ÁLLÁSFOGLALÁS AZ ÚJ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁHOZ...3 ÁLLÁSFOGLALÁS AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIÁRÓL...12

MELLÉKLET A AM MA AG GY YA AR RT TE EL LE EP PÜ ÜL LÉ ÉSS-- É ÉSS T TE ER RÜ ÜL LE ET TF FE EJJL LE ESSZ ZT Tİ İK K SSZ ZÖ ÖV VE ET TSSÉ ÉG GÉ ÉN NE EK K D DR R.. F FA AZ ZE EK KA ASS SSÁ ÁN ND DO OR RM MIIN NIISSZ ZT TE ER RÚ ÚR RN NA AK K K KÜ ÜL LD DÖ ÖT TT TL LE EV VÉ ÉL LH HE EZ Z

TARTALOMJEGYZÉK: ÁLLÁSFOGLALÁS AZ ÚJ KÖZÖS AGRÁRPOLITIKÁHOZ ....... 3 ÁLLÁSFOGLALÁS AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIÁRÓL ................................................................................. 12 /AZ EDRS GLOBÁLIS ÉS EURÓPAI DIMENZIÓJA/ .....................................................13 /DUNA-MENTI ORSZÁGOK, KÖZÉP- ÉS DÉLKELET EURÓPAI DIMENZIÓ/....................17

JEGYZİKÖNYV VIDÉKFEJLESZTÉSI ORSZÁGOS FÓRUMRÓL.......................................................................................... 19 /VOF KARCAG KONFERENCIA JEGYZİKÖNYVÉBEN HIVATKOZOTT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET/ ...........................................................................................................48 /A VOF KARCAG KONFERENCIA JEGYZİKÖNYVÉBİL HIVATKOZOTT 2. SZÁMÚ MELLÉKLET / ..........................................................................................................56

2

Állásfoglalás az új Közös Agrárpolitikához

Az EM-DAT nemzetközi katasztrófaadatbázis szerint „az 1998–2002 közötti idıszakban elıfordult események 43%a árvíz. Ebben az idıszakban Európát körülbelül 100, komoly károkat okozó árvíz sújtotta, amely mintegy 700 halálos áldozattal, körülbelül félmillió ember kitelepítésével és a biztosított gazdasági javak legalább 25 milliárd eurónyi veszteségével járt.” Szinte évente, más-más idıszakban jelentıs árvizek fordulnak elı az EU több régiójában, országában tönkretéve a mezıgazdasági termelést, a földek elázása miatt a gazdák még a termıterületüket sem tudják megközelíteni.

A víz- és aszálykár sújtotta vidékek gazdái önhibájukon kívül kerülnek hátrányos helyzetbe az egységes európai piacon. A kárenyhítési, kockázatcsökkentési rendszer nem mőködik megfelelıen. „Becslések szerint egymillió négyzetkilométer területet sújtottak árvizek (az idıszak alatt ismétlıdı árvízzel borított területeket többször számítva). A huszadik század folyamán a folyók vízhozama jelentısen csökkent sok dél-európai vízgyőjtın, miközben Kelet-Európában nagymértékben emelkedett.”

Biztonságos és egyenlı esélyő termelési és piaci feltételeket! No.I. Az EU 2020 stratégiai alapvetéséhez, valamint a lisszaboni szerzıdés [3.b cikk (3) pont] szubszidiaritásról szóló rendelkezésének hatályába tartozik az, hogy a KAP és más uniós politikák forrásainak koordinációjával az Európai Unió biztosítson költségvetési,

3

intézményi és intézkedési feltételeket az árvíz- és más természeti katasztrófák megelızéséhez és negatív hatásainak mérsékeléséhez. Nem csak hozzájáruló, hanem megoldást biztosító mőszaki, technikai, technológiai, meliorációs, erdészeti, folyamszabályozási, stb. beavatkozásokkal érje el az Európai Unió a mezıgazdasági termelés éghajlati és árvízi kockázatának minimalizálását a leginkább érintett tagországokban a KAP 2020-ig következı idıszakában, és biztosítsa ehhez a szükséges intézményi, infrastrukturális, finanszírozási feltételeket! No.II. A KAP belsı rendszerében az elsı pillér fenntartandó, azonban azt szükséges korrigálni és megreformálni. Az EU15-ök és az EU12-ök termelıi között a piaci esélyegyenlıség és a gazdasági potenciál tekintetében a KAP elsı pillére nem eredményezett érdemleges kohéziót. Az újonnan csatlakozott tagországok gazdáinak nyújtott kisebb mértékő területalapú támogatás nem szolgálta rugalmasan a kiegyenlítıdést, az egyenlı esélyeket és az integrációs folyamat ellen hat, divergenciához vezethet. A területalapú támogatások egységesítése, nivellálása önmagában viszont tovább fogja mélyíteni közöttük a gazdasági fejlettségbeli különbséget, számos anomáliát eredményez a tagországok között. Az egységesítés csak úgy hajtható végre, ha az EU12-ök gazdáinak a gazdasági ereje és/vagy az állami beavatkozás egyenlı esélyt teremt számukra a korábbi és más tagállamok gazdáinak és a nem szakmai befektetık potenciáljával 1. különösen a saját tagországukban és az üzemi központjukhoz közel esı földtulajdon megvásárlásában, bérlésében, továbbá 2. a piacra jutás képességében. Szükséges ezért valamennyi releváns tényezıre kiterjedı pozitív diszkriminációs (támogatási és adminisztratív) eszközöket alkalmazni a területalapú támogatásoknál, amelyek a kohézió megvalósulásának mértéke szerint késıbb fokozatosan leépülnek.

4

Ezt indokolják továbbá a vidékfejlesztés követelményeinek stratégiai biztosítékai: a helyi önfoglalkoztatás, a vidéki lakosság és tájak identitásának, a biodiverzifikáció és a falusi turizmushoz szükséges tradicionalizmus fenntarthatósága. *

A közös agrárpolitika az egész társadalom ügye nemcsak a mezıgazdasági termelıké.

No.III. Az EU lakossága két állandóság fenntartását igényli:


egészségét szolgáló és nemzeti táplálkozási szokásaihoz igazodó, elégséges élelmiszerrel való biztonságos ellátást, ezekhez való egyszerő hozzáférést, mindegyik réteg számára elérhetı áron;




a természeti környezet, az élhetı vidék megtartását, identitásának fennmaradását a termelı, gazdálkodó és egyéb beavatkozások során.

Az új KAP-nak ezért arra kell összpontosítania, hogy az Európai Unió lakosságának a mindennapi, egészséges élelmezéséhez szükséges élelmiszerek termelése és a fogyasztóhoz való eljuttatása a lehetı legteljesebb mértékig helyben történjen, vagy urbánus környezet esetén az agglomerációs térségbıl, illetıleg a közvetítıi lánc lerövidítésével megoldható legyen. Ez hozzájárul a vidéki lakosság fogyasztására alapozó mikro-, kis- és közepesvállalkozások fejlıdéséhez, a rövidebb szállítási utak csökkentik a logisztikából (fuvarozás, csomagolás, stb.) fakadó környezeti terhelését és a költségeket, valamint vonzóvá teszi a vidéki életet és identitást. Az Európai Unió mennyiségi és biológiai, táplálkozás élettani szempontból minıségi önellátó élelmiszergazdaságának fejlesztése, fenntartása kell legyen a KAP prioritása.

5

A termelési felesleget felhasználó export, illetve a táplálkozási szokásokhoz igazodó és változatosságot szolgáló, vagy hiányt pótló import e prioritás után jöhet, nem írhatja felül a szabadkereskedelmi szempont. * Összefoglalva, az európai közös agrárpolitika minden elemében érvényesítendı horizontális szempontok: 1. a mezıgazdasági termelés árvízi és éghajlati kockázatának minimalizása; 2. az unió polgárainak élelmiszerbiztonsága és minıségi élelmezése; 3. a biológiailag egészséges és minıségi élelmiszerrel való regionális szinten is önellátásra képes európai mezıgazdaság és élelmiszer-termelés fenntartása, fejlesztése; 4. a tájak karakterének, identitásának, a vidék közjavainak és az élhetı vidéknek a fenntartása; 5. a környezet és az éghajlatváltozás negatív hatásainak csökkentése, 6. a munkalehetıségek és versenyképesség együttes fejlıdését szolgáló beavatkozások, 7. a kohézió megvalósítása o az EU15-ök és az EU12-ek gazdáinak támogatása közötti különbségek felszámolása úgy, hogy az csak az utóbbiak tényleges felzárkóztatása és egyenlı feltételő versenyhelyzetbe hozása mellett történhessen, o a fejlettebb infrastrukturális, foglalkoztatási, piaci és humán-szolgáltatással rendelkezı poliszok és a falu, a perifériális, hátrányos vidékek között. * Összefüggések az EU 2020 Stratégiával A fentiekbıl következıen és abból a ténybıl kiindulva, hogy a gazdasági és foglalkoztatási válság, a klímaviszonyok, a globalizáció kihívásai és a fenntartható fejlıdés további követelményei az Európai Uniótól új és hatékony megoldásokat kívánnak, az EUB és az EP által elfogadott EU 2020 irányelveket megvalósító egyik legfontosabb uniós politikának a KAP-nak a reformja mára már evidencia, a reformnak nincs alternatívája.

6

Az Európa 2020 intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó stratégiáját az új KAPnak is tartalmaznia kell a rurális térségekre, a mezıgazdaságra és az élelmiszeriparra vonatkozóan. A következı évtized szociális piacgazdaságának kialakításához szükséges három terület: 1.

az intelligens növekedés, azaz a tudáson és innováción alapuló gazdaság

kialakítása, 2.

fenntartható növekedés, azaz erıforrás-hatékonyabb, környezetbarátibb és

versenyképesebb gazdaság létrehozása, 3.

az inkluzív növekedés, azaz a foglalkoztatás magas szintjét biztosító, szociális és

területi kohéziót eredményezı gazdaság ösztönzése érdekében teendı intézkedéseket. * Szempontok a KAP belsı struktúrájához, programjaihoz, intézkedéseihez A KAP felosztása I. és II. pillérre újragondolást igényel a fenntartható fejlıdés, az európai táj és vidék örökségének megtartása, a klímaváltozás, a foglalkoztatás, a globalizáció, a gazdasági hatékonyság és eredményesség összefüggı, egymásra ható kritériumai miatt. A KAP jövıbeli funkcióját ezek a kritériumok új dimenzióba helyezik. * A területalapú támogatások fenntartása indokolt a cross-complience követelményekkel kombinálva. A vidéki foglakoztatás fenntartása számos országban problémát okoz. Ezért mérlegelendı, hogy a támogatások egy része a legális foglalkoztatott létszámhoz lenne köthetı. Célszerő megfontolni a foglakoztatás elismerését és az agrárfoglalkoztatottak szociális biztonságának szolgálatát összekapcsolni. Ebben az esetben a foglalkoztatottak alapján nyújtott támogatás közvetlenül az agrárnépesség egészség biztosítását és/vagy nyugdíj biztosítását szolgálná. A föld tulajdonlása és használata szempontjából fontos, hogy a tagállamok önrendelkezési jogot kapjanak a földpiaci szabályaik megalkotásában. 7

A termıföldhöz kapcsolódó támogatások feltételei kombinálódjanak a foglalkoztatásbıvítéssel, biodiverzifikációs és a cross-complience, valamint a tájmegırzéssel, a természeti károk megelızésével kapcsolatos tevékenységekkel. A programokat és intézkedéseket tekintve, azoknak a jövıben érzékelhetı és nagyságrenddel nagyobb eredményt kell elérni


a természeti erıforrásokkal való optimálisabb gazdálkodásban,




a globális felmelegedés és klimatikus viszonyok következményeinek, illetve a piac negatív hatásainak csökkentésében




a tájgazdálkodásban, mezıgazdasági és élelmiszeripari termelésben,




az európai tájak identitásának és természeti, kulturális értékeinek fennmaradásában és fenntartható hasznosításában




a vidéki gazdasági potenciál versenyképessé tételében




a vidéken lakók gazdasági migrációjának csökkentésében




a vidéki életközösségek fenntarthatóságában. *

Összefüggésben a biodiverzifikációs, a biológiai - és élelmiszerbiztonsági prioritással a KAP a GMO növények termelését és importját nem preferálhatja, hasonlóképpen nem az olyan mezıgazdasági és élelmiszer importot, amely olyan országból származik vagy érkezik, ahol az élelmiszerbiztonsági elıírások az Európai Unióénál kevésbé szigorúak. Ez a követelmény nem rendelıdhet alá a szabadkereskedelemnek. * Az új KAP az állattenyésztést az Európai Unió mezıgazdaságának stratégiai jelentıségő ágazatának ismerje el. A világ népességének dinamikus növekedésével folyamatosan bıvül az állati termékek iránti kereslet. A mezıgazdaságnak elsısorban a helyi lakosság élelmiszerellátását kell környezetbarát módon megcéloznia. Az Európai Unió éghajlati és földrajzi adottságai kedveznek az állattenyésztésnek, így a közösség a legtöbb állati termékbıl önellátásra képes. 8

Ezek ellenére az elmúlt évtizedben az EU önellátási képessége sokat romlott (nem önellátó marhahúsból, juhhúsból). Ezt a veszélyes tendenciát meg kell állítani és hatékony intézkedéseket kell elfogadni az élelmiszerfüggıség minimalizálására. A környezetvédelmi, az állatjóléti vagy a nyomon követhetıséggel kapcsolatos beruházások nem termelı fejlesztések, a jövedelmezıséget rontják. A jövıben el kell ismertetni a piaccal ezeket a többlet költségeket vagy úgy, hogy a piacra (lakosságra) hárítjuk vagy úgy, hogy központi költségvetésbıl finanszírozzuk, de akár ezek kombinációja is elképzelhetı. Az állati termék elıállítás nemzetközi versenyképességének, hatékonyságának fokozása is elengedhetetlen fenntarthatósági követelmény. A termeléstıl elválasztott támogatásokat olyan ágazatokban ne lehessen alkalmazni, amelyek esetén az EU behozatalra szorul. A legelıre alapozott állattartás (anyatehén, anyajuh tartás) fejlesztése, amely ráadásul kiemelten fontos környezetvédelemi, biodiverzitást fenntartó célokat is szolgál. Ezeknél az ágazatoknál termeléshez kötött támogatásokra van szükség. Felül kell vizsgálni a bázis alapon fizetett támogatásokat, hiszen azok egy múltbéli állapotot tükröznek és nincsenek tekintettel a jelenlegi helyzetre. * Az

erdınek,

az

erdıgazdálkodásnak

nagy

szerepe

van

a

vidékfejlesztésben,

munkahelyteremtésben. Az erdık szerepe a talaj-, víz-, és a klímavédelemben vitán felüli. Az erdıállományok pozitív szénmegkötéssel, bírnak és a megkötött szenet mintegy 120 éven keresztül tárolják is. Az erdei biomassza a megújuló energia egyik bıvítetten újratermelhetı forrása. Az erdı többcélú szerepének megerısítéséhez szükséges az új KAP-ban:


Az erdıtelepítések megfelelı szintő támogatása.




A különbözı erdıfunkciók fenntartását meg kell téríteni az erdık tulajdonosának,

fenntartójának (az erdık immateriális haszonvételeinek ellentételezési módszerét az Unió szintjén ki kell dolgozni).

9




A szén-dioxid kvótából származó bevételek egy részét az erdık megújítására,

fenntartására kell visszaforgatni.


Az éghajlatváltozás magával kell hozza a fafajpolitika és az ıshonosság kérdésének

felülvizsgálatát.


Az erdık képviseletének megerısítése az Unióban önálló erdészeti egység kialakításával *

A különbözı jogcímek támogatása utófinanszírozású, ezért a támogatásokhoz kötıdı adminisztrációt az éppen szükséges szintre kell csökkenteni, ahhoz hogy a gazdák a támogatást a program teljesítése után mielıbb megkapják. Így elkerülhetı lesz a több éves kifizetési késlekedés. * Érdemes mérlegelni, hogy a KAP reformja nemcsak a következı költségvetési ciklusra készüljön, hanem egy elsı tíz éves ciklusra, majd 2050-ig több szakaszra bontva, akár a 2020ig tartó ciklust is. 2014-tıl kezdve átmenetre van szükség már csak az érvényes szerzıdések és az intézmény-rendszer átállása miatt is. Az elsı szakasz nyílván 2020-ig az EU 2020 stratégiai program megvalósítására vonatkozzék. Budapest, 2010. 06. 17. AMOSZ - Agrármunkaadók Országos Szövetsége, FATOSZ - Falusi és Agrárturizmus Országos Szövetsége, IPOSZ – Ipartestületek Országos Szövetsége, MEDOSZ - Mezıgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, MEGOSZ - Magán Erdıtulajdonosok És Gazdálkodók Országos Szövetsége, MTTSZ - Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége, SZÖVET - Szövetség az Élı Tiszáért Egyesület

*** ** *

10

11

ÁLLÁSFOGLALÁS AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIÁRÓL Alulírott magyarországi érdekképviseletek, civil szervezetek eleget téve az EU Bizottsága felhívásának, tanulmányozván 1. az Európa Tanács 2009. június 19-i, 2. az Európa Parlament 2010. január 20-i állásfoglalását, 3. az EU Bizottsága direktívái 4. az EU Regionális politikát irányító biztosainak nyilatkozatait, 5. az eddigi részvételi (stakeholder) konferenciáin elhangzottakat, 6. a tagállamok eddigi hozzátételi javaslatait, valamint 7. a Duna stratégiával foglalkozó más dokumentumokat (ulmi, budapesti nyilatkozat), továbbá 8. az Európa Tanács 2010. március 25-26-án elfogadott az „Europe 2020” c. dokumentumát az Európai Duna Régió Stratégiáról /EDRS/ az alábbi közös állásfoglalást teszik, és egyben kérik az Európa Tanácsot, az Európa Parlamentet, az Európa Bizottságot és az EU tagállamait, hogy ezzel kapcsolatos döntéseik során azt vegyék figyelembe. * I.

Azonosulva az Európa Tanács 2009. június 19-i és az Európa Parlament 2010. január 20-i határozatában foglaltakkal, szükségesnek tartjuk, hogy  globális és európai dimenzióban, valamint a Duna vízgyőjtı területére kiterjedıen, illetve  az EU Bizottsága „Európa 2020” c. dokumentumának direktívái alapján. Az EU intézményei meghatározzák az EDRS prioritásának elemeit A fenti dokumentumok és a Bizottságban a témát kezelı Regionális Fıigazgatóság által kiadott tájékoztatók, az uniós politikák és stratégiai célok, program irányelvek szinte mindegyike hozzárendelhetı az EDRS-hez.

12

Ezért tőnik logikusnak, hogy az EU Bizottsága elsı megközelítésben nem helyezett kilátásba nevesített forrás allokációt, új intézményt és jogi szabályozást az EDRS programjához és intézkedéseihez. Ugyanakkor számításba véve az össz-európai fejlıdés szempontjából, és éppen az Európa 2020. fejlesztési irányelvben megfogalmazott konkrétumokhoz igazodó, lehetséges EDRS prioritás elemeit, látható, hogy két olyan prioritási elem van, amelyek úgynevezett „megoldás programok” keretében valósíthatók csak meg, és ezekhez uniós szinten nevesített forrás és intézmény szükséges. Az EDRS-nek azon a prioritási elemeire utalunk, amelyek megvalósításához a lisszaboni szerzıdés 3.b cikkének (3) pontjában foglaltak szerint az Európai Unió szintjén szükséges azok megvalósításáról intézkedni.1 Az Európai Unió szintjén lehet csak kezelni és érdemi eredményt, megoldást elérni az EDRS prioritásaként kezelendı, következı, a Duna-vízgyőjtı területén túlmutató és össz-európai hatású elemeit.

/Az EDRS globális és európai dimenziója/ 1) A lehetıségekre és a folyamatokra, továbbá a területi, népességi, gazdasági és a társadalmi potenciál méretére figyelemmel, jelentısen – de lehet, hogy döntıen – fogja meghatározni egész Európa, az Európai Unió helyét, szerepét a globális térben a Duna vízgyőjtı területén  található környezet,  az itt élı lakosság és dolgozók életminıségének, valamint  az itt lévı államokban az EU közösségi vívmányoknak a jövıbeli alakulása, fejlıdése. 1

A Lisszaboni szerzıdés 3. cikk (3) bekezdése szerint: „a szubszidiaritás elvének megfelelıen azokon a területeken,

amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor és annyiban jár el, amikor és amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok sem központi, sem regionális vagy helyi szinten nem tudják kielégítıen megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén jobban megvalósíthatók.”

13

Tekintettel arra, hogy az EU keleti szomszédsági politikájába sorolt, vagy integrációs programjába tartozó, illetve a legutóbb csatlakozott országok mindegyike a Duna vízgyőjtı területén helyezkedik el. Ezért az EDRS nem csupán az EU egyik makro-regionális programja, hanem az Európai Unió megújulásának és a globális térben való versenyképes fejlıdésének indukciós programja kell legyen. Az EDRS tehát jelentısen elısegítheti, felerısítheti a Duna vízgyőjtı területének, és azon túlmenıen az Európai Unió versenyképességét és fejlıdését, továbbá a geopolitikai stabilitását (különösen Kis-Ázsia és Balkán tekintetében). Az EDRS prioritásának egyik legfontosabb és legkonkrétabb eleme ugyanis – a fenntartható mőszaki, technológiai, ökológiai feltételekkel – az, hogy  a Föld észak-atlanti és ázsiai térségei között, az Unió leghosszabb folyója, a Duna a Rajnával, a Majnával együtt Európát délkelet-északnyugat irányban, majd évtizedek múlva a Fekete tengertıl a Donon és a Volgán keresztül az Uralig átívelve (mint egy újfajta „selyemút”),  létrehozza, kiteljesítse az áruk, személyek biztonságos és hatékony áramlásának intermodális folyami és (vasúti, közúti, légi) partmenti összeköttetését. Hozzátéve, hogy ehhez a közlekedési módok között a vízi és vasúti közlekedés arányát lényegesen növelni szükséges a fenntarthatóság érdekében és határain belül. Javasoljuk, hogy e célnak a teljesítése legyen az EDRS európai szintő prioritásának az egyik eleme 2020-ig. Ennek a stratégiai prioritásnak legyenek elsıbbségi projektjei az Európai Unió Bizottsága által koordinálva, egységes szemléletben a Duna teljes hajózható hosszában a

korszerő

belvízi

hajózási

követelményeket

megvalósító

folyamszabályozás

ésszerősítésével, fenntarthatóságával. 2) A másik prioritási elem a Duna és vízgyőjtı területén  az ivóvíz kincs megırzését, 14

 a felszín alatti és felszíni vizek, vízjárások ökológiai állapotát, biztonságát - a lehetı legteljesebb mértékben – szavatoló és megvalósító, az Európai Unió által összehangolt, épített és természeti környezeti beavatkozások programja, amely által teljesíthetık a Natura 2000 és a Bizottság által az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitőzések. A Dunára és mellékfolyóira ennek keretében, valamint ezek partmenti térségére kiterjedıen  az árvízvédelem,  a szennyvízkezelés,  a többfunkciós mellékágak és folyami csatorna-hálózat  az öntözéses mezıgazdaság, a halgazdaság és a természeti örökségvédelem olyan, megoldás jellegő és 2020-ig megvalósítható beavatkozásai, programjai és makro-projektjei kerüljenek nevesítésre, amelyek multiplikátor hatással lesznek  a „Duna térsége, vízgyőjtı területe” makro régiójában,  és azon túl adaptálhatók lehetnek a teljes unió területén más régiókban is. Szükséges, hogy a stratégia megalkotásának további fázisaiban a prioritás e két eleméhez kapcsolódó és azok méretezésére legyenek elfogadott és közvetlenül ható indikátorok. Nyilvánvaló tény, hogy minél távolabb van Bécstıl egy adott – leszakadó vagy felzárkózni igyekvı – régió, település, illetve folyó, folyam-szakasz kelet, dél-kelet felé haladva a Duna és vízgyőjtı területén, annál kevésbé tud bekapcsolódni az EU ösztönzı jellegő fejlesztési programjaiba. Ezért sem lehet csak a meglévı iniciatívákra, a tag-, kandidáló, illetve szomszédos országokra hagyni és csupán az interregionális területi együttmőködésre építeni az EDRS prioritási elemeihez szükséges koordinációt, forrás biztosítást, intézményi és jogi hátteret. A legerıteljesebb, legdinamikusabb fejlıdést elsıdlegesen a Duna és vízgyőjtı területén lévı államokban, régiókban szükséges elérni az Európa 2020. stratégiájának megvalósítása során. Különben Európa divergenciája gazdasági, társadalmi, politikai és biztonsági értelemben valós veszéllyé válhat.

15

Legyen az EDRS az „Európa 2020 Stratégia” nevesített programja! Az EDRS-en belül szükséges a fenti prioritási elemek megvalósításáról az Európai Unió szintjén határozni, és ehhez idılegesen (pl. 2020-ig) forrást, intézményt hozzárendelni. Megoldás lehet az intézményi háttérhez egy, kellı kompetenciával bíró, a Bizottság Fıigazgatóságainak

és

Szolgálatainak,

az

EDRS

vonatkozásában

elvégzendı

tevékenységek koordinálására hivatott, illetve belılük szervezett, kis létszámú koordinációs ügynökség mőködtetése. A 2014-2020. közötti idıszak költségvetésében e prioritási elemek finanszírozási forrását megkülönböztetett módon is számításba kell venni. A 2007-2013. költségvetési idıszak hátralévı részében szükséges a meglévı, tervezett keretek között forrásokat  az

EDRS

két

prioritási

elemének

paraméterezésére,

indikátorainak

megtervezésére, valamint  a projektek elıkészítésére fordítani.

16

/Duna-menti országok, közép- és délkelet európai dimenzió/ 3) A fenti két prioritási elemet kivéve, illetve ezeket követıen, egyetértünk azzal, hogy az EDRS további, makro-regionális elemei az Európai Parlament 2010. január 18-i határozatában foglaltak

szerint

és

a

Balti

makro-regionális

stratégiához

hasonlóan

kerüljenek

meghatározásra és inter-regionális, bilaterális, nemzeti, regionális szinten programozásra. Az EDRS tekintetében nem a térbeli lehatárolást, hanem a kiterjedés meghatározását szükséges a hangsúlyozni.  Ennek során fontos a támogatás-politikában kifejezésre juttatni a Duna-menti régiók és országok lényeges fejlettségi különbségét. Ezért fıképpen kohéziós szemlélető programozás és megvalósítás szükséges, mivel a Duna-menti országok és régiók fejlettségi jellemzıje nyugatról kelet felé haladva: ii.

fejlett, versenyképes (vö.: Ulm-Budapest)

ii.

feltörekvı, fejlıdı

iii.

leszakadó, felzárkóztatandó szakasz-régiókból álljanak.

 A Duna folyam és a mellékfolyók középvonalától mindkét irányban egyre szélesedı sávba haladva tájgazdálkodási szemlélettel célszerő összefoglalni és meghatározni az EDRS szakági szintő makro-regionális programjait: o a vidékfejlesztés o a természetvédelem o az örökségvédelem o a fenntarható


urbanizáció




turizmus




energetika és ipar terén.

4) Nem tartjuk reálisnak és helyénvalónak mindezek alapján azt az orientációt, mely szerint az EDRS megvalósításához nevesített EU források, program-intézmény és jogi háttér nem párosulnának.

17

5) Az EDRS tervezésében, szabályozásában, megvalósításában és monitoringjában az érdekképviseletek és civil szervezetek, a gazdasági és szakmai kamarák releváns részvételét – a vonatkozó politikák szerint – az eddigieknél jelentısebb súllyal biztosítani szükséges. Budapest, 2010. március 29. Fenti közös állásfoglalásunkat az Európai Duna Stratégiáról az alábbi szervezetek adják ki és képviselıi hitelesítik: 1. Európa Ház Egyesület/Alapítvány 2. Ipartestületek Országos Szövetsége 3. KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. 4. Logisztikai Egyeztetı Fórum 5. Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége 6. Magyar Hajóbrókerek és Hajózási Ügynökök Szövetsége 7. Magyar Hajózási Országos Szövetség 8. Magyar Szálloda Szövetség 9. Magyar Tartalomipari Szövetség 10. Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége 11. Magyar Utazási Irodák és Utazás Szervezık Szövetsége 12. Magyar Vasúti-, Vízi- és Légiközlekedési Szövetsége 13. Magyar Víziközmő Szövetség 14. Mezıgazdasági Termelık és Szövetkezık Országos Szövetsége 15. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 16. Mőszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 17. Személyhajósok Szövetsége 18. Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége 19. Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége

**** *** ** *

18

Jegyzıkönyv Vidékfejlesztési Országos Fórumról KÉSZÜLT A 2010. MÁJUS 21-ÉN KARCAGON A DÉRYNÉ MŐVELİDÉSI ÉS IFJÚSÁGI KÖZPONTBAN

PROGRAM – NAPIRENDI PONTOK

1) Az Európai Unió közös agrárpolitikájának reformja és a magyar vidék, mezıgazdaság, élelmiszeripar Elıadó: Papp Gergely Agrárkutató Intézet 2) ÚMVP félidejő teljesítésének értékelése az érdekképviseletek, szaktanácsadók és kedvezményezettek szempontjából. Tájékoztató az értékelés rendszerérıl ELİADÓ: DR. RITTER KRISZTIÁN ADJUNKTUS, SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLİ 3) FELKÉRT ELİADÓK, HOZZÁSZÓLÁSOK ELİADÓK: A VOF SZERKESZTİBIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI DR. KAPUSI LAJOS: (KARCAG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TÁRSADALMI MEGBÍZÁSÚ ALPOLGÁRMESTER) SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A RÉSZTVEVİKET. MEGTISZTELTETÉS SZÁMUNKRA, ÖRÜLÜNK ÉS BÜSZKÉK VAGYUNK ARRA, HOGY A VIDÉKFEJLESZTÉSI ORSZÁGOS FÓRUM VÁROSUNKAT, KARCAGOT VÁLASZTOTTA A KONFERENCIA HELYSZÍNÉÜL. VÁROSUNK BÜSZKE ARRA, HOGY AZ ELMÚLT IDİSZAKBAN KÉT POLITIKUSUNK: VARGA MIHÁLY, ÉS DR. FAZEKAS SÁNDOR URAK AZ ALAKULÓ KORMÁNY KÖZELÉBE KERÜLTEK. MA EZÉRT NEM TUDNAK ITT LENNI A KONFERENCIÁN. 19

DR. FAZEKAS SÁNDOR ÚR, VÁROSUNK POLGÁRMESTERE ENGEM KÉRT MEG ARRA, HOGY KARCAG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ TESTÜLETE NEVÉBEN TISZTELETTEL KÖSZÖNTSEM ÖNÖKET. POLGÁRMESTER ÚR ÉS A MAGAM NEVÉBEN IS EREDMÉNYES, JÓ TANÁCSKOZÁST, SIKERES MUNKÁT KÍVÁNOK. SZILVÁSSY ISTVÁN: (MTTSZ, ELNÖK) Szeretettel köszöntöm a VOF résztvevıit. Köszönöm, hogy elfogadta meghívásunkat, és örömmel üdvözlöm a Román Magyar Gazdák Egyesületének elnökét, Sebestyén Csaba urat, aki elıadást is tart a romániai magyar gazdák helyzetérıl. Köszöntöm továbbá a Vidékfejlesztési Országos Fórum Szerkesztıbizottságában részt vevı érdekképviseletek megjelent képviselıit, egyik társszervezetünk részérıl Szőcs Györgyöt, az IPOSZ elnökét, aki egyben a második rész levezetı elnöke is lesz. A mai programban az Agrárkutató Intézet részérıl Papp Gergely úr fog elıadást tartani, áttekintve az Európai Unió formálódó új közös agrárpolitikáját. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak 2010. október 1-ig van egy félidejő értékelési határideje, amelyre vonatkozóan a magyar kormány mellett az érdekképviseletek az eddigi három év alapján véleményt kívánnak formálni. Ennek során nemcsak a múlt értékelésérıl van szó, hanem a még 2013-ig terjedı idıszakban a programra vonatkozó elgondolásokról, javaslatokról is. Mint a Monitoring Bizottság tagja, Szövetségünk, a Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége felvetette, hogy a vidékfejlesztést is jobban meg kellene jeleníteni ebben a bizottságban, és ezek voltak azok a motívumok, amelyek arra késztetettek minket, hogy megkeressük a Monitoring Bizottságban lévı többi szervezetet. Többször találkoztunk, és tavaly novemberben Budapesten egy indító konferenciát tartottunk. A megkeresésünk arra vonatkozott, hogy az EU bizottság által kiadott, minden intézkedés teljesítésére vonatkozó kérdések kapcsán, mely szervezet, melyikhez kíván véleményt nyilvánítani. Az interneten kiadott kérdıívre azok a szervezetek jelentkeztek, akik ott fel voltak sorolva. Volt, akivel a kapcsolat személyes lett, volt, akivel csak internetes. Nagyobb apparátussal nem rendelkezvén, úgy gondolom, hogy interneten eddig egész jól tudtuk ezt az egész programot menedzselni. A mai programunk egyik fı eleme az új, közös agrárpolitika 2013 után.

20

A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési EU biztos április 12 – 13-án az Európai Parlamentben meghirdette a társadalmi nyilvánosság vitát. Ugyanez zajlik egyébként a többi EU-s politikát illetıen. Örülök annak, hogy a Vidékfejlesztési Fórum Szerkesztı Bizottsága júniusban kész az ezzel kapcsolatos együttmőködésre. Ezt nagyon pozitívnak tekintem. Miért fontos az együttmőködés itthon és a környezı országok vidékfejlesztési érdekképviseletei között? Magyarország a lehetséges geopolitikai és a 2011. elsı félévi uniós elnöki szerepének megfelelıen most tud egy olyan határozott javaslati csomaggal és erıteljesen megjelenni az európai intézmények elıtt, amelyik kiegyenlíti azt a nagy különbséget, ami jelenleg van, akár az agrártámogatások terén, akár a táj, a vidék fejlesztése tekintetében. Az együttes fellépés eszközét más országokban már gyakorolják, tehát a közép-kelet európai térségbelieknek is kell használni ezt az eszközt. Az interneten szétküldtem, hogy - a legfrissebb állapot szerint - mely országok hogyan jelentkeztek már az új KAP társadalmi vitájára, hányan adtak be javaslatot. El tudom mondani, hogy Németországról és Franciaországról nagyon sok, 200-300 javaslatot, Magyarországról tizenvalahányat, Szlovákiából nulla, Romániából három vagy négy, de Magyarországról az a tizenegy az kb. annyi, mint Portugáliáé. Általában magánemberek küldtek még be hozzászólást, országos érdekképviselet még

21 VÉGÁLLAPOT 2010. JÚLIUSÁBAN, A LEZÁRT TÁRSADALMI PÁRBESZÉD UTÁN

nem küldött. Örömteli azonban az, hogy elindult egy folyamat. Budapesten volt egy konferencia a fenntartható fejlıdésrıl, és ott már 2-3 országos érdekképviselet megfogalmazta javaslatait a KAP-hoz. Nyilván meg tudjuk találni azt a minimumot, ami együttesen is elfogadható és képviselhetı úgy az agrártermelıknek, a fogyasztóknak, a vidékfejlesztıknek, a környezetvédıknek egyaránt. Errıl kellene ma beszélgetnünk. És arról, hogy próbáljunk meg összefogni azért, hogy valóságos értékeinknek és súlyunknak megfelelıen tudjuk képviselni magunkat az EU-nál a KAP témában. Lehet, hogy ez naiv dolog, lehet, hogy ez túlzott optimizmus, de ha már egy kicsit elıbbre tudunk lépni, akkor már érdemes volt ezt a fórumot megtartani. PAPP GERGELY: (AGRÁRGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZET) SZERETETTEL ÜDVÖZLÖK MINDENKIT. A téma, melyrıl beszélni szeretnék a közös agrárpolitika jövıje, mely rendkívül bonyolult, szerteágazó és összetett. Természetesen az elıadásom csak nyilvános adatokra épül. Elöljáróban néhány szót mondok a kutatóintézetrıl: nem egy hagyományos kutatóintézet vagyunk, hanem az MTA-nak vagyunk a háttérintézménye. A kutatóintézet úgy épül fel, hogy hivatalosan kb. 130 alkalmazottunk van, ennek nagyobbik része adatgyőjtéssel foglalkozik. Az APEH-el is van szerzıdésünk adatgyőjtésre. A lényeg, hogy nagyon sok adatot összegyőjtünk, és erre épülve van három kutatási osztály, melynek az a feladata, hogy értelmet adjon ennek a sok adatnak, hogy a Brüsszelbe kijáró tárgyaló delegációnak legyen érvanyaga. . Én is az egyik kutatási osztályon dolgozom. Tegnap kaptunk egy megbízást, mely szerint július 1-én lesz a következı informális agrár miniszteri találkozó Spanyolországban, és a spanyolok küldtek egy 10 oldalas anyagot, hogy mirıl szeretnének ezen az informális találkozón egyeztetni, és a kutatóintézetnek is három kérdésben állást kellett foglalnia, véleményt kellett adnia. Én már négy éve a közös agrárpolitika jövıjével foglalkozom. Azzal foglalkozom, hogy 2014 és 2020 között hogyan fog alakulni a közös agrárpolitika. Ez nagyon távolinak tőnik, de aki ismeri az EU mőködési rendszerét, költségvetési-tervezési rendszerét, az tudja, hogy már 2013-ig a kérdések eldıltek.

22

Azt már tudjuk, hogy Magyarországnak mennyi pénz jut. Azt is tudjuk, hogy a vidékfejlesztésre mennyi pénz jut, és amikor vitatkozunk, a vita arról szól, hogy ezek hogyan változzanak 2014-2020 között. Mindig el szoktam mondani, hogy a legtöbb tagországban azzal tisztában vannak a termelık, hogy 2013-ig mi lesz. Van egy pontos jövıkép azzal kapcsolatosan, hogy a következı három év pontosan hogyan fog alakulni. Sajnos mi pont abban az országban élünk, ahol nem olyan nyilvánvaló ez a jövıkép. Szeretnék arról beszélni, hogy mi várható, hogyan fog változni a közös agrárpolitika az elkövetkezendı 10 évben? Nagyon-nagy változások lesznek. Elıször is tisztázni kell azt a kérdést, hogy mi az a közös agrárpolitika? A közös agrárpolitika jogszabályok halmaza, nagyon bonyolult, összetett, komplikált téma. Megítélésem szerint az Európai Uniónak ez a legfontosabb szimbóluma. Ez az élet egyetlen területe, ami teljesen közösségi szabályozás alá esik, mert míg más területeken kiad az EU bizonyos fajta irányelveket, amihez tartani kell magunkat, addig az agrárterületén teljes közösségi szabályozás mőködik. Ez nem csak azt jelenti, hogy a pénz Brüsszelbıl jön, hanem azt is, ha Magyarország bármit akar tenni ebben az ágazatban, akkor mindent engedélyeztetni kell Brüsszellel. Ez egy nagyon fontos dolog. Lehet, hogy van egy fantasztikusan jó elképzelésünk, de nem biztos, hogy keresztül tudjuk vinni. Tudnék mesélni arról, hogy nálunk nagyobb országok hogyan buktak el olyan elképzeléseket, melyeket nagyon jól kitaláltak. (pl. Franciaország – sertéstartás). A közös agrárpolitika egyre több dolgot enged meg. Most nagyon erısek a határok, melyek pontosan leszabályozzák, hogy meddig lehet elmenni, mi az, ami még szabályos, mi az, ami még belefér, és mi az, ami nem. Azt szoktam mondani, hogy azért is jó szimbólum a közös agrárpolitika, mert pont ugyanolyan, mint az EU: rendkívül bonyolult, iszonyatosan bürokratikus, nehezen átlátható, és emiatt hajlamos az ember rosszat gondolni róla, átoknak tekinteni. Azonban sokszor elfelejtjük azt, hogy pozitív hatásai is vannak, hogy kb. már 50 éve mőködik egy ilyen közösségi politika az EU-ban. Vannak olyan vívmányai a közös agrárpolitikának (pl. biztonságos élelmiszereket fogyasztunk, minıségileg a legjobbak az élelmiszerek, hogy a jövedelmünkhöz képest olcsók az élelmiszerek), ami egyértelmően megkönnyíti az életünket. Az tény, és, amitıl nem lehet elvonatkoztatni az az, hogy amit közös agrárpolitikának nevezünk az egy folyamatosan változó dolog. Egészen más volt a közös agrárpolitika 2030 évvel ezelıtt, mint napjainkban. Az elıadásom azt is elemzi, hogy a 70-80-as években miért kellett különbözı változásokat meghozni.

23

Összefoglalva azt lehet mondani, hogy folyamatosan voltak olyan belsı motivációk, amelyek egyrészt abból fakadtak, hogy az adófizetı állampolgárok elvárásai változtak, a mezıgazdasági termelık elvárásai változtak a közös agrárpolitikával kapcsolatosan, másrészt voltak olyan motivációk, melyek folyamatosan nyomást gyakoroltak az EU-ra azzal kapcsolatosan, hogy a közös agrárpolitikát úgy alakítsák át, hogy a lehetı legkevésbé legyen versenyben. Ennek köszönhetı, pl. a legutóbbi reform-sorozat is, melynek keretében az EU-ban a termelést függetlenítették. De most van az a helyzet, hogy pillanatnyilag a mezıgazdasági termelıknél kifizetett támogatásnál nincsen semmilyen termelési kötelezettség. Sokszor felmerül az a kérdés, hogy mennyibe is kerül nekünk az, hogy van közös agrárpolitika? Erre többféle választ is lehet adni, attól függ, hogy honnan nézzük. Az EU-ban a vita most arról szól, hogy vajon megéri-e ez nekünk, hogy kifizetünk 30 ezer forintot azért, hogy legyen közös agrárpolitikánk. Azt gondolom, ha szétnézünk a tagországoknál, a legtöbb ember azt gondolja, hogy igen, megér 30 ezer forintot az, hogy legyen közös agrárpolitika, de ne ebben a formában, ahogy most van. Tehát legyen közös agrárpolitika, de változzon. Milyen kiadásai vannak a közös agrárpolitikának? (projektort használ, ott mutatja az ábrákat) A GDP egyre kisebb része megy el a közös agrárpolitikára, de az abszolút összeg milliárdban kifejezve folyamatosan növekedett az elmúlt években. Az intervenció az elmúlt 15 évben folyamatosan csökkent. Az exporttámogatások legkésıbb 2013-ra teljesen meg fognak szőnni. Ma már a támogatások legnagyobb része független a termeléstıl. A vidékfejlesztés támogatásának növekedése akkortól indult be, amikortól az új tagok elkezdtek csatlakozni az EU-hoz. A pénz 90%-a a mezıgazdasághoz kötötten került kifizetésre. Vidékfejlesztésre összesen 10-15%-ot költenek. Van ma már olyan ország pl. Lengyelország, ahol majdnem annyi pénz került kifizetésre vidékfejlesztésre, mint mezıgazdasági termelésre. Mit is ért az EU vidékfejlesztés alatt? Amikor vidékfejlesztést mondunk, mindenki a vidéki életminıség javításra gondol, a falufejlesztésre, pedig a valóságban, az EU-ban a vidékfejlesztési pénzek legnagyobb részét nem erre költik el. (kivetítıt használ, ott mutatja az ábrákat) Az oszlopoknál azt látjuk, hogy az EU-ban az összes vidékfejlesztési támogatás több mint 30%-a ilyen célokra ment el. Magyarországon a teljes vidékfejlesztési forrás 47-48%-át fogjuk ezekre a beruházási támogatásokra elkölteni. !!! Azt lehet mondani, hogy az összes pénzbıl, ami 58 milliárd euró, ennek a 78%-a a mezıgazdasági termelık közvetlen támogatására, 22% az, ami a vidékfejlesztés támogatására marad. Ebbıl a 22%-ból kb. 8% az, ami elmegy beruházási támogatásokra, 24

illetve az agrárpolitika támogatásokra. A 22%-nak a 17-18%-a az, ami valós vidékfejlesztésre megy el. Azt lehet mondani, hogy a teljes EU-s közös agrárpolitika költségvetésének kb. 3,5-4%-a az, amit elköltünk vidékfejlesztésre. A 96,5% pedig a mezıgazdasághoz kötötten kerül kifizetésre. Azt gondolom, hogy a maradék rész, amit elköltenek vidékfejlesztésre egy nagyon jó marketing eszköz, amivel el lehet adni a közös agrárpolitikát. Látjuk a tagországoknál, hogy azért lehet másképp is cselekedni. (pl. hollandok, románok) Az EU nem ad teljesen egyértelmő utasítást azzal kapcsolatosan, hogy a vidékfejlesztési összegeket, hogyan kell a különbözı tengelyek között megosztani. Bizonyos fokig ezt a döntést átadja a tagországoknak. Semmi nem zárja ki, hogy Magyarország is a következı tervezı periódusban másképp döntsön a támogatás elosztásáról. Most arról szeretnék beszélni, hogy ez a közös agrárpolitika miért nem maradhat így. A kérdést le kell tisztázni, hiszen, ha nem lenne ok, amiért változtatnánk, akkor mondhatnánk azt is, hogy maradjon így. Sajnos, látni kell minden tagországnál, hogy ez a mostani rendszer igazságtalan. Mi olyan tagország vagyunk, a számításaink szerint, hogy nyertese vagyunk ennek a rendszernek. Nemcsak országonként van különbség, nemcsak arról van szó, nálunk kevesebb van, mint Ausztriában, hanem arról is szó van, hogy egy adott országon belül óriási különbség van két gazdálkodó támogatása között, még akkor is, ha ugyanakkora területet mővelnek meg. Ezt sokan igazságtalannak tartják, ráadásul úgy gondolják, hogy alapvetıen rontja a piacot. Ha valaki kiharcolt magának egy kedvezményezettebb pozíciót, az abból nehezen enged, senki sem szeretne kevesebb összeget kapni. Az EU arról szól, hogy mindenki a saját érdekeit akarja érvényesíteni. Minden tagország arra törekszik, hogy az ı érdeke a lehetı legkevésbé sérüljön. Többen kimutatták már azt, hogy jelenleg úgy mőködik a közös agrárpolitika, hogy aki gazdag, annak jó. Az agrárpolitika szektorsemleges, nem tesz különbséget kicsi és nagy, gazdag és szegény között. Ha megnézzük a kifizetett összegeket, akkor azt látjuk, hogy a gazdagabb régióba több jutott, mint a szegényebb régióba. Ez elég furcsa, mert azt gondolnánk, hogy nem azt kellene támogatni, akik egyébként is jómódúak, pláne a vidékfejlesztésnél. Amikor közös agrárpolitikáról beszélünk, akkor nem arról beszélünk, hogy egy adott gazdálkodó hektáronként mennyi pénzt kap, hanem arról is szó van, hogy az adott tagországnak hogy alakul a költségvetési pozíciója.

25

Az, hogy mennyi pénzt kap Brüsszelbıl egy adott tagország, abban a legnagyobb összeg, az az, hogy mennyit kap a közös agrárpolitikából. Ha megváltoztatjuk a közös agrárpolitikát, ha megváltoztatjuk a támogatások feltételét, azzal nem csak azt változtatjuk meg, hogy az adott gazdálkodó mennyi pénzt kap, hanem azt is, hogy az adott tagország mennyi pénzt kap, és ennek nagyon komoly hatásai vannak. Például ez Magyarország esetében megváltoztathatja Magyarország pozícióját az EU-ban. Tudomásul kell vennünk, hogy a döntést, ami a mi szempontunkból fontos, a pénzösszeggel kapcsolatban, nem a mezıgazdasági miniszterek fogják meghozni az EUban, mert ha ık hoznák meg a döntést, akkor nem lenne különösebb problémánk. Nyugodtan merem mondani, hogy akikkel nekünk kapcsolatunk van, ık is azon az állásponton vannak, hogy nem szabadna csökkenteni a közös agrárpolitika költségét 2013-ig. A pénzösszegekkel kapcsolatos döntést azonban a pénzügyminiszterek fogják meghozni. Sajnos a közös agrárpolitika költségvetése 2013 után csökkeni fog. Vitát is kezdeményeztek, kérdéseket tettek fel arról, hogy milyen legyen a közös agrárpolitika. Ezeket a dokumentumokat összegyőjtöttük és ennek kapcsán próbáljuk meghatározni a közös agrárpolitikát 2013-tól. Az emberek többsége támogatja a közös agrárpolitikát, de a probléma az, hogy vannak olyanok is, akinek fogalma sincs az egészrıl. Sajnos az EU-ban is kevés az olyan ember, aki érti, hogy mi a közös agrárpolitika és támogatja is azt. Látnunk kell, hogy 2008 után minden tagország elkezdett azon gondolkodni, hogy neki milyen közös agrárpolitika felel meg a legjobban. Most már azt lehet mondani, hogy minden tagország tudja hova helyezkedjen. Nem minden tagország adott ki hivatalos álláspontot, mint ahogy Magyarország sem. A kérdés: hogyan fog alakulni a közös agrárpolitika 2014-2020 között? A legfontosabb kérdés, a legitimáció. Mivel tudjuk a társadalom számára elfogadhatóvá tenni azt, hogy a mezıgazdasági termelıknek támogatást adunk. Az alapfeltételezés az az, ha holnap megszüntetnék a mezıgazdasági termelık támogatását - ezzel kapcsolatban nagyon sok kimutatás készült -, akkor az EU-ban a mezıgazdasági területen kb. 30%-án abba maradna a mezıgazdasági termelés. A másik kérdés a KAP forrása, hogy mennyi pénzt költünk el? Azt azonban látjuk, hogy az 58 milliárd eurónál kevesebb pénzbıl kell kijönni. A KAP szerkezete, finanszírozása egymással összefüggı dolog. Minden tagország álláspontjában abba az irányba próbálja tolni a közös agrárpolitikát, hogy az un. új

26

kihívásoknak, a klímaváltozásnak, zöld mezıgazdaságnak, a bioenergia ellátásnak, stb. egyre fontosabb szerepet kell adni a közös agrárpolitikában. És a támogatási rendszert is ennek mentén kell átalakítani, hogy ezekre az új kihívásokra a közös agrárpolitika által támogatott mezıgazdaság választ tudjon adni. (kivetítın ábrákat mutat). Néhány szó a társfinanszírozásról: úgy gondolom, hogy Magyarország azt az álláspontot fogja képviselni, hogy ne legyen társfinanszírozás, a költségvetési helyzetünk miatt. Ez azt jelenti, hogy hiába érjük el a 100%-ot, hiába vagyunk ugyanazon a támogatottsági színvonalon, mint Nyugat Európa, megint kialakul egyfajta verseny közöttünk. Szerintem ez ellen minden ország küzdeni fog. A társfinanszírozás kérdésében különbség van gazdasági fejlettségi szinten. Pl. Hollandiában magasabb a fejlettség, Magyarországon alacsonyabb. És ık azt szeretnék elérni, hogy olyan célok esetében, mint pl. a klímaváltozás, stb., ahol nem az számít, hogy milyen a gazdasági fejlettség az egyes tagországok között, az ilyen támogatások esetében ne legyen különbség a társfinanszírozás mértékében. Gondolkoztak azon is, hogy létre hoznak egy harmadik pillért is. De mégsem lesz harmadik pillér, ez bele fog férni a második pillérbe, (ábrákon mutatja) és valószínő, hogy a társfinanszírozás mértéke nem fog függni a gazdasági fejlettségi szinttıl. Az Európai Parlament Mezıgazdasági Bizottsága megkért egy skót képviselıt2, hogy készítsen egy jelentést arról, hogy mi legyen az Európai Parlament véleménye az agrárpolitika jövıjével kapcsolatosan. Ez a jelentés (magyarul 22 oldal) egy olyan jelentés, amely a mi szempontunkból sokkal jobb, mint amit mi magunk készítettünk volna. Szinte minden pontjával egyet lehet érteni, az egész dokumentum elfogadható. Probléma csak egy ponttal van, ami arról szól, hogy a mezıgazdasági termelık közvetlen támogatását úgy kell átalakítani, hogy meg kell szüntetni a termelık közötti különbséget. Magyarország ezzel teljesen egyet tudna érteni. Mi azt szeretnénk, ha az EU-ban mindenhol ugyanazt az összeget fizetnénk ki hektáronként, de természetesen, érthetı okokból, ık ebbe nem akarnak belegyezni. Azt találták ki, hogy vásárlóerıvel kvalitásosan súlyozzuk a támogatások összegét. Ez azt jelenti, hogy ahol magasabb a vásárlókvalitásos GDP, ott többet fizetünk ki, ahol alacsonyabb, ott kevesebbet. 2013-ban Magyarország éppen az átlag fölött lesz. (ábrán mutatja az oszlopokat és a hozzá tartozó számokat) Furcsán hangzik, de a számok azt mutatják, hogy Magyarország méreteihez, termeléséhez képest túltámogatott. De azért nem szeretném azt a látszatott 2

JELENTÉSTERVEZET a közös agrárpolitika 2013 utáni jövıjérıl (2009/2236(INI) Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság - Elıadó: George Lyon http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=//EP//NONSGML+COMPARL+PE-439.972+01+DOC+WORD+V0//HU&language=HU

27

kelteni, hogy a magyar mezıgazdaság a csatlakozás nyertese lenne. Véleményem szerint 2013-ra a teljes KAP-nak a 3,5%-a Magyarországra fog jönni. A tagországokat, az EU 12-eket figyelembe véve, ha hektárra lebontjuk a támogatásokat, akkor messze Magyarországnak van a legnagyobb támogatása. Amikor a KAP jövıjérıl beszélünk a legnagyobb riválisaink Portugália és Spanyolország lesz. Valószínőleg a spanyolok lesznek azok, akikkel a legtöbb konfliktusunk lesz azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakul a közös agrárpolitika. A legnagyobb viták 2011 elsı félévében fognak elıjönni, amikor Magyarország fogja adni az elnökséget. Ezért is fontos, hogy legyen egy jó, erıs, kiforrott, jól felépített álláspontunk, mert a szokásosnál kicsit nagyobb hatásunk lesz arra, hogy ez a kérdés hogyan alakul, hiszen a tárgyalásokat mi fogjuk levezetni. Azt azért tudomásul kell venni, hogy a németek, és a franciák szava számít a legtöbbet – mivel az EU büdzséjének ık a legnagyobb befizetıi - ebben a kérdésben. Ennek kapcsán beadtunk egy dokumentumot a Földmővelésügyi Minisztériumnak, melyben leírtuk, hogy mi lenne a praktikus álláspont Magyarország számára, mit képviseljen Magyarország ezeken a tárgyalásokon. Azt gondoljuk, hogy az lenne a legjobb álláspont Magyarország számára, ha azt képviselnénk, hogy a közös agrárpolitika költségvetési forrása ne csökkenjen. Látva a többi tagország véleményét, az állásfoglalásnak azt kell tartalmaznia, hogy változnia kell a két pillér (ábra) arányainak. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy nem a modulációval kellene ezt az arányt megváltoztatni, hanem csökkenteni kellene az egyes pillért (ábra). Azért nem tartjuk jónak a modulációt, mert a moduláció azt jelenti, hogy elvesszük a támogatásnak egy bizonyos százalékát. Ha ezt így tesszük, akkor ez azt jelenti, hogy a gazdagabb tagországokba csoportosítjuk át a pénz nagy részét. Így nem ott kerül elköltésre a pénz, ahol a vidékfejlesztésre a legnagyobb szükség van. (ábrán mutatja be a pénz alakulását - pillérek) Magyarországon kb. egyforma a mezıgazdasági termelık támogatása. A cél az az, hogy mindenki egyforma támogatást kapjon. Az ábrán lehet látni, hogy óriási különbségek vannak. A vidékfejlesztési támogatás olyan célzott támogatási forma, melyrıl azt gondoljuk, hogy jobban szolgálják a mezıgazdaság versenyképességének, életképességének, a vidéki térségek életminıségének javítását, mint a sima, egyszerő területalapú támogatás. A következı ábrán azt lehet látni, hogy a különbözı tagországoknak költségvetési pozíciójára milyen hatást gyakorol, pl. Románia (ábra) Személyes véleményem, hogy Magyarországnak olyan támogatásért érdemes küzdeni, amely nekünk megfelelı. Magyarországon a következı 10 évben egy nagyon erıs generációváltásra van szükség. Magyarország számára nagyon fontos a vidékfejlesztés. 28

Sebestyén Csaba: (Romániai Magyar Gazdák Szövetsége, elnök) Jogosan kérdezhetnék, hogy miért szerepel napirendként az Önök konferenciáján a romániai vidékfejlesztéssel, a közös agrárpolitikával kapcsolatos elıadás? Az elıttem szóló elıadó azonban meggyızött arról, hogy helyes volt az az álláspont, mely szerint vannak közös problémáink a közös agrárpolitika jövıjével kapcsolatban. A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrıl – Románia így nevezi a 2007-2013-as programját – szeretnék elıadást tartani. Az elıadásomat három részre osztom. 1) Nemzeti Vidékfejlesztési Terv struktúrájának bemutatása 2) A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv struktúrájának alkalmazása és az alkalmazással kapcsolatos gondok, problémák 3) Néhány javaslat a közös agrárpolitikával kapcsolatban, együttmőködés a Kárpátmedencével Mielıtt a romániai vidékfejlesztési tervrıl beszélnék, fontosnak tartok az erdélyi magyar gazdák számára néhány mondatot kiemelni a piaci intézkedésekrıl, ennek hatásáról Erdélyben, illetve Romániában. Nem szeretnék ezzel nagyon részletesen foglalkozni, de a következıket szeretném elmondani. A közös agrárpolitikát nem Romániában, nem az erdélyi, mezıgazdasági- és birtokviszonyokra, termelési struktúrákra írták. Probléma volt Romániában a csatlakozási tárgyalásokkal, hiszen Románia olyan csatlakozási feltételeket fogadott el, amely hosszú távon tönkreteszi a mezıgazdaságot, fıleg a kis gazdaságokat. Papp úr elıadásában nagyon diplomatikusan fogalmazott, hogy a közös agrárpolitika egységes, de nem egyforma. Mi úgy szoktuk mondani: a közös agrárpolitika úgy osztja a területalapú támogatást, mint az orosz katona a kenyeret. Testvériesen, de nem fele-fele. A kialakult erdélyi viszonyok nem alkalmasak a közös agrárpolitika alkalmazására. Ezért fontos számunkra a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv. Egyesületünk is részt vett a megalkotásában, bár nem kértek fel, hogy részt vegyünk a bizottság munkájában. Nagy reményekkel indítottunk, és túl nagy reményeket főztünk hozzá. Nagyon sok javaslatot küldtünk és a kormány sokat be is épített a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervbe. Egyesületünk köszönılevelet is kapott a kormánytól a 15 javaslatért. 2008 júniusában-júliusában Románia nehezen alkotta meg a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet, ekkor hagyta jóvá Brüsszel, 2007 helyett.

29

A Lisszaboni nyilatkozat azt mondja: a félig önellátó gazdaságok a vidéki közösségek gerincoszlopai. Ezzel szemben a Román Nemzeti Vidékfejlesztési Terv elsı három változatában stratégiai célnak fogalmazták meg a félig önálló gazdaságok méltóságteljes eltüntetését vagy elpusztítását – így fogalmazta meg Románia Nemzeti Vidékfejlesztési Terve -. Egyesületünk többszöri tiltakozására ezt a részt kivették, azonban az egész koncepciót meg kellett volna ezzel kapcsolatban változtatni. Az utóbbi idık alakulása azt mutatja, hogy Romániában ilyen szempontból a koncepció nem változott. (Projektort használ, ábrákat mutat) Romániában is négy tengelyre osztották és sorolják a vidékfejlesztési intézkedéseket. Az elsı tengely a versenyképességi tengely. Még ehhez a tengelyhez tartozik a mezıgazdasági üzemek korszerősítése. Igen népszerő, rengeteg pályázat van benne, 7-8szoros túlpályázás van. Ide tartozik az erdık gazdasági értékének javítása. Mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése, valamint most került kiírásra: mezıgazdaság és erdészet fejlesztésével, korszerősítésével összefüggı infrastruktúrának javítása. Ezt az intézkedési csoportot nem vette át Románia, amit mi kifogásoltunk, mert szerettük volna. Nem vette át Románia a minıségbiztosítási rendszerek támogatását sem, viszont a korszerősítésbe, bıvítésbe beépítette, úgyhogy, aki ezeket a pályázatába beépíti az egy plusz elbírálási pontot kap. Átvettük a szerkezetátalakítást. Romániában nem igazán alakulnak termelıi csoportok. A második és a harmadik tengelybıl mindent átvett. Romániának a legszegényebb régiója a közép régió. Ide tartoznak a székelyföldi megyék, és ide megy legkevésbé a pénz. Sajnos van olyan megye (Hargita), ahol egyetlen pályázat sem nyert. Sajnos, meg kell fogalmaznunk, hogy politikai hatásra történik a vidékfejlesztési pénzek odaítélése. A negyedik tengely még gyerekcipıben van, errıl nem is szeretnék beszélni, nem látok arra esélyt, hogy ez sikeres lenne Romániában. Grafikon formájában látjuk, hogy Románia hogy határozta meg prioritásait. (ábra) Az elsı tengelyre az EU ajánlásához viszonyítva 10%-ról 45%-ra a versenyképességre tette a pénzt, tiltakozásunk ellenére, de semmit sem sikerült elérni, a környezeti tengelynél maradt a minimumnál. Más érdekvédelmi szervezetek részérıl voltak olyan vélemények is, a Kárpáton túl, ahol fıleg a nagy gazdaságok a dominánsak, hogy Románia vegyen vissza, mert nekünk bıven elég 10% a környezetvédelem fejlesztésére.

30

Romániában nagyon sok faluban az infrastruktúra igen szegényes és erre sokkal több pénz kellene. (táblázatot mutat más országokról összehasonlításként) A tengelyeken belüli összegeknek az elosztása: Románia 8 milliárd eurót kap erre az elmaradt programra. Számunkra nagyon fontos lett volna a szakképzés, szaktanácsadás. Fontos lett volna a szaktanácsadási szolgálat elindítása, hiszen a legnagyobb probléma a szaktanácsadással, a szakképzéssel, a pályázatok megírásával, a programok népszerősítésével van. Románia – egy statisztika kimutatta – ilyen szempontból sokkal rosszabbul áll, mint pl. Afrika. Nálunk 7500 gazdára jut egy szaktanácsadó. Ilyen szaktanácsadási rendszer mellett ez a program mőködésképtelen. Az elindított intézkedések között van a mezıgazdasági üzemek korszerősítése. Ehhez azonban önrész kell, melyet a gazdák nem tudnak biztosítani. A bankok nem vállalnak garanciát, a gazdasági válság hatására a bankok bizalma teljesen megszőnt a mezıgazdasági befektetések irányába. A következı ábra azt mutatja, hogy mennyire népszerőek a pályázatok, Erdélynek és Székelyföldnek mire lenne szüksége, melyek lennének azok az intézkedések, amelyek a gazdák érdekeit szolgálják. (kivetítın ábra) A szegényebb régiók azokat a pályázatokat célozták meg, ahol kisebb önrészt kellett felmutatni. A kisebb költségvetéső pályázatok azok, melyeket a székelyföldi, illetve erdélyi gazdáink számára fontosak, hozzáférhetıek és kivitelezhetıek. A következı tengely az ábrán: a falvak megújítása, a vidék infrastruktúrájának bıvítése. Ez egy pályázat volt, több mint egy évig húzták az idıt az elbírálással. Ezek Hargita megye pályázatai és 64 ponttal lehetett nyerni. (oszlopokban számokat mutat a kivetítın az elbírálásról) Ezeket a pályázatokat újra elbírálták Bukarestben, és lepontozták. Ezért Hargita megye sajnos egyetlen pályázatot sem nyert a vidék infrastruktúrájának bıvítésére. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete megfogalmazott egy álláspontot a közös agrárpolitika reformjáról, jövıjérıl. Arra kérjük a politika szereplıit, hogy amellett foglaljanak állást, hogy minden további közösségi döntésben a közös agrárpolitika reformjának módosítása vagy átalakítása folyamatában a nemzeti érdekeket, az eddigieknél sokkal erısebben kell védeni. A román álláspont nem nélkülözheti a specifikus körülményeket a többi régióval egybehangzó vagy azoktól eltérı véleménycsomagot. Minden ország azt képviseli, hogy a közös agrárpolitikát meg kell ırizni, egyszerősíteni, átláthatóbbá kell tenni. Meg kell szüntetni a fölösleges keretmegszorításokat.

31

A kivetítın látják, alá is húztam, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy a diszkriminatív támogatási rendszert meg kell szüntetni. A minimális támogatási hektárokat nem szabad a jelenleginél kisebbre, illetve a 0,3 hektár fölé emelni. El kell ismerni a kis- és törpe gazdaságoknak az európai mezıgazdaságban betöltött szerepét, ezeket a sajátos piaci mechanizmusai miatt is támogatni kell. A termelı szervezeteinek bevonása a döntések elıkészítésébe az agrárpolitika alakításában, a szakmai érdekképviseletek közösségi forrásból történı támogatása. Úgy a közösségi, mint a nemzeti szabályozásban, - különös tekintettel a támogatási rendszerre a gazdaságok méretéhez és jogi formájához kötött minden fajta diszkriminációt meg kell szüntetni. Az EU Parlament jelentésének azt a megállapítását, miszerint vannak régiók, ahol a hagyományos gazdálkodásnak nincsenek alternatívái, a jövı agrár- és vidékfejlesztés politikájának magáévá kell, hogy tegye. Ezeknek a régióknak a megırzése érdekében külön szabályozási rendszert kell megalkotni és alkalmazni. Megfogalmaztunk néhány gondolatot azzal kapcsolatban is, hogy együtt kell gondolkodni, együtt kell megalkotni a közös agrárstratégiát, hiszen azt mondtuk, hogy a Kárpát-medence egységes, a Kárpát-medence gazdáinak közös a történelme, közösek a hagyományaik és van közös agrármúltunk. A régiót alkotó vidékek lakosságának azonosak az életfeltételei, hasonlóak az éghajlati viszonyok és a termelési környezet, továbbá az itt lakó gazdáknak és az agrárium szereplıinek hasonló problémáira kell megoldást találni. Az egységes Európán belül azonosak a céljaink, és hasonlóak a lehetıségeink. Az egyre gyorsabban globalizálódó világban elengedhetetlen a szomszédos országok, hasonló sorsú és érdekő termelık összefogása. Az EU-s régiós keretek lehetıvé teszik a közös fellépést, a közös agrárprogramok megvalósítását, az egymás céljainak kölcsönös segítését. Az EU-hoz való késıbbi csatlakozás minden Kárpát-medencei ország számára hátrányos helyzetet teremtett, amely feloldását csak egy összefogáson alapuló egységes fellépéssel lehet megoldani. Olyan együttmőködési tapasztalatok és elızmények jöhetnek létre, melyek garanciát jelentenek az együttmőködés sikeres jövıjére nézve, és megvannak a szervezeti feltételek a közös Kárpát-medencei agrárstratégia kidolgozására. Ezért a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete szerint szükség van egy széles konszenzussal elfogadott, a mezıgazdasági és vidék multifunkcionális szerepére épülı Kárpát-medencei közös agrárstratégiára.

32

Ebben érvényesülni kell a régió mezıgazdaságára jellemzı sokszínőségnek, az árutermelı mezıgazdaság, az ökológia és társadalmi funkciót leginkább biztosító, fıleg hagyományos családi gazdálkodási modellnek megfelelı tájjellegő gazdálkodásra. Arra kérek minden olyan szervezetet, aki úgy gondolja, hogy ilyen közös agrárstratégiában partnerséget tud vállalni, hogy találjuk meg a közös pontokat, találjuk meg azokat a közös stratégiai elemeket, melyekben közösen léphetünk fel. Szilvássy István: (MTTSZ, elnök) Az biztos, hogy magyarként nem örülünk a helyzetnek, ami a romániai magyar régiók tekintetében kialakult. Attól azonban tartózkodnék, hogy örüljek annak, hogy a magyarországi kondíciók jobbak, mint Romániában. Megfelelı helyet kíván tehát Kárpát-medence mezıgazdásága és vidékfejlesztése az EU-ban. Abban - gondolom - egyetérthetünk, hogy a „helyet” nem szabad összecserélni a „térrel”. Hiszen a tér a szám, az geometria, az statisztika, az absztrakt, a hely az konkrét, az személyes, az identitás, az kultúra. Szükség van persze mind a kettıre, de ha az arányok megbomlanak, akkor az nem jó. Mi nem akarunk csupán teret adni valamely termelésnek, amelyben mi gyarmatként kiszolgáltatottak lennénk, hanem olyan hely akarunk lenni, ahol a termelés számunkra való, minket szolgál. Ezért mi a saját identitásunknak és a saját értékeinknek megfelelıen olyan változtatást kívánunk KAP-ban, hogy az EU-ban nekünk is legyen a „terünk”, az agráriumunknak fejlıdési lehetısége és számunkra való „helyünk”, ahol saját egészséges élelmiszerünket fogyaszthatjuk, táji, kulturális identitásunkat fenntarthatjuk. Átadom a levezetı elnöki szerepet Szőcs György úrnak, az IPOSZ elnökének. Szőcs György: (Ipartestületek Országos Szövetsége, elnök) Javaslom, hogy folytassuk a konferenciát a második résszel, folytassuk a megkezdett munkát. 2009-2010 fordulójára elérkezett az idı, hogy a szakmai, munkaadói és más érdekképviseleti szervezetek (agrár, ipar, kereskedelem területén) szakmai véleményüket közösen próbálják kifejteni. Konkrétan felkészültünk arra, mert nagyon sok helyen, többek közt az ÚMVP Monitoring Bizottság eddigi munkájának a tapasztalata alapján is tapasztalni, hogy olyan gyors

33

intézkedéseknek a megtételét igénylik a tagoktól, amitıl csak formális érdekegyeztetések, szakmai vélemények formális beszedése zajlik, és ez nemcsak, hogy értelmetlen, de a világ legdrágább érdekképviseleti tevékenysége. Azt gondolom, hogy az érdekképviseleti szervezetek képesek megfogalmazni a véleményüket, és képesnek kell most már lenni arra, hogy ez a véleményük tovább is menjen. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program olyan fajsúlyos dolog, és szomorú, hogy mindezt elszenvedte, hogy mind az a sok gond, probléma, fıleg most egybecsengve a KAP-nak változtatásával, elképzelhetetlennek tartottuk, tartjuk, hogy ez így menjen tovább, és ezért helyet kérünk azokba az innentıl kezdıdı együttmőködésbe, ami kormány és érdekképviseletek között létre kell, hogy jöjjön, létre fog jönni. A társadalmi vitáknál rögtön le kellene szögezni, hogy nagyon fontos a polgár véleménye, de érdemi súlyt kell adni a szakmai csoportosulásoknak. A Vidékfejlesztési Országos Fórum a még mőködı ügyvezetı kormány ideje alatt is, bár nem mindig örültek a kezdeményezésünknek, de megkerülhetetlenné tettük a szakmai csoportosulás vélemény nyilvánítását. A leendı kormány vidékfejlesztési miniszterétıl való mai üdvözletrıl azt gondolom, abban erısít meg, hogy jól tettük tavaly, hogy elkezdtük, hogy kellı idıben legyen egy közös véleményünk. Hogy kerülök én ide, mint az Ipartestületek Országos Szövetsége? Magyarország legrégibb, legtradicionálisabb érdekképviselete vagyunk. Az ipartestületek 125 éve alakultak, a 1885-ös ipartörvényben, és ezzel az ipartestületi rendszer biztosította azt is, hogy az akkori gazdaköröknek, kereskedelmi szövetségeknek nem kellett gondot fordítani arra, hogy valamilyen regionális programok, szakmai programok, vagy egyéb módon hogy tudnak az ország gazdasági terveibe bekapcsolódni. Ez az újkori történelmünknek valamilyen furcsasága, hogy Magyarországon a gazdaságfejlesztési rendszer, hogy a gazdaságfejlesztési, a társadalmi és egyéb operatív programok, plusz a vidékfejlesztés és az agrárium külön van választva. Az elmúlt három év bizonyítja, hogy a szétválasztás, ez a sok, lényegében elszigetelten önálló elosztórendszer valóban széttartó mőködést is eredményezett. Az önkormányzati és agrárgazdálkodási támogatási túlsúly mellett olyan szomorú helyzet alakult ki, hogy forráshiánnyal küszködnek azok a kisiparosaink, kiskereskedıink, akik mezıgazdasági dolgozóinknak egy részét is alkotják, akik több lábon állva folytatják termelı tevékenységüket. Miközben a garanciák hiánya miatt a banki hitelezés leállásával olyan helyzet alakult ki, hogy a túltermelési ciklikus válságokkal küzdı magyar gazdaság nem tudta megszervezni a piacát, és az önálló kistermelık, a gazdák a termelésen túl sem

34

tudták - a ráfordításuk megtérülését az akkumulációhoz és a tisztes megélhetéshez való jövedelemmel együtt - termékeik értékesítését. Ezért csatlakozott a kezdetektıl az IPOSZ ahhoz, hogy innentıl kezdve a látszat egyeztetések szőnjenek meg. A mai fórum létszáma és összetétele bizonyítja, hogy ezen a területen talán utolértük magunkat. Felkérem Kajner Péter urat, a Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosának tudományos munkatársát, tartsa meg elıadását. Kajner Péter: (A Jövı Nemzedékek Országgyőlési Biztosának tudományos munkatársa) Szomorú volt látni, hogy a romániai és a magyar helyzet mennyiben hasonlít. Elhangzott, hogy a magyar helyzet még mindig jobb, mint a határon túli. Nekem is az a személyes benyomásom, hogy ugyan a magyar nemzeti vidékfejlesztési stratégiákban nem lett az kimondva, hogy a cél a félig önellátó gazdaságoknak a méltóságteljes eltüntetése, mégis eszközeiben és hatásaiban ezt érzékelhettük ezekkel a hazai stratégiákkal kapcsolatban. Azt gondolom, hogy a jövıben ez az, amin változtatni kellene. Nekem úgy tőnik, hogy a határon túl nem mőködı intézkedések szinte azonosak azokkal, amelyek Magyarországon vagy nem mőködnek, vagy nagyon rossz hatásfokkal, szőkös forráskerettel. Ezért Papp Gergely elıadásában elhangzott irányokat, javaslatokat a stratégia átalakítására jónak látom. A mai gondolkodásunk arról szól, hogy az erıforrásaink végtelenek és kimeríthetetlenek, csak kezelhetı mértékben drágulnak, illetve a minket körülvevı rendszer az többékevésbé stabil. Valószínőleg ezek a keretek belátható idın belül borulni fognak vagy legalábbis nagyon radikálisan fognak változni. Ezért is fontos, hogy az ilyen kihívásokra megfelelı választ adjon az agrár és vidékfejlesztési politika. Szeretnék beszélni az országgyőlési biztosnak a 2008-ban elindított programjáról. Meg kell jegyezni, hogy a jövı nemzedékek országgyőlési biztosa, hasonlóan a többi ombudsmanhoz alapvetıen egy panasz iroda. Az ombudsman a hivatal megalakításakor már úgy érezte, hogy pusztán reagálni ezekre a negatív jelenségekre nem elegendı, hiszen, ha csak a környezeti problémákat látjuk, akkor az alapvetı okokkal még nem foglalkoztunk és amennyiben az okokat komplexen

35

nem próbáljuk kezelni, abban az esetben ezek a problémák folyamatosan újjá fognak termelıdni. Ezért indította el a „fenntarthatóság elıırsei” címő projektet, amely olyan helyi kezdeményezéseket keres Magyarországon, amelyek a saját környezetük értékeinek fenntartható használatára alakítva képzel el egy közösségi fejlesztést, és ezekre alapozva egy hosszú távú vidékfejlesztési programnak a csíráit jelenthetik ezek a kezdeményezések. Két kutatócsapattal mőködünk együtt. Rengeteg olyan pozitív kezdeményezés van Magyarországon, amelyek ezeknek az alapvetı feltételeknek megfelelnek, jó példát mutathatnak. Ezen a héten tartottunk Budapesten egy konferenciát, hasonló címmel, ahol 330-an voltak. A konferencia egyik végkövetkeztetése az lett, hogy ezek a kezdeményezések a továbbiakban együtt kívánnak mőködni, olyan feltételek mellett, hogy mindenki meg tudja ırizni az identitását, ugyanakkor az együttmőködésben rejlı lehetıségeket kihasználjuk. Szőcs György: (IPOSZ, elnök) Felkérem Szabadkai Andrea asszonyt, a Szövetség az Élı Tiszáért Egyesület képviseletében, tartsa meg elıadását. Szabadkai Andrea asszony: (Szövetség az Élı Tiszáért Egyesület) Két dologról szeretnék beszélni. Az egyik: egy 53 civil együttmőködés általi eredmény, mégpedig az, hogy május 15-étıl hatályos az új kistermelıi rendelet, amely Magyarországon most már lehetıvé teszi azt, hogy a kistermelık feldolgozott termékei a szomszédos megyékben, illetve Budapesten bekerülhessenek a boltokba, vendéglátó egységekbe. A lehetıség kinyílt a közétkeztetés felé is. Lehetıvé vált a nyershús értékesíthetısége, illetve nagyon sok mennyiségi változás a kistermelık részére pozitívan változott. Hozzá kell tenni, hogy ez az egy éves munka, az FVM néhány szakemberének segítségével történt, amely példaértékő együttmőködést is jelentett, és onnan is elég sok javaslat került be a civilek által kezdeményezett javaslatok közé. Ami nem sikerült az a termelıi vásár, illetve a termelıi vásár kategóriájának a módosítása. A javaslatainkat a piac- és vásártartásról szóló két rendeletben fogjuk megtenni. A termelıi pálinka és bor értékesítése nem kerülhetett be. Ezeket magasabb rendő jogszabályok szabályozzák. Ebben szeretnénk további elırelépést.

36

A másik téma, amirıl szeretnék beszélni: több elızmény után, most már véglegesedett az a civil együttmőködés által megfogalmazott közös agrárpolitikai stratégiai állásfoglalás, amely leírja az általunk legfontosabbnak tartott szempontokat. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy most lehetıség van társadalmi véleménynyilvánításra közvetlenül az EU-s oldalon. Lehetıség van hazai, magyar-nemzeti vidékfejlesztési hálózat általi véleménynyilvánításra. Bárhogyan is tesszük meg ezt, arra hívom fel a figyelmet, hogy nagyon-nagyon kerüljük az általános fogalmakat. Mi ebben az anyagban (aki kéri, oda tudom adni) pont azt írtuk le, hogy mit értünk a fogalmak alatt. Szőcs György: (IPOSZ, elnök) Köszönöm. Felkérem a Magánerdı Tulajdonosok és Gazdálkodók Szervezetétıl dr. Sárvári János urat, tartsa meg elıadását. Dr. Sárvári János: (Magánerdı Tulajdonosok és Gazdálkodók Szervezete) Az erdészet, az erdıgazdálkodás kimondottan egy olyan terület, amely bıven hoz létre „közjószágokat”, amellett, hogy fanyersanyagot termel. Néhány adatot szeretnék elmondani az erdıkrıl: az unió területének közel 42%-át borítja erdı és erre kevés figyelmet fordítunk. Magyarország 2 millió hektárnyi erdıterülettel rendelkezik és kb. fél millió erdıtulajdonosunk van. Ez a fél millió erdıtulajdonos folyamatosan szaporodik. Ami azt jelenti, hogy a birtoknagyság folyamatosan aprózódik, fıleg az öröklıdések által. Mi az, amit az erdı nyújtani tud? Mi az, amire hivatkozni tudunk, akkor, amikor a KAP rendszeren belül megpróbáljuk az erdıgazdálkodásnak a fontosságát kihangsúlyozni. Az új vidékfejlesztési irányok egyrészt a vidéken belül a munkahelyteremtéseknek a kérdését hozták elıtérbe, másrészt a klíma-, talaj-, és vízvédelmet, illetve ezen kívül még a megújuló nyersanyagforrásoknak a fokozatos emelését is. Az erdı mind a háromnál rendkívül fontos szerepet játszik. Kontinentális klíma alatt élünk. Ez azt jelenti, hogy a klímaváltozás hatásai exponenciálisan nagyobb mértékben fogják súlytani a Kárpát-medence ökoszisztémáit. 37

Ha nem figyelünk oda, néhány évtized múlva az lesz a kérdés, hogy lesz-e erdı a Kárpátmedencében? Ezért szeretném ráirányítani a figyelmet néhány, az erdıgazdálkodással kapcsolatos jogcímre, melyeket javasolok, bevenni a KAP 2014-2020-as rendszerébe. Ezek a következık:
az erdık többcélú szerepének megerısítése a következı uniós vidékfejlesztési költségvetési ciklusban.
Az erdıtelepítések, vagyis a mezıgazdasági területeken új erdık létrehozása, ennek a megfelelı szintő támogatása. Az elmúlt években 18-20 ezer hektár új erdıt hoztunk létre évente, most jelenleg 4 ezer hektárnál tartunk. Ennek számos oka van. Részben azért, mert a jövedelempótló támogatásokat drasztikusan lecsökkentették, részben pedig a túlzottan bonyolult adminisztráció és az ebbıl adódó kifizetéscsúszások.
Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a magyarországi széndioxid kvótából származó bevételeknek egy részét az erdıkre fordítsuk. Az éghajlat változás elfogadása, illetve az erre való felkészülés magával kell, hogy hozza azt is, hogy átgondoljuk, Magyarországon milyen új fafaj politika mentén hozzuk létre az új erdıket. Mi szükséges ezekhez az új jogszabályokhoz, illetve ezekhez a jogcímekhez? Úgy gondolom elsısorban az, hogy az erdészet, erdıgazdálkodás képviseletét mind uniós, mind nemzeti szinten megerısítsük. Ennek érdekében két héttel ezelıtt az európai erdıtulajdonosok szövetségének a csehországi közgyőlésén javaslatot tettünk arra, hogy az erdészettel, erdıgazdálkodással foglalkozó uniós bürokratákból hozzanak létre egy erdészeti önálló egységet. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a Parlament Mezıgazdasági Bizottsága keretében a továbbiakban is erdészeti albizottság mőködjön. A következı uniós költségvetési idıszakban rendkívül fontos az, hogy a kifizetı erdıség a nemzeti érdekeket tartsa szem elıtt, nem pedig az unió által diktált normákon is túlmutató, szigorú és feszített ellenırzéseket. Szőcs György: (IPOSZ, elnök) Köszönöm. Felkérem Magyar József urat, az Agárkutató Intézetek Szövetségének elnökét, tartsa meg elıadását. Magyar József: (Agrárkutató Intézetek Szövetsége, elnök) Az Agrármunkaadói Szövetséget hat jogi személyiségő szervezet alkotja.

38

Az Országos Érdekegyeztetı Tanács munkaadói oldalának képviseletében látja el ezen szervezetek képviseletét. Magam részérıl e szervezet egyik alapító szövetségének elnökeként kívánok szólni. Figyelmükbe ajánlom, hogy két szakmai szövetségünk honlapján megtalálható az a szakmai anyagunk, amely külön kiadványban foglalja össze az agrárgazdaság versenyképességének és kilábalásához kapcsolódó elveinket, irányainkat. Az agárgazdaság nemcsak gazdaságpolitikai kérdés. Az agrárgazdaságot vidékfejlesztéssel együtt gazdasági és társadalompolitikai kérdésként kell kezelni.

a

Ezért ennek a szférának az elsı gondolata: a szakember állományunk összetétele, struktúrája, felkészültsége, korcsoportja. Az agrárgazdaság humánerıforrásának a fejlesztése és jövıbeni hiánya, akár a szakmunkás, akár felsıbb fokú képzettségek szintjén, nem csak személyi számban, hanem minıségében is problémás. Ennek a kezelését meg kell oldani, mert a versenyképességünk alapja a megfelelıen felkészült szakember állomány, akár közép, akár felsıfokúnak a megléte, arányainak a gazdaság fejlesztéséhez való igazítása. Statisztikailag lehet igazolni, hogy milyen szomorú helyzetben vagyunk. Hozzá szeretném tenni, hogy az elmúlt 6-8 évben elvesztette az agrár kormányzat ezzel kapcsolatos befolyásolását. Helyzete, képviseleti lehetısége folyamatosan romlott. Ezért is tart ott az egész intézményi struktúra, ahol tart. A humánerıforrás második jelentıs bázisa az, aki a felsıfokú szinten transzformálja azt a szakmai tudást a gazdaságban, versenyképességben, illetve adja át az ifjúságnak, hogy megfelelıen felkészült szakemberek legyenek. Itt mi a problémánk? Az a problémának, hogy ennek az értékaránya, struktúrája elméletileg nem egészen úgy szolgálja az agrárgazdaságot és a társadalmat, ahogy kell. De hozzáteszem: Magyarországon az az intézménystruktúra, az a szakmai struktúra, ami kialakult, szétaprózott. Nagyon örülök, hogy a kettes pillér négyes pontjába a K+F+I-nek a szerepe, fontossága így önállóan bekerült. Ha a 2013-as idıszakra azt a bevezetést, ahol a GDP arányos kutatásfejlesztés, innováció megcélzott értékeit nézzük, és összevetjük a magyar lehetıségekkel és azzal a tendenciával, ami van, akkor Magyarország egyharmadát sem éri el annak, amilyen szinten kellene lenni. Az elmúlt 20 évben az agrárkutatási fejlesztési innováció támogatásának stratégiai irányultságának eszközrendszere nincs. Ahhoz, hogy versenybe kerüljünk, versenyben maradjunk, a versenyhez szükséges lépéseket meg kell tenni. 39

Az AKI elgondolása jó, de a hazai megvalósításnak a tartalmi megtöltése egy nagyon fontos kérdés. Hogy fog mőködni, milyen jogszabályi rendszerben, mennyire bürokratikusan, mennyire segíti a hazai termelıszférának a tevékenységét, versenypozícióját, piacra jutását és - ez nagyon lényeges kérdés - hogy segíti majd a vidék népességmegtartó képességét és foglalkoztatását? Ezzel kérdés sorral azt szerettem volna jelezni, hogy maga a megvalósítás tartalmi struktúrájában nagyon fontos végig gondolni azokat a tényezıket, amelyek a hazai vállalkozások, termelık piacra jutását, hazai foglalkoztatását legjobban biztosítják. Nagyon fontosnak tartom a hazai megvalósulásban a szakmai, tartalmi összetételt. Gondolkodnunk kellene abban, hogy a hazai társadalom és gazdaság érdekében hangsúlyozottabb belsı arányokat tartva, az adott környezeti változást figyelembe véve tevékenykedjünk. Nekünk stratégiai szinten elıre kell gondolkodnunk, ami azt jelenti, hogy egy humánerıforrás stratégiának és egy fejlesztési stratégiának kell lenni, ami a gazdaság fejlesztését szolgálja, és annak a szegmenseinek kell megjelenni a magyar agrárpolitikában. Ezeknek a szegmenseknek a gyakorlati megvalósítását és segítı támogatását kell megvalósítani az EU-s forrással és a hazaival. Ehhez kérem az Önök egyetértı támogatását. Szőcs György: (IPOSZ, elnök) Átadom szót Ritter Krisztián úrnak az MTTSZ szakértıjének, a Szent István Egyetem adjunktusának. Dr. Ritter Krisztián: (Szent István Egyetem, adjunktus, Gödöllı) Folyamatos jelentés-adási kötelezettségünk van az EU felé az ÚMVP megvalósulásáról. Legközelebb október 1-ig minden tagállamnak a bizottság számára félidejő (mid-term) jelentést kell benyújtania. Jogszabályi kötelezettségrıl van szó és az eredményességet, a hatékonyságot, a helytállóságot kell vizsgálni. A Vidékfejlesztési Országos Fórum Szerkesztıbizottságába résztvevı érdekképviseletek, szakmai szervezetek közül többen vállalkoztak arra, hogy az ÚMVP intézkedéseinek megvalósulását értékelik. Ami számukra, számunkra fontos, az az, hogy ezek az értékelések, és a mi munkánk, hozzájárul a közös agrárpolitika és a vidékfejlesztési politika meghatározásához és átalakításához. Ami lényeges, és ami a mi munkánkat is befolyásolja, hogy ennek a munkának a hatékonysága nagyban függ azoktól az adatoktól és információktól, amelyek a felügyelet során győltek össze. 40

Ami a mi munkánk szempontjából lényeges alapelv, és, amelyet az EU ajánlásai magukba foglalnak, az az, hogy az értékelési tevékenységhez kapcsolódik minden olyan értékeléssel összefüggı tevékenység, amelyet a programjaiért felelıs hatóság hasznosnak ítél. Nagyon fontos kapacitásépítéssel is jár ez a közös munka, ami nem elhanyagolható, különösen a magyarországi viszonyok között. A másik nagyon fontos dolog: hogy az érdekelt felekkel való rendszeres konzultációt biztosítani kell, és ehhez mi már a szükséges lépéseket megtettük. Hogyan is járul hozzá tevékenységünk ehhez az értékelési rendszerhez, az értékelés folyamatához, ami a rendszer kialakítását, magát az értékelési jelentéstételt foglalja magába? Elsı lépésként megpróbáljuk összefogni azokat az érdekképviseleti szervezeteket, amelyek az Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program intézkedéseiben, azok végrehajtásában, értékelésében érintettek és vállalkoznak az értékelésre.

41

A bejelentkezett szervezetek képviselıibıl munkacsoportok kialakítását ösztönöztük hogy egyfajta önálló szakmai teamként koordinálják tevékenységüket. Ezek után az intézkedésenként, illetve tengelyenként kialakult álláspontokat megpróbáljuk összefoglalni, és egy egységes álláspontot nyújtani az EU felé. Ezzel hozzájárulva ahhoz az értékeléshez, amely a vidékfejlesztési program eredményességét és hatékonyságát, a célkitőzés elérését próbálja meg feltárni.

Hogy mi is történt meg már ebbıl a munkából? (ábrán mutatja) /A teljes lista e Jegyzıkönyv mellékletében található./ A bejelentkezés a Monitoring Bizottság érdekképviseleti és civil szervezeteinek a regisztrációját jelentette, egy elektronikus kérdıív formájában, amely 2010. áprilisában megtörtént. Természetesen a bejelentkezés csak a Monitoring Bizottság tagjaira vonatkozik. A következı lépés egy elızetes értékelés bekérése volt, amelyik az EU értékelési sémája mentén próbálta meg a bejelentkezett szervezeteket megkérdezni, hogy az egyes intézkedésekrıl mi a véleményük. A következı fázis az, ami jelen pillanatban is folyik: A bejelentkezett szervezeteket arra ösztönözzük, hogy alakítsanak munkacsoportokat az adott intézkedések, illetve tengelyek mentén egy értékelı munkához. Miután az érintett szakhatóságtól adatokat és információkat fogunk munkacsoportonként kapni, és miután munkacsoportonként kialakult az állásfoglalás, szintetizálunk egy egységes álláspontot, illetve javaslatot, amit a szakhatóság, illetve az EU Bizottsága felé megküldünk. Ehhez kérjük az Önök segítségét. Szőcs György: (IPOSZ, elnök) Átadom a szót Szilvássy István úrnak. Szilvássy István: (MTTSZ, elnök) Az utolsó hozzászólóhoz szeretnék kiegészítést tenni és majd visszafelé haladva az elıadások sorrendjében néhány dologra reflektálni szeretnék. Különösen abból a szempontból, hogy közelítsük egy közös és nagyon határozott állásfoglalás kialakításához és az ezt képviselı együttes fellépés érdekében, amely megfelelı úgy az agrártudománnyal és kutatással, a szakember erıforrással foglalkozó, mint a természetvédelem, az erdészet, a településfejlesztés, vagy a helyi kisvállalkozások

42

érdekében mőködı szervezeteknek.

és

tovább,

más

érintett

érdekképviseleteknek,

szakmai

Tavaly novemberben tartottuk meg az elsı Vidékfejlesztési Országos munkafórumot, ahol – be kell valljuk – inkább a szervezetek önreklámozása folyt. Azóta azonban fejlıdtünk, és úgy gondolom, hogy a keszthelyi fórum és ez a mai is kellıen tárgyszerő és szakszerő volt. Ritter Krisztián úr elıadásának második részéhez azt szeretném hozzáfőzni, hogy itt a meghatározó szó, definíció az, hogy nem hangulatjelentésrıl van szó. Cél, hogy lássuk, az érdekképviseletek láttassák világosan az elmúlt idıszak eredményeit és negatívumait, hogy miért és min, hogyan kell változtatni. Ezt a javaslatban összefoglalva tegyük le a kormány asztalára. Ez a javaslat egyezhet is a kormány értékelésével, de természetesen különbözı is lehet. Ha vannak egyezı értékelések, akkor az valószínő, hogy az EU Bizottságánál is eredményesen képviselhetı. Ez ennek a közös munkának tétje. Az sajnálatos és döbbenet, ahogy a magyar kormányzat kezeli az uniós állampolgárok pénzét. Az ÚMVP technikai segítségnyújtási, a „technical assistance” forrásáról van szó. Ehhez az iménti elıadó által ismertetett munkához semmilyen támogatást nem biztosított az Irányító hatóság, azaz az FVM. Pedig, ha valódi demokráciát gyakorolunk, akkor az pénzbe is kerül. És itt tényekrıl van szó: össze kell fogni ennek az értékelı munkának az adminisztratív részét, az értékelıket össze kell hívni, és ez mind költség, mert társadalmi munkában ezt már nem lehet csinálni. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy közös levéllel fordultunk Gráf József miniszter úrhoz. A levél kelte 2010. február 25. Ez fontos, mert a válaszlevél majdnem két hónap múlva érkezett meg. Levelünkhöz a VOF Szerkesztıbizottsága által elvégzendı program leírását és ennek költségvetését mellékeltük és ennek megneveztük egészen pontosan a jogszabályok által meghatározott forrását is. Az április 15-én kelt válaszlevélben tájékoztatott bennünket a válaszoló helyettes államtitkár, hogy a minisztérium március 8-án az ÚMVP értékelésére közbeszerzési pályázatot írt ki, amelynek határideje – figyelem! – április 19-én lejár, tehát a válaszlevél keltétıl 4 napra, és, amit figyelembe véve a postai átfutás idejét, természetesen a határidı lejárta után kaptunk kézhez. /lásd 2. sz. melléklet/

43

A válaszlevél azt ígérte, hogy a VOF konferenciák támogatásával kapcsolatban a Magyar Vidékfejlesztési Hálózat fıtitkára – Pásztóhy András – jelentkezni fog. Nos, a fıtitkár úr nem jelentkezett és számomra is elérhetetlen volt a továbbiakban. A pénzügyi támogatással kapcsolatban pedig ezt írták:

Önökre bízom annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy
- mivel levelünk március 8-a elıtt megérkezett, a minisztérium miért nem értesített legalább emailben bennünket errıl, hiszen, amikor átcsoportosít forrásokat az ÚMVP-ben, akkor ezt a kommunikációs módszert használja.
miért kellett egy vállalkozásnak kiadni a monitoring jelentés elkészítését, amikor van kellı apparátusa a minisztériumnak és az MVH-nak ehhez, és nyilvánvalóan itt álltunk mi is érdekképviseletek, hogy sokkal olcsóbban és hatékonyabban elvégezzük azt, amit a közbeszerzésben nyertes vállalkozásra bíztak;
helytállóak-e azok az indokok, amelyeket a támogatás megtagadásaként írtak. Szomorú tény az is, hogy az FVM tárca által idén tavasszal, a társadalmi szervezetek számára kiadott támogatási felhívásához mi beadtunk egy pályázatot, de – és ez fontos nem a mi saját szervezetünk mőködésére, hanem erre a közös munkára, a VOF mőködtetésére, azért, hogy ezt a közös érdekképviseleti munkát finanszírozni tudjuk, a hozzátartozó kérdıív rendszert tisztességesen le tudjuk bonyolítani. Nos, egy fillért sem adtak. Az, hogy a magyar NGO-k, érdekképviseletek által elindított monitoring folyamatot a kormány nem akarja, nem kívánja támogatni, tőrhetetlen.

44

Én nagyon bízom az erınkben, próbáljunk meg mi érdekképviseletek, szakmai szervezetek összetartani és valamilyen szinten végig vinni a monitoringozást. A mi szervezetünk kapacitása sajnos kimerült. Eddig a Nemzeti Civil Alapprogramon nyert támogatásból tudtuk a VOF-ot, a konferenciákat, a kérdıíves rendszert, a honlapot elindítani, mőködtetni. Az EU által kiadott értékelési rendszerrıl az ÚMVP Monitoring Bizottságában nem kaptunk tájékoztatást sem az FVM, sem az MVH képviselıitıl. Pedig az ebben való részvétel lenne a dolgunk. Benne van a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban. És mi azzal a kellı szakmai hozzáértéssel, ami egy partnerszervezettıl elvárható, a saját szakterületeinkrıl érdemi hozzájárulással, a kormányzat segítésére el is tudnánk végezni az ÚMVP félidejő monitoring jelentésének értékelését. Nyílván ehhez együttmőködés kell, az értékeléshez szükséges a kormányhivatalnál lévı adatok, amelyet a tisztelt hivatalnak nem ömlesztve, ahogy a Monitoring bizottsághoz benyújtott elıterjesztések esetén szokta, hanem szintetizáltan kell közrebocsátania, valamint kellenek információk az ÚMVP intézkedéseinek realizálásának folyamatáról. Továbbmenni viszont csak, mint említettem összefogva lehet. Komolyabban kellene venni, hogy a bejelentkezett 23 szervezetnek egységesen össze kellene fogni. Az EU nagyon kemény adminisztrációval dolgozik, és ha mi nem tudunk ehhez igazodni, akkor mindig csak felszínes lesz az érdekérvényesítés, az érdekképviselet. Ezért most június folyamán, amint most ezt a KAP ügyet letudjuk, a 23 szervezetet össze kell hívni, hogy lépésrıl-lépésre határidızzük be az elvégzendı tevékenységet. Ennek mi az elınye? Ha összefogottan tudjuk tenni a dolgunkat, akkor látszanak az egyetértések és különbségek. Ha szövegszerően is meg van az egyetértés, akkor sokkal erıteljesebben lehet az adott változtatást képviselni az EU-ban. A KAP-hoz néhány gondolat. Június 3-ai határidı a nyilvánossági programnak csak az egyik része. De ez megy tovább, valaki már említette, hogy Spanyolországban lesz egy fórum, amely az érdekeltek (stakeholder-ek) részvételével folytatandó fórum lesz. Ezek a fórumok általában egyoldalúak szoktak lenni. A kormányzati és uniós képviselık elmondják elıadásaikat a programról, majd szekciók vannak, és néhány kiválasztott személy felszólalhat. Ki kell ezt is használni. Meg kellene szervezni, hogy minden ilyen alkalommal ott legyünk. A másik lehetıség, hogy meg kellene próbálni egy közös megjelenést megszervezni és közös petíciót átadni az EU Bizottságnak és Parlamentjének.

45

Az új KAP tartalmában alapvetı dolog, hogy a természeti akadályok leküzdésére megoldást kell találni a Kárpát-medence területén. A Magánerdık Szövetségével abban teljesen egyetértek, hogy a megújuló erıforrások között a vízvédelmet is fel kellene vetni, viszont az egy nagy kérdés. Vitaként mondanám, hogy a tagországi igényt elégítse ki az EU. A tagországi igény legyen a meghatározó és ne az EU átlaga, ahhoz való viszonyulás. Továbbá, a szubszidiaritás nem azt jelenti, hogy helyben, hanem azt, hogy a döntést ott kell meghozni, ahol a legtöbb információ és kompetencia van. Ez azt jelenti, hogy az EU Bizottsága összeurópai döntésként fel kell vállaljon felelısséget bizonyos dolgokért. Vesd össze a lisszaboni szerzıdés szubszidiaritásra vonatkozó kitételére. Összeurópai kérdés az árvízvédelem és ezt a Bizottsági szinten kell megoldani, és nem az egyes tagállamok forrásaira bízva a megoldást. Ez egy általános állásfoglalásnak jó lehet. Az a javaslatom, hogy a közös állásfoglalás egy oldalnál nem kellene, hogy hosszabb legyen, markáns és határozott legyen. Javaslom továbbá, hogy tartalmazza azokat az alaptételeket, melyeket most itt elmondtunk, mert az felerısíti egy-egy szervezet saját állásfoglalását, de egyúttal erısíti a közöset is. Ha külön-külön megyünk, és nem köszönnek össze ezek a tételek, markánsan nem rajzolódik ki belıle, hogy Magyarország vagy a Kárpát-medence konkrétan ezt és ezt akarja, bárki ad be állásfoglalást, akkor valószínőleg az érdekérvényesítés sokkal gyengébb lesz. Nekünk egyébként az lett volna a javaslatunk, hogy az új minisztérium foglalja magába a vendéglátást is, mert az segítené, hogy a valóban magyar élelmiszer leghatékonyabb értékesülését, és, ha az adott vendéglátóhely külföldieknek felszolgált ételeiben lévı magyar élelmiszer exportnak minısül. Kajner Péter úr felszólalásával egyetértek. Azt kérem Önöktıl is, hogy vegyenek részt az állásfoglalás megírásában. A szövegszerő állásfoglalást meg kell tenni. Jövı hét keddre-szerdára beérkeznének az ismert e-mail címre az egyéni állásfoglalások, és egy 3-4fıs team ezt összedolgozná, és július 1-én összejönnénk, és véglegesítenénk. Az összedolgozásnál gondoltam Papp Gergely úrra, Sárvári János úrra, Magyar József úrra, Ritter Krisztián úrra és Szabadkai Andrea asszonyra. Van-e valakinek más javaslata? … Így ezt elfogadják? Igen, köszönöm. Azt várjuk ettıl az 5 tagú szövegezı teamtıl, hogy egy nagyon markáns állásfoglalást, kıkemény érdekérvényesítést fogalmazzanak meg, és ezt e-mailen keresztül mindenkihez eljuttatjuk. Ezzel a gondolattal hivatalosan bezárom a karcagi Vidékfejlesztési Országos Fórumot. Köszönöm szépen a megjelenést és az elıadásokat, hozzászólásokat, Karcag város önkormányzatának és a mővelıdési központnak a kíváló feltételeket tanácskozásunkhoz. 46

Kmft.

Hangfelvételrıl leírta: Kovácsné Istvánfi Márta (az Ipartestületek Országos Szövetsége Elnöki Titkárság munkatársa)

47

ÚMVP Intézkedéseinek sorszáma

111 ÚMVP intézkedései

Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek, beleértve a tudományos ismeretek és az innovatív gyakorlat terjesztését a mezıgazdasági, élelmiszer- és erdészeti ágazatban dolgozó személyek számára (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke a) pontjának i) alpontja). Intézkedés kódja: 111 Kistérségi Fejlesztı Szervezetek Országos Szövetsége Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége WWF Magyarország Alapítvány

KIFESZ VTOSZ WWF

Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége

MTvSz FATOSZ

értékeli

értékeli

Magyar Természetvédık Szövetsége

OFT

értékeli

Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

Magyar Állattenyésztık Szövetsége

MVA KNPI MKIK

MÁSZ

Országos Fogyatékosügyi Tanács

HANGYA Együttmőködés HANGYA

értékeli

Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége ÉFOSZ

Agrár Munkaadói Szövetség

Állatvédelmi Tanácsadó Testület ÁTT

AMSZ

Nemzeti Agrárenergetikai Szövetség NAESZ

értékeli

értékeli

Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség

FAGOSZ

értékeli

ECOVAST Egyesület

ECOVAST

értékeli

MAGÁN ERDİTULAJDONOSOK ÉS GAZDÁLKODÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

MEGOSZ

Mezıgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

MEDOSZ

értékeli

Ipartestületek Országos Szövetsége

IPOSZ

11 értékeli

Összesen MTTSZ

Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége

Szervezet neve és rövidítése:

értékeli

/VOF Karcag konferencia Jegyzıkönyvében hivatkozott 1. számú melléklet/

Az ÚMVP egyes intézkedésének félidejő értékelésében részt venni kívánó érdekképviseletek és az általuk értékelésre kiválasztott intézkedések listája

MÁSZ értékeli

MKIK értékeli

KNPI

MVA

FATOSZ

MTvSz értékeli

OFT értékeli

HANGYA

AMSZ

értékeli

értékeli értékeli

értékeli értékeli értékeli

értékeli

értékeli értékeli

értékeli értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

ÉFOSZ

ÁTT

NAESZ

WWF

VTOSZ

KIFESZ

FAGOSZ

ECOVAST értékeli

MEGOSZ értékeli

MEDOSZ értékeli értékeli

MTTSZ

IPOSZ értékeli értékeli

értékeli

értékeli értékeli

5

értékeli

Az erdık gazdasági értékének növelése (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke b) pontjának ii) alpontja). Intézkedés kódja: 122

6

értékeli

122

6

értékeli

121

11

értékeli

115

Tanácsadási szolgáltatások mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók általi igénybevétele (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke a) pontjának iv) alpontja). Intézkedés kódja: 114 Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási tanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti tanácsadási szolgáltatások létrehozása (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke a) pontjának v) alpontja). Intézkedés kódja: 115 A mezıgazdasági üzemek korszerősítése (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke b) pontjának i) alpontja). Intézkedés kódja: 121

3

értékeli

114

A mezıgazdasági termelık és a mezıgazdasági munkavállalók korai nyugdíjba vonulása (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke a) pontjának iii) alpontja). Intézkedés kódja: 113

8

értékeli

113

A fiatal mezıgazdasági termelık elindítása (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke a) pontjának ii) alpontja. Intézkedés kódja:112

értékeli

112

Összesen

értékeli

ÚMVP intézkedései

49

MÁSZ

MKIK

KNPI

MVA

FATOSZ

MTvSz értékeli értékeli

OFT értékeli értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

HANGYA

AMSZ értékeli értékeli

értékeli értékeli

ÉFOSZ értékeli

értékeli

értékeli

ÁTT

WWF értékeli

NAESZ

VTOSZ értékeli

értékeli értékeli értékeli

5

KIFESZ

FAGOSZ értékeli értékeli értékeli

értékeli

ECOVAST értékeli

értékeli

értékeli

MEGOSZ

MEDOSZ

IPOSZ értékeli értékeli

MTTSZ értékeli értékeli

4

értékeli

132

2

értékeli

131

8

értékeli

126

10

értékeli

125

Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttmőködés a mezıgazdasági és élelmiszerágazatban, valamint az erdészeti ágazatban (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke b) pontjának iv) alpontja). Intézkedés kódja: 124 A mezıgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerősítésével összefüggı infrastruktúra javítása és fejlesztése (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke b) pontjának v) alpontja): Intézkedés kódja: 125 A természeti katasztrófák által károsított mezıgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelı megelızı intézkedések bevezetése (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke b) pontjának vi) alpontja). Intézkedés kódja: 126 A mezıgazdasági termelık segítése a közösségi jogszabályokon alapuló, fokozott követelményeket támasztó elıírásoknak való megfelelésben (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke c) pontjának i) alpontja): Intézkedés kódja: 131 Az élelmiszer-minıségi rendszerekben részt vevı mezıgazdasági termelık támogatása (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke c) pontjának ii) alpontja). Intézkedés kódja: 132

8

értékeli

124

A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke b) pontjának iii) alpontja). Intézkedés kódja: 123

értékeli

123

Összesen

értékeli

ÚMVP intézkedései

50

MÁSZ

MKIK

KNPI

MVA

FATOSZ

értékeli

értékeli

értékeli

MTvSz értékeli

értékeli értékeli

értékeli

OFT

értékeli

HANGYA értékeli értékeli

értékeli

AMSZ értékeli értékeli

értékeli

ÉFOSZ

NAESZ értékeli

ÁTT

WWF értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

VTOSZ

értékeli

6

KIFESZ

értékeli

3

FAGOSZ

ECOVAST értékeli

MEGOSZ értékeli

értékeli

MEDOSZ

IPOSZ értékeli

MTTSZ

értékeli

213

A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzető területek mezıgazdasági termelıinek nyújtott kifizetések (az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának ii) alpontja). Intézkedés kódja: 212 Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések (az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának iii) alpontja). Intézkedés kódja: 213

9

2

értékeli

212

A hegyvidéki mezıgazdasági termelıknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések (az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i) alpontja). Intézkedés kódja: 211

értékeli

211

Termelıi csoportok létrehozásának támogatása (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke d) pontjának ii) alpontja). Intézkedés kódja: 142

6

értékeli

142

7

értékeli

141

Termelıi csoportok támogatása az élelmiszer-minıségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke c) pontjának iii) alpontja). Intézkedés kódja: 133 A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó mezıgazdasági üzemek támogatása (az 1698/2005/EK rendelet 20. cikke d) pontjának i) alpontja). Intézkedés kódja: 141

értékeli

133

Összesen

értékeli

ÚMVP intézkedései

51

4

MÁSZ értékeli értékeli értékeli

MKIK

KNPI értékeli

MVA

FATOSZ

OFT

HANGYA

MTvSz értékeli értékeli értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

AMSZ

ÉFOSZ

ÁTT

NAESZ értékeli

WWF értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

VTOSZ

KIFESZ

FAGOSZ

ECOVAST értékeli

MEGOSZ

MEDOSZ

IPOSZ

MTTSZ értékeli

4

értékeli

Nem mezıgazdasági földterület elsı erdısítése (az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke b) pontjának iii) alpontja). Intézkedés kódja: 223

értékeli

Agrár-erdészeti rendszerek elsı létrehozása mezıgazdasági földterületeken (az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke b) pontjának ii) alpontja). Intézkedés kódja: 222

értékeli

4

értékeli

A mezıgazdasági földterület elsı erdısítése (az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke b) pontjának i) alpontja). Intézkedés kódja: 221

értékeli

223

5

értékeli

222

Nem termelı beruházásoknak nyújtott támogatás (az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának vi) alpontja). Intézkedés kódja: 216

értékeli

221

5

értékeli

216

Állatjóléti kifizetések (az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának v) alpontja). Intézkedés kódja: 215

8

értékeli

215

Agrár-környezetvédelmi kifizetések (az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának iv) alpontja)- Intézkedés kódja: 214

értékeli

214

Összesen

értékeli

ÚMVP intézkedései

52

MÁSZ

MKIK

KNPI

MVA

FATOSZ

értékeli értékeli

értékeli

értékeli

értékeli értékeli

értékeli

értékeli értékeli

értékeli értékeli

értékeli

értékeli

értékeli értékeli

értékeli értékeli

MTvSz

OFT

HANGYA

AMSZ

ÉFOSZ

ÁTT

NAESZ

WWF értékeli

VTOSZ

KIFESZ

FAGOSZ értékeli értékeli

értékeli értékeli

értékeli

11

értékeli

8

értékeli

Nem mezıgazdasági tevékenységgé történı diverzifikálás (az 1698/2005/EK rendelet 52. cikke a) pontjának i) alpontja). Intézkedés kódja: 311

értékeli

ECOVAST értékeli

MEGOSZ értékeli

értékeli

MEDOSZ

értékeli

5

értékeli

Nem termelı beruházások támogatása (az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke b) pontjának vii) alpontja). Intézkedés kódja: 227

Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása (az 1698/2005/EK rendelet 52. cikke a) pontjának ii) alpontja). Intézkedés kódja: 312

IPOSZ

4

értékeli

312

Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelızı intézkedések bevezetése (az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke b) pontjának vi) alpontja). Intézkedés kódja: 226

értékeli

311

4

értékeli

227

Erdı-környezetvédelmi kifizetések (az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke b) pontjának v) alpontja). Intézkedés kódja: 225

értékeli

226

5

értékeli

225

Natura 2000 kifizetések (az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke b) pontjának iv) alpontja). Intézkedés kódja: 224

értékeli

224

Összesen

MTTSZ

ÚMVP intézkedései

53

MÁSZ

MKIK értékeli értékeli értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

értékeli értékeli értékeli értékeli értékeli

értékeli értékeli

értékeli

KNPI

MVA

FATOSZ

MTvSz

OFT értékeli értékeli értékeli értékeli

értékeli értékeli értékeli

értékeli

HANGYA értékeli

AMSZ

ÉFOSZ

értékeli értékeli értékeli

értékeli értékeli értékeli

10

ÁTT

NAESZ

WWF

VTOSZ

KIFESZ értékeli

FAGOSZ

ECOVAST értékeli értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

értékeli

MEGOSZ értékeli

MEDOSZ

IPOSZ értékeli értékeli

MTTSZ értékeli értékeli

10

értékeli

A 3. tengelyhez tartozó területeken mőködı gazdasági szereplıkre vonatkozó képzési és tájékoztatási intézkedés (az 1698/2005/EK rendelet 52. cikkének c) pontja)- Intézkedés kódja: 331 A készségek elsajátítására és az ösztönzésre irányuló intézkedés a helyi fejlesztési stratégia elıkészítése és végrehajtása céljából (az 1698/2005/EK rendelet 52. cikkének d) pontja). Intézkedés kódja: 341

értékeli

8

értékeli

A vidéki örökség megırzése és korszerősítése (az 1698/2005/EK rendelet52. cikke b) pontjának iii) alpontja). Intézkedés kódja: 323

értékeli

341

8

értékeli

331

A falvak megújítása és fejlesztése (az 1698/2005/EK rendelet 52. cikke b) pontjának ii) alpontja). Intézkedés kódja: 322

értékeli

323

7

értékeli

322

A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások (az 1698/2005/EK rendelet 52. cikke b) pontjának i) alpontja). Intézkedés kódja: 321

8

értékeli

321

A turisztikai tevékenységek ösztönzése (az 1698/2005/EK rendelet 52. cikke a) pontjának iii) alpontja). Intézkedés kódja: 313

értékeli

313

Összesen

értékeli

ÚMVP intézkedései

54

MÁSZ

MKIK értékeli

értékeli

értékeli

KNPI

MVA értékeli

FATOSZ értékeli értékeli értékeli

MTvSz

OFT értékeli értékeli

HANGYA értékeli

AMSZ

ÉFOSZ

ÁTT

NAESZ értékeli értékeli

WWF értékeli értékeli értékeli

VTOSZ

KIFESZ értékeli értékeli

FAGOSZ

ECOVAST értékeli értékeli

értékeli

MEGOSZ értékeli

MEDOSZ értékeli értékeli

IPOSZ értékeli

MTTSZ

8

11

értékeli

értékeli

431

10

értékeli

421

A 62. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása, az 1., 2. és 3. szakaszban meghatározott három tengely egy vagy több célkitőzésének megvalósítása érdekében (az 1698/2005/EK rendelet 63. cikkének a) pontja). Intézkedés kódja: 41 Az a) pont alapján kiválasztott célkitőzéseket tartalmazó együttmőködési projektek végrehajtása (az 1698/2005/EK rendelet 63. cikkének b) pontja). Intézkedés kódja: 421 A helyi akciócsoport mőködtetése, a készségek elsajátítása és a terület ösztönzése, az 59. cikkben említettek szerint (az 1698/2005/EK rendelet 63. cikkének c) pontja). Intézkedés kódja: 431

értékeli

41

Összesen

értékeli

ÚMVP intézkedései

55

/A VOF Karcag konferencia jegyzıkönyvébıl hivatkozott 2. számú melléklet /

www.vof.5mp.eu

Gráf József Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszternek FVM Budapest 2010-02-25 Tisztelt Miniszter Úr! A Vidékfejlesztési Országos Fórum 2005-tıl az FVM anyagi támogatásával szinte minden évben megvalósult, amelyen a tárca vezetı képviselıje minden alkalommal részt vett. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) félidejő monitoring jelentésével kapcsolatban az ÚMVP Monitoring Bizottság, továbbá az ÉT civil- és érdekképviseleti tagjaiból Vidékfejlesztési Országos Fórum Szerkesztıbizottsága jött létre 2009. november 21-én. A VOF Szerkesztıbizottságába az FVM képviselıjét meghívtuk. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a Vidékfejlesztési Országos Fórum programja különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a szőkebben vett élelmiszergazdaság mellett, kiegyensúlyozottabb legyen az agrár-vidéket és vidékfejlesztést, a környezetvédelmet, a vidéki gazdaságot és foglalkoztatást, a hátrányos helyzető társadalmi csoportokat képviselı országos civilérdekképviseletek részvétele az ÚMVP monitoringózásában. A VOF Szerkesztıbizottsága által összeállított program megvalósítása valóságos civilérdekképviseleti partneri részvételt és monitoring tevékenységet foglal magában. A programot és költségvetését, a forrás megjelölését mellékeljük. 1. Kérjük, mint az ÚMVP Irányító hatóságának vezetıje szíveskedjék hozzájárulni, hogy a Vidékfejlesztési Országos Fórum Szerkesztıbizottsága által végrehajtandó monitoring programhoz szükséges 13,5 millió Ft anyagi forrást az FVM biztosítsa az ÚMVP Technikai MELLÉKLET Dr. Fazekas Sándor miniszter úr leveléhez /2010-09-09/ Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége www.mttsz.hu [email protected]

Segítségnyújtási (Technical Assistance - TA) keretébıl az ÚMVP MB NGO-szervezeteinek és az FVM szakmai szervezetek és érdekképviseletek támogatási keretébıl – formailag megfelelı pályázat esetén - a mellékelt programra, továbbá, hogy a szerzıdés-kötésre 2010. március 31-ig sor kerülhessen. * Jelenleg folyik az érdekképviseletek (NGO-k) bejelentkezése ehhez a munkához. Az EU Bizottságának a tagállamok számára kiadott kézikönyvben foglaltak szerint, az adott szervezet jelzi, hogy az ÚMVP intézkedéseinek félidejő monitoring kérdései közül melyek válaszadásában érdekeltek, érintettek. 2. Kérjük, hogy az Irányítóhatóság és Végrehajtó szervezet adott intézkedésért felelıs megbízottjai és a bejelentkezett érdekképviseletek között a tárgyalásos és a szakmai munkához szükséges információk átadását, egyeztetést biztosítani szíveskedjék. * 3. Ez úton is szeretnénk kérni, hogy a támogatandó program szerint 2010. május hónapban tervezett két Vidékfejlesztési Országos Fórumon Miniszter úr vagy az Ön által kijelölt tárca-képviselı az ÚMVP félidejő teljesítésérıl szíveskedjen elıadást tartani és a hallgatóság feltett kérdéseire válaszolni. * Kérjük a VOF Szerkesztıbizottságába a tárca képviselıjét delegálni szíveskedjék. Melléklet: VOF program és költségvetés Tisztelettel Agrár Munkaadók Országos Szövetsége

Dr. Balogh István elnök

Falusi és Agrárturizmus Országos Szövetsége

Dr. Csizmadia László elnök

Ipartestületek Országos Szövetsége

Szőcs György elnök

Magyar Paraszt Szövetség

Dr. Vidmann Mihály elnök

Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége

Szilvássy István elnök

Mezıgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége

Manek János fıtitkár

Kiadványozta: MTTSZ-SZILVÁSSY I.

MELLÉKLET Dr. Fazekas Sándor miniszter úr leveléhez /2010-09-09/ Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége www.mttsz.hu [email protected]

57

FVM válaszlevele /2. számú melléklet folytatása/

MELLÉKLET Dr. Fazekas Sándor miniszter úr leveléhez /2010-09-09/ Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége www.mttsz.hu [email protected]

58

MELLÉKLET Dr. Fazekas Sándor miniszter úr leveléhez /2010-09-09/ Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége www.mttsz.hu [email protected]

59

MELLÉKLET Dr. Fazekas Sándor miniszter úr leveléhez /2010-09-09/ Magyar Település- és Területfejlesztık Szövetsége www.mttsz.hu [email protected]

60