ÁLLATOK R.: ANIMALIA

ÁLLATOK R.: ANIMALIA

Többsejtű állatok országa Regnum Animalia (Metazoa) Metazoa)

heterotróf soksejtűek

diploidok , haploid stádium a gamétákra korlátozódik

laza sejttársulás → álszövetes → szövetes

kb. 600 millió éve jelentek meg

kb. 1,5 millió (leírt!) faj monofiletikus csoport (bizonyítékai: egyforma mitózis, gametogenezis, ostorszerkezet, egyedfejlődés)

1

Haeckel-féle filogenetikai elv Ernst Haeckel (1834-1919) Minden állat egyedfejlődése a filogenetikai fejlődés főbb lépéseinek megismétlése.

Barázdálódás zigóta blastocoel

ősbélüreg endoderma

szedercsíra (morula)

ektoderma ősszáj

elsődleges testüreg (blastocoel)

hólyagcsíra (blastula)

bélcsíra (gastula)

2

ÁLLATOK (ANIMALIA)

Álszövetes állatok (Parazoa)

Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)

Radiata

Archicoelomata Ős-testüregesek

Bilateria

Eucoelomata

Enterocoela

Valódi testüregesek

Hármas testüregesek

PARAZOA Ph.: Ph.: Porifera – Szivacsok törzse bélcsíra szerveződési szint néhány mm – 1-2 m 5000 faj, főleg tengeri, nálunk 7 Testszerveződés: Testszerveződés: álszövetes 2 sejtréteg: külső (dermális ), belső (gasztrális (dermális), (gasztrális)) mesogloea (mesophyl) mesophyl) – nemnem-sejtes ragasztó Helytülő életmód Táplálkozás: Táplálkozás: szűrögetés (galléros ostoros sejtek bekebelezik a szerves törmeléket a vízből) Anyagszállítás: Anyagszállítás: amoeboid vándorsejtekkel

3

Az űrbél nyílása

pórussejtek A vízáramlás iránya

tűk

űrbél choanocyta amöboid vándorsejtek

galléros-ostoros sejt (choanocyta)

A szivacsok 3 szervezeti típusa Ascon

Sycon

Leucon

A galléros ostoros sejtek által elfoglalt felület nő; a mi szivacsaink a leucon típust képviselik.

4

Szivacsok rendszere

O.: Mészszivacsok (Calcarea) Calcarea)

retekszivacs

O.: KovaKova- és szaruszivacsok (Demospongia) Demospongia)

folyami szivacs, tavi szivacs, balatoni szivacs, mosdószivacs

O.: Üvegszivacsok (Hexactinellida) Hexactinellida)

Vénusz-kosár

EUMETAZOA VALÓDI SZÖVETES ÁLLATOK Radiata – Sugaras szimmetriájúak Ph.: Cnidaria – Csalánozók törzse Ph.: Ctenophora – Bordásmedúzák törzse

5

Ph.: Cnidaria – Csalánozók törzse 8000 faj (8) mm -2 m Testszerveződés : 2 sejtréteg (ekto- és endoderma) 96% víz polip és medúza Kültakaró és mozgás: egyrétegű hengerhám Táplálkozás: ragadozók, (planktonevők) űrbél: emésztősejtjek (extra-), mirigysejtek (intracelluláris emésztés) Az emésztetlen anyagok a szájüregen át ürülnek ki Szaporodás : ivartalan (bimbózás: egyenlőtlen osztódás) ivaros: hímnős (de nem képes önmegtermékenyítésre) vagy váltivarú Szabályozás : diffúz idegrendszer

Polip

Szájnyílás

Medúza

Tapogató Űrbél

Test

Tapogató Szájnyílás e

f

6

Csalántok Csalánfonal

Tapogató

Tüske

Zsákmány

Csalánsejt

medúza Ivartalan szaporodás

bimbózás

♀

Ivaros szaporodás

♂

zigóta

polip

planula lárva

7

A csalánozók rendszere Cl.:

Hydrazoa – Hidraállatok osztálya

szirtképző tűzkorall, közönséges hidra, portugál gálya Cl.:

Scyphozoa – Kehelyállatok osztálya

füles medúza, világító medúza Cl.:

Cubozoa – Kockamedúzák osztálya

szemes medúza Cl.:

Anthozoa – Virágállatok osztálya

tengeri rózsák, bőrkorall, Vénusz legyezője, gombakorall

Ph.: Ctenophora – Bordásmedúzák

100 faj, tengeriek medúzákhoz hasonló, lebegő életmód a bordákon található evezőlemezek segítségével mozognak nincsenek csalánsejtek nincs nemzedékváltakozás béledényrendszer (gastrovascularis): az emésztőrendszer csatornái juttatják el a test minden részébe a tápanyagokat

8

ÁLLATOK (ANIMALIA)

Álszövetes állatok (Parazoa)

Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)

Radiata

Bilateria

Archicoelomata Ős-testüregesek

Eucoelomata

Enterocoela



Kétoldali szimmetria –> feji és farki vég, háti és hasi oldal Ősi bordásmeduzákból származtatják őket. Ősi típus: fenéklakó sekélytengeri lény

Bilateria

Bilateria

Kétoldali részarányosak Archicoelomata

Eucoelomata

Enterocoela

Ős-testüregesek



Laposférgek

Puhatestűek

Tapogatókoszorúsok

Zsinórférgek

Fecskendőférgek

Béltelenek

Nyelesférgek

Ormányosférgek

Nyílférgek

Fonálférgek

Gyűrűsférgek

Csillóshasúak Kerekesférgek Húrférgek Övesférgecskék Buzogányfejű férgek Farkosférgek

Karmos féreglábúak

Fél-gerinchúrosok

Medveállatkák

Tüskésbőrűek

Ízeltlábúak

Előgerinchúrosok Újszájúak Fejgerinchúrosok

Ősszájúak

Gerincesek

9

Ősszájúak törzscsoportja: - az ősszájból levezethető a kifejlett állatok szájnyílása, végbélnyílásuk másodlagosan jelenik meg valahol máshol - idegrendszerük a hasoldalon húzódik - vázuk, ha van, ektodermális eredetű külső váz - a ma ismert állatfajok többsége ide tartozik

Újszájúak törzscsoportja: - ősszájuk az egyedfejlődés során vagy elzáródik, vagy végbélnyílássá alakul át

Bilateria


Eucoelomata

Enterocoela

Ős-testüregesek



Laposférgek (Platyhelminthes) Zsinórférgek (Nemertini) Nyelesférgek (Kamptozoa) Fonálférgek (Nematoda) Csillóshasúak (Gastrotricha) Kerekesférgek (Rotatoria) Húrférgek (Nematomorphora) Buzogányfejű férgek (Acathocephala) Övesférgecskék (Kinorhyncha) Farkosférgek (Priapulida)

10

Ph.: Platyhelminthes - Laposférgek

néhány mm - több méter

élősködő, tengeri, édesvízi

Testfelépítés: lapított, levél vagy szalag alakú test

Bőrizomtömlő: csillós hám + izom

nincs keringési szervrendszer

nincs légzőszervrendszer

Táplálkozás: enyhén tagolt bélcsatorna 1 nyílással (béledényrsz.)

Kiválasztás: protonephridium (elővesécske)

Szaporodás:

Idegrendszer: agydúcok és idegtörzsek

♂ ♀

A laposférgek rendszere Cl.: Cl.: Örvényférgek (Turbellaria (Turbellaria)) osztálya Cl.: Cl.: Állkapcsos férgek (Gnathostomulida (Gnathostomulida)) osztálya Cl.: Cl.: Aspidogasterea osztálya Cl.: Cl.: Galandférgek (Cestoda (Cestoda)) osztálya Cl.: Cl.: Közvetlen fejlődésű mételyek (Monogenea (Monogenea))

Szívóférgek

Cl.: Cl.: Közvetett fejlődésű mételyek (Trematoda (Trematoda)) Cl.: Cl.: Sejthalmazosok (Mesozoa (Mesozoa)) osztálya

11

Cl.: Örvényférgek (Turbellaria) osztálya

3000 faj (80) kis méret: 0,1 mm - 10 cm (60 cm)

ált. szabadon élők Kültakaró: rhabditek

Táplálkozás: iszapfogyasztók, dögevők,

ragadozók, szimbionta Ivartalanul is szaporodnak: harántosztódással

Ivarosan: kölcsönös megtermékenyítéssel (hímnősek) Idegrendszer: agydúc

Érzékszervek: áramlásérzékelők (auriculák), serlegszem

Az örvényférgek testfelépítése garat béledényrendszer

szemek agydúc

idegtörzsek

12

füles planária

bojtos örvényféreg

13

Cl.: Galandférgek (Cestoda) osztálya

3500 faj (80)

mm - m (15 m)

élősködők

Testfelépítés: fej + nyak + ízek

Kültakaró: burok – megemésztődés ellen

Bélcsatorna nincs, a táplálékot a teljes testfelületen veszik fel

Ivarszervek minden ízben

Egyedfejlődés köztesgazdán keresztül

A végleges gazdában (emberben) fejlődő ivarérett galandféregről leváló ízek a bennük lévő petékkel együtt az ürülékkel kikerülnek. Ezeket a legelő állatok (szarvasmarha, juh, sertés) megeszik. Gyomrukban kiszabadulnak a lárvák, a vérárammal az izomzatba kerülnek -> borsóka. A hús elfogyasztásával kerülnek az emberi szervezetbe.

14

horgasfejű galandféreg

Cl.: Közvetett fejlődésű mételyek (Trematoda)

10 000 faj (100)

0,5 mm – 1,5 m

élősködők

Egyedfejlődés

köztesgazdán keresztül (csiga): legalább 1 köztesgazda + 1 gazda májmétely (Fasciola hepatica)

15

Pete

Betokozódott lárva

A májmétely életciklusa

Fejlődés a törpe iszapcsigában (Lymnaea truncata

Bilateria


Eucoelomata

Enterocoela

Ős-testüregesek



Laposférgek (Platyhelminthes) Zsinórférgek (Nemertini) Nyelesférgek (Kamptozoa) Fonálférgek (Nematoda) Csillóshasúak (Gastrotricha) Kerekesférgek (Rotatoria) Húrférgek (Nematomorphora)

korábban: hengeresférgek törzse

Buzogányfejű férgek (Acathocephala) Övesférgecskék (Kinorhyncha) Farkosférgek (Priapulida)

16

Ph.: Zsinórférgek -Nemertini

850 faj, többnyire tengeri

változó méret

ragadozók, élősködők

Kültakaró: több sejtrétegű bőr, kívül csillós

Mozgás: bőrizomtömlő; hosszanti + körkörös izomrétegek

Táplálkozás: elő-, közép-, utóbél. Ormány.


Zárt keringés !!!

Többnyire váltivarúak

Óriás zsinórf.: a világ leghosszabb állata, 30 m

Ph.: Nyelesférgek - Kamptozoa

60 faj, többnyire tengeri

helyhez kötött, telepes

nyél + kehely

édesvízi nyeleske

Kehely

17

Ph.: Fonálférgek (Nematoda)

20 000 faj, többnyire tengeri (700), de sok talajlakó

0,3 mm – 8 m, kör km-ű, nem szelvényezett test

Mozgás: bőrizomtömlő csak hosszanti izomkötegek!

Táplálkozás: elő-, közép- , utóbél.


Váltivarúak, hím kisebb, mint a nőstény

sertés orsóférge (Ascaris suum)

trichina cérnagiliszta

Nyers hússal kerül be, emberben halálos

18

medinai féreg (Dranunculus medinensis): nőstény 70-120 cm. Elsősorban emberben élősködik. Köztesgazda Cyclops (evezőlábú rák). 50 millió ember fertőzött. (Ázsia, Afrika, Dél-Amerika). Nőstény a bőr alatti kötőszövetben él kifejletten, fekélyeket okozva. Vízzel érintkezve a fekély felpattan, a nőstény kibocsátja lárváit. A lárvákat a vízben Cyclopsok megeszik, a vizet megivó ember fertőződik. A hagyományos gyógyítás lassú kitekerés, naponta pár mm-t. Ókortól ismert betegség.

Ph.: Csillóshasúak – Gastrotricha

180 faj (30),

1 mm alatti

fejükön csomókba rendezett csillók

tapadómirigy

sünférgecske

19

Ph.: Kerekesférgek – Rotatoria

1500 faj (400)

mikroszkópikus méret: a legkisebb soksejtű állatok (40-2000 µm)

fajra jell. sejtszám

fej + törzs + láb

fejen kerékszerv

(helyváltoztatás, táplálékszerzés)

planktonalkotók

elevenszülők

Ph.: Húrférgek - Nematomorphora

250 faj,

néhány 10 cm -1 m hosszú, vékony (1-2 mm)

fiatalon élősködők,

kifejletten nem táplálkoznak

leegyszerűsödött felépítés: a bélcsatorna visszafejlődött, légző, kiválasztó, keringési szervrendszer hiányzik pl. Gordius sp.

20

Ph.: Övesférgecskék – Kinorhyncha

100 faj

tengeriek, partközeli fenékiszap, moszatokkal táplálkoznak

13 gyűrűre (övre) tagolódik

kemény páncél borítja

Fejlett idegrendszer:

3. övtől minden övben idegdúc

Ph.: Buzogányfejű férgek Acathocephala

600 faj

mind élősködő

leegyszerűsödött felépítés: bélcsatorna, légző és keringési szervrendszer hiányzik

ormány (horgok)

váltivarúak

21

Bilateria


Eucoelomata

Enterocoela

Ős-testüregesek



Laposférgek

Puhatestűek


Zsinórférgek

Fecskendőférgek

Béltelenek

Nyelesférgek

Ormányosférgek

Tapogatószakállasok

Fonálférgek

Gyűrűsférgek

Nyílférgek


Fél-gerinchúrosok

Medveállatkák

Tüskésbőrűek

Ízeltlábúak

Előgerinchúrosok

Csillóshasúak Kerekesférgek Húrférgek Övesférgecskék

Fejgerinchúrosok

Buzogányfejű férgek

Gerincesek

Farkosférgek

Bilateria


Eucoelomata

Enterocoela

Ős-testüregesek



Puhatestűek (Mollusca) Fecskendőférgek (Sipunculida)

Előgyűrűsférgek

Ormányosférgek (Echiurida) Gyűrűsférgek (Annelida) Karmos féreglábúak (Onychophora) Medveállatkák (Tardigrada) Ízeltlábúak (Arthropoda)

22

Ph.: Puhatestűek - Mollusca

Ph.: Puhatestűek - Mollusca

130 000 faj 1 mm -16 m tengerekben, édesvízben, szárazföldön növényevők, hulladékevők, ragadozók, (parazita) Testfelépítés: fej + láb + zsigerzacskó

héj köpeny

23

Ph.: Puhatestűek - Mollusca Kültakaró: egyrétegű hengerhám, nyálkamirigyek Mozgás: a láb bőrizomtömlőjével Légzés: hám eredetű kopoltyú/tüdő Táplálkozás: elő-, közép-, utóbél reszelőnyelv (radula), középbéli mirigy (hepatopancreas)

középbéli mirigy

fésűs kopoltyú

radula (reszelőnyelv)

Nyelőcső

Radulazsák

Szájnyílás

Izmok Porcszövet

24

Ph.: Puhatestűek - Mollusca Anyagszállítás: ált. nyílt keringési rendszer, szív (K+2P) hemolimfa (vérnyirok), hemocianin Kiválasztás: vesécske (metanephridium ) Szaporodás : hímnős vagy váltivarú trochofora lárva

ivarszerv

szív

metanephridium

Ph.: Puhatestűek - Mollusca Szabályozás: nyelőcső körüli ideggyűrű, ± fejlett idegdúcok Érzékszervek: tapogató – tapintó- és kemoreceptorok lábban egyensúlyérzékelő, ± fejlett szem

ideggyűrű

25

Hipotetikus ősi puhatestű

A puhatestűek rendszere Cl.: FéregFéreg-puhatestűek (Aplacophora (Aplacophora)) osztálya Cl.: Maradványcsigák (Monoplacophora (Monoplacophora)) osztálya Cl.: Bogárcsigák (Polyplacophora (Polyplacophora)) osztálya Cl.: Csigák (Gastropoda (Gastropoda)) osztálya Cl.: Fejlábúak (Cephalopoda (Cephalopoda)) osztálya Cl.: Kagylók (Bivalvia (Bivalvia)) osztálya Cl.: Ásólábúak (Scaphopoda (Scaphopoda)) osztálya

26

Cl.: Maradványcsigák (Monoplacophora) 11 faj élő kövületek, 1957-ig csak fosszíliákban ismerték sekély v. mély tengeri fenéklakók maradványcsiga (Neopilina)

Cl.: Bogárcsigák (Polyplacophora)

600 faj árapály zóna álszelvényezettség, 8 meszes lemezből álló héj („cserepeshéjúak”) a sziklákat bevonó algákkal tápl.

27

Cl.: Csigák (Gastropoda) osztálya

350 000-500 000 faj (150 000 faj kihalt)

néhány mm - 35 cm

tengeri, édesvízi, szárazföldi

növényevő, hulladékevő,

ragadozó, parazita

a ház ált. jobbra csavarodik

(az ősi csigák kétoldalian részarányosak voltak)

Cl.: Csigák (Gastropoda) osztálya KEFALIZÁCIÓ IVARMIRIGY

hólyag -szem

VÉGBÉLNYÍLÁS

EMÉSZTŐMIRIGY

KOPOLTYÚ

GYOMOR

TAPOGATÓ

VESE SZÍV

szájny.

AGYDÚC

IDEG

LÁB

28

A CSIGÁK rendszere Elölkopoltyúsok

Hátulkopoltyúsok

Tüdőscsigák

fülcsigák

tengeri nyúl

iszapcsigák

csészecsigák

csupaszkopoltyúsok

éles csigák

elevenszülő csigák

tengeri pillangók

csupaszcsigák

porceláncsigák

éti csiga

Murex Conus

FÜLCSIGÁK, CSÉSZECSIGÁK

29

HÁTULKOPOLTYÚS CSIGÁK

Tüdőscsigák

30

Cl.: Fejlábúak (Cephalopoda) osztálya

600-650 faj

6 cm – 20 m

mind tengeri

ragadozók

Testfelépítés: a héj gyakran hiányzik

fejláb: karok, tapogatók – tapadókorongok

színüket képesek változtatni, mélytengeri fajok lumineszkálnak, foszforeszkálnak

a legfejlettebb, legintelligensebb gerinctelenek

Mozgás: rakéta-elv (akár 40 km/h)

Táplálkozás:

radula + 2 állkapocs

tölcsér

lehet méregmirigy

Anyagszállítás:

zárt keringési rendszer

Szaporodás: váltivarúak

párzókar, nászszínek Szabályozás : fejlett idegrendszer: „agy” fejlett hólyagszem

31

kar

agy

nyelőcső gyomor

vese

állkapocs

tinta zacskó

szív

kopoltyú

tapogató

Csigáspolipok (Nautilusok) – őseik a kihalt Ammoniták voltak

Nautilus

32

Tintahalak

Kalmárok (10 kar, 8+2)

33

Octopus (8 kar)

Hajóspolip (Argonauta)

34

Cl.: Kagylók (Bivalvia) osztálya

20 000 faj (23)

2 mm - 1 m

szűrögetők –VÍZTISZTÍTÁS!

paraziták, ragadozók

nincs elkülönült fej

fejletlen érzékszervek

nagy, balta alakú láb

a héj 3 rétegű, a belső réteg gyöngyház (sok fajnál hiányzik)

A kagylók testfelépítése héj

gyomor

köpeny szív üreg nephridium záróizom

szájnyílás

Végbélnyílás Excurrent kivezető siphon szifó

záróizom

bevezető Incurrent szifó siphon

kopoltyúk

Mantle cavity köpenyüreg

bélcsatorna Intestine

Mantle cavity köpenyüreg

láb

35

óriáskagyló

ehető osztriga

fésűkagyló

sonkakagyló ehető kékkagyló

36

festőkagyló

Édesvízi kagylók tavi kagyló

vándorkagyló

37

Cl.: Ásólábúak (Scaphopoda) osztálya

350 faj

tenger aljzatán

néhány mm – 12 cm tapogató

szájnyílás

idegköteg végbélnyílás

gyomor

kivezető-

ivarmirigy nyílás

láb bevezető- idegköteg nyílás

köpenyüreg

emésztőmirigy

SupPh.: Gephyrea (Előgyűrűsférgek) Fecskendőférgek

(Sipunculida) törzse

Ormányosférgek

(Echiurida) törzse

38

SupPh.: Gephyrea (Előgyűrűsférgek) Fecskendőférgek -

(Sipunculida) törzse

320 faj, tengeriek , iszapevők a henger alakú test két része: ormány + törzs metanephridium, vérsejtek, bőrizomtömő legközelebbi rokonaik a puhatestűek

SupPh.: Gephyrea (Előgyűrűsférgek) Ormányosférgek

(Echiurida) törzse

150 faj, tengeriek, hasadékokban élnek előtest (ormány) + utótest zárt keringési rsz., fehérvérsejtek ivari dimorfizmus, a ♂ fejletlen

Bonellia viridis villásormányú féreg

39

Ph.: Gyűrűsférgek - Annelida 10 000 faj Testfelépítés : valódi szelvényezettség, válaszfalak homonom/heteronom, másodlagos testüreg

testüreg

tápcsatorna

Kültakaró: kutikula, egyrétegű csillós hengerhám

Mozgás: bőrizomtömlő

Ph.: Gyűrűsférgek - Annelida

Légzés: kopoltyú- vagy bőrlégzés

Táplálkozás: 3-szakaszos bélcsatorna

Anyagszállítás: zárt keringés háti, hasi és harántedények

Kiválasztás: metanephridiumok (vesécske)

Szaporodás: váltivarúak vagy hímnősek, külső vagy belső megtermékenyítés, ivartalan és ivaros

40

Gyűrűsférgek törzse

Cl. Olajosgiliszták Cl. Soksertéjűek

Cl. Nyeregképzők Scl. Kevéssertéjűek

Scl. Piócák

Cl.: Soksertéjűek - Polychaeta heteronom szelvényezettség (részben eltérő szelvények) csonkalábak (parapodium) – ezekből alakulhattak ki az ízeltlábúak lábai serték többnyire váltivarúak ragadozók vagy hulladékevők, sokszor csőlakók, szűrögetők

- egy hazai faj (Hrabeiella periglandulata) - nagy részük tengervízben vagy iszapban él

41

sünféreg

Nereis

42

Gyűrűsférgek törzse Olajosgiliszták Cl. Nyeregképzők Clitellata

Soksertéjűek

Kevéssertéjűek

Piócák

(Nyeregképzők: az ivarérett egyedeken meghatározott szelvényekre kiterjedő megvastagodás van /ivarszervek/; hermafroditák /hímnősek/)

SCl.: Kevéssertéjűek- Oligochaeta

főleg nedves szárazföldi, édesvízi, esetleg tengeri homonom szelvényezettség (egyforma szelvények, számuk 6-tól 700-ig terjed) kitinserték perisztaltikus mozgás Szelvényenként

O hosszanti

válaszfal serték metanephridium 1 pár dúc

43

végbélnyílás

(Zárt keringési rendszer)

gyomor begy

Clitellum

szelvények

kitinserték

háti véredény száj agydúc

dúc

körkörös dúcok hosszanti metanephridiumok izom

hasi véredény haránt edény

ivarszervek

Tubifex tubifex (csővájó féreg)

Trágyagiliszta, földigiliszta

44

SCl.: Piócák- Hirundinea

lapított test

elöl szívó-, hátul tapadókorong

gyűrűbarázdák

erős bőrizomtömlő

keringési rendszerük redukált

halpióca, orvosi pióca, lónadály , nyolcszemű nadály

Orvosi pióca (Hirudo medicinalis

Halpióca (Piscicola geometra)

45

Ph.: Ph.: Karmos féreglábúak (Onychophora)

100 faj

homonom szelvényezett csonkalábak karommal

vékony kitines kutikula

2-15 cm vedlés

kutikula

Ph.: Medveállatkák (Tardigrada)

600 (100) faj

0,3-0,5 mm

növényi anyagokkal, fonál és kerekesférgekkel

nedves élőhely

fej + 4 szelvény

csonkalábak

Malpighi-edények

cisztaképzés

(-270-+100 C)

46

Ph.: Ph.: Ízeltlábúak (Arthropoda)

Egyes taxonokra jutó fajszám Ízeltlábúak Puhatestűek Gerincesek Laposférgek Fonálférgek Gyűrűsférgek Szivacsok Tüskésbőrűek

Hagyományosan az állati egysejtűek és többsejtű állatokat együtt tekintve is az ízeltlábúak törzsébe sorolható a fajok több mint ¾-e. (Fonálférgek és puhatestűek a két következő taxon, ezek után jönnek a gerincesek.)

Egyéb Sarcomastigophora Apicomplexa Ciliophora

47

Csupaláb állatok 1000 Villáscsápúak 500 Szövőcsévések 160 Százlábúak 2500

Ikerszelvényesek Rákok 45000 10000

Rákszabásúak 4

Pókszabásúak 74000

Rovarok 900000

!

A fajszámok megoszlása az ízeltlábúak törzsén belül

Rovarok Pókszabásúak Rákok Ikerszelvényesek Százlábúak Csupaláb állatok Villáscsápúak Szövőcsévések Rákszabásúak

Ph.: Ph.: Ízeltlábúak (Arthropoda) Szelvényezett

test (heteronom), külső és belső szelvényezettség. A szelvények testtájakká olvadhatnak össze. Fejletlenebbeknél változó szelvényszám, fejletteknél állandó. Kemény, rugalmas kitin tartalmú kutikula. Egyes szelvények váza 4 lemezből.

hátlemez oldallemez

haslemez

48

Ph.: Ph.: Ízeltlábúak (Arthropoda) szelvényezett

test (heteronom) kitines kutikula ízelt láb

hátlemez oldallemez

haslemez feszítő hajlító

gerinces-ízület ízeltlábú-ízület

A láb hosszabbhosszabb-rövidebb kitincsövekből áll, kitinhártyák kapcsolják egymáshoz az ízeket. Az ízelt láb ízülettel kapcsolódik a törzshöz hengeres vázelemek (ízek) saját izomzattal: az ízek külön mozgathatók Lábak számának csökkenése – evolúciós irány Egyes taxonoknál szárny: nem végtag, hanem a hátlemez kitüremkedett és összetapadt lemezei, nincs saját izomzatuk

49

Ph.: Ph.: Ízeltlábúak (Arthropoda)

Kiválasztószerv: MalpighiMalpighiedények Légzőszervük hám eredetű trachearendszer. A légzési rendszer a keringéssel csak a kopoltyús rákoknál és a tracheatüdővel rendelkező csáprágósoknál van kapcsolatban. Nyílt keringési rendszer csőszívvel

Ph.: Ph.: Ízeltlábúak (Arthropoda) általában

váltivarúak koncentrálódó hasdúclánc pontszemek, összetett szemek

50

látóideg

Összetett szem

Soklábúak (Myriapoda) altörzse – – – –

Százlábúak ((Chilopoda Chilopoda)) osztálya Villáscsápúak (Pauropoda (Pauropoda)) osztálya Szövőcsévések (Symphyla (Symphyla)) osztálya Ikerszelvényesek ((Diplopoda Diplopoda)) osztálya

Csáprágósok (Chelicerata) altörzse – Rákszabásúak (Merostomata (Merostomata)) osztálya – Pókszabásúak (Arachnida (Arachnida)) osztálya – Csupalábállatok (Pantopoda Pantopoda)) osztálya

Rákok (Crustacea) altörzse – – – –

Remipedia osztály Malacostraca osztály Phyllopoda osztály Maxillopoda osztály

Az ízeltlábúak (Arthropoda) rendszere

Hatlábúak ( Hexapoda) altörzse – Parainsecta osztály – Insecta osztály

51

Soklábúak (Myriapoda) altörzse

szárazföldiek, főleg talajban, kövek alatt élnek fej + törzs egy pár feji tapogató függelék nélküli, kevés ízű rágó (mandibula)

Százlábúak (Chilopoda) osztálya Villáscsápúak (Pauropoda) osztálya Szövőcsévések (Symphyla) osztálya Ikerszelvényesek (Diplopoda) osztálya

Százlábúak (Chilopoda) osztálya

3000 faj, 10-50 mm, talajlakók, ragadozók lapos test 3 pár szájszerv (1 pár mandibula+2 pár maxilla) 1 pár láb/szelvény (15-191 pár), uszályláb anamorfózis (szelvényszerző fejl.) vagy epimorfózis (kifejlés) pókszázlábú

Scutigera coleoptrata

barna százlábú

Lithobius forficatus

52

Scolopendra cingulata – öves szkolopendra

Scolopendra heros

Ikerszelvényesek (Diplopoda) osztálya

10 000 faj, 2-4 cm (30) 2-4. szelvényen 1 pár láb, a többin 2 pár (max. 350 pár) Többnyire növényi korhadékot esznek (bélbaktériumok) Nagyobbik alosztályuk az ezerlábúak (Chilognatha)

53

Glomeris hexasticha – gömbsoklábú

Megaphyllum projectum - erdei vaspondró

Karimás ikerszelvényesek

Csáprágósok (Chelicerata) altörzse

mai főleg szárazföldiek, az ősiek tengeriek

Trilobita fosszília: háromkaréjos ősrák

54


nincs csáp, nincs rágó előtest + utótest csáprágó (chelicera (chelicera), ), tapogatóláb (pedipalpus (pedipalpus), ), 4 pár járóláb külső emésztés kiválasztás: csípőmirigyek vagy/és Malpighi Malpighi--edények légzőszerv: kopoltyú, tracheatüdő váltivarúak, ált. belső megtermékenyítésűek idegrendszer: dúcidegrendszer erős központosulással

Rákszabásúak (Merostomata (Merostomata)) osztálya Pókszabásúak (Arachnida (Arachnida)) osztálya Csupalábállatok (Pantopoda) Pantopoda) osztálya

Rákszabásúak (Merostomata) osztálya 5 faj TŐRFARKÚAK (XYPHOSURA) rendje - élő kövületek

Limulus polyphaemus –atlanti tőrfarkú

55

Pókszabásúak (Arachnida (Arachnida)) osztálya

elsődlegesen szárazföldiek 4 pár járóláb tracheatüdő szűk szájnyílás – külső emésztés egyszerű szemek (max. 5 pár) szövő-, méreg-, bűzmirigy 11 alosztály (+ 5 >)

skorpiók, rovarpókok, álskorpiók, sapkás pókok, kaszáspókok, atkák, szálfarkúak, ostorfarkúak, rövid szálfarkúak, ostorlábúak, pókok

Skorpiók (Scorpiones) alosztálya két

részre osztott utótest méregtövis násztánc 4 pár járóláb + ollós tapogatóláb belső megtermékenyítés, spermatofóra Euscorpius carpathicus kárpáti skorpió

56

ollós tapogatóláb

Álskorpiók

csáprágó ollós tapogatóláb szem csáprágó

fésű

4. potrohszelvény hátlemeze

légzőnyílás

álskorpió skorpió

végbélnyílás

Kaszáspókok (Opiliones) alosztálya

1-22 mm, hosszú láb /15/15-szöröse (40) a testhossznak /

a láb leválik (idegdúcot tart., nem regenerálódik)

az előelő- és utótest széles alappal ízesül

szemdombon 2 db egyszerű szem, nincs oldalszem

holtnak tettetés, bűzmirigy

peték talajba, kéreg alá, hosszú tojócső

külső > belső emésztés is

57

Atkák (Acari) alosztálya

> 80.000 faj, átl. átl. 0,5 - 2 mm

4 pár láb ált. csak a kifejletteken

A lárva és a kifejlett életmódja, táplálkozása eltér

pete

6 lábú lárva

Ixodidae - kullancsfélék

proto-, deuto-, tritonimfa

kifejlett állat

Trombidiidae - bársonyatkafélék

58

Poratka és rühatka

Pókok (Araneae) alosztálya

35 000 faj, több mint 100 család előtest + utótest (nem szelvényes) a csáprágó csípőkaromban végződik, a végén méregmirigy a tapogatóláb lábszerű, a hímeknél párzószervvé mód.

szövőszemölcsök erősen központosult idegrendszer

6-8 szem

59

bélcsatorna emésztőmirigy

gyomor szív

agydúc agydúc szemek

petefészek

méregmirigy

végbélnyílás

tracheatüdő

szövőszemölcsök

női ivarnyílás

szövőmirigy

csáprágó

tapogatóláb

ondótartó

A pókok anatómiája

familia Theraphosidae - madárpókok

60

familia Thomisidae – karolópókok

familia Araneidae – keresztespókok

61

familia Eresidae – bikapókok

Csupalábállatok (Pantopoda) osztálya

500 faj, tengeri Igen hosszú lábak, a belső szervek egy részét is tart.

62

Soklábúak (Myriapoda) altörzse – – – –

Százlábúak ((Chilopoda Chilopoda)) osztálya Villáscsápúak (Pauropoda (Pauropoda)) osztálya Szövőcsévések (Symphyla (Symphyla)) osztálya Ikerszelvényesek ((Diplopoda Diplopoda)) osztálya


– Rákszabásúak (Merostomata (Merostomata)) osztálya – Pókszabásúak (Arachnida (Arachnida)) osztálya – Csupalábállatok (Pantopoda Pantopoda)) osztálya

Rákok (Crustacea) altörzse

– – – –

Remipedia osztály Malacostraca osztály Phyllopoda osztály Maxillopoda osztály

Az ízeltlábúak (Arthropoda) rendszere

Hatlábúak ( Hexapoda) altörzse

– Parainsecta osztály – Insecta osztály

Rákok (Crustacea) altörzse

kb. 40 000 faj vékonytól vastag (Ca-karbonát) kutikula fej + tor + potroh, mindhárom viselhet végtagokat, amelyek az 1. pár csáp kivételével kétágúak hasadtláb, pálcaláb, levélláb kopoltyúk

Remipedia osztály Malacostraca - Felsőrendű rákok osztálya Phyllopoda - Levéllábú rákok osztálya Maxillopoda osztály

63

Cl.: Malacostraca - Felsőrendű rákok

a rákfajok kb. 2/32/3-a ide tartozik állandó szelvényszám – – –

fej: 5+1 tor: 8 potroh: 6+1

a potrohon hasadtlábak vannak a toron a járólábak pálcalábak ivarnyílások: hímé a 8., nőstényé a 6. torszelvényen


rend: Mysida - hasadtlábú rákok – – – –

1-3 cm fej az első 3 torszelvénnyel összenő toron csak hasadtlábak tengeriek, (édesvízi), planktonikusak

rend: Edriophthalma (alrend: (alrend: Isopoda – ászkák) – – – –

toron 7 egyforma pár pálcaláb hát-hasi lapítottság első csáp rövid (szárazföldiek: csak 3 íz) 8400 faj, minden lehetséges élőhelyen

64

Asellus aquaticus - víziászka

szürke gömbászka

pinceászka


alrend: Amphipoda - felemáslábú rákok – – – – –

oldalirányban lapított test első torszelvény a fejjel összenőve fejtort alkot ülő szemek kopoltyúk a torlábakon vannak 6000 faj, főként tengeriek, nálunk édesvíziek

Gammarus roeseli tüskés bolharák

65


rend: Decapoda - tízlábú rákok – – – – –

5 pár járólábuk van (a tor 4-8. szelvényein) A tor 1-3. lábpárja állkapcsi láb A potrohon 6 pár hasadt láb van A szem mozgatható nyélen ül A legfajgazdagabb rend a rákok között (1/4-e)

Decapoda - tízlábú rákok fejtor

két pár csáp

potroh

tor fej

úszófüggelékek

járólábak olló

szájszervek

66

remeterákok

Folyami rák - Astacus astacus

integetőrákok

tarisznyarákok

Phyllopoda - Levéllábú rákok osztálya

változó számú testszelvény toron levéllábak potrohon nincsenek lábak utolsó potrohszelvényen farokvilla (furca) furca)

67

rend: Notostraca – pajzsos levéllábú rákok

levéllábak

nyári peték

téli peték

rend: Cladocera – ágascsápú rákok

68

Maxillopoda osztály

hat torszelvény öt potrohszelvény potrohon nincsenek végtagok az első csáp egyágú

Cyclops sp.

Copepoda – evezőlábú rákok Ostracoda – kagylósrákok Thecostraca rend: Cirripedia – kacslábú rákok

Balanus spp. – tengeri makkok Lepas anatifera – kacsakagyló (planktonevők)

Thecostraca

kacsláb

tengerimakkfélék Balanidae kacsláb

69

Hatlábúak (Hexapoda) altörzse

fej + tor (3 szelv.) + potroh (max. 12 szelv.)

toron 3 pár (6 db) járóláb (= hexa poda) + lehet max. 2 pár szárny

Cl. Parainsecta (ide tart.: Ugróvillások) Cl. Insecta – Rovarok osztálya

70

Insecta – Rovarok osztálya

fej (6) + tor (3) + potroh (12) 1 pár ízelt csáp, izom csak az alapízben fejtokba nem behúzható szájszerv 2 összetett szem + 0, 2 vagy 3 pontszem ivaros (lehet szűznemzés is /parthenogenezis/)

71

Posztembrionális fejlődés Anamorfózis

Holomorfózis

szelvényszerző fejlődés

áll. szelvényű fejlődés

Parainsecta

Epimorfózis

Hemimetamorfózis

Holometamorfózis

Parainsecta, ősrovarok

kérészek, álkérészek szitakötők, énekeskabócák

lepkék, bogarak, hártyásszárnyúak,

kifejlés

fülbemászók, csótányok, egyenesszárnyúak

átváltozás

teljes átalakulás

1. lárvastádium 2. lárvastádium kifejlett rovar (imágó)

3. lárvastádium

pete

4. lárvastádium

5. lárvastádium

lárva (hernyó) báb

kifejlett rovar (imágó)

epimorfózis

holometamorfózis

72

ősi szájszerv (rágó)

lepke lepke (pödörnyelv)

méh poloska (szipóka)

Insecta – Rovarok osztálya

Ugró ősrovarok rendje Pikkelykék rendje Kérészek rendje Szitakötők rendje Álkérészek rendje Szövőlábúak rendje Gleccsersáskák rendje Fülbemászók rendje Fogólábúak rendje Csótányok rendje Termeszek rendje Botsáskák rendje Tojócsövesek rendje Tojókampósok rendje Pillásszárnyú tetvek rendje Fatetű--alkatúak rendje Fatetű

Tetűalkatúak rendje Tripszek rendje Colleorrhyncha rend Poloskák rendje Színkabócák rendje Növénytetvek rendje Bogarak rendje Legyezőszárnyúak rendje Vízi recésszárnyúak rendje Tevenyakúak rendje Igazi recésszárnyúak rendje Hártyásszárnyúak rendje Tegzesek rendje Lepkék rendje Csőrösrovarok rendje Kétszárnyúak rendje Bolhák

73

Bilateria


Eucoelomata

Enterocoela

Ős-testüregesek



Laposférgek

Puhatestűek


Zsinórférgek

Fecskendőférgek

Béltelenek

Nyelesférgek

Ormányosférgek

Nyílférgek

Fonálférgek

Gyűrűsférgek

Csillóshasúak Kerekesférgek Húrférgek Övesférgecskék Buzogányfejű férgek Farkosférgek


Fél-gerinchúrosok

Medveállatkák

Tüskésbőrűek

Ízeltlábúak

Előgerinchúrosok Újszájúak

Fejgerinchúrosok Gerincesek

Ősszájúak

Bilateria

Kétoldali részarányosak Enterocoela

TAPOGATÓSOK (Lophophorata)



prosoma, mesosoma, metasoma

Béltelenek

lophophor

Nyílférgek Fél-gerinchúrosok Tüskésbőrűek Előgerinchúrosok Újszájúak

Fejgerinchúrosok Gerincesek

74

Ph.: Tapogatókoszorúsok (Tentaculata)

kis termetű helytülők vagy félig helytülők; vízi szűrögetők cső vagy héj (kocsonyás/bőrnemű/meszes) U-alakú bélcső; végbélnyílás a tapogatókoszorún kívül

Csöves tapogatósok (Phoronidea (Phoronidea)) osztálya 20 faj, 33-5 cm, tengeri, fenéklakó, zárt keringés, vörösvérsejtek

(hemoglobinnal)

Mohaállatok (Bryozoa (Bryozoa)) osztálya

Pörgekarúak (Brachiopoda (Brachiopoda)) osztálya (fajainak több mint 95 %-a több százmillió éve kihalt)

Mohaállatok (Bryozoa (Bryozoa)) osztálya

5000 faj, többségük tengeri, kevés édesvízi telepek akár 90 cm, egyedek 0,5 mm élő bevonat alkotói, planktonevők egyszerűsödés

75

Bugula fajok

Pörgekarúak (Brachiopoda (Brachiopoda)) osztálya

335 recens (+ 12 000 >) 2 teknőből álló héj egyszerű bélcsatorna

nyelvkagyló

76

Ph.: Béltelenek (Brachiata) Tapogatószakállasok 90 faj 5 cm -20 m hosszú, 11-40 mm átmérőjű lakócső: fehérje + kitin kétrétegű bőrizomtömlő simaizomból zárt keringés a kifejlett egyedeknek se szája, se bélcsatornája, kemoautotróf baktériumokkal élnek szimbiózisban

Raftia

Ph.: Nyílférgek (Homalopterygia)

70 faj 2 mm – 12 cm

tengeri planktonikus

fej + törzs + farok szájnyílásuk körül 4-14 kitin serteállkapocs úszószegély

bőrizomtömlő (harántcsíkolt izom) keringés, légző- és kiválasztó sz.r. nincs 1 pár pigmentcsésze szem

77

Bilateria


Eucoelomata

Enterocoela

Ős-testüregesek



Laposférgek

Puhatestűek


Zsinórférgek

Fecskendőférgek

Béltelenek

Nyelesférgek

Ormányosférgek

Nyílférgek

Fonálférgek

Gyűrűsférgek

Csillóshasúak Kerekesférgek Húrférgek Övesférgecskék Buzogányfejű férgek


Fél-gerinchúrosok

Medveállatkák

Tüskésbőrűek

Ízeltlábúak

Előgerinchúrosok Újszájúak

Gerincesek

Farkosférgek

Barázdálódás

Fejgerinchúrosok

Ősszájúak

Újszájúak

8-sejtes állapot

8-sejtes állapot

spirális és determinált

radiális és indeterminált

Testüregek

Blasztoporus

származéka

ősszájból szájnyílás vagy végbélnyílás

végbélnyílás

szájnyílás

tápcsatorna

szájnyílás

végbélnyílás

78

SupPh.: az újszájúak (Deuterostomia) törzsfája Fél-gerinchúrosok

Előgerinchúrosok

Fejgerinchúrosok

Tüskésbőrűek Gerincesek

Ph.: Fél-gerinchúrosok (Hemichordata)

90 tengeri faj 3 részre tagolt test szájnyílás a hasi oldalon szűrögetők váltivarúak közvetett fejlődés

prosoma mesosoma Száj

metasoma

Cl.: Csövesek (Pterobranchia)

Cl.: Béllel lélegzők (Enteropneusta)

79

Ph.: Tüskésbőrűek (Echinodermata) kb. 6000 faj, tengeriek, prekambriumtól álsugaras vagy ötsugaras szimmetria Kültakaró: epidermisz, ált. egyrétegű, csillós mezodermális kötőszövet + mészképződmények „változékony kötőszövet” – szilárdságát gyorsan tudják változtatni vízedényrendszer ambulakrális lábak (mozgás); anyagszállítást is végez ált. váltivarúak külső megtermékenyítés, többféle lárvaalak szájny. körül ideggyűrű

Ph.: Tüskésbőrűek rendszere Cl.: Tengeri liliomok (Crinoidea) osztálya Cl.: Tengeri csillagok (Asteroidea) osztálya Cl.: Kígyókarú csillagok (Ophiuroidea) osztálya Cl.: Tengeri sünök (Echinoidea) osztálya Cl.: Tengeri uborkák (Holothuroidea) osztálya

80

Cl.: Tengeri liliomok (Crinoidea (Crinoidea)) osztálya

a legősibb osztály 80 nyeles, 550 szabadon úszó faj szűrögetők száj- és végbélnyílás felfelé

karok kehely nyél

kacsok

81

Cl.: Tengeri csillagok (Asteroidea (Asteroidea))

1500 faj, 2 cm -1 m ragadozók, dögevők szájnyílás alul, végbélnyílás felül ált. 5 kar (lehet 40 vagy több is)

A tengeri csillagok vízedényrendszere

82

Cl.: Kígyókarú csillagok (Ophiuroidea)

2000 leírt faj hosszú karok, élesen elkülönülnek a testtől madreporalemez oralisan emésztőr.sz. redukált

83

Cl.: Tengeri sünök (Echinoidea (Echinoidea)) osztálya

950 faj, cm nincsenek karjaik Arisztotelész-lámpása „legelnek”

végbélnyílás

madrepoalemez

nyelőcső gyomor

Polivezikula

sugárcsat. gyűrűcsatorna ambulakrális

ampulla

láb

szájnyílás

ideggyűrű

Arisztotelész lámpása

84

Cl.: Tengeri uborkák (Holothuroidea (Holothuroidea))

900 faj, 3 cm -1 m, detrituszevők vázuk redukálódott oldalukon fekszenek hason (3), háton (2) ambulakrális lábsor

85

Ph. Zsákállatok (Tunicata) törzse

=Előgerinchúrosok (Prochordata) 1250 faj héj (tunica): fehérje, szénhidrát, víz; vérereket is tart, együtt nő az állattal

kopoltyúbél lárva korban gerinchúr, kifejletten helytülő

Aszcidiák magányos v. telepképző

Szalpák úszó, planktonikus, kolónialkotó

Farkos zsákállatok kifejletten is gerinchúr

86

bevezető szifó

gerinchúr garat a falát áttörő nyílásokkal

Háti idegcső

tunika

farok

kivezető szifó szájnyílás

bél

végbélnyílás bél nyelőcső gyomor

gyomor

garat a nyílásokkal

87

Ph. Fejgerinchúrosok (Cephalochordata)

25 faj, 4-6 cm fej végén rostrum (ásás), farok végén úszó szelvényezett gerinchúr fejlett keringési rendszer, de nincs szív fej

idegrendszer

törzs gerinchúr

farok gyomor

szelvényes izomzat farok

száj

végbélnyílás kopoltyúbél

88

Ph.: Ph.: Gerincesek (Vertebrata) Vertebrata)

~ 46 000 faj a legelfogadottabb elmélet szerint ősi zsákállatok lárváiból fejlődtek ki az evolúció során gerincoszlop (belső váz, passzív mozgásszervrsz.) fej + törzs + végtagok + farok

Kültakaró: hám alatt irha embrionálisan gerinchúr, kopoltyútasakok, farok

Keringés: zárt, kp. szív (2, 3, v. 4 üregű), hemoglobin

Kiválasztás: ősvese vagy utóvese Idegrendszer: összefügg a gerincoszloppal, kp.: agy + gv.

10 v. 12 pár agyideg

89

Gerinchúrosok és gerincesek

N

yá lk ah ala k

In go

lá k Po rc os

ha la k

90

Gerincesek Állkapocsnélküliek Nyálkahalak Ingolák

Állkapcsosak Porcos vázúak

Porcoshalak

Csontos vázúak Tüdőshalak Bojtosúszósok

Sugarasúszójú h.

Magzatburok-nélküliek Kétéltűek

Anapsida Teknősök

Magzatburkosak Diapsida

Madarak

Krokodilok Hidasgyíkok Pikkelyes hüllők

Emlősök

SubPh.: AGNATHA

halszerű, állkapocs nélküli gerincesek gerinchúr kifejlett állatokban is szív: 1P +1 K, 10 pár agyideg

Cl: Nyálkahalak (Myxini) osztálya

Cl: Ingolák (Cephalospidomorphi) osztálya

91

SubPh.: AGNATHA Cl: Nyálkahalak (Myxini) osztálya

32 faj, tengeri, iszapos aljzatban bőr nyálkatermelő mirigyekben gazdag orrüreg szájüreggel összeköttetésben szájnyílás körül hosszú tapogatók 1 félkörös ívjárat

SubPh.: AGNATHA Cl: Ingolák (Cephalaspidomorphi) osztálya

41 faj, ebből 32 édesvízi; törmelékevők vagy paraziták, utóbbiak halak vérét szívják hátúszó megjelenése 2 félkörös ívjárat

tengeri ingola (Petromyzon marinus) dunai ingola (Eudontomyzon mariae) tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi)

Fokozottan védett!!

92

SubPh.: ÁLLKAPCSOSAK GNATHOSTOMATA

állkapocs koponya nyakszirti régiója kialakul 3 félkörös ívjárat ált. páros végtagok

kopoltyúrések

koponya

szájnyílás kopoltyúívek

Cl.: Porcoshalak (Chondrichthyes)

793 faj , 6 rend állkapcsok felett bőr eredetű fogak 2-üregű szív ősvese (opistonephros) 10 pár agyideg belső megtermékenyítés (2 év vh.)

Tömörfejűek (Tengeri macskák) alosztálya Cápák és ráják alosztálya

93

tengerimacska

nagy fehércápa pörölyfejű cápa

pettyes dajkacápa

94

Torpedo marmorata

atlanti ördögrája

Gerincesek Állkapocs-nélküliek Nyálkahalak Ingolák


Porcoshalak


HALAK Magzatburok nélküliek

Sugarasúszójú h. CSONTOS HALAK

Magzatburkosak

95

Cl.: Tüdőshalak (Dipneusti) 6 faj , édesvíziek evolúciós „mellékág”: páros úszóik váza nem mutat egyezést a szf-i gerincesek végtagjaival kopoltyún kívül páros v. páratlan tüdő pitvar részben osztott

Cl.: Bojtosúszósok (Crossopterygii)

1 faj: maradványhal (Latimeria chalumnae) kis tüdejük funkció nélküli, zsírral töltött

96

Cl.: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)

21 000 faj, a ma élő gerincesek közel fele változatos formák; nyálmirigy nincs; ált külső megterm. úszóhólyag

hátúszó

farokúszó

gerincvelő

agy orrnyílás

kopoltyúfedő kopoltyú

vese

szív

máj ivarszerv

gyomor bél

végbélny.

oldalvonal

húgyhólyag

Cl.: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)

Tokalakúak rendje /Tokfélék családja - másodlagosan hiányos elcsontosodás

Acipenser gueldenstaedti - vágótok

97

Acipenser ruthenus - kecsege

Huso huso - viza

Harcsaalakúak (rend)

Ictalurus nebulosus - törpeharcsa Angolnalakúak

Salmo salar - lazac

Pontyalakúak

Lazacalakúak

zsírúszó

98

Umbra crameri - lápi póc

Sügéralakúak rendje

99

Gerincesek Állkapocs-nélküliek Nyálkahalak Ingolák


Porcoshalak


Sugarasúszójú h.

Magzatburok nélküliek Kétéltűek

Anapsida Teknősök

Magzatburkosak Diapsida

Madarak

Krokodilok Hidasgyíkok Pikkelyes hüllők

Emlősök

Cl.: Kétéltűek (Amphibia)

4398 faj, 1,5-180 cm, szárazföldi; M.o-on mind védett! életük első szakaszában ált. vízhez kötöttek poikilotherm állatok hámjuk gyengén elszarusodott, bőrmirigyek, méreg tüdő 4 végtag, lehet csökevényes v. hiányozhat bordáik hiányoznak vagy fejletlenek megtermékenyítésük külső vagy belső lehetnek közvetlen fejlődésűek; magzatburok nélküliek

Lábatlan kétéltűek (Gymnophiona) Gymnophiona) Farkos kétéltűek (Caudata) Caudata) B ékák ( Anura) Anura)

100

korai perm

101

A magzatburkosok rendszere

Cl.: Anapsida osztály

270 faj, szárazföldiek növényevők, víziek ált. ragadozók teknő: hátpajzs + mellvért (M.o-on mind védett!) csontpáncél: irhából másodlagos csontok szarulemezek: epidermiszből mellcsont nincs, kulcscsont mellvértbe olvad vastag bőr, pikkelyek, pajzsok, szemcsék

Cl.: Anapsida osztály

270 faj, szárazföldiek növényevők, víziek ált. ragadozók teknő: hátpajzs +mellvért csontpáncél: irhából másodlagos csontok szarulemezek: epidermiszből mellcsont nincs, kulcscsont mellvértbe olvad vastag bőr, pikkelyek, pajzsok, szemcsék nincs fog, állkapcsokon erős szaruél, gyomruk vastag falú tüdő hozzánőtt a hátpajzs oldalához fejlett hallószerv (egyesek hangot is adnak) tojás, hosszú élettartam, belső megtermékenyítés

TEKNŐSÖK (TESTUDINES) rendje

Nyakrejtő teknősök (CRYPTODIRA) alrendje Nyakfordító teknősök (PLEURODIRA) alrendje

102

Cl.: Diapsida osztály

KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje

HIDASGYÍKOK (SPHENODONTIDA) rendje

PIKKELYES HÜLLŐK (SQUAMATA) rendje

103

KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje

- 30 faj, - fogmederben ülő (thecodont) fogazat - másodlagos szájpadlás, az orr- és szájüreg elkülönül - négyrekeszes szív agy

tüdő

szív

gyomor

máj

F.: Aligátorfélék F.: Krokodilfélék F.: Gaviálfélék

vese

bél

kloáka

104


HIDASGYÍKOK (SPHENODONTIDA) rendje

- 2 faj, élő kövületek -dobhártya nincs -meszes tojás, elszarusodó tojásfog -kezdetleges hím párzószerv (hemipenis) -hőmérsékleti opt. 12 0C -hosszú élettartam -rovarokkal táplálkoznak

Tuatra

Sphenodon sp.


-

PIKKELYES HÜLLŐK (SQUAMATA) rendje 5000 faj ujjperccsontok (tarsalia) elcsökevényesedése hímeken fejlett páros hemipenis ált. szarupikkelyek, -pajzsok végtagok elcsökevényesedhetnek LEGUÁNALAKÚAK (IGUANIA) alrendje GEKKÓALAKÚAK (GEKKOTA) alrendje LÁBATLANGYÍK-ALAKÚAK (ANGUIMORPHA) alrendje VAKONDOKGYÍK-ALAKÚAK (SCINCOMORPHA) alrendje ÁSÓGYÍKALAKÚAK (AMPHISBAENIA) alrendje KÍGYÓK (SERPENTES) alrendje

105

F: Nyakörvösgyíkfélék –Lacertidae (a vajkondokgyíkvajkondokgyík-alakúakon belül)

Lacerta agilis Lacerta viridis

♂

Kígyók

106

Coronella austriaca rézsikló Coluber aspius – haragos sikló

Cl.: Madarak (Aves) osztálya

Archaeopteryx – 150 millió éves kövület

107

Cl.: Madarak (Aves) osztálya

9 700 faj (nálunk 350 faj, ebből 246 költ Mo-n)

madárszerű ülő láb, lábcsontok (csüd)

üreges csöves csontok

tollak

viszonylag magas, áll. testhőmérséklet

ivadékgondozás

FUTÓMADÁR--SZABÁSÚAK (PALAEOGNATHAE) FUTÓMADÁR ÚJMADÁR--SZABÁSÚAK (NEOGNATHAE) ÚJMADÁR

A toll szerkezete szár sugár

zászló

ág

szár

108

1.

2.

horognyúlvány álkeresztcsont

szegycsont

109

SupO: Paleognathae Futómadárszabásúak

Ordo: Ordo: Strutioniformes Struccalkatúak

(strucc(strucc-, nandunandu-, kazuárkazuár-, emuemu-, kivifélék)

Ordo: Ordo: Tinamiformes (1 F: Tinamufélék) Tinamufélék)

110

Nagy tinamu

Ordo: Ordo: Sphenisciformes – Pingvinalkatúak

111

SupO: Neognatha Újmadárszabásúak

TYÚKALAKÚAK

PAPAGÁJALAKÚAK

HOKKÓALAKÚAK

SARLÓSFECSKE--ALAKÚAK SARLÓSFECSKE

LÚDALAKÚAK

KOLIBRIALAKÚAK

HARKÁLYALAKÚAK

PIZÁNGEVŐALAKÚAK

ORRSZARVÚMADÁR--ALAKÚAK ORRSZARVÚMADÁR

BAGOLYALAKÚAK

BANKAALAKÚAK

GALAMBALAKÚAK

TROGONALAKÚAK

DARUALAKÚAK

SZALAKÓTAALAKÚAK

LILEALAKÚAK

EGÉRMADÁR--ALAKÚAK EGÉRMADÁR

SÓLYOMALAKÚAK

KAKUKKALAKÚAK

GÓLYAALAKÚAK

ÉNEKESMADÁR--ALAKÚAK, ÉNEKESMADÁR

vagy VERÉBALAKÚAK

Perdix perdix

fogoly

TYÚKALAKÚAK rendje Coturnix coturnix

fürj

(GALLIFORMES)

112

LÚDALAKÚAK rendje (ANSERIFORMES)

113

SÓLYOMALAKÚAK (FALCONIFORMES) rendje

114

115

ÉNEKESMADÁR-ALAKÚAK/VERÉBALAKÚAK (PASSERIFORMES) rendje VERÉBALKATÚAK vagy ÉNEKESEK (PASSERINA) alrendje • VARJÚSZERŰEK (CORVIDA vagy CORVOIDEA) öregcsaládja Lantmadárfélék, Gébicsfélék , Varjúfélék (Corvidae) • VERÉBSZERŰEK (PASSERIDA /PASSEROIDEA) öregcsaládja Csonttollúfélék (Bombycillidae) (8, 1) Légykapófélék (Muscicapidae) (449, 23) Csúszkafélék (Sittidae) (25, 2) Cinegefélék (Paridae) (65, 8) Fecskefélék (Hirundinidae) (89, 3) Bülbülfélék (Pycnonotidae) (137, 0) Pápaszemesmadár-f. (Zosteropidae) (96) Pacsirtafélék (Alaudidae) (91, 6) Verébfélék (Passeridae) (386, 13)

Vízirigófélék (Cinclidae) (5, 1) Seregélyfélék (Sturnidae) (148, 2) Fakuszfélék (Certhiidae) (97, 3) Őszapófélék (Aegithalidae) (8, 1) Királykafélék (Regulidae) (6, 2) Afrikaiposzáta-félék (Cisticolidae) (119) Óvilágiposzáta-f. (Sylviidae)(552,24) Nektármadárfélék (Nectariniidae) (169) Pintyfélék (Fringillidae) (993, 26)

116

Cl.: Emlősök (Mammalia) osztálya

5000 faj (58)

Kifejlett korra állandó méret

A kültakaró: szőrös, mirigyekben gazdag bőr

bőraljában szigetelő zsírréteg

Egységes állkapocs (dentale) Állkapcsi lyuk, mozgatható ajkak

Ált. heterodont fogazat, egy fogváltás

Emelőszerű hallócsontok

Hüllőállkapocs

Emlősállkapocs

117

Cl.: Emlősök (Mammalia) osztálya

Állandó testhőmérséklet

Elevenszülés, tej, táplálás

Nagy felületű tüdő

Két külön vérkör

Nagyobb agykoponya és agy

Monotremata Erszényesek

Marsupialia Prototheria

Placentalia Theria

öregrend

alosztály

118

SubCl.: Prototheria alosztály Tojásrakó emlősök

Tojásrakás (kloáka: a bélcsat. és a húgyivarszervek közös nyílása)

Pontatlan hőreguláció

Csőr, fogatlanság O.: Monotremata – Kloákások rendje

Hangyászsünfélék családja

Kacsacsőrű-emlősfélék családja

SubCl.: Theria alosztály SupO.: Marsupialia – Erszényesek öregrendje

Oposszumalakúak rendje

Cickányoposszum-alakúak rendje

Törpeoposszum-alakúak rendje

Erszényes ragadozók rendje

Ormányos erszényesek rendje

Erszényesvakond-alakúak rendje

Kevésfogú erszényesek rendje

SupO.: Placentalia – Méhlepényesek öregrendje

119

Szürke repülő óriás erszényesmókus (Petauroides volans)

120

Sup.O: Sup.O: Placentalia –Méhlepényesek öregrendje 19 rend •

Vendégizületesek (29)

•

Szirének (5)

•

Rovarevők (428,9)

•

Szirtiborzalakúak (6)

•

Mókuscickány-alakúak (19)

•

Csövesfogúak (1)

•

Repülőmaki-alakúak (2)

•

Párosujjú patások (220,7)

•

Denevérek (925,26)

•

Tobzoskalakúak (7)

•

Főemlősök (233)

•

Rágcsálók (2021,26)

•

Ragadozók (271,16)

•

Nyúlalakúak (80,2)

•

Úszólábúak (34)

•

Elefántcickány-alakúak (15)

•

Cetek (78)

O: ROVAREVŐK - INSECTIVORA

121

O: DENEVÉREK CHIROPTERA • Nagydenevérek alrendje

• Kisdenevérek alrendje

122

O: RAGADOZÓK - CARNIVORA

O: RÁGCSÁLÓK – RODENTIA (az emlősök közel 40%-a)

123

ÁLLATOK R.: ANIMALIA

Recommend Documents