtek a kitűzött célok elérése érdekében. Az őr- és járőrszolgálati alosztály állománya egyre fiatalabb, döntő részük öt év, vagy annál kevesebb szakmai tapasztalattal rendelkezik. Szociális és lakhatási körülményei miatt egyre több munkatársunk dönt úgy, hogy áthelyezéssel próbálja megoldani az ezen a területen jelentkező problémáit. Összességében elmondható, hogy az alosztály jelenlegi létszámával és összetételével a meghatározott feladatokat a 2012. évben megfelelő szinten hajtotta végre és arra képes a 2013. év folyamán is.
4. Közlekedési
balesetek halálos 2009. 2010. 2011. 2012.
1 1 1 2
súlyos és k ö n n y ű sérüléssel 137 96 90 86
anyagi káros 181 194 84 81
A halálos balesetek száma a tárgyévben egyről kettőre emelkedett az előző évhez képest, de a súlyos sérüléses balesetek száma csökkenést mutat. A rendőrhatóság tudomására jutott anyagi káros balesetek számának csökkenése magyarázható a közlekedési kultúra javulása mellett a szankciók visszatartó erejével és a fokozott rendőri jelenlét - országos közlekedési akciók, ellenőrzések - hatásával is. Az anyagi káros balesetek statisztikai adatokban megnyilvánuló száma annyiban azért irányt mutat, hogy az előző évhez képest változás e területen nem következett be. 5. B ű n ü g y i s z a k t e r ü l e t A kerületben az ingatlanok meghatározó része családi ház, jelentős részük nagy értékű, vagy azokon belül nagy értéket sejtető, és ahol a kellő védelem nincs kialakítva, ott a betöréses lopások legfőbb célpontjait képezik. A bűncselekmények között továbbra is a vagyon elleniek a meghatározóak, főként betöréses lopások, gépkocsi feltörések, gépkocsi lopások. A gépkocsi feltörések gyakorisága, előfordulási helyei igen változó képet mutatnak. Az elkövetési időpontok eltolódtak a nappali időszakra. A z éjszakai órákban leginkább az alkatrész és gépjárműlopások jellemzőek. A regisztrált bűncselekmények száma a 201 l-es 1791-hez képest a 2012-ben 2116-ra nőtt. Ez az első ránézésre ijesztő adat, azonban mindössze a vagyon elleni bűncselekmény mellett megvalósuló járulékos bűncselekmények kapcsán alkalmazott jogértelmezés változása és az ezzel összefüggő statisztikai adatszolgáltatás okozza. H a a regisztrált bűncselekmények számából kivonjuk a járulékos bűncselekmények 300 körüli értékét, akkor láthatjuk, hogy a bűncselekményszám közel
6
azonos a megelőző év adataival. A 2012. évben a XVI. kerület területén követték el a második legkevesebb bűncselekményt. Az általános nyomozás-eredményességi mutató jelentősen visszaesett az előző évhez képest, mivel 42, 9 %-ról 23,1 %-ra csökkent. A jelentős csökkenés oka a járulékos bűncselekmények nyomozásával kapcsolatos jogértelmezés változása és ezzel együtt a statisztikai adatszolgáltatás változása 2012. április l-jétől. A 2012. évben több olyan hónap is előfordult, ahol a járulékos bűncselekmények száma közel megegyezett az alapul szolgáló vagyon elleni bűncselekmények számával. Lopások,
betöréses
lopások
és
lakásbetörések
Lopások, betöréses lopások és lakásbetörések 800
608
387 360 313
349
3 5 1
„ 286
315
M
253
100
2010. — lopás
2011 betöréses lopás
2012.
lakásbetörés
Mint a diagramból is látszik, a lopások száma kerületünkben folyamatos csökkenést mutat, a 2010-es emelkedést követően immáron két éve a 2009-es szint alá csökkent e cselekmények száma. A nyomozás-eredményességi mutató vonatkozásában 2011-ben történt előrelépés, amikor a korábbi 7,6 %-os eredmény 11,6 %-ra emelkedett. A 2012. év folyamán ugyan n e m tudtuk a nyomozáseredményességi mutatót javítani, azonban a korábbi eredményeinket megtartottuk és e területen 11,7 %-os eredményt értünk el. A 2012. év során a 201 l-es évhez képest növekedett a betöréses lopások száma, 2011-ben 349, míg a 2012. évben 387 bűncselekmény történt. Ezen belül a lakásbetörések száma 253-ról 315-re nőtt. Ez az érték a betöréses lopások átstrukturálódását is mutatja, a betörők a tárolók, pincék, üzlethelyiségek sérelmére elkövetett cselekményekről a lakásbetörésekre tértek át. Nyilvánvaló, hogy ez a tény negatívan befolyásolja a lakosság szubjektív biztonságérzetét, hiszen sokkal nehezebben élik meg az életterükbe behatoló bűnözést, mint az egyéb bűncselekményeket. A betöréses lopások esetében a nyomozás-eredményességi mutató a 2012. évben 4,8 % volt, mely jelentős visszaesés az előző év 35 %-os eredményéhez képest. A korábbi mutató azonban a Budapesti Rendőr-főkapitányság viszonylatában is ritka 170 betöréses lopást számláló sorozatelkövetés felderítésének volt köszönhető. Ezen belül pozitív eredmény, hogy a lakásbetörések nyomozás-eredményességi mutatóját sikerült közel megduplázni, a 201 l-es 2,4 %-ot 4,6 %-ra emeltük. E negatív tendencia megállítása és visszafordítása érdekében a fertőzött területekre
7
koncentráltuk a közterületi szolgálatot és bevezettük a bűnügyi portyaszolgálatot. 2013. első negyedévében a betöréses lopások száma a felére a lakásbetörések száma a harmadára csökkent 2012. hasonló időszakához képest. 3.6 Gépkocsi
lopások
és gépkocsi
feltörések Gépkocsi lopások és feltörések
^--435 H~?7
" _ • ím
91 78
2009.
2010. —•--gépkocsi feltörés
2011. gépkocsi lopás
83 ^\^72
2012.
A személygépkocsi feltörések vonatkozásában a 2010. évet követő pozitív tendencia 2012ben sem tört meg, így a korábbi csökkenést követően a vizsgált időszakban újabb 30,5 %-os esést regisztráltunk. A gépkocsi lopások száma 6,4 %-al öt elkövetéssel emelkedett a 2 0 1 1 . évhez képest, mely adat azt mutatja, hogy a gépkocsi lopások vonatkozásában jelentősebb változás az év folyamán nem következett be. Külön kiemelést érdemel, hogy ez az emelkedés 2012. december hónap elején következett be. A bűnelemzés adatai szerint ez az emelkedés nem tűnik tartósnak, azonban - figyelemmel a hatásköri változásokra is - ez a kérdéskör különös figyelmet érdemel a 2 0 1 3 . év folyamán.
5
1
0
2009
2011
A rablások száma a 2010. évben bekövetkezett jelentős csökkenést követően 2011-ben 23-ra emelkedett, mely érték a vizsgált időszakban 2 l - r e csökkent. A rablás viszonylag ritka cselekmény kerületünkben, azonban a nyomozás-eredményességi mutató magas. 2012. évben a nyomozás eredményességi mutató 39,1 %., mely fővárosi összehasonlításban nem nevezhető rossznak. 4.
Összegzés
A fent leírtak alapján megállapítható, hogy az igazgatásrendészeti és hivatali szakterületen dolgozók folyamatos, kiegyensúlyozott munkavégzést nyújtottak. Mind közrendvédelmi, mind pedig bűnügyi területen elmondható, hogy az elvégzett m u n k a nyomán a kapitányság illetékességi területének közbiztonsága nem romlott, ellenben bizonyos területeken, így elsősorban a személygépkocsi feltörések viszonylatában jelentős javulást értünk el. 5.
Célkitűzések
1) Új feladatként jelentkezik a személygépkocsi lopások miatti büntetőeljárások lefolytatása, mely területen cél a megfelelő eredményesség biztosítása a lopások számának lehetőség szerinti csökkentése vagy szinten tartása mellett. 2) Az általános nyomozás-eredményességi mutató javítása, ezen belül elsősorban a személygépkocsi lopások miatti eljárások eredményességének javítása. 3) Megfelelő színvonalú felderítés-eredményesség elérése. 4) Folyamatos közterületi jelenlét biztosítása a bűnügyi állomány vonatkozásában. 5) A vizsgálati m u n k a szakszerűségének javításával az eljárások lefolytatásának felgyorsítása. 6) A közbiztonsági állomány reagáló képességének fenntartása. 7) A z intézkedési mutatók javítása a körözési tevékenység és az ittas vezetés elleni hatékonyabb fellépés vonatkozásában. 8) A közigazgatási bírság intézményének hatékonyabb alkalmazása.
Budapest,
2013. május
15. •4 ' (Cl d r . T ó t h S á n d o r r. ő r n a g y m b , kapitányságvezető
