ÁLLAMPOLGÁRI TANÁCS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSRÓL BUDAPEST, 2007. JÚNIUS 15-16.
ÁLLÁSFOGLALÁS Az Állampolgári Tanács témája: Milyen hatással van az éghajlatváltozás ránk, hétköznapi emberekre? Hogyan küzdjünk meg a klímaváltozással együtt járó kihívásokkal? Mit tehet Magyarország az éghajlatváltozás megállításáért, káros hatásainak enyhítéséért? Az Állampolgári Tanács által megvitatott kérdések: Az Állampolgári Tanács a vita során részletesen feltérképezte az éghajlatváltozás mindannyiunk egyéni életére vonatkozó, magyarországi, illetve globális hatásait és következményeit. A Tanács véleménye szerint az éghajlatváltozás a következő alapvető okokra vezethető vissza: • A természeti erőforrások felelőtlen és meggondolatlan felhasználása. • A fogyasztás-, pénz-, és gazdaságközpontú szemlélet túlsúlya, gazdasági érdekek dominanciája a döntési folyamatokban. • Az értékek válsága: az egyéni felelősségvállalás hiánya, rövid távú gondolkodás, a közösségek felbomlása. • Információhiány: a lakosság nem megfelelő tájékoztatása, környezeti nevelés hiánya. Az Állampolgári Tanács a fentiek áttekintése után a következő igényeket fogalmazza meg az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése érdekében: 1. Az információnyújtás és az oktatás terén • • • •
A környezetvédelmi szempontok jelenjenek meg a felsőoktatásban (pedagógusképzés, kommunikációs képzés) A gyakorló pedagógusok számára legyenek rendszeres, kötelező környezetvédelmi továbbképzések Civil szervezetek rendszeresen jelenjenek meg az iskolai oktatásban (civil óra) Digitális környezetvédelmi csatorna jöhessen létre
• • • • • •
Legyen kötelező az Erdei iskolák támogatása Már az óvodától legyen az oktatás része a gyakorlati környezetvédelem (pl. takarékosság) Az ORTT és a Magyar Reklámszövetség felügyeleti munkája során tartassa be (legalább) az érvényes szabályokat A reklámetikai kódexbe kerüljenek be a környezetvédelmi szempontok A kereskedelmi csatornák is tegyék műsorpolitikájuk részévé (hivatalosan is) a környezetvédelmet A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos információk részletesebb ismertetése (pl. mit, hová, hogyan), és a tévhitek eloszlatása (közszolgálati médiában, önkormányzatok közreműködésével)
2. A törvényhozás, jogalkotás terén • Megújuló energiaforrások jogi szabályozása o Minősítő rendszer a megújuló energia előállításának teljes folyamatára o Nap-, szél-, földhő, biogáz beruházások támogatása o Lokális szintű energiatermelési és hulladékhasznosítási programok kialakítása és támogatása o Gyorsabb ütemterv a megújuló energia részarányának növelésére a teljes energiatermelésben o Megújuló energiaszektor adóztatásának átgondolása o Szelektív hulladékgyűjtés és feldolgozás elterjesztésének további ösztönzése, és a szelektálható hulladékok körének bővítése o Környezetvédelmi díjak alapítása a sikeres projektekre, és ezek publikálása, disszeminálása. •
Co2 kibocsátás csökkentése o Gépjárműadó átalakítása a környezetszennyezési súlyozás szempontjainak figyelembevételével o Szigorúbb építészeti szabványok, ugyanakkor az energiahatékony építészeti eljárások szabályozásának egyszerűsítése.
•
Információ o Nyilvános információs adatbázis a környezetszennyezési adatokról.
•
Reklám o Autóreklámokban a környezetszennyezési adatok kötelező feltüntetése.
•
Vízgazdálkodás o Hosszú távú ivóvízgazdálkodás kidolgozása o Föld alatti vízkészlet-felhasználás hatékony technológiáinak ösztönzése.
•
Államigazgatás o Működésének környezettudatos átalakítása, pl. szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosított papír, megújuló energiák használata.
•
CO2-elnyelés o Erdősítési-ligetesítési programok támogatása o Új technológiák támogatása, pl. alga, föld alatti elhelyezés.
•
Bírságok, alapok, adók o A támogatások finanszírozása környezetterhelési bírságokból is o Környezetterhelési alap létrehozása, célzott felhasználása, pl. nagyvállalatok különadója célzott felhasználással o A termékek fogyasztói árába környezetterhelési adó beépítése, differenciálása o Nemzetközi összefogás közös érdeket képviselő célokra, pl esőerdők védelme o A nem megújuló energiákra alapuló nagyberuházások (hosszú távú) állami támogatásának megvonása o Nemzetközi ország-örökbefogadási program létrehozása önfenntartó, környezetbarát komplex projektek megvalósítására, pl. erdőtelepítés-munkahelyteremtés Afrikában.
3. Közlekedés •
Közösségi közlekedés • A tömegközlekedés és a P+R rendszer fejlesztése • Dugódíj egyes városi szakaszokon: a befolyó pénz maradjon helyben • Buszsávok kialakítása nemcsak a belvárosban, hanem az agglomeráció felé is • „Klímabarát/közösségbarát munkahely” cím megalapítása olyan cégeknek, amelyek sokat tesznek pl. a kerékpáros közlekedésért, az optimalizált munkába járásért. • Villamos- és trolibusz közlekedés fejlesztése: a villamosvonalakat (ahol lehet) nyílt pályássá kell alakítani, és ráengedni a többi tömegközlekedési eszközt is. • „Egyvonalas bérlet” kipróbálása a városi közlekedésben • „Zöld bérlet” kipróbálása: csak villamos üzemű, illetve környezetbarát üzemanyagú járműveken használható • A közbeszerzések során előnyt élvezzenek a kerékpárszállításra alkalmas, illetve környezetbarát (pl. biogáz üzemű) járművek
• • • • • •
Tömegközlekedési áttekintő térkép a megállókban Az egyes agglomeráció-részek közötti közlekedési vonalak kialakítása (ne jöjjön be mindenki a központba) Átlátható, erős önkormányzati és civil kontrollal bíró parkolási cégek létrehozása, a befolyó pénzt a közösségi közlekedés fejlesztésére fordítsák 2-es Metró és a gödöllői HÉV összekapcsolása (a VEKE javaslata alapján) A városi- és az agglomerációs közlekedés teljes összehangolása
•
Vasútfejlesztés A jelenlegi vasútvonalak fejlesztése A vasúti kamionszállítás feltételeinek javítása, könnyítése A fő vasútvonalak fejlesztése: korszerű, gyors, nagy sebességű személyszállítás, környezetbarát vontatási módok.
•
Kerékpárutak A hálózat kiépítése A régi kerékpárutak rendszeres karbantartása, biztonsági felülvizsgálata Biciklitárolók létesítése a városban Forgalomcsillapítás kerékpárutakkal: lakóövezetek kijelölése, város parkolóházak építése, innen kerékpárutak a belvárosba Települések közötti kerékpárutak rendszerének fejlesztése.
széli
4. Közösségfejlesztés • • • • • • • • •
Pozitív hangadók, „hatásközpontok” feltérképezése, képzés Civil szervezetek képzése: kommunikáció, lakossági kapcsolatok erősítése Részvételi demokrácián alapuló módszerek helyi szintű megvalósítása Közösségépítő rendezvények, ismerkedési lehetőségek (pl. utcafesztivál) Fórumok szakszerű levezetésének oktatása Fórumok szervezése önkormányzati-civil együttműködésben (önkormányzatok: témafelvetés, civilek: lebonyolítás) Civil munka és szórakozás összekötése (pl: faültetés) Családok terheinek enyhítése, családbarát munkahelyek, adókedvezmény Civilek tényfeltáró munkája, ehhez erős médiapartnerség.
5. Technológia •
Az egyszer használatos csomagoló anyagokra vonatkozó környezetvédelmi termékdíj drasztikusan (többszörösére) emelendő
•
• •
•
•
Legyen Magyarországnak Hulladék Stratégiája, amelyben kiemelt prioritásként szerepeljenek a következők: 1, Segítsék elő a hulladékmennyiség csökkentését (oktatással, termékdíjakkal, technológiaváltással) 2, Támogassuk a lebomló, vagy újrahasznosítható anyagok fejlesztését az Innovációs Alapból 3, Segítsük a helyi, azonnali hulladék újrahasznosítást, és adjunk a lakosságnak megfelelő (széles időskálán, nagy tömegben nyomtatott kiadványokkal) tájékoztatást a hulladékfajtákról, azok értékéről, gyűjtéséről. Legyenek regionális, helyi „zöld” inkubátorházak helyi önkormányzati és kamarai feladat- és jogkörben. Állíttassék fel egy „kiemelt zöld” technológiákat minősítő, a Magyar Szabadalmi Hivatal mellet működő kb. tíz fős akkreditációs tanács (ötven százalék MTA, és ötven százalék civil szakértő részvételével), akik kötelező állami hasznosításra kijelölhetnek arra érdemes innovációkat. Legyenek átdolgozva az építési szabványok és szabályok. Preferáljuk a vidéki ökologikus építést és szigorítsuk meg a városi épületek energetikai követelményértékeit. Biztosítsunk ehhez megfelelő lakossági támogatást. Népszerűsítsük (támogatással készített tömegtájékoztató eszközökkel) a honos növényzet egyensúlyi növelését, a városok zöld, párolgó élő felületének növelését, a minőségi, hosszú élettartamú termékeket, szolgáltatásokat, a javítást, a felújítást, a használtcikk kereskedelmet és a kölcsönzőket.
6. A civil szervezetek támogatása Jöjjön létre párbeszéd az államigazgatás és a civilek között azon klímavédelemmel kapcsolatos állami feladatok meghatározására, amelyet a civil szervezetek hatékonyabban végeznek, illetve végezhetnek. A fenti javaslatokat az Állampolgári Tanács tagjai együttesen fogalmazták meg, és tartalmával mindannyian egyetértenek. Budapest, 2007. június 16.
