ÁLLAMPOLGÁRI RÉSZVÉTELT ÉS KÖZÖSSÉGI BEVONÁST CÉLZÓ PROGRAMOK
Kapcsolat: Kuna Gábor, ügyvezető igazgató +36 20 449 9232
[email protected] http://cromo.hu
1
Tartalom Tartalom.............................................................................................................................2 A közösségi döntéshozatal helyzete a mai Magyarországon.............................................3 A fenti helyzet káros következményei .............................................................................3 A megoldás ........................................................................................................................4 Az általunk ajánlott módszer ...........................................................................................4 A célcsoport bevonásának előnyei..................................................................................5 Milyen kérdésekben érdemes ezt a módszert alkalmazni? .............................................5 Referenciák........................................................................................................................6
2
A közösségi döntéshozatal helyzete a mai Magyarországon A döntéshozatalban és a demokratikus folyamatokban való állampolgári részvétel ma Magyarországon elég alacsony. A lakosok úgy érzik, hogy nincs befolyásuk az életük alakulására, nem vehetnek részt a mindennapjaikat érintő döntések meghozatalában. Ennek okai: −
a döntési folyamatban érintettek (pl. beruházók, önkormányzat, lakosság) kölcsönös bizalmatlansága
−
pesszimizmus: az állampolgárok nem bíznak abban, hogy hatással lehetnek a döntésekre
−
korrupció
−
tapasztalatlanság: a helyi döntési, részvételi módszerek hiánya.
A fenti helyzet káros következményei Az átfogó bizalmi válság ellenére számos előremutató terv, pályázati koncepció, és projekt születik helyi, regionális, és országos szinten. Sok civil szervezet dolgozik azon, hogy a célcsoportja, az állampolgárok számára hasznos, és segítő, támogató szolgáltatásokat nyújtson. Sokszor azonban a jó szándékú kezdeményezések mögött sem áll valós társadalmi párbeszéd, ezek úgy valósulnak meg, hogy a szervezőknek és lebonyolítóknak nincs valós információjuk a célcsoport igényeiről, javaslatairól. Az ilyen kudarcok tovább rontják a már fent leírt helyzetet: −
A közönyösség fennmaradása, fokozódása
−
ellenséges, bizalmatlan attitűd erősödése az intézményekkel, döntéshozókkal szemben
−
alacsony részvételi arány a döntések megvalósításában – kudarcra ítélt programok
−
a szervezők, megvalósítók
közösségi beágyazottságának
alacsony szintje, további
erodálódása −
a közösségeket tartósan megosztó, megoldatlan konfliktushelyzetek keletkezése, és fennmaradása.
3
A megoldás Tapasztalataink szerint a helyzet megváltoztatható, javítható. A látszólagos passzivitás mögött sokkal inkább van gyakorlatlanság, némi bizalmatlanság, és módszertani hiány, mint valós elzárkózási igény. Néhány demokratikus alapfeltételt biztosítva, és egy megfelelően hatékony módszert alkalmazva elindítható az a párbeszéd, amely egy megalapozott, társadalmi támogatást igénylő döntéshez vezethet. Alapfeltételek: • Ha elég idő, tér, és megfelelő mennyiségű információ áll az állampolgárok rendelkezésére, akkor képesek komplex kérdésekben is felelős döntéseket hozni. • Ha egy döntési folyamatba elég korán vonják be a kérdés minden érintettjét, akkor
van
esély
a
konszenzusos
megoldásra. •A
megfelelő
állampolgári gában
és
módon
döntés
előkészített
megalapozottsá-
érvényességében
nem
különbözik a választott testületek, hatóságok által hozott döntésektől, ezáltal az állampolgárok a döntési és tervezési folyamatokban egyenlő félként jelennek meg.
Az általunk ajánlott módszer A Cromo Alapítvány által Magyarországon meghonosított, és számos alkalommal kipróbált módszer az Állampolgári Tanács (citizens’s jury meeting) rendszerén alapul. Ez egy egyenlő részvételen alapuló döntéshozatali és döntés előkészítő eljárás, amelyben 15-30, a saját közössége képviseletében jelen lévő állampolgár vesz részt. • Az állampolgárok csoportja nemek, életkor, vélemények szempontjából reprezentatív. • A döntést meghívott szakértők meghallgatása előzi meg. • A folyamat végeredménye egy konszenzusos döntés. • A Tanács tagjai írásos ajánlást fogalmaznak meg, amelyet eljuttatnak az érintett hatóságokhoz, döntéshozókhoz, és a sajtón keresztül megismertetik a közvéleménnyel. • A közvélemény a helyi és az országos média bevonásával folyamatos tájékoztatást kap az eseményekről és a döntésről. • Az egész folyamatot független moderátorok facilitálják.
4
A célcsoport bevonásának előnyei Mindenki számára ismert, mégis kevéssé gyakorolt irányelv, a szubszidiaritás, amely szerint minden döntést a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni. Ennek megvalósítása számos, az Európai Unió által finanszírozott programban kötelező érvényű, vagy legalábbis komoly előnyt jelent az elbírálás során. A fentebb leírt módszerrel, az érintettek bevonása által teljesíthető ez az irányelv. Az esetleges kötelező kritériumok teljesítésén túl a célcsoporttal történő partneri viszony kiépítésétől számos további előnyt is várhatunk: • Megfontolt, felelős döntések születhetnek • Bizalmat teremt, az egész intézményrendszer legitimitását növeli • A kezdeményezők hitelessége, elfogadottsága, társadalmi tőkéje nő • Nő az ilyen módon meghozott döntések hitelessége és elfogadottsága, és a célcsoport részvétel aránya a későbbi megvalósításban. • Emelkedik a döntésekbe bevont társadalmi csoport elégedettségi szintje, szubjektív életminősége • Elősegíti a szektorok közötti együttműködést (lakosság, önkormányzat, állami szervek, vállalatok) • Pedagógiai hatás (demokráciára nevelés és politikai tudatosság)
Milyen kérdésekben érdemes ezt a módszert alkalmazni? • Egy tervezett intézkedés közösségi szintű ellenállásának/támogatottságának vizsgálata, igényfelmérés • Egy beruházással kapcsolatos állampolgári gondolkodás tesztelése • Egy, a közösséget megosztó vitás kérdés megoldása • Jövőtervezés, hosszú távú koncepciók kidolgozása
5
Referenciák Az általunk használt és ajánlott módszer számos területen és témában bizonyította működőképességét. Egyaránt dolgoztunk már civil szervezetek, önkormányzatok, és állami intézmények megbízásából, helyi, kistérségi és országos szinten egyaránt. A fentieken túl 2005 óta rendszeresen tartunk képzéseket Magyarországon és Európa számos más országában, amelyek során a szervezés és megvalósítás módszertanát adjuk át. A képzési programjaink magyar és angol nyelven egyaránt elérhetők. Képzéseinket számos eszközzel (módszertani kézikönyv, oktatófilm, e-learning módszerek) támogatjuk. Részletes referencialista: Település Pócsmegyer, 2005.
Téma Illegális hulladéklerakók megszüntetése, települési hulladékkezelés
Pilisszentlászló, 2005.
Konfliktuskezelés az őslakosok, és a betelepülők között Közösségi terek kialakítása
Diósd, 2005.
A település anyagi helyzetének javítása, az önkormányzat bevételi struktúrájának fejlesztése
Tápiószele, 2005.
A település temetőinek felújítása, rendszeres gondozása
Pócsmegyer, 2007.
Helyi ökoturizmus fejlesztése
GLOBFESZT Konferenciafesztivál, 2007.
Állampolgári részvétel bátorítása a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi kommunikációban
Erdőkertes, 2008.
Települési hulladékkezelés
Tordas, 2008.
Települési jövőtervezés A lakosság bevonása a településfejlesztési koncepció kialakításába
Csór, 2009.
A település hulladékkezelésének fejlesztése „Nulla hulladékkibocsájtású település” koncepció kidolgozása
Adony, 2009.
Lakossági elégedettség- és igényfelmérés a polgármesteri hivatalok ügyfélkezeléséről, ügyfélkapcsolatairól, a hivatal szervezetfejlesztési programjának keretében
Nyergesújfalu, 2009.
Lakossági elégedettség- és igényfelmérés a polgármesteri hivatalok ügyfélkezeléséről, ügyfélkapcsolatairól, a hivatal szervezetfejlesztési programjának keretében
6
Gyöngyös, 2009.
Bevonás, állampolgári részvétel bátorítása a települési klímavédelmi stratégia kialakításában
Hat kis- és közepes magyarországi település (2010)
A lakosság bevonása a települési egészségtervek kialakításába Élhetőbb, egészséges lakókörnyezet kialakítása, jövőtervezés
7
