Privatizáció ¾ Állami tulajdonban lévő szervezetek magántulajdonba juttatása. ¾ A privatizációt két, alapvetően eltérő értelemben használják: a) Privatizáció, mint a társadalmi-gazdasági életbe való állami beavatkozás csökkentése, a valóban hatékony önkorlátozó kormányzás eszköze. Reaganadminisztráció jelszava volt az 1980-as években-neokonzervativizmus b) Privatizáció, mint tulajdonosváltozás, mint az állam tulajdonában álló társasági részesedések elidegenítése ellenérték fejében magántulajdonosok számára. a '80-as években a Thatcher-kormány, ahol az állami tulajdon viszonylag nagy mértékű volt (Ausztria, Olaszország, Franciaország). A privatizáció kifejezést a volt szocialista országokban is használják - az amerikai privatizációs irodalomhoz hasonló - igen tág értelemben: tudniillik a magántulajdon, a magánvállalkozás megteremtésének egész folyamatára
I. ÁTALAKULÁS ÉS PRIVATIZÁCIÓ ¾ történelmileg páratlan (a nemzetgazdaság rendelkezésére álló vagyon döntő hányadát kellett viszonylag rövid idő alatt magánkézbe adni), ¾ két lehetséges módszere között kellett választani: o az elosztásos (kuponos) privatizáció révén a lakosság minden tagja egyenlő mértékben jut valamilyen vállalati résztulajdonná konvertálható értékpapírhoz, amely voltaképpen a nemzeti vagyon bizonyos hányadára való jogosultságát igazolja. o a piaci alapú privatizáció minden - vagy csaknem minden - állami vagyontárgyat piaci értékesítés formájában juttatnak magántulajdonba
1
tőzsde
Külf. bef.
tulajdonosok
Hazai befektetők
ELOSZTÁSOS (KUPONOS) • A hazai állampolgárok túlnyomó többsége kisrészvényessé • válhat • •
Korrupci ó
Időigén y Álla mházt artás Makro szint Mikro szint
KiVétel
Példa
•
nagyon gyorsan megvalósítható
• nincs tere a korrupciónak a kuponok részvényre való konvertálásakor • •
nem preferálja a hazai tulajdonos-osztály kialakulását, a külföldi befektetők kedvezőbb pozícióba kerülnek: ¾ nagyobb tőkeerejük, ¾ hitelképességük
nem vonzza, Kizárja őket
• nagy tömegű részvény kerül a tőkepiacra, • gyors fejlődést tesz lehetővé
Áll am sze rep e Vállalatok
•
PIACI ALAPÚ PRIVATIZÁCIÓ
nem keletkezik költségvetési bevétel, nem javul a fizetési mérleg-pozíció.
• Lehetőség a vállalatirányításba való közvetlen beavatkozásra • nem juttatja pótlólagos forrásokhoz a súlyos tőkehiánytól szenvedő vállalatokat. nem javítja: • a vállalati menedzsmenta, vállalkozói szellemet,
• • •
vonzza a külföldi, befektetőket
nem támogatja maximálisan a tőkepiac fejlődését, hazai középosztály gazdasági megerősödését akadályozza ez is •
- nem bonyolítható le olyan gyorsan, mint a kuponos priv
• •
Előfordul (Tocsik ügy), biztosítható a folyamat teljes átláthatósága,
• •
jelentős költségvetési bevételeket eredményez, javítja a nemzetgazdaság fizetési mérleg-pozícióját.
•
megszűnik a privatizált vállalatok fölötti - akár közvetett - állami kontroll lehetősége • nincs lehetőség: ¾ piacvédelemre, ¾ exportösztönzésre, ¾ nehezíti regionális preferenciák érvényesítését •
megteremthető a vállalatirányítás korszerű modellje
•
cseh
•
magyar
•
egyedi privatizációs szerződések
•
kárpótlás, önkormányzati vagyonjuttatások.
2
Modellek közti döntés ¾ Az adott politikai és gazdasági helyzet motiválta. ¾ Magyarországon: PIACI ALAPÚ PRIVATIZÁCIÓ mellett döntöttek: 1. Bevételek: o súlyos külső eladósodottság o tartósan jelentős költségvetési hiány 2. Magyarország viszonylagos előnyt élvezett az 1968-as gazdasági reform: o decentralizáltabb gazdaságirányítási rendszere, o nagyobb vállalati önállóság, o az abból fakadó nagyobb vállalati piacismeret és o általánosan elterjedt vállalkozói szemlélet 3. külföldi tőke privatizációs szerepvállalásának szabadsága- mélyebb stratégiai elképzelés része volt - tulajdonképpen már a rendszerváltás előtt is. 4. "valódi tulajdonos" megteremtése kulcskérdés volt, o a modern vállalatirányítás kialakítása, o a vállalati reorganizáció elkerülhetetlensége, o a spontán privatizáció, mely már két évvel a rendszerváltást megelőzően, 1988-ban megindult
II. A PRIVATIZÁCIÓ MENETE 1. Spontán privatizáció ¾ A magyarországi privatizáció talán legsajátosabb, ugyanakkor legtöbbet vitatott eleme volt az un. spontán privatizáció. ¾ alapfeltételeit az 1968-tól kibontakozott gazdasági reformfolyamat teremtette meg és a spontán privatizáció már jóval a rendszerváltás előtt megindult. ¾ Törvényi alapja:1891-es társasági törvény ¾ "a spontán privatizáció fogalomkörébe tartoznak Magyarországon az 1987 és 1990 eleje között végrehajtott vállalati átalakulások és tulajdonosi változások." ¾ A spontán privatizáció állami vagyon apporttálásával lebonyolított társaságalapításként fogható föl ¾ legfeljebb 100 állami vállalatból kikerült 150-170 milliárdos állami vagyonnal, legfeljebb 300-400 gazdasági társaság keletkezett a spontán privatizáció során. o Borsodi Vegyi Kombinát (Borsodchem), o DUNAFERR (Dunai Vasmű), o MOL (OKGT o Orion, o Graboplast o Tiszai Vegyi Kombinát. o Hungária Biztosító, o Ózdi Acélművek, o Magyar Hírlap, o Mai Nap, o Chinoin Gyógyszergyár, o Vegyépszer ¾ "spontaneitásról tehát csak abban az értelemben lehet beszélni, hogy az esetek többségében valóban a vállalatok voltak a kezdeményezők, az átalakulások általában nem államigazgatási utasításra, nem az érintettek akarata ellenére történtek. ¾ a társasággá alakított korábbi állami vállalat értékesítése általában külföldi befektetőknek - a "nomenklatúra önátmentésének" hiszterizált politikai vádjai alól is kihúzta a talajt, hiszen a menedzsment továbbra is alkalmazott maradt (vagy ismételten alkalmazottá vált) - az állam mint tulajdonos alkalmazottja helyett egy valódi, rendszerint külföldi szakmai befektető alkalmazottja. 3
¾ sokkal inkább előkészítője mintsem része volt a privatizációnak 2. Előprivatizáció ¾ ahol a lakosság rendelkezett vásárlóerővel, ¾ ahol a magánvállalkozás nyíltabb vagy burkoltabb fajtái elterjedtek, (Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, Szlovénia) ¾ Kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató egységek értékesítése, ¾ Kormány célja: kisvállalkozások tömeges létrejöttét elősegíteni, ¾ Meghirdetett üzletek egyszerű vagyonértékelésével, árverésével ¾ 1997-re lezárult, ¾ 10 000 kisvállalkozás jött így létre 3. Az intézményesített privatizáció A privatizáció és az állami vagyonkezelés szervezete: 1. Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ, 1990-1995), a. az állam nevében levezényli a privatizációt b. akár 3-4 éven keresztül is gyakorolja az állam tulajdonosi jogosítványait c. Változó sikerű programok 2. Állami Vagyonkezelő Rt. (ÁV Rt., 1992-1995) a. Célja: hatékonyan gazdálkodjon az állami vállalkozói vagyon stratégiailag kiemelten fontos elemeivel b. Működése nem volt hatékony c. MSZP-SZDSZ kormány elhatározta az ÁV Rt. és az ÁVÜ párhuzamos működtetésének megszüntetését 3. Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt., 1995- ) ¾ Az ÁPV részvénytársasági formában jött létre - alapvetően gyakorlati szempontok következtében. "A privatizáció olyan tevékenység, amelynek sem a költségvetési szervi, sem a részvénytársasági forma nem felel meg teljesen. A privatizációs tervezetnek ugyanis nem üzleti haszon elérése a fő feladata, mint általában a részvénytársaságoké (nonprofit), ugyanakkor gazdálkodása gyökeresen eltér a költségvetési szerveknél megszokottól is. E szervezetnél lévő vagyon ugyanis állandóan csökken. ¾ Az ÁPV Rt. vagyonkezelő holding, amelynek feladata a tartósan állami tulajdonban maradó vagyon kezelése - és minden más vagyonelem minél gyorsabb és minél hatékonyabb értékesítése
Magyar privatizációs módszerek A. PIACI MÓDSZEREK 1. Pályáztatásos versenyeztetés, a magyar privatizáció tipikus formája (42 %) 2. Versenytargyalas nelkuli piaci ertekesites (10%) 3. A tőzsdei bevezetéssel lebonyolított privatizációk száma 1994 után növekedett számottevően. (15%) 4. Kedvezményes privatizációs technikák és pénzügyi konstrukciók: Mivel a magyar privatizációs gyakorlat általános vonása a pályáztatás, csak azok voltak képesek tulajdonhoz jutni, akik megfelelő tőkével rendelkeztek. Mivel a hazai vállalkozók tőkeszegények - mindenekelőtt a külföldi versenytársakhoz képest -, ezért a privatizáció egészében jellemző volt a különböző, hazai befektetőket támogató technikák - több kevesebb sikerrel történő - működtetése. A kedvezményes konstrukciók hátránya az, hogy a törlesztés tőke- és jövedelemkivonással jár, s így nem jut elég pénz fejlesztésre, forgóeszköz finanszírozásra. 4
1. Egzisztencia-hitel E-hitel ¾ csak belföldi magánszemélyeknek ¾ állami tulajdonban lévő vagyon, termőföld, részvény vásárlására adott hitel, ¾ futamideje maximum 15 év, ¾ 7%-os kamattal. ¾ A saját erő mértéke 5 M Ft-ig az igényelt hitel 2%-a, e felett 15%-a, ¾ a készpénz kárpótlási jeggyel helyettesíthető. ¾ több alkalommal is igénybe vehető. 2. Privatizációs hitel ¾ kizárólag az ÁVÜ-höz tartozó állami tulajdon megvásárlásához ¾ A vagyonrész eladási árának maximum 75%-ig, vagy ¾ részvényvásárlás esetén annak maximum 50%¾ A futamidő 10 év, 2 év türelmi idővel. ¾ kamatláb a jegybanki alapkamat 75%-ával volt egyenlő. 3. Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) ¾ a vállalat, vagy gazdasági társaság részvényeit, üzletrészét az ott dolgozók szerzik meg, ¾ A vásárlást az állam kedvezményekkel támogatta, 10 éves futamidejű hitelt nyújtott, 2 év türelmi idővel 7%-os kamatra, ¾ a szükséges saját pénzforrás mértéke az egy főre jutó vagyonrész nagyságától függően 2-25%, sávosan váltakozva. ¾ A megvásárolt vagyonrész tulajdonjoga a hiteltörlesztés mértékében fokozatosan száll át az MRP-re, illetve a munkavállalókra, akik így a tulajdonukba került rész után szavazati és osztalékhoz fűződő jogokat kapnak. 4. Vezetői kivásárlás (Management buy-out) MBO ¾ A vállalatvezetők, mint természetes személyek külön-külön, vagy gazdasági társaságot alapítva együtt vásárolhatták meg az illető vállalat részvényeit, üzletrészeit, s ehhez hitelt vehettek igénybe. ¾ A vételár meghatározó hányadát E-hitellel, vagy privatizációs hitellel is ki lehetett egyenlíteni, de a vezetők felhasználhatták az egyéb célra kialakított kedvezményeket és finanszírozási technikákat is. ¾ elsősorban ott alkalmazták, ahol a cég értékét lényegében a vezetőkben és a dolgozókban felhalmozott tudás és tapasztalat határozza meg. 5. Kisbefektetői Részvényvásárlási Program (KRP) ¾ Célja a privatizáció gyorsítása. A KRP-be olyan vállalatok kerülhettek, amelyeknél a tulajdon legalább 51 %-ában szakmai befektetők kezében volt. ¾ A KRP két alrendszer keretében valósult meg: o Részletfizetési alrendszer: minden nagykorú, Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárnak 100 ezer forintos keret állt rendelkezésére, ebből vásárolhatott egy "csomagot" az ÁVÜ által felajánlott kínálatból. Ez a módszer azonban nem volt eredményes. o Kárpótlási jegy alrendszer: kárpótlási jegyet alanyi jogon szerzett, vagy az alanyi jogon szerzett személyektől örökölt kárpótlási jegy tulajdonosai. 5
6. Privatizációs lízing ¾ Célja ennek is a belföldi magánszemélyek bevonása a tulajdonszerzésbe igen kedvezményes lehetőségekkel. ¾ A privatizációs lízing a nehezen értékesíthető, már többször meghirdetett, de el nem adott vagyonrészek ¾ Ezek a vállalatok perspektivikusan működőképesek ugyan, ¾ de pénzügyi helyzetük a hiteltörlesztést nem bírná el, ezzel szemben a lízingdíjat ki tudják termelni. ¾ ez a módszer a gyakorlatban nem terjedt el. 7. Egyszerűsített Privatizáció ¾ ÁPV Rt. indította be. ¾ elvileg - kiemeli a hosszadalmas és nehézkes centralizált eljárási rendből a kisebb méretű vállalatokat, és az eljárást a vállalat fennmaradásában leginkább érdekelt vezetők közreműködésével engedi lebonyolítani. ¾ a közép- és kisméretű gazdasági társaságok állami tulajdonban lévő társasági részesedéseit, ¾ 200 vállalatok értékesítettek 5 Mrd Ft értékben ¾ nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. ¾ A látszólag egyszerű eljárás valójában igen bonyolult, lassú, nehézkes lépéssorozatokat követelt.
NEM PIACI MÓDSZEREK Kárpótlás (18%) • A kárpótlás nem azonos a privatizációval és nem is feltétlenül együttjáró dolgok. • Ezeknek a "szocialista múlt öröksége" miatt létrehozott törvényeknek hármas funkciójuk van: o a tulajdonuktól megfosztott, meghurcolt embereknek részleges kárpótlása ún. kárpótlási jegyekkel, amik többféle módon fordíthatók javakra, o a jogbiztonság visszaállítása, a reprivatizáció kizárásával, (semmisnek tekintik az Államosítási törvényeket, és az eredeti tulajdonosok vagy azok leszármazottai kapják vissza vagyontárgyaikat) o a privatizáció elősegítése, egy új vállalkozóréteg és középosztály, illetve a farmergazdaságok kiépülésének elősegítése (a kárpótlási jegyek felhasználásával). • A kárpótlási jegy: o bemutatóra szóló, o átruházható, o a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben fennálló követelést névértékében megtestesítő értékpapír. Nem pénzre, hanem vagyonra szól o nem azonos a más közép-európai országokban használatos kuponnal. o nincs lejárata
IV. Külföldiek szerepe privatizációban • •
A magyarországi privatizációnak meghatározó sajátossága a külföldi befektetők magas aránya: a magyar gazdaságtörténeti hagyományoknak megfelelően A külföldi tőke privatizációs szerepvállalása MULTIPLIKÁTOR-HATÁST gyakorol a nemzetgazdaság egészére, különösen a további működőtőke-importra: "az 6
állami vállalatok akvizíciójában résztvevő külföldi vállalatok gerjesztik, bővítik az egyéb, zöldmezős fejlesztéseket is. Kétségkívül kimutatható ez a hatás az alábbi viszonylatokban: 1. az anyavállalat megjelenésével párhuzamosan megjelenhet az otthoni számlavezető, hitelező, pénzügyi szolgáltatást nyújtó bank, az otthoni beszállítók, háttérszolgáltatók (pl. informatikai szolgáltatás), 2. egy adott országban történő külföldi befektetések összegét a választott privatizációs módszer jelentősen meghatározza, a beruházási összegek magas abszolút és fajlagos aránya önmagában felkelti az érdeklődés, 3. nagy számban jelenlevő külföldi cégek nyugati jogi, pénzügyi, vám- és kereskedelmi rendszer "kikényszerítése" irányába hatnak, ami a zöldmezős befektetőknek is fontos szempont, 4. kedvező tapasztalatokkal rendelkező külföldi menedzserek, befektetők hazánkról alkotott pozitív ország- és gazdasági képes is elősegítheti a döntéshozó beruházók itteni vállalatalapítását. • Ugyancsak magyar sajátosság a közüzemi szolgáltatások - gáz- és áramszolgáltatók, valamint vízművek - kiterjedt értékesítése külföldi befektetők számára. • Hasonlóképpen Magyarország volt kész először a nemzeti távközlési, valamint a nemzeti olajtársaság külföldi befektetők bevonásával lebonyolított privatizációjára. • Célszerű ezen a ponton újra és újra eloszlatni egy elterjedt félreértést: noha a privatizációs bevételeken belül a devizabevételek aránya kétségkívül túlnyomónak nevezhető, azonban az összes Magyarországra áramlott külföldi működő-tőke nagyobb része nem privatizációs bevételként áramlott az országba!
V. EREDMÉNYEK, VITÁK - PERSPEKTÍVÁK A privatizáció eredményei ¾ rendszerváltást követő nyolcadik évre az állam vállalkozói vagyona a vállalkozói szféra összvagyonának kevesebb, mint 20 százalékára csökkent - ami megfelel a modern nyugat-európai vegyes gazdaságban megszokott állami tulajdonhányadnak. ¾ tulajdonviszonyok átalakultak ¾ átrendeződtek az egyes társadalmi csoportok jövedelmi és vagyoni arányai. ¾ A privatizáció távolról sem volt hibátlanul lebonyolított folyamat - társadalmi megítélése sem egyértelmű. 1. gazdaságpolitikailag nem volt megalapozottpéldául a cukor, olaj- és tejipar privatizációja, a nagy (élelmiszer-)kiskereskedelmi hálózatok korai értékesítése, amely sebezhetővé tette a hazai mezőgazdasági termelőket, hozzájárult az amúgy is jelentős infláció gyorsulásához, bizonyos szociális problémák fokozódásához. 2. Különösen szerencsétlen koncepció volt a kisebbségi tulajdonhányadok többségi menedzsmentjogokkal összekapcsolt értékesítése - ez leértékelte az állami tulajdonban maradt részvénypakettet, lehetetlenné vált annak hatékony értékesítése - ugyanakkor a többségi pozícióban lévő állam nem volt képes érvényesíteni akaratát a vállalatirányításban. 3. kezelhetetlennek bizonyultak az állam birtokában maradt kisebbségi tulajdonhányadok: a stratégiai befektetők így fél áron vehették meg a szóban forgó társaságokat, hiszen "csak a cég fele" volt eladó, de a "félpénzen" vett társaság irányítását teljes egészében magukhoz ragadták, ezért a kisebbségi tulajdonhányad már gyakorlatilag csak dolgozói részvényjuttatásra volt érdemben használható. 4. bonyolulttá, bürokratikussá tett kárpótlás révén voltaképpen egyetlen kárpótolni kívánt réteget, csoportot sem sikerült kielégíteni, 7
5. Nem tekinthető sikeresnek az ÁPV és jogelődjeinek vagyonkezelési tevékenysége sem kellő energia, sem kellő figyelem nem maradt a privatizáció mellett a vagyonkezelési feladatok megfelelő ellátására. 6. Nem teljesen sikeresek a privatizációs szerződésekben foglalt "puha" környezetvédelmi, foglalkoztatási - feltételek érvényesítése, a nem teljesült szerződéses vállalások szankcionálása. 7.korrupció (Tocsik-botrány) A privatizációnak a világon mindenütt "természetes" velejárója a korrupció, s nem látszik, hogy Magyarországon több "ügy" lenne mint - arányosan – másutt, és Magyarországon alkalmazott kötelező pályázati rendszer, a privatizációs tranzakciók esetében erőteljesen korlátozza a korrupciós lehetőségeket - hiszen a magasabb árat ajánló pályázó nehezen behozható előnyhöz jutott a vitatott ügyek morálisan kifogásolhatók, gazdaságilag nem racionálisak, ám maga az üzlet szabályos, tehát a történések a jogon belül vannak. Összességében azonban a privatizáció megítélése csak pozitív lehet: 1. történelmileg páratlanul rövid idő alatt, 2. mindvégig piaci alapokon, piaci módszerekkel történt, 3. a privatizáció a modern piacgazdaság kialakításának-kialakulásának alapvető eszköze és mozgatóereje volt az elmúlt évtizedben, 4. külföldi működőtőke áramlott az országba • a fizetési mérlegproblémák kezelését, • az ország külső adósságának drámai csökkentését, • kiterjedt technológia-importot, • a korszerű vállalatvezetési ismeretek elterjedését és általánossá válását, • a magyar gazdaság exportteljesítményének jelentős javulásában, • meggyőzte Magyarország külföldi gazdasági partnereit a magyarországi átalakulás komolyságáról, hitelességéről, • szolgálta a magyar nemzetgazdaság világgazdasági integrációjának elmélyítését, 5. a privatizációs bevételek fontos szerepet játszottak a stabilizációs politika megvalósításában, a makrogazdasági egyensúly helyreállításában, s így a fenntartható növekedés feltételeinek megteremtésében, 6. a privatizáció révén vált a Budapesti Értéktőzsde "nagykorúvá"
8
