ALMÁSI FERENC,1 CSERY-SZÜCS PÉTER2
A JOGI KÉPZÉS HELYZETE A KATONAI OKTATÁSBAN3 1. BEVEZETÉS A jelen előadás a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság aktuális kutatási programja keretében készült közös tanulmányunk lényegi ismertetése. A téma aktualitását az adja, hogy az elmúlt három évben a tisztképzésben mind szervezeti, mind tananyag-strukturálási és tartalmi elemekben, jelentősen átalakult a korábban, kb. a múlt század nyolcvanas éveinek közepétől stabilnak tekinthető oktatás, amelyben az itt ülők, oktató vagy oktatott minőségben gyakran részt vettek és bizonyára vannak, akikben még az eddigi oktatási szisztéma képe él. Bevezetésként szeretnénk a jogi oktatás kifejezés jelentését, - tulajdonképpen e tanulmányban is kifejtett fő tartalmát - körülírni és elhatárolni a jogi ismeretek katonák részére történő átadása más formáitól. A témakör összefüggéseit „civil nézőpontból” alaposan megvilágította számunkra Dr. Nagy Zsolt, - a Szegedi Tudományegyetem jogi karának docense - 2004-ben a Jogelméleti Szemle tudományos folyóiratban megjelent „A jogi oktatás fejlődése: múltjának hagyatéka és lehetséges jövője” című értekezése. Katonai nézőpontból pedig megemlíthető a három éve védett doktori értekezés, melynek címe: „A humán tudományok szerepe és jelentősége a katonai felsőoktatásban, különös tekintettel a parancsnokok jogi felkészítésére a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen a NATO és az Európai Unió csatlakozást követően.”4 Mint a jogi oktatás témakörében többször is publikáló egyetemi oktató idézett műve elején szerepel: „Minden társadalom esetében vannak speciális kérdések, melyekkel csak az adott társadalmi reflexió kontextusában lehet beszélni. A jogi oktatás is társadalmi-történelmi szituáció fényében elemezhető, befolyásolt a hagyományoktól, a mindenkori politikai helyzettől…” Ennek témánkra vonatkozó kifejtésére tanulmányunk ki fog térni.5 A tanulmány terminológiájához szükséges „katonai jogi oktatás” fogalmat keresve, a viszonylag új, „Katonai Kislexikon 4000” tárgyszavas gyűjteményben nem találtunk definíciót. A Magyar Szókincstár, - mely rokon értelmű szavak, szólások szótára - szerint „oktatás: képzés, nevelés, tanítás, (útmutatás, kiművelés) idomítás, ügyesítés”.6 „Oktatásnak hétköznapi értelmezés szerint leggyakrabban valamely információ (tudás), általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres, esetleg intézményesített átadását nevezzük. Az oktatással foglalkozó társadalomtudomány, a pedagógia szerint az oktatás a tudás intézményesített átadását jelenti. Egyes szerzők e folyamatból a tanár – tanuló viszonyt (interakciót) emelik ki, mint a tudományos feldolgozás számára legfontosabb és megfogható jellemzőt, mások a folyamat tantervekben és konkrét cselekvésekben megnyilvánuló eredményét, megint mások az oktatást társadalmi alrendszernek tekintik…”.7 A fenti internetes definíció szerint, mellyel alapvetően egyetérthetünk, a honvédelmikatonai joganyag, mint információhalmaz nagyobb mennyiségben történő, rendszeres,
1
PhD, ÖMT alezredes. PhD, nyá. alezredes. 3 A tanulmány a szerzők azonos című előadásának szerkesztett változata, amely a Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság 2013. november 8-i közgyűlésén hangzott el. 4 Lásd: http://uni-nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/phd/2011/csery_szucs_peter.pdf 5 Nagy Zsolt: A jogi oktatás fejlődése: múltjának hagyatéka és lehetséges jövője. Jogelméleti Szemle 2004/2. http://jesz.ajk.elte.hu/nagy18.html 6 Kiss Gábor (szerk.): Magyar Szókincstár Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára. Budapest: Tinta Kiadó Bt. 2011 7 http://hu.wikipedia.org/wiki/Oktat%C3%A1s 2
intézményesített, a hivatásos vagy a tisztjelölt állománycsoportnak történő átadása tekinthető katonai jogi oktatásnak. Ezen ismérvekre tekintettel a Magyar Honvédségben folyó katonai jogi oktatás alatt nem értjük a katonai joganyag átadásának valamennyi formáját és a tanulmányunk sem foglalkozik az alábbi felsorolásban szereplő tevékenységekkel, még ha azokat esetenként jogász képzettségűek is végzik: - az általános katonai kiképzés részét képező különféle – elsősorban szolgálati – szabályzatoktatás, - szakbeosztásra, szakfeladatra felkészítő kiképzésbe (például békeműveletre kiküldés) épített jogi szakterületi (például hadijogi) ismeretátadás, - szakmai továbbképzésbe épített jogi szakterületi ismeretátadás (például tiszti, altiszti továbbképző tanfolyamok, katonajogász konferencia stb.) - a főleg a rendszerváltás előtti időszakban gyakori ún. jogpropaganda tevékenység (állománygyűléseken elhangzó jogi előadások, oktatófilm-vetítés, helyszíni tárgyalások, becsületbírósági-méltatlansági ügyek stb.). Ez természetesen nem jelenti, hogy e tevékenységeknek nincs hatalmas szerepe a katonai feladatellátás feltételeinek megteremtésében, elég ha csak az egykor százezres létszámot elérő sorállomány szabályzatoktatására gondolunk. Azonban fenti elhatárolásra is figyelemmel, a tanulmány csak az alábbi tevékenységeket tekinti át: - katonai felsőoktatáson belül a honvédtiszt jelöltek jogi oktatása, - a katonai jogi tudományos tevékenység, - a katonai felsőoktatásra felkészítő középiskolai jogi oktatás, - az önkéntes tartalékosokkal, mint új állománykategóriával kapcsolatos jogi képzés. 2. A KATONAI JOGI OKTATÁS 2010-IG Az önálló katonai képzésért elődeink évtizedeken keresztül harcoltak. Már 1808-ban a pozsonyi országgyűlés VII. törvénycikkbe iktatva megszavazta a tisztnevelő intézet felállítását (Mária Ludovika királyné koronázási ajándékát, 50 000 forintot, a rendek 800 000 forintot ajánlottak fel), de végül csak 1872-ben indul meg a tisztképzés tanfolyamok keretében. Az új intézményt az 1872. évi XVI. és XVII. törvénycikk szabályozta. Az 1897. évi XXIII. törvénycikk megvalósította a magyarság régi álmát, a magyar tannyelvű katonai akadémiát, amilyennek az alapítói 1808-ban elgondolták. A valóságos akadémiai képzés 1898. október 4-én, I. Ferenc József király neve napján veszi kezdetét. A Ludovika Akadémián ebben az időben 27 tantárgy volt, mint például Szolgálati szabályzat, Gyakorlati Szabályzat, Hadtörténelem, Német nyelv, Francia nyelv, Természettan, Jogi ismertek, stb. 1912-ben megindult a tüzértiszti kiképzés az akadémián, mely tartalmazta többek között a Harctéri szolgálat, a Szolgálati szabályzat, Katonai közigazgatás, Jogi ismeretek tantárgyakat is. Az első világháború alatt 955 ludovikás tisztet avattak fel. 1918 szeptembere és 1919 augusztusa között az akadémiára is a forradalmi változások voltak a jellemzők, és az új képzés szeptemberben indult meg. A II. és a III. évfolyam a hároméves kiképzési rendszer szerint tanult, míg az első évfolyam a négy éves tanulmányi rendszer szerint kezdte meg a kiképzést. Az 1922. évi X. törvénycikk, a magyar királyi honvéd tisztképzésről főiskolai rangra emelte a Ludovika Akadémiát. Ebben a törvényben határozták meg a felvehető létszámkeretet, fegyvernemenként 30-30 fő lehetett. Az akadémistáknak a jogi és államtudományi ismereteket 1-1 évig heti 1 órában oktatták, a Szolgálati Szabályzat 3 évig, hetente 1-1 órában, a gyalogos-lovas hallgatóknak még a negyedik évfolyamban is. A katonai
2
közigazgatás tantárgyat a gyalogos-lovas növendékeknek a III. évfolyamban, a többieknek a IV. évfolyamban heti 1-1 órában tanították. Az akadémisták – vagyis a tisztjelöltek - a „Jogismeretek a m. kir. Honvéd Akadémia számára” c. tankönyvből tanultak, mely a tartalomjegyzék alapján a következő nagy csoportokból állt: „a katonai büntetőjog; az új katonai bűnvádi perrendtartás életbeléptéig érvényben maradó katonai bűnperrendtartás; magánjog; váltójog; általános államtan; közjog; közigazgatási jog; társadalmi gazdaságtan; nemzetközi jog alapvonalai.” 8 E címszavak alapján is láthatjuk, mennyire komolyan vették az iskola vezetői és elöljárói, hogy a hallgatók megfelelő jogi ismeretekkel rendelkezzenek. Az 1930-as tantervmódosítás szerint, mely a Honvédségi Közlöny 1930. évi 11. számában jelent meg, a jogi képzés az alábbiak szerint változott: „- Az új katonai büntető törvénykönyv;-A bűnvádi perrendtartás;-A magyar magánjog (különös tekintettel az új magánjogi törvénytervezetre;- A polgári per-, csőd és váltójog;-A magyar közigazgatási jog;A magyar alkotmányjog;-Nemzetközi jog.”9 Jellemző volt, hogy amikor a tanintézeti képzés kiszélesítése során a Ludovika Akadémia mellett 1931-ben Budán felállították a - Ludovika Akadémia II. Főcsoport néven -, ill. 1939-től a m. kir. Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémiát, s ugyancsak 1939 őszén Kassán felavatták a Horthy Miklós Honvéd Repülő Akadémiát, mindegyik tanintézetben nagy hangsúlyt fektettek a jogi oktatásra, valamint az olyan kiegészítő tantárgyakra, mint pl. a Szolgálati Szabályzat vagy a közigazgatási jog. Az akadémiai képzésen kívül a honvédség vezetése kiemelt figyelmet fordított a vezérkari tisztek képzésére is. A kezdeti „jogi ismeretek” tantárgy tematikájában és elnevezésében is változott, 1942-ben „közjogi ismeretek” néven pontosított, a kor követelményeinek jobban megfelelő jogi képzés folyt és mellette megjelent egy új jogi tantárgy, a nemzetközi jog. A jogi ismeretek tantárgy keretén belül a vezérkari tanfolyam hallgatói az alábbi témaköröket sajátították el: „-a magyar alkotmányjog és a közjog;- a hadúri jog (kormányzói jogkör);-a honvédség vezetése és szervezetét meghatározó jogi alapok; -a honvédelmi törvény adta jogok és kötelezettségek.”10 A katonai képzést – mint ismeretes – a II. világháború szakította félbe. Az új kiképzés csak 1945 után indult meg, de teljesen más céllal és tartalommal, az akkori kor követelményeinek megfelelően. A hadsereg építésének a megkezdésére az 1945. január 20-án aláírt moszkvai fegyverszüneti egyezmény adott törvényes lehetőséget. A képzés csak később, a politikai csatározások és az 1947-es békeszerződés után kezdődhetett meg. Az 1946-47-es esztendőkben csak különböző tanfolyamok voltak, ahol feltehetőleg jogi képzés nem volt. Az 1947-ben felállt Honvéd Kossuth Akadémián – mely 1949-ben meg is szűnt – csak a Szolgálati Szabályzat volt úgynevezett jogi tantárgy, mivel ez időben a legfontosabb feladat a szakmai képzés volt. A Honvéd Petőfi Akadémia legfőbb feladata volt a századnevelő tisztek képzése, itt sem volt jogi képzés. A Honvéd Tiszti Továbbképző Tanfolyam (mely a felsőfokú tisztképzés szerepét töltötte be) csak rövid ideig működött, de a tantervében szerepelt a jogi ismeretek tantárgy. A kedvezőtlen külpolitikai helyzet következtében átalakították a tisztképzést, 1949 és 1951 között 16 fegyvernemi tiszti iskolát hoztak létre, különböző képzési időkkel. A szakmai képzésen túl a Szolgálati Szabályzat ismeretére viszonylag kevés figyelmet fordítottak, 8
Csery Péter: A parancsnoki joggyakorlat területei és az arra való felkészítés a Magyar Honvédség Katonai tanintézeteiben. Budapest: Egyetemi doktori értekezés, 1994. 68-71. o. 9 Honvédségi Közlöny 1930. /11. száma 88-89. o. 10 Kéri Kálmán (szerk.): A magyar vezérkari tisztek képzése és továbbképzése az 1920-1944 közötti időszakban. Budapest: MNVK Tudományos osztály, 1982. 66. o.
3
mintegy 12-18 órát. Jogi képzés ez idő alatt egyáltalán nem volt. 1956-ra ezeket az iskolákat összevonták, és az új képzés 1956. október 1-jén kezdődött meg, erre az időre már csak 3 iskola maradt meg. A forradalom és szabadságharc után újabb átalakítások kezdődtek, először az Egyesített Fegyvernemi Tiszti Iskola, majd később az Egyesített Tiszti Iskola kezdte meg a működését. Először 2, majd 3 éves, majd 1963-tól 4 éves képzésre tértek át. A magasabb követelmények elé állított növendékek jogi felkészítést nem kaptak, a Szolgálati Szabályzaton kívül más „jogi tantárgy” nem volt. Később, néhány órában, alapvető büntetőjogi ismeretekkel látták el a növendékeket. 1967-ben a Magyar Néphadsereg irányultságának megfelelően létrehozták a tiszti iskolákat, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolát, Szentendre helyőrségben, alapvetően a parancsnokok képzésével foglalkozott, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolát, Budapest helyőrségben, itt a műszaki szakembereket képezték ki, és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolát, Szolnok helyőrségben, ahol a repülők irányításával, szerelésével kapcsolatos szakemberek képzése folyt. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1967. évi 13. sz. törvényerejű rendeletével a Magyar Néphadsereg tiszti iskoláit katonai főiskolákká nyilvánította. Az akadémiai képzés - az új rendszerben a tiszti iskolák feletti oktatási szint - először kétéves, majd hároméves lett, 1956 után a korábbi akadémiák összevonásának megtörténtével kialakult az akadémiai képzés, mely a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián folyt, és közel az 1990-es évek elejéig funkcionált. A jogi oktatás elenyésző volt, a hallgatók a „Katonai igazgatás” c. segédletből tanultak. A „Katonai büntetőjogi ismeretek” tantárgy mindössze 18 órát tartalmazott. 1968-ban változott egy kicsit a helyzet, „Adminisztrációs és jogi ismeretek” címmel 24, ill. 26 órás tematikát állítottak be a képzésbe. 1971-ben a tanulmányi tartalék idő terhére további 12 órás „Katonai büntetőjogi ismeretekkel” bővítették a hallgatók jogi felkészítését. 1976-ban a tanulmányi tartalék idő terhére 18 óra tematikában „Katonai büntetőjogi ismeretek”-et, valamint 8 óra „Jogi ismeretek”-et oktattak. Kezdetben az akadémia hadműveleti tanfolyamán semmilyen jogi képzés nem volt, csak 1977-ben vezették be „Katonai jogi és igazgatási ismeretek” címmel, 6 órás előadást kaptak a hallgatók. Ettől kezdve és differenciáltan, a különböző osztályok 44 órás „Katonai jogi és igazgatási ismeretek” című jogi képzésben részesültek. Az igazi nagy változás az akadémián 1991-ben történt, amikor is megalakult az önálló jogi tanszék. A főiskolákon a négyéves, majd a hároméves, majd az ismét bevezetett négyéves képzés nem igazán foglakozott a jogi oktatással, képzéssel. Csupán a Szolgálati Szabályzat oktatását és a 10-12 órás általános jogi képzést kapták a hallgatók, melybe már bekapcsolódtak az akkor rendszeresített igazgatási főtisztek, akik az akkorra szintén megalakult HM Jogi és Igazgatási Főosztály által kerültek szakmai felkészítésre. Az 1990-es évek elején újabb nagy átalakítások kezdődtek meg a katonai felsőoktatásban. Az 1989-es rendszerváltozás és annak társadalmi változásai hatással voltak a hadsereg életére, a katonai felsőoktatás helyzetére is. Változott az ország helyzete a NATO csatlakozást követően, és ugyancsak változott a helyzet az Európai Unióhoz való csatlakozás után. 1996. szeptember 1-jétől a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola és a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia kiváltak a Magyar Honvédség szervezetéből és megalakult a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE), melybe integrálódott a Kossuth Lajos Katonai Főiskola és a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola valamint az addigi Zrínyi Miklós Katonai Akadémia. Egy évvel később az önálló főiskolai karok és az egyetemi karok integrálódtak. 2000. január 1-jével a ZMNE és a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola is integrálódott, s az utóbbi, mint önálló főiskolai kar jelent meg a szervezeti struktúrában. Ezzel
4
a kétszintű, különálló katonai képzés befejeződött és az Egyetem a nemzetvédelmi felsőoktatás egyetlen intézményévé vált. 2002. februárjában a Magyar Akkreditációs Bizottság elismerte a ZMNE Hadtudományi Doktori Iskolát és a ZMNE Katonai Műszaki Doktori Iskolát. A képzés 2004. szeptember 1-jétől két egyetemi karon, a Kossuth Lajos Hadtudományi karon, valamint a Bolyai János Katonai Műszaki Karon folyt. Ez idő alatt az Európai Unió kereteiben indított, a felsőoktatás „átjárhatóságát” előmozdító „bolognai folyamatnak” megfelelően a ZMNE is részese lett a többciklusú képzési rendszernek. A ZMNE sajátos szerepet töltött be a felsőoktatási intézmények között, mivel a képzési struktúrájából adódóan speciális katonai és civil képzést folytatott. Az egyetem feladata volt a hallgatók széleskörű oktatási, kutatási igényeinek minőségi kielégítése, beleértve a jogi területet, amelyről a későbbiekben adunk ismertetést. Itt szeretnénk pár mondat erejéig kitérni a katonai felsőoktatásra felkészítő középiskolai jogi oktatás kialakulására s mai helyzetére. A középfokú katonai képzés a katonai kollégiumokban valósult meg. A katonai kollégiumok katonai oktatási intézménynek minősültek. A növendéki viszonyban töltött időt a szolgálati időbe be kellett számítani. Sikeres érettségi vizsga esetén a katonai főiskolára felvétel nélkül felvételt nyertek a növendékek. 1974-ben hozták létre az első honvéd kollégiumot Egerben, és folyamatosan mintegy 10 középfokú katonai képzést nyújtó egységet állítottak fel. A honvéd kollégiumi rendszert a hadsereg átszervezése kapcsán 1992-ben, az átalakított honvéd gimnáziumi rendszert 2003ban pedig végleg felszámolták. (Eger, Győr) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény bevezetőjében nagy hangsúlyt kapott a felnövekvő nemzedék hazafias nevelésének gondolata. A katonai pályára történő felkészítés nem új keletű, kb. 150 évre nyúlik vissza. A 14-18 éves fiúk katonai foglalkozások és katonai életmód, napirend keretében készültek a hivatásos tiszti pályára, miközben a középiskolai tanulmányaikat a helyi középiskolákban folytatták. A „Katonai alapismeretek” nevű közismereti érettségi vizsgatárgy 2010-2011-es tanévtől már bekerült a választható tárgyak közé és Debrecenben, a Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskolában és a Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégiumban már többen is felvették és érettségiztek e tantárgyból. 2012-ben a honvédelmi vezetés előtt újra feltámadt a katonai középiskola terve, ahol a hazafias honvédelmi nevelés a cél. Dr. Hende Csaba, honvédelmi miniszter 2013. augusztus 31-én Debrecenben megnyitotta a 2013/14-es tanévet a fenti Kollégiumban, ahol két katonai osztály, mintegy 70 fővel vette fel a „Katonai alapismeretek” tantárgyat. A Tankönyvben a szerzők külön fejezetben foglalkoznak az alábbi jogi témákkal: - A honvédelem rendszere, a honvédelmi kötelezettségek tartalma, a Magyar Honvédség személyi állománya, - A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben, - Hadijogi alapismertek (Ezen belül: A hágai és a genfi egyezmények létrejötte, tartalma; A harcos megkülönböztetése és jellemzői; A zsoldos, a kém és a terrorista jellemzői; A hadifoglyokkal való bánásmód szabályai; A polgári lakosság védelme; A hadviselés eszközeinek szabályozása; Háborús bűnök a II. világháború óta.)11
11
Czank László, Kojanitz László, Vörös Miklós (szerk.): Katonai Alapismeretek. Budapest: Zrínyi kiadó, 2010.
5
3. A KORÁBBI JOGI TANTÁRGYAK TARTALMA A ZMNE-n a jogi tantárgyakat a Kossuth Lajos Hadtudományi Karon működő, a Társadalomtudományi Intézethez tartozó Jogtudományi és Politikaelmélet Tanszék Jogtudományi szakcsoportja oktatta. A jogtudomány keretén belül a közjog és a magánjog körébe tartozó legfontosabb jogágak, jogtudományi ismeretek, különös tekintettel a nemzetközi jog és a hadijog oktatására került sor. A szakokon (pl. katonai vezetői szak) belüli szakirányoknak megfelelően alkotmányjogot, közigazgatási jogot is hallgattak az oktatásban résztvevők. A hallgatók a képzési terv szerint képet kaptak a különböző nemzetközi szervezetekről, azok felépítéséről, működéséről. Voltak olyan szakok, szakirányok, ahol a munkajog, polgári jog, büntetőjog, büntetőeljárás jog, büntetés-végrehajtási jog, kriminológia, kriminalisztika is helyet kapott a képzésben. A korábbi – 2011-ig tartó - nemzetvédelmi egyetemi oktatásban eltérő óraszámmal, de egyaránt szerepeltek tehát a jogi ismeretekkel kapcsolatos tantárgyak.12 Például a 2009/2010 tanévben - a korábbi évekhez alapvetően hasonló struktúrában - , az első szemeszter folyamán az alábbi jogtudományi tárgyakat oktatták a szakoknál, szakirányoknál: Jogi ismeretek (általában), Munkavégzési jogviszony, A kárrendezési jog, Részleges közigazgatási jog, Honvédelmi igazgatási jog, Alkotmányjog, Büntetőjog, Büntetőeljárás jog, Nemzetközi jog, Nemzetközi hadijog, Közigazgatási jog, Önkormányzati jog, Közigazgatási eljárási jog. A második szemeszter folyamán az alábbi jogtudományi tárgyakat oktatták: Önkormányzati jog, Közigazgatási jog, Közigazgatási eljárási jog, Polgári eljárási jog, Európai közjog, Büntetőjog, Honvédelmi igazgatás, Alkotmányjog, Munkajog, Munkavégzési jogviszony, Kártérítési jog, Büntetés végrehajtási jog, Jogi ismeretek, Nemzetközi jog, Nemzetközi hadijog. Az alapszak tantervei tartalmazzák a tanóra-, kredit és vizsgatervet, a tanulmányi területet, tantárgynál pedig modulokat (tantárgyi elemeket) is. Egy példával szemléltetve, a Kossuth Lajos Hadtudományi Karon a katonai vezetői szaknál, a térinformatika térképész szakiránynál (BSc) az alapozó modulban keverednek a humán- ill. a reáltantárgyak. Itt az alábbi tárgyak találhatók: filozófia és kultúrtörténet, közgazdaságtan, szociológia, kommunikációs kultúra, pszichológia, katonai pszichológia, személyiségfejlesztő tréning, politikaelmélet, jogi ismeretek, biztonságpolitika, informatika, matematika, pedagógia, logika, információs műveletek, környezet-védelem, társadalom és magatartástudomány. A jogi ismereteknél itt is 15 óra áll az oktató rendelkezésére, a kredit érték 1, a számonkérés: félévi számonkérés. A szakmai törzsmodul tartalmaz még humán tantárgyakat, pl. hadtörténelem, katona pedagógia, hadtudományi alapismeretek, hadijog (15 óra, 2 kredit, félévi számonkéréssel), katonai etika. Ennél a szakiránynál valamivel jobb volt a helyzet, mint a másik (a Bolyai János Katonai Műszaki) karnál, mert kétszer több óra állt rendelkezésre a jogi képzésnél, de a számonkérés lehetett volna akár kollokvium is. Voltak olyan szakok, ahol kiemelkedően magas volt a jogi képzés óraszáma. Például a Határrendészeti és Védelmi Vezetői Szak, határrendészeti szakiránynál (ahol az akkori Határőrség tisztjeit képezték) több jogi tantárgynak is 30 óra volt a kötelező óraszáma (pl .bevezetés a jogtudományba, nemzetközi jog-hadijog).
12
A Bevezetőben idézett PhD értekezés ezeket részletesen elemzi (45-50 old.).
6
4. A NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KIALAKÍTÁSA ÉS AZ NKE-N OKTATÓ TANSZÉKEK, OKTATOTT JOGI TÁRGYAK A felsőoktatás átalakítása következtében 2011. márciusában egy új egyetemet alapított az Országgyűlés, melynek keretén belül az önálló tisztképzés - sokak véleménye szerint megszűnt. A 2011. évi CXXXII. törvény a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról, több nagy felsőoktatási egységet összevont, ill. megszüntetett. Az új intézmény 2012. január 1-jén jött létre, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának jogutódjaként. A törvény indoklásaként a cél, hogy a felsőoktatás az új egyetem létesítésével hatékonyabban szolgálja a közszolgálat személyi állományának minőségi fejlesztését. „Az egyetem utat nyit egy integráltabb képzési szerkezetnek az alapképzések, mesterképzések, doktori képzések, szakirányú továbbképzések és az átképzések területén.” írta az előterjesztő. Majd kijelentette, hogy „Az Országgyűlés olyan egyetemet alapít, amely az eljövendő generációk számára a haza szolgálatának, védelmének, szeretetének és a közjó iránti elkötelezettségének emblematikus intézménye, a közszolgálat akadémiája lesz.” Érdekes, hogy a volt Ludovika akadémia területén lesz az új egyetem egyik épülete, de ebben a katonák nem lesznek elhelyezve. Pedig a rektori köszöntőben olvasható, hogy „egyetemünk elődei között tartja számon az 1808. évi VII. törvénycikkel megalapított Királyi Ludovika Akadémiát.”, majd később: „a közigazgatástudományok és a rendészeti ismeretek XVIII. században megkezdett oktatásának is folytatója.”13 A 2012-es esztendő ún. csonka év volt, hiszen az oktatási év felében történt a változás. Az új egyetemen több alkalommal történt eddig szervezeti változás, a legutóbb 2013. szeptember 20-án. Az egyetem vezetését a rektor testesíti meg, segítik a tevékenységét a stratégiai és intézményfejlesztési rektor-helyettes, az oktatási rektor-helyettes, a továbbképzési és nemzetközi rektor-helyettes, a tudományos rektor-helyettes, a főtitkár, a gazdasági főigazgató. Az egyetemen három kar működik, a Közigazgatás-tudományi Kar, a Rendészettudományi Kar és a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, élükön a dékánokkal. 2013. szeptember 9-én dr. Patyi András rektor sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy jelentősen nőtt az egyetemre jelentkezők száma, több, mint ötezren jelölték meg elsőnek az egyetemet, ami 20%-al több, mint 2012-ben. Elmondta, hogy a 2013-2014-es tanévben 2200 elsőéves hallgató kezdi meg a tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ez sokkal több, mint tavaly, akkor 1900 beiratkozó volt. Ez az egyetem második önálló éve, és az egyetem vezetése szerint sikerült a korábbi jogelődöket úgy integrálni, hogy az eddigi hagyományok megmaradtak. Az új kampusznak 2015-ben kell elkészülnie, ami kiemelt beruházása a Kormánynak. A rektor kijelentette, hogy minden alapszakon megindult az ún. közszolgálati közös modul oktatása, ami 14 tantárgyat és 1 közös gyakorlatot jelent, vagyis a modul 15, egyenként 2 kreditpontos tanegységből áll. A közszolgálati közös modul olyan egységes alapismereteket tartalmaz, amiket minden alapszakosnak el kell sajátítania. Ebben egyaránt megtalálhatók civil közigazgatási ismeretek, katonai ismeretek és egyéb más rendészeti és nemzetbiztonsági ismeretek is. Ez az egyik legnagyobb újdonság, mindez másfél, ill. két évre elosztva található meg a képzési anyagban. Aki pedig sikeresen befejezi a közös modult, az egyben elsajátítja a közigazgatási alapvizsga tananyagát is. Lényeges változás lesz a honvédelmi tisztképzésben, hogy több új szak is indul, a képzés pedig 8 félévesre bővül.
13
Idézet az Országgyűlés 2011. márciusi ülésének miniszteri expozéjából
7
Az egyetem új, szervezeti ábráját áttekintve megállapítható, hogy a különböző jogi tanszékek különböző karokon, ill. különböző intézetekben kaptak helyet, kivéve a Nemzetközi Jogi és Európa Jogi Tanszék, mely a továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettes alárendeltségében van. Szokatlan, hogy - a tudományos rektor-helyettesen kívül - a többi rektor-helyetteshez több intézet, ill. tanszék is tartozik. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetlen jogi tanszékkel, de még jogi szakcsoporttal sem rendelkezik, holott a jogelődnél volt jogi tanszék, illetve később jogi szakcsoport. Ez azonban beolvadt a Társadalomtudományi Tanszékbe, ami megszűnt, oktatói különböző területekre kerültek. A Közigazgatás-tudományi Kar 6 Intézettel, egy Idegen Nyelvi és Szaknyelvi Központtal rendelkezik. Ebben az évben alakult az egyetem új doktori iskolája, mely a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola nevet viseli. Az Állam és Társadalomelméleti Intézethez, mint a táblázaton is látjuk, az Államelmélet és Politikatudományi Tanszékkel kezdve 3 tanszék tartozik. A Közszervezési és Szakigazgatási Intézet a Szakigazgatási és Önkormányzati Igazgatási Tanszék és még 2 tanszék tartozik. Az Életpálya és Emberi Erőforrás Intézetnél van például a Közszolgálati Jogi Tanszék. A Közjogi Intézetet a Közigazgatási Jogi Tanszék, és még két másik alkotja. A Nemzetgazdasági Intézet és az E-közszolgálati Fejlesztési Intézet tartozik még e karhoz. A Rendészettudományi Kar 3 Intézettel, egy Idegen Nyelvi és Szaknyelvi központtal és 9 önálló tanszékkel rendelkezik. A Rendészeti Kiképzési és Nevelési Intézethez a Testnevelési és Küzdősportok Tanszék tartozik. A Bűnügyi Tudományok Intézete az alábbi tanszékekkel rendelkezik: Büntetőjogi Tanszékkel, Kriminológiai Tanszékkel, Büntető eljárásjogi Tanszékkel és Közigazgatási Büntetőjogi Tanszékkel. A Közrendészeti és Alkalmazott Vezetéstudományi Intézetnél az alábbi tanszékek találhatók: Rendészeti vezetéstudományi Tanszék, Magatartástudományi Tanszék, Alkalmazott Rendészettudományi Tanszék. A Karnál az önálló tanszékek a következők: Vám-és pénzügyőri Tanszék, Büntetésvégrehajtási Tanszék, Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék, Bűnüldözési és Gazdaságvédelmi Tanszék, Határrendészeti Tanszék, kriminalisztikai Tanszék, Közbiztonsági Tanszék, Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék. Rendészetelméleti és – történeti tanszék. Az előadásunk szempontjából legérdekesebb vagy legközelebb álló a táblázat jobb szélén látható a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, mely két doktori iskolával (Katonai Műszaki Doktori Iskola, Hadtudományi Doktori Iskola), 3 intézettel, és 5 központtal rendelkezik. A Katonai Vezetőképző Intézethez az alábbi tanszékek tartoznak: Hadászati és Hadelméleti Tanszék, Összhaderőnemi Műveleti Tanszék, Műveleti Támogató Tanszék, Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék, Hadtörténelem, Filozófia és Kultúrtörténeti Tanszék. A Katonai Logisztikai Intézetnél található a Haditechnikai Tanszék, a Műveleti Logisztikai Tanszék, a Hadtáp és Katonai Közlekedés Tanszék, valamint a Természettudományi Tanszék. A Katonai Üzemeltető Intézet a Katonai repülő Tanszékből, a Híradó Tanszékből és az Informatikai és Elektronikai Hadviselés Tanszékből áll. A Karhoz tartozik még az Idegen Nyelvi és Szaknyelvi Központ, a Katonai Át-és Továbbképző Központ, a Katonai Testnevelési és Sportközpont, a Nyelvvizsgaközpont, valamint a Katonai Vizsgaközpont. A Közigazgatás-tudományi Karon, nappali, alapképzésben, osztatlan képzésben igazgatásszervező, valamint nemzetközi igazgatási szakokra hirdettek felvételt, melyben a képzési idő 6 félév. A részidős képzésben is hasonlókat hirdetett meg a kar. A közigazgatási képzési ág szakjai a szervező-szolgáltató közigazgatás személyi állománya számára képeznek
8
olyan szakembereket, akik a közigazgatás-tudományban magasan képzettek, és a kapcsolódó tudományterületeken is járatosak. A Rendészettudományi Karon bűnügyi igazgatási, katasztrófavédelem, rendészeti igazgatási szakokon hirdettek meg nappali, illetve részidős, alapképzésben osztatlan képzésben szakokat. A rendészeti felsőoktatás, a Rendőrség, a Büntetés-végrehajtás, a Katasztrófavédelem, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, valamint a magánbiztonsági szféra számára képez magas szakmai kvalitással és megfelelő értelmiségi attitűddel rendelkező, felsőfokú szakképzettségű szakembereket. Az alapképzés szakjain 3 éves, a mesterszakon 2 éves a képzési idő. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar nappali alapképzésben, osztatlan képzésben az alábbi szakokat hirdette meg: biztonság-és védelempolitikai, katonai logisztikai, katonai vezetői, valamint nemzetközi tanulmányok. A képzési idő 6, 7, ill. 8 félév. Részidős alapképzésben működnek a nemzetbiztonsági és védelmi igazgatási szakok, 6 képzési félidővel. A katonai vezetői alapképzési szakon a hallgatók a 4. félév végén, a Magyar Honvédség igényeinek függvényében választanak szakirányt, melyek a következők: lövész, tüzér, felderítő, harckocsizó, műszaki, légvédelmi tüzér, vegyivédelmi. A Katonai logisztikai szakon tanuló hallgatók a 6. félév végén választhatnak a hadtáp, a haditechnikai, a katonai közlekedési szakirányok közül. A védelmi igazgatási alapképzési szakon tanulók a katasztrófavédelmi és a tűzvédelmi szakirányok közül választhatnak. Az egyetem honlapja más egyetemekhez képest hiányos, az onnan elérhető karok közül egyedül a Rendészettudományi Kar honlapja felel meg jól a felhasználói igényeknek. Ezen a honlapon valamennyi szak és szakirány tanóra-, kredit és vizsgaterv megtalálható. A 8. sz. képen szereplő tantervben jól kivehetőek a jogi tárgyak. A másik két karnál az információ gyenge. 5. AZ NKE HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KARA (HKK) ÁLTAL JELENLEG OKTATOTT JOGI TÁRGYKÖRÖK „A Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (9. sz. kép) a több mint kétszáz éves magyar nyelvű felsőfokú tisztképzés hagyományait megőrizve, a 21. század kihívásainak eleget téve, a kormányzati és honvédelmi tárca elvárásainak megfelelően végzi a honvéd tisztjelöltek szakmai felkészítését, a Magyar Honvédség tiszti állományának át-és továbbképzését, valamint a biztonsági szektor szakembereinek oktatását.”- olvasható a Kar küldetésnyilatkozatában.14 A Katonai vezető alapszaknál a követelmény 210 kredit elérése. Az alapozó modulnál 38-52 kredit, a szakmai törzsmodulnál 80-88 kredit, a differenciált szakmai modulnál 55-65 kredit, a szabadon választható modulnál 11, a diplomamunka elkészítése 10 kredit. Jogi oktatásra csak rövid utalás található – például a Katonai Vezetéstudományi és Közismereti Tanszék honlapján, a tanszékismertetőben, - beillesztve az oktatott anyag felsorolásába. Az alapozó ismeretek körében jogi ismereteket és EU ismereteket kell elsajátítani, a szakmai törzsanyagnál pedig hadijogi ismeretekről kell számot adni. Míg szemléletes volt a ZMNE nyilvános tantervi és egyéb dokumentumaiban a jogi témák strukturált megjelenítése, addig a felsorolásban egy-két helyen fordulnak elő e karon. A Biztonság és védelempolitikai alapszaknál a követelmény 180 kredit. Az alapozó modulnál 49 kredit, a szakmai törzsmodulnál 84 kredit, a differenciált szakmai modulnál 37 kredit, a szakdolgozat elkészítése 10 kredit. Az alapozó ismereteknél nemzetközi jogi 14
http://hhk-nke.hu/index.php/hu/kuldetesnyilatkozat (letöltve: 2013.09.24.)
9
ismereteket és közjogi ismereteket kell elsajátítani, a szakmai törzsanyagnál pedig NATO és EU ismeretekről kell számot adni. A Nemzetközi tanulmányok alapszaknál a követelmény 180 kredit. A társadalomtudományi alapismereteknél 40-50 kredit, a szakmai törzsmodulnál 80-105 kredit, a készségfejlesztő módszertani modulnál 37 kredit, a szakdolgozat elkészítése 10 kredit. A társadalomtudományi alapismereteknél jogi ismereteket kell elsajátítani, a szakmai törzsanyagnál pedig nemzetközi jogi ismeretekről és EU ismeretekről kell számot adni. Rátérve a mesterszakokra, a Katonai vezető mesterképzési szaknál a tanulmányi idő két év, a különböző moduloknál csak a kredit pontok találhatók. Érdemes kiemelni a diplomamunka 10 pontos kreditszámát. A Biztonság és védelempolitika mesterképzési szaknál az alapozó modulban a nemzetközi jogi és a közjogi ismertek elsajátítása 15 kreditet ér, a diplomamunka viszont 20 kreditet. A Nemzetközi Tanulmányok mesterképzési szaknál, a szakmai modulnál a nemzetközi kapcsolatok jogi, történeti, gazdasági aspektusai, az emberi jogok védelme ér megfelelő kreditet. A differenciált szakmai modulnál az EU tanulmányok, és a missziós tanulmányok szerepelnek kredit értékben. Más egyetemekről érkezetteknek igazolniuk kell, hogy az előző képzés során az alábbi jogi ismeretekből kredit pontokat értek el: közjogtudomány, alkotmánytan, közigazgatástan, közpolitika, gazdasági jog. Megfigyelhető, hogy a jogi tárgyak a szerintünk kívánatos mennyiségben és strukturáltságban az inkább „civil” jellegű nemzetközi tanulmányoknál jelennek meg. Fejlődés ugyanakkor, hogy a nemzetközi jog, hadijog oktatását a katonatiszti alapképzésben sikerült egységesíteni, a különböző katonai vezetői szintekhez, a várható beosztáshoz hozzáigazítani. A leendő hadnagyok a BsC szintű oktatásban egységesen 15 óra hadijogi oktatást kapnak, zömmel a Szolgálati Szabályzatban (hadijogi függelékében) is megtalálható szabályokról. Az MsC szintű mesterképzési szakokon a Honvédelmi Jog gyűjtőtárgyon belül szerepel a hadijog. A honvédelmi jog többi részét volt katonajogász oktatja. 6. AZ ÚJ KATONAI JOGI OKTATÁSBAN FELMERÜLŐ DILEMMÁK Ezt a gondolatkört egy, a közelmúltban megjelent és számos fórumon méltatott tanulmánykötet megállapításaira való utalással kezdjük. A kivetített címlapú könyvből, (11. sz. kép), aminek címe Érték, teljesítmény, siker. Szerzője Dr. Harai Dénes nyugállományú ezredes, katonapedagógus tudós, aki évtizedeken keresztül vezető oktatói és tudományos beosztásokat töltött be a Nemzetvédelmi Egyetemen és jelenleg is részt vesz a honvédtisztjelöltek közszolgálati egyetemi oktatásában. Ennek a könyvnek a befejezéséből (373. oldal) szeretnénk idézni, amely segít felvezetni saját gondolatainkat. „Mit hozott 2010. augusztusától 2013. tavaszáig a katonai felsőoktatás átszervezése? Radikális változásokat. Nem lepődtünk meg, mert a hatalom- közeli intézményeknek – ilyen volt a hadtudományi és rendészettudományi felsőoktatás is - számítani kell erre. Tanulságos volt viszont a Nemzetvédelmi Egyetem megszüntetésének folyamata, amelynek során az intézmény két karából egy lett, ami addig kar volt, az intézetté, ami intézet volt, az tanszékké, ami tanszék volt, az szakcsoporttá változott, a sok kis szakcsoportból újabb tanszékek keletkeztek, majd a szakcsoport-formációk is megszűntek. A folyamat ügyészségi vizsgálatokkal, valamint létszámcsökkentéssel járt, amelyek egzisztenciális és idegi feszültségeket, traumákat okoztak, a volt vezetők közül többen – a korábbi években elkövetett tetteik miatt – kriminalizálódtak.
10
Ismét két régi elv működött: az integráció és a reguláció, de nem tudhatjuk, hogy a harmadik elv, az akkreditáció is érvényesül-e majd. Az új egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kezdeményezése a kormány részéről jövőbe tekintő vállalkozás volt: kiképezni azt a köztisztviselői kart, amely lojálisan, szakmailag hitelesen, új képességekkel szolgálja a megfogalmazott célokat, valamint az állampolgárokat. A polgári társadalmakban a katonai felsőoktatás a társadalmi kultúra fontos részét képezte, képezi, amelynek nélkülözhetetlen része az erkölcsi-valláserkölcsi nevelés is. Az oktatásban három faktor kapcsolata és kölcsönhatása fontos: az edukációs folyamatban a gyakorlati cselekvésre történő felkészülés és az elméleti ismeretszerzés, a katonai erkölcs és a testületi szellem, valamint a magyar tradíciók ápolás. […] Úgy vélem – zárja a szerző – hogy különösen a katonai felsőoktatásban szükség van egy új szemléletű pedagógiára, mert katonatanáraink „látószerve” más optikával fókuszálja az információkat, másként kap visszhangot a tudatban, másként mutatkozik meg a különössége, más függvénybe illeszkedik, másként ítélik, ítéljük meg a háttereket és a feltételeket, melyek között lezajlanak bizonyos cselekvések. Ez az a specifikum, amit ki kell dolgozni, és eredményeit a tiszt- és altisztjelöltek, valamint a döntéshozók, a szövetségesek rendelkezésére bocsátani.”15 Ezen előadás készítőinek többször volt szerencséje tudományos területen személyesen megismerni Harai professzort és más neves katonatudósokat, akik a jogászokat érintő témáktól sem idegenek és tartottak például a balatonkenesei katonajogász konferencián is előadásokat, illetve nevezett társszerzője volt a Fegyveres összeütközések joga című 2009-ben megjelent tankönyvnek, melybe A fegyveres összeütközések pszichológiája című fejezetet írta. Azzal egyet tudunk érteni, hogy „a modern pszichoanalízis szerint az emberi agresszivitás oka alapvetően nem az emberi természetben, hanem a társadalmi intézményekben keresendő”, és hogy a katona egy sajátos modell, mely veszélyekre (háború, katasztrófa, krízis) reagál fegyverekkel, mérőeszközökkel meghosszabbított szerveivel, készenlétben áll előre meghatározhatatlan tartalmú reakciói megtételére, felkészítésének célja automatizmussá alakítani egy cselekvési készletet, mert közvetlen harcérintkezésben nincs idő gondolkodni. Szerzőtársamnak személyes maradandó „tudományos” tapasztalata is van, San Remoban a Nemzetközi Humanitárius Jogi Intézetben 1991-ben a meghívott professzor azzal kezdte a nemzetközi hadijogi tanfolyam megnyitóbeszédét, hogy „Uraim! Katonatisztek vagyunk, de eredetileg embernek születtünk:” Ezt úgy is lehetett érteni, hogy az embertelenségnek köze van a katonasághoz , vannak is rá példák. A valóságban azonban embernek kell maradni a háborúban is, ennek szabályait rögzíti a Társaságunk nevében is szereplő hadijog, mely nem „háború joga” vagy „jog a háborúhoz”, mint pontatlanul többször láttunk magyarra fordítva. A különféle magas szintű jogszabályok, főleg a honvédek (korábban: katonák) jogállásáról szóló törvény ezt a fokozott készenlétet és veszélyvállalást megjelenítik. pl.: a Hjt. a következő mondattal kezdődik: „Az Alaptörvény 45. cikk (1) bekezdésében foglalt alapvető feladatok megvalósítása érdekében az állam a Magyar Honvédség tényleges szolgálatot teljesítő katonáitól tántoríthatatlan hűséget, hivatásukhoz méltó, példamutató magatartást, bátor helytállást, magas fokú készenlétet és fegyelmet követel”.16 És itt már elérkezünk az alapvető dilemmához, az elsődlegesen katonákra, katonai hivatásra vonatkozó, a katonák által alkalmazandó főbb szabályozók – azaz joganyagok oktatásának módszertanával kapcsolatban. Melyek ezek a szabályozók? Mit kellene elsődlegesen tartalmaznia a katonai jogi oktatásnak?
15
Harai Dénes: Tanulmányok, esszék a katona pedagógia, katonai antropológia köréből. Budapest: Zrínyi Kiadó, 2013. 16 Kiemelés a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény preambulumából.
11
Erről lehetne külön vitát nyitni, főleg a körünkben ismert dr. Kassai László és néhai dr. Székely Sándor nyugállományú ezredesek munkáit tartjuk jó alapnak. De visszamehetnénk akár száz évet s az időben forrásért, ha rátekintünk az 1916. évi Kézikönyvre, amelyben minden benne van, amit az egykori behívott magyar tartalékos honvédtisztnek tudnia kellett, ezen belül a 94. oldaltól kb. 20 oldal a tiszta jogi rész. Egy oldal a Genfi Egyezményekkel foglalkozik. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha a szabályozók két nagy csoportját különböztetjük meg, az egyik a katonák békeidejű napi életével kapcsolatos, a másik az esetleges háborúban, harchelyzetben, a várható beosztásukban alkalmazandó szabályokat tartalmazza. Az Alaptörvény és a Büntető Törvénykönyv érintett – a honvédelemmel és katonákkal kapcsolatos fejezetei, a Hvt., Hjt., és a Szolgálati Szabályzat minden katonát érintő fejezetei tartoznak szerintünk a fő békeidejű szabályozók közé, utóbbiakban ugyanis benne vannak a függelmi és fegyelmi, alaki, a járandóságokkal kapcsolatos, a kártérítési szabályok. A harchelyzetben alkalmazandó szabályok kisebb részben a felsoroltakban, - például Szolgálati Szabályzat 17-19. pont és a Függelék), de főleg a különféle szakmai és harcszabályzatokban, illetve a nemzetközi hadijogban (Genfi és Hágai Egyezmények) vannak. A Szolgálati Szabályzat jelentős részét, a szakmai és harcszabályzatokat, ezek oktatását - mint az előadás bevezetésekor elhangzott nem soroljuk a jogi oktatás körébe. Jelezzük azonban, hogy a Szolgálati Szabályzat 2007-ben történt kiadását nem sokkal követően a HM Jogi Főosztálya elkészítette és 7000 példányban MH-szerte elosztásra került a Jogszabálygyűjtemény a Szolgálati Szabályzathoz című kiadvány, amely a minden katona számára jogi fontosságú szabályzati rendelkezések illetve azok alapjául szolgáló törvények kivonata és magyarázata. Az előadás korábbi részeiből kiderült, hogy az előbb felsorolt sajátos „katonai jogi” témakörök oktatása decentralizálódott. Egyes korábban preferált tantárgyrészek katonai felsőoktatásbeli „erodálódásáról” is lehet beszélni. Ezek oktatása sok esetben nem az NKE HHK szervezeti egységei és nem katonajogász oktatók által valósul meg. Az államigazgatás ugyanakkor elválasztandó a katonai igazgatástól, melynek sajátos jogalanyai, szabályozói vannak. Utóbbiak egy részét az oktatók életútjában levő katonai háttér és ismeretek nélkül nem lehet igazán hatékonyan oktatni. Példaként az ismert és kedvelt hadijogi területet említjük, az e területen megmaradt oktatók egyéni munkájának és elhivatottságának változatlan elismerése mellett. Korábban a HM-ben és a ZMNE-N is több katonajogász foglakozott a hadijog oktatásba, kiképzésbe való átültetésével, annak felügyeletével. Volt egy az adott időszakban ezt előmozdító, hazánkat érintő külső fegyveres konfliktus is a Balkánon. Ezzel kapcsolatosan huzamosabb ideig Budapesten működött a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának regionális delegációja, amely és a HM kétoldalú kapcsolataiban előtérbe került más nemzeti és multilaterális partnerszervezetek sok segítséget adtak nekünk, közös konferenciákat, tanfolyamokat rendeztünk. Gyakorlatokba épített hadijogi kiképzést és cikkek, kiadványok alkotását is támogatták a katonaként szerzett és külföldi katonajogászoktól kapott tapasztalatok. Az idő és a nemzetközi helyzet változásával más prioritások kerültek előtérbe, ami a hadijog oktatását, különösen a szabályok gyakorlati harchelyzeti kiképzésbe építését a múlt évtized közepétől kezdte hátrányosan érinteni. Ami pedig a minisztériumi felügyeletet illeti, a honvédelmi tárca korábban elsődleges most pedig mellérendelt viszonyban áll és a jogi tárgyak többségének felügyeletét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium végzi. A katonai felsőoktatás az országok többségében ma is önálló egyetem, akadémia vagy más, katonai szervezetnek is minősülő, felsőoktatási intézmény keretében valósul meg, hogy csak a híres West Point akadémiát említsük.
12
Az, hogy a közszolgálati egyetemen átoktatások vannak, nem biztos, hogy a katonáknak is hasznukra válik. A hadijogi területen ez szerencsére nem jellemző de a szerteágazó közjogi és igazgatási témákban meglévő egyes katonai tantárgyi elemeket sem tudják egyes speciális katonai és NATO szabályok ismerete nélkül oktatni. A tananyagot illetően, a korábbi jegyzetek is eléggé korszerűtlenek voltak. A ZMNE Könyvtár Jegyzetboltjának 2009-es katalógusa szerint mindössze két, elavult tankönyvet lehet vásárolni (Dr. Hortobágyi István: Jogi alapismeretek 2000, Tóthné dr. Demus Mária: Fejezetek a szerződések jogából egyetemi tansegédlet Budapest, 2001.) A Jogtudományi és Politikaelmélet Tanszék Jogtudományi szakcsoportja önálló jegyzettel, tankönyvvel nem rendelkezett, a könyvtárosok szerint a hallgatók 2 civil tankönyvet használtak a felkészülésük során. A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karnál 2013/14-es tanévtől kezdődően a NKE Szolgáltató Nonprofit Kft. vette át a jegyzetek és a tankönyvek árusítását. Mindössze 9 jegyzet foglalkozik a jogi képzéssel, ezek közül több elavult. Ami újat érdemes megemlíteni, a Változások a magyar alkotmányjogban, Alkotmányjog, Katasztrófavédelmi igazgatás, Közpénzügyek az államháztartásban. Az újabb átszervezések folyamatában más prioritásokkal előtérben, a tananyagaktualizálás még inkább elmaradt, igaz a tananyagra ható jogszabályok még idén is erőteljesen változtak, főleg a Hjt-t végrehajtó miniszteri rendeletek terén. 7. A JELENLEGI DOKTORI ISKOLAI KÉPZÉS, A HIVATÁSOSOK ÁT- ÉS TOVÁBBKÉPZÉSE A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. januári megalakulásakor a megszűnt Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen működő két doktori iskola, a Hadtudományi Doktori Iskola és a Katonai Műszaki Doktori Iskola tovább tevékenykedett. A doktori képzés a többciklusú, lineáris képzési rendszer legmagasabb szintje, amely hozzájárul a magyarországi tudományos elit utánpótlásához. 2013. szeptember 17-én ünnepélyes tanévnyitó volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem már említett harmadik, új doktori iskolájában, mely megteremtette a lehetőséget a közigazgatás-tudományágban doktori fokozatot elérni kívánok számára. A Közigazgatástudományi Doktori Iskola a következő kutatási területeken hirdetett felvételt: - közjog és közigazgatás - állam és társadalom - közmenedzsment - állam és ökonómia - közigazgatás a nemzetközi és európai térben - emberi erőforrás.17 Ezeken belül 69 kutatási téma közül választhattak a jelentkezők. A doktori iskolában 45 doktorandusz hallgató kezdte meg a tanulmányait, A Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolában 46 professzor és tudományos szakember segítségével készülhetnek a hallgatók a PhD fokozat megszerzéséhez. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar keretén belül működő Hadtudományi Doktori Iskola az alábbi kutatási területeken kínál kutatási lehetőségeket a doktorandusz hallgatók számára: - biztonsági tanulmányok 17
http://www.uni-nke.hu/index.php/hu osszes-cikk/89-egyetem/2212 (letöltve: 2013.09.26.)
13
- a védelem társadalomtudományi kérdései - hadtudomány általános elmélete - védelmi igazgatás elmélete - hadművészet elmélete - védelmi logisztika és védelemgazdaság - nemzetbiztonság és rendvédelem - a védelmi informatika és kommunikáció elmélete. A Katonai műszaki Doktori Iskolán pedig 6 technikai jellegű és a védelmi igazgatás meghirdetett kutatási témák közül lehet választani. Áttekintve a Hadtudományi Doktori Iskola kutatási témáit, a védelem társadalomtudományi kérdései kutatási területen belül csupán két jogi témát találhatunk. Ezeket dr. Bódi Stefánia (PhD) vezeti, melyek a következők: - a katonai büntetőjog aktuális kérdései, - az emberi jogok problematikája és korlátozásai. Véleményünk szerint ez a két meghirdetett téma – fél évtizeddel ezelőttiekkel összehasonlítva – kevés. Valószínűsíthető, hogy azok a katonai jogászok, akik PhD fokozatot kívánnak elérni, az új, a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola képzésére fognak jelentkezni, vagy esetleg valamelyik egyetem jogi karán működő doktori iskolára. Ezzel csökkenhet a hadtudományban e témakörben jelentkezők létszáma, de ami fontosabb, a védelem társadalomtudományi kérdései kutatási terület jogi témái elsorvadhatnak. A hivatásos állomány át- és továbbképzésére rátérve, ezt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar keretén belül működő Katonai Át- és Továbbképző Központ végzi. A Központ kiemelt feladata a honvédelmi tevékenységeket, továbbá a Magyar Honvédség béke és háborús működésének, feladatainak ellátását tervező és irányító katonai felsővezető utánpótlás képzésének biztosítása, a távoktatást és önképzést segítő tevékenység végzése. A Központ keretén belül működik a Felsőfokú Tanfolyam, melyben közvetlen jogi képzés, jogi téma - tudomásunk szerint - nem szerepel. 8. ÖNKÉNTES TARTALÉKOSOK JOGI FELKÉSZÍTÉSE ÉS KÉPZÉSE, ILLETVE AZOK RÉSZVÉTELE AZ OKTATÁSBAN Tapasztalataink szerint maguknak a tartalékos tiszteknek a jogi oktatását nem csak katonajogászok, hanem hadkiegészítési szakemberek is végzik, akik a beosztásukban nagyon sok védelmi igazgatási jogszabályt ismernek és alkalmaznak. A jogászok inkább a Hjt. és végrehajtási rendeletei önkéntes tartalékosokkal kapcsolatos jogállási-személyügyi kérdéseit oktatták az eskütétel előtti kéthetes kiképzés keretében, a járandóságokkal és elszámolásokkal kapcsolatban inkább pénzügyesek vettek rész a napi oktatási programban. A tartalékoskiképzés tapasztalatairól értékes tanulmányok, például a 14. sz. képen szereplő jelennek meg. Az MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (MH HKNYP) tájékoztató anyagai jogi kérdésekre és okmánymintákra is kiterjedően a hadkiegeszites.hu internetes honlapon megtalálhatóak. A közelmúltbeli honvédelmi jogállási jogszabályváltozások még nincsenek mindegyiken átvezetve. Mintegy 50 főt érinthet és mint a katonai felsőoktatást végző jelenlegi intézmények oktatóit, 15-20 volt katonatiszt szolgálati járandóságost ténylegesen érint önkéntes műveleti tartalékosi szolgálatuknak az adott területre való összpontosítása. A jellemzően folyamatos oktatómunka praktikusan nem valósítható meg az évi 60 napig terjedő „békeidejű” önkéntes
14
műveleti tartalékos (ÖMT) szolgálaton belül. A tartalékosnak az oktatásból ennyi időre kivonása annak eredményessége ellen hat. A probléma egyfajta megoldása lehet: a különleges jogrendi - pl. árvízvédekezési behívás, lebiztosítás és a 25 majd évi 15 napos katonai felkészítés felett kizárni az egyéb katonai területeken való foglalkoztatást, a katonai felkészítést az oktatási szünet idejére tervezni és az oktatásban töltött szolgálatteljesítés alatt is biztosítani a tartalékosnak a megállapított járandóságokat. 9. BEFEJEZÉS Az anyagban a katonai jogi képzést, a jogi oktatást tekintettük át, vázlatosan. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulásával a „közszolgák” képzése egységessé vált, a sajátosságokat is figyelembe véve. Az egyetem honlapján és egyéb információk alapján ennyit lehetett összegyűjteni a jogi képzésről. A közszolgálat szereplőinek, így a leendő tiszteknek is a kor követelményeinek megfelelően kell ismerni a legalapvetőbb jogszabályokat. El kell tudni igazodni a szövevényes jogágakban. Nem mindegy azonban, milyen mértékben és specializáció szerint. Ezen előadás nem tartalmazza lehetséges jobbító javaslatokat így csak néhányat vetünk fel bízva abban, hogy a jelenlevőkben további gondolatok fogalmazódnak meg. Például képzések áttekintése terén - a képzési időt, a krediteket, a szak- ill. diplomadolgozatok helyzetét stb., a doktori iskolák PhD képzését. Egységessé kellene tenni - az információk hozzáférhetőségére figyelemmel - az egyetem honlapját, mindegyik karé hasonló struktúrájúra, mintául szolgálhatna a Rendészettudományi Kar honlapja.
15
